Évkönyv 2002 Az Elektronikus Változat a Mű Kéziratát Tartalmazza
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁG-TUDOMÁNYI KARA REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA ÉVKÖNYV 2002 AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A M Ő KÉZIRATÁT TARTALMAZZA Szerkeszt ıbizottság Buday-Sántha Attila, az MTA doktora Erd ısi Ferenc, az MTA doktora Horváth Gyula, az MTA doktora PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁG-TUDOMÁNYI KARA REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA ÉVKÖNYV 2002 AZ ELEKTRONIKUS VÁLTOZAT A M Ő KÉZIRATÁT TARTALMAZZA Pécs, 2003 © Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara © Szerz ık A kötetet szerkesztette Mezei Cecília A tanulmányokat lektorálták Beke Jen ı (9), Buday-Sántha Attila (22, 24, 26), Erd ısi Ferenc (17), Gazdag László (20), Gál Zoltán (5), Hajdú Zoltán (10), Horváth Gyula (1, 3, 4, 7, 13, 14, 15, 21), Hrubi László (12, 16, 19), Kovács Teréz (23), Pálné Kovács Ilona (2, 6), Rechnitzer János (11), Somogyi Gabriella (8, 18, 25). Az angol nyelv ő összefoglalókat lektorálta Bakucz Márta és Clifford Sheperd Chadwick ISSN 1588-5348 ISBN 963 641 953 1 A szedés és a tördelés az MTA Regionális Kutatások Központjának a munkája Mőszaki szerkeszt ı Frick Dorottya Ábrák: Fonyódi Valéria Borító Pinczehelyi Sándor Nyomta és kötötte a Sümegi Nyomdaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Pécs TARTALOM I. A TERÜLETI FEJL İDÉS ÉS A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAI 1. Raffay Zoltán: A szolgáltatásokban foglalkoztatottak arányának növekedése a fejlett piacgazdaságokban 9 2. Mezei Cecília: A helyi gazdaságfejlesztés nemzetközi gyakorlata 25 3. Novotny Gábor: EUREGIO – A határon átnyúló regionalizmus zászlóshajója 49 4. Bakucz Márta: A turizmus és a regionális fejl ıdés stratégiai összefüggései két közép-európai ország tapasztalatai alapján 71 5. Wágner Ildikó: Adalékok a brit regionális pénzügyi központokról 96 6. Póla Péter: A regionális politikák és programok értékelésének francia gyakorlata 110 7. Tüske Tamás: A szlovén regionális politika törvényi háttere 129 8. Varró Krisztina: A határok nélküli Berlin új imázsa – és ami mögötte van 145 9. Novák Miklós: Regionális vállalatok számviteli rendszerei 159 10. Gulyás László: Az Osztrák–Magyar Monarchia és a regionális etnikai nacionalizmus 172 II. MAGYARORSZÁG AZ EU-CSATLAKOZÁS KÜSZÖBÉN 11. Grosz András: Klaszterkezdeményezések Magyarországon – A Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) 193 12. Borbás László: A magyar kis- és középvállalkozások helyzete az EU-csatlakozás tükrében 216 13. Szebellédi István: Módosuló követelmények, magyar válaszok a területi finanszírozási rendszerben 241 14. Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Terv kérd ıjelei 254 15. Marcell Viktória – Mezei Katalin: A Pécsi Tudományegyetem szerepe a regionális gazdaságfejlesztésben 264 16. Füzesi Zoltán: Decentralizált területfejlesztési források Zala megyében 276 17. Molnár András: A vasúti közlekedés hazánkban és a Dél-alföldi régióban az uniós csatlakozás el ıtt 302 18. Skoumal Krisztián: Az Internet és a magyarországi régiók 315 III. VIDÉKFEJLESZTÉS 19. Finta István: A vidék fejl ıdését el ısegít ı politika látens és érdemi elemei 333 20. Farkas Tibor: A kistérségek tagoltsága 