DOCSLIB.ORG

Sulla Büntet Jogi Reformjai

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Sulla Büntet Jogi Reformjai MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR SÁRY PÁL SULLA BÜNTETŐJOGI REFORMJAI (PhD értekezés) TUDOMÁNYOS VEZETŐ: DOKTORI PROGRAM CÍME: Dr. Szabó Béla A magyar állam- és jogrendszer, egyetemi tanár jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra VEZETŐJE: Dr. Gáspárdy László egyetemi tanár ALPROGRAM CÍME: Az európai jog közös történeti, társadalmi gyökerei VEZETŐJE: Dr. Stipta István egyetemi tanár MISKOLC 2002 Tartalom Bevezetés I. A reformok történelmi és politikai háttere A) A Gracchusoktól Sulláig B) Sulla dictaturája II. A lex Cornelia iudiciaria A) A bírói kar újjászervezése B) Eljárásjogi reformok C) A törvény értékelése III. A lex Cornelia de repetundis A) A törvény előzményei B) Eljárásjogi rendelkezések C) A büntetendő cselekmények köre D) A törvényben meghatározott büntetés E) A törvény értékelése IV. A lex Cornelia de sicariis et veneficis A) Az emberölés szabályozása a korai időkben B) A quaestiones perpetuae de sicariis et de veneficis C) A crimen inter sicarios D) A veneficium E) Az incendium F) Vesztegetés főbenjáró bűnügyben G) Hamis tanúzás és hamis vád H) A feljelentők jutalmazása I) A törvényben meghatározott büntetés J) Sulla rendelkezéseinek továbbfejlesztése V. A lex Cornelia de ambitu A) Választás és vesztegetés a köztársaságkori Rómában B) A Sulla előtti rendelkezések C) A quaestio de ambitu 2 D) Sulla rendelkezései E) A büntető jogalkotás eredménytelensége VI. A lex Cornelia de maiestate A) A törvény előzményei B) Sulla rendelkezései C) A törvény értékelése VII. A lex Cornelia de peculatu A) A törvény előzményei B) A törvény tartalma C) A törvény értékelése VIII. A lex Cornelia testamentaria nummaria A) A tabulae testamenti hamisításának szabályozása B) A pénzhamisítás szabályozása C) A törvényben meghatározott büntetés D) A törvény hatályának későbbi kiterjesztése IX. A lex Cornelia de iniuriis A) A törvény előzményei B) A crimen iniuriae tényállásai C) A quaestio de iniuriis D) A crimen iniuriae büntetése E) A keresetek közötti választás lehetősége F) A törvény jelentősége G) Az erőszakos cselekmények további terjedése X. A reformok összegzése és értékelése A) A reformok célja B) A reformok összegzése C) A reformok értékelése Összefoglalás Summary Irodalomjegyzék A szerző publikációinak jegyzéke Témavezetői ajánlás 3 Bevezetés 1. Valamennyi monográfia, mely a római büntetőjog körében született, említést tesz Lucius Cornelius Sulla dictator (Kr. e. 82-79) törvényeinek (leges Corneliae) jelentőségéről. Ennek ellenére mindez idáig egyetlen olyan értekezés sem készült, mely átfogó jelleggel feltárta volna Sulla büntetőjogi reformintézkedéseinek társadalmi és politikai hátterét, jogtörténeti előzményeit, a dictator célkitűzéseit, s részletesen bemutatta volna a sullai büntetőtörvények legfontosabb rendelkezéseit. Dolgozatom ezt a hiányt kívánja némiképp pótolni. 2. Sulla büntetőjogi rendelkezéseinek elemzése előtt elsőként azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen történelmi körülmények tették szükségessé a kiváló hadvezér kivételes hatalommal való felruházását. Ehhez látnunk kell azt a történelmi utat, mely a második pun háborútól (Kr. e. 218-202) a Gracchusok fellépésén és Marius katonai reformján, továbbá Saturninus, Glaucia és az ifjabb Livius Drusus politikai szereplésén, valamint a Jugurtha, a germánok, a szövetségesek és a Mithridatész elleni első háborún keresztül egyenesen és szükségszerűen vezetett Sulla dictaturájához. A történelmi események felvázolásakor elsősorban Appianosz és Plutarkhosz, valamint Sallustius Crispus és Velleius Paterculus történeti munkáira támaszkodhatunk. A történelmi és politikai háttér bemutatása