TÉPE KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Településfejlesztési koncepció és Településrendezési terv kidolgozásához

Készült Tépe Község Önkormányzatának megbízásából 2019. június

C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. 1

C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BT.

Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu

TÉPE KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Településfejlesztési koncepció és Településrendezési terv kidolgozásához

Képviselt szakág név, jogosultság

Vezető településtervező: Zsemberi István Területrendező tervező TT/1-09-0016 TR-1-09-0016

Környezetalakítás, tájrendezés: Zsila László TK-09-0583/06

Környezetvédelemi tervező: Lévai Béla HBM MK 09-0036

Közlekedés tervező: Vasas Károly Tkö / 09-0285

Vízi közmű tervező: Szabó Lóránt TRv-T-/09-0408

Energia közmű tervező: Szabó Lóránt TRe-T-/09-0408

Térinformatikus: Dr. Pázmányi Sándor

D e b r e c e n, 2019. június hó Zsemberi István Ügyvezető

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 2

T A R T A L O M

T A R T A L O M ...... 3 BEVEZETÉS ...... 4 1.) HELYZETFELTÁRÁS ...... 5 1.1. Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet ...... 5 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összhang vizsgálata ...... 8 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ...... 18 1.4. A Szomszéd települések hatályos településszerkezeti terveinek fejlesztést befolyásoló - vonatkozó megállapításai ...... 29 1.5. A hatályos Településfejlesztési döntések bemutatása ...... 34 1.6. Tépe településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ...... 35 1.7. A település társadalma ...... 46 1.8. A település humán infrastruktúrája ...... 48 1.9. A település gazdasága ...... 49 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere...... 51 1.11. Településüzemelési szolgáltatások ...... 52 1.12. A természeti, táji adottságok vizsgálata ...... 54 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata ...... 65 1.14. Az épített környezet vizsgálata ...... 67 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata ...... 67 1.14.2. Telekstruktúra, épületállomány és építmények vizsgálata, önkormányzati ingatlankataszter ...... 68 1.14.3. Az épített környezet értékei ...... 69 1.15. Közlekedés ...... 86 1.16. Közművesítés ...... 90 1.16.1. Vízgazdálkodás vizsgálata ...... 90 1.16.2. Energia ellátás vizsgálata...... 95 1.16.3. Elektronikus hírközlés vizsgálata ...... 97 1.17. Környezetvédelem ...... 99 1.18. Katasztrófavédelem ...... 116 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely ...... 118 1.20. Települési klíma ...... 119 2.) HELYZETELEMZÖ MUNKARÉSZ ...... 120 3.) HELYZETÉRTEKELÖ MUNKARÉSZ ...... 123 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ...... 123 3.2. Problématérkép, értéktérkép ...... 125 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ...... 126 3.3.1. Településrészek kijelölése, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ...... 126 3.3.2. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek ...... 130

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 3

BEVEZETÉS

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) a településrendezési tervek készítésének folyamatát, az egymásra épülő munkaré- szek jóváhagyásának rendjét, a tervek tartalmát és formáját új alapokra helyezte. A rendezési ter- veket, mint a települések jelenét és jövőjét jelentősen befolyásoló dokumentumokat, szerepükhöz méltóan, alapos előkészítés után, az érdekeltek (lakosság, érdekképviseleti és államigazgatási szervek, hatóságok) széles körű bevonásával kell készíteni. A rendezési tervek készítésének első, indító része a településfejlesztési koncepció elkészítése, majd jóváhagyása.

A 314/2012.(XI.8.) „a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiá- ról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmé- nyekről „szóló Kormány rendelet határozza meg határozza meg az elkészítendő munkarészek tar- talmát is.

Jelen megalapozó vizsgálat egyaránt szolgálja Tépe község új településfejlesztési koncepciójának és készülő új településrendezési eszközeinek (Településszerkezeti terv, Helyi építési szabályzat és ennek részeként szabályozási terv) megalapozását.

Tépe község korábbi településfejlesztési koncepciója 2006-ben készült el. A megalapozó vizsgálat és az erre alapozottan kidolgozott Településfejlesztési koncepció elkészí- tése előtt tájékoztatás történt, melynek során előzetesen véleményt nyilváníthattak a partnerségi egyeztetés szerint érintettek az érintett államigazgatási szervek, az érintett területi és települési önkormányzatok.

Az önkormányzatnak a Településfejlesztési koncepció tervezetének egyeztetése előtt, dönteni szükséges a tervezés alapjául szolgáló megalapozó vizsgálat megfelelőségéről, valamint a kon- cepció kiválasztott fejlesztési irányáról.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 4

1.) HELYZETFELTÁRÁS

1.1. Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet

Települési szerepkör, közlekedési kapcsolatok:

Tépe község igen könnyen megközelíthető, hiszen a 47-es főút mellett fekszik, Derecskétől 4 km- re, Berettyóújfalutól 11 km-re, a megyeszékhelytől, Debrecentől 25 km-es távolságban, mégis a világ zajától távol eső településnek tekinthető, hiszen innen más irányba legfeljebb csak földutak vezetnek. A 47-es főútról rövid bekötőút visz a zsáktelepülésre. Ez egyrészt hátrány, mert az út forgalmának élénkítő hatása közvetlenül nem érvényesül, másrészt előny, mert nem érvényesül- nek az átmenő forgalom káros hatásai. A kevéssel több mint 23 km2 nagyságú település földrajzilag a Berettyó-Kálló köze kistáj része, ahol az éghajlat mérsékelten meleg és száraz. A falu két táj határán, a Nyírség déli szegélyén, illetve a Berettyó fiatal hordalékkúpjának északi peremén, a Tépei-ér partján fekszik. A felszínt löszös, ártéri üledékek borítják. Egykoron a közeli folyók partjait ligeteredők, végeláthatatlan mo- csarak övezték. Ma a táj jórészt megművelt szántóföld, amelyet itt-ott rétek, legelők tarkítanak.

Járási központ:

A 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet szerint Tépe a Derecskei Járási Hivatal illetékességi területéhez tartozik.

A járási törvény több mint 80 db törvényi szinten szabályozott államigazgatási feladatot ha- tározott meg a járások számára. A járási hivatal legfontosabb feladata a megyei szintnél ala- csonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása, melynek keretében elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, kör- nyezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszi át a településektől.

Tépének nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen, ha nagy a fejlettségbéli kontraszt a központ és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a terület egészének gazdasági- társadalmi fejlődését. A Derecskei Járáshoz tartozik: Derecske, Esztár, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kismarja, Kokad, Konyár, Létravértes, Mikepércs, Monostorpályi, Pocsaj, Sáránd, Tépe.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 5

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 6

A Kistérségi együttműködés:

Tépe a Berettyóújfalui kistérséghez tartozik, központja Berettyóújfalu. Természetföldrajzilag és történelmileg mindmáig az egyik leghomogénebb és legkarakteresebb magyarországi terület. A kistérség az egykori történelmi Bihar vármegye, az 1920. évi trianoni döntés után a jelenlegi or- szághatárok közé szorult „maradék-Bihar” 2771 km2 -nyi területéből és az itt található 60 telepü- lésből, a Bihart érintő tragikus történelmi, később közigazgatási és térségbeosztási változások mi- att jelenleg csak 1226 km2 -t és 29 települést foglal magában. A kistérség azonban még így is Hajdú-Bihar megye legjelentékenyebb összefüggő történelmi és tájföldrajzi területének számít. A Berettyóújfalui kistérség az Észak-Alföld régióban, Hajdú-Bihar megye déli részén, a Berettyó folyó mentén terül el, a román határ mellett. Keleti határa egybe esik a román-magyar határral, délről pedig Békés megyével szomszédos. További határait a Hajdúság és a Sárrét jelentik. A kistérség történelmileg a Bihari térséghez tartozik, de az elmúlt 100 év politikai-gazdasági válto- zásai mindig más és más régióhoz csatolták. Trianon következtében elvesztette korábbi természe- tes kötelékeit a Romániához csatolt területektől, majd „csonka” Bihar megyeként az 1950-es évek- ben megszűnt addigi önállósága is, és Hajdú megyéhez kapcsolták. A kistérség szerkezetét tekintve sokfalvas terület, sűrűn elhelyezkedő és viszonylag kisebb tele- pülésekből áll. Összesített terület-nagysága és népességszáma szerint a nagyobb kistérségek közé tartozik.

Település Lélekszám Település Lélekszám (2019. január 01.) (2019. január 01.) Berettyóújfalu város 14895 Szentpéterszeg köz- 1121 ség Komádi város 5562 Gáborján község 886 Biharkeresztes város 4386 Körösszegapáti 1068 Pocsaj nagyközség 2770 Magyarhomorog 893 Csökmő nagyközség 2026 Körösszakál község 816 Berekböszörmény 2030 Mezősas község 669 község Zsáka nagyközség 1595 Darvas község 555 Esztár község 1432 Újiráz község 532 Hencida község 1215 Ártánd község 645 Váncsod község 1190 Bojt község 579 Kismarja község 1306 Mezőpeterd 635 Nagykereki község 1387 Told község 404 Bakonszeg község 1188 Bedő község 369 Furta község 1155 Vekerd 114 Tépe község 1072 Összesen: 52495

Forrás: nyilvantarto.hu A megyei kistérségek közül ehhez a kistérséghez tartozik a legtöbb település. Ezek közül a legné- pesebb Berettyóújfalu, a második legnépesebb Komádi, a harmadik pedig Biharkeresztes.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 7

1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összhang vizsgálata

AZ ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OFTK) A 2014 januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. Szakpolitikai célok: . Versenyképes, innovatív gazdaság . Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer- feldolgozóipar fejlesztése . Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudás- társadalom, piacképes készségek, K+F+I . Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom ó állam, szolgáltató állam és biztonság . Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Területi célok: . Az ország makro-regionális szerepének erősítése . A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat . Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése . Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése . Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása E célok közül Tépe elsősorban az alábbiakhoz kapcsolódik szorosan: Életképes vidék, egész- séges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése, a Gyógyító Ma- gyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, az Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, a Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése és a Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése.

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ: A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 214/2012. (XI. 30.) MÖK határozatával fogadott el, a megye gazdasági, társadalmi és környezeti állapotát feltáró helyzetelemzést. A helyzetelemzésre épülve készült el a megyei területfejlesztési koncepció, melyet a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 386/2013 (XI.29) sz. MÖK határozatával fogadott el.

A megye jövőképe: „Hajdú-Bihar megye 2030-ra megőrzi természeti értékeit és a helyi közösségek együttműködése- ire, adottságaira és hagyományaira építve – támaszkodva Debrecen, mint a Kárpát-medence egészség fővárosa és versenyképes innovációs központ gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatására – fenntartható, kiegyensúlyozott, lakosai számára minőségi szinten élhető környezet lesz.”

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 8

A Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltárásának a megye helyzetére vonatkozó legfontosabb megállapításai a következők:

. A Hajdú-Bihar megye hazánk keleti határán elhelyezkedve minden típusában mutatja a keleti perifériák jellemzőit, azt az átmeneti állapotot, amely a globális és európai folyama- tokba és hálózatokba való bekapcsolódó városhálózat mellett a lemaradó, tartós területi problémákkal terhelt rurális térségek sajátosságait jelenti. A megye településeinek fejlett- sége jelentős differenciákkal jellemezhető. . A megyében találhatunk sajátos adottságokkal rendelkező településeket is – lélekszámtól függetlenül. Az egyik ilyen sajátos probléma a környezetileg érzékeny területű települések köre, amelyek a Hortobágyi Nemzeti Park területei által érintettek, vagy érzékeny vízbá- zisú térségek. De itt kell megemlíteni a turisztikai potenciállal rendelkező településeket – legyen az termál-, kulturális- vagy vallási vonzerő –amelyek fejlesztése szintén speciális beavatkozásokat igényel. Ezen sajátosságokkal rendelkező települések fejlesztési igényeinek komplex, integrált ke- zelése, a centrum és a periféria közötti különbségek mérséklése és a belső kohézió erősí- tése fontos tényezői a megye hosszú távú fejlődésének.

. Hajdú-Bihar megye több gazdasági ágának fejlődését jelentős mértékben befolyásolják a megye természeti erőforrásai. A gazdaság szempontjából fontos természeti adottságai kö- zül első helyen a termőföld emelendő ki. Országos jelentőségű, de a megye gazdaságában ma már csekély szerepet játszó földgázkincse Hajdúszoboszló és Nagyhegyes térségében koncentrálódik. Kiemelendő a termálvíz-készlet is, amelynek feltárása nyomán a megye jelentősebb településein (Balmazújváros, Berettyóújfalu, Debrecen, Földes, Hajdúböször- mény, Hajdúdorog, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Kaba, Nádudvar, Tépe, Püspökladány, Tiszacsege) általában működnek fürdők, Hajdúszoboszló pedig országos viszonylatban is az egyik leglátogatottabb gyógyturisztikai célponttá vált. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy a termálvíz hasznosítása elsősorban gyógyászati, illetve turisztikai céllal történik, a geotermikus energiahasznosítás kevésbé jellemző Hajdú-Bihar megyére. Fontos megem- líteni a védett természeti értékek jelentőségét: a Hortobágyi Nemzeti Park – túl a terület nem lebecsülendő agrárfunkcióján – már ma is Hajdú-Bihar megye nemzetközi idegenfor- galmának egyik névjegye. A kedvező természeti adottságokra épülő mezőgazdaság termé- kei – telepítő tényezőként – meghatározó szerepet játszottak a megye élelmiszer- és köny- nyűiparának kialakulásában, és napjainkban is jó feltételeket teremtenek az élelmiszergaz- daság és a megújuló energiahasznosítás helyi gazdaságban játszott szerepének megőrzé- séhez. Pozitívumként emelhető ki Hajdú-Bihar megye ma is jelentős agrárpotenciálja, szántóföldi növénytermesztés és állattartás szimbiózisára épülő mezőgazdasága, mely az ágazat or- szágos átlagot meghaladó termelékenységi mutatóiban is visszatükröződik. Az ágazat – területi struktúrájából következően – fontos szerepet játszik a vidéki térségek gazdaságá- ban, mind a tömegtermelés, mind a speciális termékek tekintetében fejlesztési stratégiába beépíthető adottságokkal rendelkezik.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 9

. Negatívum a korábbi feldolgozóipari kapacitások leépülése, mely alacsonyabb helyi hoz- záadott érték előállítását eredményezi, illetve hozzájárul az ágazat diverzifikáltságának csökkenéséhez. . A megye távlati vízigényei a meglévő rendszerekről kielégíthetők, ugyanakkor kiemelten fontos feladat a vízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása a védőterületek kialakításával és a szükséges monitoring működtetésével. Emellett a vízelosztó-továbbító művek folyamatos rekonstrukciója – különösen a régi, korszerűtlen anyagból készült ve- zetékek esetében – fontos feladat a jövőben. . A 2014-2020-as fejlesztési periódus kiemelt fontosságú célja ke ll, hogy legyen egy pontos alapkutatásra épülő megújuló energia stratégia és p rogram kidolgozása a megyére. Lehe- tőség szerint legalább járási szinten részletezett kutatásokat és fejlesztési javaslatokat kell kidolgozni. Különösen jelentős és elérhető források állnak rendelkezésre a geotermikus energia és a biomassza hasznosítására. . A mezőgazdasági öntözéssel jelentősen mérsékelhetőek a növénytermesztés aszálykárai. A komplex vízgazdálkodási rendszer kialakítása egyszerre szolgálhatja az öntözés, a bel- vízmentesítés-tárolás, a halgazdálkodás, a rekreáció és a természetvédelem céljait. . A megye demográfiai mutatói részben kedvezőbbek az országos átlagnál – különösen a reprodukció és a korszerkezet tekintetében, elsősorban a roma lakosság magasabb arányá- ból fakadó-an. Emiatt a jövőben a megye lakosságszáma mérsékeltebb ütemben fog csök- kenni, mint az országos átlag. A lineáris trendszámítás is rámutatott, hogy a települések között folytatódni fog a differenciálódás. Számítások alapján a nagyobb hajdúvárosok né- pességszáma stabilabbnak tűnik, várhatóan azonban a Tisza mente és a megye déli része azonban jellemzően népességszám-csökkenéssel fog szembesülni 2020-ig. Néhány kisebb bihari község esetében a lakosság elöregedése a település elnéptelenedését vetíti előre, amelyet legfeljebb a csökkenő ingatlanárak miatt beköltöző hátrányos helyzetű családok tudnak ellensúlyozni. Emellett több település fiatalos korstruktúrája további dinamikus né- pességnövekedést jelez előre. A megye legnagyobb részére a további elvándorlás valószí- nűsíthető – Debrecen és szomszédsága jelenthet ez alól kivételt. Biharkeresztesen és kör- nyékén az elvándorlás folyamatát valamelyest mérsékelni fogja a román állampolgárok átköltözése. . A megye foglalkoztatási adatai (országos átlag alatti aktivitási ráta, nagyarányú munka- nélküliség, pályakezdő és tartósan munkanélküliek országos összehasonlításban kedvezőt- len mutatói) alapján kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló munkaerő-tartalékok bősége- sek, a megye fejlett oktatási-képzési intézményrendszere pedig lehetőséget teremt a mun- kaerő minőségi jellemzőinek javításához. Figyelemre méltó adottsága a megyének, hogy népességmegtartó képessége szilárdabb, mint Kelet-Magyarország vagy Nyugat-Románia legtöbb megyéjének. Jellemző továbbá, hogy a hazai munkaerő-költségek és munkaterme- lékenység viszonya nemzetközi összevetésben kedvező. Összességében a munkaerő a me- gye gazdasági fejlődését meghatározó egyik legfontosabb telepítő tényező.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 10

. A kulturális szolgáltatások megyén belüli eloszlására jellemző a megyeszékhely centri- kusság, Debrecen a megye egyértelmű kulturális központja. Fajlagos adatok tekintetében ugyanakkor látható, hogy például a lakosságszámhoz képest könyvtárba beiratkozott ol- vasók, vagy a kulturális rendezvényeken részt vevők száma kisebb településeken is ki- emelkedő lehet. Ez utóbbi kategóriában kiemelkedik a térség két turisztikai központja, (Hajdúszoboszló és Hortobágy) illetve néhány hajdúváros, valamint Berettyóújfalu a bi- hari térségben és a határ menti kulturális szolgáltatásokban betöltött szerepe miatt. A terü- let hatékonyan járult hozzá a települések kulturális kínálatának fenntartásához, bővítésé- hez, a helyi identitás erősítéséhez. A megyében megerősödött a közösségi művelődés szemlélete, amely hatékonyan segítette a helyi társadalom fejlődését. . Hajdú-Bihar megye alapinfrastruktúrájának valamennyi szegmense jelentős – bár eltérő mértékű – fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A gazdaságfejlesztés kérdéséhez szorosabban kapcsolódó közlekedési és kommunikációs infrastruktúra fejlesztése terén az M3-as és M35-ös autópályák kiépülése, több főút (4-es, 33-as, 35-ös, 42-es, 47-es) közel- múltban végrehajtott rekonstrukciója, továbbá a debreceni repülőtér, mint trimodális lo- gisztikai központ fejlesztése a legfontosabb lépés. Mindezen beruházások nemcsak a me- gye külső kapcsolódását, de belső nexusainak minőségét is hatékonyabbá hivatottak tenni. . Hajdú-Bihar megye turizmusának egyik legfőbb kitörési pontja az egészségturizmus, ezen belül a gyógyturizmus. Az elmúlt évtized jelentős fejlesztései mellett a jövőben is várható az ágazat növekedése. Emellett az ágazat joggal alapozhat a természeti adottságok (pl. vízfolyások, erdők) illetve kulturális örökségek hasznosítására. A megye számos műem- lékkel rendelkezik, melyek a történeti értékük mellett fontos részei a térség turisztikai von- zerejének. . Hajdú-Bihar megye lakásállománya az országos átlagnál jelentősebb növekvő tendenciát mutat, mely mögött jelentős területi különbségek húzódnak. A városok és a nagyváros környéki települések mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben javulást tudtak mutatni. A jövőre vonatkozóan fontos feladat lehet a csökkenő népességű településeken a megfe- lelő színvonalú lakások fenntartása. A megyei Területfejlesztési Koncepció célrendszerének Tépe községet is érintő elemei:

. Átfogó cél 1 (C1) (Hajdú-Bihar megye természeti adottságaira, hagyományaira és kutatási potenciáljára alapozott gazdaságfejlesztés, mely növeli a foglalkoztatást és erősíti a megye kelet-magyarországi innovációs központ funkcióját.) Hajdú-Bihar megye gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra épült. Ez a terület a jövőben is erőteljesen megjelenik majd a megye gazdasági szerkeze- tében. A mezőgazdaság számára előnyös természeti adottságok magas hozzáadott értékű, nemzetközileg is versenyképes, egészséges élelmiszerek előállítását teszik lehetővé, ame- lyet a megfelelő kutatás-fejlesztés támogat.

. Átfogó cél 2 (C2) (A szegénység és társadalmi kirekesztés csökkentéséhez, valamint a munkaképes korú lakosság piacképes képzettségi szintjének növeléséhez szükséges szol- gáltatási, népegészségügyi és közigazgatási funkciók erősítése.)

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 11

A társadalmi kirekesztettség elleni fellépés részeként elérendő cél a társadalom önszerve- ződő, öngondoskodó erejének helyreállítása, egészségének fejlesztése, építve a helyi kul- turális és vallási értékekre, erősítve a helyi közösségeket, fejlesztve a civil társadalmat és növelve az állampolgári aktivitást és az egészség-tudatosságot. A munkaképes korú lakos- ság képzettségi szintjének növelését elsősorban a szakképzésre és a felsőfokú képzésre támaszkodva kell elérni, segítve az első átfogó célban megfogalmazott gazdasági fejlődést. A fenti célokat az ügyfélbarát, mindenki számára elérhető és hozzáférhető közszolgáltatás és közigazgatás, valamint államigazgatás kialakítása segíti, amely javítja a lakosság egész- ségi állapotát és a közbiztonságot.

. Átfogó cél 3 (C3) (A hatékony víz- és energiagazdálkodás, valamint a fenntartható kör- nyezetgazdálkodás feltételeinek megteremtése és fejlesztése a Tiszántúlon az éghajlat- és klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésére.) Hajdú-Bihar megye páratlan természeti értékeinek sokféleségét megőrizve hosszútávon fenntartható környezetbarát gazdaságot kell kialakítani. A megyét (hasonlóan a tiszántúli megyékhez) is érintik a klímaváltozás hatásai; az aszály, belvíz és árvíz problémáinak megoldása a fenntartható vízgazdálkodás fejlesztésével már rövidtávon segítheti a megye gazdaságának fejlődését. A megye energiafüggőségének csökkentése érdekében kiemelt cél a megújuló energiák széleskörű alkalmazásának elterjesztése, illetve az energiahatékonyság növelése. A fenntartható fejlődés elveit figyelembe kell venni a megyei stratégia és program kiala- kításakor és megvalósításakor.

Stratégiai célok: Hajdú-Bihar megye 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztésének stratégiai céljai két szinten kerültek meghatározásra annak érdekében, hogy mind a különböző tématerületek és ágazatok cél- irányos fejlesztései, mind a megye területi tagozódásának megfelelő speciális igényekre alapozott fejlesztések markánsan kiemelésre kerülhessenek. . A térségi szerkezet kialakításakor, többek között törekedni kell a természeti értékek vé- delmére és az ökológiai hálózat fejlesztésére. Ugyancsak fontos, hogy a területi szerkezet alakítása ne veszélyeztesse a felszíni vizek és a felszín alatti vízbázisok védelmét. A me- gye elsőrendű termőképességű talajokkal rendelkezik, amelyek termőképességének meg- őrzése kulcsfontosságú a jövőben. . A jövőben megvalósítandó fejlesztések, illetve szocio-ökonómiai folyamatok során a kö- vetkező szempontokat fontos figyelembe venni: - Infrastruktúra (vonalas) fejlesztése: A térséget érintő vasút- és útfejlesztések, illetve távvezetékek építésének megvalósítása során a lehető legnagyobb körültekintéssel kell eljárni, hogy a táji értékek a lehető legkevésbé sérüljenek. - A következő évtizedekben várhatóan felértékelődő helyi/kistáji adottságok és a lokális erőforrások intenzívebb hasznosítása. Az újonnan létrejövő ún. „zöld gazdaságban” meg kell találni a helyi ember, mint természeti lény és társadalmi-gazdasági entitás optimális helyét. - A következő évtizedek kulcsterülete lesz a globális energiaválság miatt a megújuló energiák hasznosítása. A megvalósuló programoknál és projekteknél figyelembe kell venni a helyszín táji adottságait is.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 12

- Fel kell készülni az éghajlatváltozás miatt várhatóan megnövekvő egyenetlenségek (ár- vizek és aszályok váltakozása) áthidalására. Tudatosítani kell a döntéshozókkal, a vál- lalkozásokkal és a széles lakossággal is, hogy a túlélés egyik kulcstényezője a víz, így a vele való felelős gazdálkodás mindenképpen prioritást kell, hogy kapjon. - A hagyományos mezőgazdasági művelésből adódó tájterhelés csökkentése. - Az Észak-alföldi területekre jellemző magas talajvízszint és az állattartásból származó hígtrágyának a talajra és az ivóvízbázist jelentő felszín alatti vizekre gyakorolt poten- ciális humán, valamint környezet-egészségügyi kockázata révén a hígtrágya kezelés és elhelyezés minimális környezeti kockázati szintre történő csökkentése.

Stratégiai ágazati célok:

. Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet: Az Alföld tradicionális értékeit, az alföldi táj adottságait meg kell őrizni a következő ge- nerációk számára, ezért olyan gazdasági, mezőgazdasági rendszer kialakítása szükséges, amely több szempontból is fenntartható gazdálkodást valósít meg. - Fenntartható vízgazdálkodást kell megvalósítani, amely az aszály, belvíz, árvíz által okozott problémákra ad választ, valamint védi a felszín alatti vizeket (mint ivóvízfor- rást). - Külön figyelmet érdemel a megye esetében jelentős termálvízkincs másodlagos és har- madlagos hasznosítása. Az energiafüggőség csökkentése megköveteli a fenntartható energiahasználat széles körű elterjesztését. - A megye is érinti az UNESCO világörökség listáján szereplő Hortobágyi Nemzeti Park területét, amely nem csak országosan, de nemzetközileg is jelentős természetvédelmi terület, kultúrtáj, ezen a területen tájfenntartással, génmegőrzéssel és létesítmények ter- mészetbarát átalakításával segíthető elő a védett környezet hasznosítása. A helyi jelen- tőségű természeti és épített értékek, műemlékek megőrzése és bemutatása jelentősen hozzájárul a helyi identitás tudat fenntartásához, erősítéséhez.

. Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer - A megye gazdaságában kiemelkedő szerepet tölt be a mezőgazdaság. A nemzetközileg versenyképes, egészséges élelmiszerek előállításához magas minőségű élelmiszeripari feldolgozóiparnak kell csatlakoznia egy komplex rendszer keretében. A klímabarát (szállítási útvonalakat lerövidítendő) gazdaság kialakítása érdekében támogatni kell ezen túl a minőségi helyi termékek előállításának és kereskedelmének ösztönzését. - Vizsgálni kell a nemzetközi turisztikai potenciállal bíró területek és települések fejlesz- tésének megindítására vonatkozó lehetőségeket a Kelet-Magyarország és a határon át- nyúló területek turisztikai rendszeréhez kapcsolódva, az épített és természeti környezet megőrzésével. A helyi jelentőségű turisztikai értékek fejlesztése fontos, elsősorban a helyi identitástudat megőrzése érdekében. A vadászat jövedelemtermelő képessége je- lentős, ezért a vadgazdálkodás közvetett módon járulhat hozzá a megye gazdaságának fejlődéséhez. - Kiemelt fontosságú a barnamezős területek kezelése, mely horizontális célként is meg- fogalmazásra került (A barnamezős beruházások támogatása előnyt élvez a zöldmezős beruházásokkal szemben.)

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 13

. A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés Az oktatás, szakoktatás és felsőoktatás minőségi fejlesztése során elsősorban a gazdasági szempontokat kell figyelembe venni, támogatni kell a vállalkozások bevonását a képzé- sekbe. - Az alapfokú oktatás esetében a természettudományos képzés erősítése, a szakképzés esetében a vállalati kapcsolatokra épített gyakorlat-orientált képzés erősítése szükséges. - Az oktatás (alap- közép- és felsőoktatás, felnőttképzés) minőségi fejlesztéséhez szük- séges az intézményekben működő, oktatás és kutatást támogató könyvtárak infrastruk- túrájának modernizálása, adatbázisainak innovációja annak érdekében, hogy a tanulók és a hallgatók a tanulási folyamatok során korszerű és naprakész ismeretekhez, infor- mációkhoz jussanak.

. Közösségi, szociális és társadalmi fejlesztések a leszakadó társadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására A 2020-ig tartó időszakban fel kell készülni az öregedő társadalom kihívásaira, az ezzel kapcsolatos szociális, egészségügyi és társadalmi infrastruktúra-fejlesztés, valamint az egészségügyhöz kapcsolódó szolgáltatások, az alapellátás fejlesztésével. A járási rendszer kialakításával kapcsolatosan is biztosítani kell a minőségi, innovatív közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést a megye minden lakosa számára, különös hangsúlyt kell helyezni a biztonságos környezet kialakítására. növelni kell a helyi identitástudatot és népesség- megtartó képességet, a helyi kultúra értékeinek megőrzését és fejlesztését. A kulturális intézmények (könyvtárak, muzeális intézmények, tb.) fontos szerepet töltenek be a helyi társadalmi kohézió erősítésében.

Stratégiai területi célok: (T3)

. Kistelepülések, mint az élhető vidéki közösségek színterei A vidéki kistelepüléseknek az elmúlt időszakban az elöregedés, elvándorlás és elszegé- nyedés problémájával kellett szembenézniük. Fontos cél ezeknek a folyamatoknak a keze- lése, olyan biztonságos, gazdaságilag életképes és élhető vidéki környezet fenntartása, amely megőrzi a megye vidéki területeinek értékeit. Az önszerveződés és az önfenntartó gazdálkodás segítheti a minőségi életkörülmények kialakítását. Erősíteni kell ezeken a te- lepüléseken a vállalkozói, innovációs, környezeti szemlélet terjedését és fejleszteni kell a foglalkoztatást biztosító (elsősorban mezőgazdasághoz kötődő) vállalkozásokat, valamint a generációs megújulást. A vidéki lakosság közszolgáltatásokhoz és közigazgatáshoz való hozzáférésének meg- könnyítése érdekében javítani kell a kapcsolatot a járásközpontokhoz és a járási szintű kisvárosokhoz. Különös jelentősége van annak, hogy azokon a településeken, ahol a formális képző intéz- mények nem, vagy csak rossz hatásfokkal működnek, a kulturális intézmények (könyvtá- rak, közművelődési feladatok ellátó intézmények) jelentik a reális alternatívát a hátrányos helyzetű csoportok bekapcsolására az egész életen át tartó tanulás folyamatába, ezzel a kreatív iparral összefüggő ismeretek, tudások, képességek megszerzésének a gyakorlatá- ban. Ezen fejlesztés hozzájárul a térségek és települések népességmegtartó erejének, helyi életminőséget javító képességének növekedéséhez is.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 14

A helyi hagyomány kreatív felhasználása, az ehhez szükséges ismeretek és kompetenciák birtoklása hosszabb távon hozzájárul a térség gazdasági növekedéséhez és a foglalkoztatás javításához egyaránt.

Horizontális célok:

. 2020-ra minden új beruházásnál és fejlesztésnél biztosítva legyen a környezeti, pénz- ügyi és társadalmi fenntarthatóság, melynek fő területei az alábbiak:

- Barnamezős beruházások támogatása előnyt élvez a zöldmezős beruházásokkal szemben. - Minden épület-korszerűsítéssel járó beruházásnál kötelező tartalmi elem az ener- getikai korszerűsítés (hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtési rendszer korszerűsí- tése, stb.). - A felszín alatti víz helyett a felszíni vízhasznosítás előtérbe helyezése. - A mezőgazdasági területen történő elhelyezésre szánt nyers szennyvíziszap mennyiségének jelentős korlátozása, a lerakás helyett biogáz hasznosítás, kom- posztálás előtérbe helyezése. - A termálvíz energetikai célú hasznosításakor szem előtt kell tartani a vízbázis vé- delmét, a felszíni befogadó vizek terhelésének csökkentését. - A termálvíz turisztikai célú felhasználásakor olyan fejlesztések támogathatók, ahol biztosítva van az elfolyó termálvíz hasznosítása (fűtési és vagy mezőgazda- sági célokra). - A megfogalmazott fenntarthatósági elvekkel összhangban fenntartható mezőgaz- daság és természetvédelem.

. A foglalkoztatás növelése a megye munkaképes korú lakossága körében . A megye lakosságának és gazdaságának bekapcsolása az információs társadalomba

A célrendszer koherencia vizsgálata:

. A gazdasági környezet fejlesztésének fő célja foglalkoztatás és a jövedelmek szintjének növelése. . A megye turisztikai fejlesztése kapcsán felmerülő feladatok két részre oszthatók, amelyek szervesen összekapcsolódnak. Egyrészt az egészségturizmus fejlesztése, ahol az integrált fejlesztések révén a meglévő kapacitásokat lehet összehangolni, másrészt az egészség-, kulturális-, öko- és aktív turizmus adottságaira alapozva fejleszteni a kapacitásokat. . Az adottságok a megújuló energiák hasznosítására nagyon kedvezőek. A geotermikus energiára alapozva növelhetjük a mezőgazdasági termelés értékét is, kertészetek, üveghá- zak, halas-tavak, szárítók, baromfikeltetők, stb. hőigényének biztosításával. Ezek nagy hozzáadott értékű, munkaerő-igényes termékeket állítanak elő. . Megoldásra vár a megye vízgazdálkodásának –térségileg integrált– komplex átalakítása annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban az időjárási szélsőségeket (bel- és árvízve- szélyt, illetve az aszályt) hatékonyabban lehessen kezelni, ami szolgálhat komplex ökoló- giai és idegenforgalmi célokat is.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 15

. A gyorsforgalmi úthálózat kiépítésével egyidejűleg a települési és alsóbbrendű utak fej- lesztésével válik teljessé az úthálózat, így nagy fontosságú a meglevő úthálózat fenntartása és fejlesztése is. A települési-térségi infrastruktúra beruházásokkal kapcsolatosan egyre növekvő környezetvédelmi elvárások vannak. A rendszerek kiépítésével kapcsolatos alap- vető követelmény a környezetre gyakorolt negatív hatások minimalizálása, a fenntartható- ság, valamint a hagyományos gazdaságossági szempontok.

A megyei Területfejlesztési Koncepció és Tépe község településfejlesztési elképzeléseinek összhangja:

A megyei területfejlesztési koncepció fentiekben történt kivonatos bemutatása, alkalmas arra, hogy összevessük a településfejlesztési koncepció előzetesen megfogalmazott céljaival. A megyei fejlesztési célok több területen alátámasztják a helyileg megfogalmazott célokat. A megyei terü- letfejlesztési koncepció egyértelműen Debrecen kiemelten hangsúlyos, és a jövőben még inkább hangsúlyossá váló szerepével számol.

A Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetfeltárásának megye helyzetére vo- natkozó legfontosabb megállapításai közül Tépe községre vonatkozóan kiemelten érvényes meg- állapítások: . A 2014-2020-as fejlesztési periódus kiemelt fontosságú céljakell, hogy legyen egy pontos alapkutatásra épülő megújuló energia stratégia és program kidolgozása a me- gyére. Lehetőség szerint legalább járási szinten részletezett kutatásokat és fejlesztési javaslatokat kell kidolgozni. Különösen jelentős és elérhető források állnak rendelke- zésre a geotermikus energia és a biomassza hasznosítására. . A mezőgazdasági öntözéssel jelentősen mérsékelhetőek a növénytermesztés aszályká- rai. A komplex vízgazdálkodási rendszer kialakítása egyszerre szolgálhatja az öntözés, a belvízmentesítés-tárolás, a halgazdálkodás, a rekreáció és a természetvédelem céljait . A megye legnagyobb részére a további elvándorlás valószínűsíthető – Debrecen és szomszédsága (beleértve Hajdúszoboszlót is) jelenthet ez alól kivételt. Biharkereszte- sen és környékén az elvándorlás folyamatát valamelyest mérsékelni fogja a román ál- lampolgárok átköltözése. . A gazdaságfejlesztés kérdéséhez szorosabban kapcsolódó közlekedési és kommuniká- ciós infrastruktúra fejlesztése terén az M3-as és M35-ös autópályák kiépülése. . Hajdú-Bihar megye turizmusának egyik legfőbb kitörési pontja az egészségturizmus, ezen belül a gyógyturizmus, de emellett az ágazat joggal alapozhat a természeti adott- ságok (pl. vízfolyások, erdők) illetve kulturális örökségek hasznosítására. A megye számos műemlékkel rendelkezik, melyek a történeti értékük mellett fontos részei a térség turisztikai vonzerejének. . A jövőre vonatkozóan fontos feladat lehet a csökkenő népességű településeken a meg- felelő színvonalú lakások fenntartása.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 16

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAM ÉS OPERATÍV PROGRAM A megyei önkormányzat 160/2014 (IX.26) MÖK határozatával fogadta el a következő (2020-ig terjedő időszakra vonatkozó) európai uniós tervezési és költségvetési időszak operatív program- jaihoz kapcsolódó Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Stratégiai Program és Operatív Progra- mot. E programok jelölték ki a megye stratégiai céljait, ágazati és területi szinten.

Stratégiai ágazati célok: - (Á1): Az Alföld értékeire épülő fenntartható környezet - (Á2): Versenyképes gazdaság és egészséges élelmiszer - (Á3): A megye gazdasági szerkezetének megfelelő oktatás, szakképzés - (Á4): Közösségi, szociális, egészségügyi és társadalmi fejlesztések a leszakadó tár- sadalmi csoportok esélyegyenlőségének és életminőségének javítására

Stratégiai területi célok: - (T1): Debrecen, az Életerős város, mint a Kárpát-medence egészség és innováció fővárosa - (T2): Járásközpontok és járási szintű kisvárosok, mint a helyi közösségek együtt- működéseinek centrumai - (T3): Kistelepülések, mint az élhető vidéki közösségek színterei

Fejlesztési prioritások: Hajdú-Bihar megye Stratégiai és Operatív Programjában fogalmazta meg a 2014-2020- as időszakra vonatkozó fejlesztési prioritásait:

- 1. Fenntartható környezet (P1) - 2. A megye agráriumának komplex fejlesztése (P2) - 3. Versenyképes gazdaság (P3) - 4. Az elérhetőség fejlesztése Hajdú-Bihar megyében (P4) - 5. Intelligens társadalom (P5) - 6. Egészséges és gondoskodó társadalom (P6) - 7. Az innovatív gazdaságot támogató környezet fejlesztése Debrecenben (P7) - 8. Élhető vidék, élhető települések (P8)

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 17

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata

A.) AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV TÉPÉRE VONATKOZÓ ELHATÁ- ROZÁSAI:

A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálatakor a hatályos megyei Területrendezési terven kívül meg kell vizsgálni az Országos területrendezési tervvel való összefüggéseket is.

OTrT- hatályos módosítás: Az ország szerkezeti terve (részlet)

Az OTrT módosítás Tépe község vonatkozásában legjelentősebb változása, hogy a M47 gyorsforgalmi déli irányban tervezett nyomvonala egyelőre elhagyásra került. (Információk szerint több nyomvonal változatot vizsgálnak jelenleg.)

Derecske város közigazgatási területén kijelölt autópálya csomópont, a szükséges területigénnyel, továbbra is rendelkezésre áll, amennyiben a korábbi nyomvonal javaslat kerülne kiépítésre.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 18

Az OTrT legutóbbi módosításának egyezte- tési folyamata lezárult, a tervmódosítás parla- menti elfogadása megtörtént és az új terv 2019. március 15.-óta már hatályos. Az OTrT módosítás Derecske város vonatkozásában legjelentősebb változása, hogy a M47 gyorsforgalmi déli irányban tervezett nyomvonala egyelőre elhagyásra került. (Információk szerint több nyomvonal változatot vizsgálnak jelenleg.) Derecske város közigazgatási területén kijelölt autópálya csomópont, a szükséges területigénnyel, továbbra is rendelkezésre áll, amennyiben a korábbi nyomvonal javaslat kerülne kiépítésre. OTrT – szerkezeti terv részlete (korábbi) – fent OTrT – szerkezeti terv részlete (módosítás)- lent OTrT 9.§. Az országos műszaki infrastruk- túra-hálózatok és egyedi építmények elhe- lyezésére vonatkozó szabályok: (5) A kiemelt térségek és a megyék terület- rendezési terveinek készítése során a) az országos jelentőségű műszaki infra- struktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a törvényben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni, b) az országos jelentőségű műszaki infra- struktúra-hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb ±10%-kal térhet el az ország szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatás- vizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt.) (6) A településrendezési eszközök készítése során a) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelem- bevételével kell meghatározni, b) az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazga- tási területére vetített hossza legfeljebb ±5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területren-

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 19 dezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (kör- nyezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljá- rás szerint nagyobb eltérés indokolt. (7) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának megha- tározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét. Az OTrT tervezett módosítása eltörte a 10%-os eltérési kötelezettséget. „az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok az ország szerkezeti tervében megállapított nyom- vonalától és a térbeli rendtől a területrendezési tervek készítésében részt vevő, hatáskörében érin- tett államigazgatási szervvel való egyeztetés alapján, és annak egyetértése esetén lehet eltérni.” A településrendezési eszközök készítése során hasonló módon törlésre került, az 5%-os igazodási kötelezettség. „az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalai a településrendezési esz- közök készítésében részt vevő, az egyeztetés tárgyát képező infrastruktúra elem típusára vonat- kozó államigazgatási szervvel való egyeztetés alapján, annak egyetértése esetén térhetnek el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonal- változattól és térbeli rendtől”

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 20

B.) AZ MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV TÉPÉRE VONATKOZÓ ELHATÁRO- ZÁSAI:

2010. szeptember hónapban a megye közgyűlése elfogadta Hajdú- Bihar megye területrendezési tervét. A megyei területrendezési terv figyelembe vette a települések hatályos településszerke- zeti terveit is, melyek tartalmazták a meghatározó, távlati fejlesztési elhatározásokat is. A me- gyei Területrendezési terv kidolgozásakor lehetőség volt a hatályos rendezési tervhez képest fi- gyelembe vetetni az éppen aktuális, elindított módosítási fejlesztési elképzeléseket is, ha azok az országos területrendezési tervvel, és a térség érdekeivel összehangoltan készültek, illetve azok elhatározásaival nem álltak ellentétben.

Az OTrT (Országos Területrendezési Terv) 2014. február 1.-től hatályba lépett módosításait a megyei területrendezési terv még nem építette be saját térségi terület-felhasználásába, térségi övezeti előírásaiba és ajánlásaiba. Erre feltehetően 2019. év első negyedévében kerül majd sor, amikor a Megyei TrT módosításá- nak jóváhagyását tervezik. Fontos azonban megjegyezni, hogy az országos infrastruktúra háló- zatok és az országos övezetek vonatkozásában a megyei TrT- től függetlenül, az OTrT-t szüksé- ges a településrendezési tervek készítésénél figyelembe venni.

Az OTrT módosítása által megszüntetett övezetek és a rájuk vonatkozó szabályok, ajánlások már nem hatályosak. Az eltelt időszakban több alkalommal került sor a településszerkezeti terv és helyi építési sza- bályzat módosítására, azonban a módosítások csak részlegesen érintették a város településrende- zési eszközeit, teljes körű felülvizsgálatra, így a Településrendezési terv Megyei területrendezési Tervvel való összhangjának megteremtésére sem került teljes egészében sor. A közigazgatási terület felhasználása: A szomszédos település (Derecske) közigazga- tási területének nyugati részén halad, a jelenleg építés alatt álló M35 autópálya 4 sz. főúttól (Debrecentől) Magyar- Román határig (Nagy- kerekiig) vezető ugyancsak építés alatt álló, M4 autópályához csatlakozó szakasza. A me- gyei területrendezési terven szereplő nyomvo- nal azóta már korrigálásra került, de maradt a külterület nyugati részén. Fontos változás, hogy Derecske igazgatási területének nyugati szélén kerül kialakításra az a jelentős szerepet betöltő közlekedési csomópont, ahol az M35 autópálya, az M4 és M47 gyorsforgalmi utak egymáshoz csatlakoznak. Az igazgatási terület három, kisebb erdőgazdálkodási térségbe sorolt terület, a kisvárosi települési térség, a Kösely és Derecskei Kálló vízgazdálkodási területének kivételével, mezőgazdasági térségbe van besorolva.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 21

A hatályos megyei TrT Térségi szerkezeti tervének részlete

Az M35 autópálya teljes kiépülését követően, várhatóan (remélhetőleg) jelentősen lecsökken, a település nyugati széle mellett haladó, nappali időszakban jelentős tehergépjármű és kamion tranzit forgalom.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 22

Az országos- és térségi övezetekkel való összhang vizsgálata:

A megyei Területrendezési terv Térségi szerkezeti tervével való összefüggések vizsgálata mel- lett, a térségi övezetekkel és azok szabályaival való összefüggéseket is elemezni szükséges. Fon- tos továbbá az ebből adódó kötelezettségek, feladatok meghatározása is.

Derecske város igazgatási területét az alábbi országos és térségi övezetek érintik.

Az országos- és megyei területrendezési tervben meghatározott övezetekre vonatkozó általános előírásokat az OTrT, az ajánlásokat a megyei TrT tartalmazza.

a) Ökológiai hálózat magterületének övezete b) Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete c) Ökológiai hálózat pufferterületének övezete, d) Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete e) Erdők övezete, f) Erdőtelepítésre javasolt terület övezete, g) Tájképvédelmi terület övezete h) Vízminőség-védelmi terület övezete i) Rendszeresen belvízjárta terület övezete, Országos ökológiai hálózat: „Országos területrendezési tervben megálla- pított övezet, amelybe az országos jelentőségi természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökoló- giai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a puffer területek.” (OTrT)

A Magterület övezetének előírásai (OTrT) (zöld színnel jelölt területek) - Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 23

- Az előbb említett kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület a külön jogszabály sze- rinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy bizto- sított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természet közeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

- természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – bele- értve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.

- Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

- Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a táj- szerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit.

- Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelési bányatelek nem bővíthető.

Pufferterület övezete (OTrT törvény) (sárga színnel jelölt területek) Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 24

Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete: „az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalma- zott övezet, amelybe kiváló növénytermesz- tési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak;”

Az OTrT övezetre vonatkozó kötelező előírá- sai:

„(1) Kiváló termőhelyi adottságú szántók öveze- tében új beépítésre szánt terület – kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomerá- ció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdü- lőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget hatá- roz meg – csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. (2) A kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások al- kalmazásával engedélyezhető.” Jó termőhelyi adottságú szántók övezete: „a területrendezésért felelős miniszter rende- letében megállapított, kiemelt térségi terület- rendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési felté- telekkel rendelkező szántóterületek tartoz- nak;”

Az OTrT övezetre vonatkozó kötelező előírá- sai: (1) A településrendezési eszközök készítése során a mezőgazdasági terület területfelhasználási egy- ség területét elsősorban – a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete mellett – a jó termőhe- lyi adottságú szántók övezetén javasolt kijelölni. (2) A jó termőhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkal- mazásával engedélyezhető.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 25

Erdők övezete: „az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalma- zott övezet, amelybe az Országos Erdőállo- mány Adattárban szereplő erdők és az erdő- gazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek tartoznak;”

Az övezetébe tartozik néhány kisebb terület, melyek közül a legtöbbet erdő területfelhasználásba, övezetbe sorol a rende- zési terv. Az OTrT övezetre vonatkozó kötelező előírá- sai:

„-Az erdők övezetébe tartozó területeket az adott településnek a településrendezési eszközében leg- alább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. Az e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt beépítésre szánt területek,ala- v mint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve által kijelölt települési térség területein lévő erdők övezetének területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni. - Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányá- szati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.”

Erdőtelepítésre javasolt terület övezete: „a területrendezésért felelős miniszter rende- letében megállapított, kiemelt térségi terület- rendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkal- massága termőhelyi viszonyaik alapján ked- vező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból szükséges vagy indokolt;”

Az OTrT övezetre vonatkozó kötelező előírá- sai: „A településrendezési eszközök készítése során az Országos Erdőállomány Adattárban nem sze- replő erdőterület területfelhasználási egységeket a településfejlesztési és településrendezési célok- kal összhangban – a természeti és kulturális örökségi értékek sérelme nélkül – az erdőtelepítésre javasolt terület övezet területén javasolt kijelölni.”

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 26

Tájképvédelmi terület övezete:

„országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek- ben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevé- kenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböz- tetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak.”

Az OTrT övezetre vonatkozó kötelező előírá- sai: 14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten keze- lendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a területi tervben, vala- mint a településrendezési eszköz alátámasztó javaslata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőr- zendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképiegység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyomá- nyos tájhasználat helyi jellemzőit.

(3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatnak meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését ír- hatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki meg- oldások alkalmazásával kell elhelyezni.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 27

Rendszeres belvízjárta terület térségi övezete: „Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe a sík vidéki sík vagy enyhe lejtésviszonyokkal ren- delkező területek azon mélyebb, lefolyásta- lan részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik.”

Az OTrT övezetre vonatkozó kötelező előírá- sai: „A rendszeresen belvíz járta terület övezet ál- tal érintett települések településrendezési esz- közeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet terü- letén beépítésre szánt terület csak kivétele- sen, a belvízrendezési munkarészben megha- tározott feltételek teljesülése esetén jelölhet ki. „ A Megyei TrT övezetre vonatkozó irányelvei (ajánlásai): - Belterületeken a rendszeresen belvízjárta területek területhasználatát belvízkárok elkerülése érdeké- ben szabályozni kell. Meg kell határozni a beépítési feltételeket –előzetes vízrendezés, szennyvízcsa- tornázás – valamint a még gazdaságosan beépíthető, vagy gazdaságtalan feltételekkel beépíthető épí- tési területeket,

- A mély fekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántó- földi művelésből és más célokra hasznosítani (pl. erdősítés). A művelési ág váltást komplex kategóri- aként indokolt kezelni, ahol figyelembe kell venni a domborzati, talajtani, vízgazdálkodási, illetve mezőgazdasági, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat.

- A belvízzel veszélyeztetett és mély fekvésű, rossz termőképességű területek vízrendszerét és használa- tát célszerű az adottságokhoz igazodva állandó vagy időszakos vízfelületként, vízvisszatartási terü- letként, halastóként, nedves élőhelyként, gyep, nád, erdő művelési ágban hasznosítani, illetve az új- szerű ártéri tájgazdálkodás célterületeként tervezni.

- A megyében az új területhasznosítási elképzelések, a földhasználat és birtokkoncentráció kialakítása során figyelembe kell venni a terület melioráltságát, annak állapotát. - A bel- és külterületi vízrendezést komplexen javasolt kezelni.

- Az övezetben a természetvédelmi törvény alapján javasolt kijelölni a természetközeli területeket és vizes élőhelyeket (ökológiai vízellátás megoldása céljából).

- A többcélú hasznosítás összehangolása javasolt a természet- és környezetvédelmi érdekekkel (vizes területek ill. élőhelyek növelése). Elő kell segíteni, hogy a gazdák csatlakozzanak az agrár-környe- zetgazdálkodási célrendszerekhez.

- A természetvédelmi értékeket jelentő vizes élőhelyeket és nedves réteket érintő csatornák üzemelteté- sét az alapvető funkció biztosításának figyelembevételével, a természetvédelmi szempontokat figye- lembe véve szabályozni javasolt.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 28

1.4. A Szomszéd települések hatályos településszerkezeti terveinek fejlesztést befolyásoló - vonatkozó megállapításai

Tépe község közigazgatási területével határosak: Derecske, Szentpéterszeg, Berettyóújfalu, tele- pülések. E települések hatályos településszerkezeti terveinek Tépére hatást jelentő elhatározásit vizsgálja meg ez a fejezet. Szükséges megvizsgálni, hogy a területrendezési tervekben szereplő, igazgatási területen is figye- lembe veendő, országos és térségi infrastruktúra elemeket a szomszédos települések település- szerkezeti tervei tartalmazzák-e, és hogy ezek Tépe község közigazgatási területén csatlakoztat- hatóak-e?

Vizsgálandó a fentieken kívül, hogy a szomszédos települések meglévő és tervezett terület-fel- használása, a településszerkezeti terv elhatározásai Tépe igazgatási területére hatással vannak, il- letve lesznek-e?

A szomszédos településekkel való rendezési tervi kapcsolatot elsősorban a település fejlesztési koncepcióinak összehangolásával célszerű kezdeni. Ennek hiányában csak a vonalas hálózatok kapcsolatai pontosíthatók. Ebből a szempontból a kerékpárút hálózat kapcsolódási pontjai a leg- inkább relevánsak. A településfejlesztési koncepciók összehangolásának egyik lehetséges módja, ha a koncepciók egy időben készülnek, és a készítő önkormányzatok alkalmi partnerséget szer- veznek.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 29

Derecske város településszerkezeti tervének vonatkozó megállapításai:

Derecske város szinte „körül öleli” Tépe község közigazgatási területének jelentős (északi, nyu- gati- és keleti részét, továbbá a két belterület is közel helyezkedik el, egymáshoz. Emiatt is rend- kívül fontos a településszerkezeti összefüggéseket, megvizsgálni. Derecske új Településfejlesztési koncepciója nemrégiben lett elfogadva, és múlt hónapban készült el a város új településszerkezeti – szabályozási terve. Az új tervek egyeztetése jelenleg is zajlik. Fenti előzmények alapján az új településszerkezeti tervvel való összefüggések érdemes csak vizs- gálni.

Derecske város Településszerkezeti tervének részlete (Forrás: Derecske önkormányzata)

Tépe közigazgatási területéhez északi oldalon csatakozó korábban elhatározott ipari terület fej- lesztést, és Derecskét délkeleten-, keleten-, északkeleten elkerülő főúti nyomvonal is elhagyásra került, a fejlesztési területek Natura 2000 védettség miatt.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 30

A bemutatott másik ábra, nagyítva mutatja a belterület északi részének és Derecske csatlakozó részének településszerkezeti összefüggéseit.

Derecske város Településszerkezeti tervének részlete (Forrás: Derecske önkormányzata)

Az igazgatási területhez, Derecskei oldalon Natura 2000 védettségű gyep- legelő területek csatla- koznak. Itt, az egykori téglagyár mellett kialakult tavak keleti oldalán került kijelölésre, az a Kü- lönleges beépítésre szánt terület, ahol Népfőiskolát terveznek elhelyezni. Derecske és Tépe között, két helyen jelöl a településszerkezeti terv kerékpáros kapcsolatot. E kettő közül, a 47. sz. főút melletti már kiépítésre került. A belterület északi irányú lakóutcáján tervezett kerékpárút még csak tervezett, de Tépe szempontjából is fontos, hiszen Derecske városközpont- jához teremtene kapcsolatot, a Népfőiskolát, rekreációs- és pihenő területek érintve.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 31

Berettyóújfalu város településszerkezeti tervének vonatkozó megállapításai:

Berettyóújfalu város Településszerkezeti tervének részlete (Forrás: Berettyóújfalu önkormányzata)

A két település közigazgatási területét, a Konyári- Kálló csatorna választja el. Meghatározó főúti kapcsolat a 47 sz. út észak- déli irányú nyomvonala. Berettyóújfalu felöli oldalon, mezőgazdasági- szántó területek a jellemzőek. Az M4 autópálya és a 47. sz. főút csomóponti kapcsolata, a köz- igazgatási határtól, megközelítőleg 1 km távolságra helyezkedik el.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 32

Szentpéterszeg község településszerkezeti tervének vonatkozó megállapításai:

Szentpéterszeg Településszerkezeti tervének részlete (Forrás: Berettyóújfalu önkormányzata)

Tépe közigazgatási területének délkeleti részéhez csatlakozik Szentpéterszeg közigazgatási terü- lete. Mezőgazdasági területek találhatóak itt. Szerkezeti kapcsolatot jelent, a két település belte- rületét összekötő mezőgazdasági út. Figyelembe veendő fejlesztési elhatározás nincs.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 33

1.5. A hatályos Településfejlesztési döntések bemutatása

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlésének 13/2010.(IX.17.) önkormányzati rende- letével fogadata el Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Tervét (továbbiakban: HBM TRT), és a közgyűlés és a megye területrendezési szabályzatához, térségi szerkezeti tervéhez és öve- zeteihez kapcsolódó irányelvekről, (ajánlásokról) és intézkedésekről szóló 171/2010.(IX.17.) MÖK határozatát. Tépén a jelenleg érvényes településrendezési eszközök kidolgozása az épített környezet ala- kításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) sz. 2014. december 31.-ig hatályos Kormányrendeletben (a továbbiakban: OTÉK-ban) előírt követelmé- nyeknek megfelelően történt. A város hosszútávú, Településfejlesztési Koncepciója 2006. évben készült el, mely már aktualitását vesztette.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 34

1.6. Tépe településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata

Tépe község jelenleg hatályos Településrendezési eszközeit a Cívisterv Bt. készítette 2006. évben, melynek több területre kiterjedő (átfogó) módosítását és digitális alaptérképen történő rajzi fel- dolgozását is a Cívisterv Várostervező és Építész Iroda készítette. (A településszerkezeti terv alap dokumentumát 46/2006.(IX.27.) határozatával fogadta el a kép- viselő-testület, melyet több alkalommal is módosított. A településszerkezeti terv elhatározásainak megvalósulása, illetve a még meg nem valósult fej- lesztések a következőkben területegységenként kerülnek bemutatásra. Az ismertetés főként a bel- területre és közvetlen környezetére terjed ki. Azokra a területrészekre, melyek a tervezett fejlesz- tések meghatározó helyei.

Tépe község hatályos településszerkezeti terve (Telejes igazgatási terület)

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 35

A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, MEGÁLLAPÍTÁSAI, MEGVALÓ- SULT ELEMEK

1.) nyugati településrész / Elhatározott, de még meg nem valósult fejlesztések

Tépe hatályos településszerkezeti tervének részlete

a)

c)

d) b)

Légi fotó az érintett településrézről (Forrás: Google Earth)

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 36

1.) nyugati településrész / Elhatározott, de még meg nem valósult fejlesztések a) A hatályos településszerkezeti terv a belterület nyugati, 47. sz. főút felöli részén, a meg- közelítés kedvező adottságai miatt, jelentős fejlesztéseket irányoz elő. A 47. sz. főút mel- lett elhelyezkedő kertség közvetlen főút melletti részét erdősítésre jelöli. Az ezt követő területrész kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területté válását határozza el. A gazdasági zóna néhány út menti ingatlant leszámítva. még nem valósult meg. b) Az a) pontban ismertetett gazdasági terület alatt, a legutóbbi településrendezési tervmódo- sítás során, a belterület déli oldalán megvalósult szárító üzem mezőgazdasági- üzemi fel- használásba került átsorolásra, és déli irányú folytatásában jelentős kiterjedésű területen, új ipari terület van kijelölve. E gazdasági területek és a 47. sz. főút között, a fölötte terve- zett mintára, szintén védőerdő kialakítását tartalmazza a terv. E tervezett fejlesztések még nem valósultak meg. c) Ugyancsak egy településrendezési tervmódosítás során, a református temető északi olda- lához csatlakozó, hasznosítatlan, egyházi tulajdonú területen, Szociális- egészségügyi- el- látó különleges terület került kijelölésre. (Idősek otthona céljából.) E fejlesztések sem va- lósultak még meg. d) A hatályos településszerkezeti terv, távlati bővítési lehetőséget tartalmaz, a meglévő te- mető déli oldalához csatlakozó területen.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 37

2.) településközpont / Elhatározott, de még meg nem valósult fejlesztések

a)

b)

Tépe hatályos településszerkezeti tervének részlete

Légi fotó az érintett településrézről (Forrás: Google Earth)

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 38

2.) Településközpont / Elhatározott, de még meg nem valósult fejlesztések

Tépe településközpontját településközpont vegyes területfelhasználásba sorolja a hatályos telepü- lésszerkezeti terv. területén jelentős változást nem irányoz elő a terv. a) A Rákóczi utca északi oldalán, 4 telek bevonásával, kereskedelmi szolgáltató gazdasági zónát irányoz elő a terv, a korábbi falusias lakó övezetet átsorolásával. Az átsorolást kez- deményező vállalkozás, a telephelyét azóta megvalósította itt. Egy telek még beépítetlen. b) Az Ady Endre utca nyugati oldalán, a tömbbelsőben tervezett (előző pontban ismertetett) fejlesztések részeként, új közpark kialakítását jelöli a terv, mely még nem valósult meg.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 39

C3.) Északi településrész / Elhatározott, de még meg nem valósult fejlesztések

d)

e)

c)

b)

a)

Tépe hatályos településszerkezeti tervének részlete

Légi fotó az érintett településrézről (Forrás: Google Earth)

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 40

3.) Északi településrész / Elhatározott, de még meg nem valósult fejlesztések

A település északi részét egy utca, a Fő utca, illetve az azt kísérő lakóingatlanok alkotják. A tele- pülésrész sajátossága, hogy a Bihari- sík tájvédelmi körzet veszi körbe, mely irányból a település tájban való megjelenése érdekében külön előírások kerültek bevezetésre.

a) A Településre 47 sz. főútról bevezető Rákóczi út északi oldalához csatlakó védett legelő terület út menti részét, olyan alövezetbe sorolja a hatályos terv, ahol az idegenforgalomhoz kapcsolódó (a táj értékeit bemutató, ismertető tájékoztató táblák, kilátó (madárles), padok elhelyezhetőek. b) A település sportterülete a védett terület belsejében helyezkedik el. A létesítmény felújítá- sára, fejlesztésére még nem került sor. c) A Fő utca keleti oldalához csatlakozó erdőterületek egységesítésére, a településszerkezeti terven jelöltek szerint, még nem került sor. d) A Fő utca északi irányú kapcsolatát tartalmazza a településszerkezeti terv, a közeli De- recske irányába. A fejlesztés megvalósítására még nem került sor. e) Derecske belterületének déli szélén Derecske hatályos településszerkezeti terve jelentős ipari terület fejlesztést tartalmaz, melyet a jelenleg készülő új településrendezi eszközök, a terület Natura 2000 védettsége miatt, elhagynak. Az itt tervezett Derecskét elkerülő út ugyancsak elhagyásra kerül. Ezen okok miatt, a két közigazgatási terület között tervezett erdősítés Tépe településszerkezeti tervéből elhagyható. (A Natura 2000 különleges termé- szetmegőrző védelem egyébként sem támogatja a jelenlegi felhasználás megváltoztatását.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 41

4.) Dél-keleti településrész / Elhatározott, de még meg nem valósult fejlesztések

Tépe hatályos településszerkezeti tervének részlete

Légi fotó az érintett településrézről (Forrás: Google Earth) A délkeleti településrészen a hatályos településszerkezeti terv fejlesztéseket nem irányoz elő. Egy korábbi módosítás során, a Natura 2000 védettségű terület irányában tervezett lakóterület fejleztés már megszüntetésre került.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 42

5.) Dél-nyugati településrész / Elhatározott, de még meg nem valósult fejlesztések

a)

d) b)

c) e)

Tépe hatályos településszerkezeti tervének részlete

Légi fotó az érintett településrézről (Forrás: Google Earth)

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 43

5.) Dél-nyugati településrész / Elhatározott, de még meg nem valósult fejlesztések

E településrészen, a csatlakozó külterület irányába több helyen is eltérés tapasztalható a hatályos településszerkezeti terv, és a megvalósult állapot között. a) A településrész észak-nyugati szélén, földhivatali nyilvántartás szerinti, településszerke- zeti terven erdő felhasználásba sorolt területen az erdő jelentő része, a valóságban nincs meg. b) Hasonló helyzet tapasztalható a területegység nyugati szélén. c) A területegység délnyugati szélén, a belterület közelében, de mezőgazdasági területen, családi gazdaság létesült. d) A belterületről Szentpéterszeg irányába kivezető út mellett, a Petőfi utcával szemközti be- építetlen területen, (korábbi sportolási célú területen) a hatályos településszerkezeti terv falusias lakóterületet jelöl ki. Javasolt e területet zöldterületi felhasználásba átsorolni, mert e területen került nemrégiben elhelyezésre egy mobil átjátszó torony. e) A Szentpéterszegi úton tovább haladva, már külterületen egy felhagyott anyaggödör terü- letén a hatályos településszerkezeti terv idegenforgalmi hasznosítású, beépítésre nem szánt különleges területet jelölt ki. Ennek szabályozási terve való átvezetésére mégsem nyílt le- hetőség, a terület Natura 2000 védettsége miatt.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 44

6.) Külterület / Elhatározott, de még meg nem valósult fejlesztések

Tépe hatályos településszerkezeti tervének részlete Az igazgatási terület délkeleti részén a hatályos településszerkezeti terv, mint települések közötti összekötő utat jelöli kiépítésre a Szentpéterszeg- Tépe közötti utat. Ezt az utat, azonban a külterü- leti dűlőutakat felhasználva, kivezeti a 47 sz. fő- útra, azon a helyen, ahol gáz gyűjtőállomás léte- sült. E fejlesztéshez kapcsolódva, kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület került kijelölésre. E fejlesztés nem valósult meg. Az önkormányzat az út fejlesztését nem tudná saját erőből megva- lósítani, a megyei fejlesztési elhatározások kö- zött pedig nem szerepel. Emiatt az utat célszerű a jelenlegi, (településre bevezető) nyomvonalon megtartani. Légi fotó az érintett településrézről

A tervezett gazdasági terület megvalósítására sem került sor az elmúlt 10 évben, így ennek reali- tása is megkérdőjelezhető, az útfejlesztés elhagyása miatt, pedig különösen.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 45

1.7. A település társadalma

Az utóbbi években jelentősen fogyatkozó a népességszám, melynek oka az országosan is jellemző negatív demográfiai folyamatokban keresendő: a házasságkötések és születések számának csök- kenése, miközben a halálozások száma magasabb, mint a születések száma. Tépe község népességszáma 2019. január 1-én: 1072 fő (forrás: nyilvantarto.hu)

Évszám Népességszám 1870 1120 fő 1880 1029 fő 1890 1147 fő 1900 1186 fő 1910 1142 fő 1920 1099 fő 1930 1232 fő 1941 1280 fő 1949 1317 fő 1960 1448 fő 1970 1384 fő 1980 1327 fő 1990 1214fő 1997 1160 fő 2001 1168 fő 2013 1120 fő 2019 1072 fő

Tépe község közelmúltját jellemzi, illetve jövőbeni lehetőségeinek meghatározását is megmu- tatja a lakosság számarányának az évenkénti statisztikája. Segít a jövőbeni feladatok és helyi társadalmi szükségletek megfogalmazásában a születési és halálozási adatok értékelése, vala- mint a beköltözők és elköltözők számának az elemzése.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 46

A településen a népesség korcsoport szerinti megoszlása:

A demográfiai adatokat jelentősen befolyásolja az elvándorlás, hiszen a kevés számú mun- kahely nem ösztönzi maradásra a fiatalokat. Demográfiai szempontból a célcsoport 3 homogén csoportra bontható: . Fiatalok: Hozzávetőlegesen a 3 és 18 év közötti korosztályt értjük a fiatalok alatt. Ez az a korosztály, amely már rendelkezik valamilyen helytörténeti ismerettel, és az oktatási intézményekben a közösség aktív tagja. Főként az élménykeresés, aktív tevékenységek iránti igény, az újdonság iránti vágy jellemzi ezt a csoportot. A célcsoport számára a gyermekrendezvények, szabadidő eltöltési lehetőségek, ifjúsági programok a meghatározó vonzerő. . Aktív korúak: A célcsoport szegmentáció meghatározása során az aktív korúak kategóriáját a 19-60 év közöttiek alkotják. Ez a korosztály már tudatosabban, saját és családja igényei szerint törekszik szervezni az életét, választja lakó- és munka- helyét. Elsősorban az egzisztenciális biztonságra törekvés, az igényeiknek megfelelő munkahely és lakókörnyezet – beleértve a községi és közszolgáltatásokat is -, illetve a szabadidő tar- talmas eltöltésére való törekvés, jellemző az életvitel meghatározásában. Az aktív korúak igénylik a kulturális, gasztronómiai, sportolási, szórakozási és egyediséggel rendelkező programokat, eseményeket. . Idősek: Az idősek csoportjába jelen esetben a nyugdíjas korúakat, illetve a nyug- díjas korhoz közeli önálló háztartásban élőket soroljuk (60 év felettiek). Őket el- sősorban a tervezhető, biztonságos, a hagyományokat és jellemzően a vallást tisz- telő életvitel jellemzi. Az időskorúak számára fontos a rekreáció, a nyugodt kör- nyezetben való tevékenységek végzése, így számukra főleg a kulturális és gaszt- ronómiai programok hatásosak. Az állandó népesség korcsoportok szerinti megoszlását tekintve elmondható, hogy az országos trendnek megfelelően a társadalom elöregedésére utaló folyamatok rajzolódnak ki. A születésszám országosan jellemző csökkenése megmutatkozik a gyerekek számának erőteljes fogyásában, az öregedést pedig a 60 év feletti lakosság számának és arányának jelentős növekedése jelzi. A lakosság nemek szerinti megoszlása megfelel a hazai tendenciáknak: a gyermek és fiatal korban jellemző férfitöbblet az 50-59 közötti korosztályban fordul át, innentől a nők száma lényegesen magasabb a férfiakéhoz képest.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község - 2016 47

1.8. A település humán infrastruktúrája

2013. január 1-jétől az oktatáspolitikai változások következtében az önkormányzati feladat- ellátás jelentős mértékben megváltozott. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tör- vény (a továbbiakban: NKtv.) 74. § (1) bekezdése értelmében az állam – az óvodai ellátás kivételével – gondoskodik a köznevelési feladatok ellátásáról.

