FILMMŰVÉSZETI FOLYÓIRAT LX. ÉVFOLYAM, 03. SZÁM 2017. március 490 FT / 8,60 RON www.filmvilag.hu

60 ÉVES A Fekete Hollywood T2 Trainspotting Bergman // Enyedi // Dobai

17003 CIRKO MOZI-JEGY Anne Fontaine: Ártatlanok – Cirko Film 9 770428 387007 50% 2017 március

LX. ÉVFOLYAM 03. SZÁM

FEKETE HOLLYWOOD Soós Tamás Dénes: A történelem visszavétele (Fekete Hollywood) 4 FEKETE HOLLYWOOD Strausz László: Nagyon is emberi (Barry Jenkins: Holdfény) 8 Hollywood sokáig feketék nélkül mesélte a feketék történelmét, a blackface gyakorlata ugyan már rég a múlté, de a két kulcsfontosságú ÚJ RAJ pozíciót (rendező + főszereplő) még ma is csak ritkán engedik át feke- Szabó Ádám: Nyers hús (Amat Escalante) 10 téknek. Az afroamerikai filmesek szeretnék, hogy maguk mesélhessék Árva Márton – Puskás Lilla: Lesben álló rettenet el a saját történeteiket, fehér megváltók helyett fekete hősökkel a fő- (Beszélgetés Amat Escalantéval) 14 szerepben. Barry Jenkins: Holdfény (Ashton Sanders), 4. oldal A KÉP MESTEREI Alföldi Nóra: Egy angol úriember (Roger Deakins) 16 INGMAR BERGMAN Pólik József: A törpe, aki leharapja a lábujjamat (A szemtanú, mint karakter) 20 Gáspár László Ervin: Hang, téboly és sirályvijjogás (Bergman „kamarazenéje”) 25

ANIMÁCIÓ Varga Zoltán: Mi a rajzfilm, doki? Chuck( Jones életműve) 28

MAGYAR MŰHELY Morsányi Bernadett: Hiányzó láncszem (Beszélgetés Török Ferenccel) 32 Kolozsi László: A tehenek tekintetében (Beszélgetés Morcsányi Gézával) 34 Kolozsi László: Álmomban már láttalak (Enyedi Ildikó: Testről és lélekről) 36 Orosz Annaida: A rajzolt filmek primátusa (Varga Zoltán: A magyar animációs film) 37 Morsányi Bernadett: Tulajdonságok nélküli emberek (Dobai Péter és a film) 38 ROGER DEAKINS Deakins visszafogott operatőr, aláveti magát a történetmesélésnek, és SZÍNÉSZPORTRÉ mégis az egyik leghatásosabb kortárs képalkotó, mert olyan látványban Horeczky Krisztina: Hollywood nagyasszonya (Meryl Streep) 42 gondolkodó rendezőkkel társul, mint a Coen testvérek, Sam Mendes vagy Denis Villeneuve. Deakins a világítási struktúrák nagymestere, FILM/REGÉNY nem csak megvilágítja a teret, hanem tudatosan alakítja a fények irá- Pethő Réka: Istenkép (Shûsaku Endô: Némaság) 46 nyával, színével, karakterével. Varró Attila: Fél pálfordulás (Martin Scorsese: Némaság) 47 Joel és Ethan Coen: Az ember, aki ott sem volt (Billy Bob Thorton), 16. oldal KRITIKA Baski Sándor: Nosztalgiajárat (Danny Boyle: T2 Trainspotting) 48 CHUCK JONES Kovács Gellért: Szertől szerig (Horváth Balázs: Dizájneren) 50 Chuck Jones úgy kezelte figuráit, mintha önálló személyiséggel rendel- Schubert Gusztáv: Antigravitáció (Halász Glória: Mi ez a cirkusz?) 51 keznének, bármilyen történetben tűnnek is föl, mindig egy adott visel- Roboz Gábor: A régi rutin (Kenneth Lonergan: A régi város) 52 kedésminta jellemzi őket. Ha akadnak valódi kihívói a Disney-műhely- ben született rajzfilmsztároknak, Miki egérnek vagy Donald kacsának, TELEVÍZIÓ akkor kétségkívül a Warner Bros. szériáiban kiérlelt, máig közkedvelt Huber Zoltán: A fekete város (Donald Glover: Atlanta) 53 figurák azok: Tapsi Hapsi, Dodó kacsa, Gyalogkakukk, Prérifarkas. Chuck Jones: Duck Amuck – Tapsi Hapsi, 28. oldal MOZI 54 DVD 61 PAPÍRMOZI 64

A címlapon: Anne Fontaine: Ártatlanok – A Cirko Film Kft. márciusi bemutatója.

1 ALAPÍTÓ FŐSZERKESZTŐ Létay Vera FŐSZERKESZTŐ Schubert Gusztáv SZERKESZTŐ Varró Attila KÜLSŐ MUNKATÁRSAK Ardai Zoltán Baski Sándor Pápai Zsolt Schreiber András SZERKESZTŐ-MUNKATÁRS Sümeghy Éva LAPTERV, TÖRDELÉS Fonódi Luca SZERKESZTŐSÉG 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 27. Telefon: 06-1-350-0344 A Filmvilág immár e-journal változatban is előfizethető Telefax: 06-1-350-0344 E-mail: [email protected] és letölthető a www.dimag.hu honlapon. www.filmvilag.hu filmvilag.blog.hu A digitális Filmvilág tartalmában és küllemében megegyezik a nyomtatott KIADÓ folyóirattal, de színes és filmjelenetekkel bővül. A Filmvilág windows alapú PC-re, Filmvilág Alapítvány iPadre és androidos eszközökre egyaránt letölthető. FELELŐS KIADÓ A nyomtatott változathoz képest a digitális folyóirat ára 20%-kal olcsóbb, és az Schubert Gusztáv ország/világ bármely pontjáról előfizethető. KIADÓHIVATAL Hűséges olvasóink és előfizetőink természetesen továbbra is élvezhetik majd a 1137 Budapest, Radnóti Miklós u. 27. nyomdafesték illatát. TERJESZTI A szerkesztőség A Magyar Lapterjesztő Zrt. és alternatív terjesztők. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. képekvideóklinkekhírekkritikák Postacím: 1900 Budapest elemzésekvideóklinkekhírekkritikákelem ELŐFIZETHETŐ zésekképekvideóklinkekhírek e-mailen: [email protected] kritikákelemzésekvideóklinkekhírek telefonon: 06-1-767-8262 képekvideóklinkekhírekkritikák on-line: https://eshop.posta.hu/storefront/ elemzésekvideóklinkekhírekkritikák postai csekken: pénzforgalmi jelzőszáma: filmvilag.blog.hu 18203332-06000412-40010084 elemzésekképekvideóklinkekhírek Csekk a szerkesztőségben is beszerezhető. Postai reklamáció: 06-40-56-56-56 ELŐFIZETÉSI DÍJ Előfizetési kedvezmény ¼ évre 1.185.- Ft ½ évre 2.370.- Ft 1% 1 évre 4.740.- Ft A postai előfizetésolcsóbb, mint a vásárlás, egy évre csak 4740 ft. Megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapkézbesítőknél, a Magyar Posta ONLINE MEGRENDELÉS WEBSHOP-jában (https://eshop.posta.hu/storefront/), e-mailen a hirlapelofizetes@ www.posta.hu/hirlap/előfizetes posta.hu címen, telefonon a 06-1-767-8262 számon, levélben a Magyar Posta Zrt. 1900

KÜLFÖLDÖN TERJESZTI Budapest címen. Batthyány Kultur Press Kft. Előfizetési csekk a szerkesztőségben személyesen is beszerezhető. 1014 Budapest, Dísz tér 3. A csekk pénzforgalmi jelzőszáma: 18203332-06000412-40010084. Tel./fax: +36-1-201-8891, +36-1-212-5303 [email protected] Külföldre és külföldről előfizethető a Magyar Posta WEBSHOP-jában (https://eshop. KIADVÁNYT GONDOZTA posta.hu/storefront/), 1900 Budapest, 06-1-767-8262, [email protected] TERC Kft. – Nyomdai és Kereskedelmi Ágazat FELELŐS VEZETŐ Molnár Miklós a Terc kft. ügyvezető igazgatója Megrendelésszám: TPR17-0006

A FILMVILÁG TÁMOGATÓI:

2 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág VEDD MEG, VÉDD MEG! CONTENT

A Filmvilág megjelentetéséhez 2017- BLACK HOLLYWOOD ben is szükségünk van a filmszakma -tá Reclaiming History (Blacks in Hollywood) by Tamás Dénes Soós, p. 4. Very Human (Moonlight mogatására. A Nemzeti Kulturális Alap by Barry Jenkins) by László Strausz, p. 8. pályázatán kapott összeg és saját bevé- Since the era of blackface Hollywood tells the black audience their own stories but without as- teleink nem fedezik teljes mértékben a signing the key roles (writing, directing and star- Filmvilág kiadásának radikálisan lefara- ring) to blacks. Recently Afro-American filmmakers have changed the situation and they become the gott költségeit sem. story-tellers of their own life. Minden megvásárolt vagy előfizetett pél- NEW BREED dány, minden mecénási gesztus hozzájá- Raw Meat (Amat Escalante) by Ádám Szabó, p. 10. rul az utolsó magyar filmművészeti folyó- Lurking Terror (A Talk with Amat Escalante) by Márton Árva és Lilla Puskás, p. 14. irat fennmaradásához. The new enfant terrible of Mexican filmmaking fo- A szakma szolidaritása különösen fontos cuses on the naked passions of human life. számunkra. Ne hagyjátok veszni a Filmvi- MASTERS OF LIGHT lágot. A filmkultúra egységes egész: ahol An English Gentleman (Roger Deakins) by Nóra Alföldi, p. 16. nincs kritikai élet, vita és közös gondol- Deakins is the expert of lighting, he actually builds kodás a filmekről, ott hamarosan a film- spaces with the intensity, direction and tone of művészet is megszűnik. light. INGMAR BERGMAN Nemcsak milliomos lehet mecénás. Aki megveszi az újságosnál a Filmvilágot – The Dwarf who Bit Off my Toes (Eyewitness, as a Character) by József Pólik, p. 20. Sound, Fury and mindössze havi 490 forintért – a Filmvilág megbecsült szponzora lesz. Seagull’s Squawk (Bergman’s Chamber Music) by Előfizetéssel még olcsóbb, még egyszerűbb. László Ervin Gáspár, p. 25. In Bergman’s thrillers the character of eyewitness has a deeper meaning as the art is a testimony of És akinek többre telik, többet is segíthet: Life. FILMVILÁG ALAPÍTVÁNY ANIMATION MKB Bank Zrt. What’s a Cartoon, Doc? (Chuck Jones) by Zoltán 10300002-20340016-70073285 Varga, p. 28. Chuck Jones treats his animated characters as flesh-and-blood humans with own individuality Utalás külföldről: – in different situation they behave according to MKKB HU HB their personal patterns. IBAN: HU80 1030 0002 2034 0016 7007 3285 HUNGARIAN WORKSHOP Külön köszönet ismeretlen szponzorunknak, aki évek óta minden hónapban át- The Missing Link (A Talk to Ferenc Török) by Ber- nadett Morsányi, p. 32. In the Eyes of Cows (A utal nekünk ezer forintot. Talk to Géza Morcsányi) by László Kolozsi, p. 34. I've Already Seen You in My Dreams (Of Body and Soul by Ildikó Enyedi) by László Kolozsi, p. 36. The A szolidaritás nem oszt, hanem szoroz. Supremacy of Animation (The Hungarian Anima- Aki filmes, velünk tart! tion Film by Zoltán Varga) by Annaida Orosz, p. 37. Men without Qualities (Péter Dobai and Film) by Bernadett Morsányi, p. 38.

STAR PORTRAITS The Milady of Hollywood (Meryl Streep) by Krisz- Kérjük olvasóinkat, legyenek a honi filmkritika mecénásai, személyi jövedelem- tina Horeczky, p. 42. adójuk 1 %-ával támogassák a Filmvilágot. Az akadozó támogatási rendszerben FILM/NOVEL Image of God (Silence by Shûsaku Endô) by Réka 1% ez különösen nagy segítség. Pethő, p. 46. About a Face (Silence by Martin Scorsese) by Attila Varró, p. 47.

FILMVILÁG ALAPÍTVÁNY 19019037-2-41 REVIEWS Nostalgia Train (T2 Trainspotting by Danny Boyle) 1% by Sándor Baski, p. 48. Dope by Dope (On Design- Köszönjük a támogatást! er Drugs by Balázs Horváth), p. 50. Anti Gravi- tation (What’s this Circus? by Glória Halász) by Gusztáv Schubert, p. 51. The Old Routine (Man- chester by the Sea by Kenneth Lonergan) by Gábor Roboz, p. 52.

TELEVISION Black City (Atlanta by Donald Glover) by Zoltán Huber, p. 53.

1055 Budapest, Balassi Bálint u. 15-17. CINEMA p. 54. DVD p. 61. PAPER CINEMA p. 64. A borítónkon található mozijegy-sarok 50%-os kedvezményre jogosít a Cirko-Gejzír mozi márciusi előadásaira. On the Cover: The Innocents by Anne Fontaine – A Cirko Films release Felhasználható egy alkalommal, egy személynek.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 3 fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood

gyakran egy fehér hőst helyeznek a kö- zéppontba, akivel azonosulni tud a fehér közönség – és a fehér rendező is. A feke- ték világába átmerészkedő és őket meg- mentő fehér hőssel fejeződik ki a fehér bűntudat: ha fehérek követték el a jogta- lanságot, nekik is kell helyrehozniuk, az olyan fi lmek, mint a Lángoló Mississippi vagy A segítség, az évszázados rassziz- musért és rabszolgatartásért kérnek bo- csánatot. Csakhogy miközben vezekel- nek, megerősítik a negatív sztereotípiát, FEKETE HOLLYWOOD hogy a fekete közösség gyenge, nem tud kiállni magáért, és felszabadulását nem saját polgárjogi erőfeszítéseinek, hanem A TÖRTÉNELEM VISSZAVÉTELE kizárólag fehér emberek közbenjárásá- nak köszönheti. A fekete fi lmesek tudják, hogy a tör- SOÓS TAMÁS DÉNES ténelmet a győztesek írják, a győztesek után pedig Hollywood. Ezért szeretnék korrigálni az álomgyári rendszert, és ha már nem védi copyright a törté- A FIATAL FEKETE FILMESEK HOLLYWOODBAN SZERETNÉK ELMESÉLNI A FEKETÉK TÖRTÉNETÉT, nelmüket, legalább elérni azt, hogy maguk meséljék a saját történeteiket, ÉS NEM ÁTALLJÁK KORRIGÁLNI A FILMTÖRTÉNETET SEM. fehér megváltók helyett fekete hősök- kel a főszerepben. Ezért akarnak beke- „A pénz nem fekete vagy fehér, hanem tízst hoz és díjakat, és 2) ami lélekeme- rülni a fősodorba, és ezért, ha kell, nem zöld színű. Minden dollár zöld színű.” lő és szentimentális, de a légynek sem átallnak forradalmat sem csinálni. (Branch Rickey A 42-esben) ártó egyenjogúsági meséjével temérdek pénzt fi al. Forradalom van ugyanis Nate Parker első z Afroamerikai Filmkritikusok Szövet- 2013 volt az áttörés éve, A komornyik rendezésében, de az igazi lázadás a cím- sége a fekete fi lmek legjobb évének 176 milliós sikere, majd a 12 év rab- adásban rejlik. Nem Parker volt az első, Anevezte 2016-ot a történetek és a szolgaság 3 Oscar-díja után több feke- aki megelégelte, hogy a fi lmtörténet szereposztás változatossága miatt – tudó- te témájú fi lm is zöld utat kapott, ezek alapműve a fi lmtörténet legrasszistább sít az angolszász sajtó, alig egy évvel az- többsége pedig 2016-ban került végül alkotása (Oscar Micheaux Within Our után, hogy ugyanezek a sajtóorgánumok refl ektorfénybe. De nemcsak a tava- Gates, Spike Lee pedig The Answer cím- azt latolgatták, mennyire rasszista az Aka- lyi, az egész évtized javuló tendenciát mel forgatta le a maga válaszát, mely- démia, amely két egymást követő évben mutat: míg a 2000-es években mind- ben egy fekete rendezőre bízzák, hogy (2014-ben és 2015-ben) kizárólag fehér- össze két fekete témájú alkotás kapott elkészítse az Amerika hőskora remake- bőrű színészeket jelölt Oscar-díjra. Ennyit jelölést a „Legjobb fi lm” kategóriában jét – Lee-t majdnem kirúgták érte az számított volna az #OscarsSoWhite el- (Ray, 2004; Precious – A boldogság ára, egyetemről), de ő volt az első, aki vissza- nevezésű, a jelölések aránytalanságának 2009), 2011-től évenként legalább egy, perelte az ikonikus címet a feketék szá- korrigálását követelő kampány? Aligha. de akár három is – igaz, 2009-től ötről mára. Hogy ezentúl ne a Ku-Klux-Klant Ugyan az Akadémia igyekezett pótolni az tízre emelték a jelöltek számát, így a dicsőítő Griffi th-fi lmet, hanem Nat Tur- elmúlt két év mulasztásait, és több feke- nominálás esélyei is nőttek. ner rabszolgalázadását és azon keresz- tékről szóló, általuk rendezett, vagy nekik Az afroamerikai közösség számára ez tül a fekete öntudat létrejöttét jelentse készült fi lmet (és persze fekete színészt) nem száraz statisztika, hanem egyenjo- az Egy nemzet születése. Valakinek meg segített jelöléshez, de mindezt azért te- gúsági kérdés: fokmérője annak, mekko- kellett tennie ezt is – de jobb lett volna, hette meg, mert az elmúlt években egyre ra teret engednek nekik és az őket érintő ha egy tehetségesebb rendező lázad ily több ilyen témájú fi lm készül Hollywood- problémáknak a fősodorban. Hollywood módon. Valaki, aki nem ellenpropagan- ban. Az álomgyár ugyanis nem annyira ugyanis sokáig feketék nélkül mesélte a dát forgat, amely csupán visszájára for- rasszista, mint inkább kíméletlenül prag- feketék történelmét, és bár a blackface dítja a némafi lm-klasszikust. Griffi thnél matikus: azt gyártja le, ami pénzt hoz, és gyakorlata már rég a múlté, a két kulcs- a csapott vállú, szexuális ragadozóként nem kellettek hozzá brit tudósok, hogy fontosságú pozíciót (rendező + fősze- közlekedő afrikaiak az állatok, Parkernél A segítség és A komornyik elsöprő közön- replő) még ma is csak ritkán engedik át az iszákos, nőket erőszakoló és férfi akat ségsikere, valamint a 12 év rabszolgaság feketéknek. Ha a miérteket fi rtatják, gaz- verő fehérek (kivétel a gazda, a jóindula- Oscar-díja után kimutassák: van olyan fe- dasági, művészi és pszichológiai okokat tú Sam). Griffi th a patyolatfehér lepelbe kete fi lm, amibe igenis megéri befektetni. is sorolnak a stúdiók: tartanak tőle, hogy burkolt, a nemzetet megtisztító KKK-t 1) Az, ami tananyagnak is beillő témavá- se a fehér amerikai, se a külföldi közön- mutatja puritánnak, Parker az ápolt fogú lasztásával és művészi kiállításával presz- séget nem érdeklik a fekete fi lmek, ezért és külsejű, munkaszüneti napjaikon

4 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood f ekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood

idillien mulató rabszolgákat (még a jó- nem a látomások alapján cselekvő val- a történelmi hűtlenség tekintetében kö- indulatú Samet alakító Armie Hammer lási fanatikust, hanem a szent mártírt, a vetendő példaként lebeghetett a szeme is szuvas protézisben játszik). Griffithnél makulátlan hőst látja, akinek lelkiisme- előtt. A teljes bukáshoz külső tényezők is a fajok keveredése az ősbűn, a rasszok retét családtagjai hallgattatják el, mikor hozzájárultak: a reklámkörút során újra szétválasztását indokolják a bibliai idé- bátorítják a lázadásra. Erkölcsi kételynek előkerült és médiabotránnyá duzzadt zetek, Parkernél a rabszolgatartás az helye nincs, a bosszú mindkét filmben jo- Parker nemi erőszak-ügye, amit súlyosbí- őstrauma, a vallás az úr-szolga viszony gos, a gyilkosság dicsőséges. Parker a 12 tott, hogy áldozata 2012-ben öngyilkos status quóját hivatott fenntartani. év rabszolgaság helyett a Django elszaba- lett. Parker pária lett Hollywoodban, a A rasszháborút mindkét filmben a dul ösvényén halad, de míg Tarantino a film addig jelentős Oscar-esélyei elpáro- szexuális erőszak indítja be: Griffith- blaxploitation idézőjelbe tett közhelye- logtak. A 12 év rabszolgaságot Oscar-díj- nél a fekete férfi szexuális közeledése ivel játszotta el bosszúfantáziáját, addig hoz segítő Fox Searchlight Pictures nem kergeti öngyilkosságba a fehér nőt, Nat Parker a történelmet görbíti saját igazá- kötött jó üzletet, amikor a Sundance Turnert feleségének megerőszakolása hoz. Nat Turner kivégzésekor a kiskorú Filmfesztiválon rekordösszegnek számí- kezdi radikalizálni. De mire a prédikátor Júdás arcán könnycsepp gördül végig, tó 17,5 millió dollárért megvásárolta az kirobbantja az önpusztító rabszolgaláza- egy áttűnés után a polgárháborúban, az Egy nemzet születése forgalmazási joga- dást, nyilvánvalóvá válik, hogy a filmet unió oldalán látjuk harcolni, mintha Tur- it. Döntésük rizikós volt, hiába fogadta író, rendező és a főszerepet is eljátszó ner lázadásából sarjadt volna ki a feke- már a vetítés előtt (!) vastaps a filmet, Parkert nem a tények, hanem a legenda te öntudat, az abolicionista mozgalom, a faji feszültségektől forrongó Amerika érdekli. Nem törődik a véres felkelés- és ha a vonalat meghosszabbítjuk, talán nem feltétlenül akar fehéreket mészáro- ben rejlő ambivalenciával, nem ejt szót még Malcolm X szeparatizmusa is. ló feketéket nézni a moziban (a Harc a a rabszolgatartók házaiban meggyilkolt szabadságért is elhasalt a pénztáraknál, nőkről és csecsemőkről, sem arról, hogy Nate Parker mítoszt akart teremteni, si- pedig abban Matthew McConaughney Turner lázadásának hasznosságát máig kertelenül, ahhoz ugyanis nem elég jó vezette a szökött rabszolgák és a ki- vitatják, hiszen az azt követő propagandafilmes, és nem semmizett farmerek lázadását a Kon- megtorlásokat nemcsak ez- „Visszájára fordítja a tudja az erőszakot olyan zsi- föderáció ellen, azzal a jelszóval, hogy rek életét vették el, de a déli némafilm-klasszikust” geri hatású képeken szen- nemcsak a feketék, de minden szegény egyenjogúsági törekvéseket (Nate Parker: Egy tesíteni, mint Mel Gibson, a gazdagok niggere). is hosszú időre visszavetet- nemzet születése – akinek A rettenthetetlenje Az elmúlt években amerikai rendőrök ték. Parker Nat Turnerben Nate Parker) mind a harcjelenetek, mind hol jogos önvédelemből, hol túlkapás-

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 5 fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood

ból, de sokszor zavaros körülmé- nyek között lőttek le feketéket, az eseteket előbb békés tünte- tés, majd zavargás, fosztogatás követte. A mindennapi igazol- tatások során tapasztalt faji ala- pú diszkrimináció hívta életre a Black Lives Mattert, amelyet ma már a 21. század polgárjogi mozgalmaként emlegetnek. Félő, hogy az erőszak mindkét oldalon elharapódzik (tavaly egy dallasi tüntetésen öt rendőrrel végzett egy mesterlövész, 2015-ben egy magányos elkövető pedig kilenc feketét gyilkolt meg a charlestoni templomban azzal a céllal, hogy „faji háborút robbantson ki”), ám a BLM a hatvanas évekbeli civiljo- gi tüntetések örököseként tekint magára, és Martin Luther King bé- kés ellenállását hirdeti. A Black Lives Matter korában ta manipulatívan használni „Hogy jönnek ki az sakkjátszmák mellett inkább nem az egyoldalú Egy nemzet születése, a hollywoodi dramaturgiát, álomgyári játszmákkal” arra koncentráljon, hogyan hanem a humoros, életigenlő A számo- A számolás joga pedig azt, (Denzel Washington: tudja Phiona családja meg- lás joga az ideális hollywoodi árukínálat, hogy a fehér Hollywood Fences – Jovan Adepo) őrizni életkedvét, fizikai és amely mindkét oldalnak kielégítheti a úgy meséli már a feketék erkölcsi tartását a folyama- vágyait és elhallgattathatja a félelmeit. történetét, hogy az ne sértse senki ér- tos éhezés, bűnözés közepette. De a Nem mutat a fehér hegemóniát erőszak- zékenységét. A számolás joga szívtájé- Katwe királynője realizmusa csak felszí- kal fenyegető feketéket, de nem léptet kon masszírozó, konzervatív „feel good” ni, mert a sportfilmek dramaturgiája és a fel fehér megmentőket sem: az ötvenes- mozi, melynek egyetlen bátor húzása, kitartóan sulykolt pozitív életszemlélet hatvanas évek űrprogramjában dolgozó hogy az egyén polgárjogi küzdelmén nem engedi, hogy a konfliktusok (sze- afroamerikaiak az intelligenciájukkal nemcsak sírni, hanem nevetni is mer. Ezt génység, prostitúció, vagy az AIDS-ben és kitartásukkal vívják ki maguknak az a receptet szeretné Afrikába exportálni elhunyt apa tragédiája) valódi súlyukkal egyenlő bánásmódot. A változást büsz- a Katwe királynője is, amelyben nem az nehezedjenek a vászonra, így aztán se ke, okos, független fekete nők harcolják a mélységesen ironikus, hogy a sokáig a dráma, se a gondtalan hangulat nem ki (többségében a BLM vezetői is nők), rasszista meséket gyártó stúdió dolgoz- tud kiteljesedni. ráadásul a számítógép-programozást ta fel az ugandai sakkbajnok történetét autodidakta módon megtanuló Dorothy (a Disney rovott múltját már jóvátette az Ha a feketék hétköznapjai felől akarunk Vaughan, a NASA első fekete mérnöknő- előítéletekről okos La Fontaine-állatme- érdeklődni, továbbra is a független je, Mary Jackson, és a Friendship 7, vala- sében beszélő Zootropolisszal), hanem szcénához kell fordulnunk, az ott szüle- mint az Apollo 11 és 13 röppályájának hogy az utóbbi években sikeresebb- tett filmek közvetítik a szűretlen fekete kiszámolásában döntő szerepet vállaló nél sikeresebb üzleti döntést hozó – a tapasztalatot a maga komplexitásában. Katherine Johnson egymástól függet- Lucasfilmet és a Marvelt is felvásárló – Például a Loving, melynek rendezőjét, lenül érnek el sikereket (a BLM decent- Disney egyáltalán belevágott egy en�- Jeff Nicholst tényleg csak a hétközna- ralizált, helyhez nem, csak szociális mé- nyire nem kommersz projektbe. Talán pok érdekelik a fehér Richard Loving diához kötött szervezet). A film is óriási azt gondolták, hogy az ugandai gettó- és a félig fekete, félig indián Mildred sikert aratott, január végéig több mint ból sakktudásával kitörő Phiona Mutesi Loving küzdelmében, hogy elfogadtas- százmilliót kaszált, talán nem függetle- sikersztorija úgy fogja lehengerelni a sák házasságukat a fajkeveredést tiltó nül attól, hogy frappáns egysorosokban nézőket, mint az amerikai álmot bárki Virginia állami bírósággal. Nichols a fogalmazott az egyenjogúságról („Mi itt a számára elérhetőnek mutató sportdrá- kameráját kívül tartja a tárgyalótermen, NASA-nál mind egyszínűt pisilünk!”), és mák, de az ugandai „Gettósakkmester” nem foglalkoztatják az érvek, se a tör- ideig-óráig elhitette a nézővel azt, amit megrekedt félúton a hollywoodi szívsaj- ténelmet író szónoklatok. Miért kellene 2017-ben csak a mozi tud: hogy talán dítás és az afrikai realizmus között. Indi- érvelni, ha egyszer természetes, hogy ha még a legelőítéletesebb társadalmak is ai származású, de régóta Ugandában élő két ember szereti egymást, akkor joga változhatnak, fejlődhetnek. rendezőnője, Mira Nair számára fontos van összeházasodni? A bírói végzés fel- volt az autentikusság (filmjét ugyanazon függeszti a börtönbüntetést, cserébe el Közben változnak a feketékről szóló fil- a környéken forgatta, ahol Phionáék él- kell hagyniuk az államot. Washingtonba mek is. Az Egy nemzet születése azt bizo- tek, részben ugandai amatőrökkel), és költöznek, de a tanyavilágból kilépve nyította, hogy a fekete film is megtanul- az is, hogy a meglepően suspense-dús nem találják helyüket a nagyvárosban.

6 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood f ekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood

Nem hősök ők és nem is lázadók, mit különböztetést okoló önigazolás, közte megjósolható, külföldön pedig követke- sem érdekelné őket a törvény, ha vissza- a hétköznapi igyekezet, hogy elkerüljék zetesen gyengébben teljesítenek. Míg a mehetnének egyholdas farmjukra. „Akár a középkorú férfira váró buktatókat, az blockbusterek bevételük több mint fe- a Föld másik felén is lehetne” – mondja apró pénzügyi és a jókora szexuális stik- lét a nemzetközi piacon gyűjtik össze, a Mildred, mikor a ’63-as washingtoni me- liket. És persze ott van a századelőn dél- Selma a hozamának mindössze 20, A se- netet nézi a tévében. ről északra migráló feketék kiábrándult- gítség 21, A komornyik 34 %-át kereste Nichols tudja, hogy nem kell ide melo- sága, a felismerés, hogy a liberálisnak meg külföldön (kivétel a 12 év rabszolga- dráma, ártatlanokat verő rendőrök, vagy hitt észak sem a földi paradicsom. ság, amely a 70 %-át). Hollywood így a a házukat felgyújtó klántagok, elég szen- hazai kasszasikereket fogja szállítani újra vedést okoz az is, ha kifordul a sarkaiból A Fences forgatókönyve a nyolcvanas meg újra, és Holdfények meg Lovingok az élet, és nem zökken vissza a helyére. évek vége óta hánykódott Hollywood- helyett polgárjogi szentimentálékat küld A rendező a halk szavú házaspár sze- ban, eredetileg Barry Levinson rendezte mozikba: a múlt biztos távlatába he- mélyiségéhez és az HBO dokumentum- volna Eddie Murphyvel a 17 éves Cory lyezett, kanonizált témákat boncolgató filmjéhez, a The Loving Storyhoz tartott szerepében, de Wilson olyan feltételt (rabszolgatartás), felszentelt hősöket él- hűséggel fűzi a történetet, a dialóguso- szabott, amit Levinson nem tudott tel- tető filmeket Selma( ), és persze inspira- kat interjúkból, visszaemlékezésekből, jesíteni: afroamerikai direktornak kell tív sportdrámákat (A 42-es, Creed – Apollo barátok beszámolóiból szó szerint írja át. a rendezői székbe ülnie. „Amíg az ipar fia, Race – A legendák ideje) és zenészfil- A Loving története, íve, de még filmvége nem kész egy feketére bízni, hogy De meket (Get On Up – A James Brown-sztori, feliratai is a dokufilmet idézik, egyéni- Nirót vagy Redfordot rendezze, addig Egyenesen Comptonból). séget így inkább Nichols sajátosan déli a feketéknek kéne rendezniük a saját Kérdés az is, mennyire tudják befo- szemléletmódja biztosít neki: szemér- tapasztalataikról szóló történeteket”, lyásolni reprezentációjukat a feketék mes anti-drámája nemcsak a polgárjogi nyilatkozta Wilson, és bár az elmúlt 30 Hollywoodban, ahol a tömegízléshez melodrámák érzelgősségét és aktiviz- évben Redfordot egy sem, De Nirót vi- kell csiszolni a fogalmazásmódot és musát hagyja el, de a szereposztást is szont egy fekete már rendezte (George a fehér elvárásokhoz igazítani a szte- kiforgatja, mikor pátosz helyett iróniával Tillman Jr. a Férfibecsületben), a filmet reotípiákat (a békés fekete polgár a ábrázolja az északról érkező „megmen- végül valóban egy fekete színész-rende- jó fekete polgár – erről Sidney Poitier tőket”, a lezseren nagyképű ügyvédeket, ző, Denzel Washington vitte filmre. Nem is sokat tudna mesélni). Nem segít a akik az embert nem, csak a nagybetűs is születhetett volna meg másképp, csak helyzeten az sem, hogy a filmgyártás ügyet látják Lovingék történetében. ha Washington latba veti sztárerejét, és jövőjét a franchise-okban látó stúdiók A perspektíva a kulcsfontosságú a okosan úgy nem dönt, hogy előbb fel- egy jó film után azonnal felszippantják Fencesben is, amit a fekete filmek felé újítja a Broadway-n a színdarabot, és a tehetséges rendezőket, mert olcsóbb irányuló figyelemnek, és persze Denzel csak aztán forgatja le – 35 mm-es filmre és könnyebben kontrollálható munka- Washington névjegykártyájának kö- – a Fencest, miután ő is és Viola Davis is erőt jelentenek, mint a neves midcult- szönhetően felkarolt egy hollywoodi bezsebelte a neki járó Tony-díjat. auteurök, így a fiatal direktorok már az- forgalmazó, de amúgy Pulitzer-díjas drá- A Fences hányatott sorsa jól mutatja, előtt futószalagmunkát végeznek, hogy maadaptációjával igazi független darab, hogy Hollywoodban még mindig nehéz kibontakoztathatnák az egyéniségüket. amely a művészmozik hűvösében érzi fekete filmet finanszírozni, ha az nem a Nehéz így a hollywoodi emancipáció jól magát. A neves afroamerikai dráma- rabszolgaságról, a polgárjogi küzdelem- példájaként ünnepelni Ryan Coogler (A író, August Wilson azt szerette volna, ről, vagy a szegénységtől és/vagy rassz- megálló, Creed) és Ava DuVernay (Selma) hogy „A fekete ügynök halálában az af- izmustól sínylődő emberekről szól. Az előmenetelét, hiszen Cooglert a Fekete roamerikai hétköznapokba nyerjenek első neves afroamerikai rendező, Oscar Párducra a Marvel szerződtette, ahol a bepillantást a fehér nézők, és átérezzék, Micheaux óta bevett gyakorlat a magán- rendezőknek a producer, Kevin Feige ví- hogyan csapódik le egy emberben, ha finanszírozás a fekete filmesek körében, zióját kell vászonra vinniük, DuVernayt egész életében előítéletek veszik körül. a helyzet annak ellenére sem változott, pedig a Disney: ő az A Wrinkle In Time Troy megkeseredett figura, akinek base- hogy az elmúlt években nyitottabbá fantasyregényéből és Jennifer Lee (Jég- balljátékosként nem sikerült betörni a váltak a stúdiók, hiszen gyakran csak a varázs) forgatókönyvéből rendez filmet, profi ligába: ő úgy véli, bőrszíne, felesé- forgalmazási szakaszban karolják fel a aligha olyan igazságkereső hévvel, mint ge pedig, hogy a kora miatt nem szerződ- filmeket. Kell egy tehetős tőkéstárs, aki a 13th Oscar-esélyes dokumentumfilm- tették. A kukásemberként dolgozó Troy a magánfinanszírozókat vonz a projekthez, jét az amerikai börtönrendszerbe kó- traumáival láncolja magához a családját, mint Sheila Johnson A komornyikhoz, és dolt diszkriminációról. elgáncsolja fia sportkarrierjét, hogy ne egy sztár, aki – ha csak epizódszerep- A fekete filmesek tehát újra betették a érjék csalódások, és ha életének más ré- lőként is –, a nevét adja a filmhez, mint lábukat Hollywood ajtaján, más kérdés, szét nem is tudja, legalább a családjáét Oprah Winfrey a Selmához, vagy Brad hogyan jönnek ki az álomgyári hatalmi uralja. Patinás (vontatott), szöveghű (túl- Pitt a 12 év rabszolgasághoz. (A közössé- játszmákból. Tippelni kockázatmente- beszélt) adaptáció a Fences, de benne gi finanszírozás is járható út, ha népsze- sen lehet, de ha érvényesül is a papír- van minden, amit az ötvenes évekbeli rű a téma: Don Cheadle az IndieGoGón forma, és a fekete filmesek visszavonul- fekete tapasztalatról tudni kell: egyik ol- kalapozta össze a pénzt Miles Davis- nak a független film területére, az első dalon a kisszerű diszkrimináció (a fekete biopicjéhez, a Miles Aheadhez.) lépést megtételét azért elismerhetjük, a kukások között is csak szemétszedő A stúdiók félelme jogos: a legtöbb fe- és igazat adhatunk az AFSZ-nek: 2016 lehet), a másikon a mindenért a faji meg- kete film hazai teljesítménye nehezen valóban jó éve volt a fekete filmnek.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 7 fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood

a reprezentációk is redukálják, illetve különféle erőszakos szituációkhoz illet- ve krízishelyzetekhez kötik a fekete sze- replők ábrázolását. Ebben a tekintetben a 2010-es évek ültetvényfi lm-újhullá- ma sem hozott újat. Tarantino Djangója (2012), Steve McQueen 12 év rabszol- gasága (2013), illetve a Nate Parker-féle 2016-os Amerika születése (amely radi- kális gesztussal írja felül az azonos című 1915-ös hírhedt Griffi th munka olthatat- lan, gyűlölködő fehér szuprematizmusát) HOLDFÉNY ugyan nyíltan a fekete főszereplőikkel szimpatizálnak, és a mozgóképes azo- nosulás komplex folyamatain keresztül NAGYON IS EMBERI a nézőiknek is ilyen pozíciót javasolnak, ám mindhárom fi lm továbbra is a szenzá- ció stratégiája segítségével irányítja tör- STRAUSZ LÁSZLÓ ténetének szálait. Spike Lee több mint húsz évvel ezelőtti mondatai tehát ezért fontosak továbbra is: a mozgóképes áb- rázolás százhúsz éves rasszista történe- BARRY JENKINS A SEMATIKUS FEKETE KARAKTEREK HELYÉBE MÁSODIK FILMJÉBEN tének a legjobb ellenszere a normális, hétköznapi problémákkal szembenéző, IS VALÓDI SORSOKAT, HÚS VÉR JELLEMEKET ÁLLÍT. ezeket nem erőszakos módon megoldó kisebbségi fi gurák szerepeltetése. Ezért fekete amerikaiak nagyon régóta illetve a ’Mammy’, a nagydarab, tanulat- tartja Lee az érzelmek, a szerelmi viszo- várnak egy ilyen fi lmre. Soha nem lan de jóindulatú háztartásbeli alkalma- nyok ábrázolását kiemelt fontosságúnak. „Aláttunk feketéket szerelmeskedni zott asszonyság karikírozott alakjai nem Barry Jenkins Holdfénye nem nélkülözi vagy csókolózni a vásznon. Még a nagy a mozgóképben alakultak ki, de a múlt az említett gettó-képeket illetve epizó- sztárokat sem. Eddie Murphy, Richard század elején dolgozó némafi lmrende- dokat (crack-függő anya, iskolai erőszak Pryor sem vetemedtek ilyenre... A feke- zők sokat tettek a széles elterjedésükért. stb.). Nem is teheti, hiszen a fi lm hely- ték mindent tudnak a fehérekről: mióta Ezek az nyíltan rasszista mintázatok nem színeinek szociokulturális adottságaitól az eszemet tudom, őket látom a tévében, tűntek el teljesen a kortárs mozgóké- nem lehet eltekinteni, ám a fi lm nem magazinokban és fi lmekben, őket hal- pekből, inkább azt lehet mondani hogy kizárólagosan ebből a háttérből, illetve lom a rádióban. Le vagyunk támadva a valamelyest „megszelídültek.” Kritikusok mintha éppen ennek ellenében vezet- fehérekkel. Fordítva ez nem igaz, a fehér manapság valamivel bonyolultabb szte- né le szereplői jellemét, motivációit és amerikaiak nagyon keveset tudnak a fe- reotípiákra szokták felhívni a fi gyelmet. érzelemvilágát. Jenkins első fi lmje, a ketékről.” Az amerikai etnikai csoportok A „varázsnéger” (Morgan Freeman ala- 2008-as Medicine for Melancholy már mozgóképes jelenlétéről, illetve látha- kításait lehetne itt példaként említeni), mutatta, hogy a rendező milyen fi nom tóságáról több mint húsz évvel ezelőtt aki emberfeletti képességekkel rendel- érzékkel irányítja szereplőinek minden- fejtette ki így Spike Lee a véleményét kezik, illetve a „legjobb barát,” aki a fe- napos érzelmi viharjait és konfl iktusait. She’s Gotta Have It című fi lmje kapcsán. hér főszereplőt segíti át valamilyen vál- A Medicine két fekete San Franciscó-i fi a- 1995 óta nagyon sok minden megvál- sághelyzeten (Danny Glover alakításai a tal találkozásának és egy közösen töltött tozott az amerikai független fi lmben és Halálos fegyver szériában), azért proble- napjuknak a történetét meséli el. Micah Hollywoodban egyaránt: egyre több fe- matikus ikonok, mert cinikus és lekezelő és Jo egy házibuli után egy idegen la- kete színészt látni a nemzetközi piacra módon csak a karakterek külvilágra adott kásban ébrednek egymás mellett egy gyártott fi lmekben és tévésorozatokban. reakcióit ábrázolják. Mindkét típus elfedi ágyban. A lassan induló, főként szubjek- Ugyanakkor az etnikai csoportok szte- az individuális vonásokat, és ami még tívekből építkező jelenetek jó érzékkel reotip ábrázolása sokkal lassabban vál- fontosabb, cselekedetek belső motivá- illusztrálják zavart másnaposságukat, tozik. Amire Lee az interjúban felhívja a cióját. Ezeknél is gyakoribb és károsabb az elfogyasztott alkohol következtében fi gyelmet, az még ma is érvényes: a fe- a fekete férfi karakterek kriminalizálása: túl gyorsan túl intimmé vált ismeret- keték mozgóképes ábrázolása néhány jól végtelen mennyiségű fekete gengsztert, ségük talajtalanságát (egymás nevére meghatározható közhely mentén alakul. dílert, stricit, szélhámost ismerünk vál- sem emlékeznek). A kezdeti idegenke- A sztereotípiák használata egyidős ma- tozatos műfajú fi lmekből. A fekete nők dés és bűntudat után a két szereplő vi- gával a médiummal. A ’Buck’, vagyis a dü- legelterjedtebb ábrázolása a populáris szonya észrevétlenül kezd el átalakulni. hös, fenyegető fekete férfi , aki rendre ár- kultúrában a nyakát tekergető hangos, Jenkins kitűnő érzékkel építi fel a jele- tatlan fehér nőket vegzál, az ’Uncle Tom’, nagyszájú, pimasz nő alakjához köthető, netek láncolatát. Először kávézni, majd azaz a csendes, jóindulatú, a status quo-t amely a vígjátékokban lett elsősorban múzeumba viszi a szereplőket (fekete meg nem kérdőjelező pacifi kált férfi , sikeres. Mint minden sztereotípia, ezek rabszolgák sorsáról szóló tárlatot néznek

8 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood f ekete Hollywood fekete Hollywood fekete Hollywood

meg), később közösen vacsorát főznek, a történet könnyen lehetett volna egy Little iránt mutatott gyengédsége és szerelmeskednek, majd kocsmázni és hagyományosnak mondható gettó-da- szeretete mintha felülírná ezt. A néző táncolni mennek. Szemeink előtt alakul rab, de a film a főszereplő generációs vi- érzi a Juanra nehezedő morális konf- át a viszonyuk, de mégis láthatatlanul: szonyait, autoritás problémáit és szexu- liktus teljes súlyát, hiszen a főszereplő nem lehet rámutatni, mikor fordul át ális identitását legalább olyan fontosnak drogfüggő anyját is ő látja el anyaggal. vonzalommá a kezdeti viszolygás. A faji tartja, mint bőrszínét. A Holdfényben az Mikor Juan hirtelen eltűnik a történet- témák végig jelen vannak a filmben. Mi- etnikai identitás nem írja felül Chiron én- ből, a film csak sejteti, mit történhetett: közben San Francisco utcáin lófrálnak, jének más összetevőit. Ebben a rendezői a kábítószerkereskedelem hierarchi- a város negyedeinek átalakulásáról (a döntésben azonnal látható a Medicine kus világában Juan tökéletesen fel- gazdag yuppie-k betelepülése felveri a kapcsán már említett ellentmondás, cserélhető figura. Megjósolható halála lakásárakat), saját- és rájuk kényszerített amelyre a színvakság és a determiniz- azonban nem erőszakos-szenzációs etnikai identitásukról beszélgetnek és mus kettősségeként is szoktak hivatkoz- fordulatként jelenik meg, sokkal inkább vitatkoznak. Jenkins azonban végig azok- ni. Az etnikai identitás reprezentációja érzelmi hiányként manifesztálódik Litt- ra az univerzális érzelmeikre koncentrál, kapcsán a színvak megközelítés a külön- le szemszögéből. Az elveszett pótapa amelyek összekötik szereplőit a társada- böző bőrszínű emberek közötti hasonló- utáni űrt a második felvonásban osz- lom minden más tagjával: álmosak, más- ságokat, univerzális vonásaikat hangsú- tálytársa, Kevin tölti be, aki többi osz- naposak, éhesek, szerelmesek, dühösek. lyozza. Ennek pozíciónak a fő problémája tálytársával ellentétben nem csak erő- A film vége felé, ismét meglehetősen it- a több száz év (jurnalisztikus, irodalmi, szakosan képes viszonyulni a máshogy tas állapotban Micah és Jo összevesznek: filmes stb.) rasszista ábrázolásmód - tör öltözködő, máshogy beszélő, testét a fiú indulatosan bizonygatja, hogy őt ténetének a figyelmen kívül hagyása: a másként viselő Chironnal. Egy tenger- elsősorban etnikai identitása határozza etnikai identitásról alkotott nézeteink parti homokban játszódó jelenetben meg, míg a lány arra próbálja felhívni a nagymértékben éppen ezen leírások és Jenkins kamerája diszkrét módon hú- figyelmét, hogy milyen sok más irányból képek eredményei. A determinisztikus zódik vissza a két fiú összegabalyodó közelíthető meg Micah, mint a bőrszíne. ábrázolások az etnikai csoportok hátrá- teste felől. Az intim élményt később Jenkins nem kíván döntés hozni a kér- nyos szociokulturális helyzetéből ere- szilánkokra töri Kevin árulása, aki az désben, és az intim kapcsolati dráma deztetik az egyének identitását. Ezek az erősebb osztálytársak nyomására dur- ennek a paradoxonnak a feloldhatatlan- ábrázolások érzékenyebbek a társadalmi ván megveri Chiront, ám a fiú pontosan ságát illusztrálja. különbségekre, ám sztereotípiák kialaku- érti az iskolai bántalmazás dinamiká- Második nagyjátékfilmjében, a Hold- lásához vezetnek, illetve ellehetetlenítik ját, ezért nem Kevin, hanem a felbuj- fényben ugyanezt a stratégiát alkalmazza a nem erőszakos krízis-képekben fogal- tó ellen fordul. Végül a film harmadik a rendező: a faji kérdéseket olyan egye- mazó reprezentációt. részében a törékeny Chironból saját temes, átélhető érzelmekbe és konflik- A film mindhárom fejezetének (ezek sorsát beteljesítve Black, egy kigyúrt tusok hálójába ágyazza, amelyek minden címeit a főszereplő nevének verziói díler lesz. Hatalmas szoborszerű teste, néző számára ismerősek. A városi kama- adják: Little, Chiron és Black) ez az el- arany műfogsora (kiveszi, amikor ma- radráma után Jenkins egy klasszikus, há- lentmondás alkotja a központi problé- gáról kezd beszélni) azonban ugyanazt rom felvonásos coming-of-age történetet máját. Az első felvonásban a körülbelül az érzékeny, meleg férfit takarja, aki mesél el Chironról, aki Miami tízéves Little és egy fekete ku- sok év csend után felkeresi az immár egyik szegény, feketék lakta „Nem hagyományos bai pótapa-figura, Juan közötti felnőtt, családos Kevint, hogy érzéseit környékén él. A városrész gettó-film” megható kapcsolat alakulását megvallja neki. szociális helyzetéből és vi- (Alex R. Hibbert és követjük. Szinte azonnal ki- Jenkins remek munkája nem működ- szonyrendszeréből adódóan Mahershala Ali) derül, hogy a férfi díler, ám a ne a filmet életre keltő színészek szűk- szavú, ám letaglózó jelenléte és kame- ra-érzékenysége nélkül. Mindhárom Chiron, illetve Juan és Kevin figurái a macsó kódok által vezérelt környe- zetükben olyan kifinomult árnyala- tokkal gazdagítják a hagyományos- sztereotipikus fekete férfikapcsolatok ábrázolását, hogy zsigeri módon érez- zük: a fekete az nagyon is emberi.