346 21. Czene Zsolt: Pusztuló falvak – teremt ı élet; kulturális örökség és regionális megújulás 357 22. Forgó Mónika: Az Európai Unió vidékfejlesztési közösségi kezdeményezése: LEADER+ 375 23. Pályi István: A SAPARD-program akkreditációjának folyamata a támogatásra jogosult országokban 383 24. Magyar Tünde: A sz ılı- és borágazat néhány jellegzetessége és térségre gyakorolt hatása a Tokaj-Hegyalján 401 25. Sági Béla: Az Ipolymeni kistérség marketingje az Internet árnyékában 415 26. Kis Mária: Területfejlesztési dilemmák egy dél-alföldi kistérség példáján keresztül 428 I. A TERÜLETI FEJL İDÉS ÉS A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAI Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kara Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola ÉVKÖNYV 2002 1. A SZOLGÁLTATÁSOKBAN FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYÁNAK NÖVEKEDÉSE A FEJLETT PIACGAZDASÁGOKBAN Raffay Zoltán Bevezetés Az elmúlt évezredek és évszázadok társadalmi-gazdasági fejl ıdésének története a hagyományos halászó-vadászó-gy őjtöget ı életformáról a letelepedésre és a mezıgazdasági termelésre való áttérés (a fejlıdés els ı hulláma), mintegy két évszázaddal ezel ıtt a feudális agrártársadalomról az ipari társadalomra való át- térés (második hullám), majd az elmúlt évtizedekben a szolgáltató szektor fog- lalkoztatásban és értéktermelésben való el ıretörésének története (harmadik hul- lám). A tanulmány a harmadik hullám, a tercierizáció gyors terjedésének az okait vizsgálja, külön kitérve a termel ı, az elosztási, a személyi és a társadalmi szolgáltatásokra. A szolgáltató szektor szerepének hagyományos értelmezése Az elmúlt mintegy két évtized gazdasági paradigmaváltása ( Horváth , 2000) következtében alapvet ıen megváltozott a szolgáltatások gazdasági növekedés- ben és területi fejl ıdésben játszott szerepének az értelmezése. A szolgáltatáso- kat, els ısorban az üzleti szolgáltatásokat ma már nem a gazdasági életben „szükséges rossznak” tekintik, hanem a modern gazdaság egyre bonyolultabb termelési és elosztási rendszereinek meghatározó részének tartják ıket. A szolgáltatások gazdaságban betöltött szerepének „hagyományos” értelme- zése a XVIII. század végére nyúlik vissza, arra az id ıszakra, amikor a régi, alapvet ıen mez ıgazdasági jelleg ő és feudális viszonyokkal jellemezhet ı társa- dalom átalakulásának folyamata megindult Európa fejlett országaiban. A kiala- kulóban lév ı új ipari társadalom els ı kutatója és leírója Adam Smith volt (Illeris , 1989). A régebbi (ipari forradalom el ıtti) társadalomban a szolgáltatásokat végz ı személyek komoly társadalmi megbecsülést élveztek. Adam Smith véleménye 10 Raffay Zoltán szerint ez helytelen volt, mivel szerinte a szolgáltatások nem járulnak hozzá a „nemzetek jólétéhez”, azt kizárólag az árutermel ı tevékenységek teremtik meg. A szolgáltatások ilyen irányú megközelítése azóta is komoly befolyást gya- korolt a közgazdasági gondolkodásra. Karl Marx mindenben osztotta Adam Smith szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményét és „nem termelékenynek” ne- vezte a szolgáltatásokat. A szocialista országokban egészen a legutóbbi évekig a szolgáltatásokat vették figyelembe a nemzeti termék értékének kiszámításakor (Illeris , 1989; Pálos–Arányi , 1980). Mind a szocialista, mind