után a dictator hatalmi jogosítványait elemezzük, különös tekintettel Sulla törvényalkotó jogkörére, valamint a prosciptiókra, melyek rendkívül sajátos büntetőjogi intézkedések voltak. Érdemes továbbá röviden kitérnünk mindazon alkotmányjogi reformokra is (pl. a senatus megerősítése, a néptribunusi hatalom korlátozása, a hivatalviselés szabályozása, a pénzügyi problémák rendezése stb.), melyek által Sulla stabilizálni kívánta a polgárháborús időkben megingott köztársasági államrendet. Mindezek vizsgálata szükséges ugyanis ahhoz, hogy felismerhessük azokat a politikai célokat, melyek büntetőtörvényeinek megalkotásakor is a dictator szeme előtt lebegtek. 4 3. Ezek után térhetünk rá Sulla büntetőjogi rendelkezéseinek elemzésére. A communis opinio szerint a dictator hét büntetőtörvényt alkotott (lex de repetundis, lex de sicariis et veneficis, lex de ambitu, lex de maiestate, lex de peculatu, lex testamentaria nummaria, lex de iniuriis), melyek szorosan kapcsolódtak a büntetőbíróságok szervezetét és működését szabályozó további sullai törvényhez (lex iudiciaria). A dolgozatom gerincét e nyolc jogszabály rendelkezéseinek feltárása képezi. Feladatomat nagyban megnehezíti a források rendkívül szűkös volta. Sulla büntetőtörvényeinek egyetlen apró részlete sem maradt ránk. A nyolc törvény közül kettőnek a létezése is vitatott (lex de ambitu, lex de peculatu). Véleményem szerint az olyan jelentős bűntettekre, mint a választási vesztegetés (ambitus) és az állami javak elsikkasztása (peculatus), Sulla széleskörű büntetőjogi reformintézkedéseinek mindenképpen ki kellett terjednie, így e törvények létezése szinte biztosra vehető, s a forrásokból egyes rendelkezéseikre is következtetni lehet. Sulla törvényei közül három (lex de sicariis et veneficis, lex testamentaria nummaria, lex de iniuriis) a császárság hosszú évszázadai alatt is hatályban maradt, így e jogszabályok a iustinianusi kodifikáció eredményeiként született művekben is helyet kaptak. A Codex és a Digesta szövegeiből azonban csak nagyon keveset tudhatunk meg a leges Corneliae eredeti rendelkezéseiről. A Codex kizárólag azokat a császári rendeleteket tartalmazza, melyek kiegészítették a sullai rendelkezéseket. A Digesta pedig a klasszikus jogtudósok vitás kérdésekre adott saját álláspontjait, valamint azokat a senatusi határozatokat és császári constitutiókat közli, melyek továbbfejlesztették a törvények eredeti szabályait, s melyekre a klasszikus római jog jeles képviselői hivatkoztak munkáikban. A posztklasszikus jogtudományi munkák közül a Paulus műveinek kivonatos idézeteit tartalmazó Sententiarum libri, valamint a mózesi törvényeket az öt klasszikus római remekjogász műveiből vett és egyéb római jogi szövegrészekkel összehasonlító Collatio legum Mosaicarum et Romanarum szintén tartalmaz ugyan a sullai törvényekkel foglalkozó fejezeteket, e 5 forrásokból sem lehet azonban többet megtudni a leges Corneliae eredeti normáiról. A többi öt sullai büntetőtörvényről még kevesebb információval rendelkezünk. E jogszabályokat ugyanis megalkotásuk után néhány évtizeddel újabb törvények váltották fel: a lex iudiciaria és a lex de ambitu csupán Kr. e. 70- ig, a lex de repetundis Kr. e. 59-ig, a lex de maiestate Kr. e. 46-ig, a lex de peculatu pedig Kr. e. 8-ig volt hatályban. A klasszikus és posztklasszikus forrásaink természetszerűleg már csak azokkal a törvényekkel foglalkoznak, melyek az adott szabályozási tárgyban a sullai törvények helyébe léptek. Az irodalmi források sem sokkal használhatóbbak jogi forrásainknál. A történetírók szinte semmit sem mondanak Sulla büntetőtörvényeiről. Egyedül Cicero az, akinek perbeszédeiből következtetni lehet a dictator törvényeinek egyes rendelkezéseire. A neves szónok tudomásunk szerint öt olyan büntetőperben látta el a vád