A . SZÁZAD TITKAI Európa (–) . kötet Történelmi olvasókönyv Szerkesztette: Németh István PANDORA KÖNYVEK . KÖTET A . SZÁZAD TITKAI Európa (–) . kötet Történelmi olvasókönyv Szerkesztette: Németh István Szerzők: Arany Éva, Dobi Nyina, Fiziker Róbert, Hegedűs István, Horváth Zsófi a, Kovács Éva, Kozári József, Németh István, Osztrozics Angéla, Pál Katalin, Smid Réka Debóra, Szikszai Edina, Várkonyi Péter Sorozatszerkesztő: Prof. Dr. Mózes Mihály A -ben megjelent kötetek: Gábos Judit: Dinu Lipatti (. kötet) Várady Krisztina: Poulenc: Un soir de neige (. kötet) Csüllög Judit: A népdal szerepe a kezdők zongoraoktatásában Magyarországon (. kötet) Őrsi Tibor: Lexikológiai és szaknyelvi tanulmányok (. kötet) Mózes Mihály: Agrárfejlődés Erdélyben (. kötet) A . SZÁZAD TITKAI Európa (–) . kötet Történelmi olvasókönyv Szerkesztette: Németh István LÍCEUM KIADÓ Eger, ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNETTUDOMÁNYI INTÉZET ISSN - A kiadásért felelős az Eszterházy Károly Főiskola rektora Megjelent az EKF Líceum Kiadó gondozásában Igazgató: Kis-Tóth Lajos Felelős szerkesztő: Zimányi Árpád Műszaki szerkesztő: Csernák Krisztina Borítóterv: Gembela Zsolt Megjelent: . augusztus Példányszám: Készítette: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdája Felelős vezető: Kérészy László TTARTALOMARTALOM A MMÁSODIKÁSODIK VILÁGHÁBORÚVILÁGHÁBORÚ FFELÉELÉ Az -as évtized nemzetközi jelenségei (Németh István) . A „poroszverés” () (Németh István) . A nemzetiszocializmus és Hitler világképe (Németh István) . Hitler családi titkai (Németh István) . Hitler és a nők (Arany Éva – Németh István) . Hitler privát (Németh István) . Ég a Reichstag! () (Németh István) . „A némettelen szellem ellen” – a németországi könyvégetések () (Szikszai Edina) . Hitler-karikatúrák a náciktól () (Kovács Éva) . Propaganda, művészet és építészet a „Harmadik Birodalomban” (Osztrozics Angéla) . Leni Riefenstahl és a férfi ak (Horváth Zsófi a) . A náci örökség- és árjakutatás () (Németh István) . A Lebensborn e. V. () (Németh István) . A népi birodalom álma a „Harmadik Birodalomban” (Németh István) . A „Nagygermán birodalom” terve Himmlernél () (Németh István) . Az SS állama (Németh István) . A propaganda olimpiája () (Fiziker Róbert) . A Hindenburg léghajó katasztrófája () (Arany Éva) . A Szovjetunió fegyverkezése az -as évek elején (Pál Katalin – Németh István) . A cári gyémántok átka () (Németh István) . Illyés Gyula: Oroszországi utazás () (Közreadja: Németh István) . Sztálin asszonyai (Dobi Nyina) . Gulag – a szovjet tábor-hálózat (Várkonyi Péter) . Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja (Közreadja: Smid Réka Debóra) . A . század titkai . kötet A Gulagok világa Szolzsenyicin művei alapján (Smid Réka Debóra) . Lovas Márton: Magyar voltam a Gulágon (Közreadja: Smid Réka Debóra) . Arthur Koestler: Sötétség délben () (Smid Réka Debóra) . Buharin búcsúlevele () (Közreadja: Smid Réka Debóra) . Az appeaseament politikája (–) (Hegedűs István) . Guernica () (Kozári József) . Ausztria: áldozat vagy csatlós? – Az anschluss () (Fiziker Róbert) . A szudétanémetek sorsa (Németh István) . A Molotov-Ribbentrop paktum () (Németh István) . A MÁSODIKMÁSODIK VILÁGHÁBORÚVILÁGHÁBORÚ FFELÉELÉ (–) AAzz --asas évtizedévtized nemzetközinemzetközi jjelenségeielenségei A világgazdasági válság évei alapvetően megváltoztatták a nemzetközi kapcsola- tokat. A Young-terv nem oldotta meg a jóvátételek ügyét, csupán agóniájukat ve- zette be. Aristide Briand francia miniszterelnök 1930 májusában nyilvánosságra hozott Európa-tervével nem az európai államok egyesülésének, hanem a nemzeti rivalizálásnak nacionalista hangsúlyú korszaka kezdődött. A hosszú előkészítés után 1932 februárjában Genfb en megnyílt leszerelési konferencia nem a felfegy- verzett országok fegyverzetcsökkentési óhaja, hanem a leszerelt országok fegy- verkezési törekvése jegyében ülésezett. A korábban ismeretlen méretű gazdasági válság nem csak a tűrhetően működő világgazdasági rendszert és pénzügyi alapjait zúzta szét, hanem a korlátlan nem- zetállami egoizmusnak is teret nyitott. A világpolitikai légkör hirtelen megválto- zott, s az európai politika évekig visszaszorított, kényszerből leplezett valódi hatal- mi struktúrái kerültek a felszínre. A Népszövetség intézményesített, békés együtt- működési kezdeményezéseit a kétoldalú érdekek új rendszere váltotta fel, amely élesen felszínre hozta az 1918–1919. évi európai államrendszer törékenységét. A külpolitika új szakasza majdnem mindenütt személyi és pártpolitikai vál- tozásokkal, az államok politikai rendszerének a módosulásával járt. Gustav Stresemann német birodalmi külügyminiszter 1929. október 3-i halála politikai eseménysort indított el a német és a nemzetközi politikában. Németországban előkészítette a weimari nagykoalíció felbomlását