bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 114 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 115
dél-BalaTon TájeGyséG
Könyvünkben e kifejezés alatt vontuk össze a tó Somogyban rajtuk kívül az igazi változatossá- déli partvidékén fekvő, természeti és kultúrtörté- got – tájképi szempontból – a galériaerdőkkel neti értékekben gazdag, részben turistautakkal is kísért vízfolyások, illetve ezek alsó szakaszá- érintett helyszíneket. Jobb híján ide soroltuk a nak elmocsarasodott foltjai jelentik. Közülük Balatont keletről szegélyező látványos kenesei legismertebb a Nagyberek, de vizes élőhely- magaspartot és a Balatonfőkajáron található leg- ként nagyon értékesek a halastavakból vissza- idősebb dunántúli kőzetkibúvást is. alakított védett természeti területek Hagyományos értelemben vett kalapálható kőzet Látránynál és Törekinél. A hüllőkön, kétéltűe- – néhány kivételtől eltekintve – jóformán nincs is ken kívül madárviláguk kifejezetten gazdag, a somogyi oldalon. A túlnyomórészt lösszel fe- nem is beszélve a mocsári, lápi növényritkasá- dett pannon homokhátakból álló Külső-Somogy gokról és a vízhez kötődő rovarokról. dombvidéke némi hasonlóságot mégis mutat az A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas, ki- átellenes Balaton-felvidékkel. Rögökre daraboló- emelt térszíneken dús cseres-tölgyes és gyer- dott, lépcsős felszínét É-D irányú markáns patak- tyános erdők díszlenek. Ezek kevésbé feltárt völgyek szabdalják, bár a laza üledékek miatt élővilága szintén tartalmaz ritkaságszámba korántsem olyan meredek völgyoldalakkal, mint menő, értékes fajokat. a sédek szurdokai. A köztudatba még nem iga- A sajátos dél-balatoni táj megközelítését nagy- zán átment másik rokon vonás, hogy a fonyódi ban megkönnyíti az autópálya, ahonnét szá- és a boglári hegyek szintén bazaltvulkáni erede- mos leágazó segítségével közvetlenül tűek. A Tapolcai-medencét uraló társaikhoz csak juthatunk el a fejezetben leírt érdekes helyszí- azért nem hasonlítanak jobban, mert itt az eró- nekre. A természetbarát turizmus számára zió már jobban elpusztította őket. még sok felfedeznivaló rejtőzik e vidéken.
115 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 116
vörs, szeGerdő, Főnyed, TIkos, hollád
2
érdemes meGnéznI Balatonszentgyörgy: Talpasház
1
meGközelíTés Balatonszentgyörgy felől a vörsi bekötőúton a falu központjáig autóval, vagy Vörs vasúti megállóhelyig vonattal.
Túra 18 km, 30 m, 4-5 óra, kerékpáros Vörs v.m.–Tájház–Szegerdő–(Főnyed)–Tikos– 3 Hollád–Battyánpuszta–(Csillagvár)–Vörs
TudTa-e? A Vörsi-berek Mária asszony szigete 8 ezer éve már lakott hely volt. Kerámia- és más leletek őrzik a Balkánról ide vándorolt őskori népesség emlékét.
116 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 117
apróFalvak a BalaTon véGénél
Karácsonyi betleheméről és a gólyáiról (1) nem- lucska megtekintése után Hollád az újabb úti zetközileg elhíresült Vörs faluban néhány há- cél, ahol a régi malomépületet érdemes meg- zon még láthatók az évszázados népi építészet nézni. hagyományai. Ilyen a Dózsa György utcában ál- A dombok lábánál húzódó kisközségből for- ló nádfedeles, vályogtéglából épült Tájház (4), duljunk É-ra, és menjünk át Battyánpusztára. melynek eredeti berendezési tárgyaiból megis- Az egykori majorsági központból kinőtt tele- merhetjük a hajdani falusi életformát. A vaskos pülés szépen helyreállított műemlék jellegű fagerendákra alapozott talpasház kiállítása a épületét, a hajdani „urasági kastélyt” csak kí- nyári időszakban látogatható. Bemutatja a kö- vülről láthatjuk. Egy kis kitérőt viszont megér zeli Kis-Balaton lápjából élő egykori pákászok a közeli Csillagvár. Az egyedülálló építészeti életmódját, valamint a népi halászati módsze- ritkaság neve különös alaprajzára utal. A rekhez kapcsolódó szerszámokat. Festetics grófok 1820-as évek elején épült A vörsi temető mellett délre tartó földút az er- vadászházában manapság egy középkori pan - dő szélén egyenesen átvezet a szomszéd falu- optikumként berendezett kiállítás és kovács- ba. Útközben a beszédes nevű „Kárász” műhely várja a látogatókat. (kistermetű halfaj) vizenyős laposa mellett haj- Balatons zentgyörgy felé továbbhajtva, fél km tunk el. Az erdőkkel körülölelt Szegerdőtől ki- után balra kell lekanyarodni Vörsre, ahol még térőt tehetünk az aprócska Főnyedre, ejtsük útba a Festeticsek intézőjének barokk miközben a vízitökkel (2) benőtt Határ-ároknál lakóépületét. Ha még a Kis-Balaton nádvilágá- átváltunk Somogyból Zala megyébe. Szeger- ból (3) is szeretnénk egy kis ízelítőt kapni, ak- dőről kelet felé egy földúton a környék másik kor a vörsi vasúti megállótól nyugat felé legkisebb településére, a mindössze két utcá- keressük fel a madárfigyelő tornyot, illetve a ból álló Tikosra kerekezhetünk. A csendes fa- Pap-kerti kilátót.
4
117 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 118
somoGyvár
1
meGközelíTés A somogyvári Kupavár-hegy történelmi emlék- hely a Kaposvár–Fonyód műút mellett találha- 2 tó. Somogyvár vasúton és autóbusszal is elérhető. Az emlékhelyhez 1,4 km-es kerékpár - út is vezet. érdemes meGnéznI Somogyvár: Széchenyi-család kastélya (jelen- leg nevelőotthon). Körülötte botanikai ritkasá- Túra gokat (páfrányfenyő, tulipánfa, kígyófa) tartalmazó park. 1,5 km, 50 m, 1 óra, gyalogos Somogyvámos: Krisna-völgy, Árpád-kori Pusz- Somogyvár–(Z)–Kupavár-hegy tatorony
TudTa-e? A történelmi időkben – a Sió-zsilip megépítéséig – magas vízállásnál egészen So- mogyvárig nyúlt a Balaton vízfelülete. A Nagyberek lecsapolásával részben kiszá- radt a terület, csak foltokban őrződött meg a hajdani mocsár.
