İ E L TERJESZTÉS 9. FEJÉR MEGYE KÖZGY ŐLÉSÉNEK

2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE

IKTATÓSZÁM: 2-14/2012. MELLÉKLET:-

TÁRGY: Beszámoló a Fejér megyei települési szennyvízgy őjtés, - tisztítás és –kezelés helyzetér ıl

EL İTERJESZT İ: Tör ı Gábor közgy őlés elnöke

AZ EL İTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Balsay István Tanácsadó

Nagy Ivett Környezetvédelmi munkatárs

VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: -

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -

TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2012.11.23. 2

Tisztelt Közgy őlés!

Fontosnak tartottuk napirendre t őzni e beszámoló megtárgyalását, mert kiemelt környezetvédelmi jelent ıséggel bír a korszer ő szennyvízelvezetés és -tisztítás, melynek hiánya a csatornázatlan településeken a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek tápanyagterhelését növeli. A nem megfelel ı hatékonysággal m őköd ı, korszer őtlen szennyvíztisztítók a befogadó vízfolyásokat terhelik. A csatornázatlan területeken a szennyvízszikkasztás kedvez ıtlen talajvízszint emelkedést is okozhat, ami hozzájárul a vízkárok kialakulásához (pl. belvíz).

A környezetterhelés csökkentése, valamint az EU-s el ıírások teljesítése érdekében fontos célkit őzés valamennyi Fejér megyei településen biztosítani a helyi jellemz ıknek megfelel ı, m őszaki és gazdasági szempontból is leghatékonyabb megoldást a szennyvíz elvezetésére és kezelésére, valamint a már csatornázott településeken minél nagyobb rákötési arányt elérni - különösen tekintettel a sérülékeny vízbázisok, nitrát-érzékeny területen fekv ı, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ıség-védelmi területek és felszíni vizek vízmin ıség-védelmi vízgy őjt ı területének övezetébe tartozó településekre.

Az Európai Uniós kötelezettség vállalás értelmében a 2000 lakosegyenértéknél (LE) nagyobb terhelést jelent ı agglomerációknál, az agglomeráció nagyságától és az érintett terület érzékenységét ıl függ ıen ütemezve kell a szennyvízelvezetést és kezelést kiépíteni, a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programban foglaltaknak megfelel ıen. A kiépítési határid ı: 2015. december 31. A határid ıhöz kötött szennyvízberuházás elmulasztása esetén az érintett települések elveszítenék az EU-s támogatást és más fejlesztési programban sem vehetnének részt.

Fejér megyében jelenleg a 108 település közül 68 rendelkezik szennyvízcsatorna- hálózattal (településen belül 70-100 % közötti kiépítettséggel). Sok esetben alacsony a lakások rákötésének aránya. A szennyvízhálózat fejlesztése az elmúlt években a pályázati lehetıségeknek megfelel ıen folytatódott Fejér megye településein – a napokban fejez ıdött be többek között a megyeszékhely még ellátatlan városrészeinek, valamint Pátka, Pákozd, Seregélyes, Vereb települések csatornázása, ami különösen jelent ıs környezetvédelmi szempontból, mivel e települések a Velencei-tó vízgy őjt ı-területén találhatók.

Jelen beszámoló tartalmazza Fejér megyei települései szennyvíz-elvezetésének és - kezelésének jelenlegi helyzetét, valamint a folyamatban lev ı és tervezett beruházásokat. (A felhasznált adatokat az érintett települési önkormányzatok, a Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltsége (NEKI) és a Széchenyi Programiroda biztosította.

3

Szennyvízcsatornával ellátott települések Fejér megyében (adatforrás: NEKI)

Fejér megye 108 települése közül 68 településen van üzemel ı közüzemi szennyvízcsatorna, az összegy őjtött és elvezetett szennyvizet a megye 28 szennyvíztisztító telepe fogadja és kezeli (Füle, Lepsény és Mez ıszentgyörgy települések szennyvizét a Veszprém megyei Balatonf ıkajáron lev ı szennyvíztisztító telep kezeli, Csór település szennyvize Várpalota város szennyvízrendszerébe csatlakozik). . A csatornázottság dönt ıen 70-100 % közötti, az alábbi táblázat szerint: csatornázottság: 100 % 90-99 % 80-89 % 70-79 % 70 % alatt település szám: 34 18 10 5 5

(A megadott százalékos adatok a települések állandó lakásaira vonatkoznak, adatoknál a 2010 évi Országos Statisztikai Adatszolgáltatásként (OSAP 1376) az üzemeltet ık által beküldött és már feldolgozott adatok lettek figyelembe véve.)

19 település egyáltalán nem rendelkezik szennyvízcsatornával. 70% alatti a csatornázottság Mez ıfalva, Baracs, Kisapostag, Nagyvenyim és Csákvár településeken – közülük Mez ıfalva, Kisapostag, Baracs és Nagyvenyim települések esetében a Dunaújvárosi Rendszerhez csatlakozva eddig az I. ütem épült ki, jelenleg a II. ütem ő beruházás megvalósítására KEOP pályázati konstrukcióban van lehet ısége a településeknek, nyertes pályázatuk alapján. Csákvár esetében 57 %-os csatornázottság mellett, a több mint 5000 f ıs településen fontos a további fejlesztés, mert a település a Velencei-tó víz-gy őjt ıjén található.

Címzett támogatással kiépült Aba, Káloz, Sárkeresztúr és Soponya szennyvízcsatorna hálózata és szennyvíztelepe, de vízjogi üzemeltetési engedéllyel jelenleg csak az Abán megépült szennyvíztisztító telep rendelkezik, a szennyvízcsatorna hálózatokra azonban még nem került kiadásra, ezért a 68 csatornázott település között ez a négy település nem szerepel.

Jelenleg a megye 36 településén nem megfelel ı a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés aránya (e településeken a rákötöttség több mint 5 %-kal elmarad a kiépítettségt ıl). A 2012. évi jogszabályváltozásokból adódóan, a talajterhelési díj megemelésével várhatóan növekedni fog a szennyvízcsatorna-hálózatra történ ı csatlakozás aránya.

Az Európai Uniós kötelezettség vállalás értelmében a 2000 lakosegyenértéknél (LE) nagyobb terhelést jelent ı agglomerációknál, az agglomeráció nagyságától és az érintett terület érzékenységét ıl függ ıen ütemezve kell a szennyvízelvezetést és kezelést kiépíteni. A még el ıttünk álló kiépítési határid ı: 2015. december 31. 4

A KEOP pályázati konstrukcióban nyertes pályázattal rendelkez ı települések (a kivitelezés még nem kezd ıdött meg, az el ıkészít ı feladatokat végzik): − Mez ıfalva, Baracs, Nagyvenyim, Kisapostag települések II. ütem ő szennyvízcsatorna hálózata − Cece település szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása − Enying város szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása − Kisláng település szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása − Ercsi város szennyvízelvezetése és a tisztítás fejlesztése − El ıszállás település szennyvízelvezetése és tisztítása − Kulcs szennyvízelvezetése − Martonvásár indult a KEOP pályázaton szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésére

A Regionális Operatív Program (ROP) keretében meghirdetett pályázati konstrukciók adnak lehet ıséget támogatás elnyerésére a 2000 fı alatti települések szennyvízelvezetési és –tisztítási beruházásaira: − Nagyveleg településen lezajlott az I. ütem szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása ROP-os támogatással, jelenleg az elkészült m ővek próbaüzeme folyik. − Csór település esetében elnyert támogatással lehetıség nyílt szennyvízelvezetés kiépítésére Várpalota város szennyvízrendszeréhez csatlakozva.

Szennyvízelvezetéssel és tisztítással, és nyertes pályázattal sem rendelkez ı települések:

- Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programban érintett település (2000 LE feletti , szennyvízelvezetéssel és tisztítással, vagy pályázati támogatással nem rendelkezik): Lovasberény. A település 2002 óta tervezi a csatorna beruházás megvalósítását, a víziközm ő társulat már megalakult. A beruházást a település Lujzamajor nev ő lakott külterületével együtt hajtanák végre, melynek varható költsége: 1.500.000.000 Ft.

