Meteor.Mcse.Hu

MCSE 2016/3 meteor.mcse.hu

A Mars négy arca

SZJA 1%! Az MCSE adószáma: 19009162-2-43 A Tharsis-régió három pajzsvulkánja és az Olympus Mons a Mars Express 2014. június 29-én készült felvételén (ESA / DLR / FU Berlin / Justin Cowart). TARTALOM

Áttörés a fizikában...... 3

GW150914: elõször hallottuk az Univerzum zenéjét...... 4

A csillagászat ...... 8 meteorA Magyar Csillagászati Egyesület lapja Journal of the Hungarian Astronomical Association Csillagászati hírek ...... 10 H–1300 Budapest, Pf. 148., Hungary 1037 Budapest, Laborc u. 2/C. A távcsövek világa TELEFON/FAX: (1) 240-7708, +36-70-548-9124 Egy „klasszikus” naptávcsõ születése ...... 18 E-MAIL: [email protected], Honlap: meteor.mcse.hu HU ISSN 0133-249X Szabadszemes jelenségek Kiadó: Magyar Csillagászati Egyesület Gyöngyházfényû felhõk – történelmi észlelés! .. 22

FÔSZERKESZTÔ: Mizser Attila A hónap asztrofotója: hajnali együttállás ...... 27 SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Dr. Fûrész Gábor, Dr. Kiss László, Dr. Kereszturi Ákos, Dr. Kolláth Zoltán, Bolygók Mizser Attila, Dr. Sánta Gábor, Sárneczky Krisztián, Mars-oppozíció 2014 ...... 28 Dr. Szabados László és Dr. Szalai Tamás SZÍNES ELÕKÉSZÍTÉS: KÁRMÁN STÚDIÓ Nap FELELÔS KIADÓ: AZ MCSE ELNÖKE Téli változékony Napok ...... 38 A Meteor elôfizetési díja 2016-ra: (nem tagok számára) 7200 Ft Hold Egy szám ára: 600 Ft Januári Hold ...... 42 Az egyesületi tagság formái (2016) • rendes tagsági díj (jogi személyek számára is) Meteorok (illetmény: Meteor+ Csill. évkönyv) 7300 Ft Téli meteorok ...... 45 • ifjúsági tagság 3650 Ft • családi tagság 10 950 Ft Változócsillagok • rendes tagsági díj (RO, SRB, SK) 7300 Ft Az RX And különleges tulajdonságai ...... 48 más országok 17 500 Ft Mélyég-objektumok Az MCSE bankszámla-száma: Az NGC 7789 kék vándorai...... 52 62900177-16700448-00000000 IBAN szám: HU61 6290 0177 1670 Konkoly Thege Miklós nyomában ...... 56 0448 0000 0000 Az MCSE adószáma: 19009162-2-43 Búcsú a Csillagembertõl ...... 60 Az MCSE a beküldött anyagokat nonprofit céllal megje- lentetheti írott és elektronikus fórumain, hacsak a szerzô MCSE-hírek ...... 63 írásban másként nem rendelkezik. Tilos a kiadvány bármely részét sokszorosítani, reprodukálni akár Jelenségnaptár elektronikus, akár mechanikus úton, beleértve a fényképezést és más módokat is, valamint bármilyen információtároló és 2016. április ...... 65 visszakeresõ rendszerben tárolni a Magyar Csillagászati Egyesület elõzetes írásos engedélye nélkül. Programajánló...... 67

Magyarországon terjeszti a Magyar Posta Zrt. XLVI. évfolyam 3. (480.) szám Hírlap Terjesztési Központ. A kézbesítéssel Lapzárta: 2016. február 25. kapcsolatos észrevételeket telefonon, az ingyenes

zöld számon (06-80-444-444) kérjük jelezni. CÍMLAPUNKON: A MARS NÉGY ARCA – STEFAN BUDA FELVÉTELEIN (40,5 cm-es Dall–KirKham-távcső). Balra fenn: 2014.03.28. KÉRJÜK, TÁMOGASSA A METEORT AZ SZJA 1%-ÁNAK 15:04 Ut (cm=36), joBBra fenn: 2014.04.30. 12:45 Ut FELAJÁNLÁSÁVAL IS! AZ MCSE ADÓSZÁMA: (cm=74), Balra lent: 2014.03.12. 16:45 Ut (cm=203), 19009162-2-43 joBBra lent: 2014.05.11. 11:09 Ut (cm=312). ROVATVEZETÔINK

NAP Az észlelések beküldési határideje minden hónap 6-a! Kér- Hannák Judit jük, a megfigyeléseket közvetlenül rovatvezetôinkhez küldjék 1042 Budapest, Petõfi u. 24., IX/27. elektronikus vagy hagyományos formában, ezzel is segítve E-mail: [email protected], tel.: +36-30-542-6880 a Meteor összeállítását. A képek formátumával kapcsolatos HOLD információk a meteor.mcse.hu honlapon megtalálhatók. Görgei Zoltán Ugyanitt letölthetôk az egyes rovatok észlelôlapjai. 6500 Baja, Kálvária u. 94. Az észlelések online-feltöltése: eszlelesek.mcse.hu E-mail: [email protected] Észlelési rovatainkban alkalmazott gyakoribb rövidítések: BOLYGÓK CM centrálmeridián Kiss Áron Keve Ha H-alfa észlelés (Nap) 2600 Vác, Báthori u. 15. DF diffúz köd E-mail: [email protected] GH gömbhalmaz ÜSTÖKÖSÖK, KISBOLYGÓK GX galaxis Sárneczky Krisztián NY nyílthalmaz 1131 Budapest, Göncöl u. 43. XIV. lh. II/11. PL planetáris köd Tel.: +36-20-984-0978, E-mail: [email protected] SK sötét köd METEOROK DC a kóma sûrûsödésének foka Presits Péter (üstökösöknél) 1053 Budapest, Henszlmann I. u. 3. III/13. DM fényességkülönbség E-mail: [email protected] EL elfordított látás FEDÉSEK, FOGYATKOZÁSOK É, D, K, Ny észak, dél, kelet, nyugat Szabó Sándor KL közvetlen látás 9400 Sopron, Szellõ u. 27. LM látómezõ (nagyság) Tel.: +36-20-485-0040, E-mail: [email protected] m magnitúdó KETTÔSCSILLAGOK öh összehasonlító csillag Szklenár Tamás PA pozíciószög 5551 Csabacsûd, Dózsa Gy. u. 41. S látszó szögtávolság (kettõscsillagok) E-mail: [email protected] VÁLTOZÓCSILLAGOK Mûszerek: Kiss László, Kovács István, Jakabfi Tamás B binokulár MCSE, 1300 Budapest, Pf. 148. DK Dall–Kirkham-távcsõ E-mail: [email protected], Tel.: +36-30-491-1682 L lencsés távcsõ (refraktor) MÉLYÉG-OBJEKTUMOK M monokulár Sánta Gábor MC Makszutov–Cassegrain-távcsõ MCSE, 1300 Budapest, Pf. 148. SC Schmidt–Cassegrain-távcsõ E-mail: [email protected] RC Ritchey–Chrétien-távcsõ SZABADSZEMES JELENSÉGEK T Newton-reflektor Landy-Gyebnár Mónika Y Yolo-távcsõ 8200 Veszprém, Lóczy L. u. 10/b. F fotóobjektív E-mail: [email protected] sz szabadszemes észlelés CSILLAGÁSZATI HÍREK Molnár Péter HIRDETÉSI DÍJAINK: MCSE, 1300 Budapest, Pf. 148. Hátsó borító: 40 000 Ft E-mail: [email protected] Belsô borító: 30 000 Ft, CSILLAGÁSZATTÖRTÉNET Belsô oldalak: 1/1 oldal 25 000 Ft, 1/2 oldal 12 500 Ft, Keszthelyi Sándor 1/4 oldal 6250 Ft, 1/8 oldal 3125 Ft. 7625 Pécs, Aradi vértanúk u. 8. (Az összegek az áfát nem tartalmazzák!) E-mail: [email protected] Nonprofit jellegû csillagászati hirdetéseket (találkozók, A TÁVCSÖVEK VILÁGA táborok, pályázati felhívások) díjtalanul közlünk. Kurucz János 5440 Kunszentmárton, Tiszakürti u. 412. Tagjaink, elôfizetôink apróhirdetéseit – legfeljebb 10 sor E-mail: [email protected] terjedelemig – díjtalanul közöljük. DIGITÁLIS ASZTROFOTÓZÁS Fûrész Gábor Az apróhirdetések szövegét írásban kérjük megküldeni 8000 Székesfehérvár, Pozsonyi út 87. az MCSE címére (1300 Budapest, Pf. 148.), fax: (1) 279- E-mail: [email protected], Tel.: (21) 252-6401 0429, e-mail: [email protected]. A hirdetések tartalmáért szerkesztôségünk nem vállal felelôsséget. A SZERK. Áttörés a fizikában

Jómagam megfigyelő csillagászként egye- temista korom óta, azaz már húsz éve követ- tem a LIGO fejlesztéseit, konferenciákon, intézeti szemináriumokon hallottam elő- adásokat a csapat tagjaitól. A legalapve- tőbb gondolatokat elég egyszerű felfogni: miként a gyorsuló mozgást végző töltések sugároznak elektromágneses hullámokat, úgy a gyorsuló mozgást végző tömegek is sugároznak, csak éppen sokkal-sokkal gyengébb gravitációs hullámokat. Ezek az általános relativitáselmélet alapján a téridő 2016. február 11. az emberiség kultúrtör- hullámaiként foghatók fel, és innen ered a ténetében is jegyzett nagy nap lesz: ekkor mérhető jelenség: távolságváltozás egy gra- jelentették be az amerikai vezetésű, de erős vitációs hullám áthaladásakor. Távolságok nemzetközi kooperációban működő LIGO legfinomabb méréséhez lézereket szoktunk (Laser Interferometer Gravitational-wave használni, hiszen az interferencia jelensé- Observatory) kutatói a GW150914 jelzé- ge nagyon-nagyon érzékeny a fényhullá- sű gravitációshullám-forrás felfedezését a mok által megtett távolságra. Azaz a feladat tudományos közösség által valaha megépí- „pofonegyszerű”: meg kell építeni a lehető tett legérzékenyebb műszerrel. A konkrét legérzékenyebb lézerinterferométert. jelenség egy mondatba tömörítve: két köze- Ez most sikerült. Hogy mégis, miért gon- pes tömegű fekete lyuk 1,3 milliárd fény- dolom magam is a Galilei–Darwin–holdra- évre összeolvadt, és ennek eredményeként szállás sorozatába illeszkedőnek a sikert? a Föld felszínén található interferométer- Egyrészt jobban megérthetjük magát a karok hossza pár pillanatig megváltozott a világunkat befogadó téridőt, ami a termé- proton átmérőjének egy tízezred részével. szet legalapvetőbb összetevője. A gravitá- A mért változás döbbenetesen jól követte a ciós hullámokat nem lehet leárnyékolni, fekete lyukak összeolvadásakor várható jel így mindenen áthaladnak és információt alakját, és pontosan ebből volt megbecsül- hordoznak az Univerzum legrejtettebb sar- hető az égitestek tömege és távolsága. kaiból is. Távcsöveinkkel eddig „láttunk”, A tudósok hangos üdvrivalgással fogadták a gravitációshullám-detektorainkkal immár az eseményt, a nagyközönség többségére „hallunk” is. Ténylegesen új ablak nyílt az pedig átragadt a lelkesedés, noha a mérések Univerzum titkaira, és elkezdődhet a gra- technikai háttere, illetve az elmélet részle- vitációshullám-asztrofizika, a XXI. század tei teljesen egyértelműen felfoghatatlanok csillagászatának várhatóan számtalan izgal- a nem szakmabeliek számára. A szalagcí- mas felfedezést eredményező ága. És az mek azért elég jól megragadták a lényeget: már csak hab a tortán, hogy a 15 ország ezer „Kísérleti bizonyíték Albert Einstein álta- kutatója között közel tucatnyi magyart is lános relativitás-elméletére”; „Új ablak az találunk, akik hazai egyetemeken és akadé- Univerzumra”; „Áttörés a fizikában: Nobel- miai intézetekben járultak hozzá a fantaszti- díjas felfedezés a gravitációról”; és az egyik kus tudományos-technikai sikerhez. kedvencem „Innen már csak mérnöki feladat az időutazás”. Kiss László

3 GRAVITÁCIÓS HULLÁMOK GW150914: először hallottuk az Univerzum zenéjét A LIGO-Virgo nemzetközi kollaboráció másodperc törtrésze alatt három naptömeg- 2015. február 11-én tartott sajtótájékoztatóján nyinek megfelelő energiát alakított gravitá- bejelentette, hogy sikerült gravitációs hullá- ciós hullámokká – ez a jel csúcsánál mintegy mokat detektálniuk. Ebben a cikkben átte- 50-szerese annak a sugárzási teljesítménynek, kintjük, hogy hogyan történt a felfedezés, mit amit a teljes belátható világegyetem fényhul- is detektáltak pontosan, és hogy mi ennek a lámok formájában kibocsát. jelentősége. A jelek 7 ezredmásodperccel eltérő idő- A gravitációs hullámokat 2015. szeptember pontban érkeztek a LIGO két egymástól 3000 14-én, magyar idő szerint délelőtt 10:51 perc- km-re lévő detektorába, így háromszögelésés kor (9:51 UTC) észlelte a Laser Interferometer módszerrel a kutatók a forrás lehetséges égi Gravitational-Wave Observatory (LIGO) pozícióját egy nagyjából 3000 négyzetfokos mindkét detektora, azonban hónapokba tel- területre szűkítették le a déli féltekén. lett a kutatóknak, hogy az adatokat kielemez- A felfedezés jelentőségének megértéséhez zék, mindent újra ellenőrizzenek, és megírják érdemes összegyűjtenünk, hogy mit is igazol a tudományos publikációt a felfedezésről. ez az eredmény. Először is, ez Einstein általá- Csak miután ezt a Physical Review Letters nos relativitáselméletének újabb bizonyítéka szakfolyóirat bírálói is átnézték és elfogadták és a gravitációs hullámok első közvetlen ész- publikálásra, történhetett meg a felfedezés lelése. Éppen 100 évvel Einsteinnek a gravi- nyilvánosságra hozatala. tációs hullámok létezését és tulajdonságait A fizikusok arra a következtetésre jutottak, megjósló első cikkének megjelenése után ez hogy az észlelt gravitációs hullámok két, a Einstein utolsóként igazolt jövendölése. Az Napnál 29-szer és 36-szor nagyobb tömegű észlelt hullámforma teljesen az általános rela- fekete lyuk összeolvadásának utolsó tizedmá- tivitáselméletből vártaknak megfelelő, vagy- sodperceiben keletkeztek, amikor azok egy is az elmélet az összeolvadó fekete lyukak még nagyobb tömegű, forgó fekete lyukká erős gravitációs mezejében ugyanolyan jól egyesültek. működik, mint gyenge mezőkben (ez utóbbi tényt már több korábbi kísérlettel is sikerült igazolni). Fontos megjegyezni, hogy az is új eredmény, hogy léteznek ilyen nagy tömegű sztelláris (csillag összeomlásából keletkező) fekete lyukak, illetve, hogy feketelyuk-kettő- sök is léteznek, és ezek egymás felé spirálozá- sa még az univerzum korán belül eljuthat az összeolvadásig. Ezen új eredmények mellett érdemes még néhány ténybe belegondolni, amik tovább növelik az eredmény jelentőségét. Például, hogy ez a legnagyobb sugárzási teljesítmény, amit az emberiség valaha is észlelt. Emellett Egy kb. 30 naptömegű fekete lyuk Magyarországhoz azt is tudjuk, hogy az emberiség minden viszonyított mérete eddigi tudása a Naprendszeren túli világról Két fekete lyuk ilyen ütközését már koráb- fény (elektromágneses hullámok) észleléséből ban lehetségesnek tartották, mostanáig azon- származott. A gravitációs hullámok az elekt- ban még sohasem figyelték meg. A kettős a romágneses hullámoktól teljesen független

4 GRAVITÁCIÓS HULLÁMOK

üzenethordozók. Megfigyelésük új ablakot körül kering! Egy ilyen rendszer által oko- nyit a világegyetemre, amivel a csillagászat- zott térgörbület időben a keringéssel együtt nak egy teljesen új ága, a gravitációshullám- változik. A térgörbület változását azonban csillagászat indul el. A terület most lendületet nem érzékelhetjük mi, megfigyelők azonnal, kap, várhatóan további gravitációshullám- hiszen ez megsértené azt az elvet, hogy detektorok épülnek. Nem túlzás azt mon- semmilyen információ nem terjedhet gyor- dani, hogy ennek akkora a jelentősége, mint sabban a vákuumbeli fénysebességnél. A tér amikor elődeink az első távcsövet irányították görbületének megváltozásai fénysebességgel az égre, és megláttak csillagokat, bolygó- fognak távolodni a rendszertől, és ezeket kat, galaxisokat; mi gravitációs hullámokkal nevezzük gravitációs hullámoknak. és detektorokkal teljesen új objektumokat és Hogy megértsük a gravitációs hullámok folyamatokat fedezhetünk fel, érthetünk meg. kölcsönhatását az anyaggal, képzeljünk el egy Az már csak egy plusz előny, hogy hogy amíg golyókból álló körgyűrűt. Ha egy gravitációs az égitestekről érkező fény útközben elnye- hullám halad át ezen a gyűrűn, annak síkjára lődhet vagy szóródhat, addig a gravitációs merőlegesen, az azt fogja okozni, hogy a kör- hullámoknál ilyen hatások nem lépnek fel. gyűrű egyik irányban megnyúlik, a másikban pedig összehúzódik. Ahogy a hullám áthalad a gyűrűn, periodikusan hol az egyik, hol a másik, rá merőleges irányba nyújtja meg a gyűrűt. A gravitációs hullámok detektálása az úgynevezett lézerinterferométerekkel lehet- séges. Ezek két, egymásra merőleges karból állnak, amelyekben ultraalacsony nyomású vákuum van (a földi légnyomás egybil- liomod része). Ezekben lézerfény verődik oda-vissza a karok végein elhelyezett tükrök között, és ha a két kar hossza azonos, akkor a lézernyalábok pont középen találkoznak. Ekkor interferencia lép fel, és éppen kiolt- ja egymást a két fénysugár. Azonban ha Az észlelt feketelyuk-pár, ahogyan egy közelében lévő a detektoron áthalad egy gravitációs hul- megfigyelő látta volna (SXS) lám, az az egyik irányban „összenyomja”, a Így bármi mögé rejtőzik is a forrás, közvetlen másik irányban pedig „széthúzza” a téridőt, információt nyerünk róla a gravitációshul- ezzel az egyik kar rövidülését és a másik lám-jeléből. megnyúlását okozva. A folyamatban a fény- De mik is azok a gravitációs hullámok és sebesség nem változik, emiatt a megnyúlt hogyan keletkeznek? karban mozgó nyaláb kissé késve érkezik az Az általános relativitáselmélet a gravitációt összenyomott karban mozgóhoz képest, és a tér és idő összefonódásából alkotott téridő megszűnik ezáltal a kioltás. Ilyen módon a görbületeként írja le. A testek meggörbítik fotodetektor által érzékelt fénymennyiség- maguk körül a téridőt; minél nagyobb a töme- ből tudunk következtetni a karok hosszának gük, annál jobban. A gravitáció nem más, megváltozására, és így egy áthaladó gravitá- mint a görbület hatása a testekre, ami által ciós hullámra is. azok nem egyenesen, hanem görbült pályán A detektálást végző műszerek az Amerikai haladnak. Egyesült Államokban található LIGO interfe- A gravitáció e geometriai leírásából azon- rométerek (a név az angol Laser Interferometer nal következik a gravitációs hullámok léte- Gravitational-Wave Observatory kifejezés zése. Képzeljük el, hogy két csillag egymás rövidítése), amelyek 2002 óta üzemelnek. Egy

5 GRAVITÁCIÓS HULLÁMOK

A LIGO Hanford detektor felülnézeti látképe (LIGO Lab)

detektor található Hanfordban, Washington Több szempontból is hasznos világszerte államban, egy másik pedig Livingstonban, több detektort üzemeltetni. Egyrészt a gravi- Louisiana államban. Ezek az interferométe- tációs hullámokat nehéz elkülöníteni a zajtól, rek 4 kilométeres karhosszúsággal épültek. azonban ha több, egymástól távoli detektor- A LIGO detektorok mellett található még ban is ugyanaz a jelalak jelenik meg, gyakor- egy detektor Olaszországban is, ez a VIRGO, latilag kizárható, hogy ezt pusztán valamilyen amelynek karhosszúsága 3 kilométer. A zaj okozza. Másrészt a források égi pozíció- VIRGO jelenleg továbbfejlesztés alatt áll, vár- jának meghatározásához is szükségünk van hatóan 2016 őszétől folytatja a gravitációs több detektorra, ugyanis a gravitációshullám- hullámok keresését. Japánban pedig építik a detektorok antennaszerűen működve képesek KAGRA detektort, amelynek januárban lesz a teljes égboltról jeleket fogadni – igaz, nem az első két hetes tesztüzeme. minden irányban azonos érzékenységgel –, Ezen detektorok rendkívüli pontosság- így nem lehet a detektált jel forrásának pozí- gal üzemelnek. A LIGO 4 km-es karjának a cióját csupán egy detektorral meghatározni. másikhoz képesti 10–19 m-es hosszváltozását A módszer, amivel meg tudjuk becsülni egy is képes észlelni, ami a proton méretének gravitációs hullám forrásának égi pozícióját, tízezred része. Gondoljunk bele, hogy ez háromszögelésen alapul, hasonlóan ahhoz, olyan, mintha a hozzánk legközelebbi csillag, ahogyan a GPS műholdak végeznek pozíció- a Proxima Centauri 4,2 fényéves távolságá- meghatározást. Ha ugyanis több detektorral is nak egy emberi hajszál vastagságával történő észlelünk egy gravitációs hullámot, akkor az megváltozását ki tudnánk mutatni. Ezt a észlelések időkülönbségéből (tudva, hogy a kiemelkedő pontosságot az teszi lehetővé, gravitációs hullámok fénysebességgel terjed- hogy sok foton fáziseltolódásának átlagolásá- nek) megbecsülhetjük a forrás égi pozícióját. ra épül a mérés; bizonyos számú foton felett Egy több detektorral történt észlelés emellett azok átlagos fáziseltolódása már ekkora pon- meg is erősíti a felfedezés tényét: ha csupán tossággal kimutatható. egyetlen detektort használva kapnánk valami

6 GRAVITÁCIÓS HULLÁMOK

akkora térfogatból lesznek képesek kimutatni a gravitációs hullámokat, mint a korábban működő LIGO detektorok, vagyis gravitációs hullámok észlelése a gravitációshullám-forrá- sok egyenletes térbeli elhelyezkedését feltéte- lezve ezerszer olyan valószínű lesz, mint az eredeti projekt keretében. Gravitációs hullámokat a nem forgásszim- metrikusan gyorsuló testek bocsátanak ki. Minél nagyobb tömegű testek, minél kisebb térfogatba sűrűsödve, minél nagyobb gyorsu- lással mozognak, annál nagyobb amplitúdó- júak lesznek az általuk kibocsátott gravitációs Összeolvadó fekete lyukakból származó gravitációs hullámok hullámok. Ilyen testek például az egymás jelalakja az összeolvadás különböző fázisaiban (LVC) körül keringő, vagy a nem forgásszimmetri- kus forgó égitestek. Nem fog viszont sugá- rozni egy egyenes vonalú egyenletes mozgást végző, vagy egy radiálisan pulzáló objektum. Amikor két kompakt objektum (neutroncsillag vagy fekete lyuk) egymás körül gravitáci- ósan kötött pályán kering, mozgásuk közben folyamatosan bocsátanak ki gravitációs hul- lámokat. A hullámok kibocsátása energia- veszteséggel jár, aminek következtében egyre közelebb kerülnek egymáshoz az égitestek. A folyamat önmagát erősíti: minél közelebb Fantáziarajz az észlelt feketelyuk-párról (Aurore Simmonet) kerül a két objektum, annál hevesebb lesz a kiugró jelet, kevésbé lennénk benne biztosak, kibocsátás, így annál gyorsabban spiráloznak hogy az valóban gravitációshullám-jel. be a közös tömegközépponthoz. A legintenzí- 2015. szeptember 18-án, 5 évnyi tervezést, vebb sugárzást az összeolvadás pillanatában újjáépítést és tesztelést követően indult el a tapasztalhatjuk. Ha az összeolvadó kettős leg- LIGO továbbfejlesztett detektorokkal műkö- alább egyik tagja neutroncsillag, akkor elekt- dő üzemmódjának, az úgynevezett Advanced romágneses hullámok formájában is rengeteg LIGO-nak az első észlelési időszaka (first energia szabadul fel, amely rövid ideig tartó observing run, vagy röviden O1). Több zaj- gamma-felvillanásként, vagy sokáig tartó, las- szintcsökkentő technikai fejlesztés között a san halványodó utófény formájában vehető detektorok talajmozgásoktól történő elszige- észre teleszkópjainkkal. telése is jelentősen javult, vagyis a külső for- A gravitációs hullámokról, a LIGO kollabo- rásokból származó rezgéseket sokkal hatéko- rációról és magáról a felfedezésről az érdek- nyabban ki lehet szűrni, ezáltal pedig sikerült lődők további információkat olvashatnak a megnövelni azt a frekvenciatartományt is, LIGO magyar nyelvű honlapján: ligo.elte. amelyben a műszer képes gravitációs hullá- hu valamint a magyar LIGO-csoportnak, az mokat érzékelni. Az Advanced LIGO jelenleg EGRG-nek (Eötvös Gravity Research Group) kb. 3–4-szer olyan érzékeny, mint az eredeti az oldalán: egrg.elte.hu. Emellett ajánljuk a detektorok voltak, és 2019-re, több lépésben felfedezéshez kapcsolódó kérdés-válasz vide- egyre lejjebb nyomva a zajszintet, a tízszeres ókat tartalmazó gravitacioshullam.hu oldalt. érzékenység elérése a cél. A tervezett érzé- kenység elérésekor a detektorok így ezerszer Dálya Gergely, Bécsy Bence, Raffai Péter

7 HIRDETÉS Évkönyveinkbõl

Meteor csillagászati évkönyv 2006. A csillagászat legújabb eredményeiből ezúttal is bőséges válogatás található a kötetben. A Vörös óriás változócsillagok című cikk a változócsillagászat egy érdekes területét tekinti át, mely az amatőrök számára is érdekes. A 2006. március 29-i napfogyatkozás megfigyelésére készülők a Napfogyatkozás a szomszédban című írásból szerezhetnek hasznos tudnivalókat. Detre László születésének 100. évfordulójához pedig egy személyes hangvételű megemlékezés kapcsolódik. Ízelítő a tartalomból: A csillagászat legújabb eredményei, Illés Erzsébet: Holdak a Naprendszerben, Kiss László: Vörös óriás változócsillagok, Szabó Sándor: Napfogyatkozás a szomszédban, Barlai Katalin: 100 éve született Detre László. Ára 1950 Ft (tagoknak 1000 Ft) Meteor csillagászati évkönyv 2007. Egy aktuális nemzetközi tudományos programot ismertet A Nemzetközi Héliofizikai Év címû cikk. A színképelemzéshez használatos eszközöket mutatja be a modern csillagászati spektroszkópiáról szóló, gazdagon illusztrált összefoglaló. A harmadik nagy tanulmány a változócsillagoknak talán a legérdekesebb képviselõit, a „robbanó” változókat tekinti át. Ízelítõ a tarta- lomból: A csillagászat legújabb eredményei, Kálmán Béla: A Nemzetközi Héliofizikai Év, Fûrész Gábor: A csillagászati spektroszkópia eszközei, Csák Balázs–Kiss László–Vinkó József: Kataklizmikus változócsillagok, Farkas Gábor Farkas: Az 1572-es szupernóva és Magyarország. Ára 2010 Ft (tagoknak 1000 Ft)

Meteor csillagászati évkönyv 2008. A 2008-as kötettel jelentősen megújítottuk csillagászati évkönyvünket. Lényeges és szembeszökő újdonság, hogy az adott hónap csillagászati érdekességeire hosszabb-rövidebb ismertetőkkel hívjuk fel a figyelmet (meteorrajok, kisbolygók, üstökösök, változócsillagok, mélyég-objektumok stb.). Ízelítő évkönyvünkből: Kálmán Béla: A napkutatás újdonságai, Bebesi Zsófia: Titán – a Szaturnusz óriásholdja, Tóth Imre: Az üstökösök új világa, Petrovay Kristóf: A Naprendszer keletkezése, Barcza Szabolcs: Új eredmények az asztrofizika világából, Kun Mária: A galaktikus csillagászat újdonságaiból, Szabados László: A Lokális csoport, Szabó M. Gyula: Égboltfelmérések kozmológiája, Éder Iván: Digitális mélyégfotózás, intézményi beszámolók. Ára 1950 Ft (tagoknak 1000 Ft)