ill. a védelem feladatát, melyet Sulla törvénye alapján folytattak le. Ilyen volt Kr. e. 70-ben a Verres, Kr. e. 69-ben a Fonteius és Kr. e. 59-ben a Flaccus elleni per, mely esetekben a lex de repetundis alapján jártak el, továbbá Kr. e. 81-ben vagy 80-ban a Roscius Amerinus és Kr. e. 66-ban a Cluentius Habitus elleni eljárás, melyeket a lex de sicariis et veneficis szerint folytattak le. Sajnos azonban Cicero a fennmaradt vád-, illetőleg védőbeszédeiben – a mai ember számára teljesen érthetetlen módon – szintén csak nagyon kevésszer utal a vád tárgyává tett bűncselekményeket szabályozó törvény előírásaira. Vizsgálatainkat – legalább is nagyvonalakban – mindenképpen ki kell terjesztenünk a sullai reformok előzményeire és a dictatura éveit követő későbbi jogalkotás eredményeire is. Az előzményekből, vagyis az egyes bűncselekményeket szabályozó Sulla előtti törvények ismert rendelkezéseiből következtethetünk arra, hogy mi az, amit a dictator hozzátehetett a római büntetőjog régi szabályaihoz, s mik azok az elemek, melyeket saját törvényeibe is mindenképpen be kellett építenie. A későbbi jogszabályok vizsgálatából pedig visszakövetkeztethetünk arra, hogy mi az, amit e törvények Sulla rendelkezéseiből vehettek át, illetőleg mik azok a szabályok, amelyeket később 6 vezettek be, s ebből következően melyek azok a normák, melyeket még nem tartalmazhattak a dictator törvényei. 4. Az egyes törvények vizsgálatakor számos olyan problémára kell választ találnunk, melyek vitatottak a szakirodalomban. A lex iudiciaria-ról keveset tudunk, legfontosabb rendelkezése az volt, hogy a büntetőbíráskodást a senatorok monopóliumává tette. Ezzel kapcsolatban az a kérdés vitatott, hogy e rendelkezés kizárólag az oligarchikus restaurációt szolgálta-e, vagy politikai célok helyett szakmai szempontok is vezérelték Sullát? A lex de repetundis szabályaival kapcsolatban a legfőbb problémát a törvény által meghatározott büntetés jelenti: egyesek a száműzetés, mások a pénzbüntetés mellett érvelnek. A pénzbüntetés pártolói között további vita tárgyát képezi a szankció mértéke: a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány hányszorosa volt a büntetés? A lex de sicariis et
Load more

Recommended publications
  • The Art of War in the Middle Ages, A.D. 378-1515
    Digitized by the Internet Archive in 2007 with funding from IVIicrosoft Corporation http://www.archive.org/details/artofwarinmiddleOOomanuoft otl^xan: ^rt§e ^ssag 1884 THE ART OF WAR IN THE MIDDLE AGES PRINTED BY HORACE HART, PRINTER TO THE UNIVERSITY THE ART OF WAR [N THE MIDDLE AGES A.D. 37^—15^5 BY C. W. C. OMAN, B.A. FELLOW OF ALL SOULS COLLEGE WITH MAPS AND PLANS OXFORD B. H. BLACKWELL, 50 BROAD STREET LONDON T. FISHER UNWIN, 26 PATERNOSTER SQUARE 1885 [^// rights reserved '\ O/M The Author desires to acknowledge much kind help received in the revision and correction of this Essay from the Rev. H. B. George, of New College, and Mr. F. York Powell, of Christ Church. 6/ 37 05 , — — CONTENTS. PAGE ' Introduction . i CHAPTER 1. The Transition from Roman to Medieval forms in War (a.d. 378-582). Disappearance of the Legion.—Constantine's reorgajiization. The German tribes . — Battle of Adrianople.—Theodosius accepts its teaching.—Vegetius and the army at the end of the fourth century. —The Goths and the Huns. Army of the Eastern Empire.— Cavalry all-important . 3— 14 CHAPTER n. The Early Middle Ages (a.d. 476-1066). Paucity of Data for the period.—The Franks in the sixth cen- tury.—Battle of Tours.—^Armies of Charles the Great. The Franks become horsemen.—The Northman and the Magyar.—Rise of Feudalism.—The Anglo-Saxons and their wars.—The Danes and the Fyrd.—Military importance of the Thegnhood.—The House-Carles.—Battle of Hastings . Battle of Durazzo 15 — 27 W — VI CONTENTS.