HOLDFÉNY (Moonlight) – amerikai, 2016. Ren- dezte és írta: Barry Jenkins. Kép: James Laxton. Zene: Nicholas Brittell. Szereplők: Mahershala Ali (Juan), Alex R. Hibbert (Little), Ashton Sand- ers (Chiron), Trevante Rhodes (Black), Jharrel Jerome (Kevin), Shariff Earp (Terrence), Duan Sanderson (Azu), Janelle Monae (Teresa), Nao- mie Harris (Paula). Gyártó: A24 / Plan B. For- galmazó: Vertigo Media. Feliratos. 111 perc.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 9 új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj

AMAT ESCALANTE tálnak. Csömörfi lmbe illő húsdarabok, már-már alig nevezhetők embereknek. Rokonlelkek a rendező egyik kedven- cének (Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23.) címszereplőnőjével. Csupán annyi tartja össze őket, hogy egy fedél alatt kénytelenek létezni. Escalante kistotálból veszi sivár létezésüket. Ob- jektív, távolságtartó modorban, jéghideg minimalizmussal fi lmez, ráadásul alig Nyers hús mozgatja a felvevőgépet, így a képsík NyersNyers húshús szabályosan feldarabolja az ide-oda, cél nélkül kóválygó fi gurákat. Gyakran csak egy fej, egy kéz, széttárt lábak, egy va- gina látszik, vagy ragasztószalag, fűrész, olló és gumikesztyű egy szenvtelen be- SZABÓ ÁDÁM vásárlás közben. Tárgyilagosság jellemzi Diego összes lélektelen rezdülését, utal- KEVESEN ÁBRÁZOLJÁK OLYAN INTENZITÁSSAL A SZENVEDÉST, MINT AMAT va leszállóágára. Máris indokolt, miért ESCALANTE: A MEXIKÓI DIREKTORNÁL A TEST ÉS A PSZICHÉ IS LECSUPASZODIK. csak kb. 100-ra becsüli a rendező fi lmje snittszámát. 013-ban Cannes-ból Arany Pálmá- zárlata egy szeméttelepen játszódik, A Az Escalante-mozik egyik hívósza- val, három évvel később Velencé- rohadékok papírok nélküli mexikói be- va a cselekvésképtelenség. A Vér há- 2ből – igaz, Andrej Koncsalovszkijjal vándorlói állatokként húzódnak vissza zaspárja, illetve Karina, a férfi szereplő osztozva – Ezüst Oroszlánnal tért haza fák, bokrok mögé, az Heli betonvityillója régi házasságából született gyermeke a rendező, a kortárs globális fi lmkul- reménytelenséget árasztva csúfosodik el a skála legalján találhatók. Férj és fele- túra mégis alig kapta szárnyra Amat a porba fulladt senkiföldjén, a Vadvidék ség dialógusba sem nagyon bocsátko- Escalante nevét. Öntörvényű zseni, szer- szexuális forradalmának egy erdei ház ad zik, jobbára a házastársi viszony rutinja zői darabok és zsánermozik rajongója. otthont. Lázba hozza az ürességtől kon- vagy a soros napi szeretkezés présel ki Iskolázatlan rendezőnek vallja magát, gó urbánus környezet (a Vér nagyrészt belőlük egy-egy hangot. Az apa és a lány spanyolországi és kubai tanulóidősza- nyugtalanító városi miliőben bontakozik ellenben nehézkesen ugyan, de próbál- kai után produkciói gyártása során gya- ki, A rohadékok második fele kertvárosi nák megérteni egymást, Karina viszont korol. Mexikói apja és amerikai édes- rémdrámának is beillik), ám akad egy öngyilkosságot követ el, Diego pedig anyja révén két kultúrát ismert meg, tényező, ami mindennél többet nyom a képtelen megbirkózni ennek következ- ugyanez érvényes celluloidszeretetére latban. Kardinális szerephez jut az arc, a ményeivel. Halála képen kívül zajlik le, is. Tinédzserfejjel falta a Terminátort test, és mögöttük az elrongyolódott pszi- növelve a fi gurák között tátongó sza- és a Robotzsarut, de belehabarodott ché. Cserzett arcú, sovány vagy pocakos, kadékot. Escalante, újfent az európai Fassbinder és Chantal Akerman életmű- kopaszodó, átlagos külsejű, az élettől modernizmus megoldásait tükrözve, vébe is. Kevés eszközből gazdálkodik: semmi jóra nem számító rozzant fi gurák csupán tényeket rögzít, de sosem kere- Rodriguez 7000 dolláros El Mariachiján, nyomatékosítják az emóciómentességet. si az okokat: a rossz házasságokról (Vér, valamint az amerikai kísérleti fi lmes, Gyakran bonyolódnak szexbe, ám aktu- Heli, Vadvidék) nem tudni, miért siklot- James Benning Landscape Suicide-ján suk cseppet sem erotikus, hanem nyál- tak félre, az elsőfi lm apa-lány elszaka- túl a Linklater-féle Henyék bírták takaré- kás, tűztől mentes, beidegződött állatias dása is magyarázat nélküli, ugyancsak kosságra. Ítészei szerint sokkpillanatai refl ex. Escalante redukálódott érzelemvi- kérdéses, hogyan keltek át illegálisan a kioltják analitikus dilemmafelvetéseit. lágú karakterei a nagybetűs Ürességben határon A rohadékok emigránsai. „Hozott Leginkább utolsó két dobása, az Heli aszalódnak, az európai modernizmus anyagból” dolgozik, az utca embereit fi - (2013) és a Vadvidék (La región salvaje, elidegenedettség-tematikáját cipelik to- gyeli, civilekben bízik. Testük félelmetes 2016) miatt érték bírálatok, első művei, vább. A Vér férfi karaktere, Diego zátonyra traumák bőrfelülete, amelyet izzadság- a Vér (Sangre, 2005), illetve A rohadékok futása megrázó: lesújtva, kifejezéstelen csepp, sperma, vér borít be. Ismeretle- (Los bastardos, 2008) szerzőiségükkel tekintettel császkál, miután eltünteti sa- neket verbuvál, akik korábban nem is hívták fel magukra a fi gyelmet. ját lánya hulláját. Amat Escalante drámái gondoltak arra, hogy kamera elé állja- Mentora a mexikói új hullám egyik többnyire párbeszédszegények, karak- nak, sőt, akiknek később sem lesz erre zászlóvivője: Carlos Reygadas rende- terei szó vagy mondatcsökevényeket ambíciójuk. E tekintetben éppen új fi lm- zőasszisztenseként dolgozott a Meny- dünnyögnek. Induló darabjában Diego je, a Vadvidék jelent cezúrát, mivel olyan nyei háborúban, miután lenyűgözte őt a és neje, Blanca napjait repetitív mozza- aspiránsokat választott, akik ugyan 2002-es Japán szikár esztétikája. Barátja natok alkotják: jelentéktelen perceken át szintén tapasztalatlanok, ám a jövőben és tanítója Tarkovszkij-spiritualizmusát szeretkeznek, zabálnak, némán ülnek az színészkedni kívánnak, így alakításuk jó háttérbe szorítja, nála a nyers rögrea- étel romjai fölött, telenovellákat bámul- ugródeszkának bizonyulhat. Hosszú be- lizmus bír óriási jelentőséggel. Gyakran nak, semmilyen inger nem éri el őket. állításokban gondolkodik, lassú fi lmes pásztáz kietlen rurális vidékeket. A Vér Escalante karakterei nem élnek – vege- tempót diktál, meditatív légkört teremt,

10 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj ú j raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj

temetői pózba dermedt, görnyedt-kín- legalább kísérletet tesznek rá. Végül lanat ez, amely a megalázottságot köz- lódó pucér testeket filmez. Párhuzamot rájuk is sanyarú idők várnak. A film nyi- vetíti Escalante életművében. A rohadé- von fizikai szenvedés és lelki nyomor kö- tóbeállításán a parányira zsugorodott kok ráadásul gellert ad a home invasion zött: az Heli címszereplőjében fortyogó migráns-főalakok, a harmincas Jesús és thrillerek logikájának is. Banális pillanat- visszafojtott indulatok ott lappanganak a kamaszkorú Fausto ballagnak egyene- képek sorjáznak a vérengzés fokozása egy gépies szeretkezésben, egy üzemi sen a kamera felé. Los Angeles szürke helyett. A figurák továbbra sem cselekvő malőrben, machetés kaktuszvagdosás- kőrengetegébe olvadnak, vízelvezető karakterek: egy ismeretlen férfi a neje ban, végül egy másik férfi agyonveré- csatornát szelnek át. A végtelen távol- meggyilkolására kéri őket. Jesús, a duó sében. Escalanténál a szex vagy annak ság a városi lét dehumanizáló vonása- macsója gyönyörben részesíti Karent, hiánya, valamint a hirtelen kirobbanó it hordozza, a két mexikói elenyésző, a fiát egyedül nevelő kertvárosi anyát, brutalitás a karakterek viszonyrendsze- aprócska pont csupán. Szerencsétlen, a hirtelen bűnözőkké lett migránsok réről árulkodik. Hatott rá az osztrák Feel- megalázott nímandok, alkalmi melókból úszómedencében pajkoskodnak a nővel, Bad Cinema és a Francia Újbrutalitás: a tengődő, örökké a napi robotért ácsingó- tévéznek, esznek. Noha a két férfi vala- levegőben lógó, hamarosan eszkalálódó zó kétkezi segédmunkaerők, az Amerikai miféle emberi bánásmódban részesül, feszültség, illetve az orvosi tekintettel, Álom számukra halott. Beszédes jelenet: küszöbön áll a tragédia. Ismét taszítónak drámaiatlanul forgatott kegyetlenség- az út közelében várakozó munkásokat hat a szexualitás, az erőszak figyelmez- epizódok vagy a filmzene hiánya Micha- egy kisteherautós építkezési vállalkozó tetés nélkül robban ki. Pillanatok alatt, el Haneke és Bruno Dumont, a béreli fel (Kenny Johnston, fatális véletlen folytán dördül el egy meztelenség kendőzetlen ábrá- „A szánalom aki a direktor színészbarát- shotgun-lövés, és zúzza szét az áldozat zolása Ulrich Seidl befolyásáról tárgyát képezi a jaként valamennyi filmben koponyáját. Felszínesek az örömrituálék, tanúskodnak. fizikai erőszak” rövid szerepet kap), majd a a medencés kényeztetés, a cunnilingus Míg a Vér páriái el sem moz- (Heli – Juan feladat végeztével megpró- pótcselekvések, az angolul nem értő il- dulnak a Passzivitás zónájából, Eduardo Palacios bálja őket átrázni. Az egyik legális bevándorlók és a spanyolul alig addig A rohadékok antifigurái és Andrea Vergara) leginkább bőr alá hatoló pil- tudó anya a testi ösztönök nyelvén be-

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 11 új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj

szélgetnek. Karen és Trevor, a „Karakterei nem odavesző gyerekekkel: az Örökösök, a jövőt szimbolizáló alakok kamaszsrác sem mintapolgá- élnek, vegetálnak” Heliben a 17 éves rend- szenvedését látjuk, a kicsik halállal szem- rok. Kommunikációképtelen- (A rohadékok – őrkadét, Beto a 12 éves besülnek, még a nagykorú Karina is önke- ség uralkodik: a kölyök életvite- Ruben Sosa és Jesus iskoláslány, Estela lovagja, zével vet véget az életének a Vér befeje- lére panaszkodó nő füvet kezd Moises Rodrigues) traumatizált vagy áldozattá zésében. Ez az érzékenység a direktor két szívni, amint befejezi a vitát a váló ifjak. Heli gyári sza- rövidfilmjét is áthatja. A 2002-es, fekete- fiával. Kizárólag antipatikus karaktereket lagmunkás, aki elhidegült feleségétől, fehér Megkötözve (Amarrados) lepukkant látunk, a betörő és a rabul ejtett személy Sabrinától. Bravúros, ahogy Escalante mexikói utcákon csatangoló, álmodozó, egyaránt morális szürke zónában reked. a szeretkezés-motívummal árnyalja a fához láncolt hajléktalan kisfiút szemlél, a Gyakori a test bántalmazása Escalante viszonyukat. Először nem megy köztük 2014-es Rabszolga (Esclava) idegtépőbb. filmjeiben. Hídról lógatott tetemek, a szex, majd Heli revansa után eljön az Összeházasodik két kamasz. Lagzijuk kiskorú elleni nemi erőszak, lefejezés orgazmus. Intelligens lépésként az Heli után a lány prostituáltként viseli el a leg- (Heli), pofozkodás (Vadvidék) képei sok- nyitott befejezéssel vonja kétségbe a durvább megaláztatásokat: különböző kolják a közönséget, ám a direktor nem gyilkosság utáni összeborulás sikerét. férfiak tesznek rajta erőszakot, sírva tűri a exploitationben érdekelt. A kizsákmányo- Gender-politikája ugyancsak szót érde- behatolásokat, míg végül öngyilkosságot ló mozik látványossággá avatják a kül- mel. Betót homokban hempergetik egy kísérel meg. Párját súlyos testi sértésért ső-belső szenvedést, a modernista be- kiképzés során, mire okádni kezd (kont- állítja elő a rendőrség. Escalante olva- állítottság ennek inverze, vagyis a kínok rasztban állva az Estelát súlyemelőként satában nem a csodálat, hanem a szá- feletti kesergés, moralizálás. Rendezőnk mozgató fiú ironikus snittjével), később nalom tárgyát képezi a fizikai erőszak. A egyik örök témája az igazságtalanság. pedig ütlegelik, lángra gyújtják a nemi rohadékok bevándorlóinak sorsát halálos Szociodrámaként ugyanúgy képes ezt szervét, kivégzik. A kislány ugyancsak lövés pecsételi meg, az Heli tinédzserjeit vizsgálni, mint humánkatasztrófaként, latin szeretőként közeledne a fiúhoz, ám véletlen, de annál kegyetlenebbül rántja ám hangsúlyozza, őt legalább ennyire erőszakot követnek el rajta, meggyaláz- magával a drogháború örvénye, a Vad- foglalkoztatja az erkölcsi kétértelműség, zák, egyértelműen áldozattá válik. Újabb vidék boldogtalan anya-hősnője búcsút a személyes szféra. Családi drámákat rendezői kézjegy: Escalanténál gyerekek int faragatlan urának, nem borul térdre rendez, nemcsak politikai-társadalmi fizetnek borzalmas árat, hol szenvedő a brutális paternalista akarat előtt, ám kiállásokra szánja el magát. Az Heli első alanyokként, hol bűnelkövetőkként, lásd véreskezű bosszúállóként, cseppet sem osztályú bűnfilm, a drogháború-mozik az Heli videójátékozás után kínzáshoz patyolattiszta feministaként szabadul fel. reprezentánsa. Veretes melodráma korán folyamodó drogkartell-fiataljait, A ro- Nőalakjai alig járnak be szebb utat: a Vér szerelembe eső, ám ugyanilyen gyorsan hadékok Faustóját és elárvuló Trevorját. nimfomániás Blancája és szeretethiányos

12 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj ú j raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj

Karinája után A rohadékok Karenje képes is: a mexikói szerző az előbbi kapcsán az említése is helytálló. Titkos vágyakat ugyan kötődni támadóihoz, ám otthon, a ominózus shotgun-jelenetet vizionálta, beteljesítő istenségként magasodik a fia társaságában hihetetlenül magányos az utóbbi esetében egy újságban olva- szörnyeteg az emberek fölé, a figurák asszony. Estela sokkot kap és megnémul sott a gyerekkorú bérgyilkosról, akiről mintha egy organikus fogorvosi szék- az Heliben, Sabrina megváltó szexben egyúttal címfiguráját nevezte el, és az ő ben ülve esnének át a beavatkozáson, részesül, ám nem tudni, ez hová vezet, a személyét kötötte össze egy hirtelen fel- tűzkeresztségen. A szexdémon nemcsak Vadvidék Alejandrája gyöngédségre óhaj- villanó képpel, melyben egy fiatalember kielégít, romlásba is visz, így Escalante tozva maszturbál a zuhany alatt. Zsákut- az apját keresi egy vidéki tájon. az erotikáról vallott elképzeléseink el- cájából Veronica, a meteorzáporral érkező Legutóbbi filmjével beköszöntött a lentmondását sem rejti véka alá. földönkívülivel intim viszonyba lépő lány szemléletváltás: a Vadvidék őrzi korábbi Az új mozihoz immár nagyobb büdzsé húzza ki, ám az utolsó pillanatokban ér- darabjainak nyomasztó naturalizmusát, állt Escalante rendelkezésére a 60.000 tetlenkedő csemeték fogadják a mamát, ám erotikus sci-fi testhorror lévén -sti dolláros Vér és az egymilliós Heli után. nem pedig önfeledt lurkók. Escalante fér- lizált darab is. Homofóbiáról, nőgyűlö- Skandináv, izlandi fenegyerekek, mint fialakjai jószerivel mind bukásra szántak: letről, házastársi hűtlenségről értekezik Lars von Trier, Rúnar Rúnarsson operatő- Diego számára nincs kiút, A rohadékok a rendező, ugyanakkor a valósághűség rével (Manuel Alberto Claro), vágójával migránsai közül az egyik meghal, a másik mellett az allegóriától sem zárkózik el. (Jacob Secher Schulsinger) dolgozha- eperszedő napszámosként tengődik to- Végképp állattá züllik az ember. A Vér fi- tott együtt, CGI-jal kísérletezhetett Pe- vább, Heli bosszúja morálisan kérdéses. náléjában tehenek, bikák közelében lép- ter Hjorth és Morten Jacobsen, a SODA A Vadvidék Ángelje csapnivaló férj: az delt a főszereplő, itt az üstökös becsa- nevű koppenhágai trükkcég szakembe- egyik pillanatban gorombán viselkedik, pódása után létrejött kráterben tyúkok, reinek oldalán. Noha Hollywood állító- majd szeretetre vágyik, később balhéba nyulak, kígyók párzanak, egy Sztalkerből lag kopogtatott már az ajtaján, a direk- keveredik, rács mögé dugják, válságba rémlő fekete kutya vezeti a karaktereket. tor egyelőre otthon érzi biztonságban jutott, tehetetlen hímként lábon lövi A családi struktúrát felforgató idegen a magát, így továbbra is a Rodrigo Plá (A magát. Nyerseségével saját gyengeségét Teorémára, vagy a Jerzy Skolimowski- zóna), Fernando Eimbcke (Mexikói ké- kompenzálja: homoerotikus kapcsolatot féle Gyilkos kiáltásra hajaz, a földönkívü- peslap) fémjelezte generáció egyik ve- folytat Alejandra testvérével, Fabiánnal, li femme fatale toposza Jonathan Glazer zéralakja, nem lohol az Álomgyárba iga- az érzékeny, segítőkész kórházi ápoló- A felszín alattjából vagy Clair Noto 37 zolt három amigo (Guillermo del Toro, val. Escalante filmjéhez pont a fiútestvér éve feketelistás kult-forgatókönyvéből, Alfonso Cuarón, Alejandro G. Iñárritu) típusalakja nyújtott ihletet. Lakóhelyén, a The Touristból lehet ismerős. Escalante nyomában. Pillanatnyilag bizonyta- Guanajuatóban a helyi lap egy nemi ori- otthonos a posztmodern stílusban, lan, mibe fog legközelebb, visszatér-e entációja miatt vízbe fojtott gondozó ha- ezen kívül példás fenevad-szimbolista: a karcos realizmushoz vagy folytatja lálhírét hozta le a címoldalon. (A rendező egy csápos, gerendára tekeredő űrbéli szürreális, metaforikus kalandozását? munkáit, leszámítva második szörny közösül Veronicával Egyvalami biztos: Amat Escalante dep- filmje kaliforniai helyszínét, „Nemcsak kielégít, és Alejandrával. A rém beval- resszív, nihilista filmjei, játszódjanak mindig otthonában forgatja.) romlásba visz” lottan az Andrzej Zulawski je- bár realisztikus miliőben vagy részben Hasonló módszerrel szökkent (Vadvidék - Ruth gyezte Birtoklás lényére hajaz, valóságtól elemelt közegben, a csontig szárba A rohadékok és az Heli Ramos) ám Lovecraft Cthulhujának vetkőztetett emberre fókuszálnak.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 13 új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj

BESZÉLGETÉS AMAT ESCALANTÉVAL Inkább az jelentette a kockázatot, hogy most először nyúltam a horror és a sci-fi műfajához, és felmerült ben- nem, hogy ha a lény nem elég meg- győző, vagy kilóg a fi lmből, akkor az egész nem fog működni. Azért döntöt- tem úgy, hogy mégis belevágok, mert már elegem volt a mexikói valóságból Lesbe álló – magánemberként és fi lmkészítőként Lesbe Lesbe állóálló is. Például elég frusztráló, hogy két éve eltűnt egy csoport diák, akik egy kor- mányellenes tüntetésre tartottak, és rere eneene azóta sem tudunk róluk semmit. Egy re ene ilyen történetet úgy is vissza lehetne adni, hogy megpróbáljuk rekonstruál- ni az eseményeket, de ez olyan lenne, ÁRVA MÁRTON – PUSKÁS LILLA mintha egyszerűen illusztrálnánk az újsághírt, semmi több. Úgy gondoltam, ha jobban elrugaszkodom a valóság- ESCALANTE A MEXIKÓI TÁRSADALOM PERIFÉRIÁJÁRÓL ÉS A VÉRES DROGHÁBORÚKRÓL TUDÓSÍTÓ FILMJEIVEL LETT FESZTIVÁLKEDVENC, EZÚTTAL MÉGIS EGY VILÁGŰRBŐL JÖTT SZÖRNNYEL RIOGAT.

A Vadvidék első látásra a természet- A társadalom folyamatosan fejlődik, feletti elemek miatt fordulópont az élet- de ez néha fájdalmas konfl iktusokkal művében, de talán ennél is lényegesebb, jár. Mexikóban 2010-ben legalizálták hogy megnövekedett az érdeklődése a az azonos neműek házasságát, de ez szereplők érzelmi dimenziói iránt. a progresszív lépés ellenreakciókat is Korábban azt vettem észre, hogy a kivált: melegellenes utcai tüntetéseket közönség nehezen tud azonosulni a szerveznek és a homofóbia a médiá- szereplőimmel. Szerettem volna, hogy ban is feltűnik. A fi lmem egyik kiindu- a Vadvidék (La región selvaje, 2016) az lópontja egy guanajuatói lap vezércik- eddigi fi lmjeimnél átélhetőbb legyen, ke volt, amit egy homoszexuális férfi ezért jobban kidolgoztam a karaktere- meggyilkolásáról írtak, és „Megfulladt ket, és az írás folyamatába bevontam egy buzi” címmel hoztak le. A cikkből egy dramaturgot is, Gibrán Portelát. A kiderült, hogy a folyóban megtalált fér- forgatás menetén is változtattam. Ez- fi ápolóként dolgozott a helyi kórház- úttal a színészeim ismerték a forgató- ban, tehát segített másokon, mégis így könyvet, próbáltunk a felvételek előtt, kezelték a halálhírét. Ezt olvasva úgy és ettől élesben már minden gördülé- éreztem, valami nincs rendben a társa- kenyebben ment. dalmunkban. Ez azt is jelenti, hogy vissza akart ven- Mire szolgál a fantasztikum egy ilyen ni a fi lmjeit jellemző brutalitásból? erősen társadalomkritikus fi lmben? Talán kevesebb benne az erőszak és A forgatókönyv első két változatá- a kegyetlenség, de ez a fi lm is ugyan- ban még egyáltalán nem volt fantasz- arról a Mexikóról szól, mint az eddigiek. tikus elem, de ezekben maradtak logi- A mexikói valóság nemcsak brutális, kai hiányosságok. Csak később merült hanem hihetetlen is: a hétköznapjaink fel, hogy a cselekményszálakat egy tele vannak rejtélyekkel. Rengeteg nő titokzatos szexuális erővel rendelkező tűnik el nyomtalanul, és sosem tudjuk lény kösse össze, ami magához vonz- meg, mi történt velük. Megbízhatatlan za a szereplőket. Ez a teremtmény az igazságszolgáltatás, nem derítik fel számomra azokat a rejtett vágyakat az ügyeket, és a tetteseket sem állítják jeleníti meg, amelyek ellenünk is for- elő. A kérdéseinkre nincsenek racioná- dulhatnak, ha nem foglalkozunk velük. lis válaszok, ezért is használtam a Vad- Vagyis a fi lm természetfeletti motívu- vidékben fantasztikus elemeket, amikor mai tulajdonképpen az érzelmek és a egy ilyen eset lehetséges hátterét pró- helyzetek képi kivetülései. báltam megrajzolni. Nem tartott attól, hogy a természet- Nemcsak nők, hanem melegek ellen feletti beemelése eltávolítja a fi lmet a irányuló erőszakról is beszél a fi lmben. valóságtól?

14 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj ú j raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj új raj

tól, az nekem is izgalmasabb feladat, kúszik az egyik főszereplő lábai közül. jeiben. Megváltozott az időhöz való és talán a film is erőteljesebben hat a Ezt a snittet eredetileg a játékidő felére viszonya? nézőkre. Így egészen más eszközökkel akartam időzíteni, de akkor lett volna Sosem tanultam filmkészítést, ezért hívom fel a figyelmet ugyanazokra a a filmben egy indokolatlannak tűnő, kezdetben könnyebb volt kevesebb be- problémákra. éles váltás. Így viszont a néző kezdet- állítást használnom, mert ez egyszerűbbé Hogyan alakította ki ezt az újfajta től fogva ismeri a szörnyet, és nem csak tette a vágást, és kevesebb nyersanyagot megszólalásmódot? hangok alapján találgathat. Mindig is is igényelt. Amikor már tapasztaltabb let- Luis Buñuel volt számomra az egyik szerettem megmutatni azt, amit elvileg tem, elkezdtem több, rövidebb snittből ihletforrás, szerintem bámulatos az a nem lenne szabad látnunk, és olyan ki- dolgozni. Ez nálam a tanulási folyamat titokzatosság, amivel a vágyat és az vételes helyzetbe hozni a nézőt, hogy része volt. Szerintem a Vadvidék már egy erotikát megjeleníti. Rajta kívül meg tanúja legyen az eseményeknek, bármi- elég gyors ritmusú film, de erre is sokan kell említenem Andrzej Żuławskit is, a ről is van szó: szexről, erőszakról vagy mondják, hogy kevés benne a vágás. Birtoklás című filmje nagy hatással volt éppen főzésről. Az első filmemben pél- A karrierje műfajok mentén halad to- rám, amiben egyébként az enyémhez dául van egy jelenet, amiben a főhős vább? Számíthatunk például űrhajókra hasonló szörny tűnik fel. tojást süt, megeszi, iszik hozzá, majd a későbbi filmjeiben? Amit rögtön a film kezdetén meg is jólesően böfög egyet. Mindezt hosszú Azt nem hinném. Még az is lehet, mutat. beállításban. hogy visszatérek az első filmjeim stílu- Igen, van egy kép az első Amat Escalante: Azóta viszont egyre rö- sához. De nem akarok megint droghá- percekben, amelyen a lény ki- Vadvidék videbbek a snittek a film- borús filmet rendezni.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 15 a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép EGY ANGOL ÚRIEMBER ALFÖLDI NÓRA

Roger Deakins

DEAKINS VISSZAFOGOTT OPERATŐR, ALÁVETI MAGÁT A TÖRTÉNETMESÉLÉSNEK, ÉS MÉGIS AZ EGYIK LEGHATÁSOSABB KORTÁRS KÉPALKOTÓ, MERT OLYAN LÁTVÁNYBAN GONDOLKODÓ RENDEZŐKKEL TÁRSUL, MINT A COEN TESTVÉREK, SAM MENDES VAGY VILLENEUVE.

mmanuel Lubezki, Darius Khondji, kényesen ügyel arra, hogy képei ne Roger Deakins 1949-ben született Janus Kaminski – mindamellett, hívják fel öncélúan magukra a figyel- az angliai Devon megyében, anyja szí- Ehogy Roger Deakins kollégái, egy- met, hanem mindig a történet mene- nésznő, édesapja egy építési vállalat től egyig olyan kiválóságai az operatő- tét szolgálják. Filmográfiája grandi- vezetője volt. Eredetileg festőnek ta- ri szakmának, akikhez állandó recep- ózus, a Coen testvérekkel eddig egy nult egy helyi érdekű művészeti főis- túrával leírható karakteres filmképek tucat, Sam Mendes-szel három, Den- kolán, de az akkoriban divatos avant- társíthatók. Következetes alkotók, nis Villeneuve-vel négy filmet számlál. gárd hullámban, realisztikus stílusa lajstromozni lehet operatőri eszköztá- Nem véletlen, hogy Hollywood legere- túl együgyűnek bizonyult. Így fordult rukat, kameramagasságokat, világítási detibb és legkoncepciózusabb rende- a fotózás, majd a filmezés felé. Míg struktúrákat, majdhogynem pontosan zőinek állandó alkotótársa, ezektől a festőként csak emberek és tájképek, megjósolható, hogy kezeik alatt egy nevektől távol áll az irodalmias, papír- addig fotósként már az emberek ér- sztorinak milyen világa lesz. szagú filmezés, olyan vizuális elemek- dekelték teljes környezetükben. Fil- Roger Deakins filmográfiája azon- kel és különleges hangkulisszákkal mes tanulmányait a National Film ban zavarbaejtően változatos, vizuális építkeznek, amelyek nem állnak meg and Television School-ban folytatta, világát nem lehet pontokba szedett a fabula legfelső rétegeinél. felvételijén későbbi tanára élesen bí- listákkal összefoglalni, igazi kaméle- Deakins mindig azt keresi, amit a tör- rálta amiért fotói túl nyersek és látás- on, aki minden esetben mély alázattal ténet kíván, ebből kifolyólag az a stílu- módja nem elég filmes, így egyenes fordul a kezébe adott történetek és a sa, hogy nincs stílusa. Előszeretettel él út vezetett számára a dokumentum- filmkészítés felé. A hivalkodás vagy megkapó vizuális fogásokkal, de azo- filmezéshez. Hét évig rendezett és éppen a felületes képrögzítés nem ke- kat mindig szigorúan a tartalom szol- operatőrködött – gyakran egzotikus nyere, számára az első a dramaturgiá- gálatába állítja, így egyik filmje sem terepmunkákon – a BBC-nél, mígnem hoz hű vizuális történetmesélés. hasonlít a másikhoz. Nem lehet álta- a 80-as évek elejére megcsömörlött a A szerzői elméletek erőre kapása óta lános képletekkel leírni munkásságát, voyeur szemszögtől és épp felhagyni köztudott, hogy a filmek elsősorban a ellentétben például sokat méltatott készült a szakmával. Ekkor egy barát rendezőnek köszönhetik stílusukat, kollégájával, Emmanuel Lubezkivel, barátján keresztül megkereste Mic- az operatőr pedig csupán a fókusztá- akinél mindig a gombhoz varródik a hael Radford rendező, akivel első ki- volságot, a formátumot, a kamerát, a kabát, hiszen filmjeit előre kiagyalt sebb sikerük után egy nagyformátumú mozgást, a képkeretet és a színeket szabályrendszerek alá veti. Listákat ír, 1984 adaptációval keltettek figyel- kontrollálja. A jó szakember azonban amik mentén, például egyetlen hosszú met. Deakins ezzel a filmmel vált elő- nem csupán lefilmezi az adott -jele snittben tartja a filmet (lásd Birdman), ször úttörővé az ezüstvisszatartással netet, hanem a fenti elemek gondos vagy nem használ világítást, még ak- készült hívástechnológiák kifejlesz- megválogatásával a történet teljes kor sem, ha télen forgat, amikor csak tésében. A kép utólagos módosításá- egészét befolyásolja, a szüzsé terem- pár napfényes órával tud gazdálkodni val az anti-utópisztikus történet egy tőjeként képei meghatározzák a tel- és emiatt megduplázódik a forgatási erősen kontrasztos, telített színektől jes filmet illetve annak értelmezési napok száma és a filmre szánt büdzsé mentes és részletgazdag feketéktől rétegeit. Deakins arról hírhedt, hogy (lásd A visszatérő). telt, kimosott világot fest. Az eljárást

16 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei

Darius Khondji fejlesztette később dolgozott, és a kópia jellegzetes mo- sőt a sztori érdekében bátran rúgja fel tökélyre és olyan filmek meghatározó nokróm formáját az utómunka során a saját szabályait, akár egy filmen be- eleme lett, mint a Hetedik vagy a Ryan nyerte el. Ennek elsősorban technikai lül is. Az eredetileg statikusnak induló, közlegény megmentése. Már már kissé okai voltak, az akkoriban elérhető fe- kontinuitásban felvett A szabadság út- megfáradt fogás, hiszen nagy kedvvel kete-fehér nyersanyagok többsége jai forgatása során, észrevétlenül vál- használja mindenki, aki egy kicsit el- nem volt elég érzékeny Deakins vi- tott át fokozatosan kézikamerára, fino- emelné történetét a valóságtól, és egy lágítási filozófiájának, túl kontrasztos man követve a főhősök házasságának másik, koszosabb dimenziót sugallna. és szemcsés képeket produkáltak. A széthullását. Deakins számára az utómunka nem Coenek nem akartak noir utánérzetet, Deakins munkásságának lényege, csupán a korrekciók megejtéséről ők annak egy modernizált verzióját ál- hogy úgy folyik bele a történetme- szól, hanem ezzel is a történet-mesé- modták meg, ahol a szürkének szám- sélésbe, hogy ahhoz mindig maxi- lést szolgálja, épp ezért előszeretettel talan tónusgazdag árnyalata lehet. A málisan lojális marad. 12 beváltatlan kísérletezik a technológiákkal. Hiába kemény, karakteres fények használata Oscar-jelöléséből az elsőt a Remény tartja magát régivágású alkotónak, általában távol áll Deakins világától, rabjaiért kapta, amelynek bársonyos, a filmszalag pusztán analóg feldol- hiszen ezek számára túlzóan absztrakt nosztalgikus stílusát éppenhogy gozásáról a digitális eszközökre és a rajzolatot adnak a képnek. Jellemző nem dobja le magáról a börtönfilmes filmszalagról digitális kamerára való azonban rá, hogy indokolt esetben, téma, de a film sikerét épp ennek a váltás számára egy rendkívül hasznos beleszövi ezt a kemény fényes vilá- bátor, szentimentális rétegének kö- és üdvözölt újdonság volt. E forrada- gítási stílust a matériába, szép példái szönheti. E stílus szöges ellentettjét lom idején készült Coen testvérekkel ennek a Kegyetlen bánásmód éjszakai használta a Fargóban, ahol az esemé- forgatott negyedik közös filmje az Ó jelenetei, vagy a Bőrnyakúak homok- nyeket rideg, közömbös megfigyelő- testvér merre visz utad?, amelyben hányós álomszekvenciája. ként szemléli, a jéghideg ha- utólag lelkesen módosította digitáli- Deakinsnél még a stílus- „Másik, koszosabb vas tájban egyébként sem sok san a film teljes színvilágát. Az ember, váltások és extremitások dimenziót sugall” a látnivaló és ebbe a ténybe aki ott se volt esetében pedig a feke- sem szépelgőek, hiszen (Roger Deakins a nem kíván semmilyen módon te-fehér film eléréséhez színes filmre elrejtőznek a mesében, Skyfall forgatásán) belekontárkodni.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 17 a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép

A Fargo stabil, mértanira kompo- egyensúlyozott és harmo- „Kimosott világot fest" Alex Jonest. A szekvencia nált képei azonban csak látszólag nikus képet kapjon. Nem (Andrew Dominik: Jesse egy benzinkúton játszó- egyszerűek. A naturalizmus opera- csak megvilágítja a teret, James meggyilkolása - dik, amelynek világítása tőri értelemben vett fogalma rend- hanem tudatosan alakít- Casey Affleck és Brad Pitt) mélységet ad a képnek, kívül félrevezető, hiszen sokak szá- ja azt a fények irányával, teret csinál a karakterek- mára egyet jelent a koncepciótlan színével, karakterével. Ezt aknázza ki nek. Az előtérben Lokit csak sziluett- világítási struktúrák használatával és az olyan extrém CGI képorgiáknál is, ként látjuk, míg Alex Jones riadt szar- a dokumentarizmust színlelő kaszáló mint a Bőrnyakúak vagy a Skyfall tűz- vasként görnyed össze Loki (effektelt) kézikamera túlzott használatával. A jelenetei. A Skyfall fináléjában égő zseblámpájának fényében, őszinte deakinsi értelemben vett naturalizmus kastély fényének leképezéséhez az sajnálattal vegyített borzongást ki- azonban nem az eszköztelenségről épület sziluettjét felvevő fénypane- váltva a nézőből. A Fogságban vizuális szól, nála az összes operatőri eszköz leket épített föl (amelyben különböző világának külön érdeme, hogy masszí- egyetlen, precíz kidolgozott egysé- erősségű fényeket és színeket tudott van ellenáll a közhelynek: más opera- get alkot, amely organikusan építi, szabályozni), míg a Bőrnyakúak ominó- tőr kezei közt Villeneuve filmje talán előtérbe hozza a karaktereket, azok zus, égő olajkutas jeleneteit műterem- könnyen válhatott volna ódon, góti- egymáshoz és a környezetükhöz való be helyezte és a katonák köré épített kus, erősen szemcsézett képű thril- viszonyát. Deakins a világítási struk- fekete molinók mögé állított, tűznek lerré. Deakins azonban a nyomasztó túrák nagymestere, mindig a történet ható fényoszlopokat. közeget, elhanyagolt, ütött-kopott adta helyszínben gondolkodik, sosem Deakinsnél az éjjel sötétjét nem a családi házakat, és a nyákos novem- dekorál, csupán pontosít. Mi sem il- nedves beton kiégett csillogása festi beri tájat izgalmasan ellentételezte lusztrálja ezt jobban, mint a rendre ké- meg, ő egy éjszakai külsőhöz olyan barátságos, meleg fénypontokkal. pen belül elhelyezett diegetikus fény- helyszínt keres, ahol a holdfény domi- Keresetlen eszközökkel skiccel ka- források, amelyek tökéletesen hiteles nálása helyett a helyszíni fényforrások raktert a Jesse James meggyilkolása, illúziót keltenek. A ravaszság emögött építik fel a kép fénystruktúráját. Pazar a tettes a gyáva Robert Ford vonatrab- az, ahogy ezeket a fényforrásokat ész- példája ennek a Fogságban jelenet- lós jelenetében. Jesse James szuper- revétlenül kiegészíti a külső, filmes sora amelyben Loki nyomozó elfog- sztár-ikonként, teátrális ellenfényben világítással annak érdekében, hogy ki- ja a két kislány elrablásával vádolt lép a színre, mígnem a mozdony ref-