Meteor csillagászati évkönyv 2009. A Csillagászat Nemzetközi Éve tiszteletére évkönyvünk minden korábbinál nagyobb terjedelemben, közel 400 oldalon jelent meg. Ízelítő évkönyvünk tartalmából: Frey Sándor: Hogyan kezdődött a fény korszaka?, Kiss László: Válogatás a változócsillagászat új eredményeiből, Kereszturi Ákos: Újdonságok a Naprendszerben, Bartha Lajos: Négyszáz éves a távcső, Galileo Galilei: Sidereus Nuncius, Szécsényi-Nagy Gábor: Mérföldkövek a csillagászat és a megfigyelőeszközök fejlődésében, Fűrész Gábor: ELTervezett távcsövek, Szatmáry Károly-Szabados László: Űrtávcsövek. A 2009-es év folyamán megfigyelhető jelenségekről és az jelentősebb évfordulókról a Kalendáriumban olvashatunk. A kötetet az intézményi beszámolók zárják. Ára 1950 Ft (tagoknak 1000 Ft)

Kiadványaink megvásárolhatók az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban az esti bemutatók alkalmával, illetve megrendelhetők banki átutalással, a megjegyzés rovatban a kiadvány(ok) pontos megnevezésével és a megrendelő postacímének feltüntetésével. Az MCSE bankszámla-száma: 62900177-16700448

8 HIRDETÉS

9 CSILLAGÁSZATI HÍREK Csillagászati hírek

Furcsán viselkedő spirálgalaxis lások meglehetősen ritkának számítanak. Az első hasonló rendszer 2003-as felfedezése óta A Hubble-űrtávcső felvételén első pillan- mindössze három ilyet találtak a kutatók, tásra egy teljesen hétköznapi, éléről látszó így a jetek kialakulásának mechanizmusa spirálgalaxis látható. A mintegy egymillárd továbbra is rejtély. fényévre levő, Tejútrendszerünkhöz igen NASA Hubble News, 2016. január 29. hasonló, LO95 0313-192 jelű spirálgalaxis- – Molnár Péter ban nagy méretű központi dudor, fényes gázanyagban gazdag spirálkarok, illetve a Egy lépéssel közelebb a Nagy fénylő csillagokat eltakaró sötét porsávok találhatók. Az éléről látszó spiráltól jobbra Mozgatóhoz elhelyezkedő galaxis fizikai kapcsolatban áll Régóta ismeretes a Nagy Mozgató nevű a rendszerrel. struktúra létezése. Tejútrendszerünk 2 mil- lió km-es óránkénti sebességgel száguld ebbe az irányba több száz másik galaxissal együtt, amelyek némelyike akár ennél száz- szor nagyobb sebességgel halad. Ennek a milliószor milliárdnyi naptömeget képvi- selő struktúrának a létrejötte és mibenléte az Univerzum kialakulására és fejlődésére vonatkozó jelenlegi modelljeink alapján teljesen érthetetlen. A 64 méteres Parkes-rádiótávcsőre (Auszt- rália) felszerelt újfajta, több sávon működő, igen érzékeny vevőberendezés segítségével Balra a rádiótartományban megfigyelhető jeteket mutató, azonban sikerült megfelelő módon megvizs- optikai tartományban szokványosnak tűnő, éléről látszó gálni a Tejútrendszerünk sűrű korongrésze spirálgalaxis (ESA/Hubble, NASA) által optikai tartományban kitakart terüle- teket is. Ezt a régiót a hasonló rendszerek A fénysebességhez közeli sebességgel távo- általában elkerülik (ezért is kapta a Zone of zó, rendkívül forró gázanyag alkotta anyag- Avoidance, Elkerülési Zóna elnevezést), most kiáramlások (jetek) megszokott jelenségnek azonban a déli féltekén levő műszer ennek a számítanak az óriás elliptikus galaxisok, tartománynak a déli részét vizsgálta meg. vagy éppen összeolvadó galaxisok esetében. A megfigyelések eredményeképpen a kuta- Váratlan felfedezés azonban, hogy ennél az tócsoport összesen 883 új galaxist fedezett optikai tartományban unalmasnak tűnő, spi- fel Galaxisunk viszonylagos közelségében, rális galaxisnál is rádiótartományban igen alig 250 millió fényévre. Mindezekhez az fényes kilövelléseket, valamint a rendszeren NW1-NW3 jelzést kapott három új galaxis- belül további két fényes tartományt is sike- csoportosulás, és a CW1-2 jelű galaxishalmaz rült azonosítani. Ezek a rendszeren belü- felfedezése is hozzájárult. Sokkal nagyobb li fényes rádiózónák még különlegesebbé horderejű lehet azonban a ZOA tartomá- teszik a spirálgalaxist. nyában felismert új struktúra, amely további Az egyedülálló spirálgalaxisok esetében a adatokat szolgáltathat a Nagy Mozgató ter- rádiótartományban megfigyelhető kiáram- mészetének megfejtéséhez.

10 CSILLAGÁSZATI HÍREK

A titokzatos képződmény vizsgálatához Mivel azonban saját Galaxisunk korongja természetesen további észlelések szüksége- jelentős elnyelést mutat, gyakorlatilag lehe- sek, a már említett ZOA északi részén. Ezt a tetlen hagyományos távcsövekkel azonosí- munkát a híres arecibói rádiótávcsővel fog- tani egy távoli, természeténél fogva igen ják végezni, amelyre szintén egy újfajta, több halvány törpegalaxist. Chakrabarti és cso- sávon működő vevőegységet szerelnek fel. portja így olyan csillagokat keresett, amelyek Unverse Today, 2016. február 10. sebességük, haladási irányuk és távolságuk – Molnár Péter révén a valaha lezajlott ütközés nyomjelzői lehetnek. Hatévi munka eredményeképpen négy, a Norma csillagkép irányában látszó Ütközés a Tejútrendszerrel csillagot azonosítottak, amelyeket eredetileg Régóta ismeretes, hogy a galaxisok fej- klasszikus cefeida változónak véltek. Pawel lődése során teljesen megszokott dolog az Pietrukowicz (Varsói Egyetem) és csoportja ütközés, összeolvadás. Tejútrendszerünk három csillag jellemzőit vetették össze az is számos hasonló eseményen esett át. OGLE adatbázis változóival, és megállapí- Sukanya Chakrabarti (Rochester Institute of tották, hogy valójában csak egyetlen csillag Technology) és csoportja úgy véli, egy néhány változó, bár az sem cefeida. százmillió évvel ezelőtti hasonló ütközés nyo- A színképvonalak eltolódásának vizsgálata maira bukkantak, amelyek alapján a későbbi- alapján a kutatók megállapították, hogy a ekben a saját Galaxisunk külső régióin átha- közelítőleg egy irányba tartó csillagok sebes- ladó törpegalaxis is azonosítható lesz. Az sége mintegy 160 km másodpercenként, ami eredmények alapján ugyanis úgy tűnik, hogy mintegy egy nagyságrenddel nagyobb a az esemény Galaxisunk korongjában a mai Tejútrendszer csillagainak megszokott sebes- napig megfigyelhető hullámokat keltett. ségénél, és ez alapján bizonyosan nem a mi galaxisunkoz tartoznak. Bár a vizsgált minta rendkívül kicsiny, illetve egyelőre a csillagok pontos természete sem tisztázott (sok tekintetben jobban hason- lítanak a Kis Magellán-felhő cefeidáira, mint saját csillagrendszerünk hasonló változóira), az eredmények biztatóak: komoly remény van a szóban forgó törpegalaxis azonosítá- sára. Sky and Telescope, 2016. január 29. – Mpt

A korongban észlelhető hullámok szerkezete Visszatérő molekulafelhő Amennyiben valóban sikerül majd azono- Tejútrendszerünk évente megközelítőleg sítani a törpegalaxist, ez lesz a galaktoszeiz- egy naptömegnyi hidrogéngázt alakít át csil- mológia első alkalmazása. Az új tudomány- laggá. Ezen csillagkeletkezési ütem fenntar- ág segítségével a későbbiekben további, tásához időnként utánpótlásra van szükség, távolabb elhelyezkedő, esetleg sötét galaxis- amelyet az intergalaktikus térből a Galaxis szomszédok felfedezése előtt is megnyílhat korongjába hulló hidrogénfelhők biztosíta- az út. A korongban terjedő hullámokat már nak. Kérdés természetesen, hogy a több száz 2009-ben modellezték. Az eredmények sze- km-es másodpercenkénti sebességgel érkező rint a jelenség oka egy század Tejútrendszer- felhők fedezik-e a szükséges anyagmennyi- tömegű törpegalaxissal való ütközés, amely séget. törpegalaxis azóta körülbelül 300 ezer fényév Ezekről a felhőkről sajnálatosan keveset távolságba juthatott. tudunk. Ismeretlen pontos összetételük, ere-

11 CSILLAGÁSZATI HÍREK

detük, sok esetben pillanatnyi távolságuk akkor a fémtartalom arra mutat, hogy nem is. Egyetlen, de lényeges kivétel az 1960-as lehet az intergalaktikus térből érkező, más években Gail Smith által felfedezett Smith- galaxissal még kölcsönhatásba nem került, felhő. Ez a 2 millió naptömegnyi anyagot még teljesen tiszta hidrogénfelhő sem. tartalmazó objektum mintegy 40 ezer fényév Ezzel szemben a modellek arra mutatnak, távolságból közeledik felénk nagyjából 300 hogy a felhő anyaga magából a Tejútrendszer km-es másodpercenkénti sebességgel. külső korongrészéből származik. Ebből szakadt ki, vagy haladt át rajta mintegy 70 millió évvel ezelőtt. Ennek a kiszakadásnak a pontos mechanizmusa azonban még nem ismert. A felhő túlságosan nagy tömegű ahhoz, hogy a korong külső részén robbanó szupernóvák lökhették volna ki a rendszerből, hacsak útja során nem ragadott magával még több anyagot – ami igen valószínűtlen. Egy másik lehe- tőség, hogy egy nagy tömegű, sötét anyagból A Smith-felhő kompozit képe optikai és rádiótartományban készült felvételekből. A bal alsó részen levő fehér korong a álló csomó száguldott át a Tejútrendszer telehold méretét szemlélteti (NASA/ESA, NRAO/AUI/NSF) korongján, és rántotta magával a gázanyagot – azonban egyelőre ez a feltevés sem tűnik Andrew Fox (Space Telescope Science valószínűnek. Institute) és társainak a Hubble-űrtávcsővel A kiszakadása óta eltelt időben üstökös- és a Green Bank-i 91 méteres rádiótávcső- höz hasonló alakot felvett felhő mintegy 30 vel végzett megfigyelései alapján úgy tűnik, millió év múlva zuhan vissza Galaxisunkba, hogy a felhő nem az intergalaktikus térből, jelentős csillagkeletkezési hullámot indítva hanem saját Tejútrendszerünkből szárma- el. Jelenleg a kutatók célja a felhő pontos zik. A megállapításhoz vezető megfigyelés alakjának meghatározása, továbbá annak lényege az volt, hogy a Földről nézve a felhő modellezésekkel történő vizsgálata, hogy ha mögött három aktív galaxismag is látszik. Az ténylegesen sötét anyag alkotja a felhő egy aktív galaxismagokból érkező, a felhőn átha- részét, akkor annak mekkora tömegben és ladó sugárzásban a felhő anyagára jellemző milyen eloszlásban kell jelen lennie. elnyelési vonalak jelentkeznek, amelyek a Sky and Telescope, 2016. február 2. jelen levő kémiai anyagokra és azok mennyi- – Molnár Péter ségére utalnak. A vizsgálat során az ionizált kén jelenlétét vizsgálták, amely igen jó nyom- Újra van kilencedik bolygó a jelzője a csillagászatban fémeknek nevezett, héliumnál nehezebb kémiai elemeknek. Az Naprendszerben? eredmények lényegében megegyeznek az Még élénken emlékszünk a néhai kilen- előző (bár pontatlanabb) becslésekkel, ame- cedik nagybolygó, a ma már (134340) Pluto lyek a felhőnek a nitrogén jellemző hullám- néven ismert törpebolygó átsorolására hosszán kibocsátott sugárzásán alapultak. – amely „lefokozás” komoly ellenérzéseket Még fontosabb, hogy a fémek aránya, amely keltett sokakban tíz esztendővel ezelőtt. jellemzően a Nap fémtartalmának körülbelül A Naprendszer szerkezetének megismeré- fele, megegyezik a Tejút karjainak külső sében igen nagy szerepet játszott a bolygók részében jellemző értékkel. egymásra gyakorolt gravitációs hatásának Márpedig a héliumnál nehezebb elemek elemzése. Ezzel a módszerrel sikerült az nagy tömegű csillagok magjában születnek Uránusz után felfedezni a Neptunuszt, majd a magfúzió során. Mivel egyetlen csillag sem – bár valószínűleg véletlenül – az akkor még található a Smith-felhőben, nem lehet meg- bolygónak tekintett Plutót is. A Naprendszer tépázott törpegalaxis maradványa, ugyan- külső régióit alkotó Kuiper-öv és az Oort-

12 CSILLAGÁSZATI HÍREK felhő felfedezése és vizsgálata során felme- vizsgálata során a kutatók azt találták, hogy rült annak a lehetősége, hogy a rendkívül azok hossztengelyei két csoportban helyez- nagy naptávolságban levő, sokmilliárdnyi kednek el, amelyek közelítőleg egy irányba üstökösmag pályáját a Nap távoli, elnyúlt mutatnak. Ennek oka a szimulációk szerint pályán mozgó csillagkísérője zavarja meg egy mintegy 10 földtömegnyi objektum, periodikusan, és az így nagy tömegben a bel- amely az ekliptikához viszonylag nagy sőbb Naprendszer felé meginduló üstökösök szögben hajló pályán mozog. ezrei-milliói okozzák a közelítőleg 33 millió Az előzetes adatok meglehetősen bizony- évente bekövetkező tömeges kihalásokat. Bár talanok. Átlagos naptávolsága a Neptunusz a Nemezisnek elnevezett társcsillagról mára távolságának mintegy hússzorosa, azaz kiderült, hogy bizonyosan nem létezik, közel 600 CSE, pályája pedig igen nagy mértékben 20 éves kutatómunka és számítógépes szimu- elnyúlt, excentricitása 0,6. Keringési ideje lációk alapján, többek között a Naprendszer valószínűleg 10–20 ezer év közötti lehet. legtávolabbi ismert objektumainak mozgását Természetesen a valódi felfedezést az elemezve érdekes új eredmény született. A objektum távcsöves megfigyelése, megörö- CalTech kutatói (Konsztantyin Betyigin és kítése jelenti majd. Erre a remények szerint Michael Brown) ezen igen távoli objektu- már öt éven belül sor kerülhet a Subaru, a mok pályaelemeit és mozgását, valamint Large Synoptic Survey Telescope, vagy a az ún. szórt korong objektumok jellemzőit Pan-STARRS rendszerek valamelyikével. vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy Astronomical Journal, CalTech, roppant távolságban a Naptól egy körülbelül 2016. január 20. – Tóth Imre 10 földtömegnyi, eddig ismeretlen nagyboly- gó létezhet. Hírek a Plutóról A 2015. július 14-én a nevezetes égitest mellett elhaladt New Horizons megfigyelé- sei továbbra is számos érdekességet jelentenek. A szonda LEISA műszerével a legnagyobb közelítés után, mintegy 108 ezer km távolságból végzett mérések alapján a törpebolygó felszínén az eddig gondoltnál jóval nagyobb mennyiségben található víz- jég. Valójában a vízjég alkotja az égitest kérgének fő anyagát, amelyen a könnyebben A feltételezett új kilencedik bolygó pályájának elhelyezkedése illó anyagok jegei mutatnak évszakos válto- a külső Naprendszerben zásokat. Ugyanakkor az új mérések megerő- sítették, hogy néhány területen valóban igen A Naprendszer hat legtávolabbi ismert csekély mennyiségben van csak jelen: ilyen objektuma a Sedna, a 2004 VN112, a 2007 például a Sputnik Planum (az immár közis- TG422, a 2012 GB174, a 2012 VP113 és a mert, szív alakú terület), valamint a Lowell 2013 RT98. A hatalmas távolságokat jól jelzi, Régió. Minden valószínűség szerint ezeken a hogy például a 2012 VP113 napközelben területeken a vízjeget másfajta jegek alkotta 76 CSE-re, naptávolban pedig 937 CSE-re vastag takaró fedi. helyezkedik el a Naptól. A 11 400 év kerin- A vízjég ugyanakkor kevésbé sűrű, mint a gési periódusú égitest így még napközelben nitrogénben gazdag jéganyag. Ennek megfe- is mintegy 2,5-szer távolabb helyezkedik lelően a vízjég-kéreg felett nitrogénjég alkot- el, mint a 30 CSE átlagos naptávolságú ta gleccserek mozognak, amelyek hatalmas Neptunusz, naptávolban pedig az Oort- tömegű terheket szállítanak az alacsonyab- felhő belső szélébe is behatol. A pályák ban fekvő területekre. Ezek akár több kilo-

13 CSILLAGÁSZATI HÍREK

méteres vízjég-hegyek is lehetnek, amelyek ködöt alkotó részecskéken szóródó fény hoz az egyes cellákban fellépő áramlások során a létre. Ezt a fotokémiai szmogot pedig a nap- cellák szélén halmozódnak fel, akár 20 km-es fény és elsősorban a metán kölcsönhatásából területekre kiterjedő csoportokban. Egy ilyen keletkező hidrokarbonok, acetilén és etilén jellegű terület a Challenger Colles, amely a alkotják, amelyek cseppekké állnak össze. A Challenger legénységének állít emléket. Ez korong peremén látható fényesebb foltok a a különösen nagy hegységrendszer mintegy jobb fényvisszaverő képességű területekről 60x35 km-es területet foglal el – itt valószínű- származnak, amelyek közül az egyik leg- leg a sekélyebb nitrogénrétegen egyszerűen fényesebb a nyugati oldalon levő Cthulhu megfeneklettek a vízjég-hegyek. Az eredeti Régió. felvétel alig 16 ezer km távolságból, alig 12 NASA News, 2016. január 28., február 4. perccel a legnagyobb közelítés előtt készült. – Molnár Péter

Karfiolkőzet a Marson Régóta ismert, hogy a Marson a régmúltban sokkal melegebb, nedvesebb korszak uralko- dott, a jelenleginél sokkal kedvezőbb felté- teleket biztosítva az élet számára is. Kérdés azonban, hogy ebben a szakaszban valóban megjelent és fejlődésnek indult-e az élet a vörös bolygón. A NASA Spirit nevű marsjá- rója a Gusev-kráterben 2008-ban igen érde- kes formájú, karfiolra hasonlító, korallokhoz hasonló formát mutató kőzeteket talált. Ezek kialakulása kapcsán felmerült a kérdés, hogy tisztán eróziós hatások, vagy esetleg kezdet- A vízjég eloszlása a Pluto felszínén. A fényesebb területek leges élet is hozzájárulhatott kialakulásuk- vízjégben gazdagabbak (NASA/JHUAPL/SwRI) hoz. A helyszínen elvégzett kémiai analízis szerint szinte tisztán SiO2-ből állnak.

A Pluto légkörén átszűrődő napfény (NASA/JHUAPL/SwRI) Tovább haladva a szonda mintegy 180 ezer km távolságból visszatekintett az égitestre, Talán élet közreműködésével kialakult marsi kőzetminták megvizsgálva annak légkörét. Az 1,25 és (NASA/JPL-CalTech) 2,5 mikron közötti infravörös tartományban végzett megfigyelések alapján egy látványos, Hasonló formák Földünkön is létrejönnek, fénylő kör rajzolódik ki, amelyet a légköri forró, vulkanikus környezetben. Az esővíz,

14 CSILLAGÁSZATI HÍREK hólé bejut a sziklák repedéseibe, majd köl- csönhatásba lép a felmelegedett kő anyagá- val. A vulkanikus felszínen fekvő, több száz fokra felhevült kő belsejében a víz forrásba jön, a felszínre tör, majd szilíciumot és más ásványi anyagokat old ki, amelyek később lerakódnak. Steven Ruff és Jack Farmer geológusok a kérdés vizsgálata érdekében felkeresték a chilei Atacama-sivatagban levő El Tatio gej- zírmezőt, amelyhez hasonló terület lehetett a Gusev-kráter vidéke is évszázmilliókkal ezelőtt. Az Antarktiszt leszámítva ez a rend- kívül száraz terület hasonlít leginkább a marsi környezetre: a 4 kilométer magasság- ban levő területet például a szokásosnál jóval több ultraibolya sugárzás éri. A vizsgálat fő célja annak eldöntése, hogy a területen fellelhető, marsihoz igen hason- ló kőzetek kialakulásához a hőkedvelő mikroorganizmusok hozzájárulhattak-e. A további vizsgálatokat igénylő feltevés szerint ezek az extrém körülmények között élő alacsony rendű szervezetek hozhatták létre a kőzeteken megfigyelhető, buborékok- A James Webb teljes, 6,5 méter átmérőjű főtükre (NASA) ból álló, szerteágazó struktúrákat. Ehhez hasonlóan baktériumok révén alakultak ki 18. is a helyére került. Ezzel a 6,5 méter átmé- a sztromatolitoknak nevezett kőzetek is: a rőjű tükörfelület teljessé vált. baktériumok által felhasznált ásványi anya- A tükör befejezése után következik a többi gok vékony rétegeket cementáltak össze. optikai elem összeállítása, vizsgálata, végül A Földön a legrégebbi hasonló kőzetek 3,5 pedig az egész rendszer tesztelése az indítás milliárd évesek. során fellépő vibrációs hatásokkal való ellen- A kérdés eldöntéséhez természetesen állóképessége szempontjából. Ezt követően további helyszíni vizsgálatok szüksége- szállítják majd a rendszert a Houstonban sek. Szerencsére a megfelelő helyszín már levő Johnson Space Center-be, ahol a teljes adott: a NASA 2020-ban érkező új roverének űrtávcső tesztelése zajlik majd. egyik célpontja lehet a Gusev-kráterben levő A tervek szerint 2018-ban Francia Guaya- Columbia-hegység. náról egy Airane–5 rakétával pályára állí- Universe Today, 2016. február 8. tandó űrtávcső sok szempontból folytatja a – Molnár Péter Hubble munkáját, sok szempontból azonban új területeken is végez kutatásokat. Az exobolygó-légkörök vizsgálata mellett fel- Teljes az új űrtávcső tükre használják majd élet hordozására alkalmas, A 26. életévébe lépett Hubble-űrtávcső Földhöz hasonló exobolygók keresésére, utódjának építése újabb mérföldkövéhez illetve a Naprendszer fejlődéstörténetének érkezett. Az eddigi legnagyobb effektív átmé- vizsgálatára. rőjű tükörrel felszerelt James Webb-űrtávcső NASA News, 2016. február 4. – Molnár Péter hatszögletű, egyenként kb. 1,3 méter átmérő- jű, 40 kg tömegű szegmensei közül az utolsó,

15 CSILLAGÁSZATI HÍREK

Új csillag- és bolygónevek Csillag/bolygó Név Ország

Az emberiség évezredek óta ad elnevezé- 14 Andromedae Spe Kanada seket az égbolton található objektumoknak. 14 Andromedae b Veritate A bolygók és a fényesebb csillagok szinte 18 Delphini Musica Japán mindegyike kapott egy vagy több olyan elne- 18 Delphini b Arion vezést, amely széles körben ismert a csillagá- 42 Draconis Fafnir USA szattal szorosabb kapcsolatban állók számá- 42 Draconis b Orbitar ra. Napjainkban a Nemzetközi Csillagászati 47 Ursae Majoris Chalawan Thaiföld Unió (International Astronomical Union 47 Ursae Majoris b Taphao Thong – IAU) szervezete felelős többek között a 47 Ursae Majoris c Taphao Kaew csillagászati objektumok elnevezéséért. 51 Pegasi Helvetios Svájc Remek alkalmat jelentett ezért a nagykö- 51 Pegasi b Dimidium zönség számára a „NameExoWorlds” pályá- 55 Cancri Copernicus Hollandia zat, melynek során exobolygók és a hozzájuk 55 Cancri b Galileo 55 Cancri c Brahe tartozó csillagok elnevezésére szavazhattak. 55 Cancri d Lipperhey Az akció 2015. október 31-én zárult, összesen 55 Cancri e Janssen 573 242 szavazat érkezett 31 exobolygóra és 55 Cancri f Harriot 14 csillagra. A nyertes nevek javaslattevőit Ain b (e Tau b) Amateru Japán – melyek 45 ország különböző csillagászati Edasich b (i Dra b) Hypatia Spanyolország szervezetei közül kerültek ki – emlékplaket- e Eridani Ran USA tel jutalmazták, illetve további lehetőségként e Eridani b AEgir egy-egy kisbolygót is elnevezhetnek. A nyer- Errai b (g Cep b) Tadmor Szíria tes névjavaslatok a Föld különböző pontjairól Fomalhaut b (a PsA b) Dagon USA érkeztek: négy származik Észak-Amerikából (Kanada, USA), egy Közép-Amerikából HD 104985 Tonatiuh Mexikó HD 104985 b Meztli (Mexikó), egy-egy a Közel-Keletről, illetve Afrikából (Szíria, Marokkó), hat érke- HD 149026 Ogma Franciaország HD 149026 b Smertrios zett Európából (Franciaország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Svájc), és HD 81688 Intercrus Japán HD 81688 b Arkas ugyancsak hat érkezett Ázsiából (Ausztrália, m Japán, Thaiföld) Arae Cervantes Spanyolország m Arae b Quijote Az IAU bolygó- és holdelnevezésekkel fog- m Arae c Dulcinea lalkozó bizottsága koordinálta és fogadta el m Arae d Rocinante a nyertes neveket, illetve tett módosításokat, m Arae e Sancho javaslatokat, amelyeket a pályázók is elfo- Pollux b (b Gem b) Thestias Ausztrália gadtak. Hosszabb megfontolást követően a PSR 1257+12 Lich Olaszország bizottság nem fogadta el a t Bootis számára PSR 1257+12 b Draugr javasolt elnevezést, de a későbbiekben, egy PSR 1257+12 c Poltergeist újabb pályázat alkalmával ismét lehetőség PSR 1257+12 d Phobetor nyílik a javaslattételre. u Andromedae Titawin Marokkó A nyertes elnevezések között találunk u Andromedae b Saffar u Andromedae c Samh mitológiai alakokat, híres embereket, kitalált u Andromedae d Majriti személyeket, ősi városok és világok neveit, x Aquilae Libertas Japán melyek holt nyelvekből származnak. x Aquilae b Fortitudo A következő táblázatban felsoroljuk az IAU által elfogadott új elnevezéseket. A csillagokat vastagon szedve emeltük ki. www.iau.org – Szklenár Tamás

16 CSILLAGÁSZATI HÍREK

Végleg elveszhet a Philae A szimulációk szerint éppen az ellenkezője A Rosetta-szonda és leszállóegysége, a igaz. Kevin Grazier (NASA Jet Propulsion Philae (l. Meteor 2015/1.) történelmet írt, Laboratory, Pasadena) több tízezer próba- amikor 2014. november 12-én az üstökös test mozgását vizsgálta az óriásbolygók körüli pályára állást követően a leszállóegy- térségében. A 100 millió évet átfogó pálya- ség épségben talajt ért a 67P/Churyumov– fejlődési szimulációk eredményeként azt Gerasimenko felszínén. Sajnos azonban a találta, hogy a Jupitert a belső Naprendszer manővert számos probléma nehezítette: védelmezőjének tekintő népszerű elmélet a leszállóegység egyik hajtóműve nem korrekcióra szorul. Az elképzelés szerint működött megfelelően, illetve a szondát az óriásbolygó gravitációs hatásával eltérí- a csekély gravitációjú égitesthez rögzítő ti, esetleg be is fogja az üstökösöket, így a horgony kilövése sem sikerült. Ez utóbbi belső bolygókat, köztük a Földet is megóv- hiba következtében a leszállóegység visz- ja a sűrű becsapódásoktól. Grazier eredmé- szalökődött az égitestről, majd a talaj négy- nye szerint ennek épp az ellenkezője igaz: a szeri érintése után a tervezett Agilkia terü- Jupiter a vizsgált részecskék jelentős hánya- let helyett az Abydos-régióban állapodott dát lökte a Naprendszer belseje felé olyan meg. A szonda pontos helye még ismeret- pályákon, amelyek keresztezik bolygónkét, len, bár a keringő egység nagy felbontású azaz potenciális veszélyt jelentenek rá. A felvételein a remények szerint sikerül majd szimulációk azt mutatják, hogy a Jupiter felfedezni. Annyi azonban bizonyos, hogy „rögzíti” a próbatestek aphéliumát – pályá- a szükségesnél jóval kevesebb napfény érte juk Naptól legtávolabbi pontját –, függet- a szonda napelemtábláit, aminek követ- lenül attól, hogy honnan indultak. Ennek keztében az akkumulátorok igen hamar viszont az a hatása, hogy a Naprendszer lemerültek. belső tartományain lassabban haladnak át, A szakemberek sikeres munkáját jelzi, ami szignifikánsan növeli az esélyét annak, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére a hogy a földszerű bolygók befogják azokat. leszállóegység tudományos programjának A számításokból az is kiderült, hogy ebben 80%-át sikerült teljesíteni. Az elmúlt hóna- a folyamatban a Szaturnusznak is fontos pokban a Rosetta keringőegység vezérlése szerepe van, mindenképpen nagyobb, mint és pályájának alakítása során egyensúlyoz- azt korábban gondolták. tak a tudományos munka és a Philae leszál- Grazier szerint azokban a bolygórendsze- lóegység keresése között, azonban felkuta- rekben, amelyekben a Jupiterhez hasonló tása nem járt eredménnyel: nem sikerült planéta vagy planéták keringenek az esetle- semmiféle jelet fogni július 9-e óta. ges Földhöz hasonló bolygók pályáin kívül, A szakemberek szerint gyakorlatilag nincs a gázóriások alapvető szerepet játszanak az esély a Philae felélesztésére, így nem kutat- élet kialakulásában és fejlődésében azzal, nak tovább a keringő egységgel a leszálló- hogy a szükséges anyagokat hordozó üstö- egység után, és nem küldenek parancsokat kösöket nem eltérítik, hanem éppen a belső sem felé. bolygók felé irányítják azokat.