Oktatási, nevelési létesítmények: - Óvoda: Tépe, Fő u. 4. - Általános Iskola: a Derecskei Bocskai István Általános és Alapfokú Művészetoktatási In- tézmény tagintézménye, Tépe, Kossuth u. 1. Az oktatás 1-8 évfolyamig helyben történik. Az iskola 8 tantermes, melyhez tornaterem, ebédlő és könyvtár is tartozik. Kulturális intézmények: - Községi Könyvtár: Tépe, Fő u. 2. Több mint 5 ezer kötet áll rendelkezésre. - Művelődési Ház

Egészségügy: - 1 háziorvos + védőnői szolgálat, orvosi ügyelet Derecskén. - Tépe, Bajcsy Zs. u. 18. 80 férőhelyes, térségi feladatokat ellátó, felnőtt fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthona.

48

1.9. A település gazdasága

IPAR, MEZŐGAZDASÁG Tépe fejlődése szorosan összefügg a közmunkaprogrammal. A településen olyan programokat hoztak létre, melyek egymásra épülnek. Elsőként egy sertés- hizlaldát, majd egy vágópontot, végül egy húsfeldolgozót építettek. A fából készült árusítópa- vilonok készítését 2015-ben kezdte meg az önkormányzat. Az igények növekedésével egyre több faház készült el, melyeket bérbe adnak különböző rendezvényekre. Pályázatok segítségével több beruházás is megvalósul a településen. Elsősorban az energetikai korszerűsítéseken van a hangsúly, de megújul az orvosi rendelő, az iskola, az önkormányzat hivatali épülete, illetve a szolgálati lakás is. Közel százmillió forintot nyert pályázati úton Tépe a dűlőutak leaszfaltozására.

Tépén mindig nagy volumenű volt a mezőgazdaság. 1970-ben, az akkori 1500 lakos a háztájiban 700 szarvasmarhát és kétezer juhot tartott, és he- tente 50 sertést szállítottak el. Több állat volt itt, mint Derecskén, a háztáji jövedelme megha- tározóbb volt a téeszben keresettnél. A szövetkezetnek a takarmány előállításában volt szerepe, főleg lucernát termeltek. A tápbolt, a takarmánykeverő a háztájit szolgálta ki. „Fődínsíg” volt Tépén, az igényhez képest kicsi volt a falu határa, kevés legelő volt. Debrecen közelsége, a település jó megközelíthetősége és ennek ellenére csendes természetközeli volta, olyan képzett mezőgazdasággal foglalkozót vonzott a településre, me- lyek jól működő családi vállalkozásokat alakítottak ki. Tevékenységük meghatározza a telepü- lés gazdaságát is.

RM Hajdú Hungary Kft, ) Mezőgazdasági gépforgalmazó RM csévélődobos, és konzolos öntözőrendszerek, Giunti csepegtető, és mikroöntöző rendsze- rek, horganyzott öntözőcsövek, Rovatti szivattyúk, Star Power áramfejlesztők, és szivattyús aggregátok, Lindsay lineár, és körforgók, De Cloet dohánypalántázók, dohány betakarítógé- pek, dohányszárítók forgalmazása. Minthogy a klímaváltozás adott, a mezőgazdaság elképzelhetetlen öntözés nélkül. Ehhez kí- nálnak megbízható, kiváló referenciákkal rendelkező, öntözőrendszereket.)

Balogh-Farm Mg. Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Hibrid kukorica és vetőmag termesztés forgalmazás, mezőgazdasági szolgáltatás Kukorica, búza, napraforgó, zöldség termesztés. (4 éves kutatás-fejlesztési projekt indult a KITE Zrt. vezetésével, a Debreceni Egyetem és a Balogh-Farm Tépe Kft. konzorciumi tagként való részvételével. A projekt célja olyan precíziós gazdálkodási rendszer kialakítása, amely nagy területre kiterjeszthető, a gyakorlat számára könnyen értelmezhető, végrehajtható, gazdaságosan üzemeltethető, egyben jövedelemtöbbletet eredményez a termelők számára.) Agro-Lazsu Mg. Ker. Szolg. Kft. Szárítás, raktározás, felvásárlás, forgalmazás, mezőgazdasági szaktanácsadás Szőllősi 94 Bt. Baromfi tenyésztés

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 49

TURIZMUS: Tépe turisztikai lehetőségei közé tartoznak, a táji értékek. A belterület északi széléhez csatla- kozó Bihari-sík tájvédelmi körzet, a Natura 2000 védettségű különleges természetmegőrző te- rületek. Az alföldi tájban harmonikusan megjelenő, a főúttal és autópályán jól megközelíthető és mégis csendes kis település a falusi turizmus számára jó lehetőségeket hordoz. Az éves rendszerességgel megrendezésre kerülő programok is szükségesek az idegenforgalom növeléséhez. Tépei Falunapra és Elszármazottak találkozója.

Program kezdete: június 25. Helyszín: Főtér, Programok: 9.00 "Tépe íze" főzőverseny megnyitása 10.00 Településünkről elszármazottak köszöntése, Helyszín: Közösségi ház 11.00 "Ízek utcája" bemutatása Kiállítás tekinthető meg a régi Tépei képekkel a tornateremben 12.00 Ebéd Fellépők: Jóbarátok Nyugdíjas Klub Szabó Lajos nótaénekes Szabó Sándor nótaénekes Fekete Zoltán nótaénekes HAKME öttagú cigányzenekara 14.00 Ünnepi köszöntőt mond: Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő Ünnepi beszédet mond: Balogh András polgármester 15.00 Zenés, táncos délután 17.00 Má- tyus Arnold énekes 18.00 Tajtiboy együttes 19.00 Cairo együttes 20.00 Vis Maior együttes Tűzijáték 22.00 Utcabál

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 50

„É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† qeheƒÁqs2„i‚Üvi„iu2†sƒqÁve„e

PHIW

felterületi22h—tár2meglévõ Épületek2˜elterület q—zd—sági2épületek2E2˜elterületen Épületek2külterület q—zd—sági2épületek2E2külterületen q—zd—sági2területek PHIW qksz2E2q—zd—sági2terület2E2kereskedelmiD2szolgált—tó †EI umüE2q—zd—sági2terület2E2mezõg—zd—sági „É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† „i‚wÕɂ„Éu2†sƒqÁve„e PHIW

62P v2R ƒz2I 62Q v2S ƒz2P i2H x2Q ƒz2Q i2P ‚2Q ƒz2R qy2Q ‚2R ƒz2S u2Q ‚2S ƒz2T v2I ‚2T ƒz2U PHIW v2P ƒ2Q kivett †EQ v2Q ƒ2S

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés esz- köz- és intézményrendszere

A költségvetési tervek készítésének legfontosabb szempontja, hogy a bevételek és kiadások kö- zötti egyensúly megtartását biztosítani kell úgy, hogy a település intézményhálózata jól működ- jön, az üzemeltetési szolgáltatások színvonala megfelelő legyen. A működtetés mellett fontos a település fejlődéséhez szükséges pénzügyi források megteremtése. A beruházások finanszírozásának másik fontos eleme a hitelfelvétel, amelyet az önkormányzat számlavezető pénzintézete és más hitelt nyújtó pénzintézetek megfelelő fedezet mellett biztosí- tanak a fejlesztésekhez. A hitelfelvételre vonatkozóan a 2011. évi stabilitási törvény alapveté- seket határozott meg 2012. évtől kezdődően nem tervezhető működési hiány a költségvetésben, az önkormányzatok működési célra csak naptári éven belül visszafizetésre kerülő likvid hitelt vehetnek fel. Az önkormányzat a likvid hitel kivételével, adósságot keletkeztető ügyletet érvé- nyesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. Költségvetési intézmények: . Önálló gazdasági szervezettel működő és gazdálkodó költségvetési szerv:

. Önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek:

A központi költségvetés a kötelezően ellátandó feladatok – a feladatot meghatározó jog- szabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő - ellátását feladatalapú támoga- tással biztosítja, vagy ellátásához a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján nyújt támogatást, mindezek mellett célja a helyi önkor- mányzatok bevételi érdekeltségének fenntartása. Az új feladatfinanszírozási rendszer kialakítása mellett, 2013. évtől feladat-átrendeződés je- lent meg a közoktatásban, valamint a szociális ágazatban. Az általános iskola üzemeltetése önkormányzati, a középiskola részben önkormányzati, részben állami fenntartásúvá vált. Ja- nuár 1-jétől az állam lett a pedagógusok foglalkoztatója, azonban az intézmények épüle- teinek működtetése, üzemeltetése, a funkcionális feladatokat ellátó személyzet foglalkozta- tása, valamint a gyermekétkeztetés maradt az önkormányzatok feladata. Átrendeződés következtében a helyi önkormányzati szinten ellátott államigazgatási feladatok csökkentek, az ügyek egy része a 2013. január 1-jétől létrejött járási kormányhivatalokhoz kerültek. A feladat-megszűnésekkel járó forráselvonások nem arányosan történtek, ami előnytelen helyzetbe hozta a helyi önkormányzatokat.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 51

1.11. Településüzemelési szolgáltatások

Közszolgáltatások biztosítása: A közszolgáltatások ellátásának szervezése, illetve minőségi fejlesztése során különös figye- lemmel kell lenni arra, hogy az önkormányzat az egyes szolgáltatásokat a lehető legalkalma- sabb szervezettel végeztesse (vagy maga lássa el), a gazdaságosság, a hatékonyság és az ered- ményesség követelményeit szem előtt tartva. A közszolgáltatások fejlesztéséhez történő anyagi fedezet biztosítása érdekében – a méltányosság figyelembe vétele mellett – olyan ellenértéket kell a szolgáltatásokat igénybe vevők számára megállapítani, amelyek igazodnak a felmerült költségekhez és egyes meghatározott esetekben alapját képezhetik a minőségi fejlesztésnek is.

A közszolgáltatások nyújtása során folyamatosan támaszkodni kell a szolgáltatási folyamatba épített belső ellenőrzés, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés által tett hatékonysági, gazda- ságossági megállapításokra, valamint biztosítani kell a lakossági észrevételek figyelembe vé- telének lehetőségét is a tervezett szolgáltatás-fejlesztések során.

Az Önkormányzati törvényben meghatározott közszolgáltatások:

. településfejlesztés, településrendezés; . településüzemeltetés (a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntar- tása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); . a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény el- nevezése; . egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; . környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának bizto- sítása, rovar- és rágcsálóirtás); . óvodai ellátás; . kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; elő- adó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; . gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; . szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatáso- kat állapít meg; . lakás- és helyiséggazdálkodás; . helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; . honvédelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; . helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; . a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; . sport, ifjúsági ügyek;

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 52

. nemzetiségi ügyek; . közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; . helyi közösségi közlekedés biztosítása; . hulladékgazdálkodás.

Az Önkormányzat feladata az egészséges ivóvízellátás biztosítása.

A helyi közutak fenntartásával kapcsolatban a közúthálózat olyan kialakítása szükséges, ami megfelel a település igényeinek. . Szükséges a belterületi utak folyamatos karbantartása, felújítása. . Járda építés, felújítás. . Külterületi földutak rendben tartása.

Településüzemeltetés helyzete

A településüzemeltetés az anyagi – műszaki és humán – közszolgáltatások, az azokhoz tartozó infrastruktúra és szervezeti rendszer, valamint a kapcsolódó szabályozás, a tervezés, irányítás és végrehajtás komplex, működő rendszere. A településüzemeltetés célja a településen élő lakosság, valamint az ott működő intézmények, gazdálkodó szervezetek egyéni és közösségi közszolgáltatási szükségleteinek, igényeinek elvárható szintű folyamatos és zavartalan kielégítése, a települési komfortérzet elősegítése, erősítése, az élhető település feltételeinek megteremtése, a fenntarthatóság biztosítása. Ezen célt a törvény által előírt kötelező feladatokon keresztül, illetve önként vállalt tevékenységek által teljesíti.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 53

1.12. A természeti, táji adottságok vizsgálata

Táji, természeti adottságok tekintetében tervezési területet nem érintik a hatályos településren- dezési szakterületi vizsgálatoktól eltérő új megállapítások. Az országos és helyi szintű védett természeti értékek a tervezési területet érintik, hatáskörzetében is jelentős mértékben találha- tók.

A tervezési terület nem érint: - Natura 2000 Különleges madárvédelmi terület - Kiváló termőhelyi adottságú szántó terület övezete - Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete - Felszíni vizek szempontjából érzékeny terület övezete - Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete - Kiemelten fontos érzékeny természeti terület - Kiváló termőhelyi adottságú erdő terület övezete - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete - Együtt tervezhető térségek övezete - Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület - Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete - Natura 2000 Különleges madárvédelmi terület A tervezési terület érint: - Natura 2000 Kiemelt jelentőségű természetmegőrző terület

7.21. Derecske-konyári gyepek (HUHN20009) 7.21.7. Tépe 03, 04, 05/1, 05/2, 05/3, 06, 07/1, 07/2, 010/3, 010/5, 010/7, 010/8, 010/9, 010/10, 010/11, 015, 016/1, 016/2, 020/1, 020/2, 021, 022, 023/1, 023/2, 023/3, 024, 025/1, 025/2, 025/3, 027, 028, 030, 032/2, 032/3, 032/4, 032/5, 032/6, 032/7, 034/2, 036, 037c, 054/4, 054/3c, 054/9c, 055, 057, 060/1, 063, 064/1, 064/4, 064/5, 064/6, 064/7, 064/8, 065, 066/1, 066/2, 067, 068/30b, 068/31b, 079/24, 080, 081, 082/1, 082/2, 082/5, 082/3a, 082/4c, 083, 084/3, 084/8a, 086 , 0106, 0123,

- Ex lege védett területet - Országos ökológiai hálózat övezete - Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - Kiváló termőhelyi adottságú erdő terület övezete - Érzékeny természeti terület

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 54

Derecske-Konyári gyepek Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési övezet

Kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 55

A tervezési terület különleges abban a tekintetben, hogy a térségben a közeli Debrecenhez ha- sonló nagy város nincsen, melynek megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő foglalkoz- tatási képessége is van. Különleges a helyzet a közlekedési infrastruktúra szempontjából is, hiszen közeli autópálya kapcsolat van, a település mellett országos főút haladt (47-es számú országos főközlekedési út), vasút vonal a közeli Derecskén érhető el, mely Debrecenben becsatlakozik az ország egyik legfontosabb vasútvonalába.

Természeti adottságok

Tépe környékén három jellegzetes táj találkozik: a Nyírség, a Hajdúhát, valamint Sárrét-Be- rettyó vidéke. A település földrajzi elhelyezkedése minden korszak népét vonzotta. Régészeti leletek, tudományos kutatások bizonyítják, hogy a város területe a honfoglalás előtt már lakott helyvolt.

Tépe község a Dél-Hajdúság kistáj határán, a Nagy Sárrét kistáj területén fekszik. Ez a kistáj 88 és 110 méter tengerszint feletti magasságú, löszös iszappal fedett hordalékkúp-síkság. A felszín vertikálisan gyengén szabdalt, legnagyobb részt az alacsony, ármentes síkság foglalja el, az északi területek az enyhén hullámos síkság kategóriájába sorolható. a relatív relief min- denhol 10 m/km2 alatt marad (átlagosan 2,5). A kistáj döntő része alacsony, ármentes síkság, É-i része enyhén hullámos síkság. Az 1-3 m magas folyóhátak és 2-3m magas kunhalmok, lösszel fedett homokbuckák törik meg az egyhangúságot. A terület D-i részén különböző fel- töltődési stádiumban lévő folyómedrek találhatók.

A jelentős vastagságú, a magyarországi földgázvagyon 1/8-á rejtő pliocén rétegsorokra helyen- ként 200 m-es pleisztocén folyóvizi üledék települt. A würmtől kezdve ezekre a rétegre finom- szemű üledék rakódott, a periglaciális területeken lösz alakult ki.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 56

Emellett ahol folyóvizek jártak ártéri, mocsári iszap, agyag, folyóvízi homok rakódott le, ezekre jellemző formák alakultak ki. Gazdasági szempontból a Hajdúszoboszló-Ebes-Nagyhe- gyes környéki földgázvagyon, valamint a hajdúszoboszlói és derecskei agyagelőfordulás fon- tos.

Mérsékelten meleg és száraz éghajlatú kistáj, közel 2000 óra évi napsütéssel, melyből nyáron 810 óra, télen 185 óra jellemző. A hőmérséklet évi átlaga 9,9-10 °C, a hőmérsékleti maximum 34,6, a minimum -17 C. Az évi csapadékösszeg 530-570 mm, D-en több csapadék hull. A napi maximum 90 mm felett van. A hótakarós napok száma 38-4, átlagos vastagsága 16-18 cm. Az ariditási index értéke 1,24-1,33. A leggyakoribb szélirány az ÉK-i, É-i és D-i, a szél sebessége 2,5-3 m/s (9-10,8 km/h).

Kifejezetten száraz, de nem túl meleg éghajlatú kistáj, a kevésbé vízigényes növénykultúrák- nak kedvez. A mezőgazdasági területhasznosítás jellemzőbb kultúrái a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó.

A kistáj fő vízfolyása a Keleti-főcsatorna, 27 km-en érinti a Dél-Hajdúságot. Keresztezik fo- lyását a Kösely, a Hamvas-főcsatorna, a Sárréti-főcsatorna. Vízben szegény, gyér lefolyású, száraz terület. A vízfolyásokon árhullámok csak tavasszal jellemzőek, az év többi részében alig van víz a medrekben. Vízminősége Debrecen szennyvizének köszönhetően III. osztályú. Mivel a terület mélyen fekvő, belvizes terület, a csatornahálózat hossza 400km. Az állóvizek száma viszonylag nagy, sok a mesterséges tározó, halastó (Kaba, Nádudvar, Tetétlen mellett a legna- gyobbak.)

A talajvíz sehol nincs 4 m-nél mélyebben, DK-en már 2m-nél találunk. Mennyisége nem szá- mottevő, kémiai jellege szerint nátriumos és kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A szul- fáttartalom közepes. A rétegvíz mennyisége 1-1,5 l/s km2, nagyszámú 100 m-nél mélyebb ár- tézi kútja van a kistájnak. Vízhozamuk jelentékeny. Földesen, Püspökladányban, Hajdúszo- boszlón és Kabán gyógyvíz található.

A táj felszíni vízkészletének 80%-a, felszín alattié 20%, a kutak kapacitása eléri a 60%-ot.

A Tiszántúli flórajárásba tartozó kistáj jellegzetesen mezőségi táj. Minimális kiterjedésű erdő- társulásai tatárjuharos lösztölgyesek, sziki tölgyesek és tölgy-köris-szil ligeterdők. A rendsze- res mezőgazdasági hasznosítás alatt álló területen bükkönyösök, fakó-muharos-tisztes füvesek. Gyakoribb fajok a bajuszpázsit, a magyar polka vagy az ágas sóballa. A kevés erdő főleg ke- ménylombú, néhol fenyő jellemző.

A löszös üledékeken legnagyobb kiterjedésű réti csernozjomok alakultak. Ny-on a legjobb ter- mékenységű alföldi mészlepedékes csernozjomok találhatók. A szikes talajvíz miatt néhol mélyben sós réti csernozjomok, mélyben szolonyeces réti csernozjomok is előfordulnak. A kistáj 17%át teszik ki a szikes talajok, míg a löszön képződött agyagos teljesen terméketlen talajok 14%-ot fednek. Ennek ellenére a kistáj mezőgazdaságilag értékes.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 57

A kistáj üdülési, gyógy-üdülési természeti adottságai országos, sőt nemzetközi jelentőségűek (pl. Hajdúszoboszló). Mindemellett a Keleti-főcsatorna országos jelentőségű horgászvíz. A kistájon több településen találhatók népi-iparművészeti és hajdúsági kultúrtörténeti emlékek (Nádudvar, Hajdúszovát, Hajdúszoboszló).

A területhasznosítás a kistájon a következő: belterület 5,2%, szántó 85,1%, kert 0,1%, szőlő 0,3%, legelő 5,9%, erdő 2,2%, vízfelület 1,1%, ártér 0,1%, védett terület 19,5%.

A Dél-Hajdúság kistáj peremén fekvő Derecske területe 103,6 négyzetkilométer (ebből belte- rület 5,14 négyzetkilométer, külterület 98,46 négyzetkilométer). Derecske a fővárostól 218 ki- lométerre keleti, Debrecentől a megyeszékhelytől pedig 21 kilométerre déli irányban fekszik. Határában három tájegység találkozik: észak-északnyugatról a Hortobágy (a "dicső rónaság"), észak-északkeletről a Hajdúhát, délről pedig a Berettyó, illetve a Nagy-Sárrét határolják. A tájban domborzati színező elemként jelennek meg az egykoron erre járt Tisza elhagyott medrei, illetve a síkság egyhangúságában 48 kunhalom jelent némi változatosságot. A város határa enyhén lejt a nyugati irányba.

Derecske klimatikus adottságai kedvezőek, éghajlatára jellemző a bőséges napfény, hazánk egyik legnaposabb vidéke. A 0 °C-nál alacsonyabb napi középhőmérsékletű téli napok száma évente mindössze 30-35, míg a 25 °C napi középhőmérsékletű nyári napok száma évente 80- 85. Az uralkodó szélirány keleti. A várost K-i részét vízfolyás szeli át, a város határát D és K felől szintén vízfolyás érinti, melyek egyesülve a várostól Ny.ra húzódó Sárréti főcsatornába ömlenek (ezen erek, patakok mind valamikori ősi folyó medrek maradványai).

A közigazgatási terület többi részét Ny-on alapvetően kiváló termőképességű mezőségi lösz talajok borítják, melyeken nagyon jó hatékonysággal folytatható mezőgazdasági termesztés, állattartás, míg K-en gyengébb termékenységű homokos vagy ontés talajok találhatók, kiter- jedt, védett legelőkkel, ritkás erdőfoltokkal és kevés szántóval.

Tépke közigazgatási területe kifejezetten gyengén erdősült. A külterületen a város D-i és K-i határához közel található néhány kisebb erdőfolt, ill. a Ny-i oldalon mezőgazdasági üzem tájba illesztése miatt egy kisebb véderdő folt.

Védett területek Bihari-sík TVK

Ökológiai hálózat: A Hajdúság teljes területe

A tervezési terület a Hajdúsági löszhát, a Dél-Nyírség, valamint a Bihari síkság tájegységek találkozási-összemosódási sávjában fekszik. Flórája és faunája egyrészt tükrözi a három táj- egység alkotóit, viszont mindháromtól el is különül, így karakteressége alapján nem igazán sorolható egyik tájegységhez sem. Mindez azt jelenti, hogy az elkülönülő tájegységeket alap- vetően jellemző fajokat nem találjuk meg egyik tájegységre sem jellemző mértékben.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 58

. Bihari-sík tájvédelmi körzet

Forrás: TeIR térinformatika- Magyarország védett természeti területei A tájvédelmi körzet létesítéséről szóló rendelet szerint: „A védetté nyilvánítás célja a Körös- vidék részét képező sajátos természeti, táji és kulturális arculattal rendelkező kistáj értékeinek védelme. A terület földtani, hidrológiai értékei, az ősgyepek és az egykori természetes erdő- vegetáció maradványai változatos fajösszetételű növény- és állatvilág fennmaradását tették lehetővé. Különösen értékes a terület nemzetközi jelentőségű túzokállománya. A tájegység régészeti, kultúrtörténeti és néprajzi értékei ugyancsak megőrzésre és védelemre érdemesek.”

A nagy kiterjedésű szikes legelőkön hagyományos legeltetéses állattartás és kaszálás folyik. A tájegység botanikai jelentőségét a mocsarak és száraz szikesek találkozása határozza meg. A változatos, mozaikos táj, kedvez az értékes rovar- és hüllőpopulációk fennmaradásának is. Az agrárterületek közzé ékelődő nagy kiterjedésű gyepekhez köthető a térség nemzetközi vi- szonylatban is nagyon jelentős túzok és ragadozó madár állománya. legfontosabb feladata az élőhelyek és a természeti értékek megóvása, a területek természetvédelmi kezelésének bizto- sítása, helyreállítása, a régészeti lelőhelyek felügyeleti ellenőrzése és a hagyományos gazdál- kodási módok ösztönzése.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 59

A tervezési terület környezetében É-i irányban Derecske területét találjuk, D-i és DNy-i irány- ban alapvetően mezőgazdasági általános- ill. kis részben mezőgazdasági korlátozott területek, míg ÉNy-i, É-i, K-i és DK-i irányban alapvetően mezőgazdasági korlátozott területek feksze- nek. A településrendezési eszköz által érintett terület jelenlegi, valóságos használata alapvetően megfelel a hatályos TrT területhasználati kijelölésének, bár részleteiben változatosabb jellegű, a területet többnyire földutak szabdalnak fel. Ez a használat több évtizedes távlatban fennáll.

-- A település zöldfelületi rendszerét meghatározó településszerkezetben jelentős zöldfelületi elemek (A beleterület DNy-i és É-i, ÉK-i részén erdősült területek) találhatók, de kapcsolati rendszerük esetleges. Tudatos, tervszerű egységes rendszerré szervezésüket már a hatályos ren- dezési terv alátámasztó munkarésze is célként nevezte meg.

A közigazgatási terület fásítottsága általában rendkívül gyenge, mely a környezet korábbi és jelenlegi valós terület felhasználás következményeképp is indokolható. Ez alól a külterület É- i szegletében meglévő néhány kis erdőfolt, a községtől K-re fekvő, vízfolyást kísérő kis terje- delmű erdőfolt, ill. a község belterületi határa mentén több helyen megjelenő erdő foltja képez kivételt.

A fásítottság hiánya felerősíti a kistáj területén az utóbbi években felerősödő deflációs jelensé- geket. Az utóbbi években ismétlődő porviharok keletkeznek száraz-szeles időjárási körülmé- nyek között. A szél talaj közeli szinteken mérhető erősségét a térben ismétlődő megfelelően széles erdősávok-erdők-fásítások képesek lennének gyengíteni, a klözigazgatási területen azonban nincs ilyen telepítési rendszer.

A kistáj területén az évi átlagos csapadék összege 550-600 mm közötti, ebből a vegetációs időszakra mindössze 350 mm várható.

A közigazgatási terület D-DNy-i részén a valódi biológiai potenciál értékek, a biodiverzitás közepes-alacsony, a község belterületének határain előnyösebb, az É-i és K-i részen pedig ma- gas-közepes. A különböző tájképi elemek váltakozásából adódó szegélyhatás nagy szórást mu- tat, összességében kissé alacsony, mivel a táj hasznosítása egyenetlen mértékben változatos.

Tájhasználat, tájszerkezet

Tájtörténeti vizsgálat

Tépe területének Ny-i része a Hajdúsági löszháthoz, É-ÉK-i része a Dél-Nyírség hullámzó ho- mokterületéhez tartozik, a közigazgatási terület D-DK-i része a Sárrét-Berettyó vidékéhez csat- lakozik. A természetes vízfolyások hiánya miatt elöntés mentes terület volt, melyek nyaranta kiszáradva szikes gyepeket alkottak. A magasabban fekvő területeket népesítette be a lakosság. Tépe a Hajdúság egyik kis települése. Településszerkezetén alapvetően a valamikori jelentő- sebb vízfolyások kiszáradt medrei a mai napig látható nyomot hagytak.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 60

A természetes táj évszázadokkal korábban alapvetően erdőkkel vegyes gyepes legelőkből állt. A táj a népesség növekedésével arányosan fokozatosan megváltozott, folyamatosan növekedett a szántó gazdálkodás területe, míg az arra megfelelő részeken a gyepgazdálkodás megmaradt, az erdők nagy része viszont áldozatul esett. A vízfolyások XIX. századi szisztematikus szabályozása, a vízzel tartósan borított területek lecsapolása megváltoztatta a terület használatokat, de valószínűleg a klimatikus körülményeket is.

Tájhasználat értékelése

A közigazgatási terület D-i és Ny-i része nagy termőképességű, alapvetően szántó területekkel fedett, míg a K-i, DK-i része a valóságban gyep gazdálkodással hasznosított. A terület tájképi megjelenése egyhangú, némi változatosságot a terület különböző részein elszórtan található erdőfolt, ill. a mezőgazdasági majorok körül és a város K-i határának sávjában fellelhető fásí- tás, a vízfolyások melletti fasorok, ill. a részlegesen fásodott kunhalmok nyújtanak. A helyzeten a vízfolyások részben segítenek, a Sárréti főcsatorna csatorna ill. a DK-i vízfolyás mentén jelenik meg fásodott kísérő sáv-állomány. A közigazgatási terület Ny-i oldalán megjelent közlekedési vonalas létesítmény mentén telepí- tések történtek, de itt sem találni összefüggő, fejlett fasort vagy szélesebb fásítást. A fás-bozótos területek hiánya erőteljesen csökkenti a természetes faunába tartozó apróvadak élet lehetőségeit, ezzel is csökkentve a terület biodiverzitását.

Összefoglalva, a közigazgatási terület közepesen ingerszegény tájképi megjelenésű.

Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek

A közigazgatási terület Ny-ról és É-ról részben löszös talajú szántó struktúrákat, K-ről és D- ről részben szikes legelő struktúrákat foglal magába.

A külterület ÉNy-É-ÉK-K-i része szinte teljes mértékben Natura 2000 területekkel (alapvetően legelőkkel, szikes élőhelyekkel) fedett. A fellelhető, nem kifejezetten különleges táji értékek a Sárrét-Berettyó, különösen a Bihari sík kistájak egyéb részein nagyságrendekkel hangsúlyosabbak (pl. Váncsod környékén jelentős túzok állományok élnek, a tervezési területen viszont nem regisztrált a faj jelenléte).

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

A tervezési területen belül 2 kunhalom található, melynek védelméről és fennmaradásáról, mint ex-lege védett terület a jövőben is gondoskodni kell. A halmok jelenleg különböző mér- tékben befásodottak, a fás borítás helyetti gyepesítés megvalósítása elővigyázatosságot igé- nyel! A halmok elszántása tilos!

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 61

Védendő érték a Sárréti főcsatorna mentén itt-ott megjelenő kis erdők, melyek komoly biodiverzitás előnyöket rejtenek, és nagy a szegélyhatás táj-gazdagító hatásuk. Hasonló érték a települést K-DK felől körbe kerülő vízfolyás D felőli jelentősebb kísérő erdő állománya. Jelentősek még a külterületen található kunhalmok:

Blokkazo- Kunhalom EOV EOV Felülvizsgált Blokkba eső nosító Blokktelepülés azonosító Koordináta X Koordináta Y sugár (m) terület (ha) Megjegyzés L47VED11 Tépe 2221 841322,68 221783,87 19 0,12 L7H2EX11 Tépe 2222 842746,00 219955,00 42 0,55

Ökológiai hálózat

A tervezési terület ÉNy-i, É-i és K-i részei szinte teljes mértékben Natura 2000 területek, kisebbrészt vizes élőhelyek, nagyobbrészt legelők, melyeknek a biodiverzitásra gyakorolt ha- tása a környezeő szántó területekhez képest jelentős, még ha mára viszont a víz utánpótlás csökkenésével jelentősen veszítettek is jelentőségükből. Ezek a területek része az országos ökológiai hálózatnak. Sajnos a vízfolyások vízhozama az utóbbi néhány évtizedben olyannyira megcsappant, hogy tartós vízállás ritkán figyelhető meg mindenütt, így a víz igényes élőlények (és a tápláléklánc képviselői) jelenléte is nagymértékben lecsökkent.

A terület jelenlegi használatának és a tervezett állapotnak az összehasonlító vizsgálata a bioló- giai aktivitás értékek összesítése miatt a 9/2007.(IV.3.)ÖTM rendelet szerint szükséges, mivel a hatályos rendezési tervben foglalt beépítésre szánt területek a tervezett állapot szerint meg- változnak.

Ökológiai hálózat tépei elemei

Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése

A település egész közigazgatási területén gyenge az erdősültség, kevés a mezővédő erdősávok területe. Ugyanakkor a kevés számban megjelenő faállomány nem zavarja a sík alföldi táj be- láthatóságát. Adott esetben a beláthatóság hiánya az alföldi tájban furcsaságot eredményezhet.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 62

A jelentősebb erdők, erdősávok hiánya mindazonáltal növeli a talajfelszín száradását, növeli a deflációs erózió megvalósulását, a felszíni légmozgásokat nem tudja gátolni, csökkenti a pára- tartalmat. Ezek a folyamatok semmiképpen nem előnyösek a mezőgazdasági termelés számára. Arról se feledkezzünk meg, hogy a száraz síkság jelenléte csak az utóbbi néhány száz évben része a valóságnak, korábban a természetes növénytakaró kiterjedt erdőket foglalt magába, te- hát az erdősültség nem állna ellentétben az alföldi táj megjelenésével.

Problémát jelent a város közelében minden irányban fekvő mezőgazdasági telephelyek, ill. a település belterületén ill. a belterület határán fekvő üzemi telephelyek tájba illesztésének hiá- nya. A telephelyek belső fásítottsága gyakorlatilag nem értékelhető mértékű, a telephelyeket övező lehatárolások is csak néhány esetben segítik az üzemi épületek tájból való kitakarását. A Debrecen felőli úthoz közeli telephelyek és rakodó területek tájba illesztésének hiánya rend- kívül rossz tájképi környezetet eredményez. A telephelyek sivár megjelenése egyáltalán nem illik egy európai szintű település képébe. A közigazgatási területen a faállomány hiánya gátolja az apróvadak megtelepedését, búvó- és pihenőhelyek hiányában jelentősen csökkennek élet lehetőségeik.

Települési klíma

A település klímája az Alföldre jellemzően az országos átlagtól melegebb és szárazabb nyáron, télen pedig hidegebb. A tenyészidőszakra eső csapadék 250-300mm körüli, a téli csapadék azonban segíti a növényzet tavaszi megindulását. Az időjárási szélsőségek a globális felmelegedés hatására erősödnek: hosszabbak az aszályos időszakok, erősebbek a viharok idején a szelek, intenzívebbek a zivatarok és a jégesők.

Mint minden település klímája melegebb és szárazabb, mint a környező táj, ez elsősorban a település épített elemeinek sűrűségének következménye, ugyanis ezek jobban magukba zárják, majd intenzíven kisugározzák a környezetükbe a hőt. Dinamikus hőegyensúly van jelen min- denütt, mely a beérkező és kisugárzódó valamint a felhasznált energiák pillanatnyi eredője. Ez a hőegyensúly magasabbra tolódott, így emelkedik a település hőmérséklete is.

A hőegyensúly viszont megváltoztatható. A paraméterek közül a beérkező energiákon nem tudunk módosítani. Változtatni lehet viszont a beérkező energiák elnyelődésén, ezen keresztül a környezetbe való kisugárzáson, az energiák felhasználásán, valamint a kisugárzott hő telepü- lésről való eltávolítása is segíti a települési klíma javulását.