18 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei a kép mesterei

lektorának fényében, a síntorlaszon nyos pásztázó légifelvételei viszony- nem vesznek el, mert minden egyes állva és eltűnik a füstben, mintha szu- rendszert írnak le és történetszervező operatőri döntése arra irányul, hogy ké- perhősként, puszta testével állította elemként funkcionálnak. pei viszonyrendszereket tükrözzenek. volna meg a vonatot. A Jesse James Deakinsnél dramaturgiai szerepe van Kerüli az extravagáns beállításokat; ... izgalmas darabja az életműnek, a nagy felületekkel szórt fényeknek, ki- többnyire az emberi szem látómezejé- első blikkre markánsan stilizált vilá- égő háttereknek, ez a fortély lényeges hez legközelebb álló alap-objektíveket got mutat: az elmosódó képszélek és jelentéstartalmat az Öböl-háború ese- használ, amik nem torzítják bombaszti- életlen hátterek ismét korabeli foto- ménytelenségéről mesélő Bőrnyakúak- kusra az arányokat és nem tüntetik el a gráfiákat idéznek; puszta dekorációs ban kapott, ahol a fehéren izzó, végte- szereplők köré épülő hátteret. Egy hét- elemnek tűnik Jesse James hullámos lenbe nyúló sivatagi tájjal nyomasztó köznapinak tűnő szekondhoz is a leg- ablaküvegen át mutatott, eltorzított klausztrofóbiát teremt. Mendes filmje nagyobb körültekintéssel keresi meg a portréja is. Deakins azonban hírhedt azért is fontosabb darabja az életmű- legbeszédesebb kamera-szöget és bel- arról, hogy nagyon szoros szimbió- nek, mert Deakins szokásától eltérően ső feszültséget teremt a világos-sötét zisban él a látvány-díszlet részleggel, kézikamrával dolgozott. Munkásságát tónusok ritmusával valamint a finom nem csak azért, mert élénken érdek- általában gondosan kidolgozott kompo- kontrasztarányok dinamizmusával. lődik a díszletlámpák ernyői, textúrái zíciók és precízen megválasztott szögek Deakins számára nem a zsánerek és és formái iránt, hanem mert ötleteiket jellemzik, a gépet ezért szinte mindig a különleges technikai megoldások – így a Jesse James korában olcsóbb fahrtra vagy kisebb kránkarokra szereli. a csalogató elemek, mindig karakter- hullámzó ablaküvegek alkalmazá- A Bőrnyakúak azonban rendhagyó hábo- orientált filmekre iratkozik fel, mindig sát – tartalommal töltve, karakterár- rús film, az unalomról szól; igazi deakinsi a szereplők közti dinamikát vizsgálja. nyalásként olvasztja a filmbe. Ennek furmány, hogy a kézikamerázás ellenére Nincs két egyforma filmje, hiszen ope- méglátványosabb példája a Skyfall nélkülözi a zsáner kortárs darabjainak ratőri zsenialitását a történetmesélés- kék, üveg-irodaházas akciójelenete, élénk videójáték stílusát. A kézikamera hez való ortodox ragaszkodás teremti amelyet tulajdonképpen kizárólag a lehetőséget adott arra, hogy 360 fokban meg, és annak mélyebb tartalmi réte- látvány részleg által épített úszká- tudja rögzíteni ahogy a geit hozza felszínre. Nála a világítás a ló medúzákat ábrázoló reklám pa- „Mindig a tucatnyi kallódó ifjonc forgatókönyvnél kezdődik, a stílusát a nelek világítottak meg. Minden ké- viszonyrendsze­ katona kirágja egymás sztori implikálja; igazi brit úriember- zenfekvő elemet képes használni, reket vizsgálja” lelkét a sivár tájban. ként udvariasan, pontos fogalmazással Sicarióban például a táj nem csu- (Ethan és Joel Deakins kamerája e- és megfelelően megválasztott hang- pán háttérként funkcionál, látvá- Coen: Fargo) lőtt a színészek soha súllyal mesél.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 19 Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman

nem hallja a gyilkosságokat, a Halál a hí- A SZEMTANÚ MINT KARAKTER don főszereplője pedig egy hangmérnök, aki zörejeket gyűjt egy filmhez, rögzítve véletlenül egy merénylet hangját. Az áldozat helyzetébe került szem- tanút szenvedő tanúnak, a bűncse- A törpe, aki leharapta lekményt elkövető szemtanút bűnös tanúnak nevezhetjük. Jeff és Mark- ma gatartásában az a közös, hogy mindket- ten cselekvő karakterek. Ezt figyelembe véve különbséget tehetünk az aktív és a lábujjamat a passzív szemtanú típusa között is. A szenvedő tanú aktív vagy passzív, a bű- nös tanú mindig aktív – a bűn ugyanis PÓLIK JÓZSEF tettest feltétez. A szenvedő, de aktív tanú mindig egy olyan karakter, aki tisz- tázni akarja, hogy mit látott vagy hallott, kit terhel a felelősség egy bűncselek- A SZEMTANÚFILM MŰFAJA AZÉRT IS MÉLYEBB ÉRTELMŰ AZ ÁTLAGKRIMIKNÉL, mény elkövetése miatt. Ez a gyakorlat- MERT MAGA A MŰVÉSZET IS TANÚSÁG AZ EMBERRŐL ÉS ÉLETÉRŐL. ban nyomozást jelent, vagy közreműkö- dést benne (amennyiben a nyomozást thriller gyűjtőműfajnak tekinthető, gyilkosság történt. Áldozattá akkor válik, például egy rendőr, tehát egy szakértő amelyhez több filmtípus tartozik. amikor Thornwald ellene fordul, ráéb- vezeti). A szenvedő, de passzív szem- AEzek egyike a szemtanúfilm. A szem- redve, hogy Jeff megfigyelte őt, sőt a -ba tanú máshogy viselkedik: a traumati- tanúfilm olyan thriller – Hátsó ablak (Alf- rátnője révén olyan bizonyítékhoz jutott, kus élményre adott reakciója kimerül a red Hitchcock, 1954), Kamerales (Michael ami a bűnösségét bizonyítja. Hitchcock vallomástételben vagy a vallomástétel Powell, 1960), Nővérek (Brian De Palma, a gyilkossági kísérlet szimbolikus for- megtagadásában, illetve késleltetésé- 1973), Laura Mars szemei (Irvin Kershner, máját választja a filmben: Thornwald az ben, amivel mások, például a rendőrség 1978), Gyilkossághoz öltözve (Brian De ablakon dobja ki a zuhanást túlélő Jeffet, munkáját támogatja vagy akadályozza. Palma, 1980), Halál a hídon (Brian De jelezve, hogy egy kukkoló ellen irányul Ilyen karakter Ingeri a Szűzforrásban Palma, 1981), A kis szemtanú (Peter Weir, az agresszió, aki nem tiszteli más embe- (Ingmar Bergman, 1960). Ingeri egy fiatal 1985), Hatodik érzék (M. Night Shyamalan, rek magánéletét. A Kamerales főhőse a cselédlány, aki elkíséri vagyonos gazdá- 1999), 8 milliméter (Joel Schumacher, gátlásos Mark Lewis, aki nappal egy lon- ja lányát, a naiv és elkényeztetett Karint 1999) – vagy a műfaj jegyeit hordozó doni filmstúdióban dolgozik, mint focus az erdőn keresztül a templomba. Útköz- stílusfilm – Nagyítás (Michelangelo An- puller, éjszaka azonban nőket gyilkol, ben haramiákba botlanak, aki megerő- tonioni, 1966), Farkasok órája (Ingmar super 8-as kamerával rögzítve a bűncse- szakolják, majd agyonverik Karint. Ingeri Bergman, 1978), A londoni férfi(Tarr Béla, lekményeket. Mark egyszerre gyilkos és végignézi a brutális gyilkosságot a rej- 2008) –, ahol a központi karakter tanúja szemtanú: a kamera jóvoltából, amelyet tekhelyéről. Később, visszatérve a ház- lesz egy bűncselekménynek, oly módon, a gyilkosság pillanatában a szeme előtt ba, elmeséli Törének, Karin apjának, mit hogy a megszerzett információ életve- tart. És szemtanú abban az értelemben látott. Ez a vallomás arra készteti Törét, szélybe sodorja őt (ami lehet tényleges is, hogy a gyilkosságról készült felvétele- hogy bosszút álljon a gyilkosokon, akik életveszély, de lehet olyan morális vagy ket otthon előhívja és levetíti, áldozatai menedéket kérnek a férfitől, nem tudva, szellemi válság is, amely gátolja, hogy a viselkedését tanulmányozva. (Lásd még: hogy a lányát gyilkolták meg. hős rutinszerűen folytassa életét). Varró Attila: Az ember, aki túl sokat tudott. Ingeri nem szereti Karint, de megöl- Tág értelemben a thriller a bűn té- Műfaji önreflexivitás a thrillerben. Metro- ni nem akarja. Sokkolja a gyilkosság, májával foglalkozik. Ez három módon polis, 2007/3.) amikor váratlanul megtörténik. Ingeri ábrázolható: a bűnöző, az áldozat és a A szemtanú általában élő személy, véletlen szemtanú. A véletlen szemtanú szemtanú nézőpontjából. A három néző- de lehet, extrém esetben, halott is. Erre olyan személy, aki rosszkor van rossz pont keveredhet egymással. A tanúfilm példa A vihar kapujában (1950), ahol a helyen, aki akarata ellenére válik egy esetében a keveredés azt jelenti, hogy meggyilkolt szamuráj szellemét is kihall- bűncselekmény tanújává. Ilyen személy a szemtanú, a cselekmény egy adott gatja a bíróság. Hiába, mert a kísértet Lize is, a Gyilkossághoz öltözve hősnője pontján, áldozattá válhat, de akár bűnö- ugyanolyan hamis tanúnak bizonyul, is. Lize véletlenül abba a liftbe akar be- zőnek is bizonyulhat. Előbbire a Hátsó mint a gyilkosság többi szemtanúja: a szállni, ahol a skizofrén, nőnek öltözött ablak, utóbbira a Kamerales a klasszikus favágó, az útonálló meg a feleség. Ezek pszichiáter, Dr. Elliott halálra vagdossa példa. A Hátsó ablakban a begipszelt a karakterek szem- és fültanúi a történet a saját páciensét – a házasságtörést el- lábú, unatkozó Jeff megfigyeli a bérház középpontjába állított eseménynek, ho- követő Kate-et, aki a Psychóban agyon- lakóinak életét, így a Thornwald házas- lott arra is van példa, amikor a tanú nem szurkált Marionhoz hasonlóan eleinte a párét is, majd amikor a feleség hirtelen tudja használni valamelyik érzékszervét. történet főhősének tűnik. Lize látja az eltűnik, nyomozni kezd a férj után, mert A Laura Mars szemeiben a címszereplő agonizáló Kate-et a liftben és a tettest is bizonyos jelekből arra következtet, hogy telepatikus képességénél fogva látja, de egy pillanatra. Ettől kezdve Lize kerül a

20 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman f ilmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman

középpontba, akinek le kell lepleznie a kozunk. Ezt a kombinált karaktertípust, Ő csak a tanúságtételt hallgatva hisz gyilkost, még azelőtt, hogy ő is áldozat- mivel a zsánerhez tartozó filmek cselek- vagy nem hisz a tanú által elmondott té- tá válna. (Varga Zoltán: Család és ámítás. ményszerkezetében irányadó szerepet nyek valóságában.” Ha a tanú szerző, ak- Brian De Palma szerzőisége thrillereinek tölt be, kompetens szemtanúnak hívhat- kor a kettős szerkezet másik alanya „ér- tükrében. Metropolis, 2007/3.) juk. Kompetens szemtanú áll a Hátsó telmező”, vagy, mint Ricoeur írja, „bíró”. ablak, a Nővérek, a Laura Mars szemei, a (Ricoeur tanulmánya A hermeneutika A véletlen szemtanú ellentéte: a voyeur. Gyilkossághoz öltözve, a Halál a hídon, a elmélete I-II. gyűjteményben – Szeged, A voyeur élvezetet talál a leskelődés- 8 milliméter, de a Nagyítás és A londoni 1987. – olvasható.)Ez a személy a szem- ben, tudatosan és tervezetten vesz férfi cselekményszerkezetének közép- tanúfilmekben lehet egy rendőrLaura ( részt egy a tekintetének kiszolgáltatott pontjában is. Mars szemei, Gyilkossághoz öltözve, A kis ember megfigyelésében. Hitchcock szemtanú, A londoni férfi), egy bizalmas Psychójában a skizofrén Norman Bates A FARKASOK ÓRÁJA barát (Kamerales, Halál a hídon), vagy női vendégek után leselkedik a motel- A tanú „szerző”, aki „tanúságtételt” tesz egyszerre mindkettő (Hátsó ablak). jében, majd az egyiket halálra szurkálja. arról, amit látott vagy hallott. A művé- De lehet a néző is, mint a Farkasok Amíg Norman egy kép mögé rejtett lyu- szet, azon belül a filmművészet fogalma órájában (1968), ahol a film rendezője, kon át leskelődik, addig Mark a kamera is levezethető a tanúság fogalmából. Ingmar Bergman a nézőt helyezi az ítél- keresőjét használja ugyanerre a célra a Eszerint a művészet tanúságtétel az em- kező „bíró” szerepébe a történet elején. Kameralesben. Mark a kamerával, tehát a beri lényegről, mindarról, ami az ember A nézőnek kell megfontolnia, igazat ál- leselkedés esszenciális eszközével gyil- társadalmi helyzetét, morális állapotát lít-e a szemtanú, Alma, amikor azt han- kol, úgy, hogy a kamera lábának végére meghatározza: tanúságtétel a legtágabb goztatja, hogy a férjét, Johannt, démo- kést szerel. Tükröt is rögzít a kamerára, értelemben vett életről. nok ölték meg Baltrum szigetén. Hogy hogy maximalizálja áldozatai rettegését Mint Ricoeur írja: „A tanúság nem fokozza Alma vallomásának hitelességét, és iszonyatát. Áldozatai az elkerülhetet- maga az észlelés, hanem a beszámoló, Bergman azt a látszatot kelti a film ele- len vég pillanatában eltorzult arcukkal azaz az esemény elmondása, elbeszélé- jén, hogy egy megtörtént esemény áll a szembesülnek a tükörben: saját haláluk se.” Ez „kettős kapcsolatot” jelent a kom- démonokról szóló történet hátterében. szemtanújává válnak. munikáció szintjén: „valaki A film egy felirattal indul, amely közli: a A legtöbb szemtanúfilmben „Rosszkor van rossz tanúságot tesz és valaki rendező, azaz maga Bergman, egy napló tehát a szenvedő szemtanú, a helyen” hallgatja. A tanú látott, de alapján forgatta le a filmet, magának az véletlen szemtanú és az aktív (Farkasok órája – aki hallgatja a tanúságté- eltűnt festőnek a naplója alapján, ame- szemtanú kombinációjával talál- Max von Sydow) telt, az nem látott, csak hall. lyet annak felesége megtalált és Berg- mannak átadott. De a stáblista alatt hallható zörejek is a film dokumentarista jellegét, s így végső soron Alma vallomásának hitelességét erősítik: a hangok egy filmfelvételhez készülődő forgatócsoportra, a naplót meg- filmesítő stábra utalnak. A - szek vencia végén még a rendező (maga Bergman?) is megszólal: „Csend. Felvétel. Kamera.” A hite- lesnek mondott naplóban olvas- ható események rekonstrukciója ráadásul egy riportszituáció imi- tálásával kezdődik: az eltűnt fes- tő feleségét játszó, életre keltő Liv Ullmann leül a kamera elé és beszélni kezd: közvetlenül, a ka- mera lencséjén keresztül, a néző- höz. Ez a megoldás szintén azt az illúziót kelti, hogy tényeken ala- puló filmet lát a néző, nem pedig tiszta fikciót. Habár a felirat arra utal, hogy Johann naplója és „a benne lévő történetek” képezik a film alapját, ennek ellentmond, hogy a rende- ző olyan eseményekről is beszá- mol a napló alapján, amelyeket Johann, a szemtanú, nem látha-

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 21 Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman

tott, s ezért nem is dokumentálhatott – ges-e, hogy a film hamis tanúságtételen Aztán itt van ez az öreg hölgy, aki azzal mindenekelőtt arra a jelenetre gondolok, (Alma és Johann hazugságain, képze- fenyegetőzik, hogy leveszi a kalapját. ahol Alma, Johann tudta nélkül, sőt a fér- lődésein) alapszik? Hiszen kísértetek, Tudod, hogy akkor mi történik? Az arca je távollétében, Johann titkos (elrejtett, szellemek, démonok létezésében hinni, is lejön a kalappal együtt. Ez itt a leg- de megtalált) naplóját olvassa – milyen ilyen lények létezését állítani: babona- rosszabb mind közül. Madárembernek következtetést vonhatunk le ebből? Azt, ság. Vagy ami rosszabb: valamilyen trau- neveztem el. Nem tudom, hogy a csőre hogy a filmkét szemtanú vallomása alap- ma okozta lelki zavarra, betegségre utaló igazi-e, vagy valamilyen maszkot visel. ján rekonstruálja az eseményeket. Egy- jel. De hát épp erről van szó: a Farkasok Rendkívül gyorsan mozog, és állítólag részt Johann naplója alapján, másrészt órája válságfilm, egy művész lelki/szel- rokona Papagenónak a Varázsfuvolából. Alma, naplótól független, visszaemlé- lemi összeomlásának, esetleges (holttest A többiek: ragadozók, hártyásszárnyú- kezései alapján – ez azért zavarba ejtő, hiányában nem bizonyított) öngyilkossá- ak, pókemberek. Itt van az iskolamester, mert a film elején látható felirat nem utal gának története – a kérdés csak az, hogy aki a pálcáját a nadrágjában hordja.” A másik naplóra, amelyet, esetleg, Alma írt. miért kever Bergman egy ilyen történet- néző nem látja a rajzokat, csak a rajzokat Viszont a film egy riporttal kezdődik, ami be démonokat? néző Alma rémült arckifejezését – miért? célzás lehet arra, hogy Alma kiegészítette Nem annyira a démonok érdekesek Bergman itt a suspense lehetőségével él. Johann naplóját – írásban vagy szóban – itt, hanem az, hogy mindkét szemtanú, A démonok megmutatásának késlelteté- a saját tanúvallomásával. tehát Alma is látja őket – egy olyan sze- se mint dramaturgiai megoldás arra utal, Milyen körülmények közt találja meg mély, aki józan, kiegyensúlyozott ember hogy a Farkasok órája olyan művészfilm- Alma Johann elrejtett naplóját? A napló benyomását kelti. Mire utal ez? Vagy ként értelmezhető, amelyben kevered- létezésére egy kalapos nő hívta fel Alma másképp fogalmazva: mit akart ezzel nek egymással a zárt szituációs dráma, figyelmét a filmben. Egyike azon démo- Bergman mondani? Alma Johann váz- a mentális utazás film, a thriller s nem noknak, amelyek üldözik Johannt – a nő latfüzetében látja először a démonokat, utolsó sorban a horror elemei: erre utal, több mint kétszáz éves, és le tudja ven- még azelőtt, hogy tudomást szerezne a hogy a film cselekménye egy elszige- ni, le is tépi az egyik jelenetben az arcát, napló létezéséről. Bár megtehetné, Berg- telt helyen játszódik, egy lakatlan, kopár amely maszknak bizonyul. Ha elfogad- man nem mutatja meg a rajzokat a néző- sziklákkal borított szigeten, illetve azon juk a Bergman által felállított (felirattal nek: Johann egyetlen művét sem látjuk belül egy magányos házban, ahol rémítő, rögzített) játékszabályt, tehát azt, hogy a a filmben. Azt, hogy milyen démonokról, természetfeletti dolgok történnek. rendező egy vagy több szemtanú hiteles s hogy egyáltalán démonokról van szó, Johann démonrajzainak megtekinté- vallomása alapján meséli el Johann elbeszéléséből tudjuk se után Alma látása megváltozik: most a történetet, akkor a kalapos „Már ő is látja a meg. Johann így fogalmaz: „Ez már ő is látja a szigeten élő démonokat. nővel való találkozás Alma val- démonokat” itt közülük a legszokványosabb Ugyanúgy, mint Johann. Ez az együtt- lomásán alapuló ábrázolása (Farkasok órája külsejű ember. Szinte ártalmat- látás, együttérzékelés a kastélyban tett kérdést indukál: nem lehetsé- – Liv Ullmann) lan. Azt hiszem, homoszexuális. közös látogatáskor eszkalálódik. Létezik

22 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman f ilmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman

a kastély? Empirikus értelemben: nem – alkalmazkodva el kell fogadnunk), hogy megengedi, hogy a filmet formailag egy noha Johann és Alma is látja. A kastély a Johann iránt szenvedélyes szerelmet hosszú flash backnek, tartalmilag pedig Johann pszichéjében „áll”, ahogy a dé- tápláló Alma hatás alatt álló, elfogódott, egy Alma tudatában és tudatalattijában monok is ott „élnek” valójában. A film- elnyelt szemtanú. Úgy látja a dolgokat, tett mentális utazásnak tekintsük – a film ben látott kastély imaginárius jellegére mint Johann. Nincs saját látása. De a intellektuális csattanója. Alma így fogal- egy kifejező vágással utal Bergman. A nézőnek sincs, hiszen Bergman tulaj- maz: „Van itt valami, amin sokat gondol- vágás, amiről szó van, két jelenetet, egy- donképpen mindent Alma szemén ke- kodom. Siet? Csak egy kérdésem volna. úttal két „teret”, a ház empirikus és a kas- resztül mutat meg neki – ez bizonyítja Azt szeretném tudni, lehetséges-e, hogy tély imaginárius „világát” kapcsolja össze az a jelenet, ahol Alma megtalálja és egy nő, aki sokáig együtt él egy férfi- egymással. Először a házat látjuk, ahol Jo- elolvassa Johann naplóját. A napló, el- val… szóval, lehetséges-e, hogy végül ő hann és Alma vacsorázik. Johann hirtelen vileg felolvasható, szövegét nem hallja is olyan lesz, mint az a férfi? Úgy értem, megszólal: „Meghívtak minket a kastély- a néző, ahogy Johann rajzait sem látja. szereti a férfit, és igyekszik ugyanúgy ba.” „Tudom” – válaszol Alma. „Honnan?” Bergman párhuzamos vágással jelzi, gondolkodni, és ugyanúgy látni a dol- – kérdezi csodálkozva Johann. Alma nem az egyik beállításban a naplót olvasó gokat, mint ő. Azt szokták mondani, az válaszol Johann kérdésére: nem mondja Almát, a másik beállításban a démo- ilyesmi megváltoztatja az embert. Vajon el neki, hogy megtalálta és elolvasta a nokkal találkozó Johannt mutatva (Jo- azért kezdtem látni én is azokat a töb- naplóját, s onnan tud a „meghívásról” – s hann először von Merkels báróval, majd bieket? Léteznek egyáltalán?” Eszerint egyben arról is, hogy Johannt agresszív egy fehér ruhás, szőke nővel, végül Alma azért látta/érzékelte a démonokat „démonok” üldözik. Feláll az asztaltól, Heerbrand-dal, a lélekkifordítóval ta- – Johann traumatizált fantáziavilágának majd jobb oldalt kilép a képből. Johann lálkozik), hogy a napló szövege, Johann kóros kivetüléseit – mert annyira szeret- követi Alma mozgását a tekintetével: a víziója, Alma tudatán átszűrve elevene- te Johannt, hogy mentálisan azonosult, beállítás végén kinéz jobbra, oda, ahol, dik meg: így jut el a nézőhöz (mintegy teljesen eggyé-vált vele – de, tehetjük a képen kívül, Alma áll. Ezután követ- a vászonra vetülve). Ugyanez történik fel a kérdést, lehetséges ilyen mély és kezik az említett vágás. A következő ké- akkor is, amikor Johann elmondja Al- bensőséges azonosulás? pen nem Almát látjuk, hanem az egyik mának, hogyan gyilkolt meg egy kisfi- démon, Von Merkels báró arcát közeli út – egy gyerekdémont? – a szigeten. Ez az a pont, ahol Platónra kell utalni, aki beállításban. Von Merkels nem a kame- „Emlékszel, hogy egyszer azzal jöttem szembeállítja egymással Arisztophanész rába néz, hanem, a beállítás-ellenbeál- haza, hogy megmart egy kígyó?” – kér- teljesség-elvű és Szókratész hiány-el- lítás szerkezetnek megfelelően, Johann dezi Johann. „Igen” – válaszol Anna. „Az vű szerelem-felfogását A lakomában, szemébe, aki még mindig a házban ül, és nem kígyómarás volt” – mondja Johann. előbbit az androgün-mítosz, utóbbit Almát nézi, miközben Von Merkelst látja. Ezután történik meg a gyilkosság ese- az Alkibiadész-történet révén tálalva. Nem látunk totált a kastélyról, nincs ményének felidézése: narráció nélkül, Bergman filmjében mindkét szerelem- olyan beállítás a filmben, amely a -kas pusztán képek segítségével. Ezek a ké- koncepció artikulálódik. Alma karaktere télyhoz megérkező Johannt és Almát mu- pek lehetnek Johann emlékképei, de úgy viselkedik, mint egy androgünosz, tatná – egyszer csak ott vagyunk, minden lehetne a Johann szóbeli vallomását aki megtalálta a másik felét Johannban, átmenet nélkül. Bergman ráadásul szub- hallgató Alma elképzelései, képzelgé- és most mentálisan összeolvad vele, jektív beállítást használ a jelenet elején sei is a gyilkosságról. Bármelyik tudat abba a hitbe ringatva magát, hogy Jo- – azért, hogy belső, mentális térként de- képeit is látjuk, egy biztos: egyik sem hann is androgünosz, s így az elveszett finiálja a kastélyt, lakóit pedig úgy, mint- objektív. Kétséges, hogy mi történt, egység helyreállítható, sőt már helyre is ha Johann beteges fantáziavilágának hogy történt-e egyáltalán gyilkosság, állt. Az, hogy Alma látja Johann démon- kivetülései lennének. Ezek a kivetülések hiszen a vallomás előtt Johann felidézi jait, az összeolvadás jele, vagy inkább, Alma lelkében is tükröződnek. Alma, aki egy gyermekkori traumáját is, amikor az tünete. Ha igaz ugyanis, hogy az össze- a napló révén megismerte Johann titkát, apja szekrénybe zárta, kijelentve, hogy olvadás nem a másik emberrel, hanem s találkozott a férfi egyik démonjával is, „a szekrényben lakik egy emberke, va- tulajdonképpen az önmagunkkal való a kastély-jelenetben hirtelen Johann lami kis törpe vagy manó, aki leharapja összeolvadást jelenti, akkor Alma, men- démonoktól nyüzsgő „lelkében” találja a bűnösök lábujját.” A gyerekgyilkosság tálisan, ugyanolyan beteg, mint Johann. magát – az imbolygó, személyes jelenlé- „víziójában” egybemosódik a félelme- Pontosabban: lehet, hogy ő a betegebb tet imitáló kamera ugyanis Alma szemét tes törpe és a Johann lábába harapó, kettőjük közül. helyettesíti a beállításban. Míg Johann és kővel agyonvert kisfiú alakja: Johann A Platón-szöveg felől parabolaként Von Merkels a vágás révén összenéznek, nem a gyereket, hanem a törpét (az apja értelmezhető a Farkasok órája. Parabo- a harmadik szem, Almáé, mindkettőjüket által rászabadított szörnyet) veri agyon: laként, amely, legalábbis Alma karakte- látja. Alma szemtanú – de olyan szemta- így néz szembe az apjához fűződő trau- rét tekintve, amellett foglal állást, hogy nú, aki külső és belső, realitás és képze- mával. A gyerekgyilkosság tehát valójá- létezik a teljes, végleges, kizárólagos, let határán imbolyog, aki látja s egyúttal ban a képzeletben gyermekké zsugorí- abszolút szerelem. Egészen más a hely- megéli Johann összeomlását. tott apa elleni lázadás metaforája. zet, ha Johann karakterét vizsgáljuk. Azt, hogy nem autonóm szemtanú, Johann karaktere ugyanis Szókratész A TÖRPE A SZEKRÉNYBEN maga Alma is el/felismeri a film végén: hiány-elvű, tragikus szerelem-felfogá- Hogyan lehetséges, hogy Alma is látja ugyanúgy a kamerába nézve, tehát a sát reprezentálja. Johann nem szereti Johann démonjait? A válaszhoz meg néző felé fordulva, mint az első jelenet- Almát, s éppen ezért nem akar, és nem kell értenünk (a film játékszabályaihoz ben. A történetet záró monológ – amely is tud teljesen összeolvadni vele – az

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 23 Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman

összeolvadás, ha ennek ellenére mégis szont, áttételesen, meghatározza: esze- mete Szent Antal a libiai sivatagban megtörténik, Alma kóros elmeállapo- rint Johann az elnyomó apa által okozott kereste a lelki tökéletesedés lehetősé- tának következménye, pontosabban: gyermekkori trauma miatt képtelen arra, gét, megküzdve az anyagi világ csábító illúziója. Johann ugyanis nem Almával, hogy odaadóan szeresse Almát. démonjaival: a Vagyonnal, a Hatalom- hanem egy másik nővel, Veronikával Bergman ugyanazt mondja, mint mal, az Unalommal, vagy éppen a Pa- akar egyesülni – egy nővel, aki talán Szókratész: a szerelem vágy, a vágy ráznasággal. E démonok közül Bergman már nem is él, akit csak a kastély dé- pedig hiány, amelyet nem tud örökre az utóbbiról tesz említést a filmben. monoktól nyüzsgő alvilágába (Johann és maradéktalanul betölteni egy másik Veronika személyében – maszkjában tudatalattijába) alászállva lehet meg- ember. Nincs örök találkozás, abszolút – Johann a Paráznasággal találkozik a találni, mintha Johann Orfeusz modern szerelem nő és férfi között. A szerelem film utolsó előtti jelenetében – ugyan- alteregója lenne, festő létére. – szenvedés. Akkor is, ha boldogtalan, úgy, mint Domenico Morelli 1876-os Alma Johannt szereti, Johann Veroni- és akkor is, ha boldog. festményén Szent Antal. Ez a kép meg- kát, Veronika pedig, aki kineveti Johannt Johann a múltjával, az emlékeivel, a erősíti: Szent Antal Johann előképe a a találkozás pillanatában, valószínűleg traumáihoz kapcsolódó bűntudattal és képzőművészetben. A különbség mégis egy negyedik személy után sóvárog – ez szorongással van elfoglalva – vagyis a sokatmondó. A legendát modernizáló a viszonyrendszer arra világít rá, hogy a „démonjaival”. A lelki problémák, trau- Bergman pszichoanalitikus kontextus- Farkasok órája végső soron melodráma, mák „démonizálása” furcsának tűnhet, ba ágyazza a történetet: Johann a saját amely a szerelmi kapcsolat beteljesülé- pedig nem rendkívüli a művészetben apjában ismeri fel a kísértetek ősszülő- sének lehetetlenségét nem valamilyen – ezt bizonyítja Matthias Grünewald jét: a démonok Démonját. Éppen ezért elháríthatatlan külső akadályra, hanem 1512-ben keletkezett Szent Antal megkí- vele vívja a legádázabb harcot is. S bár a két szereplő patologikus viselkedé- sértése című festménye is. Ez a festmény alulmarad, küzdelme nem hiábavaló: az sére, tehát belső okra veze- azt igazolja, hogy a Bergman- elkészült rajzok és festmények a diadal- ti vissza – úgy, hogy Alma „Leharapja a film horrorisztikus alaphelyzete mas pillanatnyi győzelem emlékművei esetében homályban hagyja bűnösök lábujját” nem légből kapott. Mint ahogy a végső és elkerülhetetlen vereséghez az okot, Johann esetben vi- (Farkasok órája) a Legenda Aureából tudjuk, Re- vezető úton.

24 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman f ilmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman

A szél érdes, és a hullámok csapkodnak / A BERGMAN „KAMARAZENÉJE” fekete alak elszellenti magát a parton. [refrén: Egy ló ül a gerendán... ) A koca elterül, és a kandúr fűrészel / Az éj elhamvadt és a sötétség izzik. A fekete alak ott áll, áll / Áll, áll a parton… Hang, téboly és sirályvijjogás (A szerző fordítása) A film ismerői számára rögtön -egy értelmű, hogy három eseményre utal GÁSPÁR LÁSZLÓ ERVIN a szöveg: a történet kezdetét alkotó partmenti jelenetre (múlt), a kulisszák mögé vonuló Skat flörtölésére a kovács feleségével (jelen), és ahogyan az má- BERGMAN FILMJEIBEN A HETEDIK PECSÉT NYOMÁN A HANGNAK, ZÖREJNEK, ZENEI AT- sodpercek múlva kiderül, a vásártérre MOSZFÉRÁNAK GYAKRAN NAGYOBB SZEREPE LETT, MINT A SZÖVEGNEK. beözönlő flagellánsok felől nézve is ér- telmet nyer a szöveg. ngmar Bergman korai filmjeinek me- A BUFFONÉRIA A buffonéria tárgya a halálfélelem és lodrámai fordulatosságával szemben, A vásári jelenet elején, nemtetszésének az emberi gyarlóság kifigurázása. Ám a Iaz 1960-as évek kamaradarabjainak jeléül egy katona megdobja a színtársulat dal dramaturgiai funkciója túlmutat e precíz kialakítása mind a szöveg, mind a vezetőjét, Jonas Skatot, mire az dohogva szituáción, hiszen a vásári buffonéria a „zenei atmoszféra” esetében fordulatot a kulisszák mögé vonul. Ekkor zendül fel „színház a színházban” keretes szerke- jelentett. A kamaradarabokban olyan „át- a csepűrágók sikamlós utalásokkal és a zetének tradícióját felelevenítve, képes hangszerelés” ment végbe, mely rögtön járványra tett célzásokkal tarkított, do- utalni más síkon játszódó események- az első opusban (Tükör által homályo- bolással és rikoltásokkal kísért harsány re és átértelmezni azok jelentését. Jól san, 1961) legitimálta a sirályvijjogások, és groteszk dala, melyet A hetedik pecsét mutatja e hatásmechanizmust, hogy a hajókürtök, sóhajok, suttogások és heli- magyar szinkronjában nem fordítottak le: múltra, a halállal történő tengerparti kopterzúgás nem zenei zörejeit, amit a Egy ló ül a gerendán és kukorékol / Tá- találkozásra tett célzás arra vonatkozik, rendező ráadásul mesterien hozott össz- gas az út, de az ajtó keskeny / A fekete amire Antonius Block és a hozzá csatla- hangba Bach 2. d-moll cselló szvitjével. A halál táncol a parton / Tyúk miákol a leg- kozó társaság története felépül. nagyszámú klasszikus zenei elemek felől sötétebb tóban / A nap izzik, s a hal meg- A rettegő emberek gyarlóságát tekintve (filmjei összesen körül- döglik / A fekete alak leguggol perszifláló bohózat, azonban csak a belül 80 klasszikus zenei művet „A vidéki levegő a parton / Kígyó csapkod a „színpad” egyik oldaláról értelme- szólaltatnak meg), látszólag vá- szabadságától mennyek magasán / A szűz zett valóságot tárja a nézők elé. A va- ratlan e fordulat. Holott ennek megrészegülve” sápadt, de a cicája (puncija) lós eseményekre tett utalás szálai egyik lényeges fázisa tetten ér- (A hetedik pecsét kacér / A fekete alak futkos a szemmel láthatóan összefonódnak a hető az 1957-es Hetedik pecsét- – középen: Bibi parton / A kecske sziszeg félre buffonériában, s szétválnak az esemé- ben is. Andersson) süvítve a fogaival. nyek szem és fültanúi, vagyis a falu- beliek, Block társasága és nem utolsó sorban a filmnézők értelmezésében. A különböző nézőpontoknak megfelelő- en „valóságsíkok” szimultán rendszere jön létre: az elbeszélés alapját képező tengerparti találkozás nevetségessé té- telének címzettjei ugyanis nem lehet- nek a vásártéri katonák és a falubeliek, csak azok, akik szemtanúi voltak ennek az eseménynek, vagyis Antonius Block, és a mű befogadói. Perspektíva és a nézőpont függvé- nye tehát, hogy a hallgatóság sikamlós célzásokat hall az előadásból (katonák, falubeliek), vagy megpillantja abban a pestisjárvány korának kifigurázását is (a lovag és csatlósa, valamint a nézők). Itt jut szerephez a „hálátlan közönség”, a nép, mely a kellő tudás híján, a művé- szek játékában csak frivol mulattatást lát, mélyebb értelmet nem. Azzal viszont, hogy csak részben képesek dekódolni a komédia üzenetét, nincsenek egyedül,

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 25 Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman

mert ahogyan Antonius Block példája is zást a vonuló tömeg monoton kántálása, hagyatkozik. Ennek jelentőségét fedez- mutatja, ő sem ismeri fel a dalban saját a komikusok kurjongatását a kórus zú- te fel a trilógia kapcsán Nemeskürty hiú ambícióját (vagyis a halál kijátszásá- gása gyűri maga alá. A látvány valóság- István, amikor megjegyezte, hogy az nak vágyát). Erre a felismerésre nem is gal megdelejezi a közönséget: a lovag egyértelműen „filmvászonra kívánkozó kerülhet sor, mert ebben az esetben a és csatlósa kivételével térdre borulnak, jelenetet […] mintegy mellékesen elme- film alapjául szolgáló történet esne szét. egyesek transzba esnek. E csúcsponton, sélik [Bergman történeteiben]”. (Négy- felismerve idejét, magabiztosan lép a szer Ingmar Bergman. A filmművészet új A MISZTÉRIUMJÁTÉK színpad elé a szónok. Mindaz, amit da- útjai. 1986.) Az eljárás már itt tetten ér- Amikor a flörtölők a bokor mögé vonul- lukban az imént még nevetség tárgyává hető, s Bergman a későbbiekben mes�- nak, s a kereszthordó alakkal az élen a tettek a művészek, amin felülemelkedni szemenően az e szemléletességben rej- flagellánsok betántorognak a színre, im- próbáltak, a falubeliek és katonák hitvi- lő lehetőségekre hagyatkozik. De mint már nem két valóságsík párhuzamának lágából újra feltámad. A vallási szónok tudjuk, az irodalmi módszert nem lehet vagy visszautalásának, hanem a jelen- retorikája – ma úgy mondanánk – a lo- következménymentesen filmre adaptál- ben végbe menő összeütközésének le- gikai tautológia és populista öndoku- ni. A megoldást elfogadjuk, mert „berg- szünk a tanúi. A flagellánsok bűnbánatra mentálás mintapéldája: azzal érvel, amit maninak” tartjuk, hogy a svéd rendező hívó misztériumjátéka lesújtó realitás- bizonyítani kíván, és azt a nézőpontot a mondanivalót levélből olvastatta fel a ként tör be a vásártérre, de valóságuk is képviseli, melyet közönsége zökkenő- szereplőivel vagy monológokban mon- csak a történet egyik értelmezési síkját mentesen képes értelmezni. datta el velük, de ezáltal óhatatlanul le- képviseli, ugyanolyan belső keret, mint Ám itt kap szerepet a csepűrágók da- szűkítette a vizualitás hatókörét. a komédiások bohózata. Az ekhósszekér lában rejlő harmadik utalás, melynek A hang és a kép filmes lehetősé- vándorkomédiásainak kötetlen életvite- címzettje a néző, s dekódolása képes geiről való (minimalista) lemondás, a lében a rideg és túlszabályozott valósá- más megvilágításba helyezni a fanati- téma realisztikus ábrázolásából kiol- gon felülemelkedés vágya fejeződik ki kusok látszólagos „győzelmét”. Az utol- dásának, és a tényszerű elemek álom- (ne feledjük, hogy Bergman története a só, amit a komédiások még el tudtak szerűvel montírozásának folyamata hippi-korszak előestéjén látott napvilá- énekelni, az „áll, áll a parton…” daltöre- életre hívott valamit, ami szükségsze- got!), míg a flagellánsok erőfeszítéseik dék volt. A sűrűbben lakott partok men- rűen pótolta a vizualitás és a hangzás ellenére koruk foglyai maradnak. tén terjedő „feketeség”, a komédiások „térvesztését”. E térvesztés kompen- A buffonéria és a misztériumjáték a dalában nem csak a halál megszemé- zálása révén jutnak szerephez a zaj- valóság művészi vagy vallási meghala- lyesítésére utal, hanem a flagellánsokra zenei elemek: az érzéki konkrétsá- dásának alternatíváit kínálja, s össze- is, hiszen a menet, mintegy terjesztve gukból kioldott elemek helyét elvont ütközésükből látszólag a vallási menet a kórt, ugyanúgy „megáll”, ahogyan a akusztikus kifejezőeszközök vették át. kerül ki „győztesen”. Ebben a döntő halál is „megállt” a parton, s ugyanúgy Ahogyan Angyalosi Gergely rámutat, jelenetben kap szerepet a szöveg és a halad a járvány terjedésével, ahogyan „a zörejként megjelenő beszédnek, a hangzó elemek újszerű értelmezése. A azt a halál szimbolikus alakja teszi. Szá- csend és a zaj átmenet nélküli alterná- csepűrágók bohózatuk végén dobot ver- mukra ugyanis létszükséglet az evilági lása” központi szerepet kapott az évti- ve éneklik a már idézett záró részt: „egy szenvedés, a terjedő betegség morá- zed alkotásaiban (Nádas és Bergman). sötét alak áll, áll / áll, áll a parton” (den lis támaszt nyújt tanaik igazolásához. Miközben a zörejek jelzések és utalá- svarte stannar stannar / stannar stannar Csakhogy a komédiások énekében így sok rangjára emelkedtek, az emberi på stranden…), de még be sem fejezik e kiérződik egy olyan kétértelmű utalás, hangok a suttogások és zajok, vagyis szöveget, amikor – még nem tudjuk hon- amely leleplezi a flagellánsok képvi- a szignálszerű jelzés szintjére sül�- nan és miért – már felcsendül a dalukkal selte vakhitet. A „megállás” a flagellán- lyedtek le. A zörejek és az emberi han- prozódiai átmenetet képező Dies irae sok falubéli stációjára is utal, ebben az gok közelítése arról árulkodik, hogy vészjósló dallama. Bergman rendezésé- esetben viszont a „partok felől érkező a bergmaniana egészét meghatározó nek köszönhetően, e kettő csupán alig sötétség” nem csupán járványként, eljárásként nem csupán az egziszten- érzékelhető átmenet erejéig érintkezik, vagy a Block számára megtestesülő ciális kérdések túldíszítésére szolgál ám ez elég ahhoz, hogy a flagellánsok „sötét figuraként” válik értelmezhetővé, (ahogyan azt a rendező intellektua- hívatlan serege elnémítsa a sanyarú va- hanem a vallási hisztériaként manifesz- lizmusát bírálók vélik), hanem arról, lóság művészi felülírásának szándékát. tálódó morális-világnézeti pestisként is. hogy e jelzések jelentéssel bírnak. A komédiások elnémulnak és bénultan Bergman ezzel a rejtett utalással menti Mint láthattuk, A hetedik pecsét utalás- merednek az önostorozókra. meg a művészetet az élet számára. rendszerébe konkrét szöveg épült be, mely három idősík történéseire utalt, Lényeges, hogy a flagellánsokat nem A MINIMALIZMUS FELÉ ezzel szemben a hatvanas években már pillantjuk meg azonnal, a sűrű füstből Az elrettentés retorikáját alkalmazó nyelv helyett az akusztikus utalások ve- csak lassan bontakozik ki menetük. E szónok a „kaszás” falubeliek háta mö- szik át ezt a szerepet. Ízlés kérdése, hogy lassúságnak köszönhetően, a prozódi- gött „megcsillanó fehér koponyájáról” ezt zenei-érzéki vagy absztrakciós folya- ai átmenet akusztikai megformálása és beszél. Az utalás szcenírozására nem fil- matnak tartjuk-e, de mindenképpen jó nem maga a látvány vagy a szöveg válik mes módszerrel kerül sor: megdöbbent példa erre rögtön az első kamaradarab, a jelentés elsődleges hordozójává. Az és rettegő arcokat látunk, de nem látjuk a Tükör által homályosan összeomlás-je- ütemes táncszerű dobverést felváltja a azt, akiről beszél a szónok: a szerző az lenete, ahol az elvont akusztikus réteg Dies irae rezignált mormolása, a rikolto- irodalmi szemléletesség módszerére szubtilis kidolgozására találunk példát.

