A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 15. (Veszprém, 1980)
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Veszprém megye és a Szövetséges Hatalmak stratégiai légitámadásai a második világháborúban VERESS D. CSABA A második világháború után - 1946-ban - kiadott szülni a polgári légoltalomra, valamint a katonai lég statisztikai adatok szerint 1944-45-ben Veszprém vá védelemre és a saját légierő kiépítésére. Négy hónap rosát 86 légitámadás érte, amelyek során életét vesz pal a Hitler-Horthy találkozó után, 1936. december tette mintegy 250 polgári személy és ismeretlen szá 24-én már konkrét formában vetődtek fel egy a Kis- mú katona, s a lakóházak 75,5%-a sérült meg. antanttal kapcsolatos háború problémái. Az említett Pápa városát ért légitámadások alkalmával meghalt napon az Országos Frontharcos Szövetség Veszprémi mintegy 115 polgári személy és ismeretlen számú ka Főcsoportjának rendezésében — a veszprémi Petőfi tona, s a lakóházak 49,6%-a rongálódott meg. Várpa Színházban — Nyiri László ny. vezérkari ezredes elő lotán a légitámadások során mintegy 80 polgári sze adást tartott, amelyben kifejtette, hogy Magyarország mély lelte halálát és a lakóházak 71,3%-a szenvedett helyzete az ellenséges légitámadások tekintetében károkat. igen súlyos. A Kis-antant államok közül Csehszlovákia A (történelmi) Veszprém megyének 205 lakott erős és ütőképes légierővel rendelkezik, kimondottan helységéből 92 szenvedett el egy vagy több légitá támadó jelleggel, ezt követi Jugoszlávia és bizonyos madást, s a légitámadások, harci cselekmények követ mértékig elmaradva Románia. A Kis-antant összesen keztében a (történelmi) Veszprém megyében 2050 mintegy 3—4000 repülőgéppel rendelkezik. Mivel polgári személy vesztette életét, s az összes lakóházak Magyarország K-Ny-i irányban két óra alatt, É-D-i 25,2%-a pusztult el vagy sérült meg különböző mér irányban egy óra alatt átrepülhető, városaink, ipari tékben.1 gócpontjaink egy hadüzenet után percekkel megtá madhatók. Ezért kötelességünk a passzív polgári légol talom és az aktív katonai légvédelem hathatós meg 1. 3 szervezése. A polgári légoltalom és a katonai légvédelem kiépíté 1937. márciusától - a légoltalomról kiadott 1935. se, valamint a magyar katonai repülés Veszprém me júl. 20-i XII. törvénycikkre hivatkozva - megkezdték gyében 1937-től 1941 júniusáig, Magyarországnak a a légitámadásoktól veszélyeztetett városok polgári lég második világháborúba való belépéséig. oltalmának kiépítését. Március 30-án a veszprémi pol gármesteri hivatal utasította a Városi Mérnöki Hiva Az 1936. augusztus 22-én Berchtesgadenben lezaj talt, hogy a városi tűzoltóparancsnokság kérésére ké lott német—magyar kormányszintű tárgyalások - szítsen költségvetést a városban építendő légoltalmi Hitler és Horthy között - döntő jelentőségűek voltak víztároló medencék és vízcsapok készítésére. Április a következő évek magyar külpolitikai irányvonalára. 25-én a város légoltalmi bizottsága - vezetője dr. Te Horthy Miklós, Magyarország kormányzója 17 oldalas kerés Lajos h. polgármester - közölte, hogy a Veszp memorandumban foglalta össze Magyarország és a rém Vármegye с hetilap ezentúl külön rovatot nyit a Kis-antant államok között - a trianoni békekötés óta légoltalom kérdéseiről. Május 2-től kezdve az említett - fennálló feszültség megoldásának tervezetét. újság folyamatosan közölte Molnár László városi Horthy véleménye szerint ez a feszültség csak katonai tűzoltóparancsnok tájékoztató cikksorozatát, amelyet eszközökkel volt megoldható. Álláspontja szerint el ezzel a mondattal nyitott meg: „Új veszély előtt ál sőnek Csehszlovákia ellen kell preventív háborút indí lunk, tehát védekezzünk! A légitámadások elleni lég tani, s csak ezután kerülhet terítékre a Jugoszláviával oltalom a polgári lakosság szempontjából: önvéde és Romániával fennálló ellentétek katonai megol lem!" Egyúttal elrendelte - december 31 -i határidő dása.2 vel - a padlások lomtalanítását a tűzveszély megelő A magyar politikai-katonai vezetés a feszültség meg zésére. Ugyanakkor a lap felhívta a figyelmet a — Ma oldását egyértelműen csak erőszakos, fegyveres for gyar Légoltalmi liga által - a budapesti Nemzetközi mában látta megoldhatónak, de ehhez Németország Vásáron rendezett légoltalmi kiállításra és filmvetí diplomáciai-katonai segítsége volt létfontosságú. Egy tésre, hogy azt okvetlenül tekintse meg az, aki Buda várható háború pedig egy eddig ismeretlen tényezővel pestre utazik. Május 22-én Veszprém város polgár - a légi háborúval fenyegetett. Egy - a hátországot mestere — hivatkozva a m. kir. honvédelmi miniszter fenyegető - légi háború esetén pedig fel kellett ké 2060/eln. OLP/C. 1936. sz. rendeletében kiadott 167 „Légoltalmi Utasítás" 82. sz. pontjára -, utasította a teljesítményű elektromos légoltalmi szirénát a tűz város üzemeit, hogy készítsenek Légoltalmi Tervet az tornyon, a papneveldén (jelenleg Tanácsakadémia) és alábbi szempontok alapján: a) Vezető személye, b) a rendőrségen (jelenlegi VÁÉV-székház), s készenlét Riasztás megszervezése, c) Elsötétítés megszervezése, ben tartottak 3 db kézi szirénát. A szirénák teljesít d) Tűzvédelmi intézkedések, e) Az üzem folytonos ményét 1938. január 28-án pénteken délelőtt 09-11 ságának biztosítása, f) Óvóhelyek, g) Egyéni gázvé óra között próbálták ki öt alkalommal. A próba során delem, h) Segélyhelyek, segélyosztagok szervezése. 