Szob Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája

SZOB VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Készítette: az ADITUS Kft. megbízásából az Ister-Granum Eurorégió Fejlesztési Ügynökség Kht. Esztergom 2008.

Ocskay Gyula projektvezető dr. Balogh Ákos dr. Baloghné Dióssy Éva dr. Jankai Norbert Grafika: Eck András Antiszegregációs terv: dr. Lakner Zoltán Antiszegregációs szakértő. dr. Teleki András TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés

1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 1.1 Szob és térsége az Országos Területfejlesztési Koncepcióban 1.2 Térszerkezeti viszonyok 1.3 Szob városi-térségi funkciói, vonzáskörzete 1.3.1 A városi intézmények vonzáskörzete 1.3.2 A kistérség településeinek főbb mutatói 1.4 Szob besorolása várostípus szerint 1.4.1 Dinamikai típus szerinti értékelés 1.4.2 Funkcióellátottság szerinti értékelés 1.4.3 Foglalkoztatási szerepkör szerinti értékelés

2. A VÁROS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA 2.1 Gazdasági helyzetelemzés 2.1.1 Elérhetőség 2.1.2 Szektorelemzés 2.1.3 Fejlődési potenciál 2.2 Társadalmi helyzetelemzés 2.2.1 Demográfiai viszonyok 2.2.2 Foglalkoztatás, oktatás 2.2.3 Jövedelmi viszonyok, szociális ellátások 2.3 A környezet állapota 2.3.1 Környezeti állapot 2.3.2 Lakáshelyzet 2.3.3 Városközponti funkciók 2.4 Közszolgáltatások 2.4.1 Közművek, infrastruktúra 2.4.2 Humán szolgáltatások

2.5 Antiszegregációs helyzetelemzés 2.5.1 Az antiszegregációs tervet megalapozó fontosabb adatok és információk

2.5.2 Foglalkoztatás – munkanélküliség 2.5.3 A fogyatékkal élők problémái

2.5.4 A közösségi gondoskodást igénylő gyermekek helyzete

2 2.5.5 Oktatás – nevelés

2.5.6 Egészségügy

2.5.7 A roma kisebbség helyzete

2.5.8 Önkormányzati lakások

3. STRATÉGIAI FEJEZET 3.1 A város hosszú távú jövőképe 3.1.1 Geopolitikai tényezők 3.1.2 Településkép

3.1.3 Gazdasági helyzet

3.1.4 Szolgáltatások 3.2 A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása: a stratégia célrendszere 3.2.1 A célhierarchia magyarázata 3.2.2 Illeszkedésvizsgálat (a stratégia koherenciája, konzisztenciája)

4. A 2007-2013 FOLYAMÁN FELYLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE

4.1 Az akcióterület kijelölése 4.2 A fejlesztésekhez kapcsolódó tervezett költségek és bevételek 4.2.1 Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának várható költségei 4.4 A fejlesztések priorizálása 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

5.1 Ingatlangazdálkodási terv

5.1.1 Akcióterületi ingatlangazdálkodás 5.1.2 A város mint ingatlanbefektető 5.2 Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége 5.2.1 A tervalku 5.2.2 Városmarketing 5.2.3 Adó- és/vagy illetékkedvezmények, egyéb ösztönző rendszerek 5.2.4 A lakosság, illetve egyéb célcsoportok bevonása döntési, döntés- előkészítési, tájékoztatási folyamatokba 5.3 Partnerség, az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezése 5.3.1 Partnerség a tervezési szakaszban

3 5.3.2 Partnerség a megvalósítás szakaszában 5.4 Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések szervezeti háttere 5.5 A településközi koordináció mechanizmusai 5.6 A stratégia megvalósulásának monitoringja

BEVEZETÉS

Szob település 2000-ben nyerte el a városi rangot. A korábbi járási székhely lélekszáma és kiterjedése miatt kevéssé városias jellegű településeink közé tartozik, az erősen funkcióhiányos Alsó-Ipoly mente rehabilitációs esélyeinek növelése érdekében kapott városi rangot. A várossá nyilvánítás óta eltelt időszakban azonban látványos fejlődésen ment keresztül, és a városvezetés ambiciózus célkitűzései alapján joggal remélhető, hogy kisvárosias arculati elemei a következő évtized során jelentősen megerősödnek, és a városi jogállással, a térségközponti szereppel összhangban tovább bővülnek a település szolgáltatási funkciói. Számos már megvalósult beruházás jelzi a városvezetés ebbéli eltökéltségét, és folyamatosan készülnek újabb tervek a továbblépés biztosítása érdekében. Így került sor az integrált városfejlesztési stratégia és az előzetes akcióterületi terv elkészítésére is, mely munkára a budapesti székhelyű Aditus Kft. kapott megbízást. A stratégia elkészítése során helyszíni bejárást végeztünk, feldolgoztuk a város és a kistérség fejlesztésével kapcsolatban az elmúlt évek során készült stratégiai dokumentumokat, kiterjedt adatgyűjtést folytattunk, interjút készítettünk a város vezetőjével és az egyes ellátási területek képviselőivel, lakossági fórumon ismertettük a stratégia alapelveit, és kérdőívekben kértük a civil szervezetek és a vállalkozók hozzászólásait. Az akcióterület által érintett jelentősebb vállalkozásokat, intézményeket külön is megkerestük a partneri szándékok feltérképezése érdekében. A város méreteiből következően külön városrészi elemzést nem készítettünk: Szobot egy városrészként értelmeztük. Az akcióterület kijelölésénél azt vettük figyelembe, hogy a városias jelleg, valamint a közszolgáltató és kereskedelmi-üzleti szolgáltató funkciók erősítése szempontjából melyik a legnagyobb potenciállal rendelkező területe a településnek. A stratégia végleges változata egy egyeztetési változat bizottsági és testületi véleményezését követően készült el. A stratégia elkészítésénél az alábbi európai uniós dokumentumok által kijelölt tervezési környezethez igazodtunk.

A Lisszaboni stratégia

Az Unió eddigi története során a gazdasági, társadalmi és politikai változások az Unió és a tagállamok, a kormányok és a civil társadalom, valamint a vállalkozások és a polgárok részvételével zajlott. Ez a folyamat volt a reformok elindítója 2000 márciusában, amely reform felvázolta az utat egy versenyképes és mindenre

5 kiterjedő, tudásalapú gazdaság felé, azon cél kitűzésével, hogy az Uniót 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell tenni, mely több és jobb munkahely teremtésével, nagyobb szociális kohézióval képessé válik a növekedés fenntartására. A fenti célhoz rendelt lisszaboni stratégia többek között a kutatás, oktatás, képzés, internet-hozzáférés és online tranzakciók területét fedte le, valamint az európai szociális védelmi rendszerek reformját helyezte előtérbe. Az elmúlt időszakban az első szakaszhoz kapcsolódó kudarcok nyomán a lisszaboni stratégia megújult. Középpontjában jelenleg a növekedés és a munkahelyek állnak, melyek érdekében biztosítani kell, hogy:

1. Európa befektetési és munkavégzési szempontból még vonzóbbá váljon; 2. a tudás és az innováció legyen az európai növekedés mozgatórugója; 3. a szakpolitikák alakításával több és jobb minőségű munkahely jöjjön létre. A stratégia prioritásai a következők.

¾ Az európai gazdasági térség vonzerejének növelése a befektetők és a munkavállalók szempontjából E feltétel megteremtése érdekében több tényező (úm. a belső piac kibővítése és elmélyítése, az európai és a nemzeti szabályozások javítása, nyílt versenypiacok megteremtése, valamint az európai infrastruktúra kiterjesztése és minőségének javítása) szükséges. Az intézkedések különösen Európa kis- és középvállalkozásai (KKV-k) számára jelentősek, mely vállalkozások a vállalatok 99%-át és a foglalkoztatás kétharmadát jelentik. Ma még azonban túl sok akadályt kell leküzdeni ahhoz, hogy valaki vállalkozó legyen, vagy vállalkozásba fogjon. Az egységes piacot mindenekelőtt modern infrastruktúrával kell ellátni a kereskedelem és a mobilitás elősegítése érdekében. Ezen a téren nagyon lassú az előrehaladás, pedig a modern infrastruktúra fontos versenyképességi tényező.

¾ Tudás és innováció, mint a növekedés mozgatórugói A cél a tudást magas színvonalú oktatási rendszerek által terjesztve innovációs központok létrehozása, ahol a tudományos és üzleti élet tehetségeit a pénzügyi forrásokkal kapcsolatba hozzák, s így az ötletek, elgondolások a laboratóriumból a gyakorlati munkát jelentő műhelyekbe kerülnek. Az innovációs törekvések fontos része az öko-innováció, amely többek között a fenntartható források felhasználása, az éghajlatváltozás és az energiahatékonyság területén eredményezhet javulást az életminőség, a növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából.

6 ¾ Több és jobb minőségű munkahely teremtése A tagállamoknak és szociális partnereiknek úgy kell a foglalkoztatást megszilárdítaniuk, hogy segítsék a munkavállalókat, és munkában maradásra ösztönözzék őket. Ennek a feladatnak a része az aktív időskori politikák kidolgozása, valamint a fiatalok életkezdési esélyeinek felkarolása. Fentiekhez hasonlóan kell javítani a munkaerő és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességét, valamint a munkaerőpiac rugalmasságát. A munkaerő csökkenésének megállításához legális migráció, az Unión belüli hatékonyabb munkaerő-mobilitás kidolgozása, valamint a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének egyszerűsítése szükséges. A nemzetközi piacok megnyitása is hozzájárul a növekedéshez és új munkahelyek megteremtéséhez. Ez azonban csak akkor jöhet létre, ha a forrásokat olyan ágazatokba csoportosítják át, ahol Európa viszonylagos előnyt élvez. A versenyképesebb ágazatokban bekövetkező változás követéséhez viszont elengedhetetlen a partnerség. Ez eddig nem sikerült, mivel a lisszaboni stratégia nem volt képes – főleg nemzeti szinten – a kulcsszereplőket érdemben bevonni a végrehajtásba. A partnerség viszont csak akkor működik, ha a különböző szereplők érzik, hogy a javasolt politikák őket is érintik, és valóban részt vehetnek a döntéshozatali, végrehajtási folyamatban. Eddig azonban a politikák és prioritások túlságosan is bonyolultak voltak ahhoz, hogy az emberek valóban megértsék, miről szól a stratégia. Az egységes piac kiegészítéseként a szolgáltatások területén szabályozott szakmáknak, különösen a közlekedésnek, és a pénzügyi szolgáltatásoknak döntő szerepük van. Egy dinamikus és nyitott szolgáltatási ágazat igen fontos az európai gazdaság növekedése és új munkahelyek létrehozása szempontjából. Nem véletlen, hogy a szolgáltató ágazat volt felelős majdnem minden új munkahelyért, amely 1997-2002 között az EU-ban létrejött. Ma a szolgáltatások az EU értéktöbbletéből 70%-kal részesednek. Bármilyen helyes volt a Lisszaboni stratégia alapgondolata, a kormányzás terén túl sok az egymást átfedő és bürokratikus jelentéstételi eljárás, más szóval „ott áll az EU nehézkes jogalkotási és -alkalmazási mechanizmusa”, mely a végrehajtandó feladatok és felelősségi körök tisztázását akadályozza. E probléma felismeréséből fakadt a lisszaboni cselekvési program, amely alapjául szolgál több új közösségi és tagállami cselekvési program kidolgozásának is.

A Göteborgi stratégia

Az Európai Unió Tanácsa 2001-ben, Göteborgban fogadta el a Közösség első fenntartható fejlődési stratégiáját, amely a fenntarthatóság társadalmi és gazdasági kérdéseivel foglalkozó Lisszaboni stratégiát egészítette ki a környezeti feltételekkel és a fenntartható fejlődés hosszú távú jövőképét vázolta fel.

7 A Göteborgi stratégiát 2002-ben, Barcelonában, egy ún. „külső dimenzióval” egészítették ki, tekintettel a Johannesburgi ENSZ-csúcstalálkozóra. Két évvel később kezdődött meg a Stratégia felülvizsgálata, melyet olyan változások indokoltak, mint a természeti erőforrásokra nehezedő egyre növekvő nyomás, az éghajlatváltozás, a tartós gazdasági és társadalmi problémák, valamint az EU bővülése tíz új tagállammal. 2006. június 15-16-i ülésén az Európai Unió Tanácsa vita nélkül elfogadta az EU megújított fenntartható fejlődési stratégiáját. A fenntartható fejlődés az Unió alapszerződésben rögzített, hosszú távú célkitűzése; átfogó koncepció, amely minden uniós szakpolitikára, intézkedésre és stratégiára hatással van, és megköveteli, hogy a gazdasági, környezetvédelmi és szociális politikákat egymást kölcsönösen erősítő módon alakítsák ki és hajtsák végre. Elveit és céljait – a gazdasági prosperitást, a társadalmi igazságosságot, a környezet védelmét és a nemzetközi felelősségvállalást – a megújult stratégia hét fő prioritási területre összpontosítva kívánja megvalósítani. A nem fenntartható tendenciák miatt a következő területeken kellett erősíteni az EU erőfeszítéseit: az éghajlatváltozás káros hatásainak korlátozása; az emberi egészség védelme; a természeti erőforrásokkal való körültekintő gazdálkodás; a környezetkímélőbb közlekedés és szállítás; a társadalmi befogadás erősítése; a szegénység elleni küzdelem; a demográfiai változások és a migráció kezelése. A stratégia ezeken a területeken határozza meg az elérendő célokat, a szükséges tennivalókat, és hatékony ellenőrzési rendszert körvonalaz a megvalósítás nyomon követésére.

A LEADER-program

A LEADER (Liaison Entre Actions de Développement de l‘Economie Rurale) az EU vidéki közösségek életminőségének és gazdasági jólétének javítását célzó programja. Az 1990-ben meghirdetett programnak eddig három szakasza valósult meg.

¾ LEADER I (1991-1994) 1991-ben hívták életre azzal a céllal, hogy a fejlesztésben potenciálisan szerepet vállaló helyi csoportok együttműködésének erősítésével az integrált, alulról jövő fejlesztési kezdeményezéseket támogassa.

8 A LEADER I program prioritásai: • az innováció támogatása válaszként a vidékfejlesztés problémáira, • a vidéki térségekben projekt alapokon történő nemzetek közötti együttműködések segítése, • projekt-tapasztalatok és know-how átadása a vidékfejlesztési csoportok között létrehozott hálózaton keresztül. A LEADER I program mintegy 217 helyi csoportot (Local Action Group, helyi akciócsoport) aktivizált, amely csoportok saját térségükben tevékenységek széles skáláját támogatták. Ilyen tevékenységtípusok voltak például a vidéki turizmus szálláshely- és szolgáltatási bővítése, képzési programok, kisipari tevékenységek, kisvállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja. A Bizottság felismerte, hogy az intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erőkre támaszkodva tervezik és hajtják végre.

¾ LEADER II (1995-1999) A LEADER II céljai részben megfeleltek a LEADER I prioritásainak, de nagyobb hangsúlyt kapott az innováció: • helyi modell értékű vidékfejlesztési kezdeményezések támogatása, • innovatív, demonstratív és átvehető intézkedések támogatása, amelyek tükrözik a vidékfejlesztés új irányvonalát, • tapasztalatok, stratégiák és know-how cseréjének támogatása. A LEADER II elődjénél jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a helyi emberek, közösségek aktivizálására és fejlesztésére annak érdekében, hogy azok bekapcsolódjanak a helyi fejlesztési folyamatokba.

¾ LEADER+ (2000-2006) A LEADER+ továbbra is kísérleti programként szolgált az integrált, fenntartható fejlesztés új megközelítése alakításához és teszteléséhez, amelynek célja az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálása, kiegészítése, megerősítése. A változás az előző programokhoz képest az, hogy a LEADER+ esetében az Európai Unió összes vidéki térsége jogosult volt a támogatásra. A kistérség szempontjából a LEADER várhatóan meghatározó finanszírozási forrás lesz a 2007–2013 közötti költségvetési ciklus idején.

9 A Lipcsei Charta

A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és átlátható részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiákban állapodtak meg. A Charta integrált, vagyis valamennyi nézőpontot, érdeket figyelembe vevő és valamennyi érintett polgár bevonásával készülő városfejlesztési stratégiákat ajánl. Ez többek között azért is fontos, hogy ne aprózzuk el szűkös erőforrásainkat, hanem oda összpontosítsuk őket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. A dokumentum ezért külön kiemeli a hátrányos helyzetű, leromlott városrészek fejlesztésének fontosságát. Ez utóbbinál nemcsak a fizikai környezet, az épületállomány és az infrastruktúra állapotának javítására helyez súlyt, hanem főként ezen területek lakóinak - elsősorban a fiataloknak - helyzetbe hozására, felemelkedési esélyeinek javítására jobb oktatási és művelődési kínálatokkal, a helyi gazdaság esélyeinek kiaknázásával. A fejlesztések tehát meghaladják az „egyszerű” mérnöki munka kereteit, valójában a LEADER-hez hasonlóan a közösség, a városi társadalom áll a fejlesztések középpontjában. Az itt élők életminőségének érezhető javulását kellene elérni minden városi fejlesztés során. Mint a Chartát elfogadó miniszterek hangsúlyozzák: „[…] a fenntartható fejlődés minden dimenzióját - a gazdasági prosperitást, a társadalmi egyensúlyt és az egészséges környezetet - egyidejűleg és egyforma súllyal kell figyelembe venni.”

A dokumentum szorgalmazza az integrált városfejlesztési programok elkészítését, amelyek tartalmazzák: • a városok és környezetük erősségeinek és gyengeségeinek a jelenlegi helyzet elemzésén alapuló leírását, • a konzisztens fejlesztési célok meghatározását és a városra vonatkozó jövőképet, • a különböző városrészek fejlesztéspolitikai koncepciójának összehangolt ágazati és műszaki terveit, amelyek biztosítják, hogy a konkrét beruházások az adott városrész kiegyensúlyozott fejlődéséhez hozzájáruljanak, • az állami és a magánszektor szereplői által felhasznált támogatások területi koncentrálását és összehangolt felhasználását biztosító feltételeket, • a városokon belüli és a város-régió kapcsolatában érvényesített tervezési koordinációt, melybe a lakosságot és az érdekelteket be kell vonni, akik

10 alapjaiban hozzájárulhatnak az adott térség jövőbeli gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti minőségének megfelelő alakulásához. A Charta ugyanakkor kiemeli, hogy a város és környéke közötti kapcsolatokat is erősíteni kell. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztési stratégiának választ kell adnia azokra a kihívásokra is, amelyek egy város funkcionalitásával, a térség irányában nyújtott szolgáltatásaival kapcsolatosan felmerülnek. A fenti elveknek megfelelően a Charta aláírói az alábbi beavatkozási területeket javasolják: ¾ kiváló minőségű közterek létrehozása és fenntartása ¾ az infrastrukturális hálózatok modernizálása és az energiahatékonyság fejlesztése ¾ proaktív innovációs és oktatási politikák ¾ a fizikai környezet fejlesztésére irányuló stratégiák ¾ a helyi gazdaság és a helyi munkaerő-piaci politika erősítése ¾ proaktív oktatási és képzési politikák gyermekek és fiatalok számára ¾ hatékony és megfizethető városi közlekedés elősegítése. A fenti beavatkozásokkal érhető el az unió által kitűzött versenyképességi cél: „Európának erős és jól élhető városokra és régiókra van szüksége.”

* * *

Az integrált városfejlesztési stratégiák elkészítését segítő kézikönyv (Városrehabilitáció 2007–2013-ban. Kézikönyv a városok számára, ÖTM Budapest, 2007.) a fenti keretekhez igazodva jelölte ki a stratégiakészítés követendő irányát, határozta meg módszertanát. A kézikönyv az alábbi alapelveket tartja alkalmazandónak a stratégia elkészítése során:

• integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében); • a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása; • a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága; • erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv az új szemléletű városfejlesztési-tervezési metodológiát a fenntarthatóság elvéhez kapcsolva alapozza meg: „A városok kiemelkedő fejlesztéspolitikai megjelenítését indokolja térségük versenyképességének meghatározásában játszott kulcsszerepük. Ugyanakkor a városfejlesztésnél kiemelt szempontként kell megjelennie a társadalmi-gazdasági-környezeti értelemben vett fenntarthatóság elvének, mely a várospolitikában az integrált megközelítését igényli.”

11 Az országos fejlesztések célját így fogalmazzák meg az ÚMFT készítői: „A magyar várospolitika fő célja a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott, policentrikus városhálózat megteremtése.” Az ÚMFT külön kitér a kisvárosok szerepére: „A kisvárosok szerepe kiemelkedő a rurális, gyakran periférikus helyzetű, elmaradott térségek dinamizálásában. A felzárkóztatást szolgálja e térségek településeinek a városhálózatra való felfűzése, egy új, integrált város-vidék rendszer megteremtése. Azokban a térségekben, ahol hiányzik a kellő közelségben elérhető érdemi városi központ (valós városi funkciókkal), ösztönözni kell ilyen központok létrejöttét, ill. megerősödését. A rurális térségekben a felzárkózást szolgáló fejlesztés két fő iránya: egyrészt a központi funkcióik térségellátó és -szervező szerepének növelése különös tekintettel a térségüknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésére, illetve az elérhetőség javítása.”

Szob város integrált városfejlesztési stratégiájának elkészítéséhez a fenti elvi kereteket vettük figyelembe:

Versenyképesség: • befektetővonzó erő növelése; • oktatási kínálat bővítése; • munkahelyteremtés. Fenntartható fejlődés: • a természeti erőforrásokkal történő körültekintő gazdálkodás; • környezetkímélő közlekedés és szállítás szerepének erősítése; • társadalmi befogadás elősegítése; • migráció kezelése; • egészségvédelem; • éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklése. Integrált, alulról jövő kezdeményezések a rurális térségek fejlesztésében: • innováció alapú vidékfejlesztés. Integrált városfejlesztés: • gazdasági prosperitás, társadalmi egyensúly, egészséges környezet együttes biztosítása; • az egyes ágazati szempontok integrált szemléletű alkalmazása; • az önkormányzati és a magán szektor közötti együttműködés kereteinek kijelölése; • társadalmasítás feltételeinek megteremtése;

12 • a térségközponti funkciók erősítése; • az elérhetőség javítása.

A fejlesztési stratégia elkészítéséhez felhasznált helyi, térségi fejlesztési dokumentumok: • Helyi komplex vállalkozás-élénkítő program. Tanulmány az Alsó-Ipolymente határon átnyúló térségére (Dunakanyar Kulturális Alapítvány – Ipolymenti Kulturális és Turisztikai Társaság, 2006) • Kistérségi vidékfejlesztési stratégia (Martos György, Reitingerné Gubik Brigitta, 2004.) • Öntevékeny, civil/nonprofit társadalmi szerveződések a szobi kistérség településein (Dr. Balázsi Károly – Török Gábor – Török Zsuzsánna, 2007.) • Szob Város Önkormányzati Képviselő-testülete Gazdasági programja 2007- 2010. (2007.) • Szob városfejlesztési koncepció (Tett Consult Kft., 2007.) • Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzése és terve (2008.) • Szob településszerkezeti terv (Pomsár és Társai Építész Iroda Kft., 2004.) • Szob Város helyi építési szabályzata (Pomsár és Társai Építész Iroda Kft., 2004.) • Szob Város lakáskoncepciója (2001.) • Fejlesztési terv. Ister-Granum Eurorégió (Pro Ruris Kkt., 2005.) Ahol külön nem jelöltük, ott a Központi Statisztikai Hivatal T-STAR adatbázisának adatait használtuk.

Ezúton szeretnénk megköszönni a stratégia elkészítésében aktívan közreműködő szobi munkatársak, Jehodek Brigitta és Holocsi Krisztián munkáját!

1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN

1.1 Szob és térsége az Országos Területfejlesztési Koncepcióban

Az Országos Területfejlesztési Koncepció új, jelen tervezési időszakra vonatkozó változata 2005-ben készült el, és 2006-ban került elfogadásra. A dokumentum készítői az alábbiak szerint fogalmazták meg az OTK célját: „A területfejlesztési politika fő funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése.” „A cél egy olyan harmonikus és fenntartható társadalmi-gazdasági-környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, amely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező térségekben szerveződik, amely szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek jelentős területi egyenlőtlenségek.” Az OTK átfogó és középtávú célkitűzéseket fogalmaz meg az ország fejlesztéspolitikája számára.

A 2020-ig terjedő időszak legfőbb célkitűzései

¾ a térségi versenyképesség növelése (a centrumtérségekben és a vidéki térségekben egyaránt) ¾ területi felzárkózás (a területi elmaradottságok csökkentése, a külső és belső perifériák felszámolása) ¾ fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem ¾ területi integrálódás Európába (az ország transznacionális és Kárpát-medencei helyzetének, funkciójának erősítése) ¾ decentralizáció és regionalizmus (a fejlesztések súlypontja áthelyeződne a régiókra).

14 A 2013-ig terjedő időszak Szobot érintő legfőbb célkitűzései

1. Versenyképes Budapest-metropolis térség megteremtése (ezen belül a tervezési és fejlesztési gyakorlat összehangolása, egy harmonikus agglomerációs rendszer kialakítása)

Budapest és Magyarország a nemzetközi térszerkezetben

Mint az a térképen látható, Szob a magyar főváros közvetlen vonzáskörzetébe tartozik makrotérségi szempontból. Egyben Budapest legfontosabb orientációjának, az északnyugatinak fő sodorvonalába esik, amit megerősít a nemzetközi vasúti folyosó jelenléte. A főváros terhelését csökkentő intézkedések közül az OTK kiemeli az ingázók arányának csökkentését, ezáltal a környezetterhelés enyhítését. Szobról a lakosság nagy része naponta Vácra és Budapestre ingázik. A zónázó menetrend lehetővé teszi, hogy egy óra alatt a szobi lakosok a főváros központjába érjenek. S bár a városban ma gyakorlatilag nincs munkanélküliség, a helyben foglalkoztatottak száma is igen alacsony. A P+R rendszer kiépítésével, valamint a dunai hajózás fejlesztésével az OTK készítői elérhetőnek látják a budapesti közlekedési eredetű környezeti terhelés csökkentését. Szob Város csatlakozik a P+R rendszerhez, egy ilyen célú parkoló kiépítésére kerülhet sor az akcióterületen belül.

15 2. Az egyes régiókat dinamizálni képes fejlesztési pólusok megerősítése (ezen belül a városok közötti hálózati kapcsolatok erősítése)

Ez a prioritás elsősorban a Budapestet ellensúlyozni hivatott vidéki nagyvárosokat érinti.

Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek

Azonban a prioritáshoz tartozik az elmaradott térségek, a külső és belső perifériák felzárkóztatása is (a foglalkoztatás javítása, a közszolgáltatások és a térségközpontok elérhetőségének javítása, a helyi közösségek erősítése). Ennek keretében a fővárosi agglomeráció peremén elhelyezkedő kisváros is szerepet kaphat az innováció, fejlesztés térbeli sűrűségének növelésében.

3. A határ menti területek fejlesztése és a határon átnyúló térségi együttműködések erősítése

Az OTK külön kitér a fekvésük miatt igen sajátságos helyzetű határ menti térségek fejlesztésére is. Ezen együttműködések céljai a következők: • határon átnyúló vonzáskörzeti kapcsolatok újjáélesztése, illetve kialakítása; • közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés, összehangolt turisztikai termékrendszer kialakítása;

16 • határon átnyúló táj-, természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek fejlesztése és a katasztrófavédelmi tevékenységek összehangolása; • a közszolgáltatások szervezésének, (hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, egészségügy stb.) határokon átnyúló megoldásainak ösztönzése; • a munkaerő-piaci és a képzési rendszerek összehangolása; • az elérhetőség javítása határon átnyúló úthálózat-fejlesztéssel, a tömegközlekedés kialakításával, szükség szerint új határátkelőhelyek létesítésével; • közös területi tervezés, közös regionális programok készítése és a rendezési tervek összehangolása; • a határon túli magyarok szervezeteivel, intézményeivel való együttműködés erősítése, a közös nyelv, illetve kultúra kínálta előnyök hasznosítása; • társadalmi–kulturális kapcsolatok megerősítése.

