Sorozatszerkesztő
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
„HA ZEMPLIN VÁRMEGYÉT AZ ÚTAS VISGÁLJA” II. ADATTÁR ZEMPLÉN MEGYE 18. SZÁZADVÉGI TÖRTÉNETÉHEZ SPECULUM HISTORIAE DEBRECENIENSE 20. (A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai) Sorozatszerkesztő: PAPP KLÁRA IFJ. BARTA JÁNOS „Ha Zemplin vármegyét az útas visgálja…” II. Adattár Zemplén megye 18. századvégi történetéhez DEBRECEN, 2015 A DEBRECENI EGYETEM TÖRTÉNELMI INTÉZETE KIADÁSA A borítót tervezte: GYARMATI IMRE grafikus A címlapon: Sárospataki vár, Perényi loggia Fotó: PAPP KLÁRA A hátlapon: Zemplén vármegye címere Fotó: OLÁH TAMÁS A térképeket rajzolta: BAGDI RÓBERT és BARTA IMRE A kötetet lektorálta: PAPP KLÁRA egyetemi tanár Technikai szerkesztő: HERMÁN ZSUZSANNA A kötet kiadását támogatta: az OTKA K 83521 számú pályázata, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolája, a Debreceni Akadémiai Bizottság Történelmi Munkabizottsága ISSN 2060-9213 ISBN 978-963-473-835-0 © Debreceni Egyetem Történelmi Intézete © Szerző Nyomta a Kapitális Kft., Debrecen Felelős vezető: Kapusi József TARTALOM I. ELŐSZÓ ............................................................................................................ 7 II. FORRÁSOK ÉS MÓDSZEREK ............................................................................... 11 III. LAKOSSÁG ........................................................................................................ 23 Táblázatok: A lakosság száma ......................................................................... 28 IV. ÚRBÉRRENDEZÉS ............................................................................................. 61 Táblázatok: Az úrbéres népesség adatai .......................................................... 71 V. AZ 1776-I DICALIS ÖSSZEÍRÁS ........................................................................... 119 Táblázatok: Paraszti jövedelemforrások az 1776-i dicalis összeírásban .......... 129 VI. KATASZTERI FELMÉRÉS .................................................................................... 255 Táblázatok: A II. József féle kataszteri felmérés településenkénti adatai ........ 267 Táblázatok: A kataszteri összeírásban szereplő birtokosok ............................. 290 VII. NEMESI JÖVEDELMEK ÖSSZEÍRÁSA ................................................................... 351 Táblázatok: Nemesi jövedelmek az 1800-i összeírás szerint ........................... 356 VIII. UTÓSZÓ ............................................................................................................ 385 IX. A FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE ............................................................. 387 X. A 18. SZÁZADI MEZŐGAZDASÁGBAN HASZNÁLT MÉRTÉKEGYSÉGEK ................ 391 XI. ZEMPLÉN MEGYE TELEPÜLÉSEI A 18. SZÁZAD VÉGÉN ....................................... 393 XII. TÉRKÉPEK ......................................................................................................... 409 I. ELŐSZÓ „Ha Zemplin vármegyét az útas visgálja, Itt vagyon a’ jó bor ’s azt termő hegy állya, Liszka, Tokaj, Újhely, Mád, Keresztúr, Tállya, Lelesz, Tartzal, Patak, Músák Oskolája.” (Losontzi István: Hármas kis-tükör, 1773) Amikor hat évvel ezelőtt lehetőséget kaptam arra, hogy kötetbe foglaljam a 18. századvégi Zemplén megye társadalmára és mezőgazdaságára vonatkozó ismere- teimet,1 elsődleges célom az volt, hogy ennek a földrajzilag és gazdaságilag oly eltérő területekből álló megyének a táji sajátosságait bemutassam. Hiszen a tör- téneti Magyarországon nem volt még egy megye, amelynek területén egyszerre lehetett volna találni alföldi jellegű és a Kárpátok hegyvonulatai közé szorult te- lepüléseket. Magától értetődő, hogy a Nagyalföld peremén található településeken a lakosoknak egészen más körülmények között kellett élniök és gazdálkodniok, mint a Keleti-Beszkidek azon falvaiban, amelyek még a tokaji Kopasz hegy csúcsánál is magasabban feküdtek. (A Tokaji-hegy magassága a tengerszint felett 516 méter, míg a megye északi részén Runyina községé [Szinnai kerület] közel félszáz méter- rel több, 560 méter.) A két véglet között persze számos átmeneti forma található a Bodrogköz vizenyőktől szaggatott laposaitól a Zempléni-medence dombvidéké- ig. És ezt a sokoldalúságot csak színesíti a Hegyalja, amely tájilag ugyan nem különül el az átmeneti régiótól (a tokaji Kopasz-heggyel kezdődik az Eperjes- Tokaji hegylánc), szőlőtermelésre alapozott gazdálkodása mégis kivételezett he- lyet tud neki biztosítani a földrajzilag hasonló jellegű régiók között. Bár az akkori kötet előszavában jeleztem, hogy a feldolgozást a megye 444 te- lepülésének adatait tartalmazó több mint tucatnyi excell táblázatra alapoztam, ezek közlésére a kötetben nem nyílt lehetőség. Az egyáltalán nem olvasmányos munkába így is 132 táblázatot illesztettem be, amelyek többsége azonban megállt a megye 15 kerülete összesített adatainak feltüntetésénél. Abból próbáltam meg kiindulni, hogy ha a kutató, vagy az érdeklődő utána jár az általa vizsgálni kí- vánt település forrásainak, s azt összehasonlítja a kötetben található megyei ada- 1 ifj. Barta János: Ha Zemplin vármegyét az útas visgálja… (Gazdálkodás és társadalom Zemp- lén megyében a 18. század végén). Speculum Historiae Debreceniense 3. (A Debreceni Egye- tem Történelmi Intézete Kiadványai). Debrecen, 2009. 