Társadalmi Helyzetfeltárás Dél-Hevesben
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
TÁRSADALMI HELYZETFELTÁRÁS DÉL-HEVESBEN Doktori (PhD) értekezés Bogárdi Tünde Gödöllő 2018 A doktori iskola megnevezése: Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola tudományága: regionális tudományok vezetője: Dr. habil. Hajdú Zoltán egyetemi tanár, MTA doktora Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet témavezető: Dr. Nagyné Dr. Molnár Melinda egyetemi docens, PhD. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet ....................................................... ........................................................ Az iskolavezető jóváhagyása A témavezető jóváhagyása 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés .............................................................................................................................................. 5 1.1 A téma aktualitása ....................................................................................................................... 5 1.2 Problémafelvetés ......................................................................................................................... 5 1.3 A doktori értekezés célja és kiinduló hipotézisei ........................................................................ 7 2. Szakirodalmi áttekintés ......................................................................................................................... 8 2.1. A hátrányos helyzetű társadalom .................................................................................................... 8 2.2. A hátrányos helyzetű térségek ...................................................................................................... 16 2.3 A dél-hevesi belső periféria helyzete, népesedési viszonyai ....................................................... 20 3. Anyag és módszer ............................................................................................................................... 26 3.1 Kutatási helyszínek kijelölése ................................................................................................... 26 3.2 Kutatási módszerek ................................................................................................................... 29 4. Kutatási eredmények .......................................................................................................................... 35 4.1 A mintahelyek fontosabb mutatói Heves megyei összevetésben .............................................. 35 4.2 Az első hipotézis vizsgálata ...................................................................................................... 43 4.2.1 A rurális gettóképződés .......................................................................................................... 44 4.2.2 Gettóképződés a mentális térben ............................................................................................ 48 4.2.3 A települési tér negatív megítélésének háttere ........................................................................ 51 4.2.4 Települési jövőkép .................................................................................................................. 59 4.3 A második hipotézis vizsgálata ................................................................................................. 61 4.3.1 Közlekedésföldrajzi helyzet .................................................................................................... 61 4.3.2 Térkapcsolatok .......................................................................................................................... 63 4.4 A harmadik hipotézis vizsgálata ................................................................................................ 68 4.4.1 Oktatási-nevelési kihívások .................................................................................................... 69 4.4.2 A szociális ellátórendszer kihívásai, kilátásai ......................................................................... 71 4.4.3 A védőnői szolgálat ................................................................................................................ 78 4.4.4 A humán ellátórendszer értékelése a kérdőíves felmérésben .................................................. 80 4.5 A negyedik hipotézis vizsgálata ................................................................................................ 82 4.5.1 A közfoglalkoztatás gyakorlata............................................................................................... 83 4.5.2 A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei ................................................................................... 86 4.6 Az ötödik hipotézis vizsgálata ................................................................................................... 88 4.6.1 Migrációs szándék a háztartásokban folytatott kérdőívek adatai szerint ................................ 89 3 4.6.2 Az átányi, kömlői és tiszanánai iskolák 7-8. osztályos tanulói körében végzett kérdőíves felmérés ................................................................................................................................... 90 4.6.3 A Dél-Hevesben élő és tanuló középiskolások perspektíváinak feltérképezése ..................... 98 4.7 Új és újszerű kutatási eredmények .......................................................................................... 105 5. Következtetések és javaslatok .......................................................................................................... 107 6. Összefoglalás .................................................................................................................................... 111 7. Summary ........................................................................................................................................... 114 Mellékletek ............................................................................................................................................... 117 M1. Irodalomjegyzék ......................................................................................................................... 117 M2. Lakossági kérdőív ...................................................................................................................... 125 M3. Általános iskolai kérdőív ........................................................................................................... 130 M4. Középiskolai kérdőív ................................................................................................................. 133 M5. Ábra- és táblázatjegyzék ........................................................................................................... 137 Köszönetnyilvánítás ................................................................................................................................. 140 4 1. Bevezetés 1.1 A téma aktualitása Hazánkban, és azon belül is főként a perifériális, félperifériális helyzetben lévő térségekben az elsorvadás nem az elmúlt évtizedek folyománya. A közel 40 évnyi államszocializmus vidék- ellenes politikája, a falvak hagyományos agrártársadalmát lefejező téeszesítés, illetve az urbanizációs folyamatok hatalmas károkat okoztak. A helyzetet tovább rontotta, hogy a rendszerváltozáskor megszűnt a munkahelyek körülbelül harmada. Ennek következtében rendkívüli mértékben fokozódott a korábban hivatalosan nem is létező munkanélküliség. Bár a hanyatlás nyilván nem általánosítható, hiszen vannak jól prosperáló vidéki térségek is – a kilátástalanság, jövőkép-nélküliség eluralkodása a falvaink jelentős hányadát jellemzi. Számos település esetében csak azért nem mondhatjuk, hogy az elnéptelenedés, kihalás lesz a falu sorsa, mert az ottani nyomor újratermeli önmagát. Mindez az Észak-Magyarország tervezési-statisztikai régióban elhelyezkedő, de emellett egy speciális marginális alföldi térségnek is tekinthető dél-hevesi belső perifériát is jellemzi. Ha a hanyatlást demográfiai oldalról vizsgáljuk, a dél-hevesi térség falvainak többsége az 1930-as, 1940-es években érte el a demográfiai csúcsot. Az akkori népesség közel 30%-a „tűnt el” azóta. „Hálás és háládatlan feladat Magyarországon a falusi problémák vizsgálata.” – írta Enyedi (1980, 7) több mint három és fél évtizeddel ezelőtt. Bár léteznek jól prosperáló falvak, vidéki térségek, úgy vélem, kiemelten fontos foglalkozni azon térségekkel és az ott élő emberekkel, ahol nem ez a jellemző. Ezeken a helyeken „a magyar vidék lassan két évtizede folyamatosan halad lefelé egy olyan lejtőn, amely már napjainkban is kaotikus állapotokat idéz elő”. (Szretykó 2008, 7) Ez önmagában is magyarázza a téma fontosságát. Ráadásul ma már az is bizonyos, hogy „a magyar vidék felemelkedése nélkül az ország a gazdasági- és szociális válságból nem talál kiutat magának” (Szretykó 2008, 11), azaz a kérdéses téma kutatása, a lecsúszottság értelmezése és orvoslása nem csupán a konkrét válságos állapotú helyszínek továbbfejlesztésének érdekében fontos, hanem összességében a kiegyenlített területi fejlődés jegyében az ország egésze érdekében is. 1.2 Problémafelvetés A dél-hevesi belső periféria a belső perifériák azon csoportjába tartozik, mely kialakulásának legfőbb oka, hogy a közigazgatási és a tájhatár nem esik egybe. Dél-Heves, a Közép-Tisza- vidéken és egyúttal az Észak-Magyarország tervezési-statisztikai régióban helyezkedik el, mégis egy speciális marginális alföldi térségnek tekinthető. Dél-Heves fogalma fedésben van a Hevesi járással, ennek a térségnek