Határ menti térségek

A kapcsolódó javasolt beavatkozások felölelik a határ menti együttműködés összes témáját, kitérve a közlekedési kapcsolatok javítására, a közös tervezési gyakorlatok hátterének megteremtésére, a közös turisztikai termékfejlesztésre, közös ökológiai gazdálkodási rendszerek (pl. natúrparkok) kiépítésére, a különböző szolgáltatások (hulladékkezelés, egészségügy stb.) határon átnyúló jellegű biztosítására stb.

17 4. A rurális térségek területileg integrált fejlesztése (a helyi és térségi adottságokra épülő vidékfejlesztés , az itt található erőforrások fenntartható hasznosítása a cél)

A szobi kistérség az OTK besorolása alapján a rurális térségek közé tartozik. Ezeken a területeken a városi funkciók gyengén jelennek meg. Ahogy az OTK készítői fogalmaznak: „ [itt] a vidékies tér néhány, urbanizációval még nem érintett zárványszerű vagy a környező vidékies kistérségekkel szomszédos településre korlátozódik”.

Vidékies (rurális) és városias (urbánus) térségek

A vidékies térségek fejlesztésének alapvető feltétele egy helyileg koordinált vidék-, terület- és agrárfejlesztési menedzsmentközpont megléte. Az itteni fejlesztési tevékenység legfőbb célja a vállalkozásélénkítés és az innovációtranszfer. A stratégia készítői szerint a versenyképesség megőrzése, erősítése elsősorban a helyi energiákra támaszkodó, egyedi fejlesztésekkel alapozható meg.

5. A Duna mente fenntartható fejlesztése (a magyarországi Duna-szakasz rehabilitációja, a Duna mente erőforrásainak fenntartható hasznosítása, a biodiverzitás megőrzése és árvízvédelem)

18 A középtávú célok között találhatóak országos jelentőségű, integrált fejlesztési térségek, tématerületek is. Ezek között Szobot és térségét a Duna folyamhoz kapcsolódó fejlesztési tématerület érinti.

A Balaton-térség, a Tisza-térség és a Duna mente

A Duna völgyében a jó ökológiai állapot fenntartása a legfontosabb cél, a biodiverzitás, a gazdag mellékágrendszer és a kapcsolódó természetvédelmi területek értékeinek védelme. A tájba illő terület- és vidékfejlesztés nem zárja ki a folyami hajózás jelentőségét növelő beruházások megvalósítását. A koncepció külön is kitér a Dunakanyarral kapcsolatban a tájképvédelemre, valamint a vízszennyezés és a vízkárok enyhítésére.

6. Az OTK ajánlásokat fogalmaz meg a speciális adottságú területek fejlesztési tevékenységének orientációjára vonatkozóan. Ezek közül a szobi kistérséget az alábbiak érintik: a) A természeti táji és kulturális táji értékekben gazdag területek fenntartható fejlesztése

Ez a prioritási terület konkrétan utal egy Szobra és a szobi kistérségre jellemző sajátosságra: „A táji értékeket hordozó területek, települések értékeinek fennmaradása gyakran elszigeteltségük, stagnálásuk eredménye. Megújulásukat leginkább elfeledett, háttérbe szorított, feltáratlan vagy alacsony hatékonysággal hasznosított értékeik segíthetik.”

Természeti és táji értékekben gazdag területek

Ezeknek a térségeknek tehát sajátos előnyük az érintetlenség, vonzerejük a rekreációs tevékenységek, a helyi előállítású speciális termékek, az ökológiai adottságok iránt megnövekedett érdeklődésben rejlik. Ezek a térségek kiváló terepet biztosítanak a tisztább technológiák, a környezettudatos irányítási rendszerek, a helyi energiagazdálkodási és hulladékgazdálkodási rendszerek meghonosításához. Fejlesztésüket célszerű a „helyi termelési, tájhasznosítási, kézműves kultúrákra támaszkodó, a tájkaraktert kihasználó termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások” biztosítására, valamint a „helyi, táji értékek bemutatására épülő, a környezettudatos gondolkodást, szemléletformálást szolgáló programkínálat”-ra alapozva megkezdeni. A tájvédelem szempontjai lehetővé teszik új típusú tervezési gyakorlatok meghonosítását is. b) Értékmegőrzés, funkcióváltás és esélyegyenlőség az aprófalvas térségekben

Az aprófalvas térségek tőkevonzó ereje alacsony, demográfiai helyzetük kedvezőtlen, ezáltal versenyképességük alacsony szintű. Ennek a versenyhátránynak a leküzdésére az OTK javasolja a mikrovállalkozások indítását és fejlődését tanácsadással segítő inkubációs rendszerek létrehozását, valamint a megújuló energiaforrásokra támaszkodó ellátási rendszerek kialakítását.

Aprófalvas térségek

7. A hét tervezési statisztikai régió önálló operatív programot állított össze a 2007– 2013 közötti EU-s költségvetési ciklus idejére. A Szob Várost is magába foglaló Közép-magyarországi régió a „kreatív régió” jelszavával foglalta össze az operatív program célkitűzését, hogy ti. a régió „a minőség elvein nyugvó, élhető, az itt élők számára egészséges, lakó és munkakörnyezetet biztosító, ugyanakkor a fenntarthatósági kritériumokat gazdasági, környezeti és társadalmi vonatkozásban egyaránt teljesítő, kreatív térség legyen”. A program prioritásai: ¾ A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése ¾ A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése ¾ A régió vonzerejének fejlesztése ¾ A humán közszolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése ¾ A települési területek megújítása

21 Az operatív program teljes célrendszerét az alábbi ábra szemlélteti.

22 Az OP külön is kiemeli az integrált városi fejlesztések fontosságát: „Fontos, hogy a fejlesztések integráltan szolgálják a városfejlődést és olyan fejlődést generáljanak, amelyben a városok élhető lakókörnyezetet biztosítanak, élő társadalmi- gazdasági élettel rendelkezzenek és dinamizálják térségüket, vonzáskörzetüket. A városoknak a regionális fejlődés valós motorjaivá kell válniuk, amelynek keretében aktívan képesek térségük dinamizálására.” Ennek megfelelően hangsúlyozza Budapest húzóerejének növelését, az agglomeráció átfogó fejlesztését és a kistérségi központok funkcionális megújítását. A stratégiai tervezéssel szembeni elvárások az alábbiak: ¾ integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében) ¾ a városokat térségükkel, vonzáskörzetükkel integráltan kezelő stratégiai célokon alapul ¾ a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása ¾ a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának transzparenciája ¾ erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése.

Az OP is foglalkozik a vidékies térségek fejlesztésével, az itt meglévő előnyökkel: „a nyugodt, egészséges lakókörnyezet, amely az alacsony népsűrűségből és beépítettségből, a civilizációs és környezeti ártalmakkal többnyire kevéssé terhelt környezetből, valamint a gazdag természeti, táji örökségből, a természeti területek magas arányából ered.”

1.2 Térszerkezeti viszonyok

Szob fejlesztésének feltételeit alapvetően határozza meg fekvése. A város Pest megye legészakibb városi rangú települése.

Pest megye városai

Ezt a rangot 2000-ben nyerte el, miután több mint 100 éven keresztül töltött be körzetközponti szerepet, először mint a Hont vármegyei szalkai járás, később (1883- tól) mint a szobi járás székhelye. 1950-ben a járás Pest megyéhez került át. Ugyanakkor a trianoni határok meghúzásának következtében periférikus helyzetbe került település központi jellegétől függetlenül funkcióhiányosan, elzárt határőr nagyközségként érte meg a várossá nyilvánítás napját, ahol az országos főút gyakorlatilag véget ér. A 12-es út Szob határában két alacsonyabb osztályú útra (1201: Ipoly mente, 12108: Márianosztrára vezető út) válik ketté. Természetes folytatása az Ipoly túlpartján, Helemba, Párkány irányában volna. További közvetlen közúti és gyorsforgalmi kapcsolatok hiányában a város fejlesztésének orientációját a 12-es út, az 1201-es út, valamint a kiépítendő helembai irányú kapcsolat jelenti.

Szob Hont vármegye részeként

A magyar közúti hálózat terve az új OTrT-ben

A város a Dunakanyar része, de az egyik leglátogatottabb magyar turisztikai desztináció hasznából egyáltalán nem részesedik, mivel a turistaforgalom a határok átjárhatósága körüli nehézségek miatt tradicionálisan a Duna jobb partján zajlik (Szentendre, Visegrád, Esztergom vonalon), a bal parton megjelenő turisták pedig leginkább Vácot szokták meglátogatni. Szob jelentős turisztikai látnivalók és szolgáltatások nélkül nem tudja megállásra késztetni a városon áthaladó igen kis számú turistát. A turizmus számára a határ menti térségek az elmúlt évtizedekben nem számítottak vonzó célterületnek, hiszen ezek a térségek általában gazdaságilag elmaradottabbak voltak, és a szoros határőrizet miatt a látogatók közérzete sem volt a legjobb. A város geopolitikai helyzetét ugyanakkor alapvetően befolyásolja a magyar és szlovák schengeni övezeti tagság, hiszen ezáltal a Dunakanyar az elkövetkező években a szlovákiai Párkányig fog terjeszkedni, ami jelentősen javítja Szobnak a kiemelt turisztikai övezeten belül elfoglalt pozícióját.

Szob elhelyezkedése a Dunakanyarban

26 Szob az Ipoly torkolatánál fekszik, az Ipoly-völgy kapuja. Ez a térség az egyik legelmaradottabb része az országnak. Jelentős integráló erejű város Balassagyarmatig nem található, nagyfokú az elvándorlás, alacsony a vállalkozói aktivitás, és a népsűrűség miatt nincs nagy tőkevonzó ereje sem a folyóvölgyi településeknek. Az erősen forráshiányos, elöregedő Ipoly-völgyben Szob város helyzete kétszeresen is problémás, mivel nemcsak az alig 3000-es város fejlődésének feltételeit kell biztosítania, hanem egy a folyóvölgyben hosszan elnyúló kistérség előrelépését, a szolgáltatások minőségének javítását is. A szobi kistérségbe tartozó 13 település mindegyike igen kis lélekszámú, több aprófalu is található itt, a vállalkozói aktivitás szintje a szomszédos váci kistérség felét sem éri el. Ezeknek a településeknek a központja Szob, egy háromezres város. A települést mindazonáltal két nemzetközi folyosó is érinti. Egyrészt a IV-es számú vasúti korridor, másrészt a VII-es számú (Duna) helsinki folyosó. A város nagyon korán, 1850-ben kapott vasutat, a Budapest–Pozsony vasútvonal kiépítésekor. 1920 után a párkányi átrakodó állomás magyar oldali kiszolgáló létesítményei épültek itt ki (9 pár vágány). A meglévő, a 70-es években villamosított, kétvágányos 70. sz. vasúti fővonal a magyar hálózati térképen a méreténél jóval nagyobb súlyt ad a településnek.1

Magyarország személyszállítási vasúttérképe

1 Szob tagja a Vasutastelepülések Szövetségének.

27 Szob fontos tömegközlekedési központ. A vasútvonalon naponta 23 vonatpár közlekedik Budapest viszonylatában. Az autóbuszforgalom jóvoltából Szob összesen 13 Pest megyei és 8 Nógrád megyei településsel áll kapcsolatban. A buszok közlekedése a vasúti forgalomhoz igazodik, így a város fontos átszállóhelyként a Börzsöny térségi települések foglalkoztatási problémáinak megoldásában is szerepet játszik. Ezen kívül mindenképpen ki kell emelni a VII. sz. európai közlekedési folyosó, a Duna jelenlétét, amelyet a város korábban kiválóan hasznosított (összesen négy kikötő működött itt: egy személyhajó-kikötő, egy teherkikötő és két folyamőrkikötő; az utolsó kikötőket a nagymarosi vízlépcső építése kapcsán számolták fel), ma a folyammal való kapcsolata kiáltóan gyenge, esetleges. Jóllehet a vízi kapcsolat révén Szob térszerkezeti adottságai, gravitációs ereje példátlanul kitágulna, megnőne, hiszen ezáltal a kisváros egy nagy, makroregionális rendszer részévé válhatna, ami a magyar településhálózaton belül is jelentősen felértékelné szerepét.

A Duna vízgyűjtő területe

Szob a Börzsöny kapuja: a belföldi úticélok végállomása, ahonnan közvetlenül érhető el a börzsönyi rekreációs terület. A turisták azonban még nem fedezték fel Szob ezen adottságát. Ezen jelentősen változtatni fog a kisvasút tervezett teljes kiépítése Nagybörzsönyig. Szob a róla elnevezett statisztikai kistérség központja. Amint azonban az az alábbi térképből is kiderül, a város a kistérségen belül nem játszik centrális szerepet, fekvése alapján mind a kistérségnek, mind a megyének periférikus helyzetű települése. Ez a kettős periféria párosul a már említett határ menti léttel, és ezek a tényezők összességében egy nagyon komoly fejlesztési munka szükségességét is felvetik.

A szobi kistérség Pest megyében A város tagja az Ipoly Eurorégiónak és az Ister-Granum Eurorégiónak. Mindkét eurorégió magába foglalja az Ipoly alsó folyásának térségét, a folyó szlovákiai és magyarországi településeit, amelyeknek méreténél és funkcióellátottságánál fogva Szob alcentrum szerepű integráló települése. Az eurorégiókon belül Szob ennek a funkcióhiányos térségnek a természetes központjává válhat a határok megnyílása révén.

Az Ister-Granum Eurorégió

29 Ezzel az új geopolitikai helyzettel elsősorban az Alsó-Ipoly mente turisztikai fejlesztéseinek alátámasztása céljából 2006-ban elkészített stratégiai dokumentum számol. A Helyi komplex vállalkozás-élénkítő program címet viselő Phare-projekt keretében a tervezők feltárták azokat az Ipoly mindkét partján fellelhető potenciálokat, amelyek révén a térségben egy integrált turisztikai- vállalkozásélénkítő program indítható el. A program és az Alsó-Ipoly mente gazdasági térszerkezete szempontjából Szobnak szervező-központi szerepet tulajdonítanak a stratégia készítői. A program tehát új keretek közé helyezi az eddigi periférikus helyzetű kisvárost, amennyiben vonzáskörzetét kiterjeszti az Ipoly szlovákiai oldalára is. Hasonlóképpen kezeli a várost az Ister-Granum Eurorégió fejlesztési terve is: az Ipolydamásd-Helemba közötti közúti híd megépítésével, a Szob–Helemba közötti vasúti híd szélesítésével és funkcióbővítésével a kisváros kapuszerepe jelentősen erősödik és tematikájában is bővül. Felértékelődik térségi szervező ereje, tágul vonzáskörzete. Ugyancsak az eurorégió fejlesztési terve tesz javaslatot a nagybörzsönyi kisvasút egykori jobbparti kapcsolatának újjáépítésére, ipolypásztói csatlakozással és egy új vasúti híddal. A Szob–Márianosztra–Nagyirtáspuszta–Nagybörzsöny-Ipolypásztó (Pastovce) vonal telje rehabilitációja révén egy páratlan turisztikai attrakcióval gazdagodhatna a térség, ami a több napos tartózkodást is lehetővé teszi.

* * *

A fentiek igazolják, hogy Szob több egy Pest megyei határ menti kistelepülésnél, potenciáljában más körzetközpontokat is megelőz, az utóbbi évek geopolitikai változásai és a tervezett fejlesztések (főként a dunai kapcsolat erősítése) pedig a Dunakanyar egyik húzó településévé tehetik.

30 1.3 Szob városi-térségi funkciói, vonzáskörzete

1.3.1 A városi intézmények vonzáskörzete

Az egykori járási és körjegyzőségi központ számos körzetközponti funkcióval rendelkezett a múltban is. Intézményeinek mai szerkezete az 1970-es évekre alakult ki, de az alapfokú oktatás gyökerei a XVIII. századra nyúlnak vissza, és az Irgalmas Nővéreknek köszönhetően kisdedóvó is több mint száz éve működik a településen. Az elmúlt években teljesen felújított, bővített óvodába ipolydamásdi és nosztrai gyermekeket is beírattak. 2007 óta egy bölcsődei csoport is indult. Az általános iskola kistérségi fenntartásban működik (Börzsönyvidéke Bölcsőde, Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási és Egészséges Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény). A szobi tagintézménybe a helyieken kívül a damásdi gyerekek járnak. A zeneiskola 1972-ben önállósult, ma tagozata működik Letkésen és Vámosmikolán. Diákjai között nemcsak a helyi és térségi érdeklődők találhatóak meg, hanem a Dunakanyarból távolabbról is (Nagymaros, Visegrád) járnak ide. A városvezetés a zeneiskola szakmai programjának bővítését tervezi, nyári mesterkurzusok szervezésével, ezáltal nemcsak a zeneiskola híre növekedik, hanem a város ismertsége is. Szobon lélekszámától függetlenül középfokú oktatási intézmény is található. A Szent László Gimnázium a Lazarista Rend fenntartásában működik (a volt hittudományi akadémia helyén), és a konkrét térségi igények ellátásán kívül a távolabbi országrészekből és a határon túlról is fogad diákokat. Specialitása a felzárkóztató évfolyam, amelynek keretében sajátos nevelési igényű diákok számára nyújtanak lehetőséget hátrányuk ledolgozására. Az intézmény vonzerejét tovább növeli, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek is gyakorlóiskolája. A kórházzal nem rendelkező település szakorvosi rendelőintézetét 1962-ben alapították. Ma a rendelőintézetben 16 féle szakorvosi ellátás vehető igénybe, de a város a szolgáltatások további bővítését tervezi. A szobi mentőállomáshoz 4 mentőkocsi tartozik, ezek közül 2 Vámosmikolán teljesít szolgálatot. Mindkét egészségügyi intézmény a kistérség 13 települését szolgálja ki. A városi feladatokat két háziorvosi körzetben jelenleg egy orvos látja el. A szociális intézmények többsége kistérségi fenntartásba került az utóbbi években, a normatív támogatások mértéke miatt. A szobi székhelyű intézmények közül a családsegítés és a gyermekjóléti szolgálat mind a 13 települést ellátja, sőt utóbbi esetében Nagymaros és Visegrád is ide szándékozik csatlakozni. A családsegítőnek önálló irodája működik Vámosmikolán. Az étkeztetés, házi gondozás és a többi szociális feladat ellátására térségi fenntartású önálló intézményt hoztak létre. A jelzőrendszeres házi gondozással kapcsolatban

31 igényfelmérés történt, a beruházáshoz támogatásra van szükség. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat szintén térségi lefedettséggel működik. A város speciális adottságainak köszönhető, hogy hajléktalanok és szegregációs területek nem találhatóak Szobon.

A városi intézmények vonzáskörzete ELLÁTÁSI SZAKFELADAT ÉRINTETT ÉRINTETT TÉRSÉG, ÉRINTETT TERÜLET TELEPÜLÉSEK TELEPÜLÉS LAKOSSÁG SZÁMA SZÁMA 1. járóbeteg- 13 település Szobi kistérség 12 562 fő Egészségügy szakellátás betegszállítás 13 település Szobi kistérség 12 562 fő 2. Szociális családsegítés, 13 + 2 település Szobi kistérség (+ 18 892 fő ellátás gyermekjólét Nagymaros, Visegrád) házi szociális 13 település Szobi kistérség 12 562 fő segítségnyújtás szociális étkeztetés 7 település Letkés, Ipolydamásd, 6 902 fő Márianosztra, Zebegény, Kóspallag, Ipolytölgyes, Szob idősek lakóotthoni 13 település Szobi kistérség (három 12 562 fő ellátása intézmény, társulásban) gyámhivatal 13 település Szobi kistérség 12 562 fő 4. Oktatás óvoda 1 település Szob város (Nosztráról, 4 162 fő Damásdról is jönnek gyerekek) alapfokú iskola 2 település Szob, Ipolydamásd (6 további 3 242 fő településsel közös iskolatársulás) gimnázium nemzetközi Kárpát-medencei ---

A városi hivatalon belül működik az okmányiroda, amely a törvényi előírásoknak megfelelően lát el kistérségi és országos (útlevél-, gépjármű-, személyiigazolvány- ügyintézés, valamint a mozgáskorlátozottak parkolási engedélyeinek kibocsátása) feladatokat. A településen falugazdászi iroda, helyi vidékfejlesztési iroda is működik, és megtalálható itt az Új Magyarország programjának koordinátora is. Az itteni vízmű 5 települést lát el ivóvízzel: a városon kívül Ipolydamásdot, Ipolytölgyest, Letkést és Márianosztrát. Meg kell említeni Szob infrastrukturális helyzetét. 1997-re készült el a gázvezeték, és 2002-ben a kistérség déli önkormányzatai közösségi támogatás segítségével megkezdték a csatornahálózat kiépítését. Szobon ezek a munkálatok 2002 nyarára

32 befejeződtek, a csatlakozó csonkok kialakítása 2006-ban ért véget. Az elmúlt években nagy arányú fejlesztésekre került sor a „CS-telepen”, ahol az utcák egy részében a vízelvezetés (zárt rendszerben) megoldásával újult meg az útfelület. Az elmúlt évek során összesen mintegy 110 000 m2-nyi aszfaltút készült el a településen. A burkolat nélküli utcák aránya a városban nem haladja meg az 5 %-ot. A vízvezeték a külterületi településrészeken is részben elérhető. A szobi vízmű alaphelyzetben 9 települést lát el ivóvízzel. Amennyiben a Nógrád megyei kapcsolódó hálózatnál problémák merülnek fel, úgy további 21 település számára is ezekről a kutakról biztosítják az ivóvizet. Az itteni könyvtár (több mint 30 000 kötetes állománnyal), a Börzsöny Múzeum, a művelődési ház rendszeres színházi műsorai és a településen egész évben megrendezésre kerülő programok révén Szob a kultúra területén is integratív szerepet játszik – a térséginél kissé magasabb szinten. A rendszerváltás óta a szobi munkahelyek száma kb. az 1989-es egy negyedére esett vissza. Az egykor az egész térségnek munkát és jövedelmet biztosító Szobi Szörp Rt., a vasútállomás, a kőbánya ma már csak néhány tucat embernek ad munkát. Számos egykori helyi vállalat megszűnt. A város vonzáskörzetében további változások várhatóak. Nagymaros várhatóan kilép a váci többcélú kistérségi társulásból, mivel ott nem tudja súlyának megfelelően képviselni érdekeit. A szobi kistérséghez történő csatlakozásával nemcsak az utóbbi térség gazdasági potenciálját és demográfiai mutatóit erősíti, hanem Szob geopolitikai helyzetét is: a város centrális helyzete ezáltal erősödni fog. A szobi kistérség Pest megye legelmaradottabb, az egyetlen hátrányos helyzetű minősítéssel rendelkező térsége, ugyanakkor nem tartozik az ország 47 leghátrányosabb kistérsége közé (KSH 2008)2. A komplex mutatók alapján 88 kistérség rendelkezik rosszabb, 85 pedig jobb adatokkal a szobinál: országosan a középmezőnybe tartozik a város.

2 Az alábbi, kistérségre vonatkozó adatsorok az alábbi kiadványban érhetőek el: Faluvégi Albert (szerk.): Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. Budapest, 2008, Központi Statisztikai Hivatal, 52 p.

Pest megye más térségeihez képest a szobi a legtöbb mutató tekintetében feltűnően elmaradott. Ez a különbség főként a gazdasági indikátorok esetében szembeszökő.

A működő vállalkozások száma 1000 lakosra (2004)

120 100 70,06 80 60 39 40 20 0 i ő Érdi Váci átlag Gyáli Szobi Aszódi Monori Dabasi Ceglédi Gödöll Budaörsi Ráckevei Nagykátai Dunakeszi Szentendrei Pilisvörösvári Veresegyházi

1000 főre a megyében átlagosan 70 működő vállalkozás jutott 2004-ben, ez az érték a szobi kistérségben volt a legalacsonyabb (39 db). A vállalkozások számában másfél évtized alatt bekövetkező változások is jelzik, hogy a megyében valóban a szobi kistérségben a legkedvezőtlenebb a helyzet.

A működő vállalkozások számának változása (1999-2004)

200 180 160 133,46 140 113,6 120 100 80 60 40 20 0 i ő Érdi Váci átlag Gyáli Szobi Aszódi Monori Dabasi Ceglédi Gödöll Budaörsi Ráckevei Nagykátai Dunakeszi Szentendrei Pilisvörösvári Veresegyházi

1999 és 2004 között átlagosan 1/3-ával nőtt a megyében a működő vállalkozások száma. A szobi kistérségben ez a változása alig mérhető, miközben akadnak olyan térségek, ahol a vállalkozások száma közel megkétszereződött vagy másfélszeresére

35 nőtt. A feltűnően alacsony növekedési ráta Szob esetében egy a többi kistérségénél jóval alacsonyabb kiinduló értékről nőtt kis mértékben. A kistérség lemaradása tehát a megyéhez képest az elmúlt másfél évtizedben tovább növekedett. Mindehhez a többinél jóval kedvezőtlenebb demográfiai adatok társulnak. A legkisebb lélekszámú kistérségben a legalacsonyabb a fiatalodási index értéke.

Fiatalodási index (2005)

140 120 91,05 100 80 67,8 60 40 20 0 i ő Érdi Váci átlag Gyáli Szobi Aszódi Monori Dabasi Ceglédi Gödöll Budaörsi Ráckevei Nagykátai Dunakeszi Szentendrei Pilisvörösvári Veresegyházi

Bár – a magyar demográfiai trendnek megfelelően – az elöregedés a megye nagy részén általánosnak mondható, sehol nem öregedik olyan gyorsan a lakosság, mint éppen a szobi kistérségben. Az alacsony vállalkozói aktivitás és a lakosság elöregedése együtt igen kedvezőtlen perspektívát rajzol a térség elé, és orientálja a város fejlesztését is. Várható, hogy az oktatási intézmények térségi összevonása a települési iskolák megszűnéséhez vezet, és az itteni társulásnak egyre több forrást kell fordítania a szociális rendszer fenntartására – egyre kevesebb bevételből. Mindez a térség állandósuló gazdasági problémáit vetíti előre, és különösen nehéz feladatot ró a térségközpontra. Ehhez kell hozzáadnunk a város korábban elemzett periférikus helyzetét, amit az elérési adatok is alátámasztanak.

36 Gyorsforgalmi csomópont elérési ideje percben (2007)

60 50 35,6 40 30 17,04 20 10 0 i ő Érdi Váci átlag Gyáli Szobi Aszódi Monori Dabasi Ceglédi Gödöll Budaörsi Ráckevei Nagykátai Dunakeszi Szentendrei Pilisvörösvári Veresegyházi

A szobi kistérségnél jelenleg csak a szentendrei van rosszabb helyzetben a gyorsforgalmi kapcsolatok terén, ami 2008 nyarán (az új Duna-híd átadásával) meg fog változni. Hozzá kell még tenni azt is, hogy az M2-es ma még valójában nem felel meg minden paraméterében a gyorsforgalmi út kategóriájának, így a kistérség távolsága valójában közel 1 óra a legközelebbi csomóponttól.

Hétköznapi elérés percben (2007)

60 49 50 40 29,39 30 20 10 0 i ő Érdi Váci átlag Gyáli Szobi Aszódi Monori Dabasi Ceglédi Gödöll Budaörsi Ráckevei Nagykátai Dunakeszi Szentendrei Pilisvörösvári Veresegyházi

A megyeközponttól mért távolság szempontjából is a szobi kistérség van a legrosszabb helyzetben. Ez a tény meghatározó mértékben gyengíti a térség versenyképességét és tőkevonzó erejét. Valamivel fejlettebb a térség a bázis infrastruktúra tekintetében, a vízvezetékkel ellátott lakások aránya eléri a megyei átlagot. S bár a gázvezetékbe bekötött lakások aránya igen alacsony, a közműolló szempontjából a szobi előnyösebb helyzetben van több Pest megyei kistérségnél.