118 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 119
koppány vezér Földjén
Somogyvár már a honfoglalás idején jelentős sze- fekvő fennsík jellegű terület, amelyet három repet játszott. A hagyomány szerint Bulcsú és oldalról ma is jól látható sáncok határolnak. Fajsz, majd Koppány vezér uralmi központja volt. Az évszázadokig erdő borította, meredek Az újabb régészeti ásatások azonban nem igazol- domboldalakat hajdan a Nagyberekhez szer- ták ezt a feltevést. A középkorban viszont hosszú vesen kapcsolódó Pogány-völgyi-berek víztük- ideig Somogy vármegye székhelyeként működött. re ölelte körül, kitűnő természetes védelmet A török hódoltság után veszítette el jelentőségét. biztosítva számára. A hegyről a Balaton felé, Somogyvár mai legfőbb vonzereje a Szent valamint a Nagyberekre is csodálatos panorá- László által építtetett bazilika, illetve kolostor ma nyílik. A távolban kéklenek a Tapolcai-me- (1), amely később a király temetkezési helyéül dence tanúhegyei, közelebb a fonyódi és a szolgált. A romjaiban is lenyűgöző építményt boglári Vár-hegy emelkedik. Keleti irányban a (3) közel egy évtizedes felújítás után, 1983-ban Külső-somogyi-dombság hullámos felszíne te- hazánk harmadik történelmi emlékhelyévé rül el. Mindezt a hegy délkeleti sarkában álló, nyilvánították Ópusztaszer és Mohács mellett. részben faszerkezetes kilátótoronyból még Érdekességként említjük, hogy a kővel kirakott jobban láthatjuk. kút (2) nyirkos és árnyékos belsejében megte- A szomszédos Nagyberek sásos, nádas nö- lepedett a védett gímpáfrány. vényzete kitűnő élő- és táplálkozóhelyet bizto- Az elsősorban kultúrtörténeti emlékei miatt sít a mocsárhoz kötődő kétéltűeknek és védett terület magja egy 170 m magasságban hüllőknek, illetve madaraknak.
3
119 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 120
Fonyód
2
érdemes meGnéznI Fonyód: Sipos-hegyi kilátó; Palánkvár és Pan- 1 non-tavi geológiai feltárás a város déli részén
meGközelíTés A hajókikötőtől és a szomszédos vasútállomás- tól induló P jelzést követve, a 7-es főút D-i ol- dalán, a József úton jobbra felkanyarodva jutunk a „hegyre”. Autóval szintén megközelít- hetjük a posta környéki parkolóhelyeket.
Túra 2 km, 100 m, 1 óra, gyalogos Posta–(P)–parkerdő–múzeum–Szaplonczay-sé- 3 tány–(P∆)–Berzsenyi-kilátó–posta
TudTa-e? Fonyód-Bélatelepen élt (1870–1970) és alkotott az autodidakta tudós, Bacsák György. Nemzetközi hírnevet szerzett a jégkorszakok kialakulásának csillagászati okokra visszavezethető elméletével.
120 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 121
a délI parT eGyIk leGszeBB panorámája
A városi parkerdő fái közt átsétálva érünk ki a lizált változatát ábrázolta a Balaton-felvidéki balatoni magaspart peremén kialakított sé- Nemzeti Park korábbi címere is. tányra. A bátrabbak egy taposott ösvényen le- Az út túloldalán álló fürdőhelyi villasor épüle- merészkedhetnek a pannon homokfal teinek többsége még őrzi múlt század eleji stí- kezdetéhez, de az omlásveszély (1) miatt ne lusát, akárcsak a vaskos kőpadok. menjenek tovább a fal alatt. A sétaúttól balra, a házak közt felkapaszkodva A parkból néhány lépéssel máris a Szaplonczay- egészen a Fonyódi-hegy tetejére vezet utunk. sétány elején járunk, melytől balra áll a A jól védhető magaslatot egy földvárral erősí- Fonyódi Múzeumnak (3) helyet adó volt Ve- tették meg. A hajdani sáncok maradványait a lics-villa. Az itt berendezett állandó kiállítás még ma is látszó tereplépcsőről ismerhetjük (Ezerarcú Balaton) betekintést nyújt a tó ter- fel. A kis erdei tisztás padjai fölött a Berzsenyi- mészeti képének megannyi csodájába. Diorá- kilátóról nemcsak a Balaton felé, hanem a mákban láthatók az élővilág pikkelyes, tollas DNy-ra elterülő Nagyberekre is pillantást vet- és bundás képviselői, míg a földtani múltat hetünk. A hegyet körbeölelő mocsár vize a kö- ősmaradványok és egy geológiai terepasztal zépkorban jóval magasabb szintű volt, így a mutatja. fonyódi magaslatok szigetet alkottak a Bala- A sétányon tovább ballagva páratlan kilátás tonban. nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyeire. A A kilátótól bármelyik erdei úton visszasétálha- szemközt magasodó Badacsony mellett sora- tunk a városba, miközben fakopánccsal (2) koznak kisebb vulkántestvérei (4). E látkép sti- vagy mókussal is találkozhatunk.
4
121 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 122
BalaTonFöldvár, kőrösheGy, kerekI
2
érdemes meGnéznI Balatonföldvár: Keltatúra, tóparti platánsor 1 Szántódpuszta: Majormúzeum
meGközelíTés Balatonföldvár vasútállomásától vagy a Balato- ni-bringakörútról.
Túra 22 km, 110 m, 4 óra, kerékpáros (részben gyalogos) Balatonföldvár v.á.–Kőröshegy–Kereki–(PL)–Fe- jérkő vára–(PL)–Cserkész-tó–Kőröshegy–Szán- 3 tódrév
TudTa-e? Külső-Somogy „darabos” felszíne a földtani sakktábla-szerkezet következménye. A pan- non üledékeket fiatal törésvonalak négyzethálósan felszabdalták, majd ezek mentén féloldalasan kibillentek a dombokat alkotó rögök. Az egyes táblák déli lankás lejtője hosszan ereszkedik a következő völgyig, míg északi homlokuk rövid és meredek.
122 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 123
kerekezés kerekIBe
Balatonföldvár városközpontján át, a 7-es főu- azonban elvétve akadnak sárga árnyalatú pan- tat keresztezve Kőröshegyre tekerünk, ahol a non homokkődarabok is. A törökök támadása 15. századi műemlék templomnál feltétlenül előtt felrobbantott vár boltívei és mészkőből érdemes megállni. Jobbra, a község főutcájára faragott oszlopmaradványai sejteni engedik kanyarodva néhány helyreállított régi paraszt- hajdani szépségét. A belső udvarból remek ki- ház és a szépen felújított Széchenyi-kastély látás nyílik a völgyhídra és a távoli Tihanyi-fél- mellett is elhaladunk. Hamarosan az alulról szigetre. „félelmetes” látványt nyújtó M7 autópálya Visszaereszkedve, a falu szélén pados-asztalos völgyhídjának pilléreihez érkezü nk (1). pihenőhely várja a megfáradt kirándulót. Nye- A lassan emelkedő úton hosszan pedálozunk regbe pattanva a Balaton felé vegyük az irányt, Kereki túlsó végéig. Az ottani autóparkolónál de egy kitérőt még tegyünk a táblával jelzett célszerű letenni kerékpárunkat és gyalogosan Cserkész-tóhoz. Az odavezető közel 2 km-es továbbmenni, mert a várhoz felvezető PL jelzé- földút ízelítőt ad a homokon kerékpározás sű turistaút rendkívül meredek. Fáradtságun- „örömeiből”. Kárpótlásul egy nagyon hangula- kat azonban feledteti a hangulatos erdő és a tos völgyteknőben fekvő horgásztóhoz érke- dombtető peremén terebélyesedő „ősöreg” zünk, amit a Kőröshegyi-séd felduzzasztásával tölgyfa. hoztak létre. Gátjáról ismét más szögből látjuk A mély sáncárkon átküzdve magunkat, rövid az impozáns völgyhidat. sétával körbejárhatjuk Fejérkő várát. Elgondol- Visszafelé Kőröshegy után érdemes a főúton koztató az elnevezés, hiszen a csaknem telje- maradni, hogy lekerekezhessünk egészen sen „kőmentes” Somogy vidékén a középkori Szántódrévig (2). Ha időnk engedi, ott még mesterek rákényszerültek, hogy téglából épít- egy naplementét (4) is megvárhatunk, vagy át- kezzenek (3). A szokatlanul piros várfalban kelhetünk a Tihanyi-félsziget felfedezésére.