26 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman f ilmmúzeum: Ingmar Bergman Filmmúzeum: Ingmar Bergman

Karin és férje már lefeküdtek, „Átlépte a realitás korisággal halljuk őket, hangjai Karin valóságon túli világában ám a nő álmatlanul forgolódik, a határát” mintha visszaszámlálás „hívásként” értelmeződnek. Megérkezik párnahuzat neszeit halljuk. Karin (Tükör által homályosan volna. Felmegy az eme- képzeletbeli gyülekezete, a szobába be- panaszos madárvijjogásra lesz – Harriet Andersson) leti szobába, kürtjelzé- tör a patologikus képzetek valósága. Im- figyelmes. Férje ütemesen - lé sektől kísérve kitekint már az egybegyűltek suttogását halljuk. legzik, míg ő gyanakvóan fordul egy halk a tenger irányába. Bergman vallomása Viszont ez már nem A hetedik pecsétben kopogás irányába (talán apja dolgozik szerint, e film eredeti címe a „Tapéta” lett felidézett történelmi korszak közösségé- írógépén). Kissé felemelkedik, a vijjogás volna, ami érthetővé válik a következő pil- nek, kollektív félelmeit megtestesítő fla- ijesztő rikácsolásba fordul, mire alvó fér- lanatban: e tapéta virágmintás felszínén gellánsok hangja, hanem a pszichikum je vállába és a takaróba fúrja arcát. Mar- a tenger hullámainak ritmusára a vissz- elfojtott, belső önostorozása. Karin pszi- tin csak motyog álmában. A nő megnézi fények ugrándozó táncot lejtenek. Ennek chés betegsége, láthatatlan belső világa az időt, az alvó szuszogása, újra madárvij- hatására bensőséges érzés keríti hatalmá- e jelenetben a hangzó világ utalásrend- jogás hallatszik, majd Karin iszik, s a vijjo- ba Karint, fejét a falnak támasztja, mintha szerében ölt testet, mígnem utoljára a gástól megrémülve ismét a párnába fúrja hallgatózna, s erotikus félprofilban pillant helikopter zúgása jelzi a külső valóság- arcát. A zajok iránti ingerlékenységet vissza az újabb hangok irányába – immár gal való teljes szakítást, a skizoid fikciók még infantilis éjszakai félelemnek tud- átlépte a realitás határát, majd leveti kön- feltartóztathatatlan beáramlását a belső hatnánk be, de amikor felveszi köntösét tösét, s a filmtörténet egyik leghíresebb „játéktérbe”. kiderül, hogy a külvilág ingereit magára pszichózis-jelenete következik. A szövegen túli dramaturgia, a sóha- vonatkoztatja: már éppen indulna, ami- jok és sikolyok, a különféle zajok elvont kor egy hosszan elnyúló hajókürt hívó A másik valóságba átlépés jelenetének zenei rétege a kamaradarabok mentális hangként hasít az éjszakába. Megtorpan szubtilis kidolgozása már-már feledte- atmoszférájának plasztikus érzékelteté- és félig a hang irányába fordulva vár. ti a szituáció patologikus vonatkozását. sét tették lehetővé, mely elengedhetet- Karin patologikusan éli át, célzásnak A kamera fokozatosan közelít a tapéta len eszköze lett Bergman munkatere- érzi a világból érkező ingereket: várakozik, sérülésére, a fény játékába érthetetlen, pének (Gelencsér Gábor terminusával amíg a kürt hangja elenyészik, majd ami- inkább bensőséges, mint zavaró suttogá- – Persona Grata. Filmvilág 2005/6), „la- kor az előtérbe ér, ekkor már sürgető gya- sok vegyülnek. A zörejek és a természet boratóriumi közegének”.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 27 agyaranimáció műhely animáció animáció animáció animáció animáció

alkotók játszottak döntő szerepet Jo- nes munkáiban, mint a történetek és gegek kidolgozásában segédkező Mic- hael Maltese, a zenei anyagért fele- lős Carl W. Stalling, a látványterveket készítő Maurice Noble, a háttereket megalkotó Philip De Guard, a hangef- fektekben élen járó Treg Brown – na és persze „az ezerhangú emberként” le- gendássá vált Mel Blanc, aki a Warner- figurák zömét, még a legkülönbözőbb Mi a orgánumú karaktereket is, egymaga szólaltatta meg. Jones velük és álta- luk, főként az 50-es évek során alkotta rajzfilm, meg azokat az örökbecsű rajzfilme- ket, amelyek bebetonozták hírnevét az animáció krónikájában, s amelyek doki? új szintre emelték az amerikai szó- rakoztató rajzfilmek nívóját. A 60-as CHUCK JONES ÉLETMŰVE // VARGA ZOLTÁN évek vetett véget ennek az aranykor- nak, a Warner Bros. rajzfilmgyártása elsorvadt; Jones a rivális MGM stú- diónál folytatta pályáját, ahol a Tom és Jerry-szérián végzett munkája sem neki, sem a macska–egér párosnak nem vált az előnyére, miként egyetlen A KARAKTER-ANIMÁCIÓ NAGYMESTERE A MODERN egészestés rajzfilmje, az 1970-es The RAJZFILMET IS MEGELŐLEGEZTE. Phantom Tollbooth sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Más pro- izenöt évvel ezelőtt hunyt el az föl magát a ranglétrán. Az egykori és dukciói azonban megérdemelt sikert amerikai – és az egyetemes – rajz- későbbi Disney-partner, Ub Iwerks arattak – köztük az Oscar-díjat nyert Tfilmtörténet egyik legnagyobb mű- rajzfilm-műhelyében Jones cellu- The Dot and the Line és a karácsonyi vésze, Chuck Jones. A közel 90 évet élt lózlapok mosásával kezdte, később klasszikussá nemesedett Dr. Seuss- alkotó több mint hat évtizeden keresz- kifestőként és fázisrajzolóként sajá- adaptáció, a How the Grinch Stole tül dolgozott az amerikai rajzfilmgyár- tította el a szakmai fortélyokat – ani- Christmas!. Saját vállalkozásában, a tásban, a 30-as évek elejére datálható mátori tapasztalatszerzését követően televíziónak dolgozva, illetve vissza- inasévektől egészen az élőszereplős rendezőként az 1938-as The Night visszatérve a Warner Bros. égisze alá, filmekhez készített rajzfilm-részlete- Watchmannel debütált, immár a War- Jones a következő évtizedekben is kig a 90-es években (Szörnyecskék 2; ner Bros. számára rajzfilmeket szállító termékeny alkotó maradt, a nevéhez Teledili; Mrs. Doubtfire). Pályája fény- stúdióban, Leon Schlesinger vállalko- fűződik több míves Kipling-feldolgo- korában – a II. világháborút követően zásában. Jones nem kisebb géniusz zás is, az egyedi rajzfilmek – köztük az 50-es évek végéig – Jones a War- keze alatt bontogatta szárnyait, mint egykori művei – folytatásai mellett. ner Bros. rajzfilmes részlegének egyik Tex Avery, s olyan kiválóságok társa- Chuck Jones életművének máig főrendezőjeként meghatározó alakja ságában érlelhette saját stílusát, mint tartó hatása és legjobb filmjeinek volt a tengerentúli animációs film- Friz Freleng és Bob Clampett – ez a elévülhetetlensége sok tényezővel kultúrának. Az akkoriban felcsepere- nyerő csapat azonban nem maradt magyarázható, mindenekelőtt azzal, dő, később az amerikai tömegfilmet sokáig együtt. Miután a rajzfilmkészí- hogy a direktor művészete homlok- megújító rendezők közül többen is tő műhely a Warner Bros. tulajdonába egyenest eltérő rajzfilmes trendek rajongva tisztelik – legyen szó George került 1944-ben, Jones és Freleng vit- alapján egyaránt megközelíthető. Az Lucasról, Steven Spielbergről vagy kü- ték tovább a Schlesingernél indított animációtörténész Paul Wells találó lönösen Joe Dantéról (lásd Filmvilág szériákat, a Looney Tunest és a Merrie megállapítása szerint Jones középutat 2016/8.); és a kortárs animáció promi- Melodiest (kettejük mellett a kevésbé képvisel a Walt Disney-féle „cukiság” nensei sem tagadják Jones rájuk gya- kreatív Robert McKimson jegyezte az és érzelmesség, illetve a Tex Averyt korolt hatását, John Lassetertől Matt epizódokat rendezőként). Bár Jones jellemző anarchisztikus, szélsőséges Groeningen át Eric Goldbergig. és a többi direktor viszonya a vállalat túlzásokra hagyatkozó humor között. Művészeti iskolában töltött diák- vezetőivel nem volt problémamentes, De legalább ennyire inspiráló amel- éveit követően a rajzolást szenvedé- mégis lehetőségük nyílt felépíteni a lett érvelni, hogy Jones munkássága a lyeként űző Charles M. Jones hamar maguk alkotói csapatait, amelyeknek klasszikus, mesei alapú Disney-animá- az animációs film közelében találta öthetente kellett egy-egy hétperces ció és a rajzfilmet a modern művészet magát, s egy évtizeden belül küzdötte rajzfilmet megcsinálniuk. Olyan társ- szellemével összeboronáló UPA-stílus

28 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág animáció animáció animáció animáció animáció animáció a nimáció animáció animáció animáció animáció animáció animáció

között is hidat épített. Ám akármelyik mintha önálló személyiséggel rendel- humor más irányba mutat: a burleszk- „skálát” nézzük is, az életmű zseniali- keznének, amelyet filmről filmre „ma- filmes hagyományok folytatásának tásának magyarázata alapvetően ab- gukkal visznek”, s bármilyen történet- jegyében a rajzfilmfigurák a robban- ban rejlik, hogy Jones egész pályáján ben tűnnek is föl, mindig egy adott tásoktól kezdve a nagy eséseken át a a karakteralapú animáció lehetőségeit viselkedésminta jellemzi őket. Ennek püfölésekig a legváltozatosabb – ko- fürkészte. jegyében Tapsi Hapsi magabiztos, rá- mikus színezetű – atrocitásokat „élik termett és győzelmet arató figuraként át”. Ennek a humornak a legradikáli- „MI VAN, DOKI?” lép fel (antréját az elmaradhatatlan sabb képviselője Avery volt, akinél a Ha akadnak valódi kihívói a Disney- szólás kíséri: „What’s up, doc?” / „Mi geg számított elsődlegesnek, a sok- műhelyben született rajzfilmsztárok- van, doki?”), míg az örök vesztes Dodó szor szürreális fantáziáról árulkodó nak, Miki egérnek vagy Donald kacsá- kacsa egoista, gyáva és akarnok. Ez poénözön; ezzel szemben Jones a ka- nak, akkor kétségkívül a Warner Bros. az erős kontraszt olyan remek rajzfil- raktereknek adott elsőbbséget, figu- szériáiban kiérlelt, máig közkedvelt fi- mekben hangsúlyozódik ki, mint pél- rái nem csupán arra szolgáltak, hogy gurák azok. Közülük sokan ugyan több dául a talált kincs körül bonyolódó Ali megannyi rajzfilmgeget vezényeljen alkotóhoz, avagy „nevelőapához” Baba Bunny, vagy az óriáspaszuly me- le rajtuk. Még akkor sem, ha nála sem kötődnek – a legnépszerűbb karak- séjét átfazonírozó Beanstalk Bunny. hiányzik az erőszakos humorú bur- ternek mondható Tapsi Hapsi (Bugs Dodó kacsa nárcizmusa a gyermeteg, leszkrajzfilm szokásos kelléktára, és Bunny) debütálásában Ben Hardaway ámde sokszor cselekvőképesebbnek akadnak olyan munkái, amelyek na- és Tex Avery egyaránt szerepet vállalt, bizonyuló Cucu malaccal szembeál- gyon közel kerültek Tex Avery őrült nem is beszélve Dodó kacsa (Daffy lítva is többször megjelenik, legyen humorához (mint például a fergeteges Duck) és Cucu malac (Porky Pig) első szó westernparódiáról (Drip-Along áruházi üldözésre-bújócskára épülő megjelenéseiről –; legkiforrottabb Daffy) vagy a kosztümös kalandfil- Hare Conditioned). A különbség külö- alakváltozataik azonban a mek kifigurázásáról Robin( nösen jól tetten érhető a karakterek későbbiek során Jonesnál je- „Többet mesélnek Hood Daffy). jellemzésére és a nevettetésre egy- lentek meg. Ez nemcsak kül- a szituációkról, mint Az antropomorf és egyé- aránt szolgáló szóbeli intrika, valamint ső tulajdonságaikra értendő, a szavak” nített állatkarakterek a az időzítés szerepében. A verbális po- hanem bizonyos értelemben (Chuck Jones: Rabbit Disney-tradícióval bizto- énok – kivált a személyes névmások a „személyiségjegyeikre” is: Fire - Tapsi, Elmer és sítanak laza kapcsolatot, félreértelmezésén alapuló átverések Jones úgy kezelte figuráit, Dodó) de a köréjük-rájuk épülő – szinte szellemi tűzpárbajjá érnek Jones „vadászat-trilógiá- jaként” is számon tartott rajzfilmjeiben, amelyek Tap-­ si Hapsi, Dodó kacsa és Elmer Fudd szembenállá- sát variálják (Rabbit Fire; Rabbit Seasoning; Duck! Rabbit! Duck!). S míg az Avery-filmekben valósággal záporoznak a ritmust felpör- gető gegek, Jones (hason- lóan Freleng és McKimson műveihez) visszafogottab- ban és nyugodtabban me- sél, s ami a legfontosabb: gegjei működésében az elnyújtásnak, a várakoz(tat)- ásnak is komoly szerepe van – utalhatunk olyan vissza- térő momentumokra, mint amikor a Prérifarkas (Wile E. Coyote) csak azután zuhan le a magasból, ha észreve- szi, hogy már nincs talaj a lába alatt; vagy midőn Pepe Le Pew nem észleli, hogy imádottja kicsusszant szorító öleléséből, és már csak a levegőt csókolgatja. Nem ritka, hogy rajzfilm- karakterei másodpercek-

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 29 agyaranimáció műhely animáció animáció animáció animáció animáció

mérföldköveihez), számos Jones-film jóval korábban élt hasonló vizuális ötle- tekkel. Korai művei közül a The Dover Boys ember- karaktereinek automata- szerű mozgatása többek szerint a UPA-féle limited animationt előlegezi meg; a The Aristo-Cat csíkozott mintázatokra épülő hát- térvilága pedig a figura pszichológiai állapotát megjelenítő, már-már op- art stílusú háttérként is értelmezhető. Ugyancsak ezt a vonulatot példázzák a Wackiki Wabbit trópusi szigetének növényvilágát adó dekoratív hátterei, a The Wearing of the Grin fináléjának Dalít idéző álombéli tájképei, vala- mint a Gyalogkakukk-szé- ria azon epizódjai, ame- lyek a sziklás-sivatagos közeget egyre lecsupa- szítottabban viszik vá- szonra. Így amikor Jones re mintegy „lefagynak”, „Illúziók, vágyképek lény egymást majmoló a Broomstick Bunnyban körvonalakból míg keresik a szavakat, nyomába ered” mozgássora is a Hare- és foltokból álló háttér előtt játszatta fölocsúdnak megdöbbe- (Chuck Jones: Stop! Look! Way to the Starsban. A le Tapsi Hapsi kalandját egy boszor- nésükből – a történések And Hasten! - Gyalogkakukk Gyalogkakukk-széria kánykastélyban, sokkal inkább vissza-, ilyesféle „feltartása” ke- és Prérifarkas) Jones legismertebb be- mintsem átvette a UPA-stílus némely véssé számított jellemző széd nélküli műve (lásd elemeit. Jonesnak egyébként kérész- fogásnak mások munkáiban. Filmvilág 2011/9.), itt a Prérifarkas életű munkakapcsolata is volt a UPA- A Jones-féle karakter-animáció megjelenítése kínálja az alakváltoza- val (sőt, korábban egy nyúlfarknyi egyik legszembeötlőbb vonása a fi- tok bőségét (a Gyalogkakukk, vagyis megbízatás a Disney-hez is kötötte, gurák testnyelvének szofisztikáltsága: Road Runner hozzá képest kevéssé részt vett a Csipkerózsika előkészíté- egyénítésükben és a közönség meg- rétegzett karakter). Feltétlenül meg- sében): a Vidám dorombolók (Gay Purr- nevettetésében egyaránt fontos sze- említendő a jonesi karakteranimáció ee) macskamusicaljének forgatóköny- repet játszik a rajzszereplők gesz- egyik legnagyobb bravúrja is: a Feed vét első feleségével közösen jegyezte tusrendszere, mimikája – különösen the Kittyben ugyancsak szavak nélkül (lásd Filmvilág 2012/2). érdemes a szemek megjelenítésében élhet át a néző kötődést, aggódást és A háttér elvontságának fokozása ki- lejátszódó, rendkívül kifejező mó- még ezernyi érzelmet – egy kiscicáról fejezetten gyümölcsözőnek bizonyult dosulásokra figyelni –, ezek sokszor gondoskodó bulldog megható és mu- a Marslakó Marvin karakterét fellép- többet mesélnek a szituációkról, mint latságos portréján keresztül. tető sci-fi komédiákban, amelyek a szavak. Kivált akkor, ha a szereplő A karakterek egyénítésére irányu- műfaji kötődésük okán lényegében csakugyan nem beszél, vagy ha a film ló törekvésekkel érdekes ellentétbe meg is követelték a vizualitás cizellá- egésze lemond a beszédhangról. Gon- állítható, hogy Jones és alkotótársai lását, s lenyűgöző futurisztikus miliőt dolhatunk olyan pantomimjátékokra, (főleg Noble) a hollywoodi rajzfilmben vonultattak fel – mindenekelőtt az mint a vitrinbe zárkózó macskalány sokáig szokatlanul stilizáltnak számító ünnepelt Duck Dodgers in the 24½th és Pepe Le Pew néma, ám felettébb háttereket használtak – noha ebből Century, amely Dodó kacsát és Cucu beszédes gesztikulálása a For Scent- a vonatkozó alkotásokban általában malacot tette Marvin ellenfeleivé imental Reasons remeklésében; a ke- nem adódik disszonancia, sőt: erő- az X bolygóért folytatott harcban. A vésbé méltatott Scaredy Catben Szil- sebbek tőle. Bár az amerikai rajzfilm karakteranimáció és a háttér stilizá- veszter macska próbálkozása, hogy képi világának modernizálódását a ciója két Jones-filmben bizonyos - ér mutogatva értesse meg Cucu malaccal UPA stúdió forradalmi stilisztikai vál- telemben briliáns módon átfedésbe a rájuk leselkedő veszélyeket; de ilyen toztatásaihoz szokás kötni (a Gerald is került, mert maguk a figurák lettek Tapsi Hapsi és egy madárformájú űr- McBoing-Boing vagy a Rooty Toot Toot absztrakciók: a High Note-ban kerge-

30 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág animáció animáció animáció animáció animáció animáció a nimáció animáció animáció animáció animáció animáció animáció

tőző hangjegyek (!) elevenednek meg, kényszerül, hogy az antihőssel azono- a Prérifarkashoz hasonlóan meg van míg a The Dot and the Line a címsze- suljon – az agresszor szereplőtípusa fosztva a beteljesülés lehetőségétől replők – azaz a pont és a vonal – között ugyanis áldozattá válik, s a megalázó – a Jones-életműben ez a két sorozat kibontakozó szerelem krónikája (igaz, kudarcok és a szüntelen nekilódu- teszi komikus módon megközelített narrátorszöveg segítségével). lások váltakozása révén a közönség alapélménnyé a frusztrációt. szánni és sajnálni kezdi a figurát. Alig- A rendező más alkotásai is boncol- A FRUSZTRÁCIÓ KOMÉDIÁI ha akad olyan néző, aki ne kívánta gatják ezt a témát, köztük az alulérté- Chuck Jones a figura- és képalkotás volna, hogy végre siker koronázza a kelt, de imádnivaló Much Ado About mellett a hollywoodi rajzanimáció mű- Prérifarkas – örökös bukásra ítélt – ki- Nutting, amelyben egy New York-i faji vonzalmainak és elbeszélésmód- tartását. Pedig ha a Prérifarkas elkap- mókus kókuszdiót szeretne feltörni jának módosításában is nevezetes ná a Gyalogkakukkot, az azzal lenne – mindhiába. Jones három főműve eredményeket ért el. A műfajparódiák egyenértékű, mintha Godot megérkez- közül kettő is a frusztrációra épít, de persze egyáltalán nem számítottak ne Beckett darabjában. (A széria és a egészen eltérő szituációkhoz társít- szokatlannak, más animációs rende- burleszk kapcsolatáról lásd írásomat a ják. A Duck Amuck minden idők egyik zők is szívesen gúnyolták a populáris Café Bábel 2011/2-es számában.) legerősebben önreflexív animációja mozi műfajait és sztárjait – az viszont A hajszaburleszk-formulát Jones (bár nem előzménytelen, lekörözi a példátlannak mondható, hogy Jones más rajzfilmekkel is felülírta – ezek hollywoodi rajzfilm valamennyi - ha éppen a komikus animáció legizmo- szintén saját figurákat szerepeltettek, sonló törekvését), amelyben Dodó sabb trendjét, a hajszaburleszket köze- bár a Gyalogkakukknál szerényebb kacsa egy láthatatlan animátor (csak lítette meg parodisztikusan. Legismer- epizódszámot értek el. A Feed the a slusszpoén fedi fel, ki is ő) manipu- tebb saját figuráin alapuló sorozatát, a Kittyben megismert bulldog, Marc Ant- lációitól szenved, s a kép és a hang Gyalogkakukk-szériát ugyanis az hívta hony további rajzfilmekben is pártfo- összetevőinek folyamatos megboly- életre, hogy a hajszás rajzfilmek – kü- golta kismacskáját (Kiss Me Cat; Feud gatása minduntalan megakadályozza, lönösen a Tom & Jerry – formuláját Cat). A The Aristo-Catben debütált hogy megtalálja a helyét a rajzfilmes állítsa szokatlan fénytörésbe. Ennek egérduó, Hubie és Bertie a rendező fikcióban. Hasonlóképpen sokfé- egyik legmarkánsabb eszköze az volt, talán legfeketébb humorú műveiben le értelmezésre ad lehetőséget, de hogy míg a William Hanna – Joseph Claude macska orra alá tört borsot, a még enigmatikusabb a One Froggy Barbera szerzőpáros újabb és újabb feje tetejére állítva a macska–egér já- Evening, amely a meggazdagodás vá- variációkat talált ki arra, milyen kö- ték írott és íratlan szabályait. A Mouse gyának szatirikus meghurcoltatását zegbe helyezze Tom és Jerry konflik- Wreckersben ez szó szerint értendő, kínálja: az éneklő béka „szerencsés” tusát, Tex Avery pedig az abszurditásig amikor a szadista rágcsálók a padló és megtalálója nem tudja pénzre vál- fokozta a hajszát (főként a King Size a mennyezet felcserélésével (!) kerge- tani felfedezettjét (az állat csak neki Canaryban), addig Jones tudatosan tik őrületbe a macskát, akinek túlérzé- ad elő showműsort), s a férfi tönkre- szorította nagyon szűk korlátok közé kenységét a The Hypo-Chondri-Catben megy, bolondokházába zárják, végül a Prérifarkas és a Gyalogkakukk szem- úgy használják ki, hogy megrendezik nincstelenként tengődik. Jones kar- benállását – hogy aztán a lehatárolt neki a saját temetését, majd útnak in- rierjének csúcsát az a rajzfilm jelen- motívumrendszeren belül találjon ki dítják a macskamennyországba – lég- ti, amelyet ugyan nem a frusztráció újszerű variációkat. Minden epizód- gömbön! A Prérifarkas „alteregója”, a formál, de megtörténik benne, amit ban ugyanazon formula ismétlődik: a piros orrú Ralph is feltűnt a színen, aki szinte lehetetlennek hinnénk: Tap- Prérifarkas a jellegzetes sziklás-siva- az őrkutyát, Sam Sheepdogot kicselez- si Hapsi (látszólag legalábbis) veszít tagi közegben csapdákat állít, hogy ve próbálja megkaparintani a legelgető benne. Az operákhoz kötődő Jones- foglyul ejtse az extrém gyorsasággal bárányokat – s mindketten munkaköri művek, a kiváló Long-Haired Hare és suhanó madarat – de tervei, eszközei előírásként végzik tevékenységüket. a mesterműként jegyezhető Rabbit és cselekedetei visszafelé sülnek el Sok tekintetben a folyton reménytele- of Seville sorát tetőzi be az 1957-es (sokszor a szó szoros értelmében!), s nül szerelmes borzfigura, Pepe Le Pew What’s Opera, Doc?, amely a rendezőt a Gyalogkakukkot sohasem kapja el. karakterére fókuszáló sorozat áll a leg- és minden munkatársát csúcsformá- Jones nem csupán a formulakövetés közelebb a Gyalogkakukk-szériához, ban mutatja. A monumentális Wag- ilyetén túlhangsúlyozásával tért el legalábbis a hasonló alaptörténetek ner-zenét nyúlfarknyi vetítési időbe a szokványosabb hajszaburleszktől, variációira építő elbeszélésmód és a préselő, nagyívű produkció Tapsi hanem azzal is, hogy sorozatából ki- hősfigura alapján. A Pepe-rajzfilmek a Hapsi és Elmer Fudd viszályát grandi- vonta – pontosabban minimalizálta romantikus (és szexuális) érdeklődés ózus díszletek közé helyezi, s lehen- – a tényleges üldözéseket (nagyon motivációjával magyarázzák az üldö- gerlő balett-tánccal és torokszorító keveset látni az epizódokban, hogy a zésszituációt, s a félreértések vígjá- ritmikus montázzsal fokozza a hatást Prérifarkas a Gyalogkakukk nyomá- tékával frissítik a sémát: Pepe mindig – joggal jegyzik a valaha készült leg- ban lohol), és a hangsúlyt áthelyezte olyasvalakibe habarodik bele, aki leg- remekebb animációs filmek között. a masinákkal folytatott küzdelmekre többször véletlenül ölt borzbundát A szokatlan végkifejletet egyszerre (vagyis a gépiesség ugyancsak kedvelt – vagyis a főszereplő illúziók, vágyké- erősítő és felülíró poén a (tetsz)halott burleszk-témáját helyezte előtérbe). S pek nyomába ered. A szerelemről kel- Tapsi Hapsi zárószava, Jones telitalá- még legalább egy nagy csavar módo- lemesen keserédes koncepciókat sej- latos befejezéseinek egyike: „Mit vár- sít a képleten: a néző óhatatlanul arra tető sorozat olyan főhőst választ, aki tak egy operától? Happy endet?”

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 31 magyar muhely magyar muhely magyar muhely

tek. Közben esküvői előkészületek zajla- BESZÉLGETÉS TÖRÖK FERENCCEL nak, a jegyző fia házasodik. A történet felfogható egy antik drá- mának, ami egy olyan nyáron játszódik, 1945 nyarán, amikor még minden jóra fordulhatott volna, még volt rá esély, Hiányzó láncszem hogy egy demokratikusan fejlődő polgá- ri társadalom alakuljon ki Magyarorszá- gon. Akkor még nem lehetett tudni, hogy MORSÁNYI BERNADETT szovjet megszállás jön, hogy egypárt- rendszer lesz 1990-ig. Még napsugaras nyár van, vége a háborúnak, aratás után vagyunk, augusztus 12.-e, vasárnap dél van, a falu lakói esküvőre készülnek… TÖRÖK FERENC A KOCCANÁS ÉS AZ APACSOK ADAPTÁLÁSA UTÁN SZÁNTÓ T. GÁBOR A filmben több karakter szerepel, mint 1945 (HAZATÉRÉS) CÍMŰ NOVELLÁJÁBÓL KÉSZÍTETT FILMET. AZ 1945 MAGYARORSZÁ- a novellában, s az esküvő is új motívum. GON ELŐSZÖR A TITANIC FILMFESZTIVÁLON LESZ LÁTHATÓ. Miért kellett változtatni a történeten? Az volt a koncepciónk, hogy meg kéne Szántó T. Gábor 1945 és más történe- repeltek. Közben volt egy másik filmter- mutatni a falut, s a falusiak reakcióját, tek című kötete a film hazai bemutatójá- vem, a Delfin – Hajós Alfréd története –, kicsit hasonlóan, úgy, mint Spiró György val egy időben kerül boltokba, de a novella aztán bejött a Senki szigete (2014), ami- drámájában, a Koccanásban (2009), korábbi változata, a Hazatérés már 2004- re Sándor Pál kért fel. A film elkészítése ahol egymásba ütköznek a kocsik egy ben megjelent. Mikor olvastad először a után elmentem tanítani egy évre Ameri- budapesti utcasarkon, s ezáltal rálátás művet, s miért érezted úgy, hogy filmet sze- kába, közben egy amerikai alapítványtól nyílik a társadalomra. Tehát kivágtunk retnél készíteni belőle? kaptunk pénzt az 1945 előkészítésére, egy Zeitstück-öt, egy időszeletet, s meg- A 2000-es évek elején itt Újlipót­ ­ s akkor új lendületet kapott ez a törté- próbáltuk reprezentálni a társadalmat. városban, a Tátra utcában laktam, Szántó net. Végül a Filmalaptól is megkaptuk a A novella arról szól, hogy megérkezik T. Gábor pedig a szemben lévő házban, s gyártási pénzt, s 2015 nyarán, körülbelül két titokzatos idegen, hogy végrehajt- amikor bemutattuk az első két filmemet, másfél éve leforgattuk a filmet, egy évet sa a küldetését. A falusiak reakciói nem s készültem a következőre, Gábor oda- dolgoztunk az utómunkán, s idén janu- voltak kidolgozottak, a filmben viszont adta a novelláskötetét. Megkért, hogy árban készültünk el a végleges verzióval. megpróbáltuk megjeleníteni a különbö- olvassam el, hátha találok olyan novel- Már most rengeteg a külföldi fesztivál ző álláspontokat a vasutastól a jegyzőig, lát, amiből filmet lehetne készíteni. A meghívás, Amerikában előbb fogjuk be- a paptól a rendőrig. Ezért találtuk ki, hogy Hazatérést választottam, mert nagyon mutatni az 1945-öt, mint itthon. legyen egy olyan ünnepség, ami fontos filmszerűnek éreztem, annyira egysze- Szívesen dolgozol együtt írókkal? a falunak, ahol meg lehet mutatni a fia- rűen láttatta magát, sosem éltem falun, Csak a pályám elején, a Moszkva térnél talokat, s az időseket egyszerre. Minél de pontosan tudtam, melyik az a falu, jegyeztem magam a forgatókönyvet, a bonyolultabb, gazdagabb egy társada- ahol játszódik, milyenek az emberek, s Szezont (2004) Podmaniczky Szilárddal lomrajz, annál árnyaltabb a kérdésfelve- milyen lehet azon a hegyi úton végig- írtam, az Overnightot (2007) Maros And- tés, s itt nincs két egyforma reakció, ezért menni. ’71-ben születtem, de ahogy rással, utána adaptáltam Spirót, majd kellettek az új karakterek, például a pap, olvastam a történetet, megmozdult ben- Bereményit. Szívesen dolgozom íróval a a vasutas, a szomszédasszony, a kocsmá- nem, mintha a saját nagyszüleim idejére forgatókönyvön, mert inkább a dialógus- ros, vagy a rendőr. Nem akartunk ítéletet visszamentem volna a történelemben. hoz van érzékem, mint a dramaturgiához, mondani, csak bemutattunk egy viszony- A novella szikár és egyszerű volt, feszes a praktikus, vizuális megvalósítás oldalá- lag provokatív szituációt. Jön két ortodox időtartamú, hiszen alig három óra alatt ról tudok hozzátenni a történethez. Szán- zsidó, aki túlélte a lágert, titokzatos szel- játszódik. Ez egyfelől a görög drámákat tó T. Gáborral könnyű volt együtt dolgoz- lemlények, nem tudjuk, hogy mit akar- idézi, tér, cselekmény, idő egységére ni, végig hitet adott az a lényeglátás, amit nak. A nézők a falu lakosságával is azo- épül, tehát időkezelésében leginkább Gábor ebben a történetben meg tudott nosulnak, mert csak a film végén derül ki, egy színpadi műre hasonlít, viszont tér- fogalmazni. Ez a sztori alapvetően az miért érkezett a két feketeruhás figura. A kezelésében már egy film lehetőségét övé, ő akarta először elmesélni, de olyan nézők is ugyanazt a bizonytalanságot ér- hordozza magában. A Moszkva tér (2001) hosszú volt az előkészítési idő, hogy már zik, mint a falu lakói. Hiába mondjuk azt, után az volt a mániám, hogy olyan filmet régóta a sajátomnak érzem. hogy béke van, esküvő van, olyan dolgok szeretnék készíteni, amiben kevés a di- Kérted, hogy minél kevesebbet beszél- történtek a múltban, ami az unokáink- alógus, s ebben a novellában alig van jünk történetről, de annyit muszáj elmon- nak és a dédunokáinknak is befolyásolni párbeszéd. Elkezdtünk Gáborral dolgoz- dani, hogy a cselekmény egy Tokaj kör- fogja az életét. Ha meg kell határozni a ni a forgatókönyvön, először kisfilmben nyéki hegyaljai faluban játszódik. 1945. filmet műfajilag, akkor sokkal inkább drá- gondolkoztunk, aztán tévéfilmben, vé- augusztus 12-én két ortodox zsidó száll le ma, krimi, s csak egy harmadik, negyedik gül nagyjátékfilmben. Éveken át írtuk egy Budapestről érkező vonatról, s amíg szinten mondom azt rá, hogy holokauszt- a forgatókönyvet, több olyan figurát is begyalogolnak a faluba, az ott élők azon film. Természetesen a holokauszt témája kitaláltunk, akik a novellában nem sze- tépelődnek, milyen szándékkal érkezhet- 1945-ben Magyarországon megkerül-

