Irodalmi Évfordulók
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
IRODALMI ÉVFORDULÓK DECEMBER 1. Hőgyészi Döbrentei Gábor (Somlószőlős, 1785. december 1. – Buda, 1851. március 28.) költő, királyi tanácsos, az MTA tagja, a történelem szó megalkotója. Álnevei Pártfalvy Márk, Szentkuti Sándor és Remény Andor (a szépirodalmi lapokban.) Tanulmányait Pápán kezdte és ott végezte a Donatust. A grammatikai osztályra Sopronba ment, ahol 1805-ig maradt. Itt Baróti Szabó Dávid és Ányos munkáinak hatása alatt a költészet iránti szeretet korán ébredt fel lelkében. Tagja lett a tanulók közt már ekkor fennálló magyar egyesületnek, melynek előbb könyvtárnokává, majd titoknokává választották. Az egyesület elhatározta jelesebb dolgozatainak kiadását, amely A soproni magyar társaság zsengéi (Sopron, 1804) cím alatt jelent meg és ebben kerültek nyilvánosság elé Döbrentey első versei is. Nagy befolyással volt művelődésére a Kis János és Kazinczy Ferenc között folyt levelezés is. Pesten telepedett le, ahol minden idejét az irodalomnak szentelte. Mivel fontosnak tartotta a színházügyet, igyekezett előmozdítani színdarabok fordításával és átdolgozásával. 1828-ban a felállítandó magyar akadémia rendszabásait átdolgozó országos küldöttség tagja és jegyzője volt; 1830-ban az igazgatóságnak, a társaságot megalakító gyűlésében, tollvivőjévé, az akadémia filozófiai osztályában helybeli első rendes taggá, majd 1831. február 20-án akadémiai titoknokká választották meg. Az akadémiánál nyert kitüntetései miatt Kazinczy, aki szintén vágyott az akadémiai titoknokságra, elidegenedett tőle és az eddigi szoros barátság közöttük végleg megszűnt. Munkái 1. A szerelem kellemei. Hat dalokban. Tiszt. Bilnitza Pál úrnak, a pozsonyi ev. főoskolák professzorának, Kaizer Jetta kisasszonynyal való öszvekelésekor. Sopron, 1804. 2. A soproni társaság búcsúszavai, Halasy Mihály professzor úrtól, szintén a társaság itélő-társától máj. 21. 1805. U. ott. (Költemény.) 3. Gyászoló érzések méltgs gróf Bossányi Juliánna asszonyságnak, néh. Tolnai gróf Festetits Pál özvegyének utolsó halotti tiszteltet tételekor ápr. 18. 1805. U. ott. 4. Köszönet Nagy István úrhoz, a Dunáninnen való ev. gyülekezetek szuperintendenséhez, midőn a sopronyi főoskolákat meglátogatni méltóztatott volna, júl. 1805. a magyar társaság és tanuló ifjúság nevében. U. ott. (Költemény.) 5. Planum egy tökéletes magyar bibliografia és szókönyv iránt. Pest, 1814. 6. Döbrentei Gábor külföldi színjátékai. Bécs, 1821–22. Két kötet. (I. Német játékszin: Vétek súlya, szomj. 4 felv. Müllner élete és munkái. Emlékeztetés magyar játékszineinkre és szinjátszóinkra nézve. A német szinjátszás rövid előadása. Német színjátszók és szinjátszónék; előadták Miskolczon 1833. márcz. 28. II. Franczia játékszin: A fösvény, vígj. 5 felv. Moličretől. Moličre élete és munkái. Franczia vigjáték költők. Rövid előadása a franczia játékszin származásának. Franczia szinjátszók és szinjátszónék.) 7. Charaktert festő s elmés mulatságos anekdoták. Pest, 1827. (2. kiadás. U. ott, 1839.) 8. Yorick és Eliza levelei, angolból. U. ott, 1828. 9. Pali és Minka olvasni tanul. Betűk ismeretére és olvasására tanító abéczés könyv 38 képpel. U. ott, 1829. 