Az energia elnyelődés csökkentésének alapvetően három eszköze van: az épített felületeket minél világosabb színűre kell színezni, miáltal a fényben lévő energia kisebb mértékben nyelődik el a felületek anyagába optimalizálni, csökkenteni kell a szilárd, épített felületeket, részben a szükségtelen felületek megszüntetésével, részben növényzeti fedéssel Növelni kell a zöldfelületek mennyiségét, parkok,kertek létesítésével, de akár tetőkertek,zöld- falak építésével

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 63

Kifejezetten fontos még a csapadékvizek szilárd felületekről, a településről való elfolyásának lassítása és csökkentése. Ebben a munkában is fontos eszköz a tetőkert, de nagyon fontos a burkolatok víz áteresztő képességének javítása, vagyis a teljesen zárt burkolatok fokozatos cse- réje hézagos, áteresztő burkolatra.

Fontos még a település számára, hogy vízfelületek jelenjenek meg, ugyanis a természetes víz- felület emeli a talajvízszintet, párolgásával emeli a levegő páratartalmát és hűti a levegőt. Ezen felül a vízi növényvilág rengeteg oxigént termel, és por- valamint pollen megkötő szerepe is jelentős.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 64

1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata

A települési zöldfelületi rendszer elemei

Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert megha- tározó elemek

A belterület zöldfelületi elemei nem kifejezetten sokszínűek, alapvetően pontszerű és vonalas elemekből állnak, összességében azonban ezek az elemek nem állnak össze valódi zöldfelületi rendszerré. A pontszerű elemek elszórtak, közöttük nem alakult ki átfogó, szerves zöldfelületi kapcsolat. Legjelentősebbnek a belterületi határ mentén megjelenő erdő foltok, ill. a magánterületeken lévő kertek tekinthetők, bár a kertek zöldfelületei nem alkotnak összefüggő foltot, ugyanakkor természetesen ezekre jellemző a koncepció hiánya miatt az összhang nélküliség.

A közterületek legjelentősebb zöldfelületei a kismértékben kiszélesedő szituációkban lévő köz- területi foltokra koncentrálódnak.

A település körülményeihez miatt kifejezetten jelentősek a korlátozottan használható, vagy zárt zöldfelületi elemek, az intézmény-kertek. Ide sorolható a temető területe, de az általános iskola és a templom kertjei is számottevőek. Sport területek a város ÉNy-i részein találhatók.

A zöldfelületi rendszer szempontjából kapcsolati jelentőségűként értékelhető zöldsáv, fasor egyik utcában sem található:

A zöldfelületi ellátottság értékelése

A település 2015. január 1-én 1.104 lakost számlált. A község igazgatási területe 2.322ah.

A községben a lakosság számot ideiglenesen is befolyásoló turisztikai létszám nem számot- tevő.

Az egy főre jutó bruttó növényzettel fedett terület magas értéket mutat, az intenzív, rekreációs céllal létrehozott zöldfelület egy főre számítható mértéke azonban jelen pillanatban csekélynek mondható. A lakosság tiszta levegővel való kiszolgálása megfelelő, az aktív rekreáció infrastruktúrája mértékét tekintve gyenge, változatosságát és a lakosság egészére vonatkoztatható elérhetőségét tekintve viszont komoly fejlesztési igényeket mutat.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 65

Védett, védendő településképi és természeti értékek

Településkép-védelmi szempontból kiemelten kezelendő objektumok, területek:

A település központjában lévő polgármesteri hivatal és az iskola, valamint az óvoda kertje ta- lálható, melyek a zöldfelülete jelentős pozitív hatással van a település klímájára.

A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái

A zöldfelületi elemek közül az összekötő elemek, fasorok-zöldsávok legalább annyira hiányoz- nak, mint a közhasználatú pontszerű zöldfelületi elemek. A város utcáin alig találunk többé- kevésbé vagy egyáltalán nem összefüggő fasorokat, néhány esetben elégséges szintű fasorokat, ezek azonban nem állnak össze rendszerré, mely a pontszerű zöldfelületi elemeket egymáshoz tudná kapcsolni, zöld folyosókat képezve, melyek akár a település légcseréjének erősítésében is részt tudnának venni. A település közcélú zöldfelületei kis felületűek, eloszlásuk rendkívül egyenetlen, és nem alkot- nak hálózatot, intenzív kiszolgáló funkciójuk elsősorban hiányuk miatt nagyon rossz. Ugyanakkor a kis távolságok miatt a külterületi, növényzettel fedett területek (legelők, szántók, esetleg erdő) a lakosság számára könnyen elérhetők.

Zsila László Okl. táj- és kertépítész mérnök Tájvédelmi szakértő Tk-09-0583/21 Sz-030/2013

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 66

„É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† Övh„i‚Üvi„2†sƒqÁve„e

PHIW

˜s

f2é2k2á2s2k2—2s2z2á2l2ó

sntézmények2jele s ƒportterület j uöztemetõ felterületi22h—tár2meglévõ fih—ri2Esík2„ájvédelmi2körzet x—tur—2PHHH2különleges2természetmegõrzõ2terület

˜j „erületh—sznál—t2—l—ptérképen i2E2irdõterület ukEsp2E2uülönleges2terület2E2sport utem2E2uülönleges2terület2E2temetõ p2e2l2s2õ2h2o2r2g2 uÖu2E2uözlekedési2terület2E2közút wsz2E2wezõg—zd—sági2terület2E2tö˜˜ségé˜en2szántó wgy2E2wezõg—zd—sági2terület2E2tö˜˜ségé˜en2gyep wk2E2wezõg—zd—sági2terület2E2kertes †2E2†ízg—zdálkodási2terület 2E2öldterület2@közp—rkA eny—ggödör v—kókert

PHIW †ER w2—2j2o2r2k2ö2r2ü2l f2í2r2ó2n2y2i2l2—2s

1.14. Az épített környezet vizsgálata

1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata A falu két táj határán, a Nyírség déli szegélyén, illetve a Berettyó fiatal hordalékkúpjának északi peremén helyezkedik el. Így a felszínen elhagyott medrek sorozatát lehet látni. Ezek már zömében feltöltődtek, helyüket csak elnyúlt mélyedések, nádasok jelzik. A falu egy szabályo- zott vízfolyás, a Tépei-ér partján fekszik. A felszín löszös, ártéri üledékek borítják. Az egykoron a folyók partjait ligeterdők, végelátha- tatlan mocsarak kísérték. Ma a táj jórészt megművelt szántóföld, melyet itt-ott rétek, legelők tarkítanak. A gyep- legelő területek az igazgatási terület északi felében találhatók, melyek a belterületet a délnyugati oldal kivételével, erdősávokkal váltakozva ölelik körül. A külterület északi, északnyugati részén kisebb, de egybefüggő gyepterületek a Bihari- sík Tájvédelmi Körzet részét képezik. A tájvédelmi körzet bővítési elhatározásai között kapott he- lyet, a belterülettől déli irányban, a Horgas csatorna két oldalkán elhelyezkedő gyepterületek. Az igazgatási területet behálózó jelentősebb vízfolyások: a Kálló, a Szalányos, és a Horgas nevű csatornák, mint természetes vízfolyások. A belterület felöl megjelenő táj (legelő területek) képe, és a település felé közúton közeledve, a legelő területek mögött feltáruló település látványa része a település megőrzendő értékeinek. A település központja, a belterületet szervező két út kereszteződésében alakult ki. Itt találha- tóak a település ellátó alapfokú intézményei. (Általános iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, művelődési ház, templom.)

Egy másik, kisebb „alközpontot” képez az egykori préposti kastély, ma szociális otthon intéz- ményének környezete, a belterület délnyugati részén. Gazdasági területek a belterület 47. sz. főút felöli részén alakultak ki. A gazdasági területek további bővítésére is itt lehet számítani. A falusias lakóterület északnyugati- északkeleti- délkeleti széléhez közvetlenül csatlakozik, a Bihari-Sík tájvédelmi körzet. E területek esetében, kiemelten fontos, az épületek tájban való megjelenése.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 67

HIHGW

HW i HIHGQ HV i út i „É€i2u֐ƒÉq

HIHGS HIHGPH

v ù v ù ù ù p WQ RT ù HIHGIH

WI „i‚Üvi„pivreƒxÁvÁƒ2†sƒqÁve„e ù RS HUGP ù ù VW RR út ù ù VU RQ i ù ù ù VS p RP ùùùùùù VQ ù RI HIHGIU ™ ù VI RH pù SQ UW v ù

IHR QW ™s—torn— —ny—ggödör SS UU sqeqe„Áƒs2„i‚Üvi„ ù

HUGI IHP QVGI ù ST HT ù SU US QUGP mk ù UQ v ù SVp WV QUGI HIHGIP

WT ù SW UI QTGP HIHGV

WR ùù TH TW QTGI v v WP ù TIGI TU HSGPH ù i HIHGIT HIHGIS 9 WH QS 9 9 RUF2szF2hi‚igƒui 9 ùù TP 9 99 9 VV 9 9 PHIW v 9 ù TQp 9 9 ù QR 9 9 9 HIHGII 9 TR VT QQ 9 ù v 9 9 9 9 hi‚igƒui VR 9 TWW v TWQ ù TVU 9 ƒz TI QP 9 TS UHP VP 9 TWP TWR TWT UHH HSGIW ùù HIHGIR 9 TVV u TVPGP u 9 TUW HIHGIQ u UHSGI UHT UHV

ù TT UHQ UIHGI

v TWS UHI u

SW 9 UII 9

VH TUVGP TWI

TVS TVW UIQ

ù TU TUUGI u RWWGP TVR u u u uu 6 UIT

UHR u 9

ù p QH v TUH TVI u u 6 u

9 UHSGP

ƒz ƒz u 6

UV u qyqy

HSGP UHU UISGR 6 u 9 TWH u

ù u UIHGP UIRGP 6 u

TTW qy UIPGP UIUGP TURGP u árok u UHW UPH TVH UIRGI UIVGP u UPQ

UT UPW

qy 9

TV TUUGP 9 UQT 9 9 9 UPS

TTU 9 9 HSGIV 9 ù 9 6 u UQQ u 9 6

u TVPGI u 9 9 u UQI u

9

9 UQH u 6 u 9 —ny—ggödör 9 T qy 9 ù SU TTVu UT u u qy UIW u PW 9 6

IHHQGI u UQWGI TVQ

TUQ u UISGQ u UQV TTQ 99 v UISGP URS TUP UPV UQU HSGIU u UIUGI TUVGI HITGI u URHGI u R u u TTT UIVGI 9 9 ù UH ˜— UPI UPUGI 9 u u U u u

SS

WWU WWS WWQ u u u u UPR 6 u u u URQ URR USI árok u UPT ù u URI

u9 u 9

9 ‚ ‚ 9 ‚‚‚ ‚ ‚‚ 6

TTS IHHH

UI TSWu 9 u qy ‚‚ ‚ u 6 u URT u

WWW WWP u

ù WWR ‚ ƒz TSR IHHR UQS

IHHP WVS UQP

u 9 WVW PV ‚‚ ‚ ‚‚‚‚ 9

v qy IHHSIHHT IHHI ‚ ‚ WVH‚‚‚ ‚ ‚‚‚ ‚ ƒz USH WWI WVR ‚ WTW ‚ qör˜e2szõlõs2kert u ƒz

HSGIT WUWGP ƒz ‚ WTVGI WTSGI ‚ UP ‚ WTP USP 9 ù 9 ‚ ‚ ‚ ‚ UP WWV WWT UQWGP

‚ 9 WSUGPWSR ‚ ‚ 9 WVI ‚ WSH WVQ WVP WTT WVV WVU WVT WUV u

WUS WUQ URHGP ‚‚ ‚ ‚ WUT ‚

p ‚‚ ‚ ‚ ‚ WUP WTR WTI WRR WUH ‚ USQ USV TST WTHGI WSW WSV

u u 9 ‚ SQ WTHGQ WTHGP WST ù TSH TTR ‚‚ ‚ 9 ƒz WSQ WRI 9 x

PU ‚ ‚ WSP WSI ‚ ‚ ‚ URU UH ‚ ‚ u

WWH WQV TSS WRS ‚ URW

WUWGI ‚ WQQ WQU 9 UQ WSUGI ‚ WPU VIT URV u u IF ù TRU WTU v TTP 9 ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ TSQ WTVGP S WTSGP ‚ WQS ‚ 6 ‚ WRH WPW TTH WQWGP WQWGI út ƒz 9

u WRU WRQ HSGIS WQT WPP 9 PT TSI ‚ ‚ UST ƒz ù TV u WQR WPT

TRSGP WQH ‚WPR WPI ‚ u u i ‚‚ USR USW qy WQP ù TTI — ‚ WIW UTHGR 6 RW u ‚ UTI TRWGP WPV WIVWIT 9 UTHGP 9

UR PS ƒz qy ‚ WIU ‚‚ ƒz u

ù TT TRQ ƒz ‚‚ HSGIR v TSP qy IHHU WISWIR ‚ u UTPGP RU ‚ ‚ ù TQW ƒz WIQWIP ‚ ‚ PR árok 9 6 UTT 9 WIIGP

TQV TRWGI WIIGIWIH ‚

US u WHW ‚ u ù TR ‚ ‚ u 6 RS u ƒz u WHVGP‚ UTHGI HSGIQ põ2ut™— u TRT WHU ‚ UTS v ù WHTGP 9 UTHGQ 9

HSGQ PQ u ‚‚ UTQ UURGI u

WHVGQ WHTGI‚ ‚ u pUT TQU u WHVGI WHR ‚ ù WHP UUU TP TRR WHI ‚ HIQU ™s—torn— WHH ‚‚ u WHS ‚ ‚ 9 UTHGS UTW

v ù 6 u HIVGI HIVGP VWVVWU u 6 u

WHQ VWT ‚ UTPGI u HSGIP RQ ‚ TH 9 ù TRI VWW VWSGPVWSGI ƒz UUTGP UVI

PP TRH u VWPVWQ ‚ UTR — 9

ù UU ˜ ‚ VWH UTV UURGP UUS u RI VWI 6 u HSGII TQT ˜ VWR ‚ ‚

u 9

v PI ‚ ‚ u UVS

mk ù u ‚ UTU 6 HIQT ‚ 9 u UUV u

TQR VVW ‚ u

v ù THRGT u VVV ‚ 6 UVH u UWH

HSGIH 6 TQS ƒz VVU ‚ UVP u QWG˜ 9 UW PHGP VVT 9 ù SV v — ƒz HIVGQ VVS UURGQ UVR 6 UWRGR u TQP 9 6 THRGS TQQ VVQVVR ‚ 6 UWU ‚ 9 ˜ ù VH út ƒz TQIGS u UVU u ST ‚ HIHGIV u 9 UUW u u p PHGI árok út TQIGQ ‚VVP ‚ UWP HSGW v ù TQIGT HIVGR VVIGP u QWG˜ GI u VVIGI UWRGP 6VHHGP v VI SHH u VUVVUW UVQ u SR TQIGR UWTGP mk ù THRGV ƒz TQH u VHR QU WW ‚ ‚ u ƒz ‚ u UWW u 6 v ƒz R u VVH ‚ UVT ù TQIGI VUU u VHI VP SP THRGP VUS ‚ u SHPGI SHPGP THRGR TPV u VUT ‚ u VHQ VHU IW u u u UWQ ù SHQ TPW ƒz HIVGT ‚VURVUIVUQ ‚‚ UWS u HSGV qy SHRGI u TPS u u UWV VHV ù SH u THRGU VUH ‚ VTVVTT VHP VHSGP u VQ IV SHRGPu THQGR u TPU u ‚‚ ‚ u ƒz uu6 u ù SHS u u VTI VIS v QS TPP ‚ VIH VII u ƒz VTS ‚ ‚‚ VIP ù SHTGI THRGI u VTR VHT VIQGP VIR u HSGPP IU u TPR VTP ‚ QQ TPH VSW VSUGI ‚ 9 u ‚ 9 SHTGP ‚ VSV 9 9 HSGU u u ‚ ‚ VPHGI ù VSUGQ‚ ‚VSHGI ‚ 9 u út VTQ VST 9 VRV p TIV TPIGS ‚ VPW VS QI VTH u ‚ VSR ‚ ‚ ‚ VPRGQ VPRGP ITGP SHV VSQ VSI ‚ VPRGI 9 9 ù SHU u RV u u VRW ‚‚ VQV VPP VIW u TIT VSUGP ‚ ‚ VQH VPT VPI VRU ‚ VPU ‚VIU 9 ‚‚ v THQGQ SWT u TIW VRT ‚ VQI ‚‚ ‚ ù ‚ ‚ VPHGP út VT ITGI SHW u VRS ‚ VPQGP VRR VPS 9 9 VRQ VQQ PW VRP ‚ u SIH THP TIU VSHGP‚ VRI VRH ‚ ‚ VPQGI HR ù RT 6 VQT VQSGPVQSGI VPV u TIQ 6 VQP 9 v SIIGP Íreg2szõlõs2kertƒz ‚ ‚ ‚ ‚‚ ‚ ‚ ù u u ‚ ‚ s PU IS 6 HIQ VQW ‚‚‚ 5 RR VU SIIGI 9 uSIQ TIR 9 sporttelep ù u u 9 HSGT SIR SIS THI TIH QI ù PS u 9 u VV RP u ƒz u TIP i 9 IR SIT uSWW THH THV u 9 HSGPI u 9 v SIU p

PQ VW RH u SWV uSWU u SWR THT THW u 9

QV SIV IQ u SIW SWI u 9 ƒzint˜eni2közúti2™somópont qy 9 WH SVU u THU u ùùùùù ˜ PI u QT 9 u SWS ù WI — 6 SPP u HIVGU ƒ HIHGIW u QR IP SVR u HQ ù SWP WP SPI u 9 9 lõtér ù v u SPS u SVH ƒz SWH I u f2é2k2á2s2k2—2s2z2á2l2ó

W SVT ù WQ QP IIGP SPT SUV u SPU u u u ƒz ‚ ù QH SUT

9 9

p IW—F qy u ù IIGI SURGP SVP HIVGW

HSGPQ WR SPV uSPW

PV u HP u

ù út SUPGP SUW ˜

IU SQH u 9 ù SUU

IHGI SQI u SQP u qy ‚ 9 SUI HIVGV sntézmények2jele

WS u ƒz i ù

PT SURGRSUS

árok SQR u u u ù IS SQQ u

HSGS ƒz HIVGIP 9 ˜ WT PR 9 ù u STW ƒz HIVGIQ

W SQT u SQU STVGI SUPGIu SUQ HIS ƒz

v ù WU PP STVGPSUH

ù u p — VGR u u u qy m—jor 9

PH IQ u 9 ù WV SQV SQWGI u v

VGQ u ƒz

HIQS ù WW IV

IQ STT —

ù u ƒz u STR 9 II STP 9

™s—torn— ù IHH IT U SQWGP SRH SRQ u

Íreg2szõlõs2kertu u STU ƒz egyházi2központ STH

ù SRS u u u SRU 9 u u SSTGP STS

ù u u u u 9

SRW u

IHI W T u SSV STQ HIW

SRP SSI u ù

út u

IR u 9 SSQ SSS

SRR 9

ù STIu ú u

p SRT

u 9

ù SSR

S u 9 SRV út

u SSTGI 9 IP U u ù u u 9 SSU SSW 9 IHP SSH 99 9 ÁltFiskF 9 9 HIR 9 ù 9 ù 9 9

SSP 9 ù R 9

ù HIHGP ˜ ù S

ù IH

ù ™s—torn— 9 HIVGS ù ù 9

ùù IHQ 5o ‚ PGP ù ù

ù V 9 IPS

ù 9 i IPT

ù ù ù IHR

HSGR ùùùù

ù ùùùùùùùù út ùùùùùùùùù ƒz kegyeleti2p—rk ù ù 5 p ùùùùùùùù p

ƒ ù ù IPV IPQ

ù T IPUGP ù ù ùù 9 IPW

ù ù IHS IQH

RVQGI

ù ettil—2ut™— 9 tózsef2 ù — RVQGQ PGR IQI R

ù p ù IPI IQP út RVQGR P I ù ùù R RVQGS Q ù QWIGP IH U p I HIP I II T S

ù P p ù IHT RQR p v p W V P k ù ù p ù vízmû

ù ù ùù 9 IQQGI IQQGP

RVQGIQ Óvod— IHVGS SWEPIPV ù 9 SWEPHSQ

ù IHU ù P RVQGIP ù ˜ ù IHVGW irod—ház IPHGQ R

út ù ù ™ ù T ù V ™ QWIGI RVQGV RVQGP ù IPP

ù ù RVQGII RVQGIH RVQGW IHVGT U UG— IH RVQGIR ú uossuth2ut™— IP IHVGIH

o 5 9 ù 5 IR RRP IHVGP v wüvFházF S SG— P IT ù 9 HPHGI QVWGI ù RVQGT RRQ I IV p ù árok Q RTQ RQQGP QWP P IUV ITP PH ‚ RTP 9 RRT p IHVGQ W II IIWGP HIQP RRRGI 9 R QVWGP PG— RQP P p z Q IQ RTI 5kt IIUGI IPHGR RQI QVV RRV RRU R ITI RSP RRWGI IIHGI ITQGI IS RTH RRWGP ÁltFiskF IU IW RQH QHSGP I PH „—ná™sház PI RPW QWQ QVU IUW T ISW v T IIHGT5 QG— RSV RRRGP ƒ IIV IQU RPV Q ITQGP wázs—ház V IIWGI ITH IW QT RSI mûvelõdési2központ ƒz IIHGS Áruház

QVT IIHGQ S RSR RSS RSQ RPU QR RSU RST IQT QWR QVS QHSGIS HIQR gukF ITRGI P P IH QWSGI R i o IP 5 5P IVH IHW I I

QHSGR QP V ISV QHSGIT IR QHPGW III QVR QHSGSH QHPGIH IQSGI QWSGR Q IQRGI I IIUGQ ITRGP IT R IQRGS IQRGT IUG˜ QH QHPGII árok z R IQV QWT PV PR PH IV IH IQSGP RPS PP QHPGIP PT QHPGS R QHPGV IQRGU QVQ IU U QHPGIS IVI QHSGSI QHSGQV QHI QHSGQU IIUGR ISU QWU QVP ‚ákó™zi2ut™— Q IQRGQ HITGP RRH QHPGIT IS IIQ ITS Q IQW QVI árok PQHGI T ƒz QWV QHSGS qondozási2központ T IVP IP árok RPRGP S IQ QVH QHSGIW QHSGQT II W U S QHPGIU IST HPP QWW W QHPGIV QHPGP eszpresszó RPQ közter V IRH QUW S V i edy2 U IIRGQ PPW IVQ S

RHH V RPPGP QHSGT T ITT QHSGSP QHSGSR

Q QHSGSQ QHRGR kt

QHRGU QHRGT QHRGS IR QHSGQR QHRGQ QHRGP IIRGR ISS QUVGP QHSGRP indre2ut™— V QHPGU PPVGI RPPGI RHI QHSGPH ület hi‚igƒui QHRGV féke2ut™— út runy—di2ut™— IH IVR IH QHSGUkt IRI út RPIGP V IIRGS U

II

RPIGI S U QHQGP kt RHP QUUGP QHSGQQ QHPGIW ITU IH T QHRGI okt—tási2központ RPH QHSGRQ PPVGP IVS W QHSGV IP ISR QHSGSS QHQGQ SG˜ PPU IT RIW IQ IRP HIVGII QUH QHSGST IP IP kt RHQ QHSGRR QHQGW S felvásárló2telep QUUGI R ITV ISP RIV QHSGIR HPHGP W fo™sk—i2ut™— QHQGR IVT IV

QHSGW IR

IS IRQ IR IR QHQGV Q PQIGQ RHR QHSGQW II RIUGP QUT IH játszótér o P — RHSGI QHSGIH QHSGPQ U PPT IVU ITWGI ISQ QHSGQI PH IRR RIT RHSGP QUS IT QHRGIP P IT RHT I pelsz—˜—dulás2ut™—R QUR QHQGU PQIGR IT IVVGI ITWGP HQRGP T PP IQRGR RIS RHU QHQGIRk IV IRS IV 5 QUQ QHSGII PVI PPS ƒz V IV RIR II temetõ I IP RHW QHQGIQ QHQGT IUI PPG

IH PQIGS IVVGP IU RIQGI I IRT RIQGP VG—F PPRGP PH U QHSGIP QHSGPW IP — QHSGPS W RHV QHSGRU IW Q PPRGI QUI PH IUP PWW PHF RII IVW PR v PP PQP PPQ PI IRU IQ PUS QHSGPU PUT PPF PT ˜ HUR árok II PPP IUU IUQ PR polgármesteri2hiv—t—l QHSGRW PUU RIH kt PWVGQ W IWH IRV HUSGPU út HUSGPR PUV PR szérûskert út PWVGP PQR PV PUW IIF PVH PPI PQ IRW HIQQ IITGP €etõfi2ƒF2ut™— HUSGPP PT IWI PPH QH PQS IQ IUR ISH i PWVGI PT

HUQ PS HUSGPQ árok árok PV PIW IWP ISIGI ƒz IS HQSGP temetõ árok PUR PQT QP IUT v PV PWR hózs—2qy ISIGP PUQ QH j IR HUSGPI 5 i PIV IU PUP PQU IWQ QR — PWP IT QP ƒz PQV IW HQSGI HUSGQ örgy2ut™— PIU ƒz m—jor IV PUI IWR ƒz QT HPQGI HIQI PVUGS PWH F PI ƒz sportközpont U HUSGPV HUSGPH PUH PQW QR PIT IWS ƒz — PH QV ˜ PVUGR — i W PRH PQ — ™s—torn— QT PIS IWT HUSGIW PVW PP II HQSGQ PTW RH PVUGU PVUGQ v s — ƒz ˜ i ˜ QV HQSGR m—jor PTV IITGQ PIR IWU RP PVV IQ PRI PS IITGI HUSGIV PR HQSGT PVUGV PVUGP ƒz — ƒz ˜ i PU ‚ HQSGU PVUGI RH HIQH IS HUI PT PTU PIQ IWV ƒz PS út — út RR HIPS ˜ ST PVUGW IWW PVT PRP PU — RP PIP IU PSI RT i PV PQ PTT PSP HUSGPT pelsz—˜—dulás2ut™— SR PVUGIQ PVUGIH ƒz PVUGIR RR ƒz PVS QH PTS PRQ PW PIIGS PHH IW szo™iális2intézmény PI RV ƒz — PRS QI p2e2l2s2õ2h2o2r2g2—2s PTR HPQGP

QP SH HUH PVUGIS f—j™sy2silinszky2ut™— PVR PSH PRT PRV SP PVUGII PRW PIH PHI I RT ƒz ƒz IW PTQ PRU SP h PHP HPQGQ PI Q i PVQGP S PHWGP SR 9 SH U PHQPHRGP PHRGI ƒz 9 9 PVUGIT PVUGIP W ƒz HQSGS PTP II RV PHS 9 P HQQGW HQT ˜ IQ R v 9 — HQQGV IU f—j™sy2silinszky2ut™—T SH PHV ˜ ˜ PVUGPI IS PSQ V ˜ — 9 ‚ HUSGT HUSGIT PVUGPQ RP IH PHT ‚ PSRGI SV ST út ƒz RV IP SP ‚ 9 ‚ HIPRGP ƒz PVUGQU IR PSS PHUGI ƒz HQQGU HQQGS ƒz PVUGIW PVUGIU ƒzo™F2otthon IT PST ƒz 9 PSU PU HQQGT HIPT PSV temetõ PW ƒz PP ƒzo™F2otthonPVUGQV €etõfi2ƒF2ut™— f—j™sy2sF2ut™— PVUGSP PSW QI 9 HIPRGI PVUGPH PTH PHUGP QQ PHUGQ ƒz 9 PR HUSGIS h PTI PHUGR 5 QS — HUSGU ƒz ˜ PVUGSQ PHUGS ˜ ƒz — QU PHUGT ƒz PT — HQQGR i QQ PHUGU HPR 9 j ‚ PVUGPS RT PVUGQT PHUGV ud 9 ˜ f—j™sy2silinszky2ut™— — HUSGIR PV I ™ ƒz ƒz ˜ i PVUGSR PVUGQS PSRGR HIPW RR QH HPSGI HQQGQ HUSGIQ PVUGSS ™s—torn— ˜ 9 9 — PVUGQR Q HQPGU ƒz ˜ i RH PVUGRH kt QS ƒz QP PSRGIQ SR HUSGV HUSGIP PVUGQQ S — PVUGRI QU — QV QR PSRGIR ‚ 9 ƒz ‚ — ƒz PVUGPU PVUGQP PHUGIH PHUGIP 9 ˜ ˜ i U PVUGRP QT qázfog—dó2állomás PSRGU PVUGQI QW ST v

ƒz „án™si™s2wihály2ut™—W PVUGRQ PHUGIR

™s—torn— v v út PVUGPV 9 RI HUP PVUGQH 9 HUSGII temetõ PSRGV SV HPT

II PVUGRR PHUGIQ w

— ƒz ™ PVUGPW ‚ ˜ i RQ TH PVUGQWIQ PVUGRS PSRGW ™ PHUGIS 9 9 HUSGW HTRGI v HQQGI ƒz kt IS RS

HIPU HUSGIH PVUGRT PSRGIH PHUGIU ƒz

ƒz TP HIPV IU PVUGRU

HTVGIT HTVGQP v PSRGII 9 9 R IW PSRGIP 9 ƒz

PVUGRV

TR felterületi22h—tár2meglévõ ™s—torn— HTS HUTGW PI PHUGIV 9

i PVUGRW i

˜ PVUGSI TT PHUGIW 9

HIIS ƒz—lányosE™s—torn— ƒz PVUGSH i 9

HIPQ ƒz

˜ ‚ ˜ HTVGIS 9 ‚ ™s—torn— HQPGT

˜ ˜ 9

˜ ‚ ‚ 9

HIPPGPH — ƒz ˜

˜ ‚‚˜ i yrszágos2fõút v 9

HIIW ƒz ƒz 9

‚ ˜ HTVGQQ HTVGIH 9 v HQPGS 9 ™ ™ ˜ — ‚ út 9 9 ™ ƒz HTQ i 9 ‚ HIPPGIW HIPPGIV HTVGT HTVGV — ‚ ˜ ˜ — v ud HTVGU ˜ v ‚ ˜ ‚ út ƒz ‚ HTW ƒz HTRGR út — yrszágos2mellékút2@˜ekötõ2útA HIPPGR HIPPGS HIPPGT HIPPGU HIPPGQ —ny—ggödör — HTVGIU mk ‚ — HIPPGPQ — mk út — ƒz — — HUTGV — HIPPGPI — — ƒz ƒz HIPPGI ƒz ƒz ƒz ƒz ƒz ƒz HTRGS HQRGI ƒz felterületi2gyûjtõút — HIPPGPP —ny—ggödör ˜ HQPGP ˜ HPSGP HQH ƒz ƒz — HTVGIV k—rá ƒz HPWGI HQU Ñ m ƒz ƒz ƒz út ƒz — HTVGR HQPGR ‚ út HTTGI ˜ uülterületi2gyûjtõút2@fõ2dûlõútA2 HIPPGW v ƒz HTRGT HTVGIW ˜ ƒz v ™ HTVGPH HPSGQ ƒz v ‚ HUTGT — w2—2j2o2r2k2ö2r2ü2l út d ƒz v uerékpárút2E2meglévõ ƒz HQPGQ HTVGPI HTRGU HPU 9 ‚ HIPPGPR 9 2r2—2s2á2g2i2t2á2˜2l2—22—2z22o2r2s2z2á2g2ú2t2o2n f2í2r2ó2n2y2i2l2—2s 9 9 v d ƒz HTU út 9 — HIPPGPV v HQI ‚ HUTGR HPWGP 9 HQWGI ƒz v ƒz ™ ™ ™ SWEIPIH 9 9 — ˜ ƒz qázvezeték2E2n—gynyomású HTVGPP HTRGV ƒz ƒz

ƒz ƒz ƒz f ˜ ƒz HIPPGIU HPI 9 9 — — v ƒz ‚

— — rorg—sE™s—torn—

— — HTVGQ

HIPHGIQ ƒz 9

‚ 9

ƒz ƒz HTVGP HVRGIR HIPPGIP ƒz

HIPPGIQ ƒz

HUTGQ 9

HTVGPT ƒz HVRGIQ 9 ilektromosvezeték

d 9 ˜ ƒz v ƒz v 9 — 9 ‚ v — 9 SWEPIQR HRIGI HIPPGIS ƒz f ‚ út ˜ ˜ ƒz HTTGP HVRGP HSTGS HIPI HUTGP ‚ HTVGPQ ƒz †édõtávolság ƒz ‚ i HIIV HTVGPR ™ ˜ ƒz ƒz ƒz ƒz HIPPGIT g ˜ ˜ HTVGPS v rorg—sE™s—torn— — HTHGP ƒz ‚ ‚ ‚ — — HVRGU ƒz HTVGQI ‚ ˜ g2s2o2n2k2—2h2o2r2g2—2s ˜ — ˜ ‚ ‚ ˜˜ ˜ ˜ HVRGIT ˜ HTVGPU ‚ ‚ ‚ HTVGPV ˜ wûemléki2környezet2h—tár— ‚ ‚ ‚ HTVGPW ‚ HVRGW HPV HSTGR ™ HTVGQH HVRGV ƒz i ˜ i d ˜ HQWGP ‚ HVRGIS HSTGQ ‚ d ƒz ƒz ‚ — ƒz v HSS ƒz HIIUGI ‚ HVRGS HSTGU ˜ ‚ HIPPGPU v — v út ˜ ùùùùùùùùùùù d HUWGQ ˜ HVI — v ƒz mk ˜ ƒz — v e2táji2környezettel2v—ló2k—p™sol—t2védelme2@„elepülésképvédelmi2területA ‚ ˜ ƒz ƒz — ™ — ƒz ‚ mk HUUGR ‚ v ƒz ƒz ƒz ‚ p HIPPGPT SWEPIQS hi‚igƒui ™ i — ƒz út HVH ƒz HIPHGIP út ™ HSTGT v ‚ — g2i2g2á2n2y2k2ú2t — HVRGT x—tur—2PHHH2különleges2természetmegõrzõ2terület — ˜ ƒz — HUV HRIGP HIPPGPS ƒz HVQ v HUWGR ˜ — HTHGI HIIUGP ƒz út ƒz ƒz v út HSRGII ™ ƒz HVPGIR ƒz — HVPGI v HSU ‚ ‚ ˜ HVPGIU — d uunh—lmok HUWGPR HRH HIPHGII ™ ™s—torn— ‚ v HVPGIT ™ ƒz HVS ƒz HQWGQ rorg—sE™s—torn— HIPPGII ‚ v HVPGIS HVPGII HVPGIQ Ñ ƒz v v HVPGIP HSRGIH ™ ƒz HTIGP ‚ ‚ ™ — HIPHGIH v ˜ HIIQGI ˜ m—jor m—jor — ˜ ‚ ˜ ‚ v ƒz ƒz v v ƒz ‚ HQWGS ‚ töltés HTHGQ ‚ ƒz — — m—jor ™ HIPHGV HIPHGW HUWGS HTIGQ 99999 HIIUGQ i ˜ ‚égészeti2nyilvánt—rtás˜—2felvett2terület2h—tár— ƒz HIIT ƒz — ƒz HVPGIH HQV HUUGS udv—r ‚ út ƒz 9 ˜ ƒz v 9 9 HIPHGU HVPGR 9 HIPHGT ƒz HSRGT HUWGPQ ™ HTIGI HTHGR HIIQGP ˜ út 9 — HIPHGS ƒz ƒz 99 uiváló2termõhelyi2—dottságú2erdõterület2övezete2PHIT ƒz v udv—r — ƒz — HUUGT ƒz ‚ vágóhíd 9 HQWGT ƒz ˜ HUWGPP 9 ƒz HIPHGR HSRGQ —