    [Show full text]
  • Latin Derivatives Dictionary
    Dedication: 3/15/05 I dedicate this collection to my friends Orville and Evelyn Brynelson and my parents George and Marion Greenwald. I especially thank James Steckel, Barbara Zbikowski, Gustavo Betancourt, and Joshua Ellis, colleagues and computer experts extraordinaire, for their invaluable assistance. Kathy Hart, MUHS librarian, was most helpful in suggesting sources. I further thank Gaylan DuBose, Ed Long, Hugh Himwich, Susan Schearer, Gardy Warren, and Kaye Warren for their encouragement and advice. My former students and now Classics professors Daniel Curley and Anthony Hollingsworth also deserve mention for their advice, assistance, and friendship. My student Michael Kocorowski encouraged and provoked me into beginning this dictionary. Certamen players Michael Fleisch, James Ruel, Jeff Tudor, and Ryan Thom were inspirations. Sue Smith provided advice. James Radtke, James Beaudoin, Richard Hallberg, Sylvester Kreilein, and James Wilkinson assisted with words from modern foreign languages. Without the advice of these and many others this dictionary could not have been compiled. Lastly I thank all my colleagues and students at Marquette University High School who have made my teaching career a joy. Basic sources: American College Dictionary (ACD) American Heritage Dictionary of the English Language (AHD) Oxford Dictionary of English Etymology (ODEE) Oxford English Dictionary (OCD) Webster’s International Dictionary (eds. 2, 3) (W2, W3) Liddell and Scott (LS) Lewis and Short (LS) Oxford Latin Dictionary (OLD) Schaffer: Greek Derivative Dictionary, Latin Derivative Dictionary In addition many other sources were consulted; numerous etymology texts and readers were helpful. Zeno’s Word Frequency guide assisted in determining the relative importance of words. However, all judgments (and errors) are finally mine.
    [Show full text]
  • Roman History
    CORNELL UNIVERSITY LIBRARY Cornell University Library The original of tliis book is in tlie Cornell University Library. There are no known copyright restrictions in the United States on the use of the text. http://www.archive.org/details/cu31924028270894 Cornell University Library DG 207.L5F85 1899 Roman histor 3 1924 028 270 894 Titus Livius Roman History The World's TITUS LIVIUS. Photogravure from an engraving in a seventeenth-century edition of Livy's History. Roman History By Titus Livius Translated by John Henry Freese, Alfred John Church, and William Jackson Brodribb With a Critical and Biographical Introduction and Notes by Duffield Osborne Illustrated New York D. Appleton and Company 1899 LIVY'S HISTORY the lost treasures of classical literature, it is doubtful OFwhether any are more to be regretted than the missing books of Livy. That they existed in approximate en- tirety down to the fifth century, and possibly even so late as the fifteenth, adds to this regret. At the same time it leaves in a few sanguine minds a lingering hope that some un- visited convent or forgotten library may yet give to the world a work that must always be regarded as one of the greatest of Roman masterpieces. The story that the destruction of Livy was effected by order of Pope Gregory I, on the score of the superstitions contained in the historian's pages, never has been fairly substantiated, and therefore I prefer to acquit that pontiff of the less pardonable superstition involved in such an act of fanatical vandalism. That the books preserved to us would be by far the most objectionable from Gregory's alleged point of view may be noted for what it is worth in favour of the theory of destruction by chance rather than by design.
