MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR SÁRY PÁL SULLA BÜNTETŐJOGI REFORMJAI (PhD értekezés) TUDOMÁNYOS VEZETŐ: DOKTORI PROGRAM CÍME: Dr. Szabó Béla A magyar állam- és jogrendszer, egyetemi tanár jogtudomány továbbfejlesztése, különös tekintettel az európai jogfejlődési tendenciákra VEZETŐJE: Dr. Gáspárdy László egyetemi tanár ALPROGRAM CÍME: Az európai jog közös történeti, társadalmi gyökerei VEZETŐJE: Dr. Stipta István egyetemi tanár MISKOLC 2002 Tartalom Bevezetés I. A reformok történelmi és politikai háttere A) A Gracchusoktól Sulláig B) Sulla dictaturája II. A lex Cornelia iudiciaria A) A bírói kar újjászervezése B) Eljárásjogi reformok C) A törvény értékelése III. A lex Cornelia de repetundis A) A törvény előzményei B) Eljárásjogi rendelkezések C) A büntetendő cselekmények köre D) A törvényben meghatározott büntetés E) A törvény értékelése IV. A lex Cornelia de sicariis et veneficis A) Az emberölés szabályozása a korai időkben B) A quaestiones perpetuae de sicariis et de veneficis C) A crimen inter sicarios D) A veneficium E) Az incendium F) Vesztegetés főbenjáró bűnügyben G) Hamis tanúzás és hamis vád H) A feljelentők jutalmazása I) A törvényben meghatározott büntetés J) Sulla rendelkezéseinek továbbfejlesztése V. A lex Cornelia de ambitu A) Választás és vesztegetés a köztársaságkori Rómában B) A Sulla előtti rendelkezések C) A quaestio de ambitu 2 D) Sulla rendelkezései E) A büntető jogalkotás eredménytelensége VI. A lex Cornelia de maiestate A) A törvény előzményei B) Sulla rendelkezései C) A törvény értékelése VII. A lex Cornelia de peculatu A) A törvény előzményei B) A törvény tartalma C) A törvény értékelése VIII. A lex Cornelia testamentaria nummaria A) A tabulae testamenti hamisításának szabályozása B) A pénzhamisítás szabályozása C) A törvényben meghatározott büntetés D) A törvény hatályának későbbi kiterjesztése IX. A lex Cornelia de iniuriis A) A törvény előzményei B) A crimen iniuriae tényállásai C) A quaestio de iniuriis D) A crimen iniuriae büntetése E) A keresetek közötti választás lehetősége F) A törvény jelentősége G) Az erőszakos cselekmények további terjedése X. A reformok összegzése és értékelése A) A reformok célja B) A reformok összegzése C) A reformok értékelése Összefoglalás Summary Irodalomjegyzék A szerző publikációinak jegyzéke Témavezetői ajánlás 3 Bevezetés 1. Valamennyi monográfia, mely a római büntetőjog körében született, említést tesz Lucius Cornelius Sulla dictator (Kr. e. 82-79) törvényeinek (leges Corneliae) jelentőségéről. Ennek ellenére mindez idáig egyetlen olyan értekezés sem készült, mely átfogó jelleggel feltárta volna Sulla büntetőjogi reformintézkedéseinek társadalmi és politikai hátterét, jogtörténeti előzményeit, a dictator célkitűzéseit, s részletesen bemutatta volna a sullai büntetőtörvények legfontosabb rendelkezéseit. Dolgozatom ezt a hiányt kívánja némiképp pótolni. 2. Sulla büntetőjogi rendelkezéseinek elemzése előtt elsőként azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen történelmi körülmények tették szükségessé a kiváló hadvezér kivételes hatalommal való felruházását. Ehhez látnunk kell azt a történelmi utat, mely a második pun háborútól (Kr. e. 218-202) a Gracchusok fellépésén és Marius katonai reformján, továbbá Saturninus, Glaucia és az ifjabb Livius Drusus politikai szereplésén, valamint a Jugurtha, a germánok, a szövetségesek és a Mithridatész elleni első háborún keresztül egyenesen és szükségszerűen vezetett Sulla dictaturájához. A történelmi események felvázolásakor elsősorban Appianosz és Plutarkhosz, valamint Sallustius Crispus és Velleius Paterculus történeti munkáira támaszkodhatunk. A történelmi és politikai háttér bemutatása után a dictator hatalmi jogosítványait elemezzük, különös tekintettel Sulla törvényalkotó jogkörére, valamint a prosciptiókra, melyek rendkívül sajátos büntetőjogi intézkedések voltak. Érdemes továbbá röviden kitérnünk mindazon alkotmányjogi reformokra is (pl. a senatus megerősítése, a néptribunusi hatalom korlátozása, a hivatalviselés szabályozása, a pénzügyi problémák rendezése stb.), melyek által Sulla stabilizálni kívánta a polgárháborús időkben megingott köztársasági államrendet. Mindezek vizsgálata szükséges ugyanis ahhoz, hogy felismerhessük azokat a politikai célokat, melyek büntetőtörvényeinek megalkotásakor is a dictator szeme előtt lebegtek. 