37 A közüzemi vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya (2005) 120 A vezetékes gázhálózatba bekapcsolt háztartások száma a lakásállomány %-ában (2005) 100

0 i ő Érdi Váci átlag Gyáli Szobi Aszódi Monori Dabasi Ceglédi Gödöll Budaörsi Ráckevei Nagykátai Dunakeszi Szentendrei Pilisvörösvári Veresegyházi

Az 1 km vízvezetékhálózatra jutó csatornahálózat hossza méterben (2005)

1 400 1 200 1 000 690,06 800 411 600 400 200 0 i Érdi Váci átlag Gyáli Szobi Aszódi Monori Dabasi Ceglédi Gödöll ő Budaörsi Ráckevei Nagykátai Dunakeszi Szentendrei Pilisvörösvári Veresegyházi

A szobi többcélú társulás északi településein még nem valósult meg a csatornázás, és nem is tartoznak egyetlen szennyvízelvezetési agglomerációhoz sem. A források hiánya és az állami finanszírozási rendszer továbbra is megoldatlanná teszi a szennyvízkezelést Vámosmikola környékén. Ezért a közeljövőben nem várható, hogy a kistérség javítson pozícióján. A jövedelmi viszonyok tekintetében a szobi kistérség szintén a középmezőnybe tartozik.

38 Az állandó lakosra jutó SZJA-alapot képező jövedelem (2005) 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 i ő Érdi Váci átlag Gyáli Szobi Aszódi Monori Dabasi Ceglédi Gödöll Budaörsi Ráckevei Nagykátai Dunakeszi Szentendrei Pilisvörösvári Veresegyházi

A megyei átlaghoz hasonlóan alakult az álláskeresők aránya is 2006-ban. A magas ingázási arány azonban jelzi, hogy a foglalkoztatást helyben nem tudják megoldani a települések. Munkanélküliségről mindazonáltal a térségben nem beszélhetünk.

Az álláskeresők aránya (%) (2006)

0 i ő Érdi Váci átlag Gyáli Szobi Aszódi Monori Dabasi Ceglédi Gödöll Budaörsi Ráckevei Nagykátai Dunakeszi Szentendrei Pilisvörösvári Veresegyházi

A statisztikai adatokból kiderül az is, hogy mi jelenti a kistérség erősségét. Az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma még akkor is imponáló, ha tudjuk, hogy egy alacsony lélekszámú (12 826 fő; 2007. jan. 1.) térségről van szó.

39 Vendégéjszakák száma 1000 lakosra (2005)

4 000

3 000

2 000

1 000

0 i ő Érdi Váci átlag Gyáli Szobi Aszódi Monori Dabasi Ceglédi Gödöll Budaörsi Ráckevei Nagykátai Dunakeszi Szentendrei Pilisvörösvári Veresegyházi

A megye nagy részén szinte kimutathatatlan a turistaforgalom. A térség méreteihez képest épp a legészakibb térségben, a Börzsöny és az Ipoly vidékén a legtöbb a vendég. Ez részben nyilván annak köszönhető, hogy Budapest elszívó hatása a többi térségben jobban érződik, mint a fővárostól 60 km-re. Jól felépített marketinggel ezek az adatok tovább javíthatók. Ez egyben a kistérség kitörési pontja is, hiszen az alacsony népsűrűség, a félreeső fekvés, az öregedési index és a természeti szempontból érzékeny táji örökség ipar telepítését csak igen korlátozott mértékben teszi lehetővé. Ennek a turisztikai desztinációnak pedig Szob a természetes központja. Az erősen forráshiányos, kedvezőtlen demográfiai mutatókkal rendelkező vonzáskörzet felemelkedése szempontjából kardinális jelentőségű, hogy miként tudja Szob betölteni ezt a feladatot. Az integrált városfejlesztési stratégia legfőbb célja ennek a funkciónak a kibontása, a fejlesztés megalapozása, az Alsó- Ipoly mentére készített koncepció alapelveit követve.

1.3.2 A kistérség településeinek főbb mutatói

A „felzárkózó” térségek közé sorolt szobi kistérség településeinek (Szob, Ipolytölgyes, Vámosmikola, Zebegény, Ipolydamásd, Perőcsény, Márianosztra, Nagybörzsöny, Letkés, Kóspallag, Bernecebaráti, Tésa, Kemence) 2001–2006. év közötti társadalmi, gazdasági elemzése az alábbi képet mutatja.

40 Terület és népsűrűség

6000 160

140 5000

120

4000 100

3000 80

60 2000

1000 20

0 0

s b a o ra lag s kola tkés l aráti é nce i gény Sz b T e csény Le m be ő noszt e e ydamásd börzsöny c olytölgye Ze Per y Kóspa K Ip ol Ip Mária Vámosm Nag Berne

Területnagyság (2006. év) Népsűrűség fő/km (2006. 01. 01.)

A Központi Statisztikai Hivatal 2006. évi adatai szerint a kistérség legnagyobb területű települése Nagybörzsöny (5 069 ha), legkisebb települése Tésa (438 ha). Szob a maga 2007 hektáros területével a középmezőnyben helyezkedik el, népsűrűség tekintetében az első helyen szerepel.

41 A kistérség népességének alakulása 2001-2006 között (fő)

3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

y ra yes én ásd tkés ráti g g Szob szt e a Tésa e m o L b b őcsény ce lytöl e yda an e Z l Per ri Kóspallag n Kemence Ipo r Ipo Má Vámosmikola Nagybörzsöny Be

2001 2002 2003 2004 2005 2006

A kistérség legnagyobb lélekszámú települése Szob, melynek lakossága a KSH adatközlése szerint 2001-ben 2809 fő, 2006-ban 2857 fő volt, egyébként kistérségi szinten a lakosság átlaglétszáma 500 és 1000 fő között mozog. A vizsgált időszakban a kistérségben általános népességcsökkenés tapasztalható, kivéve Ipolytölgyes, Márianosztra, Szob és Zebegény településeket, ahol a statisztika gyarapodást mutat.

Természetes szaporodás-fogyás (2001-2006, fő)

2006 Szob; -18 Kemence Tésa

Vámosmikola; -47 2005 Bernecebaráti Kóspallag Letkés 2004 Nagybörzsöny Márianosztra Perőcsény 2003 Ipolydamásd Szob Zebegény 2002 Márianosztra; 6 Vámosmikola Ipolytölgyes

2001

-50 -40 -30 -20 -10 0 10

42 A kistérségi lakosság fogyását igazolja az élveszületési-halálozási arányt bemutató ábra is, melyen a legszembetűnőbb változás Vámosmikola esetében tapasztalható. A településen a vizsgált időszak minden évében (az összes település közül kirívó mértékben) többen haltak meg, mint születtek, és ez az arány a 2004-es viszonylagos javulás ellenére is folyamatosnak tekinthető.

Vándorlási egyenleg 2001-2006 (fő)

120

100

0 2 2 2 2 2 2 00 00 00 00 00 00 -20 1 2 3 4 5 6

-40

-60 Ipolytölgyes Vámosmikola Zebegény Szob Ipolydamásd Perőcsény Márianosztra Nagybörzsöny Letkés Kóspallag Bernecebaráti Tésa Kemence Mozgó átl. 2 sz. (Ipolytölgyes) Mozgó átl. 2 sz. (Kemence) Mozgó átl. 2 sz. (Szob) A lakosságszám változását szintén befolyásoló, a változásokról árnyaltabb képet adó vándorlási mutató ugyancsak jelez néhány figyelemre méltó értéket. Ipolytölgyes esetében a 2001. évi igen magas bevándorlási értéket követően a vizsgált időszakban folyamatosan elvándorlási tendencia jelentkezik, s ugyanez a helyzet Szob esetében is, az ott mért, 2003-2005 közötti bevándorlási hullám ellenére. A korábban csökkenő lélekszámú Kemence lakossága azokat a településeket reprezentálja, amelyek vándorlási egyenlege hat év alatt a nulla érték körül mozgott.

43 Lakásállomány száma (2001-2006, db)

1200 1085 1086 1088 1091 1091 1091

1000

800

625 625 625 626 627 628 545 600

400

200

61 61 61 61 61 61

0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Ipolytölgyes Vámosmikola Zebegény Szob Ipolydamásd Perőcsény Márianosztra Nagybörzsöny Letkés Kóspallag Bernecebaráti Tésa Kemence A lakásállomány változása szempontjából Szob, Vámosmikola és Kemence település emelhető ki a vizsgált időszakban, átlagosan 10 db új lakás építésével. A kistérség másik pólusa a tendenciózusan legkisebb lakásállománnyal rendelkező Tésa, ahol (Ipolytölgyeshez hasonlóan) a lakások száma 6 év alatt semmit sem változott.

A kiskereskedelmi egységek száma (2001-2006, db)

100

Szob: 2005 év, 45 egység

Tésa: 2006. év, 1 egység 1

la y g a es o n a gy tkés nce l Szob csény Tés tö begé ő Le me osmik e ecebaráti oly Z Per Kóspall n Ke Ip m Ipolydamásd Márianosztra Vá Nagybörzsöny Ber

2001 2002 2003 2004 2005 2006

44 A kiskereskedelmi egységek száma Szobon, Kemencén és Vámosmikolán a legtöbb, közülük is kiemelkedően Szobon (2005-ben 45 db). A települések többségénél azonban a kiskereskedelmi egységek száma a 10-et sem éri el. Tésa adatai ez esetben is a legkisebbek (1 db).

Vendéglátóhelyek száma (2001-2006, db)

0 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Ipolytölgyes Vámosmikola Zebegény Szob Ipolydamásd Perőcsény Márianosztra Nagybörzsöny Letkés Kóspallag Bernecebaráti Tésa Kemence A vendéglátóhelyek tekintetében Szob és Zebegény a meghatározó település. Szobon a kistérséghez viszonyított magas arány mind a hat évben megfigyelhető (átlag: 19 db), míg Zebegényben csak 2002-től nőtt a számuk 10 db fölé (átlag: 10,3 db). A települések többségében a vendéglátó egységek száma az 5 db-ot nem éri el.

Magánszállások és kereskedelmi szálláshelyek száma (2001-2006, db)

300 350

Magánszálláshelyek Kereskedelmi szálláshelyek Ipolytölgyes 293 300 Vámosmikola 250 Zebegény 208 250 Szob

200 Ipolydamásd

164 200 Perőcsény Márianosztra 150 151 Nagybörzsön 150 y 116 Letkés 100 Kóspallag 100 Bernecebaráti

50 Tésa 50 Kemence

5 0 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2001 2002 2003 2004 2005 2006

45 A magánszálláshelyek tekintetében Zebegény és Szob a meghatározó a kistérségben, míg a kereskedelmi szálláshelyek tekintetében Szob egyáltalán nem jelenik meg. Helyette – Zebegény mellett – Kemence és Nagybörzsöny szálláshelykínálata vált meghatározóvá, de mindhárom település esetében visszaesés figyelhető meg: Zebegény és Kemence tekintetében 2002-től, Nagybörzsöny vonatkozásában 2003- tól.

Vendégéjszakák a magánszállásadásban és kereskedelmi szálláshelyeken (2001-2006, db)

25000 10000 Vonaldiagram- vendégéjszakák száma a 9000 magánszállásadásban

20000 Oszlopdiagram- 8000 vendégéjszakák száma a 2001 kereskedelmi 7000 2002 szálláshelyeken 15000 6000 2003 2004 5000 2005

10000 4000 2006

3000 2001 2002 5000 2000 2003 1000 2004 2005 0 0 2006 s a y ti e ny ob r z ásd zt ön llag nc S csény zs bará Tésa e smikola am ő Letkés e o bör em Zebegé Per rianos y Kóspa nec K Ipolytölgye á Ipolyd M er Vám Nag B

A magánszállásokon igénybevett vendégéjszakák tekintetében Zebegény rendelkezik a legjobb mutatókkal, annak ellenére, hogy a településen a vizsgált időszak elejétől folyamatos csökkenés tapasztalható (2001-ben 8 664, 2006-ban 5 012 vendégéjszaka). A második helyen álló Nagybörzsöny évről évre javuló tendenciát mutat. A kereskedelmi szálláshelyek esetében is általános csökkenés tapasztalható. A vizsgált időszak elején Nagybörzsönyben eltöltött több mint 20 ezer vendégéjszaka az időszak végére alig 13 ezerre csökkent, de ugyanez a visszaesés tapasztalható Kemence, Perőcsény és Zebegény esetében is. Kivételt csak Kóspallag képez, ahol 2005. évben 2 360, 2006-ban 13 118 vendégéjszakát regisztráltak.

46 Háztartási gázfogyasztás száma (2001-2006, db)

700 654

600

500 437 2001 400 2002 2003 2004 300 259 2005 243 226 216 2006 200 136 135 130 131

100 89 41 36

a y b y ti l n ny ra sa ce zt ön n ko gé Szo sé s Té e amásd c rzs Letkés smi rő no cebará eme lytölgyes yd a e o Zeb Pe ri Kóspallag K Ip mo Ipol Má agybö ern Vá N B

A háztartási gázfogyasztás jellemzően emelkedő tendenciát mutat a kistérségben, kiemelkedő mértékben Szobon (2006. évben 654 db) és Zebegényben (2006. évben 437 db). A legalacsonyabb mutatókkal Ipolytölgyes (2006. évben 41 db) és Tésa (2006. évben 36 db) rendelkezik.

Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (2001-2006, db)

700

600 578

500 2001 399 400 2002 2003 2004 300 2005 232 225 226 2006 200

69 105 100

0 0 0 000 0

y b y a y n ce tr ön n gé Szo sén sz Tésa e c zs Letkés b amásd rő no me lytölgyes e lyd a Ke o mosmikola Z o Pe ri Kóspallag Ip á Ip Má agybör ernecebaráti V N B

A közcsatorna-hálózatba csatolt lakások száma Zebegényben és Szobon a legmagasabb, közülük is a legnagyobb arányú fejlődés (2001: 321 db, 2006: 578 db)

47 Szobon tapasztalható. Általánosságban elmondható, hogy ahol ilyen közmű- szolgáltatás létezik, ott az éves mutatók emelkedő csatornázottsági tendenciát mutatnak. A kistérségben azonban jelenleg 6 településen nem érhető el ilyen szolgáltatás.

Az általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (2001-2006, fő)

350

290 300 Ipolytölgyes 241 Vámosmikola 250 Zebegény Szob Ipolydamásd 200 Perőcsény Márianosztra Nagybörzsöny 150 Letkés Kóspallag Bernecebaráti 100 Tésa Kemence

11 12

0 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Az általános iskolai tanulók száma Szobon a legmagasabb, de a vizsgált időszakban folyamatosan csökkenő tendenciát mutat (2001: 290 fő, 2006: 241 fő). Ugyanez a lassú csökkenés tapasztalható a többi településen, amelyeken 2001-ben 11-170 fő, 2006-ban 12-155 fő között változott a létszám. A legkevesebb tanuló (2001: 11 fő, 2006: 12 fő) Perőcsényben található.

48 Számítógépek száma a közoktatási intézményekben (2001-2006, db) 80

70 68

40 32 30 24 16 20 18 13 13 12 10 6 0 00 0 0

s y y s g ti la n sd ye é á lla rá g ko sztra sön Tésa l eg Szob csény o etké ö b ő L yt smi an örz ol Ze Per ri yb Kóspa neceba Kemence Ip mo g r Ipolydam Má a Vá N Be 2001 2002 2003 2004 2005 2006

A számítógépek száma nagyságrendileg Szobon a legnagyobb, utána csak Letkésen és Zebegényben rendelkeznek az intézmények 20 db fölötti számítógép-állománnyal. Ez kistérségi átlagban 22 db számítógépet jelent.

49 Működő vállalkozások száma a kistérségben (2001-2006, db) 1000

Ipolytölgyes

Vámosmikola 219

Szob 194 Zebegény

Szob 100 Ipolydamásd

Perőcsény

Márianosztra

Nagybörzsöny

10 Letkés

5 Kóspallag Tésa 3 Bernecebaráti

Tésa

Kemence 1 2001 2002 2003 2004 2005 2006

A működő vállalkozások 2001-2004 között viszonylag stabilan működtek a kistérségben, a települések közül egyedül Tésa esetében volt megfigyelhető egy 2001-től 2003-ig tartó visszaesés, amely 2005-ig újból emelkedő tendenciát mutatott. 2006-ban szinte az összes településen enyhe visszaesés tapasztalható. A vállalkozások száma a vizsgált időszakban nagyságrendileg 10 db és 100 db között mozgott.

50 Működő ipari vállalkozások száma (2001-2006, db)

Regisztrált ipari vállalkozások adatai 2005-ből! 20

a y y y ob n ra ag sa yes ásd ön ll é lg Sz szt T ö egén m csé o rzs Letkés baráti b rő n spa lyt e yda ce Z l Pe ria Kó Kemence Ipo o á Ip M agybö Vámosmikol N Berne 2001 2002 2003 2004 2005 2006 A működő ipari vállalkozások Kemencén, Szobon, Vámosmikolán és Zebegényben telepedtek meg elsősorban, ezeken a helyeken átlagban 15-20 db volt belőlük. A kistérség településeinek közel felében ez a szám az 5 db-ot sem éri el. Tésán ipari jellegű működő vállalkozás nem található.

Működő mezőgazdasági vállalkozások száma (2001-2006, db)

25 Regisztrált mezőgazdasági vállalkozások adatai 2005-ből! 20

b y y g a sd n sa ce lla é lgyes Szo má etkés T ö egény csén osztra rzsö L baráti b rő n e lyt bö Ze Pe y Kóspa Kemen Ipo olyda Ip Mária ag Vámosmikol N Bernec

2001 2002 2003 2004 2005 2006

Működő mezőgazdasági vállalkozások jellemzően Kemencén és Bernecebarátiban vannak, számuk 15–25 db között váltakozik. Szob mezőgazdasági vállalkozásainak

51 száma a vizsgált időszakban 10–15 db között mozgott, de 2006-ban – a kistérségi tendenciához hasonlóan – a városban is jelzésértékűen csökkent a számuk. Tésán mezőgazdasági jellegű működő vállalkozás nem található.

Működő szolgáltató vállalkozások száma (2001-2006, db)

300

250

200

Regisztrált szolgáltató vállalkozások adatai 2005-ből! 150

100 74

48 50 33 20 25 20 11 11 16 14 2 3 4 0

a y y y ob n ra ag sa yes ásd ön ll é lg Sz szt T ö egén m csé o rzs Letkés baráti b rő n spa lyt e yda ce Z l Pe ria Kó Kemence Ipo o á Ip M agybö Vámosmikol N Berne

2001 2002 2003 2004 2005 2006

A működő, szolgáltató jellegű vállalkozásokból a települések többségén 5-30 db között található. A vizsgált időszak tendenciája nem mutat többségüknél határozott fejlődést, sőt a vállalkozások száma 2006-ra enyhén csökkent. A legtöbb szolgáltatási jellegű vállalkozás Szobon (2006-ban 74 db), a legkevesebb Ipolytölgyesen (2006-ban 2 db) található.

52 0 vagy ismeretlen számú főt foglalkoztató működő vállalkozások (a megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt) (2001-2006, db)

126 7 370

372

379

2001 2002 2003 2004 2005 2006

A vállalkozások legnagyobb része (nagy valószínűséggel egyéni vállalkozói formában dolgozva) a vizsgált időszakban nem foglalkoztatott alkalmazottat, illetve ezek száma statisztikailag nem volt kimutatható. Az ilyen jellegű vállalkozások aránya az első három évben kiegyensúlyozott, számuk csak 2004-től csökkent (2006- ban drasztikus visszaeséssel). A 2005. évi adatok az elemzéshez nem álltak rendelkezésre.3

10-19 főt foglalkoztató mûködő vállalkozások száma (a megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt (2001-2006, db)

9 12

12 10

2001 2002 2003 2004 2005 2006

A 10-19 főt foglalkoztató vállalkozások a vizsgált időszakban aránylag kiegyenlített képet mutatnak, de számuk 6 év távlatában is csak 10db körül mozog. Enyhe, de nem nagyságrendi csökkenés tapasztalható 2006-ban.

3 2005-höz a regisztrált vállalkozások számát tudtuk csak felhasználni.

53 A 2005. évi adatok az elemzéshez nem álltak rendelkezésre.

20-49 főt foglalkoztató működő vállalkozások száma (a megszűnő és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt) (2001-2006, db)

5 4

2001 2002 2003 2004 2005 2006

A 20-49 főt foglalkoztató vállalkozások száma a kistérségben már ritka, a vizsgált időszakban nem érte el a tízet, és számuk csak minimálisan változott az elmúlt évek alatt. Nagy valószínűséggel alapszintű ellátásokat végeznek, mellyel a csökkenő piaci igényeket hosszú távon lekötik. A 2005. évi adatok az elemzéshez nem álltak rendelkezésre.

50-249 főt foglalkoztató működő vállalkozások száma (megszűnt és átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt) (2001-2006, db)

4 4

3 4

2001 2002 2003 2004 2005 2006 Az 50-249 főt foglalkoztató vállalkozások közül csak kevés telepedett meg a kistérségben, a vizsgált időszakban számuk 3-4 között váltakozott. A 2005. évi adatok az elemzéshez nem álltak rendelkezésre.

A 250 és annál több főt foglalkoztató vállalkozások közül a vizsgált időszakban csak egy vállalkozás jelent meg a kistérségben, a statisztikai adatok szerint egy évig működött (Márianosztra, 2001).

Regisztrált munkanélküliek száma és a 180 napon túl regisztrált munkanélküliek száma a kistérségben (2001-2006, fő)

300 281 262 253 254

250 229 227

200 163

139 150

91 88 100 74

36 50

0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túli A regisztrált munkanélküliek száma hat év alatt enyhe, de csökkenő tendenciát mutat (100%-ról 80%-ra). A 180 napon túl regisztrált munkanélküliek (~tartósan munkanélküliek) száma ugyancsak csökkent az elmúlt időszakban, a 2001. évi „induló” állapothoz (163 fő) képest intenzívebben (36 főre, azaz 100%-ról 22%-ra).

55 1.4 Szob besorolása várostípus szerint

1.4.1 Dinamikai típus szerinti értékelés

Szob a nagyvárosok körüli szuburbanizációs övezet peremén fekszik. Lélekszáma lassú gyarapodást mutat. 2002 és 2007 között 45 fővel nőtt a lakosságszám, amely még így sem éri el a 3 000-et (2 876 fő). A vándorlási különbözet az elmúlt években (2006 kivételével: - 37) mindig pozitív volt, így – bár az élveszületések száma folyamatosan csökken – a lakosságszám nem fogy. A bevándorlás iránya elsősorban észak–déli: az Ipoly menti kis falvakból költöznek be a térségközpontba. A gyarapodó lakosságon belül egyre kisebb arányt képviselnek az általános iskolás korú gyermekek. Ma az egész kistérségben van megközelítőleg annyi iskolás, mint amennyi csak Szobon 40 évvel ezelőtt volt. A munkahelyek száma a rendszerváltás óta drasztikusan lecsökkent. A Szobi Szörgyár Rt. elődjénél valaha több mint 300-an dolgoztak, ma mintegy 50 alkalmazottja van a cégnek, amely tavaly nyár óta se munkát, se fizetést nem tud adni dolgozóinak. A nemzetközi átrakodó állomáson a KGST időszakának végén több mint 500 ember dolgozott, ma mindössze 70 alkalmazottja van a szobi állomásnak. Megszűnt a házelemgyár, a műszergyár, az elektromos tekercseket előállító üzem, a rendszerváltás után alapított Börzsönygáz. Ezeknél a vállalatoknál mintegy 200 ember talált egykor munkát. Szob komoly foglalkoztatási központ volt, amely a szörpgyár révén több mint 100 embernek adott munkát a mezőgazdasági üzemeknél a gyümölcsösökben. Az időközben létrejött vállalkozások kis létszámmal működnek, 20 főnél többet foglalkoztató vállalkozás mindössze egy működik a városban (szörpgyár), az is bezárás, átalakítás előtt áll. A legnagyobb foglalkoztató maga az önkormányzat, 162 alkalmazottjával, a munkaképes korú lakosság elsősorban Vácott talált munkahelyet, ezért a munkanélküliség jelentéktelen mértékű: az utóbbi években 40–50 regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, közülük 180 napnál régebben állás nélkül 2006-ban mindössze 8 fő volt. A város költségvetése a rendszerváltás óta folyamatosan emelkedik. Igen feltűnő a változás, amely Szob várossá nyilvánítása után bekövetkezett. Míg 1990 és 2000 között a költségvetés bevételi főösszegének éves átlaga nem érte el a 200 000.- Ft-ot (198.301.- Ft), addig ez a szám a városi rang elnyerése óta több mint hatszorosára (1.287.367.- Ft-ra) emelkedett. Ki kell emelni azt is, hogy a jelentősen megnövekedett bevételi összegen belül a helyi adók elenyészőnek mondható aránnyal szerepelnek, egy évben sem haladták meg az összes bevétel 30 %-át, az utóbbi években pedig ennek is töredékére estek vissza.

56 Szob Város Önkormányzatának bevételei

1 800 000 1 664 015 1 600 000 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000

ezer forint ezer 600 000 383 177 400 000 200 000 87 982 0

0 1 5 6 1 2 6 199 199 1992 1993 1994 199 199 1997 1998 1999 2000 200 200 2003 2004 2005 200

A bevételekhez hasonlóan változott a kiadási oldal is, amelyben 2001 óta a felhalmozási jellegű költségek sora szintén többszörösére emelkedett.

1 800 000 1 664 015 1 600 000 1 400 000 1 200 000 914 709 1 000 000 kiadások 800 000 ebből felhalmozás 600 000 383 177 400 000 63 772 200 000 21787 58 769 0

0 2 4 6 8 0 2 9 9 99 99 99 00 19 19 1 1 1 2 200 2004 2006

A költségvetés összegének, és főként a beruházásokra fordított összegeknek a szembetűnő megemelkedése nemcsak a városi rang megszerzése melletti munkát igazolja, hanem egyértelművé teszi azt is, hogy Szob valóban képes ellátni azt a körzetközponti szerepet, amely ezzel a városi ranggal együtt jár. Meg kell ugyanakkor említeni azt is, hogy a városi költségvetés likviditásának biztosítása érdekében az önkormányzat az ÖNHIKI (önhibájukon kívül működésképtelenné vált önkormányzatok) alaptól pályázott támogatásért (2004-ben 74, 2005-ben 69, 2006-ban közel

57 63 millió forintot elnyerve), és ugyanezen években működési hitel felvételére is kényszerült (95 és 100 millió forint közötti összegeket). ÖNHIKI-s támogatás és működési hitel (ezer Ft-ban)

120 000

100 000

80 000

ÖNHIKI-s támogatás 60 000 működési hitel összege

40 000

20 000

0 2004 2005 2006

A két összeg a teljes költségvetés 13 %át (2004), 16,6 %-át (2005), illetve 9,7 –át (2006) tette ki. A két utolsó évben a város felhalmozási célú hitelt is vett fel, 2005-ben 55 milliós, 2006-ban közel 114 milliós nagyságrendben. Mindez jelzi, hogy a feltűnő növekedés és a városi ranggal járó kötelezettségek nehézségeket is okoznak Szobnak. A városhierarchiában betöltött pozíciója szerint Szob egy erősödő kisvárosnak tekinthető, amelynek potenciálja lehetővé teszi, hogy a következő években a dunakanyari kiemelt üdülőövezetben a jelenleginél nagyobb súllyal rendelkezzen, gyengüljön alvó városi státusza, a térségben erősödjön foglalkoztató és integráló funkciója. A tervezett fejlesztések ismeretében állítható, hogy Szob egy dinamikus fejlődési korszak előtt áll.

1.4.2 Funkcióellátottság szerinti értékelés

Szob méretéből kifolyólag is egy funkcióhiányos település. 2000-ben történt várossá minősítése a rurális jellegzetességekkel bíró kistérség fejlődőképességének biztosítása érdekében történt. A város azonban nem rendelkezik azokkal a pénzügyi kondíciókkal, amelyek révén az egész kistérség fejlődését jelentősen befolyásolni tudná. Az ismertetett közszolgáltató funkciók megléte és egyedi fekvése miatt ugyanakkor már ma is több irányban gyakorol vonzerőt, a másfélszer nagyobb Nagymaros számára is képes szolgáltatásokat nyújtani.

