Du Fay: Nuper Rosarum Flores. Szellemi Áramlatok Találkozása a Későközépkor Zeneesztétikájában
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28-as számú művészet- és művelődéstörténeti tudományok besorolású doktori iskola DU FAY: NUPER ROSARUM FLORES. SZELLEMI ÁRAMLATOK TALÁLKOZÁSA A KÉSŐKÖZÉPKOR ZENEESZTÉTIKÁJÁBAN. SÁNDOR LÁSZLÓ TÉMAVEZETŐ: BALI JÁNOS (DLA HABIL.) DOKTORI ÉRTEKEZÉS 2020 Tartalomjegyzék Képek jegyzéke IV Köszönetnyilvánítás V 1. Bevezetés VII 2. A Nuper rosarm flores motetta ünnepi szimbolikai kapcsolódásai 1 2.1. Az Angyali Üdvözlet ünnepe Firenzében, 1436-ban 1 2.1.1. A Nuper megszólalási időpontjának kérdése 1 2.1.2. A dómszentelés napjának időzítése 3 2.1.3. Az arany rózsa járulékos rejtett szimbolikája 5 2.2. A Mária-szimbolika, a szerelmi költészet és a motetta 10 2.2.1. Szövegpolifónia a korai Mária-motettákban 10 2.2.2. A 3:4-es szimbolika 12 2.2.3. A Nuper cantus firmusa – Terribilis est locus iste 18 2.2.4. Szimbólumok összefonódása a motetta szövegében 25 2.3. Imaszándék és kontempláció 31 2.3.1. A votív imaalkalmak elterjedése 31 2.3.2. A legfontosabb közbenjáró: Szűz Mária 33 2.3.3. A kontempláció fogalmának és gyakorlatának 15. századi alakulása 35 2.3.4. A kontempláció természete és lépcsőfokai Nicolaus Cusanusnál 41 2.3.5. A kontempláció és spiritualitás visszhangja a dómszentelési beszámolókban 46 2.3.6. A Nuper almos rose flores szekvencia az Edili 151-ben 53 3. Templom és motetta 57 3.1. Bevezetés 57 3.2. A Nuper rosarum flores és a dómszentelés történeti háttere 62 3.2.1. IV. Jenő Firenzében 62 3.2.2. Salve, flos Tuscae gentis – a másik dómszentelési motetta? 63 3.2.3. A Santa Maria del Fiore terveinek módosulásai 1296 és 1436 között 68 3.3. Analógiák és „rejtett üzenetek” keresése a Nuper rosarum flores motettában 70 II 3.3.1. A Nuper, mint zenei „summa” 70 3.3.2. Charles Warren tézise: a Nuper a firenzei dóm „zenei lenyomata” 72 3.3.3. Craig Wright antitézise – Templum Salamonis 81 3.3.4. Salamon templomának értelmezése az egyházatyák korában és a középkorban 84 3.3.5. Templum Corporale – az emberi test és a templom szimbolikai párhuzama 92 3.3.6. A Zichy-kódex emberalakú templomalaprajzai 99 3.4. Templum Maternale 107 3.4.1. Szűz Mária méhe és az épített templom későközépkori analógiája 107 3.4.2. A Portare-motetták, mint a Nuper rosarum flores eszmei előzményei 108 3.4.3. A templomszentelési liturgia Mária-szimbolikája 114 3.4.4. A Nuper rosarum flores ószövetségi- és Mária-számszimbólumai 119 3.4.5. A salamoni és a Mária-szimbolika találkozása a templomszentelésben 123 3.5. A Nuper rosarum flores és a Santa Maria del Fiore a számszimbólumok tükrében 127 3.5.1. Trachtenberg szintézise és a 144-es szám szimbolikája 127 3.5.2. Egyetemes szimbolika a Nuper hangjegyszámaiban 130 3.5.3. A Fibonacci-számok kérdése a Nuperben és azon kívül 137 3.5.4. A 153-as szám jelentéstartalma 140 3.5.5. A teli háló és Szűz Mária méhének szimbolikus analógiája 146 3.5.6. A 153-as szám, mint a motetta egyik konstrukciós alapeleme 151 3.5.7. Hány hangból áll a Nuper? 156 4. Végkövetkeztetések 157 Fakszimilék és kottaközreadás 161 Függelék 179 Bibliográfia 188 III Képek jegyzéke 1. Philosophia és a hét szabad művészet. Herrad von Landsberg: Hortus deliciarum. 