ESA, 2012. február 12. – Molnár Péter ScienceDaily 2016.02.03. – Kovács József

Védelmezi vagy veszélyezteti a Jupiter a Földet? Egy új tanulmány megkérdőjelezi a nép- szerű elméletet, amely szerint az óriásboly- gó az üstökösök eltérítésével egyfajta pajzs- ként védelmezi a Földet a becsapódásoktól.

17 A TÁVCSÖVEK VILÁGA Egy „klasszikus” naptávcső születése „Sajnos, ez így teljesen használhatatlan, lévő – közel huszonöt éves – alumíniumréteg de valószínűleg te majd tudsz vele kezdeni eléggé megfakult. valamit…” Tavaly egyik barátom ezzel a Végül lassan összeállt a kép! Fölösleges mondattal nyomott a kezembe, egy – terepi drágán újra alumíniumoztatni a tükröt, munka során balesetet szenvedett – fotó- inkább legyen belőle egy Newton-szerelésű, állványt. Az állvány központi oszlopáról de könnyen hordozható, flex-Dobson rend- kitört műanyag idomot nem lehetett pótolni, szerű távcső, kifejezetten a Nap megfigyelé- viszont a három kihúzható alumínium láb sére és bemutatására! sértetlen volt. Teltek-múltak a hónapok, és az Miután már láttam lelki szemeim előtt a állvány csendben pihent a sufni sarkában... végeredményt, ennek szellemében alakítot- Hónapokkal később véletlenül bukkantam tam ki az optikai elemeket, megterveztem az egy hirdetésre, amelyben egyik amatőrtár- összecsukható tubust, és a speciálisan erre sunk különböző optikai elemeket kínált a célra szánt ún. Crawford-Dobson mecha- eladásra nagyon baráti áron. A naptávcső nikát. születése szempontjából sorsdöntő volt a csomagban lévő 45 mm-es derékszögű prizma, és egy 145/1610 mm-es – Kulin György által készített – távcsőtükör. Az üvegko- rong optikai felülete szépen és egyenletesen polírozott, a peremén kb. 1,5 mm-es fazet- tával. A matt felületűre csiszolt hátlapon ceruzával írt jelzés olvasható: f = 161 cm – és Kulin György jellegzetes aláírása. Azt gondoltam, hogy ebből az optikából minden- képpen távcsövet kell építeni, hiszen kivá- ló teljesítményű műszer lenne pl. bolygók, Nap, Hold, kettőscsillagok megfigyeléséhez. Mindeközben egyfajta „dejà vu” érzésem támadt, (aminek csak később jöttem rá az okára) miszerint valamikor az 1970-es évek elején, Hajdúnánáson, első saját készítésű A főtükör hátoldala Kulin György kézjegyével szakköri távcsövünk paraméterei nagyon Ezen a ponton kapott főszerepet a fotó- hasonlók voltak: 150/1560 mm. A csillagos állvány, ami a lelke az összecsukható, 200 éggel ismerkedő amatőrként rengeteg szép mm átmérőjű (5 mm falvastagságú) PVC észlelést, nagy érdeklődéssel kísért bemuta- csőből készített tubusnak, melyet három rész tót köszönhettünk ennek a műszernek. alkot. A főtükör felőli oldalra 50, az okulár- Másik énem azt mondta: „minek építeni tartóhoz 18, a középső merevítéshez pedig egy újabb távcsövet, hiszen a meglévőket a egy 5 cm magas hengert vágtam le. Így az legtöbb észlelési területen remekül tudod összecsukott tubus hossza mindössze 73 cm. használni, és úgyis lusta leszel arra, hogy A fotóállvány lábait a tubus külső palástján egy ilyen hosszú tubust gyakran hurcolj ki a 120°-ban elhelyezett keményfa tuskókhoz kert végébe”! (távtartókhoz) csavarral rögzítettem. Az áll- Hogy végül is naptávcső épült a tükörből, ványlábak vége pedig egy 12 mm-es rétegelt az annak is köszönhető, hogy az optikán lemezből kivágott, hatszögletű laphoz csat-

18 A TÁVCSÖVEK VILÁGA lakozik, amely egyben az okulárkihuzatot szaverődés milyen jelentős fénycsökkenést tartó kisebb hengert is rögzíti. Az alumínium eredményez. A főtükörről a beeső fénynek lábak trapéz keresztmetszete miatt nagyon kb. 5%-a, a prizmáról ennek 5%-a, majd a masszív a szerkezet, kihúzott állapotban polarizátorról is a maradék 5%-a verődik is kellően stabil. Összeszerelés után, majd vissza, így a harmadik felületről már csupán később, használat közben sem tapasztaltam a fény 0,0125%-a jut az okulárba! A naptáv- a tubus lehajlását (flexió), és nem változott csövek építésénél már régóta használják ezen meg az optikai elemek beállítása sem. optikai törvényszerűségeket, gondoljunk A főtükörről vas-klorid alapú gyorsmarató csak a Brandt-féle napokulárra, vagy éppen folyadékkal eltávolítottam a megkopott alu- a Herschel-prizmára. mínium-réteget, és az így megtisztított opti- kát építettem be a foglalatba. Hagyományos segédtükör helyett a fent említett 45 mm szé- les prizmát szereltem a helyére, úgy, hogy az átfogója vetítse a fényt az okulárkihuzatba. Végül terveztem egy, ún. Brewster-polarizá- tor toldatot, amelyben egy (a hátoldalán matt felületűre csiszolt) sík üveglap található. Az üveg síkja 33°-os szöget zár be az optikai tengellyel, vagyis 57°-kal hajlik a beesési merőlegeshez képest. Ezt a beesési szöget Brewster- vagy polarizációs szögnek nevez- A flex tubus alapötlete kezd formálódni zük, mivel az üvegfelületről visszaverődő fény síkban polárossá válik. A visszavert A célom egy könnyen kezelhető, az észlelé- fény végül az okulárba jut, de előbb egy sek, bemutatások során maximálisan felhasz- becsavarható polárszűrőn halad keresztül, nálóbarát távcső építése volt, így a tubust egy így az optikai tengely körül történő elfor- módosított Dobson-mechanikára szereltem. gatás révén a fény intenzitása fokozatosan Hogyan lehet az azimutális távcsövekkel, változtatható. Pontosan ez kell a kényelmes egyetlen mozdulattal követni az égitestek napészleléshez. napi mozgását? Egyáltalán lehet-e? Erre a Első látásra talán szokatlan a távcsőtubus kérdésre régebben is keresték a választ, és megjelenése, de a végeredmény a fontos; már a XIX. században találtak rá egy nagyon 100%-os biztonsággal, fehér fényben (saját szellemes megoldást. Az ún. Crawford-sze- színében) lehet megfigyelni és bemutatni a relést főként kis- és közepes méretű refrakto- Nap felszíni jelenségeit! roknál alkalmazták, de érdemes megjegyez- Érdemes utánaszámolni, hogy a három, ni, hogy például Lord Rosse híres 1,8 m-es bevonat nélküli optikai felületről való visz- tükrös távcsöve is – az itt vázolt szerelési

A Crawford–Dobson-szerelés

19 A TÁVCSÖVEK VILÁGA

elv alapján – képes volt „kvázi-ekvatoriális” mozgásra, bizonyos korlátok között. A Crawford-szerelés nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik. Talán kevesen tud- ják, hogy leírása megtalálható A távcső vilá- ga 1941. évi kiadásában is, illetve 1989-ben a Sky & Telescope márciusi számában Maurice Gavin angol amatőr részletesen bemutatja a Crawford–Dobson-szerelést. (Lásd még: Újvárosy Antal: Ekvatoriális Dobson-távcső? Meteor. 2001/9. sz.) Bármelyik azimutális távcső a Crawford- szerelés révén alkalmassá tehető ekvatori- ális mozgásra. Egy Dobson-távcső esetén A napi ívet követő távcső mozgásának különböző fázisai a legegyszerűbb megoldás, ha egy zsinórt rögzítünk a tubus okulár felőli pereméhez, másik végét pedig a talajhoz az alaplap déli oldalán. Hol legyen ez a rögzítési pont? Ennek helyét úgy kell kijelölni, hogy az „A” pontot az állvány vertikális tengelyé- vel összekötő egyenes a pólusra mutasson, vagyis a vízszintessel bezárt szög azonos a földrajzi szélességgel. Tehát az „A” – „B” egyenes tulajdonképpen egy „virtuális rek- taszcenciós tengely”. Könnyen felismerhető, hogy a huzalhossz változtatásával a dekliná- ciós szög változik. A gyakorlatban nagyon egyszerű a működése. A tubus főtükör felőli A földrajzi szélesség értéke 46-49° között állítható a végénél egy ellensúlyt kell elhelyezni, ezzel vízszintes rúd elmozdításával biztosítva a huzal mindenkori feszességét. Állítsuk be a kiválasztott égitestet és rög- zítsük a huzalt. A tubusra gyakorolt enyhe nyomás hatására az állvány mindkét tengelye elfordul – ám a huzal hossza, vagyis a deklinációs szög változatlan marad – így a távcső követi az égitest napi elmozdulását. Ha gyakrabban szeretnénk távcsövünket ezzel a szereléssel használni – ami nem csak észlelésnél, hanem bemutatásnál is külö- nösen hasznos lehet – akkor érdemes rajta egy kis átalakítást végezni. Növeljük meg az alaplapot a déli oldalon annyira, hogy kijelölhessük rajta az „A” rögzítési pontot. Amennyiben huzalt használunk, érdemes egy orsót is felszerelni, amelyre felcsévélve könnyen változtatható annak hosszúsága. Stabilabb a szerkezet, ha huzal helyett egy állítható hosszúságú fémrudat használunk, Pillantás a tubusba. Jól látszik a prizma amely két mini kardáncsuklóval csatlako- – nem hagyományos – beszerelése

20 A TÁVCSÖVEK VILÁGA

És itt érkeztünk el a naptávcső mechaniká- jához. Ennél a megoldásnál az állvány és a távcső szerves egységet alkot, sem a tubus, sem a mechanika nem használható önállóan, csak együtt, de akkor tökéletesen. Az ideális megoldás, ha az állvány horizontális tengelye nem a tubus közepére (az optikai tengely- re), hanem a tubus palástjára kerül. Ekkor a B–C egyenes nem zár be szöget az optikai tengellyel, hanem párhuzamos vele. Ha a vízszintezett mechanikát sikerült pontosan észak – dél irányba állítani, és az A–B egyenes valóban a pólusra mutat, gyakorlatilag napkeltétől napnyugtáig lehet vele észlelni. Tapasztalatom szerint az ÉK-i horizonttól – a zeniten át – az ÉNy-i látóhatárig „látja az eget”, és tökéletesen működik a Dobson- Crawford szerelés. A fémrúd helyzete miatt természetesen az északi égterületeket nem tudjuk beállítani, illetve észleléskor figyelembe kell venni a látómező rotációját, de ezek elenyésző hátrányok a Nap észlelésekor. Végül még egy fontos apróság. Az „A” pontban lévő kardáncsukló és a Dobson-áll- vány függőleges tengelye közötti távolságot a földrajzi szélességnek megfelelően foko- zatmentesen lehet állítani. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a kardáncsukló 47 mm-es elmozdításával különböző földrajzi széles- ségű helyeken lehet használni a távcsövet (46–49° között). Nagyon könnyű az összecsukott távcsövet szállítani, így tavaly sok érdeklődő ki is pró- bálhatta a tarjáni észlelőréten. A naptávcső tubusához PVC-csövet, fotóáll- vány lábakat, csavarokat, festéket, és tapétát, az állványhoz fenyődeszkát, rétegelt lemezt, Távcsőmustra 2015-ben, a tarjáni észlelőréten teflon darabokat és egy bakelit hanglemezt használtam fel. A deklinációs szög beállítását zik az „A” és „C” pontokhoz. Most már egy lomtalanításból származó, változtatható egyetlen mozdulattal „kvázi-ekvatoriális” hosszúságú fém cső biztosítja, amely valaha mozgásra kényszeríthetjük a távcsövet. A IKEA szobainasként szolgált. beállított égitestet legalább 20–25 percig lehet Nagyon elégedett vagyok a távcsővel, és követni, majd lassan kisodródik a látómező az építése során egyre inkább meggyőződé- közepéről. (Azért ennyi idő bőven elég egy semmé vált, hogy nem csak a különféle anya- megfigyeléshez.) A követés azért nem töké- gokat és eszközöket, hanem az elődök által letes, csak „kvázi”, mert az ábrán látható, régen kigondolt és megalkotott, jól működő elforduló pontokat összekötő B–C egyenes elveket is érdemes újrahasznosítani… szöget zár be az optikai tengellyel. Újvárosy Antal

21 SZABADSZEMES JELENSÉGEK Gyöngyházfényű felhők – történelmi észlelés! Egy rendkívül kedvezőtlen időjárású janu- télen majdnem konstans az a hőmérsékleti árral a hátunk mögött, csalódottan és az állapot, amely előfeltétele a PSC kialaku- „égtelenségbe” belefáradva érkeztünk el a lásának, az északi sarkvidék felett nem túl hónap végére. Ugyan gyakorlatilag már feb- gyakori az ehhez elegendően hideg magas- ruári az esemény, de januárban gyökerező légköri levegő megléte. Mivel a sarkvidékek okai és történelmi jelentősége miatt minél modern tudományos szempontok alapján hamarabb szeretném a rendkívüli észlelést elvégzett kutatása nem túl régen kezdődött, bemutatni. s a déli sarkvidéken csak az elmúlt kb. 100 Mindeddig az összes valamire való hazai évben kezdtek olyan méréseket végezni, légköroptikai jelenségismertetőben az sze- amelyek egyáltalában a felszíni hőmérsék- repelt, hogy a gyöngyházfényű felhő az a leti viszonyokról adnak információkat, nem jelenség, amelyet hazánkból soha nem lát- csoda, hogy e felhőkről is csak az elmúlt hatunk meg, mivel előfordulása kizárólag a évtizedek során szereztünk tudomást. Ez sarkvidékekre korlátozódik. persze nem jelenti azt, hogy nem fordultak Ezt cáfolta meg az a január legvégén elő korábban, csak éppen nem ismertük fel kialakult rendkívül speciális magaslégköri őket és a jelentőségüket. helyzet, melynek eredményeként megszü- letett hazánk első gyöngyházfényű felhő észlelése február elsején! Az észlelő Hérincs Dávid volt, a nyugati határ közelében lévő Egyházasrádócról. Talán ha az országot (és Európa igen jelentős részét) elborító cik- lonfelhőzet nem lett volna felettünk, szá- mos további észlelésünk is volna a nyugati – északi országrészből, így azonban a megnyíló felhőzet felett láthatóvá váltak a gyöngyházfényű sarkvidéki sztratoszféri- kus felhők. E.A. Wilson, az 1911–13 közti Scott-féle angol déli-sarki Mi is ez a felhő és miért olyan különle- expedíció tudományos kutatásvezetője és grafikusa rajzolta le a McMurdo-öböl feletti gyöngyházfényű felhőket 1911-ben. ges? Az expedíció résztvevőinek naplói számos helyen említik e A sarkvidéki sztratoszférikus felhő (nem- felhőket, bár akkor ők még nem tudták, hogy a látványosság zetközi rövidítése PSC) két típusban létezik: a sztratoszférában van, a rendkívül precíz leírások és a fenti az I-es típusú az ózonlyuk kialakulásában (eredetileg színes) rajz is egyértelműen azt jelzi, hogy e jelentős szerepet játszó salétromsav-trihidrát különleges felhőkkel találkoztak alapú felhő; a II-es típus pedig a látványo- Amikor a hetvenes évek második felében san színes, vízjégből álló gyöngyházfényű fény derült az ózonlyuk tavaszonkénti felhő. Mindkettőt a sztratoszférában, 15–25 rendszeres kialakulására, részletesebb és km magasságban találhatjuk és mindkettő egyre modernebb technológiát alkalmazó kialakulásához igen nagy hideg szükséges. kutatások kezdődtek, mivel a sztratoszféra A déli sarkvidéken az Antarktisz geográfiai viszonyait és tulajdonságait létfontosságú (és ennek következtében a légköri áramla- volt megismerni. Ekkor derült fény a PSC-k tok) elkülönülése miatt ennek jóval nagyobb kétféle formában való megjelenésére is. az esélye (ezért is alakult ki ott az ózonlyuk Az északi sarkvidék felett jelentősen eltér- elsőként). Míg a déli sarkvidéken minden nek a légköri cirkuláció viszonyai a déliétől,

22 SZABADSZEMES JELENSÉGEK

és jóval ritkábban áll elő olyan igen nagy zont alatt van (hajnalban és alkonyatkor), hideg a sztratoszférában (illetve a felszín hisz ilyenkor a troposzféra már árnyékban közelében is kevésbé hideg a levegő, mint van, de a sztratoszférát még éri a napfény, az Antarktiszon), amelyben kialakulhatnak ekkor egészen látványos kontraszttal, az ég a PSC-k. A vízjég alapú színesen irizá- sötétedésekor még fénylőn jelennek meg a ló gyöngyházfényű felhők kialakulásához pazar színekben játszó, lencseszerű, enyhén –78°C, illetve ennél hidegebb szükséges – hullámos felhők. valamint az, hogy az egyébként igen száraz A levelezőlistán joggal merült fel a kérdés, sztratoszférába víz kerüljön. A víz feljutását hogy miként is lehet megkülönböztetni e a jelentős ciklontevékenység elősegíti, s idén speciális felhőket a normál, troposzférában télen ebben nem volt hiány. Először decem- látott és igencsak mindennapos jelenségként ber vége felé alakultak ki gyöngyházfényű megismert irizáló felhőktől? Egy szóban felhők – ám jelenlétük ekkor még kizá- összefoglalva: nehezen. Ha olyan szeren- rólag a sarki területekre koncentrálódott csénk van, hogy derült időben, alkonyat (Skandinávia, Oroszország északi része), után (–1 / –6 fokos napállásnál) látjuk őket, Lappföldről és a Kola-félsziget környékéről akkor jó eséllyel PSC van az égboltunkon. szép fotókat láthattunk már ekkor. A janu- Biztos elkülönítő jegyük, hogy a Naptól árban ismét megerősödött atlanti ciklonte- jóval távolabb is láthatóak, mint az iri- vékenység (rekorderejű szélviharokkal, pl. záló felhők: ez utóbbiak néhány foknyira a Brit-szigetek felett) és a sztratoszféra rend- (általánosságban 10 foknál közelebb) jelen- kívüli lehűlése együttesen kellettek ahhoz, nek meg, a gyöngyházfényű felhők ennél hogy megjelenjenek e felhők. Az első PSC- jóval nagyobb szögtávolságban is látszanak. fotók Murmanszk környékén születtek Az angliai megfigyelők napnyugta után a január 27-én, majd másnap már Svédország déli-délkeleti égrészen is látták a PSC-ket! és Norvégia, 29-én pedig Skócia felett is További elkülönítésre ad lehetőséget, ha megjelentek. Innentől kezdve „elszabadult a hosszasabban tudjuk figyelni a helyzetüket: pokol”! A szerencsés helyzetben lévő (értsd: míg a troposzféra felhői viszonylag gyorsan nem 100%-osan borult égbolt alatt élő) mozognak az égen, a PSC gyakorlatilag északnyugat-európai észlelők sorra jelezték alig mozdul, leginkább csak az változik a látványosságot, ráadásul egyre délebb- rajta, ahogyan a pillanatnyi megvilágítás ről! Írországban 1995-ben észleltek utoljára okán kiszínesedik. A mostani helyzetben az gyöngyházfényű felhőt (ez is bizonyítja, Időkép szombathelyi webkamerájának fel- hogy milyen rendkívüli ritkaságú a megje- vételén 1-jén a megnyílt ciklonfelhőzet rése- lenésük a sarkvidéken kívül!). A derültebb in jól kivehető volt a gyakorlatilag egy hely- időnek köszönhetően a Brit-szigetek terü- ben álló, a kameraképeken enyhén irizáló, letéről érkezett a legtöbb megfigyelés és de a háttérnél mindenképpen fényesebb fotó, azonban a minden nap két alkalommal PSC. (Az animált felvétel visszakereshető felbocsátott meteorológiai ballonok méré- az Időkép honlapján az adott kamera linkje si adatai alapján egészen Közép-Európáig alatt.) Azonban a legbiztosabb információ húzódott az a régió, ahol a sztratoszféra az elkülönítésükre az, ha ismerjük, milyen hőmérséklete elegendően hideg volt. Ennek hideg a sztratoszféra! Szerencsére a fentebb köszönhetően február elsején, ahol csak kis már említett meteorológiai szondafelszállá- időre is megnyílt a ciklonfelhőzet, látha- sok adatait összegyűjtik és a University of tóvá váltak a PSC-k. Számos fotó született Wyoming weboldaláról az egész világ ada- Németországban illetve Ausztriában, és ami tai elérhetőek, ellenőrizhetőek dátum és idő- számunkra fontos: hazánkban is, Hérincs pont alapján egy-egy kiválasztott helyszín- Dávid jóvoltából! re. Február elsején az Alpok és Csehország A gyöngyházfényű felhők akkor a leglát- felett is mértek –80 °C-nál hidegebbet, így ványosabbak, amikor a Nap kicsivel a hori- akár az osztrák, akár a hazai észlelésünk

23 SZABADSZEMES JELENSÉGEK

esetében biztosan tudhatjuk, hogy valóban ló, történelmi jelentőségű megfigyeléséhez! gyöngyházfényű felhő járt itt. További meg- Felvételeit az észlelőoldalon megtekinthet- erősítést adhatott volna a CALIPSO műhold jük, a nyugat-európai észlelésekről pedig LIDAR méréseinek ellenőrzése, azonban a spaceweather.com galériájában érdemes sajnos a műhold méréseit január 28-án leál- tájékozódni. lították egy működési anomália miatt. A jelenségről szerencsésebb földrajzi helyzetben lévő honfitársaink is beszámoltak, így Írországból Csernus Mihály, Norvégiából pedig Uhrin András és felesége, Bora Éva figyelhették meg a felhőket a maguk színes pompájában. A nyugat-európai megfigye- lők esetében a sztratoszférában a légnedves- ség is magasabb volt, mint a közép-európai esetekben, feltehetőleg ennek köszönhető- en is voltak látványosabbak az ott észlelt, kontrasztosabb megjelenésű gyöngyházfé- nyű felhők. A folytatásban, február 2–4. közt a britek észlelései domináltak ismét, illetve néhány Perkó Zsolt felvétele a Hold–Jupiter párosáról január 27-én holland és német megfigyelő is beszámolt késő este született a változásokról. Ez a változás abban nyilvá- Az őrült januári égbolt néhány tiszta pil- nult meg, hogy az oly jól látott II-es típusú, lanatában azért adott még érdekességeket: színesen irizáló felhők után megjelentek Pintér András Mihályiban ismét légkörfényt az I-es típusúak is, vagyis az ózonréteget tudott megfigyelni január 13-án este, ezúttal roncsoló savas összetevőjűek is. E felhők vöröset. Az égbolt északnyugati részén, kb. fátyolszerűbbek, nem a lencsés szerkezet 55 fokos magasságig láthatóak a légkör- és az irizáló színek jellemzik őket, hanem a fény vöröslő sávjai a felvételén. Ugyanezen nagyjából egyszínű, ám az égi háttérnél még az estén, de későbbi órán, Szabó Szabolcs mindig fényesebb megjelenés – alkonyat- Bezerédi Tamás társaságában is légkörfényt kor sárgás, rózsás színűek lehetnek, nap- észlelt: „A képeken láthatóvá vált a horizont pal pedig tejszerűen fehéresek. Valamelyest síkja felett párhuzamosan rétegződő, gyen- ezen megjelenés hasonlít a vulkáni nap- gén hullámzó vöröses árnyalatú légkör- nyugták során látható utófénylés horizont- fény. Ilyet előtte még nem láttunk. Zöldet közeli felhőzetére. Sipőcz Brigitta Angliából már igen, de vöröset még sosem. Nagyon számolt be az I-es típus észleléséről. Persze érdekes látvány volt a téli és a tavaszi csil- az I-es típus megjelenésekor már felkapták lagképekkel együtt.” Mivel a légkörfény a fejüket az ózonrétegért aggódók is, és a kialakulásához szükséges energiát a Nap NASA ózonréteg-megfigyeléseiből kiderült, extrém-UV sugárzása adja, így az éjszaka hogy Nyugat-Európa felett, brit központtal előrehaladtával a légkörfény egyre gyen- „szép” kis ideiglenes ózonlyuk alakult ki! gébben látszik, felvételeken kb. 30 fokos A jelenség észlelései azután visszaestek magasságig követhetőek a vöröslő sávok. és jóval kisebb területre koncentrálódtak, Szauer Ágostonnak nyílt lehetősége a s várhatóan nem mostanában ismétlődik január 7-én reggel a holdsarló, a Vénusz meg ez a rendkívüli helyzet. Ennek ellenére, és a Szaturnusz háromszög elrendezésben ami bizonyos: immáron nem mondhatjuk látható szépséges együttállását megörökí- azt, hogy gyöngyházfényű felhőt hazánk teni. Másnap, 8-án hajnalban a rovatvezető területén nem lehet észlelni. Gratulálok már erősen világosodó égen figyelte meg Hérincs Dávidnak a nagyszerű, egyedülál- a kissé átrendeződött formában sorakozó

24 SZABADSZEMES JELENSÉGEK triót. A hónap végén a Hold és a Jupiter gesen előállított hava: a fagyás akkor tud párosa mutatkozott meg a változóan felhős elindulni, ha van valami kis mikroszkopi- égen, 27-én este és 28-án hajnalban, Czinder kus szemcse, amelyre kicsapódhat, kifagy- Gábor, Perkó Zsolt és a rovatvezető észlel- hat a pára. Legtöbb esetben a pára hiánya ték. Az utóbbi két észlelő esetében a Hold miatt nem tud létrejönni a jelenség, mivel és a Jupiter körül a vékony felhőzetnek hazánkban az igazán hideg időjárás általá- köszönhetően irizáló felhő, párta is kiala- ban száraz hideg. (A síterepeken ezt a párát kult a beküldött fotók tanúsága szerint. némiképpen pótolni tudják a hóágyúk, ám a A januári halójelenségek közül kiemelke- hóágyúzás és a hideg önmagában még nem dik Tátrai Tibor Ádám és Bakos Liza észle- elégséges feltétel, ezt a mátrai síterepekre lése: mindketten olyan szerencsések voltak, gyémántpor-megfigyelési céllal – potyára hogy nem a szokványos fátyolfelhőzeten, – kilátogató észlelőink nagyon is jól tudják.) hanem a hidegben, a felszín feletti köd Tátrai Tibor Ádám január végi észlelése kifagyásakor keletkező gyémántpor okoz- során 22 fokos halót, melléknapokat, mel- ta fénytöréseket észlelhették. Bakos Liza léknapívet, zenitkörüli ívet, igen látványos január 9-én reggel Székesfehérvárról figyelt alsó érintő ívet, valamint az igen ritka Parry- meg és fotózott igen látványos naposzlopot, ívet is megfigyelte. A semmiből potyogó, nagyon fényes melléknapokat, valamint a színesen csillogó kristályok megkapó látvá- melléknapív darabjait. Közben azt is ész- nya mellett a gyémántpor halók másik sajá- lelte, hogy a levegőben lebegő milliónyi tossága, hogy gyakorlatilag kézzel fogható kis jégkristály színesen csillogva hullik: ez közelségben látszanak az ívek, ráadásul a a megjelenő halókon kívül a gyémántpor horizont alatt is megjelennek (nyilvánvaló leginkább magával ragadó, szinte psziche- ellentétben a felszínről megfigyelt, fátyol- delikus élményét nyújtja! 23-án délelőtt felhőn kialakuló halókkal), így egy emeleti Tátrai Tibor Ádám Cegléd és Tápiószőlős ablakból kinézve például a kert fái előtt területén figyelte meg a jelenséget, nála ragyog fel az alsó érintő ív, ahogy ez észle- ekkor –9 °C volt, azonban a környéken az lőnk esetében is történt. éjszaka során sekély köd alakult ki, a hajnali Vegyük sorra még a további januári jelen- órákban fokozódó lehűlés ebben indítot- ségeket! Január elsején hajnal előtt a rovat- ta el a jégkristályok kifagyását. Ebben az vezető vonult ki észlelőhelyére, ahol a jelen esetben valószínűleg speciális helyi adottsá- lévő fátyolfelhőknek köszönhetően igen gok is elősegítették a jelenség kialakulását, látványos pártákat figyelt meg a fényesebb mivel észlelőnk két évvel korábban ponto- égitestek körül, a legkülönlegesebb a felkelő san ugyanezeken a helyszíneken látott már Vega körül látott ovális párta volt (csillag gyémántport és a rajta kialakult halót. Mivel esetében ovális párta megfigyeléséről nincs a környéken sokan tüzelnek légszennyező tudomásunk eddig). A jelenséghez elég az kormot adó szénnel és fával, így feltehető- alacsonyan álló, fényes objektum, mindegy, leg az így a levegőbe jutó szennyezőanyag hogy az bolygó, vagy csillag. Később lát- jelentheti a lokálisan elégségesnek bizonyult szott több színes gyűrűből álló, szintén ritka kondenzációs magvakat a jégkristályok Vénusz-koszorú is. Az észlelés néhány órá- képződéséhez. Hazánk területén oly ritka nyi ideje alatt holdhaló is kialakult, ráadás- gyémántporról már jó ideje tudjuk, hogy nak 9 fokos (vagyis gúla alakú jégkristályok szennyező ipar közelében a sarkvidéken okozta halóív) is jelen volt több, mindössze szokásosnál (–20 °C körüli) jóval magasabb néhány perces időszak során is a beérkező hőmérsékleti viszonyok közt is kialakul, így ciklonfelhőzeten. (A 9 fokos haló mellett például Dunaújváros területén már –4 °C- időnként 18 fokos és 23 fokos is láthatóvá nál is észlelték nem egyszer. A légszeny- válik, bár ez utóbbit igen nehéz elkülöníteni nyezés hasonló módon játszik szerepet a a szokványos 22 fokostól.) Ahogy a felhők kialakulásban, mint a síterepek mestersé- vastagodni kezdtek, a halót koszorú váltotta

