Győrffy Erzsébet KORAI ÓMAGYAR KORI FOLYÓVÍZNEVEK
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Gy ırffy Erzsébet KORAI ÓMAGYAR KORI FOLYÓVÍZNEVEK Gy ırffy Erzsébet Korai ómagyar kori folyóvíznevek Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University Press 2011 A Magyar Névarchívum Kiadványai 20. Szerkeszt ı: Hoffmann István A publikáció elkészítését a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007 számú projekt támogatta. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terven keresztül az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. A megjelenést támogatta továbbá az MTA DAB és „A tudományért a régióban” Alapítvány, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alap (62207 sz.). Készült a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén. Lektorálta: Maticsák Sándor © Gy ırffy Erzsébet, 2011 © Debreceni Egyetemi Kiadó, beleértve az egyetemi hálózaton belüli elektronikus terjesztés jogát, 2011 ISBN 978-963-318-122-5 Kiadja a Debreceni Egyetemi Kiadó, az 1975-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjeszt ık Egyesülésének a tagja. Felel ıs kiadó: Dr. Virágos Márta f ıigazgató Borítóterv: Varga József Készült a Debreceni Egyetem sokszorosító üzemében. Tartalom Bevezetés .................................................................................................... 7 I. A magyar víznévkutatás története ............................................................. 11 1. Adattárak ........................................................................................... 11 2. Etimológiai és névrendszertani kutatások ............................................. 13 3. A folyóvíznevek nyelvi és kronológiai rétegei ....................................... 22 4. Adattárak ........................................................................................... 24 II. A víznévkutatás elméleti kérdései ............................................................ 29 1. A folyóvizek nevei a helynévfajták rendszerében .................................. 29 2. A víznevek jelentéstani kérdései: a homonim nevek, a szakasznevek és a többnevűség ................................................................................. 32 2.1. Homonímia és poliszémia ............................................................ 33 2.2. Szinonímia és polinímia .............................................................. 37 III. A folyóvíznevek névrendszertani vizsgálata ............................................ 49 1. Szerkezeti elemzés .............................................................................. 50 1.1. A hely fajtáját megjelölő névrészek ............................................... 51 1.2. A víz valamely sajátosságát kifejező névrészek ............................. 51 1.2.1. A névrész kifejezi a víz valamely tulajdonságát .................... 51 1.2.2. A névrész kifejezi a víz viszonyát valamilyen külső dologhoz .................................................................... 57 1.2.3. A névrész kifejezi a víz valamely más helyhez való viszonyát ...................................................................... 63 1.3. Megnevező szerepű névrészek ...................................................... 69 1.4. Bizonytalan szemantikai tartalmú névrészek ................................. 76 1.5. Összegzés .................................................................................... 79 2. A korai ómagyar kori folyóvízneveket alkotó vízrajzi köznevek elemzése .............................................................................. 85 3. Keletkezéstörténeti elemzés ................................................................ 105 3.1. Szintagmatikus szerkesztéssel alkotott folyóvíznevek ................... 105 3.1.1. Jelöletlen szerkezetek ......................................................... 107 3.1.2. Jelölt szerkezetek ............................................................... 111 3.2. Morfematikus szerkesztéssel alkotott nevek ................................. 113 3.3. Jelentésbeli névalkotással keletkezett nevek .................................. 117 3.3.1. Jelentéshasadás .................................................................. 118 3.3.2. Metonímia ......................................................................... 120 3.3.3. Névköltöztetés ................................................................... 124 5 3.4. Szerkezeti változással alakult nevek ............................................ 124 3.4.1. Ellipszis és kiegészülés ....................................................... 125 3.4.2. Redukció és bővülés ............................................................ 129 3.4.3. Névelemcsere ...................................................................... 130 3.4.4. Deszemantizáció ................................................................. 