32r 16 2. Terribilis est… MS Aedilium (Edili 151 7v részlet) 21 3. Zanobi Strozzi, vagy Francesco di Antonio del Chierico (?): IV. Jenő fogadása a Santa Maria del Fiore felszentelésén. MS Aedilium (Edili 151 7v) 22 4. …locus iste. MS Aedilium (Edili 151 8r) 23 5. A Nuper rosarum flores Tenor szólamai a Trent 92 kódexben 24 6. Du Fay (?): Nuper almos rose flores – szekvencia; MS Aedilium (Edili 151 10v) 55 7. Du Fay: Salve, flos Tuscae gentis – Tenor I és II. Modena B (α.X.1.11) 68r 64 8. A Santa Maria del Fiore alaprajza Warren két mérési alapegységének feltüntetésével 75 9. Domenico di Michelino: La commedia illumina Firenze 80 10. Angelo dal Cortivo: Emberalakú templomalaprajzok; Zichy-kódex 09/2690. fol. 138. 100 11. Francesco di Giorgio: Templomalaprajz emberalakkal. Codex Magliabechianus II, I 141. (Biblioteca Nazionale Centrale, Firenze) 101 12. Francesco Giorgi: Vitruviusi emberalak. De harmonia mundi totius. Cantici Primi, Tonus Sextus. 101. 105 13. „Portas” Tenor a Porta preminentie / Porta penitentie / Portas motettából; F-MO H 196 (Montpellier kódex) fol. 362R 113 14. kép. Du Fay: Balsamus et munda cera – cantus firmus és a retrográd mozgásra vonatkozó utasítás (Isti sunt agni novelli). Bologna Q15 (I-Bc Q 15 fol. 207v) Kép forrása: Diamm 136 15. Du Fay: Missa Ecce ancilla Domini – ex Maria Virgine. B-Br MS 5557. fol. 56r 150 IV Köszönetnyilvánítás A kutatómunkát és a disszertáció írását segítő, támogató személyek megnevezését természetszerűleg a témavezetővel szokás kezdeni, ebben az esetben azonban konzulensemet nem pusztán illendőségből veszem előre. Bali Jánossal kialakult szakmai-baráti kapcsolatunk messze túlmutat egy vezető és vezetett hagyományos intézményes kereteken belüli együttműködésén. A témával kapcsolatos beszélgetéseink a szorosan vett témától gyakran messze eltávolodva olyan területekre tévedtek, melyek szellemi felfedezése mindkettőnk számára rendkívül tanulságos és gyümölcsöző volt. Köszönöm Bali Jánosnak minden segítségét, de különösen az említett a beszélgetéseket, melyeket – bízom benne – még sokáig folytatni fogunk. Számos szakember, zenetudós, tanár és barát járult hozzá tudásával és segítségével a jelen munka elkészítéséhez. Közülük különösen hálás vagyok Dukay Barnabásnak, aki a Nuper rosarum flores motettát megismertette velem és sok éves tanári munkájával felkeltette az érdeklődésemet a késő-középkor zenéje iránt. Köszönöm továbbá Wilheim Andrásnak, hogy felhívta a figyelmemet Erwin Panofsky és Rudolf Wittkower műveire. Hálás vagyok Fazekas Gergelynek azokért a beszélgetésekért, melyeken Du Fay és kora művészetével kapcsolatos élményeinket osztottuk meg egymással. Egy ilyen beszélgetés alkalmával hívta fel a figyelmemet az aesthetic of concealment fogalmára. Köszönöm Rihmer Zoltánnak az értékes tanácsait és a Nuper almos rose flores szekvenciával kapcsolatos megjegyzéseit. Meg kell köszönnöm három firenzei könyvtár vezetőjének, hogy eredeti kódexeket bocsátottak a rendelkezésemre: a Biblioteca Riccardiana vezetőjének, Francesca Gallorinak, az Opera di Santa Maria del Fiore igazgatójának, Lorenzo Fabbrinak és végül de nem utolsósorban Silivia Scipioninak, a Biblioteca Medicea Laurenziana vezetőjének, akinek jóvoltából az Edili 151 jelű