25 SZABADSZEMES JELENSÉGEK

fotózott. Ha tehát mediterrán ciklon köze- ledik, érdemes figyelni arra is, hogy esetleg van-e gúlakristályos haló (9–18–23–35 fokos gyűrűkkel). Hazánkban ez nem túl gyakori, ám a más ciklonpályákban érintett cseh- és németországi helyszíneken többször előfor- dul a speciális jelenség. 19-én ismét a rovatvezető látott halójelen- séget: folyamatosan sodródó fátyolfelhőze- ten igen fényes zenitkörüli ív és fényes felső érintő ív alakult ki, ez utóbbihoz kis ideig Január 9-én reggel mindössze +6 °C hőmérséklet mellett Parry-ív is társult. 20-án kora este Kósa-Kiss fotózta a rendkívül élénk és látványos, gyémántporon Attila fényes, de fehéres 22 fokos holdhalót kialakult halóelemeket Bakos Liza figyelt meg, 23-án délután fényes és színes fel, majd ez a jelenség is megszűnt, mivel 22 fokos naphaló felső felét észlelte, befe- fokozatosan átlátszatlanná vált a felhőzet. jezésül pedig 25-én a reggeli órákban látott Január 3-án a reggeli órákban Kósa-Kiss halvány, sárgás színű 22 fokos naphalót. Attila figyelhetett meg fényes felső érintő ívet, majd a halvány 22 fokos haló felső felét. 6-án ugyanő látta délelőtt a 22 fokos haló felső felét, majd a felső érintő ívet immáron fényesebb formában. Az este során 5 órán át látható halvány 22 fokos holdhaló alakult ki Nagyszalonta egén, ezt fényes felső érintő ív kísérte. 7-én este ismét Nagyszalontán mutatkozott 22 fokos holdhaló. 12-én Hadházi Csaba észlelt és fotózott 22 fokos naphalót, 16-án szép felső érintő ív és mel- léknapok váltak láthatóvá Hajdúhadház Az év első holdhalója Veszprémből, Landy-Gyebnár Mónika égboltján. A haló egy dél felől hazánkat felvételén: a Hold körül 9 fokos, 22 fokos és körülírt haló is megközelítő mediterrán ciklon peremén látszott, valamint a Holdtól kb. 5 fokra a Jupiter ragyogott; a felúszó fátyolfelhőzeten alakult ki. 17-én Jupiter helyzete segítség volt a 9 fokos haló távolságának ugyanezen a ciklonfelhőzeten Rosenberg azonosításában is. A fotó kontrasztját megnöveltem a 9 fokos Róbert késő délután 22 fokos naphalót és haló halványságát ellensúlyozandó melléknapot, alkonyatkor naposzlopot örö- A különösen rossz időjárási körülmények kített meg, ezt az esti órákban gyönyö- ellenére tehát nem volt eseménytelen az rű élénk színű 22 fokos holdhaló követte. esztendő első hónapja. A tavaszodó, válto- Ezen, bár igen halványan ugyan, de szintén zékonyabbá váló időjárás általában lénye- megjelent a 9 fokos halógyűrű – ezúttal a ges esetszám-emelkedést hoz a halójelen- Kos csillagai szolgáltak mércéül a távolság ségekben, bízzunk benne, hogy idén is így viszonyításához. A rovatvezető, aki a délről alakul – de emellett ne feledkezzünk meg felnyúló ciklonfelhőzet legszélén helyezke- a holdmentes tavaszi esték ragyogó állatövi dett el, csak igen halvány holdhalót észlelt fényéről sem, észleljünk, ha csak lehetőség ezen az estén. A mediterrán ciklonokra adódik rá! Azt hiszem, a hosszan tartó ked- bizonyos ciklonpályák esetén jellemző az vezőtlen időszak után mindenki örömmel a gúlakristályos haló, amit elsején a rovat- fog kimenni az ég alá! vezető, 17-én pedig Rosenberg Róbert is Landy-Gyebnár Mónika

26 ASZTROFOTOGRÁFIA

A hónap asztrofotója: hajnali agglomerációs települése. Az 1850-es évek- együttállás től Pest-Buda, (az 1873-es városegyesítéstől Budapest) gazdasági, kereskedelmi jelen- Február 6-án a hajnali égen két ritka égi tősége megnőtt, a város pénzügyi köz- jelenségnek lehettünk szemtanúi. Egyfelől ponttá alakult, és súlyával kiemelkedett a mind az öt szabadszemes bolygó egy történelmi Magyarország más városainak időben volt megfigyelhető az égbolton, sorából. Ez időtől fogva lakosainak száma másrészt ezek közül kettő, a legnagyobb meredeken emelkedett, a folyamatot klasz- nyugati kitérésben lévő Merkúr, továb- szikus urbanizációnak vagy városrobba- bá a Vénusz és a hozzájuk csatlakozó násnak neveznek, amelynek időszakában fogyó holdsarló együtt alkottak látvá- a főváros közvetlen közelében lévő telepü- nyos háromszöget. Mindazokat, akik az lések is feldúsultak, mint például Budafok, ország nyugati és középső részén észlel- Békásmegyer, vagy Rákospalota. A XX. tek, derült ég, illetve elvonuló felhőzet század érdekessége egy újabb jelenség, az fogadta, így ha Budapestről csak részben, abszolút koncentráció, amikor a város túl- de Tatabányáról, a Bakonyból, vagy akár a terjeszkedik saját határain, a falvak lakos- Pilisből is teljes pompájában figyelhették sága a modern gazdaságú városba áram- meg a kelő égitestek együttesét a lelkes lik. Ezt az állapotot a főváros a XX. század korán kelők. közepére éri el, Budapest 1950-es nagy A hónap asztrofotóját ezúttal Csillik városegyesítéskor érte el mai kiterjedését. Bence készítette Szentendréről, melyen a Igen ám, de ekkor már régen nem egy Hold sarlója és a hamuszürke fény, alatta 20 milliós történelmi, hanem csak egy 10 jobbra a Vénusz és a bal oldalon, közvet- milliós Magyarország fővárosa. A főváros lenül a felhőzet felett a Merkúr pillantható túlnövekedése ellen a 60-as 70-es években meg. A Naphoz legközelebb keringő boly- intenzív betelepülés-korlátozásokat vezet- gó csupán 0 magnitúdós volt az együtt- tek be, így az idő tájt munkát vállalni kívá- álláskor, ezért is kevésbé feltűnő, mint a nók a főváros határain kívül rekedtek, és a ragyogó Vénusz. Az együttállást megko- környező településeket kezdték feltölteni. ronázó fogyó Hold fázisa 7 %-os volt. Ekkor alakult ki például Érd, Budaörs, A felhőzet alatt Szentendre szokatlan lát- Solymár, Pomáz, és közöttük Szentendre képe látható. Nem a jól ismert történelmi agglomerációs jellege – hogy csak a budai városközpont, a Templom-domb és a főtér oldalt említsem. Szentendrére a 70-es évek- szerepel a képen, hanem egy négyszin- ben értelmiségi családok, például tanárok tes, panel építésű 70-es évekbeli lakótelep költöztek a korábban a szerb püspökség alá házai, amelyek jelentős részét az előtérben tartozó területre, a Püspökmajorba. Ezen a álló fa takarja ki. Úgy vélem, hogy a hori- helyen mind a katolikus, és mind a szerb zont felett kelő két bolygóról és a Föld egyháznak volt kálváriája, egyéb szakrális kísérőjéről eleget tudunk, viszont felmerül emlékei, azonban az évtized végére fel- bennem a gyanú, hogy saját bolygónk épül a sokkal erőteljesebb tájképi elemként felszíni épített környezete még rejtegethet működő lakótelep, ami hozzájárul, hogy számunkra érdekességeket. A kép előteré- egy korábban alig tízezres település 25 ben tehát Szentendre Püspökmajor nevű ezres várossá váljon. lakótelepének részletét láthatjuk. Bár a Vagyis Budapest agglomerációjának szo- Duna-menti város csodálatos fekvéséről és cialista fejlesztése az oka annak, hogy az annál is szebb történelmi városmagjáról, égen ragyogó nagyjából 4 és fél milliárd hangulatos utcáiról és temérdek festőjéről éves égitestekhez képest a horizont alatt ismert, ma már azonban nem az a kedves csupán 40 éves objektumok láthatóak. kis szerb kereskedőváros, mint két évszá- zaddal ezelőtt volt, hanem Budapest egyik Francsics László

27 BOLYGÓK Mars-oppozíció 2014

E sorok megjelenésekor a Mars 0 magnitú- Név Észl. Mûszer dós mélynarancs színű égitestként hívogat Áldott Gábor 2w 15 T kora hajnalban, jelezve, hogy közel a látvá- Bajmóczy György 10w 20 T nyos oppozíció. Kedvcsinálóként tekintsük Bánfalvy Zoltán 2w 12 L át a bolygó 2014-es láthatóságát! Ennek során Békési Zoltán 6d 30 T a Mars oppozíciós ciklusában utolsó aphéli- Buda, Stefan AU 25w 40,5 DK umi szembenállására került sor, az április 8-i Cseh Viktor 5r 10,2 L szembenálláskor a bolygó –1,5 magnitúdós Csörnyei Géza 1r 15 T fényességet és 15,1”-es átmérőt ért el. Földvári István Zoltán 3r 8 L Szakcsoportunkhoz 22 amatőrtársunk össze- Gulyás Krisztián 1d 40,6 T sen 90 észlelése jutott el. Vizuális észlelést Hadházi Csaba 3w 20 T nyolcan végeztek, összesen 23 rajz született. Kiss Áron Keve 2r 30,5 T Észlelőink közül Sánta Gábor, Szél Kristóf Kovács Zsigmond 6r 20 T és a rovatvezető rajzai igen részletesek, Molnár Péter 2w 20 L Cseh Viktor is látványos rajzokat készített. Nagy Tibor 2w 15 T Bolygófotósaink közül mind számban és Pásztor Tamás 1w 12,7 T lefedettségben (25 éjszaka), mind minőség- Sánta Gábor 1r 35,5 T ben kiemelkedik Stefan Buda Ausztráliában Sonkoly Zoltán 2w 20 T élő honfitársunk munkája. RGB csatornákon Szél Kristóf 2r 15 T készített fotói rendkívül részletesek, sokuk Szûcs Mátyás 1r 10,2 L nagyon nagy felbontású, nemzetközi szinten Tardos Zoltán 4w 16,5 T is élmezőnybeli. Felvételei nagyban hozzájá- Vajda, Michal SK 7w 30 T rultak az igen részletes és értékes megfigye- Világos Blanka 2r 20 T lési anyag létrejöttéhez. Buda mellett Michal Vajda felvételei is kiemelkedő részletességű- longitude, Ls, a Nap hosszúsága a Marsra ek. Részletes és szép felvételeket készített vonatkoztatott égi koordinátarendszerben) Bajmóczy György, Békési Zoltán, Gulyás ekkor 40° volt, az északi féltekén a tavasz Krisztián és Molnár Péter is. Színszűrős, vagy közepe. Oppozíciókor a Marson nyár közepe jó minőségben színcsatornákra bontható észle- volt (Ls=114), majd 2014 júniusára, az utolsó léseket többek között Bajmóczy, Békési, Buda, észlelések idejére a késő nyár időszakában Cseh, Gulyás, Kiss, Molnár, Pásztor, Szűcs, búcsúztunk a bolygótól (Ls=158). Mivel a Tardos, Vajda és Világos is készített, lehetővé szoláris hosszúsággal pontosabban kifejez- téve a meteorológiai alakzatok azonosítását. hetőek a marsi évszakok, mint a földi hóna- A szembenállás körüli hónapokról érke- pokkal, az évszakos változások követésénél zett a legtöbb észlelés. Ebben az időszak- az idő múlását az Ls értékkel adjuk meg ban a bolygó északi féltekéje billent a Föld (Ls=0: északi félteke tavaszi napéjegyenlőség, felé, így a látványt meghatározták az északi Ls=90: északi nyári napforduló, Ls=180: észa- pólussapka és az északi félteke hatalmas ki őszi napéjegyenlőség). sivatagjai. Ezt csak a Mare Acidalium és a Albedóalakzatok. Sánta és Szél részletes Syrtis Major hatalmas sötét benyúlásai törték rajzain a Syrtis Major környékének alakzatai meg. A láthatóságot nyitó észlelést Vajda látszottak: a Syrtis Major apró csomói és rész- 2013. októberi felvétele jelentette az akkor letei (Mare Ionium, Iapygia Viridis, Incurva mindössze 4,7”-es korongról. A marsi évsza- I., Oenotria) a Syrtis Minor, Mare Tyrrhenum, kokat meghatározó szoláris hosszúság (solar Nodus Alyconus, Boreosyrtis, Casisus, Sinus

28 BOLYGÓK

Szurdokok és völgyek a Marson Stefan Buda kontrasztosított felvételein (40,5 DK). a, c: A Vallis Marineris kanyonrendszere az egyes szurdokokkal. A Noctis Labyrinthus területének sejtes mintázata, és az észak felé kinyúló árkocskák is megfigyelhetők. A c ábrán az Ophir Chasma kissé sugaras fekete árkai is kivehetők. 2014.04.30. 12:45 UT, a - R, c - RGB. b: Az Ius és Tithonium Chasma elkülönülnek. 2014.03.24. 16:56 UT, R. d: A Kasei Valles felnyúló árka a Lunae Lacus mellett. 2014.03.28. 14:28 UT, R

Sabaeus, Moeris Lacus, Stymphalis Lacus, Mons, Pavonis Mons, Arsia Mons) és az Ismenius Lacus és az Olympia Undae. Kiss Olympus Monsról Buda gyönyörű felvétele- Tharsis területéről készült rajzán az Aurorea ket készített. A nyugati peremen kelő vulká- Sinus öblei, Mare Erythreum, Tithonius Lacus, nok térbeliek, árnyékot vetnek, néha magasan Noctis Lacus, a Mare Acidalium, Niliacus kilógnak a Tharsis-síkságot borító alacsonyan Lacus, Achreon, Mareotis Lacus, Acidalius ülő peremfelhőzetből. Három vulkáni kalde- Fons, és a Hyperboreale Undae látszottak. ra is megfigyelhető volt. Legkönnyebben az A nagy felbontású fotókon albedóalakzatok Arsia Mons nagyobb kalderája látszott meg- további sokaságát lehetett azonosítani. nyúlt gyűrűként, az Olympus Mons kisebb Buda nagyfelbontású felvételei alapján a kalderája is még gyűrűszerűen felismerhető, Syrtis Major néhány alakzatának finomabb míg az Ascraeus Mons csúcsán pontszerű változása kimutatható a nyár közeledtével, kaldera látszott. Emellett több kisebb vulkán Ls=81–113 között (l. a színes mellékletben). is felismerhető a felvételeken, apró dombo- Az ÉK-i csúcson levő Nilis Pons lekerekítetté rulatokként: a Tharsis Tholus, Ceraunius vált, a Ny-i oldalon levő Nymphaeum Portus Tholus, Uranius Tholus és az Ulysses Tholus. enyhén kihegyesedő és konkávan beugró Az Alba Mons hatalmas, aszimmetrikus, lett. Ezek az apró változások feltehetően a világosabb alakzatként ismerhető fel, köze- porborítottsággal kapcsolatosak. pén a jókora, kör alakú Alba Paterával. Az Topográfiai alakzatok. Buda és Vajda nagy Elysium Mons apró foltként látszik, mellet- felbontású felvételein számos, a Mars-felszín te a kicsi, kör alakú kalderával rendelkező alakulásával kapcsolatos alakzat is azono- Hecates Tholus vulkánja, és az Albor Tholus sítható volt. Ezek megfigyelése új távlatokat apró foltja is felismerhető. A pajzsvulkánok nyit az amatőr bolygóészlelések terén, gratu- alapjának és kalderáinak felvételekről kimért lálunk az első sikeres hazai észlelésekhez! átmérője jól egyezik a számított látszó átmé- Vulkánok. Az eddig is sikeresen észlelt rőkkel. Kivétel az óriási Alba Mons, melynek három Tharsis-pajzsvulkánról (Ascraeus csak központi, magasabb része látszott.

29 BOLYGÓK

vulkánok N W átm. (km) mért (”) számított (“) leírás (az alakzatokat l. a szemközti ábrákon!) Ascraeus Mons alapja 12 91 480 1,08 1,00 Nagy, árnyékolt, Ny-i részén világos, ÉK-i felén sötét, kerekded, rojtos szélű vulkáni kúp. DDNy felé egy árnyékolt gerinc fut le róla. a, b, d Ascraeus kaldera 45 0,18 0,09 Rendkívül apró, világos szélű, sötét belsejű kerek folt az árnyékolt piramis csúcsán. b Pavonis Mons alapja 2 113 375 0,78 0,81 Nagyobb, háromszög alapú, térben árnyékolt, hegyesen felcsúcsosodó piramis. A sötét alaprész az É-i területen jobban terül, D felől keskenyebb. a, d Arsia Mons alapja 8 120 435 1,01 0,87 Sötét, kiterjedt kerek folt. Közepén sötét régió látszik a kalderával. A kalderától sugárirányban változatos alakú sötét foltok indulnak. a, d Arsia Mons kaldera 110 0,23 0,21 Apró, É–D irányban enyhén megnyúlt ovális gödör világos belsővel, sötét peremmel és környezettel. a Tharsis Tholus 13 91 155 - - Árnyékolt, térhatású, magasra nyúló apró kúpnak látszik az Ascreus Mons-tól ÉK-re. a Ceraunius Tholus 24 97 130 0,36 0,28 A három pajzsvulkán sorának folytatásában egy nagyon apró, dómszerűen kiemelkedő, térben árnyékolt domb. a, d Uranius Tholus 26 98 61 0,21 0,13 Közvetlenül a Ceraunius Tholus É-i oldalán nagyon apró, kerekded laposabb foltocska. d Ulysses Tholus 3 121 58 - - A Pavonis Mons ÉNy-i oldalán látható térbeli, árnyékolt kiemelkedés. d Alba Mons É–D 40 110 2000 1,78 4,30 Hatalmas világos terület az Ascraeus Mons hosszúságán. Aszimmetrikus, szélesebb, mint amilyen hosszú. központi része enyhén söté- tebb, benne világos közepű kaldera. A csúcstól Ny-ra szélesebb az alakzat, mint K-re. d Alba Mons K–Ny 3000 2,14 6,45 Alba Patera 170 0,36 0,37 Világos, kissé szögletes folt a hegy sötét központi területével körbevéve. d Olympus Mons É–D 18 133 600 1,66 1,25 Hatalmas, világos, árnyékolt hegy. É–D irányban megnyúltabb, K–Ny irányban keskenyebb. Alapjának ÉK-i oldalán sötét folt van. A csúcstól D-re eső lejtő sötétebb. Olympus Mons K–Ny 550 1,45 1,14 Olympus Mons kaldera 90 0,22 0,19 Nagyon kicsi, környezeténél sötétebb közepű, világos peremű kaldera a hegycsúcs sötét környezetében. b Elysium Mons 25 213 240 - - Apró sötét kerek foltocska, a K-i oldalán DK-ről ÉNy-ra húzódó sötét sávocskával. c Hecates Tholus 32 210 182 0,36 0,35 Apró, szabályosan kerek sötét folt az Elysium csúcsától ÉK-re. A sötét kerek foltot (vulkáni kúp) nagyon vékony világos perem övezi. A sötét folt közepén halvány világos pont van (kicsúcsosodó kaldera). c Albor Tholus 19 210 160 - - Nagyon kicsi kerekded sötét folt világos peremmel, enyhén térhatású. c Vulkáni alakzatok jellemzői Stefan Buda észlelésein (40,5 DK). Oszlopok: areografikus koordináták (N, W), valós átmérők (km), felvételekről kimért átmérők ívmásodpercben (”), számított látszólagos átmérők ívmásodpercben (”), ill. az alakzatok látványának leírása, ábrautalással, l. a szemközti oldalt! Becsapódási kráterek. A becsapódási krá- területét alkotó hatalmas Schiaparelli világos, terek közül a felvételeken könnyebben és jól elliptikus, összetett sánca jól kivehető volt, a látszottak a nagy átmérőjű, világos peremmel Syrtis Major sötét területén található óriási rendelkező kráteróriások. A fényes Edom Huygens is igen plasztikusan látszott. Az

30 BOLYGÓK

Vulkanikus képződmények Stefan Buda kontrasztosított felvételein (40,5 DK). a: Tharsis vulkánok, 2014.03.19. 16:45 UT, RGB. Az Arsia Mons kalderája is megfigyelhető. b: Tharsis vulkánok, 2014.03.24. 1656 UT, R. Az Ascraeus és az Olympus Mons alakja és kalderája megfigyelhető. c: Elysium vulkánjai. 2014.03.12. 16:45 UT, R. d: Tharsis vulkánok, 2014.04.30. 12:45 UT, RGB. Kisebb vulkánok és az Alba Mons Aeria síkján terjengő Cassini sötétebb, aszim- poláris projekciója fölött, apró világos foltként metrikus pereme halványan, de egyértelmű- látszott Buda felvételén. A kráterek felvéte- en megfigyelhető volt. Kevésbé könnyen, de lekről kimért átmérője viszonylag jó egyezést jól látszottak a Marson szerencsére gyakori, mutat az elméleti látszó átmérőkkel. sötét aljú, világos peremű kráterek. Legszebb Szurdokok. A legizgalmasabb és leggyö- példái Vajda és Buda felvételein a nagyobb nyörűbb topográfiai alakzatok közé tartozik Lyot, melynek sötét közepe csak a kétgyűrűs a Valles Marineris kanyonrendszere, mely- kráter belső gyűrűjébe szorul, a külső gyűrű nek apró részletei csodálatosan látszottak világos peremként vette ezt körbe. Mellette a Buda felvételein. Legkeletibb része, a Ganges Moreux jóval kisebb, de szintén sötét közepű Chasma az Aurorea Sinus sötét tengerében és világos peremű. Vajda és Buda képein ülő, még sötétebb elágazó foltrendszer. szépen kivehetők a Margaritifer Sinus – Oxia Északi és déli falai igen sötét vékony kör- Palus körüli becsapódási mező apró krá- vonalak, a déli falon finom harántbevágá- terei, a sötét közepű Trouvelot, Becquerel, sokkal, az északi és déli oldalon is egy-egy Rutherford, Radau és Marth. Közepes méretű kinyúlással. A világos terra területre a széle- sötét aljú kráter az Aurorea Sinus leghosszabb sebb Corporates Chasma húzódik ki egyenes öblének végén a Mutch, és a Syrtis Major sötét hasadékként, melynek két peremén csúcsán a Baldet. A legnehezebben a világos igen vékony sötét fal fut, belsejében finom terra területen ülő kráterek látszottak, pl. a világosabb csomók ülnek. A Tithonius Lacus Flaugergues a Deucalionis Regióban, vagy a területén több rövidebb sötét szurdok húzó- Syrtis Major csúcsától lefűzött nagyon apró dik egymás mellett. A Melas Chasma két igen Peridier. Különleges, hóval borított kráter sötét foltból álló terület a Corporates Chasma az apró Korolev: messze északon, a Lemuria folytatásában. Déli oldalán két háromszögle-

31 BOLYGÓK

Becsapódási kráterek Stefan Buda (40,5 DK) és Michal Vajda (30 N) kontrasztosított felvételein. a, b: Oxia Palus környékének kráterei. a: Buda, 2014.03.28. 14:26 UT, R. b: Vajda, 2014.05.20. 19:44 UT, R. c: Hóval borított Korolev kráter a Lemuria poláris projekciója fölött. Buda, 2014.04.13. 13:56 UT, RGB. d-h: A Syrtis Major, Aeria és Ismenius Lacus környékének kráterei. d: Buda, 2014.05.10. 10:56 UT, R. e: Buda, 2014.05.10. 10:18 UT, R. f: Buda, 2014.05.10. 12:30 UT, R. g: Vajda, 2014.03.14. 02:45 UT, R. h: Buda, 2014.05.11. 11:09 UT, R. tű, sötét peremű kicsúcsosodás látszik. Alatta árok, északi és déli fala egyenes vonal, közepe az Ophir Chasma északra nyúló sötét kettős enyhén sötétebb és szemcsés. A legészakabb- foltnak látszik, benne sötét, kissé radiálisan ra a Hebes Chasma rövid, sötét, keresztben nyíló árkokkal. Az egyik legplasztikusabb az sötét vonalakkal rovátkolt alakzata fekszik. Ophir Chasmától visszafelé, a Candor fényes A Tithonius Lacustól tovább nyugat felé a területére bevágódó Candor Chasma. Ez egy Tithonium Chasma fut, szélesebb, viszony- rövid, szélesebb, enyhén szürke, de világos lag egyenes sötét vonalként, apró csomókkal

32 BOLYGÓK

Kráter N W átm. (km) mért (“) számított (“) leírás (az alakzatokat l. a szemközti ábrákon!) Trouvelot 16 13 155 0,38 0,29 Apró szabályos kerek sötét folt az Oxia Palus csúcsán, enyhén világos peremmel, árnyékolt, sötét belsővel. a, b Becquerel 22 8 167 0,42 0,36 Apró sötét folt a világos terra területen az Oxia Palus meghosszabbításában. Kör alakú, nagyon finom világos perem övezi, a sötét folt a központhoz képest D-re (az Oxia Palus felé) tolódott. a, b Curie 29 5 114 0,30 0,24 Nagyon apró ovális kráter, határozott világos peremmel, világos aljzattal, a közepén apró, sötét folttal (központi csúcs), térhatású. a Rutherford 19 11 110 0,26 0,21 Nagyon apró szürkés kerekded pontocska az Oxia Palus folytatásában a Chrysae világos síkján. a, b Radau 17 5 115 0,19 0,22 Nagyon apró sötét kör világos szabályos vékony peremmel körbevéve, a Trouvelot szélességén. a, b Lomonosov 65 9 150 0,38 0,32 Apró, halvány foltocska a Baltia melletti világos területen. Belseje sötétebb, alakja kerek, pereme világos. a Mutch 1 55 211 0,49 0,45 Az Aurorea Sinus leghosszabb ujjának végén hatszögletű, D-i oldalán lapokból határolt kerekded sötét folt, melyet finom világos perem vesz körül (kráterperem). D-i pereméhez nagyon apró kerekded, méhsejtszerű struktúrák csatlakoznak. a Korolev 73 196 84 0,24 0,19 Az Olympia Undae ill. a Lemuria poláris projekciójának csomói fölött elhelyezkedő nagyon apró ovális fényes fehér folt. Fényessége enyhén kisebb a Lemuria havánál. A kráter feneke hóval borított. c Peridier 26 276 100 0,22 0,20 Nagyon apró foltocska a Syrtis Major ÉK-i csücskén, a Nodus Alyconus felé. Finom világos peremmel körülvett sötétebb kerek folt. h Baldet 23 295 180 0,38 0,37 Apró alakzat a Syrtis Major ÉNy-i csúcsán. Halvány, nem feltűnő világos peremmel körbevett képlet, belsejében markáns sötét kerek folt, ami DNy–ÉK irányban átlósan továbbnyúlik. d Huygens –14 304 456 0,89 0,93 Hatalmas és igen feltűnő kráter a Syrtis Major D-i részén, az Incurval melletti sötét mare területen. Pereme fényes, vékony egyértelmű vonal enyhe árnyékolással. Belseje környezeténél sötétebb. A fényes gyűrűvel határolt sötét ovális kráter jól kiugrik környezetéből. e Cassini 23 328 415 0,76 0,84 Hatalmas, igen halvány alakzat az Aeria síkján. A kráter belsejét viszonylag szabályos világos kerek terület jelzi, ezt veszi körül a szabálytalanabb és enyhén sötétebb peremrégió. A sötét peremrész északon a legvastagabb, trapézszerűen négyszöges, a K–Ny-i oldalai a legvékonyabbak, D felé csúcsosan kihúzott. d, h Schiaparelli –3 344 461 0,98 0,98 A Sinus Sabaeusba nyúló világos Edom területét tölti ki. Kifejezetten nagy, világos aljú, vékony, világos peremű alakzat. É-i pereme kinyúlik a világos terra területre. d Flaugergues –17 341 245 0,57 0,50 Halvány kráter a Sinus Sabaeus fölötti Deucalionis Regióban, a Schiaparelli-krátertől délre. Igen finom, vékony, világos perem, és kissé sötétebb belső alkotja a kerek foltot. f Lyot 51 331 236 0,46 0,46 Ismenius Lacustól északra fekvő, nagyobb, sötét, kerek, kissé négyszögletes, É-ra kihúzott folt, amit egyértelmű világos perem vesz körül (külső krátersánc). g, h Moreaux 42 316 138 0,29 0,29 Igen apró, Ny-i oldalán sötét foltocska, amit éles világos, árnyékolt perem vesz körül (krátersánc). g, h Becsapódási kráterek jellemzői Stefan Buda észlelésein. Oszlopok: areografikus koordináták (N, W), valós átmérők (km), felvételekről kimért átmérők ívmásodpercben (”), számított látszólagos átmérők (”), ill. az alakzatok látványának leírása, ábrautalással, l. a szemközti oldalt!