4
123 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 124
zamárdI
2
érdemes meGnéznI Zamárdi: Tájház Balatonendréd: csipkekiállítás 1
meGközelíTés A község központjából a turistajelzést követve, a Fő utcán lehet eljutni a Tájházhoz. Innét akár autóval is megközelíthetjük a Szamár-kő erdei pihenőhelyét.
Túra 2 km, 70 m, 1 óra, gyalogos, kerékpáros Központ–(Z)–Tájház–(Z, S)–Szamár-kő–(S)–Kő- 3 hegyi kilátó
TudTa-e? A csipkeverést Kájel Endre helyi tiszteletes honosította meg Balatonendréden a múlt század elején. A rendkívüli kézügyességet és türelmet igénylő hagyományt ma is folytatják.
124 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 125
„paTanyom” a kőBen
Somogyban szokatlan, ha egy térképen a kő ki- nyi, hogy a kőtengereknél kova a cementáló fejezést olvassuk, hiszen az egész dombság laza anyag, a somogyi oldalon pedig. mész anyagokból (agyag, lösz, homok) épül fel. A Pan- Ugyancsak a hasonlóságot erősíti, hogy itt is non-tavi finomhomokos( 3) üledékeket azonban megcsodálhatjuk a madáritatónak nevezett, néhány elszigetelt helyen meszes kötőanyag ce- esővízzel teli mélyedéseket a kövek felületén mentálta több méter nagyságú kőtömbökké. (2). Jó súrolófényben még a homokkő eredeti Némileg a Káli-medence kőtengereire emlé- ferde rétegzettsége is előtűnik. keztetve, a talajból kipreparálódva bukkannak A szőlők közti jelzett úton – most már csak elénk a bizarr formájú szürke kövek. Egyikük a gyalogosan vagy kerékpárral – pár perc alatt a nevezetes Szamár-kő (1), melynek elülső olda- déli irányban elhelyezkedő Kő-hegyi kilátóhoz lán a helybeli emberek egy szamár patájának érkezünk. Mellvédjéről elénk tárul az innenső nyomát vélték felfedezni. Persze nem egy „ős- tópart szántódi turzásháromszögének beépí- szamár” megkövesedett lábnyomát látjuk, ha- tetlen, részben mocsaras területe és a túlolda- nem csupán a természet „játszik” velünk. Az lon a Tihanyi-félsziget erdős tája (4). erózió a homokkő puhább részeit jobban „fo- Ha időnk engedi, déli irányban még egy 4 km- gyasztja”, mint az ellenállóbbakat, így fura es erdei körtúrát is tehetünk a S jelzésen, ami alakzatok jönnek létre. A különbség csak any- visszavisz bennünket a Tájházhoz.
4
125 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 126
sIóFok-TörekI
1
meGközelíTés érdemes meGnéznI Siófok központjától négy km-re Ny felé, a 7-es Siófok: Makovecz Imre tervezte templom, főútról Töreki felé letérve. Törekibe helyi jára- Víztorony tos busz indul Siófokról. Vonattal vagy autó- busszal érkezve Balatonszéplak-alsó és -felső vasúti megállóhelyektől egyaránt 1-1 km-re ta- lálható a Töreki tanösvény kezdete. Közvetle- nül a Cinegei-pihenőhelyhez autóval (egy szakaszon földút!) is el lehet jutni, ahonnét ki- sebb körtúrá kra indulhatunk.
Túra 12 km, 20 m, 4-5 óra, gyalogos, kerékpáros, autós 7-es út töreki elágazó–(Z)–Töreki tanösvény– 2 Cinegei pihenő–(Z)–Töreki buszmegálló
TudTa-e? A Balatonba tartó Cinege-patak medrét fél évszázada számos helyen gáttal rekesz- tették el; így jött létre a majdnem tucatnyi tavacskából álló halastó rendszer. A gaz- dasági hasznosítás megszűnte után védetté nyilvánították az erősen elmocsarasodott állóvizeket.
126 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 127
a TörekI Tórendszer
A Töreki-halastavak természetvédelmi terület horgásztó nyílt vizén szinte mindig látunk élelmet napjainkra gazdag élővilágú, vízimadarak által keresgélő, úszkáló vagy éppen csak pihenő is kedvelt kirándulóhellyé változott (3). A tófü- madarakat. Tovább gyalogolva hamarosan zér mentén kialakított tanösvény kilátót és er- újabb tó gátjáról figyelhetjük meg a sekély vízben dei pihenőhelyet is tartalmaz. Az autópálya zsákmányra leső nagy kócsagokat, gémeket, töltésétől délre még egy horgásztavat is létre- netán egy-egy felröppenő bakcsót (2). hoztak a „pecások” kedvéért. A falu előtti löszfalban parti fecskék és gyur- A gyalogos és kerékpáros kirándulások egyes gyalagok költőüregei sötétlenek, míg a náda- szakaszokon tetszés szerint kombinálhatók sok fölött időnként feltűnik egy-egy ragadozó akár személygépkocsival is. A túraút egyvona- héja is. A korláttal védett löszfallal szemben, a las, a kiindulási helyhez ugyanazon az útvona- halastó gátján elgyalogolhatunk a völgy átel- lon kell visszamenni, vagy Töreki központjából lenes oldalán lévő homokpusztarétre. Itt év- helyi járatos busszal térhetünk vissza Siófokra. szaktól függően sokféle virágzó növényben és A 7-es főút töreki elágazójától száz méterre, az lepkében gyönyörködhetünk. A völgybe visz- aszfaltút kanyarjánál indul a tanösvény. Mellet- szaereszkedve, a patak hídján átkelve érjük el tünk a legalsó tó náddal, sással teljesen benőtt a Cinege-forrást. lápja húzódik – számos hüllő és kétéltű élőhe- Közvetlenül fölötte, a K-i völgyoldalban tűzra- lye. Az autópálya töltése előtt terebélyes fehér kó hellyel, asztalokkal, padokkal, esőbeállóval nyárfák állítanak meg bennünket. Az öreg fák (1) ellátott erdei pihenőhelyen hosszabban is ér- hajdan a környéken legeltetett háziállatoknak demes időzni. Innét egyórás sétát is tehetünk nyújtottak árnyas delelőhelyet. A következő a feljebb lévő százéves tölgyerdő mélyén.
3
127 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 128
sIóFok, TörekI, BalaTonszéplak
1
meGközelíTés érdemes meGnéznI A Balatoni-bringakörútról vagy Siófok vasútállo- Siófok: Kálmán Imre Emlékmúzeum másától pár perc alatt eljuthatunk a város köz- pontjában álló víztoronyhoz. Az autóval érkezők is a központ környékén találnak parkolót.
Túra 20 km, 70 m, 4 óra, kerékpáros Víztorony–(P)–Békás-tó–(P)–Töreki–Cinege- forrás–(Z)–Balatonszéplak-alsó–balatoni kerék- 2 párút–Sió-torkolat
TudTa-e? A Sió-zsilipet 1863-ban azért bővítették, mert nem volt képes levezetni az akkori nagyon csapadékos esztendők fölös vizét a Balatonból. A viharos hullámok már a vasúti pályát is alámosták Fonyód és Boglár térségében.