131 3.5. Névátvételek ................................................................................ 132 3.6. Összegzés .................................................................................... 143 4. A folyóvíznevek kronológiai és területi állandósága ............................. 146 5. A folyóvíznévből származó helynévfajták ............................................ 153 5.1. Folyóvíznevekből keletkezett településnevek ................................. 155 5.2. Folyóvíznevekből keletkezett tájnevek ........................................... 164 5.3. Folyóvíznevekből keletkezett várnevek ......................................... 168 5.4. Folyóvíznevekből keletkezett hegynevek ....................................... 169 5.5. Folyóvíznevekből keletkezett egyéb helynévfajták ......................... 170 5.6. Összegzés .................................................................................... 171 6. A tó- és folyóvíznevek névrendszertani összehasonlítása ...................... 173 Irodalom ...................................................................................................... 179 Helynévmutató ............................................................................................ 193 Summary ..................................................................................................... 213 6 Bevezetés 1. „A víznevek fontossága rendkívül nagy” — írja KÁLMÁN BÉLA a több kiadást megélt, névtudományt népszer ősít ı munkájában a vízneveket bemutató fejezet nyitómondataként (1973: 129). Hogy ez a tömör megállapítás valóban megállja a helyét, nemcsak az ı fejezetnyi indoklása támaszthatja alá, hanem az a tény is, hogy a névtannal és nyelvtörténettel foglalkozó kutatók id ırıl id ıre szívesen fordulnak a víznevek tanulmányozása felé. Ennek egyrészt az lehet az oka, hogy nagyobb folyóink — s általában a na- gyobb, K ISS LAJOS szavaival élve a „nemzetközi tulajdonban” lév ı vizek (1994: 19) — nevei a helynevek legarchaikusabb rétegét képezik. Másrészt a változá- sokkal szemben is ez a névfajta t őnik a leginkább ellenállónak: ezek a nevek vannak talán a legkevésbé kitéve a kulturális–politikai–ideológiai hatásoknak, és nyelvi felépítésük tekintetében is nagyfokú állandóságot mutatnak. Ez a két té- nyez ı együtt eredményezi azt, hogy vízneveink a nyelvi változások „történeti dokumentációi”-nak tekinthet ık, azaz vizsgálatuk segítségével jól figyelemmel követhet ık azok a fonológiai és morfológiai változások, amelyek az oklevelek víznévi (és általában helynévi) anyaga által megismerhet ı nyelvemlékes korban mentek végbe. A vizet jelöl ı helyek magyar neveinek rögzítését els ısorban a birtokok hatá- rainak leírása hívta életre, de fontos szerepük volt a halászati jogok rögzítésében is; a folyók, patakok, tavak stb. megnevezésének szükségességét azonban legin- kább a közösség hétköznapjaiban betöltött szerepük indokolhatja: a víz egyszer- re szolgált például élelemforrásként és közlekedési lehet ıségként. K RISTÓ GYU- LA pedig a középkori magyarság tájszemléletér ıl írott monográfiájában a vízne- veknek a lokalizálásban játszott fontosságát emeli ki (2003). Ezt a térszervezési módot — vagyis azt a szemléletet, hogy els ısorban a vizek szolgálnak tájékozó- dási pontokként — a nomád kor hagyatékának mondja, ami szerinte az itatóhe- lyek fontosságával is összefüggésben lehet. A nagyobb vizek neveinek az általános nyelvtörténeti értéke mellett a Kárpát- medence kisebb, leggyakrabban magyar nevet visel ı vízneveinek a kutatása a magyar nyelv- és nyelvjárástörténet kevésbé kiaknázott területének számít, noha a jól lokalizálható víznevekben szerepl ı szavak a területi vizsgálatok számára megfelel ı alapot szolgáltathatnak (vö. B ENK İ 1982: 179, KÁLMÁN 1967: 348). Meg kell jegyeznünk ugyanakkor azt is, hogy az okleveleinkben található hely- nevek, s így természetesen a víznevek is esetenként a lejegyz ı nyelvi, nyelv- használati jellegzetességeit is magukon viselhetik (err ıl lásd b ıvebben HOFFMANN 2004). 7 A víznévkutatásnak ugyanakkor nem csupán a nyelv- és nyelvjárás-történeti vizsgálatokban van jelent ıs szerepe, hanem a vízneveknek az egész névrend- szerre gyakorolt hatása folytán az „önelv ő” névtudomány is fontos kutatási terü- letként tekint erre a helynévfajtára, „a lakosság életében legfontosabb szerepet játszó folyók, tavak stb. nevét ugyanis igen gyakran felhasználják más objektu- mok elnevezésére, önállóan és megkülönböztet ı elemként egyaránt” (BÍRÓ 1999: 36). 2. A hidronomasztika más diszciplínák segédtudományává is válhat. A víz- nevek elemzése alapja lehet például népesség- és településtörténeti kutatások- nak. MELICH JÁNOS nagyszabású, de mai tudásunk alapján több pontján is mó- dosításra szoruló munkájában más helynévtípusok tanúsága mellett a vízneveket (például Duna, Laborc, Temes, Krassó, Küküll