KRITIKA

1989-et írunk. A Denevérember ekkor már az a Sötét Lovag, megyógyintézet, melynek sikere nyomán az író felértékelődött a akinek a magyar olvasók is megismerhették, hiszen túl van már kiadók szemében. a Frank Miller-féle nagygenerálon (The Dark Knight Returns, Az A kilencvenes években nagyrészt a DC-nek dolgozott: itt első év) és az -féle A gyilkos tréfán.1 A szuperhőszsáner írja a szürrealista-dadaista elemekkel megbolondított Doom is megújult Moore Watchmen2 című opusának hatására. A fenti Patrolt (1989–1993), egy rövidke ideig a Flash-t (1997), vala- történetek sikere ékesen bizonyította azt, hogy igenis van igény mint átfazonírozza a of Americát (1997–2000). a felnőtteket megcélzó szuperhősképregényekre. Egy háromrészes történet erejéig Todd MacFarlane Spawnján is 1989-re a graphic novel formátumú (könyvterjedelmű) dolgozik – ez a történet volt az első magyarul megjelent mun- képregény helyet szorított magának az amerikai könyvesboltok kája még 1998-ban.6 Az Egyesült Államokban 1993–94-ben polcain egyebek mellett Frank Miller The Dark Knight Returns, kijött Reflections (a hazai kiadásban: Emlékek) című sztori nem Art Spiegelman Maus3, valamint Alan Moore és Dave Gibbons különösebben erős, de Morrison mítosz-újraértelmező attitűdje Watchmen című munkáinak köszönhetően. Grant Morrisonnak itt is tettenérhető, hiszen a pokolbeli szuperhős eredettörténe- és Dave McKeannek is egy ilyen képregénye jelenik meg ebben tét egy új elemmel fűszerezi meg, rávilágítva arra, milyen alku az évben a DC Comics kiadónál. állt a Pokol katonájaként feltámasztott szuperhérosz halálának 1989-ben Morrison még nem számít igazán jelentékeny hátterében. Ezek mellett egy saját, szerzői sorozatot is készít The képregényírónak. A skót szerző éppen első komolyabb ameri- Invisibles címen (1994–2000), melybe az őt érdeklő témák (idő- kai munkáján, az Animal Man című sorozaton dolgozik a DC- utazás, mágia, összeesküvés-elméletek, punk rock) mellett a saját nél. A grafikus McKean mindeddig kevés képregényt tett le az élettapasztalatait is belegyúrja, aminek az eredménye egy szokat- asztalra, inkább csak borítókat készített – igaz, olyan instant lanul elvont, mégis személyes mű lett. klasszikusokhoz, mint Jamie Delano Hellblazere4, illetve Neil Míg korábban főként a DC (ezen belül is elsősorban a fel- Gaiman The Sandmanje. Kettejük keze alól kerül ki a megha- nőtt képregényeket megjelentető Vertigo) foglalkoztatta, az ez- tározó -történetek egyik legszürreálisabbika, az Arkham redforduló után hosszabb ideig a kiadónak dol- Dunai Tamás Elmegyógyintézet című graphic novel, és első jelentős dobásuk gozott. Itteni legfontosabb munkája a New X-men. Morrison a szélsebesen kultstátuszba repíti őket. mutáns szuperhőscsapatot olyan mértékben átformálta, hogy az általa írt füzet az Új (New) jelzőt kapta. Ezt a négyéves (2001– Az Arkham Elmegyógyintézet Az író 2004), Morrison-éraként hivatkozott korszakot tekintik az egyik egyike a kortárs képregény-irodalom legna- legmeghatározóbb időszaknak a csapat történetében. Morrison gyobbjainak. „A nagy átformáló” – mondhatnánk bátran, hiszen a szuperhősgúnyába bújtatott hősöket talpig bőrbe és kevlárba kapuján innen és túl kevesen akadnak, akik szeretik annyira átszabni a kezükbe került öltöztette. Felmelegített természetesen néhány olyan tipikus X- hősöket, mint amennyire az Morrisonnak szokása. Az író tuda- men-témát, mint a népirtás vagy az etnikai konfliktusok, de eze- tosan megy szembe a trendekkel, tér el a megszokott sémáktól. ket is új oldalról közelítette meg: jó példa erre a (mutáns) szerv- Ha valamelyik kiadó úgy véli, hogy (szuper)hőseinek mítosza kereskedelem vagy a mutánsnegyedek feltűnése a városokban, valamelyest megkopott, gyakran bízza Morrisonra a repedezett melyek révén kifejthette a multikulturalizmussal kapcsolatos homlokzat tatarozását, aki aztán saját szájíze szerint értelmezi