128 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 129
vIzek menTén – kerékpárral
Stílszerűen, a város jelképévé vált régi Vízto- egyes tavakat elválasztó gátakra óvatosan le- rony épületétől indítjuk „vizes túránkat”. gyalogolva számos vízimadárban gyönyörköd- Kezdetben a Dél-dunántúli Piros-túra nyomvo- hetünk. nalát használjuk kerékpáros (de gyalogosok- Az aszfaltút kezdeténél jobbra egy löszfal húzó- nak is ajánlható) körútként, amelyen szinte dik, amelyben tavasztól őszig színpompás gyur- végig változatos vizek közelében tekerhetünk. gyalagok és parti fecskék (2) laknak. A kis Az M7 autópályát keresztezve egy balra kiága- forgalmú úton kényelmesen kerekezünk a 7-es zó utcán közelítjük meg a patakduzzasztással főútig. Innét balra Balatonszéplak-alsó vasútál- létrehozott Békás-tavat (Csépány-tó). A kedvelt lomásig célszerű menni, és ott egyenesen a Ba- horgásztó több mint 1 km hosszan húzódik laton-partra lehajtva élvezhetjük a kilátást (1). A vékony kifli alakban. kerékpáros útvonal jelzéseit használva az Ezüst- E kitérő után, a házakat elhagyva és a szántó- part üdülőövezetén (3) át K felé érjük el a Siót. földet megkerülve kanyarodik vissza a turistaút A Baross-híd túloldalán rögtön forduljunk bal- a patakvölgybe. A gyümölcsültetvényt kísérő ra, majd a kereszteződésnél még egyszer balra. kaszált réten, lovas tanyák mellett elhaladva Máris a Sió-csatorna túloldalára jutottunk. Itt érkezünk be Töreki házai közé. A falun déli érdemes megnézni a Balatont megcsapoló zsi- irányban áthajtva ereszkedünk le a Cinege-for- lipet és a tó legnagyobb hajókikötőjét. rásnál kiépített erdei pihenőhelyre. A szomszédságában kialakított Jókai-park Némi erőgyűjtés után észak felé vesszük az öreg fái és a körülötte lévő utcák villái múlt irányt. A Cinege-patak völgyében létrehozott század eleji, fürdővárosi hangulatot idéznek. Töreki-halastavak természetvédelmi terület Innét már könnyedén visszaérkezünk a város- mentén, földúton pedálozunk tovább. Az központba.
3
129 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 130
BalaTonFőkajár
1
meGközelíTés Az M7-es autópálya lepsényi vagy balatonali- gai lejárójától, illetve a 71-es főút balatonaka- rattyai körforgalmától a településre vezető műúton. Az autóbusz-megálló a falu központ- jában található. Vonattal Balatonfőkajár-felső megállóig kell utazni, onnét begyalogolni a te- lepülésre.
Túra 2 4 km, 30 m, 2 óra, gyalogos, kerékpáros érdemes meGnéznI Faluközpont–(S)–pincesor–(S)–Somlyó-hegy kőfejtője–Balato nfőkajár Füle: szőlőhegy karbon korú konglomerátuma
TudTa-e? A kvarcfillit homokrétegeket tartalmazó tengerfenéki iszapként rakódott le majd’ fél- milliárd évvel ezelőtt. Az eltemetődött üledéksor 300 millió éve, a variszkuszi hegy- ségképződés idején metamorf kőzetté alakult. A homokból fehér kvarclencsék és kvarcerek lettek, míg a csillámokban dús iszapból fényes felületű fillit keletkezett.
130 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 131
BorospIncék a dunánTúl leGöreGeBB kövén
A falu szépen rendezett főterének parkolójától letkezéséről a helyszínen felállított ismertető a domboldalon épült református templom felé táblán olvashatunk részletesebben. vesszük az irányt. A turistajelzés elhalad mellet- A tüskés bozóttól a közelmúltban megtisztított te, majd a temető sarkának érintésével a műút bányaudvar lépcsős kőfala tíz méternél vasta- túloldalán felvezet a pincesorhoz. A „kőmen- gabb geológiai alapszelvényként tárja fel a tes” balatonfői térségben szokatlan látványt másutt csak fúrásokból ismert kőzettípust. A nyújt az út két oldalán hosszan húzódó kultúr- meggyűrődött, összeráncolódott, törésekkel történeti emlék, amit felújítva ma is használnak átjárt kőzet sajátos mintázatot mutat a laikus a gazdák. A szorosan egymás mellé épített bo- érdeklődő számára is (1). rospincék homlokfala helyben bányászott, illet- A lapos hegytető jó körkilátással örvendeztet ve részben a Balaton-felvidékről ide hozott meg bennünket: a Mezőföld síkjától (3) a So- kőből készült (2). Jellegzetes szürkéssárga szí- mogyi-dombságon át a Bakony magaslatai fe- nük érdekes hangulatot kölcsönöz a tájnak. lé szabadon kalandozhat tekintetünk. Nyugati A szomszédos szőlőhegyre vezető turistajel- irányban a Tihanyi-félsziget, sőt még a Balaton zést követve jutunk el a nevezetes geológiai egy pici darabkája is kivehető. képződményt rejtő felhagyott kőbányához. Ki- A tüskés bokrokkal tűzdelt, ligetes magaslat jó zárólag az itteni Somlyó-hegy tetején bukkan néhány fajnak nyújt természetes menedéket a felszínre a Dunántúl legidősebb kőzete, a me- régóta művelt mezőgazdasági területek ölelé- tamorfizálódott Balatonfőkajári Kvarcfillit. Ke- sében.
3
131 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 132
BalaTonkenese
2
érdemes meGnéznI Balatonkenese: Tájház, Református Óparókia, Kultúra Háza 1 Balatonfőkajár: kvarcfillit geológiai alapszelvénye
meGközelíTés A 71-es főúton a balatonkenesei vasútállomás- tól Balatonfűzfő felé 1 km-re, a jobbra eső fü- ves térség szélén parkolhatunk. A főúton itt egy buszmegálló is van.
Túra 2 km, 80 m, 1 óra, gyalogos Parkoló–jelzetlen ösvény–Tatár-likak–magas- 3 part széle–Tátorján tanösvény–kilátó
TudTa-e? A Kenesei-magaspartot tévesen sokan löszfalnak gondolják. Gyakran a turisztikai leírásokban is így, helytelenül szerepel. A Balaton több évszázaddal ezelőtti, maga- sabb vízszintjének hullámverése által alámosott képződmény valójában a Pannon- tó tízmillió éve lerakódott, jól rétegzett, finom homokjából áll.