- A megyében 17 olyan település van, amely 2000 LE alatti és nem rendelkezik szennyvízcsatornával vagy nyertes pályázattal: Daruszentmiklós, Mátyásdomb, Alsószentiván, Bakonykúti, Cs ısz, Hantos, Igar, Mez ıkomárom, Nagykarácsony, Nagylók, Óbarok, Sáregres, Sárszentágota, Szabadhidvég, Vajta és Zichyújfalu.

Fejlesztés szükséges a következ ı települések szennyvíztisztító telepein: Adony, Iváncsa, Pusztaszabolcs, Ráckeresztúr, Ercsi és Rácalmás (az utóbbi két település pályázott a szükséges fejlesztés megvalósításához). 5

Fejér megye települései szennyvízelvezetésének és kezelésének helyzete (2012)

Csatornázottság Települések helyzete megfelel ı a Bakonycsernye, Balinka, Baracska, Kajászó, Vál, Etyek, szennyvízhálózat Kincsesbánya, Isztimér, Mór, Pusztavám, Söréd, kiépítettsége, a rákötési Iszkaszentgyörgy, Sárkeresztes, Újbarok, Zámoly, arány és a Gyúró, Bicske, Nadap és Székesfehérvár szennyvízkezelés is 2000 LE feletti Lovasberény csatornázatlan települések 2000 LE alatti Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Cs ısz, csatornázatlan Daruszentmiklós, Hantos, Igar, Mátyásdomb, települések, nyertes Mez ıkomárom, Nagykarácsony, Nagylók, Óbarok, pályázat nélkül Sáregres, Sárszentágota, Szabadhidvég, Vajta és Zichyújfalu csatornázás tervezési Mez ıfalva, Baracs, Nagyvenyim, Kisapostag (a II. ütem stádiumban , nyertes folyik a 4 településen) pályázattal Cece, Enying, Kisláng, Ercsi, El ıszállás, Martonvásár, Kulcs és Rácalmás csatornázás (ill. b ıvítés) Csór kivitelezése folyamatban alacsony (70 % alatti) Csákvár (57 %) Martonvásár, Mez ıfalva, Baracs, csatornázottság Nagyvenyim, Kisapostag, kiépült de jelenleg még Aba, Káloz, Sárkeresztúr és Soponya nem üzemel ı (sérülékeny vízbázisú település: Aba, Soponya) csatornahálózat fejlesztend ı Adony, Iváncsa, Pusztaszabolcs, Ráckeresztúr, Ercsi szennyvíztisztító telepek és Rácalmás (sérülékeny vízbázisú település: Adony és Iváncsa) (nitrát-érzékeny település: Adony, Ercsi) sérülékeny vízbázis által Óbarok, Bakonykúti, Cs ısz, Hantos, Igar, érintett, csatornázatlan ill. Mez ıkomárom, Nagylók, Óbarok, Sáregres, alacsony csatornázottságú Szabadhídvég, Csákvár (57 %) települések Velencei-tó vízgy őjt ı Csákvár, Lovasberény területén lev ı csatornázatlan ill. alacsony kiépítettség ő települések nitrát-érzékeny területen Bakonykúti, Csákvár, Óbarok fekv ı csatornázatlan ill. alacsony csatornázottságú települések

6

A települési önkormányzatok szennyvízberuházásainak jelenlegi helyzete:

1. A megvalósítás tervezett id ıpontja:

- Daruszentmiklós : 2013-2015 között tervezik megvalósítani a fejlesztést. A település már többször indult a KDOP pályázatain, eddig sajnos eredménytelenül. Daruszentmiklós hamarosan a szennyvíz beruházás kapcsán rendelkezni fog vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációval, az engedélyezési eljárás végén tart.

- Kulcs és Rácalmás települések önkormányzatai társulást hozott létre 2011- ben és Kulcs gesztorságával pályázott "Kulcs-Rácalmás közös szennyvízelvezetése és tisztítása" cím ő beruházás el ıkészítésére, a szükséges tervek elkészítésére, melyre 47.940.000.- Ft támogatást nyert. A beruházás I. üteme: a tervezési szakasz 2012. december 21-ig tart. A pályázat készítése során merült fel az a változat, mely szerint Kulcs település és a vele egy agglomerációban lev ı Rácalmás település szennyvizét a dunaújvárosi szennyvíztelepen kezelnék – ennek kapcsán folyamatban van az érintett szennyvízkezelési agglomeráció lehatárolásának módosítása. Kulcs- Rácalmás-Dunaújváros tervezett csatornaépítési pályázatával kapcsolatosan a vízjogi létesítési engedélyeztetési eljárás, és az agglomeráció változtatása jelenleg is folyamatban van. El ıreláthatólag az engedélyek kiadása, a pályázat elszámolása át fog húzódni a 2013. év elejére, így a tervezési szakasz is csúszni fog. A pályázaton továbbra is indulni kíván a 3 önkormányzat.

- Martonvásár önkormányzata társulásban nyert KEOP forrást a szennyvíztisztító és a csatornahálózat b ıvítésének el ıkészítésére. A tervezési feladatok ellátására sikeres közbeszerzést folytattak le, a tárgyi munkára a szerz ıdést október 31-én írták alá. A megvalósításhoz szükséges KEOP pályázat várhatóan 2013. február hónapban kerül beadásra. A társulásban résztvev ı további települések Gyúró, Tordas, és Ráckeresztúr.

- Mez ıfalva Nagyvenyim, Baracs, Kisapostag települések szennyvízcsatorna hálózatának kiépítésére a KEOP kétfordulós pályázati konstrukció keretében nyertek támogatást, az els ı fordulóban az el ıkészítésre (elkészültek a tervek és a közbeszerzési kiírások). A második fordulóban a kivitelezésre nyertek támogatást, melynek megvalósítása most zajlik. Jelen pillanatban a kivitelezés közbeszerzési szakasza zajlik, a beérkezett ajánlatokat a bíráló bizottság bírálja. A munkák megkezdése kora tavaszra várható.

- Cece önkormányzata 2011. júliusban kötött támogatási szerz ıdést, a beruházás megvalósulásának tervezett kezd ı id ıpontja 2012. március, befejezése várhatóan 2014. január 31. (a település 1.249.650.935.-forint összeg ő, 84,52%-os támogatást kapott a beruházás megvalósításához, 2012 januárjában az összeget 45.879.673.-forint összeg ő vissza nem térítend ı „EU Öner ı Alap” elnevezés ő támogatással egészítette ki, amellyel így a teljes projekt 88%-os támogatást nyert állami forrásokból.) A beruházás megvalósításának egyik els ı lépéseként kezdetét vehették a szennyvíztisztító telep építési munkálatai. 7

- Csór: a szennyvízelvezetési beruházást a tervek szerint 2013. április 30-ig kell befejezni. Az 592 millió forintos beruházáshoz az önkormányzat 462 milliós támogatást nyert a Közép-dunántúli Operatív Programban. A szennyvízcsatornázás által védetté válik a település alatti értékes ivóvízbázis.

- Ercsi: az „Ercsi Város szennyvíztisztító telepének fejlesztése és Ercsi, Sinatelep szennyvízcsatornázásának és szennyvíztisztításának megvalósítása, tervezése és építése” c. KEOP pályázatára nyert támogatást. A 2012. áprilisban elfogadott közbeszerzési kiírásuk véleményezése 2012.10.31-én érkezett meg. Ercsi város területén a csatornázás és a szennyvíztisztítás 1996 óta megoldott, a Sinatelepi csatornázás és szennyvíztisztítás valamint a városi szennyvíztelep rekonstrukciója került ebbe a projectbe.