2-2 percig szaggatott üvöltéssel szólaltak meg a sziré-, 1937. augusztus 22-én, vasárnap délelőtt a veszp nák — Veszprém történetében először, de - sajnos! - rémi MOVE sporttelepen a veszprémi önkéntes Tűz nem utoljára! A szirénajelzéseket a város különböző oltó Testület - a fűzfői és péti gyártelepek tűzoltó pontjain figyelték, hogy felderítsék az esetleges hang egységeivel együtt - tűzoltó és légoltalmi bemutatót árnyékolt területeket. tartottak, amelynek során a fűzfőgyártelepi tűzoltók bemutattak egy harcgázokból való mentési gyakorla Az 1937. december 19-én bejelentett nagyszabású tot, majd bemutattak egy — eddig még sohasem látott légoltalmi gyakorlat előkészítő főpróbájára - a ter - haboltási gyakorlatot gyújtóbomba-támadás imitá vezett 1938. január 3-a helyett - február 3-án este ció keretében. A bemutatót dr. Tekerés Lajos helyet 20-23 óra között került sor. Az erre vonatkozó hiva tes polgármester, városi légoltalmi vezető beszéde fe talos felszólítást már január 30-án a polgári lakosság jezte be, aki újra kihangsúlyozta a polgári légoltalom tudomására hozták és elrendelték az elsötétítés meg megszervezésének fontosságát, mert egy esetleges há szervezését. Ugyanakkor — 1938. január 10-15. kö ború esetén a légitámadások óriási veszélyt jelentenek zött — a Magyar Vöröskereszt Egylet Veszprémben, a a polgári lakosságra! Sziklay János utca 2. sz. alatti cserkészotthonban lég oltalmi egészségügyi oktatói tanfolyamot tartott, A polgári légoltalom megszervezésének első felada amelyen 32-en tettek le záróvizsgát. ta a riasztás korszerű megszervezése volt. 1937. no vember elején a Veszprémi Városi Mérnöki Hivatal — Annak ellenére, hogy az 1938. február 3-i gyakor helyi kipróbálásra — 3—4 km hallósugarú légoltalmi lat csak előkészítése volt egy nagyobb méretű gyakor szirénát kért a budapesti Szálai László Rt. Villamos latnak, az előpróbát is nagy gonddal szervezték és bo Szerelési Anyagok és Készülékek Gyárától, az Engel nyolították le. A gyakorlatra megérkezett az Országos Károly Elektromos Szerelési Anyagok és Készülékek Légvédelmi Parancsnokság parancsnoka: Fábry Dániel Gyárától, valamint az „Elektor, Karl W. Müller u. ezredes, illetve vezérkari főnöke: Rubniczay István Co." esslingeni cég magyarországi képviseletétől. Meg vezérkari őrnagy, a székesfehérvári 2. honvéd vegyes jegyzendő, hogy a megye más városaiban és községei dandár légvédelmi parancsnoka: Domián András ezre ben — így pl. Pápán hosszúidéig nem volt mód légol des, valamint a helyi hatóságok, Tarnóczy István talmi szirénák beszerzésére, s a riasztást a harangok rendőrfelügyelő, a város légoltalmi parancsnoka, a kö félreverésével oldották meg. zeli repülőalakulatok tisztjei és a városi hatóságok. Este 20 órakor a városházán a gyakorlat megbeszélése 1937. október 13-án Budapesten elsötítési próba zajlott, amikor elrendelték a csökkentett világítást: a keretében megtartották az első légoltalmi gyakorla közvilágítás 677 db lámpájából csak 188 db-ot hagy tot, majd november 14-én Székesfehérvárott volt ha tak égve, de ezeket is ernyővel látták el. A közvilágí sonló gyakorlat, amelyen Veszprémből dr. Tekerés tás nyolc kapcsolója mellett őrködő szerelők a légi Lajos h. polgármester, a város légoltalmi vezetője vett riadó jelére kikapcsolták a teljes közvilágítást, csak 26 részt. A gyakorlat után az Országos Légvédelmi Pa kék irányfény maradt égve, s égve maradtak a jutási rancsnokság határozatot hozott, hogy a következő - repülőtér forgalma számára a várostól északra, nyu még nagyobb arányú gyakorlatot - Veszprémben és gatra és délre 5-6 km-re felszerelt piros-fehér-piros környékén tartják meg előreláthatóan 1938. január irányfények. A riasztást a város három pontján felsze jában. A határozatot hivatalosan 1937. december relt szirénák bugása jelezte. A gyakorlat alatt a rendet 19-én jelentették be a sajtó útján, s az időpontot a rendőrség, a segédrendőrség és a cserkészek tartot 1938. január 3-ában szabták meg. ták fenn. Közben az értekezlet tagjai autóbuszon - a 1937. novemberében a magyar kormány utasítást völgyhídon és a Jókai utcán át — a villamoscentrálé adott ki a polgári lakosság országos központtal és he melletti vízmedencéhez vonultak, ahol 20 óra 55 perc lyi szervezetekkel rendelkező önvédelmi szerveze kor Fabry ezredes megadta a légiveszélyre