Az Arkham Elmegyógyintézet Kapuján Innen És
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
KRITIKA 1989-et írunk. A Denevérember ekkor már az a Sötét Lovag, megyógyintézet, melynek sikere nyomán az író felértékelődött a akinek a magyar olvasók is megismerhették, hiszen túl van már kiadók szemében. a Frank Miller-féle nagygenerálon (The Dark Knight Returns, Az A kilencvenes években nagyrészt a DC-nek dolgozott: itt első év) és az Alan Moore-féle A gyilkos tréfán.1 A szuperhőszsáner írja a szürrealista-dadaista elemekkel megbolondított Doom is megújult Moore Watchmen2 című opusának hatására. A fenti Patrolt (1989–1993), egy rövidke ideig a Flash-t (1997), vala- történetek sikere ékesen bizonyította azt, hogy igenis van igény mint átfazonírozza a Justice League of Americát (1997–2000). a felnőtteket megcélzó szuperhősképregényekre. Egy háromrészes történet erejéig Todd MacFarlane Spawnján is 1989-re a graphic novel formátumú (könyvterjedelmű) dolgozik – ez a történet volt az első magyarul megjelent mun- képregény helyet szorított magának az amerikai könyvesboltok kája még 1998-ban.6 Az Egyesült Államokban 1993–94-ben polcain egyebek mellett Frank Miller The Dark Knight Returns, kijött Reflections (a hazai kiadásban: Emlékek) című sztori nem Art Spiegelman Maus3, valamint Alan Moore és Dave Gibbons különösebben erős, de Morrison mítosz-újraértelmező attitűdje Watchmen című munkáinak köszönhetően. Grant Morrisonnak itt is tettenérhető, hiszen a pokolbeli szuperhős eredettörténe- és Dave McKeannek is egy ilyen képregénye jelenik meg ebben tét egy új elemmel fűszerezi meg, rávilágítva arra, milyen alku az évben a DC Comics kiadónál. állt a Pokol katonájaként feltámasztott szuperhérosz halálának 1989-ben Morrison még nem számít igazán jelentékeny hátterében. Ezek mellett egy saját, szerzői sorozatot is készít The képregényírónak. A skót szerző éppen első komolyabb ameri- Invisibles címen (1994–2000), melybe az őt érdeklő témák (idő- kai munkáján, az Animal Man című sorozaton dolgozik a DC- utazás, mágia, összeesküvés-elméletek, punk rock) mellett a saját nél. A grafikus McKean mindeddig kevés képregényt tett le az élettapasztalatait is belegyúrja, aminek az eredménye egy szokat- asztalra, inkább csak borítókat készített – igaz, olyan instant lanul elvont, mégis személyes mű lett. klasszikusokhoz, mint Jamie Delano Hellblazere4, illetve Neil Míg korábban főként a DC (ezen belül is elsősorban a fel- Gaiman The Sandmanje. Kettejük keze alól kerül ki a megha- nőtt képregényeket megjelentető Vertigo) foglalkoztatta, az ez- tározó Batman-történetek egyik legszürreálisabbika, az Arkham redforduló után hosszabb ideig a Marvel Comics kiadónak dol- Dunai Tamás Elmegyógyintézet című graphic novel, és első jelentős dobásuk gozott. Itteni legfontosabb munkája a New X-men. Morrison a szélsebesen kultstátuszba repíti őket. mutáns szuperhőscsapatot olyan mértékben átformálta, hogy az általa írt füzet az Új (New) jelzőt kapta. Ezt a négyéves (2001– Az Arkham Elmegyógyintézet Az író 2004), Morrison-éraként hivatkozott korszakot tekintik az egyik Grant Morrison egyike a kortárs képregény-irodalom legna- legmeghatározóbb időszaknak a csapat történetében. Morrison gyobbjainak. „A nagy átformáló” – mondhatnánk bátran, hiszen a szuperhősgúnyába bújtatott hősöket talpig bőrbe és kevlárba kapuján innen és túl kevesen akadnak, akik szeretik annyira átszabni a kezükbe került öltöztette. Felmelegített természetesen néhány olyan tipikus X- hősöket, mint amennyire az Morrisonnak szokása. Az író tuda- men-témát, mint a népirtás vagy az etnikai konfliktusok, de eze- tosan megy szembe a trendekkel, tér el a megszokott sémáktól. ket is új oldalról közelítette meg: jó példa erre a (mutáns) szerv- Ha valamelyik kiadó úgy véli, hogy (szuper)hőseinek mítosza kereskedelem vagy a mutánsnegyedek feltűnése a városokban, valamelyest megkopott, gyakran bízza Morrisonra a repedezett melyek révén kifejthette a multikulturalizmussal kapcsolatos homlokzat tatarozását, aki aztán saját szájíze szerint értelmezi nézeteit. Ha pedig éppen ahhoz szottyant kedve, megírta a maga újra a karaktereket. Nem izgatja különösebben, ha modernizá- ötrészes Gépnarancs-parafrázisát az X-men-univerzumon belül ciós kísérletei olykor ellentmondásos műveket eredményeznek, (Riot at Xavier’s). A sorozat első négy része (E is for Extinction) vagy megosztják a rajongókat. Morrison kihívást keres (és talál) Magyarországon is megjelent Új X-men: E mint eltörölni címen.7 a rábízott munkákban: mítoszokat rombol le, hogy aztán azok Ez a népirtásos történet 16 millió mutáns pusztulásának kró- A brit szerzőpáros, Grant Morrison és Dave McKean romjain újakat teremtsen – jelenleg éppen Batman figurájába nikája. Morrison a New X-men után ismét a DC-nél kötött ki, groteszk és szürreális Batman-tripje, az Arkham El- próbál új életet lehelni. ahol egy