‚ HVT ‚ 9 — ƒz ƒz ™s—torn— ˜ HSRGW ˜ ƒz HIIQGIV HUWGPI 9 ˜ ‚ ‚

HVPGP ‚ ˜ HUWGT út 9 ƒz

— ƒz —

HIPHGQ ‚ ˜ 9 ƒz ‚endszeresen2˜elvízjárt—2terület2övezete2@wegyei2„‚„2—l—pjánA ƒz ƒz

ƒz HUWGIW 9 ‚

HUWGIV HSW f

HUWGPH 9

ƒz ƒz ˜ ‚ HVPGW 9 HSV HUWGIU 9 mk

HIPHGP ƒz v HVPGV HTP — 9 ƒz ƒz 9 út mk 9 v 9 HIIQGIW HUUGI ƒz ƒz HIIUGR HUWGIR HUWGIT HVPGT HUWGU HVUGIR — ˜ „2ó2h2á22t ˜ w—gterület2@wegyei2„‚„2—l—pjánA d — HUWGIS ƒz i út ƒz ƒz ƒz út ‚ ‚ ƒz ƒz ‚ ƒz ƒz HVPGU HRRGQ HUUGU HUWGV v — SWEIPHW HIIQGS ‚ ƒz HUWGIQ HSRGR ˜ HIIQGT HVUGII ƒz Ökológi—i2folyosó ™ HIPHGI — ƒz ˜ ‚ HIIQGU út ƒz v HSRGP ‚ ƒz ˜ €2á2l2v2ö2l2g2y2e ‚ HUWGW ˜ ƒz út HIIQGV HIIP út HUWGIP HVUGIT ƒz ƒz HVUGP HRRGP „erületh—sznál—t2—l—ptérképen ƒz HIHHGIQ HWW út ƒz — ƒz HVUGQ ˜ HSRGV — n— „2o2l2v2—2j2l2—2p2o2s r — ƒz ™ ƒz ‚ ‚ HIIQGW ƒz ƒz HUWGII HVUGR — rorg—sE™s—to ƒz i2E2irdõterület ™s—torn— ƒz ‚ ƒz HVUGIQ ‚ ƒz HRS árok HIIQGIP HIHHGIR ˜ út ƒz ˜ ƒz árok HRQ HIII qyüjtõállomás ƒz HIIQGIR ˜ — qksz2E2q—zd—sági2terület2E2kereskedelmiD2szolgált—tó ƒz HIHHGP w út HRRGI HSRGI HIIQGIT ƒz HUWGIH HIIHGIR HVUGIP ™ ƒz ƒz ‚ ™ ‚ HWV árok ƒz ‚ — ƒz ƒz ˜ umüE2q—zd—sági2terület2E2mezõg—zd—sági HVUGS d ƒz HSIGI HRPGQ áF ‚ ƒz HIHHGIS árok ƒz HSHGI HVUGT — ‚ d u2—2r2j2á2n2o2s HVUGU ˜ ˜ ‚ v HVWGII ƒz országos2közút ‚ ukEsp2E2uülönleges2terület2E2sport árok ƒz HSQ d SWEIPHV ƒz i ™ ƒz út ƒz — HIHT HVUGIS HVUGW HSP HIIQGII ƒz HSHGP ˜ ‚ HIIHGIQ HVWGIH ƒix„€É„i‚ƒiq ˜ ƒz ƒz utem2E2uülönleges2terület2E2temetõ ™ ƒz ƒz — ƒz út — ƒz HIIHGV ƒz HSHGR ƒz u2ö2z2s2é2g2i22t2—2g2˜2í2r2t2o2k v út HVWGW HSIGR ƒz HIIHGU ƒz HIIQGIU ƒz HIHI HVV uÖu2E2uözlekedési2terület2E2közút ƒz ƒz HIIQGIH ƒz x HSHGS ƒz ˜ HIIHGT — HVWGV HSHGT HRVGV HRPGP d HIHHGQ v út HVWGIQ x2—2g2y2k2ú2t2l2—2p2o2s ˜ ™ ƒz ƒz †2e2r2e2s22k2ú2t 9 HSHGU ˜ — ‚ 9 ‚ ‚ ƒz HWPGR HVWGU ƒz HVWGIP ƒz 9 ‚ ƒz †t2E2†egyes2terület2E2településközpont HIIHGIP 9 ƒz

ƒz HVWGT 9

™ ‚ HIIHGII

SWEPHIP

HIIHGIH ƒz — ƒz HVWGIR 9 ˜ 9

ƒz — HSHGV 9 HSHGW

HIIHGQ ƒz Ñ9 ƒz

ƒz 9 ƒz vf2E2v—kóterület ƒz ƒz ‚ HVWGIU 9 ƒz HWPGS — HWPGT ˜ HIIR — HSIGQ HRPGI sziv—ttyíház — HWPGP HVWGIV ƒz HWPGQ ‚ x ˜ HIIHGP SWEPIQT ˜ ƒz HVWGIW ‚ ™ wsz2E2wezõg—zd—sági2terület2E2tö˜˜ségé˜en2szántó ƒz — — ‚ —

ƒz HWPGU SWEPIQU HRVGU — ‚

HWPGV ‚ ƒzƒz HVWGPH HIHP ƒz ƒz ™s—torn— ƒz — — HWI HRW út — ƒz ‚ wgy2E2wezõg—zd—sági2terület2E2tö˜˜ségé˜en2gyep ƒz — — ‚ út 9 9 HVWGPI 9 9 ˜ ƒz ƒz 9 9 HRVGT HIIHGI — 9 ‚ HIHHGR 9 HIHW ƒz 9 ˜ wk2E2wezõg—zd—sági2terület2E2kertes út ƒz ƒz 9

9 HRVGS ƒz

9 HRVGR — 9 ˜ ‚ HRVGI q2á2t2h2—2l2m2—2l2—2p2o2sHRVGQ 9

ƒz ˜ 9 9 ƒz mk2E2wûvelés˜õl2kivont2terület HIHHGS HWPGW ‚ ˜

ƒz

˜ ‚ ˜ 9 9

ƒz HVWGSW ‚ ™ 9 ƒz

ƒz 9 ™

— ‚ —

˜ ‚ 9 töltés

HIHVGI ˜ 9 ‚ †2E2†ízg—zdálkodási2terület HWQ ™s—torn— ƒz

ƒ2ó2s2k2ú2t 9 ƒz

˜ ‚ ƒz HIHHGT ˜ ‚ ‚ HVWGIS 99

ƒz ˜ ˜ ‚ 9 ‚ ™s—torn— ™

HWPGI ƒz 9

HWH HVWGST ™ ˜ HRTGS

9 2E2öldterület2@közp—rkA

˜ ˜ 9

HIHHGU ‚ 9 ‚ ‚ ƒz 9

˜ ‚

ƒz HWPGIH ˜ 9

ƒ2z2—2l2á2n2y2o2s ‚ 9 HIHVGU ƒz 9 9 ƒz ‚ HWRGIP 9 HIHHGV HVWGSV

út HWRGV HVWGPR HWRGT HWRGIH ƒz HWRGU ƒz ™ HWRGS — — ‚ HWRGW ˜ ˜ HIHVGP HIHHGW ‚ ƒz ƒz ƒz HWRGIQ HWRGIR

HIHVGT ƒz ƒ2ó2s2k2ú2t— ˜ ‚ ƒz — — — ƒz HVWGPQ HWRGR ƒz — ™ ‚ ƒz ƒz ƒz ƒz — ‚ ƒz ƒz

ƒz hi‚igƒui HIHHGIH HWRGQ — ƒz ˜ ƒz ƒz uálló2™s—torn— ™ uékE HVWGQ ‚ HWUGI HVWGPS HIHVGQ HWRGP — ƒz HRU HWUGP ˜ ƒz ƒz r2—2t2á2r ƒz ‚ ƒz út — HIHVGR HIHHGII ƒz HWS töltés út ƒz ƒzHIHQ töltés út ƒz HWRGI HVWGQH HIHVGV HWT ƒz SWEIPHT

ƒz HVWGPT

ƒz HVWGPV 9 9 9 9 HVWGPW 9 9

HVWGRP ƒz 9 9 HIHRGQ HVWGSR ™ HIHVGW HIHRGP HVWGRI ƒz ƒz HVWGPU ‚

x2—2g2y2m2i2h2ó2k2E2k2ú2tƒz 9 9 ƒz ƒz

töltés ƒz HIHRGI HVWGRW HVWGQU 9 9 HIHU uékEuálló2™s—torn— ƒz

HVWGQS IXIHHHH töltés ƒz HVWGRH 9 9 ƒz HVWGQR HVWGQI HVWGSP ƒz HVWGQP HVWGRU HVWGRQ HVWGRV HVWGRT HVWGRS PHIW HVWGSQ HVWGQQ

HVWGSS 9 9 HVWGSH ƒz

ƒz ƒz

9 9 ƒz HVWGSI HVWGQT ƒz

ƒz

9 9 ƒz ƒz ƒz HVWGRR ƒz ƒzƒz ƒz „2o2j2á2s2o2s22d2û2l2õHVWGQW

ƒz Ʉi‚ƒiq „i‚Üvi„pivreƒxÁvÁƒ2†sƒqÁve„e 9 ƒz 9 ƒz ƒz

HVWGQV †ES 9

HIHS ƒzƒz 9

99 sqeqe„Áƒs2„i‚Üvi„

fi‚i„„ 9 uékEuálló2™s—t ƒz 9 9 9 orn— ƒix„€9 töltés ƒz

‰ÓÚtpevtöltés ƒz

fi‚i„„‰ÓÚtpev

RUF2szF2fi‚i„„‰ÓÚtpev HIHGS

i HIHGPH v „É€i2u֐ƒÉq v

WQ RT WI RS „i‚Üvi„pivreƒxÁvÁƒ2†sƒqÁve„eHUGP VW RR VU RQ

fiv„i‚Üvi„2Ƀ2uւx‰ii„i i VS RP VQ RI HIHGIU ™ VI RH PHIW SQ UW v

™s—torn— —ny—ggödör IHR QW SS UU

HUGI IHP QVGI ST

US HT mk SU QUGP UQ v SV WV QUGI

x WT SW UI QTGP HIHGV

WR TH TW QTGI v WP TU TIGI HIHGIT HSGPH i HIHGIS WH QS RUF2szF2hi‚ TP TQ VV QR v

TR VT QQ v VR v TS TI QP 9 VP HSGIW HIHGIR 9 TT HIHGIQ TUW T v VH SW TUVGP TU TUUGI u QH v 99TUH HSGP UV TTW TURGPqy u HSGIV TV UT TTU u TUUGPqy 9 TUT

—ny—ggödör SU PW TTVu

HSGIU v UH TTQ TTTu TUQ TUPu TU

UR

SS u u

uTTS9

UI PV TSR TSW u u qy HSGIT v ƒz UP UP 9 9

u TST u 9 SQ PU TSH TTR UH TSS v UQ TRU TTP 9 SIF TSQ HSGIS PT TSI ƒz TTH u TV TRSGP u u u qyTTI UR RW PS ƒz TRWGP qy TT ƒz HSGIR v TRQ TSP qy RU TQW ƒz PR TQV TRWGI

US TR u RS ƒz u HSGIQ v põ2ut™— uu TRT HSGQ UT PQ TQU u HIQU ™s—torn— TP TRR v 6 u

HSGIP RQ — TH PP TRHTRI u UU ˜ HSGII RI TQT u v mk PI ‚ u HIQT THRGT TQR u HSGIH v 6 TQS UW QWG˜ v SV PHGP — TQP ˜ VH út THRGS TQIGS TQQ u ST HIHGIV ƒz u HSGW v PHGI árok út TQIGQ TQIGT v VI QWG˜ SHH GI u u mk SR THRGV ƒz TQH TQIGR QU u v ƒz RWW uTQIGI VP SP SHPGI THRGP TPV IW u SHPGPu THRGR u u SHQ qy SHRGI u TPS u TPW u HSGV SH IV SHRGP u THRGU TPU VQ SHSu THQGR u u u v QS u TPP u THRGI u HSGPP SHTGI u TPR QQ IU u TPH HSGU SHTGPu u u út TIV QI TPIGS VS ITGP SHU SHV u u RV u u v u TIT u TIW út VT ITGI SHW THQGQ SWT u PW u THP TIU HR RT SIH u ƒz TIQ 6 6 v SIIGP u Íreg2szõlõs2kert s PU u 5 RR 6 VU IS SIIGI TIR HIQ sporttelep uSIQ u u HSGT SIR THI TIH QI PS u SIS u VV RP u ƒz u TIP i IR SIT THH uSWW THV u v HSGPI u SIU PQ VW RH u SWV uSWU u SWR THT THW u

QV SIV u IQ u SIW SWI qy WH SVU u THU u ˜ u PI QT u SWS WI — 6 SPP u u HQ QR IP HIHGIW SVR u SWP WP SPI u lõtér v u SPS u SVH ƒz SWH IW u f2 WQ QP IIGP SPT SUV SVT u SPU u u u

QH SUT u IW—F qy HSGPQ WR IIGI SPV SPW SURGP SVP PV u u u HP SQHút SUPGP SUW IU u WS IHGI SQI u SQP u SUI qy SUU i u PT u SURGRSUS árok SQR u u IS SQQ u HSGS ƒz WT PR u STW ƒz W SQT u SQU STVGI SUPGIu SUQ HIS v WU PP STVGPSUH VGR u u u qy m—jor PH IQ u WV SQV SQWGI u u VGQ u WW IV IQ STT u ƒz u STR II STP IT U SQWGP IHH SRH SRQ u u u SRS Íreg2szõlõs2kertu STH u uSTU u SRU u u SSTGP u u STSu SRW u W T SSV STQ IHI SRP u SSI u út u IR u SSQ SSS SRR u STIu SRT u S SRV u SSR u SSTGI IP U u u u —Æ IHP ÁltFiskF SSH SSU SSW HIR R HIHGP SSP

S IH 9 95o ™s—torn— IHQ PGP ƒ5 V 9 IPS 9 i HSGR IHR IPT út IPV T IPQ

RVQGI IHS 9 IPUGP IPWIQH tózsef2ettil—2ut™— 9 — RVQGQ PGR IQI R IPI IQP R Q RVQGR P I —Æ út RVQGS QWIGP IH U II T S I HIP

RQR v IP W V IHT P 9 vízmû IQQGI

RVQGIQ Óvod— IHVGS IQQGP

IHU 9 SWEPHSQ P ˜ RVQGIP IHVGW irod—ház IPHGQ R

út ™ IPP T V

QWIGI RVQGV RVQGII RVQGIH RVQGW RVQGP IHVGT U UG— IH

RVQGIR IHVGIH ú uossuth2ut™— IP 5 9 5o IR v RRP IHVGP wüvFházF S SG— P RVQGT 9 IT QVWGI I RRQ Q IV RTQ árok RQQGP QWP P IUV ITP PH RTP RRT IHVGQ 9 IIWGP W II 9 R P RRRGI PG— RQP QVWGP z IIUGI Q IQ 5kt RTI RQI RRU R IPHGR RRV 5 RSP ƒ QVV RRWGI IIHGI ITQGI ITI IS RTH RRWGP ÁltFiskF IU RQH QHSGP I PH „—ná™sház IW PI QVU IUW T RPW QWQ T IIHGT QG— ISW RPV RSV RRRGP Q —Æ IIV ITQGP IQU V IIWGI ITH RSI wázs—ház IW QT ÁruházIIHGS QVT IIHGQ S

RSR RSQ RST RSS RPU QR RSU IQT QWR QVS QHSGIS gukF ITRGI P P IH R oP QWSGI IP 5 IVH IHW 5iI I QHSGR QP IR V ISV QVR QHSGIT QHPGIHQHPGW III QWSGR QHSGSHQ IQSGI IQRGI I IT ITRGP IIUGQ R IQRGS IQRGT IUG˜ QH PR IV QHPGII árok R IH IQV RPS QWT PV PT PP PH QHPGIP IQSGP QHPGS R IU QHPGV U IQRGU QVQ QHPGIS IVI QHSGSI QHSGQU QHSGQV QHI ISU Q IIUGR IQRGQ QWU QVP RRH ‚ákó™zi2ut™— QHPGIT IS IIQ ITS Q IQW T QWV QVI QHSGS qondozási2központárok T PQHGI IVP IP árok RPRGP S IQ QVH QHSGQT II W U S QHPGIU IST QWW QHSGIW QHPGIV QHPGP W eszpresszó V RPQ közter IRH QUW V S U edy2 IIRGQ PPW S IVQ RHH V QHSGT T ITT RPPGP QHSGSR QHSGSP

Q QHRGR QHSGSQ QHRGQ kt QHRGP QHRGT QHRGS IR QHSGQR QHRGU IIRGR ISS RPPGI RHI QUVGP QHSGRP indre2ut™— V QHPGU PPVGI

ület

QHSGPH QHRGV féke2ut™— runy—di2ut™— IH IH IVR QHSGUkt IRI V IIRGS RPIGP U

II

RPIGI S U QHQGP kt RHP QUUGP QHSGQQ QHPGIW ITU IH RPH QHSGRQ QHRGI T PPVGP W IP IVS ISR QHSGV QHSGSS QHQGQ SG˜ PPU IT IQ IRP RIW QUH QHSGST IP IP kt RHQ QHSGRR QHQGW S felvásárló2telep R

QUUGI QHSGIR ITV ISP

RIV W fo™sk—i2ut™— QHQGR IVT IV QHSGW IR IS PQIGQ IR IR IRQ QHSGQW Q

RHR IH RIUGP QHQGV II QUT QHSGPQ P játszótér RHSGI QHSGIH U PPT IVU ITWGI ISQ PH RIT RHSGP QUS IT QHSGQI QHRGIP P IT IRR RHT I pelsz—˜—dulás2ut™—R QUR QHQGU PQIGR IT IVVGI ITWGP T PP RIS RHU QHQGIRk IV IRS IQRGR IV 5 QHSGII PVI PPS V IV QUQ II temetõ I IP RIR RHW QHQGIQ QHQGT PPG— IUI IH PQIGS IU RIQGI IVG—F IVVGP IRT PPRGP PH RIQGP IP U QHSGIP QHSGPS QHSGPW W RHV QHSGRU IW Q QUI PH PPRGI IUP PWW PHF IVW PR RII PP PQP PPQ PI IRU IQ PUS PPF

PT HUR árok QHSGPU II PUT PPP IUU IUQ PR RIH kt QHSGRW PWVGQ PUU W IWH IRV HUSGPU PUV PR út HUSGPR út PQR PV PWVGP PUW IIF PVH PPI PQ IRW IITGP €etõfi2ƒF2ut™— PT IWI HUSGPP PPH QH PQS IQ IUR ISH PWVGI PT

PS HUQ PV HUSGPQ árok árok PIW IWP ISIGI ƒz IS temetõ árok PUR PQT QP IUT PV PWR hózs—2qyörgy2ut™— ISIGP PUQ QH j IR HUSGPI 5 i PIV IU PUP PQU IWQ QR IT PWP QP ƒz HUSGQ PQV IW PIU m—jor IVF IWR ƒz PUI QT H PVUGS PWH PI U HUSGPV HUSGPH PQW QR PIT IWS ƒz — PH PUH QV PVUGR ˜ i W PQ

PRH QT ™s—torn— PIS IWT HUSGIW PP PVW II PVUGU PTW RH — ƒz ˜ i PVUGQ IITGQ QV PTV RP IQ PS IWU PVV PRI IITGI PIR HUSGIV PR PVUGV PVUGP — ƒz ˜ i PU PVUGI RH IS PT PTU IWV HUI PS PIQ út fuszmegállók ˜ ST PVUGW IWW RR PRP PU PVT RP IU PSI PIP RT i PV —Æ PQ PTT PSP HUSGPT PVUGIQ pelsz—˜—dulás2ut™— SR PVUGIH PVUGIR RR PVS QH PTS PRQ PW PIIGS PHH IW ƒzint˜eni2közúti2™somópont RV PI ƒ — PTR PRS QI SH QP HUH PVUGIS f—j™sy2silinszky2ut™— PVR PSH PRT PRV sntézmények2jele SP PRW PIH PHI PVUGII I RT ƒz IW PTQ PRU PHP SP PI Q egyházi2központ i S PHWGP SR PVUGIT SH PVQGP W U PHQPHRGP PHRGI ú PVUGIP RV II PTP P PHS — IQ R kegyeleti2p—rk IU f—j™sy2silinszky2ut™—T SH PHV ˜ PVUGPI IS PSQ V k ‚ HUSGT HUSGIT PVUGPQ RP IH PHT IP PSRGI SV ST ƒz RV SP ƒz PVUGQU IR PSS PHUGI PVUGIW PVUGIU IT PST mûvelõdési2központ ƒzo™F2otthon PSU PU PP ƒzo™F2ott PSV €etõfi2ƒF2ut™—PW z PVUGSP PVUGQV PSW f—j™sy2sF2ut™—PVUGPH QI PTH PHUGP QQ PHUGQ HUSGIS PR 5h PTI QS PHUGR — HUSGU ƒz ˜ PVUGSQ PHUGS ˜ okt—tási2központ— silinszky2ut™— hon QU PHUGT i PT PHUGU o PVUGPS PVUGQT QQ PHUGV HPR ud ‚ ˜ RT f—j™sy2 — HUSGIR PV I polgármesteri2hiv—t—l ƒz ƒz ˜ i PVUGSR PVUGQS PSRGR HPSGI HIPW HUSGIQ PVUGSS RR QH ™s—torn— i — PVUGQR Q ƒz ˜ i RH PVUGRH kt PSRGIQ QS QP SR HUSGIP PVUGQQ S — HUSGV PVUGRI QU — sportközpont QV QR PSRGIR s ‚ — ƒz PVUGPU PVUGQP PHUGIH PHUGIP ˜ ˜ i U PVUGRP QT PSRGU ST ƒz PVUGQI QW v „án™si™s2wihály2ut™—W PVUGRQ PHUGIR v út szo™iális2intézmény PVUGPV HUP PVUGQH RI HUSGII PSRGV SV h temetõ II PVUGRR PHUGIQ HPT — ƒz ™ PVUGPW ‚ ˜ i PVUGQW PSRGW RQ TH temetõ IQ PVUGRS PHUGIS HUSGW HTRGI v ƒz kt j HUSGIH IS PVUGRT PSRGIH RS PHUGIU ƒz TP HIPV qázfog—dó2állomás HTVGIT IU PVUGRU v PSRGII R HTVGQP PSRGIP w PVUGRV felterületi22h—tár2meglévõ HUTGW ™s—torn— HTS TR PHUGIV i PI IW PVUGRW i yrszágos2fõút PVUGSI TT ˜ PVUGSH PHUGIW yrszágos2mellékút2@˜ekötõ2útA ƒz i felterületi2gyûjtõút HTVGIS uülterületi2gyûjtõút2@fõ2dûlõútA2 ˜ ™s—torn— — ƒz ˜ uerékpárút2E2meglévõ i HIIW ƒz ƒz qázvezeték2E2n—gynyomású HTVGQQ ilektromosvezeték HTVGIH v út HTQ i HTVGT — †édõtávolság HTVGV v ud ˜ wûemléki2környezet2h—tár— út HTVGU ƒz HTW x—tur—2PHHH2különleges2természetmegõrzõ2területƒz HTRGR út

uunh—lmok —ny—ggödör Ñ HTVGIU mk — 9999‚égészeti2nyilvánt—rtás˜—2felvett2terület2h—tár— mk út ‚endszeresen2˜elvízjárt—2terület2övezete2@wegyei2„‚„2—l—pjánAHUTGV — uiváló2termõhelyi2—dottságú2erdõterület2övezete2PHIT ƒz HTRGS „erületh—sznál—t2—l—ptérképen —ny—ggödör Ñ i2E2irdõterület HTVGIV HPSGP HPWGI qksz2E2q—zd—sági2terület2E2kereskedelmiD2szolgált—tó ƒz umüE2q—zd—sági2terület2E2mezõg—zd—sági ƒz ukEsp2E2uülönleges2terület2E2sport HTVGR utem2E2uülönleges2terület2E2temetõ HTTGI ƒz HTRGT uÖu2E2uözlekedési2terület2E2közút HTVGIW ˜ †t2E2†egyes2terület2E2településközpont v HTVGPH vf2E2v—kóterület ƒz v wsz2E2wezõg—zd—sági2terület2E2tö˜˜ségé˜en2szántóHUTGT w2—2j2o2r2k2ö2r2ü2l út PHIW ƒz wgy2E2wezõg—zd—sági2terület2E2tö˜˜ségé˜en2gyep ƒz wk2E2wezõg—zd—sági2terület2E2kertes HTVGPI HTRGU HPU mk2E2wûvelés˜õl2kivont2terület f2í ƒz †ET †2E2†ízg—zdálkodási2terület HTU v út HUTGR 2E2öldterület2@közp—rkA ƒz HTRGV

1.14.2. Telekstruktúra, épületállomány és építmények vizsgálata, önkormányzati ingatlankataszter Tépe a 47. sz. főút közvetlen szomszédságában található, de átmenő forgalomtól mentes, csen- des, családias hangulatú település. Két egymásra merőleges széles utcára szerveződik, egy tu- catnyi keskenyebb kiszolgáló úttal. Az egész települést földszintes épületek alkotják, mely alól kivételt képez a településközpontban álló református templom, és a déli településrészen talál- ható fsz+ 1 emeletes épület, a nagyváradi káptalan egykori préposti kastélya. A Történeti településrész a belterület mintegy 40 %-át teszi ki, magába foglalva a néhány ugyancsak földszintes, de léptékében kicsit nagyobb közintézmény által alkotott településköz- pontot is. A belterület nyugati- délnyugati – déli szélei „Később beépült lakóterületek) későbbi időben kerültek beépítésre. Megjelenésében hasonló a történeti településrészhez, de nagyobb arányban találhatóak előkertes lakóépületek. A Történeti településrész a belterület mint-egy 40 %-át teszi ki, magába foglalva a néhány ugyancsak földszintes, de léptékében kicsit nagyobb közintézmény által alkotott településköz- pontot is.

A történeti településrészen az épületek nagyobb arányban állnak az utcavonal felöli telekhatá- ron, de ha attól hátrébb épültek, akkor is csak kicsi 1-2 méteres előkertek létesültek. E beépí- tések esetén, általában tömör kerítések épületek, de a lakóépületek utcára néző, ablakos hom- lokzatai előtt, a kerítések áttörtek, hogy az utcára megfelelő kilátás nyíljon. Az utcavonalra épített lakóépületek mellett, gyakoriak az ugyancsak utcavonalra épített gazda- sági célú melléképületek, melyek stílusukkal, anyaghasználatukkal és színükkel, egy építészeti együttest képeznek. a település két meghatározó útjának kereszteződésénél helyezkednek el a közösségi épületek. nagyobb ingatlanokon, földszintes, de a családi házaknál nagyobb párkánymagasságú, több- nyire utcával párhuzamos nyeregtetővel fedett épületek.

Oldalhatáron álló, földszintes, utcavonalon, vagy attól 1-3,0 távolságra (előkerttel) elhelyezett épületek, utcára merőleges tetőgerincű kis- illetve teljes kontyolású, vagy oromfalas, ritkábban utcával párhuzamos tetőgerincű épületek változatossága alkotja a jellemző utcaképet. A széles utcán egymás után sorakozó szalagtelkeken sok régi, jó arányú épületek, kerítések, és kapuk maradtak meg.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 68

„É€i2u֐ƒÉq út „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† sx„ɐwÉx‰iu2†sƒqÁve„e fiv„i‚Üvi„2Ƀ2uւx‰ii„i PHIW

x —ny—ggödör ™s—torn—

V W

ár ok —ny—ggödör

s—torn—

árok út

út

Íreg2szõlõs2kert

lõtér

út

árok

Íreg2szõlõs2kert

út

ÁltFiskF ™s—torn—

út

vízmû Óvod—irod—ház

út

árok wüvFházF kt „—ná™sház ÁltFiskF

wázs—ház Áruház gukF árok qondozási2központárok árok

közterület eszpresszó

kt

kt kt p

kt felvásárló2tele játszótér

temetõ

árok út kt út

temetõ árok árok árok

™s—torn—

ƒzo™F2otthonƒzo™F2ott

hon

™s—torn— kt

temetõ

kt

felterületi22h—tár2meglévõ ™s—torn— sntézmények2jellege ™s—torn— igészségügyD2szo™iális út ud igyházi út út sg—zg—tás —ny—ggödör uereskedelemD2vendéglátás út

ykt—tásD2mûvelõdés —ny—ggödör PHIW ƒport „emetõD2kegyeletip—rk †EV „É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† ɀ̈́wÉx‰iu2†sƒqÁve„e22fiv„i‚Üvi„ PHIW

x

felterületi22h—tár2meglévõ Épületek2 uözépület2és2közintézmény2E2˜elterület

v—kóépület2E2˜elterület PHIW q—zd—sági2és2melléképület2E2˜elterület †EU Üzemi2épület2E2˜elterület

1.14.3. Az épített környezet értékei A.) Településtörténeti összefoglalás

Tépe Árpád kori település. Első írásos említése 1222-ben a Váradi Regestrumból való. Ekkor magánbirtokos tulajdonában volt, majd a tatárjáráskor minden bizonnyal elnéptelenedett, mert az 1291-94 közötti váradi püspöki tizedjegyzékekben már nem szerepel a neve. Újranépesedve 1285 tájékán már IV. László Debreceni Rofoin bánnak adományozza, aki többi bihari faluval 1311-ben unokaöccsének Dósa Nádornak ajánlja fel, megtar tva a birtok haszonélvezetét egé- szen 1318-ban bekövetkezett haláláig. Egyházas község, papja az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint tizedet fizetett. A falu 1400 körül a Debre ceni-család kihalása előtt kikerült az urada- lomból, 1421-ben Polyán fia Mihály örökös nélküli halála után a király Kovári Pálnak adja, 1470 előtt viszont már a váradi nagyprépost a földe sura. Az 1552. évi adóösszeírás 40 jobbágy- telket regisztrál, ami a korabeli viszonyok között t ekintélyes népességszámú települést feltéte- lez.

Első katonai felmérés Tépe az ún. bihari „kishajdú” városok közé tartozott, amelyek a Bocskai-féle kiváltságolásból kimaradva később lettek hajdútelepülések. Tépe hajdú birtokba juttatását 1617. május 20-án Bethlen Gábor fejedelem rendelte el. Hajdújoga Várad török kézre kerülte után (1660) gyakor- latilag megszűnt, a többi 19 kiváltságolt kishajdú településhez hasonlóan. A török 1692-ben történt kiűzése után I. Lipót császár sem volt hajlandó visszaállítani egykori kiváltságait, s így ismét a váradi nagyprépost birtoka lett. A jobbággyá vált lakosság azonban korábbi jogait szá- mon tartotta, s változatlanul használta a hajdúkiváltságait kifejező, 1627-ben készült pecsét- nyomóját.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 69

II. katonai felmérés

A pecsétnyomó alapján ismert címer a település lényegében mindmáig megőrzött szimbóluma. Tépe névtörténetének főbb állomásai a történeti források tükrében: Thepa (1222), Thepe (1274), Chopa (1332), Tépe (1785-). Közigazgatási jogállását és hovatartozását tekintve 1882- ig Bihar vármegyéhez tartozó község, majd nagyközség, a közigazgatási reform után, 1950-től Hajdú-Bihar megyéhez tartozó önálló tanácsú község, 1973-tól nagyközségi közös tanácsú társközség Derecske székhelyközséggel, 1985-től közvetlen megyei irányítású nagyközségi közös tanácsú társközség, ugyancsak Derecske székhelyközséggel, az 1990-es évek elejétől ismét önálló község.

B.) A település címere

Tépe első írásos említése a 13. század elejéről (1222) való. Egyházas község, földesura a 16. században a váradi nagyprépost. Báthory Gábor 1613-ban hagyta jóvá és erősítette meg az itt lakó hajdúk birtokvásár- lását. Kovács Péter és tiszttársai, valamint az alattuk szolgáló mezei katonák nyolcszáz forint lefizetése mellett Tépe földesúri birtokába jutottak. Ez nem a telepítés éve, csupán a birtokvásárlásé. Az viszont igaz, hogy Kovács Péter a vásárlás pillanatában Hosszúpályiban lakott, korábban pedig Hadházon. A tépei hajdúk birtokba iktatását 1617. május 20-án Bethlen Gábor fejedelem rendelte el, s azt a váradi káptalannak tette kötelességévé. Tekintettel arra, hogy a fenti oklevelek tulajdonképpen adásvételi

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 70

ügyletet tartalmaznak, nem kerül sor címeradományozásra sem. Ennek ellenére a tépei hajdúk épp úgy használtak címert, mint a többi hajdútelepülés. Ezt egy 1627-ben készült pecsétnyomó alapján ismerjük. E szerint a címerpajzsban, annak heraldikai bal oldalán kivont, egyenes kardra tűzött török fejet tartó páncélos jobb kar látható, a heraldikai jobb oldalon pedig egy befelé néző, fecskefarkas (gonfalon típusú) hadi lobogó látható. A zászló motívuma több haj- dúváros címerében felbukkan., így például Szoboszlóéban vagy Dorogéban. A pajzs felet a sisakdísz helyén ötágú korona látható. Tépe hajdújoga – gyakorlatilag legalábbis – Várad török kézre kerülte után (1660) – megszűnt, a felszabadító háborúk után pedig a császári udvar korábbi jogait nem volt hajlandó elismerni, így ismét a korábbi földesúr, a váradi nagyprépost földesúri birtoka lett. A jobbággyá lett la- kosság azonban korábbi jogait számon tartotta, hiszen változatlanul használta a hajdúkiváltsá- gait kifejező pecsétnyomóját. Az Országos Községi Törzskönyvi Bizottság a települések címereinek számbavételekor Tépe címerét 1911-ben a következőképpen határozta meg. A vörös színű címerpajzsban az 1627-es pecsétnyomó címerképét kell alkalmazni, azzal a kivétellel, hogy a fecskefarkas hadilobogó nemzetiszínű zászló legyen. Ezt a megoldást más esetekben is alkalmazták, így lett például Hajdúdorog címerében az ugyancsak fecskefarkas lobogó helyett nemzetiszín zászló. Előírták azt is - mivel sisaktakaró sisak nélkül nem alkalmazható -, hogy a pajzsra korona helyett koro- nás sisakot kell helyezni. A sisaktakaró színét pedig jobb oldalról kék-ezüst, balról pedig vörös- ezüst színben határozták meg.