2. Jelenleg nem ismert a szükséges szennyvízberuházás megvalósításának id ıpontja:

- Csákvár önkormányzata: a településre 2011. augusztusában készült tanulmány, mely a szennyvíz ellátottságot mérte fel. A tanulmányt a szolgáltató és egy tervez ı készítette közös munkával a pályázatok el ıkészítése céljából. A tanulmány szerint az ingatlanok 62 %-a számára van kiépítve a szennyvíz hálózat (ezek számára elérhet ı a hálózat). Ez a szám a mai napig változatlan. A felmérés id ıszakában az ingatlanok 45 %-a volt csatornára kötve. Az év elején megjelent jogszabályt követ ıen, mely a talajterhelési díj jelent ıs emelkedését tartalmazta, sok ingatlant (154 db) rákötöttek a szennyvízcsatorna hálózatra. Jelenleg az ingatlanok 51 %-a van a hálózatra kötve. Önkormányzat számára jelent ıs anyagi terhet jelentene a szennyvíztisztító korszer ősítése, valamint a csatornahálózat 100%-ban történ ı kiépítése. Már több számítás is készült a szennyvízhálózat b ıvítésének, valamint a tisztítóm ő korszer ősítésének költségeivel kapcsolatban, és a tervezésre el ıkészít ı pályázat is elkészült, beadására azonban nem került sor a képvisel ı-testület döntése alapján (az el ıkészít ı pályázat elnyerése esetén ugyanis kötelezettséget kellene vállalni egy viszonylag rövid id ın belüli megvalósításra, amelyet a bizonytalan jogi és gazdasági környezet miatt nem vállal az önkormányzat; várhatóan a jöv ıben kormányzati segítséggel tudják az öner ıt biztosítani).

- Hantos település Nagylókkal közösen üzemeltet egy nyárfás szikkasztós szennyvíztelepet. Ezzel a ráhordásos módszerrel egyenl ıre megoldott a két település szennyvíz kérdése.

- Lovasberény község szennyvíz tisztítási programjának el ıkészítése több mint 10 éve folyik. A 2002-ben elkészült tervek aktualizálásra szorulnak. Többször módosításra ill. hosszabbításra került a vízjogi engedélyük. Jelenleg bejegyzett Víziközm ő Társulattal rendelkeznek, azonban nincs érvényes vízjogi engedélyes tervük. Az önkormányzat szándékozik megvalósítani a beruházást, azonban jelenleg a megkezdett beruházásokat figyelembe véve nincs forrása a terveztetésre és a vízjogi engedélyeztetésre (jelenleg a település egészséges ivóvíz programja el ıkészít ı szakaszának zárása folyik, 8

a megvalósításra beadták az igényüket, emellett 2012-2013-ban végzik el a Diósi gödör hulladékmentesítését, kb. 40 millió forint összegb ıl). Mivel a környékbeli települések már csatlakoztak valamely településhez, Lovasberény egyedül kénytelen a beruházást megvalósítani. A település szerencsésnek tartaná, ha az állam magához tudná vonni a szennyvízberuházás megvalósítását.

3. Közelmúltban megvalósult beruházások

- a „ Székesfehérvár MJV és térsége - Pákozd, Pátka, Seregélyes- szennyvízcsatorna hálózatának b ıvítése” tárgyú nagyprojekt megvalósult (a beruházás nettó összköltsége 8,57 milliárd forint, a projekt támogatás mértéke 75 %, a KEOP 6,43 milliárd forintos támogatást biztosított, amelyb ıl 5,47 milliárd forint EU-s forrás, 0,96 milliárd forint pedig hazai költségvetési támogatás. A fennmaradó 2,14 milliárd forintot a négy önkormányzat öner ıként biztosította, a kivitelezési szerz ıdéshez képest nettó 167,7 millió forintos megtakarítás jelentkezett.) A nagyprojekt keretében a négy település szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése ill. b ıvítése az ütemezésnek megfelel ıen 2012. október 30.-án lezárult (közel 190 km hosszú csatorna épült), a kivitelezési munkák befejez ıdtek, de a projekt teljes lezárására az üzemeltetéshez szükséges gépek leszállítása után, 2013-ban kerül sor. A 4 település szennyvízét a székesfehérvári központi szennyvízkezel ı telep tisztítja. A beruházás különösen jelent ıs környezetvédelmi szempontból, mert e települések a Velencei-tó vízgy őjt ı-területén találhatók.

- Vereb : a projekt során hat kilométernyi gravitációs szennyvízcsatornát, két kilométernyi szennyvíznyomó-vezetéket, három körzeti szennyvízátemel ıt és kilenc házi átemel ıt építettek, 346 ingatlan érintett a kiépítésben. A település szennyvízcsatornázása a vártnál három hónappal korábban és jelent ıs, 90 millió Ft-os megtakarítással ért véget. A beruházás keretében hatezer folyóméter csatornát fektettek le, már csak a házi rákötéseket kell elvégezni. A szennyvíz három átemel ın át az agárdi tisztítóba kerül majd, a Velence-tavi Regionális rendszerhez kapcsolódva.

- Lajoskomárom- Dég szennyvízelvezetése és -kezelése: 2012. július 11. óta zajlik a szennyvíztisztító telep próbaüzeme, azóta Lajoskomáromban 560, Dégen 500 háztartás csatlakozott a szennyvízhálózatra.

Pályázati lehet ıségek

A szennyvízcsatorna hálózattal és szennyvíztisztítással nem rendelkez ı települések esetében lehet ıség van pályázati támogatás elnyerésére a beruházás megvalósításához. A „KEOP 1.2.0./09-11. szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása ” cím ő konstrukció 2011. 02. 10-tıl 2013. 12. 31-ig nyújt lehet ıséget a fejlesztések megvalósítására. 9

A „KEOP 1.2.0./09-11. pályázatra benyújtott és nyertes pályázatok megvalósítására az alábbi el ıírás vonatkozik: A projekt pénzügyi zárásának legkés ıbb 1015. december 31-ig meg kell történnie. A kivitelezésre ezen belül 3 év áll rendelkezésre a Támogatási Szerz ıdés aláírását követ ıen. A pályázat benyújtására a rendelkezésre álló keret kimerüléséig van lehet ıség. Az alábbi közlemény ezzel kapcsolatban 2012. október 29-én jelent meg az NFÜ honlapján: „A KEOP-1.2.0/09-11 konstrukcióba benyújtott - a KEOP-7.1.0 konstrukcióban el ıkészített és a közvetlenül benyújtásra kerül ı - pályázatok értékelése és a döntéshozatal a beérkezés sorrendjében folyamatos. Amennyiben a konstrukcióban rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése el ıre jelezhet ı, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a benyújtás lehetıségét - legkorábban az err ıl szóló tájékoztatás NFÜ honlapon történ ı közzétételét követ ı 3. nappal - felfüggeszti. A felfüggesztés dátuma el ıtt beérkezett projektjavaslatokat még értékeljük. A benyújtás felfüggesztését követ ıen a KEOP-7.1.0 konstrukcióban el ıkészített, de a KEOP-1.2.0/09-11 konstrukcióban támogatást még nem nyert projektjavaslatok a 2014-2020 közötti költségvetési id ıszakban tudnak pályázatot benyújtani projekt megvalósításra . A módosítás a közlemény megjelenésének napjától lép hatályba (2012. 10. 29.), visszamen ıleges hatállyal nem bír.”

A Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2011-2013 I. prioritása a „Közlekedés és környezetfejlesztés”, melyen belül a 4.1.1. „környezeti értékek védelme, környezetbiztonság növelése” c. konstrukción belül kialakított komponensek egyik célja a 2000 LE alatti kistelepülések szennyvízelvezetésének és – kezelésének fejlesztése. A KDOP-4.1.1/A-11. - Szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztése pályázat lezárult, jelenleg nincs pályázható keret.