58 Az oktatás terén az óvodától a középiskoláig terjedően nyújt szolgáltatásokat a település (ma már bölcsődei csoport is működik Szobon). Ugyanakkor a szakképzés nem szerepel az oktatási kínálatban, és hiányzik a felsőoktatás is. Az egészségügyi szolgáltatások között a járóbeteg-ellátás és a betegszállítás megoldott, nem rendelkezik ugyanakkor a település kórházi ágyakkal. Ez főként a kistérség északi településein élők szempontjából okoz gondokat, hiszen onnan a váci kórház több mint 50 km-nyi távolságra fekszik. A szociális szolgáltatások integrációja révén a kistérségi társulás magas színvonalon képes ellátni az alapfeladatokat, ugyanakkor a nagyobb városokban kötelező szenvedélybeteg-ellátás, pszichiátriai szakellátás a térségben hiányzik. Ipolytölgyesen működik egy értelmifogyatékos-otthon (Szent Erzsébet Otthon), amely más térségekhez képest plusz adottságként értelmezhető. A városban nem működik földhivatal és munkaügyi kirendeltség, és a művelődési ház is csak korlátozottan alkalmas egész éven át tartó, városi színvonalú kulturális programok biztosítására. Az itteni zeneiskola ugyanakkor jelentősen erősíti a település kulturális szerepét, és ez a jövőben tovább erősödhet. A városi bevételek növelése és a szolgáltatások térségi rendszerének kiépítése nélkül Szob várhatóan továbbra is funkcióhiányos város marad.

1.4.3 Foglalkoztatási szerepkör szerinti értékelés

Mint az a fentiekből kiderült, Szob inkább munkaerőt kibocsátó város, mint munkaerőt fogadó település. A hasonló méretű községekhez képest viszont számos közfunkcióval rendelkezik (ezeknek a funkcióknak az intézményi erősödése várható), ezért a városban foglalkoztatottak nagy számban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel. A városban működő vállalkozások szektorális megoszlása a fejlett gazdaságok trendjéhez igazodik: túlsúlyban vannak a szolgáltató cégek. Az ipari üzemek és a mezőgazdaság érzékelhetően szorul vissza a városban.

59 250 200 ipar 150 mezőgazdaság 100 szolgáltatások 50 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

A munkanélküliek számának alakulása:

40 Regisztrált munkanélküliek száma összesen 2002 (db) 30 Regisztrált munkanélküliek száma 180 napon túl 20 összesen 2002 (db)

0 2002 2003 2004 2005 2006

Látható, hogy a munkanélküliek száma elhanyagolható, és egyértelmű csökkenést mutat. Ezt azonban nem a szobi munkahelyek számának növekedése teszi lehetővé (mint arra már többször utaltunk, és látható a vállalkozások számának alakulásából is). A munkahelyek számának jelentős emelkedése szükséges a lakosságszám tartós növekedési pályán tartásához, amely egyben a város intézményfenntartói szerepének ellátásához és a körzetközponthoz illő foglalkoztatási kínálat kialakulásához is alapot szolgáltat.

2. A VÁROS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA

Szob Város teljes területe 2007 hektár, a kistérség településeinek több mint fele ennél nagyobb alapterületen fekszik. Belterülete: 180,1 hektár, állandó lakosainak száma 2876 fő (2007). A település jelenleg még arculatilag is inkább utal nagyközségre, semmint városra. Ezért van az is, hogy bár a települést jellemzi egyfajta többmagvúság, városrészi alközpontok kialakítására a funkcióellátottság szintje és a kis alapterület miatt nincs lehetőség.1 Mindezen megfontolások alapján nem különítettünk el városrészeket a stratégiában: Szobot egy városrészként kezeltük, a helyzetértékelést a kézikönyv iránymutatásai alapján, a kétféle elemzési metódus ötvözésével készítettük el.

2.1 Gazdasági helyzetelemzés

2.1.1 Elérhetőség

Szob közúton a 12-es (másodrendű) főúton keresztül közelíthető meg Budapest irányából. A város a 12-es főút utolsó települése, innen csak több számjegyű utak vezetnek tovább, a 1201-es számú mellékút az Ipoly völgyében Parassapuszta irányában, valamint a 1207-es Márianosztra, Kóspallag irányában. A 12-es főút jó állapotban van, az átkelési szakaszon találkozhatunk kisebb úthibákkal, amit a kőbányából induló kőszállító nagy tehergépjárművek okoznak. A forgalom mérése a 26,4 km-nél történik (Szob nyugati végén, 4017-es számú mérőhely). Az adatok kumulált módon kerültek megállapításra. A mérőhelyforgalmi adatokból az derül ki, hogy Szobon az elmúlt 4 év során a korábbi emelkedés megállt, 2006-ra jelentősen csillapodott a forgalom. Ugyanakkor az országos átlaghoz képest meghatározó súllyal jelenik meg a tehergépjármű- forgalom, főként a nyerges vontatós teherautóból szeli át igen sok a várost. Ezek a kőbányából szállítják a robbantott követ, gyakran a megengedett súlykorlátozás megszegésével, ezáltal jelentős mértékben rontják az útminőséget, károkat idéznek elő az út menti lakóházak állapotában és kedvezőtlen hatással vannak az itt lakók életminőségére is.

1 Jó példa minderre a Szob-alsó vasútállomás léte, amely mindössze 1 km-re található a városi pályaudvartól.

Szob közlekedési kapcsolatai

A forgalom nagysága Szobon (1995–2006)2 Forgalom/év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Egységjármű/nap 2685 2709 2751 2800 2775 3255 5262 5562 5664 5443 5396 4459 Tehergépkocsi 245 380 304 304 274 328 639 675 715 599 573 456 (abszolút érték) Tehergépkocsi 9,13 14, 03 11,05 10,86 9,87 10,08 12,14 12,14 12,62 11 10,62 10,23 (%)

A 2001-ben bekövetkezett robbanásszerű növekedést fokozatos csökkenés követte, a 2002-es csúcshoz képest 2006-ra mintegy 20 %-kal enyhült a település forgalmi terhelése, a tehergépjármű-forgalom még ennél is nagyobb ütemben csökkent: 37 %- kal. Mindez azt is jelzi, hogy a szabályozási tervbe beillesztett, települési elkerülő szakasz megépítése jelenleg nem időszerű. Az Ipoly menti közútról nem rendelkezünk forgalmi adatokkal, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ott igen alacsony forgalommal számolhatunk. Talán ennek is köszönhető, hogy a 1201-es út felújítása évtizedek óta halasztódik, most került be a kiemelt projektek közé, így remény van arra, hogy 2013-ra Hontig teljesen megújul ez az alsórendű közút. A Márianosztrára vezető út egy része az elmúlt évben felújításra került, de felújításra szorulna az egész szakasz, a Csák-hegyi kőbányába irányuló forgalom miatt.

2 http://web.kozut.hu/index.php?id=8834

A tervezett új elkerülő út a szabályozási tervben

A 11-es főúttal (Pilismarót) a településnek révösszeköttetése van (1707,2 fkm). A révhez vezető 12311 jelű bekötőút állami tulajdonban és fenntartásban van. A rév forgalma a Mária Valéria híd átadása óta drasztikusan visszaesett, főként a téli időszakban gazdaságtalan a működtetése. A révet üzemeltető vállalkozó a szolgáltatás megszüntetését fontolgatja. A rév márciustól októberig 6.00 és 17.50 között 13 alkalommal fordul meg. Áprilisban és szeptemberben 18:40 és 18:50, május és augusztus között 19:40 és 19:50 a két utolsó járat indulási időpontja. Az 50 tonna teherbírású komp külön megrendelésre is szállít utasokat.

Szobon a vasútállomás mellett regionális jelentőségű autóbusz-állomás található, ahonnan 13 Pest megyei és 8 Nógrád megyei településre indulnak járatok. Munkanapokon megközelítőleg óránként indul busz Vámosmikola és Márianosztra irányában és érkezik onnan. A 19 Mikolára közlekedő járat közül 11 Bernecebarátiig közlekedik. A Nosztrán keresztülhaladó járatok közül 5 érinti Kóspallagot, 3 tovább közlekedik Kismaroson át Vácig. Vácról ugyanezen az útvonalon naponta 4 autóbusz érkezik Szobra. Szobról elérhető a Börzsöny keleti oldala is: Drégelypalánkig, Rétságig, Rétságon át Vácig, illetve Balassagyarmatra lehet eljutni a városból. Utóbbi viszonylatban naponta 3 járat közlekedik. Az autóbusz-forgalom a 70-es vasúti fővonalon bevezetett ütemes menetrendhez igazodik. Az ütemes menetrend mintájául a svájci ITF (Integrierten Tajktfahrplan) szolgált, amelyet elsőként 1982-ben próbáltak ki az összes viszonylatban. Magyarországon elsőként a 70-es vonalon került bevezetésre 1991-ben az ütemes menetrend. Az ütemes menetrend könnyen tervezhetővé teszi az utazást, mivel az adott állomásról mindig ugyanabban az időpontban indulnak a vonatok. Az ütemes menetrendet szintén a 70-es és a 71-es (Veresegyháza–Vác) vonalon fejlesztették tovább zónázó rendszerré. Ennek az a lényege, hogy az adott zónahatárig bizonyos vonatok nem állnak meg, onnantól viszont személyvonatokként haladnak tovább. Ezáltal jelentősen csökken az eljutási idő. A Szobig közlekedő vonatok egy része (az utasforgalomhoz, a napi csúcsidőhöz igazodva) Budapest-Nyugati és Vác között nem áll meg. Így Szob és a Nyugati pályaudvar között (a járatok többsége esetében) 60 perc alá csökkenthető a menetidő a 64 km-es távon. Az utasforgalom mutatói a Szob-Budapest vonalon

Forrás: Borza – Kormányos, 6. p.3

3 Borza Viktor – Kormányos László: Integrált ütemes menetrend bevezetése a MÁV Rt. Budapest-Vác- Szob és Budapest-Veresegyház-Vác elıvárosi vonalain. Városi Közlekedés, XLV/3. szám (2005. június)

Az új menetrend lényege: „Budapest és Vác között minden állomáson és megállóhelyen megálló személyvonatok közlekednek munkanapokon 30 percenként, hétvégén 60 percenként. Budapest és Szob között naponta, óránként olyan zónázó vonatok közlekednek, amelyek Budapest és Vác között nem állnak meg, Vác és Szob között viszont minden állomáson és megállóhelyen megállnak. […] A reggeli csúcsidıszakban munkanapokon a fenti „alapütemen” kívül szigorú ütemezettséggel, 20 percenként indul Szobról gyorsított járat, amelyhez Vácról mindenütt megálló személyvonat csatlakozik (ugyancsak 20 percenként).” (7. p.) Az új menetrend jelentősen növelte a MÁV népszerűségét, 8 %-kal emelkedett az utasforgalom a bevezetést követően. 4:40 és 0:40 között 29 járat indul a Nyugatiból Szobra és 3:30 és 23:00 óra között 30 járat a másik irányba. Szob vasúti határállomás, ahol naponta három járatpár vehető igénybe a párkány– nánai vasútállomás (Szlovákia) viszonylatában nemzetközi utazás céljából. Az egykor szebb napokat látott szobi átrakodó pályaudvar forgalma ma elenyésző a 20 évvel ezelőttihez képest, nemzetközi jelentősége egyáltalán nincs. A párkányi vasútállomás esetleges fejlesztésével kaphatna újra nagyobb szerepet, jelenleg a belföldi fuvarozás (elsősorban a kőbánya termékeinek szállítása) céljait szolgálja. A város különleges adottsága az 1912-ben épített kisvasút, amely várhatóan 2008 késő nyarán kezdheti meg üzemszerű működését. A Nagybörzsöny– Nagyirtáspuszta közötti szakaszon 1996-ban állt helyre a forgalom, ott az éves látogatottság 2006-ban elérte e 18.000-es utasszámot. A Márianosztra– Nagyirtáspuszta közötti szakasz felújítása kiemelt projektként került be a 2007–2013- as NFT II.-be, így várhatóan 2013-ig meg is épül. Ez a több mint 30 km-es kisvasút igazi turistalátványossága lesz a térségnek (továbbfejlesztését az Ister-Granum Eurorégió tervezi a szlovákiai Ipolypásztó irányában). Hivatásforgalomra nem igazán alkalmas, viszont paramétereit tekintve lehetővé teszi a Csák-hegyi kőbányából származó rakományok beszállítását Szob vasútállomásra, illetve (a tervek szerint újjáépítendő egykori part menti vasúti szakasz rehabilitációját követően) a Duna-parti teherkikötőbe. A városnak jelenleg vízi közlekedési kapcsolata nincs, a személyszállítás a nagymarosi vízlépcső azóta félbemaradt építkezésének ideje alatt szűnt meg. A városvezetés feltett szándéka, hogy a személyszállítási és (ha lehetséges) a teherszállítási kapcsolatokat is helyreállítja a Dunán. Szob része az EuroVelo 6-os számú nemzetközi folyosó nyomvonalának (Duna menti kerékpárút). A városon belül a Széchenyi sétányon 0,7 km hosszúságban már kiépítésre került a (vegyes használatú) kerékpárút. A város sikertelenül pályázott a Szob–Zebegény közötti még hiányzó, kb. 2 km-es útszakasz megépítésre, amelynek fajlagos költségei (a töltésépítési szükségletek miatt) igen magasak. A Duna bal

5 partján Zebegénytől Budapestig (a kismarosi átkelési szakasz kivételével) már kiépült, így a hiányzó 2 km-es szakasz közel sem csak helyi jellegű beruházás volna. A szabályozási tervben két kerékpárút került kijelölésre: az egyik a ma meglévő folytatásaként, a Köztársaság téren keresztül épül majd meg, és nyugati irányban hagyja el a várost, közvetlenül kapcsolódva a vasúti hídon keresztül a szlovákiai tervezett hálózathoz, valamint az Ipoly menti kerékpárút kistérségi szakaszához. A másik a Szent László utcán, majd a Tompa Mihály utcai aluljárón keresztül éri el a főutat, és onnan halad Márianosztra felé.

Az összes járműforgalom és a kerékpáros-forgalom alakulása 1995 és 2006 között (1995: 100%)4

250

200

150 járműforgalom kerékpárforgalom 100

5 6 7 9 1 3 4 6 9 0 0 19 199 199 1998 199 2000 200 2002 200 20 2005 20

Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az utóbbi években jelentős mértékben csökkent a kerékpárosok száma a kérdéses területen. Az okokat keresve meg kell említeni, hogy felszorzott adatokkal állunk szemben, és az adott vizsgálati időpontban számos olyan tényező (munkanap vagy szabadnap, időjárási körülmények stb.) játszhatott közre, amelyek a végső kalkuláció során torzíthatták az adatokat. Bizonyára közrejátszik az a tény is, hogy a gépjárműforgalom drasztikusan megemelkedett, ami a kerékpárosok közlekedését (tekintettel a szűk koronaszélességre és az útpadka gyakori hiányára) veszélyessé tette. A (trendszerű) változás mégis túlmutat egy egyszerű statisztikai hibahatár lehetőségén, amiből arra következtethetünk, hogy az önálló, elkülönített kerékpárút megépítése a térség turisztikai fejlődése szempontjából halaszthatatlan.

4 http://web.kozut.hu/index.php?id=8834

A légi közlekedés Szob szempontjából nem releváns. Ugyanakkor a szabályozási terv készítői javaslatot tesznek az új 12-es elkerülő út és a 1201-es út kereszteződésében egy helikopter-leszállóhely kialakítására. A lehetőség kihasználtsági előrejelzésére nem vállalkozunk. Összefoglalóan megállapítható, hogy Szob legkedvezőbb megközelítési lehetőségét a villamosított, kétvágányos 70-es vasúti vonal jelenti, amely azonban elsősorban a városból ingázók számára jelent ma könnyebbséget. A város lakosságszám-növelő terveiben mindazonáltal központi szerepet játszhat a főváros gyors elérését lehetővé tévő közlekedési mód: ezáltal esély kínálkozik arra, hogy a főváros körül terjeszkedő agglomerációs gyűrű gyakorlatilag is elérje Szobot. A könnyű megközelíthetőség döntő érv lehet a kiköltözéskor. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy a nagy kiköltözési hullám éget ért, egyre többen költöznek vissza a pufferzónából a fővárosba a nem megfelelő színvonalú helyi szolgáltatások miatt. A gyors kapcsolat a fővárossal hátrányt is jelenthet például a kisvasút által gerjesztett turistaforgalom megtartásában. Nagybörzsönyből ugyanis tömegközlekedési eszközökkel bonyolult visszajutni Budapestre, ezért az oda érkező turisták szívesen alszanak meg a kistelepülésen. Szob esetében viszont ez könnyen megoldható, ami kétségessé teszi a vendégéjszakák növelésére tett erőfeszítések sikerét. A város ipari vonzerejét, tőkevonzó képességét kedvezőtlenül befolyásolja a tény, hogy távol esik a gyorsforgalmi utaktól, és hogy egy kiemelt üdülőövezet végpontjának számít. Emiatt az iparfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetben van. A magyar-szlovák határ megnyílása, a tervezett ipolydamásdi híd ugyanakkor közlekedés-földrajzi szempontból kedvező változásokat fog indukálni: a Dunakanyar nyugati irányú bővülése alapjaiban fogja megváltoztatni Szobnak az idegenforgalmi térszerkezeten belül elfoglalt pozícióját, térségi elosztó és integráló szerepét erősíti, és a buszközlekedés (esetleg az Alsó-Ipoly mente túlsó felét is szervező) központjaként a jelenleginél előnyösebb helyzetbe hozza – főként az idegenforgalmi célú közlekedés szempontjából. Meghatározó változást remél a város a dunai kapcsolat helyreállításától. Egyrészt vállalkozói kezdeményezésre épülhet új személyhajó-kikötő a Szent László utca folytatásában, a Luczenbacher-kastély mellett. Másrészt a kőbányát üzemeltető Colas Kft. revitalizálná az egykori Duna-parti kisvasútszakaszt, és a révtől folyásirányban felfelé teherhajó-kikötőt építene. Ezáltal Szob visszakapcsolódna a legnagyobb európai vízi út vérkeringésébe – turisztikai és ipari szempontból. Az OTK-ban megfogalmazott, a fővárosi agglomerációs közlekedés intermodalitását a vízi kapcsolatok erősítésével fejlesztő terveket tekintve az sem elképzelhetetlen, hogy a vízi közlekedés a budapesti és váci viszonylatban is versenytársa lehet a jövőben a vasúti közlekedésnek. Ugyanakkor Esztergom, Párkány irányában a leggyorsabban ma a vízen lehet eljutni. Ez is lehet egy fejlesztési irány.

2.1.2 Szektorelemzés

Szob gazdasága szempontjából a rendszerváltás egyben egy válságidőszak kezdetét is jelentette. Az 1967-ben megalapított Szob és Környéke Gyümölcstermelő Szövetkezetek Közös Vállalkozása egykor az egész Alsó-Ipoly mente lakosságának fontos munkaadója volt. A létrehozott közös feldolgozó üzemben, Szobon (a gyár fénykorában) mintegy 300 személy dolgozott. Közel 400 ember pedig a gyümölcstermesztés révén jutott álláshoz a kistérségben. A vállalkozás 1990-ben alakult át részvénytársasággá, és az első cégek között privatizálták. A francia Teisserie France SA tulajdonába került cég fokozatosan külföldi eredetű alapanyagokra tért át, az Alagi Tangazdaság privatizálása nyomán a növénytermesztés súlya az egész térségben csökkent. 2005 volt az utolsó sikeres éve a cégnek: ekkor közel 1 milliárdos nyereséget termelt 44 milliárd forintos forgalom mellett. Ekkor vásárolta meg a vállalatot a vezérigazgató és helyettese. 2007-re a vállalat csődbe ment, jelenleg 3,6 milliárdnyi követelést tartanak számon vele szemben. A fizetésképtelen cég 105 dolgozója kerül az utcára a közeljövőben. Ezzel az utolsó nagy munkaadó is megszűnik a városban. Korábban a vasúti pályaudvaron is több mint 500 alkalmazott dolgozott. A párkányi nagy pályaudvar átrakodó-rendező pályaudvara épült ki Szobon. Amióta a transzkontinentális IV-es folyosó fejlesztését a magyar állam a Budapest–Győr–Rajka vonalon oldotta meg, a 70-es vonal forgalma jelentősen visszaesett. A MÁV-nak mára alig több mint 70 alkalmazottja maradt. Ugyancsak megszűnt a házelemgyár, a műszergyár, az elektromostekercs-gyár, és a schengeni övezeti csatlakozással jelentősen csökkent a korábban nagy létszámú vámtiszti és határőri állomány. A Csák-hegyi kőbányát a szintén francia Colas SA szerezte meg 1996-ban, amikor az ALTERRE Kft.-n keresztül megvásárolta a csődbe ment Hamberger GmbH résztulajdonlásával működő Pestkő Kft.-től. Az itt kitermelt piroxénandezitet főként vasúti és közúti építkezéseken használják. Évente 600 000 tonna követ bányásznak ki. A korábban szintén jelentős foglalkoztatónál a korszerű gépek üzembe állítása okán mintegy 2/3-dal csökkent a munkavállalók száma. Összességében mintegy 1000–1200 álláshely szűnt meg a városban a rendszerváltás óta, és mint az alábbiakból kiderül, ennek töredékét sikerült kompenzálni azóta. A periférikus fekvés, a kistérség és a város alacsony népsűrűsége miatt a kedvező vasúti infrastruktúra ellenére is elkerülték Szobot a nagyobb befektetők. Ennek következtében alakult ki a magas ingázási arány, ami alacsony munkanélküliségi szintet állandósított. Ebből pedig a potenciális befektető arra gondolhat, hogy a településen és környékén nem találna szabad munkaerőt. A város legnagyobb foglalkoztatója ma (paradox módon) az önkormányzat (162 alkalmazottal), ráadásul 1994 óta a közmunkaprogramokban, így az állástalanok időleges elhelyezkedését is segíti. Új iparterület a szabályozási tervben nem került kijelölésre.

A szobi vállalkozások összetétele a korszerű nyugati gazdasági szerkezetet követi: meghatározó szerepet játszanak a harmadik szektorhoz tartozó vállalkozások.

250 200 ipar 150 mezőgazdaság 100 szolgáltatások 50 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Az utóbbi időben újabb agrár jellegű vállalkozások jelentek meg, kisebb volumenben gyümölcsöt termesztenek, a Rauchnak és a Siónak szállítanak be. Az ipari vállalkozások közül meg kell említeni a fűrészüzemet a 1201-es elágazás közelében. A város sikerágazatának, kitörési pontjának a véleményformálók, döntéshozók egyöntetűen a turizmust tartják. Ez a szektor produkálja a legjobb mutatókat évek óta, erre építve lehet újraszervezni a város és a kistérség gazdaságát. A működő vállalkozások számában 1999 óta látványos emelkedést figyelhetünk meg: több mint kétszer annyi vállalkozás működött 2006 végén a városban (219), mint 1999-ben (103).

Működő vállalkozások száma 1000 lakosra (2005: n.a.)

90 80 70 Működő vállalkozások száma 60 1000 lakosra 50 megyei átlag 40 30 kistérségi átlag 20 10 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

A fenti diagramból kiolvasható, hogy 2002–2003-ban egy kisebb válság elérte a várost is. Ebben az időszakban szignifikáns csökkenés mutatható ki a kiskereskedelmi üzletek és a vendéglátóhelyek számában is. Utóbbiak esetében a csökkenés tovább folytatódott, míg előbbieknél egy kisebb korrekciót olvashatunk ki az elmúlt két év történéseiből. Összességében azonban a szolgáltatási paletta szűkülése figyelhető meg a városban. Ezt igazolja az élelmiszer- és ruházati boltok számának alakulása is. Látható, hogy utóbbinál újabb és újabb próbálkozások buknak meg. Az élelmiszerüzletek száma az utóbbi években eggyel nőtt, a ruházati üzleteké 2001-hez képest 3-mal csökkent.

30 Vendéglátóhelyek száma (db) 25

15 Egyéni vállalkozás által üzemeltetett 10 kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertár 5 nélkül) (db)

0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Egyéni vállalkozás által 3 3 3 3 3 4 4 4 üzemeltetett élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma (db) Egyéni vállalkozás által 4 4 5 3 2 2 3 2 üzemeltetett ruházati szaküzletek száma (db) A városban többségben vannak a néhány főt foglalkoztató kisvállalkozások. A vállalkozások számának jelzett növekedése ezért nem változtat érzékelhetően a szobi foglalkoztatási helyzeten.

Vállalkozások méret szerinti megoszlása 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 ismeretlen fő 112 124 110 111 120 29 n.a. 2 1-9 fő 33 34 44 48 48 118 n.a. 115 9 fő 3 3 3 3 2 4 n.a. 2 9 fő 0 0 0 0 1 0 n.a. 0 49 fő 0 1 1 1 1 1 n.a. 1 főnél több 1 0 0 0 0 0 n.a. 0 Az itt működő vállalkozások éves forgalma átlagban meglehetősen alacsony, 2006- ban nem érte el az 1 millió forintos szintet. Ilyen körülmények mellett érthető, hogy nincsenek nagyobb létszámmal működő üzemek a városban.

Vállalkozások jövedelmezősége (2006)

920 000

910 000

900 000

890 000

880 000 Egy társ as vállalkozás ra Egy egyéni vállalkozás ra Egy vállalkozásra jutó átlag jutó átlag jövedelem jutó átlag jövedelem jövedelem

Az iparűzési adó mértéke Szobon 2007. január 1-jétől 1,5 % (ezt megelőzően 2 % volt). Ezen kívül az önkormányzat éveken keresztül csak gépjárműadót szedett be. 2007 második felétől vezették be a magánszemélyek kommunális adóját. 2006-ban az alábbi adó- és adó jellegű bevételekre tett szert az önkormányzat: Iparűzési adó: 38 864 000 Ft Gépjárműadó: 9 408 000 Ft Talajterhelési díj: 352 000 Ft.

Látható, hogy az adóbevételek összesen nem érik el az 50 millió forintot, miközben az éves bevétel főösszege meghaladta az 1,664 milliárd forintot. A városfejlesztéshez a helyi vállalkozói szféra csak minimális mértékben tud ezen az úton hozzájárulni. A város 10 legnagyobb adózója: • MÁV-Cargó Zrt. • Szobi Szörp Zrt. • COLAS Északkő Kft. • OTP Bank (Kimaradt a fejlesztésből, mert nem volt hozzá anyagom) • Budapesti Elektromos Művek • Magyar Posta Zrt. • Galóca Bt. • Gondviselés Patika • Eurotrust Consult Kft. • Éva-Baker Kft. • Ferryboat Kft. (Füzesi).

A felsorolásban még a második legnagyobb adófizető a szörpgyár, amely azonban ma már felszámolás alatt áll. Feltűnő, hogy menyire meghatározó a szerepük a városon kívüli székhellyel rendelkező nagy szolgáltatóknak.

2.1.3 Fejlődési potenciál

Miközben gazdasági szféra nem tud kibontakozni, a városi önkormányzat látványos fejlesztési tevékenységet folytat, igen komoly erőforrásokat mozgat meg annak érdekében, hogy a forprofit szektor számára kedvező körülményeket biztosítson. Az önkormányzati beruházások (pl. a kerékpárút-építés, a Köztársaság tér felújítása, valamint a most tervezett városközpont-rehabilitáció, a tájékoztató táblák kihelyezése, a kisvasút építése stb.) jelentős mértékben járulnak hozzá a város

12 turisztikai potenciáljának erősítéséhez. Ez az a nemzetgazdasági ág, amely a település kitörési pontja lehet.