    [Show full text]
  • 2019 Duke Certamen Advanced Round 1
    2019 DUKE CERTAMEN ADVANCED ROUND 1 1. From what Latin verb, with what meaning, is “infringe” derived? FRANGŌ: BREAK B1: From what Latin noun, with what meaning, is “fringe” derived? FIMBRIAE: BORDER B2: From what Latin noun, with what meaning, is “fester” derived? FISTULA: PIPE 2. Translate the following sentence from Latin to English, understanding that the word Carolīna, Carolīnae means “Carolina”: Cūr advēnīmus ad Carolīnam? WHY HAVE WE COME / ARRIVED TO CAROLINA? B1: Now translate this sentence from Latin to English: Quōmodo hōs fortiōrēs hostēs superāre poterint? HOW WILL WE BE ABLE TO CONQUER / OVERCOME THESE RATHER STRONG ENEMIES B2: Now translate this sentence from Latin to English: Nōn intellegō quid dicās. I DO NOT UNDERSTAND WHAT YOU ARE SAYING 3. What daughter of Evenus refused Apollo because she feared he would abandon her in her old age? MARPESSA B1: What mortal man did Marpessa choose instead of Apollo? IDAS B2: Which of the gods intervened during the dispute and allowed Marpessa to choose her own husband? ZEUS 4. What city in Sicily was saved from a siege when the Roman troops under Appius Claudius Caudex snuck across the straits in darkness and defeated both the Carthaginians and Syracusans? MESSANA B1: What king of Syracuse, originally an ally of the Carthaginians, decided to switch his allegiance to Rome after the Carthaginians neglected to stop Caudex’s troops from crossing the strait of Messana? HIERO II B2: What Carthaginian garrison did Hiero II help the Romans besiege in 262 BC? AGRIGENTUM 5. Neaera, Cerinthus, Marathus, Lygdamus, and Delia all appear in the elegies of what poet, a client of the nobleman Messalla Corvinus? TIBULLUS B1: The poems to Cerinthus are noteworthy because they mark one of the rare times that a woman’s work was published in ancient Rome.
    [Show full text]
  • Livy 1.58 When a Few Days Had Gone By, Sextus Tarquinius, Without Letting Collatinus Know, Took a Single Attendant and Went to Collatia
    The Foundations of Rome from Kingship to Republic 753-440 BC Key sources: Source Period Aims and agenda Key problems Views on Rome Dionysius Lived Wrote the Dionysius’ history Overall, (of Halicarnassus*) 60 BC- ‘Roman History’ has a huge scope, so Dionysius 7 BC from Rome’s he had to collect makes the mythical evidence second point that beginnings to the hand from earlier Romans first Punic War texts. derive from (264 BC). Greek Dionysius’ Greek origins and Emphasises the background shapes benefit positive qualities the way he presents form Greek of Roman the Romans. virtues. conquerors and traced their Dionysius embraces ancestors back to Roman origin myths Greeks. into his history, such *Halicarnassus is as Romulus and modern day Bodrum, His work and Remus. Turkey. The same place Livy’s are our only that the historian continuous Herodotus was from. ancient histories of Rome. Livy Lived Livy’s writings Livy is heavily critical In sum, Livy 59 BC- contain of Rome’s enemies manipulates AD 17 elementary because of his myth when mistakes on Roman bias. writing military matters, about indicating that he Rome’s probably never Like Dionysius, Livy’s early kings, served in history includes to glorify the Roman army. mythological Roman elements on the ancestry. Chronological but founding of Rome, narrative style which are based on that is highly Greek myths e.g. descriptive. Aeneas as the Roman founder. Livy’s history emphasizes the Only 35 of Livy’s 142 great triumphs of books survive. Rome because he was writing under the reign of Augustus. 2 Time line of the Roman Kings: Legendary (753-616 BC) and Etruscan (616-509 BC) Portrait Name Lifespan Reign Succession c.772 BC 753 BC Proclaimed himself king after Romulus to to murdering his brother, Remus.