Az el ıírt szennyvíz-beruházások elmaradásának gazdasági következményei:

Az EU-s kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályoz, az alábbiak szerint: „94. § (1) Nem nyújthat be pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrásaira az a helyi önkormányzat – ideértve a helyi önkormányzat részvételével m őköd ı települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint a 2007– 2013 programozási id ıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjér ıl szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] 2. § (1) bekezdés 16. pontja szerint létrehozott konzorciumot is –, amely a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történ ı csatlakozásáról szóló 2004. évi XXX. törvény X. melléklet 8. Környezetvédelem címszó alatt el ıírt határid ıig a) a szennyvízkezeléssel kapcsolatban a települési szennyvíz kezelésér ıl szóló 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv 3., 4. és 13. cikkét, b) az ivóvízkezeléssel kapcsolatban az emberi fogyasztásra szánt víz min ıségér ıl szóló 1998. november 3-i a 98/83/EK tanácsi irányelvet, valamint 10

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azzal a helyi önkormányzattal szemben, aki 2012. január 2-át követ ıen a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti uniós jogi aktust átültet ı jogszabályban meghatározott kötelezettségeket nem teljesítette, de jogszabály által el ıírt kötelez ı feladat teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, vagy c) az a) és b) pontban meghatározott okon túl nyújt be pályázatot, és van a b) pont szerinti olyan pályázata, amelynek tekintetében ca) egyfordulós pályáztatás esetén már érvényes támogatási döntés született, vagy cb) kétfordulós pályáztatás esetén a projektkoncepciót már elfogadták. (3) A (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti esetben, ha a részletes projektjavaslat a derogáció teljesítésére vonatkozó pályázati útmutatóban rögzített határid ıig nem kerül benyújtásra, az (1) bekezdésben foglalt tilalmat ismételten alkalmazni kell. A projektkoncepció elfogadása és a részletes projektjavaslat benyújtására rendelkezésre álló határid ı között megítélt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, valamint a Kohéziós Alapból folyósított költségvetési támogatások – a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel – felfüggesztésre kerülnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében készített pályázat ismételt benyújtásáig.”

Szennyvízelvezetésre és –kezelésre vonatkozó fıbb jogszabályok

A kapcsolódó f ıbb jogszabályok listája az el ıterjesztés 2. sz. mellékletében szerepel.

- A felszíni vizek min ısége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet tartalmazza többek között a szennyvizek kibocsátására vonatkozó általános szabályokat, a szennyvíztisztítási tevékenységb ıl származó szennyez ıanyag-kibocsátási határértékek meghatározásának módját, a szennyvízkibocsátás engedélyezésére ill. a közös szennyvízelvezetésre és - tisztításra vonatkozó el ıírásokat, valamint a csatornabírság, vízszennyezési bírság megállapításának és kiszabásának szabályait, a felszíni vizek kármentesítését, a vízszennyez ı anyagok listáját. - A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben foglalt f ıbb el ıírásai az el ıterjesztés alábbi fejezetében kerültek részletezésre. - A szennyvizek és szennyvíziszapok mez ıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályait a 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet ismerteti. - A vízszennyez ı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekr ıl és alkalmazásuk egyes szabályait 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza. 11

Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója

Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciójának 2012. október 1-jén közzétett feltáró, értékel ı vizsgálata az alábbi szennyvízelvezetési és -kezelési információkat tartalmazza:

„Fontos problémát jelentenek a megyében a települési diffúz szennyezések és az illegális szennyvízbevezetések. A szennyvízhálózat fejlesztése az elmúlt években a pályázati lehet ıségeknek megfelel ıen intenzíven folytatódott. A szennyvízelvezetés kiépítésének, szakszer ő elhelyezésének hiánya a felszíni és a felszín alatti vizek tápanyagterhelését is növelik. A legfontosabb tápanyagterhelést okozó pontszer ő szennyez ı-források a szennyvíztisztítók és folyékony hulladékelhelyez ı üzemek.

A megyében üzemel ı kommunális szennyvíztisztítók és települési folyékony hulladékelhelyez ık hatása a befogadóra 17 esetében nem jelent ıs, 5 esetében elhanyagolható, 22 kommunális szennyvíztisztító azonban jelent ıs hatást gyakorol a befogadó víztestekre. Az üzemel ı szennyvíztisztító telepek a tisztított szennyvíz él ıvíz befogadóba kerül, míg a települési folyékony hulladékelhelyez ık a felszín alatti vizeket terhelik. A tisztítási technológia 24 esetben eleveniszapos biológiai tisztítás, amely két tisztítónál kiegészül szimultán biológiai nitrogéneltávolítással és 12 tisztító esetében pedig további foszforeltávolítással. A kommunális tisztítókon kívül 12 ipari és egyéb szennyvíztisztító van. A keletkezett szennyvíz jellege alapján elıfordul kohászat, fémfeldolgozási és egyéb feldolgozóipari (Dunaújváros, Székesfehérvár), élelmiszeripari (Szabadegyháza), hulladékkezelési (Mátyásdomb), szolgáltatóipari (Dunaújváros, Székesfehérvár, Nagyvenyim, Baracska) valamint termálvíz, fürd ıvíz (Gárdony). Gondot jelent, hogy sok víztest esetében a kisvizes id ıszakokban a „hígító víz” mennyisége nem éri el a kívánt értéket a szennyvízzel terhelt szakaszokon. Ezen kívül b ıvítés, technológiai fejlesztés kell az elavult technológiával m őköd ı, túlterhelt telepeken (pl.: Enying), amelyek jelent ısen rontják a befogadó vízmin ıségét. Problémát okoz, hogy a kisebb kapacitású (50-100 m3/nap) telepek nem alkalmasak a jelent ısebb mennyiségi ingadozások kiegyenlítésére, valamint a biológiai tisztítási hatásfok els ısorban a téli id ıszakban nem megfelel ı hatékonyságú.

Az elszállított települési folyékony hulladék mennyisége 2001-ben Magyarországon még meghaladta az 5,6 millió m³-t, ebb ıl Fejér megye értéke 308 ezer m 3 volt. 2006- tól a csatornázottság növekedésének és a talajterhelési díj bevezetésének köszönhet ıen jelent ısen csökkent a mennyiség mindkét területi szinten, 2010-ben országosan már csak 3,7 millió m³, megyei szinten pedig 209 ezer m 3 volt az elszállított mennyiség (mindkét esetben kb. a harmadával csökkent). 12

A felszíni vizek vízmin ıség-védelmi vízgy őjt ı terület övezete

Az övezet lehatárolása a települési szennyvíz tisztításáról szóló 91/271 EGK tanácsi irányelv érzékeny területek kijelölésére vonatkozó rendelkezéseinek hazai jogrendbe illesztése keretében készült, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgy őjt ıterületük kijelölésér ıl szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletnek, valamint a vízszennyez ı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekr ıl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletnek felel meg. Az övezethez tartozó szabályozás Fejér megyében: − Felszíni vizek vízmin ıség-védelmi vízgy őjt ı területének övezetében a tisztított szennyvizek kivezetésér ıl a gazdasági és m őszaki szempontok mérlegelésével gondoskodni kell. − Felszíni vizek vízmin ıség-védelmi vízgy őjt ı területének övezete területére kívülr ıl – regionális szennyvízgy őjt ı- és tisztító rendszerre szennyvízcsatorna- hálózaton történ ı csatlakozás kivételével – a szennyvíz bevezetését meg kell akadályozni.

SWOT-analízis - a térség lehetséges fejlesztési irányai a Fejér megye területfejlesztési koncepció egyeztetési anyagában (kivonat a témához kapcsolódó célokból) - Szennyvízkezelés megoldása (alternatív szennyvízkezelés, szennyvíztisztítók korszer ősítése, rákötési arány növelése) - Felszíni vízkészletek fenntartható, szabályozott és összehangolt használata - Felszín alatti vízkészletek védelme, racionális vízhasználat elterjesztése - Bel- és csapadékvíz elvezet ı rendszerek kiépítése és fenntartása

Deffenzív (gyengeség-lehet ıség) stratégia - Felszíni vízkészletek fenntartható, szabályozott és összehangolt használata - Szennyvízkezelés megoldása (alternatív szennyvízkezelés, szennyvíztisztítók korszer ősítése, rákötési arány növelése) - Bel- és csapadékvíz csatornák kiépítése és fenntartása.”