4 3. Ezek után térhetünk rá Sulla büntetőjogi rendelkezéseinek elemzésére. A communis opinio szerint a dictator hét büntetőtörvényt alkotott (lex de repetundis, lex de sicariis et veneficis, lex de ambitu, lex de maiestate, lex de peculatu, lex testamentaria nummaria, lex de iniuriis), melyek szorosan kapcsolódtak a büntetőbíróságok szervezetét és működését szabályozó további sullai törvényhez (lex iudiciaria). A dolgozatom gerincét e nyolc jogszabály rendelkezéseinek feltárása képezi. Feladatomat nagyban megnehezíti a források rendkívül szűkös volta. Sulla büntetőtörvényeinek egyetlen apró részlete sem maradt ránk. A nyolc törvény közül kettőnek a létezése is vitatott (lex de ambitu, lex de peculatu). Véleményem szerint az olyan jelentős bűntettekre, mint a választási vesztegetés (ambitus) és az állami javak elsikkasztása (peculatus), Sulla széleskörű büntetőjogi reformintézkedéseinek mindenképpen ki kellett terjednie, így e törvények létezése szinte biztosra vehető, s a forrásokból egyes rendelkezéseikre is következtetni lehet. Sulla törvényei közül három (lex de sicariis et veneficis, lex testamentaria nummaria, lex de iniuriis) a császárság hosszú évszázadai alatt is hatályban maradt, így e jogszabályok a iustinianusi kodifikáció eredményeiként született művekben is helyet kaptak. A Codex és a Digesta szövegeiből azonban csak nagyon keveset tudhatunk meg a leges Corneliae eredeti rendelkezéseiről. A Codex kizárólag azokat a császári rendeleteket tartalmazza, melyek kiegészítették a sullai rendelkezéseket. A Digesta pedig a klasszikus jogtudósok vitás kérdésekre adott saját álláspontjait, valamint azokat a senatusi határozatokat és császári constitutiókat közli, melyek továbbfejlesztették a törvények eredeti szabályait, s melyekre a klasszikus római jog jeles képviselői hivatkoztak munkáikban. A posztklasszikus jogtudományi munkák közül a Paulus műveinek kivonatos idézeteit tartalmazó Sententiarum libri, valamint a mózesi törvényeket az öt klasszikus római remekjogász műveiből vett és egyéb római jogi szövegrészekkel összehasonlító Collatio legum Mosaicarum et Romanarum szintén tartalmaz ugyan a sullai törvényekkel foglalkozó fejezeteket, e 5 forrásokból sem lehet azonban többet megtudni a leges Corneliae eredeti normáiról. A többi öt sullai büntetőtörvényről még kevesebb információval rendelkezünk. E jogszabályokat ugyanis megalkotásuk után néhány évtizeddel újabb törvények váltották fel: a lex iudiciaria és a lex de ambitu csupán Kr. e. 70- ig, a lex de repetundis Kr. e. 59-ig, a lex de maiestate Kr. e. 46-ig, a lex de peculatu pedig Kr. e. 8-ig volt hatályban. A klasszikus és posztklasszikus forrásaink természetszerűleg már csak azokkal a törvényekkel foglalkoznak, melyek az adott szabályozási tárgyban a sullai törvények helyébe léptek. Az irodalmi források sem sokkal használhatóbbak jogi forrásainknál. A történetírók szinte semmit sem mondanak Sulla büntetőtörvényeiről. Egyedül Cicero az, akinek perbeszédeiből következtetni lehet a dictator törvényeinek egyes rendelkezéseire. A neves szónok tudomásunk szerint öt olyan büntetőperben látta el a vád ill. a védelem feladatát, melyet Sulla törvénye alapján folytattak le. Ilyen volt Kr. e. 70-ben a Verres, Kr. e. 69-ben a Fonteius és Kr. e. 59-ben a Flaccus elleni per, mely esetekben a lex de repetundis alapján jártak el, továbbá Kr. e. 81-ben vagy 80-ban a Roscius Amerinus és Kr. e. 66-ban a Cluentius Habitus elleni eljárás, melyeket a lex de sicariis et veneficis szerint folytattak le. Sajnos azonban Cicero a fennmaradt vád-, illetőleg védőbeszédeiben – a mai ember számára teljesen érthetetlen módon – szintén csak nagyon kevésszer utal a vád tárgyává tett bűncselekményeket szabályozó törvény előírásaira. Vizsgálatainkat – legalább is nagyvonalakban – mindenképpen ki kell terjesztenünk a sullai reformok előzményeire és a dictatura éveit követő későbbi jogalkotás eredményeire is. Az előzményekből, vagyis az egyes bűncselekményeket szabályozó Sulla előtti törvények ismert rendelkezéseiből következtethetünk arra, hogy mi az, amit a dictator hozzátehetett a római büntetőjog régi szabályaihoz, s mik azok az elemek, melyeket saját törvényeibe is mindenképpen be kellett építenie. A későbbi jogszabályok vizsgálatából pedig visszakövetkeztethetünk arra, hogy mi az, amit e törvények Sulla rendelkezéseiből vehettek át, illetőleg mik azok a szabályok, amelyeket később 6 vezettek be, s ebből következően melyek azok a normák, melyeket még nem tartalmazhattak a dictator törvényei. 4. Az egyes törvények vizsgálatakor számos olyan problémára kell választ találnunk, melyek vitatottak a szakirodalomban. A lex iudiciaria-ról keveset tudunk, legfontosabb rendelkezése az volt, hogy a büntetőbíráskodást a senatorok monopóliumává tette. Ezzel kapcsolatban az a kérdés vitatott, hogy e rendelkezés kizárólag az oligarchikus restaurációt szolgálta-e, vagy politikai célok helyett szakmai szempontok is vezérelték Sullát? A lex de repetundis szabályaival kapcsolatban a legfőbb problémát a törvény által meghatározott büntetés jelenti: egyesek a száműzetés, mások a pénzbüntetés mellett érvelnek. A pénzbüntetés pártolói között további vita tárgyát képezi a szankció mértéke: a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány hányszorosa volt a büntetés? A lex de sicariis et