Neolog Es Status Quo Ante Ra
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. Frojimovics Kinga NEOLÓG (KONGRESSZUSI) ÉS STATUS QUO ANTE RABBIK HUNGARIA JUDAICA Szerkeszti Komoróczy Géza 19 Kinga Frojimovics Conservative Rabbis in Hungary from 1869 to the Present. Archontology (According to the Communities) In the Appendix: Judit Kónya Bibliography of the Conservative Rabbis Frojimovics Kinga NEOLÓG (KONGRESSZUSI) ÉS STATUS QUO ANTE RABBIK MAGYARORSZÁGON 1869-től napjainkig ARCHONTOLÓGIA (Az anyahitközségek rendjében) A FÜGGELÉKBEN: Kónya Judit A NEOLÓG (KONGRESSZUSI) RABBIK IRODALMI MUNKÁSSÁGA Budapest • MTA Judaisztikai Kutatóközpont • 2008 A kötetet szerkesztette Komoróczy Géza © MTA Judaisztikai Kutatóközpont, 2008 © Frojimovics Kinga, 2008 © Kónya Judit, 2008 Tartalom A SZERKESZTŐ MEGJEGYZÉSE 7 ELŐSZÓ 9 BEVEZETÉS • KONGRESSZUSI (NEOLÓG) ÉS STATUS QUO ANTE HITKÖZSÉGEK, VALAMINT RABBIJAIK I. A hitközségi szervezet kialakulása a magyarországi zsidóság három irányzatánál 11 II. A rabbik száma 15 III. „Aranygyapjas hódító járatra indulok…” Neológ és status quo ante rabbik mobilitása (Dokumentumokkal) 16 FELHASZNÁLT / HIVATKOZOTT FORRÁSOK 31 RÖVIDÍTÉSEK 34 NEOLÓG (KONGRESSZUSI) ÉS STATUS QUO ANTE RABBIK. ARCHONTOLÓGIA 35 FÜGGELÉK I. Neológ hitközségi rabbik Magyarországon napjainkban (2005–2006) 135 II. Kónya Judit, A neológ (kongresszusi) rabbik irodalmi munkássága 138 NÉVMUTATÓ 213 A jánosházai Chevra kadisa-könyv Gemilut haszádim lapjának héber feliratai 221 A szerkesztő megjegyzése 1994-ben, amikor a magyarországi zsidóság deportálásának 50. évfordulójára az MTA Ju- daisztikai Kutatócsoport megjelentette1 a magyarországi zsidó hitközségek 1944 áprilisi, a né- met hatóságok által elrendelt összeírásának a Magyar Zsidó Levéltárban őrzött, és korábban csak részlegesen feltárt2 anyagát, azt reméltük, és erre nézve magában a könyvben felhívást is tettünk közzé, hogy a következő években elvégezhető lesz ennek a páratlan és páratlanul ér- tékes anyagnak a sokoldalú történeti feldolgozása. Nem így történt; a történeti kutatásokat, úgy látszik, nem feltétlenül vonzzák a kitűzött feladatok. A nagyalakú, csaknem 900 oldalas kötet, amelyet annak idején – pénzeszközök híján – csak 300 példányban tudtunk kinyomtat- ni, mindenesetre, gyorsan elfogyott, azóta aránylag sokan hivatkoztak rá, használták, és per- sze, keresték is, érthető módon könyvritkasággá vált; utánnyomására, ha igény volna, a pénz most is hiányzik. A szerkesztő azonban mégis örömmel állapíthatja meg, hogy a dokumentum- anyagból nem lett meddőhányó, forrásértéke nem maradt kihasználatlanul. Négy komolyabb munkát kell regisztrálnunk, amely ehhez az anyaghoz kapcsolódott. Shlomo J. Spitzer, Die Rabbiner Ungarns, 1944 (Die orthodoxen Gemeinden)3 című könyve a Holocaust áldozatául esett orthodox rabbik életének és irodalmi működésének rövid áttekintését adta. Cvi Moskovits T"N Jesivák Magyarországon című könyve4 az 1944. évi összeírásban sorra vette azokat a hit- községeket, amelyekben jesivák működtek, és röviden ismertette ezek történetét, a jesiva-fők módszereit. Jehuda Don és Varga László módszertanilag is példás tanulmánya5 a hitközségek vagyonának elemzésével – egy közvetett forrásanyag