C.) A településszerkezet történeti kialakulása Tépe a 47. sz. főút közvetlen szomszédságában található, de átmenő forgalomtól mentes, csen- des, családias hangulatú település. Két egymásra merőleges széles utcára szerveződik, egy tu- catnyi keskenyebb kiszolgáló úttal. Az egész települést földszintes épületek alkotják, mely alól kivételt képez a településközpontban álló református templom, és a déli településrészen talál- ható fsz + 1 emeletes épület, a nagyváradi káptalan egykori préposti kastélya. A Történeti településrész a belterület mintegy 40 %-át teszi ki, magába foglalva a néhány ugyancsak földszintes, de léptékében kicsit nagyobb közintézmény által alkotott településköz- pontot is. A belterület nyugati- délnyugati – déli szélei „Később beépült lakóterületek) későbbi időben kerültek beépítésre. Megjelenésében hasonló a történeti településrészhez, de nagyobb arányban találhatóak előkertes lakóépületek.

A falu két táj határán, a Nyírség déli szegélyén, illetve a Berettyó fiatal hordalékkúpjának északi peremén helyezkedik el. Így a felszínen elhagyott medrek sorozatát lehet látni. Ezek már zömében feltöltődtek, helyüket csak elnyúlt mélyedések, nádasok jelzik. A falu egy szabályo- zott vízfolyás, a Tépei-ér partján fekszik. A felszín löszös, ártéri üledékek borítják. Az egykoron a folyók partjait ligeterdők, végelátha- tatlan mocsarak kísérték. Ma a táj jórészt megművelt szántóföld, melyet itt-ott rétek, legelők tarkítanak. A gyep- legelő területek az igazgatási terület északi felében találhatók, melyek a belterületet a délnyugati oldal kivételével, erdősávokkal váltakozva ölelik körül.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 71

A külterület északi, északnyugati részén kisebb, de egybefüggő gyepterületek a Bihari- sík Tájvédelmi Körzet részét képezik. A tájvédelmi körzet bővítési elhatározásai között kapott he- lyet, a belterülettől déli irányban, a Horgas csatorna két oldalkán elhelyezkedő gyepterületek. Az igazgatási területet behálózó jelentősebb vízfolyások: a Kálló, a Szalányos, és a Horgas nevű csatornák, mint természetes vízfolyások. A belterület felől megjelenő táj (legelő területek) képe, és a település felé közúton közeledve, a legelő területek mögött feltáruló település látványa része a település megőrzendő értékeinek. D.) Hagyományok, épületjellemzők, utcahálózat

A Történeti településrész a belterület mint-egy 40 %-át teszi ki, magába foglalva a néhány ugyancsak földszintes, de léptékében kicsit nagyobb közintézmény által alkotott településköz- pontot is. A történeti településrészen az épületek nagyobb arányban állnak az utcavonal felöli telekhatá- ron, de ha attól hátrébb épültek, akkor is csak kicsi 1-2 méteres előkertek létesültek. E beépí- tések esetén, általában tömör kerítések épületek, de a lakóépületek utcára néző, ablakos hom- lokzatai előtt, a kerítések áttörtek, hogy az utcára megfelelő kilátás nyíljon. Az utcavonalra épített lakóépületek mellett, gyakoriak az ugyancsak utcavonalra épített gazda- sági célú melléképületek, melyek stílusukkal, anyaghasználatukkal és színükkel, egy építészeti együttest képeznek. A település két meghatározó útjának kereszteződésénél helyezkednek el a közösségi épületek. nagyobb ingatlanokon, földszintes, de a családiházaknál nagyobb párkánymagasságú, több- nyire utcával párhuzamos nyeregtetővel fedett épületek.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 72

Oldalhatáron álló, földszintes, utcavonalon, vagy attól 1,0-3,0 távolságra (előkerttel) elhelye- zett épületek, utcára merőleges tetőgerincű kis- illetve teljes kontyolású, vagy oromfalas, rit- kábban utcával párhuzamos tetőgerincű épületek változatossága alkotja a jellemző utcaképet. A széles utcán egymás után sorakozó szalagtelkeken sok régi, jó arányú épületek, kerítések és kapuk maradtak meg.

A történeti településrészen általánosnak számít a sárgásvörös- barnás cserépfedés. A homlok- zatok színe a tört fehértől, halvány sárgától kezdődően, a sárga, drapp, sárgás vörös színig, illetve annak különféle árnyalatáig tartanak. A hidegszínűre festett homlokzatok (kék, zöld ár- nyalatai) idegenül hatnak a településképben. A kerítések színében a barna, szürke, a vörös, téglavörös árnyalatai dominálnak, de előfordul, és elfogadható színnek számít a szürkészöld is. A kerítések eredetileg tömör fa deszkakerítések voltak, melyeket később részben felváltottak az előregyártott beton oszlopok közötti vízszintes betonelemekből rakott kerítésmezők, de a kis előkertű épületek ablakos homlokzatai előtt, mindig áttört kerítésmezők készültek.

A volt préposti kastély (ma szociális otthon) emeletes épülete kiemelkedik a környezetéből. Körülötte, illetve a déli oldalán húzódó Táncsics utca mentén az átlagosnál is több lakóépület áll kint az utcavonalon. Hasonlóan kiemelkedik környezetéből az uradalom egykori magtár épülete is.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 73

A telkek beépítése jellemzően oldalhatáron álló. Az épületek meghatározó többsége ténylege- sen az oldalhatáron áll, csak kivételes esetekben helyezték az oldalhatártól 1,0-1,5 méter „csurgó távolságra”. A történeti településrészen az épületek mintegy 30%-a utcavonalon áll, míg a többi ingatlan esetében, előtte kis (1,5 m, legfeljebb 3,0 m mélységű) előkertet alakítottak csak ki. A településközpontban, és néhány utcaszakaszon azonban, az utcavonalon álló épüle- tek határozzák meg a településképet.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 74

Beépítésre nem szánt területek A kevéssel több mint 23 km2 nagyságú település természet földrajzilag a Berettyó-Kálló köze kistáj része, ahol az éghajlat mérsékelten meleg és száraz. A falu két táj határán, a Nyírség déli szegélyén, illetve a Berettyó fiatal hordalékkúpjának északi peremén, a Tépei-ér partján fek- szik. A felszínt löszös, ártéri üledékek borítják. Egykoron a közeli folyók partjait ligeteredők, végeláthatatlan mocsarak övezték. Ma a táj jórészt megművelt szántóföld, amelyet itt-ott rétek, legelők tarkítanak.

Megalapozó vizsgálatok Tépe község – 2018. év 75

E.) Műemlékek, műemléki terület, egyedi értékek

A település adottságait figyelembe véve nem tud az idegenforgalomból jelentős bevételekre szert tenni. Számára lehetőséget a közelében elhaladó jelentős forgalmú út (utak) jelenthetnek, hiszen a közeli csendes és hangulatos falu rövidebb időre megállíthatja a tranzitforgalmat. Tépe a hasonló jellegű és nagyságú bihari falusi településekhez képest gazdag védett építészeti em- lékekben. A falu központjában magasodik a műemlék református templom. 1635-ben épült, majd 1745- ben és 1798-ban átépítették. Keletelt tájolása és az 1585-ös református építkezés alapján felté- telezhető, hogy a középkori elődje helyén vagy annak felhasználásával épült. Azóta is számos javítást élt át. Empire berendezésének 1784-es datálás önmagában is ellentmondásos, s akkor még a mai templom nem is állt. Orgonáját Jónás Istv án építette 1875-ben. A hétszáz férőhelyes templom mai alakját 1908-ban nyerte el. A református parókia a melléképületeivel a Fő utca 3. szám alatt található. Az L alakú utcai épület 1775 körül épülhetett, s valószínűleg többször átalakították. Ma gyülekezeti terem. Belső oldalán kőoszlopos tornáccal fordul be a hozzá csatlakozó, s feltehetően régebbi épületrészhez. Ez a melléképület önmagában vizsgálva egy hagyományos, háromosztatú parasztház. Faoszlo- pos tornácát hátul egy kamrával beépítették. Középen, a pitvar mellett a konyha boltozott meny- nyezetén még megvan a kéménynyílás. Mellette a bal oldali szoba hosszában álló dongabolto- zatot kapott. A pitvarból jobbra található nagy kamrát két részre osztották. A pitvar, a konyha és a szoba alatt boltozott pince található. Szemben, az udvar másik oldalán áll a régi istálló, melynek tágas homlokzati nyílását faoszlop osztja ketté. A Bajcsy-Zsilinszky utca 18. sz. alatt találjuk a nagyváradi káptalan egykori préposti kasté- lyát. A klasszicista stílusú műemlék épületet 1820-ban fejezték be. A karcsú torony bádogfe- désű sisakzáródása barokk stíluselemeket visel. A kastélyban ma szociális otthon működik. Szabadon álló, egyemeletes, megközelítően T-alaprajzú épület. Egyenes záródású ablakai sza- lagkeretesek, az emeletiek felett – a hátsó homlokzat és rizalitjának oldalai kivételével – egye- nes szemöldökpárkány húzódik. Utcai (fő) homlokzata 1+2+1 osztású, középen jelzésszerű rizalit látható. Az utcai homlokzat földszinti része sávozott, az ablakokat itt faltükörben helyez- ték el. A jelzésszerű rizalit 2 ablaka felett 1-1 félköríves szemöldökpárkány húzódik, amelyek felett sugárirányú sávozás látható. Az oldalhomlokzatok mindkét szinten 2 tengelyesek, az ab- lakok között és mellett faltükrök láthatók. A hátsó homlokzat 2+1+T+1+2 tengelyes, közepén rizalit lép ki erőteljesen a fal síkjából. A hátsó homlokzaton ovális világítóablakok is láthatók. Belsejében a földszinten csehsüvegboltozatos és kolostorboltozatos helyiségek vannak. Az emeleten egykor kápolna volt, a faragott tölgyfa ajtók egy része még látható. A kastély alatt pince húzódik.

Tépe község műemléki védettségű épületei: 1. Református templom – műemlék 2. Református parókia – műemlék 3. Volt Préposti kastély, ma szociális otthon – műemlék 4. Egykori magtárépület – műemléki javaslat

Kiemelt helyi védelemre javasolt épületek:

76

5. Lakóház – Petőfi u. 4. 6. Lakóház – Petőfi u. 2. (lebontva) 7. Lakóház – Fő u. 67. (lebontva) 8. Lakóház – Petőfi u. 5. (lebontva)

Helyi védelemre javasolt épületek: 9. Lakóház – Fő u. 42. 10. Lakóház – Béke u. 3. 11. Lakóház – Petőfi u. 30. 12. Lakóház – Petőfi u. 3.

Helyi értéket képviselő épületek: 13. Gazdaház – Dózsa Gy. u. 46. 14. Lakóház – Fő u. 53. (lebontva) 15. Lakház – Petőfi u. 1. 16. Lakóház – Petőfi u. 44. 17. Lakóház – Dózsa Gy. u. 24. (lebontva) 18. Petőfi u. 40. 19. Dózsa Gy. u. 23. 20. Dózsa Gy. u. 15. 21. Fő u. 12. 22. Fő u. 45. 23. Fő u. 24.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 77

Tépe község Örökségvédelmi vizsgálata

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 78

Műemlék védettségű épületek

1. Református templom 2. református parókia

3. Volt Préposti kastély, ma szociális otthon

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 79

4. Egykori magtárépület

Kiemelt helyi védelemre javasolt épületek

5.Lakóház - Pefőfi u. 4. 6. Lakóház-Petőfi u. 2. (lebontva)

7.

7. Lakóház – Fő u. 67. (lebontva) 8. Lakóház – Petőfi u. 5. (lebontva)

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 80

Helyi védelemre javasolt épületek

9. Lakóház – Fő u. 42. 10. Lakóház – Béke u. 3.(rossz állagú)

11.

11.Lakóház – Petőfi u. 30. (rossz állagú) 12. Lakóház – Petőfi u. 3.

Helyi értéket képviselő épületek

13. Gazdaház – Dózsa Gy. u. 46. 14. Lakóház – Fő u. 53. (lebontva)

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 81

15. Lakóház – Petőfi u. 1. 16. Lakóház Petőfi u. 44.

17. Lakóház

17. Dózsa Gy. u. 24. (lebontva)

18. Lakóház - Petőfi u. 40.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 82

18. Lakóház – Petőfi u. 40.

19. Lakóház – Dózsa Gy. u. 23.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 83

20. Lakóház – Dózsa Gy. u. 15.

21. Lakóház – Fő u. 12.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 84

22. Lakóház – Fő u. 45.

23. Lakóház – Fő u. 24.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 85

1.15. Közlekedés Közúti közlekedés: A település közúti kapcsolata a Debrecen- Szeged közötti 47-es számú főközlekedési útról a 48106 számú bekötő útról biztosított. Az út szilárd burkolattal mintegy 1500 m-en kiépített.

A település közlekedési kapcsolatainak meg- határozó eleme, az M35 gyorsforgalmi út, ami nem érinti ugyan a település közigazgatási te- rületét, de két felhajtást lehetővé tevő csomó- pontja is a közelben épült meg. Déli irányban, Berettyóújfalu igazgatási terü- letének északi szélén a 47 sz. főút keresztezi az autópályát, melyet ezen a szakaszon már M4 néven azonosítható. (Derecske igazgatási területének déli szélén létesült csomópontban találkozik az M4, M35 és a távlatban tervezett M47 autópálya. A csomópont Tépétől mintegy 10 perc alatt érhető el. Északi irányban, Derecske belterületén ke- resztül haladva, Hajdúszovát irányába kive- zető országos mellékútról érhető el a másik au- tópálya csomópont, megközelítőleg 15- 20 perc alatt.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 86

A helyi közlekedési utak közül, a belterületet észak- déli irányban ketté osztó Fő utca- Dózsa György utca, a központból keleti irányban kivezető Kossuth utca gyűjtőút szerepet tölt be. Kiemelt jelentőségű mezőgazdasági út a településről déli irányba kivezető, Szentpéterszeg te- lepüléssel kapcsolatot teremtő mezőgazdasági út, valamint a központból keleti irányba, külte- rület felé kapcsolatot teremtő mezőgazdasági út. Bár a település fontosnak tartja a Szentpéterszeggel kapcsolatot teremtő mezőgazdasági út ki- építését, de Tépe belterületét déli szélen elérve, olyan nyugati irányú útszakasz kiépítését szol- galmazza, mely a 47 sz. főúthoz, a település belterületének érintése nélkül teremtene kapcsola- tot. (Egyúttal lehetőséget adva a 47. sz. főút mellett tervezett ipari területekkel is.)

A Debrecen és Békéscsaba között középtávon megépítendő 2x2 sávos M47 autóút nyomvonal koncepciója, melyet 2018. augusztusában dolgozott ki a NIF. Zrt. és az ÚT-TESZT Kft. három nyomvonal változatot tartalmaz. Ezek Tépe igazgatási területét nem érintik, de a település szá- mára a két közelebbi (sárga, zöld színű) nyomvonal változatok kedvezőbbek.

TÉPE

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 87

Forgalmi csomópont:

Osztályozókkal rendelkező csomópont a 47 sz. főút és a 48106 számú bekötő csatlakozása. A településközpontban autóbusz forduló létesült. Máshol a forgalmat egyszerű útcsatlakozások, és útkereszteződések bonyolítják le.

Közösségi közlekedés:

A falu igen könnyen megközelíthető, hiszen a 47-es főút mellett fekszik, Derecskétől 4 km-re, Berettyóújfalutól 11 km-re, a megyeszékhelytől, Debrecentől 25 km-es távolságban. A 47-es főútról rövid bekötőút visz a zsáktelepülésre. Ez egyrészt hátrány, mert az út forgalmának élén- kítő hatása közvetlenül nem érvényesül, másrészt előny, mert nem érvényesülnek az átmenő forgalom káros hatásai. A Debrecen, és Berettyóújfalu irányából érkező autóbuszjáratok gya- koriak, de ritkán mennek be a település központjába, általában a főút melletti megállókban szállnak le az utasok.

Kötöttpályás közlekedés a települést nem érinti.

Kerékpáros közlekedés:

Derecske és Tépe között, a 47 sz. főút keleti oldalán önálló kerékpárút került kiépítésre. Terve- zik a kerékpárút továbbépítését Berettyóújfaluig. Az „alföldi Kerékpáros Stratégia 2017-2018” c. dokumentum javaslattételi anyagában, a 47 sz. főút melletti kerékpárút, mint kiemelt kerék- párútvonal szerepel. (A mellékelt ábrán zöld vonallal ábrázolva.) E nyomvonal Berettyóújfalu keleti oldalán, a Berettyón áthaladva, a 42 sz. főút melletti kerékpárúthoz csatlakozik, Ártánd- nál érve el a Magyar- Román határt. E kerékpárútvonal egyúttal részét képezné, a „Kárpátok vizei nyomában” javasolt gerincútvo- nalnak. (világos kék színű nyomvonal)

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 88

Javaslattétel az „Alföldi Kerékpáros Stratégia 2017-2018” c. dokumentumból Forrás: HB. Megyei Önkormányzat

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 89

„É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† u֐viuihɃs2†sƒqÁve„2ssF PHIW

x

szF2hi‚igƒui

2

RUF hi‚igƒui

35 35

hi‚igƒui

RU

hi‚ig

ƒui

ƒix„€É„i‚ƒiq

hi‚igƒui

€É„i‚ƒiq fi‚i„„‰ ƒix„ Ó Útp ev

fi‚i„„‰ÓÚtpev tivweq‰e‚Áe„

3 ƒzint˜eni2közúti2™somópontRUF2szF2fi‚i„„‰ÓÚtpev †édõtávolság felterületi2h—tár2meglévõ uerékpárút2E2meglévõ yrszágos2fõút yrszágos2mellékút2@˜ekötõ2útA PHIW felterületi2gyûjtõút †EIQ uülterületi2gyûjtõút2@fõ2dûlõútA2 „É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† u֐viuihɃs2†sƒqÁve„2sF PHIW

x

ƒui

g

i‚i

zF2h

s

2

F

U

R

—Æ 35 —Æ 35 —Æ

tivweq‰e‚Áe„ —Æ fuszmegállók 3 ƒzint˜eni2közúti2™somópont †édõtávolság felterületi2h—tár2meglévõ uerékpárút2E2meglévõ yrszágos2fõút yrszágos2mellékút2@˜ekötõ2útA felterületi2gyûjtõút PHIW uülterületi2gyûjtõút2@fõ2dûlõútA2 †EIR fuszmegállók2SHH2méteres2puffer2területe

1.16. Közművesítés

1.16.1. Vízgazdálkodás vizsgálata

A.) Ivóvízellátás A településen közüzemi vízmű és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvíz biztosításához 2 db kút áll rendelkezésre, amelyek közül csak az egyik üzemel. Víztermelési technológia: A Ht. 119/62/1997. sz. vízjogi üzemeltetési engedély szerint: A mélyfúrású kutak vizét a búvárszivattyúk nyomják a 18,3 m3 térfogatú tárolómedencére tele- pített gázmentesítő berendezésre. A kezelőépületben lévő nyersvíz szivattyú a vizet a 2 db sorba kapcsolt szűrőtartályon keresztül továbbítja az 50 m3 térfogatú tisztavíztároló medencébe. A hálózati szivattyúk a tisztavíztárolóból szívják a vizet és továbbítják a hidrofor tartályba és az elosztó hálózatba. Kapacitás adatok: Kutak 2. sz. Fúrás éve 1966 Talpmélység 258 m Kivehető vízmennyiség 700 l/min Nyugalmi vízszint –10,0 m Nem üzemel 3. sz. Fúrás éve 1993 Talpmélység 206,50 m Kivehető vízmennyiség 700 l/min (vízhozam 450 l/min) Nyugalmi vízszint –9,8 m Üzemi vízszint -20,0 m Vízmű Kút 1848 m3/d Kútszivattyú 1188 m3/d Nyersvíz szivattyú 330 m3/d Hálózati szivattyú 880 m3/d Csőhálózat 1060 m3/d Szűrő 440 m3/d

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 90

Gáztalanító 550 m3/d Technológia 440 m3/d Mértékadó vízmű kapacitás 330 m3/d Közkifolyó 5 db Tűzcsap 28 db Tolózár 28 db Térszíni tároló 2 db 34 m3/db Vízhálózat hossza 6628 m Vízbekötések száma 426 db, ebből lakossági 393 db

Víztermelés 2002-ben 60699 m3/év Max 258 m3/d június Min 125 m3/d január Értékesítés Lakossági 38117 m3/év Ipar 591 m3/év Egyéb 8179 m3/év Összesen 46887 m3/év Termelés és értékesítés különbsége 13812 m3/év, ami a mosatásokból, és egyéb, technológiai veszteségekből tevődik össze. Aránya a víztermelésre vetítve 22 %, magas érték. A település ivóvíz ellátottsága 100 %-osnak mondható, minden utcában van ivóvíz vezeték. A hálózat túlnyomórészt hurkoltan épült ki NA 80 mérettel. A lakossági értékesített vízmennyiséget figyelembe véve az átlagos fogyasztás 90 l/d,fő. Vízigény számítás: Lakosszám 1200 fő Fajlagos vízmennyiség 120 l/fő,d Évszakos egyenlőtlenségi tényező β= 1,5 Napi átlagos vízmennyiség 3 Qdátl = 1200 fő x 120 l/fő,d = 144 m /d Napi legnagyobb vízmennyiség 3 3 Qdmax = β x Qdátl = 1,5 x 144 m /d = 206 m /d Legnagyobb órai vízigény

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 91

3 Qhmax = 0,08 x Qdmax = 17 m /h 288 dm3/min 4,8 dm3/s Szükséges tározótérfogat a napi szükséglet 20 %-a 144 x 0,2 = 29 m3.

A termelési, értékesítési adatokból és a vízigény számításból megállapítható, hogy a vízmű az igényeket most is, és a jövőben is ki tudja elégíteni. A hálózatot szükséges néhány helyen fej- leszteni körvezeték kialakításával. A 47. sz. út mellett kialakítandó kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági övezetek közül az északi ellátása Derecske ivóvíz rendszeréről oldható meg gazdaságosan, a déli ellátására Tépéről ki kell építeni ivóvíz vezetéket. Ugyancsak ivóvíz vezetéket kell kiépíteni a sportpályáig annak üzemeltethetősége érdekében.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 92

„É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† s†Ó†ÍivvÁ„Áƒ PHIW

x

5 5

5 svóvíz2szerelvény felterületi22h—tár2meglévõ PHIW svóvíz2E2meglévõ †EIS

B.) Szennyvízelvezetés és tisztítás

A szennyvízcsatornával le nem fedett területek szennyvízelvezetését a 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet betartásával kell megoldani. A településen jelenleg kiépített szennyvízcsatorna hálózat nincs. A telkenként szikkasztó rend- szerű szennyvíztárolókban összegyűlt szennyvizet a derecskei tisztítótelepre viszik. A térségben több település együtt kívánja megoldani a keletkező szennyvíz kezelését, pályáz- nak EU pénzre is. Tépe szennyvízelhelyezésére két megoldás adódik: (keletkező szennyvíz mennyisége 115 m3 /d.) - Derecske szennyvíztisztító - Berettyóújfalu szennyvíztisztító

Derecske szennyvíztisztító telep: Ht. 497/157/2003. számon vízjogi létesítési engedélyt kapott, mely települési folyékony hulladék fogadására is alkalmas. Kapacitása: csatornán érkező szennyvíz: 950 m3 /nap beszállított szippantott szennyvíz: 50 m3 /nap összesen: 1000 m3 /nap

Tisztított szennyvíz befogadója: a TIKÖVIZIG kezelésében lévő Kati-ér főcsatorna, 7+950 km szelvénye. Berettyóújfalu esetében: A szennyvíztisztító-telep kapacitása: 4500 m3 /nap ebből: csatornán érkező szv.: 4000 m3 /nap szippantott szv.: 40 m3 /nap tejipari szv.: 460 m3 /nap. Befogadó: Berettyó j.p. 43 + 100 km szelvény Bármelyik megoldás esetén a településen szennyvízcsatorna hálózatot kell kiépíteni. Az adott- ságok miatt a gravitációs hálózat kialakítása javasolható egy közbenső és egy végátemelő meg- építésével. A végátemelő a 47. sz. út nyomvonala mentén vagy Derecskére, vagy Berettyóújfa- luba juttatja el a szennyvizet. Gazdaságosabb megoldás a Derecskére juttatás, hiszen a két tele- pülés közigazgatási területe határos egymással. A 47. sz. út mellett kialakítandó kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági övezetek keletkező szennyvizének elvezetésére egy-egy átemelőt kell építeni, amelyek nyomott vezetéke csatlako- zik a Tépéről induló nyomott szennyvízvezetékbe.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 93

„É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† ƒixx‰†Íiv†ii„Ƀ PHIW

x

´4

´4

´4

felterületi22h—tár2meglévõ ´4 ƒzennyvíz2átemelõ

ƒzennyviz2lejtése PHIW ƒzennyvíz2E2tervezett †EIT ƒzennyvíz2™s—torn—

C.) Felszíni- és csapadékvíz elvezetés:

Tépe község belterületére és környékére a közel sík felszíni terepviszonyok mellett az enyhe ÉK-DNY irányú esés jellemző. A terület a Kálló-Alsónyírvíz belvízrendszer Kati-ér és Nagy- ér öblözetébe esik. Vízválasztó vonal a Fő utca. Ettől K-re eső rész felszíni vizeinek befogadója a Gyalmosi csatorna, NY-ra eső rész befogadója a Gyékényes csatorna. Mindkettő társulati kezelésű. Ezen kívül társulati kezelésű csatornák a Tépe-Úrbéres, a Tépe-Körtvélyes, a Tóháti, a Vereskúti csatornák. A Berettyó Vízgazdálkodási Társulat kezelésében van a Kati-ér , a Nagy- ér és a Tépei-ér (Tépe-Horgasi csatorna). A belterületen a befogadóknak és a terep lejtésviszonyainak megfelelően ki kell építeni (ahol van, ki kell tisztítani) a földmedrű csapadékvíz elvezető árkokat, amelyek rendszeres tisztításá- ról is gondoskodni kell. A Fő utcától K-re, a telekvégek és a zártkertek között mély fekvésű, belvízveszélyes terület húzódik, ennek vízelvezetéséről gondoskodni kell. Befogadó a Gyalmosi csatorna. A rendezési terv ezt a területet erdőtelepítésre irányozza elő.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 94

„É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† gƒe€ehÉu†Íiv†ii„Ƀ fiv„i‚Üvi„2Ƀ2uւx‰ii„i PHIW

x

qy—lmosi2™s—torn—2

qyékényesi2™s—torn— I F2szF2 ág

mosi2™s—torn—

qy—l

qyékényesi2™s—torn— rn— —to si2™s nye éké felterületi22h—tár2meglévõ qy polyásirány xyílt2™s—p—dék™s—torn— PHIW „ársul—ti2™s—torn— †EIU „ivizig2™s—torn— „É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† gƒe€ehÉu†Íiv†ii„Ƀ sqeqe„Áƒs2„i‚Üvi„ PHIW

x

rn—

to

—

i2™s

„épe2 s E2uörtvélyesi2™s—torn—

kénye qy— lmosi2™s—torn—2

qyé IF2szF2á g

qy—lmosi2™s—torn—

qyékényesi2™s—torn—

qyékényesi2™s—torn—

„épei2E2ér

u—ti2E2ér

„épei2E2ér2@„épeErorg—s2™s—torn—A

„óháti2™s—torn—

d2™sF

‚övi

@„épeErorg—s2™s—torn—A

„épei2E2ér2

†ereskúti2™s—torn—

˜éres2™s—torn—

„épe2E2Úr

x—gy2E2ér

felterületi22h—tár2meglévõ polyásirány xyílt2™s—p—dék™s—torn— PHIW „ársul—ti2™s—torn— †EIV „ivizig2™s—torn—

1.16.2. Energia ellátás vizsgálata

A.) Földgázellátás A településen középnyomású földgázelosztó hálózat üzemel. Tépének önálló gázfogadója nincs, a derecskei középnyomású rendszerről a 47. sz. út nyomvonala mentén kiépített Ø 110 KPE vezetéken kapja a földgázt. A településen minden utcában üzemel középnyomású föld- gázvezeték, a földgázellátás biztosított. A 47. sz. út mellett kialakítandó kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági övezetek közül az északi ellátása Derecske földgáz rendszeréről oldható meg gazdaságosan, a déli ellátására Tépéről ki kell építeni középnyomású földgáz vezetéket. A PB palackok cseréje az üzletekben történik.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 95

„É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† pÖvhqÁivvÁ„Áƒ PHIW

x

w

w qázfog—dó2állomás felterületi22h—tár2meglévõ pöldgáz2E2x—gynyomású2 PHIW pöldgáz2E2uözépnyomású †EIW

B.) Elektromos energia ellátás

a.) Energiaellátás, táppont

Tépe elektromos ellátását Berettyóújfalu 132/22 kV-os táppont biztosítja, tartalék ellátás Létavértes 132/22 kV-os állomásból biztosítható. Az ellátó gerinchálózat 22 kV-os, szabad- vezetékes rendszerű és a települést csápos leágazásokkal táplálja.

a.) Energia igény, TR. állomások

Jelenlegi fogyasztók száma: 470 db, ebből lakossági: 427 db. Kijelölt telekfejlesztés: tele- pülés Ny-i részén: kb. 20 db. Jelenleg a belterületi fogyasztókat 4 db OTR 22/400 tip. TR. állomás látja el 910 kVA gépteljesítménnyel. A külterületi 6 db TR. állomás gépkapacitása: 760 kVA. Meglévő TR. Állomások adatai:

Szám Megnevezés Típus

38821 Bocskai út OTR 22/400 kVA 38822 Rákóczi út OTR 22/250 kVA 38823 Bajcsy Zs. u. OTR 22/400 kVA 38824 Tanya kp. OTR 22/400 kVA 38825 Olcsókút FOTR-22/160 kVA 38826 Öntöző VOTR-20/125 kVA 38827 Fő u. OTR 22/400 kVA 38828 Kelet-közép I. OTR 22/400 kVA 38829 Kelet-közép II. OTR 22/400 kVA 38830 Farkas tanya OTR 22/63 kVA 38831 Balogh tanya OTR 22/63 kVA

A jelenlegi lakás szám 427 db. Várható bővülés: 20 db. Várható távlati energiaigény: 1,2 MVA, amit a meglévő TR. Állomások gépcserével biztosítani tudnak.

b.) 0,4 kV-os hálózat

A 8,4 km hosszúságú kisfeszültségű hálózat szabadvezetékes kiépítésű. A rendszer 244 db éjszakai üzemű fogyasztót táplál. A nyitandó új utcában javasoljuk a kisfeszültségű hálózat légkábeles kiépítését beton tartóoszlopokkal.

c.) Közvilágítási hálózat

A közvilágítási rendszer 2003-ban lett korszerűsítve energiatakarékos lámpatestekkel az út- besorolásnak megfelelően megvilágítási érték biztosításával.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 96

„É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† iviu„‚ywyƒ2ixi‚qse PHIW

x

QVVPU2y„‚ 5 PPGRHH2k†e

QVVPP2y„‚ QVVPI2y„‚ PPGRHH2k†e PPGPSH2k†e 5 5

QVVQI2y„‚ QVVPS2py„‚ PPGTQH2k†e PPGITH2k†e5 5

5 QVVPQ2y„‚ PPGRHH2k†e

QVVPR2y„‚ PPGRHH2k†e5

QVVQH2y„‚ PPGTQ2k†e5

QVVPW2y„‚ PPGRHH2k†e QVVPV2y„‚ 5 PPGRHH2k†e QVVPT2y„‚ 5 PPGIPS2k†e 5

felterületi22h—tár2meglévõ PHIW 5 PPGHDR2kv2tr—fó PP2k†2légvezeték †EPH

1.16.3. Elektronikus hírközlés vizsgálata

A vállalkozások ellátottságai

1. A telekommunikációs infrastruktúra ellátottsági arányai pozitív képet mutatnak, hiszen a vezetékes- és mobiltelefonnal való ellátottság szinte teljes körű. 2. A számítógéppel rendelkező cégek hálózati összeköttetéseiben a maga 88,4%-ával az In- ternet vezet. 3. Az Internet-kapcsolattal rendelkező KKV-k kereken 2/3-a xDSL-el kapcsolódik a világ- hálóhoz, amely a kisvállalkozások mai igényét általában megfelelő sávszélességgel és költségszinten biztosítja. 4. A kisvállalkozásokat nem sújtja érdemben az a gyakori jelenség, hogy a vezetékestelefon- szolgáltató műszaki/kapacitásbeli okokból nem tud valamennyi igénylőnek xDSL - kap- csolatot biztosítani. 5. A szélessávú kapcsolatok gyakoribbak az Internet-penetrációval, ami azt jelzi, hogy ezen a téren van igény és van lehetőség is, a további felzárkózás remélhetőleg gyors lesz. 6. Mind a szélessávú-, mind a keskenysávú Internet-elérésben növekvő szerepe van a veze- ték nélküli technológiáknak. Szintén a vezeték nélküli hozzáférések számát gyarapítja a mobiltelefon társaságok GPRS szolgáltatása. 7. Valószínűsíthető, hogy magasabb lenne az Internet-penetráció a megyei kis- és közepes vállalkozások körében, ha nőne a szélessávú kapcsolatteremtés lehetősége, illetve csök- kenne a költsége. 8. Az xDSL az átlagnál kedveltebb a kilenc főnél kevesebbet foglalkoztató cégek körében, míg a GPRS szolgáltatást kizárólag a közepes létszám kategóriájú cégek veszik igénybe. A nagyobb cégek esetében az átlagnál magasabb a bérelt vonalak száma, e vállalkozási körben az átlagot meghaladó az analóg modemes alkalmazások aránya is.

A lakosság ellátottságai

1. A mobiltelefon esetenként a vezetékes telefon hiányát ellensúlyozza, vagy éppen már kiszorította a használatból a vezetékes telefonokat. A megyében a mobiltelefonok hasz- nálata mindezen tényezőktől függetlenül általános. 2. A vezetékes telefon esetében 64,5%-os penetráció. 3. Debrecenben a vezetékes telefonnal való ellátottság alulmarad az egyéb városokban ta- pasztalt értékeknél és a megyei átlagnál. 4. A megye lakosságának 68% analóg vonallal rendelkezik. Az ISDN penetráció a megyé- ben 12%, az ADSL összeköttetések aránya 20%. 5. Az ADSL Debrecenben, az ISDN az egyéb városokban, az analóg vonal a községekben a legelterjedtebb. 6. A lakosság birtokában lévő mobilkészülékek WAP-olásra, vagy internetezésre is hasz- nálható.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 97

Távközlési hálózat Tépe község területén Magyar Telekom Rt. Forrás: ekozmu.e-epites.hu

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 98

1.17. Környezetvédelem

Tépe Község Önkormányzat Képviselő Testülete a Településrendezési tervet 2006. évben fo- gadta el, ezen belül a helyi szabályozási tervet a 11/2006. (IX. 27.) sz. rendelettel hagyta jóvá. A helyi építési szabályzat 2013. évben több területre vonatkozóan rögzített módosításokat.