nézeteit. Ha pedig éppen ahhoz szottyant kedve, megírta a maga újra a karaktereket. Nem izgatja különösebben, ha modernizá- ötrészes Gépnarancs-parafrázisát az X-men-univerzumon belül ciós kísérletei olykor ellentmondásos műveket eredményeznek, (Riot at Xavier’s). A sorozat első négy része (E is for Extinction) vagy megosztják a rajongókat. Morrison kihívást keres (és talál) Magyarországon is megjelent Új X-men: E mint eltörölni címen.7 a rábízott munkákban: mítoszokat rombol le, hogy aztán azok Ez a népirtásos történet 16 millió mutáns pusztulásának kró- A brit szerzőpáros, Grant Morrison és Dave McKean romjain újakat teremtsen – jelenleg éppen Batman figurájába nikája. Morrison a New X-men után ismét a DC-nél kötött ki, groteszk és szürreális Batman-tripje, az Arkham El- próbál új életet lehelni. ahol egy a kritikák által egekig magasztalt, nemrég befejezett 12 megyógyintézet 1989-es megjelenése óta az egyik A glasgow-i születésű Morrison angol képregénymagazi- részes -sorozat elkészítése mellett (All-Star Superman) legnagyobb példányszámban elkelt graphic novel. noknál kezdte a pályafutását, és bár több lapnak írt történeteket, 2006 óta a Batman-fősorozatot írja. sok honfitársához hasonlóan ő is elsősorban a szigetország leg- A már magyarul is olvasható képregény nem egy nagyobb képregény-antológiájában, a 2000 AD-ben publikálta szokványos Denevérember-történet: az alkotók az munkáit. A nyolcvanas évek második felében aztán addig zargat- 1 Az Adoc-Semic ez utóbbi történettel indította útjára a Batman-képregényfüzeteit identitás és az őrület témáit boncolgatják ebben ta a DC Kiadót, amíg az 1988-ban lehetőséget nem adott neki 1990-ben. egy viszonylag jelentéktelen DC-hős, az Animal Man írására. 2 Magyarul a Cartaphilus Kiadó gondozásában jelenik meg. az Arkham gyógyintézet kulisszái között játszódó 3 Ezzel beállt azon brit szerzők sorába, akik az óceán túlpartján Még csak az első kötet! lidércnyomásos pokoljárásban. 4 Ezen borítói közül néhányat a magyar olvasó is szemrevételezhetett a Vertigo próbáltak szerencsét (a szigetországból importált írók közé tar- képregény-antológia 2. és 3. számának oldalain. tozott például Alan Moore, , Alan Grant és Jamie 5 A brit invázióból (ekkor) főként az éppen vérfrissítésre szoruló DC Comics Delano is).5 Az Animal Man kritikai fogadtatása révén kapott profitált. 6 Arkham El- A történet a hazai Spawn-sorozat 8. és 9. számában olvasható (az amerikai végül zöld utat Morrison Batman-forgatókönyve, az Image Comics kiadó sorozatának 16–18. számai). 7 A kötet a Fumax-képregények sorozatban jelent meg 2007-ben. 53 KRITIKA KRITIKA

A rajzoló kapott egy fiktív amerikai–szovjet hidegháborús konfliktus – egyelőre tisztázatlan körülmények közt az ápoltak átvették az akár konkrétak, mint az okkultista jelképek és a Tarot, akár me- Az angol Dave McKean a grafika területén legalább akkora név- méghozzá a sztori szerves részeként. Ezekkel szemben az Arkham uralmat az intézetben, és a túszokért cserébe azt követelik, hogy taforikus eredetűek, mint a denevér, a hold vagy a sárkány, mind nek számít, mint alkotótársa íróként. McKean igazi reneszánsz Elmegyógyintézet nemcsak hogy nem reflektált a való világ ese- a többségüket oda juttató Batman önként vonuljon be közéjük, hangsúlyos szerepet kapnak a képregényben, asszociációk soka- ember: grafikus, fotóművész, illusztrátor, képregényrajzoló (és - ményeire, hanem kifejezetten szembement ezzel a trenddel, és amit az készségesen meg is tesz. A két szálat a történet végén ságát ébresztve az olvasóban. A sárkány például az őrület jelképe- író), filmrendező, jazz-zenész, és ki tudja mi minden még. 1987- – szinte tüntetőleg9 – az emberi bensőben lezajló változásokra mesteri módon kapcsolja össze az író, új értelmet adva a múlt- ként (is) értelmezhető. A hüllőszerű Gyilkos Krokkal való küzde- ben készítette első rövid képregényét (Violent Cases) Neil