Fejér Megyei Területrendezési Terv

A Fejér Megyei Közgy őlés 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendeletével elfogadott Fejér Megyei Területrendezési Terv, valamint a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Fejér megye jelent ıs része kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ıség-védelmi terület övezetébe tartozik (különösen a karsztos területek), ezért kiemelten fontos feladat a megye vízkészleteinek hosszú távú megóvása. Fejér megye területrendezési tervéhez területrendezési ajánlások is készültek, melyek a megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát segítik el ı, az alábbiak szerint: 13

A megye térszerkezetére vonatkozó ajánlások (FMK 3/2009. (II. 12.) K. h. sz. határozata alapján)

„Térségi jelent ıség ő szennyvízelvezet ı rendszerekre vonatkozó ajánlás a) Törekedni kell arra, hogy a keletkezett szennyvíz minél nagyobb hányada szennyvíztisztító telepeken, ellen ırzött körülmények között kerüljön kezelésre, tisztításra. b) Azokon a településeken, ahol a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti id ıintervallumon belül meg kell valósítani a szennyvízelvezetést és tisztítást ott a pályázati rendszerek keretei között szükséges megvalósítani a m ővek tervezését és kiépítését. c) Azokon a kis lélekszámú településeken, amelyek nem tartoznak a szennyvízelvezetési program szerint ellátandó települések körébe ott – az Egyedi (ingatlanonkénti) Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendeletnek megfelel ıen – szakszer ő (azaz szakszolgáltató által segített) egyedi megoldások javasolhatók. Az egyedi kisberendezések telepíthet ıségének vizsgálatakor figyelembe kell venni a felszíni és felszín alatti vizek érzékenységét, valamint a vízbázisok véd ıterületeit. Ahol a térség táji és természetvédelmi értékei különösen indokolttá teszik a szennyvíztisztítás miel ıbbi megoldását, ott az egyedi (ingatlanonkénti) kisberendezések létesítése célszer ő, vagy/és természetközeli tisztítási technológiák alkalmazása támogatandó. d) A 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében nem szerepl ı és az OKTV térségi rendszert támogató javaslatával nem rendelkez ı települések mindegyikére, amelyeknek szennyvíz-agglomerációhoz csatlakozása tervezett, ill. javasolt, a gazdaságossági felülvizsgálat elvégzése szükséges a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet mellékletében rögzített módszertannak megfelel ıen. E települések a Csatlakozási Szerz ıdésben rögzített utolsó mentességi határid ı (2015. december 31.) lejártát követ ıen - a Program felülvizsgálata keretében - kerülhetnek legkorábban a szennyvíz-elvezetési agglomerációs jegyzékbe. e) A fokozatosan kiépül ı szennyvízcsatorna-gy őjt ı rendszerek mentén a lakosság érdekeltté tételével szorgalmazni kell a lakossági bekötések számának növelését. A szennyvízcsatorna - hálózatra rákötést követ ıen a szakszer őtlen emészt ı- berendezések felszámolása szükséges a felszín alatti vizek szennyezésének megszüntetése érdekében. f) Az elválasztott rendszerben a szennyvízcsatornákat és tisztítótelepeket csapadékvíz elvezetésére, ill. fogadására nem méretezik, ezért fontos az ingatlanok illegális csapadék-bevezetéseinek megszüntetése. A tisztítótelepeknél puffermedence kialakítása javasolt a gy őjt ıhálózat aknáin bejutó csapadékvíz lökésszer ő terhelésének kiegyenlítése érdekében. g) Az aprófalvak, vagy külterületi lakott helyek csatornázatlan részér ıl elszállítandó települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvizek) fogadására és kezelésére a nagyobb tisztítótelepeken kialakított fogadóhelyeken a jöv ıben is lehet ıséget kell biztosítani (legalább a regionális tisztítótelepeken el ıkezel ı– fogadó mőtárgyat javasolt építeni). h) A csatornázásra nem kerül ı településrészeken, ill. kisfalvakban a környezetkímél ı és költségtakarékos, szakszer ő egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények nagy választékban rendelkezésre álló technológiáinak alkalmazását kell szorgalmazni. 14 i) A környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelıen m őköd ı, szennyvízbírság alá tartozó tisztító telepek esetében minél el ıbb biztosítani szükséges azok intenzifikálását, ill. a tisztított szennyvizek miel ıbbi ártalommentes elhelyezését. j) A meglév ı és tervezett tisztítótelepeken a szigorodó környezetvédelmi és természetvédelmi el ıírások kielégíthet ısége érdekében teret kell biztosítani a befogadóba vezetés el ıtt – lehet ıség szerint természetközeli – utókezel ı mőködtetésére, amely utótisztítást, kiegyenlít ı tározást tesz lehet ıvé. k) A nem megfelel ı m őszaki védelemmel m őköd ı szennyvíztisztító és –szikkasztó helyek (pl. a nem közüzemi, korszer őtlen tisztító telepek) felszámolása, vagy korszer ősítése és ehhez felmérés, ütemezés szükséges. l) A Velencei-tó vízgy őjt ı területén keletkezett tisztított szennyvizek csak sz őrı tározókon keresztül vezethet ık a vízgy őjt ı rendszerbe. A szennyvíztisztítók létesítésénél a befogadóra el ıírt vízmin ıség-védelmi kategóriának megfelel ı tisztítási fokozatot biztosítani kell.”

Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program

A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelettel lett elfogadva. A rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza az egyes szennyvízelvezetési agglomerációk listáját, településeit, ill. a szennyvízelvezet ı és –kezel ı rendszerek kiépítésének határidejét. A Fejér megyei településekre vonatkozó adatok az el ıterjesztés .. sz. mellékletében találhatók. A beruházások végrehajtását 2007-tıl a Környezet és Energia Operatív Program pályázati konstrukciója segíti. A beruházások jellemz ıen társfinanszírozásúak, a saját forrás mellett EU támogatásokból, és központi költségvetési forrásból tev ıdnek össze.

Szennyvízelvezetési agglomerációk

A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefügg ı szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet rögzíti, hogy a szennyvíz-elvezetési agglomeráció a Program tervezési alegysége. A szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolását a rendelet mellékletében meghatározott feltételeken alapuló értékelési módszer, követelmények alapján kell elvégezni és vizsgálatokkal kell igazolni a településeken belüli hálózatkialakítás, valamint a térségi rendszerek kialakításának gazdaságosságát, illetve az egyedi vagy egyéb megoldások indokoltságát. A Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepl ı települések a mellékletben rögzített ıl eltér ı szennyvíz- elvezetési agglomerációs struktúrát is kialakíthatnak, amennyiben a jogszabály mellékletében rögzített módszertan alapján végzett vizsgálatoknak megfelel ıen az nem jár új településnek a Programba való bekapcsolásával, ill. ha a tervezett új megoldásnak a korábbi változathoz képest költséghatékonyabb megvalósíthatósága és m őködtetése gazdasági elemzéssel alátámasztott.

A szennyvíz-elvezetési agglomeráció kijelölésének felülvizsgálata a Program elfogadását követ ıen a fenti rendelet mellékletében el ıírt módszertan szerint elvégzett számítás alapján készített dokumentáció csatolásával az érintett önkormányzat vagy önkormányzatok által a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnál kérhet ı (a szükséges szándéknyilatkozatok mellékelésével).

15

A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefügg ı szennyvízelvezetési programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében nem szerepl ı települések önkormányzatai a Csatlakozási Szerz ıdésben rögzített utolsó mentességi határid ı (2015. december 31.) lejártát követ ıen - a Program felülvizsgálata keretében kerülhetnek legkorábban a szennyvíz-elvezetési agglomerációs jegyzékbe.

A szennyvízelvezetési agglomeráció kialakításának alapvet ı szempontjai:

A Nemzeti Megvalósítási Program része minden 2000 LE feletti település. Egy településen belül szennyvízelvezet ı rendszert csak a gazdaságossági határig kell kiépíteni. Ahol a gy őjt ırendszerek létrehozása nem indokolt, mert nem járna környezeti el ınyökkel, ill. mert túlságosan költséges lenne, azonos szint ő környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket vagy más megfelel ı rendszereket kell alkalmazni. Azok a vízbázisvédelmi célprogramba bevont, továbbá környezetvédelmi érdekb ıl meghatározott települések, amelyek az el ızı szempontok szerint kialakított szennyvízelvezetési agglomerációk körén kívül esnek, környezetvédelmi és gazdaságossági indokoltság esetén önálló szennyvízrendszert alkothatnak.