8 „HA ZEMPLIN VÁRMEGYÉT AZ ÚTAS VISGÁLJA…” II. tokkal, vagy a szűkebb lakóhelyet magába foglaló kerület mutatóival, akkor ma- ga is le tudja vonni a következtetéseket, maga is megtalálhatja az érintett telepü- lés helyét a szűkebb (kerületi) és a tágabb (megyei) környezetben. Ezek az adatok azonban általában kiadatlanok, többségük nyomtatásban nem hozzáférhető, s még ugyanazon (nevezetesen a sátoraljaújhelyi) levéltáron belül is elszórtan, kü- lönféle állagokban lelhetőek fel. Rá kellett jönnöm, hogy korábbi kötetem a hely- történetírás számára csak közvetett segítséget tud nyújtani. Ezért – no meg azért, hogy nagy fáradsággal összeállított excell táblázataim eredményei ne vesszenek el – gondoltam arra, hogy gyűjtött adataim közül a legfontosabbnak vélteket Adattárba rendezve kötetben adjam ki. A táblázatok összeállítása ugyanakkor választás elé állított. A forrásokban rendelkezésre álló adatokat ugyanis legalább kétféle módon lehet csoportosítani: vagy a települések, vagy a birtokosok köré rendezve. Az előbbi arra nyújthat lehetőséget, hogy a forrásokban található adatok a megye 444 településéhez rendelve jelenjenek meg, az utóbbiban az adatok az egyes birtokosok neve mel- lé kerülhetnek. Az előbbi változatot alkalmazva a korábbi kötetben feltüntetett kerületi szintű adatokat kell a települések szintjére lebontani, az utóbbi szerint a birtokosok névsorát kell összeállítani, hogy a nevek mellé kerülhessenek adott jellemzőik, mint birtokuk nagysága, földesúri jövedelmeik összetétele. Ez utóbbi persze megkívánná azt is, hogy az úrbérrendezés 1164, a II. József által elrendelt kataszteri felmérés 819 nemesét/birtokosát, valamint az 1800-ban ké- szült összeírás közel háromezer, adó jellegű hozzájárulásra kötelezett jövedel- met élvező társadalmilag kiváltságosnak számító személyét külön-külön feltün- tessük. Ez pedig – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az 1800-i összeírás 17 kategóriába sorolta a földesúri jövedelmeket, és ezeket minden jövedelmet élvező esetében külön fel kellene sorolnunk –, megint csak olyan terjedelmet igényelt volna, ami kiszoríthatta volna a kategorizálások más formáit. Így, bár közel fél évszázaddal ezelőtti, kézzel írt céduláim erre az utóbbi változatra is szolgáltatnak feljegyzéseket, a jelen kötet anyagát az előző – a települések sze- rinti – összeállításra korlátoztam. A 2009-ben megjelent kötetben igyekeztem ismereteimet, a vizsgálódásaim során kialakított következtetéseimet összefoglalni (a kötet valamivel több, mint 400 lap terjedelmű). Bár azóta is jelentek meg további részletkérdésekkel foglal- kozó tanulmányaim, a jelen kötet célja nem újabb szöveges összefoglalás. Nem kívánom megismételni, de voltaképpen még röviden összefoglalni sem azt, ami- nek a kifejtésére korábban bővebb lehetőségem nyílt, de nem érzem szükségét annak sem, hogy az azóta írt hosszabb-rövidebb tanulmányaim következtetései alapján megpróbáljam megerősíteni vagy módosítani akkori eredményeimet. ELŐSZÓ 9 Persze így is elkerülhetetlen volt, hogy a most közölt táblázatokkal kapcsolat- ban ne adjam meg a megértésükhöz szükséges magyarázatokat, keletkezésük in- dítékát, történetét, ne hívjam fel a figyelmet tartalmuk legfontosabb elemeire, s így ne ismételjem meg néhány korábbi megállapításomat. Elöljáróban kell meg- jegyeznem, hogy a források alaposabb tanulmányozása, adataik ellenőrzése kö- vetkeztében nem egyszer korábbi számításaim módosítására kényszerültem. Táb- lázataim számadataiért (és esetleges hibáikért) engem terhel a felelősség. Ered- ményeim megdönthetetlenségét ezúttal sem állíthatom. A módosítások azonban általában nem érintik a korábbi kötet tartalmi következtetéseit. Az ismétlések elkerülésére irányuló szándékom ellenére mégis elengedhetet- lennek éreztem, hogy változatlan formában vegyek át a korábbi kötetből bizonyos – a szöveges részt kiegészítő – anyagot. A függelékben most is megtalálható a megye településeinek felsorolása, ami – a kerületi besorolás feltüntetésével – le- hetővé teszi, hogy megtaláljuk az egyes települések megyebeli helyét, továbbá, hogy azonosíthassuk a történelmi neveket a mai településnevekkel. Ez elsősorban az országhatáron túlra került, s nevüket megváltoztatni kényszerült helységek esetében lényeges. De új név adásával (Petrahóból Bodroghalász, Lukából Bodroghalom lett),