    [Show full text]
  • History of Rome (Ab Urbe Conditā)
    History Reading #4 – From Romulus to Brutus Livy – History of Rome (Ab Urbe Conditā) Book I – Rome Under the Kings PREFACE Whether the task I have undertaken of writing a complete history of the Roman people from the very commencement of its existence will reward me for thelabour spent on it, I neither know for certain, nor if I did know would I venture to say. For I see that this is an old‐established and a common practice, each fresh writer being invariably persuaded that he will either attain greater certainty in the materials of his narrative, or surpass the rudeness of antiquity in the excellence of his style. However this may be, it will still be a great satisfaction to me to have taken my part, too, in investing, to the utmost of my abilities, the annals of the foremost nation in the world with a deeper interest; and if in such a crowd of writers my own reputation is thrown into the shade, I would console myself with the renown and greatness of those who eclipse my fame. The subject, moreover, is one that demands immense labour. It goes back beyond 700 years and, after starting from small and humble beginnings, has grown to such dimensions that it begins to be overburdened by its greatness. I have very little doubt, too, that for the majority of my readers the earliest times and those immediately succeeding, will possess little attraction; they will hurry on to these modern days in which the might of a long paramount nation is wasting by internal decay.
    [Show full text]
  • Livy: the Horatii & Curiatii
    Livy: The Horatii & Curiatii 1 Introduction to Livy Livy’s history begins with the earliest foundations of Rome and ends Titus Livius, known to us today as Livy, was born in 59 BC in with the death of Drusus in 9 BC. Northern Italy in the town of Patavium (modern day Padua) and died in AD 17. Athough we know little of Livy’s own life, Seneca (4 BC – Although we do not know the particularities about Livy’s AD 65), a Roman writer and philosopher, tells us that he studied education and exactly when he came to Rome, it is likely that the the philosophy and other traditional subjects. Unlike many educated majority of his education took place in Patavium. Due to the civil Romans, we have no record of Livy aiming at a political career wars ravaging Rome and all of Italy, it would have been unsafe to because no records exist of his holding any public office. Much of travel through Italy and subsequently to expose a young boy to the Livy’s life was devoted to writing his history of Rome, Ab Urbe upheaval that was occurring in Rome. Thus Livy probably arrived to Condita. However, it is important to note that many significant and Rome, either to finish his studies under a rhetor, or simply to utilize influential events occurred during Livy’s lifetime: the Civil War the more extensive libraries available there in order to find sources for between Caesar and Pompey and the subsequent battles that led to the his history. At that time, Livy would have come to a more peaceful downfall of the Republic and the establishment of the Empire with the Rome, rejuvenated by the end of years of civil strife, the victory of reign of Augustus.
    [Show full text]
  • Liv~ Q,Oo~ \ L 218 LIVY, BOOK ONE I I · the Coc.Trast, Tarquinio ••• Jiberatorem, Tum This Sentence Into the I' Passive
    Liv~ Q,oo~ \ l 218 LIVY, BOOK ONE I I · the coc.trast, Tarquinio ••• Jiberatorem, tum this sentence into the I' passive. I 1. 14. regnatum (est), impersonal pass.,' there were kings'. I 1. 14. ab condita ••• Jiberatam. The perf. parties. pass. are to be n VOCABULARY rendered here by English DOUDS : r from the foundation of the city to its liberation '. (In the following vocabulary only irregular vwb5 are given thllir principal 1. 16. coDSUles. Actuallythesetwomagistrateswhotookoverthe parls in fall. Othllrwise Iha ficuru (1), (2), (3), (4), foUowing a vwb d8nou functions of the kings were called praetors until the time of the that ii is a raplar exampk of that conjucation. No conjucation numbw is decemvirate. given in Iha casa of -io vwb5 like capio. Refwmcu are lo section nos.) 1. 16. comitiis centuriatis, 'at the assembly by centuries'. It is ' very doubtful whether this assembly was in existence at this time. a, ab, prap. with abl., from, by ; on, ab81lm, -eae, afui, be absent, dis­ in consequence of, after. tant. See the notes on Chap. 43, ll. 30, 37, 43· abdo, -ere, -t1idi, -cli\um (3), con­ abUDdans, -antis, excessive, super- l. 16. a praefecto urbis. The praefectus is presiding over the ceal, bide away. fluous. election in the capacity of interrex. The latter name is actually abduco, -ere, -clmi, -cluc\um (3), abundo (1), overflow. given by one historian Dionysius ( V, 84) to Lucretius, father of lead away. ac, 566 atque. Lucretia. abeo, -ire, -ii, -itum, go away, acceclo, -ere, -cesai, -cessum (3), go depart ; 'Withdraw. to, approach, be joined, added to.