és a parlamenttől egyre inkább függetlenedő elnöki kormányokat. A Centrum-párt jobbszárnyához tartozó Heinrich Brüning kancellár a parlamenten kívüli nacionalista erők növekvő nyo- mása alá került. A gazdasági válság Nagy-Britanniában is belső rendszerváltással járt: a Ramsay MacDonald vezette Labour-kormány 1931 augusztusában – épp- úgy mint 1930-ban a német Hermann Mülleré – az egyre nagyobb anyagi eszkö- zöket lekötő munkanélküli biztosítás válságán bukott meg. A külpolitika iránya nem változott, de új erők és személyek kerültek előtérbe. Anglia világméretű elkötelezettsége minden brit politikai lépést az óvatos tak- tikázás és az európai béke feltétlen megőrzése felé szorított. A legkevésbé látvá- nyos változás Franciaországban történt, ahol 1925–1932 között Briand középutas álláspontja határozta meg a harmadik köztársaság külpolitikáját. Olaszország- ban Mussolini 1929 novemberében Dino Grandira bízta a külpolitika irányítását, A második világháború felé (–) aki erőteljesebben érvényesítette a fasiszta párt érdekeit a külpolitikai apparátus- ban. A válság idején megváltozott a Szovjetunió külpolitikai vezetése is: Georgij Csicserint 1930. júliusában Maxim Litvinov váltotta fel, akinek kinevezése egy- fajta súlypont-áthelyeződést jelzett. A szovjet-német együttműködés Rapallo és Berlin óta követett vonala egyelőre töretlen maradt, de Litvinovot inkább a kol- lektív biztonság és a megnemtámadási szerződések bővítésének képviselőjeként ismerték meg. A gazdasági stabilitás megrendülése, a világkereskedelem és a nemzetközi pénzügyi rendszer széthullása, a munkanélküliek számának növekedése egész Európában (1932-ben 15 millió) és az Egyesült Államokban több országban ko- moly belpolitikai következményekkel járt. A kormányok és a kormányzati rend- szerek bukása, a tömegek radikalizálódása pedig a nemzetközi kapcsolatokra is kihatott. A jóvátételi kérdés a gazdaságpolitika legfőbb nemzetközi problémá- jaként a középpontba került. Kiélezte a fi zetésre kötelezett Németország és az egykori szövetségesek viszonyát. A válság okait és következményeit nem lehetett többé szétválasztani. Új lendületet vett az 1919. évi szerződések revíziójának kö- vetelése, egyelőre a jóvátételekre összpontosítva. Brüning revíziós politikájának legfőbb céljává a jóvátételek megszüntetését tette, s csak ezt követte a fegyverke- zési egyenjogúság követelése. A területi revízió gondolata – Magyarország ki- vételével – átmenetileg visszaszorult; a versailles-i szerződés általános revízióját „csendben” már célba vették, de még nem rögzítették, mit értenek rajta. Herbert Hoover amerikai elnök 1931. június 20-án egyéves fi zetési moratóriu- mot javasolt a nemzetközi adósságokra, beleértve az európai szövetségesek Egye- sült Államoknak fi zetendő háborús adósságait is. Ebben az aggodalom tükröző- dött, hogy a nemzetközi pénzügyi tranzakciók válsága teljesen romba döntheti a világgazdaságot. Nagy-Britannia, Németország és Olaszország azonnal elfogadta a moratóriumot, Franciaország azonban vonakodott és amerikai garanciákat kért a szövetségesek törlesztéseire. A moratóriummal a jóvátétel ügye végérvényesen elintézettnek tűnt: Németország a Young-tervben rögzített 112 milliárd arany- márkából mindössze 23 milliárdot fi zetett ki, amit a brüningi revíziós politika saját sikerének tulajdonított. A jóvátételek formális lezárását rögzítő 1932. júliusi lausanne-i egyezmény ugyan a szerződés ratifi kálási feltételévé tett egy 3 milli- árd márkás törlesztést, erre azonban sohasem került sor. 1933 után gyakorlatilag minden formális megállapodás nélkül leállították az Egyesült Államoknak ese- dékes szövetséges adósságfi zetést is. Csupán Finnország teljesítette továbbra is kötelezettségeit. A jóvátételi kötelezettségek és adósság-visszafi zetések befejeztével a háború utá- ni időszak fontos szakasza zárult le. Megrendültek azonban a Párizs környéki Az -as évtized nemzetközi jelenségei szerződések politikai és jogi alapjai, ami más területre is kihatott. A francia politi- ka Briand Európa-tervével utolsó kísérletet tett az 1919. évi status quo stabilizálá- sára. A német politika azonban éppen ezt a francia tervet használta kapcsolódási pontként a területi revízióhoz közelítő akciója számára. A Brüning-kormány 1931 márciusában meghirdetett német-osztrák vámuniós tervezetét mindenütt az anschluss előkészítésének tekintették, ami Franciaország- ban és a kisantant országokban erős ellenállásba ütközött. A franciák kivonták pénzeiket az osztrák Creditanstalt bankegyesülésből, s ez a lépés meggyorsította a tervezet összeomlását. A vámuniós tervezetet a hágai állandó nemzetközi bíró- ság összeegyeztethetetlennek ítélte Ausztria korábbi gazdasági kötelezettségeivel, ezért Julius Curtius német külügyminiszter a tervezet visszavonására kényszerült. Az akció megterhelte