Környezetvédelmi szempontok és követelmények:

- A települések szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése, azaz a szennyvízelvezetés, -tisztítás, illetve a szakszer ő egyedi szennyvízelhelyezés arányának és módszerének helyes megválasztása érdekében a tervezés már kezdeti szakaszától folyamatosan érvényesíti a speciális helyi környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat, valamint a megvalósítandó létesítmények környezeti hatékonyságát.

- A szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolásánál figyelemmel van: a) a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgy őjt ı területük kijelölésér ıl szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakra, különös tekintettel az érzékenynek minısített települések fejlesztéseire; b) a felszín alatti vizek min ıségét érint ı tevékenységekkel összefügg ı egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerinti el ıírásokra, illetve az abban „A különösen érzékeny felszín alatti vízmin ıségi területek”-nek min ısített települések fejlesztéseire; c) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmér ıl szóló 123/1997. (VIII. 18.) Korm. rendelet; d) a szennyvizek és szennyvíziszapok mez ıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet el ıírásaira.

- Több települést érint ı szennyvízelvezetési agglomeráció kialakításánál alapvet ıen törekedni kell arra, hogy afelszíni vizek szempontjából magasabb környezetérzékenység ő, valamint természetvédelmi területekre ne kerüljön átvezetésre más, alacsonyabb kategóriába tartozó település szennyvize. 16

- Több települést érint ı szennyvízelvezetési agglomeráció kialakításánál ott kell megválasztani a központot, azaz a szennyvíztisztító telep helyét, ahol a tisztított szennyvizek lehetséges befogadóinak feltárása és vizsgálata szerint leginkább biztosítható a befogadó környezeti célállapota.

- Meglév ı és új szennyvízelvezetési rendszerek csatlakoztatása esetén fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a fejlesztés egységes egészként kielégítse a környezeti és a gazdasági hatékonyság feltételeit.

- A szennyvízelvezetési agglomerációk kialakításánál az említetteken kívül mérlegelni kell az alábbi környezetérzékenységi szempontokat: a) a szennyvízbevezetés által okozott, a felszíni vízben várható vízmin ıségromlás mértéke, figyelembe véve a vízfolyásban a mértékadó hígítási arányt, a mindenkori szennyvízterhelést és az öntisztuló képességet, b) az ivóvízbázis-védelmi célprogramba bevont felszín alatti, valamint az ivóvízellátási célú felszíni vízhasználatok veszélyeztetése, c) egyéb célú felszíni vízhasználatok (így például fürdés, rekreáció, öntözés) veszélyeztetése, d) természetvédelmi szempontból kiemelt jelent ıség ő terület, illetve a vízfolyás természetes medre és él ıvilága stabilitásának veszélyeztetése a lehet ı legkisebb legyen.

A Fejér megyében lev ı szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolása az el ıterjesztés 1. sz. mellékletében található.

Nemzeti Fejlesztés 2020

Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozását szolgáló „Nemzeti Fejlesztés 2020” cím ő, 2012. októberi egyeztetési munkaanyag az alábbi megállapításokat és célkit őzéseket tartalmazza a szennyvízkezeléssel és –elvezetéssel kapcsolatban: „A korábban elhanyagolt környezeti infrastruktúra jelent ıs fejlesztése els ısorban az EU támogatások megjelenésével vált lehet ıvé, a csatornázottság aránya elérte a 70%-ot. A csatornahálózaton begy őjtött szennyvizek 97,7%-a 2011-re már csak II. vagy III. fokú tisztítás után került kibocsátásra, szemben az 1990-es alig 34,6%-kal. A közcsatorna hálózatból tisztítatlanul kikerül ı szennyvíz mennyisége ma már az 1 százalékot sem éri el, de ez az érték 1990-ben is mindössze 12 százalék volt. A közm őolló fokozatosan zárul, egy kilométer közüzemivíz-vezeték hálózatra 1990-ben 228 méter szennyvízcsatorna jutott, 2000-ben már 396, 2010-ben pedig 655 méter. A szennyvízkezelés folyamatos fejl ıdést mutat. A f ı kibocsátó városok mellett azonban számos településen még továbbra sem megoldott a szennyvízkezelés, annak ellenére, hogy a csatornahálózattal rendelkezı települések aránya is számottev ıen javult a 10 és a 20 évvel ezel ıtti értékekhez képest: 2010-ben a települések 44%-a még nem rendelkezett csatornahálózattal, ami f ıképp a derogációs kötelezettséggel nem érintett 2000 LE alatti szennyvízterheléssel rendelkez ı kistelepüléseket jelenti (2000-ben ez az arány 73%, 1990-ben 86% volt). 17

Rajtuk kívül a csatornahálózattal rendelkez ı településeinken is akadnak olyan háztartások, melyek nem csatlakoztak rá a hálózatra, némely helységekben ez teljes településrészeket is jelenthet. Külön probléma a csatornahálózattal nem rendelkez ı települések, illetve a hálózatra rá nem csatlakozott lakások esetében a szennyvíz nem megfelel ı elszállítása, illetve szikkasztása. Ugyanakkor a kistelepüléseken a hagyományos csatornahálózat és szennyvíztisztító nem is feltétlenül m őködtethet ı rentábilisan, így több esetben érdemes lenne inkább a háztartási méret ő egyedi kisberendezéseket vagy a természetközeli megoldásokat alkalmazni.

A klímaváltozással összefüggésben fel kell készülni a tisztított szennyvizek és a szennyvíziszap újrahasznosítására is. A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkit őzései szerint 2015 év végéig a lakosság 89%-a számára már biztosítani kell a csatornázottságot a 2000 lakos-egyenérték feletti agglomerációkban, továbbá az összegy őjtött szennyvizeket teljes egészében legalább biológiai fokozattal kell tisztítani.

Környezetvédelemi fejlesztéspolitikai feladatok (2014-2020) - a szennyvízkezeléshez, vízkészlet-gazdálkodáshoz kapcsolódó célok

• A Víz Keretirányelv szerint 2015-ig a vizek „jó állapotának” elérése. • Az EU Víz Keretirányelv intézkedési programja alapján a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése, komplex vízgy őjt ı-fejlesztés, a vízkészletek mennyiségi és min ıségi védelme (az ésszer ő és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek terhelésének csökkentése). • A szennyvízkezelés alapinfrastruktúrájának fejlesztése, az elmaradó derogációs kötelezettségek teljesítése, az elsivatagosodás csökkentése és megel ızése a kezelt szennyvíz ismételt felhasználásával. • Természetközeli szennyvízkezelési módok és az egyedi kisberendezések használatának ösztönzése a kistelepüléseken és a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken. • A vízgazdálkodáson belül a vízvisszatartás, -tározás feladatán túlmen ıen az árvízvédelmi véd ıképesség megtartása. Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése.

Ágazati politikák területi prioritásai – a szennyvízkezeléshez, vízkészlet- gazdálkodáshoz kapcsolódó célok kivonata:

• A szennyvíztisztító és elvezet ı kapacitások fejlesztése Észak- és Dél-Alföldön, Észak-Magyarországon, a Duna-Tisza közén és a bels ı perifériákban. • A széls ıséges vízgazdálkodási viszonyok (ár- és belvizek, valamint aszályok) káros hatásait fenntartható módon, térségek vagy vízgy őjt ık szintjén integráltan kell kezelni: az eddigi árvízi-belvízi és aszály elleni védekezést talaj- és belvízgazdálkodással kell felváltani. • A természeti katasztrófáktól fenyegetett nagytérségekben, a környezeti szempontból veszélyeztetett határ menti térségekben integrált ágazatközi fejlesztési és rehabilitációs programok kidolgozása és végrehajtása. A kiemelten érzékeny karsztos térségekben a víz- és vízbázis-védelem szempontjainak megfelel ı szennyvízkezel ı és hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése. 18

Az anyag rövid távon megoldandó környezetstratégiai feladatként rögzíti többek között az integrált, a vízkészlet meg ırzését és fenntarthatóságát szolgáló vízgazdálkodást valamint a klímaadaptációt. „Környezethasználati fordulatot biztosító környezetstratégiai területek”-ként jelöli a vízgazdálkodási szemléletváltást, ill. a vízmegtartás és -elvezetés komplex, a gazdálkodással, tájszerkezettel összhangban történ ı m őködtetését.” A Koncepcióban felvázolt nemzeti jöv ıkép egyik kiemelt pontja a vízvédelem: „meglev ı szakmai tudásunk alapján a vizeinkkel való okszer ő, de kreatív gazdálkodás az agrárium és a klímavédelem leger ısebb támogatója, egyben exportlehet ıségek megalapozója is”.