90 1400 1271 80 77 1200 1052 70 62 64 64 64 60 1000 60 58 Magánszállásadás 800 50 805 férőhelyeinek száma (db) 40 562 600 31 506 30 499 438 400 Vendégéjszakák 20 396 száma a 200 magánszállásadásba 10 n (db) 0 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Mint a fenti diagramból kiderül, a magánszállásadás a város sikerágazata: az elmúlt időszakban (nem egyenletesen ugyan, de) folyamatosan jól teljesít, függetlenül a szálláshelyek számától. A jelentős turisztikai vonzerő hiánya, a főváros gyors megközelíthetősége és hiányzó idegenforgalmi infrastruktúra ellenére a vendégéjszakák száma az elmúlt 3 évben is emelkedett, jóllehet a szálláshelyek száma csökkent. A vendégek elsősorban Magyarországról érkeznek, a külföldi vendégek jellemzően nem keresik fel Szobot, a Dunakanyar a turisták számára ma még Zebegénynél véget ér. 2005 volt az egyetlen év, amikor igen feltűnő forgalmat produkáltak a külföldi vendégek, ekkor összesen 438 vendégéjszakát töltöttek Szobon. Ezen kívül 1999-ben regisztráltak 30 külföldi vendéget, 2004-ben pedig nyolcat. A vizsgált időszak többi évében csak magyar állampolgárságú vendégek érkeztek Szobra. Fontos volna a turisztikai kínálatot bővíteni, egy egységes megjelenésű, hatékony marketingtevékenységet elindítani, valamint a gimnáziummal összefogva az idegenforgalmi képzés alapjait lerakni. A meglévő természeti-táji örökségen kívül a határnyitás, a folyami kapcsolat kiépülése a kisvasút újjáépítése kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a város igazi turistaparadicsom legyen – még akkor is, ha a sokat emlegetett, 300 hektáros megaberuházás, a Gastroland végül nem valósul meg.

2.2 Társadalmi helyzetelemzés

2.2.1 Demográfiai viszonyok

Szob területe a KSH adatai alapján 2007 hektár. Lakosságszáma ingadozásokkal lassan emelkedik.

Állandó népesség száma Szobon

2007 2876

2006 2857

2005 2874

2004 2846

2003 2810 fő 2002 2814

2001 2809

2000 2833

1999 2802

Mint az országban másutt is, a népességtöbbletet itt is a bevándorlás okozza. A természetes fogyás mértéke az elmúlt években változó volt, de szintén az országos átlagnak felelt meg. 1999 óta a város természetes fogyása 72 fő volt, tehát a pozitív vándorlási különbözet nélkül ma a város lakossága épp meghaladná a 2 700 főt.

A város természetes szaporodásának adatsorai

50 45 40 35 30 élveszületések száma 25 halálozások száma 20 15 10 5 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

A város elsősorban az Ipoly mentéről vonzza a betelepülőket. Két évtől (2001, 2006) eltekintve jelentős az odavándorlási többlet, bár e tekintetben kiugróan magas adatokról nem számolhatunk be.

Elvándorlás és odavándorlás

250

200 Elvándorlások száma (állandó és 150 ideiglenes vándorlások 100 száma összesen) (db) Odavándorlások 50 száma (állandó és ideiglenes 0 vándorlások 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 száma összesen)

A város teljes lakónépessége 2001-ben 2 965 fő volt, amelyből 1 258-an laktak a kijelölt akcióterületen kívül. Ebből 53 fő külterületen élt. A települést ebben az évben kedvező fiatalodási index (96,6) jellemezte: a 14 éven aluliak aránya meghaladta a 60 évnél idősebbekét.

Mutató megnevezése Szob összesen Be nem sorolt terület Külterület

Lakónépesség száma 2 965 1 258 53 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 17,7 19,2 28,3 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 65,2 67,3 58,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,1 13,6 13,2 Forrás: KSH – 2001. évi népszámlálás

A város népességének korösszetétele nem mondható kedvezőtlenebbnek más települések jellemzőinél, sőt a vizsgált évben valamivel jobbnak is minősíthető. (A folyamatokról lásd még az antiszegregációs helyzetelemzést!)

17% 18%

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

65%

2.2.2 Foglalkoztatás, oktatás

Mint arra több helyütt utaltunk, Szobon (és a kistérségben is) elhanyagolható mértékű a munkanélküliség. Az állástalanok száma tartósan alacsony, és javuló tendenciát mutat:

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Regisztrált munkanélküliek 57 48 53 51 42 53 46 41 száma összesen Regisztrált munkanélküliek 28 15 28 25 10 13 18 8 száma 180 napon túl összesen

Álláskeresők aránya az aktív korúak százalékában 3,5 180 napon túli 3 álláskeresők az 2,5 aktív korúakhoz viszonyítva 2 1,5 Regisztrált munkanélküliek 1 aránya az aktív 0,5 korúakhoz viszonyítva 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Az álláskeresők között általában nem vagy csak mutatóba találkozhatunk felsőfokú végzettségű személyekkel, jóllehet a lakosság közel 11 %-a tartozik ehhez a csoporthoz (ezek nagyobb arányban a kijelölt akcióterületen belül találhatóak meg, a külterületeken ennél jóval kedvezőtlenebb az arányuk).

Be nem sorolt Mutató megnevezése Szob összesen* Külterület terület Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 23,9 23,9 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 25,8 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 10,7 9,2 népesség arányában 6,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 37,6 36,6 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 38,7

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 13,0 11,5 aránya az aktív korúakon belül 12,9 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 58,6 59,5 55,9 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 34,1 28,3 40,9 Forrás: KSH – 2001. évi népszámlálás

Az aktív korúak több mint 60 %-a rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Ez az adat arra is rámutat, hogy a magas foglalkoztatottsági arány mögött olyan strukturális problémák is meglapulnak, mint az idény jellegű foglalkoztatás, a gyakori munkahely-változtatás stb. Ebből a szempontból a legrosszabb helyzetben a külterületen élők vannak. Szobon felsőfokú képzés nem található, van viszont gimnáziuma (Szent László Gimnázium, a lazarista rend tulajdonában). A 3 000 lélekszám alatti települések között ez talán egyedülálló adottság az egész országban. Az utóbbi évtizedben (szintén az országos tendenciáknak megfelelően) érezhető mértékben csökkent a gyermeklétszám, ezáltal az iskolai tanulók száma is. 2003 óta azonban az óvodai létszámban emelkedés mutatható ki, ami részben azzal is magyarázható, hogy az óvodába a környező településekről is behordják a szülők a gyermekeket.

A szobi oktatási intézmények létszámadatai

350

300 Óvodába beírt gyermekek 250 száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) 200 Általános iskolai tanulók száma 150 (gyógypedagógiai oktatással együtt) (db) 100 Nappali tagozatos középiskolai 50 tanulók száma (db) 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Óvodai férőhelyek száma

160 140 120 100 80 60 40 20 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Az óvodai férőhelyek száma 100–150 között mozog. Jelenleg egy bölcsődei csoport is működik az épületben, 12 férőhellyel (2007-től), viszont a 4 óvodai csoport közül kettő összevonásának veszélye a demográfiai folyamatok ismeretében reális.

2.2.3 Jövedelmi viszonyok, szociális ellátások

A városnak 2006-ban 1301 adófizetője volt. 10 millió Ft feletti adófizető nem található Szobon. A lakosság és a vállalkozások döntő része az alsó jövedelmi kategóriákhoz tartozik, több mint 50 %-uk 1 és 3 millió Ft közötti jövedelemmel rendelkezik, 90 %- ot tesznek ki az 5 milliós határt el nem érő adófizetők.

Az adófizetők jövedelem Összes adófizető darabszáma szerinti megoszlása (2006) 0-300 000 Ft sávon(db)

2% 9% Összes adófizető darabszáma 7% 300 001-600 000 Ft sávon (db) 9% Összes adófizető darabszáma 600 001-800 000 Ft sávon (db) Összes adófizető darabszáma 8% 800 001-1 000 000 Ft sávon (db) Összes adófizető darabszáma 1 000 001-3 000 000 Ft sávon (db) 11% Összes adófizető darabszáma 3 000 001-5 000 000 Ft sávon (db) 54% Összes adófizető darabszáma 5 000 001-10 000 000 Ft sávon (db)

Ez jelzi, hogy a vásárlóerő a városban alacsony szintű. A jövedelmi viszonyokat jelző személygépkocsi-állomány bővült, de korántsem olyan mértékben, mint az országos átlag. Ma Szobon egy lakosra 0,23 személygépkocsi jut.

Személygépkocsik száma az év végén (db)

800 700 600 500 400 300 200 100 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatások a következők: a szociális információszolgáltatás, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, időskorúak gondozóháza, mint átmeneti elhelyezést biztosító intézmény működtetése, gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás (a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kistérségi fenntartásban működik). A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítása kezdeti szakaszban van (az igényfelmérés megtörtént).

A főbb ellátásokkal érintett lakosok száma az elmúlt években az alábbiak szerint alakult. 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 A szociális alapellátás 17 15 14 13 12 15 10 7 keretében étkezésben és házi segítségnyújtásban részesülők száma (db) A szociális alapellátás 10 8 2 1 2 2 1 1 keretében étkezésben részesülők száma (db) A szociális alapellátás 1 2 3 2 1 0 0 2 keretében házi segítségnyújtásban részesülők száma (db) Az időskorúak otthonai 0 0 12 12 29 29 29 29 működő férőhelyeinek száma (db) Az időskorúak 0 0 12 11 24 23 25 24 otthonaiban a gondozottak száma (db) Az időskorúak 0 0 1 1 2 2 2 2 otthonainak száma (db) Az önkormányzat 12 12 12 12 29 29 29 29 kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma (db) Az önkormányzat 1 1 1 1 2 2 2 2 kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok száma (db) Az önkormányzat 13 12 12 11 24 23 25 24 kezelésében levő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban a gondozottak száma(db) Nappali ellátást nyújtó 15 20 20 20 20 20 16 16 idősek klubjai működő férőhelyeinek száma (db) Nappali ellátást nyújtó 11 12 15 12 13 12 10 10 idősek klubjaiban ellátottak száma (db) Nappali ellátást nyújtó 1 1 1 1 1 1 1 1 idősek klubjainak száma (db)

Tartós bentlakásos és 12 12 12 12 29 29 29 29 átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma (db) Tartós bentlakásos és 13 12 12 11 24 23 25 24 átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma (db)

A táblázatból kiderül, hogy az időskorúak otthona 80–85 %-os, a nappali ellátást nyújtó idősek klubja mindössze 60 %-os kihasználtsággal működik (a férőhelyszám csökkentése ellenére). A szállást adó idősek klubja (igény híján) 2001-től megszűnt. A szociális támogatások közül a lakásfenntartási támogatásban 2007-ben 20 fő részesült (a lakások számához viszonyítva 1,8 %), rendszeres szociális segélyben 35 fő (3,2 %), rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben pedig 141 fő (12,8 %). Összességében az mondható el, hogy bár a városban szegregátum nem létezik, és kiáltó szegénységgel is csak egy-két esetben találkozhatunk, illetve hajléktalanok Szobon nincsenek, az átlagos jövedelmi viszonyok mégis igen alacsony szinten stabilizálódtak: a lakosság jelentős része az alsó középosztályhoz tartozik.

2.3 A környezet állapota

2.3.1 Környezeti állapot

A természetes és épített állapot felméréséhez, rendszerezéséhez, kezeléséhez jogi alapot az Országos Területrendezési Terv (OTrT) biztosít. Az alapdokumentum a térségi területfelhasználás műszaki ökológiai feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét a fenntartható fejlődés elvének, valamint a területi adottságok és erőforrások védelmének figyelembevételével határozza meg. A jelenleg érvényben lévő OTrT-t az országgyűlés a 2003. évi XXVI. törvénnyel hagyta jóvá. A dokumentum mellékletei:

• Az országos ökológiai hálózat övezetéről szóló 3/1. számú melléklet; • A kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetéről szóló 3/2. számú melléklet; • A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről szóló 3/3. számú melléklet; • A komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről szóló 3/4. számú melléklet; • A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetéről szóló 3/5. számú melléklet; • A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetéről szóló 3/6. számú melléklet.

Az országos rendszerből kiemelt térségek területrendezési terve a többségtől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriát jelölhet ki az elsődleges funkciónak, illetve a kiemelés okának megfelelően.

2.3.1.1 Környezetvédelem

A Szob várost és térségét érintő környezeti terhelések, szennyezőforrások egyik részletes feltérképezése 2005. évben történt az Ipoly-mente alsó folyásának környezeti vizsgálata során. Az ekkor rögzített állapotot az alábbi ábra mutatja:

Területhasználat, szennyező- és veszélyforrások a szobi kistérség területén5

A vizsgálat szerint Szob várost elsősorban potenciális ipari szennyeződésből és illegális hulladéklerakókból származó károk, kárveszélyek érintik. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézete ugyanezen évben összeállított lista azokat a szobi kistérségben üzemelő cégeket sorolja fel, amelyek veszélyes vegyi anyagokat illetve készítményeket használnak.

5 TISZTA, EGÉSZSÉGES IPOLY MENTÉÉRT - Szennyezõforrás-felmérési és -felszámolási program az Ipoly mente alsó folyásán, Zárókiadvány, Szerkesztõ: Kelemen Zoltán, Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány - Vác, 2005

Ezek a létező és/vagy ma már a megszűnés határán álló cégek a kistérségben a következők voltak: Mono Ipolyfabric Kft. (Ipolytölgyes), Mágneses Erővonal Kft. (Kóspallag), Toroid-Tec Kft. (Letkés), Nosztra Kft. (Márianosztra), Börzsöny-Tech Kft. (Nagybörzsöny), Ballasz Alkatrész Kft. (Szob), Agro Határ Kft. (Szob), NÉ & PA Kft. (Szob), Ipolyvölgye MG Szövetkezet (Vámosmikola), Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Rt. (Szob), Bogica Agrivitál Bt. (Bernecebaráti).

Valamennyi felsorolt üzem rendelkezik/rendelkezett érvényes telepengedéllyel és az engedélyezési eljárásnál a környezetvédelmi szakhatóság is közreműködött. A Tisztiorvosi Szolgálat szerint az üzemek közül a legszennyezőbb, de határértéken belül maradó cég az ipolytölgyesi Mono Ipolyfabric Kft., amely jellemzően gépjárműjavítással, fényezéssel foglalkozik.

2.3.1.2 Levegő

A levegő minőségét a szennyezések mennyisége és minősége, illetve a szennyezések terjedése határozza meg. Ez utóbbi befolyásolása a passzív védekezést, amelyben nagy szerepet játszhat a Szob környékén található gazdag erdőállomány (lsd. később a természetvédelmi résznél). Aktív védekezés során a szennyezés megakadályozása, illetve mértékének csökkentése a cél. A levegőtisztaság-védelemre a környezetvédelemről szóló 1995. évi LIII. törvény alapján, a 48/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet által módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet az irányadó, amely a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről rendelkezik. A zónabeosztásban Szob a 10. számú zóna részét képezi. A zónák a következők:

ZÓNÁK Budapest Győr-Mosonmagyaróvár Tatabánya-Dorog Székesfehérvár-Veszprém Dunaújváros környéke Pécs környéke Visonta környéke Sajó völgye Debrecen környéke Az egész ország területe

# # Miskolc Salgótarján 8 # 2 # Ny ír e gy h áz a 7 Eger # # 3 Ko m árom S op r o n Gy ő r # # Tatabánya 1 # 9 De br e c e n

Budapest # # S z o mb a th e ly 4 # Aj k a # Székesfehérvár Szolnok Ve s z pr é m

# # 5 Kecskemét Za l a e ge rszeg # Bék é s c s a b a Kalocsa

# # Kaposvár Szekszárd # Szeged

6# Baja Pécs

A 10. sz. zónába tartozó Szob és térsége az országos rendszerben6

Légszennyező pontforrások Szob területén az egyes ipari jellegű vállalkozások telephelyein találhatók, de a határértékeket a közlekedés is befolyásolja. Ez utóbbi szennyezési forrás a zaj- és rezgésterhelésben is meghatározó szerepet játszik, mely terhelés napjainkban egyre jelentősebb tényezőként van hatással az emberi egészségre. Az illetékes környezetvédelmi felügyelőség 2003. évi adatai alapján a város legnagyobb és legjelentősebb légszennyezője a Szobi Szörp Gyümölcsfeldolgozó Rt., amely cég tekintetében jelenleg csődeljárás van folyamatban.

A Szobhoz legközelebb található, mérőállomással felszerelt települések 2006. évi összesített légszennyezettségi indexe alapján Szob környékének levegőszennyezettségi mutatói a következők7:

Település Minősítés Dorog „szennyezett” Esztergom „jó” Vác „szennyezett”

6 Forrás: 48/2006. (XII. 27.) KvVM rendelet által módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 7 Forrás: http://www.kvvm.hu/olm/docs/2006_ertekeles.pdf

A Szobot érintő légszennyezettség veszélyforrása jelenleg nem elsősorban maga a város, hanem a környezetében található szennyező zónák (Budapest zóna, illetve Tatabánya-Dorog zóna), mely zónák károsanyag kibocsátásának hatását leginkább a kistérség gazdag erdőállománya képes passzív módon enyhíteni.

2.3.1.3 Talaj

Mezőgazdasági művelés tekintetében, az OTrT szerint Szob körzetében nincsenek kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek. A rendelkezésre álló területeken az alacsonyabb kategóriájú szántók mellett elsősorban szőlő és gyümölcsös található. A kistérségben egyébként a mezőgazdasági művelés alatt álló területek aránya nem az országos tendencia miatt, hanem a több mint 70%-os erdőállomány miatt kisebb. A talajfajtákat minőségileg és mennyiségileg károsan befolyásoló tényező közül Szobon az alábbiak fordulnak elő: • a területek beépítése, nem megfelelő területhasználat révén; • az illegális vagy előírásoknak nem megfelelő, rosszul szigetelt helyen történő hulladéklerakás; • a gépjárművek, mezőgazdasági és egyéb gépek olajszennyezése; • egyes talajdegradációs folyamatok. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatai szerint 2005-ben Szobon a vasútállomás környékén volt jelentősebb talaj- és talajvízszennyezés, amely szennyezés valószínűleg illegális hulladéklerakásból, engedélynélküli vagonmosásból és felszín alatti szénhidrogéntartályokból származott. A szennyezés veszélyeztette a Szob-Hidegréti ivóvízbázist, ezért kármentesítési folyamat kezdődött, mely még 2005-ben befejeződött. A talajt korábban leginkább veszélyeztető veszélyes hulladékfajták (olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai) 2003. évre nagymértékben csökkentek. Amennyiben az uniós előírásoknak maradéktalanul sikerül érvényt szerezni, a város talajszennyezésének mértéke már kezelhető keretek közé fog csökkenni.

2.3.1.4 Víz

Felszíni vizek

A két folyó (Duna, Ipoly) torkolatánál épült város életében meghatározó szerepet játszanak a vizek. A felszíni vizek sokrétű szerepkörrel rendelkeznek, így rekreációs szerep, vízi sportok, turisztikai vonzerő, horgászat, belvíz és szennyvíz befogadása, öntözővíz és a város arculatának formálása.

A vizeket terhelő szennyezőforrások az alábbi okokból keletkezhetnek: • a folyók esetében a felső szakaszokon történő szennyeződések; • szennyvízbevezetések;

• kommunális és ipari, szilárd és folyékony hulladékok elégtelen kezelése; • szennyvizek szikkasztása; • a part menti területekről történő vegyszerbemosódás.

Felszín alatti vizek

Vízminőség védelmi szempontból Szob a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján kiadott „a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról” szóló 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet értelmében fokozottan érzékeny minősítéssel rendelkezik és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő településnek számít8.

2.3.1.5 Szennyvíz

A szobi szennyvíztisztító telep kiépített kapacitása 1300m3/nap. A legfrissebb adatok szerint a csatornán érkező szennyvíz mennyisége az elmúlt évben 286.981 m3/év volt, a szippantott szennyvíz mennyisége 1065 m3/év. A szennyvíztisztító telep Szob, Márianosztra, Kóspallag, Ipolytölgyes, Letkés és Ipolydamásd települések szennyvizét fogadja. A telep bírságos, azaz a kibocsátott tisztított szennyvíz határértékei időszakonként meghaladják a megengedett értékeket. Mivel a telep bírságos, azaz a kibocsátott tisztított szennyvíz határértékei időszakonként meghaladják a megengedett értékeket, csak szigorú ellenőrzéssel és minőségbiztosítással lehet a szennyezést a határértékek alá szorítani.

2.3.1.6 Hulladékgazdálkodás

Az EU csatlakozással kapcsolatos jogszabályi módosítások, új szemléletű engedélyezési eljárások, a helyszíni ellenőrzések iránti igény növekedése a hulladékgazdálkodási feladatok jelentős növekedését eredményezték Szob tekintetében is. Az uniós jogharmonizáció következtében 2001. január 1-jén lépett hatályba a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, melyben többek között nagy hangsúlyt kapott a hulladékkeletkezés megelőzése és hulladékszegény technológiák alkalmazása.

8 A 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet által módosított, 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet Melléklete szerint („Felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen lévő települések”)

Szobon a hulladék tekintetében az illegális hulladéklerakó helyek jelentik az elsődleges problémát, illetve a szennyezés forrását. A városban veszélyes hulladék 1996-2003 között az alábbi mennyiségben termelődött9:

Év Veszélyes hulladék (kg) 1996 8 259 1997 1 174 1998 4 436 1999 183 783

2000 1 252 987 2001 3 393 2002 6 088 2003 1 590

A veszélyes anyagok hulladékcsoportok szerinti bontása 1996-ban és 2003-ban. Jól látható, a gazdasági változással és életmódváltással együtt a településen nagyságrendi arányban megjelent a háztartási hulladékok csoportja.

Veszélyes Veszélyes Hulladék főcsoport hulladék hulladék (1996, kg) (2003, kg) 05 - Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és 560 1 001 kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok 13 - Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 7 615 140 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 15 - Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, 0 60 szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott 84 235 hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi 0 154 hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is Végösszeg 8 259 1 590

A kistérségben 2003-ban, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség nyilvántartása szerint települési szinten az alábbi mennyiségű veszélyes hulladék keletkezett: Bernecebaráti 370 kg, Ipolytölgyes 207.596 kg, Kóspallag 28 kg, Letkés 1528 kg, Márianosztra 110.422 kg, Nagybörzsöny 6.100 kg, Szob 7.678 kg, Vámosmikola 202 kg.

9 Forrás: www.kvvm.hu (HIR)

A folyamat később sem állt meg: 2005-ben az Ipoly mente alsó folyásának környezeti vizsgálata során 10 db illegális hulladéklerakót azonosítottak, mely helyekről 80 m3 hulladékot szállítottak el.

2.3.1.7 Zöldfelületek

A város zöldfelületei használat szerint az alábbiak szerint csoportosíthatók: • a közhasználatú zöldfelületek (zöldterületek, közparkok, zöldsávok, fasorok), • korlátozottan közhasználatú zöldfelületek (különböző intézménykertek, belterületi erdőterületek), • közhasználattól elzárt felületek (magánkertek – kertvárosi jellegű területek). A jól kialakított zöldfelületek kondicionáló hatással rendelkeznek, amely alapvetően befolyásolja a város környezetminőségét. Jelentős környezetvédelmi – ökológiai szerepük mellett (szennyeződések megkötése, a levegő öntisztulási folyamatainak elősegítése, városi klíma javítása) lehetőséget nyújtanak pihenésre, rekreációra, pszichikai felüdülésre, javítják a településképet. Szobon a zöldfelületi-rendszernek fontos elemei a folyó-menti területek, melyek kapcsolata, illetve a város egyéb zöldfelületei tekintetében a hiányzó kapcsolatok megteremtése növelné a rendszer hatékonyságát. Szobon a zöldfelületi-rendszernek fontos elemei a folyó menti területek, melyek kapcsolata, illetve a város egyéb zöldfelületei tekintetében a hiányzó kapcsolatok megteremtése növelné a rendszer hatékonyságát.

2.3.1.8 Természetvédelem

A Duna mentén elnyúló Szob és annak a Börzsönyhöz tartozó környéke, amely a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, a viszonylagos elzártság következtében igen gazdag természeti értékeket rejt. Mint a nemzeti parki területtel rendelkező kistérségek többségében, itt is jelentős az ún. Érzékeny Természeti Területek és a védett természeti területek aránya, ez utóbbi a Szobi kistérség esetében magas, 50% feletti.

Szob védett természeti területeinek listája10

Védett Védettségi természeti Terület Település Megye kategória Védettségi szint terület Hrsz. (ha) országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 04/4 10.53 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 04/4 10.53 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 05/ 3.89 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 05/ 3.89 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 06/ 3.28 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 06/ 3.28 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 07/1 9.22 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 07/1 9.22 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 716/ 5.63 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 716/ 5.63 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 737/1 0.14 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 737/1 0.14 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 737/3 5.48 védettségű országos Szob Pest NP Duna-Ipoly NP 737/3 5.48 védettségű

10 Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapja, www.dinpi.hu

Szob védett területeinek elhelyezkedése az országos rendszerben11

A védett természeti területek kapcsán kell kiemelni a Szob környékén, valamint a szobi kistérségben található erdők jelentőségét, melyek nélkülözhetetlenek a táj változatosságának és ökológiai egyensúlyának megőrzésében, valamint az emberi egészség védelmében. Ezek az erdők nagy kiterjedésben találhatók a kistérségben. Országos átlagban a szobi kistérségben az egyik legmagasabb (70% feletti) a védett természeti területen lévő erdők aránya, sőt a kistérség összes területének felét védett természeti területen lévő erdők alkotják.

2.3.2 Lakáshelyzet

Szob teljes területén ma 1104 lakás található. A lakások száma (a népesség lassú emelkedéséhez igazodva) bővül. 3,1 %-uk önkormányzati tulajdonú.

11 Forrás: www.kvvm.hu

Lakásállomány(db)

1 110

1 100

1 090

1 080

1 070 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

A KSH 2001-es kimutatása alapján az akkori 1085 lakás 23 %-a számított alacsony komfortfokozatúnak, de a külterületeken ez az arány elérte az 56 %-ot is. Az önkormányzat becslése szerint ugyanez az adat 2007-ben is 22 % körül mozog. A városban az elmúlt években épített lakások kizárólag magánerőben készültek: családi házak épültek a város „CS-telep”-nek nevezett részében, ahol a telekméret viszonylag nagy: 1 000 m2 feletti. A lakásállomány lassú növekedésének nemcsak az építési hajlandóság hiánya az oka, hanem a közben megszűnt lakások száma is.

A lakásállományban bekövetkezett változások

7 6 5 Az év folyamán épitett lakóépületek száma 4 (üdülők nélkül) (db) 3 Az év folyamán megszűnt lakások száma (üdülők 2 nélkül) (db) 1 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

A fenti diagramból nemcsak az olvasható ki, hogy az elmúlt 8 évben 4 lakás szűnt meg (az érintett években negatív irányban befolyásolva a változások mértékét), hanem az is, hogy az utolsó két évben már nem épült új lakás a településen. (Ez nyilván részben összefüggésben áll az ingatlanpiacon bekövetkezett hanyatlással is. Mindenesetre a tény óvatosságra int a tervezett lakóterület-fejlesztésekkel, azok eredményével kapcsolatban is.) Az újonnan épített lakások méretüket tekintve elsősorban kétszobásak, alapterületük megközelíti az átlag 100 m2-t.

Az év folyamán épített 5 egyszobás lakások száma (üdülők nélkül) (db) 4 Az év folyamán épített kétszobás lakások száma (a 3 másfél szobásokkal együtt, üdülők nélkül) (db) 2 Az év folyamán épített háromszobás lakások száma (a két és fél szobásokkal 1 együtt, üdülők nélkül) (db) Az év folyamán épített négy és 0 több szobás lakások száma (a három és fél szobásokkal 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 együtt, üdülők nélkül) (db)

Az év folyamán épitett lakások összes alapterülete (üdülők nélkül) (m2)

1000 930 800 557 600 344 400 290 177 126 200 57 70 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

200 177 160

111,4 114,7 Az egy lakásra jutó átlag 120 99,1 103,3 96,7 alapterület Átlag 80 57 70 63 40

0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

A településszerkezeti terv tipizálása szerint: „A település belterületének döntő része kertvárosias lakóterület, helyenként zárványokban megjelenik a kisvárosias beépítés. […] A kertvárosias beépítés négy különböző alapvető típusa található a területen: az országos főutat kísérő, oromfalas, rossz állagú halmazos sűrű beépítettségű falumag, a hagyományos oldalhatáron álló, váltakozó gerincű épületekkel beépített terület a település jelenlegi központjában, a közép és nagytelkes újabban parcellázott területek, a telepszerű beépítés.” Lakótelepi jellegű épületekkel a szörpgyár mellett találkozhatunk, ezek társasházakként működnek. Az épületállomány felújításával kapcsolatban kevés adattal rendelkezünk. A KSH kimutatásai alapján egyedül 2003-ban került sor egyetlen lakás felújítására, 300 000.- Ft értékben. Az önkormányzat becslése szerint az elmúlt 10–15 év során a lakások 10 %-át újították fel. Az építkezések és a felújítások tükrözik a városban élők jövedelmi viszonyait és a város eddigi periférikus helyzetét. A zöldfelületek a belterületen belül 7,42 %-ot tesznek ki (13,36 hektár), ebből 3,78 hektár közpark. A városban összesen hét játszótér található.

