Szolnok Az Árpád-Korban: Tények És Eredmények
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Archaeologia - Altum Castrum Online A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Kertész Róbert SZOLNOK AZ ÁRPÁD-KORBAN: TÉNYEK ÉS EREDMÉNYEK 2014 Archaeologia - Altum Castrum Online Szolnok kora középkorának vizsgálata nem kori település pontos kiterjedésének, beépített- tartozik a város történetének legpreferáltabb ségének, szerkezetének, valamint a lakóházak korszakai közé, ami egyben magyarázatot ad mellett a jelentősebb világi, illetőleg egyházi arra is, hogy településtopográfiájáról ismerete- épületek helyének meghatározására. Az utóbbi- ink jelenleg meglehetősen hézagosak, és ebből ak közül feltétlen figyelmet kell fordítani a 11. fakadóan sok a bizonytalanság.1 Mi sem bizo- századi és a késő középkori templomokra, mert nyítja ezt szemléletesebben annál, mint Ka- ezekre vonatkozóan – mint lentebb látni fogjuk posvári Gyulának a megyeszékhely régmúltját – csak találgatások láttak napvilágot. Napjain- két részletben feldolgozó, alapvető jelentősé- kig nem eldöntött, hogy Szolnoknak hány egy- gű, 1983-ban és 1990-ben közzétett munkája,2 háza lehetett és azok pontosan hol találhatók. amelyben a szerző mindössze egyetlen oldalt A probléma nagyságrendjére rávilágít, hogy a szentelt a szóban forgó időszak bemutatására.3 középkori és kora újkori temetők kutatása még Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezen átte- meg sem kezdődött. kintés szűkre szabott terjedelmében kétségkívül oroszlán része lehetett Selmeczi László 1975- Szolnok és a vár megyéjének ben megjelent kitűnő tanulmányának, amely kialakulása hosszú évtizedekre kimerítette a dimenziókat.4 A Tisza és a Zagyva által egykor teljesen Több mint három évtizednek kellett eltelnie ah- körülölelt szolnoki vársziget területét már az hoz, hogy komplex kutatások eredményeként államalapítást megelőzően megszállták a hon- végre napvilágot lássanak az első új szemléletet foglaló magyarok, miként ezt az erődítmény tükröző értékelések.5 alatti Tisza parton felszínre került szórvány- Megállapítható mindazonáltal, hogy csupán leletek: aranyozott ezüst övveretek, valamint a történet elején tartunk, és hosszú út áll előt- rozettás lószerszámdíszek minden kétséget ki- tünk. Megoldásra váró feladat maradt bőven, záróan bizonyítják.6 A letelepedés módjáról, az az eddig elért eredmények pedig majdhogynem esetlegesen itt talált népességről és harcokról előzeteseknek tekinthetőek, amelyek számot- azonban nem rendelkezünk közvetlen informá- tevő része az elkövetkező kutatások fényében cióval, hiszen a „néhai jó emlékű, dicsőséges” vélhetően módosulni fog. Lényeges változás ab- Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymus- ban az esetben prognosztizálható, amennyiben nak a munkája, a Gesta Hungarorum7 hallgat a hatályos örökségvédelmi törvénynek végre településünkről. Mi több, a 11. századi ispánsá- érvényt szerezve, a városi régészet megteremté- gi- és megyeközpont holléte, továbbá Szolnok sével összhangban az előttünk álló években, év- megye kialakulása is a közelmúltig parázs viták tizedekben sor keríthető az ispáni vár sáncainak kereszttüzében állt, amely a rendelkezésre álló beazonosítására, az Árpád-kori és késő közép- írott források csekély számának, terjedelmének, valamint az egyes kifejezések gyakran helyte- 1 E tanulmányt Buzás Gergely régész, igazgató len értelmezésének, illetőleg a régészeti kutatá- (Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma, Visegrád) lektorálta. Hasznos tanácsait, észrevételeit, ba- sok hiányának rovására írható. A könyvtárnyira ráti segítségét ezúton is köszönöm. Köszönettel tartozom duzzadt szakirodalom ismertetésétől terjedelmi még egyetemi éveim kiváló tanárának, Makk Ferenc tör- okok miatt eltekintve, az utóbbi negyed század- ténészprofesszornak (Szegedi Tudományegyetem, Sze- ban két, markánsan szembenálló teória kristá- ged), aki időt szakított a kézirat egyes részletkérdéseinek lyosodott ki. megvitatására és az írott források elmélyültebb vizsgála- tára inspirált. A Kristó Gyula által felvázoltak szerint a település, illetőleg a megye (comitatus, pro- 2 Kaposvári 1983.; Kaposvári 1990. A két tanulmány legújabb kiadására lásd: Kaposvári 1996a, 101–268. vincia, districtus) névadója az első ispán volt. Szolnok (Zounuk, Zonuc) comes a várát a Tisza 3 Kaposvári 1983, 161. 4 Selmeczi 1975. 5 Kertész et al. 2007a, 36–40.; Kertész – Bana 2010, 6 Kaposvári 1983, 161. 202. 3. jegyzet, 42. kép; Ka- 68–72.; Kertész 2010.; Kertész – Korpás 2013, 394–399.; posvári 1988, 10. Kertész 2014. 