32 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág m agyar műhely magyar muhely magyar muhely magyar muhely magyar muhely SZILÁGYI LENKE FELVÉTELE nére az elsők között mászik fel a darus kocsira negyven fokban is, ő megy a kamerával, s nincs az, hogy csak világít, ahogy a nagy sztárok szokták, hanem na- gyon keményen dolgozik. Majdnem 46 éves vagyok, de ahhoz fiatal, hogy pon- tosan el tudjam kapni ennek a kornak a hangulatát. Amikor a Moszkva térben a ’89-es érettségiről készítettem filmet, tudtam, milyen volt a hangulat, milyen volt az illata annak az osztályteremnek, milyen volt a félelme annak az érettsé- ginek. Mikor azon gondolkoztam, hogy ennek a történetnek a hangulatát ki te- remthetné meg, Elemér jutott eszembe, és a Fotográfia (1972) falujának világa. Ragályi a film története idején már öt éves volt, gyerekszemmel figyelte az eseményeket. Elemér tudta, hogy milyen hetetlen, de ez a film ennél Török Ferenc: 1945 A Sorstalanságban Mar- volt az akkori hangulat falun, rengeteget többrétegűbb. Szerencsének (Rudolf Péter) cell még nagyon fiatal volt, segített az előkészítés során, hogy sike- tartom, hogy a Saul fia (2015) a filmet pedig régen láttam, rüljön megteremteni egy korabeli falu előttünk elkészült, s az emberek ma talán vagyis a szereplőválogatáskor ez nem atmoszféráját. Azt már az elejétől tud- már sokkal jobban értik, mi történt ’44- jutott eszembe. Tanítványom volt a Szín- tam, hogy fekete-fehér filmet szeretnék, ben, így nekünk is sokkal könnyebb volt művészetin, szeretem, mikor operatőrök mert ez egy gyászfilm, ebben a háború- nekifognunk az 1945-nek. színészkednek, mert pontosak, tudják, ban mindenki elvesztett valakit. Nagyon A Senki szigetében tudatosan idézed az hogy hol van a kamera. Két olyan karak- sokat tanultam Elemértől, mindig élve- Eszkimó asszony fázik (1984) és a Meteo tert kerestem, akik a mozdulataikban má- zem, ha nem a saját generációmból van (1989) című filmeket. Az1945 több szem- sok, megtörtek, vékonyak, akik kívül van- munkatársam, mert lehetőséget jelent, pontból is felidézte bennem a Körhintát nak a testükön, vallásos emberek, úgy hogy kicsit kilépjek a magam világából. (1956), a tűz motívuma pedig Móricz Zsig- mozognak, mintha lebegnének. Marcell Az Overnight elkészítése után azt nyi- mond regényeinek világát. légies alkat, s az idősebb ortodox zsidót latkoztad, hogy az első tanulási folyamat Móricz nélkül nem lehet magyar falut alakító táncművész, Angelus Iván is. lezárult az életedben. Mit érzel most, az ábrázolni, ha egy pestinek azt mondják, Az egyik főszereplőt, a jegyzőt Rudolf Pé- 1945 forgatása után? csinálj filmet a magyar vidékről, Móricz ter alakítja, a feleségét pedig Nagy-Kálózy Azt, hogy a második is lezárult, mert Zsigmond regényei jutnak az eszébe. A Eszter. Miért egy színészházaspárt válasz- most is úgy érzem, hogy befejeztem va- Körhinta világa is megjelenik a filmben, tottál a szerepekre? lamit ezzel a filmmel. Egy 1945-ben ját- imádom a hatvanas évek filmjeit, de A jegyzőné elnyomott, kiszolgáltatott szódó fekete-fehér film leforgatása nagy igazából az ötvenes években készült al- karakteréhez nagyon passzol Eszter tü- feladat volt, ráadásul több mint tíz évet kotásokból, Fábri Zoltán és Makk Károly nékenysége, arisztokratikus vékonysága, vártam rá. Kérdés volt számomra, hogy munkáiból merítettem. Az erősebb, exp- sápadtsága. Rudi pedig egyik kedvenc mennyire tudok beszélni egy olyan kor- resszívebb realista drámák hatottak rám. színészem, de nehéz volt eldöntenem, ról, amiben nem éltem, egy olyan prob- De 1945-tel, ezzel az átmeneti időszak- hogy övé legyen a szerep, annyira más lémáról, ami nem a személyes élménye- asszal, amikor a németek már kivonultak, karaktereket kellett megformálnia a víg- imből táplálkozik. Leginkább a jegyző az oroszok megérkeztek, s mindenki azt játékokban, mint itt, ahol egy kemény, fiával tudtam azonosulni, akit Tasnádi hiszi, három hét múlva elmennek – ez el gátlástalan figura. Eszter mérges is volt Bence alakít, nála tudtam elkapni az igazi is hangzik a filmben –, tehát közvetlenül rám, mert a szerep miatt Rudinak híznia sztorit. Egy kicsit ügyetlen, elnyomott ka- a „felszabadulás” utáni időszakkal sok- kellett 15 kg-ot, de aztán visszafogyott, rakter, sokkal érzékenyebb, mint a közeg, kal kevesebb film foglalkozik, mint az azt így mi is kibékültünk. ahová született, viszont okos és lát min- megelőző háborús évekkel. A hiányzó Egyszer azt nyilatkoztad, hogy kétféle dent, és pontosan összerakja, hogy mi láncszemnek hívom ezt a történetet – tör- rendező van, az egyik nyugalomból rendez, történt. Ezalatt a két-három óra alatt válik ténelmileg is hiányzó láncszem –, a há- a másik típust a konfliktusok inspirálják, s világossá számára, hogy mibe rángatta ború és a kommunizmus között, hogy mi mert nyugalomból szeretsz rendezni, ezért bele az apja, s hogy neki kellene elvinnie történt, azon túl, hogy idegen megszállás barátokkal dolgozol együtt. Most mégsem a balhét. De végül ki tud lépni egy olyan volt, s egy másik megszállás véget ért. Ezt Garas Dániel, hanem Ragályi Elemér volt helyzetből, kapcsolatból, közegből, ami a hiányzó láncszemet próbáltuk meg tár- az operatőröd. számára káros és fojtogató. Az olyan ka- sadalmi drámában megmutatni. Igen, én mindig nyugalomból szeretek rakterekben hiszek, akik azért lépnek ki, A fiatalabb ortodox zsidót Nagy Marcell rendezni, Elemér a világ legnyugodtabb mert erősebbé válik a hitük, tudják, hogy alakítja, így számomra a Sorstalanságot embere, tehát az, hogy vele dolgozhat- a helyzet kiábrándító, de valami mégis (2005) is asszociálja. tam, nagyon passzolt nekem. A kora elle- erőt ad nekik, hogy tovább lépjenek. filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 33 magyar muhely magyar muhely magyar muhely

szek és művésznők többségét személye- BESZÉLGETÉS MORCSÁNYI GÉZÁVAL sen ismertem. Többször előfordult, hogy egészen az utolsó pillanatig azt hitték, hogy én ott, mint dramaturg vagyok je- len, és rettenetesen meg voltak döbben- ve, amikor eljutottunk ahhoz a ponthoz, A tehenek tekintetében hogy akkor mondjuk össze a szöveget. Ez eléggé vicces szituáció lehetett. Volt, akinek leesett az álla? KOLOZSI LÁSZLÓ Volt akié, igen. Az nagyon nagy él- mény volt, hogy olyan színeszekkel, akiket a Radnótiból vagy máshonnan, jól ismertem, úgy találkozhattam, hogy nem a szokásos, hétköznapi kontaktus a A FILMBEN MÉG SOHASEM JÁTSZÓ ELISMERT KÖNYVKIADÓ ÉS DRAMATURG SZÁMÁRA cél, tehát mondjuk nem a szemkontak- NAGY VOLT A KIHÍVÁS, ENYEDI ILDIKÓ KORÁBBI FILMJEIBEN OLYAN SZÍNÉSZEK tus, hanem egy annál sokkal mélyebb, JÁTSZOTTÁK A FŐSZEREPET, MINT ANDORAI PÉTER VAGY OLEG JANKOVSZKIJ. izgalmasabb és érzékibb kapcsolat jön létre közöttünk. orcsányi Gézát kérte fel Enyedi ő mondja, amennyire csak tudom. Volt Te felépítetted magadban a karaktert? Ildikó a Testről és lélekről fősze- még egy beszélgetésem utána Gothárral, Voltak alapvető elképzeléseim. De Mrepére. Az eredetileg a szerepre aki azt mondta, ha egy olyan kaliberű al- mindig megvártam, mit mond Ildikó. És ő kiszemelt Andorai Péter egészségi ál- kotó, mint Ildikó, a te arcod akarja, akkor a legmerészebb várakozásaimat is felül- lapota nem tette lehetővé, hogy főbb mondjál igent. Készítettünk egy próba- múlta. El sem jutottunk oda, hogy én mi- szerepet vállaljon egy újabb Enyedi- felvételt Ildikó lakásán. Azt találta ott ki, lyen típusú instrukciót várok el. Ő ennél filmben. Enyedi Ildikó döntése azért hogy legyen béna a bal karom. Úgyhogy sokkal hozzáértőbben, körültekintőbben lephetett meg sokakat, mert Morcsányi életem első videófelvételén, megérke- járt el. Ha szükségét érezte, rám szólt, Gézát eleddig mint a Radnóti Szín- zem egy lakásba, az aktatáskával, a kul- hogy, mondjuk, akkor, amikor hátulról ház dramaturgját, könyvkiadót – e két csokkal szerencsétlenkedve. Ezt követő- vettünk föl, igencsak kiengedtél. Ez nem poszton több évtizednyi időt töltött en Ildikó viszonylag gyorsan úgy döntött, az az intenzitás, amit várok tőled. Persze el – lehetett ismerni. A Magvető Kiadó a kisebb nagyobb próbafelvételek alap- ez nem volt ennyire durva. Sokkal fino- élén állva a legkiválóbb íróink műveiért ján, hogy legyek én ez a bizonyos Endre. mabban, érzékenyebben hozta tudtom- felelt. Többször is hangsúlyozza, amikor És ekkor kaptad meg a forgatókönyvet? ra. A leggyakoribb instrukciója az volt, véletlenül színészi munkáról, színészi A forgatókönyvet is a felelőtlenség hogy ne gesztikuláljak. Még ezzel a fél feladatról beszélek, hogy nem színész, boldogságával vettem kézbe. Volta- kezemmel se. Ha kívülről néztem volna, ne is tekintsünk úgy rá, mint színészre. képpen a hivatásos életemben először biztosan még jobban feltűnt volna, mi- nem úgy olvastam el valamit, hogy tel- lyen érzékenyen és hatékonyan instruál. Hogyan kerültél ebbe a filmbe? Sze- jes koncentrációval, figyelve, milyen Milyen konkrét utasításokkal vitt köze- rinted, miért éppen téged talált meg eszközökkel van megírva, mi lehet a lebb a szerephez? Hogyan segített? Enyedi Idikó? hatása, mi a struktúrája. Tehát nem úgy A színházi anekdoták egy része arról Gothár Péter megkérdezte, hogy meg- olvastam, ahogy szövegeket szoktam szól, hogy van a hülye rendező, aki meg- adhatja-e telefonszámomat Enyedi Il- olvasni, dramaturgként, kiadóként. Nem próbálja a színészt lélektanilag motivál- dikónak. Ildikó felhívott, felvetette az akartam a történetet minden részleté- ni. Elmondja a folyamatokat, a kontex- ötletet, hogy új filmjében én játsszam ben megismerni, mert azt gondoltam, tust, a karakter háttértörténetét, holott Endrét. Enyedi Ildikó filmjeit nagyon ez engem sem taszítani, sem vonzani a színésznő azt várja, hogy azt mondják szeretem, rendezőként nagyra tartom, nem fog, a döntésemben nem befolyá- neki, lassú bánat vagy gyors bánat. Be- de csak futólag ismertük egymást koráb- sol. Csak az merült fel bennem, vajon szélj hangosabban, fordítsd a fejed a ban. Vonzónak találtam, hogy egy ilyen meg tudok-e felelni az adott szituáció- jobb vállad felé. És Ildikó instrukciói volumenű alkotási folyamatban vehetek ban, szerelmes férfiként, magányos fér- ilyenek voltak. És mintha nem a lénye- részt, másfelől, azt gondoltam, ha mázlim fiként, munkahelyi vezetőként, annak, get érintették volna. Nem akart bennem van, akkor úgy tehetem ezt, hogy en- amit az Ildikó elvár tőlem. felépíteni egy másik személyiséget. Azt gem felelősség majd nem terhel. Már az Utána készültek még próbafelvételek? nézte, hogyan tudja kiszedni belőlem, első pillanatban világossá tettem Ildikó Igen, volt még rengeteg casting. Nyil- amit ő látott bennem. előtt – és ezt a munkát nem is lehetett vánvaló volt, hogy Ildikónak meg kell Nem kellett belehelyezkedned a sze- másképp elkezdeni – hogy nekem sem- találnia azokat az embereket, mindenek- repbe? milyen eszközöm nincs, erről a dologról előtt a női főszereplőt, akivel egymás Nem. Nagyjából tudtam, mi a törté- (a színészetről) semmi érdemit nem tu- mellett olyan képet adunk ki, amilyet ő net. Mindig az adott helyszínhez kaptam dok. Ugyanakkor tökéletesen rá tudom elképzelt. Olyasvalakit, aki az én ama- instrukciót Ildikótól. A velem szemben bízni magam. Az ő intuíciójára, instrukci- tőrségemet, dilettantizmusomat el tudja ülő Máriák változtak. Ajándékszerű érzés ójára. És szorgalmas ember lévén, igyek- viselni. Mindezek miatt az alakítása nem volt közelről nézni a partnereket – mind szem mindent úgy megcsinálni, ahogy szenved kárt. A castingra érkező művé- nagyon segítőkészek voltak. Borbély Ale-

34 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág m agyar műhely magyar muhely magyar muhely magyar muhely magyar muhely

xandra (a női főszereplő – K.L.), amennyire majd Máté szólt, hogy mehet a fény, a ne valami lila ködben úszó sületlenség én tudom, egy másik szerepre volt kinéz- hang. És soha többé nem tudtam meg- legyen abból, hogy két ember ugyanazt ve; a pszichológusnő szerepére. A jele- botlani. Egyik próbálkozásom bénább álmodja, és álmukban találkoznak, szar- netem a pszichológusnővel, egy finom volt, mint a másik. Én nem tudtam, mi az vasként. Nagyjából már látom, miért én humorú jelenet. Azt vártam ettől a forga- a szkriptes. És nem mondom, hogy nem kellettem neki erre a szerepre. tástól, hogy jól fogom érezni magam ben- ijedtem meg, amikor megtudtam, hogy Miért? Miről szól neked a film? ne, és valóban nagyon tartalmas élmény nekem abban a jelenetben, amikor eszek, Még nem vagyok túl ezen az egészen. volt közelről megérezni az erre a szerepre majd ugyanazoknál a szavaknál kell a A visszanézéskor felébredő rémület érkező Kováts Adél vagy a Tenki Réka szí- számhoz emelnem a villát és kitöltenem még bennem rezeg. Az a nagyon finom nészi erejét. A forgatás előtti utolsó pil- a vizet. De szerencsére egy nagyon ked- rezignáció, ami Enyedi Ildikóra jellem- lanatban nagyon megbetegedtem, ezért ves szkriptes hölgy segített nekem. Az ző, ami minden filmjében ott van, az ko- a jelenetek felvételének sorrendjét meg egész stáb egyébként nagyon odaadó és moly esztétikum forrása, és ő ezt most kellett cserélni. Ildikó elmondta, hogy mi kedves volt, nagyon kevés olyan pillanat meg tudta tartani, nem csak irónia és fog történni, ki mondja majd, hogy hang, volt, amikor úgy véltem, na, most elegük humorforrásként, hanem katarzis-for- kamera. Rettenetesen meg voltam le- van belőlem. Én már ott helyben, a forga- rásként is. Ehhez egy egészen sajátos pődve, amikor forgatás közben valaki ha- táson, nagyon költőinek találtam, ahogy emberi finomság kell. Van egy másik tározottan meglökte a vállamat. Koncent- Ildikó és Máté a fénnyel dolgozott. Má- idézetem: volt forgatás Hajdúnánáson, ráltam, nem értettem, mi a túró folyik itt. morító volt látni. A stúdióban több esti egy vágóhídon (ahol nagyon szép ké- Kiderült, hogy Herbai Máté, az operatőr jelenetet forgattunk, és néha egy-egy pek készültek a marhákról), és egy sor próbált arrébb tolni, ahogy egyébként ez pillantást vetettem a monitorra. Láttam, motoszkált a fejemben: „a tehenek te- egy forgatáson szokásos. De én erre nem milyen képkivágást csinálnak, és ezeket kintetében foszlik ilyen közömbössé az voltam felkészülve. Nem akartam túlsá- a képeket én olyan élvezettel néztem, élet”. Arra gyanakodtam, hogy Pilinszky gosan nagy tudással rendelkezni, sem a mintha mondjuk egy Caravaggio vagy versből származik, de nem. Nádas Péter történetről, sem a szerepről. Sem a sze- egy Edward Hopper kiállítást néztem Takarítás című drámájának (ami nekem replő viszonyairól. Azt néztem, aznapra volna. Van egy G. István László verssor, mérföldkő volt a színházi pályámon) egy mit kell tudnom. Nem tudtam (csak na- Két kéz játszik az éjjeli fénnyel” (Sivatag sora. Ha jól emlékszem nem hangzott pokkal később esett le), hogy felvettük (hexameter+negyedfeles trócheus) – K.L.), el az előadáson, mert talán túl lilának a film zárójelenetét. Szerintem helyesen ami erről eszembe jutott. is gondoltuk. Ildikó kezén ez a jelenet járt el Ildikó, hogy nem hangsúlyozta ál- Hány napig forgattál? nem a lilaság felé ment el. Nem is lett landóan: tudod, ez a jelenet most akkor Talán negyven napom volt. Végig azt ijesztő. Tehát nem a közömbösségben van, amikor… Én igyekeztem, hogy minél éreztem, hogy ez a törékeny, kicsi as�- meglevő ijesztő érzés felé haladt, ha- kevesebb gondot okozzak a tudatlansá- szony (Enyedi Ildikó), kifogyhatatlan nem megmaradt valami nagyon emberi gommal, meg a tapasztalatlanságommal. energiával és odaadással csinálja ezt az és nagyon hétköznapi, és nagyon sze- Volt, amikor úgy vélted, nem sikerült egészet. Rettenthetetlen és rendíthetet- rethető és általa szeretendőnek felaján- a jelenet, szívesen kiszállnál? len. Finom, visszafogott iróniával, néhol lott minőségűvé. Ezt a sort érzem most Voltak nehéz pillanatok, amikor úgy ellenállhatatlanul mulatságosan, mondja fontosnak, és ez ad újabb inspirációt és éreztem, nem kellett volna el ezt a történetet. És azon muníciót ahhoz, hogy mit nézzek majd, elvállalnom a szerepet. Meg Enyedi Ildikó: gondolkoztam, hogy ehhez ha legközelebb Ildikó filmjét nézem. kellett botlanom, és le kellett Testről és lélekről elég elszántnak kell lenni, ejtenem egy tálcáról egy vajas (Morcsányi Géza és gondolkodóként, művész- Enyedi Ildikó interjúnk a Filmvilág 2016/8. számá- kenyeret. Elsőre minden ment, Borbély Alexandra) ként. Elszántnak ahhoz, hogy ban olvasható.

SZILÁGYI LENKE FELVÉTELE filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 35 magyar muhely magyar muhely magyar muhely

degben és forróban megmerítkezés, TESTRŐL ÉS LÉLEKRŐL melynek során a hősök magukhoz tér- nek. És megélik a kitüntetett álom és életük elválaszthatatlanságát. Magukra ébredésük első pillanata az, amikor a vicces nyomozás következtében rá- Álmomban már láttalak döbbenek: az álmuk közös. Eleinte mintha nem is értenék, mi történik velük. Mindketten sérültek, KOLOZSI LÁSZLÓ Endrének a karja – Morcsányi Gézát a bénult végtagja segíti az eleven, min- den pillanatában rendkívül koncentrált játékban –, az Asperger-szindrómás ENYEDI ILDIKÓ MINDEN FILMJE SZERELMESFILM, E RENDKÍVÜLI ÁLOMBELI TALÁL- Máriának a szociális énje. (Alakoskodni KOZÁSSAL SINCS MÁSKÉNT. nem tud: ami a szívén, az a száján. Érint- kezni, másokat megérinteni képtelen.) kabbala szerint egy álom akkor ér- transzcendens, a megfoghatatlan, a Borbély Alexandra álmatag, már-már demel figyelmet, ha visszatér. Az valóságon túli valóság megjelenése révült tekintete traumákat, rejteni kí- A egyszeri álommal, még ha felet- a hétköznapokban, a hétköznapi ese- vánt sérelmeket is sejtet. Az emberi tébb érdekes is, nem érdemes foglal- ményekben, lehet-e nem csodaszerű. élethelyzeteket playmobil figurákkal kozni; felfejteni felesleges. Az csak az Lehet-e racionális, ami felfogható és gyakorolja. Az álom ornamentikája, a fa- agy éjjeli – a gondolatok kitakarításá- belátható világunkon túl van. Enyedi gyos hó ropogása, a szarvasok, Góliát és val járó – jelensége, semmi több. Az alapfelvetése mintha hasonló lenne, Picúr futása, mintha valóságosabb len- álom akkor érdemli meg a részlete- mint Tarkovszkijé (akinek emblema- ne, mint az antropomorf szereplők vilá- sebb vizsgálatot, ha az elme legalább tikus színészére fontos szerepet is ga. Azt, hogy az élők tere egyfajta miti- már két éjjel lejátszotta. Ekkor kétféle osztott a Bűvös vadászban): a megélt kus, álomszerű tér, Herbai Máté merev, jelentősége lehet: társadalmi, ilyen az valóság valójában csak a tudatunk már-már statikus beállításai is erősítik. álomban megélt prófécia, vagy szemé- árnyképe, és a film az a médium, ami- Nem véletlenül mondja Morcsányi Géza lyes. A saját életünkről is tartalmazhat nek segítségével a barlangból kilátá- interjúnkban, hogy úgy nézte a felvett üzenetet. sunk nyílhat a nem csupán árnyként jeleneteket, mint Hopper, Caravaggio Enyedi Ildikó új filmje, a Testről és megélhető valóra. festményeit. Enyedi Ildikó most nem lélekről két olyan, enyhén sérült em- Mintha Enyedi Ildikó korábbi filmjei mozgalmas, Truffaut-moziba illő mozgó ber, Endre és Mária viszonyát fedi fel, is – a Testről és lélekről felől nézve kü- kompozíciókat alkotott (mint a Simon akik éjjel ugyanazt álmodják: az azo- lönösképpen így tetszik –, egy más tu- mágusban), hanem állóképeket. Ezek nos álom teszi őket szerelmesekké. datállapot filmjei lennének. A felébredt a meditáció, az elmerülés, az önfölfe- Mindketten egy vágóhídon dolgoznak, tudat filmjei. Ezért nem az a lényeges dezés és önértelmezés imágói. Ezért is és egy véletlen nyomán eszmélnek rá, kérdés e film világában: milyen követ- érezni még melankolikusabbnak, még hogy mindketten szarvassá álmodták kezménye van a kontrollált tudattar- rezignáltabbnak, ennek a filmnek a ké- magukat. A vágóhíd brutalitásának és talmaktól eltérő álomnak a racionális, peit, mint a korábbiakét. Ugyanakkor az álom gyengédségének érzelmi és kézzel fogható tapasztalatokra épülő ezek a képek melegebbek is, erőtelje- stílusbeli váltakozásai teszik elsősor- életünkben. Lehet-e hatása az életünk- sebbek is, kifundáltabbak, egy tudato- ban dinamikussá az Enyedi-életműnek re egy álomnak. A brutalitás és gyen- sabb alkotó képei, melyek tele vannak ezt a különös, bizonyos érte- gédség eleven ellenpon- vérbő humorral, iróniával. Ha irónia lemben az életműben új utakat „Belátható tozása mintha nem lenne alatt a világ józan szemléletét értjük. is nyitó darabját. Enyedi koráb- világunkon túl van” más, mint egy beavatási A józanság e film kulcsszava: az álom bi filmjeiben is azt vizsgálta, a (Borbély Alexandra) misztérium, egyfajta hi- józanságáé. A vágóhidak (és az állat-lá- gerek) kétszer kettőjének józanságáé. Enyedi Ildikó mintha, rendkívül me- részen, eggyel beljebb lépett volna a transzcendens világába. Egy lépéssel közelebb a teljesség felé.

TESTRŐL ÉS LÉLEKRŐL – magyar, 2016. Rendezte és írta: Enyedi Ildikó. Kép: Herbai Máté. Zene: Balázs Ádám. Vágó: Szalai Károly. Hang: Lukács Péter. Szereplők: Morcsányi Géza (Endre), Bor- bély Alexandra (Mária), Schneider Zoltán (Jenő), Nagy Ervin (Sándor), Tenki Réka (Klára). Gyártó: Inforg – M & M. Támogató: Magyar Nemzeti Filmalap­ . Forgalmazó: Mozinet Kft. 116 perc.

36 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág m agyar műhely magyar muhely magyar muhely magyar muhely magyar muhely

az ornamentálist, valamint a kevésbé VARGA ZOLTÁN: A MAGYAR ANIMÁCIÓS FILM jellemző dokumentaristát különíti el a filmek formai, technikai, stiláris megfor- máltsága alapján. Ezek jóllehet sokszor nem kizárólagosak a vizsgált filmeken belül, mégis meggyőzően lehet egy-egy A rajzolt filmek primátusa korszakot, alkotást vagy életművet ele- mezni a segítségükkel, legyen szó a po- pulárisabb vonalba tartozó sorozatokról OROSZ ANNAIDA és egész estés filmekről, vagy a nagykö- zönség számára kevésbé ismert (és sok esetben még annyira sem hozzáférhető), mindamellett a magyar animáció leg- A HAZAI ANIMÁCIÓ RÉGÓTA VÁRT TEORETIKUS ALAPVETÉSE. sokoldalúbb vonulatát jelentő rövidfil- mekről. Varga sziporká- magyar animációról szóló átfogó ta- Dizseri Eszternek, a Pannó- zik ezekben a filmeket nulmányok és szakkönyvek száma nia Filmstúdió egykori saj- újszerű megvilágításba Aritkaságszámba megy, holott a ma- tósának alapvetően anek- helyező és nem melles- gyar filmművészet nemcsak egy letűnt dotákból, (szükségszerűen leg rendkívül olvasmá- animációs aranykort tudhat magáénak, elfogult) alkotói visszaem- nyosan megírt filmana- de a fiatal magyar alkotók munkái révén lékezésekből, újsághírekből lízisekben, legyen szó egy új felvirágzás szemtanúi vagyunk. összeállított nosztalgikus í- a proto-Gusztávként is Ezt a fájó hiányt pótolja most a 2016 zű, 1998-ban összeállított ismert Nepp-filmről, a végén az Apertúra gondozásában meg- krónikája, a Kockáról-kocká- Szenvedélyről, Jankovics jelent nagyívű tanulmánykönyv, amely- ra. A megfelelő forrásanya- korszakos absztrakt fan- nek szerzője az animációs filmmel régóta gok hiányából következően táziafilmjéről, a Fehérló- foglalkozó kortárs magyar filmteoretikus, a rendszerváltozás óta el- fiáról, a Macskafogó mű- Varga Zoltán. A bő 300 oldalas kötetben telt több mint két évtized fajhalmozó paródiájának (A magyar animációs film: intézmény- és magyar animációs filmes működésmódjáról, vagy formatörténeti megközelítések) Varga gyártástörténetének radi- az 1980-ban Cannes-ban arra vállalkozott, hogy a 2014-ben 100. kális átalakulásáról (amelynek tárgyalá- Arany Pálmával díjazott Moto perpetuo és évfordulóját ünneplő magyar animációs sa Varga Balázs szintén tavaly év végén a közelmúlt sikerfilmje, a Symphony no. filmet intézmény- és gyártástörténeti, megjelent Filmrendszerváltozások című 42 összehasonlító elemzéséről. valamint formatörténeti megközelítések fontos kötetéből is hiányzik) sajnos e A rajzfilmek felettébb meggyőző cso- szerint rendszerezze. könyv is csak szőrmentén értekezik. portosítása már kevésbé erőteljesen je- A kötet terjedelmét tekintve egy rö- Varga Zoltán a rajzanimáció, a stop- lenik meg a rajzanimáción túli formákat videbb fogalmi és a intézménytörténeti motion, a papírkivágásos, a festmény-, a taglaló fejezetekben. Ugyan a vizsgál- áttekintés után kanyarodik rá a CGI- és a kombinált techni- ható anyag mennyiségileg is draszti- könyv kétharmadát kitevő formai „Hivatkozási kájú animációk alapján osztja kusan kevesebb a bábfilmek vagy épp vizsgálódásra. A magyar animáció pontok lesznek” fel a magyar animáció eltelt a kollázsfilmek esetében a rajzolt- fil gyártástörténeti feltérképezésé- (Ternovszky Béla: 100 évében, kivált az állami mekhez képest, ám a megvalósításbeli nek legfőbb forrása továbbra is Macskafogó) filmgyártás alatt a Pannónia különbségek ellenére e művek döntő Stúdióban készült alkotá- többsége is összefüggésbe hozható sokat. Az animációs film -sa (ahogy arra a szerző is több helyütt utal játos idő- és munkaigényes rá) a klasszikus, a karikaturisztikus, az gyártási szisztémája okán az ornamentális, vagy a dokumentarista animációs filmek egyetemes módozatokkal. korpuszán belül is egyfelől Varga átfogó, gigászi léptékű kutatá- a rövid-, ill. a sorozatfilmes sa mérföldkő a magyar animációs film produkciótípusok, valamint teoretikus feldolgozásában, könyvének a (cell-alapú) rajzfilmes for- egy sokszorosan összefüggő hálózatba mátum az uralkodó. Ennek sikerült rendeznie a magyar animáció megfelelően a kötet forma- formailag, stilárisan mégoly széttartó- történeti vizsgálódásának a nak is tetsző óriási korpuszát. A kötet felét a magyar mennyiségi megállapításai, rendszerezési szisz- mutatók szerint is uralkodó témája megkerülhetetlen hivatkozási rajzanimációk teszik ki, ame- pontok lesznek a soron következő ma- lyek alapján Varga három gyar animációval foglalkozó elméleti (+egy) fő tendenciát, a klas�- írások számára. szikust, a karikaturisztikust, APERTÚRA KÖNYVEK, 2016. filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 37 magyar muhely magyar muhely magyar muhely

együtt hatnak, de legtisztábban a Szabó DOBAI ÉS A FILM Istvánnak írt történelmi trilógiában rajzo- lódik ki, hogy egy köztudottan öntörvé- nyű szerző, hogyan építette be saját vi- lágát (profi) forgatókönyvírói munkáiba. Tulajdonságok nélküli Dobai Péter filmforgatókönyvei tema- tikájuk szerint két nagyobb csoportra oszthatók. Az egyikbe a történelmi témá- jú forgatókönyvek tartoznak (Büntetőex- pedíció, 1970; Régi magyar képtár, 1971; emberek Anyám, 1975; Radetzky-induló, 1976; Rosszemberek, 1978; Mephisto, 1980; MORSÁNYI BERNADETT Redl ezredes, 1983; Hanussen, 1984; Bu- davár visszavívása, 1686, 1986; Károly és Zita, 1993; Guantanamera, 1995; A felderítő, 1996, Csontmolnárok, 2000), a másikba a művészi életrajzok (Csontváry, MEPHISTO, REDL EZREDES, CSONTVÁRY, VADON, ROSSZEMBEREK… DOBAI PÉTER 1979; Eszmélet, 1987; Rembrandt van FORGATÓKÖNYVEIBEN A PROFIZMUS ÉS A SZERZŐISÉG EGYARÁNT JELEN VAN. Rijn, 1993; A fürdőorvos, 1996; Magyar kereszt, 1999; Amrita Sher-Gil, 2001). Do- lnémul a szó, megszólal a kép című István „elsőrangú” történetet írt – s a film bai számára a legnagyobb filmforgató- esszéjében Dobai Péter Pasolinire hi- nemzetközi sikere ennek is köszönhető könyv-írói elismerést a történelmi filmek Evatkozva a filmforgatókönyvet átme- –, de a vita keretében még Szabó is úgy hozták meg (a Mephistóért 1981-ben, neti struktúrának írja le, misztikus műal- nyilatkozott, a filmforgatókönyv pusztán Cannesban Az év legjobb forgatókönyve kotásnak, ami „létrejöttének pillanatával lehetőség nem pedig végtermék. „egy díjat kapta meg, ’82-ben Agrigentóban együtt szűnik meg, egy teljesen más alko- filmnek vázlatra, tervekre van szüksége. Cinema Narrativa díjjal jutalmazták), s tásfolyamat kiindulópontját képezve, tu- Ugyanúgy, mint egy háznak. Hogy mire a szerző szerint legjobb forgatókönyve lajdonképpen önmaga feloldásában fejti a ház elkészül, akkor a vizesblokk tarto- a Makk Károlynak készített Radetzky- ki hatását, mintegy az »unio mystica« zékai – mondjuk a fürdőszobák és a mel- induló (1976) volt; legjelentősebb regé- elpattanó láncszemét jelenti: az írás és lékhelyiségek – egymás alatt legyenek, nyeit is a történelmi tematika hatja át. a mozgókép között” (Filmvilág, 1982/7.). különben össze-vissza kellene vezetni a Dobait a Monarchia felbomlása már Dobai esszéjében a forgatókönyv lénye- vízvezetéket. A forgatókönyv is tervrajz, pályája elején foglalkoztatta. Első for- gét az „esszenciális köztesség” fogalmá- ami egyrészt áttekintést ad a filmről, gatókönyve, a Magyar Dezsőnek írt Hat val ragadja meg, s e metafora életművé- másrészt a lehetőségek halmazát nyújt- Brandenburgi verseny, mely hat tételes re is vonatkoztatható, kezdettől köztes ja az alkotóknak. A színészeknek, akik a analitikus történelmi filmhez készült. térben mozgott: egyszerre kint és bent, a jelenlétükkel, figurateremtő erejükkel Az egymástól függetlenül is értelmez- kulturális-művészi intézményeken belül járulnak hozzá az egészhez. A rendező- hető tételek történeteiben (Dobai a és kívül. Íróként az első nyilvánosságban nek és az operatőrnek, akik a mozgó- második tételt később a Redl ezredes alkotott, a Balázs Béla Stúdió tagjaként képek erejével, ritmusával, tempójával, című film forgatókönyvébe építi be, a viszont a „második” nyilvánosságban te- vagy ha úgy tetszik, a világszemléletük főhős, Frankovics Miklós jelleme meg- vékenykedett. A szerző első alkotói peri- kifejezésével hozzák létre az alkotást.” egyezik Alfred Redl karakterével) a ódusát (ami 1968/69 és 1978/79 közé (Filmvilág,1982/8.) Filmforgatóköny- szerző az első világháború kirobbaná- tehető) az intenzív, és – a műfaji meg- veit Dobai sem tekinti egyenértékűnek sát megelőző időszaktól az őszirózsás oszlás tekintetében – kiegyensúlyozott szépirodalmi munkáival, több interjú- forradalomig jut el. A harmadik tételből irodalmi (vers-, novella- és regényírás), ban is elmondta, hogy forgatókönyvírói készült az 1913-ban játszódó Büntető- valamint filmes (rendezés, forgatókönyv- pályafutását tehetsége eltékozlásának expedíció, melyben Dobai Péter forga- írás, színészi munka) jelenlét jellemezte, tartja – mert a regényírással szemben a tókönyvíróként, rendezőasszisztensként, az egyensúly csak a nyolcvanas években forgatókönyvírás pusztán pénzszerzé- és színészként is részt vett, személyes – második alkotói korszakában – billen si lehetőséget jelentett számára – , de motiváció is tetten érhető, a filmfor- meg, amikor profi forgatókönyvíróvá vá- érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy gatókönyvet nagyapja visszaemléke- lik, s így forgatókönyvírói munkássága Dobai esetében a filmforgatókönyvek zései alapján írta végzős egyetemista mélyül el, s ezzel párhuzamosan és össz- nem pusztán tervrajzok, s nem szűnnek korában. A történet szerint 1913-ban hangban prózaírói tevékenysége. 1982- meg „létrejöttük pillanatával”, egy részü- a Monarchia lovaskülönítménye akciót ben a Filmvilágban hónapokig tartó vita ket szépirodalmi munkáiba építette be, a vezet egy anarchista ellen, mert meg- zajlott arról, hogy mi a forgatókönyv, s forgatókönyvekhez szerzett tudásanya- ölt egy osztrák tisztet, akit Dobai alakít. milyen szerepe van egy forgatókönyv- got pedig regényei írásakor hasznosítot- A film egy absztrakt gondolatot fejt ki, írónak a film sikerében. Abban mindenki ta. Az autonóm szerzőiség és a profizmus a lázadás esélyeit vizsgálja a hatalom egyetértett, hogy Klaus Mann „másod- kettőse Dobai Péter első forgatókönyvé- rendíthetetlenségével szemben. A forga- rangú” regényéből Dobai Péter és Szabó től, a Büntetőexpedíciótól (1970) kezdve tókönyv rövid, személytelen dialógusok-

38 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág m agyar műhely magyar muhely magyar muhely magyar muhely magyar muhely

kal mutatja be a büntetőexpedícióban dokumentumok felhasználásával idézi emberek (1978) című film irodalmi -for részt vevő katonák gondolkodásmódját. meg 1848/49-et, de az intellektualizált gatókönyve (Se szó, se törvény), valamint A rendező a párbeszédeket a büntető- archaikus nyelvet kortársi nyelvezetbe a Szomjas György által gyűjtött, 1864. század monoton menetelésével, egy- ágyazza, ahogy Magyar Dezső archív fel- május 11-től 1865. április 13-ig tartó egy kiragadott arccal, mozdulatokkal s a vételeket illesztett az aktuális híradóké- időszak betyárhistóriájának dokumentu- hozzájuk kapcsolódó archív képsorok- pekhez. A mottóválasztás is ezt a szándé- mai. A kötetet olvasva láthatóvá válik e kal helyettesíti. A záró szekvenciában kot tükrözi, a cím alatt az eredeti kézirat módszer. Szomjas György közös munká- Magyar Dezső archív felvételek segít- másolatában Vörösmarty Mihály Az elve- jukra, a Rosszemberekre visszaemlékezve ségével eleveníti fel a huszadik század szett ország (1843) című verse olvasható, a következőket mondja (s ez nemcsak borzalmas eseményeit (háborút, kon- a második fejezet (Redivivus) pedig Jorge Dobai történelemszemléletét, hanem centrációs táborokat), s dokumentum- Sempruntől vett idézetekkel indul, ame- a profizmus és az autonóm szerző kap- képsorokat láthatunk az akkori jelenről, lyek az emigrációs léthelyzetről szólnak. csolatát is érzékelteti): „A Csontmolnárok 1968 forrongásairól is, nyugat-európai Dobai a regényben arra keresi a választ, miatt tudtam, hogy Péter erre fogékony. rendőrök és tüntetők összecsapásairól. hogy 1849 után miért nem volt folytat- Kézenfekvő volt, hogy a Rosszemberek- A Büntetőexpedíció nemzetközi sikere (a ható a forradalom, de Semprunnel egy be bevonjam. Megírta ezt a filmnovellát film Oberhausenben különdíjat kapott) huszadik századi professzionális forra- (Se szó, se törvény), majd megcsináltuk a Dobai karrierje szempontjából is fontos dalmárt idéz meg, vagyis ahogy az Agi- filmet, ő pedig tovább vitte a dolgot aVa - állomás, 1970-ben a MAFILM-nél he- tátorok készítői összekapcsolták 1919 don című regényébe, az egész somogyi lyezkedett el, először rendezőasszisz- forradalmi ideológiáját 1968-cal, úgy világot, amit ezekből az anyagokból fel tensként dolgozott, majd 1994-ig mint Dobai is a baloldaliság kontinuitásának tudott szedni. Mi nagyon egymásra talál- dramaturg és forgatókönyvíró (Hunnia lehetőségét keresi. tunk, az én affinitásom a betyárokhoz, és Filmstúdió, Hétfői Műhely), a „köztes” A nyolcvanas évekre Dobai Péter for- Péter affinitása a ’48-as kalandorokhoz, nyilvánosságot jelentő Balázs Béla Stú- gatókönyvírói munkáinak és történelmi mert így kell mondanom ezeket a furcsa dióból az első nyilvánosságba lépett át. regényeinek védjegyévé vált a korabeli embereket, akikről például a Csontmol- A Büntetőexpedíció forgatásakor szer- okmányok alapján levelekből, feljegy- nárok és a Vadon is szól. A nagyszerűség zett tapasztalatokat Dobai zésekből, tanúvallomások- és a szerencsétlenség kettőse, a hősies- Csontmolnárok (1974) című „Lélektani precizitásra ból létrehozott autentikus ségnek és az ügyetlenségnek a furcsa regénye írásakor hasznosí- törekszik” regénytér és nyelvezet. együttese, a reménytelenségnek a nagy- totta. A szerző az emigráci- (Szabó István: Mephisto 1981-ben könyv formájá- szerűsége és a kontrasztja rajzolódik ki, ós irodalom és a történelmi – Klaus Maria Brandauer) ban is megjelent a Rossz- hiszen a betyártörténetnek a végén a betyárt felakasztják. Péterrel hasonlóan gondolkodunk erről, s azt hiszem, Péter hasonló érzelmi viszonyulással írta meg a sztorijait Batiszy Kristófról és a többi- ekről; egyedülálló, nagyszerű vonalat vitt végig, amely a magyar történelmet behozta a modern magyar irodalomba.” A Se szó, se törvényben a nemzedéket jellemző közérzet mellett Dobai Péter egyéni mitológiája és jellegzetes stílusa is megjelenik. A főhős Gelencsér Jóska alakja a Dobai-prózák férfitípusává for- málódik az irodalmi forgatókönyvben, s Dobai filozófiai fejtegetései is beépülnek a szövegbe (igaz a filmből kimaradnak) például: „– A rév… – mondja Gelencsér. – Ha az ember gondol valamire, akkor érez is valamit… de ha az ember csak érez va- lamit, akkor nem gondol semmire… a rév, pajtás, az inkább érzés, mint gondolat… én meg tudod, nem akarom meggondol- ni azt, amit érzek…” (Rosszemberek, Mag- vető Könyvkiadó, 1981.) A hetvenes évek végén – a Mephisto mellett – a Csontváry (1979) forgató- könyvének megírása jelentett Dobai szá- mára komoly kihívást. A szerző profizmu- sát mutatja, hogy Császár István kilépése után a Filmgyár igazgatója, Föld Ottó őt kéri fel a forgatókönyv befejezésére. Do- B. MÜLLER MAGDA FELVÉTELE filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 39 magyar muhely magyar muhely magyar muhely

BALDÓCZY CSABA FELVÉTELE bai Péter a prózaírást sok esetben forga- tókönyvírói munkájához igazította, a Va- donban például – ahogy Szomjas György utalt rá – a Rosszemberekhez gyűjtött anyagokat hasznosította, A birodalom ezredese (1985) című regényt pedig azért írta meg, mert nem volt elégedett a Redl ezredessel (1985). A Csontváry két és fél évig készült – a szerző ezért hagyta félbe a Túlélő című regény megírását –, s Do- bai a Csontváryról nyilatkozva többször elmondta, hogy nem értett egyet a film szerkezetével (Lásd erről Voltam élni, Filmvilág, 2016/1.), de az idézett szöveg- részletek formájában (például Vajda Já- nos Harminc év után című verséből vett idézet, a „Hittem, hogy lesz idő, midőn megösmersz / S helyet cserél bennünk a fájdalom” sorok) a Csontváryban is meg- jelenik Dobai szerzői énje. Dobai Péter a Csontváry és a Psyché – melyben írói kon- zultánsként és színészként is részt vett – kaotikusabb alkotófolyamata után, von- zóbbnak találta a professzionális módon megtervezett és kivitelezett Mephistót, s a nagyjából egy időben készült két film Dobai Péter Höfgen sorsának, „Hősiesség és Mafilm Objektív Stúdió,- Mo tapasztalatából kiindulva az „akadémi- személyiségének kibontásához ügyetlenség” kép, 1981.) Az utolsó mondat kus” filmgyártás mellett kötelezte el ma- a miniszterelnök mellett három (András Ferenc: Alfred Redl személyiségét is gát. Egy 1981 nyarán készült interjúban nőalakra (a színész első, máso- Vadon – Tordai leírja, s világossá teszi Dobai a következőt nyilatkozta a Mephistóról: dik feleségére és szeretőjére) Teri és Maria vonzódását a karakterhez, ami „Kellemes élményem volt Szabó Ist- támaszkodik. Ahogy más Dobai- Gladkowska) – többek között – A birodalom vánnal dolgozni. Már a forgatókönyv hősöknél, Höfgen esetében is a ezredese megírásához veze- megírása előtt, a koncepció világos kö- nők nyújtanak támaszt a férfi reményte- tett. A Szabó Istvánnal készített trilógia rülhatárolása után – akár egy épület meg- len küzdelméhez, melynek során igyek- közép-európai személyiségmodelljei, a tervezésénél – pontosan felvázoltuk a szik átlépni a korlátait, próbálja menteni színész, az ezredes és a látnok közül a jeleneteket. Így meglehetősen pontosan az életét: emberséges és boldog akar len- szerző alkatához leginkább a birodalom lehetett a dialógusokat megírni, megle- ni. A Dobai-dramaturgiának megfelelően ezredese állt közel, bár magánmitológi- petést már csak a színészek hozhattak a főszereplő kudarcot vall, nem képes a ája a Hanussen -ben is megjelenik, Do- a forgatás alatt, akik nyilván másították, „teljes élet élésére”, második felesége, bai halványan, de megidézi lírája egyik gazdagították lényükkel a terveket. Bebi- a náci szimpatizáns színésznő – ellen- meghatározó motívumát, a „felejthetet- zonyosodott számomra, hogy így is lehet tétben a rendszer ellen Párizsból küzdő len első szerelem” mítoszát. filmet csinálni: egy nagyon fegyelmezett liberális első feleséggel és Höfgen színes A birodalom ezredese a filmtől függet- terv, nagyon világosan, tisztán kielemzett bőrű szeretőjével –, már nem tart tükröt len autonóm alkotás, már az 1984-ben koncepció, szándék szerint. Ilyen meg- elé, nincs, aki megállítaná a lejtőn. A fő- megjelent filmforgatókönyvben is sze- tervezett feladatot forgatókönyvíróként hős vágyik a szeretetre, de egyre inkább a repelnek a Redl ezredesben elhangzó még nem végeztem, s a tapasztalataim színpad felé fordul, szerepeibe menekül, dialógusokból kihúzott, jellemzően Do- nagyon kedvezőek és pozitívak.” (Az feladja civil életét. Dobai Péterhez saját bait idéző sorok, például „Redl: Egész eszközzé válás megjelenítése. Beszélgetés bevallása szerint azért állt közel Hendrik életemben nélkülöztem a valahová Dobai Péterrel., Mephisto, Mafilm Objek- Höfgen alakja, mert „a nőkkel, barátokkal tartozás érzését…” (Redl ezredes, Mo- tív Stúdió, Mokép, 1981.) való kapcsolatait, saját politikai meggyő- kép és MTI közös kiadványa, 1984.). Az A Mephistót Szabó István markáns kon- ződését feladva, megszünteti önmagát. ezredes alakjának a szerzőre gyakorolt cepciója határozza meg (Dobai egy hó- Amíg lehet, harcol a boldogságáért, de hatását mutatja, hogy a szubjektívebb nap alatt készült el a forgatókönyvvel, a a film eszmei végére igazán magányos regényműfaj után, 1987-ben objektí- Klaus Mann-regényt nem is kellett hasz- hősként érkezik el. Teljes a boldogság- vebb formában is elemezte Redl sorsát. nálnia) de a főszereplő, Hendrik Höfgen vesztése. Amit közölhet magáról, az már A Valóságban (1987/4.) megjelent, Egy alakja a Dobai-hősök védjegyét is hor- nem ő. Megszűnt. Az hozza közel hozzám uniformis öngyilkossága (Még egyszer dozza. A német nyelvterületen játszódó, a figurát, hogy valaki – eszközként – ször- Redl ezredesről) című tanulmányában lélektani precizitásra törekvő film klímá- nyű magányérzése fokozatos tudatosu- Dobai Péter a bevezetőben egy római ja érezhetően közelebb áll Dobai szerzői lásától szenvedve, valamilyen eszmei legendát idéz, mely szerint i. e. 362-ben alkatához, mint Szomjas betyárvilága. célért megszünteti önmagát.” (Mephisto, Róma fórumának közepén hatalmas ha-

40 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág m agyar műhely magyar muhely magyar muhely magyar muhely magyar muhely

sadék keletkezett. Az augurok és a pa- Pasolini, úgy ő is „egy szál magában rea- polgárok leszármazottja. A birodalom ez- pok azt jósolták, ha a földszakadást nem lizálta a halál metaforáját”. Szabó István- redesében Redl nem ismeri katonaszöke- töltik be Róma legdrágább kincsével, nal („Redl el akarja tüntetni magát, nem vény apját (anyja nem hajlandó beszélni elpusztulnak. Egy római nemes, Marcus akar azonosulni saját magával”) szem- róla), s hiába nyomoz utána, nem akad a Curtius teljes fegyverzetet öltött, lovára ben Dobai azon a véleményen van, hogy nyomára. Az utóbbi években Dobai Péter pattant, s a szakadékba ugrott, mondván, Alfred Redl azonosult önmagával, elérte többször beszélt s írt arról, hogy vérsze- „Rómának legdrágább kincse a fegyver szubjektivitásának végső határát, átlépte rinti apja német volt, a Wermachtban és a bátorság!”, s ezzel a hasadék be is azt, s ezáltal „tűnt el”; a filmre vitt Redl harcolt, majd amerikai fogságba esett. zárult. „Alfred Redl vezérkari ezredes ezredes a „valódi”, a szerző által életre Dobai Friedrich Ebert ösztöndíja alatt hazája nem az Osztrák–Magyar Monar- keltett Alfred Redl ellentéte. nyomozott édesapja után, de nem sike- chia volt, hanem annak főpillére: a k. u. A regény egy Dobai-breviárium, nem- rült megtalálnia. k. hadsereg, annak katonatiszti kasztja, az csak a szerző addigi műveinek stílus- A mű a (rendszerváltástól számítható) uniformis misztifikált és mitikus mivoltá- beli és technikai megoldásai válnak harmadik alkotói korszak – melyben a ban emberfelettivé emelkedett külön- láthatóvá, hanem az érett kor lírájának versírás válik dominánssá – köteteinek és öntörvényű valósága: a hadseregen stílusjegyei, szókincse, tematikája is koncentrikus szerkezetét mutatja, a szer- kívüli élet közönséges valóságával szu- megtalálható a műben. Dobai Péter a ző többször visszatér egy-egy témára verénül szemben és attól magamagát el- Csontmolnárokhoz hasonlóan a kamera (például Redl apjára, az ezredes sorsára, és meghatározóan. Alfred Redl vezérkari mozgását teszi meg szövegszervező erő- halálára), sok az ismétlés, szövegszerve- ezredesnek – a birodalom ezredesének nek, nincsenek fejezetek, egyik jelenet- ző erővé válik az emlékezés aktusa is. Az – ebből az élő uniformisból kellett előbb ről a másikra ugrik, a „kameramozgást” 1964–Sziget (1977) című naplóregények, »kilépnie«, kivetkeznie – akkor halt meg csak az esszébetoldások szakítják meg. s később a Dukai Takách Judit stílusában erkölcsileg is, fizikailag is Redl ezredes –, Dobai ebben a regényében is – ahogy a írt Versek egy elnémult klavírra (2002) a s csak azután »lépett ki« tulajdon életé- Csontmolnárokban, a Tartozó életben, a posztmodern egyes jegyeit is mutat- ből is; a szolgálati hadseregpisztolyból a Se szó, se törvényben és a Vadonban –, az ják. A birodalom ezredesében a szerző a koponyájába – saját kezűleg! – röpített „avantgárd” adaptációs technikáját alkal- mindentudó narrátor pozíciójából be- golyó csak egy halottat ölt meg, akkor, mazza, s a korábbi regények szereplőit szél, de akár posztmodern kiszólásnak amikor a három aranycsillagos uniformis is átörökíti, Kubinyi őrnagy és Dr. Hamza is értelmezhetőek a következő sorok: „A már nem élt.” Dobai értelmezésében Tibor alakjával „valóságréteget” is be- levelet a bárónő elrejtette, idősebb korá- Redl ugyanazért vetkőzött ki uniformi- von a műbe, mindkét szereplő az Eötvös ban – Redl ezredes számos más, őhozzá sából, amiért Marcus Curtius beöltözött, Gimnázium legendás tanárairól kapta a írott levelével együtt – megmutatta egy így próbálta menteni hazáját, a nevét, akikre Dobai verseiben drámaírónak, majd pedig egy filmrende- hadsereget, főtisztkarának be- „Egy halottat ölt is szeretettel emlékszik vissza. zőnek is”. Dobai kedveli a levélformát, s csületét. Az is egyértelmű szá- meg” Szabó István filmjében Redl az esszé műfaja is közel áll hozzá. A re- mára, hogy Alfred Redl saját (Szabó István: Redl vasutas családból származik, a gényben Redl esszéstílusban értekezik maga alakította sorsát, ahogy ezredes) regényben gazdag, öntudatos Bécs építészetéről, s Klimt Danae című festményének inspirációs erőte- re is sokszor érvényesül. A regény nagy része Bécsben játszódik, s a várossal kapcsolatos esszészövet a szerző 1992-ben megjelent Bécs: egy város, ahol megijed múlni az idő című írásában köszön vissza, Dobai „Redl stílusában” elmélkedik. A birodalom ezredesében Dobai saját személyiségét és életproblé- máit historizálta, a mű módszertani szempontból, s a szerző habitusa felől nézve egyaránt érdekes. A re- gényben, s a szerző forgatókönyve- inek többségében az autonóm mű- vész karaktere is markánsan jelen van, Dobai Péter még profi filmfor- gatókönyvei révén is magánmitoló- giáját építette.