10. A kis Gyula könyve, vagy fiú- és leánygyermekek számára irt elbeszélések. U. ott, 1829. (2. bőv. kiadás 1845. 3. k. 1858. 4. k. 1861. U. ott.) 11. Shakespeare remekei. I. kötet. Macbeth, szomj. 5 felv. angolból, mai előadhatáshoz alkalmaztatva. U. ott, 1830. (Magyarázó toldalékkal. Előadták Budán, 1834. jún. 17.) 12. Magyar ábécze, s olvasásban gyakorlás végett előleges oktatás. U. ott, 1834. 13. Terve a nagy magyar szótár belső elrendelésének, Buda, 1834. 14. Virág Benedek emléke készen áll Budán, Ferenczy műtermében 1834. nov. óta. Buda, máj. 20. 1835. 15. Huszárdalok. U. ott, 1847. (2. kiadás, Magyarország önkénytesei számára irtakkal. U. ott, 1848.) 16. V. Ferdinándhoz. Budán, május 21. 1848. Ára egy kongó garas. (Költemény.) Levelei D. és Kölcsey leveleikből 1813–1817. (Élet és Literatura 1827.) A Digitális Klasszika oldalán D. levelezése Kazinczy Ferenczczel, 1822–30. (Uj M. Muzeum 1856. I.), Frankenburghoz, 1844. nov. 7. (Főv. Lapok 1866. 132. sz.) b. Wesselényi Miklóshoz, Kolozsvár, 1813. febr. 22. M.-Vásárhely, Judit napján, jún. 11. 1818. M.-Németi 1819. márcz. 21., Budap 1825. nov. 10., Buda 1825. nov. 13., 1828. ápr. 8. és szept. 15. Cserey Helena, özv. b. Wesselényi Miklósnéhoz, Kolozsvár, 1815. jan. 25. (Tört. Lapok 1874–76.) Kisfaludy Sándorhoz, Buda, 1828. jún. 30. (M. és a Nagyvilág 1880. 30. sz.) levelezése Kozma Gergelylyel, 1809–1817. (Figyelő II. 1877.) Berzsenyihez 1842. jún. 2. (U. ott, XIX. B. utolsó éveiben csak D.-vel levelezett egyedül.), *Burczy Emilhez, verses levele, Kolozsvár, 1817. ápr. 2. (U. ott, XXIV.), gr. Wesselényi Miklóshoz, Buda, 1827. decz. 1., 1828. aug. 24. (a kolozsvári Hölgyfutár 1877. 12. sz.) Nagy Jánoshoz, Buda, 1844. őszelő 11. (Zala, 1888. 49. sz.) Szerkesztette az Erdélyi Múzeumot 1814-től 1818-ig, Kolozsvárt és Pesten; a Pesti lóversenykönyvet 1828-ról és 1829-ről (Széchenyi István gróffal.), az 1830-kit (Andrássy György gróffal), a Magyar Tudományos Akadémia Évkönyveit (I. II. Pest, 1833. és 1835. sok becses irodalomtörténeti adatokkal), a Régi Magyar Nyelvemlékeket (I–III. és a IV. kötet első osztályát, Buda, 1838., 1840., 1842. és 1846). Ezek mellett gyűjtött XVII. századbeli magyar leveleket, melyeknek nyomatását is megindította, de 1848-ban fennakadván, halála után az akadémia számára vétettek meg. Kiadta gróf Teleki Ferenc verseit s néhány leveleiből töredékeket (Buda, 1834.), Berzsenyi Dániel összes műveit (Buda, 1842. 4-rét és u. akkor három 8-rét kötetben, életrajzzal, bevezetéssel, jegyzetekkel és Berzsenyivel folyt levelezésével.) Kéziratai Mindennap, magának gyűjtögette Döbrentei Gábor Vittenbergában 1806. (napló ápr. 12-től május 13-áig 4-rét 20 lap, birtokomban van, de folytatása hiányzik). Naplója (mely igen érdekes adalékokat tartalmaz az erdélyi közélet 1807–1819-ki történetéhez) a Gyulay Lajos gróf hagyatékával Kuun Géza gróf birtokába jutott; a Magyar Tudományos Akadémia alapszabályainak első tervezete és Döbrenteihez írt 523 levél a Magyar Tudományos Akadémia birtokában; levele Révayhoz Soprony, 1804. febr. 11. a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában. A Döbrentei-kódex, melyet ő fedezett föl, egyik legbecsesebb nyelvemlékünk; Halabori Bertalan pap írta 1508-ban, a Zsoltárokat, Énekek énekét, Jób könyvét, az Evangéliumokat és