A település az elmúlt időszakban a jelenlegi tervhez képest bekövetkezett változások, valamint a távlati fejlesztések településrendezési célkitűzéseinek felülvizsgálatát határozta el. A célkitű- zések megvalósítása és településrendezési eszközökkel való rögzítése szükségessé tette a szer- kezeti és szabályozási terv módosítását.

Az önkormányzat a települési, a lakossági és a helyi vállalkozói igényeket is figyelembe véve határozta el a településrendezési terv felülvizsgálatát, ezzel együtt módosítását. A vizsgálat, a koncepció és a program (terv) részét képezi a környezetvédelmi munkarész is.

A felülvizsgálat szükségessége a település gazdasági, társadalmi, kulturális, valamint infra- strukturális életében az elmúlt időszakban bekövetkezett változások, illetve ezen területeken várható és tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának településrendezési eszközökkel történő megalapozása, rögzítése vonatkozásában vált aktuálissá.

A megalapozó vizsgálat egyaránt szolgálja a településfejlesztési koncepció és a készülő új te- lepülésrendezési eszközök (Településszerkezeti terv, Helyi építési szabályzat és ennek részét képező szabályozási terv) megalapozását.

A településrendezési terv e tekintetben meghatároz/hat/ja azokat a fő irányokat, szabályozási elemeket, amelyekre építeni lehet a távlati fejlesztési, beruházási és cselekvési programokat.

A gazdasági törekvések és a társadalmi igények összhangjában továbbra is fontos szerepet kap a jó környezeti állapot biztosítása, illetve elérése.

A településrendezési eszközök meghatározzák azokat a fő szerkezeti és szabályozási elemeket, amelyekre építeni lehet a fejlesztési, beruházási és cselekvési programokat. A dokumentáció készítése során a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet „Megala- pozó vizsgálat tartalmi követelményei” szempontjait figyelembe véve dolgoztuk fel a vizsgált időszakot.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 99

1.17.0. A települési környezet Tépe község Magyarország keleti részén, a Hajdúságban, Debrecentől délre, Derecske és Be- rettyóújfalu között helyezkedik el. A település területe csaknem teljes egészében a Berettyó- Körösök vidékén helyezkedik el, s magába foglalja a Bihari-sík egészét, a Berettyó-Kálló közét, s az egykori Nagy-Sárrét keleti, s az egykori Kis-Sárrét északi felét. A felszínen elhagyott medrek sorozatát lehet látni. Ezek már zömében feltöltődtek, helyüket csak elnyúlt mélyedések, nádasok jelzik. A falu egy szabályozott vízfolyás, a Tépei-ér partján fekszik. A falu két táj határán, a Nyírség déli szegélyén, illetve a Berettyó fiatal hordalékkúpjának északi peremén helyezkedik el. A felszín löszös, ártéri üledékek borítják. Tépe igazgatási területének közel kétharmad részét szántóterületek alkotják. Az igazgatási te- rület északi felében található a gyep-legelő területek többsége. Az erdősültség továbbra is ala- csony. Tépéhez tartozik még a Major és a Mérges puszták. A település egyetlen fő megközelítési lehetőségét a 47-es főút jelenti, amely a település nyugati oldalán halad el. Az erről leágazó 48106-os út a település főútja. A környező településekkel (Konyár, Szentpéterszeg) csak külterületi földutak révén van kapcsolata. A településtől nyugatra haladó új M35-ös autópályát, illetve a déli irányban majdan épülő M4- es autópályát csak közvetve, Derecske, vagy Berettyóújfalu érintésével tudja elérni. Vasúti elér- hetősége nincs. A település fontosabb adatai: Földrajzi tájegység besorolás: kistáj: Berettyó-Kálló köze, középtáj: Berettyó-Körösvidék, nagytáj: Alföld. EOV koordináták: Y 840876; X 222633 Település területe 2322 ha; ebből belterület 11,2 km2. A teljes népesség (2018. évi adat) 1071 fő, népsűrűség 46 fő/km2. Lakások száma: 419 db, 2,6 fő/lakás Ivóvízellátás: 100 %-os kiépítettség, 6628 fm, 419 fogyasztó, éves vízfelhasználás 85 em3. Szennyvíz-elvezetés: kiépítet hálózat és szennyvíztisztító nincs. Csapadékvíz elvezetés: nincs változás, a meglévő földmedrű hálózat lefedi a belterületet. Felszíni víz befogadói: település területét érintő Kék-Kálló (Konyári-Kálló) csatorna, a Szalányos (Derecskei-Kálló) csatorna és a Horgas csatorna, valamint ezek mellékágai. Belvíz által veszélyeztetett terület: a település belterületén nincs Gázhálózat: 100 %-os kiépítettség (6,6 km), gázfogyasztói arány 95 %. Villamos energia: ellátottság 100 %. A város kialakult, szervezett hulladékgyűjtési gyakorlatot folytat a lakossági települési szilárd hulladékok vonatkozásában. A kommunális gyűjtésbe bevont lakás közel 100 %. Burkolt utak aránya: belterületen →5,6 km (85 %); külterületen →9,44 km (10 %) Dűlőutak: javarészt földutak, közepes minőségi állapotúak

A település infrastrukturális ellátottsága fentiek alapján közepesnek tekinthető. A település területe az általános környezetterhelések mértéke, valamint biológiai-ökológiai adottságai alapján kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik, így a területhasználatban va- lamennyi környezeti elem vonatkozásában vannak tartalékai. A településszerkezet és a településtest változásával távlatban nem kell számolni. A település megélhetésében a jó termőtalaj adottságok játszottak és játszanak szerepet. A gaz- dasági szerkezetben az ipar, ipari-gazdasági tevékenység nem jelentős, ebbe az irányba való elmozdulás alternatív lehetőség a település el- és megtartó képességének az erősítésére. A fej- lesztés területi feltételeinek biztosítására a településrendezési tervben van mód.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 100

A településen a turizmusnak legfeljebb a természetvédelmi és építészeti értékek révén van le- hetősége.

Továbbra is a legjelentősebb fejlesztési feladat település szennyvízhálózatának a kiépítése és a szennyvizek biztonságos kezelése és elhelyezése. Hasonlóan jelentős fejlesztési feladatnak lehet tekinteni az erdőterületek bővítését, amely egy- részt a gazdasági területfejlesztéshez kapcsoltan, másrészt a gyenge minőségű (akár a Natura 2000 kritériumoknak már nem megfelelő) gyenge minőségű, vagy roncsolt területeken tervez- hető.

A település törekszik élni azon lehetőségekkel, amelyeket pályázati támogatásokkal lehet meg- valósítani. Ilyen pl. az épületenergetikai program megvalósítása (napelem, napkollektor), a fog- lalkoztatást és ellátást javító kisvágóhíd (vágópont), a tervek szerint majd húsfeldolgozó, vagy a környezettudatos életmód jegyében „Komposztálás Tépe községben” projekt. A terület értéke, érzékenysége - A terület felszín alatti víz szennyeződés érzékenysége vonatkozásában a 7/2005. (III.1.) KvVM r. és a 219/2004. (VII. 18.) Korm. r. szerint érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. - Felszín alatti vizekkel kapcsolatban Tépe nem rendelkezik sérülékeny földtani közegű vízbázisra épült vízművel. - A település területe a 27/2006. (II. 7.) Korm. r. alapján nem nitrát-érzékeny terület. - A település területének levegőkörnyezeti állapota a többször módosított 4/2002. (X.7.) KvVM r. alapján „az ország többi területe” 10. zónán belül kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában, valamint PM10 Arzén (As), PM10 Kadmium (Cd) PM10 Nikkel (Ni) PM10 Ólom (Pb) esetében „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, PM10benz(a)piren (BaP) vonatkozásában „D”, talajközeli ózon tekintetében „O-I” zónacso- portba tartozik. A területen a környezeti levegő megfelelő terhelhetőségi tartalékkal rendelkezik! - Zajvédelmi szempontból a terület a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM e.r., illetve a 284/2007.(X.29.)Korm. r. alkalmazása szerinti zajterhelési határértékekkel, valamint helyi zajvédelmi rendelkezésekkel szabályozott. - A település belterülete alap infrastruktúrával (víz, csapadékvíz, gáz, elektromos energia, kommunikációs rendszer, közlekedés) ellátott, hiányt a közüzemi szennyvízhálózat je- lent. - A hulladékgazdálkodás terén gyűjtőjárattal lefedett hulladékgyűjtési rendszer és szelek- tív gyűjtő rendszer működik.

Az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló törvény főbb elemei alapján a település érintettsége: A közigazgatási területet érinti: - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete (a település déli fele) - jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete (a település déli részén) - országos ökológiai hálózat övezete (a település ÉNY-DK-i fele) - tájrehabilitációt igénylő terület övezete - tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete - felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny terület övezete - talajértékszám tekintetében a természetes termékenység 70-80 %-os továbbá az európai szintű Natura 2000 hálózat területei

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 101

1.17.1. Talaj A terület talajgenetikai adottságaira pleisztocén folyóvízi üledékekre települt agyagos-löszös vályog mechanika a jellemző. Túlnyomóan jó termőképességű réti csernozjom talajok fordul- nak elő. Kisebb területeken megtalálható a mélyben szolonyeces réti csernozjom is. A vizes, vízjárta, kedvezőtlen termőképességű területeken értékes gyeptársulások, szikesek maradtak meg. Ezek természetvédelmi, vagy Natura 2000 besorolású területek.

A térség mélyföldtani viszonyai a területen végzett szénhidrogén és vízkutató fúrásokból is- mert. A medencealjzat mélyszerkezeti adottságai alapvetően nem változtak és várhatóan emberi lép- tékben belátható időn belül nem fognak változni.

A talajadottságok alapján távlatban is a növénytermesztésnek, a legeltetéses gazdálkodásnak van, lehet tere a település területén. A földhasznosítás arányában csak a szükségesnek látszó művelési ágváltozások (erdősítés, víztározó terület) eredményezhetnek kismértékű eltolódást.

Mivel a mezőgazdaság, illetve az arra épített gazdasági tevékenységek maradnak a megélhetés és fennmaradás alapvető forrásai, a termőföldek minél szélesebb körű és hatékony ki- használására kell törekedni. Ebben helyet kaphat az erdőterületek növelése, amely a jövőt tekintve klímastratégiai koncepció is lehet. Helyet kaphat továbbá a gyengébb adottságú területek egyéb gazdasági célú, maga- sabb hozzáadott értékkel bíró területhasznosítása is. A terület-felhasználásban fentiek alapján a talajértékek mellett a természeti értékek (Natura te- rületek) jelentenek korlátozást.

A jobb termőképességű talajoknál szükségszerű lesz az öntözéses gazdálkodási fel- tételek erőteljes növelése. Ebben szerepet kaphat a külterület DNY-i részén található (0112/17 hrsz.), korábban öntözött terület helyreállítása, amely érvényes vízjogi engedéllyel is rendelkezett.

A terület tektonikai szempontból nem zavart, fiatalkori mozgások nem történtek. A térségben jelentősebb vertikális elmozdulások a negyedidőszakban voltak. A terület e tekintetben szeiz- mikus szempontból teljesen érzéketlennek tekinthető.

A vizsgált időszak a talajvédelmet szolgáló fejlesztések között említendő, hogy megtörtént a régi szennyvízürítő és szilárd hulladéklerakó helyek bezárása és rekultivációja.

A defláció és az allergén pollenszennyezés kockázatát (egyúttal a gyomvegetáció, vagy az invazív növényfajok visszaszorítását) a parlagon hagyott (akár zártkerti) területek művelésbe vonásával és a növényfedettség javításával lehet célszerűen csökkenteni.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 102

1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek Vízvédelem A terület felszín alatti víz szennyeződés érzékenysége vonatkozásában a 7/2005. (III.1.) KvVM r. és a 219/2004. (VII. 18.) Korm. r. szerint érzékeny vízminőségi kategóriába tartozik. Felszín alatti vizekkel kapcsolatban Tépe nem rendelkezik sérülékeny földtani közegű vízbá- zisra épült vízművel. A település területe a 27/2006. (II. 7.) Korm. r. alapján nem nitrát-érzékeny terület. Belvízveszélyeztetés tekintetében a Pálfai féle belvíz-veszélyeztetettségi térkép alapján a terü- leten belvízzel alig, belvízzel közepesen veszélyeztetett területek fordulnak elő.

Felszíni és felszín alatti vizek Tépe község belterületére és környékére a közel sík felszíni terepviszonyok mellett az enyhe ÉK-DNY irányú esés jellemző. A terület a Kálló-Alsónyírvíz belvízrendszer Kati ér és Nagy ér öblözetébe esik. Vízválasztó vonal a Fő utca. Ettől K-re eső rész felszíni vizeinek befogadója a Gyalmosi csatorna, NY-ra eső rész befogadója a Gyékényes csatorna. Mindkettő társulati kezelésű. Ezen kívül társulati kezelésű csatornák a Tépe-Úrbéres, a Tépe-Körtvélyes, a Tóháti, a Vereskúti csatornák. Tivizig kezelésű a Kati ér, a Nagy ér és a Tépei ér (Tépe-Horgas csa- torna). A település területét érintő fő vízfolyások egyébként a Kék-Kálló (Konyári-Kálló) csa- torna, a Szalányos (Derecskei-Kálló) csatorna. A terület ezek alapján felszíni vizekkel viszonylag sűrűn tagolt térség.

A külterületi vizes helyek, vízállások rendezését, esetleg vízgyűjtő meder kialakításának lehe- tőségét, igényét célszerű lenne egy tanulmány alapján megvizsgálni.

A talajvíz nyugalmi szintje átlagban 1 - 3 m mélységben helyezkedik el. A maximális szintje csak a mélyebb fekvésű területeken és csapadékosabb időszakban közelíti meg a terepszintet. Az éves átlagos csapadék 560-570 mm körül van.

A belterületi csatornázatlanság és a valószínűleg nem vízzáró közműpótlók hatása a talajvízszennyezésben bizonyosan szerepet játszik. Nem ismert ezek minőségi, műszaki állapota. Nem ismert továbbá a belterületen meglévő ásott, vagy kis talpmélységű kutak száma, műszaki és minőségi állapota, valamint azok vízminőséget veszélyeztető hatása.

Ivóvíz ellátottság A település közigazgatási területén 100 %-ban kiépített az ivóvíz hálózat, hossza 6628 fm, 419 fogyasztó van nyilvántartva. Az éves vízfelhasználás 85 em3. A Tépe, Kossuth u. 10. szám, hrsz. 121 alatt lévő vízmű két kúttal üzemel, a kutak távlati ka- pacitása is megfelel a település igényeinek. A víz gáztalanítást igényel. Az ivóvizet szolgáltató kutak 10 m sugarú védőövezettel védettek.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 103

Kommunális szennyvízelhelyezés A településen nincs kiépített szennyvízgyűjtő hálózat. A fentebb is említett egyedi (házi) köz- műpótlók vízzárósági szempontból vitatható műszaki állapotúak. A közműpótlókat szippantás- sal üríttetik. A település szerződéses viszonyban áll erre jogosult vállalkozóval. A település részben financiális okokból, részben a kis kapacitásra tekintettel önálló szennyvíutisztító telepet nem fog tudni létesíteni. Ezért az eddigi elképzelések alapján a szenny- vizeket a kiépülő hálózaton keresztül Derecske szennyvíztisztító telepére vezetnék. A derecskei telep kapacitása a település napi 115 m3 szennyvíztöbbletét fogadni tudja, a szennyvíztisztító telep kapacitása megfelelő a távlati fejlesztésekhez is. Az elhelyezett szennyvizek minőségét a befogadó szennyvíztelep (befogadói nyilatkozatban) és a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerinti határértékek alapján kell biztosítani.

Csapadékvíz elvezetés A terület átlagos csapadékmennyisége 560-570 mm/év, amely egyre nagyobb szélsőségeket mutat. A maximális havi csapadék előfordulása a kora nyári hónapokban valószínű. A terület időjárásában a kontinentális jellegből adódóan egyre gyakrabban fordulnak elő aszályos idő- szakok, amihez légköri aszály is társulhat. Az aszályos időszakok egyre gyakrabban egybees- hetnek hőségnapokkal. Ez is indokolja a mezőgazdaságban az öntözéses kultúra fejlesztését. Csapadékvíz elvezetés: belterületen földmedrű árokrendszerrel megoldott, ebből eredően bel- víz által veszélyeztetett belterületi rész nincs.

A csapadékvíz-gazdálkodás során törekedni kell az optimális egyensúlyra, amellyel biztosít- ható a csapadékvizek minél nagyobb arányú megtartása, helyszínen tartása, elszikkasztása, il- letve a fölös vizek vagy pufferolása, vagy biztonságos elvezetése. E tekintetben újra felvetődik az igény egy korábbi javaslat, a külterület 051/11 hrsz.-ú nádas területén vízgyűjtő tómeder létesítésének megvalósítása.

1.17.3. Levegőtisztaság és védelme A levegőkörnyezeti állapotot a vizsgálati térség feletti atmoszféra meteorológiai, klimatológia és minőségi jellemzőivel és folyamataival jellemezzük. Utóbbiak elemzésekor vizsgáljuk a le- vegőminőséget meghatározó levegőterheltségeket és ezek okát, a levegőterheléseket.

Az érvényben lévő fontosabb levegővédelmi rendeleteket és dokumentumok: - 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről - 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint …vizsgálatával, ellenőrzésével, értéke- lésével kapcsolatos szabályokról - 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről … - 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek…műszaki feltételeiről - 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a levegőterheltségi … zónák kijelöléséről - 53/2017. (X. 18.) FM rendelet a … tüzelőberendezések működési feltételeiről

A 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet keretjellegűen intézkedik a levegőkörnyezet védelmé- ről.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 104

Elsőfokú környezetvédelmi hatóság: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal.

Tépe a többszörösen módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. levegőterheltségi zónához tartozik. A zónák típusait a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete azonosítja.

A levegőterheltség egészségügyi határértékeit a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. számú mellék- lete; az alsó és felső vizsgálati küszöbértékek a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. Az egészségügyi levegőterheltségi határértékek (µg/m3): µg/m3 órás 24 órás éves SO2 250 (24) 125 (3) 50 CO 10000 5000* 3000 NO2 100 (18) 85 40 PM10 -- 50 (35) 40 ( ): túllépés db/év; *: napi 8 órás mozgó átlag. Zárójelben a túllépések megengedhető száma. A levegőterheltség egészségügyi határértékei az ország egész területére érvényesek. Tépe levegőkörnyezetének állapotát a terhelés, minőség és terjedési adottságok határozzák meg.

A terhelés lehet ipari, kommunális, közlekedési eredetű. A község gazdasági, társadalmi, ter- mészeti jellemzőire tekintettel fajlagos kibocsátási értékekkel becsüljük a terhelési adatokat.

Mivel ipari légszennyezettség nem jellemző, a településen a közlekedési és a tüzeléstechnikai levegőterhelés a domináns. A tüzeléstechnikai levegőterhelés elsősorban a tüzelőberendezések (intézményi, lakossági) ál- tal és főként a fűtési idényben jelenik meg fokozottabban a település belterületi légkörében. A közlekedési levegőterhelés a közlekedési utak mentén koncentrálódik. Kedvező, hogy a na- gyobb forgalmú 47-es főút nem érinti a belterületet.

Az EP: összesített levegőterhelések (kg/év): LA EJ EK ET összes % SO2: -- 77 588 665 2,1 CO: 159 17160 1216 18535 57,8 NO2: 296 4946 1913 7155 22,3 PM10: -- 1606 1550 3156 9,8 CH: -- 2228 311 2539 7,9 összes 455 26016 5578 32049 100,0 % 1,4 81,2 17,4 100,0

LA: légszennyező anyag; EJ: jelentett ipari-, EK: közlekedési-, ET: (kommunális) tüzeléstechnikai leve- gőterhelés. A EK terhelésnél figyelembe vettük a földutak kiporzásából eredő emissziót.

Látható, hogy az ipari/gazdasági levegőterhelés alacsony. Dominál a közlekedési levegő-terhelés; kriti- kus légszennyező anyag: NO2. Lokálisan ható légszennyezés a bűzterhelés.

A levegőterhelés forrásonként értékelendő a határértékekkel összehasonlítva.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 105

A levegőterhelés az éghajlati és meteorológiai (elsősorban szél-) jellemzők miatt szétterjed. Ez a transz- misszió és hatása számítható (pl. MSZ 21459 alapján) a források közelében és övezetenként. A források járulékos levegőterheltsége és a háttérterheltség összege együttesen adja a levegőminőséget. A végső hatásviselő, az ember szempontjából legfontosabb a belterületi levegőterheltség. A belterületi levegőterheltség a források közelében jellegzetes elosztást mutat a távolságtól és a terjedési (transzmissziós) paraméterektől függően.

A közlekedési járulékos átlagos levegőterheltség a belterületi utak mentén (µg/m3): LA\X 10 15 23 34 51 76 114 171 256 SO2 1,7 0,9 0,4 0,2 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 CO 385,2 195,8 99,5 50,6 25,7 13,1 6,6 3,4 1,7 NO2 111,0 56,4 28,7 14,6 7,4 3,8 1,9 1,0 0,5 PM10 12,0 6,1 3,1 1,6 0,8 0,4 0,2 0,1 0,1 CH 50,0 25,4 12,9 6,6 3,3 1,7 0,9 0,4 0,2

X: távolság az út középvonalától (m).

A domináns/kritikus NO2 alapján számítható az utak hatásterülete a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 2.§ 12c pontja alapján.

3 Az NO2 járulékos átlagos levegőterheltség az utak mentén (µg/m ): út\X 10 15 23 34 51 76 114 171 256 47. főút 288,6 146,7 74,6 37,9 19,3 9,8 5,0 2,5 1,3 48106. 82,6 42,0 21,3 10,8 5,5 2,8 1,4 0,7 0,4 ÖÚt bel 48,3 24,6 12,5 6,3 3,2 1,6 0,8 0,4 0,2 ÖÚt kül 24,9 12,7 6,4 3,3 1,7 0,8 0,4 0,2 0,1

Belterületi környezetben (a házak által meghatározott) útkanyonban pl. fokozottan érvényesül a beépítettség és a szélárnyékolás hatása.

Az előbbi táblázat alapján meghatározható az utak hatásterületének fél-sávszélessége (m): út\XH belterületi külterületi 47. főút -- 75 48106. 36 -- ÖÚt bel 26 17 ÖÚt kül 17 82* *: a földutak PM10 kiporzása miatt.

A belterületi levegőterhelés okozta járulékos levegőterheltségek a külterületen (µg/m3): LA\X 1000 1500 3000 4500 5440 7500 SO2 3,1 1,6 0,5 0,3 0,2 0,1 CO 250 127,1 40,0 20,3 14,8 8,7 NO2 8,0 4,1 1,3 0,6 0,5 0,3 PM10 11,2 5,7 1,8 0,9 0,7 0,4 CH 5,9 3,0 0,9 0,5 0,3 0,2 X: távolság a belterület centrumpontjától (m). Ezek az értékek adott/egy szélirány esetén érvé- nyesek. Jellegzetes idealizált távolságok: a belterület pereme: 1000 m, külterület pereme: 5440 m.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 106

A jelentéskötelezett ipari és a háztartási tüzeléstechnikai pontforrások levegőterhelése nem a talajszinten történik. A számítás az MSZ 21459 szerint végezhető. A szélirányra és a meteorológiai állapotokra tekintettel a járulékos levegőterheltségek nem ösz- szegezhetők. Hosszabb időtartamot (24 óra, év) és nagyobb hatásterületet tekintve átlagos kon- centráció számítható és mérhető.

Térségi levegőterheltség Tépe levegőterhelése által okozott lokális járulékos levegőterheltség átlagolódik a térségi/or- szágos levegőterheltségekkel.

Alap levegőterheltség A lokális és regionális adatok felhasználásával elméleti úton számítottuk a belterületi éves ALT: alap-levegőterheltséget (µg/m3): LA ALT (µg/m3) HÉ (µg/m3) T (%)

SO2: 3,1 250 98,8 CO: 250 10000 97,5 NO2: 8,0 100 92,0 NOx: 11,9 200 94,1 PM10: 11,2 50 77,6 CH: 5,9 -- -- *: 24 órás. LA: légszennyező anyag; ALT: alap-terheltség (µg/m3); HÉ: órás egészségügyi levegő-terhelt- ségi határérték a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1.1. melléklete szerint (µg/m3). Terhelhetőség: T=(HÉ1-ALT).

Az előbbi táblázat szerint a környezeti levegő T: jelentős terhelhetőségi tartalékkal rendelkezik, így ez nem korlátozza a műszaki/gazdasági fejlesztéseket és beruházásokat. Ezen fejlesztések egyedi/járulékos hatását a források engedélyezése során számítani/mérni kell. Olyan levegőterhelő forrás nem üzemeltethető, amelynek levegőterhelése és az általa okozott levegőterheltség a vonatkozó technológiai és egészségügyi levegőterheltségi határértéknél na- gyobb.

1.17.4. Zaj-, és rezgésterhelés Zajvédelmi vonatkozásban a település területének zajvédelmi besorolását a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításá- ról) alapján lehet meghatározni, illetve a rendezési terv zajvédelmi megalapozásában a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alkalmazandó.

További fontosabb jogszabályok, amelyek a zajvédelmi követelményekre vonatkoznak: 93/2007. (XII. 18.) KvVM r. a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról; 25/2004. (XII. 20.) KvVM r. stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól; 140/2001. (VIII. 8.) Korm. r. egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 107

A zajvédelmi hatásterület fogalmát és meghatározási módszerét a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5-8. § írja elő; zajtól nem védendő környezetben is számítható hatásterület.

Területileg illetékes zajvédelmi hatóság*: - Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal - Hajdúnánás Önkormányzati Hivatal Jegyzője *: 284/2007. Kormányrendelet 4.§ alapján.

Az épületek védendő helyiségeinek belső terére vonatkozó ügyekben is a jegyző a zajvédelmi hatóság.

Tépe (a 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet értelmében) stratégiai zajtérkép készítésére nem kö- telezett település.

Zajforrások és terheléseik Egy település zajállapotát az összetett (több egyedi zajforrást tartalmazó) zajforrások kibocsá- tásával és az okozott zajterheléssel célszerű jellemezni. A határértékkel való összehasonlítha- tóság igénye miatt zajvédelmi területenként kell az elemzéseket végezni. Ehhez ismerni kell a területi besorolásokat a - 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet és/vagy - helyi építési szabályzat (HÉSZ: 11/2006. (IX.27.) Önkormányzati rendelet) szerint

A HÉSZ nem tartalmaz zajvédelmi előírásokat, zajvédelmi besorolásokat, övezeti kapcsolato- kat nem állapít meg.

A közlekedés zajterhelése A község közlekedési eredetű zajterhelését a közúthálózaton megjelenő forgalom okozza. A magán/telephelyi utak forgalmi zaja üzemi zajnak számít.

A közúti forgalom zajterhelése Mivel az előbbi tényezők közül meghatározó a forgalom (sűrűsége és sebessége), ezen aktuali- zált adatok felhasználásával számítjuk/becsüljük az egyes utak/útszakaszok okozta zajterhelést. A közúti közlekedés zajkibocsátását a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. melléklete alapján számítottuk 7,5 és X m távolságban a közút akusztikai tengelyétől 1,5 m magasságban akadály- talan hangterjedés esetén. (A vizsgált utak mentén nincs zajgátló fal/létesítmény.) A külterületi önkormányzati utak többnyire burkolatlan földutak, melyeken a gépjárművek, munkagépek las- sabban (száraz időszakban jelentős porterheléssel) haladnak.

A közlekedési zajkibocsátás (dB):

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 108

közút LAeq (7,5) LAeq (7,5) LAeq (X) LAeq (X) TB (dB) TB (dB) N É N É N É 47. főút 68,5 60,5 61,0 52,9 -- -- 48106. 59,8 51,8 56,4 48,5 -- -- Öút bel 57,5 49,5 55,9 48,0 -- -- Öút kül 54,5 46,6 47,0 39,1 -- --

N: nappal; É: éjjel; T: túllépés (=LAeq(X)-LTH); --: nincs túllépés. A belterületeken X=10 m, külterületen X=30 m.

A közlekedésből származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

A közlekedésből származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területeken (a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklet) határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) zajtól védendő terület A B C N É N É N É 1. 50 40 55 45 60 50 2. 55 45 60 50 65 55 3. 60 50 65 55 65 55 4. 65 55 65 55 65 55 A: kiszolgáló út, lakóút; B: mellékutak, gyűjtőutak stb.; C: gyorsforgalmi utak, főutak stb.

A hatásterületek számítása A hatásterület sugara, közutak mentén hatássáv félszélesség számítható a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6.§ alapján. A belterületen LZ=LTH-10=50/40 dB a hatássáv peremén. (Hely- színi vizsgálataink szerint az LHT: háttérterhelés <30 dB, ezért ΔL>10 dB.)

Az LAeq (7,5) értékek figyelembe vételével számított hatássáv félszélességek (m):

közút HB (m) HB (m) HK (m) HK (m) N É N É 47. főút -- -- 90 130 48106. 46 66 -- -- Öút bel 30 43 -- -- Öút kül -- -- 7 10

HB: belterületi-; HK: külterületi hatássáv félszélesség (m) a közút akusztikai tengelyétől.

Lokális (közlekedési jellegű) zajforrások: buszpályaudvar és buszmegállók, parkolók, benzin- kutak. Zajkibocsátásuk zajesemény-szintek és gyakoriságok alapján számítható.

Az üzemek (telephelyek, létesítmények, szervizek, üzletek/áruházak) zajkibocsátási értékeit két hatóság állapíthatja meg a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4.§ értelmében. Jelenleg nincs ilyen előírás.

Az Üzemi forrásokat (egyszerűsítésként) az akusztikai centrumba összevont pontforrásnak le- het tekinteni és a zajkibocsátási értékek ismeretében számítható - zajterhelés a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 7. számú melléklet alapján - hatásterület a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6.§ értelmében.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 109

Üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő te- rületeken a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete szerint: Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB)* N É 1. 45 35 2. 50 40 3. 55 45 4. 60 50

1. Üdülőterület, egészségügyi területek; 2. Lakóterület, oktatási létesítmények területe, teme- tők, zöldterület; 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület; 4. Gazdasági terü- let; N: nappal 6-22 óra; É: éjjel 22-6 óra.; *: az MSZ 18150-1 szabvány és az MSZ 15037 szabvány szerint.

A környezeti zajforrás zajvédelmi szempontú hatásterületének határa az a vonal, ahol a zajfor- rásból származó LZ zajterhelés: 284/2007. (X. 29.) Kr. 6.§ LZ (dB) Megjegyzés: ha a) LTH-10 ΔL>10 dB b) LHT ΔL≤10 dB c) LTH ΔL<0 dB d) LÜ nem védendő környezet e) 55/45 gazdasági környezet , ahol ΔL=LTH-LHT; LTH: zajterhelési határérték; LHT: háttérterhelés; LÜ: üdülőterületre megállapított zajterhelési határérték.

A folyamatban lévő, tervezett építkezések zajterhelését külön szempontok szabályozzák: - követelmények: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. § - terhelési határértékek: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. melléklet

Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő terü- leteken (a 27/2008. (XII. 3.) KöM-EüM együttes rendelet 2. számú melléklete szerint): Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (dB) építés időtartama ≤1 hónap >1 hó >1 év Zajtól védendő terület N É N É N É 1 60 45 55 40 50 35 2 65 50 60 45 55 40 3 70 55 65 50 60 45 4 70 55 70 55 65 50

A közüzemi létesítmények zajterhelése hagyományos módszerekkel számítható; üzemi zajfor- rások.

A különleges létesítmények zajterhelése általában kisebb az üzemi tevékenységeknél, de zajtól védendő területűnek és szabadidős létesítménynek tekinthetők. A különleges területek megva- lósulási formái: iskola, óvoda, irodaház, sporttelep, könyvtár stb. Ezeknél fokozott zajproblé- mát jelent(het) a hangosító/zenei berendezések használata. Helyileg szabályozhatók.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 110

A különleges létesítmények körül csendes övezet és a zajvédelmi szempontból fokozottan vé- dett terület jelölhető ki. Ennek módját a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 15-16.§ tartalmazza. Jelenleg Tépén nincs ilyen övezet.

A beépítésre nem szánt területek zajvédelmi szempontból zajtól nem védett területek, de egyéb zajforrások hatásától védeni kell a rajtuk található objektumokat ill. hatásterület is meghatároz- ható (284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6.§.) A beépítésre nem szánt területeken található objektumok többsége kültéri zajforrás; általában zajeseményekhez köthető a zajhatása.

A kommunális zajforrások felületi zajforrássá válhatnak és a hagyományos zajforrások hatását felülmúlhatják. Speciális jogvédelmet jelent, hogy az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet 6. § szerinti csendháborítás miatt szabálysértési eljárás indítható. (Nincs határértékhez kötve, de a kommunális zajterhelés zajártalomnak minősül.)

Zajterhelések és hatásaik A zajterhelés a zajforrások körüli szintenkénti eloszlásával szemléltethető. A zajterhelés elosz- lását az érintett terület, személyek, lakások stb. számával jellemezhetjük. A zajterhelések hatását általában a határértékekkel összehasonlítva értékelhetjük. Láttuk, hogy a közlekedési zaj okozza a legnagyobb problémát. Az érintettséget egyenletes át- lagos belterületi fajlagos értékek: 12,4 fő/ha alapján számoltuk. Az érintett ember szerint nap- pal/éjjel 20/32 %.

Általános zajvédelmi javaslat - A belterületen, különösen a zajérzékenyebb szakaszokon, azok közvetlen szomszédsá- gában (pl. egészségügyi, oktatási intézmény, temető) csak olyan tevékenységek kapjanak en- gedélyt, amelyek megfelelnek a zajkibocsátási és zajvédelmi hatásterület követelményeinek. - A megvalósuló védett építményeknél a zajvédelmi szempontú tájolást, tervezést, kivi- telezést és működtetést kell előtérbe helyezni. - A közlekedési utak, gazdasági/ipari övezet mellé védett létesítmények elhelyezésére al- kalmas területhasználatot nem javasolt kialakítani. - Az épületek szerkezeteinél, a falátvezetéseknél, zajkeltő berendezések telepítésénél a hangszigetelési követelményeket zajvédelmi szemlélettel és megoldásokkal kell biztosítani. - A belterületi zajterhelések csökkentését műszaki, közlekedésszervezési és helyi szabá- lyozási eszközökkel javasolt elérni.