132 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 133
TáTorjánok a TaTár-lIkak FeleTT
A fölénk magasodó partfal (4) tövében húzódó E fokozottan védett madarak a homokba vájt Partalja utcán kelet felé, jobbra indulunk. Rövi- üregekben költenek. Útközben jobb kéz felé is desen egy balra kiágazó – a meredek dombol- érdemes figyelni, hiszen itt már megjelenik a dalba vágott – ösvény lépcsői könnyítik a tátorján (3), ez a különös nevű védett növény. felfelé kapaszkodást. A végig erősen emelkedő Hazánkban már csak néhány helyen jelzi a haj- gyalogút félmagasságában találhatók a Tatár- dani löszpuszták maradványait. Méteresre is likak sötétlő nyílásai (1). Ezek évszázadokkal megnövő, terebélyes, áprilisban fehér virágú ezelőtt homokba ásott „barlanglakások” vol- bokrai őszre elszáradnak, s ördögszekérként tak; utolsó lakójuk az 1900-as évek táján költö- görgeti őket a novemberi szél. zött el. Az üregekbe ma már életveszélyes A kiszélesedő tetőn vörös homokkőből állítot- bemászni, mivel mennyezetük omladozik. ták fel a tragikus sorsú helyi költő, Soós Lajos Ösvényünk a temető sarkánál éri el az itt né- emlékművét. Mellette, a közelmúltban épített mileg alacsonyabb partfal tetejét. Innét balra kilátóról teljes panoráma nyílik a tóra és az itt fordulva, a peremen haladó, tovább emelkedő kezdődő Mezőföld síkjára. Különösen télen gyalogutat követve egyre jobban kitárul előt- nyújt érdekes látványt a befagyott Balaton ria- tünk a Balaton látképe. násokkal szabdalt jégmezeje. A magaspart ötvenméteres fala előtt néha ci- Visszafelé a már bejárt útvonalat használhat- kázva repülő sarlósfecskéket vagy „gurgulázó” juk, vagy a hétvégi házak közti utcákon Bala- énekű gyurgyalagokat (2) is megpillanthatunk. tonkenese központjába is lemehetünk.
4
133 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 134 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 135
délI-Bakony TájeGyséG
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe nem A hegy északi szélén egy világhírű formakin- nyúlik át a Déli-Bakonyba. Miután könyvünk cset mutató képződmény található. A védett elsősorban a Balatonhoz közelebbi kirándulá- Úrkúti-őskarszt mangánérc bányászattal feltárt sokra koncentrál, innét elsősorban csak a ki- óriás töbreinek mélyén sétálva szinte eltörpül sebb természetvédelmi területekről és az ember. A szomszédos falu határában nyílik némelyik földtani képződményről adunk le- az overállos turizmus számár a kiépített Szent- írást. A sort a Szentgáli tiszafás nyitja, majd a gáli-kőlik, ahol bronzkori kultikus helyet felté- Művészetek Völgye rendezvénysorozat révén teleznek a régészek. elhíresült Kapolcs környékéről és az Eger-víz Szintén őskarsztos – bauxit alatti – formák ke- mentén fekvő hegyesdi Vár-hegyről mutatunk rültek napvilágra több hektárnyi területen be túrát. Darvastó mellett. Közelében, a Sümeg feletti E megkapó szépségű bazaltvulkáni térségtől Rendeki-hegy peremén már messziről látszik északra a tájat egy jóval nagyobb hajdani tűzhá- az erdő sűrűjéből kikandikáló Fehér-kövek im- nyó uralja, a Kab-hegy. A kicsit nehezebben pozáns sziklafala. A város másik geológiai- megközelíthető és turistautakkal sem annyira régészeti nevezetessége az ősember tűzkő - ellátott platóját vadban gazdag, hatalmas bükk- bányája a Mogyorós-dombon. Tőle kilométer- erdők fedik. Alattuk félszáz víznyelő és tucatnyi nyire mélyül a Sintérlapi-kőfejtő földtani barlang rejtőzik, amelyek bízvást megérdemlik bemutatóhellyé alakított katlana. természeti értékként való nyilvántartásukat. A Végül a Déli-Bakony tájegységen kívül fekvő, Kab-hegy bejárására egy Ajkáról induló kerék- de mégis a vulkáni tanúhegyek sorába tartozó páros körtúrát javasolunk, amely érinti a magas- – finom borairól elhíresült – Somlót is meglá- ba törő Padragi-sziklákat is. togatjuk a Bakonyalján.
135 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 136
Bánd
2
érdemes meGnéznI Herend: Porcelánművészeti Múzeum Márkó: népi műemlék házak 1
meGközelíTés A 8-as főútról a település mindkét végén leá- gazó vezet a templom melletti parkolóhoz. Vonattal Herendre érkezve, autóbusszal vagy 2 km-es gyaloglással jutunk át Bándra.
Túra 4 km, 150 m, 2-3 óra, gyalogos Parkoló–(P+)–(PL)–Esseg-vár–(P+)–Cinca–(P∆)– 3 tiszafás–(P)–Alinca-völgy–(jelzetlen)–Bánd
TudTa-e? A tiszafa nagyon lassan növő és éppen ezért tömör, rendkívül rugalmas fáját a kö- zépkorban íjak készítésére használták. Mérgező termése különféle gyógyszerek alapanyaga.
136 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 137
a TIszaFák erdejéBen
A Kossuth utcán Ny felé sétálva néhol még láljuk meg az erdészeti kerítés kapuját. Ez- láthatjuk a helyi népi építészet jellegzetes ré- után „kemény” emelkedő vár ránk a Miklós gi lakóházait. Az egyik bal oldali udvarba be- Pál-hegy igen meredek oldalában. Kárpótlá- pillantva, a sziklafal aljában egy barlang sötét sul szép szál bükkök közt kanyarog a gyalog - kapuzata tátong. Az útkanyarban rátérünk a út, majd rövidesen megpillantjuk az első turistajelzésre, majd balra felkaptatunk a tiszafákat. Európa második legnagyobb ter- hegyoldal ösvényén. A sűrű bokrok közül lát- mészetes tiszafa erdejében vagyunk; mintegy ványos sziklaalakzatok bukkannak elénk (2). 12 000 tő található e fokozottan védett terü- A dolomitban lévő lyukak jelzik, hogy egykor leten (3). Egyedülálló élmény a sűrű, sötét- itt is karsztvíz oldotta a kőzetet. zöld lombok alatti barna foltos törzsek közt A meredek kapaszkodó végén egy lapos tető járni (4). rétjére érkezünk; előttünk magasodik Esseg- A turistaút elágazásánál jobbra fordulva már vár romja (1). A közelmúltban megkezdett folyamatosan ereszkedünk a ritkás vegyes er- munkálatok eredményeként megújult a to- dőben. A nagy esésű völgyfőket és a dolomit- rony és több alapfal is kezd kibontakozni a sziklákat kerülgetve jutunk le az Alinca-völgy földből. A hegy északi pereméről remek kilá- torkolatához. A gyepes térség szélén jobbra tás nyílik a Hajag és a Papod erdőkkel borí- induló földútra kanyarodunk. Mellettünk a tott, méltóságteljes hegytömbjeire. Cinca árterének síkján ligetek és füves tisztá- Visszaereszkedve az útra, hamarosan átke- sok váltogatják egymást; kedvelt élőhelyei a lünk a bővizű Séd szűk hídján, és a domb színpompás lepkéknek. E jelzés nélküli szaka- alatt elballagunk a Cinca-patak gyakran szá- szon 1 km-es gyaloglással érünk vissza a falu- raz medrének fűzfájáig. Kissé jobbra térve ta- ba vezető, már ismert útra.
4
137 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 138
kapolcs
2
érdemes meGnéznI Kapolcs: régi vízimalmok, Kálomis-tó 1
meGközelíTés Veszprém vagy Tapolca felől gépkocsival, illet- ve autóbusszal. A falu központjában parkolha- tunk.
Túra 6 km, 200 m, 3-4 óra, gyalogos Parkoló–(S)–Király-kő–(S)–rét–(jelzetlen)–kőka- 3 pu–faluközpont–Bíró-malom–(SΩ)– Pokol-lik
TudTa-e? A Király-kő tetejének erdeje ősi földvárat rejteget. A hajdani védművekből mára csak sekély árkok és bazaltból rakott alacsony kősáncok látszanak.