graduálét tanulmányozhattam és fotózhattam személyesen. Hálásan köszönöm Dr. Domokos György olasz nyelvész professzor Firenze nevének etimológiai értelmezésében nyújtott segítéségét, valamint hálával tartozom Komlós Katalinnak a doktorkollégiumi konzultációk során adott értékes tanácsaiért. Végül köszönöm Szőcs-Erőss László SJ jezsuita atyának, hogy segített tájékozódni a korabeli kontemplációs gyakorlatok mai értelmezésében és megítélésében. Hálámat kell kifejezzem népes családomnak, szüleimnek, gyerekeimnek, de mindenek előtt feleségemnek, aki sok éven keresztül támogatta a disszertációm elkészítésének fáradságos munkáját. Sándor László 2020. október 8. V VI 1. Bevezetés David Fallows némi iróniával jegyzi meg, hogy a Nyárkánon és Monteverdi Orfeoja között egyértelműen Du Fay Nuper rosarum flores motettája és a Missa Caput a zenetudomány által legtöbbet hivatkozott és tárgyalt kompozíció.1 A Nuper irodalma valóban hatalmas – különösen az angol nyelvű zenetudomány foglalkozik a témával csaknem minden részletre kiterjedően – e tény legalábbis kérdésessé teszi, hogy van-e létjogosultsága egy újabb Nuper- tanulmány megírásának. A válaszadáshoz először még egy kérdést érdemes feltennünk: Du Fay életművén belül miért éppen a Nuper rosarum flores az a mű, mely a korszakkal foglalkozó számos zenetudós érdeklődését magára vonta – és ahogyan látni fogjuk, nem csak zenetudósokét, hanem más diszciplínák képviselőiét is, különösen az építész szakmáét. A Du Fay-i korpuszban nem egy olyan mű található, mely számot tarthatna megkülönböztetett érdeklődésre, akár azért, mert egy adott műfaji hagyomány minden elemét önmagába integrálja (mint az Ave Regina caelorum III motetta), vagy azért, mert extrém módon újító és modern (mint a Missa Ave Regina caelorum), vagy azért, mert a végletekig komplex (mint az Ecclesiae militantis motetta), de akár azért is, mert történelmi-szimbolikus áthallásai kimeríthetetlenek (mint a Missa L’homme armé esetében). Nyilvánvalóan generálja a mű iránti érdeklődést az is, hogy megírásának és elhangzásának oka és időpontja pontosan ismert.2 A szóban forgó esemény, nevezetesen a firenzei Santa Maria del Fiore bazilika felszentelése 1436. március 25-én önmagában is páratlan ünnep; a dómszentelést maga IV. Jenő pápa celebrálja, Du Fay pedig ekkor a pápai kórus első énekese. Kivételes szerencse az is, hogy a dómszentelésről számos megemlékezés maradt fenn, köztük a fiatal firenzei humanistáé, Gianozzo Manettié, aki a liturgia zenei eseményeiről is ír;3 még ha a konkrétumoktól tartózkodva és talányos frázisokra, költői hasonlatokra szorítkozva teszi is ezt.4 A Nuper iránti kivételes érdeklődésnek ugyanakkor van egy teljesen más 1 Fallows, David: Dufay. (London: J. M. Dent & Sons Ltd, 1982.) 117. 2 A pontos megszólalási időpont körül mindazonáltal vannak viták, ahogyan a későbbiekben látni fogjuk. 3 Manetti mellett megemlékezik az eseményről Giovanni Cambi, Francesco Giovanni, Vespasiano da Bisticci, Matteo Palmieri, St. Antonin, Leonardo Bruni. Wright, Craig: „Dufay's „Nuper rosarum flores”, King Solomon's Temple, and the Veneration of the Virgin.” Journal of the American Musicological Society 47/3 (1994. Autumn): 389-441. 4 Paradox módon éppen ez az oka annak, hogy Manetti