közgazdasági–statisztikai kiaknázásával – új utat vágott a magyarországi gazdaságtörténet egyik ágában, és egyszersmind alapot kínált fel 1 Magyarországi zsidó hitközségek, 1944. április. A Magyar Zsidók Központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán. Közzéteszi Schweitzer József, I. rész: Adattár. Az eredeti kérdőívek és dokumentumok alapján sajtó alá rendezte Frojimovics Kinga (Hungaria Judaica, 6) (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1994), 889 old., két kötetben (A–B). 2 Landeszman György – Schweitzer József, “A magyar zsidóság a német megszállás és a deportáció kezdete közötti időszakban (1944. március 19 – 1944. május 15)”, Évkönyv, 1985–1991 (Budapest: Országos Rabbiképző Intézet, 1991), pp. 85–150. 3 Shlomo J. Spitzer, Die Rabbiner Ungarns, 1944 (Die orthodoxen Gemeinden). Orthodox rabbik Magyarországon, 1944. Unter Mitarbeit von Moshe A. Z. Künstlicher (Hungaria Judaica, 12) (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1999), 201 old. 4 Cvi Moskovits, Jesivák Magyarországon. Adalék a zsidó hitközségek 1944. áprilisi összeírásának történeti értékeléséhez (Hungaria Judaica, 15) (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1999), 55 old. 5 Jehuda Don – Varga László, “Reports to the Nazi Authorities as a Quantitatve Source of History”, in: Ladislau Gyé- mánt, Ed., Studia Judaica, VII (Cluj-Napoca: Babeş–Bolya University, 1998), pp. 71–88; magyarul: “Jelentések a náci hatóságoknak. A történelem kvantitativ forrásai”, in: Jehuda Don, A magyarországi zsidóság társadalom- és gazdaságtörténete a 19–20. században. Tanulmányok (Hungaria Judaica, 18) (Budapest: MTA Judaisztikai Kutató- központ – Élet és Irodalom, 2006), pp. 170–185. 7 ahhoz, hogy az 1938–1944-ben törvényi önkénnyel és erőszakosan megkárosított, vagyonától megfosztott zsidóság kárpótlása megtörténjék; nem ezen a tanulmányon múlott, hogy a kérdés mindmáig részben rendezetlen. Végül, Frojimovics Kinga jelen könyve a magyarországi neológ (kongresszusi) hitközségek rabbijainak életrajzi és működési adatait állította össze, szélesebb merítésben, az osztrák–magyar dualizmus korában, l867-től kezdődően, egészen napjainkig. Az általa archontológiának nevezett – de talán, mert éppen az 1868/69. évi Országos Érte- kezlet fosztotta meg a “kongresszusi” hitközségek rabbijait a vezető (gör. archón) szereptől, pontosabb kifejezéssel: proszópográfi ai (gör. proszópon, “személy”) – adattárat szerencsésen egészíti ki Kónya Judit leleményesen összeállított, terjedelmes, de bizonyára még így sem teljes bibliográfi ai gyűjtése a neológ rabbik – “doktor-rabbik” – nem pusztán a hitéletre szorítkozó irodalmi munkásságáról. Ezek a tanulmányok, ha az eredetileg kitűzött célpontra tekintünk, azt gondolom, mégiscsak elvégezték a másfél évtizede szükségesnek tartott munka egy részét. Az Adattár-nak bibliográfi ai értelemben ugyanaz lett a sorsa, mint oly sok könyvnek, amelyre a szerzők meggondolatlanul írták fel: I. kötet vagy I. rész, hogy azután a II. soha ne készüljön el: az 1944. évi Adattár I. részének sem lesz II. része. De az bizonyára remélhető, hogy az ott közölt gazdag anyag, más keretben, további kutatások tárgya vagy kiindulópontja lesz majd. K. G. Budapest, 