138 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 139
kIrály-kő és pokol-lIk
A nyári kulturális rendezvényeken túl Kapolcs zaltfennsíkra. A bokros sűrűségből jókora rét- természeti értékei egész évben látogathatók. re érünk ki. A napsütötte tágas kaszáló fölött A vulkáni hegyeket áttörő Eger-víz völgye az észak felé végiggyalogolva a réten, a Kopasz- egyik legszebb fekvésű dunántúli kistáj. A falu hegy alatt már jól kitaposott erdei úton eresz- központjában a felújított, boltíves öreg kőhí- kedünk. Bal kéz felől iszonyatosan mély völgy don átkelve, hangulatos belső utca visz K felé vágódott a tűzhányó által kiszórt, rétegzett a patak mentén (4). A hegyre felkanyarodó tu- bazalttufába. A szaknyelv által piroklasztitnak ristajelzés régi, bazaltból épült házak közt ve- nevezett, cementált vulkáni törmelék az útbe- zet. Később egy lösz mélyúton kaptatunk a vágásban közvetlenül is tanulmányozható. A Király-kő alá. A fölénk tornyosuló hatalmas kő- több méter magas sziklakapun át utunk vissza- bástyákat hasadékok tagolják (1). A gyalogút visz Kapolcsra. mellett tömött zsákhoz hasonló bazaltoszlo- Kis pihenő után a különlegességnek számító, pok támaszkodnak. eldugott bazaltbarlanghoz is javasolunk egy A mély eróziós völgyből balra kiágazó ösvé- rövid túrát. A tapolcai országúton a faluköz- nyen a sziklák tetejére jutunk (2). Peremükről ponttól alig másfél km-re, a Bíró-malommal messze kalandozhat tekintetünk; a Bondoró szemben lévő völgyön küzdjük fel magunkat. sötét tömegétől a távoli Kab-hegy kúpjáig. A A gyengén jelzett turistaút negyedóra alatt völgy turistaútjára visszatérve, egy több millió közvetlenül a Pokol-lik háromszög keresztmet- éves lávafolyás hátán kapaszkodunk fel a ba- szetű, tízméteres üregéhez vezet (3).
4
139 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 140
heGyesd
1
meGközelíTés A Veszprém–Tapolca főútról autóbusszal vagy gépkocsival a település központjáig.
Túra 4 km, 100 m, 2–3 óra, gyalogos Faluközpont–(S)–fáslegelő–tanösvény–(SL)– Hegyesdi-vár–tanösvény–Hegyesdi bányató
érdemes meGnéznI Monostorapáti: halastó 2 Sáska: Ember-kő
TudTa-e? A Hegyesd DNy-i előterében húzódó dolomitmezőn bauxit rejtőzik a föld alatt. Er- ről árulkodnak a talajon néhol megjelenő vörös fo ltok.
140 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:58 Page 141
eGy csalaFInTa vulkánI kúp
A kicsiny falu buszmegállójától DNy felé vezet E látványosan töredezett, néhol ferde oszlo- ki a turistaút, ami egy kijárt murvás úton folyta- posságot is mutató bazalttetőre építették – tódik a gyepes dolomitdombok között. Jó egy részben a szálkőbe vésve – a kis alapterületű kilométernyi gyaloglás után érjük el a hajdani váracskát (1). Kisegítő szerepet játszott a fáslegelő szélét. A legeltetés megszűnése miatt szomszédos Csobánc erőssége mellett, illetve ma már kezdenek besűrűsödni a bokrok és a fi- az Eger-víz völgyében vezető régi hadiutat el- atalabb fák, de az egykor árnyat adó évszáza- lenőrizte. A hegycsúcsról ma is remek kilátás dos csertölgyek még uralják a növényzetet. nyílik minden irányba. Alattuk kellemes erdei pihenőhelyet létesítet- A várhegy átellenes, nagyon meredek olda- tek; innét indul a Várhegy tanösvény. A vulkani- lán ereszkedik le a tanösvény, majd a hegy kus hegyre déli oldalán visz föl a jelzés. A lábánál jobbra visszavisz az erdei pihenőhöz. hajdani tűzhányó szabályos kúp formája (3) tá- Útközben táblák ismertetik a környék nö- volról még a geológusok számára is megtévesz- vény- és állatvilágát. Utóbbiak közül szeren- tő. Csak alaposabb tanulmányozásakor derül ki, csés esetben találkozhatunk a búbos hogy nem a Vezúv rétegvulkáni „kisöccsén” já- bankával (2). runk, hanem az erózió pusztította ilyen tökéle- A legelő széléről gyalogoljunk be a faluba. A tes kúp alakúra az eredetileg szomszédjaihoz szépen parkosított főtér közelében – meglepe- hasonlító, lapos tetejű, nagyobb átmérőjű tanú- tésre – egy felhagyott dolomitbányát találunk, hegyet. A bazalttufából (a tanösvény lépcsőitől melynek alját elárasztotta a megemelkedett balra lévő sziklák) álló hegynek csak a csúcsán karsztvíz. Az oldott karbonáttartalom miatt maradt egy kevéske kihűlt láva, ami a vulkán gyönyörű türkizkék a tiszta vizű tavacska, iga- kürtőjének kitöltése lehetett. zán érdemes megpihenni a partján.
3
141 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:59 Page 142
sümeG
2
érdemes meGnéznI 1 Sümeg: Kisfaludy Múzeum, műemlék templomok meGközelíTés A város központjából D-i irányba vezet a turis- taút, de a 84-es főútról közvetlenül is behajt- hatunk a védett terület parkolójába. A főúton ugyanitt autóbuszmegálló is van. A tavasztól őszig látogatható, tetőkkel védett földtani be- mutatóhelyet érinti az Országos Kéktúra.
Túra 3 + 3 + 3 km, 200 m, 4-5 óra, gyalogos (a 3. útvonal kivételével kerékpáros, autós is) Központ–(K)–Őskori kovabánya. Központ–(SL)–(jelzetlen)–Sintérlapi-kőfejtő. 3 Központ–vár–(Z)–Fehér-kövek.
TudTa-e? A Vár-hegy 10 millió éve a Pannon-tó egyik kicsinyke szigete volt; csak a felső har- mada látszott ki a vízből.
142 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:59 Page 143
kovaBányászaT aGancsszerszámokkal
A középkori váráról (4) híres település egy kevés- hegy is) kívül igazi kuriózum egy 80 millió bé ismert nevezetességgel is dicsekedhet. A Mo- éves foltzátony. A tülök alakú kagylók vastag gyorós-domb ma már védett területén tárták fel héjú, óriási teknői sűrűn egymás mellé nőve Európa egyik legnagyobb kovakőbányáját. A összecementeződtek, és több méter átmérőjű gyepes térszín alól kikandikáló – a földszerkezeti zátonytesteket építettek a jól átvilágított, tró- mozgások által függőlegesre állított – mészkőré- pusi sekélytengerben. tegekben tűzkőlencsék rejtőznek (1). E könnyen Ennél jóval fiatalabb, eocén korú (45 millió hozzáférhető, kitűnő minőségű, kova eszközök éves) kőzetből áll a várral szemben magasodó gyártására kiváló nyersanyagot már 5000 éve hegyvonulat teteje. A zöld lombokból messzi- bányászták. A felszín közeli mállás és fagyhatás ről is elővillanó világos árnyalatú sziklákról miatt fellazult kőzetrétegeket szarvasagancsból kapta nevét az itteni természetvédelmi terület. készített célszerszámokkal termelték az egykori A Fehér-kövek impozáns sziklafala (2) több emberek. Az agancs különböző részeiből kézbe száz méter hosszan húzódik a Rendeki-hegy illeszkedő; lazításra, feszítésre, kalapálásra és peremén. A hozzá vezető turistaút kiágazásá- kapálásra alkalmas eszközöket faragtak. A jelleg- nál, a parányi tisztásról remek kilátás nyílik a zetesen szürke árnyalatú, jól hasítható, de ke- zalai vidékre. A lábunk alatt elterülő szőlő- mény kőzetdarabokból borotvaéles pengéket hegy lankáiról nehéz elképzelni, hogy tíz mil- formáltak. lió éve még tengernyi víz hullámzott e tájon. Egy másik geológiai nevezetesség a vasútvo- A szemünknek viszont mégis hihetünk; lefelé nal mellett fekvő Sintérlapi-kőfejtő, ahol tanös- sétálva, a szőlőmezsgyék kőrakásaiban hul- vénytáblák révén tájékozódhatunk a kréta lámverés által legömbölyített kavicsokat és időszak eseményeiről. A tengeri liliomok váz- görgetegeket látunk, gyakran mésszel össze- töredékei alkotta mészkövön (ebből áll a Vár- cementálódva (3).