1.17.5. Sugárvédelem

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 111

Tépe területére vonatkozó sugárterhelési adatokat az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellen- őrző Rendszer (OKSER) évi jelentése alapján lehet összegezni. A település jól beilleszthető abba az övezetbe, amely tágabb térségben működő háttérsugárzást mérő állomások lefednek. Ilyen mérőhelyek vannak Kisújszállás- Gyomaendrőd-Berettyóúj- falu-Hajdúszoboszló-Debrecen területén is. A Magyarországon működő három nagy hatósági rendszerben, az egészségügyi, a földműve- lésügyi és a környezetvédelmi ágazatok rendszereiben mért mérési eredmények összesítésére jött létre – az Országos Atomenergia Hivatal koordinálása mellett – a Hatósági Környezeti Su- gárvédelmi Ellenőrző Rendszer (HAKSER), amelynek mérési eredményei – értékelésükkel együtt – 1984 óta folyamatosan, éves jelentésekben olvashatóak. A szakértők szerint kevesebb, mint 100 millisievertnyi sugárzás hatására semmilyen közvetlen károsodásra nem kell számítani. A dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra (nSv/h). A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra körül ingadozik. A figyelmeztető szint 250 nSv/óra. Ez a szint a valós veszélyt jelentő szint töredéke. A lakosság mesterséges forrásokból származó sugárterhelése – az orvosi célú alkalmazásokon kívül – hazánkban az utóbbi években 3-6 μSv közöttire becsülhető, míg a természetes eredetű sugárterhelés ennél közel három nagyságrenddel nagyobb. Az engedélyhez kötött tevékenysé- geknek a környezetre illetve lakosságra gyakorolt hatása elhanyagolható, a radioaktív izotópok koncentráció értékei több mintafajtánál is túlnyomórészt kimutatási határ alatt maradnak. Hangsúlyozni kell, hogy míg az Európai Unió rendelete szerint az élelmiszerekben a 134Cs és 137Cs radionuklidok megengedhető együttes legnagyobb szintje 600 Bq/kg (tejben, tejtermé- kekben és csecsemőélelmiszerben 370 Bq/kg), addig a Magyarországon kapható, feldolgozott élelmiszerekben a 2013-ban mért legnagyobb értékek is 10 Bq/kg alatt maradtak.

Kihullás éves maximumainak országos eloszlása 2013-ban (EüÁ, mBq/m2/nap, jelzi, hogy az adott megyében nem volt kimutatási határ feletti mérési eredmény) Talajterhelés A talaj 137Cs aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 10 Bq/kg, a 90Sr-é 1,7 Bq/kg, a döntően természetes eredetű összes béta-aktivitásé pedig 520 Bq/kg volt 2013-ben. Ez az előző évihez képest csökkenő. Takarmány A takarmánynövények 137Cs aktivitáskoncentrációinak országos, éves átlaga 0,43 Bq/kg, a 90Sr- é 0,93, a döntően természetes eredetű összes béta-aktivitásé pedig 640 Bq/kg volt 2013-ben, kissé növekvő az előző évihez képest. Növényi eredetű, nyers élelmiszer A növényi eredetű, nyers élelmiszerben a 137Cs aktivitáskoncentrációk éves átlaga 0,093 Bq/kg, a 90Sr-é 0,41 Bq/kg, döntően természetes eredetű összes béta-aktivitásé pedig 75 Bq/kg volt 2013-ben, minimális növekvés.

Feldolgozott, növényi eredetű élelmiszer

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 112

Itt elsősorban a gabonafélék terményei, illetve ezek feldolgozott formái (liszt, kenyér, pékáru) tartoznak. A gabonafélékben és termékekben mért aktivitáskoncentrációk éves, országos érté- kei az alábbi határok közt mozogtak: 0,020 - 0,91 Bq/kg (137Cs), 0,050-1,5 (90Sr) és 23 - 220 Bq/kg (összes-béta). Kiemelendő, hogy ezen mintafajtákban a csernobili eredetű 137Cs és a 90Sr az igen kis kimutatási határok ellenére általában – a minták több mint 80 %-ában – már nem volt kimutatható. Állati eredetű termékek Az állati eredetű élelmiszerek gyűjtőcsoportja a tej- és tejtermékeket, hús- és hústermékeket foglalja magában. A tej- és tejtermékmintákra vonatkozó mérési eredmények jellemzői: a 137Cs és 90Sr aktivitáskoncentrációk nagyobb részt kimutatási határ alattiak (0,13-0,15 Bq/kg alat- tiak). (Megjegyezzük, hogy a magasabb koncentrációk tejporból származnak, amely mintegy tizedrészére hígul a felhasználás során.) Vegyes élelmiszer A kategóriába a lakosság által közvetlenül fogyasztott (feldolgozott, főtt) ételek tartoznak. A mérési eredményeinek éves jellemzői: a 137Cs a 90Sr koncentrációk többsége a kimutatási határ alatt volt. Ivóvíz Hajdú-Bihar megyében az ivóvíz mérési eredményei alapján a 137Cs 0,0056-0,024 Bq/l közötti, a 3H aktivitáskoncentráció 0,81-1,2 Bq/l, a 90Sr kimutathatóság alatti, az összes-béta 0,095 Bq/l. Ezek az értékek az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott 1,0 Bq/l alattiak. Ásványvizek Az ásványvizek a hatósági szabályozás szempontjából nem tartoznak az ivóvíz kategóriába – azaz kivételek pl. az utóbbi minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet előírásai alól is – hazánkban is erősen emelkedő mértékű fogyasztásuk indokolja radiológiai szempontból történő vizsgálatukat. A vizsgált ásványvizek összes béta-aktivitása gyakorlatilag nem haladja meg a vezetékes ivóvizek hasonló értékeit. Összefoglalva: Tépe területén és térségében az emberi egészséget veszélyeztető mértékű su- gárzást okozó tevékenység, vagy területhasználat nincs! A sugárzásvédelem körében szót kell ejteni azon művi elemekről, amelyek elektromos, vagy mágneses sugárzást okoznak egy adott környezetben. Ilyenek az elektromos távvezetékek, me- lyek körül a 2/2013. (I.22.) NGM r. szerinti védőtávolságok és magassági korlátozások bizto- sítják ezt. A különböző alacsonyfrekvenciás adóállomások, tornyok körül egyedileg kell vizsgálni a vé- dősáv igényét. Bázisállomások esetén a Magyarországon érvényben lévő egészségügyi határ- értékek: 900 MHz4.500.000 µW/m2 - 1800 MHz 9.000.000 µW/m.2

1.17.6. Hulladékgazdálkodás

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 113

A település területén a hulladékgazdálkodási feladatokat a 2012. évi CLXXXV. tv. a hulladék- ról és végrehajtási kormányrendeletei szerint kell megvalósítani. Ez a kialakult állapotok szerint meg is valósul.

A települési hulladékkal kapcsolatos önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat és a hul- ladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról a Képviselő-testület a 16/2017. (XII.20.) önkor- mányzati rendelettel módosított 8/2016. (VI. 28.) sz. ö.r.-ben döntött. A település közigazgatási területén a települési hulladékkal kapcsolatos közfeladatokat a Debreceni Hulladék Közszol- gáltató Nonprofit Kft. látja el.

A települési szilárd hulladékgyűjtés és szállítás továbbra is heti 1 alkalommal történik, évente 1 lomtalanítást biztosít az önkormányzat. A begyűjtött hulladékokat a közszolgáltató kizárólag az erre a célra kijelölt hulladékgazdálkodási létesítményben végezheti (47. számú főút Berety- tyóújfalu-Furta közötti szakasza, 43-44. km). Az intézményes szemétgyűjtésbe bevont lakások száma közel 419 db.

A járatszerű gyűjtés mellett a lakosságnál keletkező, elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladé- kok leadása házhoz menő rendszerben, vagy erre kijelölt hulladékgyűjtő szigeteken történik. A szelektív gyűjtőszigeteken kizárólag üveghulladék gyűjtésére van lehetőség, a papír, fém és műanyag hulladékokat a házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtési rendszer veszi át.

A település területén működő különböző tevékenységek, vállalkozások önálló hulladékgazdál- kodást folytatnak, mint ahogyan a külterületi gazdasági, mezőgazdasági telepek is. Az inert hulladék elhelyezésének kérdése továbbra is rendezett megoldást igényel. Az állati hullák gyűjtését az ATEV végzi bejelentésre.

1.17.7. Vizuális környezetterhelés A vizuális környezetterhelés tekintetében a település nem egységes arculatú. A település fő ut- cája meghatározza a településképet. A fő nyomvonal a Rákóczi-Dózsa György utca. A két utca fordulója gyakorlatilag a településközpont a középkori templommal. Az utcakép egyébként jellegzetes kistelepülési, falusias jellegű. Hátránya az, hogy nagyszám- ban bontják meg az utcaképet beépítetlen telkek, vagy a lakóterület közé ékelődő gazdasági használatú ingatlanok. De ezekkel együtt is egy nyugodt, viszonylag csendes belterületi környezet található. Hiányolható, hogy a település másik legfontosabb és legpatinásabb épülete a Préposti-kastély (bár ma nem közforgalmú létesítmény) nem kap kellő figyelmet. A település egyébként meglévő zöldfelületeivel komfortos környezetet biztosít a lakosság szá- mára. A városban zavaró fényszennyezettség még nincs, amely a viszonylag kis beépítési magassá- goknak és a kis településtestbeli kiterjedésnek is köszönhető. Ez kedvező a tágabb környezetben lévő védett területek élővilágára, főként a madárvilágára. A közigazgatási területen működő, az éjszakai közvilágítás, a kereskedelmi és vendéglátó egységek fényreklámjai által kibocsátott hatások még nem környezetterhelőek.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 114

1.17.8. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák

A vizsgált területen környezeti konfliktus előfordul. A szerkezeti és szabályozási terv besoro- lásainak változásai nem jelentettek és nem jelentenek kezelhetetlen környezetvédelmi igényt, feladatot.

A fennálló környezeti konfliktusokat, problémákat, igényeket a vizsgálat egyes fejezeteiben érintettük. Rövid összefoglalás keretében összegezzük azokat az alábbiakban: - A közüzemi szennyvízhálózat és a szennyvíztisztító hiánya. - Az erdősültség továbbra is alacsony. Az erdőterületek növelése a jövőt tekintve klímastratégiai koncepció is lehet. - Az ipar, ipari-gazdasági tevékenység nem jelentős, ebbe az irányba való elmozdulás alternatív lehetőség a település el- és megtartó képességének az erősítésére. - A lakossági állattartás a megélhetés egyik formája. Ezért a tartás és trágyakezelés jog- szabályi előírásait helyi szabályozási előírásokkal is indokolt lehet segíteni. - A termőföldek minél szélesebb körű, hatékony, magasabb hozzáadott értéket biztosító kihasználására kell törekedni. - Előtérbe kell helyezni az öntözéses gazdálkodást, az eddig öntözött terület helyreállítá- sát, - A külterületi vizes helyeket, vízállásokat vízgyűjtő, víztározó meder funkcióra célszerű fejleszteni. - A szentpéterszegi út kiépítése, szilárd burkolattal való ellátása továbbra is igény egy- részt a települések közötti kapcsolat biztosítására, másrészt az út körüli mezőgazdasági területek optimálisabb megközelítésére.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 115

1.18. Katasztrófavédelem

Építésföldtani korlátok:

Az EU tagországaként Magyarországon is érvényben van az Unió egységes földrengés szabvá- nya az Eurocode-8 (MSZ EN 1998-1). Ez a szabvány egységes tervezési metodikát ír elő az Unió egész területén. Röviden úgy lehetne a követelményeket összefoglalni, hogy minden épít- ményt úgy kell tervezni, hogy az élettartama (általában 50 év) alatt 10% valószínűséggel elő- forduló földrengést komolyabb szerkezeti károsodás, összeomlás nélkül kibírjon. Az egyes or- szágok eltérő földrengéses viszonyai miatt minden ország saját Nemzeti Mellékletében adja meg a helyi szeizmikus zónákat, a tervezéshez szükséges alapadatokat.

1. ábra: Magyarország szeizmikus zónatérképe (Forrás: www.foldrenges.hu) Magyarország szeizmikus zónatérképe [8]. Földrengések következtében 50 év alatt, 10%-os meghala- dási valószínűséggel, az alapkőzeten várható vízszintes gyorsulás g (gravitációs gyorsulás) egységben. Forrás: www.foldresges.hu

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 116

Vízrajzi veszélyeztetettség:

A jelenlegi szabályozás alapján a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolását a legveszélyeztetettebb településrész határozza meg. „A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról” szóló 18/2003. (XII.9.) KvVM-BM együttes rendelet szerint a nyilvántartott települések között Tépe nem szerepel, azaz nincs benne se az enyhén, se a közepesen, se az erősen veszélyeztetett kategóriában.

Tépe település igazgatási területének belvíz veszélyeztetettsége a Megyei területrende- zési terv függelékét képező tervlapon is lát- ható módon csekély. Belterületét egyáltalán nem (illetve az északi településszélt kis mér- tékben) érinti. Igazgatási területének délke- leti és nyugati része érintett, foltokban. Közepesen veszélyeztetett az igazgatási terü- let északkeleti és északnyugati széle.

HB megye TrT. Belvíz veszélyeztetettség

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 117

1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely

Tépe község igazgatási területét ásványi nyersanyag lelőhelyek nem érintik.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 118

1.20. Települési klíma

A település klímájának jellemzése céljából a tágabb földrajzi tulajdonságokat célszerű vizs- gálni. az ország szárazabb régiójába tartozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség 500–600 mm között alakul. Az évi középhőmérséklet 10 °C fok felett van, A legmelegebb hónap a július, ekkor az átlagos középhőmérséklet megközelíti a 22 °C fokot. Ezzel szemben a leghidegebb hónap január átlagos középhőmérséklete –1 °C fok alatt alakul. A városra és időjárására jel- lemző, hogy napfényben igen gazdag. A napsütéses órák száma meghaladja a 2100 órát is. A térségre jellemző szélirány északnyugati és olykor elérheti a 2,9 m/s sebességet is. A növénytermesztés szempontjából az utolsó tavaszi fagyok ideje április közepére esik, szem- ben az ország északi részével, ahol akár még májusban is fagyhat. Az éghajlatváltozás ezt a területet is érinti. Az elmúlt 30 évben közel 3 °C fokkal nőttek a nyári maximumhőmérsékletek értékei, és az előrejelzések szerint a nyári átlaghőmérséklet a jövőben akár 5 °C fokkal is emel- kedhet.

Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon (2000-2009) Forrás: www.met.hu A Hortobágyi Tisza-mentéhez tartozó területet elhagyott folyómedrek, morotvák hálózzák be. A vízhálózat meghatározó eleme a Keleti-főcsatornából kiágazó, 25 köbméter/másodperces vízhozamú Nyugati-főcsatorna vízrendszere. Az Alsó-selypes-Hataj-Völgyes-Árkuséri-főcsa- torna (89 km, 630 km) tiszai átvezetésekkel erősen befolyásolt vízhozama kihat az összes víz- folyás vízjárására.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 119

2.) HELYZETELEMZÖ MUNKARÉSZ

A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése. A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése.

A helyzetfeltáró munkarész kitért mindarra a körülményre, amely fontos ahhoz, hogy a jelen- legi helyzetről átfogó képet kaphassunk. Noha az egyes témakörökre való fókuszálás során egy- fajta értelmező tevékenységet sem lehetett nélkülözni, e fejezetben fontos utólagosan is átfogó keretbe helyezni ezeket az egymástól élesen el nem különíthető témákat. Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet: Tépe a 47-es főút mentén fekszik, s jóllehet távolsága Derecskétől 4 km, Berettyóújfalutól 11 km, a megyeszékhelytől is csak 24 km, mégis a világ zajától távol eső településnek tekinthető, hiszen innen más irányba legfeljebb csak földutak vezetnek. A 47-es főútról rövid bekötőút visz a zsáktelepülésre. Ez egyrészt hátrány, mert az út forgal- mának élénkítő hatása közvetlenül nem érvényesül, másrészt előny, mert nem érvényesülnek az átmenő forgalom káros hatásai. Az M35 autópálya megépülése Tépe számára is új lehetőségeket nyitott. Az autópálya csomó- pont déli irányban, a 47 sz. főúton érhető el, alig 10 per alatt, de északi irányba, Derecske város belterületén áthaladva, a Szováti úton is negyed óra alatt elérhető a másik csomópont. A tele- pülés az adottságokra építve, új gazdasági terület kijelölését határozta el, a 47 sz. főút mellett, a belterület közelében. A 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet szerint Tépe a Derecskei Járási Hivatal illetékességi területéhez tartozik. Tépének nem érdeke a pontszerű, elszigetelt fejlődés, hiszen, ha nagy a fejlettségbéli kontraszt a központ és környéke között, az negatívan befolyásolhatja a terület egészének gazdasági-társadalmi fejlődését.

Társadalom, humán infrastruktúra: Az utóbbi években jelentősen fogyatkozó a népességszám, melynek oka az országosan is jel- lemző negatív demográfiai folyamatokban keresendő: a házasságkötések és születések számá- nak csökkenése, miközben a halálozások száma magasabb, mint a születések száma. Tépe község népességszáma 2019. január 1-én: 1072 fő (forrás: nyilvantarto.hu) A demográfiai adatokat jelentősen befolyásolja az elvándorlás, hiszen a kevés számú munkahely nem ösztönzi maradásra a fiatalokat. Elsősorban az egzisztenciális biztonságra törekvés, az igényeiknek megfelelő munka- hely és lakókörnyezet – beleértve a községi és közszolgáltatásokat is -, illetve a szabad- idő tartalmas eltöltésére való törekvés, jellemző az életvitel meghatározásában. Az ak- tív korúak igénylik a kulturális, gasztronómiai, sportolási, szórakozási és egyediséggel rendelkező programokat, eseményeket.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 120

2013. január 1-jétől az oktatáspolitikai változások következtében az önkormányzati feladat- ellátás jelentős mértékben megváltozott. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tör- vény (a továbbiakban: NKtv.) 74. § (1) bekezdése értelmében az állam – az óvodai ellátás kivételével – gondoskodik a köznevelési feladatok ellátásáról.

Gazdaság: Tépe fejlődése szorosan összefügg a közmunkaprogrammal. A településen olyan programokat hoztak létre, melyek egymásra épülnek. Elsőként egy sertéshizlaldát, majd egy vágópontot, vé- gül egy húsfeldolgozót építettek. A fából készült árusítópavilonok készítését 2015-ben kezdte meg az önkormányzat. Az igények növekedésével egyre több faház készült el, melyeket bérbe adnak különböző rendezvényekre. Pályázatok segítségével több beruházás is megvalósul a településen. Elsősorban az energetikai korszerűsítéseken van a hangsúly. A gazdaság meghatározó ága, a mezőgazdaság. Az igazgatási terület északi- keleti részén a gyep- legelő területek nagyobb arányban találhatóak meg, így a Bihari-sík tájvédelmi körzet és Natura 2000 védettségű különleges természetmegőrző területek az állattartás számára adnak nagyobb lehetőséget. A külterület délnyugati- nyugati részén jó minőségű szántóterületek talál- hatóak, ahol a szántóföldi művelés a jellemző. A 47 sz. főút szomszédsága, a M35 autópálya közeli csomópontja, a gazdaság egyéb ágazatai számára is alkalmassá teszik Tépét.

Közlekedés: A település közlekedési helyzete, a 47 sz. főút melletti elhelyezkedés, az M35 autópálya gyors elérhetősége miatt rendkívül kedvező. Az új gazdasági területek telepítésére egyértelműen al- kalmas (belterület nyugati része és főút közötti) területek megközelítésére kívánatos egy új gyűjtőutat kiépíteni, és csatlakozni a 47 sz. főúthoz. Bár a település fontosnak tartja a Szentpéterszeggel kapcsolatot teremtő mezőgazdasági út ki- építését, de Tépe belterületét déli szélen elérve, olyan nyugati irányú útszakasz kiépítését szol- galmazza, mely a 47 sz. főúthoz, a település belterületének érintése nélkül teremtene kapcsola- tot. (Egyúttal lehetőséget adva a 47. sz. főút mellett tervezett ipari területekkel is.)

Közmű infrastruktúra: Ivóvízellátás: A termelési, értékesítési adatokból és a vízigény számításból megállapítható, hogy a vízmű az igényeket most is, és a jövőben is ki tudja elégíteni. A hálózatot szükséges néhány helyen fej- leszteni körvezeték kialakításával. A 47. sz. út mellett kialakítandó kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági övezetek közül az északi ellátása Derecske ivóvíz rendszeréről oldható meg gazdaságosan, a déli ellátására Tépéről ki kell építeni ivóvíz vezetéket. Ugyancsak ivóvíz vezetéket kell kiépíteni a sportpályáig annak üzemeltethetősége érdekében.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 121

Szennyvízelvezetés és tisztítás: A szennyvízcsatornával le nem fedett területek szennyvízelvezetését a 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet betartásával kell megoldani. A településen jelenleg kiépített szennyvízcsatorna hálózat nincs. A telkenként szikkasztó rend- szerű szennyvíztárolókban összegyűlt szennyvizet a derecskei tisztítótelepre viszik. A térségben több település együtt kívánja megoldani a keletkező szennyvíz kezelését, pályáz- nak EU pénzre is. Tépe szennyvízelhelyezésére két megoldás adódik: (keletkező szennyvíz mennyisége 115 m3 /d.) - Derecske szennyvíztisztító - Berettyóújfalu szennyvíztisztító Felszíni- és csapadékvíz elvezetés: Tépe község belterületére és környékére a közel sík felszíni terepviszonyok mellett az enyhe ÉK-DNY irányú esés jellemző. A terület a Kálló-Alsónyírvíz belvízrendszer Kati-ér és Nagy- ér öblözetébe esik. Vízválasztó vonal a Fő utca. Ettől K-re eső rész felszíni vizeinek befogadója a Gyalmosi csatorna, NY-ra eső rész befogadója a Gyékényes csatorna. Mindkettő társulati kezelésű. Ezen kívül társulati kezelésű csatornák a Tépe-Úrbéres, a Tépe-Körtvélyes, a Tóháti, a Vereskúti csatornák. A Berettyó Vízgazdálkodási Társulat kezelésében van a Kati-ér , a Nagy- ér és a Tépei-ér (Tépe-Horgasi csatorna). A belterületen a befogadóknak és a terep lejtésviszonyainak megfelelően ki kell építeni (ahol van, ki kell tisztítani) a földmedrű csapadékvíz elvezető árkokat, amelyek rendszeres tisztításá- ról is gondoskodni kell. Energia ellátás: - A településen középnyomású földgázelosztó hálózat üzemel. Tépének önálló gázfoga- dója nincs, a derecskei középnyomású rendszerről a 47. sz. út nyomvonala mentén ki- épített Ø 110 KPE vezetéken kapja a földgázt. A településen minden utcában üzemel középnyomású földgázvezeték, a földgázellátás biztosított. A 47. sz. út mellett kialakí- tandó kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági övezetek közül az északi ellátása Derecske földgáz rendszeréről oldható meg gazdaságosan, a déli ellátására Tépéről ki kell építeni középnyomású földgáz vezetéket. - Tépe elektromos ellátását Berettyóújfalu 132/22 kV-os táppont biztosítja, tartalék ellá- tás Létavértes 132/22 kV-os állomásból biztosítható. Az ellátó gerinchálózat 22 kV-os, szabadvezetékes rendszerű és a települést csápos leágazásokkal táplálja. A 8,4 km hosz- szúságú kisfeszültségű hálózat szabadvezetékes kiépítésű. A rendszer 244 db éjszakai üzemű fogyasztót táplál.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 122

3.) HELYZETÉRTEKELÖ MUNKARÉSZ

3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis Tépe község egészére vonatkozó SWOT elemzés

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK . Nagy történelmi múlttal, hagyományokkal . Az ország periférikus keleti részén való elhe- rendelkező, összetartó és határozott elképze- lyezkedés lésekkel rendelkező, hagyományosan jól . Elöregedő korösszetétel gazdálkodó és dolgozni szerető és tudó tele- . Magas arányú elvándorlás (köztük a fiatal ér- pülés. telmiség száma magas) . A település jelentős mezőgazdasági hagyo- . Csökkenő lakónépesség, jelentős mértékű a mányokkal rendelkezik. (Szántóföldi műve- természetes fogyás lés: kukorica, napraforgó, búza, hagyma. Ál- lattartás: szarvasmarha, baromfi hús és tej- . Munkanélküliséggel sújtott terület termelés.) . A potenciális turisztikai vonzerők infrastruk- . A termőhelyi adottságok kedvezőek. turális hiányosságai . A településen találhatóak ipari fejlesztésre . A gazdaság húzóágazata a mezőgazdaság, re- alkalmassá tehető, jó közlekedési kapcsolat- latíve alacsony foglalkoztatottsággal tal rendelkező területek. (Közvetlen csatla- . Nagyobb létszámot foglalkoztató vállalatok kozás a 47 sz. főúthoz, M35 autópálya gyors száma elenyésző elérhetősége.) . Kevés a magasabb hozzáadott érték-termelő . Országhatár (Nagyvárad) közelsége vállalkozások száma . Jelentős természetvédelmi területtel rendel- . Mezőgazdasági termékek feldolgozottsági kezik szintje alacsony . Közeli fekvés a régió központjához Debre- . A kijelölt ipari terület infrastruktúrája hiá- cenhez, valamint Nagyváradhoz nyos (minden hiányzik) . Jól szervezett közmunkaprogram és kapcso- . lódó vállalkozások. . . Nemzetközi repülőtér elérhető 30 km-en be- lül . A jó közlekedési kapcsolatok ellenére, csen- des, családias települési környezet. . Elismert, jó kapcsolatokkal is rendelkező vállalkozások jelenléte.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 123

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK . Európai Uniós és hazai források hatékony ki- . Szakképzett fiatalok elvándorlása használása . Kevés a születések száma . Vonzó üzleti környezet kiépítése . Gyenge lakossági aktivitás, az összefogás hi- . A határmenti fekvésben rejlő közös gazda- ánya sági, kulturális együttműködések . Hátrányos helyzetű lakosság arányának nö- . Debreceni K+F központ közelsége vekedése. . Tercier szektor multiplikátor hatása a gazda- . Nem rendelkezik elegendő gazdasági, társa- ságra dalmi alappal, az olcsóbb román oldal elviszi . Turisztikai lehetőségek hatékonyabb kihasz- az árumegállítás és átalakítás lehetőségeit. nálása . . Az M35 autópálya jelenléte miatti lehetősé- gek kihasználása. . A megújuló energia használatának kiterjesz- tése

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 124

3.2. Problématérkép, értéktérkép

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 125

˜ — „É€i2u֐ƒÉq „ivi€ÜvɃ‚ixhiÉƒs2„i‚† €‚yfvÉwe„É‚uɀ PHIW

x £uonfliktust2okozó2településrendezési2döntés2helye h „elepülési2környezet2z—v—rásán—k2veszélye p „elepülésképi2konfliktus þ „ermészetvédlem2E2h—sznál—t2konfliktus— € †édelmi2erdõ2hiány— „ uözlekedési2forg—lom˜ól2—dódó2veszély þ 5 qelulh—sznosított2terület22G2funk™ióváltás2szüksége h „ermészetvédelemE2településfejlesztés2összeh—ngolást2 5 igénylõ2konfliktus— ˜uerékpáros2k—p™sol—t2hiány— — qy—logos2k—p™sol—t2@sétányA2hiány— € ü €—rkolási2pro˜lém— „ q ˆ ƒzegregált2terület ü ˆ ƒzegregá™ióv—l2veszélyeztetett2terület € felterületi2h—tár2meglévõ h uülterületi2gyûjtõút2@fõ2dûlõútA2 felterületi2gyûjtõút q yrszágos2fõút yrszágos2mellékút2@˜ekötõ2útA „erületh—sznál—t2—l—ptérképen q ˜elterület i2E2irdõterület wk2E2wezõg—zd—sági2terület2E2kertes wgy2E2wezõg—zd—sági2terület2E2tö˜˜ségé˜en2gyep wsz2E2wezõg—zd—sági2terület2E2tö˜˜ségé˜en2szántó qksz2E2q—zd—sági2terület2E2kereskedelmiD2szolgált—tó „ umüE2q—zd—sági2terület2E2mezõg—zd—sági mk2E2wûvelés˜õl2kivont2terület h q †2E2†ízg—zdálkodási2terület

PHIW †EP

3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek

3.3.1. Településrészek kijelölése, a lehatárolt településrészek rövid bemu- tatása

1.) Nyugati településrész 5.) Délnyugati településrész 2.) Településközpont 6.) Külterület 3.) Északi településrész 4.) Délkeleti településrész

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 126

Tépe méretét, népesség számát tekintve, kis település. Az eltérő karakterű településrészekre történő területi felosztását, a nemrégiben elkészült Településképi Arculati Kézikönyv határozta meg.

A település területének fejezet elején bemutatott felosztása inkább azt a praktikus célt szolgája, hogy a fejlesztéseket, változásokat a településszerkezeti jellemzőket alapul véve átláthatóan lehessen bemutatni.

1.) Nyugati településrész:

Tépe 47. sz. főút felöli, nyugati oldala, a településre bevezető rész. A főút mellett zártkertek helyezkednek el, melyeket a település védő fásításra, gazdasági terület fejlesztésre szán. A te- lepülésközpontba bevezető Rákóczi utca mentén, és az arra déli irányba, merőlegesen osztott lakóutcákra fűzve, a település kialakulásának folyamatát tekintve, újabb keletű lakóingatlanok helyezkednek el. E településrész a távlati fejlesztések által leginkább érintett. A főút melleti elhelyezkedés, a belterületi infrastruktúra közelsége, a földterületek alacsony termőértéke az ipari gazdasági te- rületek kijelölésére egyértelműen alkalmassá teszi. E településrész központ felöli (keleti) részén helyezkedik el a temető, valamint a református egyház tulajdonát képező jelentős méretű, hasznosítatlan belterületi ingatlan, mely távlati fej- lesztési lehetőségeket jelent.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 127

2.) Településközpont:

A Történeti településrész a belterület mint-egy 40 %-át teszi ki, magába foglalva a néhány ugyancsak földszintes, de léptékében kicsit nagyobb közintézmény által alkotott településköz- pontot is. A település két meghatározó útjának kereszteződésénél helyezkednek el a közösségi épületek. Nagyobb ingatlanokon, földszintes, de a családi házaknál nagyobb párkánymagasságú, több- nyire utcával párhuzamos nyeregtetővel fedett épületek. A településközpont területének meghatározó része, a rugalmasabb építési lehetőségek érdeké- ben, Településközpont vegyes építési övezetbe van besorolva. A településközpont területe ki- alakultnak tekinthető, így újabb területek beépítésére itt nem kell számítani, az intézmények településképi értékeknek megfelelő megújulására azonban igen.

3.) Északi településrész:

A település északi részét egy utca, a Fő utca, illetve az azt kísérő lakóingatlanok alkotják. A településrész sajátossága, hogy a Bihari- sík tájvédelmi körzet veszi körbe, mely irányból a település tájban való megjelenése érdekében külön előírások kerültek bevezetésre. Történeti beépítésű településrész. Az átmenő forgalom hiánya miatt, csendes, nyugodt lakókör- nyezet. A településrész sajátos elhelyezkedése, északi irányban a közeli Derecskéhez való gyalogos- kerékpáros kapcsolódás lehetősége, a telekvégekhez csatlakozó Bihari- sík Tájvédelmi Körzet táji- természeti értékei, a falusi turizmus számára különösen alkalmassá teszi.

4.) Délkeleti településrész:

E településrész jellegét tekintve, hasonló adottságokkal rendelkezik, mint az északi település- rész. E területen a jövőben sem kell jelentős fejlesztésekre számítani. A délkeleti településrészen a hatályos településszerkezeti terv fejlesztéseket nem irányoz elő. Egy korábbi módosítás során, a Natura 2000 védettségű terület irányában tervezett lakóterület fejleztés már megszüntetésre került.

5.) Délnyugati településrész:

Tépe délnyugati részének egyik meghatározó jellemzője, hogy itt helyezkedik el, a volt préposti kastély, mely ma szociális intézményként működik. Az emeletes épülete kiemelkedik a környezetéből. Körülötte, illetve a déli oldalán húzódó Tán- csics utca mentén az átlagosnál is több lakóépület áll kint az utcavonalon. Hasonlóan kiemel- kedik környezetéből az uradalom egykori magtár épülete is. A Településrész beépítésének ka- rakterét tekintve, meghatározóan történeti jellegzetességet mutat. Nyugati és délnyugati szélén, fejlesztési igényeket jelentettek be az érintett ingatlanok tulajdo- nosai, mely családi gazdaságok kialakítására irányul.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 128

A településrész észak-nyugati szélén, földhivatali nyilvántartás szerinti, településszerkezeti ter- ven erdő felhasználásba sorolt területen az erdő jelentő része, a valóságban nincs meg. Hasonló helyzet tapasztalható a területegység nyugati szélén. A belterületről Szentpéterszeg irányába kivezető út mellett, a Petőfi utcával szemközti beépí- tetlen területen, (korábbi sportolási célú területen) a hatályos településszerkezeti terv falusias lakóterületet jelöl ki. Javasolt e területet zöldterületi felhasználásba átsorolni, mert e területen került nemrégiben elhelyezésre egy mobil átjátszó torony. A Szentpéterszegi úton tovább haladva, már külterületen egy felhagyott anyaggödör területén a hatályos településszerkezeti terv idegenforgalmi hasznosítású, beépítésre nem szánt különle- ges területet jelölt ki. Ennek szabályozási terve való átvezetésére mégsem nyílt lehetőség, a terület Natura 2000 védettsége miatt.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 129

3.3.2. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 130

1/a.) A belterület nyugati szélén elhelyezkedő zártkerti ingatlanok fejlesztési céllal átminősí- tésre kerülnek. A főút tengelyétől mért 50 méteres védőzónán belül, védőerdőt kell létesíteni, az azt követő területen kereskedelmi- szolgáltató gazdasági terület alakítható.

1/b.) Ugyancsak a 47 sz. főút felöli településrészen, az a) pontban ismertetett védő zöldterület déli irányban tovább bővítendő, míg az e mögötti területen ipari gazdasági területet lehet kiala- kítani. A terület megközelítésére, a 47. sz. főúthoz kapcsolódó, jelenlegi mezőgazdasági dűlő- utat gyűjtő útként javasolt kiépíteni.

1/c.) A református temető északi oldalához csatlakozó, hasznosítatlan, egyházi tulajdonú terü- leten, Szociális- egészségügyi- ellátó különleges területen idősek otthona létesíthető. A tömb többi, szabadon maradó részén közparkot javasolt kialakítani. A meglévő temető bővíthető a déli oldalához csatlakozó területen. A temető nyugati és déli oldalán védőerdő telepítése szükséges.

3.) A település északi végéig vezető helyi gyűjtőút folytatásában levő dűlőutat felhasználva, kerékpárút kiépítése javasolt, mely a közeli Derecske Város központjáig vezetne, érintve az itt tervezett népakadémia területét, majd a Szaszar patak melletti ugyancsak tervezett rekreációs területeket.

5.) A belterület délnyugati részének szélén családi gazdaságok kiépítésére van igény és lehető- ség. Javasolt a Szentpéterszeg felöl érkező mezőgazdasági utat nem a településközponton átve- zetni, hanem itt, a település belterületének szélén kiépülő útszakasszal átvezetni, a 47 sz. főútra.

Megalapozó vizsgálatok – Tépe község – 2019. 131