Gaiman koncentrált. A képregény így nem más, mint az identitás kér- ban és a jelenben játszódó eseménysornak egyaránt. lem így válik jóval többé, mint egy egyszerű akciószcéna, hiszen forgatókönyvéből, amit rövid időn belül további közös munkák déseit és az őrület határait kutató, depresszív, szürreális látomás Mindkét szál centrumában a központi alakok (Arkham és egyben azt is szimbolizálja, miként lesz úrrá a főhős a tébolyon. követtek: a Black Orchid című minisorozat, majd Gaiman The – ezért is szólhatott annak idején akkorát. Batman) a józanságot és az őrületet elválasztó vékony határvo- A jelenetet tovább árnyalja, hogy alatta Arkham naplójának egy Sandman-szériájának borítói. Ezek mellett a Hellblazer (hazánk- A mű teljes címe (Arkham Elmegyógyintézet – Komor ház ko- nalon való egyensúlyozása áll.12 Morrison érzékletesen mutatja részletét olvashatjuk, ahol ő is megküzd a maga sárkányával, az ban Constantine néven futott a sorozat a Vertigo képregény-an- moly talajon [ – A serious house on serious earth]) be szenvedéstörténetüket, és az őket ért tragédiákra adott, egy- őt őrületbe kergető házzal. Az összecsapás során Morrison egy tológiában) fedőlapjait is ő alkotta meg. is jól tükrözi a mű befelé fordulását, zártságát, hiszen már a fő- mástól merőben eltérő válaszukat, valamint a kettejüket össze- másik képet is kibont: a „sárkányt” legyőző Mihály arkangyal Képregényes pályájának következő lépése a Grant cím előrevetíti (az alcím pedig tovább nyomatékosítja), hogy a kapcsoló (már-már természetfölötti) viszonyt. Mindkét főhős szobrának (melyet még Arkham állított fel) megpillantása for- Morrisonnal közösen készített Arkham Elmegyógyintézet volt. cselekmény egy-két kisebb jelenettől eltekintve végig az intézet egy-egy pszichopata ellenpólust is kapott. cselekménybe dítja meg a harcot, hiszen Batman annak lándzsáját használva Ezután fogott bele első önálló munkájába, melyet íróként is je- falai közt fog játszódni.10 A mű zártsága azonban nem csak az való beemelése egy bolondokházában játszódó történetnél szin- kerekedik felül végül ellenfelén. gyez (Cages). E művében a kreativitás és az alkotói válság téma- emberi benső felé forduláson és a szereplők bezártságán érhe- te adta magát, így ő kapta a legnagyobb szerepet a Batman-go- Bár a művet behálózó szimbólumrendszer inkább (de nem körét taglalja három művész (egy festő, egy zenész és egy író) tő tetten: az Arkham Elmegyógyintézet igyekszik függetleníteni noszok közül. Arkham esetében a családját lemészároló Martin kizárólag) Morrison érdeme, a szimbólumok megjelenítése már figuráján keresztül. A hét évig készült, folytatásokban megjelent, magát a kanonizált Batman-mítosztól is, és megpróbál önálló, Hawkins, alias a „Veszett Kutya” lett a kézzelfogható ellenfél. a grafikai oldalhoz tartozik, s ez McKean értő kezét dicséri: nyo- nagyszabású graphic novel grafikailag egészen máshogy fest, mint szerzői műként funkcionálni. Ez utóbbi azonban nem valósul Azonban egyik esetben sem a fizikai fenyegetés jelenti a való- masztó illusztrációi nélkül a képregény nem válhatott volna a korábbi művei: McKean elhagyja a rá jellemző kollázs-technikát meg maradéktalanul, hiszen gyakran erősen támaszkodik bi- di veszélyt, mert a küzdelem a szereplők pszichéjében zajlik: az mostanihoz hasonló horderejű munkává. McKean egyedi látás- és a festett háttereket, és – tőle némiképp szokatlanul – lecsupa- zonyos előzetes tudásra: az asszociációs szójátékba burkolt ere- Arkham Elmegyógyintézet magva a belső démonokkal való szem- módja és artisztikus megközelítése az, ami miatt inkább szerzői szított tusrajzokat használ. dettörténet (amit az érthetőség kedvéért Morrison még egyszer benézés. műnek, mintsem szuperhősképregénynek tűnik az Arkham El- McKean egyéb munkái tükrében korántsem meglepő, hogy felidéz a műben) vagy a Denevérember-ellenfelek egy részének Az őrület mellett a