4
143 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:59 Page 144
darvasTó
2
érdemes meGnéznI Sümeg: Őskori kovabánya TT, Fehér-kövek TT, vár, templomok, múzeum 1
meGközelíTés Sümeg vagy Nyirád felől menetrend szerinti autóbusszal érkezve a nagytárkánypusztai el- ágazónál kell leszállni. Gépkocsival is itt lehet lekanyarodni az említett település felé, majd fél km után balra leparkolni az út mellett.
Túra 2 km, 20 m, 1-2 óra, gyalogos 3 Autóbusz megálló–(P)–természetvédelmi terület
TudTa-e?
A bauxit erősen festő vörös színét a benne lévő hematit (Fe2O3) vasásvány okozza. Ennek hiányában az alumínium ércét adó nyersanyag teljesen fehér lenne.
144 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:59 Page 145
színes paleTTa a Bakony szélén
Nyirád neve a 20. század második felében kal díszített sík kőfelületek mutatják az iszonyú szinte elválaszthatatlanul összeforrt a bauxit- erejű tektonikus mozgások nyomát. Másutt az bányászattal. A falu nyugati határában e tevé- apróra töredezett triász dolomitot breccsává kenység emlékét őrzi egy földtani termé- cementálta a meszes kötőanyag. A később kiol- szetvédelmi terület (2). A Darvas-tó lefejtett dódott kőzetdarabkák helyén szögletes lyukacs- bauxit lencse TT különlegessége abban rejlik, kák látszanak. Beljebb még egy félbevágott hogy a bányászat nyomán előbukkant – mé- fosszilis víznyelőt is megszemlélhetünk. lyedésekkel és kiemelkedésekkel tagolt – A festők ecsetjére kívánkozó legpompásabb domborzat egy 60 millió éves ősi felszín képét színekben a kora tavaszi esőzések után gyö- tárja elénk (4). Akkortájt trópusi éghajlat ural- nyörködhetünk (bár ilyenkor nem árt váltóci- kodott, és a karsztosodó dolomittérszínre víz- pőt hozni). Az okkersárgától a rozsdabarnán folyások szállították az élénkvörös iszapos át a mélyvörösig, sőt itt-ott a halványliláig ter- málladékot. E karsztbauxit a töbrök és víznye- jednek a színek (3), amihez a lombok különfé- lők mély csapdájába kerülve halmozódott fel. le zöldje és a kökénybokrok fehér virágdísze 50 millió éve tenger borította el az időközben adja a keretet. megsüllyedt területet. A partközeli vizekben Az egész Bakonyban csak itt megőrzött föld- mészvázas egysejtűek nyüzsögtek. A változó történeti tájat a védett terület nyugati széléről vízmélységet a sekély lagúnában leülepedő lehet igazán áttekinteni. Ehhez É felől érde- szerves iszapok gyengén szénült csíkja jelzi az mes körbesétálni a perem mögötti erdőben egykori bánya északi mészkőfalában. A lépcső- (1), ahol a nyírfák alatti mohaszőnyegből né- soron leereszkedve jutunk ennek közelébe. To- hol előtűnik a Pannon-tó gyöngykavicsa is. A vább ballagva, a „holdbéli” táj kietlenségét a tisztás foltok növényvilágát a védett agárkos- megtelepedő bokrok, fák oldják. Néhol karcok- bor gazdagítja.
4
145 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:59 Page 146
úrkúT
1
meGközelíTés Veszprém vagy Ajka felől lehetséges menet- rend szerinti autóbusszal is. A faluközpontban kell leszállni. 2
Túra érdemes meGnéznI 8 km, 100 m, 3-4 óra, gyalogos, kerékpáros Szentgál: Kőlik barlang overállos túra Faluközpont–(K)–Őskarszt–(K)–(KΩ)–(K+)– (www.szentgali-kolik.hu) Macska-lik–(jelzetlen)–Iszaptároló–Úrkút Ajka: Bányászati Múzeum
TudTa-e? Az úrkúti mangánércet „véletlenül” fedezték fel; 1917-ben szenet kerestek, de he- lyette a fekete ércet találták meg.
146 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:59 Page 147
manGános körúT
A mangánérchez kapcsolódó gyalogtúránk ősi A védett terület déli végének kis kapuján bal- és jelenlegi karsztos képződményeket egyaránt lagjunk ki az országútra, majd a túloldalon in- érint a Kab-hegy északi peremén, miközben duljunk neki a Kab-hegy emelkedőjének. Jó változatos, erdős és gyepes tájakon halad át. darabon egy régi kisvasút töltésén haladunk, A falu központjától É felé indulunk, majd a melyről bal kéz felé jelzés mutatja a víznyelő- jobbra nyíló Tüzér utca végén megérkezünk a ben nyíló Fortuna-barlang bejáratát. Rövide- csárda-hegyi Úrkúti-őskarszt természetvédelmi sen kiérünk az erdészeti aszfaltútra, ahol terület kapujához. A bejárat mögött füves-lige- jobbra másfél km után, a táblával jelölt helyen tes térség fogad bennünket, ahol az előbukka- ismét jobb kéz felé térünk le a turistaúton. Ha- nó kerek köveken üldögélve élvezhetjük a marosan egy mély vízmosás kísér bennünket, természet nyugalmát, figyelhetjük a lepkék ami aztán a legszebb bakonyi víznyelőben röptét vagy hallgathatjuk a madarak énekét. végződik. Nagyobb esőzések után látványos A látnivalók alaposabb megismerését magya- vízesés zuhan alá a sziklapadról, és eltűnik a rázó táblákkal ellátott tanösvény segíti, melyen Macska-lik barlang sötét torkában (3). felülről körbejárhatjuk a „félelmetes” sziklakat- A villamos távvezeték nyomvonalát keresztez- lant (1). Ezek az óriási karsztos mélyedések ve É felé ballagunk a földúton. A hajdani lege- (töbrök) százmillió éve, trópusi éghajlaton ol- lőerdő mára csaknem teljesen becserjésedett; dódtak a rózsaszínű, jura korú mészkőbe. Bel- mindössze néhány öreg hagyásfa jelzi az egy- sejüket később mangánérc töltötte ki. A múlt kori használatot. Az útelágazóknál jobbra században ezt kézi módszerekkel termelték, tartva pillantjuk meg a régi mangániszap-tá- így tárult fel a világon egyedülálló őskarsztos roló tornyát. Régebben ide helyezték az érc- formakincs – egy sok-sok millió éves tájrészlet. dúsításból megmaradt meddő anyagot. A Az óriástöbrök mélyére lépcsőkön ereszkedhe- töltésen itt-ott még láthatunk néhány féme- tünk le (2), miközben a fölénk hajló falak szédí- sen csillogó ércdarabot. A földúton lefelé tő látványt nyújtanak. érünk vissza a faluba.