2.3.3 Városközponti funkciók

A város adminisztratív, üzleti, közlekedési, közszolgáltatási funkciói egy világosan körülhatárolható, de nem a legszűkebben vett városközpontban sűrűsödnek. Ehhez a központi területhez tartozik az Ipolysági utca (vasútállomás, buszpályaudvar, rendőrőrs, középiskolai kollégium), a Szent Imre utca (városháza, óvoda), Szent László utca (Börzsöny Múzeum, általános iskola), Árpád utca (háziorvosi rendelő, könyvtár, művelődési központ, zeneiskola, gondozási központ, gimnázium, gimnáziumi kollégium), Arany János utca (rendelőintézet), Rév utca (révátkelés). A városon belüli kis távolságok miatt hasonló alközpont sehol sem alakult ki. Ez a tágan értelmezett központi városmag Szob fejlődésének „záloga”. Itt van mód a közszolgáltató funkciók minőségi és mennyiségi javítására, a kereskedelmi-pénzügyi funkciók és a város kitörési pontját jelentő integrált turisztikai infrastruktúra kialakítására.

A városi közintézmények elhelyezkedése

A jelenleg a városmagban megtalálható, illetve a további fejlesztés során kialakítani/bővíteni tervezett funkciók SZAKTERÜLET SZAKFELADAT FEJLESZTÉSI TERV (JELENLEG) Egészségügy Szakorvosi rendelő Szolgáltatásbővítés, épületfelújítás, eszközbeszerzés Házi orvosi rendelő Újabb praxis és gyermekorvosi szolgálat Oktatás Bölcsőde és óvoda Általános iskola Teljes körű akadálymentesítés és épületbővítés; szakképzés Gimnázium Szakképzés (idegenforgalmi) Kollégiumfelújítás Közművelődés József Attila Művelődési Kulturális centrum; az épület átalakítása Központ Könyvtár Börzsöny Múzeum Hajózási kiállítás, tájház kialakítása Közigazgatás Polgármesteri hivatal A hivatalhoz kapcsolódó parkoló és játszótér

Okmányiroda Gyámhivatal Sport Sportcentrum (kajak- Sportközpont fejlesztése kenu, tenisz) Futballpálya Műfüves pálya Sportcsarnok Uszoda létesítése Játszóterek Játszóterek fejlesztése Közlekedés Vasútállomás P + R parkoló építése Buszpályaudvar Révátkelés Jachtkikötő Hajóállomás Kerékpárút Kerékpárút továbbépítése (Ipoly mente, Zebegény) Turizmus Kisvasút végállomása (Márianosztra–Nagyirtáspuszta) Vízitúra-központ Kerékpárkölcsönző 5 csillagos szálloda (Gregersen-kastély) Turistaszálló (kőporos) (volt orvosi rendelő) Turistaszálló (Határ csárda) Kemping létesítése a Duna-parton Turisztikai információs központ és ügynökség Bankfiók Bankfiók bővítése Vendéglátóhelyek Vendéglátóhelyek számának növelése Turisztikai táblák Útba igazító táblák Stratégiánkban ezt a városközponti térséget jelöltük ki elsődleges akcióterületként. A funkciók sűrítésével és a szolgáltatások színvonalának és a kínálatnak a bővítésével az akcióterület Szob fejlesztésének motorjává válhat.

2.3.3.1 A városközpont SWOT-elemzése

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Jó közlekedési kapcsolatok, könnyű Funkcióhiányok megközelíthetőség Budapest közelsége Határ menti lét hatásai érezhetőek Intermodalitás a közlekedésben Vízi kapcsolat gyenge Magas funkcióellátottság kis területen Hiányos turisztikai szolgáltató infrastruktúra Háromszintű oktatási intézményrendszer Kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások alacsony száma Egyedi turisztikai látványosság: a kisvasút A sport- és rekreációs infrastruktúra alulfejlett Több intézményben akadálymentesítés Centrális térszerkezet hiánya megoldott Forgalomcsillapított belvárosi terület A vasútvonal elválasztó szerepe (településszerkezetileg) Kevés a szálláshely Munkahelyek alacsony száma Kiépült közműhálózat Hiányzó vagy korszerűtlen közösségi terek A sok ingázó miatt kevésbé élénk központ Gyári zárvány

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK A dunai hajózás fejlesztése A főváros és Vác elszívó hatása erősödik A fővárosi agglomeráció további A fővárosi agglomeráció további terjeszkedése terjeszkedése A helembai közúti híd megépítése A Dunakanyar és a dunai hajózás fejlesztése elmarad A Dunakanyar komplex fejlesztésének elindulása Városközpont-fejlesztési források megszerezhetőek

ERŐSSÉGEK Jó közlekedési kapcsolatok, könnyű megközelíthetőség: a városközpont nagy erénye, hogy komoly tömegközlekedési centrum, ahol az Ipoly-völgyből és a Börzsönyből érkező autóbuszok végállomása található. A város térségi funkcióinak ellátása szempontjából kulcsfontosságú, hogy intézményei könnyen elérhetőek. Budapest közelsége: a főváros közelsége két módon is hathat a városközponti fejlesztésekre. Egyrészt a látogatottságot növelheti a könnyű, gyors megközelíthetőség, másrészt a potenciális kiköltözők számára biztosítani kell a magas színvonalú szolgáltatásokat, ami a városközpont további fejlesztését indukálja.

Intermodalitás a közlekedésben: Szob átszállóhely, térségi szempontból fontos tömegközlekedési csomópont, ami az itt található közösségi intézmények jelentőségét növeli. A városközpont ezenkívül kerékpárúton is megközelíthető. Magas funkcióellátottság kis területen: a szobi belváros igen kis kiterjedésű, ahol a legfontosabb szolgáltatások igen szűk területen beül, sétálva is elérhetőek. Ez a sűrűség tovább növelhető, de már jelenleg is nagy előnye a városmagnak. Háromszintű oktatási intézményrendszer: a városközpontot erősítő tényező, hogy a bölcsődétől s gimnáziumig minden nevelési-oktatási szint megtalálható itt. Ez egyrészt a központ élénkségét eredményezi, másrészt az oktatási feladatok sűrűségének köszönhetően a szülők számára a gyermek biztonságos, hosszú távú elhelyezését jelenti. Egyedi turisztikai látványosság: a kisvasút: a kisvasút révén a városközpont forgalma jelentősen nőni fog, ezáltal az üzletek száma, a szolgáltatások színvonala is megugrik, és ez erősíti a városmag funkcióellátottságát. Több intézményben akadálymentesítés megoldott: ezáltal az intézmények a mozgáskorlátozottak számára is elérhetőek, ami nemcsak a színvonalas közszolgáltatás feltétele, hanem újabb társadalmi csoportoknak a közös térben történő megjelenését, állandó jelenlétét is lehetővé teszi. Forgalomcsillapított belvárosi terület: a belvárosban igen kicsi a forgalom, ezáltal a gyalogosok, kerékpárosok biztonságosabban használhatják. Kiemelendő ebből a szempontból a közösségi téri funkciókra kialakított Köztársaság tér. Kiépült közműhálózat: a városközpont vonzó voltát erősíti a közművek kiépítettsége.

GYENGESÉGEK Funkcióhiányok: ma Szobon nem érhető el minden üzleti és közszolgáltatás magas színvonalon. A városközpontot erősítené a pénzügyi, idegenforgalmi szolgáltatók szélesebb körű jelenléte, a munkaügyek intézését lehetővé tevő kirendeltség, egy szakképzési központ stb. megléte. Határ menti lét hatásai érezhetőek: a határ közelsége miatt a város látogatottsága alacsonyabb, mint amekkora természeti-táji adottságai alapján lehetne. Ez kihat a városközpont helyzetére is. Vízi kapcsolat gyenge: a városközpontnak közvetlen kapcsolata van a Dunával, ugyanakkor ez a kapcsolat nem befolyásolja meghatározó módon a központi terület életét (a kapcsolat nem kellő mértékben tematizálódott, hiányzik a kikötői infrastruktúra). Hiányos turisztikai szolgáltató infrastruktúra: hiányzik a turistákat orientáló térségi idegenforgalmi információs és szervező iroda, amely a vendégek tartós itt-tartásában játszhatna meghatározó szerepet. Kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások alacsony száma, kevés a szálláshely: a városközpont szerepének ellátásához szükséges fogadó létesítmények alacsony száma gyengíti a centrum kiszolgáló potenciálját. A sport- és rekreációs infrastruktúra alulfejlett: a meglévő korszerűtlen létesítmények leromlott állapota gyengíti a városközpont forgalomvonzó erejét.

Centrális térszerkezet hiánya: a városnak ma nincs egy főtere, ahol a közfunkciókat ellátó intézmények megtalálhatóak lennének. A tengelyes szerkezet a közösséget összegyűjtő (a polgári „forum” spontán kialakulását) nehezíti. A vasútvonal elválasztó szerepe (településszerkezetileg): a vasútvonal gyakorlatilag kettévágja a települést az átjárás biztosítása ellenére, és ez nehezíti az egységes, centrálisan szerveződő térszerkezet kialakulását. Munkahelyek alacsony száma: a nyüzsgő városközpont kialakulását segíthetné a megfelelő számú munkahely megléte is. Hiányzó vagy korszerűtlen közösségi terek: a városközpont agorális feladatainak ellátásában kulcsszerepe van azoknak a tereknek, ahol a polgárok találkozhatnak, ügyeiket intézhetik. Ilyen tér volna a művelődési központ, amely azonban elavult épülettömbjével nem lehet vonzó helyszíne a polgári életnek. A Köztársaság tér ilyen céllal került átalakításra, viszont onnan hiányoznak a közösségi funkciók, elsősorban lakóövezeti részről van szó, amely gyengíti a közösségi tér kialakulásának a valószínűségét. A sok ingázó miatt kevésbé élénk központi terület: a helyi munkahelyek hiánya miatt a lakosság jelentős része csak a reggeli és esti óráit tölti Szobon. Helyettük a turistáknak, vendégeknek kellene benépesíteni a városközpontot. Ehhez komoly városmarketingre lenne szükség. Gyári zárvány: a volt betongyár romjai a központ vonzerejét gyengítik csakúgy, mint a gyár mellett található, elhagyott környezet.

LEHETŐSÉGEK A dunai hajózás fejlesztése: amennyiben a Dunán a hajózási feltételeket kormány- és nemzetközi szinten javítani fogják, Szob városközponti területeinek vonzereje is nőhet. A fővárosi agglomeráció további terjeszkedése: az agglomeráció bővülése segíthet a fővárossal való kapcsolatok erősítésében, a kitelepülés ösztönzésében, ezáltal a szolgáltatások fejlesztésében, valamint a befektetői érdeklődés növekedésében. A helembai közúti híd megépítése: a híd megépítése Szobot új geopolitikai helyzetbe állítja, egy határon átnyúló mikrotérség központjává teszi, ami erősítheti a városközpont funkcionális ellátottságát. A Dunakanyar komplex fejlesztésének elindulása: a Dunakanyarban most már évtizedek óta áll a stratégiai szintű fejlesztési munka, amelynek elindulása nyilván az egész kiemelt üdülőkörzetnek, így Szobnak is segítséget jelentene. A megélénkülő dunakanyari vendégforgalom fogadása szempontjából a szobi városközpont meghatározó szerepet játszhat közlekedési funkciói révén. Városközpont-fejlesztési források megszerezhetőek: a megfelelő források rendelkezésre állása a központ fejlesztésének alapja.

VESZÉLYEK A főváros és Vác elszívó hatása erősödik: ebben az esetben nemcsak az ingázás, hanem az elvándorlás erősödésével is számolhatunk. Ezáltal csökken a népességszám, a szolgáltatásokat igénybe vevő polgárok száma, másrészt gyengül a városközpont forgalma is. A fővárosi agglomeráció további terjeszkedése: az agglomeráció terjeszkedése nem csak esély: az agglomerációs övezetből ismert problémák (sűrűsödő beépítettség a természetileg értékes területeken, feszültségek az őslakosok és az újonnan betelepülő, nagy számú lakos között, önálló lakóövezetek kialakulása saját ellátó rendszerrel stb.) Szobon is sok gondot okozhatnak. A Dunakanyar és a dunai hajózás fejlesztése elmarad: a turisztikai háttér feltételek hiányában számos városközponti fejlesztés értelmetlenné válik vagy el is maradhat. Az átmenő forgalom erősödése: ha az átmenő forgalom újra erősödik, akkor a városban a létfeltételek romlásával számolhatunk, ami kihat a városközpont vonzerejére is.

2.4 Közszolgáltatások

2.4.1 Közművek, infrastruktúra

Szob közműellátottsága az átlagnál jobb, a kistérségi átlagnál kiemelkedően jobb.

120

100 Az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 80 A szennyvízcsatorna- 60 hálózatba bekötött lakások aránya 40 Gázzal fűtött lakások aránya

0 2001 2002 2003 2004 2005 2006

A várossá válás óta látványosan fejlődött a közműhálózat. Az ivóvízhálózattal ellátott lakások aránya 1999-ben még nem érte el a 78 %-ot, mára szinte teljesnek mondható. A szennyvízcsatornára rákötött lakások aránya 1999-ben alig haladta meg a 25 %-ot, 2006-ban a háztartásoknak már több mint felét érte el ez a szolgáltatás. (Az önkormányzat által átadott adatsorok szerint 2007-ben már 978 lakás rendelkezett szennyvízcsatorna-bekötéssel, ami 89 %-os arányt jelent.) A gázzal fűtött lakások aránya ugyanezen időszak alatt 35 %-ról 60 %-ra emelkedett. Az utóbbi három év során érzékelhető mértékben zárult a közműolló. A vizsgált időszakban az ivóvízvezeték hossza nem, a szennyvízcsatornáé mintegy 5 km-rel bővült, viszont jelentősen emelkedett a rákötések száma, kiugróan magas volt a változás 2000-ben és 2004-ben. A gázvezeték-hálózat kiépítésében meghatározó szerepe volt a Börzsönygáz Beruházó Kft.-nek, amelyet éppen Szob vezetésével alapított meg 40 település 1995- ben. Az 1997 végéig tartót fejlesztési projekt eredményeként létrejött hálózat a TIGÁZ ZRt. tulajdonába került. A tulajdonosváltás munkahelyek megszűnését is jelentette a településen csakúgy, mint az ELMŰ-kirendeltség megszűnése. Ma az ügyfélszolgálati feladatokat az áramszolgáltató egy mozgó busz segítségével látja el.

Az ivóvíz- és a szennyvízvezeték hosszának változása

Közüzemi ivóvízvezeték- 15 hálózat hossza (km)

Közüzemi 10 szennyvízcsatorna-hálózat hossza (km)

0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

250

200 Az év folyamán a közcsatornahálózatba 150 bekapcsolt lakások száma (db) Az év folyamán a közüzemi 100 ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) 50

0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

A gázvezeték kiépítésére létrehozott társuláshoz hasonlót kezdeményezett a város a szelektív hulladékfeldolgozás megoldására is. Az Észak-kelet Pest Megyei Regionális Hulladékkezelő Társaság több mint 100 önkormányzat bevonásával tervezi megoldani ezt a feladatot. A települési szilárdhulladékot jelenleg hetente egy alkalommal szállítja el a Maros Kommunális Üzem. Évente két alkalommal szerveznek lomtalanítást. A Gödi Víztársulat tagjaként gondozza az önkormányzat a felszíni vizesárkokat, vízelvezetőket. Egy INTERREG-pályázat segítségével határon átnyúló vízrendezési program indult az Alsó-Ipoly mentén, melynek szintén Szob a gesztora.

A városban teljes hosszban kiépült a kábeltv-hálózat, egyelőre azonban korántsem minden háztartás veszi igénybe a szolgáltatást (61 %). Az úthálózat állapota az átlagosnál fejlettebb. A családi házas övezetben az elmúlt években korszerű, zárt rendszeres csapadékelvezetésű úthálózat épült ki, és a városra általában elmondható, hogy e téren jobban áll számos nagyobb városnál: a még portalanításra váró utcák a teljes hálózatnak az 5 %-át sem érik el. A leginkább fejlesztésre szoruló útszakasz a 12-es főút átkelési szakasza, amelyen a tehergépjármű-forgalom jelent az út mellett élők számára sok problémát. Bár a 40 km/h-s sebességkorlátozás bevezetésével ezt a kérdést igyekeztek orvosolni, a szállításokkal járó károk felszámolása (és a nosztrai kerékpárút nyomvonala) igényelné a további forgalomtechnikai beavatkozásokat.

2.4.2 Humán szolgáltatások

Az elmúlt években az önkormányzat látványos (sikeres) erőfeszítéseket tett a humán szolgáltatások infrastrukturális hátterének biztosítására: megújult az óvoda, az iskola, a könyvtár, a háziorvosi rendelő és a szakrendelő is. Szobon egy bölcsődei csoport, egy óvoda, egy általános iskola és egy gimnázium működik. Az előbbiek kistérségi társulási, utóbbi egyházi fenntartásban. Felsőfokú képzés a városban nincs. Az oktatási palettát színesíti a Kodály Zoltán Zeneiskola. A kulturális és közművelődési feladatok ellátása az Érdy János Könyvtár és Információs Központ és a József Attila Művelődési Ház és Szabadidő Központ reszortja. Az egészségügyi ellátást egyrészt a háziorvosi körzeteken belül (jelenleg a két körzetet egy orvos látja el), illetve a szakorvosi rendelő segítségével biztosítja a város a kistérség számára is. A háziorvosi praxisokon kívül fogorvosi és védőnői szolgálat is működik a városban. Nincs viszont gyermekorvosi rendelő, jóllehet az önkormányzat szolgálati lakást is biztosítana az ide költöző orvosnak. A térségi ügyeletet az Arany János utcai központ látja el két mentőautóval (további két kocsi a vámosmikolai diszpécserközpontban található). Szobon nincs önálló tűzoltóság (az önkéntestűzoltó-egyesület egy adományként kapott német tűzoltóautó ellenére nem működik), és rendőrkapitányság. Előbbi tekintetében a váci és a vámosmikolai tűzoltósággal működik együtt a város. A Váci Rendőrkapitányságnak rendőrőrse található a településen. Nincs városi polgárőrség sem, az önkormányzat ezen feladatok ellátására egy biztonságtechnikai céggel kötött megállapodást. A szociális szolgáltatások integrációja figyelhető meg az utóbbi években. Egyrészt az ellátotti kör egyre inkább lefedi a kistérséget, másrészt az egyes szolgáltatások egy központi szervezetben gyűlnek össze.

Itt kell megemlíteni a temetőgondozást is. A városban két temető található, az egyik egyházi, a másik önkormányzati tulajdonban van, mindkettőt ugyanaz a vállalkozó üzemelteti.

2.5 Antiszegregációs helyzetelemzés

Felhasznált dokumentumok IVS adatok táblázata, Központi Statisztikai Hivatal Kistérségi Vidékfejlesztési Stratégia, 2004 Szob településfejlesztési terve, 2004 Szob város Városfejlesztési Koncepciója, 2007 Szob város esélyegyenlőségi terve, 2008 Közoktatási, esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv, 2008 Közoktatási Intézkedési Terv, Szobi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás, 2005 Szob város lakáskoncepciója, 2001 Szob város Helyi Építési Szabályzata, 2004 Szegregáció elleni terv, Szobi Kistérség Családsegítő Szolgálata, 2008

Az antiszegregációs terv egyeztetésében részt vevő szervezetek Szob város Polgármesteri Hivatala, Városfejlesztési Iroda Szob város Polgármesteri Hivatala, Igazgatási Iroda Szob Egyesült Művelődési Intézmény (EGYMI) Szent László Gimnázium és Diákotthon Szobi Kistérség Családsegítő Szolgálata Szob város civil szervezeteinek képviselői (amelyek a város esélyegyenlőségi tervének, illetve Közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzésének véglegesítésében is részt vettek)

2.5.1 Az antiszegregációs tervet megalapozó fontosabb adatok és információk

Szob vonatkozásában a KSH nem jelölt meg, nem határolt le szegregátumot. A helyszínen, a szakértőkkel történt személyes találkozás és egyeztetés, valamint a település helyszíni bejárása együttesen megerősítette a KSH álláspontját. Szobnak tehát nincs szegregátuma. Ezért az antiszegregációs terv az esetleges szegregáló hatások elleni lépéseket mutatja be.

Szob város kistérségi szolgáltató központként működő település. Állandó lakosainak száma lassú emelkedést mutat.

Szob város állandó népessége

3500 2846 2874 2857 2876 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2004 2005 2006 2007

A város lakosságának korstruktúrája a demográfiai öregedés jeleit mutatja, amely előrevetíti az idősek ellátását segítő szociális szolgáltatások fejlesztésének szükségességét, egyben jelzi, hogy növelni kell a helyi szociális védelmi rendszer teherbíró képességét.

Szob város népességének kormegoszlása

0‐2 éves 3‐5 éves 80 év 86 feletti 89 70‐79 éves 77 194 6‐13 éves 60‐69 éves 254 282 14‐17 éves 142 18‐59 éves 1 752

A demográfiai öregedés várható fejleményeit jelzi, hogy az elkövetkezendő években nagyobb létszámú népesség (a jelenlegi 50–59 évesek) válik nyugdíjassá. Ez Szob város esetében több mint száz főnek a szociális szolgáltatásokban való megjelenését eredményezi.

Szob város népességének főbb korcsoportok szerinti összetétele

60 év feletti 0‐17 éves 553 571 50‐59 éves 19% 20% 192 7%

18‐49 éves 1560 54%

Az idősödésből származó legnagyobb problémák egyikét az egyszemélyes idős háztartások nagy száma jelenti. Szob város esetében (a 2001. évi népszámlálás adatai szerint) az 1085 háztartásból 258 egyszemélyes háztartás, vagyis minden negyedik háztartás egyszemélyes. Ez a helyzet a családi–rokonsági segítő kapcsolatok folyamatos gyengülése miatt az idősek elszigetelődéséhez, társadalmi szegregációjához, szociális kapcsolataik beszűküléséhez vezethet. Ezért az antiszegregációs tervnek az időskori izoláció oldására, a kapcsolatok erősítésére is megfelelő figyelmet kell szentelnie. Valójában a társadalmi kohézió helyben akkor valósulhat meg, ha az idősek esetében is kiterjednek és hatékonyan működnek a társadalmi befogadás intézményei. A demográfiai öregedés emellett az aktív korú népesség lassú, fokozatos zsugorodásával jár együtt. A helyzetet tovább nehezíti a város lakosságát sújtó egyre nehezedő munkaerő-piaci helyzet is. A foglalkoztatási lehetőségek bővítése tehát kulcskérdés a város eltartó képessége, vagyis jövője szempontjából. Az antiszegregációs tervnek ezért szükségképpen része az aktív korú népesség munkaerő-piaci integrációját elősegítő lépések megfogalmazása. Különösen azoknak a családoknak a helyzete érdemel kiemelt figyelmet, amelyek tagjai rendszeres szociális segélyben részesülnek. Számuk jelenleg meghaladja a harmincat. Az átlagos családnagyság folyamatos csökkenése mellett figyelemreméltó, hogy a szobi gyermekes családok között 73 olyan család van, ahol három vagy több gyermek él. Ez a családok 12 százalékát teszi ki. Esetükben ismert a nagyobb szegénységi kockázat, és különösen lakásigényeikre kell tekintettel lenni.

A családok megoszlása gyermekszám szerint

Három‐ és több‐ gyerekes 73 12%

Egygyerekes Kétgyerekes 307 222 51% 37%

A gyermekes családok helyzetét tekintve fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy közöttük majdnem minden ötödik egyszülős család. Ebből az adatból arra lehet következtetni, hogy a város fiatalkorú népességének viszonylag nagy hányada kerül a veszélyeztetettek közé. Az egyéb veszélyeztetettségi tényezők mellett az egyszülős családok szegénységi kockázata is többszöröse a kétszülős családokénak. Ebből következően az antiszegregációs terv kitér az egyszülős családban élő gyermekek helyzetének javítását célzó törekvésekre is. A Szobon élő családok összetétele

Egyszülős család 147 18% Házaspár vagy élettárs gyermekkel 679 82%

A település szociális helyzetének néhány összefoglaló mutatója

Munkanélküliek száma a településen 59 Ebből tartósan munkanélküli 27 Rendszeres szociális segélyben részesülők száma 36 Rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylő gyermekek száma 102 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 19 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettségű szülőkkel rendelkező 76 gyermekek száma

2.5.2 Foglalkoztatás – munkanélküliség

A városban 2008 tavaszán 59 regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. Ez az 1913 fős munkavállalási korú népesség 3,08 százaléka, amely szám és arány az elmúlt években kialakult helyzethez képest nem jelent lényegi elmozdulást. A viszonylag alacsony munkanélküliségre várhatóan kedvezőtlen hatást gyakorol a város jelenlegi legnagyobb munkáltatójának, a Szobi Szörp vállalatnak napirenden levő bezárása. Az üzemben foglalkoztatott 105 munkavállaló lakóhely szerinti összetétele azonban jelenleg nem áll rendelkezésre, de így is valószínűsíthető, hogy a település foglakoztatási helyzetében emiatt jelentős romlás várható. Ez felveti egy aktív helyi foglalkoztatáspolitikai intézkedéssorozat szükségességét.

2.5.3 A fogyatékkal élők problémái

A városra vonatkozó konkrét, tételes adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre a fogyatékosok pontos számáról. A mozgáskorlátozottak helyi szervezetétől és a város népjóléti irodájától kapott tájékoztatás szerint a fogyatékkal élők aránya eléri az országos 5–6 százalékos arányt. Az ebből a helyzetből származó feladatok súlyának megfelelően Szob város esélyegyenlőségi terve kiemelten foglalkozik ezen lakossági csoport életminőségének javításával. Az idősek növekvő, valamint a fogyatékkal élők, különösen a mozgáskorlátozottak magas számára, továbbá a kisgyermekes családok akadálymentes közlekedési igényeire tekintettel a város határozott intézkedéseket és fejlesztéseket tervez az akadálymentesítés területén, mind a közlekedési, mind a kommunikációs akadályok elhárítása érdekében. Ez konkrétan akadálymentes közúti átkelőket, a közintézményekbe való bejutást segítő rámpák, korlátok, kapaszkodók megépítését, valamint a vakok és gyengénlátók tájékozódását elősegítő eszközök, jelölések építését, illetve alkalmazását jelenti. Ezen túlmenően Szob város internetes honlapját elkészítik ún. akadálymentes változatban is.

2.5.4 A közösségi gondoskodást igénylő gyermekek helyzete

A sajátos nevelési igényű gyermekek – kistérségi szinten – az általános iskolások 10 százalékát teszik ki, akik valamilyen magatartási, beilleszkedési zavarral küzdenek. Az általános iskolai tanulók közül az enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosok aránya 4 százalék. Az általános iskolás korú gyermekek 20 százaléka igényel valamilyen pedagógiai szakellátást. Legnagyobb arányban a fejlesztő pedagógia (12 százalék), a gyógytestnevelés (15 százalék), logopédia (40 százalék), a nevelési tanácsadás iránti igény (10 százalék). Ami a szociális szempontból hátrányos helyzetű tanulókat illeti, térségi szinten minden negyedik gyermek tankönyvtámogatásban, minden harmadik étkezési támogatásban részesül. Emellett a gyermekek 13 százaléka után veszik szülei igénybe a rendszeres gyermeknevelési támogatást. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma 102.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben/támogatásban részesülők száma

200 155 154 136 150 102 100 76

0 2003 2004 2005 2006 2007

A RGYK-ban részesülők számának csökkenése, majd emelkedése a jogszabályok változásával magyarázható. A 2006 előtti adatok valójában a Rendszeres Gyermekvédelmi Támogatásra vonatkoznak, de annak megszűnése, majd az új segélynem belépése nem teljesen fedi le ugyanazt az alanyi kört.