33 BOLYGÓK

és egyenes világos északi fallal. Fölötte a vele A legnagyobb projekció a Lemuria (W210, párhuzamos Ius Chasma nagyon vékony, +70°) területén látszott. Az Ls=80 körül enyhén ívelt sötét vonala fut. A Tithonium kibukkanó Északi Poláris Gallér külső olda- Chasma átvisz a Noctis Lacus rendkívül lán széles, hosszú, diffúz, homogén világos izgalmas területére, a kanyonrendszer nyu- területként bukkan fel (színes tábla d), szinte gati végéhez. A Noctis Lacus albedófoltja világos gallérként övezve a sötét Poláris fölött az Oudemans kráter sötétebb elliptikus Gallért. Később is viszonylag fényes, széles, foltja ül. A Noctis Lacus-t körben észak és egybefüggő hófolt marad, apró, de összeérő nyugat felé a Nocis Labyrinthus különleges csomókkal. A nagyobb hosszúságok (W240) formációja övezi. Északon apró, észak felé felé elvékonyodó, felszakadozó vége van. A keskenyedő, párhuzamos sötét árkocskák Lemuria fölött látszott a tőle elváló, hóval erednek belőle. A labirintus területe méhsej- fedett Korolev-kráter, apró világos pont- tesen mozaikos, a vékony árkokkal körülvett ként. kis cellák felnyúlnak az Oudemans nyugati oldala felé is. A Vallis Marineris-en túl Buda felvételén a Lunae Lacus melletti Kasei Valles is felismerhető, a Lunae Lacus északi foltjából nyugatra induló, majd délnek ívelő nagyon finom, vékony sötét vonalként. Északi Pólussapka (North Polar Cap, NPC). Az északi pólussapka tavaszi fogyása kiválóan követhető volt az észleléseken. Az Ls=40-nél még +69°-ra lenyúló sapka Ls=67- nél kezd el intenzíven olvadni (marsi május). Az északi pólussapka peremének szélességváltozása Ls=75-re már +80°-ig zsugorodik, majd Ls=90 körül eléri legkisebb méretét, +83° körül. A A Permessus területén (W260, +70) egy visszahózódott pólussapka kiterjedése némi apró, elkülönült hófoltocska maradt meg, a szórást mutat, a benne levő foltok, és a sapka Lemuria Ny-i végének folytatásában (színes aszimmetrikus alakja miatt (színes tábla g, tábla n). l). A pólussapkában három fényesebb folt A Scandia területén (W140, +70) az olvadó emelkedik ki. 1: (W0, +81) fényes, viszonylag hó a Lemuriához hasonlóan, Ls=80 körül különálló folt, mellette a Poláris Galléron különült el, ekkor a Lemuria folytatása- belüli vörös területtel. 2. (W303, +82) egy ként, világos gallérszerűen határolja a sötét szintén elég különálló fényes folt. 3. (W145, Poláris Gallért. Később is (Ls=104) szélesebb, +86) középrésszel egy harmadik, szélesebb, viszonylag egybefüggő, kis fehér csomókból egybefüggő folt húzódik. Az 1. és a 3. folt álló projekció marad (színes tábla j). között, a sötét Hyperboreale Undae kiszé- A Nerigos területén (W90, +70) elolvadó lesedő részénél, a Chasma Boreale sötét, hó 3–4 apró, kerekded, egymástól lefűzött, szélesebb, ívelt alakú, jégmentes völgye fut láncot alkotó hófolt formájában marad meg mélyen a pólussapkába (színes tábla m). Egy az Olympia Undae fölött. A világos foltsor másik bevágás is felfedezhető (W327 +82), a Scandia folytatásaként látszik (színes tábla mely a 2-es fényes foltot fűzi le a pólussapká- j, k). tól, szinte teljesen körbefogva azt. Ez a bevá- A Cecropia területén (W310, +70) hamar gás nem túl sötét, alján némi jég sejthető. elolvadt a hó, Ls=97-nél már csak egy alig Északi poláris projekciók. A pólussapka sejthető hajszálvékony világos fátyol maradt olvadása során a sarki területekről lefűző- (színes tábla h). dő maradvány hófoltok (poláris projekciók) Az Ortygia területén (W0, +70) hasonlóan alak és intenzitásváltozása, zsugorodása is hamar elolvadt a hó, Ls=96-nál még éppen jól megfigyelhető volt. sejthető némi világos vékony hómaradvány

34 BOLYGÓK

Képmelléklet: a 2014-es Mars-oppozíció észleléseiből a-n: Az északi pólussapka változásai és projekciói Vajda (a) és Buda (b-n) felvételein. Lem. - Lemuria, Scan. - Scandia, Ort. – Ortygia, Cecr. – Cecropia, Ner. - Nerigos, Chasm. - Chasma Boreale, Perm. - Permessus. a: 2013.10.25. 04:20 UT. b: 2013.12.24. 18:21 UT. c: 2014.01.07. 18:34 UT. d: 2014.01.25. 18:59 UT. e: 2014.02.09. 19:23 UT. f: 2014.02.23. 18:22 UT. g: 2014.02.28. 19:12 UT. h: 2014.03.03. 18:14 UT. i: 2014.03.12. 16:45 UT. j: 2014.03.19. 16:45 UT. k: 2014.03.28. 15:04 UT. l: 2014.04.13. 13:56 UT. m: 2014.04.30. 12:45 UT. n: 2014.05.11. 11:09 UT. o: A Syrtis Major változásai a nyár közeledtével Buda felvételein. Bal: 2014.01.25. 18:59 UT. Közép: 2014.03.03. 18:14 UT. Jobb: 2014.04.06. 14:06 UT. p: Déli Poláris Csuklya (SPH); orografikus felhők az Elysium Mons (E.M.) és az Olympus Mons (O.M.) fölött. Buda, 2014.03.12. 16:45 UT. q-r: Orografikus felhők a Tharsis vulkánok fölött. As.M. - Ascraeus Mons, Pa.M. - Pavonis Mons, O.M. - Olympus Mons, Al.P. - Alba Patera. q: Buda, 2014.02.17. 18:51 UT. r: Békési, 2014.05.05. 19:33 UT. s: A Syrtis-i Kék Felhő. Vajda, 2014.03.14. 02:45 UT. t: Egyenlítői felhősáv (ECB) és kék tisztulás Vajda RGB és B felvételpárján. 2014.04.02. 21:41 UT. u-ab: Mars-felvételek növekvő CM szerint. u: Áldott, 2014.05.19. 20:10 UT. v: Bajmóczy, 2014.05.19. 21:07 UT. w: Vajda, 2014.04.07. 21:18 UT. x: Gulyás, 2014.05.01. 22:00 UT. y: Bajmóczy, 2014.04.26. 19:44 UT, Astr. IR-742. z: Tardos, 2014.03.14. 23:36 UT. aa: Molnár, 2014.05.23. 20:50 UT. ab: Vajda, 2014.05.20. 19:44 UT. ac: Vajda térképe a 2014.04.02 21:41 UT (CM=89) és a 2014.04.07 21:18 UT (CM=40) R csatornás képeiből a W320-W190 területről.

(színes tábla g). Alatta viszont látványosan és Felhőképződmények. Egy adott marsi mélyen beleharap az Hyperboreale Undae- alakzat/terület időbeli, százalékos felhőbo- ba az NPC délre lenyúló 1-es foltja. rítottságának vizsgálatakor csak azokat az Északi Poláris Gallér (North Polar Collar, észleléseket vettük figyelembe, melyeken az NPCol). Az olvadó pólussapka maradvány- alakzat vagy annak helye látható volt a hava alól a poláris gallér sötét sávja egyre korongon, és amely felvételek elég nagy markánsabban bukkant elő. Az Ls=73-nál felbontásúak voltak a felhőalakzat detek- még csak sejthető gallér Ls=81-re látvá- tálásához. A felhők sűrűségét, tömöttségét nyosan kibukkan a pólussapka alól, majd hármas skálán becsültük (1: áttetsző köd, 3: Ls=110 környékén eléri legsötétebb, 2,5-3 sűrű felhő). körüli intenzitását. Egyes szakaszainak alak- Arktikus felhők. Az Ls=70–150 közötti idő- ja jól megfigyelhető, mint például a vékony szakban az északi poláris övben felhők nem Olympia Undae-ben levő begörbülés W240- túl gyakran, az észlelések 38%-ában látszot- en (színes tábla l), vagy a Hyperboreale tak, viszonylag egyenletes eloszlással. Ezek Undae Mare Acidalium alatt kiszélesedő, többsége igen halvány, a projekciók vagy felharapódzó, csomós területe (színes tábla a Poláris Gallér területén megjelenő, diffúz k, m). szélű ködpamat volt (címlap, jobb felső kép). Orografikus felhők. A marsi hegyek fölött – a földiekhez hasonlóan – gyakran alakul- nak ki orografikus felhők. A három Tharsis vulkán, az Olympus Mons, az Alba Mons és az Elysium Mons fölött rendszeresen mutatkoztak orografikus felhők a későtava- szi-koranyári időszakban (színes tábla p-r). A leggyakoribb felhőborítása az Elysium Mons-nak volt, a teljes megfigyelési idő- szakban (Ls=40–160) az észlelések 74%-ában Arktikus felhők jelenléte az északi pólussapka közelében felhők ültek rajta. A felhők sűrűsége azonban Déli Poláris Csuklya (South Polar Hood, csak mérsékelt volt (1,8-as átlagintenzitás). SPH). A tőlünk takarásban levő déli pólus- Az Olympus Mons felhőborítása is gyakori régió világos, felhőbe burkolózó széle az ész- és intenzív volt (67%, 2,2-es átlagintenzitás, lelések első felén megfigyelhető volt, nagyon Ls=70–130 között). A három Tharsis vulkán vékony, nem túl fényes ívként. Szélessége közül az Ascraeus Mons (56%, 2,4 átlaginten- Ls=88-nál –51°-nak, Ls=101-nél –46°-nak adó- zitás) és a Pavonis Mons (63%, 2,3 átlaginten- dott. zitás) felhőborítottsága az Olympus Mons-

35 BOLYGÓK

hoz volt hasonló. A legdélibb, és a szubszolá- a Syrtis területét, acélkék színt kölcsönözve ris ponttól legtávolabb eső Arsia Mons jóval neki (színes tábla s). A Hellas felhőborítása ritkábban volt felhős (38%, 2,0 átlagintenzi- igen intenzív volt, a vizsgált Ls=40–160 peri- tás). Az Alba Mons magasföldje is ritkán volt ódusban az észlelések 89%-ban volt felhős felhős, itt a felhők is lazábbak, fátyolosak, (színes tábla o). Igen sűrű, feltűnő felhőzet ködszerűek voltak (37%, 1,4 átlagintenzitás). takarta (2,6 átlagintenzitás). Az elliptikus fel- A Tharsis-vulkánok és az Olympus Mons fel- hőfolt közepén gyakran fánkszerű, sötétebb hőborításában nem látszik változás a vizsgált behorpadás látszott. Megemlítendő, hogy Ls=70–130 időszakban, bár az Ascraeus és a az Ls=40–70 közti időszakban (déli félteke Pavonis Mons fölött Ls=120 után már nem novembere) nem volt felhő fölötte, az Ls=80– látszott felhő. Az Elysium Mons hosszabb 140 időszakban 100%-os borításban volt (déli vizsgálati periódusa során (Ls=40–160) az december-február), míg Ls=160-nál (déli feb- orografikus felhők intenzitásában határozott ruár közepe) újra felhőmentes lett. csúcs látszik: Az Ls=97–130 közötti, köz- Peremködök, peremfelhők. A reggeli és vetlenül napforduló utáni időszakban jóval esti bolygóperemen igen gyakran látszottak sűrűbbek voltak a felhők, mint máskor. A peremködök. A reggeli peremködök alig nagyfelbontású felvételeken gyakran megfi- mutatkoztak gyakrabban (64%), mint az gyelhető, hogy a felhők a vulkánok NyÉNy-i esti peremködök (61%). A reggeli peremkö- oldalán voltak, ami ebből az irányból fújó dök viszont általában sűrűbbek, fehérebbek szélre utal. Több esetben az Olympus Mons- voltak, mint az estiek, gyakran peremfel- nál a felhők a csúcs két oldalán, a csúcs által hők ill. orografikus/topografikus felhők is mintegy szétválasztva látszottak; elképzelhe- ágyazódtak beléjük (címlap, színes tábla tő, hogy a csúcs a felhőszint fölé ért. q, r, w). Peremködök az Ls=80–140 közti időszakban folyamatosan jelen voltak, az Ls=40 és Ls=160 észlelésekről hiányoznak. Peremfelhők az észlelések 24%-ában mutatkoztak, a peremködökkel megegyező idő- szakban, többnyire kisebb pamatok, fátylak formájában.

Topografikus felhők előfordulása és intenzitása a Hellas medence fölött Topografikus (diszkrét) felhők. A topografikus felhők bizonyos marsi alakzatok fölött jelentkező különálló felhőfoltok. Gyakran fordultak elő a Tharsis és az Amazonis síkjai fölött, a Lunae Lacusban, a Chryse, Xanthae, Reggeli és esti peremködök, illetve perem menti felhők Arcadia, Aethiopis, Arabia és Moab siva- előfordulása tagjaiban. Délen az Argyre I., Astusapis és Egyenlítői Felhősáv (Equatorial Cloud Apusonia, északon pedig a Baltia, Mare Band, ECB). A halvány, az egész korong Acidalium, Tempe és Cydonia fölött. A Syrtis hoszszúságára kiterjedő, trópusi övben húzó- Major fölött az Ls=81–96 időszakban gyak- dó magaslégköri felhősáv detektálása kék ran látszott a Syrtis-i Kék Felhő (Syrtis Blue vagy ibolya szűrővel lehetséges. Szerencsére Cloud), halvány, áttetsző fátyollal vonva be a beérkezett észlelések jelentős része elég

36 BOLYGÓK

Mars rajzok a 2014-es láthatóságból, növekvő CM szerint. a: Kiss, 2014.03.02. 01:17: UT, 30 T, Baader Mars A. b: Kovács, 2014.05.10. 19:15 UT, 20 T. c: Csörnyei, 2014.08.18. 19:18 UT, 15 T. d: Szűcs, 2014.04.20. 19:15 UT, 10,2 L. e: Világos, 2014.04.20. 19:25 UT, 20 T, W21, W82A. f: Szél, 2014.04.20. 20:15 UT, 15 T. g: Sánta, 2014.05.27. 19:50 UT, 35,5 T. h: Cseh, 2014.04.15. 19:28 UT, 10,2 T, W21. Észak lefelé, areografikus nyugat jobbra van

mérsékelt övi–poláris felhőmező, mely több apró, ködös pamatból állt, elsősorban a reggeli oldalon (színes tábla ab, címlap jobb alsó kép). A CM-on ezek a felhők ritkán nyúltak át, legfeljebb a poláris övben. Ls=140 után ez a mérsékelt övi felhőmező is eltűnt. Fényes peremívek (Bright Limb Arc). A fázist mutató bolygó terminátorral szembe- ni, külső peremén figyelhető meg a fényes perem-ív, a vastag légkörben szóródó fény miatt (színes tábla o, p, x, ab). Spektrális jellemzői a légkör összetételére utalnak: a Egyenlítői felhősáv (ECB) előfordulása, és relatív intenzitása vörös szűrővel fényes peremív sok légkö- nagy felbontású, és jó színcsatorna elválású ri port jelez, míg a kékben intenzív sok volt az ECB-k kimutatásához. A felhősáv légköri párát. Peremívek az észleléseken a vizsgált időszakban meglepően gyakori az oppozíció előtti 30–8° fázisszögű (fázis: volt, az észlelések 71%-ban detektálni lehe- 93,2%-99,6%; Ls=40–110°) és az oppozíció tett. Többnyire igen halvány, átlagintenzi- utáni 18–40° fázisszögű (fázis: 97,6%-88,0%; tása 1,3. A felvételeken finom, átlátszó, az Ls=124–152°) időszakokban jelentkeztek. A egyenlítő sávját 10–15°-ban északon és délen peremívek nem voltak különösebben fénye- követő, íves, ködszerű felhőmező, finom sek vagy feltűnőek: az oppozíció előtt 1,1-es foltocskákkal, inhomogenitásokkal (színes átlagintenzitás, míg oppozíció után 1,2-es tábla t, címlap bal felső kép). Előfordulása átlagintenzitás volt jellemző. Színük oppo- az Ls=70–120 közötti időszakra jellemző, zíció előtt az Ls=40–86 időszakban inkább Ls=120–130 időszakban halvány volt, majd vörös, majd Ls=88–110 között általában kék. Ls=130 után kifejezetten eltűnt. Ezzel párhu- Oppozíció után, Ls=124–152 időszakban zamosan azonban az Ls=130–135 időszakban vegyesen vörös és kék. több észlelésen is megjelent egy egyértelmű Folytatás az 55. oldalon!

37 NAP Téli változékony Napok

Az elmúlt hónapokban amatőrtársaink Név Észl. Mûszer számára is érzékelhető volt, hogy immár a Áldott Gábor 17 8 L naptevékenységi minimum felé tartunk. Ez Bánfalvy Zoltán 1 12 L a NOAA adatai alapján is megfigyelhető az Bánfi János 11 20 T aktív területek, valamint az átlagos napfolt- Busa Sándor 3 sz szám csökkenésében. A Napot gyakran ész- Csörnyei Géza 2 15 T lelők megfigyelhették, hogy a foltcsoportok Czefernek László 1 8 L egyre inkább az egyenlítőhöz közel jelennek Czinder Gábor 1 15 T meg, a csoportokban pedig egyre inkább Gerák Ferenc 1 6,5 L jellemzőek a kisebb-közepes, kerek foltok és Gráma Tibor 5 10,2 L az elszórt pórusszerű foltok. Gulyás Krisztián 1 12 L A csökkenő aktivitás és a kedvezőtlen idő- Hadházi Csaba 27 20 T járás ellenére bőven akadt megfigyelni való a Keszthelyi Sándor 2 10,2 L Napon. A nyomasztó téli időszak a beküldött Kiss Barna 11 20 T megfigyelések számán is meglátszik: novem- Kondor Tamás 17 sz berre 54, decemberre 37, januárra 43 észlelés Kovács Zsigmond 9 20 T érkezett (szemben a szeptember-októberi 92, Molnár Iván 14 28 SC illetve 69-cel, vagy a nyári hónapok havi Molnár Péter 1 20 L száznál is több észlelésével). Nagy Felícián 2 12 L Az október legvégén megjelent, 12443-as Pásztor Tamás 2 12,7 MC számú, izgalmasan bonyolult, hatalmas folt- Sonkoly Zoltán 1 20 T csoport miatt jól indult a november. A cso- Szeri László 1 15 L, Ha port legnagyobb kiterjedését 4-én érte el, Újvárosy Antal 2 14,5 T ekkor 52 foltból állt és 20 szoláris fok hosszú- Zseli József 2 15 L ságban húzódott végig az északi féltekén, az egyenlítőhöz simulva. Sajnos szabadszemes vélhettük. Csak 11-ére váltak el egymástól észlelés erről az időszakról egyáltalán nem annyira, hogy különálló csoport jellegük ész- készült, így csak sejthetjük, hogy a csoport revehető legyen, ekkorra azonban már szinte a szabadszemes láthatóság határán lehe- fel is szívódtak a felszínen, csupán pár pórus tett (az apró foltok nagy területen, ritkásan maradt helyükön. A csoportok aktivitása cse- helyezkedtek el). Aktivitás szempontjából is kély volt, bár egy-egy kitörést mindhárom említésre méltó a csoport, amely a korongról foltcsoportban észleltek. való levonulásáig számos kisebb kitörést A 12-én teljesen üresnek tűnő korongon produkált. csak a NOAA adatai mutattak hat aktív A következő, 12445-ös csoport a kromosz- régiót. Hidrogén-alfa tartományban azon- férában is megkapó látványt nyújtott: a két ban egészen csodálatos látvány fogadta a legnagyobb kerek folt körül jelentős meny- megfigyelőt: három nagyobb fényes terület nyiségű anyag kavargott. A csoport 6-ára mutatkozott, melyekben párosával sorakoz- összezsugorodott, aktivitása csökkent, már tak a csoportok: elől a 12448-as és 12451-es, csak a két főbb folt volt jelen. A levonuló utána a 12449-es és 12450-es csoportok, végül foltok után 7-én és 8-án egymást követve a sort a 12452-es csoport zárta. Ez utóbbit egy vonultak be a 12448-as, 12449-es és a 12450- hatalmas, szinte körré formálódó, C alakú es foltcsoportok, melyek közül a két utóbbit filament határolta, amely igen lassan válto- közelségük miatt vizuálisan egy csoportnak zott, így több napon át is nyomon követhe-

38 NAP tő volt. 16-ára szétesett, helyén egy sokkal követték, hónap végére négy újabb aktív vékonyabb, kevésbé látványos, hosszú fila- terület alakult ki. Az előzőekhez hasonlóan ment-szál maradt. ezek sem mutattak nagy aktivitást fehér Áldott Gábor a következőket írta 14-én a fényben. Hidrogén-alfában ellenben tovább- látványról: „A fotoszféra elég üres, a pocsék ra is látványos volt a korong: az aktívabb nyugodtság miatt ebből is kevés látszik. fényes területek kelet–nyugati irányban Kárpótol emiatt a H-alfa látvány, több helyezkedtek el. apró és egy nagyobb protuberancia mellett December 3-ra még ez a négy kis csoport is markáns filamentek tarkítják a korongot. kivonult a nyugati peremen. Szerencsére 4-én Egyértelműen a nagy C alakú filament hatá- már megjelent az utánpótlás a 12462-es és rozza meg a látványt.” 12463-as csoportok, majd néhány nap múlva további három foltcsoport formájában. Ezek is jellemzően pár foltot számláló, elszórt lát- ványt nyújtó, kisebb, kerek foltokból álló csoportok voltak, többnyire egy nagyobb követő és egy kisebb, vagy szinte nem is látható köve- tő folttal, esetleg néhány elszórt pórussal a környezetükben. Egyedül a 12464-es csoportban mértek említésre méltó aktivitást, 9–10-e körül, amikor néhány kisebb kitörés zajlott le. Hidrogén-alfában most is jól láthatóak voltak az aktív területek egymás után, nagyobb filamentek azonban nem alakultak ki.

Áldott Gábor korongrajza 2015. november 14-én 12:10 és 12:48 UT között készült. (80/1200-as Zeiss AS refraktor, Solar Continuum szűrő, PST hidrogén-alfa szűrő; szálkeresztes pozíciómérés)

Áldott észleléseit egy 80/1200-as Zeiss refraktorral végzi, amelyre egy átalakított PST szűrőt is szerel, így egy-egy észlelés során nem csak kontinuumban, de H-alfa tartományban is megvizsgálja a korongot, Keszthelyi Sándor részletrajza a 12470-es foltcsoportról rajzait ugyanarra az észlelőlapra készíti. Ez (102/500-as refraktor, Mylar objektívszűrő, a technika nagyon érdekessé teszi a raj- 100x, 9:20 és 9:32 UT) zot: pontosan látszik a foltcsoportok, aktív 13-án végre megjelent egy, az eddigiekhez területek, filamentek, protuberanciák helye képest hatalmas, feltehetően szabadszemes és esetleg ezek kapcsolata. A „C formájú” csoport – sajnos az időjárás ismét kedve- filamenten kívül a nyugati peremnél látható zőtlen volt. Egyedül Keszthelyi Sándornak protuberancia is megkapó látványt nyújtott. sikerült észlelnie a csoportot 14-én, a perem- Ezt követően a novemberi aktivitás ala- hez igen közel. Rajzán jól megfigyelhető csony maradt. 20-án megjelent keleten a a csoport szerkezete: egy nagyobb vezető, kezdetben bonyolult és nagy méretű 12457- kettébomlott foltból, ezt követő apróbb, letö- es csoport, azonban pár nappal később már redezett pórusokból, valamint egy nagyobb, látszott, hogy nem fog hatalmas, látványos elnyúlt, kifli alakban sorakozó az apróbb csoporttá fejlődni. Ezt további csoportok is umbrákból állt.