személyiség kérdése kapott nagyobb megyógyintézet. A képi világ az alkalmazott technikák (rajz, fotó, képregényalkotóként nem tartozik a legtermékenyebbek közé. beazonosítása például valódi kihívás elé állítja az avatatlan olva- hangsúlyt a képregényben. Morrison három klasszikus karakter- festmény, kollázs) sokasága ellenére rendkívül egységes, hiszen Fotósként is több kötetet tudhat a háta mögött, mégis alkal- sókat. A teljes megértéshez szükséges tehát a Batman-mitológia ről (Batman, Joker és Kétarcú) ad részletes jellemrajzot. Batman McKean az Arkham Elmegyógyintézet fantazmagóriáit mégiscsak mazott grafikusi pályája talán a legsokszínűbb: könyvek illuszt- legalább felhasználói szintű ismerete, ám ennek megléte nélkül ebben a munkában nem az a kettős identitású hős, akinek meg- elsősorban szürrealista (sőt, olykor impresszionista) hatású fest- rálása, illetve fedőlapjaik megtervezése mellett CD-borítókat is élvezhető a mű, hiszen az ellenfelek többsége eleve jelentősen ismerhettük, hanem maga a Denevér, másik énje (a milliárdos ményeken jeleníti meg. Minden egyes panel és oldalkompozíció készített többek között Tori Amos, Alice Cooper, a Paradise átdolgozva tűnik föl a képregényben. Bruce Wayne) fel sem tűnik a történetben. Joker meg is jegyzi egy-egy képzőművészeti alkotás. McKean kitölti az összes rendel- Lost vagy a Dream Theater lemezeihez, önálló grafikai albu- „Ha nem volnál bolond (…), nem jöttél volna ide.” – szól egyszer: „ez az igazi arca”. Ebben az interpretációban a Denevér- kezésére álló felületet, nem hagyva egy pillanatnyi pihenést sem mokat adott ki, illetve Neil Gaiman-nel együttműködve több a képregény mottójának utolsó mondata, amit Lewis Caroll ember igencsak labilis személyiség, kevés választja el az őrülettől, az olvasó szemének. A történetmeséléshez többnyire hosszanti képes gyerekkönyvet alkotott. 2005-ben mutatták be a lenyű- Alice Csodaországban című művéből idéz az író. Ez, bár ebben és ezt a határt olykor-olykor át is lépi. Joker, hogy a kettejük paneleket használ, dinamikusabbá téve ezzel a festettség miatt göző látványvilágú Tükörálarc (MirrorMask) című egészestés, élő a formában nem hangzik el a műben, akár a képregény kulcs- közti különbség még kisebbnek tűnjön, időnként jóval böl- gyakran statikusnak ható kompozíciókat. Szemkápráztató kísér- szereplős nagyjátékfilmjét, mely immár sokadik kollaborációja mondatának is tekinthető, annyira pontosan írja le, miről szól ez csebbnek és józanabbnak hat annál, mint amit a figurától meg- letei azonban olykor-olykor megnehezítik a befogadást, ami az Neil Gaiman-nel: az író forgatókönyvéből készítette ezt a mo- a graphic novel.11 Az Arkham Elmegyógyintézet cselekménye két szokhattunk. Morrison szerint Joker figurájának „nincsen valódi érthetőség rovására megy. Ennek egyik oka a (már említett) gaz- dern Alice Csodaországban-variációt. szálon fut. Megismerhetjük egyrészt az intézet eredettörténetét, személyisége”, hanem „mindennap újrateremti saját magát”, dag szimbolika, a másik pedig, hogy képei sokszor homályosak, vagyis hogy miként alakította családi házát elmegyógyintézetté „ezért van az, hogy egyes napokon csak tréfás bohóc, máskor és gyakorta használ elmosódott kontúrokat. Utóbbi különösen Az Arkham Elmegyógyintézet az alapító Amadeus Arkham. A másik szál a jelenben játszódik: pedig pszichopata gyilkos.” A legérdekesebb karakterrajz mégis a főhős ábrázolásánál szembeszökő: Batman többnyire beleolvad Morrison és McKean Arkham Elmegyógyintézete merőben új- a Kétarcú Harvey Denté: a minden választás esetén csak kétféle a környezetébe – ezzel érzékelteti vizuálisan is a karakter belső szerűnek hatott megjelenésekor.8 Míg a bevezetőben említett válaszlehetőséget ismerő tudathasadásos figura gyógykezelése so- bizonytalanságát a rajzoló. McKean tehát nem csak formába ön- 8 graphic novel-ek a valódi világra nyitottak ablakot, és a