Víz Keretirányelv

Az Európai Unió új víz- és vízi környezetgazdálkodási politikájának célkit őzése, hogy az Európai Unió egész területén, 2015-ig jó állapotba kerüljön minden felszíni és felszín alatti víz és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. A cél elérését a 2000. december 22-én hatályba lépett, 2000/60/EK Víz Keretirányelvvel (VKI) tették kötelez ıvé a tagállamokban.

A VKI egységes alapokon szabályozza a felszíni, felszín alatti vizek mennyiségi és min ıségi védelmét, a pontszer ő és diffúz szennyez ı-forrásokkal szembeni fellépést, és el ıírja a vizek jó állapotának eléréséhez vezet ı intézkedések vízgy őjt ı szint ő összehangolását.

A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez köt ıdı él ıhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelel ı vízmennyiséget is. A vízfolyások, állóvizek jó ökológiai, vízmin ıségi és mennyiségi, valamint a felszín alatti vizek jó min ıségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. A szükséges intézkedéseket a vízgy őjt ı-gazdálkodási tervek foglalják össze. A jó állapot eléréséhez szükséges beavatkozásokkal össze kell hangolni az árvízi vagy belvízi védekezést, a településfejlesztési elképzeléseket: mint pl. a szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatokat.

A különböz ı elképzelések összehangolásához elengedhetetlen az érintett területen mőköd ı érdekcsoportok (pl. gazdák, ipari termel ık, horgászok, természetvéd ık stb.), valamint a lakosság, önkormányzatok részvétele a vízgy őjt ı-gazdálkodási tervek megvalósításában.

Határozati javaslat

Fejér Megye Közgy őlése megtárgyalta a ”Beszámoló a Fejér megyei települési szennyvízgy őjtés, -tisztítás és –kezelés helyzetér ıl” c. el ıterjesztést és az abban foglaltakkal egyetért.

1) A Közgy őlés kiemelten fontosnak tartja a Fejér megye területén keletkez ı szennyvíz korszer ő elvezetésének és tisztításának biztosítását valamennyi településen – a környezetterhelés csökkentése és az EU-s el ıírások teljesítése érdekében. 19

2) A 2. pontban foglaltak el ısegítésére a Közgy őlés felhatalmazza Elnökét, hogy egyeztetési tárgyalásokat kezdeményezzen az érintett települési önkormányzatokkal és hatóságokkal – különösen azon települések esetében, melyeknél súlyos következményekkel járhat a szennyvíz-beruházási pályázat határid ıig történ ı beadásának elmulasztása (pl. Lovasberény, Csákvár).

Felel ıs: Tör ı Gábor közgy őlés elnöke

Határid ı: folyamatos

Székesfehérvár, 2012. november 29.

Tör ı Gábor 20

1. sz. melléklet

Fejér megye szennyvíz-elvezetésére és –kezelésére vonatkozó statisztikai adatok (adatforrás: KSH)

A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Fejér megyében, 1990-2010 között, %

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 82,3 91,0 95,3 95,0 95,2 95,8 96,2 96,3 96,2 96,4 96,5 96,7 96,7

A közüzemi szennyvízgy őjtó-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Fejér megyében, 1990- 2010 között %

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 40,5 40,6 50,0 52,9 56,1 58,0 63,1 63,8 64,9 67,5 68,5 70,4 71,6

Közm őolló 1990-2010 Az egy km ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízgy őjt ı-hálózat hossza (els ıdleges közm őolló) Fejér megyében, méter

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 241 227 405 452 513 526 587 589 604 628 638 664 641

A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közm őolló) Fejér megyében, százalékpont

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 41,8 50,4 45,4 42,2 39,1 37,8 33,1 32,5 31,3 28,9 28,0 26,3 25,1

Összes tisztított szennyvíz mennyisége Fejér megyében, 1990-2010, ezer m3

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 26217 17199 16332 15325 15868 19674 20760 22426 18601 17941 18553 18804 26740

Biológiailag tisztított szennyvíz mennyisége Fejér megyében, 2005-2010, ezer m3

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 19328 13014 12535 12245 13083 16421 20700 22384 18559 17941 18553 18804 26740

21

2. sz. melléklet

Fıbb jogszabályok a szennyvízkezelésr ıl és a szükséges intézkedésekr ıl

- 123/1997. (VIII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmér ıl - 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgy őjt ı területük kijelölésér ıl - 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek min ıségét érint ı tevékenységekkel összefügg ı egyes feladatokról - 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mez ıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól - Települési szennyvíz tisztításáról szóló 91/271 EGK tanácsi irányelv ( érzékeny területek kijelölésére) - 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról - 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefügg ı szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról - 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefügg ı nyilvántartásról és jelentési kötelezettségr ıl - 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyez ı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekr ıl és alkalmazásuk egyes szabályairól - 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lev ı települések besorolásáról - 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek min ısége védelmének szabályairól

22

3. sz. melléklet

Fejér megye településeinek besorolása a felszíni és felszín alatti vízbázisok sérülékenysége alapján

Sérülékeny vízbázisok (felszíni véd ıterület ill. rétegbeli véd ıidom) által érintett települések Fejér megyében: Csabdi, Mány, Szár, Óbarok, Bodmér, Vértesboglár, Csákvár, Zámoly, Gánt, Balinka, Bodajk, Söréd, Fehérvárcsurgó, Magyaralmás, Isztimér, Kincsesbánya Bakonykúti, Sárkeresztes, Csór, Iszkaszentgyörgy, Székesfehérvár, Pátka, Vereb, Kajászó, Martonvásár, Baracska, Ercsi, Iváncsa, Adony, Beloiannisz, Úrhida, Szabadbattyán, K ıszárhegy, Füle, Polgárdi, Enying, Mez ıkomárom, Szabadhídvég, Dég, Mez ıszilas, Kisláng, Káloz, Soponya, Cs ısz, Aba, Sárosd, Nagylók, Sárbogárd, Cece, Kisapostag, Dunaújváros, Perkáta, Szabadegyháza, Sárkeresztúr, Sáregres, Igar, Hantos, Baracs, Vál.

Nitrát-érzékeny területek Fejér megyében (a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján): Adony, Alcsútdoboz, Bakonykúti, Csabdi, Csákberény, Csákvár, Csókak ı, Csór, Ercsi, Fehérvárcsurgó, Gánt, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Kincsesbánya, K ıszárhegy, Óbarok, Szabadbattyán, Szár, Újbarok, Úrhida, Zámoly.

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ıség-védelmi területek övezetébe tartozó települések (a Fejér Megyei Területrendezési Terv alapján): Adony, Alcsútdoboz, Bakonycsernye, Bakonykúti, Balinka, Beloiannisz, Bicske, Bodajk, Bodmér, Csabdi, Csákberény, Csákvár, Csókak ı, Csór, Ercsi, Etyek, Fehérvárcsurgó, Felcsút, Gánt, Gyúró, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Kincsesbánya, K ıszárhegy, Kulcs, Magyaralmás, Mány, Moha, Mór, Óbarok, Polgárdi, Pusztavám, Rácalmás, Sárszentmihály, Söréd, Szabadbattyán, Szár, Székesfehérvár, Tabajd, Újbarok, Úrhida, Vál, Vértesacsa, Vértesboglár, Zámoly.