Episztolákat foglalja magában, a gyulafehérvári püspöki könyvtárba került; kiadta a Nyelvemléktár XII. kötetében (Bpest, 1884.) Volf György magyarázó előszóval. Arcképe Barabástól 1844., kőrajz Höfelich J. által nyomtatva, névaláirásával (az Életképek mellett); olajfestésű arcképe a Magyar Tudományos Akadémia képestermében. Versei Iskolai kisérletein kivül egy verse jelent meg a Ragályi Segítőjében (1806.), 1808-ban Osszián Lórai csatáját fordította, megkezdte Feliciánját, (mely utóbb Klára Visegrádon c. alatt el is készült) és írt egy elégiai költeményt gr. Gyulaynéhoz, Macbetet fordította, Zsebkönyvet, majd Kazinczy tanácsára, irodalmi lapot tervezett. Az 1814-ben megindított Erdélyi Muzeum I. kötete Kolozsvárt nyomatott 500 példányban; de mivel ezek elkeltek, a kiadvány 2. kiadása és a többi kötetek Pesten jelentek meg. E folyóiratban költeményein kívül következő cikkei vannak: 1. Előbeszéd, Barcsay Ábrahám, Báró Alvinczy József élete, Eredetiség és jutalomtétel, 2. Az Erdélyi Muzeum megindulhatása, Gróf Batthyiáni Ignácz élete, Száz József emléke, A hexameterrel élés kezdete a régi s uj nemzetek között, 3. A német próza történetei, Magyar literaturát illető jegyzések, Észrevételek az életirás theoriájáról, Vadak énekei, Felszólítás az erdélyi professorokhoz, Erdély földleirása készítése végett, 4. Előbeszéd, Az anyai nyelven irás szükséges voltának megbizonyítása, Florian franczia költő élete, 5. A franczia nyelv kimivelése történetei, s prozaikusi munkáinak megvizsgálása, A benczenczi filagoria Kinizsi emlékére, 6. Egyiptomiak, perzsák, görögök és rómaiak nevelése módja c. cikkhez némely megjegyzések, Dicsérő beszéd Mark Aurelről, Erkölcsi elmélkedések, A társalkodásról, Haller László gróf, a Telemak fordítója, Thomas élete, 7. Ajánló levél, Boileau Despreaux élete s Poetikája, Hirek Bod Péter felől, Sterne Lőrincz élete, 8. A míveltség becse s a haza szeretetének nemes volta, Hell Maximilián élete, Kupeczky János, Mozart élete, Pestalozzi Henrik élete és munkái, 9. A német dráma történetei. A német játékszin eredete s történetei általjában véve Vigjáték, Szomorújáték, A kritikáról, A wesztmünszteri apáturság temploma s nehány benne levő emlékkövek Londonban, Halottak beszélgetése (a rossz fordítók, izetlenség s nyelvócsárlók ellen) Szentkúty Sándor álnévvel, 10. Gróf Teleky József élete, Mint kellene lenni a játékszinnek, s észrevételek a szomorújáték theoriája körül, Játékszineink mostani állapotja. Költeményeit hozták a Szépliteraturai Ajándék (1821–22), Aurora (1822. A kenyérmezei diadal, öt énekben és egy utóénekkel, 1823. Nándorfejérvár 1826), Hebe (1823. Klára Visegrádon, elbeszélés, 1826.), Koszorú (1828.), Honművész (1835. 1838. 1841.), Budapesti Árvizkönyv (I. V.), Aradi Vészlapok (1844.); hátrahagyott versei Kisfaludy Sándorhoz (A neszerző Amor 1806. és Himfy hajléka 1806), a Győri Közlönyben (1886. 27. sz.) jelentek meg. Értekezései: Nyelv csinosságára való ügyelet (Tud. Gyűjt. 1821. XII.), Balassa Bálint XVI. századbeli költőnk négy éneke (Széplit. ajánd. 1821.), Halottak beszélgetése a némettel elegy társalgási magyar nyelv kigunyolására (Kedveskedő 1824. I. 39. sz.), A tudós társalkodási körökben (Tud. Gyűjt. 1822. II.), A magyar irás mostani állapotjáról