39 NAP

Néhány nap után a csoport kissé összetö- A 12473-as csoport keletről nyugatra való mörödött, 17-ére a vezető folt elérte legna- haladása során folyamatosan töredezettebbé gyobb méretét. Ekkor a vezető folt is és az azt vált, különösen a második és a harmadik leg- követő „csoportosulás” is egy-egy nagyobb nagyobb folt esett darabokra. Mindeközben folttá állt össze, s a vezető folt egy hatalmas a csoport aktivitása közepesen, de a többi szabadszemes kerek folttá alakult, gyönyörű csoporthoz képest erőteljesen alakult, több látványt nyújtva a korongon. napon át számos kisebb kitörést regisztráltak Csörnyei Géza 16-án a következőket írta: a területen. Hidrogén-alfa tartományban ez „Egyetlen nagyobb és pár kisebb foltcsoport és a 12472-es terület látszott a leginkább látszódott. Az előbbivel foglalkoztam, mivel az észlelhető négy aktív területet közül. a kisebbek alig tartalmaztak 1–2 foltot. A Érdekes, hogy a 12472-es csoport hidro- 12470-es viszont igen részletgazdag volt. gén-alfa tartományban feltűnőbbnek tűnt, A követő folt szabdaltsága és részletessége mint fehér fényben, a 12473-as pedig fehér mellett szép látványt nyújtott a vezető folt fényben volt sokkal látványosabb. A 12473- umbrájának pillangó formája is.” as csoport 27–28-ára teljesen átrendeződött: Busa Sándor észlelésein 21-én, 22-én és egy nagyobb kerek vezető foltot most már 23-án is feltűnt, mint közepes méretű, kerek sok apró töredezett folt követett a nyuga- szabadszemes folt. A csoport csak karácsony ti peremhez közeledve. A 12472-es csoport körül tűnt el a nyugati peremhez közel és ekkorra fehér fényben már szinte alig látszott egészen végig tartotta a kerek formáját és a vizuálisan, pórusokká zsugorodott össze. vezető-követő folt közötti hasonlóságot. Az év vége szerencsére izgalmasnak bizonyult: a 12470-es csoport levonulása után rögtön megjelentek a 12472-es és 12743-as csoportok. A 12472-es csoport kicsi, szét- szóródó pórusszerű foltokból állt, azonban a 12473-as nagyon érdekes hármas csopor- tosulásával gyönyörű látványt nyújtott. A három nagyobb folt nagyon hasonló formájú és méretű volt, azonos távolságuk révén nagyon szép, szimmetrikus látványt nyújtot- tak, amely csak lassan változott fejlődésük során. Újvárosy Antalnak sikerült december 24-én megfigyelnie az új foltcsoportokat (ekkor még a 12470-es is látszott a nyugati peremhez közel). Rajzát a következőkkel egészítet- te ki: „Több hetes köd után felüdülés volt a Újvárosy Antal korongrajza (december 24. 10:25–10:40 UT, napsütés, így végre használhattam a nyáron 145/1610 reflektorral, 50x) elkészült távcsövet. A fényintenzitás finom változtatásával időnként egészen kis részle- Az új év szinte szó szerint „tiszta lappal” tek is látszottak. A korongot egy magányos indult: január 1-jére a korong szinte teljesen folt uralta, körülötte jól látszó fáklyamezővel. üresnek tűnt. Csak a nyugati perem szélén A másik oldalon egy hosszan elnyúló cso- látszott még a 12473-as csoport maradéka port dominált négy folttal (időnként egy-két egy feltűnő fáklyamezőben, amelyet Kiss rövid életű pórussal). Ezek fölött kisebb, íves Barna is észlelt. csoportocska látszott, körülötte halványabb Január első hetében ismét négy aktív régiót fáklyamezővel.” (Az említett naptávcsőről jegyeztek fel, melyek az előzőekhez hason- távcsöves rovatunkban olvashatunk.) lóan kisebb csoportokból álltak, viszonylag

40 NAP

Molnár Péter részletfelvételein balra a 12488-as foltcsoport, jobbra pedig a 12486-os és 12487-es foltcsoportok láthatók (2016. január 23. 08:53 UT, Polaris Csillagvizsgáló, 200/2470 refraktor, Scopium Herschel prizma, Solar Continuum szűrő, DMK41au02.as, 8000 frame) alacsony aktivitás mellett; most hidrogén- Észlelőnk a következőket jegyezte le: alfa tartományban is kevésbé látványos terü- „Végre mód nyílt a jelenleg alacsonyan járó, leteket produkálva. A tárgyalt három hónap és az aktivitási ciklus leszálló ágában levő alatt a legtöbb aktív terület január 9-én volt, Nap észlelésére. A korongon vizuálisan két, ekkor összesen nyolc foltcsoportot regiszt- viszonylag markáns foltcsoport látható, a ráltak a korongon. Ezek közül a legnagyobb 12488-as foltcsoportban jellegzetes, »félolda- a 12480-as foltcsoport volt, amely egy szép, las« nagy folttal, amelynek egyik oldaláról a közepes méretű kerek vezető folttal és pár penumbra mintha hiányozna (valójában sok pórusszerű, igen apró folttal követte a másik apró folt, pórus található a területen). Sajnos hét csoportot. 11-ére érte vezető foltja elérte a légkör igen nyugtalan, néha fátyolos volt, legnagyobb méretét, ekkor talán szabadsze- így nagyobb nagyítással történő megfigye- mes is lehetett, bár erről hazai megfigyelés lésnek nem volt értelme.” nem érkezett. A következő napokban látha- Kondor Tamás 26-i szabadszemes megfi- tóan csökkent a mérete és végül 15-ére már gyelésén is feltűnt a 12488-as csoport: úgy egészen jelentéktelenné vált, 18-án pedig tűnik, ezen az egy napon érte el a szabadsze- végleg eltűnt a nyugati peremről. mes méretet a vezető folt. 19-én rögtön három újabb foltcsoport jelent 26-án jelent meg a 12489-es foltcsoport kele- meg, egy az északi, kettő pedig a déli fél- ten. Mérete következő napra máris a duplá- tekén. A legérdekesebb közülük az északi jára nőtt, majd 28-ára vezető foltja (amely féltekén megfigyelhető 12488-as csoport volt, az előző nagyobb csoportokhoz hasonlóan amely 23-ára igen látványossá fejlődött. A kerek, nagy umbrájú folt volt) szabadsze- korábban hatalmas vezető folt mintha pon- messé vált. Busa Sándor szabadszemes meg- tosan négy részre szakadt volna, egymásra figyelésein mind 28-án, mind pedig 29–30-án merőleges „vágások” mentén, majd később a kicsi kerek foltnak látszott. vezető rész egy legyezőre emlékeztetett. Bár a három téli hónap aktivitásából jól Molnár Péter január 23-i részletfelvételein kiviláglik, hogy a 24-es napfoltciklus már jól látszik a „legyező forma”, valamint az a minimum felé tart, továbbra is érdemes apró, töredezett pórusszerű és apróbb fol- rendszeresen figyelni a Napot, hiszen folya- tokból álló csoportok is, melyek az elmúlt matosan izgalmas látnivalókat ígér a megfi- hónapokban jellemezték központi csillagunk gyelőknek. képét. A fotókon kiválóan látszik a napfel- szín granulációs szerkezete is. Hannák Judit

41 HOLD Januári Hold

Földvári István Zoltán tagtársunk nem tét- kissé elnyúltabbaknak tűntek, mivel mint- lenkedett ez év január 21. estéjén. Összesen egy négyfoknyit kifordultak nyugat felé. Ha négy holdrajzot készített, és a rajzok mellé belegondolunk, éppen ez a szép a holdészle- részletes leírásokat is mellékelt. Ezt a rajzos- lésben, hogy bár a holdalakzatok fizikailag leírásos holdészlelést nevezhetjük klasszi- nem, vagy csak rendkívül hosszú időskálán kus vizuális holdészlelésnek, amihez elég át változnak, ugyanakkor a folytonosan vál- egy távcső, holdtérkép, észlelőnapló, ceruza, tozó megvilágításnak és a különböző librá- radír, észlelőlámpa, elszántság, lelkesedés – ciós helyzetének köszönhetően ritkán látha- az sem árt, ha az észlelő rajztehetséggel van tunk egy-egy alakzatot kétszer ugyanolyan- megáldva. Rengeteg terméketlen vita folyik nak. Különösen a peremvidékeken. Földvári hosszú évek óta a vizuális kontra digitális István Zoltán észlelései arra is kiváló példák, észlelés „harcról”, amit rövidre zárhatnánk hogy már egy kisebb távcsővel is milyen sok azzal az egyszerű megállapítással, hogy részletet figyelhetünk meg. Egy 8–10 cm- mindegyik észlelési forma egyenrangú, ha es refraktor ideális holdészlelő műszer (ez megfelelően magas színvonalon végezzük. kétségtelen), ráadásul sokkal többször lát- Senki sem nevet ki egy nagy gonddal elké- hatunk egy ilyen távcsőben nyugodt képet, szített rajzot mondjuk egy hatalmas nap- mint egy 20–25 cm-es Newtonban. foltcsoportról vagy egy távoli galaxisról, de egy részletes Jupiter-rajzot is nyugodtan párhuzamba állíthatunk egy webkamerás észleléssel. Mindegyik észlelési forma más attitűdöt kíván, ki ezt, ki azt preferálja. Egyetlen egy dolog számít csak, ez pedig a gondosan elvégzett munka. A most következő rajzok nagyon gondos munkák. A távcső mellett készült grafit- vázlatokat észlelőnk ArtRage 4.0.5. festő- programmal dolgozta ki utólag. Az észle- lések Budapesten készültek egy 80/900-as refraktorral és egy 6 mm-es orthoszkopi- kus okulárral (vagyis 150x-es nagyítással), meglehetősen hideg időben, néhány fokkal fagypont alatt. A Hold fázisa 94%-os volt, amit a legtöbb földi halandó már telihold- nak nevez. A szélességi libráció értéke +7°, A Markov-kráter a terminátoron. Földvári István Zoltán ezt is a hosszúságié +4,5° körül volt, ami annyit és az összes többi rajzát egy 80/900-as refraktorral készítette jelent, hogy a Hold északi pólusa billent 2016. január 21-én. A nagyítás valamennyi rajznál 150x-es volt felénk, és egy kicsit a keleti félgömb fordult be. Ez a librációs érték valójában a Hold Nézzük időrendi sorrendben az észlelése- északi, északkeleti peremén fekvő kráterek ket! Az első rajz és leírás a Sinus Rorisban megfigyelésének kedvez, ha a terminátor található 40 kilométeres Markov-kráterről és is megfelelő helyen húzódik. Január 21-én közvetlen környezetéről készült. Ezt olvas- azonban nem ez volt a helyzet. A terminá- hatjuk a rajz mellett: „Az év első holdészle- tor közelében fekvő kráterek az átlagnál lése a Sinus Roris területén, az abba benyú-

42 HOLD ló »szárazulaton«, a felkelő Nap fényében teszik még szebbé az amúgy is látványos krátersáncok tűnnek ki az éj sötétjéből. A és észlelésre méltó romkráter környezetét. fő célpont – bár alig látszik belőle valami, Észak felé a Damoiseau E is kezd feltűnni a csak a keleti sánca – a 41 km átmérőjű terminátoron. Érdekes, fotózásra is érdemes Markov-kráter (szelenografikus koordinátái: képződmény.” 62,84° nyugati hosszúság, 53,43° északi szé- lesség). Ennél a megvilágításnál íves csonk- nak tűnik, melyhez észak felől egy izolált szakasz is kapcsolódik. A Markov egyébként fiatalos megjelenésű éles peremű kráter, de most nem annak tűnik. Tőle délre másik két igen hasonló megjelenésű faldarab látszik, ezek az U, és E jelű kráterek. Ez utóbbi egy bazalttal elárasztott 29 kilométeres kráter, amolyan Prinz-kráter kistestvér. Északabbra rajzolhatatlan, rögösen lankás emelkedő következik, mely már az Oenopides- kráter előterét jelzi. A terület legszélén dél felé kivehető még egy további apró, kettős jelle- gű hegy is, a Markov σ.” A Markov után a Sirsalis-E, Sirsalis-D-krá- terek, a Sirsalis μ, λ, ε, valamint a Damoiseau- E-kráter került távcsővégre. (Emlékezzünk vissza, hogy múlt havi számunkban éppen A Sirsalis-E és -D, valamint környezetük. A rajz alján (a valóságban a rajz északi részén) a Damoiseau E-kráter a Damoiseau-krátert mutattuk be.) Ez a rajz keleti sánca látható különösen valósághű, szinte fényképszerű benyomást kelt. Az alábbi leírás készült erről A harmadik objektum a hatalmas Babbage- a területről: „Az Oceanus Procellarum déli kráter volt. Erről a rendkívül idős romkrá- partvidékén, a Letronne- és Grimaldi-kráter terről a következő leírást olvashatjuk: „A között egy öböljellegű romkráter fekszik. Ez Babbage-kráter (nyugati hosszúság 57,38° és a 70 kilométer átmérőjű Sirsalis-E, (koordi- északi szélesség 59,56°) a következő be nem nátái: 56,76° nyugati hosszúság és 8,48° déli tervezett célpontom. A 144 km átmérőjű szélesség) melynek falszakaszait külön is nagyon szép, szögletes romkráter a terminá- jelölték: Sirsalis μ, λ, ε. Legjobban fennma- toron igen feltűnő ez alkalommal. Vékony, radt szakasza nyugat felé a λ, melynek előte- viszonylag szabályos, egyenes falak alkotják, rében a bazalt finoman domborodó jelleggel melyek látványos ék alakú árnyakat vetnek bír, ezt a jelleget a fal teljes hossza melletti befelé. A képződmény fiatalos formációja a árnyék mutatja. A még árnyékos területeken 26 kilométeres A jelű kráter, mely ebben a délnyugat felé egy masszív tömb is kivehető megvilágításban szép hangulatos árnyékot már, ez egy névtelen hegy (koordinátái: 60° vet az őskráter hátsó faláig, elfedve az E nyugati hosszúság és 10° déli szélesség), tőle jelű másodlagos krátert, és gyakorlatilag kelet felé a Sirsalis-D külső sánca is látható, egyesülve az őskráter szabálytalan talajának illetve apróbb kis csúcsok, és az egyenetlen árnyékával. Észak felé, benn a kráterben talaj. A legkeletebbi falszakasz az ε, amely további finom kis gerincek, dombok talál- fűrészfogas árnyékot vet. Ettől kifelé kelet hatóak. Gyönyörű formáció, igazi kihívás a felé kisebb hegyecskék sorakoznak, melyek rajzolása. Űrszondás képek megmutatják, a Sirsalis-T-krátert kísérik. Kráterünk északi hogy a sokkal fiatalabb Pythagoras hogyan fala teljesen nyitott, azon túl az Oceanus is zúzta szét észak felől a Babbage talaját Procellarumban finom, névtelen gerincek és falát.”

43 HOLD

ahol egy nagyon enyhe kiemelkedést is látni vélek. Ettől északi irányban (benn az alakzatban), összeolvadó nagyobb tömböt látok, míg keleti szélén éles peremű markán- sabb hegyek is feltűnnek, de ezek már más jellegűek, mint a dómon belüli alakzatok. (Talán egy ősi kráter utolsó nyomai?) Ezek a Rümker θ és ζ hegyek. A komplexumtól

A hatalmas Babbage egy 144 kilométer átmérőjű, idős romkráter

A negyedik és egyben utolsó célpont a Hold egyik legkülönlegesebb objektuma, a Rümker-dóm. Lapunk hasábjain már olvas- hattunk erről a hatalmas dómról. Földvári István Zoltán a következő leírást adja róla: „A Sinus Roris és az Oceanus Procellarum találkozásánál áll magányosan egy igazán különleges alakzat, mely éppen a termi- nátoron fekszik észlelésem idején. Ez egy A Rümker-alakzat egy hatalmas dóm-komplexum az hatalmas, 70 kilométer kiterjedésű vulkani- Oceanus Procellarumban kus dóm, vagy inkább vulkanikus dómok északi irányban egy névtelen, íves gerinc halmozódása, aminek átlagos magassá- indul ki. Sajnos a légköri nyugodtság nem ga mindössze 400 méter, de legmagasabb az igazi, így kénytelen vagyok a »befagyó« részén sem több mint 1100 méter. A Mons nyugodt pillanatokban rajzolni a látottakat. Rümker (40,8 északi szélesség és 58,1 nyuga- Rendkívüli képződmény, nála különlege- ti hosszúság) most, ebben a megvilágításban sebb talán csak a Gardner-megadóm lehet. olyan, mint egy hajótest, déli széle V alakú Időt kellene szánni rá, akár több estét is a dombok finom kapcsolata. Ezek ölelésében későbbiekben.” megfigyelhető egy viszonylag mélyebb rész, Görgei Zoltán

MCSE-közgyűlés

Tájékoztatjuk tagtársainkat, hogy idei közgyűlésünket április 23-án tartjuk, 10 órai kezdet- tel. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést változatlan programmal, 10:30-ra hívjuk össze. A közgyűlés helyszíne: Esernyős Esernyős – Óbudai Kulturális, Turisztikai és Információs Pont, Budapest III., ker Fő tér 2. A közgyűlés részletes programja honlapunkon olvasható (www.mcse.hu).

44 METEOROK Téli meteorok

Név Észl. megfigyelések, mindenféle átalakítás nélkül. Bánfalvy Zoltán tûzgömb Ezen nyomtatványok az IMO honlapjáról is Biró Norbert vizuális elérhetőek, és minden meteorészlelőt bátorí- Boleska Gábor tûzgömb tunk ezek alkalmazására. Az észlelőlap hasz- Bóka István vizuális nálatához csak minimális angol nyelvtudás Busa Sándor vizuális szükséges, az észleléseket a meteorrovathoz Deli Tamás tûzgömb is nyugodtan küldjük be. Választhatunk a Jónás Károly vizuális + fotó számlálásos és a rajzolásos módszer között. Kárpáti Ádám vizuális Az utóbbi évek tapasztalatai szerint az ész- Keszthelyi Sándor vizuális lelők elsősorban a kényelmesebb, meteor- Kovács Tamás vizuális számlálásos módszert kedvelik, amelyekből Landy-Gyebnár Mónika fotó a megfelelő adatok (takartság, határmag- Lutter András vizuális nitúdó, effektív észlelési idő) megadásával Sárneczky Krisztián vizuális értékes statisztikai adatok és ZHR értékek Szauer Ágoston fotó nyerhetőek. Említett észlelőnk Agostyánból Szilvási Norbert tûzgömb 2 óra 22 perc effektív észlelési idő alatt 155 Tepliczky István vizuális meteor adatait jegyezte le, amelynek 85%- Tordai Tamás vizuális a geminida (132 darab), 15%-a (23 darab) Tóth Adrián vizuális pedig sporadikus volt. A fényességeloszlás Tóth László tûzgömb tanulmányozásából megállapítható, hogy Uhrin András vizuális sok halvány (+2, +3, +4 magnitúdós rendre: Vizi Péter tûzgömb 24, 31 és 40 darab) és két –3 magnitúdós Weber Áron vizuális geminidát észlelt a megadott észlelési idő alatt, emellett 6 darab 0 és 20 darab +1 mag- A téli meteorészlelésekre sajnos az időjárás nitúdós hullócsillagot: „Néha vonulgattak a jelentősen rányomta bélyegét, ugyanis a két felhők, de nagyon szép ég volt, azután 5 óra fontos meteorraj maximumának időpontjá- körül beborult. Az éjszaka legszebb, minden- ban kedvezőtlen körülményekkel találták ki által látott meteorja azonban nem gemi- magukat szemben a megfigyelők, amely nida volt, hanem egy –4 magnitúdó körüli, jelentős kihívást jelentett. Viszont akik sze- rencsés földrajzi helyen voltak, vagy expe- díció résztvevőiként megtalálták a derült, csillagfényes égboltot nyújtó megfigyelőhe- lyet, sok meteort eredményező maximumot láthattak 2015. december 13-ról 14-re virradó éjszaka a Geminidák maximumakor. Ez utób- bi meteorraj rendkívül megbízható, minden évben hozza a tőle elvárható ZHR=100–120 körüli értékeket. Ezúttal is így alakult. Először is lássuk Sárneczky Krisztián észle- lését, aki a Nemzetközi Meteoros Szervezet (IMO) vizuális észlelőlapját használta mete- A becsehelyi HUBEC meteorkamera által 2015. december orszámlálásai dokumentálására. Így a nem- 14-én 2:01-kor rögzített fényes geminida zetközi szervezethez is könnyen eljutnak a

45 METEOROK

Egy geminida az M44 szomszédságában december 13-án hajnalban (Landy-Gyebnár Mónika felvétele) 3 másodperces, mély és élénk narancssárga, csóvás gyönyörűség. Megérte éjszaka útra kelnem, jó sok éve nem meteoroztam ilyen jót!” Az észlelések egyébként elektronikus formátumban is elküldhetőek az IMO-nak és a meteor rovatnak (Tepliczky István és Jónás Károly így küldte be észlelését). A magas aktivitást meteorkameráink adatai is alátámasztják, példának okáért a becsehelyi kamera (HUBEC) 335 geminidát örökített meg ezen az éjszakán. Összefoglalva meg- állapíthatjuk, hogy keveseknek adatott meg a 2015-ös Geminida-maximum észlelése, a szerencséseknek viszont nagy élményt nyúj- tott. Külön említést érdemel a Dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium lelkes észlelő- csapata, akik Kismarosról észlelték az idei maximumot. A Quadrantidák maximumának megfigye- lésekor (január 3/4.) Jónás Károly és csapata járt sikerrel. Észlelőnk beszámolóját idézzük a vizu- ális észleléséről a fagyos Mátrából: „Már a Geminida meteorraj maximumakor fel- Egy újabb geminida december 12/13-a éjszakájáról merült az ötlet, hogy ha lesz rá lehetőség, (Landy-Gyebnár Mónika felvétele) a Quadrantida-maximumot is meg kellene figyelni! Karácsony után elkezdtük folyama- valamelyik magasabb észlelőhelyről, esetleg tosan figyelni az időjárási előrejelzéseket. Az az Adria mellől lessük meg az eseményt. elején még biztató volt, hogy az enyhe időben Szilveszterre óriásit változott a helyzet,

46 METEOROK

az észlelés kezdetén, éjfél után tíz perccel, már –15 fok alatt volt a hőmérséklet! Az első órákban kevés meteor hullott, de így is szinte mind quadrantida volt. Fényesebb, csak elvétve, inkább a halványak domináltak. De az idő előrehaladtával a darabszámuk, és a fényességük is nőtt valamelyest. Az ég egé- szen fél négyig elfogadható volt, annak elle- nére, hogy a holdsarló is egyre magasabbra emelkedett. Fél négy után megérkeztek az első komolyabb fátyolfelhők, de rövid idő múlva, megint jobb lett az ég. Fél öt előtt A 2016. január 15-én 17:55 UT-kor feltűnt tűzgömb nyoma a nem sokkal a szél a völgyekből erősen párás becsehelyi HUBEC meteorkamerán (középen alul) levegőt kezdett fölénk sodorni, amiből a nagy hideg miatt hódara kezdett kicsapódni. északkelet felől sarkvidéki levegő árasztotta Ekkor fejeztük be az észlelést, és kezdtünk el az országot. De legalább száraz volt, így összepakolni. Összegezve az éjszakát, nem szinte mindenhol megszűnt a köd, kiderült túl erős, de mégis szép aktivitást láttunk, ami az ég! Persze minden csoda három napig tart, valójában a maximum felfutó szakasza volt, hát ez még addig sem, mert délnyugat felől mivel a rádiós meteoros észlelések alapján a mediterrán ciklon támadta meg az országot. maximum délelőtt 11 óra körül tetőzött.” Már kezdtünk lemondani a quadrantidákról, Januárban több tűzgömböt is láttak ész- de mivel az időjárási helyzet percről percre lelőink, ezek közül a január 15-én péntek változott, egyre inkább úgy nézett ki, hogy esti jelenséget országszerte több kamera is talán némi esélyünk lesz a keleti területeken, rögzítette. Az alábbiakban egy, az észlelés- a Hajdúság és a Nyírség környékén. Szinte az feltöltőre beküldött megfigyelést közlünk: utolsó pillanatig bizonytalan volt az észlelő- Boleska Gábor Budaörsről észlelte a tüne- hely, szinte óránként tartottunk helyzetelem- ményt. „Egy igen fényes, rikító, nagy kiterje- zést, hogy mi legyen, hova menjünk, egyálta- désű fehér tűzgömböt sikerült megpillanta- lán lesz-e értelme elindulni valahova. Végül nom. Fényességét legalább –10 magnitúdóra döntés született, mivel Sárneczky Krisztián becsültem. 45 fok magasságból, DK-i irány- jóvoltából meghívást kaptunk a Piszkéstetői ból egész a horizontig (D-i irányig) tudtam Obszervatórium területére. Így hát útnak követni az útját. Közepes sebességgel, mere- eredtünk, Tepliczky István, Tordai Tamás, deken haladt lefelé, hangot nem bocsátott és én, bizonytalan esélyekkel, de lelkesen és ki. 10 fok magasan egy kisebb méretű és reménykedve, hogy a Mátra ezen csúcsán fényességű darab vált le róla. A tűzgömb talán szerencsénk lehet. Mint utólag kide- szinte teljesen izzó hófehér volt, de kékes rült, a lehető legjobban választottunk. Este szín is látszott benne. A jelenség néhány 11 körül érkeztünk meg, csodás derült ég, másodpercig tartott.” de farkasordító hideg, és gyenge szél foga- Sajnos az áprilisi Lyridák maximuma idén dott minket. Gyorsan körbejártuk a területet, teleholdra esik, némi vigaszt nyújthat, ha a honnan érdemes észlelni, és kis töprengést májusi Éta Aquaridák hajnalán megpillant- követően, az 50 cm-es Schmidt–Cassegrain- hatjuk a Halley-üstökös egy-egy darabjának teleszkóp kupolája melletti füves területre légkörünkben történő megsemmisülését. A esett a választás. Én gyorsan elkezdtem kipa- 2015/2016-os meteorraj-szezon lezárultával, kolni, és összeszerelni a fotós felszerelésemet. kíváncsian várjuk, mit hoz a tavaszi tűz- Három gépet, három különböző objektívvel gömb-szezon. állítottam hadrendbe. Erősen bíztam benne, hogy a technika nem fogja feladni, hiszen Presits Péter

47 VÁLTOZÓCSILLAGOK Az RX And különleges tulajdonságai Az RX And észlelése és kimérése során szinten, közel állandó fényességen marad- figyeltem fel arra, hogy az egyik kitörés- nak több ciklusidőn keresztül (standstill). A nek sajátos az alakja, kettős csúcsa van, WZ Sagittae csillagok (UGWZ) ritkán, de ahol a nagyobb maximumot megelőzi nagy amplitúdójú (6–8 magnitúdós) kitöré- egy alacsonyabb váll. Kiss László felhívta seket produkálnak. a figyelmemet arra, hogy az ilyen alakú Az RX Andromedaet azért észleltem, mert kitörés emlékezetet egyes UGSU csillagok az amúgy is érdekes törpe nóvák között is szuperkitöréseire, továbbá ellátott hatalmas az egyik legkülönlegesebb objektum. Az mennyiségű szakirodalommal. Ezek alapján RX And egy UGZ altípusba sorolt törpe megírtam a Journal of AAVSO-ban megjele- nóva. A rendszer keringési ideje P = 5,04 nő „Különleges UGSU-típusú tulajdonságok óra, a fehér törpe tömege 1,14 M. Az megjelenése az RX Andromedae UGZ törpe objektum a 14,5 magnitúdó körüli mini- nóván” című cikket. mumról átlagosan 13 naponta UGSS jel- A törpe nóvák olyan szoros kettős rendsze- legű 11,0 magnitúdós kitöréseket produ- rek, amelyekben egy fehér törpe és egy késői kál. A folyamatos UGSS ciklust időnként színképű fősorozati csillag kering egymás az UGZ-altípusba sorolásnak megfelelően körül. A fősorozati csillag kitölti Roche-tér- 60–90 napos 11,5–12,0 magnitúdó értékű fogatát és az L1 ponton keresztül anyagot ad fényállandósulások, standstillek szakítják át a fehér törpének. Az anyag egy akkréciós meg. A fénygörbén 1996–1997-ben egy 110 korongban gyűlik össze a fehér törpe körül. napig tartó 15,4 magnitúdós mély minimum Amikor az akkréciós korongban a hőmérsék- jelent meg. Schreiber és munkatársai 2002- let elér egy kritikus értéket, a korongban ins- ben kimutatták, hogy ez a fénycsökkenés tabilitás lép fel, és a korong anyaga ráhullik a azt igazolja, hogy az RX And-on VY Scl fehér törpe felszínére. A két komponens szo- típusú viselkedés is megjelent, ugyanis a ros kettőst alkot, a keringési idő egy órától kataklizmikus változók közé sorolt, anti- néhány óráig tarthat. P = 2–3 óra között egy nóvának is nevezett VY Sculptoris változók periódusrés van, 2–3 óra közé eső keringési jellemzője a hirtelen lecsökkent tömegátadá- periódusú rendszert, néhány kivételtől elte- si ráta miatt bekövetkező 1 magnitúdótól kintve nem találunk. A törpenóvákat négy néhány magnitúdóig terjedő elhalványodás. altípusba soroljuk. Az SS Cygni változók Az elhalványodás morfológiailag emlékez- (UGSS) fényessége viszonylagos rendsze- tet az akkréciós korong nélküli, erős mágne- rességgel 2–6 magnitúdót nő egy-két nap ses mezejű AM Her csillagoknál tapasztalt alatt, majd néhány vagy tízegynéhány nap elhalványulásra is. AM Her jellegű fényvál- után visszahalványodnak az eredeti fényes- tozás azonban az RX And esetén kizárható, ségre. A ciklus hossza néhány tíz naptól tekintettel arra, hogy az RX And rendszer- akár néhány ezer napig is terjedhet. Az ben lévő fehér törpének nincs számottevő SU Ursae Majoris csillagok (UGSU) minden mágneses tere. harmadik-tizedik maximuma szuperkitörés, Az RX And fénygörbéjének vizsgálatát mely a normál maximumnál fényesebb és az AAVSO és az MCSE VCSSZ fénygörbé- hosszabb időtartamú. A Z Camelopardalis je alapján végeztem. A csillagról mindkét altípus (UGZ) csillagai UGSS-típusú fény- adatbázisban évtizedekre visszanyúló, folya- változást mutatnak, azonban rendszertelen matos, pontos adatbázis áll rendelkezésre. időközönként a maximum után nem térnek Tekintettel a rendszer nagy amplitúdójú vál- vissza minimumba, hanem egy közbülső tozásaira, a vizuális fényességbecslések is

48 VÁLTOZÓCSILLAGOK

Az RX And fényességváltozásai 2014 folyamán hasznosak voltak és kielégítő pontosságot negyedik kitörés szuperkitörés volt. A csillag biztosítottak az elemzéshez. 2015 őszi láthatóságakor, JD 2 457 277-nél A fénygörbe vizsgálata során azt állapítot- ismét megjelent a szuperkitörés, azonban a tam meg, hogy az objektum 2010. szeptem- továbbiakban a szuperciklus csak bizonyta- ber óta produkál UGSU jellegű szuperkitö- lanul azonosítható. réseket. Az első egyértelmű szuperkitörés Az újonnan megjelent UGSU tulajdonsá- 2011. október 20-án történt. Az UGSU csillagok jellemzői: gokra jellemző, szuperkitörések által alkotott A normál kitörések átlagosan 11,0 magni- szuperciklus bizonytalanul, évek alatt épült túdó körüli értéket érnek el, míg a szuperki- fel. A stabilnak mondható szuperciklus 2014 törések 10,7 magnitúdósak. A normál kitö- augusztusban alakult ki, amelyben minden rések lefutása ~ 9,33 nap, a szuperkitöréseké

Egy jól észlelt, jellegzetes szuperkitörés 2014 novemberében

49 VÁLTOZÓCSILLAGOK

Az RXAnd AAVSO-észlelőtérképe ugyanakkor 17 nap körül mozog. A 2010 két, és hosszabb lefutásúak a normál kitöré- óta bizonytalanul megjelenő szuperkitörések seknél, továbbá kialakulóban van a szuper- elemzése, valamint a 2014. augusztus 4-től ciklus az UGSU csillagoknál tapasztaltaknak 2015. február 1-ig tartó időtartam fénygör- megfelelően. A szuperkitörés sajátos tulaj- béje alapján a szuperciklus hossza ~55,5 nap. donságokat mutat. Minden szuperkitörés Megállapítható tehát, hogy a szuperkitörések mintegy rárakódik az azt megelőző normál amplitúdója meghaladja a normál kitörése- kitörésre. A prekurzor a szuperkitörés előtti

50 VÁLTOZÓCSILLAGOK vállként jelentkezik a görbén, ez adja a szu- hogy a szuperkitörések megjelenése óta eltelt perkitörés sajátos alakját, a prekurzor indítja rövid időtartam még nem teszi lehetővé a be a szuperkitörést. A prekurzor által bein- biztos következtetések levonását. A hosszú dított szuperkitörés ritka, de nem egyedül- keringési periódus és a szuperpúpok hiá- álló jelenség az UGSU csillagok között. Ilyen nya mindenképpen további magyarázatot a szuperkitörés karaktere pl. a V344 Lyr, igényel. V516 Lyr, V1504 Cyg esetén is. Megállapítható, hogy az RX And az utóbbi Az újonnan megjelent UGSU típusú tulaj- évtizedekben a törpenóvák szinte valameny- donságok megítélését illetően azonban van- nyi altípusának tulajdonságait mutatta. Az a nak bizonytalanságok. Az ismert UGSU kérdés, hogy a különböző altípushoz tartozó csillagok keringési periódusa a periódusrés fázisok általában a törpenóvák fejlődésének alatt, 2–3 óra között található. Az RX And a fázisait, természetes evolúcióját képviselik keringési periódusa jóval hosszabb, 5,04 óra vagy ezek csupán az RX Andromedaere jel- a rés felett. Egy tipikus UGSU csillag szuper- lemző speciális tulajdonságok. További ész- kitörése általában 2–3 magnitúdóval haladja leléseknek és vizsgálatoknak kell eldönteni, meg a normál kitörést, míg az RX And hogy a szuperciklus stabilan és változatlanul esetén ez csak 0,3–0,5 magnitúdó, bár az fennmarad-e a csillagon, illetve ezzel pár- UGSU csillagok között igen nagy a szórás huzamosan a rendszer megtartja-e az UGZ ebben a tekintetben. Az UGSU objektumok altípusra jellemző fényállandósulásokat is. fontos jellemzője, hogy a szuperkitörésre Az eredeti cikk 2016. júniusban a JAVVSO egy, a keringési periódushoz közeli, 0,2–0,3 44. kötetében fog megjelenni, jelenleg elér- magnitúdós periodikus oszcilláció rakódik hető a https://www.aavso.org/apps/jaavso/ (szuperpúp). Az RX And meglehetősen pon- article/3163/ oldalon. tos fénygörbéjén szuperpúpot nem lehet megfigyelni. További bizonytalanságot okoz, Timár András

MCSE belépési nyilatkozat Kérem felvételemet a Magyar Csillagászati Egyesületbe rendes tagként!