A Szépírók Társasága és az ELTE Művé- szetelméleti és Médiakutatási Intézet által szervezett Professzionalizmus a kultúrában című konferencián tartott előadás átdol-

B. MÜLLER MAGDA FELVÉTELE B. MÜLLER MAGDA gozott változata. filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 41 színészportré színészportré színészportré színészportré színészportré színészportré

nek a karrierje egybeforrt az alapvető MERYL STREEP esztétikai változásokat hozó amerikai új hullámmal (Új-Hollywood), intéz- ménnyé jegecesedett és viszonyítási ponttá vált. Ennek dacára nem tespedt bele a bálványstátuszába, nem kapni Hollywood nagyasszonya léhaságon, és túl a személyével szava- tolt minőségen, népszerűségéhez hoz- zájárulhat, hogy mellette koldusbotra HORECZKY KRISZTINA jutna a bulvár; magánszféráját már- már nyárspolgári módon makulátlan- nak tudni. Summázva: ő Hollywood élő lelkiismerete; az életműdíja átvétele- kor elmondott, Donald Trump-ellenes MERYL STREEP UGYANOLYAN IKONIKUS SZÍNÉSZNŐJE AZ AMERIKAI FILMNEK, köszönőbeszéde esetében, mikor is MINT EGYKOR BETTE DAVIS VAGY KATHARINE HEPBURN. DE MEG TUDTA-E egyszer sem ejtette ki a száján az el- MUTATNI TEHETSÉGE TELJESSÉGÉT AZ ÁLOMGYÁR KULISSZÁI KÖZT? nök nevét, annak hangja, „szócsöve”. Életrajzírója, a The New Yorker külső int mindig, most is átgondolt ujjongást a feministák körében.) Ko- munkatársa, művészeti szerkesztője és kidolgozott a munkája, de rántsem pusztán az álomgyár, hanem a az 1979-es Kramer kontra Kramerig – „Mvalami nem hagy nyugodni világ filmgyártásának állócsillaga idén az első Oscar-jelölésig, -díjig – vette vele kapcsolatban. Miután láttam vala- januárban vette át a Golden Globe górcső alá a pályát szellemes koncep- melyik filmjét, képtelen vagyok elkép- életműdíját, a Florence – A tökéletlen ciójú, de amennyire alapos, olyan�- zelni az alakját nyaktól lefelé” – írta hangban nyújtott alakításáért pedig nyira száraz, s az eredeti gondolato- Pauline Kael (1919-2001), a The New harmincadszor jelölték Arany Glóbusz- kat mellőző, „kritikátlan” opusában. Yorker szabadúszó filmkritikusaként ra, és huszadszorra Oscarra. A Cecil B. A könyv kiemelt figyelmet szentel a Meryl Streepről az Alan J. Pakula ren- DeMille-díjat adományozók szerint Vassar Egyetem bölcsész szakán, majd dezte, 1982-es Sophie választása kap- Streep az erős női karakterek megfor- a Yale drámatagozatán eltöltött évek- csán. Katharine Hepburn (1907-2003) málásával, a sebezhetőség művészi nek (1972-1975), valamint a színpadi az A. Scott Berg-féle, 2003-as hivata- ábrázolásával, és az igazság bemutatá- pályafutásnak, némileg szolgai módon los életrajzában Streepet nevezte meg sával „kikövezte az utat a nőknek a te- megerősítve egy valószerűtlenül esz- a legkevésbé kedvelt modern filmszí- levízió, a film és a színház világában”, ményi ideálképet, így adóssá válva a nészének, mondván, rendre kiszámí- „szétzúzta a nemi és az életkori akadá- hús-vér portréval is. A szakmailag ér- tott alakításait nézve látja, ahogyan lyokat”. Álságos volna a kérdés, hogy dekfeszítő munka egyik erénye, hogy folyamatosan forognak a fogaskerekek vajon tükrözi-e a valóságot a fönti in- nem kíván rokonszenvet ébreszteni a fejében: „click, click, click”. Michael doklás, mivel tudjuk a választ: dehogy! főalakja iránt, aki néha egy koravén, Schulman 2016-os, magyarul a Kos- Túl azon, hogy az Oscar- és a Golden stréber osztályelsőre, máskor egy suth Kiadónál megjelent kötetében, Globe-díjátadók (is) olyanok, akárha rettenthetetlenül a célja felé törő, ki- a Meryl Streep – Az ezerarcú színész- Madame Tussaud panoptikumát öt- vételes lelki erejű, és rendkívüli önbi- nőben (Her Again – Becoming Meryl vöznék egy elrettentő erejű plasztikai zalommal bíró amazonra emlékeztet. Streep) az áll, hogy a leggyakrabban sebészeti bemutatóval, ismert, hogy Streep a New Jersey-i Bernards közép- a „technikás” jelzővel illetett aktor az az idő könyörtelen testi tüneteivel iskolában „négy éven át küzdött azért, empátiát tartja a színészet tartópillé- ádáz, és eleve bukásra ítélt harcot vívó hogy tökélyre fejlessze az alkalmazko- rének, és az önsanyargató Strasberg- Hollywoodban a filmszínésznők hono- dást – sikerrel”. Elsődleges céljaként módszer helyett – mely sosem volt a ráriuma máig alacsonyabb, mint férfi női mivoltában kívánt megfelelni a sajátja, noha annak a nemzedéknek a pályatársaiké. Ugyanakkor az egyed- fiúk elvárásainak, ezért – mint mondta tagja, amelyet így képeztek – a szak- uralkodóvá lett, presztízsében vetély- – szélhámoskodott, szerepet játszott, ralitásban hisz. Emellett vallja, hogy társ nélküli művészidol mégis úttörő, alakoskodott, de nemtársai gyorsan a nők jobb színészek, mint a férfiak, noha a fönt citált Hepburn és Jane átláttak a szitán. Amúgy vezérszurko- mivel azoknak kell lenniük: „Ha úgy te- Fonda sok tekintetben az elődjének ló volt, rá osztották a főszerepeket a kintjük, hogy egy nálad erősebb egyed tekinthető. 1980-ban, mikor még nem színjátszócsoportban, és a kamaszhi- meggyőzése valamiről, amit az nem kapott egyetlen filmfőszerepet sem, a erarchiában kivívott pozíciója bete- akar tudomásul venni, egyfajta túlélé- Newsweek címlapanyagában azt írták, tőzéseként „Hazatérés királynő”-vé si technika, akkor nyilvánvaló, hogy valószínűleg Fonda óta ő az első ame- koronázták. Atletikusságával kitűnt a a nők e képességük révén maradtak rikai színésznő, aki ugyanolyan befo- sportban, remekül rajzolt, csodás kolo- életben évezredeken át. A színlelés lyásossá, sokoldalúvá, és nagyhatású- ratúrszoprán énekhangját a Metropo- nem csupán játék. A színlelés az elkép- vá válhat, mint a férfisztárok: Dustin litan sztárszopránjait is képző Estelle zelt lehetőség maga (…), ez az emberi Hoffman, Jack Nicholson, Robert De Lieblingnél (1880-1970) csiszolta ti- faj adaptációjának része”. (Felteszem, Niro, Al Pacino. Így is történt, sőt, az zenkét esztendős korától négy éven ez az érvelés/vélemény nem vált ki 1949-ben született Meryl Streep, aki- át. A megfelelési kényszerből is fakadó

42 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág színészportré színészportré színészportré színészportré színészportré színészportré s zínészportré színészportré színészportré színészportré

tökéletességre törekvésnek nyilván az pőjegyének a színészvilág elit klubjá- kus, nem finomkodó-affektáló, viszont volt az egyik mozgatórugója, hogy sen- ba”. (A színésznő Cazale halála után fél extra hosszú, horgas orrú, és egyszerre ki ne találjon fogást rajta. Ám mindez évvel kötött házasságot Don Gummer északi, angol, szláv karakterű Streep szimpátiát kelt(het)-e? Nos, azokban, szobrásszal.) Hollywood egyik legin- a külleme alapján anti-filmcsillag.) akik számára az élet nem tanulmányi kább alulértékelt, kivételes formátu- A Wendy Wasserstein (1950-2006), verseny, korántsem. A kötetben olvas- mú karakterszínésze előtt megrendítő Tony- és Pulitzer-díjas színműíró által ni rendkívül befolyásos pártfogókról: portréval tisztelegve közli, hogy „az „Yale Trauma Tanszék”-nek nevezett ilyen Robert Brustein (1927) színházi Új-Hollywood gépezetében örökké intézmény Streep visszaemlékezései- producer, színműíró, színikritikus-esz- sejtelmes figuraként megmaradt -szí ben „(…) olyan volt, mint egy kiképző- téta, a Yale Egyetem drámatagozatának nészre a posztumusz feledés homálya tábor, ahol leborotválják a fejed. Meg- hajdani dékánja, a korszakos Joseph borult”, és hogy bár Cazale mindegyik szégyenítettnek érzed magad. A dolog Papp (1921-1991) színházi producer, filmjét nominálta az Akadémia a- leg többnyire a lelked megtöréséről szól, s és Sam Cohn (1929-2009) híres szí- jobb mozgókép díjára, ő sosem kapott az embert a túlélési ösztöne lassan rá- nészügynök, az International Creative jelölést. (Cazale filmjei: a Coppola ren- vezeti arra, mi a fontos. (…) Az a pár év Management (ICM) New York-i mozgó- dezte A keresztapa, A keresztapa II., a kitikkasztott, megtépázta az idegeimet. képrészlegének volt vezetője. Kiemelik Magánbeszélgetések, Sidney Lumet Folyton hánytam.” Az állandó stressz az évtizedek óta állandó alkotótárs, J. Kánikulai délutánja, és Michael Cimino miatt gyomorbajjal küszködő, vért há- Roy Herald (1942), a nőimitátorból lett A szarvasvadásza, melyben Streep is a nyó ösztöndíjast az évfolyam legki- fodrász- és sminkmester fontosságát. partnere volt). emelkedőbb tehetségeként a tanárok Indokolatlanul túlreprezentált egy ka- Meryl Streep színészetével, an- eleinte megalázták, mellőzték, kiok- maszkori románc, miközben barátról, nak jellemzőivel kapcsolatban alap- tatták, majd másodéves korától a Yale barátságról nem esik egyetlen szó sem. vető, hogy a Yale drámatagozatán hivatásos, roppant színvonalas és inno- Viszont a sután privatizáló Schulman, repertoárszínházi profikat akartak ková- vatív társulata, a Robert Brustein ala- akitől idegen az intimpistáskodás, egy csolni a növendékekből, és nem pedig pította „Rep” vezető színésznője lett, egész fejezetet szentel a tragikusan if- „személyiségeket” terveztek kibocsá- hét darabból hatban játszott – ekkor a jan, tüdőrákban elhunyt John tani a mozivászonra. csoporttársai körében vált kirekesztet- Cazalenak (1935-1978) úgy „A szakralitásban hisz” (Schulman meg is jegy- té. A kiugrásra két elvetemült dráma- is, mint Streep hajdani jegye- (Karel Reisz: A francia zi, hogy a fiatalon nem író szakos hallgató, a majdan elismert sének-élettársának, és „belé- hadnagy szeretője) kislányos, nem eroti- színműíró, színházi ember Christopher

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 43 színészportré színészportré színészportré színészportré színészportré színészportré

Durang (1949) és cimborája, Albert Papp „Shakespeare in the Park”-pro- rendkívüli arányérzékű és precizitású, Innaurato (1947) abszurd drámájában, jektje keretében az V. Henrikben, Cazale pompás humorérzékű, különleges bel- a Karamazov-idiótákban került sor 1974 oldalán a Szeget szeggelben, és A mak- ső világú, mentes minden közönséges- tavaszán. A mindvégig kerekesszékben rancos hölgyben. A színésznő, akit eztán ségtől. Rajta kívül nem tudok más film- ülő Streep a XIX. századi orosz klasszi- elragadott a film, a kétezres években a színészt említeni, akinek a legapróbb, kusok neves brit fordítója, Constance Mike Nichols-féle Sirályban lépett a rebbenékeny, és gyakorta váratlan Garnett (1861-1946) matróna-karika- deszkákra Arkagyinaként (játszótársak: gesztusai is úgy megmaradtak volna az túrafigurájával keltett ámulatot átvál- Natalie Portman, Philip Seymour Hoff- emlékezetemben, mint az övéi – töb- tozó képességével, extravaganciájával, man, Kevin Kline, Marcia Gay Harden, bek között a Kramer kontra Kramerben, vagányságával, eredeti észjárásával, Christopher Walken, John Goodman), A szarvasvadászban, a Távol Afrikától- pazar improvizációs készségével, hu- és 2006-ban Kurázsi mamaként George ban, Az órákban, vagy legutóbb a Flo- morával. 1975-ben az USA-t recesszió C. Wolfe rendezésében, mindkét elő- rence – A tökéletlen hangban. Lényegi, sújtotta, a szórakoztatóipar mélyponton adásban kiugró kritikai sikert aratva. hogy bármilyen különc, ellenszenves, volt, a Broadway színházai üresen tá- (Streep ez idáig Mike Nichols filmjei- vagy szélsőséges-deviáns karaktert tongtak vagy szállodává alakultak át, és ben szerepelt a legtöbbször: Silkwood formál meg (Kétely, Az ördög Pradát hatezerrel több aktor kapott diplomát, (1983), Féltékenység (1986), Képesla- visel, Augusztus Oklahomában, Floren- mint egy esztendővel azelőtt. Köztük pok a szakadékból (1990), és egy nagy ce – A tökéletlen hang stb.) a figura ki- volt a fölvértezett Streep is a négyezer hatású, hat részes tévéfilm, az Angyalok vívja az együttérzésünket, vagy ha úgy dolláros diákhitelével, akit rá egy évre Amerikában (2003). tetszik, a könyörületünket. Ez alapvető már Theatre World-, Drama Desk-, és Eltűnődtem, hogy a világ e pillanat- különbség közte, és a technikássá- Tony-díjra jelöltek. 1975-től 1978-ig ban vélhetőleg legismertebb filmszí- ga okán (is) „a franciák Streepjé”-nek fontos szerepeket játszott a Trelawny a nésznőjeként módja volt-e megmu- nevezett Isabelle Huppert között, aki „Wells” Színházból című viktoriánus ko- tatni ezt a sokszínűséget a hollywoodi mintha tüntetően nem tartana igényt médiában, Andrzej Wajda Dosztojevsz- közönségfilmek, és az álomgyári- film a szeretetünkre. Rachel Donadio kij-adaptációjában, az Ördögökben, ipar ünnepelt szereplőjeként? Arra megjegyezte a The New York Times Tennessee Williams Huszonhét fuvar jutottam: nem. Ha jelzőkkel Style Magazine-ban publikált, gyapot és Arthur Miller Két hétfő emlé- kívánnám jellemezni a film- „Intézménnyé tavalyi Huppert-portréjában kei című egyfelvonásosaiban, az Andrei színészetét, akkor spontán so- jegecesedett” (The Enduring Allure of Isabelle Şerban rendezte Cseresznyéskertben, rolnám: emancipált, zsigerileg (Mike Nichols: Huppert), hogy az európai pá- Brecht- Elisabeth Hauptmann-Kurt nemes, intelligens, melanko- Képeslapok a lyatárs tónusai sokkal söté- Weill Happy Endjében, továbbá Joseph likus (akár Cazale), rezervált, szakadékból) tebbek Streepénél. Vagyis az

44 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág színészportré színészportré színészportré színészportré színészportré színészportré s zínészportré színészportré színészportré színészportré

alakjai jóval démonibbak, mi- „Mentes minden ezért is furcsállom, hogy önnön tökéletessége csapdájába? Úgy vel az élve boncoló Huppert közönségességtől” az egyedülálló módon az hiszem, meglehetősen, és ennek kö- rendre le- és elmerül az infer- (Spike Jonze: ötvenedik életévén túl a vetkeztében nem érzékelni a glamúros nói bugyrokban; áttöri a saját Adaptáció) pályája csúcsára ért Meryl pályán valódi kockázatvállalást, miként korlátait, pontosabban nincse- Streep esetében miért a színésznő nem is szolgál meglepeté- nek korlátai. Persze, mindezt – ellentét- említ Schulman „pályarehabilitációt”, sekkel. Mindez azért is sajnálatos, mert ben Streeppel – főleg radikális és újító amely folyamat szerinte Spike Jonze mindeközben majd’ minden szerepé- művészfilmekben műveli, míg Streep 2002-es Adaptációjával indult el? Egy- ben fölsejlik – még a gyengébb, vagy pályafutásának egyik sajátossága, hogy felől mit és főleg miért kellett (volna) vacak filmekben is –, hogy mennyi min- ritkán dolgozott eredeti hangú, nagyfor- helyreállítani ezen a pályán a ’80-as dent tud az emberről, és hogy mennyi mátumú filmkészítővel. Részint ezért, jó évek olyan mozijai, mint A francia had- művészi muníció marad(t) kihasználat- néhány hollywoodi színésznőt tudok nagy szeretője, a Sophie választása, a lanul. Michael Schulman könyve szá- említeni az elmúlt évekből, sőt, évti- Zuhanás a szerelembe, a Gyomok között, momra azt igazolja, hogy a páratlan si- zedekből, aki(ke)t nálánál sokkal nyi- vagy akár az 1995-ös, Clint Eastwood ker, elismertség erősödésével egyenes tottabbnak, vállalkozó szelleműbbnek, jegyezte A szív hídjai után? Az alapve- arányban csökkent a művészi bátorság, kísérletezőbbnek vélek. Mint Hilary tő fordulatot nem mutató karrier során kreativitás, és mára nyomelemeiben fe- Swank A fiúk nem sírnakban és a Mil- a jellemzően a legtöbb pénzt hozó, dezhető föl mindaz, ami a pályakezdő lió dolláros bébiben, Naomi Watts a 2008-as Mamma Miá!-t pedig bajosan művészt annyira magával ragadóvá, iz- Mulholland Drive-ban és a 21 gramm- említhetjük „rehabilitációnak”, legfel- galmassá tette. Azaz, a nagyasszonnyá ban, Nicole Kidman a Tágra zárt szemek- jebb sikeres hakninak. lett Meryl Streep csillogó sikere mögött ben, a Dogville – A menedékben, a Majd A sejtelmes mosolyú Meryl Streeppel meg kell látni a kudarcot, a veszteséget, megdöglik érté-ben, Natalie Portman a kapcsolatban tehát nem azt tartom a krampusznyelvét kiöltő Hollywood Fekete hattyúban. És hogy megemlítőd- fontosnak, hogy el tudjuk-e képzelni mefisztói arcát. jék egy legenda is: az 1963-as Mi történt „nyaktól lefelé”, vagy hogy mennyire Baby Jane-nel? főszerepében lúdbő- tudatos, agyvezérelt színész (rendkí- Michael Schulman: Meryl Streep – Az ezerarcú röztetően hiteles Bette Davis. Részint vül), hanem hogy mennyire esett bele színésznő. Kossuth Kiadó, 2016.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 45 film/regényfilm/ regény film/ regény film/ regény f ilm / regény film/regény film/ regény film/ regény film/ regény

A szerzetest kételyek gyötrik, nem SHÛSAKU ENDÔ: NÉMASÁG érti, miért kell ekkora szenvedéseket kiállniuk a keresztényeknek, de ele- inte még arra jut, hogy Istennek ez- zel szándéka van, amelyre fény derül majd. Az egyre erősödő belső hangok Istenkép azonban nem hagyják nyugodni: ha Isten némaságának az az oka, hogy nem létezik, az ő teljes múltja és a PETHŐ RÉKA misszió is értelmét veszti. Márpedig Isten hallgat, és a csendje kíséri mind- azt a szenvedést, amit az önmagát egyre többször jézusi szerepben látó Rodriguesnek végig kell néznie. Ez a ENDÔ REGÉNYE SPIRITUÁLIS UTAZÁS AZ ISTENHIT KÉT ÁLLOMÁSA KÖZÖTT. némaság azonban csak addig a pontig tart, amikor rájön: úgy teljesítheti be modern japán irodalom egyik hiszen végre van kinek gyónni, végre választott sorsát, akkor lesz igazi már- nemzetközi nagyköveteként szá- van, ki megkeresztelje a gyermekeiket. tír, ha megtagadja a hitét. Ezzel meg- A mon tartott Shûsaku Endô katoli- Útjuk különválik, majd miután állandó menti a japánok életét, neki viszont kusként nevelkedett és élt Japánban, helyi társuk, a hitét harmadszor is meg- el kell viselnie az aposztáziával járó ez vezette a kereszténység japán tör- tagadó Kichijiro elárulja Rodriguest, a megvetést és fájdalmat, ami súlyo- ténetének kutatására. Figyelme a 15- szerzetes fogságba esik. A Rodrigues sabb számára, mint bármilyen fizikai 16. századi jezsuita szerzetesek felé levelein keresztül elmesélt történet el- gyötrelem. Mire eljut erre a felisme- irányult, akik első térítőként érkeztek beszélője ettől a ponttól kezdve a szer- résre, hite megszilárdul, istenképe Európából és rövid idő alatt számtalan ző, most már nem az ő szemével látunk, pedig teljesen átalakul. Megérti, hogy hívet szereztek. Működésüket a helyi hanem őt látjuk – ám gondolatain ke- küldetése nem a kínoktól való meg- hatalom nem nézte jó szemmel és a resztül a regény továbbra is szubjektív szabadítás, hanem az osztozás ben- kereszténység már az 1500-as évek marad. A pap magabiztos európaiként nük. Már nem egy ítélkező, hanem végén tiltott vallás lett Japánban, ahol érkezett Japánba, felsőbbrendűen úgy egy könyörületes Isten áll előtte: ez- kínzással és kivégzéssel büntették azt, véli, enyhíteni tud az életüket barmok- zel a radikálisan új gondolattal lépett aki nem volt hajlandó megtagadni a hoz hasonlóan leélő japán parasztok túl Endô azon a távolságon, amelyet hitét. Endô úgy találta, a történelem fájdalmán: fogsága elején megőrzi ezt a japán spiritualitás és a keresztény- méltatlanul feledkezik meg mindar- az öntudatot, és vállalja a büntetést. ség között érzett – önmagán belül ról a szenvedésről, amit ezek a meg- Erősnek érzi magát, aki el tudja viselni is – feszülni. kínzott keresztények átéltek, mielőtt a fizikai fájdalmat, míg a gyenge parasz- CARTAPHILUS, 2013. megtagadták a hitüket vagy mártírha- tok megtagadják a hitüket: lált haltak – ugyanakkor a keresztény- megtapossák a szentké- ség problematikája saját szempont- pet, a fumie-t, igazolva jából is foglalkoztatta, szerette volna ezzel, hogy nem keresz- feloldani azt a távolságot, amit vallá- tények. De vajon az szen- sa és önmaga között érzett. Ez vezet- ved-e többet, aki kitart a te 1966-ban a Némaság megírására, hite mellett és elviseli a mellyel elnyerte a legrangosabb japán fizikai fájdalmat, vagy az, irodalmi elismerést, a Tanizaki-díjat. akinek a hitmegtagadás Később elkészítette az alaptörténet lelki fájdalmát kell kibír- színpadi átiratát, illetve az 1971-es, nia? Endôt a gyengék és az Masahiro Shinoda-filmadaptáció meg- erősek szembeállítása fog- írásában is társszerző volt. lalkoztatta, úgy gondolta, ő Endô regénye valós történelmi keret- maga az előbbi csoporthoz be helyezett szubjektív pszichológiai tartozna. Arra volt kíváncsi, dráma. Két fiatal szerzetes, Rodrigues vajon mit éreztek, milyen és Garrpe Japánba utazik, mivel taní- emberek voltak, akik gyen- tójukról és példaképükről az a hír járja, gének találtattak és meg- hogy megtagadta a hitét, ők pedig sze- tagadták a hitüket. Ehhez mélyesen szeretnék kideríteni az igaz- a végponthoz a Rodrigues ságot. A kereszténység ekkor már tiltott lelkében a fogság során vallás Japánban, kegyetlenül üldözik a lejátszódó folyamatokon rejtőzködőket, ezért a két szerzetesnek keresztül vezet el bennün- érkezésük után bujkálnia kell, miköz- ket, amíg maga is eljut az ben a helyiek hálával fogadják őket, aposztáziáig.

46 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág ilm/regény film/regény film/ regény film/ regény film/ regény

jes azonosuláshoz azzal, ami a valóság MARTIN SCORSESE: NÉMASÁG mélyén van, ellentétes irányban a fel- színére száradt látványmázzal. Valami egészen kivételes fordulat len- ne az ifjúkor szerzői messiáslétét a szakmai tisztességben történő meg- Fél pálfordulás őszülés világi örömeiért régóta feladó Scorsesetől, ha 75 évesen elkészítene egy illúzió-tagadó puritán művet (lásd VARRÓ ATTILA Sternberg vagy Nicholas Ray példá- ját) – a Némaságnak azonban csupán témája pálfordulás, üzenete messze nem. Míves és vizuális apropókban gazdag fényképezés (barokk délvidéki SCORSESE BÁLVÁNYT FARAG A BÁLVÁNYTAGADÁSNAK. chiaroscurótól a japán nyomatok for- mavilágáig), szájbarágós hollywoodi Martin Scorsese fél évszázados kának iszonyú hangorkánját üvölti túl, dramaturgia (amely a regény sajátos pályafutását végigkísérő Krisztus- ahol az üldözött istenhívőknek váloga- nézőpontváltását hol esetlen, hol re- Aalak kezdettől a testi szenvedésen tott kínzásokat kell kiállniuk a túlvilági dundáns belső monológokkal próbál- keresztül történő üdvözülés emblema- öröklétért. ja érzékeltetni) és kínosan túljátszott tikus alakját jelentette az erőszakhoz Míg a japán regény egyfajta szemé- színészi alakítások – csupa 21. századi és hithez egyaránt szoros gyökerekkel lyes remake-je a passió-történetnek, a Scorsese-ismérv – szegül eltökélten kötődő olasz-amerikai filmművész szá- Scorsese-adaptáció inkább a Krisztus szembe az Endô-mű adaptációjából ere- mára. Legyen szó a Boxcar Bertha végén utolsó megkísértése szerzői evangé- dendően fakadó üzenettel (amelyet az vagonoldalra szögezett szakszervezeti liumát újrázza a szamuráj-közegben, 1971-es Masahiro Shinoda-filmváltozat messiásról, a Dühöngő bika fináléjá- (noha iskolás pedantériával, szinte szó nem csak megőriz, de pluszjelenetekkel nak szorító-köteleken megfeszített szerint mondja fel az Endô-művet). A erősít, lásd az áruló Kichijirónak adott La Mottájáról (vagy akár a Holtak útja Kazantzakisz-feldolgozás volt ugyanis melléktörténetet) – imázsrombolás he- erkélyrácsra szúrt áldozatának epizód- az első, ahol az életmű krisztus-motí- lyett újabb pompás katedrálist emelve járól) a Scorsese-krisztusok ikonja az vuma immár magáról a Filmről is tanús- az Álomgyárnak. Mi sem vall szebben örömteli halandó lét és a gyötrelmen ke- kodik: az utolsó megkísértés hosszas erről, mint az adaptáció legfőbb saját resztül elért halhatatlanság dilemmáját álomjelenete az emberi életútról már hozadékát jelentő bombasztikus búcsú- ábrázolja – miként ezt a legvilágosabb nem szexet, hatalmat, istenlétet kínál pillanat a főhős kezébe zárt apró feszü- kinyilatkoztatást jelentő Krisztus utolsó Jézusnak cserébe küldetéséért, egy- letről a digitál-lángok között (Scorsese megkísértése konkrétan jelzi a nyitófel- szerűen egy gyönyörű látványillúziót, előszeretettel rondít saját filmjébe egy irathoz választott Nikosz happy enddel – a főhősnek erről kell hatásvadász zárlat kedvéért a Dühöngő Kazantzakisz-idézettel. lemondani a kereszten, majd visszatér- bika Biblia-idézetétől a látását vissza- A számos tekintetben ve a valóságba a szenvedés tudatában nyerő vakról a Tégla Capitolium-patká- 1988-as adaptációjához eljutni a mártírhalálig: halála ugyanis nyáig). Míg Shinoda nyitott záróképén hasonló Némaság (amely csak akkor válik áldozattá, ha nem ön- a rákényszerített japán feleséggel ugyancsak egy keresz- feledt mozizás közben éri. Endô törté- szeretkező expap eltorzult arcát látjuk tény hitével vívódó kül- netében pontosan ugyanezt a döntést (egyszerre megkérdőjelezve és kihang- földi író, ezúttal a japán kell meghoznia Rodriguesnek a kép súlyozva az áldozathozatal gyötrelmét), Shûsaku Endô megváltás- illúziója és a fájdalmas valóság között, az Ozu és Bresson spirituális mestereire története) még az újgörög a központi motívumot jelentő fumie- előszeretettel hivatkozó Scorsese egy- evangélium-átiratnál is rítusnak köszönhetően. A Krisztus-kép szerűen zsigerből képtelen bálványimá- szemléletesebben nyúl a megtaposása révén lezajló aposztázia dás nélkül tekinteni a hitre – még annak szerzői alapmotívumhoz: egy filmváltozatban ugyanis óhatatla- mélyebb, külsőségeket elutasító formá- noha az 1966-ban meg- nul többletjelentéssel bővül, főleg egy ját is csupán egy bálvány metaforájával jelent regény éppen úgy olyan rendező életművében, aki régóta képes érzékeltetni. Isten hallgatásáról kapta egyszerre része és rajongója az álom- címét, mint a pár évvel gyári filmművészetnek. Ahogyan Endô NÉMASÁG (Silence) – amerikai, 2016. Rendezte: korábbi Bergman-klasszi- Némasága Isten csendjét nem kiábrán- Martin Scorsese. Írta: Shûsaku Endô regényéből kus, ez a csend Japán egy dító hiányként, hanem végső soron a Jay Cocks. Kép: Rodrigo Pietro. Zene: Kathryn különösen véres korsza- megvilágosodás eszközeként látja, úgy és Kim Allan Kluge. Szereplők: Andrew Gar- a Képet sem az Eszme jelképének, esz- field (Rodrigues), Adam Driver (Garupe), Yosuke „A kép illúziója és a fájdalmas közének, hirdetőjének állítja be, hanem Kubozuka (Kichijiro), Liam Neeson (Ferreira). valóság között” épp az ellenségének, amelyet meg kell Gyártó: Cappa Defina / Waypoint Entertain- (Andrew Garfield és Yosuke tagadni ahhoz, hogy eljuthassunk az ment / CatchPlay. Forgalmazó: Freeman Film. Kubozuka) érzelmi/gondolati esszenciához – a tel- Feliratos. 161 perc.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág2017|03 47 kritika kritika kritika kritika kritika kritika ritika kritika kritika kritika kritika kritika kritika

amíg össze nem esik. Huszonéves énje T2 TRAINSPOTTING a betagozódás réme elől menekült, most negyven felett attól szenved, hogy nem tudott betagozódni. Felesége elhagyta, gyereke, karrierje, pénze nincs, a kudarc elől jobb híján hazatér Edinburgh-be. Nosztalgiajárat Még kevésbé meglepő, hogy az egyko- ri barátok sem tudtak kitörni a lelki és fizikai nyomorból, a heroint kokainra BASKI SÁNDOR cserélő Sick Boy (most már csak Simon) striciskedésből és zsarolásból tartja fent magát, a családja által kitaszított, még mindig anyagozó Spud öngyilkosságra készül, Begbie pedig az elmúlt évtizede- DANNY BOYLE HAGYOMÁNYOS FOLYTATÁS HELYETT LÁBJEGYZETET FORGATOTT ket börtönben töltötte a bosszúra várva. SAJÁT KULTUSZFILMJÉHEZ, FŐSZEREPBEN AZ ELTŰNT IDŐVEL. A rossz döntések már az első részben is megbosszulták magukat, de az esemé- kultuszfilm arról ismerszik meg, a nézőt semmilyen kellemes audiovizu- nyek súlyát a pop-reál stílus miatt kevés- hogy megismételhetetlen és folytat- ális élmény ne érje a főszereplők szen- bé lehetett átérezni. Az epizodikus-cik- Ahatatlan. Ha öt, tíz vagy akár húsz év vedését látva – ezzel is illusztrálva a füg- likus szerkezetet a T2 Trainspottingban után ugyanott lehetne felvenni a fona- gőség poklát –, addig a Trainspottingot egy hagyományosabb dramaturgia váltja lat, az azt jelentené, hogy a kultsikernek határozottan jó nézni. A szürreális képi – az öregedő, megfáradt szereplőkhöz van megtanulható, lemásolható recept- gegekben tobzódó delíriumjelenetek, konzervatívabb filmnyelv dukál –, nem je. Ilyen titkos formula azonban nem a technohimnuszokkal és altslágerek- Renton a főszereplő (narráció sincs), létezik, a bevételi adatokat meg lehet kel összekötött klipszerű montázsok a mindenki nagyjából ugyanannyi játék- nagyjából becsülni, a nézők érzelmi re- frappáns dialógokkal együtt veszettül időt kap. Van idő és tér a múlton való akcióit aligha – ezért szoktak maguk az kúlnak hatottak a bemutató idején – és rágódásra, az egyéni és a közös felelős- alkotók is meglepődni a rajongás mérté- most, húsz évvel később is működnek. ségek felvetésére. Boyle és az első részt kén. A kultusz képletében a legnagyobb (Csejdy András: Renton rave-be ér – Film- is adaptáló John Hodge forgatókönyvíró ismeretlen a Zeitgeist-együttható – sok világ 1996/9.) sikeresen mélyítik el az ikonikus karakte- esetben ez csak a szerencsés időzítést A Trainspottingnak a punkos lendü- reket, az első részben csak komikus kari- jelöli –, ettől függ, mennyire sikerül meg- let mellett pont a popság a legnagyobb katúraként használt Spud tragédiájának ragadni a korszellemet, vagy legalább vonzereje – a regényeredeti szerzőjének, kibontása kiváltképp látványos, de még egy nemzedék közérzetét. Irvine Welshnek sem volt ellenére ez a a pszichopata Begbie iránt is képesek Az 1996-os Trainspottingnak sikerült, stílus, sőt eleve kikötötte, hogy Boylék szánalmat gerjeszteni. többszörösen is. Danny Boyle filmje nem követhetik az angol film szocreál Boyle a kulteredeti nyaktörő lendü- egyrészt hibátlan ütemérzékkel folytatta vonulatát –, ugyanakkor az ellentmon- letét nem próbálja meg reprodukálni, azt a posztmodern popvonalat, amelyet dásosságát is ez adja. Bármennyire is az első részre jellemző vizuális gegeket Tarantino elindított, másrészt olyan gene- komoly a téma, a fekete humor, a klip- – mint a kimerevített képeket vagy az rációs félelmeket és hangulatokat artiku- esztétika vagy a sodró tempó még a ugróvágást – csak szórványosan, jelzés- lált, amelyek a drogos szubkultúrán – és legmegrázóbb pillanatokban is tompítja értékkel használja. Bölcs mértéktartá- Skócia határain – túl is rezonáltak (példá- a drámát – mint amikor Tommy temeté- sát akár üdvözölni is lehetne, kiemelve, ul: a fogyasztói társadalomba való beta- sén a gyász képeit ellenpontozza a fiú hogy a film a szerzői életmű logikus foly- gozódás elutasítása), harmadrészt a skót halálának morbid anekdotája –, és ettől tatása a rendező kedvenc témái mentén nemzeti identitásnak is tükröt tartott. Az a film történései, paradox módon, súlyta- – többek közt: megváltás és önfeláldo- újító szellem sem hiányzott belőle: ahogy lannak hatnak. A fináléban sincs katarzis, zás (Napfény, 127 óra, Gettómilliomos), a Kutyaszorítóban vagy a Ponyvaregény csak a kitörés reménye a főhős, Renton barátság és árulás (Sekély sírhant, A part, megsértette az erőszakábrázolással kap- számára, ami egyben a kudarc beisme- Trainspotting) – de ezek a motívumok va- csolatos konvenciókat, úgy zárójelezte rése. Jobb híján azt a konform életet, a lójában csak ürügyként szolgálnak. Noha a Trainspotting a drogfogyasztás moz- nagyképernyős tévét, a jelzálogot és a Irvine Welsh a Pornóval (2002) tovább góképes megjelenítésének tabuit; nem kilenctől ötig létet választja, ami elől a szőtte a szereplők sorsát, a tökéletesen véletlenül vádolták sokan Tarantinót és heroinba menekült. lezárt Trainspotting egyáltalán nem kiál- Boyle-t is az erőszak, illetve a kábítósze- Ezt a lezárást már elsőre is csak erős tott folytatásért. Boyle és Hodge nem is rek propagálásával. jóindulattal lehetett happy endként ér- tudnak meggyőző dramaturgiai magya- Renton horrorfilmbe illő lázálmait tékelni, és a 20 évvel később játszódó rázatot találni arra, hogy a főhős, Renton vagy az AIDS-es Tommy széthullását lát- folytatás nyitó képsorai egyértelművé miért tér vissza Edinburgh-be, és ezzel va persze aligha kapott bárki is kedvet a is teszik, hogy a fiatal Renton félelmei mintha akaratlanul is a saját alkotói pozí- rozsdás herointűkhöz, de tény, hogy amíg beigazolódtak. A futószalaglétet egykor ciójukat kommentálnák. Renton „turistát korábban az elrettentés szándékával ké- annyira megvető exjunkie egy amsz- játszik a saját fiatalságában”, ahogy azt szített drogfilmek arra törekedtek, hogy terdami edzőterem futószalagján fut, Simon a szemére veti, és Boyle, illetve a