2.5.5 Oktatás – nevelés

A városban a következő oktatási–nevelési intézmények működnek: Börzsönyvidéki Bölcsőde, Óvoda , EGYMI Fekete István Általános Iskola Kodály Zoltán alapfokú művészeti iskola Szent László Gimnázium és Diákotthon

Az általános iskolában a következő pedagógiai szakmai szolgáltatások működnek: szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás pedagógusok képzésének, továbbképzésének segítése, szervezése tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgálat tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése igazgatási-pedagógiai szolgáltatás pedagógiai értékelés utazó szakember hálózat működtetése A szakmai tevékenység gyógypedagógiai és korai fejlesztő munkával egészül ki.

Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése (2007) Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Tanulólétszám az Emelt szintű oktatás OM Intézmény neve intézményben Normál (általános) tanterv és/vagy két tanítási Gyógypedagógiai tagozat azonosító nyelvű iskolai oktatás Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Börzsönyvidéki Bölcsőde, Óvoda , EGYMI Fekete István Általános 201046 Iskola 238 - 17 238 - 17 ------

Szob Városon belül a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya kedvezőbb, mint a kistérségi átlag, ami azt is jelenti, hogy érzékelhetően kedvezőbb a többi településhez képest (7,1 százalék). A sajátos nevelési igényű gyermekeket, illetve a Nevelési Tanácsadó megítélése szerint egyéni fejlesztésre szoruló gyermekeket az oktatási-nevelési intézményben alkalmazott gyógypedagógusok látják el, illetve ezen szakemberek segítik az intézmény pedagógusait az említett gyermekek szakszerű integrált nevelésének- oktatásának megvalósításában. Az intézmény tekintetében heti 63 órában valósul meg a gyermekek közvetlen fejlesztése a gyógypedagógusok által.

Intézmény Ellátott SNI-s gyermekek Nevelési Tanácsadó száma véleménye alapján ellátott gyermekek száma Óvoda - 3 Iskola 4 27

A logopédiai ellátás szükséges, mivel sok gyermek komoly szociokulturális hátránnyal érkezik.

Intézmény Heti óraszám Ellátott gyermekek száma Óvoda 3 óra 33 fő Iskola 3 óra

Az intézmények épületei még nem akadálymentesek, így nem biztosítják a teljes körű esélyegyenlőséget, az önkormányzat azonban elkészíttette az ehhez szükséges tervdokumentációt, és az átalakításokra már (sikertelenül) pályázott is.

A városban működő Szent László Gimnázium és Diákotthon a 2005/2006. tanévtől elindította a sajátos nevelési igényű diákok integrált középiskolai oktatását. Ez azért bizonyult szükségesnek, mert az intézmény határon túlról és a Szobi kistérség településeiről érkező, egymástól eltérő társadalmi és családi hátterű és eltérő szocializációjú diákok oktatását és nevelését végzi. Ez a gyakorlatban közösségépítő, nyelvi kommunikációs, és tantárgyi felzárkóztató programokat, célzott szabadidős foglalkozásokat jelent, különös figyelmet fordítva a fiatalok beilleszkedését segítő, pozitív, elfogadó légkör kialakítására. Az intézmény célja a sajátos nevelési igényű gyermekek izolációjának elkerülése, integrációjának felgyorsítása.

2.5.6 Egészségügy

A város kiépítette a jogszabályi előírásoknak megfelelően az egészségügyi alap- és szakellátást, amelyek ellátási körzete lefedi a település egészét. Szolgáltatásai valamennyi lakos számára hozzáférhetők. Az egészségügyi alapellátás két háziorvosi körzetbe szerveződött (jelenleg egy orvos látja el mindkettőt). A szakorvosi ellátás a térségi feladatokat is ellátó szakorvosi rendelőintézetben történik. Két telephelyen 17 féle szakrendeléssel áll a betegek rendelkezésére. Jelenleg 13 település közel 13 ezer lakosának a járóbeteg-szakellátása a feladata. A sürgősségi ellátás biztosítására – ugyancsak térségi ellátási kötelezettséggel – mentőállomás működik. A településen működik gyógyszertár.

2.5.7 A roma kisebbség helyzete

Szob városában a roma kisebbség lélekszáma elenyésző. A 2001. évi népszámlálás alkalmával senki sem vallotta magát cigány etnikumhoz tartozónak. A helybéliek tájékoztatása szerint az itt élő néhány család beilleszkedése nem igényel megkülönböztetett lépéseket. Szükség szerinti támogatásuk, felzárkóztatásuk a helyi szociális és közoktatási rendszerben személyre szóló szakmai megközelítéssel megoldható. A városban nincs cigány kisebbségi önkormányzat.

2.5.8 Önkormányzati lakások

A település lakásállománya folyamatos lassú növekedés mellett 2007-ben meghaladta az 1100-at. Ugyanakkor ezekből önkormányzati tulajdonban folyamatos csökkenés mellett mindössze 35 lakás van. Szob város 2001-ben

megfogalmazott lakáskoncepciója szerint a bérlakás-állomány növelésére van szükség. Ezt alátámasztja, hogy az összes városi tulajdonban levő lakások számának több mint kétszeresére tehető az igénylők száma. A helyzetet nehezíti, hogy mindössze 14 szociális bérlakást tart fenn a város. Ugyanakkor 20 család részesül lakásfenntartási támogatásban, olyanok, akik esetében a lakásfenntartási költségek elérik, illetve meghaladják a háztartás jövedelmének 25–30 százalékát. Ezen belül az alacsonyabb jövedelmű rétegek esetében ez 45–50 százalékot is kitesz. Mindebből az következik, hogy a városnak külön is foglalkoznia kell az alacsony jövedelmű, sokgyermekes családok lakáshelyzetével, válsághelyzetük megelőzése érdekében. Az önkormányzati bérlakásoknál szociális beavatkozást igénylő adósságállomány nem keletkezett, ezért a városban adósságkezelési szolgáltatás nem működik. A díjhátralékosok számának és helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése mégis indokolt, hogy az adósságkezelési szolgáltatást szükség esetén időben el lehessen kezdeni.

A bázis infrastruktúra állapota Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya Megnevezés találhatóak az el nem látott településrészen, utcában

Vezetékes víz - - Áram - - Közvilágítás - - Szennyvízcsatorna - - Gáz - - Szabad ifjúság utca , Bárfa utca, Zalka M. utca, Pormentes út Barackos utca, Meggyfa utca , Arany János utca 2 egy része Szabad ifjúság utca , Bárfa utca, Zalka M. utca, Járda Barackos utca, Meggyfa utca , Arany János utca , 2 Bányatelep utca, Ipolysági utca egy része

MELLÉKLETEK AZ ANTISZEGREGÁCIÓS HELYZETELEMZÉSHEZ

A KSH által a 2001-es népszámlálásból a város egészére leválogatott adatok

Mutató megnevezése Szob összesen*

Lakónépesség száma 2 965 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 17,7 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 65,2 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 17,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 23,9 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 10,7 népesség arányában Lakásállomány (db) 1 079 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 23,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 37,6 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 13,0 rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen 58,6 belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 34,1 Állandó népesség száma 2 965

A KSH-nak a szegregátumokra vonatkozó tájékoztató levele

Tisztelt Partnerünk!

Az integrált Város Fejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni az anti- szegregációs tervét, melynek keretében le kell határolnia a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő) Munkájuk megkönnyítésére megküldünk Önöknek egy kartogramot, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50- 100%=pink)

A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. Adataink szerint az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek. Az elkészített térképvázlat megküldésre kerül az anti-szegregációs mentor számára is, hogy munkája során kellő információval rendelkezzen. Üdvözlettel Központi Statisztikai Hivatal Népességstatisztikai főosztály

56 A város által szolgáltatott adatsorok

Foglalkoztatottak Foglalkoztatott Állandó népesség Lakónépesség Lakások LFT-ben Rendszeres Rendszeres HHH gyerekek Romák száma száma és aránya nélküli háztartások száma (Népesség- száma száma részesülők szociális segélyben gyermekvédelmi száma és és aránya a a 15-64 éves száma és aránya nyilvántartási adatok (Népesség- (Népesség- száma és részesülők száma kedvezményben aránya a településen népességen belül alapján) nyilvántartási nyilvántartási aránya a és aránya a részesülők száma településrészen adatok alapján) adatok lakások lakások számához és aránya a a lakások alapján) számához viszonyítva lakások számához számához viszonyítva viszonyítva viszonyítva

2003 2825 n.a. 1078 - 8 90 n.a. n.a. n.a n.a. 0,74% 8,35 % 2004 2825 n.a. 1085 - 21 94 n.a. n.a. n.a n.a. 1,94 % 8,66 % 2005 2860 n.a. 1091 24 34 82 n.a. n.a. n.a n.a. 2,2 % 7,52 % 2006 2860 n.a. 1098 41 35 6 n.a. n.a. n.a n.a. 3,19 % 0,55 % 2007 2870 2993 1104 20 35 141 12 n.a. n.a n.a. 3,17 % 12,8 % 1,9 %

1. STRATÉGIAI FEJEZET

3.1 A város hosszú távú jövőképe

Szob 2000-ben nyerte el a városi rangot, és azóta rengeteg lépést tett annak érdekében, hogy ennek a városi rangnak meg tudjon felelni. Ugyanakkor látni kell, hogy egy 3000 lakosú település számos városi funkciót méreténél fogva képtelen ellátni. A jövőkép felvázolásánál tekintetbe kellett vennünk a tervezési kereteket, a kistérség és Szob adottságait, és ezekhez igazítani az elérhető célokat.

3.1.1 Geopolitikai tényezők

Szob a magyar főváros, Közép-Európa egyik legjelentősebb üzleti központjának agglomerációjához tartozik, annak északi peremvidékén helyezkedik el. Cél az ebből fakadó előnyök kihasználása. A határok megnyílásával a város fokozatosan felszámolja a korábbi határ mentiségből eredő hátrányait. A helembai híd átadásával a település a szlovákiai Párkánnyal együtt a Dunakanyar kiemelt turisztikai övezet szerves részévé válik, ahol jelentősen megnő az átmenő turistaforgalom. Ennek egyre jelentősebb részét képes megállítani látnivalóival, programjaival, a vendégéjszakák száma megháromszorozódik. A fővárossal meglévő közlekedési kapcsolatai tovább javulnak, mivel elkészül a 2/a autóút kétszer két sávja Budapest és Vác között, ezáltal a főváros autón is elérhetővé válik mintegy ¾ órás utazással. Az utazási idő rövidülésével a város és a főváros közötti kapcsolatok szorosabbá válnak, az agglomerációba kitelepülők a sikeres városmarketingnek köszönhetően szívesen választják Szobot letelepedésük helyéül. Ezáltal a város népessége fokozatosan gyarapodik, 2020-ra elérheti a 4 000-es határt. A megerősödött város értelemszerűen nagyobb hatékonysággal képes integrálni a ma még (a természetföldrajzi adottságoknál fogva is) kettészakított kistérséget, és ezáltal valódi kapuszerepet tölt be a Börzsöny és az Ipoly völgye irányában. Ezen kívül a kisváros integráló szerepet játszik a szlovákiai Ipoly-völgy tekintetében is, mivel a folyó mindkét partján hiányzik egy hasonló méretű és jelentőségű település. Az Ister-Granum Eurorégióban elindult folyamatok azt vetítik előre, hogy a kisváros az Ipoly alsó folyásának tekintetében képes lesz betölteni egyfajta alcentrum szerepet, szolgáltatásait a határ mindkét oldaláról igénybe tudják majd venni az itt élő polgárok. Ez egyben a városi-kistérségi intézmények fenntartásában is támogatást jelent Szobnak. A megnyíló határok a várost új geopolitikai környezetbe helyezik: az egykori Hont vármegyei járási központ visszanyeri természetes vonzáskörzetét.

3.1.2 Településkép

A következő évtized fejlesztései révén Szob központja valódi belvárosias külsőt kap, ahol folyamatosan zajlik az élet, a fontos városi funkciók, szolgáltatások mindegyike elérhető. A parti sétány a kirándulók, kerékpárosok kedvelt célterülete, a kisvasútnak és a hajóállomásnak köszönhetően ugrásszerűen megnő az ide látogató turisták száma, amely újabb turisztikai szolgáltatások alapját teremti meg. Nő a szállásadók száma, jachtkikötők létesülnek, kerékpárkölcsönzők és kerékpáros kávézók nyílnak, a nevezetességeket iránymutató táblarendszer jelzi, a közterek gondozottak, új padok, kandeláberek kerülnek kihelyezésre. A Köztársaság tértől a Városházán keresztül a hajóállomásig városi korzó épül ki, amely mentén üzletek, bankfiókok, éttermek, vendéglők sorakoznak. A város a Börzsöny irányában szélesedik, újabb lakóövezetek épülnek a meglévőkhöz igazodva, a tájképet és az erdőterületeket nem sértve. A lakosságszám bővülése lehetővé teszi, hogy befektetők is megjelenjenek, újabb munkahelyeket teremtve. Ezáltal megnő a városban foglalkoztatottak száma, így a település hétközben is élőbb képet mutat, mint ma. A Duna felől Szob a többi dunakanyari településhez hasonlóan élénk, a vízparttal szoros kapcsolatban álló város képét mutatja sétányával, megszaporodott kikötőivel, felújított csónakházával. Az egykori teherkikötő és az ezt kiszolgáló kisvasút újraindításával az ipari forgalom is megjelenik a Dunán, ami visszaadja Szob jelentőségét a dunai hajózás terén. A Börzsöny felől kisvasúttal érkezve a látogató egy vonzó, kisvárosias környezetbe érkezik, ahol rendezett közterületeket és felújított homlokzatú, egységes utcaképet biztosító házsorokat talál. A turisztikai szolgáltatások bővülésével a városközpontban hosszabb időt is el tud tölteni a színes kínálatból válogatva. A Dunakanyarból érkező látogató a Dunakanyarban megszokott, a vízhez szervesen kapcsolódó, turisztikai szolgáltatásait sikerrel kiajánló kisvárosba érkezik, amely méltó versenytársa Zebegénynek, Nagymarosnak, Verőcének. A város igen kedvező helyzetben van a szegregáció szempontjából. Átgondolt városfejlesztési politika mellett a slumosodás, szegregátumok kialakulása továbbra is elkerülhető.

3.1.3 Gazdasági helyzet

Szob lakóinak többsége naponta ingázik, Vácott vagy Budapesten tölti napja nagy részét, ott költi el fizetését. A nagyvárosok pufferzónáiban általánosnak mondható jelenség számos Budapest környéki településen okoz feszültségeket, ellátási nehézségeket. A budapesti agglomeráció az utóbbi 3 évtized során drasztikusan felduzzadt, ugyanakkor ezt nem követte a szolgáltatások színvonalának emelkedése, ezért a kitelepülő fővárosiak továbbra is Budapestre járatják gyermekeiket óvodába,

iskolába, ott dolgoznak, ott költik el pénzüket. Az alvótelepülések viszont számtalan gondot vettek eközben a nyakukba. Ma e tekintetben Szob jobb helyzetben van. A határmentiség miatt a várost még nem fedezték fel a tömeges kitelepülők. Ennek köszönhető, hogy Szob külterületének szinte érintetlen táji környezete, a természeti adottságok vonzóbbak lehetnek, mint a sűrűn beépített dunakanyari hegyoldalak. Az itteni intézmények nemcsak az Ipoly- völgyből vonzanak ide pl. diákokat, hanem a Dunakanyar irányából is. A város azonban további lélekszámbővülésre számít, amely révén a lakosság száma elérheti a 4 000 főt is. Ennek a gyarapodásnak átgondolt stratégia szerint kell megtörténnie annak érdekében, hogy a más agglomerációs településeken megfigyelhető kedvezőtlen jelenségek Szobot elkerüljék. Ehhez a legjobb eszköz az átgondolt szolgáltatásfejlesztés és gazdaságélénkítés. A következő évtized során szükség lesz a helyi munkahelyek számáénak dinamikus bővítésére. Erre csak részben alkalmas a turizmus fejlesztése, mivel ez az ágazat hagyományosan kisebb munkaerőigénnyel működik, mint az ipar. Szob természeti- táji adottságai azonban kizárják, hogy jelentős iparfejlesztés valósuljon meg a környéken. Az erdőgazdaságra, a tradicionális gyümölcsfeldolgozásra, a házi kisiparra, és (a kedvezőbbé váló geopolitikai viszonyoknak köszönhetően) környezetkímélő összeszerelő üzemek megjelenésére épülő gazdaságszerkezettel számolhatunk a harmadik évezred második évtizedének végére. Szob alapvetően turisztikai-kereskedelmi-szolgáltató jellegű település lesz, ezt az arculatát érdemes erősíteni.

3.1.4 Szolgáltatások

A következő évek fejlesztéseinek köszönhetően Szob 2015-re magas színvonalon képes kiszolgálni a térség lakosságát. Az itteni iskola a betelepülő lakosságnak és a környező községek integrálódásának köszönhetően stabilan fenntartható gyermeklétszámmal működik, és a bevonható források növekedésének köszönhetően vonzó szakmai programokkal más települések diákjait is ide csábítja. A város oktatási kínálatában különleges helyet tölt be a zeneiskola, amely nyári szakkurzusai révén a nemzetközi zenei kínálati térképre is felkerül. Szob az Ipoly-völgyi egészségügyi hálózat központja, ahol jól felszerelt szakrendelő intézet működik, a betegek mintegy 20–22 féle szakrendelés segítségével kezeltethetik magukat. Az évtized közepére Szob valódi városi funkciókat mutató településsé fejlődik, ahol a kereskedelmi szolgáltatások mellett a kulturális funkciók is tovább erősödnek. A megújult művelődési ház a térség kulturális életének szervező központja, színházi előadásaival, kisebb nyári fesztiváljaival, minőségi háttérszolgáltatásokat nyújtó konferenciái révén pedig az országos kínálatban is meg tud jelenni. Szob a kisvasút révén a téma magyarországi központjává válik, ahova nemzetközi szemináriumokat,

szakértői találkozókat szerveznek. A nagyobb látogatottságnak köszönhetően kialakul a minőségi szálláshelyeknek és vendéglátásnak egyfajta kultúrája, ami tovább növeli a város tőke- és népességvonzó erejét. Kedvelt hétvégi kirándulóhelyként a turisták számára az idegenforgalom teljes vertikumában képes szolgáltatásait értékesíteni, egyben ez a Börzsöny és a (magyar- szlovák) alsó Ipoly-völgy turisztikai kínálati rendszerének szervező központja, a desztinációs menedzsmentszervezet székhelye. A szociális szolgáltatórendszer tervezett átalakítása lehetővé teszi, hogy a város a kistérség szintjén is jövedelmező módon és magas színvonalon lássa el e téren feladatait. Ez egyben garanciát jelent arra nézve is, hogy a szegregáció továbbra is kis jelentőségű jelenség marad a kistérségben, Szobon belül pedig megakadályozható a kialakulása.

Összességében a jövőkép egy funkcióit egy 3 000-esnél jóval nagyobb lélekszámú kisváros színvonalán ellátni képes településsel számol középtávon is, amely • sikerrel integrálja az Alsó-Ipoly-völgy térségét mind a magyar, mind a szlovák oldalon, • a kibővült Dunakanyar szerves, látogatott idegenforgalmi alközpontja, • megtartja és fejleszti intézményeit, bővíti szolgáltatásainak körét, • lélekszámában gyarapodik, • de táji örökségét megőrzi, • és a Dunával egykor volt szerves kapcsolatát rehabilitálja. Szob egy vonzó külsejű, élettel teli kisvárosként a Börzsöny valódi kapujává válik, ahol nyaranta turisták tízezrei fordulnak meg, és töltenek el egyre több időt, az egyre bővülő idegenforgalmi kínálatnak köszönhetően.

3.2 A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása: a stratégia célrendszere

Az integrált városfejlesztési stratégiának egy háromszintű célrendszert kell kijelölnie: az átfogó (távlati) célok mellett középtávú és az egyes városrészekhez kapcsolódó konkrét fejlesztési célok megnevezése is feladat. Szob esetében városrészek elkülönítésére nem került sor, ezért a közvetlen célok esetében konkrét fejlesztési feladatok (intézkedések) jelennek meg. A városfejlesztés átfogó célja a település népességmegtartó erejének növelése. A népességét elveszítő település nem fejlődik, hanem hanyatlik. A népesség gyarapodása azt jelzi, hogy az adott település vonzó, munkahelyet, megélhetést és színvonalas szolgáltatásokat nyújt polgárainak. A népesség gyarapodása biztosítja, hogy ezeket az adottságait a város megőrizhesse. A népesség gyarapodása egy háromelemű egyensúlyi rendszer keretében értelmezhető. Ezek: az ember (mint közösségi lény), a természeti környezet és a gazdaság. Mindhárom tényező egyidejű fejlesztésével érhető el az átfogó cél teljesülése. A gazdaság egyoldalú fejlesztése tartósan rombolhatja a környezet állapotát, és ez végső soron éppúgy az elvándorlást gerjeszti, mint a munkahelyek hiánya. Ugyanakkor a természeti környezet túlzott védelme, amely a gazdaság fejlesztését gátolja, szintúgy káros. Az elnéptelenedő településeken a természet veszi vissza az uralmat, ami a gondozatlan településképben is megmutatkozik; a túlnépesedett térségek, települések pedig a környezet önfenntartó folyamatait károsítják. Ezért a fejlesztési célok megfogalmazása során e három tényező egyensúlyi rendszerének megteremtésére törekszünk, ezáltal látjuk biztosíthatónak Szob város népességmegtartó erejének fenntartását és növelését.

Népességmegtartó erő növelése Emberarcú fejlesztés

Kedvező demográfiai Ember Munkahely folyamatok

Egyensúly

Integrált fejlesztés

Természet Gazdaság

Környezetterhelés optimalizálása

Szob paradox módon éppen eddigi elzártságából kifolyólag kedvezőbb helyzetben van, mint sok más település, hiszen a természeti környezet állapota az elmaradt urbanizációs folyamatoknak köszönhetően még alkalmas egy egyensúlyi fejlesztésre. Az alacsony népességszám (amely az egész térséget jellemzi) megakadályozza, hogy komolyabb méretű, a környezetre nagyobb terhelést jelentő összeszerelő üzemek telepedjenek meg a térségben. A kis lélekszámú települések lehetőséget biztosítanak a megújuló energiaforrásokra épülő energiagazdálkodás innovatív eljárásainak meghonosítására, ezáltal a lélekszám gyarapodása nem jár a környezetterhelés érezhető mértékű növekedésével. A környezetbarát turisztikai fejlesztések ugyanakkor javíthatnak a jelenlegi kedvezőtlen foglalkoztatási szerkezeten is, és a ma az elnéptelenedés által fenyegetett térségben megteremthetik a kitörési pontokat, az elmozdulás feltételeit. A kistérséggel kapcsolatban az elmúlt években készült stratégia tervek mindegyike a tájbarát turisztikai és a helyi adottságokra épülő erdő- és mezőgazdasági tevékenységekre helyezik a hangsúlyt. Ezzel az itt élő ember és a természeti környezet közötti harmónia erősítését javasolják. A térségfejlesztési munkát befolyásoló tényezők három szinten jelennek meg a munka során. Egyrészt léteznek azok a globális tendenciák, amelyek a fejlesztések általános, általunk nem befolyásolható keretfeltételeit teremtik meg. Ilyen tényező a globális fölmelegedés folyamata, a globális piac kialakulása, a munkaerő és általában az ember mobilitása előtti akadályok megszűnése, minden következményével (szabad mozgás, munkavállalás, egészségügyi kockázatok, társadalmi feszültségek, tradicionális társadalmi keretek lazulása stb.).

GLOBÁLIS TENDENCIÁK Top-down elv

MAKROTÉRSÉGI VÁLTOZÁSOK

HELYI ENERGIÁK Bottom-up elv

A második szinten találhatóak azok a makrotérségi folyamatok, amelyek jóval meghaladják a kompetenciánkat, viszont befolyásolásukra legtöbbször sikeresen tehetünk kísérletet. Ilyen tényezőnek tekinthetjük az állami szinten megvalósuló jelentősebb infrastrukturális fejlesztéseket, például az autópályák építését.

A legközvetlenebb szintje fejlesztéseinknek a helyi energia szintje. Ez az a tényező, amely minden térségben más és más: egyedítő jelleggel bír, és a fejlesztések fenntarthatóságának motorjaként funkcionál. Semmiféle makrotérségi jelentőségű fejlesztés nem érheti el célját a helyi energiák mozgósítása nélkül. Közép-Európa országaiban a rendszerváltás óta inkább a hegyére állított háromszögre láthatunk példákat: a globális tendenciák előtt ezek az államok szélesre tárták a kapukat. Ezek a tendenciák határozzák meg a mai napig a makrotérségi fejlesztéseket (gyakran éppen ezen makrotérségek érdekei ellenében is), és a makrotérségi fejlesztésekhez kell mozgósítani a helyi energiákat. Az organikus fejlesztés ezzel ellentétes modellt képvisel. Itt a fejlesztések alapját a helyi energiák mozgósítása jelenti. Azokat a tájban, a kulturális örökségben, valamint az emberi tényezőben szunnyadó energiákat célozza feléleszteni, amelyek az embernek az adott térben való megmaradását, otthonosságát erősítik. Az Európai Unióban dolgozó szakemberek fokozatosan ismerték fel a pusztán infrastrukturális fejlesztések céltalanságát, és ezért kapott egyre nagyobb szerepet az ún. „társadalmasítás” gyakorlata. Ez azonban még mindig a top-down elvet követi, hiszen a fejlesztések beágyazása a célja. A kivételt a LEADER-program képviseli, amelynek központi szervező elve a helyi energiák megmozdítása, összekapcsolása és szinergikus folyamatok elindítása. Az organikus településfejlesztés ugyanezen az alapon áll. A helyi energiák ökonomikus használata segíthet abban, hogy a makrotérségi folyamatokat sikerrel befolyásoljuk, és ezeken keresztül akár globális tendenciák alakításába is beleszólhatunk. Mint látható, ez a gyakorlat a jelenlegi modellek fejtetőre állítását jelenti: a lokálisan meglévő értékleltár összeállításával alulról kiinduló fejlesztési programot valósítunk meg. A fejlesztési stratégiának éppen ezért hangsúlyosan kell kezelnie a helyi energiák feltárására, a hálózati kapcsolatok létrehozására, mozgatására, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra kialakítására irányuló kezdeményezéseket, projekteket

* * *

A célrendszer kialakításánál a fenti elveket vettük figyelembe. Tehát úgy látjuk racionálisnak Szob város népességmegtartó erejének bővítését, hogy ezáltal a város funkcióiban erősödjön, de természeti-táji öröksége ne sérüljön. Ennek megfelelően a stratégia átfogó céljai a következők:

1. a városi funkciók, a városi jelleg erősítése 2. a település versenyképességének növelése.

Az átfogó célokhoz kapcsolódó célrendszert az alábbiak szerint írhatjuk le:

Népességmegtartó erő

növelése

Városias település A versenyképes város

Szolgáltatás- Településkép Innováció Turizmus- fejlesztés megújítása fejlesztés

Az Ipoly-völgy Kisvárosi Munkahely- A Börzsöny centruma korzó teremtés kapuja

Dunai Iparfejlesztés Az Ipoly- város völgy kapuja

Kertváros

3.2.1 A célhierarchia magyarázata

Szob város távlati fejlesztéseinek két átfogó célja van. A ma még nem egyértelmű városias jelleg erősítése, valamint a település versenyképességének erősítése.

3.2.1.1 Városias település: Szob városi jellegének erősítése

A városias jelleg erősítése a városi funkciók fejlesztését, valamint a városias településkép kialakítását tételezi fel. Ezáltal Szob arculata, megjelenése és szolgáltatásainak színvonala egyaránt javul. A város népességmegtartó erejének alakulására mindezen feltételek meghatározó befolyással bírnak: a magas színvonalú lakossági szolgáltatások (köz- és üzleti szolgáltatások egyaránt) éppúgy vonzzák a potenciális beköltözőket és befektetőket, mint a városkép általános javítását célzó projektek, amelyek révén a település valódi városias külsőt kap.