    [Show full text]
  • Centurions: the Practice of Roman Officership
    CENTURIONS: THE PRACTICE OF ROMAN OFFICERSHIP Graeme A. Ward A dissertation submitted to the faculty of the University of North Carolina at Chapel Hill in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy in the Department of History Chapel Hill 2012 Approved By: R. J. A. Talbert F. Naiden W. Lee J. E. Lendon S. T. Parker © 2012 Graeme A. Ward ALL RIGHTS RESERVED ii Abstract GRAEME A. WARD: Centurions: The Practice of Roman Officership (Under the direction of Richard J. A. Talbert) This dissertation examines the military and social roles of legionary centurions in the Roman legions during the late Republic and Principate. It combines textual accounts of centurions from such authors as Caesar, Tacitus, and Cassius Dio, as well as epigraphic and archaeological evidence, including funerary monuments, dedicatory inscriptions, and the physical remains of legionary camps. By evaluating this evidence with reference to contemporary military and critical social theory (which integrates concepts of civil-military relations, compliance, social structures, and symbolic systems), I argue that centurions were crucial to defining and preserving important Roman military practices, and that an analysis of their position reveals important developments in Rome’s military hierarchy and imperial administration. The dissertation is organized into six chapters. The first chapter addresses the centurion’s disciplinary role in the legions, and reasserts the significance of corporal punishment in Roman military culture. Chapter Two investigates the centurion’s idealized behaviour in combat, and how it affected views of his leadership and personal authority. The third chapter demonstrates how in the Roman world these practices in asserting authority were complementary rather than contradictory.
    [Show full text]
  • The Resources and Economy of Roman Nicomedia
    1 The Resources and Economy of Roman Nicomedia Submitted by Hale Güney to the University of Exeter as a thesis for the degree of Doctor of Philosophy in Classics in March 2012 This thesis is available for Library use on the understanding that it is copyright material and that no quotation from the thesis may be published without proper acknowledgement. I certify that all material in this thesis, which is not my own work has been identified and that no material has previously been submitted and approved for the award of a degree by this or any other University. Signature: ………………………………………………………….. 2 ABSTRACT The last twenty years have seen an increasing interest in ancient economic studies, and especially criticism of the primitivist approach to the ancient economy. Although the current state of ancient economic studies shows a range of different approaches, and has produced new models to interpret the ancient economy beyond the great debate between the modernists and the primitivists, there is still room for discussion of both old and new approaches to the study of urban economies. This thesis studies the resources and the economy of Roman Nicomedia, a city where systematic excavation has not yet been conducted but where archaeological survey research has being carried out since 2005. The aim of this study is to assess the production, consumption, and distribution patterns of the city within its own dynamics. In terms of methodology, it takes into consideration Louis Robert’s work on the Bithynian cities within the longue durée and accordingly, evaluates accounts from the pre-industrial period of Nicomedia, modern İzmit, under the Ottoman Empire.
    [Show full text]
  • Civic Religion
    1 Civic Religion Focus Questions 1. What does this excerpt tell us about the roman religious ideas? 2. How does religion overlap with politics? 3. What does this excerpt suggest about the role of the gods in preserving the state? 4. How do we keep the gods on our side? Livy 22.9-10 - A Crisis During the Second Punic War Shortly after defeating the Romans at the Battle of Lake Trasimene (June 217 BC) Hannibal had a clear path to Rome. 22.9. Q. Fabius Maximus was now Dictator for the second time. On the very day of his entrance upon office he summoned a meeting of the senate, and commenced by discussing matters of religion. He made it quite clear to the senators that C. Flaminius' fault lay much more in his neglect of the auspices and of his religious duties than in bad generalship and foolhardiness. The gods themselves, he maintained, must be consulted as to the necessary measures to avert their displeasure, and he succeeded in getting a decree passed that the decemvirs should be ordered to consult the Sibylline Books, a course which is only adopted when the most alarming portents have been reported. After inspecting the Books of Fate they informed the senate that the vow which had been made to Mars in view of that war had not been duly discharged, and that it must be discharged afresh and on a much greater scale. The Great Games must be vowed to Jupiter, a temple to Venus Erycina and one to Mens; a lectisternium must be held and solemn intercessions made; a Sacred Spring must also be vowed.
    [Show full text]