7 SRH. 2 Archaeologia - Altum Castrum Online jobb partján, a Zagyva tiszai torkolatánál épít- megye tehát éppen keletről nyugat felé szer- tette fel az 1030–1040-es években és 1046-ban veződött volna meg. Mivel ehhez a Tisza-parti vesztette életét a Vata-féle felkelés során. A vár- erődítmény léte nem illeszkedett, az alábbi, ab- ispánság tehát nem Szent István kori, hanem in- szurd javaslattal élt: „a történeti és a régészeti kább Péter király uralkodása alatt keletkezett. A irodalomból törölni kell a szolnoki kora Árpád- Váradi Regestrum a 13. század elején az ispán/ kori földvárra vonatkozó teóriákat, az 1879. évi várispán mellett a várszerkezet további tisztség- árvíz nem semmisíthette meg azt, ami sohasem viselői közül az udvarispánra (curialis comes), létezett!”9 Igen közel áll ehhez Polgár Zoltán hadnagyra (dux exercitus, maior exercitus) és a állásfoglalása, aki Szolnok első említése kap- király szolnoki billogosára (bilotus) szolgáltat csán ugyan hivatkozott az I. Géza király alapí- adatokat. A várelemek közül a várjobbágyok, totta garamszentbenedeki bencés apátság 1075. várhospesek, várnépek (castrenses, cives), to- évi oklevelére. Szerinte azonban „az okleveles vábbá a kenyérsütők (pistores castri) fordul- adatok […] nem igazítanak el a szolnoki vár nak elő a kútfőkben. Szolnok várának megyéje ügyében, hisz a település említéseiből nem de- kezdetben csupán az erősség környezetére, a rül ki egyértelműen egy Árpád-kori vár léte (in Tisza mindkét partjára korlátozódott. A későb- via Zounuk, civibus Zounuk, villa urbanorum biek során a Tisza-vidéktől a Keleti-Kárpátokig Zounuk, juxta Zounuk).”10 „Névadója talán az húzódó, nagy kiterjedésű igazgatási egység lét- 1046-os pogánylázadás során megölt Zonuk is- rejöttére a várelemek (cives) keleti expanziója pán volt.”11 Emellett Polgár a cikkében ismer- következtében került sor, akik útjuk során gyér tette azt a „hagyományos régi felfogást”, amely számban földeket, birtokokat szereztek, ame- a megye megszervezését a sószállítás útvona- lyek Szolnokvár ingatlanai lettek. A 12. század lának biztosításában látta, az észak-erdélyi bá- folyamán Szolnok megyévé alakult két tömb: nyák és Tisza-parti elosztóhely, Szolnok között, a Tisza menti és az erdélyi azonban soha nem majd megemlítette Kristó Gyula és Német Pé- alkothatott összefüggő láncolatot, mivel az egy- ter téziseit is.12 Részben ide tartozhat még Bagi mással határos Bihar és Szabolcs megye akkor Gábor azon véleménye, mely szerint „az ada- már létezett. Ez a különállás abban is kifejezés- tok nem zárják ki az ispánsági vár meglétét, bár re jutott, hogy az előbbi a váci egyházmegye a kérdést végérvényesen csak alapos régészeti – amelynek szolnoki főesperessége 1279 óta kutatások alapján lehet eldönteni. Ugyancsak adatolható –, az utóbbi az erdélyi püspökség fontos probléma, hogy hány Szolnok nevű vár fennhatósága alá tartozott (ennek szolnoki fő- létezett e korban a Kárpát-medencében, kell-e esperessége 1214 óta szerepel a forrásokban). Erdélyben is számolnunk eggyel.”13 A szolnoki ispán és az erdélyi vajda méltósá- Szerencsére még az „alapos régészeti kutatá- ga 1263–1441 között egybekapcsolódott. Az sok” megkezdése előtt sikerült feltárni az igaz- eredetileg egységes irányítás alatt álló megye ságot, amelynek egy része már évekkel Bagi a 14–15. század fordulóján kétfelé bomlott: a Gábor tanulmányának megjelenése előtt napvi- nyugati Külső-, míg a keleti Belső-Szolnokra. lágot látott. Németh Péter elképzelését elsőként A 15. században a keleti rész még tovább osztó- Bóna István vette górcső alá, ám meggyőző, té- dott Közép- és Belső-Szolnokra.8 nyeken alapuló kritikájából a Polgár Zoltán és a A fentitől homlokegyenest eltérő koncepciót Bagi Gábor által felvetett kifogásokra egyaránt képviselő Németh Péter a megyeközpontot az választ kaphatunk. A neves régészprofesszor Erdélyben található, Szamos-parti Dés várába többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a helyezte, és úgy vélte, hogy az innen Kozárvárra „névadó Szónok ispánt megbízható 11. századi került át, majd a tatárjárás után a „jobban véd- forrásra visszavezethetően ismerjük, 1046 szep- hető” Bálványosvárra. A megye első ispánjá- 9 Németh 1995. nak helynévi emlékét a később Közép-Szolnok megye területére eső Zálnok település őrzi. A 10 Polgár 1996, 105. 11 Polgár 1996, 81. 8 Kristó 1988, 434–440. 486–487. 514–515.; Kristó: 12 Polgár 1996, 81–82. in: KMTL. 655. 13 Bagi 2000, 11. 3 Archaeologia - Altum Castrum Online temberében a Kelen-révnél egy csónakban ő is tően Németh Péter hipotézise kártyavárként életét vesztette, – a nominativusban álló sze- omlott össze. Mindezek tükrében továbbra is mélynév mindig a várak első ispánjára utal, lásd Kristó Gyula átfogó modellje tekinthető kiindu- Pozsony, Győr, Bars, Hont, Borsod, Szabolcs, lópontnak, annak ellenére, hogy néhány részlet- Bihar, Zaránd, Torda, Hunyad, Doboka, Bács, kérdésről komoly szakmai polémia bontakozott Csanád.” Ezen kívül kitért arra, hogy az erdé- ki.17 Összegezve az eddigieket megállapítható lyi Belső-Szolnokban nincs Szolnok helynév, tehát, hogy a garamszentbenedeki alapító- és vagy például ha az 1075.