Név: …………………………………………………………………………………………………

Cím: …………………………………………………………………………………………………

Szül. dátum: …………………… E-mail: ………………………………………

A rendes tagdíj összege 2016-ra 7300 Ft (illetmény: Meteor csillagászati évkönyv 2016 és a Meteor c. havi folyóirat 2016-os évfolyama). Tagilletmény: Meteor csillagászati évkönyv és a Meteor c. havi folyóirat. Tagjaink ingyenesen vehetnek részt a Polaris Csillagvizsgáló valamennyi programján, kedvezményt kapnak a Pannon Csillagdában, Budapesti Távcső Centrum egyes SW termékeire és a Puskás Fotó Mammut I-ben található üzletében. A tagdíjat átutalással kérjük kiegyenlíteni (bankszámla-számunk: 62900177-16700448), a teljes név és cím megadásával. Személyesen a Polaris Csillagvizsgáló esti bemutatói alkalmával lehet intézni a belépést. MCSE, 1300 Budapest, Pf. 148.

51 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK Az NGC 7789 kék vándorai

Talán az NGC 7789 a kedvenc nyílthalma- tudok beszélni. A nyílthalmaz nem hival- zom, méghozzá az egész égbolton, a délit kodóan fényes, és nincsenek extrém fényes is beleértve. Azt hiszem, az 1998-as nyári csillagai. Viszont a katalógus szerint kb. ágasvári ifjúsági táborban feküdtem kint a 900 tagja van. Ebből 50–80 csillagot sikerült hálózsákban és egy 10x50-es binoklival néze- pozíció szerint lerajzolni. A kis Dobsonban lődtem a nyári és őszi Tejútban. Ekkor került grízes izzás az egész halmaz. Szinte minden a látómezőbe a b Cas melletti sűrű csillagme- csillaga viszonylag halvány. zőben lévő halmaz. Először azt hittem, hogy Tudományos szempontból az NGC 7789 üstökös – egy fia csillag nem látszott benne. különlegessége, hogy viszonylag nagy Azóta nagyon szeretem. Főleg kisebb távcső- számban tartalmaz kék vándorokat. Ezek vel nyújt lélegzetelállító látványt. Nagyobb valószínűleg csillag–csillag kölcsönhatásban távcsővel, teljesen felbontva már nem tűnik „megfiatalodott” – forró kék óriáscsillagok a olyan különlegesnek. halmaznál jóval fiatalabbnak tűnő életkorral. A rajzomat a kék vándorokat jelölő fényké- pekkel utólag összehasonlítva kiderült, hogy többet is pozíció szerint lerajzoltam. Erről lesz szó a következőkben.

Az NGC 7789 rajza. Kiss Péter, 100/400 T, 40x, 1,8° látómező. 2013. 08. 08 – 2013. 11. 28. Tarján, Ágasvár, Kerepes Sematikus ábra a Tejútrendszer szerkezetéről a környező Legalább tíz éve komolyan foglalkoztatott spirálkarokkal, a Nap és az NGC 7789 hozzávetőleges helyével a gondolat, hogy lerajzoljam az NGC 7789-et. Eleinte teljesen kizártnak gondoltam, hogy Az NGC 7789-ről ez sikerüljön. Aztán már inkább azon gon- dolkodtam, hogy hogyan legyen: mekko- Az NGC 7789 nyílthalmaz tőlünk kb. 7600 ra nagyítással, milyen látómezővel, milyen fényévre található a Tejútrendszer Perseus- legyen a kompozíció. Illetve az ihletre vár- karjában. A nagyságrendileg 1000 tagot tam. Ez a 2013-as tarjáni táborban jött el, és számláló halmazt a Cassiopeia csillagkép- még ugyanannak az évnek az őszén sikerült ben kereshetjük. Látszólagos mérete 20’ is befejezni a rajzot. körüli, fényessége nagyjából 6,7 magnitúdó. A látómezőről – ragyogó, sűrű tejútmező Legfényesebb tagjai 11 magnitúdó körüli – és a halmazról is csak szuperlatívuszokban vörös óriások, illetve kék vándorok. A hal-

52 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK maz kb. 1,6 milliárd éves, amivel viszonylag óriásokká válnak (jobbra felfelé mozdulnak öregnek számít. majd a szín–fényesség diagramon). A még Az NGC 7789-et Caroline Herschel fedez- nagyobb kezdeti tömegű csillagoknál mind- te fel 1783-ban, ezért a halmazt „Caroline ez már lezajlott és már most vörös óriások Rózsája” néven is említik. A halmaz csillagait (jobbra fent a szín–fényesség diagramon). A F. Küstner katalogizálta 1923-ban. Alább a halmaz legnagyobb kezdeti tömegű csillagai csillagok neveiben a K. Küstner nevére utal. pedig már valószínűleg felrobbantak szuper- nóvaként. A nyílthalmazok csillagfejlődése A kék vándorok A nyílthalmazok csillagai általában nagy- jából azonos időben, a csillagok élettartamá- Ha jól megnézzük az NGC 7789 szín– hoz képest rövid időintervallumban kelet- fényesség diagramját, a lefordulási pont keznek. Ezért a halmaz csillagai nagyjából fölött (balra fent) is látszanak csillagok a ugyanolyan idősek – az NGC 7789 esetében fősorozaton. Ezek forró, fényes, kék csilla- kb. 1,6 milliárd évesek. Viszont a csillagok gok, amelyek nem férnek bele az előzőleg tömege eltérő, ezért a halmaztagok kezdeti leírt modellbe. Hiszen ha ezek is ugyanakkor tömegüktől függően fejlődésük különböző keletkeztek, mint a halmaz többi csillaga, szakaszában tartanak. A kisebb tömegű csil- akkor már régen fel kellett volna robbanniuk lagok magjában még javában zajlik a hidro- szupernóvaként. A kék vándorokat Allan génfúzió – ezek a Hertzsprung–Russel diag- Sandage fedezte fel 1953-ban az M3 gömb- ram (vagy a nagyon hasonló szín–fényes- halmazban, és azóta sem teljesen tiszta ezek- ség diagram) fősorozatán foglalnak helyet. nek a csillagoknak a természete. Gondolatban a nagyobb kezdeti tömegű csil- Lehet, hogy ezek a kék vándorok nem is lagok felé haladva (a szín–fényesség diag- a halmazhoz tartoznak? Sajátmozgás-, radi- ramon a fősorozaton balra felfelé) elérünk álissebesség- és polarizációs vizsgálatokkal a lefordulási ponthoz. Az NGC 7789-nél arra jutottak a kutatók, hogy e csillagok ez a mellékelt ábra szerint B–V = 0,6m, V jó része nagyon nagy valószínűséggel hal- = 14m körül van. Ezeknek a csillagoknak a maztag. Utóbbi mérés azon a gondolaton magjában már kevés a hidrogén ahhoz, hogy alapszik, hogy a csillagközi anyag csekély hidrogén-fúzióval a csillag egyensúlyban mértékben polarizálja a csillagok alapból jó maradhasson – nagyobb kezdeti tömegük esetben polarizálatlan fényét. Ha egy csil- miatt hamarabb felélték „üzemanyagukat”. lag a halmaz mögött vagy előtt van, akkor Ezek a csillagok a jövőben „gyorsan” vörös eltérő mértékben és irányban polarizálódhat a fénye. Valamilyen különleges csillagfajta lenne a kék vándor? A spektroszkópiai vizsgála- tok nem mutatnak különösebb eltérést az átlagos csillagoktól. Felmerült még, hogy a kék vándorok később, egy második csillag- keletkezési hullámban jöttek létre, esetleg a halmaz – a Tejútrendszeren belüli keringése során – befogta őket. A megfigyelések alap- ján egyik sem tűnik valószínűnek. Ismerünk kék vándorokat fiatal és idős nyílthalmazokban, gömbhalmazokban és a Tejút halójában is. Ráadásul nem csak egy- Az NGC 7789 szín-fényesség diagramja két csillagról van szó – néhány halmazban (Burbidge, E. M.; Sandage, A.) meglehetősen sok van belőlük. Ilyen az NGC

53 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK

Kék vándorok az NGC 7789-ben. A látómezőrajz Kék vándorok az NGC 7789-ben. Tóth Gábor felvétele 25 cm- kinagyított részlete es asztrográffal, 2014.09.23. Nagy Hideg-hegy, Canon EOS 450D, 179x120 s, ISO 1600 7789 is. A halmazon belüli térbeli eloszlásuk szín–fényesség diagramján is látszik, hogy sem utal egyértelműen a mibenlétükre. ezek gyakorlatilag a halmaz legfényesebb Magányos csillagok vagy kettősök-e a kék csillagai – a vörös óriások mellett. Sajnos a vándorok? Sok modell ismeretes, amely a kék vándoroknak csak azt követően néztem kék vándorok létét próbálja magyarázni. utána, hogy a végleges rajz elkészült, így raj- Magányos csillagok esetében felmerült, hogy zolás közben nem voltam tudatában annak, pl. a gyors tengelyforgás miatt a csillag anya- hogy pontosan mit is látok. A rajzon szereplő ga átkeveredik, a magba hidrogén jut, így a kék vándorok fényességadatait a mellékelt nagy tömegű csillag több időt tölthetne el a táblázat foglalja össze. Nagy valószínűséggel fősorozaton. Az egyre pontosabb mérések mindegyikük halmaztag. Ezeken kívül még alapján azonban az látszik valószínűnek, sok (legalább egy tucat) kék vándor található hogy a kék vándorok többsége szoros – akár az NGC 7789-ben, de azok már halványab- érintkező – kettőscsillag (vagy az volt), ahol bak (13–14 magnitúdó körüliek). a két komponens között anyagátadás zajlik, Érdekesség, hogy a K 677 és a K 1211 már vagy akár össze is olvad a a kettős két tagja, annyira fényesek (és nagy tömegűek), hogy esetleg kettős rendszerek ütközésekor kelet- a kettőscsillag-hipotézis felső határa kör- keztek. nyékén helyezkednek el, ezzel kicsit tovább A kettőscsillag-hipotézist támasztja alá, bonyolítva az asztrofizikusok dolgát. hogy több kék vándorról is kiderült, hogy (Bakos Gáspár a 90-es években 44,5 cm-es spektroszkópiai kettőscsillagok (nagyságren- Odyssey–2 távcsővel figyelte meg a kék ván- dileg 1 napos periódussal). Elképzelhető, dorokat, amelyeket szakcikkekben publikált hogy a kék vándorok többféle módon is lét- térképek alapján azonosított. A felkeresett rejöhetnek, és halmazról halmazra változik, vándorok 13 magnitúdó körüliek voltak, hogy melyik keletkezési mód a domináns. színűket nem látta – a szerk.) Ugyan a rajz természetesen pontatlan vala- mennyire, de kiválóan össze lehet hasonlítani Mindez saját szemmel az a fotókkal. A fényképeken szépen látszanak NGC 7789-ben a csillagok színei, és könnyen észrevehetők a Nem kell megoldanunk az asztrofizika fényes kék csillagok. egyik talányát ahhoz, hogy kicsit „közelebb Adja magát az az észlelési kihívás, hogy kerüljünk” a kék vándorokhoz. Az NGC 7789 a csillagok színét is jó lenne saját szem-

54 MÉLYÉG-OBJEKTUMOK mel érzékelni. A kék vándorok pozíciójának lag volt a K 677 és a K 1211 között nagyjá- ismeretében már csak egy elég nagy távcső- ból egyharmad úton a K 677 felé. A fotón re, egy kristálytiszta, fényszennyezésmentes ezeknek rendkívül látványos a színeltérése: őszi éjszakára van szükség és valószínűleg jó a fenti fotón jobb oldali csillag, a K 889 sok türelemre. Ez még a jövő zenéje... nagyon kék, a másik pedig erősen narancs- sárga. Utóbbi a K 971 jelű vörös óriás. A Fényesebb kék vándorok az NGC 7789-ben távcsőben többen is láttuk a színeltérést, bár közel sem olyan látványos a különbség, Csillag V [m] B–V [m] Szerepel a rajzon g K 282 12,05 0,27 igen (?) mint pl. a Andromedae esetében. Ezután K 342 12,42 0,22 valószínűleg a legfényesebb kék vándor, a K 677 színét K 409 12,98 0,31 igen (?) próbáltuk meg érzékelni, ami nehezeb- K 453 12,66 0,25 igen (?) ben, de azért látszott. Hiába kék a csillag K 677 11,16 0,17 igen a fotón, ilyen fényességnél már a fehértől K 746 12,74 0,39 valószínűleg alig eltérő fakó színűnek tűnik. Nehezíti K 1211 11,55 0,17 igen a megfigyelést, hogy itt nincsen markáns Úgy alakult, hogy nem sokkal ezen vörös óriás a közelben. Ezért a K 677 színét cikk megírása után, 2016. február 5-én a halmaz délnyugati (jobb) oldalán lévő Ágasvárról meg tudtuk nézni az NGC vörös óriás lánc tagjaival próbáltam meg 7789-et 40 cm-es Dobsonnal, 220x-os nagyí- összehasonlítani. tással. Első próba a fényes és tág kettőscsil- Kiss Péter

Folytatás a 37. oldalról! és poláris felhőmező érdekes lecsengése az Felhőaktivitás. A meteorológiai jelenségek aphéliumi felhőaktivitásnak. Mindeközben a legtöbbje jól mutatja a késő tavaszi, kora nyári déli féltekén a Hellas-medence a három téli aphéliumi felhőöv megjelenését. Az olvadó hónapban teljes felhőborítású volt, majd a tél északi pólussapka légkörbe kerülő vízpárája vége felé ez is feloszlott. lehetővé teszi a Hadley-cella kialakulását és Kék tisztulás (Blue Clearing). A kék tisz- a felhőöv megjelenését az északi féltekére tulás jelensége a marsi légkör ibolya vagy tolódott szubszoláris pont fölött. Az Ls=40–80 kék színben való átlátszóságára utal. Skálája időszakban csak mérsékelt felhőaktivitás volt 0–3 közötti, ahol a 0 érték a kékben teljesen tapasztalható, a peremívekben inkább por, átlátszatlan légkört jelenti felszíni részletek mint pára dominálta légkörrel. Az Ls=75–130 nélkül, 3-asnál pedig a legfinomabb felszíni időszakban voltak a leggyakoribbak és leg- albedóalakzatok is jól látszanak. A kék tisz- tömöttebbek az orografikus felhők, ekkor tulás becsléséhez a jól elváló színcsatornájú voltak a leggyakoribbak a topografikus fel- észleléseket tudtuk felhasználni. Kék tisz- hők, a peremködök folyamatosan jelentkez- tulás jelentősebb mértékben az Ls=94–143 tek, peremfelhők csak ekkor fordultak elő, időszakban látszott, ekkor is csak 0,77 átlag az ECB csak ekkor volt megfigyelhető, a intenzitással. Mindössze öt észlelésnél volt fényes peremívek pedig kékek voltak, jelezve 1-nél nagyobb az értéke. A maximum 2,5 volt a légkör magas páratartalmát. Az Ls=130–160 Vajda felvételén, ahol a Tithonius Lacus és időszakban a felhőaktivitás mérséklődött, az Lunae Lacus összes kis öble megfigyelhető a Ascraeus és Pavonis Mons fölött már nem kék színcsatornán is (színes tábla t). jelent meg orografikus felhő, az ECB eltűnt, Porviharokat nem tudtunk kimutatni a a peremívekben megjelent a vörös por. A vizsgált időszakban, zúzmarára, talajmenti többi orografikus felhő, a peremködök és az ködre utaló egyértelmű jeleket sem talál- arktikus ködök ekkor még továbbra is előfor- tunk. dultak. Az Ls=130–135 közötti mérsékelt övi Kiss Áron Keve

55 CSILLAGSÉTA Konkoly Thege Miklós nyomában Lassanként pest-budai csillagsétáink is hagyománnyá válnak. Legutóbbi, január 31- én megtartott sétánkon kizárólag a budai oldal csillagászati emlékeit jártuk végig, de még így se tudtunk minden érdekesség végé- re járni. A mostani sétát Konkoly Thege Miklós emlékének szenteltük, és erre jó okunk volt, hiszen idén emlékezünk a nagy magyar csillagász halálának századik évfordulójára. A csillagséta tervezgetése során Rezsabek Nándorral konzultálva sikerült pontosítani, hol hunyt el Konkoly – de erről majd a későb- biekben. A budai csillagséta kiindulási pontja a Citadella volt, ahol az egykori gellérthegyi csillagvizsgálóra emlékeztünk. Az 1815-ben felavatott szép csillagvizsgálót számtalan reformkori látképről ismerjük – a kétkupo- lás építmény szinte megkoronázta a Gellért- hegyet (Kétszáz éve avatták fel a gellérthe- gyi csillagvizsgálót, Meteor 2015/11., 18–24. Nyerges Gyula az Uránia egyik régi távcsövét mutatja be o.). Az épület Budavár 1849-es ostromakor csoportunknak súlyosan megsérült, a csillagászati kutatások itt megszűntek. Azonban nem tűnt el a föld csillagvizsgáló Magyarországon, szomorúan színéről, hiszen helyére, pontosabban köré konstatálta Konkoly, hogy az egri és a gyu- építették a Citadellát, és az 1850-es, 1860-as lafehérvári csillagvizsgáló inkább csak muze- évekből is számos olyan ábrázolás maradt ális jelentőségű, a megszűnt budai és a bics- fenn, amelyek a komor falak fölé emelke- kei csillagvizsgáló műszerei pedig méltatlan dő kupolákat és a csillagászok lakóházát körülmények közepette vannak elraktározva. mutatják. (A témával kapcsolatban l. Séta a (Szerencsére az eszközök jelentős része ma is Citadellán című cikkünket, Meteor 2015/11., megvan, a Magyar Műszaki és Közlekedési 25–27. o.) Múzeumban őrzik őket.) A Citadella épülete most is komoran tornyo- A tavaszias, bár kissé szeles időben megcso- sult fölénk, legfeljebb egy jól időzített csilla- dálhattuk a főváros panorámáját és a horizont gász-ostrommal lehetett volna bejutni, mivel fölé éppen kibukkanó Mátra csúcsait – utób- idestova második éve nem lehet felkeresni biakról az egykori gellérthegyi csillagászok is a turistalátványosságot. Odabent már csak említést tettek. Népes csoportunk – összesen az egykori keleti kupola műszerpillérének 36-an vettek részt a sétán – ezt követően a helyét lehetett volna megtekinteni, valamint Sánc utca felé vette az irányt, ahol az Uránia az 1972-ben állított Bogdanich-emléktáblát. Csillagvizsgáló volt következő állomásunk. Konkolynak is hasonló komor gondolatai Az 1947-ben alapított intézmény főműszere lehettek, az idő tájt, amikor megalapította egykor az Ógyallai Csillagvizsgálóban állt, magáncsillagvizsgálóját (az 1870-es évek ele- egy nemzetközi égboltfotometriai program- jén). Ebben az időszakban nem volt működő ban való részvétel céljából szerezték be, még

56 CSILLAGSÉTA

Csapatunk a Citadellánál. Ez volt az eddigi legnépesebb csillagsétánk Konkoly Thege Miklós igazgatósága idején. régi Attila utca 9-es számú épületére, ahol A távcső kétszer is „láthatta” a Halley-üstö- Konkoly Thege Miklós lakott, és amelynek köst, habár az 1985/86-os láthatósága sokkal első emeleti lakásában érte a halál 1916. kedvezőtlenebb volt, mint az 1910-es. Annyi február 17-én. Az idők során többször is vál- bizonyos, hogy az elmúlt hét évtizedben több tozott az Attiláról elnevezett közterület neve, százezer érdeklődő pillanthatott bele a 20 cm- volt Attila utca, Attila körút is – jelenleg Attila es Heyde-refraktor okulárjába – mert hiszen út. Az Attila utca a már megszűnt Szent János erről a legendás távcsőmatuzsálemről van térből indult a Vérmező utca felé, a szobortól szó! Az előadóteremben további két, kisebb nem messze áll az egykori 9-es számú ház. távcsövet is megtekintettünk, melyek szintén A Krisztinaváros után „megostromoltuk” muzeális értékűek. Az Urániában Nyerges a budai Várat, ahol további látnivalók vár- Gyula volt kalauzunk, az emlékidézésben tak ránk. A Tóth Árpád sétány és a Móra pedig Bartha Lajos segített, aki mindvégig Ferenc utca sarkán áll az a ház, amelynek érdekes információkkal színesítette sétánkat. második emeletén 1871–72 között működött A Sánc utcai látogatás után a Krisztinaváros az Országos Meteorológiai Intézet (akko- felé vettük az irányt. A Horváth-kert végénél ri nevén: Meteorológiai és Földdelejességi álló Szent János szobornál emlékeztünk a Magyar Királyi Központi Intézet). Az épület

Konkoly Thege Miklós elhalálozásának bejegyzése. Állami anyakönyvek. Budapest. Anyakönyvi Hivatal. II. kerület. Halottak. Folyószám: 435. A bejegyzés ideje: 1916. február 18.

57 CSILLAGSÉTA

falán látható emléktábla nem csupán Schenzl Guidóra, az intézet első igazgatójára emlé- keztet, hanem az 1780-ban, a budai várpalota csillagvizsgáló tornyában beindult rendszeres meteorológiai megfigyeléseknek is emlé- ket állít. Innen átsétáltunk az Úri utca 17-hez, Toroczkai Wigand Ede emléktáblájához. Rá elsősorban építészként, iparművészként szokás emlékezni, azonban egy évszázaddal ezelőtt egy érdekes, csillagászati vonatkozá- sú munkát is megjelentetett, ez pedig az Öreg csillagok. A régi magyar csillagismeret és csillaghit rövid összefoglalása ez a vékonyka Konkoly Thege Miklós meteorológiai munkásságának állított kötet, mely inkább szép tipográfiája, grafi- emléket az Országos Meteorológiai Szolgálat a Fő utca 6. kai illuszrációi miatt érdekes számunkra. számú ház falán. Itt ért véget csillagsétánk A vékonyka kötet legszebb illusztrációját azonban nem a szerző, hanem Nagy Sándor Konkolynak. A Fő utcai kis emlékezéssel (a gödöllői művésztelep egyik vezéralakja) véget is ért a budai csillagséta, amit Konkoly készítette, ez az Égabroszunk csillagai. Thege Miklós emlékének ajánlottunk. (A leg- Várbeli sétáink kötelező állomása a Bécsi közelebbi csillagsétáról az MCSE-honlapon kapu tér 7. számú ház, ahol Ponori Thewrewk adunk tájékoztatást.) Aurélra emlékeztünk. Egykori elnökünk hat évtizeden át lakott a ház egyik első emeleti lakásában. Itt születtek azok az írásai is, amelyeket sokan ismernek tagjaink közül is. A Bécsi kapun át hagytuk el a budai várat, majd leereszkedtünk a Vízivárosba. Néhol még mindig gázlámpák világítják meg a hangulatos utcákat, némelyik lámpa talán már Konkoly idejében is működött. A Toldi Gimnázium sötét épülettömbje mellett elha- ladva egyik tagtársunk, Maróthi Tamás fel- idézte itteni iskolai éveit. Persze akkor, amikor ő ide járt, már régen nem működött a Víziváros egyik „közintézménye”, a budai déllövés 1867 és 1944 között. Akkoriban még saját dele volt Budának! Közeledtünk sétánk végállomásához, a Fő utca 6. számú házhoz. Itt ismét emléktábla könnyítette meg dolgunkat: 1892 és 1910 között itt működött meteorológiai és föld- Konkoly Thege Miklós mellszobra az OMSZ székházában delejességi intézet, Konkoly Thege Miklós igazgatása alatt. Ez az időszak a magyaror- Néhány nap múlva, február 3-án „folytat- szági meteorológia fellendülésének korszaka tuk” a Konkoly-sétát, igaz, ezúttal csak egyet- volt, a mérőállomások száma sokszorosára len állomással: az Országos Meteorológiai nőtt, és az intézet innen már ma is használt Szolgálat székházába látogattunk el. székházába költözött a Kitaibel Pál utcá- Csoportunk most kevésbé volt népes, hiszen ba. Ebben a fejlődésben óriási szerepe volt csak hétköznap tudtak bennünket fogadni a

58 CSILLAGSÉTA

Csoportunk tagjai az Országos Meteorológiai Szolgálat könyvtárában

meteorológusok. A Kitaibel Pál utcai székház most sokkal impozánsabb látvány, mint az elmúlt évtizedekben, hiszen a Nehézipari Minisztérium és a Ganz Villamossági Művek egykori épületeinek elbontásával óriási sza- bad terület keletkezett. Sajnos a bontás még látogatásunk idején is zajlott – el tudjuk képzelni, mit kellett már addig is kiállniuk a meteorológusoknak. Megérkezésünket követően a könyvtárat kerestük fel, ahol T. Puskás Márta könyvtá- ros kalauzolt minket. Egy hatalmas asztalon az elmúlt bő két évszázad meteorológiai naplóit böngészhettük, többek között azokat a feljegyzéseket is, amelyek a budavári csil- lagásztoronyban születtek a XVIII. század végén. Kevesen tudják, hogy milyen hallatlanul gazdag műszergyűjtemény van az OMSZ- ben (a gyűjtemény alapját is Konkoly vetette meg). Itt Németh Ákos kalauzolt bennünket, aki igen részletesen ismertette a gyűjteményt épp úgy, mint Konkoly, és az intézet más jelentős vezetőinek munkásságát.