pedig a polgári közgazdászok között volt, aki aggasztónak vélte a szolgáltató szektor el ıretöré- sét a foglalkoztatottságban (s ıt néhányan egyenesen katasztrofális jelenségnek tartották a „dezindusztrializációt”), abbéli félelmükben, hogy a nem termelé- keny szolgáltatások rontják a nemzeti fizetési mérleget és lassítják a gazdasági növekedést. A modern gazdaság szerkezete (és így annak felfogása is) fokozatosan vál- tozni kezdett az elmúlt két-három évtizedben. Az új gazdaság legfontosabb je- gyei (többek között) a közvetkezık: – a szabványosítható, rutinszer ően végezhet ı munka nagy részét automati- zálják; – a piacok egyre differenciáltabbakká válnak (nemzetközi szinten is, de a hazai, bels ı piacok is); – a min ıség egyre többet, míg a mennyiség egyre kevesebbet jelent a ver- senyben, így kulcsfontosságú tényez ıvé lép él ı az innováció és a kreati- vitás; – a mikroprocesszorok robbanásszer ő elterjedése lehet ıvé tette, hogy a ko- rábban jellemz ı nagyszériás tömegtermelést kisszériás, differenciált ter- melés váltsa fel; – egyre kevesebben dolgoznak hagyományos fizikai munkakörben, „kék- galléros” tevékenységekben, ugyanakkor egyre többen a termékek fej- lesztésén, tervezésén és értékesítésén, azaz a termel ı szolgáltatások terü- letén; – a szolgáltatások a termelési rendszer elválaszthatatlan, szerves részévé váltak, az árutermelés és a szolgáltatások egymást kiegészítik; – a háztartások számára nyújtott szolgáltatások egy része is fontos szerepet játszik a modern gazdaságban, mivel a munkaer ı min ısége – amely nagymértékben függ az egészségügyi, oktatási és kulturális stb. szolgálta- tások min ıségét ıl – az új termelési rendszerben kulcsfontosságú ténye- zıvé vált. Azok a gazdaságok, amelyek tudatosan próbálták visszafogni a szolgáltató szektor növekedését, mint a kelet-közép-európai tervgazdaságok, többek között fejletlen tercier szektoruknak is köszönhetik gazdasági visszaesésüket. A szolgáltatásokban foglalkoztatottak arányának növekedése… 11 A tercier szektor növekedése 1960 után Az 1960-as évekt ıl napjainkig eltelt id ıszak a szolgáltatások szempontjából két jól elkülöníthet ı korszakra osztható: az 1973-ig (az els ı olajárrobbanásig) tartó „aranykorra” és az azt követ ı évekre. (Az 1960-as évek el ıtti id ıszak foglal- koztatási viszonyait olyan mértékben torzítja a II. világháború utáni újjáépítés id ıszaka, hogy indokoltnak látszik e mintegy másfél évtizedet kihagyni a vizs- gálatból.) Mindkét id ıszakra jellemz ı a mez ıgazdasági foglalkoztatottság csökkenése, 1973 után pedig az ipari foglalkoztatottak létszáma sem emelkedett, a felszaba- duló munkaer ı a tercier tevékenységekben talált munkát ( 1. táblázat ). Az 1973 és 1985 közötti gazdasági recesszió a szolgáltató ágazatokban sokkal kevésbé éreztette hatását, mint az iparban. 1. táblázat A szolgáltató szektor részesedése a foglalkoztatottságon belül néhány fejlett OECD-országban, 1960–2000, % Változás, 1960 1970 1980 1989 1995 2000 %* USA 61,1 61,1 65,9 70,5 73,1 74,5 121,9 Japán 37,4 46,9 54,2 58,2 60,7 63,7 170,3 Franciaország 44,1 47,2 55,4 63,5 68,2 69,5 157,6 Németország (NSZK) 38,6 42,9 51,0 56,5 60,8 63,8 165,3 Hollandia 47,8 54,9 63,6 68,8 72,8 75,2 157,3 Svédország 47,7 53,5 62,2 67,0 71,0 72,7 152,4 Egyesült Királyság 48,8 52,0 59,7 68,4 70,5 73,1 149,8