3
147 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:59 Page 148
ajka
2
érdemes meGnéznI 1 Ajka: Helytörténeti Gyűjtemény, Kristály Múzeum
meGközelíTés Budapest vagy Szombathely felől vonattal. A vasútállomástól a városközpont felé kell indulni.
Túra 28 km, 200 m, 4-5 óra, kerékpáros Vasútállomás–Padragkút–(S)–Padragi-sziklák (kitérő)–jelzetlen országút–Kab-hegyi aszfalt - út–Bújó-lik (kitérő)–(S)–Sárcsi-kút–(S)–Pokol-lik (kitérő)–(S+)–(K körút)–Bányászati Múzeum– 3 (K+)–Alsócsinger–Ajka
TudTa-e? Az ajka-csingervölgyi temetőben nyugszik a múlt századi híres vadászíró, a Magyar Nemzeti Múzeum számára Brazília őserdeiben gyűjtő Molnár Gábor.
148 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:59 Page 149
kaB-heGyI kerékpáros kör
Ajka neve elválaszthatatlanul összeforrt a ba- Újabb kanyarokkal érkezünk a Sárcsi-kút kiépí- konyi szénbányászattal, hiszen közel 150 éven tett erdei pihenőhelyéhez. A forrás hangulatos át termelték itt a kréta időszaki barnaszenet. A tavacskát táplál, ahol néha horgászok próbál- város mögött terpeszkedő Kab-hegy bazaltvul- nak szerencsét. Elemózsiánk elfogyasztását kö- kánja számos természeti értéket rejt, melyek vetően az útelágazásnál balra, a S jelzésen egy részéhez tanösvények vezetnek (1). térjünk le a Pokol-lik barlanghoz (4). Alacsony A városközpontból először át kell tekernünk a boltozata mögötti tágas terme gyakran nyúj- régi ipari övezeten, majd az összeépült, hosz- tott menedéket a környékbeli népességnek, szú Padragkút házai közt hajtunk tovább. A amit régészeti leletek is bizonyítanak. balra álló Bányász-emlékműnél tisztelettel A további lépcsőzés helyett célszerű visszake- gondolhatunk a mélyben dolgozókra, akiknek rekezni a műútra, és leszerpentinezni a Kö- munkája egykor meleget és villanyfényt bizto- les-kepe-árok árnyas mélyére. A jobbra sított számunkra. kiágazó erdei úton É felé kapaszkodjunk át a A falu után néhány száz méterre egy kis autós- Cservár platóján; rövidesen a Bányászati Mú- pihenőnél balra térjünk le. Az erdei út a Padragi- zeumnál lyukadunk ki. Eredeti gépek szabad- sziklák rendkívül látványos tornyaihoz visz (2). téri kiállítása ismertet meg a hajdani föld A patak évszázezredek alatt fűrészelte át a alatti munkával. A geológiai időkről pedig a magasba törő sziklaszirtet. A műútra visszatér- szomszédos épület őslénytára mutat érde- ve nem egészen 3 km után balra forduljunk be kességeket. E szellemi felfrissülés után legu- az erdészeti útra, és ugyanennyit hajtsunk a rulunk Alsócsingerbe, ahol bal kéz felől egy sűrű erdőben. Balra jelzés mutatja a Bújó-lik gőzmozdonyt pillantunk meg. A múlt szá- barlang eocén mészkőben kialakult hasadékát. zadban ez vontatta a szénnel megrakott va- Ez a víznyelő is – sok más Kab-hegyi társához gonokat Ajkára. Mi a műúton hajtunk be a hasonlóan – a vízzáró bazalt és a karsztosodó városba, és a Csónakázó-tó partján nyújtóz- mészkő határán képződött (3). tatjuk ki fáradt tagjainkat.
4
149 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:59 Page 150
doBa
2
érdemes meGnéznI Doba: Erdődy-kastély 1 Devecser: Esterházy-kastély
meGközelíTés A 8-as főútról Somlóvásárhelynél (ide vonattal és autóbusszal is érkezhetünk) kell É felé letérni, és a hegy DK-i oldalán messziről is jól látható Szt. Margit-kápolnáig autózni. A szőlőparcellák közt egy nyomsávosra szűkülő úton fokozottan figyeljünk a szembejövő forgalom miatt!
Túra 8 km, 200 m, 3-4 óra, gyalogos Kápolna–(S)–tanösvény–(S)–(SL)–(S)–tanös- 3 vény–kilátó–(S)–kápolna
TudTa-e? Kukoricaköves bazaltnak nevezzük a mállás, aprózódás következtében centiméte- resnél kisebb szemcsékre könnyen széteső kőzetet.
150 bfnk konyv-ok_Layout 1 2013.06.18. 11:59 Page 151
a somló meGhódíTása
A Bakony nyugati végét őrző magányos tűzhá- A pihenésre csábító padoktól É felé már ár- nyó a hazai vulkáni tanúhegyek egyik leg- nyas erdei úton ballagunk a hegyorron ma- szebb példája. Síkságból kiemelkedő sötét gasodó várromhoz. A bazaltbástyáktól tömbjét sajátos zamatú borokat termő szőlők visszatérve, a balra leágazó aszfaltút mentén övezik (4). A tetején magasodó kilátó és a gyertyánerdő és cserjék rejtik a hűvösebb klí- romjaiban is megkapó szépségű vár meghódí- mát kedvelő, védett nyugati csillagvirágot. Ki- tását több irányból is megkísérelhetjük. Mi a nizsi sziklájától felfelé kaptatva azonban már délről induló „klasszikus” útvonalat ajánljuk. ismét melegünk lesz. A 4 millió éves vulkáni Útközben egy röpke megállót megér a Tapo- kráter megmaradt gerincén a sárga bazalttu- só-kút megtekintése. A különleges emelőszer- fát feketésszürke kőtömbök váltják, végül vö- kezettel csaknem száz méter mélyről húzták rös hólyagos bazalton taposunk. A helyi felszínre az éltető vizet. A műemlék kápolna terméskőből épített kilátó tetejéről csodála- (1) alatti füves parkolóból már remek kilátás tos körpanoráma tárul elénk. Az alant siető nyílik, de a felejthetetlen élményt a hegytetőt autók és a vonat mintha egy óriási terepasz- behálózó Kitaibel Pál tanösvény bejárása jelen- tal makettjei lennének… ti. A kápolnától kukoricaköves bazaltból álló Szent István szobrának körbejárása után a lépcsőkön kapaszkodunk fel a hegyperemre. központi vulkáni kúp salakos bazaltján ara- Útközben még a tetszetős megjelenésű bika- szolgatunk lefelé. Ki gondolná, hogy az alat- pókot (3) is megpillanthatjuk. A tanösvényen tunk elterülő plató termékeny talaját sok balra induljunk; a mélybe szakadó szirtek ol- ezer éve bronzkori emberek művelték, és dalán sziklai ternye virágzik (2). Utunk hajdani alig 150 esztendeje még itt fent is tőkék so- borospincék maradványai közt, majd színes ré- kaságán érlelődtek a hegy finom borait adó teken vezet. szőlőszemek?
4
151