Egy gyönyörű légnyomásmérő az OMSZ gyűjteményéből Mizser Attila

59 DAVID BOWIE Búcsú a Csillagembertől

David Bowie az űrkorszak hőskorának világból, kísérletező és az átlagtól eltérni gyermeke volt, azé a korszaké, amelyben az vágyó, extravagáns világból. Ez a művész- űrből érkező idegen lények, vagy az embe- világ sokszor görbe tükröt tartott az aktuá- riség maga (ez a hidegháború korszaka) a lis események elé, sokszor csak a speciális Föld elpusztítására törekedtek. A menekü- nézőpontján keresztül mutatta be azokat, lés ebből a helyzetből az űrhajózás volt, a sokszor viszont tudatosan próbált népsze- szuperhősök és egyszerű emberek egyaránt rű motívumokon keresztül sikereket elér- részei voltak a bolygónkat elhagyni vágyók, ni. Bowie képes volt arra, hogy szerepek, avagy ide érkező rejtélyes megmentők közös- álarcok, álruhák mögé bújva, szimbólumok ségének. Képregények, B-kategóriás filmek sokaságán keresztül adja át a világról alko- tömege született erről a világról, a technikai tott véleményét dalain, koncertjeit átható fejlődésbe vetett hit, a valós eredmények az teátrális külsőségekkel. űrhajózásban mind ekkor váltak uralkodóvá és népszerűvé. A hatvanas évek végétől a könnyűzenében is széles körben megjelent a világűr (bár az első űr-dal a Telstar műhold 1962-es felbocsátását követően rögtön meg- született a The Tornados jóvoltából). Ekkor alakultak ki azok a hangzások, melyekkel a mai napig evidenciaként azonosítjuk a világ- űr hangjait, a disszonáns és vibráló orgona- játék, a suhogó „lézerhangok”, a műholdak sugározta rádiójelekhez hasonló csipogás – ezek az űr témáját felhasználó filmek alá- festő zenéiben a mai napig jelen vannak. A hatvanas évek vége felé beépültek a popu- láris zene világába, s kedvelt motívumokká váltak, magukkal hozták a dalok szövegében is a világűr megidézését. A hetvenes évek A Space Oddity borítója Vasarely op-art motívumaival elejére a népszerű zenekarok koncertjei sokszor komplett színielőadásként, jelmezek- 1969-ben a Space Oddity megjelenésével ben, történetfüzérekre építkezve valósultak indult el Bowie űr-karrierje. (Magyar vonat- meg. Ebbe a világba érkezett David Bowie, kozás, hogy az eredeti lemezborítón Victor a sikereit jórészt annak is köszönhette, hogy Vasarely, vagyis Vásárhelyi Győző op-art azonosult a szerepekkel, amelyeket teremtett képzőművész egyik alkotása szolgál ala- magának, és bármilyen kosztümben is jelent pul Bowie arcképéhez.) A dal megszületé- meg, ez őszinte volt. sét kétségkívül inspirálta Kubrick ikonikus A középiskolát művészeti szakirányban filmalkotása, az Űrodüsszeia 2001, és per- végezte, és amellett, hogy már kamaszként sze a dal megjelenése után néhány nappal zenélni kezdett, az iskolát követően egy ideig történt holdraszállás is hozzájárult ahhoz, grafikusként dolgozott. Képzőművészeti hogy Bowie sikeresnek tekinthesse a dalt. tanulmányai nyilvánvalóan hatottak a zenei Ilyen indulással könnyen érthető, hogy egy munkásságára is. A barátai is a művészvi- eleve a világra érzékeny látásmódú művész lágból kerültek ki, egy rendkívül sokszínű megragadja az ekkor egyébként is népszerű

60 DAVID BOWIE

űr-motívumokat, s önkifejezésének szerves 1973-ban kiadott albumának borítóján aztán részévé teszi azokat. Komplett szimbólum- megjelenik az a villám alakú smink, amelyet rendszert épített erre a témára, amely végig- halála után egy belga csillagászcsoport az kísérte egész életét. Nem esett túlzásokba, égre rajzolt David Bowie-aszterizmusként. hiszen, bár a hetvenes évek első felében Zenei munkásságát filmezéssel is színe- külsőségeiben is gyakran alkalmazott futu- sítette, így elsőként 1976-ban egy angol risztikus jelmezeket és sminket, mindezt alá- sci-fi, A Földre pottyant férfi főszerepével, rendelte a dalai mondanivalójának. Azután, ebben egy szárazsággal sújtott bolygóról víz- ahogy idősödött, a külsőségek fokozatosan ért a Földre érkezett humanoidot alakított. mély- és sokértelmű szimbólumokká lettek Későbbi filmalakításai inkább a fantasy (pl. dalaiban, visszafogottabban, de gondolatilag a Labirintus goblinkirálya) és a misztikum erőteljesebben mutatkoztak meg. (pl. egy Twin Peaks epizódszerep) világába vezettek, de egy 2006-os filmben Nikola Tesla megszemélyesítőjeként szerepelt. Bowie zenéi számtalan filmben szerepelnek, így legutóbb a Mentőexpedíció című 2015-ös filmben a „Starman”.

David Bowie mint Ziggy Stardust

A Space Oddity Major Tom-ja, a világ- űrbe kisodródó magányos űrhajós, aki maga mögött hagyja a Földet, az első volt a szimbólumai közt, de hamarosan követték továbbiak. 1971-ben lép színre a Mars, habár ekkor még csak kérdésként, amelyet egy a szürke hétköznapokba és unalmas tévémű- A Ziggy Stardust borítója sorokba belekeseredett lányban felvetődő gondolat: Van-e élet a Marson? 1972-ben Major Tom visszatért még a munkássága megszületik Ziggy Stardust, a Földre követ- során három dalban. Először az 1980-as albu- ként érkezett idegen lény, aki rocksztárrá mon, az „Ashes to Ashes” szövegében, majd vált, hogy üzenetét eljuttassa az emberi- az 1995-os album „Hallo Spaceboy” dalában séghez. David maga változik át Ziggy-vé, – e dal klipjében néhány pillanatnyi vágó- extravagáns sminkkel, futurisztikus ruhá- képképként többször is szerepel egy anya- ban (ezeket egy japán színházi kosztüm- méhben úszó magzat – utalva a Kubrick-féle tervező készítette). Ziggy zenekarában a Űrodüsszeia 2001 jelenetére. Marsi Pókok muzsikálnak. Csillagporba és A halála előtt két nappal, 69. születésnapján csillámló külsőségekbe öltöztette Bowie a megjelent Black Star albumával Bowie vissza- dekadens világról alkotott elképzeléseit, tekintett a kezdetekre. A címadó dal nagyívű és a csillagokból érkezett lényektől remél- és művészi videoklipjében szereplő mumi- te az emberiség megmentését. Maga is fikálódott űrhajós talán a rég elsodródott Csillagemberré vált. Major Tom? A klipben háttérként többször is

61 DAVID BOWIE

„Major Tom halott, Bowie él” – így üdvözölte a The Telegraph a Black Star c. dalt a múlt év októberében

megjelenő „fekete csillag” gyakorlatilag egy teljes napfogyatkozást ábrázol a sötét korong mögül kinyúló korona szálaival. Bowie ezzel az albummal valóban búcsúzni akart, hiszen a dalírás és a felvételek elkészítése során már tudta, hogy nem sok van hátra életéből. A mumifikálódott űrhajós valóban az első albumról ismert Major Tom lehet, akinek a sorsáról albumokon és évtizedeken át nem volt biztos tudomásunk. Bowie itt pontot tett a történet végére: mindig is kívülállónak érezte magát, bár sikeres volt, elvágyott erről Bowie 2013-ban, a Valentine’s Day c. klipben a világról, amit oly sokszor cinikusan és a maga dekadenciájában mutatott be. Meg tettel ezt egy kis űrjogi huzavona után meglehet menteni a világot valahogy? Tud vajon hosszabbították. Űrjogi kérdésekben járatos a technikai fejlődésünk segítséget adni a jogászok szempontjából izgalmas kérdéseket viselkedésünk magasabb szintre lépéséhez? vetett fel a dal, és ennek következtében derül- Ha vár ránk a Csillagember, hogy elvezessen tek ki hiányosságok az 1967-es ENSZ Űrjogi minket a pusztuló Földről, tudunk méltóak Egyezmény kapcsán. A szabályozást idomíta- lenni erre? Vagy csak sodródunk az űrben, ni kell majd a jövőbeni űrutazások kapcsán, s elhaló rádióadásban köszönünk el szeret- és az, hogy erre rájöttek, David Bowie mun- teinktől… kásságának is nagyban köszönhető. Chris Hadfield kanadai űrhajós 2013 máju- Bowie űrzenéjének tiszteletére kapta a hiva- sában, alig pár nappal a Földre visszatérése talos nevét egy 2008-ban felfedezett, 2 km előtt elkészíti a Space Oddity változatát az átmérőjű kisbolygó, a 342843 Davidbowie ISS fedélzetén. Kissé átírja a dal szövegét, (2008 YN3). idomulva az ISS-ről hazainduláshoz „zárd A Csillagember ugyan végleg elhagyta a be a Szojuz zsilipjét” vagy „nem maradt Földet, ám a zenéjének inspiráló hatása itt hátra több tennivaló”. A dalt Bowie-val kötött maradt, s legnépszerűbb dalai máig is azok, egyezség alapján hozta Hadfield nyilvános- amik az űrkorszakkal összefüggésben szü- ságra, eredetileg egy évre szóló szerződésük lettek. volt, ám az űrhajós nagy sikerére való tekin- Landy-Gyebnár Mónika

62 MCSE-HÍREK

Jubileumi Csillagnéző Túra Senki ne nevessen ki, hogy Budapest kör- nyékén szervezünk csillagnéző túrákat! Köztudott, hogy a fényszennyezés miatt itt a legrosszabb az égbolt minősége. Úgy gon- dolom, hogy pont ezért van értelme, mert meg tudjuk mutatni, hogy a köztéri világí- tás mennyire tönkreteszi a csillagos égbolt látványát. Ha egy kicsit távolabb megyünk a várostól, már sokkal szebben látszanak a csillagok. Minél messzebb megyünk, annál szebben. Itt az ideje, hogy tegyünk valamit a fényszennyezés csökkentése érdekében. Csillagnéző sétáinkra nagy az érdeklődés. Nem véletlen, hogy 2009 óta már 50 ilyen túrát szerveztünk, ahol az emberekhez kicsit közelebb hoztuk a csillagászatot. Amikor derült idő volt, megmutattuk nekik az égbolt szépségét, borult idő esetén beszélgettünk a csillagászatról, és csillagászati kvíz kérdé- Csillagkép-ismertető – ezúttal a Polaris-teraszon sekkel motiváltuk őket. végcéljának a Polaris Csillagvizsgálót válasz- tottam. Ez az intézmény csupán 15 perc járásra van a Hármashatár-hegy oldalában lévő Tábor-hegytől, így nem volt nehéz egy néhány kilométeres erdei sétát megtervezni. Mivel 50. túra, ezért 50-en voltunk (előze- tesen regisztrálni kellett!). A hegyoldalnak jelzetlen ösvényeken vágtunk neki. Óbuda felett egy eldugott kis sziklaszirt található, amely a Kőtaraj nevet viseli. Ez volt az első állomásunk. Csodás kilátás nyílik innen a városra, szinte a lábaink előtt hevert egész Óbuda, és szépen látszottak a Dunán átíve- lő északi hidak is. Ezen, a szinte mesebeli sziklán, elvarázsolt időjárás fogadott minket. Az alkonyati napsugár vörösre festette a környéket, de a Duna vonalán túl, Pest felé hóvihart láthattunk: misztikus fényeknek és Ötvenedik Csillagnéző Túra! Az ilyen alkal- színeknek lehettünk tanúi. Egy-két hópi- mat meg kell ünnepelni, valamivel külön- he minket is elért, miközben még sütött a legessé tenni, hogy hosszú időn át emlé- Nap. Közben előkerült a termoszokból a kezhessünk rá. Sokat törtem a fejem, hogy forralt bor, így még vidámabb hangulatban mivel varázsoljam el túratársaimat. Először folytattuk a túrát. Szerencsére a havazás is meg terveztem egy Budai Csillagnéző elállt, mire a Táborhegy oldalába értünk, Túrák emblémát, amit matrica formájában már az alattunk elterülő város fényeiben szétosztottam a résztvevők között. gyönyörködhettünk. Természetesen most is Legtöbbször a Budai-hegységbe szervez- volt csillagászati kvíz, ahol minden helyes zük ezeket a csillagsétákat. Hogy az 50. válaszért egy szem cukor járt a leggyorsabb túra valóban különleges legyen, a kirándulás megfejtőnek.

63 MCSE-HÍREK

Mire a Táborhegyi-barlanghoz értünk, már az Interstellar (hazánkban Csillagok között feljöttek a csillagok is. A barlangot csak címmel mutatták be). A film tudományos kívülről szemléltük meg. Veszélyes vállalko- szakértője volt Kip Thorne elméleti fizikus, zás lett volna bemászni. Pihenésképp inkább aki könyvet is írt az Interstellar tudomá- a Capellát és az Ikrek csillagképet néztük nyos vonatkozásairól. A könyv fordítója, meg az égen. Kicsit csúszott az út, de igye- Kovács József (ELTE Gothard Asztrofizikai keztünk lemászni a hegyről, mert a Polaris Obszervatórium) javaslatára illesztettünk Csillagvizsgálóban már vártak minket. be keddi sorozatunkba egy olyan előadást, Kiderült, hogy sokan a csillagsétások közül amely az Interstellarral foglalkozik. Az elő- még nem jártak ott, így nagyon jó ötletnek adás a Facebookon történt meghirdetését bizonyult ez az úti cél. Megérkezéskor átfá- azonban olyan nagy fokú érdeklődés követ- zott testünknek igencsak jólesett a forralt bor te, ami mindenkit meglepett. A részvételi és a meleg tea. Házigazdánk, Mizser Attila szándék alapján a Polaris előadóterme egy szeretettel fogadott minket. Pár szóval bemu- óra alatt megtelt, de az érdeklődés továbbra tatta a társaságnak a Magyar Csillagászati sem csappant, végül mintegy 750-en jelezték Egyesületet, majd durrogtak a pezsgős részvételüket, további 3200 fő pedig komo- üvegek, és koccintottunk az elmúlt 50 túra lyan érdeklődött az esemény iránt. Valamit sikerére. Miközben falatoztunk az asztalon tenni kellett! lévő finomságokból, beszélgettünk az eddi- Néhány napos szervezést követően a gi túráinkról. A következő meglepetés egy február 16-i estére kibéreltük a Budapesti fényképösszeállítás volt, amiben a korábbi Planetáriumot – az e-mailes regisztráció 49 túra szerepelt. Ezt vetítettük ki, közben alapján néhány óra alatt elkeltek a helyek (a felelevenedtek az élmények is. Mindenki belépőjegyeket átutalással intézték a résztve- megtalálta magát egy-egy régi fotón. A vetí- vők). Azon a februári kedden mi, szervezők tés után a csillagvizsgáló távcsövével észlel- is izgatottan vártuk az előadás kezdetét. A hettük a holdkrátereket, mert alig volt felhő 350 férőhelyes Planetárium valóban megtelt! az égen. Amatőrcsillagász segítőink beállí- A közönség zöme huszon- és harmincéves tottak nekünk még egy-két égitestet, többek volt, akadt olyan vendégünk is, aki tíz fős között az Uránuszt is. A társaság egy részé- csoportot szervezett az előadásra. Kovács vel a teraszon csillagképeket nézegettünk. József alaposan felkészült mind a filmből, A téli égbolt jelképére, az Orionra mindenki mind annak tudományos vonatkozásaiból. A kíváncsi volt, és az éjszakai égbolt legfénye- másfél órás előadást mindvégig figyelemmel sebb csillaga, a Szíriusz is szépen látszott a kísérte a közönség! Az előadást követően csillagvizsgáló épülete fölött. Közben ettünk, megtekintettünk egy rövid, 20 perces pla- ittunk, és jót beszélgettünk. netáriumi programot, és megállapíthattuk, A Budai Csillagnéző Túrák továbbra is hogy a közel ötvenéves vetítőberendezés még folytatódnak. Minden hónapban elmegyünk mindig csodálatos égboltot képes a kupolára valahová a környéken, ahol gyönyörköd- varázsolni. A program után néhányan még hetünk a természet szépségeiben, és derült maradtak a legkomolyabb érdeklődők közül, idő esetén a csillagokban. Aki csatlakozni akik sokáig faggatták előadónkat. szeretne hozzánk, keresse fel a Facebookon a Az Interstellar és a tudomány című könyv „Budai Csillagnéző Túrák” csoportot! magyarországi kiadója, az Európa, látván Kerényi Lilla az óriási érdeklődést, további két márciusi előadást szervezett a Puskin Moziba, ugyancsak a fordító, Kovács József közreműködé- Telt házas Polaris-előadás a Budapesti sével. Ehhez a szép sikerhez csak gratulálni Planetáriumban tudunk, és örülünk, hogy a planetáriumi Az utóbbi időszak egyik népszerű, tartós előadás ilyen eredményes volt! érdeklődéssel övezett sci-fi produkciója volt Mizser Attila

64 JELENSÉGNAPTÁR 2016. április Jelenségnaptár

HOLDFÁZISOK Neptunusz: A hónap döntő részében nem Április 7. 11:24 UT újhold figyelhető meg. Az utolsó napokban már Április 14. 03:59 UT elsõ negyed megkísérelhető felkeresése az Aquariusban, Április 22. 05:24 UT telehold ahol továbbra is előretartó mozgást végez. Április 30. 03:29 UT utolsó negyed Kaposvári Zoltán

A bolygók láthatósága A Merkúr kiváló esti láthatósága Merkúr: A hónap során kitűnően megfi- A bolygó legkedvezőbb esti láthatóságá- gyelhető az esti nyugati égen. A hónap elején ra kerül sor az évben. Március 22-i felső még háromnegyed órával nyugszik a Nap együttállása után április 3-án már biztosan után, de láthatósága gyorsan javul. 18-án megtalálhatjuk a −1,3m-s, 11°-os elongáció- van legnagyobb keleti kitérésben, 19,9°-ra ban tartózkodó bolygót. A fényes telimer- a Naptól. Ekkor közel két órával később kúr ekkor 0,94 fázisú, 5,5” átmérőjű, és egy nyugszik, mint a Nap, idei legjobb esti lát- órával nyugszik a Nap után. A hónap során hatóságát adva. A hónap végére láthatósága kiválóan megfigyelhető lesz a lassan fogyó romlani kezd, de 30-án még majdnem másfél bolygó. Április 15-én kerül dichotómiába órával nyugszik a Nap után. 7,2”-es átmérő és −0,2m fényesség mellett. Vénusz: A Nap közelsége miatt nem figyel- A 19,5°-os elongációban tartózkodó félmer- hető meg. Fényessége −3,8m-ról −3,9m-ra nő, kúr ekkor két órával nyugszik a Nap után, átmérője 10,3”-ről 9,8”-re csökken, fázisa feltűnő égiteste esti egünknek. A fogyásnak 0,95-ról 0,98-ra nő. indult sarló is jól megfigyelhető, izgalmas Mars: Lassuló előretartó mozgást végez a észlelés lesz április 27-én a már csak 2m-s, és Scorpius, majd 3-tól az Ophiuchus csillag- 0,18 fázisú, de 10,0”-es vékony merkúrsarlót képben. Itt mozgása 17-én hátrálóvá válik, és megpillantani, amely bő másfél órával nyug- 30-án visszatér a Scorpiusba. Éjfél előtt kel, szik a Nap után. az éjszaka második felében feltűnően látszik Kiss Áron Keve a délkeleti-déli égen. Fényessége rohamosan nő −0,5m-ról −1,4m-ra, látszó átmérője 11,8”- A hónap változója: az YZ Cancri ről 16”-re változik. Jupiter: A Leo csillagképben végzi lassuló Rendhagyó módon egy korábbi, 2004-es hátráló mozgását mint feltűnő égitest. Az ajánlóban már szerepelt SU UMa osztályú éjszaka első felében figyelhető meg, hajnal- csillagra irányítjuk ismét észlelőink figyel- ban nyugszik. Fényessége −2,4m, átmérője mét. Az újabb felhívást részben az indo- 42”. kolja, hogy az YZ Cancri összehasonlítói Szaturnusz: Hátráló mozgást végez az a közelmúltban jelentős revízión estek át, Ophiuchusban. Éjfél körül kel, az éjszaka ami a tapasztalatok szerint sok esetben második felében a délkeleti-déli égen látható. alapjául szolgálhat a fénygörbék későb- Fényessége 0,3m, átmérője 18”. bi nagyobb szórásának – különösen, ha Uránusz: A Nap közelsége miatt nem figyel- nem jegyezzük fel a térkép kódját vagy hető meg. 9-én együttállásban van a Nappal. dátumát, ezáltal utólagos korrekcióra sincs Továbbra is előretartó mozgást végez. lehetőség. Időközben a GCVS-be került

65 JELENSÉGNAPTÁR

a normál kitörések között eltelt átlagos változósok körében. Pedig nagyobb táv- idő is, amit (köszönhetően a csillag heves csővel teljes fénygörbéje végigkövethető, változásait övező jelentős amatőrcsillagász- míg gyakran 12 magnitúdót is meghala- figyelemnek is) immár pontosítva, 11,3 nap- dó kitörései, különösen szupermaximumai ban tudtak meghatározni. Mindazonáltal egészen kis távcsövekkel is jó eséllyel meg- az YZ Cnc, külföldi népszerűsége ellenére figyelhetőek. továbbra is meglehetősen alulészlelt a hazai Bagó Balázs

66 PROGRAMAJÁNLÓ

BEMUTATÓ ÉS KÖZÖSSÉGI CSILLAGVIZSGÁLÓK Kőszeg Város Oktató- és Bemutató Csillagvizsgálója Béri Balogh Ádám Általános Iskola Bajai Bemutató Csillagvizsgáló 9730 Kőszeg, Deák F. u. 6. 6500 Baja, Tóth Kálmán u. 19. www.gae.hu www.bajaobs.hu/bbcs Kövesligethy Radó Oktató és Bemutató Csillagvizsgáló Balaton Csillagvizsgáló 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. 8184 Balatonfűzfő, Sport Centrum www.gae.hu www.balatoncsillagvizsgalo.hu Kulin György Bemutató Csillagvizsgáló Bay Zoltán Csillagászati és Környezetvédelmi Oktatóközpont Könyves Kálmán Gimnázium 5700 Gyula, Városerdő 1043 Budapest, Tanoda tér 1. [email protected] kkgcsillagaszat.hu/ Canis Maior Csillagvizsgáló Nyíregyházi Főiskola Csillagvizsgálója 8800 Nagykanizsa, Zrínyi u. 18. 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B. www.nae.hu nyicse.uw.hu Canis Minor Csillagvizsgáló Pannon Csillagda 8866 Becsehely, Kis-hegy 8427 Bakonybél, Szt. Gellért tér 9. www.nae.hu www.csillagda.net Fényi Gyula Csillagvizsgáló Polaris Csillagvizsgáló Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium 1037 Budapest, Laborc u. 2/c. 3523 Miskolc, Fényi Gyula tér 10. polaris.mcse.hu users.atw.hu/fenyigyula/ Posztoczky Károly Bemutató Csillagvizsgáló és Múzeum Gaia Csillagda 2890 Tata, Eötvös u. 19. 3556 Kisgyőr, Szőlőkalja u. 8. www.titkom.hu/tataicsillagda.html ronaorzo.csillagpark.hu/ Pozsgai János Csillagvizsgáló Gedőcz-tetői Csillagvizsgáló Mikoviny Sámuel Általános Iskola 3100 Salgótarján, Gedőczi u. 36. 3742 Rudolftelep, József A. u. 43. www.csillagvizsgalo.starjan.hu/ Specula Gordon Hopkins Csillagvizsgáló Eszterházy Károly Főiskola Kossuth Zsuzsa Szakképző Iskola 3300 Eger, Eszterházy tér 2. 2370 Dabas, József A. u. 107. varazstorony.ektf.hu/ Győri Egyetemi Bemutató Csillagvizsgáló Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló Győr, Egyetem tér 1. K3 3534 Miskolc, Dorottya u. 1. gyor.mcse.hu csillagda.web44.net/ Hármashegyi Csillagda Szegedi Csillagvizsgáló Debrecen-Nagycsere, Természet Háza 6726 Szeged, Kertész utca zsuzsivasut.hu/termeszet-haza astro.u-szeged.hu/ Haynald Obszervatórium Tápiómenti Bemutató Csillagvizsgáló Szent István Gimnázium 2241 Sülysáp, Régi Úri út 6300 Kalocsa, Hunyadi J. u. 23–25. www.sacse.hu Hegyháti Csillagvizsgáló Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló 9915 Hegyhátsál, Fő u. 19. 8000 Székesfehérvár, Fürdősor 3. www.observatory.hu/ telapo.datatrans.hu/Telapo/index.htm Hortobágyi Csillagda TIT Tatabányai Csillagvizsgáló Fecskeház Erdei Iskola TISZK Péch Antal telephely 4071 Hortobágy-Máta 2800 Tatabánya, Széchenyi u. 20. goo.gl/xDTEq4 [email protected] Jászberényi Csillagvizsgáló TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló 5100 Jászberény, Bercsényi út 1. 5000 Szolnok, Jubileum tér 5. jaszkonyvtar.hu/csillagda/ www.tit-szolnok.hu Kecskeméti Főiskola Csillagvizsgálója Városi Csillagvizsgáló 6000 Kecskemét, Kaszap u. 6–14. 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 43. kefoportal.kefo.hu/csillagvizsgalo-2 www.csillagvizsgalo.eu Kiss György Csillagda Zselici Csillagpark 5931 Nagyszénás, Ságvári utca 26. 7477 Zselickisfalud, 064/2 hrsz. www.kgycsillagda.atw.hu/ zselicicsillagpark.hu

67 PROGRAMAJÁNLÓ

Helyi csoportjaink programjaiból Helyi csoportjaink aktuális programjai megta- lálhatók saját honlapjaikon is, a www.mcse.hu „Helyi csoportok” linkgyűjteményében. Baja: Összejövetelek szerdánként 17:30-tól a Tóth Kálmán u. 19. alatti bemutató csillag- vizsgálóban. Hegedüs Tibor +36-20-9370-042, [email protected]. Dunaújváros: Péntekenként 16:00–18:00 között összejövetelek a Munkás Művelődési Központban. Eger: Kéthetente szakköri foglalko- zás a Líceum Varázstornyában (Specula). Információk: eger.mcse.hu Esztergom: A Technika Házában minden szerdán 18 órakor találkoznak a tagok. Az MCSE közösségi csillagvizsgálója, a Győr: Péntekenként páros héten napnyug- Polaris változatos programokkal várja az tától bemutató a csillagvizsgálóban (Egyetem MCSE-tagokat és az érdeklődőket. Címünk: tér 1.). Budapest III., Laborc u. 2/c., http://polaris. Hajdúböszörmény: Minden hónap utolsó mcse.hu, tel: (1) 240-7708, 06-70-548-9124. péntekjén 19 órától találkozó a Sillye Gábor MCSE-tagok számára programjaink ingye- Művelődési Központban. nesek. Kaposvár: Minden hónap első péntek- Távcsöves bemutató minden kedden, jén 18 órakor találkozó a bányai Panoráma csütörtökön és szombaton 18:00–22:00-ig. A Panzióban. belépődíj felnőtteknek 1000 Ft, diákoknak, Kiskun Csoport: Az aktuális havi progra- pedagógusoknak és nyugdíjasoknak 600 Ft. mok a csoport honlapján: kiskun.mcse.hu, Csoportokat (min. 15, max. 30 fő) előzetes tel.: +36-30-248-8447 egyeztetés alapján fogadunk. Kunszentmárton: Összejövetelek minden Keddenként 18 órától MCSE-klub. Tag- hónap utolsó szombatján 15 órától a József felvétel, távcsöves tanácsadás, egyesületi Attila Könyvtárban (Kossuth L. u. 2.). programok megbeszélése. Miskolc: Összejövetelek péntekenként 19 Szerdánként 17 órától gyermekszakkör a órától a Dr. Szabó Gyula Csillagvizsgálóban. 8–12 éves korosztály számára. Paks: Összejövetel minden szerdán 18 órá- Csütörtökönként 18 órától ifjúsági szakkör tól az ESZI egyik osztálytermében, jó idő a 15–19 éves korosztály számára. esetén az udvaron távcsövezés. Észlelőszakkör és tükörcsiszoló kör min- Pécs: Minden hétfőn 18 órakor találkoznak den korosztály számára (részletes informá- a helyi MCSE-tagok a Zsolnay Kulturális ciók honlapunkon olvashatók). A szakköri Negyed planetáriumának előadótermében. foglalkozásokon való részvétel feltétele az Szeged: Felvilágosítás Orosz Tímeánál, MCSE-tagság. [email protected], www.facebook.com/ Folyamatos tagfelvétel! Az esti bemutatá- mcseszhcs sok alkalmával – telefonos egyeztetés után Tata: Foglalkozások péntekenként 18 órától napközben is – lehet intézni az MCSE-tag- a Posztoczky Károly Csillagvizsgálóban. ságot. Tápiómente: Kiss Szabolcs, e-mail: achil- MCSE Hírlevél: Programjainkról tájékoz- [email protected] tat hírlevelünk, melyre a www.mcse.hu jobb Zalaegerszeg: Felvilágosítás Csizmadia oldali sávjában található felületen lehet fel- Szilárdnál, tel.: +36-70-283-5752, e-mail: iratkozni. [email protected]

68 Mars-észlelések 2014-ben abcdefg A Lem. Ort. Lem. Scan.

CM=249 CM=234 CM=103 CM=299 CM=164 CM=20 CM=346 Ls=40 Ls=67 Ls=73 Ls=81 Ls=88 Ls=94 Ls=96 H hi jk lmn Ó Lem. Cecr. Lem. Ner.Scan. Ner. Lem. Chasm. Perm. N Lem.

CM=305 CM=202 CM=140 CM=36 CM=240 CM=74 CM=312 Ls=97 Ls=101 Ls=104 Ls=108 Ls=116 Ls=124 Ls=129 A opSPH P

E.M.

O.M. A CM=202 CM=299 CM=304 CM=303 Ls=101 Ls=81 Ls=97 Ls=113 S q rs t

Pa.M. Z As.M. O.M. As.M. O.M. ECB T Al.P. Syrtis kék R CM=82 CM=128 felh. CM=340 RGB CM=89 B Ls=91 Ls=126 Ls=102 Ls=111 O u vw xy F O CM=11 CM=25 CM=40 CM=200 CM=211 Ls=133 Ls=133 Ls=113 Ls=125 Ls=122 T zaaabac A holdsarló, a Vénusz és a Merkúr együttállása 2016. február 6-án hajnalban, Ó Csillik Bence felvételén. A fotó Szentendréről készült Nikon D3300 fényképezőgéppel, J Nikkor 18-105 mm-es objektívvel, 105 mm-es

CM=284 CM=344 CM=356 fókusszal, 4 s expozíciós idővel, ISO 100 Ls=102 Ls=135 Ls=134 W320 W190 érzékenység mellett A Holdfényes ködtenger a galyatetői kilátóból, 2015. december 26-án. Kuli Zoltán felvételén a holdfény által megvilágított Magas-Tátra is felfedez- hető (Nikon D5100, 18-55 mm-es objektív 20 mm-en, f/3,7, ISO 250, 30 s)