48 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág kritika kritika kritika kritika kritika kritika ritika kritika kritika kritika kritika kritika kritika

színészek is ugyanezt teszik. „Turista a saját fiatal- öregedés motívumait bon- Trainspotting kérdése is. A választ per- Ha a kultusz gravitációs me- ságában” colgatják, a nézői nosztalgia sze most is sejtik a szereplők, a folytatás zőjéből úgysem lehet kisza- (Ewan McGregor és gátlástalan kiszolgálása, a így még rezignáltabb hangvételű, mint kadni, akkor kényelmesebb Jonny Lee Miller) fanservice mégsem tűnik ön- az amúgy sem túl szívderítő eredeti. A és hálásabb inkább a nézővel célnak. Túl az életük felén, veszteség regisztrálásán kívül Spudék közösen nosztalgiázni, és nem csak az Spudék teljes joggal tartanak számve- legfeljebb annyit tudnak tenni, hogy a eredeti történéseire, de magára a filmet tést, és az sem meglepő, hogy romanti- régi függőségek helyett kevésbé káros övező kultuszra is nyíltan reflektálni. A kusnak kevéssé nevezhető fiatalságukra újakat keresnek. közelmúlt kultfolytatásai közül ezt a stra- jóleső érzéssel gondolnak vissza. Boyle Linklater Mielőtt-sorozatához ha- tégiát követte a Jurrasic World, Az ébredő a gyerekkorukból is felvillant néhány sonlóan Boyle filmje is az idő múlását erő vagy a Creed is, és látszólag a T2 sem Szuper8-as inzertet, jelezve, hogy a ba- rögzíti, de a számvetés kényszere nem sokban különbözik tőlük. Renton affé- rátságuk alapját nem az első rész közös csak a szereplőket, az alkotókat is ter- le skót Szinbádként felkeresi az eredeti önpusztításai és balhéi jelentik, hanem helte. Csúfos kudarc lett volna, ha ki- ikonikus helyszíneit, a város utcáit járva az ártatlanságnak az az idilli idősza- derül, hogy már ők is elvesztették azt, Spud szemei előtt szó szerint megeleve- ka, amikor még hírből sem ismerték a ami a Trainspotting zsenialitását életre nednek – a 2016-os valóságra rávetülve drogokat, és legalább papíron nyitva hívta. Bölcs belátással inkább elébe – az első részből kiollózott pillanatké- áll előttük az összes kapu. A folytatás mentek a bukásnak, és a filmet abban pek, és közben az Iggy Pop-féle Lust for ugyanakkor egyértelművé teszi, amit a biztos tudatban forgatták le, hogy a Life is visszatér a Prodigy remixében. A már az eredeti sem titkolt: ez a történet végeredmény csak lábjegyzetként fog Trainspotting nyitójelenetében kime- soha nem a drogokról, hanem a kijelölt szolgálni a kultuszhoz. Az őszinte szem- revített mániákus vigyorát egy hasonló sors elleni lázadásról, a külön utak kere- benézésnek ez a bátor, a történetben szituációban Renton itt is megvillantja, séséről, és az ilyen törekvések hiábava- is visszatükröződő gesztusa, nemcsak később pedig az egyik új szereplő, a fi- lóságának tudatosulásáról szólt. megmenti, de hitelesíti is a folytatást. atal Veronika kérdésére elmeséli, hogy „Az egyik pillanatban még ott van, a honnan származik a „Válaszd az éle- tiéd, aztán elveszted, és soha nem ka- T2 TRAINSPOTTING - brit, 2016. Rendezte: Dan- tet…” szlogen, sőt rögtön el is szavalja pod vissza.” Ez Sick Boy élettel kapcso- ny Boyle. Írta: Irvine Welsh művei nyomán John a felfrissített változatát. Az önreflexió latos univerzális teóriájának lényege, Hodge. Kép: Anthony Dod Mantle. Szereplők: charliekaufmani betetőzéseként végül amit még az első részben fejt ki. Szerin- Ewan McGregor (Renton), Robert Carlyle (Be- közvetlenül az adaptáció forrásából, te egy rövid tündöklés után minden és gbie), Ewen Bremner (Spud), Jonny Lee Miller Welsh regényéből is idéznek a szereplők. mindenki a hanyatlás felé halad. „Szó- (Simon), Anjela Nedyalkova (Veronika). Gyártó: Boylék nagy trükkje, hogy mivel ele- val megöregszünk, és ennyi?”, teszi fel TriStar Pictures / Film4. Forgalmazó: InterCom. ve az emlékezés, az újraértékelés és az Renton a költői kérdést, ami egyben a T2 Szinkronizált. 117 perc.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 49 kritika kritika kritika kritika kritika kritika ritika kritika kritika kritika kritika kritika kritika

szont érzi, pont ez a feladata: hogy a DIZÁJNEREN készülő film legyen majd Geri élete – külső kommentár nélkül, csak maga. Zene csak néha szól, elég az utcazaj. A város zaja, mely tudomást se vesz rólunk. A Dizájneren épp ettől tud a Szertől szerig téma egyik legkiválóbb magyar doku- mentumfilmje lenni: mert mindenféle okoskodás, formai hatásvadászat nél- KOVÁCS GELLÉRT kül, csak úgy, a létezést mutatja. Azt, ahogy minden összefolyik. Az idő nem tud rendszerezni, mert nincs mit. Bár a film végpontja arról szól, Geri hogyan MINTHA A NÉZŐ VÉNÁJÁBAN IS OTT LÓGNA A TŰ. vonul be sokadszor az elvonóra, de ő is elmondja, mi is érezzük: ez is csak csodás budapesti belvárost ritkán Geri értelmes, szellemes srác. Már azért van, hogy ne haljon meg most. ábrázolt szemszögből, kicsit sem ami maradt belőle. Többféle komoly Ha így folytatja: még. Acsodásnak mutatja az Index hírvi- szervi bajjal is küzd, nincs meg a fél Horváth filmje nem, vagy nem csak deósa: a huszonéves Geri hosszú évek tüdeje. Többször tiszta volt egy dara- arról szól, hogy mit tesznek a függők- óta a fővárosi junkie-k életét éli, romos big, de a szintetikus, olcsó szerekről a kel az ellenőrizhetetlen összetételű, háztól a kukáig, parkoktól a rakpartig, megszokotthoz képest is nehéz szaba- követhetetlen hatású dizájnerdrogok, bolti lopástól a benzinkútig, sorstárstól dulni: túl könnyű beszerezni. Túlságo- sokkal inkább arról, ahogy ez a világ a sorstársig. Ő a mi kalauzunk, őt követi san nincs a túlparton semmi. Rá is ér- (a használóké) működik, ahogy össze- Horváth – mindenféle beavatkozástól vényes az, amit egyik sorstársa mond mosódik azokéval, akik ugyanazokon mentesen, de semmiről le nem marad- viszketegen, miután kijött az egyik se- az utcákon, tereken járnak. Ahogy ez va. Az van, ami történik, azt láthatjuk, gítő szervezet irodájából: ő már lemon- a két dimenzió láthatatlanul metszi ami van. Megismerjük a többieket, pon- dott volna az életről, de az élet még egymást. Megrendítő, természetes tosabban azokat a drogfüggőket, kikkel nem mondott le róla. Lehetne ez üres pillanatok azok, amikor Geriék mel- főszereplőnk ideiglenesen vagy hos�- frázis, ám amikor ennyire az üresség lett elsuhan egy babakocsi, amikor a szabb időre összeverődik. Legtöbbször irányít, egy ilyen mondat igenis gyo- padon ülő idegen srácok nézik, ahogy az erőltetett menetet mutatja, gyalog morba vágja az embert. Csakúgy, mint a bozótban épp eldobott ásványvizet ténferegve, vagy a villamoson ülve, az út Horváth Balázs, és a másik operatőr, keresnek a cucchoz. Itt vannak előt- ideiglenes vége mindig a cucc: amikor a Botos Tamás filmes felfogása: képeik tünk, mégis távol. És nem is feltétlenül karba, s olykor más testrészbe fúródik a természetesek, de igényesek, nagyvá- együtt: ugyan a filmet nézve az lehet tű, Horváth akkor sem rántja el a felve- szonra valóak. Egyébként se érezni azt, az érzésünk, Geriék összetartanak, fi- vőt – miért is tenné. A gátlásnak itt sem- hogy a rendező irányítana, de azt sem, gyelnek egymásra, de ez hazugság, mi keresnivalója. Ott rohadt el hogy ne tudná, hogyan lehet nem létezik ott igaz barátság, s ezt régen valamelyik foglalt ház „Nincs a túlparton ebből mozgókép. Geri az, aki ők maguk jegyzik meg, hisz többször szemétdombos udvarán. semmi” tempót, témát ad, a stáb vi- is, többféleképpen előkerül a téma. Tényleg nincs félrebeszélés: a drogos ilyen – mondják magukról egyes szám harmadik személyben –, az anyagért hajlandó sok mindenre, de mindenki kihasznál mindenkit. Ez ilyen, ez ennyi. Elképzelni sem tudom, hogy lehet így élni, valahogy így fogalmaz Geri édesanyja, s ezzel tulajdonképpen ki is mondta, miért is fontos film a Dizájneren. Igazából még csak nem is a közönyről beszél. Hanem a tehetet- lenségről. Geriék nem találják a kiutat, mi meg nem találjuk az utat hozzájuk. Meg vagyunk dermedve mind.

DIZÁJNEREN – magyar dokumentumfilm, 2016. Rendezte: Horváth Balázs. Kép: Botos Tamás és Horváth Balázs. Zene: Kristóf Márton, Porteleki Áron és Szabó Bálint. Vágó: Pap Levente. Pro- ducer: Pusztai András. Gyártó: Forgalmazó: Cirko Film Kft. 90 perc.

50 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág kritika kritika kritika kritika kritika kritika ritika kritika kritika kritika kritika kritika kritika

mondható, az újcirkusz többlete, mint MI EZ A CIRKUSZ? Vági Bence hangsúlyozza: „Az, hogy va- laki az életével játszik, miközben tör- ténetet mesél, azért nem mindennapi dolog…. Erre még a mozi sem képes, mert hiába repülnek a szuperhősök …, Antigravitáció az a filmvásznon marad, és nem- má szik le a valóságba.” A moziban persze a hitelességnek más forsza van, mint SCHUBERT GUSZTÁV a színpadon, az artisták valós teljesít- ménye a lefényképezett produkcióból nem jöhet át száz százalékosan, ezért jó döntés, hogy csak villanásnyi jelene- „MIKOR ANYÁBÓL FÖLDRE TETTEK, HOVÁ KEVERTÉK RÖPTÖMET? (W.S.)” teket látunk a színpadi előadásokból: a Recirquelt élőben kell nézni. cirkusz ugyan örök, mert a gyerme- csodaországba. A film hat fiatal artista A felkészülés folyamatának krónikája kit célozza meg és találja meg ben- portréja, akik nem csak, hogy cirku- korántsem olyan drámai, mint mondjuk Anünk, de mint minden művészet, ez szosok lettek, de egy ma már világhírű Fellini széthúzó, marakodó zenekaráé is elöregszik, és időről időre új stílust, magyar cirkusztársulat, a Recirquel Új- (Zenekari próba, 1970). Ez a társulat új nyelvet kell keresnie, amin át szel- cirkusz Társulat főszereplői. Hogy mi is összetartó csapat, nincs helye az int- leme újra hitelesen kifejeződhet. Hogy az „újcirkusz”, azt Vági Bence, a társu- rikának, mert az itt tényleg életveszé- miben is áll a titok, amivel már apró lat alapítója, művészeti vezetője, elő- lyes. A Recirquel próbáit három éven át gyerekkorunkban elbűvölnek bennün- adásaik írója és rendezője világosan követő stáb ugyanakkor nagyon közel ket a porond és a trapéz virtuózai? A összefoglalja a filmben: „A történet- jutott az edzésen, színpadon életüket hívószavak: a mese, a humor és a sza- mesélés a legfontosabb, mert a törté- is kockáztató artisták szeretetre méltó badság. A cirkusz az első és életre szóló net az, amivel az emberek szívében el egyéniségéhez. tapasztalásunk arról, hogy két világ lé- tudunk ültetni gondolatokat. Ha nincs A film legnagyobb értéke ez: csak tezik körülöttünk, egy kötelességekkel, történet, hanem csak trükk van, mint a ámulunk, hogyan egyszerre lehet cso- parancsolatokkal, kegyetlenséggel, be- klasszikus cirkuszban, akkor csak egy dás produkciót elővarázsolni a sem- tegséggel és bánattal teli, de legalább effektet adunk, ami mindenkit ámulat- miből, a lepusztulásból, a nyavalygás is szürke és unalmas valóság, és mind- ba ejt, mégsem adunk olyan többletet, és gyűlölködés romboló légkörében, ezek mögött ott rejtezik egy színes amitől megváltozik a mindennapunk, úgy hogy közben az artisták a cirkusz és szabad mesevilág. Aki ezt tudja és megváltozik bennünk egy érzület, egy kupolája alatt sem nem tanácstalanok, magával viszi felnőtt korába, már nem gondolat.” sem nem pökhendiek, hanem teljesen elveszett ember. A Mi ez a cirkusz? nagy erénye, hogy normálisak, és mintha mi sem lenne Halász Glória rendező (Vasfüggöny, rendezője kikerüli mindkét csapdát, természetesebb, fölöttünk repkednek Dr. Lala) dokumentumfilmje, a Mi ez amely egy ilyen sikersztori filmezése- a gravitációval szembeszegülve. a cirkusz? épp ilyen fiatalokról szól. kor fenyeget. Nem misztifikálja sem a Ez a mai magyar nehézkedésben Amióta a cirkusz varázsgömbjében művészt, sem a sztárokat. A színpadi nem egyszerűen (új)cirkuszi produk- 4-5 évesen megpillantották a sápadt csodához nélkülözhetetlen, de nem ció és (világ)sikeres start up, hanem új realitáson túli izgalmas álomvilágot, elegendő a tehetség; vérrel, verítékkel, életérzés. Amit a dokufilmet megszakí- nem bírnak, nem is akarnak szabadul- törött bordákkal, szakadó tó játékfilmes epizódok egyértelműen ni a bűvöletből, sőt mindent feltet- „Belakják izmokkal, magánnyal, ren- felerősítenek: az artisták belakják a tek rá, hogy bármi áron eljussanak e a várost” geteg lemondással kell fi- várost, a csepeli szabadkikötő daruján zetni érte. Ákos, Ricsi, Rená- függeszkednek, az északi vasúti össze- tó, Áron, Zsanett, Leonetta kötő hídról pörögnek a mélybe a dere- mondataiból kiderül, egyi- kukra csavart tissue-val, antennarúdon, kük sem tartja magát szu- háztetőkön, handstandolnak. Ez már perembernek, legfeljebb a-­ Új-Budapest, ez már egy másik boldo- karaterejüket, elszántságu­ gabb, normálisabb Magyarország. kat érzik átlagfelettinek. Az üres és semmihez sem MI EZ A CIRKUSZ? – magyar dokumentumfilm, értő celebek korában kü- 2016. Rendezte: Halász Glória. Társrendező: lönösen szimpatikus ez az Tiszeker Dániel. Kép: Pataki Ádám. Zene: Sárik egyensúlyban tartott sze- Péter. Producer: Osváth Gábor. Szereplők: rénység és öntudat. Biritz Ákos, Herczeg Richárd, Illés Renátó, A klasszikus bonmot – Lakatos Leonetta, Veress Zsanett, Simon Ár- „a zseni 1% tehetség és pád, Vági Bence (a Recirquel alapítója). Gyártó: 99 % szorgalom” – persze Film Fabriq – Fanatics Film. Forgalmazó: minden művészetre el- Anjou Lafayette. 86 perc.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 51 kritika kritika kritika kritika kritika kritika ritika televízió televízió televízió televízió telev

re, a massachusettsi kikötővároskába, A RÉGI VÁROS ahol azzal kénytelen szembesülni, hogy fivére a végrendeletében őt ne- vezte meg kamasz unokaöccse gyám- jának. Miközben próbál szót érteni a vagány sráccal, és igyekszik megér- A régi rutin tetni vele, hogy – maradásra képtelen lévén – magával kell vinnie Bostonba, fokozatosan kiderül, hogy a férfi nem ROBOZ GÁBOR egyszerűen mogorva pokróc, hanem rettenetes teher nyomja a vállát. A filmjeiben mindig cameózó Lonergan eddig sem arról volt híres, HOSSZÚ KIHAGYÁS UTÁN ÚJ FILMMEL JELENTKEZETT A NEVES DRÁMAÍRÓ. hogy bármilyen formai megoldással el akarta volna terelni a figyelmet enneth Lonergan nem szorul rá, egymással egy hosszú szünet után gyötrődő karakterei sorsáról, és ami hogy valaki elmagyarázza neki, ho- újra találkozó felnőtt testvérpár, a há- a vizualitást illeti, harmadik filmje Kgyan lehet kifinomult, Oscar-esé- nyattatott sorsú Margaretben (2011) sem konkurenciája a Holdfénynek. lyes drámát készíteni, harmincöt éve – amelynek háromórás rendezői vál- Az alkotó ezúttal is alapvetően egy tartó szerzői karrierje során épp elég tozata csak éveken át tartó jogi huza- jócskán eltérő természetű páros vi- szűk fókuszú, karakter centrikus törté- vona árán kerülhetett bemutatásra, szonyát bontja ki, ugyanakkor A régi nettel állt már a közönség elé. Színda- bár akkor a kritikusok hamar piedesz- város motorja elsősorban az a lefoj- rabjai Magyarországon aligha ismertek, tálra emelték – egy közvetve halálos tott feszültség, amely az érzelmei arti- Amerikában azonban a Broadwayen is balesetet okozó kamaszlány sajátos kulálására szinte képtelen főhősében játsszák, egy ízben Pulitzer-jelöléssel traumafeldolgozásáról mesélt, a ta- izzik: ezt a film még azután sem veszíti is elismert munkásságával pedig las- valyi visszatéréseként üdvözölt A régi el, hogy a játékidő feléig késlelteti a san megágyazott filmes karrierjének várossal pedig már biztosra ment, és traumatikus esemény felfedését. A is. Az 54 éves Lonergan nem olyan ismét igazolta, hogy két terapeuta gye- merészebb szerkezetre épülő Marga- öntörvényű alkotó, akinek derogálna, rekeként nőtt fel. ret el-elkalandozó cselekményéhez hogy időnként mások keze alá dolgoz- A már több tucat díjjal kitüntetett képest az író-rendező aktuális pro- zon – a Csak egy kis pánik forgatóköny- kisköltségvetésű függetlenfilm főhő- dukciója inkább klasszikus vonalve- vével rögtön sikerrel mutatkozott be se egy bostoni szuterénben vegetáló, zetésű pályakezdését idézi (bár annál Hollywoodban, és később a Scorsese- középkorú gondnok (Casey Affleck), egy leheletnyivel szabálytalanabbnak féle New York bandáiba is besegített aki nem hajlandó mindig jó képet érződik), ugyanakkor finoman beágya- –, és saját egészestéseivel sem olyan vágni idegesítő munkaadói kérései- zott flashbackjeivel sikerül elkerülnie egyéni szemléletmódot valósít meg, hez, és ahelyett, hogy hagyná magát a szájbarágást. Egy olyan írótól, aki mint például a szintén drámaíró- felszedni a kocsmában, inkább vere- a saját nagymamája haldoklása által ként indult McDonagh. A kedést provokál. Amikor hírt ihletett színdarabjában (The Waverly Sundance-zsűridíjas Szá- „Motorja a lefojtott kap szívproblémával küzdő Gallery) is képes volt valamelyest hu- míthatsz rámban (2000) feszültség” bátyja haláláról, gondolkodás morizálni, nem meglepő, hogy néha azt mutatta be, mihez kezd (Casey Affleck) nélkül hazautazik szülőhelyé- szolid poénokkal oldja a film melan- kolikus-deprimált hangvételét – addig azonban nem megy el, hogy dramedyt csináljon belőle –, és van annyira ta- pasztalt, hogy a szirupos fogalmazás- módot is el tudja kerülni. A régi város visszafogottsága és néhány jól elka- pott pillanata azt tükrözi, hogy hideg- fejű iparos helyett érzékeny alkotó munkája, bár olyan alkotóé, aki ezúttal a kockázatkerülést választotta.

A RÉGI VÁROS (Manchester by the Sea) – amerikai, 2016. Rendezte és írta: Kenneth Lonergan. Kép: Jody Lee Lipes. Zene: Lesley Barber. Szereplők: Casey Affleck (Lee), Lucas Hedges (Patrick), Kyle Chandler (Joe), Michelle Williams (Randi), Gretchen Mol (Elise). Gyártó: Amazon Studios. Forgalmazó: InterCom. Felira- tos 137 perc.

52 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág kritika kritika kritika kritika kritika kritika ritika televízió televízió televízió televízió telev

egyetemről kimaradt hősünk (Glover) ATLANTA némi pénz reményében egyengetni kez- di a drogdíler unokatesó rap-karrierjét. A főhősök az első felületes pillantásra maguk az élő-lélegző sztereotípiák, de a vékony alaptörténet csak sorvezetőként A fekete város szolgál ahhoz, hogy Glover különféle aspektusokból vizsgálhasson nagyon is komoly kérdéseket. HUBER ZOLTÁN A beinduló zenei karrierrel párhu- zamosan szereplőink felfelé mozog- nak a ranglétrán és kiszámíthatatlanul humoros szituációkba keverednek. REALIZMUS ÉS MARÓ IRÓNIA TALÁLKOZÁSA AZ AFROAMERIKAI KÜLVÁROSBAN. Az előzetesben csücsülő szerencsét- lenektől a rabszolgaság eltörlését mindenkori többségi társadalom lójában a fehér recepteket hangolták át: méregdrága rongyrázás keretében ün- ízlését és elvárásait kiszolgáló a The Cosby Show, a Kaliforniába jöttem neplő felsőbb osztályokig különböző A amerikai fősodorban a fekete fő- és társaik tehetős középosztálybeli csa- figurákkal találkoznak és gyakran épp szereplők a mai napig feltűnő kivé- ládok hétköznapjait mutatták be, akik az egyszerűnek tűnő rapper vagy a telnek számítanak. Az örömteli javuló történetesen feketék, de a többségi mindig betépett haverja viselkednek tendenciát mutató mozival összevetve társadalom értékeit képviselik. Hasonló a legbölcsebben. Glover a figuráin a televíziós szériákban még rosszabb a helyzet azokkal a bűnügyi szériákkal keresztül szellemes kommentárokkal a helyzet, kis túlzással két kezünkön is, ahol az afro-amerikai identitás meg- világítja meg, hogy a rasszizmus, az megszámolhatjuk az afro-amerikai fő- határozó alapköveit nézőcsalogatóként, előítéletek vagy a szegénység nem hősöket felvonultató aktuális soroza- puszta díszítő elemként használják. Do- egyszerűen átlátható, nem fekete-fe- tokat. E megállapítások persze minden nald Glover sokat méltatott és komoly hér problémák. etnikai kisebbségre igazak, a kínzó el- díjakkal elismert sorozata, az Atlanta e Az Atlanta valójában a Louie nem lentmondást az adja, hogy egyébként rossz beidegződésekkel és tévutakkal is nagyon távoli rokona. Ahogyan Lo- az afro-amerikai kultúra a főáram mel- tudatosan szembemenve, a zabolátlan uis CK, úgy Donald Glover is vérbeli lett és mögött már hosszú évtizedek gettó vígjátékok hagyományait érintve szerzőként tartja egyben az egyszerre óta markánsan jelen van. rendkívül okosan és árnyaltan mesél a tragikus, szürreális és felszabadítóan A polgárjogi mozgalmak, a közössé- feketék aktuális helyzetéről. vicces sorozatát. A gyerek, az elrontott gi és egyéni önmeghatározás szem- Fiatal kora ellenére Glover (aki csak házasság, az összekuszálódó élet, a pontjából soha nem az inkább a fehér névrokona Danny Glovernek) kimon- kereskedelmi siker művészetre gya- bűntudat ellensúlyozására készült, dottan tapasztalt alkotónak számít, hisz korolt romboló hatása mindkét eset- jól fésült produkciók voltak az igazán íróként és színészként számos sikeres ben alapmotívum, csak itt nem a fehér fontosak. Az utat a független filmek, a produkcióban részt vállalt. Saját el- nagyvárosi középosztály kiüresedése, blaxploitation vagy a szókimondó dal- mondása szerint első önálló sorozatá- hanem az afro-amerikai identitás ne- szövegek törték, de ezeknek a fontos val azt szerette volna bemutatni és át- hézségei fűtik a szorongásokat. Glover kulturális jelenségeknek már csak a élhetővé tenni bárki számára, milyen is nem próbál válaszokat és recepteket médium specifikus adott- ma az Egyesült Államokban kínálni, New York-i kollégájához ha- ságai miatt sem lehetett „Imponálóan széles afro-amerikai férfiként élni. sonlóan ő is görbe tükröt tart maga televíziós megfelelőjük. spektrumon mozog” E kérdéskör jegyében az elé, vállalását így maximálisan képes Az afro-amerikai közön- (Keith Stanfield, Donald Atlanta nem ragad le a szo- teljesíteni. Együtt sodródunk ezekkel séget célzó sorozatok va- Glover, Brian Tyree Henry) kásos formuláknál és min- a figurákkal, figyelünk rájuk és az eset- den tekintetben imponálóan leges előítéleteinken átlépve egyre széles spektrumon mozog. jobban megismerjük őket. Nyilván A végeredmény egy csodá- soha nem tudhatjuk meg, milyen feke- latosan kreatív első évad, tének lenni ma Atlanta külvárosában, ami komor szociológiai lát- de valamit egyértelműen megérezhe- leletként, karcos szerzői ön- tünk belőle. Ilyennel a tévében eddig vallomásként és rendhagyó csak elvétve találkozhattunk. komédiaként is elsőrangú. Atlanta szimbolikus hely- ATLANTA (Atlanta) – amerikai, 2016. Kreátor: szín, a város Martin Luther Donald Glover. Írta: Donald Glover, Stephen King szülőhelye és az afro- Glover. Kép: Christian Sprenger. Zene: Ludwig amerikai közösség szíve, Görensson. Szereplők: Donald Glover (Earl), csóró szereplőink a fülledt Brian Tyree Henry (Paper Boi), Lakeith Stanfield peremkerületekben próbál- (Darius), Zazie Beetz (Van), Harold House Moore nak boldogulni. A nívós (Swiff). Gyártó:FX Productions. 10x30 perc.

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 53 mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi

fedi magát, mire a fia is bebú- jik mellé a szekrény mélyén álló nagy papírdobozba. Mint- ha ekkor sejtené meg, kit is fog egész hátralévő életében keresni. GELENCSÉR GÁBOR Oroszlán

Lion – amerikai-brit, 2016. Rendezte: Garth Davis. Írta: Sharoo Brierley regényéből Luke Davies. Kép: Greig Fraser. Zene: Volker Bertelmann és Dustin O’Halloran. Szereplők: Dev Patel / Sunny Pawar (Saroo), David Wenham (John), Nicole Kidman (Sue), Rooney Mara (Lucy), Deepti Naval (Saroj Sood). Gyártó: The Weinstein Company / Transmission Film. Forgalmazó: Forum Hungary. Szinkronizált. 118 perc. kisgyerek „fausti egyezsége” előbb vagy utóbb mindannyi- Szép álmokat! a hatvanas évek népszerű té- an szembesülünk: a gyászról, osztigazságokkal és alterna- vésorozatának feketeálarcos a hiányról, a magányról; arról Ptív tényekkel fertőzött ko- Fai bei sogni – olasz, 2016. Ren­ démonjával, Belfegorral egy- a fájdalomról, amely akkor ér runkban felértékelődhet még dezte: Marco Bellochio. Írta: Valia szerre idézi meg a korszak bennünket, amikor már nem az elnyűtt „igaz történet alap- Santella. Kép: Daniela Cipri. Zene: ikonikus tévésorozatát, és mo- tehetjük meg azt, amit pedig ján” címke is. Pedig régóta Carlo Crivelli. Szereplők: Valerio tiválja afféle lélektani thriller- hányszor, de hányszor alkal- ellenszenves ez a kategória, Mastandrea (Massimo), Berenice Bejo ként a felnőtt főhős számára is munk lett volna… Ezt emeli főleg azért, mert az Oscar-sze- (Elisa), Fabrizio Gifuni, Emmanuelle anyja halálának feldolgozását, ki az akkurátusan komponált, zonhoz közeledve egyre több Devos. Gyártó: IBC Movie / Kavac Film aki annak idején a tévé előtt minden szálat elvarró, minden „igaz történet” kerül mozik- / Rai Cinema. Forgalmazó: Cirko Film talán jobban félt a pokolbéli motívumot összekapcsoló, hi- ba, és e filmek mögött sokkal Kft. Feliratos. 134 perc. fajzattól, mint ölében tartott bátlan ritmusú film önmagá- könnyebb a filmakadémiai kisfia. A legtöbbet azonban ki- ban álló, folytatás nélküli zár- tagok érzelmi manipulálására gyász: munka – sugallja tűnő szereplőire bíz a rendező, lata. Ismét a nyolcéves kisfiút játszó, opportunista produ- AMarco Bellocchio megin- mindenekelőtt a főhőst három látjuk anyjával. A film elején cereket látni, mint az elesett dítóan szép, a tekintélyes életkorban megjelenítő nagy- rokiztak – most éppen bújócs- embereknek hangot adó, kü- rendezői életműhöz mérten szerű (gyermek)színészekre. káznak. A mama túl jó rejtek- lönleges életutakat elregélő érett és bölcs filmje. Lehetne Talán egyetlen cselekményszál helyet talál, gyereke egyre két- művészeket. érzelgős vagy akár cinikus az szervesül kevésbé a lélektani ségbeesettebb. „Nem vicces”, Ám az Oroszlán valóban édesanyját nyolcéves korában drámával, az 1993-as Szara- mondja sírásra görbült szájjal, olyan erős történetet mesél, – ahogy mondai szokták – tra- jevóban játszódó epizódfüzér. mígnem végre édesanyja fel- hogy nem esik nehezünkre fél- gikus hirtelenséggel elvesztő A döbbenetes jelenet, amikor főhős nevelődési története; újságíróvá lett főszereplőnk fel-felvillan mindkét szélső- fotóriporter társával egy elté- ség, ám Bellocchio újra és újra vedt golyó által megölt anyá- visszatér ahhoz a középhez, hoz és a szomszéd szobában amely egyszerűen emberivé zavartalanul a kontrollelt nyo- teszi történetét. Visszafogott mogató gyerekéhez száll ki eleganciával bánik a stílussal egy „ütős anyagért”, inkább is. Váltogatja a gyermek-, a kínál radikális alternatívát a kamasz- és a felnőttkor idősík- gyászmunkára, semmint hogy jait, ám mindenkor pontosan drámai képet rajzolna a balká- követhetők az események. Tá- ni háborúról. voli motívumokat ölt egymás- Bellocchio, szemben a rend- ba vékony, alig látható szálak- kívül divatos Sorrentinóval, kal, de sosem önkényesen, nem erőlteti ránk nagyszabá- avagy tolakodó módon. A ha- sú ember- és világképét. Egy- lált elfogadni képtelen, lázadó szerűen arról beszél, amivel

54 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi m ozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi

a neurózis közös gyökerét je- lentő gyerekkori traumákkal. Desierto Pokoli szenvedés és békés, önfeledt pillanatok váltják Desierto – mexikói, 2015. Rendezte: egymást, de Abramović egyik Jonas Cuarón. Írta: Mateo Garcia és stációnál sem ragad le, rendít- Jonas Cuarón. Kép: Damian Garcia. hetetlenül menetel tovább a Zene: Woodkid. Szereplők: Gael García számára is ismeretlen cél felé. Bernal (Moises), Jeffrey Dean Morgan Egyszerre végtelenül irritáló (Sam), Alondra Hidalgo (Adela), Marco és elbűvölő, ahogy gondolko- Perez (Lobo). Gyártó: Esperanto dás és bármiféle kritika nélkül Filmoj. Forgalmazó: Pannónia Ltd. átadja magát az összes ezote- Feliratos. 94 perc. rikus gyógymódnak, miközben persze jellegzetes akcentusá- íg az új elnök beiktatásá- val folyamatosan kommentálja Mval megtapasztalt disz­ a történteket. tópia az Egyesült Államokban Már ebből is látszik, hogy az 1984 eladásait dobta meg, retenni páncélként növesztett vetően konzervatív és kevéssé A távolság, ami összeköt nem a magyar filmforgalmazók Al- cinizmusunkat. A közép-indiai izgalmas, ám a mese érzelmi objektivitásra törekvő do- fonso Cuarón fiának határ- faluban cseperedő, koldussze- ereje önmagában is elég a ka- kumentumfilm, inkább egy védő-thrillerével igyekeznek gény Saroo kisgyerekként egy tarzishoz. szenvedélyes és költői tanú- testközelbe hozni a radikális éjjel bátyjára várva elalszik KRÁNICZ BENCE vallomás, akárcsak Werner fordulat sokkélményét. Az egy üres vonaton, majd több Herzog hasonló alkotásai. Mi- egyik legsikeresebb mexikói mint ezer kilométerrel odébb, Marina Abramovic – kor Abramović riporterként bevándorló-családból kikerült Kalkutta városában ébred. A távolság, ami összeköt kezd el működni, el is lapo- rendező ugyanis a határát- Bengáli nyelven nem beszél, sodik a film, mintha csak egy kelés nagy múltú toposzát írni-olvasni nem tud, sőt faluja The Space in Between: Marina gyengécske útibeszámolót lát­- elegyíti a fenyegető ameri- nevében sem biztos, így aztán Abramović and Brazil – brazil, nánk valamelyik tévécsator- kai idegengyűlölettel, és ezt árvaházban köt ki. Az első cso- 2016. Rendezte: Marco del Fiol. Írta: nán. Jelenléte akkor válik iga- a gondolatot alig cizellálva da akkor éri, amikor örökbe fo- Fabiana Werneck Barcinski és Marina zán erőssé, amikor csak figyel, zúdít nézőjére másfél órányi gadja egy ausztrál házaspár. A Abramović. Kép: Caue Ito. Zene: O némán és mozdulatlanul nézi tömény rettegést. második akkor, amikor új hazá- Grivo. Szereplők: Marina Abramović, a tájat, vagy épp alámerül va- Az erőviszonyok tekinteté- jában otthonra lelt, egyetemet Dorothy W. Cooke, Itamir Damiano, lamelyik helyi tradícióban. ben kétséget nem ismerő alap- végzett felnőttként a Google Joao de Deus. Gyártó: Casa Redonda. Az őrült spirituális maraton felállás szerint egy csapatnyi Earth-ön keresgélve rátalál Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. végül izgalmas felismerések- mexikói igyekszik az északi szülőfalujára. 88 perc. be torkollik: Abramović nem szomszéd földjére, ahol egy Saroo Brierley önéletrajzi pusztán kigyógyul bánatából, kérges tenyerű vadász várja írása 2013-ban jelent meg, a arina Abramović, korunk de megleli művészetének új őket csőre töltött puskájával filmadaptációt végül A tó tükre Megyik legismertebb művé- irányát is, és rádöbben, hogy a és egy szófogadó vérebbel. A sorozattal nevet szerzett Garth sze pár évvel ezelőtt Brazíliába kortárs művészet milyen mély mindent hátrahagyó utasok Davis készíthette el. A történet utazott, hogy kigyógyuljon sze- szálakkal kötődik az ősi, vallási esélyei ráadásul még tovább első, Saroo gyerekkorát bemu- relmi bánatából, és inspirációt rítusokhoz. romlanak, amikor lerobban tató felében a rendező nagy gyűjtsön új kiállításához. Az JANKOVICS MÁRTON az őket szállító teherautó, így gondot fordít a színes-szagos erről készült dokumentumfilm kolorlokál bemutatására, a jól megmutatja, hogy mosódik Gettó milliomos modorában össze nála végérvényesen élet stilizált filmnyelvre cserélve és művészet. A gyógyulást és Brierley sallangmentes és kis- lelki újjászületést célzó spiritu- sé unalmas prózáját. A gyerek- ális kaland ugyanis a film során hőst játszó, tüneményes Sunny nagyszabású performansszá Pawarnak könnyű megadni alakul, melyben Abramović a magunkat, a film elején -bon saját testét használja az alko- tott csomag zsebkendő pedig tás alapanyagaként, akárcsak nagy valószínűséggel elfogy a híres művészeti akciói során. happy endre, annak ellenére, Ezúttal csodadoktorokat, guru- hogy a felnőtt Saroo útkeresé- kat, füvesasszonyokat és ma- se érezhetően elnagyoltabb, a tuzsálemi korú bölcseket láto- hős vívódása mesterkéltnek, gat végig, hogy ellesse tőlük a kötelező körnek hat. Az Orosz- fájdalom és az öröm titkát, és lán megvalósítása tehát alap- szembenézzen a művészet és

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 55 mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi

gyalog kell átküzdeniük ma- Haslinger. Szereplők: Milla Jovovich gukat a roppant hegyek között. (Alice), Ali Larter (Claire), Iain Glen Jonás Cuarón elhagyja az utób- (Dr. Isaacs), Shaw Robert (Wesker), bi évek határátlépő-filmjeire Ever Gabo Anderson (Vörös Királynő). (Sin nombre, Az ígéret földje) Gyártó: Capcom, Constantin Film. jellemző drámai hangvételt, és Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. csak utalásszerűen használja a 106 perc. reményvesztett latinók közötti szolidaritás vagy a migráció filmes Resident Evil-fran­ jelentette érzelmi és fizikai Achise témájához híven próbatétel motívumait. Ezek nagy túlélő, hiszen a Paul W. helyébe végletekre redukált S. Anderson által istápolt szé- szembenállás kerül: üldözések ria csodával határos módon és brutális leszámolások vált- immár 15 éve jól teljesít a ják egymást, a család viszont- pénztáraknál. A Kaptár sike- látásának vagy a jobb élet re komoly rejtély, mivel már felkutatásának ígéretét pedig az ész nélküli trancsírozásról hamar túlharsogja a töltények második része még az előző estélyi ruháját – amiről a néző szóló 2002-es első rész sem süvítő zaja. A céltudatos ön- epizódot, A szürke ötven ár- egyetlen kistotált sem kap, így volt köszönőviszonyban a bíráskodó és az egyre fogyat- nyalatát is alulmúlja. Mert bár- nem tudhatjuk, miről van szó. feldolgozás alapját jelentő, kozó bevándorlók harcának mennyire bárgyú és súlytalan A fennmaradó játékidőt pe- lassú és feszült túlélő horror bemutatása ugyanakkor za- volt, az első részt az alkotók- dig az alkotók úgy töltötték ki, videójátékokkal. Ráadásul – varóan együgyű, és jóformán nak még sikerült valamiféle hogy fogtak pár jelenetet az miként az egyre manírosabb csak abban az ihletett jelenet- tartalommal megtölteniük – első részből, és elkészítették Walking Dead tévésorozat is ben lép túl a gyűlöletpolitika igaz, annyi előnyük volt, hogy a párját – így lett a helikop- ékesen bizonyítja – a George tragédiájának illusztrációján, ott alapozhatták meg a fehér teres utazásból vitorlázás, az A. Romero és Lucio Fulci által amikor az élet-halál hajsza a ló helyett korbáccsal érke- análdugóra vonatkozó naiv felfuttatott zombizsáner las- lepusztult sziklaszirteken vé- ző szőke herceg és a szende érdeklődés pedig a gésago- san kifullad. gül nehézkes és értelmetlen hercegkisasszony meséjét. A lyókra öröklődik át. De ne Szerencsére a legújabb Kap-­ fogócskává lényegül át. A ten- második részben azonban az legyenek kétségeink: leírva tár-mozi, az Utolsó fejezet cí- gerentúlon a tavalyi választási előzmények már ismertek, és mindez sokkal izgalmasabb, mében is ígéretet tesz, hogy kampány kezdetére időzített a sztori továbbfűzése a jelek mint a filmben. a részről részre kínosabb, Desierto mindezek ellenére szerint – hiába a világsiker önparódiába hajló sztorit ez- ma már jóval több, mint a nyílt könyveredeti – teljesíthetet- VAJDA JUDIT zel az epizóddal lezárja. Az ellenségeskedés veszélyei- len kihívást jelentett. Utolsó fejezetben megtudjuk, re figyelmeztető, karikírozott A sötét ötven árnyalatával az miért fejlesztették ki és sza- rémálom. a legnagyobb probléma, hogy A Kaptár: Utolsó fejezet badították el az emberiséget ÁRVA MÁRTON a játékidő nagy részében nem agresszív élőhalottá változ- történik benne semmi. Jó há- Resident Evil: The Final Chapter – tató T-vírust, amit most egy A sötét ötven árnyalata romnegyed óra is eltelik, mire ausztrál-kanadai-német, 2016. Ren­ antivírussal készülnek sem- felsejlik az első konfliktus, dezte és írta: Paul W. S. Anderson. legesíteni a gonosz Umbrella Fifty Shades Darker – amerikai, 2017. némi izgalmat pedig csak az Kép: Glen MacPherson. Zene: Paul nagyvállalatnál, hogy kiirtsák Rendezte: James Foley. E.L. James utolsó jelenetek tartogatnak. regényéből Niall Leonard. Kép: John Az aránytévesztés mellett az Schwartzman. Zene: Danny Elfman. alkotók ritmusérzékével is Szereplők: Dakota Johnson (Ana), gond van: amikor bevezetik a Jamie Dornan (Christian), Eric Johnson szóban forgó valóban súlyos (Jack), Eloise Mumford (Kate), Kim fordulatot, a nézőnek izgul- Basinger (Elena). Gyártó: Michael De nia, pláne feszültséget átélnie Luca Productions. Forgalmazó: UIP- sincs ideje, hiszen a követ- Duna Film. Szinkronizált. 118 perc. kező jelenetben megoldódik minden. De egyéb területen incs abban semmi meg- is megfigyelhető, hogy a pro- Nlepő, hogy A sötét ötven dukció hozzáértő szakember- árnyalata olyan gyötrelmes hiánnyal küzdött, mert nem lett, hogy az idén már valószí- a forgatókönyv az egyedüli nűleg nem látunk rosszabbat terület, ahol a filmkészítés nála. Csak azon csodálkoz- minimumát sem teljesítették. hatunk egy haloványat, hogy A báli jelenetben például töb- a pszeudoszoftpornó-trilógia ben is megdicsérik a főhősnő