2008. január 8 Előszó Tisztelettel ajánlom e könyvet dr. Schweitzer József ny. országos főrabbinak, az Országos Rabbiképző Intézet v. igazgatójának, aki ma a legjobban ismeri e hitközségek belső életét és rabbijaikat F. K . Jelen archontológia a neológ és status quo ante irányzathoz tartozó rabbik számbavételét céloz- za a magyarországi zsidó vallási irányzatok szétválását eredményező kongresszustól (hivatalos nevén: A magyar és erdélyi izraeliták egyetemes gyűlése, 1868/1869) napjainkig. Az orthodox rabbik egy részét Shlomo J. Spitzer dolgozta fel az MTA Judaisztikai Kutatócsoport kiadásában megjelent könyvében.1 E könyv, mint arra címe is utal, csupán azoknak az orthodox rabbiknak rövid életrajzát és könyveik bibliográfi áját tartalmazza, akik 1944-ben valamely magyarorszá- gi orthodox hitközség rabbijai voltak, és szerepelnek abban az országos összeírásban, melyet a német hatóságok rendelkezése nyomán a Magyar Zsidók Központi Tanácsa készített 1944 áprilisában. (A Magyar Zsidó Levéltárban őrzött összeírás 1994-ben, a magyarországi zsidók Holocaustjának 50. évfordulója alkalmából könyv formában is megjelent.2) Közelről sem adja tehát teljes listáját a magyarországi orthodox hitközségekben működő rabbiknak. E kötet ezzel szemben más logikát követ: hivatalos megalakulásuktól kezdve az úgynevezett anyahitközségek rendjén haladva azok rabbijait tartalmazza. Alapegysége tehát az anyahitközség, nem pedig az egyes rabbik. Ezért nem szerepel benne sem a rabbik életrajza, sem pedig műveik felsorolása. Az anyahitközségek feltérképezése terén azonban a teljesség igényével próbáltam meg eljárni, azaz minden olyan neológ és status quo ante anyahitközség szerepel a könyvben, amely a tár- gyalt időszakon belül valamikor Magyarországhoz tartozott és a felhasznált források bárme- lyikében anyahitközségként szerepel. Ehhez az elvhez olyan esetekben is ragaszkodtam, amikor egy-egy hitközség anyahitközségnek volt ugyan feltüntetve, mégsem találtam rabbi működé- sére utaló nyomokat. A könyv tehát még kiegészítésre szorul, erre minden használóját kérni és bátorítani szeretném. A források meglehetősen hiányos volta miatt néhány hitközség esetében csak a legritkább esetben tudtam a kongresszustól az adott hitközség működésének végéig vagy napjainkig a kronológiai folytonosságot helyreállítani. Nem tudtam minden egyes rabbi működésé- nek pontos évkörét sem megállapítani. Az is bizonyos, hogy nem is az összes, e korszakban rabbihivatalt betöltött / betöltő rabbi szerepel a könyvben. A mű ilyen értelemben is kiegé- szítésre szorul tehát. 1 Die Rabbiner Ungarns, 1944: Die orthodoxen Gemeinden – Orthodox rabbik Magyarországon, 1944. Unter Mitarbeit von Moshe A. Z. Künstlicher (Hungaria Judaica, 12) (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1999). 2 Magyarországi zsidó hitközségek, 1944. április. A Magyar Zsidók Központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán. Közzéteszi Schweitzer József. Sajtó alá rend. Frojimovics Kinga (Hungaria Judaica, 6) (Buda- pest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1994). 9 Mindezen korlátai mellett a kötet összesen 254 hitközségből mintegy 660 rabbi adatait tar- talmazza. A rabbik számának pontos