a kritikák által egekig magasztalt, nemrég befejezett 12 megyógyintézet 1989-es megjelenése óta az egyik A glasgow-i születésű Morrison angol képregénymagazi- részes Superman-sorozat elkészítése mellett (All-Star Superman) legnagyobb példányszámban elkelt graphic novel. noknál kezdte a pályafutását, és bár több lapnak írt történeteket, 2006 óta a Batman-fősorozatot írja. sok honfitársához hasonlóan ő is elsősorban a szigetország leg- A már magyarul is olvasható képregény nem egy nagyobb képregény-antológiájában, a 2000 AD-ben publikálta szokványos Denevérember-történet: az alkotók az munkáit. A nyolcvanas évek második felében aztán addig zargat- 1 Az Adoc-Semic ez utóbbi történettel indította útjára a Batman-képregényfüzeteit identitás és az őrület témáit boncolgatják ebben ta a DC Kiadót, amíg az 1988-ban lehetőséget nem adott neki 1990-ben. egy viszonylag jelentéktelen DC-hős, az Animal Man írására. 2 Magyarul a Cartaphilus Kiadó gondozásában jelenik meg. az Arkham gyógyintézet kulisszái között játszódó 3 Ezzel beállt azon brit szerzők sorába, akik az óceán túlpartján Még csak az első kötet! lidércnyomásos pokoljárásban. 4 Ezen borítói közül néhányat a magyar olvasó is szemrevételezhetett a Vertigo próbáltak szerencsét (a szigetországból importált írók közé tar- képregény-antológia 2. és 3. számának oldalain. tozott például Alan Moore, Neil Gaiman, Alan Grant és Jamie 5 A brit invázióból (ekkor) főként az éppen vérfrissítésre szoruló DC Comics Delano is).5 Az Animal Man kritikai fogadtatása révén kapott profitált. 6 Arkham El- A történet a hazai Spawn-sorozat 8. és 9. számában olvasható (az amerikai végül zöld utat Morrison Batman-forgatókönyve, az Image Comics kiadó sorozatának 16–18. számai). 7 A kötet a Fumax-képregények sorozatban jelent meg 2007-ben. 53 KRITIKA KRITIKA A rajzoló kapott egy fiktív amerikai–szovjet hidegháborús konfliktus – egyelőre tisztázatlan körülmények közt az ápoltak átvették az akár konkrétak, mint az okkultista jelképek és a Tarot, akár me- Az angol Dave McKean a grafika területén legalább akkora név- méghozzá a sztori szerves részeként. Ezekkel szemben az Arkham uralmat az intézetben, és a túszokért cserébe azt követelik, hogy taforikus eredetűek, mint a denevér, a hold vagy a sárkány, mind nek számít, mint alkotótársa íróként. McKean igazi reneszánsz Elmegyógyintézet nemcsak hogy nem reflektált a való világ ese- a többségüket oda juttató Batman önként vonuljon be közéjük, hangsúlyos szerepet kapnak a képregényben, asszociációk soka- ember: grafikus, fotóművész, illusztrátor, képregényrajzoló (és - ményeire, hanem kifejezetten szembement ezzel a trenddel, és amit az készségesen meg is tesz. A két szálat a történet végén ságát ébresztve az olvasóban. A sárkány például az őrület jelképe- író), filmrendező, jazz-zenész, és ki tudja mi minden még. 1987- – szinte tüntetőleg9 – az emberi bensőben lezajló változásokra mesteri módon kapcsolja össze az író, új értelmet adva a múlt- ként (is) értelmezhető. A hüllőszerű Gyilkos Krokkal való küzde- ben készítette első rövid képregényét (Violent Cases) Neil Gaiman koncentrált. A képregény így nem más, mint az identitás kér- ban és a jelenben játszódó eseménysornak egyaránt. lem így válik jóval többé, mint egy egyszerű akciószcéna, hiszen forgatókönyvéből, amit rövid időn belül további közös munkák déseit és az őrület határait kutató, depresszív, szürreális látomás Mindkét szál centrumában a központi alakok (Arkham és egyben azt is szimbolizálja, miként lesz úrrá a főhős a tébolyon. követtek: a Black Orchid című minisorozat, majd Gaiman The – ezért is szólhatott annak idején akkorát. Batman) a józanságot és az őrületet elválasztó vékony határvo- A jelenetet tovább árnyalja, hogy alatta Arkham naplójának egy Sandman-szériájának borítói. Ezek mellett a Hellblazer (hazánk- A mű teljes címe (Arkham Elmegyógyintézet – Komor ház ko- nalon való egyensúlyozása áll.12 Morrison érzékletesen mutatja részletét olvashatjuk, ahol ő is megküzd a maga sárkányával, az ban Constantine néven futott a sorozat a Vertigo képregény-an- moly talajon [Arkham Asylum – A serious house on serious earth]) be szenvedéstörténetüket, és az őket ért tragédiákra adott, egy- őt őrületbe kergető házzal. Az összecsapás során Morrison egy tológiában) fedőlapjait is ő alkotta meg. is jól tükrözi a mű befelé fordulását, zártságát, hiszen már a fő- mástól merőben eltérő válaszukat, valamint a kettejüket össze- másik képet is kibont: a „sárkányt” legyőző Mihály arkangyal Képregényes pályájának következő lépése a Grant cím előrevetíti (az alcím pedig tovább nyomatékosítja), hogy a kapcsoló (már-már természetfölötti) viszonyt. Mindkét főhős szobrának (melyet még Arkham állított fel) megpillantása for- Morrisonnal közösen készített Arkham Elmegyógyintézet volt. cselekmény egy-két kisebb jelenettől eltekintve végig az intézet egy-egy pszichopata