56 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi m ozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi

a fertőzötteket, majd a mara- gy olyan coming-of-age dék túlélőt is egy „új világ” Etörténetre­ még a tematika felépítésének reményében. alapos ismerői is felkaphat- Ezért a kábulatból magához ják a fejüket, amelyben egy térő Alice-nek a ravasz mes- gigantikus tiszafa segít egy terséges intelligencia, a Vörös kamaszfiúnak kimondani addi- Királynő hívására vissza kell gi élete legelviselhetetlenebb térnie Raccoon City-be, hogy igazságát. Az ifjúsági regénye- megakadályozza az újabb tra- ivel kritikai és közönségsikert gédiát. aratott, nálunk is népszerű Az Utolsó fejezet nem kínál Patrick Ness Szólít a szörny túl sokat: ismét őrült tudósok, című könyvének főhőse halá- zombitámadások, pár újfent los beteg édesanyja agóniája nagyon érdektelen mellék- során képtelen szembenéz- szereplő és nyakatekert cse- ni legnehezebb feladatával, lekménycsavarok keresztezik de egy nap odalép a szobája Alice útját a nyilvánvaló vég- ablakához a kertjük végében kifejletig. Így meglepetések filmje 2002-ben alternatívát szának alapját adó vizuális álló tiszafa, aki közli vele, hogy híján az akció az érdeklődés jelentett. Már a nyitány lezu- fertőzés-fertőződés egyedi előbb ő mond el három me- fenntartása az akciókra ma- hanó repülője a Végső állo- logikája. Mire a Vaksötét előtti sét, a negyediket azonban már rad, az összecsapások azon- más-sorozatot idézi, majd az kényszeres tisztelgések után neki kell. ban teljesen átlagosak, és az alkalmi szexek után egymást a cselekmény egy slusszpoén Nem csoda, hogy az érzel- ideges, szinte párkockás vá- Samara videójával mintegy erejéig visszatér az expozí- mekben és látványos jelene- gásokkal az alkotók még eze- körbefertőző egyetemi ku- cióban kijelölt csapásra, már tekben gazdag történetet épp ket is élvezhetetlenné szab- tatócsoport velős tanmeséje bőven késő: a Körök úgy fa- J. A. Bayona vitte filmre, aki dalták. A záró képsorok és az láttán Jan Harold Brunvand is kul semmitmondó fehér zajjá, előző egészestéseivel (Árva- Utolsó fejezet eddigi bevételi elismerően csettintene. mint egy 9Gagen reposztolt ház, A lehetetlen) már világossá adatait látva pedig aggódha- De mielőtt a nippon im- tavalyi mém. tette, hogy vonzzák azok a me- tunk, hogy ez a kasszáknál ért- portszellem a kicsapongó el- SEPSI LÁSZLÓ lodrámai sztorik, amelyekben hetetlen módon sikeres trash- sőévesek – és nem kevésbé fontos szerephez jut a szülő- film mégsem az utolsó epizód promiszkuus professzoruk – Szólít a szörny gyerek kapcsolat, és hogy rá volt Alice lapos történetéből. mumusává válhatna, a Körök lehet bízni egy közepes bü- BENKE ATTILA elhagyja a Valami követ, a Ha- A Monster Calls – amerikai-spanyol, dzséjű közönségfilmet. A -spa lálos tézis és az ókonzervatív 2016. Rendezte: J. A. Bayona. Írta: nyol rendező Ness saját for- Körök slasherek összekutyulásából Patrick Ness (saját regénye alapján). gatókönyvéből dolgozott, így álló receptet, és jellegtelen Kép: Óscar Faura. Zene: Fernando olajozott adaptációja a lehe- Rings – amerikai, 2017. Rendezte: F. hőseit vidékre utaztatva in- Velázquez. Szereplők: Lewis Mac­ tőségekhez mérten hű maradt Javier Gutierrez. Írta: David Loucka kább a titkokkal terhelt kisvá- Dougall­ (Conor), Liam Neeson (a a forrásműhöz, a párbeszédek és Jacob Aaron Estes. Kép: Sharone ros gótikus meséjébe fog. Az Szörny hangja), Felicity Jones (Anya), gyakorlatilag szöveghűek, és Meir. Zene: Matthew Margeson. érdektelenségben fúló nyo- Sigourney Weaver (Nagymama). csak egy lényeges mellék- Szereplők: Matilda Lutz (Julia), mozás a kabócainvázióval súj- Gyártó:­ Apaches Entertainment. szereplő esett ki. Ráadásul Alex Roe (Holt), Johnny Galecki tott településen ugyan Sama- Forgalmazó:­ Freeman Film. Szink­ro­ még jobban kidomborította (Gabriel), Vincent D’Onofrio (Burke). ra mitológiáját volna hivatott nizált. 108 perc. a regény önreflexivitását, és Gyártó: Vertigo Entertainment / bővíteni, de eközben lemond BenderSpink. Forgalmazó: UIP-Duna a szellemlány és a technoló- Film. Feliratos. 102 perc. gia viszonyának érdemi újra- gondolásáról, ami a sorozat a más erénye nehezen folytatásának talán egyetlen His lelhető fel F. Javier igazán izgalmas vonása le- Gutiérrez filmjének, a cím hetne. Bár a széria emblema- többes száma valóban találó: tikus horror-rövidfilmjének a Ringu amerikai verziójának digitalizálása – majd a fájlban második folytatása ugyanis fellelt újabb kisfilm – ebbe az tényleg két film. Az első fele- irányba mutatnak, az egye- harmada pikáns ellentmon- temi campus közegének el- dással abba a tinihorror-para- hagyásával a képrögzítés kí- digmába próbálja beilleszteni sértetiességének vagy a régi az elátkozott videókazetta és új terjesztési stratégiák városi legendáját, amel�- motívuma éppúgy háttérbe lyel szemben Gore Verbinski szorul, mint a Samara míto-

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 57 mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi

egy apró ötlettel elérte, hogy tetlen humorforrás), a film a szörny történetei különböző továbbmegy a Batman- vagy stílusú animációs betétekként akár a DC-univerzum elemei- mélyebben beágyazódjanak nek felhasználásánál: se szeri, a filmbe (egyúttal tisztelgett se száma a – szó szerint – já- a könyv vérfagyasztó illuszt- tékba hozott előképeknek, rációit jegyző Jim Kay előtt). felmenőknek a tömegkul- Ugyanakkor Nesshez hasonló- túra mítoszaiból. King Kong an sikerült elkerülnie az érzel- éppúgy szerepet kap, mint a gősséget és fogást találnia a Szörnyecskék címszereplői, a súlyos témán, így bármennyire Harry Potter-széria főgonosza is pazar képsorokkal fogalmaz- ugyanúgy részt vesz Gotham ta újra a történetet, végső soron ostromában, mint az Óz, a nem csomagolta rózsaszínbe. csodák csodája intrikusa. Az ROBOZ GÁBOR idézetek és utalások irama, csakúgy, mint a mozdulatoké, Egy kutya négy élete kutya négy élete egyértelműen Batman-rajongók a 2010- cselekedeteké, akcióké: már- az utóbbi vonulathoz tarto- A es években is el vannak már hiperaktív – hozza a film A Dog’s Purpose – amerikai, 2017. zik. A film egy kutya lelkének kényeztetve az imádott szu- közvetlen előzményét jelentő Rendezte: Lasse Halström. Írta: vándorlását számos életen ke- perhős kalandjait feldolgozó A Lego-kaland felpörgetett W. Bruce Cameron regényéből resztül követi, felsorakoztatva animációs filmekkel, a kiváló ritmusát, és mindezt tarka- Cathryn Michon, Audrey Wells, az összes létező eb-tömjénező Batman Piros Sisak ellentől barka vidámparki attrakcióvá, Maya Forbes. Kép: Terry Stacey. toposzt, többek között: életet kezdve a bűnrossz Gyilkos önfeledt hullámvasutazássá Zene: Rachel Portman. Szereplők: ment (tűzön, vízen át), nyomra tréfa-adaptációig. Ebbe a fokozza. Huszonkét évvel ez- Dennis Quaid (Ethan), Juliet Rylance vezet (rendőrkutya), magányos sorba illik, hangvételével és előtt egy bölcsődés gyermek (Elizabeth), Peggy Lipton (Hannah), gazdájának párt szerez, sőt gye- technikai kivitelezésével azon. megfogalmazásában hallot- John Ortiz (Carlos). Gyártó: Amblin / reket nevel, elvégre végtelen a ban drasztikusan kilóg a fran- tam, mi Batman küldetése: Reliance. Forgalmazó: Freeman Film. türelme, a hűsége és az intelli- chise legfrissebb darabja, a „elkapja a rosszakat, a jókat Szinkronizált. 120 perc. genciája. Mindezt már ismerjük Lego Batman – A film, amely a meg úgy hagyja, ahogy van- a kutyás tematikájú irodalom- komor és komoly(kodó) válto- nak”. A Lego Batman talán inden hithű kutyatartó dé- ból és filmművészetből, Lassie- zatokkal ellentétben alapve- legnagyobb érdeme, hogy a Mdelgetett álma, hogy ked- től a 101 kiskutyáig, Hallström tően a 60-as évek tévésoro- szuperhős mítoszának meg- vencét, aki a legjobb esetben azonban tovább megy: a négy- zatának (ön)paródiát pajzsra piszkálását éppen ilyesféle is legfeljebb 15-20 évig marad- lábú társ gondolatolvasó, vis�- emelő, mulatságos camp- kedvesen naiv infantilizmus hat mellette, egy nap viszont- szaemlékszik előző életeire, esztétikájához nyúl vissza, s a vezérli, így végül annak a láthatja. Vannak, akik a nagy égi megtalálja korábbi gazdáját és közkedvelt építőjáték világát szerény, de becses bravúrnak vadászmezőkben hisznek, má- be is bizonyítja neki, hogy is- imitáló CGI-animációt vet be. lehetünk a tanúi, hogy ízelítőt sok egy új kutyában vélik fel- merik egymást. A film tovább De a Lego Batman nem kapunk abból, vajon hogyan fedezni elhunyt társukat. Lasse megy a kutya-pespektíva hang- csupán a szuperhős-mítosz festene Joel Schumacher ki- Hallström, W. Bruce Cameron súlyozásában: míg a Hacsiban élvezetes paródiáját adja elő átkozott Batman és Robinja, sikerregénye nyomán készült csak fekete-fehér szubjektívek (Batman nárcisztikus sze- ha jó film lett volna. családi filmje az ő érzelmi- ju szemléltették az állat szemszö- mélyisége szinte kimeríthe- VARGA ZOLTÁN talomfalatjuk, egyben nagy- gét, itt már a teljes narráció is a enciklopédia a kutyalétről és címszereplő belső világát tárja –tartásról. Ráadásul trilógiává fel, méghozzá – a célközönség alakítja a svéd születésű holly- nem túl magasra taksált szel- woodi rendező kutyás temati- lemi szintjéhez igazodva – azt kájú filmjeit: míg az 1985-ös a kérdést kutatva, mi is a kutya- Kutyasorsban mellékszál volt sors értelme. a gyerek-kutya bajtársiasság, KOVÁCS KATA addig a Hacsi, a leghűségesebb barátot (2009) – megtörtént LEGO Batman - A film esetet alapul véve – már teljes egészében annak a közhelynek The LEGO Batman Movie – amerikai, szentelte, hogy a kutya, még sí- 2017. Rendezte: Chris McKay. Írta: ron túl is, az ember leghűsége- Seth Grahame-Smith, Chris McKenna, sebb társa. Eric Sommers, Jared Stern. Zene: Lorne Hallström teljes pályája a Balfe. Gyártó: The Lego Group / Warner visszafogott és a tömény giccs Animation / Lin Pictures. Forgalmazó: váltakozásán ingadozik, az Egy InterCom. Szinkronizált. 104 perc.

58 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi m ozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi Tékasztorik

Tékasztorik – magyar, 2017. Rendezte: Marton Csaba és Czupi Kála. Írta: Bihari Viktória. Kép: Gráf Péter. Szereplők: Bihari Viktória (Viku), Csuja Imre (Fater), Görbe Nóra (Muter), Elek Ferenc (eri), Csizmadia Gergely (Norbi). Gyártó: Drastique Pictures / ZLS Productions. 100 perc.

isViku, azaz Bihari Viktória KGoldenblog-díjas blogja, a Tékasztorik, nagy valószínű- séggel a 2010-es évek egyik legszórakoztatóbb hazai on- line performansza. Az utóbbi huszonnégyben lesi álmai fogant Sziriána (2005) nem Kenny Wells a Wall Street far- időben stand-upos karriert is lovagját. A középsúlyosan csak a problémafelvetését il- kasának tisztességesebb, de befutó szerző keresetlen ere- alkoholista Fater, a lestrapált letően számított kurrensnek nem kevésbé becsvágyó ro- detiséggel megírt bejegyzései Muter, a papa autóműhelyé- (az olajipar és a nagypolitika kona, aki egy régi indonéziai nem kevesebb, mint öt éven ben tébláboló fényező Csa- összefonódását elemezte), de ismerősével összeállva megcsi- keresztül tudósították a nagy- bika mindeközben kilépnek a a több földrészt átfogó, pár- nálja a szerencséjét, hogy aztán közönséget egy enyhén túlsú- legendájukat tápláló virtuális huzamos elbeszélésmódja is egyre nagyobb sebességgel lyos, ám erősen fejlett kritikai térből és jobb-rosszabb po- újszerűnek hatott, és kis túl- kezdjenek el körözni milliárdo- érzékkel és nagy adag szar- énokkal támadják a közön- zással műfajt teremtett. kat kaszáló cége körül a politi- kazmussal megáldott vide- séget. Rég készült ennyire Új rendezésével látszólag kai és gazdasági elit cápái. otékás lány hétköznapjairól. őszinte és vidám trashfilm ott folytatja, ahol abbahagyta: Rendezőként Gaghan nem Mivel a videó és dvd kölcsön- idehaza, pláne olyan, amiben a megtörtént események által vall kudarcot, a legalább öt év zés gyaníthatóan nem tartozik minden bizonnyal benne van inspirált Arany is erős közéleti fáziskéséssel elkészült Arany a jövő sikerágazatai közé, a egy nívós sitcom sorozat le- vonatkozásokkal bír, vérbeli komplexitása ugyanakkor meg blog alapján, jórészt közössé- hetősége. felemelkedés-bukás története sem közelíti korábbi munkáiét. gi finanszírozásból leforgatott BARKÓCZI JANKA az amerikai álom repedéseit Témája alapján lehetne provo- Tékasztorik az utolsó-utáni- tárja fel. A kanadai bányászcég- katív és szellemes, mint A Wall utáni pillanatban kapja el egy Arany ből a filmverzióban egy renói Street farkasa, vagy aktuális letűnt világ hangulatát. vállalkozás lett, a cselekményt és cinikus, mint A nagy dobás, „Az emberek két dolgot biz- Gold – amerikai, 2016. Rendezte: áthelyezték a kilencvenes de az Amerikai botrányhoz tosan nem tudnak. Véleményt Stephen Gaghan. Írta: John Zinman és évekből a Wall Street aranyko- hasonlóan inkább csak az ön- alkotni önállóan és döntést Patrick Massett. Kép: Robert Elswit. rába, a 80-as évekbe, és ezzel feledt ripacséria és a zseniális hozni önállóan. Bejönnek a Zene: Daniel Pemberton. Szereplők: egy tökéletesen hiteles ame- method acting határán egyen- tékába, ténferegnek, engem Matthew McConaughey (Wells), rikai kontextust kapott a törté- súlyozó sztárszínésze miatt nyúznak, mert tanácstalanok, Édgar Ramirez (Acosta), Bryce Dallas net. A magát aranyásók büszke érdemel figyelmet. hogy mit nézzenek, nem tud- Howard (Kay), Joshua Harto (Lloyd). leszármazottjaként definiáló BASKI SÁNDOR nak választani, befolyásol- Gyártó: Highway 61 / Black Bear hatóak, stb...és ugyanezek az Pictures, Forgalmazó: Freeman Film. emberek mennek szavazni, Szinkronizált. 121 perc. ez benne a rémisztő!” – jegyzi meg Viku mintegy melléke- ielőtt több mint tíz évre sen az egyik posztban. Bár ő Meltűnt volna Hollywood maga elég határozott, a sze- térképéről, Stephen Gaghan relmi élete így is viszonylag meglehetős trendérzékeny- problémás. Negyven felé ha- séggel válogatott a forró vonta egyszer azért kismin- témák közt. A bevetés szabá- keli magát, ukrán topmodel- lyai (2000) forgatókönyve az lek képével teszteli a netes amerikai hadsereg túlkapásai társkeresőket és a szülinap- kapcsán vetett fel komoly jára mindössze egy szolid morális kérdéseket, a Traffic vibrátort kér. Főműsoridőben (2000) a „drog elleni hábo- sztalónés rambókat árul és rú” visszásságait taglalta, random akciókat tart a kül- míg a rendezőként is jegy- telki boltban, miközben nulla zett, Soderbergh stílusában

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 59 mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi

horrortárában eddig is fősze- repet játszott a fertőzés/beteg- ség metaforája (videóvírustól karib-tengeri zombikig), érthe- tő módon saját elmefilmjében visszanyúl a gyökerekhez és egyenesen Mann svájci sza- natóriumába küldi ridegszívű (Lockhart) manhattani bróker- Castorpját, hogy cégigazgatója meglátogatása során maga is a különös intézmény foglyává váljon, ahol a szörnyű valóság elől vízterápiába és sárkány- eregetésbe menekülő üzleti mogulok társadalomkritika-ka- rikatúrái között rátalálhat saját a film kellemetlenül sokszor, tívákban való hasznosítása az belső vadállatára. Pofoncsata a nagyjából élvezetes (Jillian ezredfordulós Álomgyár egyik A Verbinski-Hayte páros bő Bell) vagy totálisan kínos (Tracy legerősebb szerzői gyógy- lére eresztett története még- Fist Fight – amerikai, 2017. Rendezte: Morgan) mellékszereplői ma- módját jelenti a különféle sem a „mi képzelet-mi valóság” Richie Keen. Írta: Evan Sussler. Kép: gánszámok közepette is. filmzsánerek elkerülhetetlen kötelező játszmáinak sokadik Eric Alan Edwards. Zene: Dominic Ám mindennek megvan az elöregedése, elsorvadása el- kórházmeséjével (Jákob laj- Lewis. Szereplők: Charlie Day (Andy), oka: a gimnázium felszereltsé- len románctól (Egy makulátlan torjájától Viharszigetig) kínál Ice Cube (Strickland), Tracy Morgan ge leharcolt, a bedilizett peda- elme…) science-fictionön át egészségesebb örömöket a (Crawford), Jillian Bell (Holly), gógusok nincsenek megfizetve. (Donnie Darko) a horrorfilmig nagyközönségnek: jóval érde- Christina Hendricks (Ms. Monet). Akik a befejezés szerint akkor a (Másvilág). Nem csoda, hogy a kesebb, ahogy a film két órán Gyártó: New Line Cinema / Village legmenőbbek, ha teli torokból két halmaz metszetét jelentő keresztül ingadozik a sci-fi/ Roadshow Pictures. For­galma­ zó:­ In­ képesek leüvölteni a rakoncát- alkotások oly gyakran helyezik thriller/horror cronenbergi ele- ter­Com. Szinkronizált. 100 perc. lan diákok fejét. A tanár kisis- álom és ébrenlét határsávjá- gye és a Lynch-féle művészfilm kolás leánycsemetéje pedig ak- ban tartózkodó hőseiket a mo- pengeélén, újabb és újabb kö- rted haragszunk, nem el- kor, ha a helyi tehetségkutatón dernizmus kedvelt Varázshegy- rökkel elbizonytalanítva nézőit, „Élened” – egyre több „R”, csúnya szövegezésű rapszámot színhelyére, a szanatórium/ vajon ezúttal a szerző álmodja vagyis a legmagasabb korhatár karaokézva küldi el a fenébe fürdőszálló labirintusvilágába a műfajt vagy a műfaj a szerzőt. besorolású vígjáték üzeni ezt undok osztálytársait. Richie (Tavaly Marienbadban, Nyolc és Sajnos a fináléra az alkotók fel- az amerikai munkahelyeknek. Keen filmje semmiféle -kor fél, Ifjúság), amelyek kalandver- számolják ezt a végig lebegte- Az olyan, úgynevezett szóki- rektséggel nem vádolható – de zióikban – diliház, börtön, kí- tett kettősséget – és egy vérbeli mondó, vagyis poénjaikkal a sajnos azzal sem, hogy igazán sértetkastély – egyszerre bizto- gótikus grand-guignol leszámo- trágár beszédre, a droghaszná- mulatságos tudna lenni. Egy- sítják a közönségnek a veszély lás keretében látványosan fel- latra és az altesti helyzetekre szerűen csak fárasztóan kretén. izgalmát és a mind-fuck szel- égetik az európai modernizmus koncentráló produkciók hősei, KOVÁCS GELLÉRT lemi kihívását. Tekintve, hogy geronto-fellegvárát. mint akiket a Hivatali kará- a zsánerkaméleon Verbinski VARRÓ ATTILA csonyban, vagy a Pofoncsatá- Az egészség ellenszere ban láthatunk, már korántsem azért vetkőznek ki magukból, A Cure for Wellness – amerikai, hogy kiszállhassanak a mó- 2016. Rendezte: Gore Verbinski. Írta: kuskerékből. Sokkal inkább az Justin Hayte. Kép: Bojan Bazelli. állásukat féltik, illetve a vad Zene: Benjamin Wallfisch. Szereplők: bulizás közepette sem fele- Dane DeHaan (Lockhart), Jason Isaacs dik, hogy másnap(osan) is be (Volmer), Mia Goth (Hannah). Gyártó: szeretnének menni dolgozni. Regency Enterprises / Blind Wink. Itt és most a pipogya és a ke- Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. mény tanár esik egymásnak, 146 perc. pontosabban utóbbi kergeti az előbbit, hogy bunyózzanak egy evezzük akár a tömegfilm – elhasznált, de talán még min- Nfelől megközelítve elme- dig divatos kifejezéssel élve játékfilmnek vagy a filmmű- – epikusat az iskolaudvaron. vészet nézőpontjából tudat- A pedagógusok megőrültek, a filmnek, a szubjektivitásból diákok szintúgy, közli velünk fakadó nyitottság rejtélynarra-

60 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi mozi dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd

kevesebbet foglalkozik vele Hopkins. Pedig ha van film, amiben ki lehetne vesézni ezt a problémát, akkor az Jesse Owens élettörténete, és – min- denekelőtt – berlini jelenléte. A közegábrázolás remek, a digitálisan megteremtett náci díszletek tökéletesek, semmi nem látszik abból, hogy a Race a hollywoodi megapicek normál költségvetésének töredékéből, alig 25 millióból készült. Sze- rencsére a rendező a klasszici- záló stílt preferálja, inkább kö- tött gépmozgásokkal beszél, a kézikamerát hanyagolja, továb- bá a kortársi szcénában divatos fortélyos – és jobbára irritáló – montázst sem kedveli, akció- záskor is csak mértékkel él vele. Még néhány invenciózusan ös�- a tépelődés motívuma ráadásul szerakott és mívesen kivitele- Race – A legendák ideje többször előkerül a filmben, zett jelenetre is telik tőle, pél- a televíziós produkciók és a dául Owens egysnittes antréja Race – amerikai, 2016. Rendezte: dionban), hanem az Egyesült hollywoodi mainstream világá- a berlini stadionba, illetve az Stephen Hopkins. Szereplők: Stephan Államokban is gyakran elutasí- ban egyaránt otthonosan moz- ezen egyetlen snittben látha- James, Jason Sudeikis, Jeremy Irons. tás volt az osztályrésze. A világ- gó direktor, Stephen Hopkins tó panorámaképek és közelik Forgalmazó: Focus Features. 135 perc. szenzációt jelentő győzelmei jótanuló módjára mondja fel ritmusa igazán emlékezetes. ellenére – a fehér sportolókkal mindazt, amit a „vonakodó hős” Ez sem aboriginális persze, lát- égy aranyat nyerni egyetlen ellentétben – Jesse Owenst hollywoodi filmben masszívan tunk már hasonlót néhányszor, Nolimpián kivételes sport- soha nem fogadta az elnök és élő mítoszáról megtanult. mégis a kompozíciósor méltó emberi teljesítmény, de Jesse még a tiszteletére szervezett A rendezőt dicséri ugyanak- mozgóképi monumentuma az Owens nem azért minden civil rendezvényekre is gyakran kor, hogy finomkodóan ugyan, atlétazseni párját ritkító berlini idők legnagyobb atlétája, mert csak a feketéknek fenntartott de kényesebb témákat is érint. tettének. 1936-ban Berlinben megcse- hátsó bejáraton mehetett be. Óhatatlanul felvetődik példá- Extrák: Nincsenek. lekedte ezt. Más atléták őelőt- Owens überemberi produk- ul a náci és az amerikai intéz- PÁPAI ZSOLT te is nyertek négy, sőt – mint ciója annyira kivételes, hogy ményesített fajgyűlölet ös�- Paavo Nurmi 1924-ben – öt nagyon nehéz belőle tisztán szehasonlítása, illetve utóbbi Fantasztikus labirintus aranyat egy olimpián, Owens klisészerű filmet forgatni, a hipokrízise („Nincs különbség tette mégis meghaladhatatlan, Race – A legendák ideje alko- köztük!” – jegyzi meg Jesse a Labyrinth – angol-amerikai, 1986. egyedülálló, ugyanis azokat a tóinak azonban csaknem sike- film végéhez közeledve), mind- Rendezte: Jim Henson. Szereplők: körülményeket, amelyek kö- rült. Művük a Hollywoodban azonáltal a téma kifejtetlen Jennifer Connelly, David Bowie, Toby zött medáljait megszerezte, a újabban népszerű sportolói marad, jelentőségéhez mérten Froud. Forgalmazó: Sony. 97 perc. történelem vélhetően – vagy biopicek sorába illeszkedik legalábbis remélhetően – soha (Csapatjáték, A szív bajnokai, nem fogja reprodukálni. Owens A 42-es, Foxcatcher, A remény esetében a versenyszituáció bajnoka, Rush), de kevésbé az által szükségszerűen gene- eredetibb, mint inkább a tucat- rált stresszt felfoghatatlanul filmes ághoz sorol. Jesse - fel megemelte a politikai közeg, emelkedésének és korai győ- ami behozhatatlannak tetsző zelmeinek krónikája például hendikepet eredményezett az banálisabb már nem is lehetne: atléta számára. Egy hazájában nemcsak a szegénységgel, de megbélyegzett népcsoport – a a pályán vele edző, egyenarcú feketék – tagjaként kellett helyt és szekrény méretű, ifjú fehér állnia a náci Németországban, focisták szigorú tekintetével és a sikerei nyomán nem csak és rosszindulatú beszólásaival, Hitler Adolf kapott hisztérikus továbbá saját kishitűségével is rohamot (még ott, a berlini sta- meg kell küzdenie. Utóbbi, azaz

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 61 dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd

anapság tombol a nyolc- egyaránt előképe a Fantaszti- Mvanas évek-nosztalgia, a- kus labirintusnak, így a sztori mi nem csoda, hiszen a neo­- fordulatai és végkimenetele konzervatív politikusok (Ro- kiszámítható. nald Reagan és Margaret A Fantasztikus Labirintus Thatcher) nevével fémjele- nem is története, hanem a re- zett korszakban (látszólag) a mek maszkok és bábok, illetve rendszert kritizáló legendás David Bowie miatt emlékeze- zeneszámok, sőt zenei stílu- tes. Jim Henson elsősorban sok és filmklasszikusok, illet- nagy bábmester volt, ez lát- ve kultuszfilmek születtek, szik is fantasyjén. A goblinok melyeket máig emlegetnek és a többi fura szerzetet rend- az idősebb és a fiatal gene- kívül jól kidolgozták, ékes bi- ráció tagjai. Pedig sok rocker zonyítékai annak, hogy a steril miután a színpadon kikárom- CGI-figurák helyett mennyivel kodta magát és összetört pár jobban mutatnak az élethű gitárt, a legdrágább hotelben analóg bábok és makettek a szállt meg, s az olyan remek vásznon. nemzedéki közérzetfilmek is, Na és persze Jim Henson Florian Gallenberger új törté- rabolnak el, az ő megmenté- mint a Nulladik óra vagy a St. filmje kevesebb lenne - Da netet kerít melléjük. A Colonia sére indul légikisasszony-sze- Elmo tüze megszelídülő pun- vid Bowie glam rockosra Dignidadét, a „Méltóság Koló- relme, Lena – de a filmnél ez- kokról és a konformizmusról sminkelt, direkt túljátszott niájáét”, amit a II. világháború úttal vérfagyasztóbb a valóság. szólnak. Avagy a hatvanas antagonistája, s természete- után Dél-Amerikába menekült Gallenbergert nem érdeklik a évek ellenkultúrájának alko- sen a Sarah látomásaként el- német emigránsok alapítottak, Harmadik Birodalom és a chilei tásaival ellentétben a nyolc- adott, As the World Falls Down hogy külhonban is megőrizzék diktatúra háttérjátszmái, sem vanas évek drága koncertjei Bowie-számra komponált klip a német kultúrát. A Chile déli a személyi kultusz vagy a val- és élvonalbeli filmjei inkább nélkül. Persze nem ez a ta- részén fekvő, békés földmű- lási fanatizmus pszichológiája. szelepfunkcióval bírtak, mint- valy elhunyt rocklegenda leg- velő közösséget Paul Schäfer Motivációkkal, karakterépítés- egy segítettek a dühöngő if- jobb filmszerepe (azt Nagisa evangélikus lelkész és exnáci sel mit sem bajlódik, helyette júságnak kiereszteni a gőzt. Oshima Boldog Karácsonyt, Mr. alakította át zárt, vallási szek- csak és kizárólag arra koncent- Tulajdonképpen ugyanezt te- Lawrence!-ében játszhatta el), tává a hatvanas években. A rál, hogy tételesen felsorolja szi a Muppet Showról elhíre- de zenei stílusához és ikoni- külvilág felé a bajor kisvárosok Schäfer rémtetteit. Mindebből sült James Henson kultfilmje, kus imágójához kétségtelenül idilljét közvetítette a kolónia, akár még velős szektahorror is a Fantasztikus labirintus, az ez passzol a legjobban. Így a amely papíron jótékonysá- kerekedhetne, de a német ren- előadóként és színészként Fantasztikus Labirintus köte- gi szervezetként működött, dező olyan szépre komponált, is remek David Bowie-val a lező David Bowie rajongóinak, és ingyenes orvosi ellátást „jó ízlésű” képekben fogalmaz, főgonosz szerepében. ha meg akarják idézni halha- biztosított a helyieknek. A hogy megfosztja a filmet elbor- A Fantasztikus labirintus tatlan kedvencüket. valóság azonban inkább egy zasztó hatásától. A fordulatok főhőse, a lázadó éveit élő Extrák: Semmi. kényszermunkatáborra hason- valószerűtlenek, közhelyesek, kamaszlány, Sarah fantázia- BENKE ATTILA lított, ahol agyondolgoztatták az elektrosokk után magát fél- világba menekülne a tipikus, és nyugtatókkal szedálták a kegyelműnek tettető aktivistá- unalmas kertvárosi családból. A kolónia bentlakókat, a férfiakat, nőket nál pedig Woody Allen is hite- Mikor szülei elutaznak otthon- és gyerekeket elkülönítették lesebb kommunista lázadó volt ról, s rábízzák bömbölő kis- Colonia – német-francia-luxemburgi, egymástól, hogy felbontsák a a Banánköztársaságban. Bár öccsét, Tobyt, a hisztis Sarah 2016. Rendezte: Florian Gallenberger. családi kötelékeket, a szexua- Gallenberger szenzációsan ér- kívánsága teljesül, és Tobyért Szereplők: Emma Watson, Daniel litást, mint az ördög eszközét, dekes történetet talált, csak a eljönnek a Goblin Királyság Brühl, Michael Nyqvist. Forgalmazó: stigmatizálták. Az ördögi figu- szenzációt forgatta le belőle – uralkodója, Jareth koboldjai. A GHE-Bontonfilm. 106 perc. ra valójában Schäfer volt, aki azt is enerváltan, Pablo Larraín kamaszlány először döbben rá annak idején pedofíliavádak iróniája és Costa-Gavras éleslá- életében, hogy tetteinek súlya 973, Chile. Pinochet katonai elől menekült Chilébe, a koló- tása nélkül. van, így elindul kiszabadítani 1puccsal átveszi a hatalmat, nián is molesztálta a fiúkat, és Extrák: Semmi. öccsét a rémségekkel teli labi- a szocialista államfő, Salva- náci háborús bűnösöket (köz- SOÓS TAMÁS DÉNES rintuson át Jareth kastélyába. dor Allende az elnöki palota tük állítólag Josef Mengelét) Jim Henson posztmodern ostroma végóráiban főbe lövi bújtatott. Lepaktált a Pino- Szeretteink körében meséje sok ismert fantasyből magát. Az utcán zavargások, chet-rezsimmel is, amelynek merít. Az Óz, a csodák csodá- tisztogatások kezdődnek, Al- fegyvereket és mérges gázt The Hollars – amerikai, 2016. ja, az Alice Csodaországban és lende szimpatizánsai, ha nem gyártott, politikai foglyait pe- Rendezte: John Krasinski. Szereplők: a Csillagok háborúja (a Yoda viszi el őket a titkosrendőr- dig földalatti kínzókamrákban Margo Martindale, Sharlto Copley, mestert alakító Frank Oz is fel- ség, elbujdosnak. Sokat látott vallatta. A kolóniában is egy John Krasinski. Forgalmazó: Sony. tűnik egy hasonló szerepben) képek, de a német rendező, Allende-párti német aktivistát 88 perc.

62 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd dvd

evés borzalmasabb élmény másrészt néhány kifejezetten Klétezik, mint asszisztálni te- leleményesen megkonstruált hetetlenül édesanyánk halál- jelenetből, melyek a fenséges, tusájánál, de mint mindennek, a tragikus stílusminőségeket egy ennyire lélekemésztő szi- keverik komikus elemekkel. tuációnak is megvan a maga Magában a módszerben ugyan élete és határa. A nyomorúság nincs semmi új, hiszen ez a is véges, még ha gyakran ne- kortárs dramedyk bevett stra- héz is ezt észrevenni. A Sze- tégiája, az viszont izgalmas, retteink körében ezt a triviális ahogyan a debütáns – eddig életigazságot vázolja fel. csak színészként ismert – John A minden idők legunalma- Krasinski rendező és a forga- sabb magyar címével ellátott, tókönyvíró James C. Strouse a tavalyi Sundance-en bemu- alkalmazza azt. Az édesanyját tatott dramedy középpont- az agyműtétére hajának le- jában egy kertvárosi, közép- borotválásával felkészítő fiú kategóriás család áll, tagjai jelenetével, vagy a férjét még ahányan vannak, annyi felé holtan is megvigasztalni ké- húznak, az anyuka (Margo pes anyuka szekvenciájában Martindale) halálos betegsé- az alkotók ízlésesen és bátran ge azonban összerántja a fa- oldják humorral a mélységes varázsolni. A família csonku- kertvárosi parafrázisával, a míliát. A Szeretteink körében bánatot. Az efféle epizódok, lását és reintegrációját egy- Disturbiával „elhíresült” D.J. kétarcú film, hiszen hol - vég illetve a népes színészgár- idejűleg megmutatni, mégpe- Caruso 2014-ben forgatott, de telenül közhelyesen, hol pe- da hibátlan munkája még az dig úgy, hogy utóbbi élményt csak két évvel később bemu- dig ötletesen és szerethetően amúgy markáns tévéfilm-sti- vigye magával haza a néző a tatott filmje, az Elzárva a világ beszél tárgyáról: a dramedyk chet is feledtetik. moziból. elől. Jobb pillanatai azonban minden kliséjét tartalmazza, Az alkotók végig megma- Extrák: Audiokommentár sajnos levonulnak legkésőbb viszont számos jelenetét a radnak a jóízlés határain be- Margo Martindale-lal és John az expozíció végéig; gondolok lelki szegények bölcsessége lül, illetve majdnem végig Krasinskival; interjúrészlet a itt azokra a snittekre, amelyek melegíti fel. megmaradnak ott: a jelenet, rendezővel, valamint Anna egy ódon ház belső tereit mu- Az amerikaiak híres opti- melyben a hősök halottas- Kendrick és Margo Martindale tatják, némi ajtónyikorgással, mizmusa (ez is egy közhely) kocsival szállítják kórházba színésznőkkel; werk. vízcsöpögéssel erősítve az at- egyrészt a hollywoodi film a szülni készülő lányt, talán PÁPAI ZSOLT moszférát, és azt sejtetik: kí- megszületése óta jól bejára- kicsi túllő a célon. Ugyanak- sértetfilm van körvonalazódó- tott panelekből sugárzik (a kor éppen ez, az anyuka te- Elzárva a világ elől ban. Amint azonban az emberi mindenkori amerikai, és ki- metéséről a kórház szülészeti dráma, a természetfelettinek vált a hollywoodi filmekben osztályára vezető zárósnitt The Disappointments Room – ame- vélt borzalmak, de leginkább leggyakrabban elhangzó frá- bizonyítja meggyőzően, hogy rikai, 2016. Rendezte: D.J. Caruso. egy súlyos csapástól szétzilált zisok – „minden rendbe jön”, miként képes egy amerikai Szereplők: Kate Beckinsale, Mel női psziché rejtelmei kerülné- „nem lesz semmi gond” – ki- filmes a legszörnyűbb családi Raido, Lucas Till. Forgalmazó: Fórum. nek terítékre, hamar ellaposo- váltképpen sűrűn pufognak), drámából is a család ünnepét 88 perc. dik, vagy stílszerűen szólva, ezer sebből kezd el vérezni ostanság, amikor a körül- a film. A cselekményvezetés Majnározott kortárs hor- összecsapottsága, a primitív rorfilmek rendre csalódást jump scare effektusok, az ér- okoznak – a Valami követ tékelhető színészi játék tel- átgondolatlanságától kezdve jes hiánya és a paráztatónak A boszorkány blöffjén át a szánt, ámde nevetségességbe The Autopsy of Jane Doe el- torkolló montázsok – kivált maszatolt fináléjáig –, szinte az idősíkok és tudatképek már üdítően hat egy olyan menetrendszerű váltogatá- rémfilm, amelyet még csak sa – nyomatékosítják igazán, pozitív sajtóvisszhang sem mekkora a szakadék az Elzárva övez, és nem kelt hamis remé- a világ elől és az általa meg- nyeket a közönségben. Igaz, idézett előzmények (olyan ha a szóban forgó produkció- remeklések, mint az Ijesszük nak ez az egyetlen érdeme, a halálra Jessicát! és a Ragyo- néző így sem jár jobban – sőt. gás) között. Pedig nem indul vállalhatatla- Extrák: Semmi. nul a Hátsó ablak középszerű BATA NORBERT

filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2017|03 63 papírmozi papírmozi papírmozi papírmozi papírmozi papírmozi papírmozi papírmozi papírmozi

A lapzártáig megjelent há- Nagyon nagy vállalkozás rom kötetről és a bónuszokról eddig nagyrészt pozitívak a ogikus lenne azt gondol- zett senki idehaza. visszajelzések. Igaz, a kiadó nunk, hogy az elmúlt 10-15 Az imént felsorolt kiadók kö- közlése szerint minden várako- Lév szuperhősös filmdöm- zül volt, amelyik csődbe ment, zását meghaladó érdeklődés- pingjének a hatása lecsapódik volt, amelyik kivonult Magyar- ben komoly szerepet játszha- a képregénypiacon is. Hiszen országról, és volt, amelyik csak tott a roppant kedvezményes ugyanazokról a figurákról van leépítette (szuperhősös) kép- bevezető ár, de a képregényes szó, nem egyszer pont ugyan- regényes részlegét. A Kingpin fórumokon is az elégedettség azokról a történetekről, ugyan- azonban tudatosan, kitartóan hangjai az erősebbek. azokban a képzelt univerzu- építkezik, és immár öt éve biz- A finnyásabb gyűjtőknek mokban. tosítja a hazai rajongók Marvel- azért vannak – nem alaptalan tethető, hogy itt bizony akár tí- A valóság azonban messze és DC-dózisát az újságárusok- – kifogásaik is. A sorozat azzal a zezres nagyságrendről is szó le- nem ilyen egyszerű, és erről az nál, havi két-három füzettel, a Hush című Batman-történettel het. Amiből pedig azonnal arra eddigi próbálkozók, az ADOC- vastagabb fajtából. kezdődik, amely tíz évvel ez- lehet gondolni, hogy a kiadó Semic, a Panini, a Képes Kiadó, Nem sokkal karácsony előtt előtt már megjelent magyarul, kifejezetten a szuperhősöket a Cartaphilus egykori, és főként bombaként robbant a képre- a negyediknek várható rész inkább moziból-tévéből ismerő a Kingpin kiadó mai munka- gényes berkekben a hír: a brit pedig mindössze három éve. Ez réteget igyekszik becserkészni. társai kötetnyit tudnának me- Eaglemoss Magyarországon is mindenképpen arra utal, hogy Márpedig ők elég sokan van- sélni. A népszerűbb szuperhő- elkezdi a DC Comics Nagy a kiadó aligha végzett előzetes nak. Az animés-gamer ren- sös filmeket csak a mozikban Képregénygyűjtemény kiadását. felmérést, piackutatást, és egy- dezvényeken ma már szinte százezrek nézik meg, a tévé- 60 kötetet terveznek, kéthe- szerűen ugyanazt a sorrendet mindenki számára kötelező be- ben milliós a nagyságrend. A tenkénti megjelenéssel, rész- tartja, mint más országokban. öltözésnél tapasztaljuk, hogy képregényfüzetek és -kötetek ben előfizetéses alapon, rész- Annak sem örül mindenki, hogy a cosplayerek nagy része ezzel szemben alig pár ezres ben újságos terjesztéssel. az új kiadáshoz új fordítás páro- egyetlen olyan képregényt példányszámot érnek el, és ezen Az Eaglemoss nem teljesen sul. Sokan szóvá tették a kisebb sem olvasott, amelynek vá- nem sokat változtat a legsikere- ismeretlen nálunk, pár évvel nyelvtani hibákat, figyelmet- lasztott karaktere a főhőse, sebb Pókember, Batman vagy ezelőtt képregényes ólomfi- lenségeket, tévedéseket (ami csak filmen látta. Bosszúállók bemutató sem. gurákkal próbálkozott, ám az a nekem, mint az eredeti fordítás Az igazság pillanata április- Természetesen az sem sorozat nem ment végig, mert elkövetőjének, akár jól is es- ban fog eljönni, akkorra kell mindegy, hogy melyik szuper- a kezdeti lelkesedés jelentő- hetne). Előfordultak terjesztési ugyanis az Eaglemossnak el- hősről van szó. A Watchmen- sen alábbhagyott. Ma még nem gikszerek is, így néhány város- döntenie, hogy a hét biztosra képregényt megelőzte a híre, tudni, hogy ezúttal nagyobb ból jelezték, hogy a képregény- beígért kötet (három Batman, ennek köszönhetően szépen sikerrel járnak-e, de az biztos, hez kapott kísérőanyag nem egy Superman, egy Superman fogyott, amikor a filmbemu- hogy minden követ megmoz- magyar, hanem cseh nyelvű és Batman, két Igazság Ligája) tatóhoz időzítve megjelent, gatnak: a szép színes, kemény- – az Eaglemoss egyszerre indí- eladásai indokolják-e a folyta- ám ugyanez a kiadó alaposan táblás, 200 oldalas kötetek jó- totta a két változatot, és a vá- tást. Ha igen, lehet, hogy végre megbánta, hogy szintén a mo- val több helyen kaphatók, mint lasztott nyomdában feltehető- valami komolyan megmozdult zihoz igazodva kihozott egy más képregények, még a ko- en nem tudnak sem magyarul, a hazai képregényes piacon. Zöld Lámpás-képregényt. Nem rábban bevehetetlennek tűnő sem csehül. DC Comics Nagy Képregénygyűj­ ­te­ véletlen az sem, hogy önálló szupermarketekben is, és igen Bár a példányszámról pontos mény. Színes, keménytáblás, kb. 200 Superman-képregény kiadásá- komoly tévés reklámkampány információnk nincs, a széles oldalas kötetek. Kiadó: Eaglemoss. val bő húsz éve nem kísérlete- támogatja az akciót. körű terjesztésből kikövetkez- BAYER ANTAL

2017-BEN DUDÁS GYŐZŐ KÉPREGÉNYEI ILLUSZTRÁLJÁK ROVATUNKAT