Felszíni vizek vízmin ıség-védelmi vízgy őjt ı területének övezetébe tartozó települések (a Fejér Megyei Területrendezési Terv alapján): Baracska, Csákberény, Csákvár, Etyek, Gánt, Gárdony, Kápolnásnyék, Lovasberény, Mány, Nadap, Pákozd, Pátka, Pázmánd, Pusztavám, Seregélyes, Sukoró, Székesfehérvár, Velence, Vereb, Vértesboglár, Zámoly.

A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ıség ‐védelmi területen lév ı települések (a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján):

- a felszín alatti víz állapota alapján fokozottan érzékeny felszín alatti vízmin ıség ‐védelmi területhez tartozó települések:

Adony, Alcsútdoboz, Bakonykúti, Bodajk, Csabdi, Csákvár, Csákberény, Csókak ı, Csór, Ercsi, Fehérvárcsurgó, Gánt, Gárdony, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Kincsesbánya, K ıszárhegy, Óbarok, Pákozd, Sáregres, Sukoró, Szabadbattyán, Szár, Újbarok, Úrhida, Velence, Zámoly. 23

- a felszín alatti víz állapota alapján érzékeny felszín alatti vízmin ıség védelmi területhez tartozó települések:

Alsószentiván, Bakonycsernye, Balinka, Baracs, Baracska, Beloiannisz, Besny ı, Bicske, Bodmér, Cece, Daruszentmiklós, Dég, El ıszállás, Enying, Etyek, Felcsút, Füle, Gyúró, Hantos, Igar, Jen ı, Kajászó, Káloz, Kápolnásnyék, Kisapostag, Kisláng, Kulcs, Lajoskomárom, Lepsény, Lovasberény, Magyaralmás, Mány, Martonvásár, Mátyásdomb, Mez ıfalva, Mez ıkomárom, Mez ıszentgyörgy, Mez ıszilas, Moha, Mór, Nadap, Nádasdladány, Nagykarácsony, Nagylók, Nagyveleg, Nagyvenyim, Pázmánd, Perkáta, Polgárdi, Pusztaszabolcs, Pusztavám, Rácalmás, Ráckeresztúr, Sárbogárd, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Söréd, Szabadegyháza, Szabadhídvég, Székesfehérvár, Tabajd, Tác, Tordas, Vajta, Vál, Vértesboglár, Vértesacsa, Zichyújfalu.

- Kiemelten érzékeny felszín alatti vízmin ıség védelmi területen fekv ı települések:

Adony, Alcsútdoboz, Bakonykúti, Bicske, Bodajk, Bodmér, Csabdi, Csákberény, Csákvár, Csókak ı, Csór, Ercsi, Etyek, Fehérvárcsurgó, Felcsút, Gánt, Gyúró, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Kincsesbánya, K ıszárhegy, Magyaralmás, Mány, Mór, Óbarok, Pusztavám, Szabadbattyán, Szár, Tabajd, Újbarok, Úrhida, Vál, Vértesboglár, Zámoly. 24

4. sz. melléklet

25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról

Agglomerációk 15 000 LE-nél nagyobb szennyvízterheléssel, normál területen. Kiépítési határid ı: 2010. december 31.

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Bicske 11 659 + Csabdi 1 195 Bicske Mány 2 359 Vasztély (Csabdi) 167 összesen 15 380 25 141

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Baracs 3 527 + Dunaújváros 48 104 + Dunaújváros Kisapostag 1 414 Mez ıfalva 4 699 + Nagyvenyim 4 070 összesen 61 814 69 242 +

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Gárdony 9 742 Kápolnásnyék 3 552 Nadap 536 Gárdony Pázmánd 2 030 Sukoró 1 237 Velence 5 241 Vereb 797 összesen 23 135 36 198 +

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Sárbogár d Bicske 12 549 összesen 12 549 15 184

25

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Jen ı 1 328 Nádasdladány 1 790 Pákozd 3 176 + Pátka 1 668 + Székesfehérvár Sárkeszi 599 Sárszentmihály 3 038 Seregélyes 4 621 + Székesfehérvár 101 943 + Úrhida 2 359 összesen 120 522 235 919 +

Agglomerációk 10 000-15 000 LE közötti szennyvízterheléssel, normál területen. Kiépítési határid ı: 2015. december 31.

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Aba 4 674 + Káloz 2 385 Aba Sárkeresztúr 2 584 + Soponya 2 040 + összesen 11 683 13 7 22 +

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Gyúró 1 250 Martonvásár 5 740 + Ráckeresztúr Ráckeresztúr 3 288 Tordas 2 090 összesen 12 368 14 8 43 +

Agglomerációk 2000-10 000 LE közötti szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgy őjt ıin. Kiépítési határid ı: 2015. december 31.

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Lovasberény Lovasberény 2 663 összesen 2 663 2 700 + 26

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Zámoly Gánt 854 Zámoly 2 250 összesen 3 104 3 110 +

Agglomerációk 2000-10 000 LE közötti szennyvízterheléssel, normál területen Kiépítési határid ı: 2015. december 31.

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Adony Adony 3 851 összesen 3 851 4 611

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Balinka 495 Bodajk 4 081 Bodajk Csákberény 1 201 Csókak ı 1 296 Söréd 502 összesen 7 575 8 186

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Cece Cece 2 547 + összesen 2 547 2 6 49 +

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Csákvár Csákvár 5 212 + összesen 5 212 6 284 +

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) El ıszállás El ıszállás 2 157 + összesen 2 157 2 707 +

27

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Enying Enying 6 847 + összesen 6 847 7 471 +

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Ercsi Ercsi 8 115 + összesen 8 115 9 741 +

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Fehérvárcsurgó Fehérvárcsurgó 1 926 összesen 1 926 2 066

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Beloiannisz 1 126 Iváncsa Besny ı 1 801 Iváncsa 2 895 összesen 5 822 7 075

Az agglomeráció Az aggl omeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Kisláng Kisláng 2 410 + összesen 2 410 2 580 +

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Dég 2 066 + Lajoskomárom Lajoskomárom 2 131 + összesen 4 197 4 197 +

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Mez ıszilas Mez ıszilas 2 042 összesen 2 042 2 045

28

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Polgárdi Polgárdi 6 967 összesen 6 967 7 307

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Pusztaszabolcs Pusztaszabolcs 6 082 + összesen 6 082 6 360 +

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Kulcs 2 669 + Rácalmás Rácalmás 4 472 + összesen 7 141 7 758 +

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Iszkaszentgyörgy 2 025 Magyaralmás 1 526 Sárkeresztes Moha 553 Sárkeresztes 1 488 összesen 5 592 5 653

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Kıszárhegy 1 621 Szabadbattyán Szabadbattyán 4 557 összesen 6 178 6 262

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Perkáta 3 960 Szabadegyháza Sárosd 3 326 Szabadegyháza 2 176 összesen 9 462 9 632

29

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Alcsútdoboz 1 447 Felcsút 1 788 Újbarok Szár 1 651 Tabajd 963 Újbarok 434 összesen 6 283 6 288 +

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Bodmér 225 Vértesacsa Vértesacsa 1 717 Vértesboglár 874 összesen 2 816 3 065

Megfelel ı szennyvízelvezet ı és -tisztító rendszerrel ellátott agglomerációk 2010. december 31-én:

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Bakonycsernye 3 076 Bakonycsernye Balinka- 453 Mecsértelep összesen 3 529 3 727

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Baracska 2 741 Baracska Kajászó 1 054 Vál 2 518 összesen 6 313 6 367

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Etyek Etyek 4 367 összesen 4 367 4 698

30

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Isztimér 981 Kincsesbánya Kincsesbánya 1 541 összesen 2 522 2 968

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Mór Mór 14 247 összesen 14 247 17 832

Az agglomeráció Az agglomeráció Az agglomeráció Lakos- Van-e központi szennyvízterhelése települései szám fejlesztés? települése (LE) Pusztavám Pusztavám 2 438 összesen 2 438 2 642

3. melléklet a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelethez

Érzékenynek min ısített befogadók vízgy őjt ıterületein lév ı kistelepülések 2000 LE alatti szennyvízterheléssel: határid ıs kötelezettség szennyvíz-gy őjt ıhálózat és - tisztítótelep kiépítésére nincs. Fejér megyében nincs ilyen település