történel- A magyar változat a Képes Kiadó gondozásában jelent meg, és méltó az erede- rán az orvosai előbb egy dobókockára, majd egy pakli Tarot-kár- tötte Morrison forgatókönyvét, ahogy sok más képregényrajzoló tihez. A fordításba sajnos becsúszott néhány pontatlanság, amely kissé nehezíti mi, illetve politikai események, valamint a társadalmi konfliktu- a megértést. A „Miféle fa ez? Miféle sebek ezek? Attisz, a fenyőn. Krisztus, a tyára cserélték a döntési helyzetekben feldobott pénzérméjét. A tette volna, hanem sokat adott hozzá az egyébként is összetett sok irányába fordultak fokozott mértékben, addig az ő művük kereszten. Odin, a világ hamvában.” részletnél például egészen biztosak lehetünk személyiség átformálása tett kísérlet azonban balul sült el, mert műhöz, egyedülállóvá varázsolva azt. szinte teljesen levált a valóságról: segítségével az emberi lélek abban, hogy a fordító nem volt tisztában azzal, hogy az angol ash szó nem csak a választási lehetőségek bővülése teljesen döntésképtelenné tette Az Arkham Elmegyógyintézet a részben nyitva hagyott befe- legsötétebb bugyraiba szállhattunk alá. Spiegelman Maus című hamut, hanem kőrist is jelent. őt. A figura csak a történet végén nyeri vissza önazonosságát, jezés (Batman elhagyja az épületet, az mégis az ápoltaké marad), 9 Ezt támasztja alá Joker búcsúzása a kötet végén Batmantől: „Érezd jól magad képregénye egy holokauszt-visszaemlékezés, melyben a szerző a odakint. A tébolydában.” miután visszakapja az általa korábban használt érmét. valamint a kikacsintások (a tengernyi mitológiai és egyéb utalás) holokauszt-túlélő apa második világháborús emlékeit tárta az 10 A Howard Phillips Lovecraft horror-univerzumában sarkalatos helyet elfoglaló A mű a fent vázoltnál természetesen jóval komplexebb. A ellenére egy önmagában teljes, kerek, lezárt mű. Bár Batman-tör- olvasók elé. Moore a Watchmen című szuperhős-története nem- helység nevét Dennis O’Neil kölcsönözte még az 1970-es években a Batman gazdag képi szimbólumrendszerrel, a mitológiai, vallási és egyéb ténet, a szuperhősképregények többségével ellentétben csaknem csak újradefiniálta a zsánert, hanem egy alternatív Amerika-tör- pszichotikus ellenfeleinek gyűjtőhelyül szolgáló intézménynek. Az ő szerepét utalások tömkelegével, illetve a pszichológiai/pszichiátrai vonat- hermetikusan zárt szövegnek tekinthetjük, melynek nyitottsága gyakran alábecsülik a Denevérember Sötét Lovaggá formálásában. ténelmet is bemutatott, amelyben a szerző az Egyesült Államok 11 Az Arkham Elmegyógyintézet akár egy modern Alice Csodaországban-parafrá- kozások segítségével Morrison és McKean egy többszörösen ré- nem a zsánert jellemző továbbírhatóságban, hanem – a kultikus azt megelőző fél évszázadának szinte valamennyi jelentős esemé- zisként is olvasható, hiszen nem csak a történetben találhatunk párhuzamokat tegzett művet hozott létre, olvasatok sokaságát nyújtva az ilyes- szövegek többségéhez hasonlóan – az értelmezési szabadságban nyére és társadalmi változására reflektált. Ide sorolható a V mint (az Arkham Elmegyógyintézet mint a nyúl ürege), hanem a műre való hivat- mire fogékony befogadó számára. Az Arkham Elmegyógyintézet rejlik. vendetta is, amelyben a Thatcher-érával kapcsolatos ellenérzéseit kozások végigvonulnak az egész képregényen. Az Alice-fetisiszta Kalapos (Mad szimbolista alkotás: a jelentésgazdagság eszménye végigvonul a Hatter) figurája is feltűnik, méghozzá pedofilként. A Kétarcú szájába adott zá- fejtette ki Moore. Miller The Dark Knight Returnsében is helyet rómondat is egy Alice-idézet: „Who cares for you? You’re just a pack of cards.” művön. A szerzők által használt szimbólumok, legyenek azok 12 Alan Moore A gyilkos tréfa (The Killing Joke) című Batman-képregényének Bayer Antal fordításában: „Ki törődik veled? Te csak egy pakli kártya vagy.” középpontjában szintén az őrület határán való egyensúlyozás áll. 54 55