SZOLGÁLTATÁSFEJLESZTÉS ALPROGRAM

Az alprogram célja, hogy a Szob által a kistérség, valamint a folyamatosan bővülő vonzáskörzet (a Dunakanyar és a szlovákiai Ipoly-völgy alsó folyása) számára minél szélesebb palettán és minél magasabb színvonalon tudjon szolgáltatásokat nyújtani. Ennek érdekében fejleszteni szükséges az egészségügyi és oktatási szolgáltatások színvonalát, bővíteni kell a kínálatot.

a) Intézkedés: Térségi tudásközpont

Szob az oktatás egyetlen vertikumát nem tudja csak kínálni, ez a felsőfokú oktatás. A település méretéből következően főiskolai vagy egyetemi képzés megtelepedésére nincs esély. Ugyanakkor a gimnázium (esetleg az általános iskola) oktatási-képzési rendszerének fejlesztésével mód nyílhat a felsőfokú szakképzés elindítására. A város fejlődése szempontjából meghatározó jelentőségű környezetközeli turizmus, a falusi szállásadás, valamint a versenyképességet erősítő, a megújuló energiaforrásokra alapozott energetikai fejlesztések igényelni fogják a képzett szakembereket. A gimnázium (esetleg az általános iskola) ezen irányokban továbbfejlesztett képzési kínálata minden bizonnyal hathatós segítséget jelentene a városnak. Amennyiben azonban erre nincs mód, egy térségi képzési központ kialakítása ebben az esetben is indokolt.

Eredménymutatók: ¾ Elindított új oktatási-képzési programok száma (db) ¾ Az akkreditált felsőfokú szakképesítést nyújtó képzések száma (db) ¾ Az egyes programokat elvégző hallgatók száma (fő/év) ¾ Az oktatás szélesítése révén létrehozott új munkahelyek száma (státusz)

Hatásmutatók: ¾ A felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosság arányának változása (%) ¾ A turisztikai szolgáltató vállalkozások száma (db) ¾ A turisztikai szolgáltatók által alkalmazott munkaerő száma (fő) ¾ A turisztikai szolgáltatók éves árbevételének nagysága (€)

b) Intézkedés: Térségi egészségközpont

A kistérség települései számára ma is Szob jelenti a legközelebbi beavatkozási lehetőséget sürgős esetekben. A járóbeteg-szakellátás térségi központja is a Duna-parti település. A szakellátás térségközponti színvonalon történik. A kapacitásfejlesztés és egy nagyobb térségi integráció lehetővé teszi ezeknek a funkcióknak a bővítését, szélesítését, valamint a szolgáltatások minőségi fejlesztését. Amennyiben a város e téren erősíteni kívánja pozícióit, a következő években folyamatosan kiemelt támogatásban kell részesítenie az egészségügyi központot.

Eredménymutatók: ¾ Lefedett új szakellátási területek száma (db) ¾ Az egészségügyi központ alkalmazottainak száma (fő) ¾ Az éves betegforgalom nagysága (eset)

Hatásmutatók: ¾ Szob egészségügyi ellátási körzetének nagysága (fő; ha) ¾ Szob térségi központi szerepkörének erősödése

c) Intézkedés: Térségi ellátó központ

A városnak ösztönöznie kell a kereskedelmi, pénzügyi, üzleti szolgáltatások betelepedését a város központi területére. Ezáltal biztosítható, hogy a térségből ide látogató polgár, valamint az ide érkező turista lehetőleg minden ügyét el tudja intézni. E tekintetben Szobnak természetesen jelentős erőfeszítésébe kerül, ha versenyezni kíván a váci vagy az esztergomi szolgáltatások színvonalával. Könnyű elérhetősége, közelsége azonban lehet olyan érv, amely a megfelelő színvonalú szolgáltatási rendszer megléte esetén a városba csalogatja a vendéget.

Eredménymutatók: ¾ Működő pénzügyi, kereskedelmi stb. vállalkozások száma (db) ¾ A működő vállalkozások éves árbevételének alakulása (€) ¾ Az újabb vállalkozások által létrehozott helybeli munkahelyek száma (státusz)

Hatásmutatók: ¾ A város vendégforgalmának alakulása ¾ Az ingázók számának alakulása (fő)

TELEPÜLÉSKÉP MEGÚJÍTÁSA ALPROGRAM

Az alprogram célja Szob nagyközségi arculata helyett egy vonzó kisvárosias jelleg kialakítása, ahol ezt a szabályozási terv lehetővé teszi. A kisvárosias jelleg szorosan összekapcsolódik a szolgáltatások színességével, az elérhető szolgáltatások számával, ugyanakkor magának a településképnek a megváltozása is szükséges annak elhitetésére, hogy itt egy községnél többről van szó. Az alprogram ezen a területen javasol fejlesztéseket.

a) Intézkedés: Kisvárosi korzó

A Köztársaság tér felújításával, az ottani forgalomcsillapító megoldások alkalmazásával megkezdődött egy olyan közösségi tér kialakítása a belvárosban, amely a polgári létnek alapvető feltétele. A fórum létrehozása az első lépést jelenti a fórumot megtöltő polgárok jelenléte felé. A program folytatódik a Szent László utca és tér területén. A két beavatkozási terület összekötésével egy élénk kisvárosi korzó alakítható ki, amely mentén valóban érdemes boltot, vendéglátóegységet nyitni. A korzó egyben lehetőséget biztosít a kulturális programok lebonyolítására is. Ez tovább növeli a város látogatottságát.

Eredménymutatók: ¾ Az átalakítás által érintett terület nagysága (m2) ¾ A kihelyezett utcabútorok száma (db) ¾ A kiültetett növények száma (db) ¾ A forgalomcsillapított övezet kiterjedése (m2)

Hatásmutatók: ¾ A vendégéjszakák számának alakulása (db) ¾ A belvárosi szolgáltató vállalkozások éves árbevételének alakulása (€)

¾ A városi rendezvények számának változása (db) ¾ A városi rendezvények látogatottságának alakulása (fő) b) Intézkedés: Dunai város

A városnak a településhálózatban elfoglalt helyzetét is meghatározza a Dunához való viszonya. Ma ez a viszony esetleges. Jóllehet a Duna-parti Széchenyi sétány nem mutat rendezetlen képet, a városnak a vízzel való aktív kapcsolatára utaló jelek hiányosak. Ezt a vízi városi jelleget erősíteni kell kikötők létesítésével, a csónakházak felújításával, kiemelésével, a kapcsolódó létesítmények (mólók) kihelyezésével. Ehhez az intézkedéshez sorolható a Börzsöny Múzeum Baráti Kör Egyesület kezdeményezése egy dunai hajómúzeum létrehozására. A kezdeményezés nemcsak a város látogatottságát emelné meg jelentősen, hanem egy újabb témával helyezné el Szobot egy tematikus térképen. A várhatóan meginduló személyhajó-forgalom, valamint a tervezett jachtkikötő az evezősök mólóival egy egészen más, a vízre közvetlenebbül reflektáló város képét mutatják az erre utazó közönség számára. Ez a városias külső erősödését is jelenti egyben.

Eredménymutatók: ¾ Kialakított vízparti objektumok száma (db) ¾ A város vízi forgalmának alakulása (jármű/év) ¾ Fejlesztés alá vont terület nagysága (ha)

Hatásmutatók: ¾ A vendégéjszakák számának alakulása (db) ¾ A hajóforgalomból származó bevételek nagysága (€) ¾ A város ismertségének alakulása c) Intézkedés: Kertváros

Egy város arculatához hozzátartozik a nagyobb népesség érzete: a babakocsit tologató anyukák, a sétabotra támaszkodó bácsik, nénik, a szaladgáló gyermekseregek, a jövő-menő, dolgukat végző emberek sokasága. Az újabb lakóövezetek körültekintő kialakításával szükséges a lélekszám gyarapítása, a fiatal házaspárok kedvező feltételű betelepítése annak

érdekében, hogy a városi intézmények fenntarthatósága hosszabb távon is biztosított legyen. A városnak két olyan területen is szándékában áll lakóövezeti fejlesztéseket elindítani, ahol több tucat ház felhúzható. A szabályozási terv készítői a következő időszakban összesen közel 360 lakás építésére látnak esélyt. Ez lehetővé tenné, hogy a lakosság lélekszáma valóban elérje a 4 000 főt.

Eredménymutatók: ¾ Kialakított házhelyek száma (db) ¾ Az új lakóövezet által érintett terület nagysága (ha) ¾ A megépített új lakások száma (db/év) ¾ A megépített lakások értéke (€) ¾ A beköltöző lakosok száma (fő) ¾ A város népességének alakulása (fő)

Hatásmutatók: ¾ Természetes gyarapodás (fő/év) ¾ Az óvodába, iskolába beíratott gyermekek száma (fő)

3.2.1.1 A versenyképes város: Szob gazdaságának fejlesztése

A népességmegtartó erő szempontjából meghatározó jelentőségű a munkahelyek megléte. A letelepedési, gyermekvállalási szándék nagyban függ a megélhetést biztosító körülmények meglététől és hiányától. Ma Szob alvó város: nagyon alacsony a helyben foglalkoztatottak aránya. Ezért a városfejlesztés célja az kell, hogy legyen, hogy minél kevesebben kényszerüljenek ingázásra, és minél több, a térségben élő ember találja meg munkahelyét a kistérségi központban.

INNOVÁCIÓ ALPROGRAM

Az OTK a rurális jellegű térségek szempontjából a kitörési pontot az egyedi megoldások keresésében látja. A kistérség és Szob maga is halmozottan hátrányos vidéki terület. Ebből a helyzetből kitörni akkor van esélye, ha ezt a bizonyos egyedi, a helyi energiákra építő programot megtalálja. Az eddigi hátráltató tényezők (ti. a

határ menti, zárványszerű fekvés, az urbanizációs folyamatok elmaradása) e tekintetben most erényként értelmezhetőek: egy igen kezdetleges állapotról könnyebb innovatív programokat elindítani, mint egy sokoldalúan fejlett városban.

a) Intézkedés: Munkahelyteremtés

A város mérete miatt nagyüzemek betelepedése nem várható. A szobi szörpüzem bezárásával, a vasúti áruszállítás jelentőségének csökkenésével és a kőkitermelés fokozottabb gépesítésével felszabaduló munkaerő Szobtól 30-50 km-re talál ma munkát. Ezeknek az embereknek a településen tartása nagy kihívás a város számára. Pedig a valódi polgári életformához, a városi szabadidős szolgáltatások igénybe vevőinek létszámemelkedéséhez a helyben foglalkoztatás nagy segítség volna. Ezért javasolt a városmarketing, a befektetőközvetítés, a vállalkozói inkubáció és a távmunka feltételeinek párhuzamos megteremtése. Ennek a munkának a koordinálására egy térségi fejlesztési központ létrehozása, vagy a meglévő szervezetek funkcióinak átgondolása látszik szükségesnek. Egyfajta városmenedzsmentről lenne szó, amely segíthet a város „eladhatóságának” javításában.

Eredménymutatók: ¾ Létrehozott városmarketing-termékek száma (pld) ¾ Megrendezett befejtetői szemináriumok száma (db) ¾ A szemináriumok látogatóinak száma (fő) ¾ Létrehozott térségi fejlesztési központ alkalmazottainak száma (fő) ¾ A távmunka lehetőségét kihasználó munkavállalók száma (fő)

Hatásmutatók: ¾ Létrehozott új munkahelyek száma (db) ¾ A munkanélküliségi ráta alakulása (%) ¾ A foglalkoztatottsági ráta alakulása (%) ¾ A létrehozott új vállalkozások száma (db) ¾ A fejlesztési központ éves ügyforgalmának alakulása (db)

b) Intézkedés: Iparfejlesztés

Az OTK elveinek megfelelően Szob térségében a környezetbarát ipar megtelepítése, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztése célszerű. Mindkét terület az innováció szférájába tartozik, jelenlétük a város jelentőség emeli, hiszen az innovációs PILOT- beavatkozások visszhangja országosan is nagynak mondható. A szabályozási tervben kijelölt ipari területekre kis méretű, a környezetet nem károsító élelmiszeripari, könnyűipari és összeszerelő üzemek beköltöztetése lehetséges. Emellett a város (kis méreténél fogva) úttörője lehetne a bioenergia felhasználásának, a megújuló energiaforrások hasznosításának. Ez magával hozná az ilyen fejlesztésekhez köthető befektetők megjelenését, ami tovább erősítené a város K+F orientáltságát.

Eredménymutatók: ¾ Megtelepedő vállalkozások száma (db) ¾ Létrehozott új munkahelyek száma (státusz) ¾ Megújuló energiaforrások segítségével fűtött lakások száma (db)

Hatásmutatók: ¾ Az egyes vállalkozások éves árbevételének alakulása (€) ¾ A munkanélküliségi ráta alakulása (%) ¾ A foglalkoztatottsági ráta alakulása (%) ¾ A közüzemi költségek alakulása a bioenergiát használó háztartások, vállalkozások, közintézmények esetében (%)

TURIZMUSFEJLESZTÉS ALPROGRAM

A Szobbal foglalkozó különböző tervezési dokumentumok mindegyike kiemeli a város kedvező adottságait a turizmus területén. Ezek az adottságok azonban ma még nagyon mérsékelten kihasználtak. A helyzet megváltoztatásához számos alapvető lépést meg kell tenni. A konkrét termékfejlesztésen kívül meg kell teremteni az itteni szolgáltatásokat értékesíteni képes intézményeket, hálózatokat, ki kell alakítani a turisztikai infrastruktúrát, és programszerűen fel kell fűzni a potenciális témaelemeket. Ez irányban tett jelentős előrelépésként értékelhető a Dunakanyar

Kulturális Alapítvány és az Ipolymenti Kulturális és Turisztikai Társulás által uniós támogatással elkészíttetett koncepció az Alsó-Ipoly mente komplex vállalkozásélénkítő programjának kidolgozására. Az elkészült dokumentumot ezen fejlesztések kiinduló pontjaként értékeljük.

a) Intézkedés: A Börzsöny kapuja

Szob turisztikai fejlesztésének alapja a térségi kínálat összehangolása. A város önmagában nem képes hosszabb időre itt tartani a vendégeket, és ez nem lesz másképp akkor sem, ha a kisvasút megkezdi működését. Nyilvánvaló, hogy a másik prioritás kibontásakor említett arculati és kínálati fejlesztések is szükségesek ehhez. Ugyanakkor a Börzsöny kapuja szerepre azáltal válik alkalmassá a város, hogy a Börzsönyben és az Ipoly völgyében, annak mindkét partján meglévő turisztikai kínálat összehangolásában, a turisták irányításában meghatározó szerepet játszik. Ehhez egy professzionálisan működő, és a vállalkozói szféra komplex fejlesztését elvégezni képes menedzsment szervezetre, a desztinációt népszerűsítő megjelenítő anyagokra (kiadványok, logók, portál stb.), valamint egy egységes turisztikai információs rendszer kialakítására van szükség. A cél nyilvánvalóan az, hogy a turistát minél hosszabb időre a térségben, elsősorban Szobon tudjuk tartani. Ez a térségi szerepkör nélkül elképzelhetetlen. Ugyancsak ezen intézkedés keretében kell létrehozni (a menedzsment szervezet stratégiailag megalapozott koordinációja mellett) a turisztikai szolgáltatások térségi rendszerét (klaszter, natúrparkegyesület, témaút vagy más, lazább szövetség formájában): szállásadók és vendéglátók, információs és személyszállító vállalkozások, kerékpárkölcsönzők, szervizek stb.

Eredménymutatók. ¾ A létrehozott menedzsmentszervezet munkatársainak száma (fő) ¾ A menedzsmentszervezet által a hálózatba bevont partnerek száma (fő, db) ¾ A megjelentetett kiadványok száma (pld) ¾ A létrehozott portál terjedelme (n, MByte)

Hatásmutatók: ¾ A vendégéjszakák számának alakulása (db) ¾ A portál látogatottságának alakulása (rákeresés/hónap) ¾ Az on-line megrendelt szolgáltatások száma (db/hónap)

¾ Az értékesített programelemek száma, értéke (db, €) ¾ A turisztikai vállalkozások számának alakulása (db) ¾ A turisztikai vállalkozások bevételének alakulása (€) b) Intézkedés: Az Ipoly-völgy kapuja

Az OTK külön is hangsúlyozza a természetileg értékes területek esetében a helyi alapanyagok feldolgozására épülő termelő tevékenység feltételeinek fontosságát. A szobi kistérségben ennek az innovatív, a térség fejlesztését a helyi adottságokra, azok kiaknázására alapozó megközelítésnek több évtizedes hagyománya van, az újbóli bevezetése nem okoz feszültségeket. A Duna-Ipoly Zöldút keretében életre hívott kezdeményezés erre a meglévő tradícióra alapoz. A helyi termékek előállítása, csomagolása, promóciója, piacra juttatása egy összetett feladat, számos elemből épül fel. Koordinációját a már ajánlott menedzsmentszervezetre bíznánk. Ez nemcsak a térségben biztosíthatna újra megélhetést több család számára, hanem a feldolgozó-elosztó funkciók újjáélesztése révén Szobnak is újra funkciót adna a téren. A tematikus utak kialakítása ehhez az intézkedéshez kapcsolódóan valósítható meg. A zöldutas és natúrparkos fejlesztések filozófiájához illeszkedve a tájbarát turisztikai formák (bakancsos turizmus, ökoturizmus, kerékpáros és lovasturizmus, vízi turizmus stb.) a preferáltak. Az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése az előző intézkedés feladata. Ennek keretében kiemelt szerepe van a szálláshelyeknek, amelyekből Szobon ma igen kevés található. A program része kell, hogy legyen a különböző színvonalú (a kempingtől az I. osztályú szállodáig) szálláshelyek létrehozása a tartózkodási idő, ezáltal a fajlagos költés megnövelése érdekében.

Eredménymutatók: ¾ Létrehozott tematikus utak száma (db) ¾ Létrehozott tematikus utak hossza (km) ¾ A tematikus utakba bevont vállalkozások, civil szervezetek, intézmények száma (db) ¾ Az éves szinten előállított helyi termékek mennyisége (q) ¾ Az éves szinten értékesített helyei termékek mennyisége, értéke (q, €) ¾ A programok által létrehozott új munkahelyek száma (státusz) ¾ Kialakított új szálláshelyek száma (db)

Hatásmutatók: ¾ A turisztikai és termelő vállalkozások számának alakulása (db) ¾ A vállalkozások árbevételének alakulása (€/év) ¾ A vendégéjszakák számának alakulása (db)

3.2.2 Illeszkedésvizsgálat (a stratégia koherenciája, konzisztenciája)

A célrendszer kialakításánál figyelembe vettük a szabályozási tervben előírtakat, valamint a településfejlesztési koncepció által megfogalmazott fejlesztési célokat.

3.2.2.1 Illeszkedés a szabályozási tervhez

A szabályozási terv átfogó célkitűzései megyeznek a jelen IVS-ben megfogalmazott átfogó célkitűzésekkel:

„Általában minden településrendezésnek és településfejlesztésnek általános és fő célja az itt élők életminőségének javítása. Szívesen és boldogan éljenek itt a lakosok, bele tudjanak avatkozni sorsuk alakításába és partnerként tudjanak csatlakozni a makró-ökonómiai változásokhoz.”

„Szob város legfontosabb érdeke • a lélekszám, a lakosságmegtartó képesség növelése, - új lakóterület kijelölésével, - munkahely biztosításával, új munkahely teremtésével, elsődlegesen a tercier szektorban, • a hagyományok megőrzése, történelmileg kialakult telekstruktúra és utcaképek, épületkarakterek tiszteletben tartása, • az ökoturizmus, bakancsosturizmus, víziturizmus támogatása, • munkahelyteremtő, idegenforgalmat regeneráló és a helyi lakosság életminőségét javító rekreációs területek kijelölése • a táji és környezeti értékek megtartása mellett.”

„Jelen terv célja, hogy hozzásegítse Szobot ahhoz, hogy a térséget szervező központként a Kistérség és a Börzsöny kapujává váljon.” Az IVS-ben megfogalmazott, a városiasságot erősítő koncepció szintén megtalálható a szabályozási tervben is:

„A település Duna mellett hosszan elnyúló formája a központképző elemek sűrűsödésének szintén hosszanti terjedését eredményezte. A jelenlegi állapot követésével alakítottuk ki a központi területet, az Árpád utcát, a Köztársaság teret végigkísérve, csatlakozásuknál a Szabadság térrel, illetve arra merőlegesen elhelyezkedő Szent László, Arany János és Ipolyság utcák mentén. Az Árpád utca a kulturálistengely, a belőle kiágazó területek az igazgatás, a kereskedelmi és egészségügyi szolgáltatás területe.”

„A város arculata nem egységes, általában kertvárosias jellegű, ahol a városkarakter erősítése szükséges.”

3.2.2.2 Illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz

A 2007–2008 folyamán elkészült településfejlesztési koncepció a regionális operatív program prioritásrendszeréhez igazodóan az alábbi intézkedésekre tesz javaslatot:

ROP-PRIORITÁS INTÉZKEDÉS FEJLESZTÉSI PROJEKT A régión belüli Közúti elérhetőség Meggyfa utca útépítése közlekedési javítása Szabadifjúság, Somogyi Béla, Bártfa, kapcsolatok fejlesztése Csallóköz, Kiserdő, Bányatelep, Radnóti, Jókai, Sport, Park, Barackos utcák aszfaltozott felületzárása Kerékpárutak Szob-Zebegény kerékpárút fejlesztése Szob-Ipolymente kerékpárút A turisztikai vonzerő A turisztikai vonzerő- Középkategóriás szállás kialakítása fejlesztése és termékfejlesztés Duna-parton előmozdítása Szob-Márianosztra-Nagybörzsöny erdei kisvasút II. ütem A Börzsöny Múzeum látogatóbarát fejlesztése Yachtkikötő és vízi telep létesítése A turisztikai Kemping szolgálat létrehozása a Duna- fogadóképesség parti szabadidőközpontban javítása Kistérségi igényeket kielégítő uszoda létrehozása

A falusi turizmusba bevonható szálláshelyek felújítása Turisztikai imázs és arculatterv készítése A lakossághoz közeli Önkormányzatok Közintézmények akadálymentesítése szociális szolgáltatási illetőleg infrastruktúra önkormányzati fejlesztése feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése Közoktatási Közoktatási Fekete István Általános Iskola épületi, intézmények intézmények infrastrukturális fejlesztése infrastruktúra beruházásainak fejlesztése támogatása Települési központok Pest megyei Főtér II. ütem fejlesztése az településközpontok identitást erősítő fejlesztése funkciók előtérbe helyezésével

3.2.2.3 Koherencia

A jelen stratégiában megfogalmazott célrendszer Szob város egészét érinti, külön városrészi felosztás (ld. feljebb) nem készült. Ennek megfelelően a potenciális városrészek közötti viszonyrendszer kérdése is irreleváns.

3.2.2.4 Környezeti állapotban bekövetkezett veszteségek és azok kompenzálása

Előkészített, műszaki dokumentációval rendelkező önkormányzati projektek: 1. Belváros-rekonstrukció 2. ütem: az önkormányzat épületének homlokzatfelújítása, az épület háta mögötti terület hasznosítása parkoló és gyermekek számára kialakított sportolási lehetőség biztosításával, a Szent László utca és tér díszkövezése, kerékpárút kialakítása az iskola utcában is, sétány megújítása a Szent László utca alsó szakaszán Pozitív hatás: a helyben élők életminőségének javítása, a közösségi terek fejlesztése, társadalmi kohézió erősítése, az akcióterületen belüli és kívüli kapcsolat erősítése, az adott terület, városrész értékeinek bővítése, az adott terület kihasználtságának fokozása; autóhasználat csökkenése; a jó minőségű közösségi terek révén a zöld felületi elemek növekedése, tisztább közterületek és a csapadékvíz megfelelő elvezetése Negatív hatás: az érintett terület zajterhelésének növekedése

2. P+R parkoló kialakítása a vasútállomás és a buszpályaudvar szomszédságában Pozitív hatás: utazási feltételek minőségi változása, közlekedési kapcsolatrendszer szabályozottsága, a gépjárműforgalom koncentrált helyre történő terelése; Negatív hatás: a parkoló és közvetlen környékének fokozottabb levegő- és zajterhelése; rongálási, lopási bűncselekmények számának növekedése

3. Kerékpárút építése Szob és Zebegény között (a Duna menti kerékpárút balparti hálózatának hiányzó 2 km-es hosszúságú szakasza) Pozitív hatás: - Az összeköttetés, elérhetőség biztosítása révén növekszik a „soft” közlekedés lehetősége; erősödik a kerékpárosok biztonságérzete; Negatív hatás: a növekvő személyforgalommal növekvő környezetszennyezés lehetősége, illetve a Duna-part környezeti terhelése

4. Orvosi rendelő korszerűsítése (bővítés, eszközbeszerzés) Pozitív hatás: az egészségügyi szolgáltatás minőségi fejlesztése, a helyben élők életminőségének javítása Negatív hatás: egyes szolgáltatások ára emelkedhet

5. Játszótérfejlesztés (az uniós előírásoknak megfelelő átalakítás, két játszótér az akcióterületen belül) Pozitív hatás: a közösségi térrendszer biztonságának fejlesztése, a fiatalabb korosztály szórakozási, pihenési lehetőségeinek bővítése, a helyben élők életminőségének javítása Negatív hatás: zöldfelület csökkenése

6. Csallóköz utca felújítása (a jelenlegi zúzott köves burkolat helyett aszfaltburkolat) Pozitív hatás: élhetőbb, a kor színvonalának megfelelő közlekedési környezet kialakítása, Negatív hatás: a forgalom átterelődése és bővülése, az adott útszakasz levegő- és zajterhelésének növekedése

Előkészített vagy megkezdett partneri projektek: I. Szent László kollégium (volt Luczenbacher-kastély) fejlesztése (a kollégiumi férőhelyek bővítése, a kastély rekonstrukciója) (lazaristák) Pozitív hatás: Az értékes, fenntartandó városi környezet (történelmi városrész, illetve az épített örökség részét képező városrész) fejlesztése, az oktatási feltételek javulása, tanulók számának növekedése, Negatív hatás: a műemléki jelleg és kollégiumi használat találkozásából eredő veszélyek

II. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése (kerékpár- és csónakkölcsönzés, szabadidőközpont fejlesztése) (vállalkozói) Pozitív hatás: térségi turisztikai vonzerő növelése, vállalkozók, befektetők ösztönzése Negatív hatás: megnövekedett környezeti terhelés, parkolási nehézségek

III. Határ csárda felújítása (az étterem felújítása és turistaszálló-helyek kialakítása) (vállalkozói) Pozitív hatás: turisztikai szolgáltatások fejlesztése, növekvő látogatói létszám, mellyel együtt csökken a városon „csak áthaladó” utazók száma Negatív hatás: megnövekedett környezeti terhelés (parkolás, zaj)

IV. Bankfiók átalakítása (bővítés, felújítás) (vállalkozói)

Pozitív hatás: gazdasági hatékonyság növelése, a helyi és térségi vállalkozások pénzügyi hátterének minőségi fejlesztése Negatív hatás: amennyiben nem alkalmazkodik rugalmasan a helyi, térségi igényekhez (pl. nyitvatartási idő)

V. A kálvária felújítása (egyházi) Pozitív hatás: az értékes, fenntartandó városi környezet fejlesztése, társadalmi kohézió erősödése, a helyben élők életminőségének javítása Negatív hatás: -

VI. Ipoly menti kerékpárút építése (a Szob-Letkés közötti szakasz megépítése) (kistérségi) Pozitív hatás: - A kerékpáros összeköttetés, elérhetőség biztosítása révén növekszik a környezetkímélő közlekedési módozatok száma, ezen belül is a kerékpáros közlekedés lehetősége, erősödik a kerékpárosok biztonságérzet, növekvő turistaforgalom Negatív hatás: zöldfelület csökkenés a nyomvonalon, a kiszolgáló létesítmények hiánya esetén fokozott környezetszennyezés

VII. Az általános iskola teljes körű esélyegyenlősítése (akadálymentesítés) (kistérségi) Pozitív hatás: oktatási feltételek minőségi változása, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása Negatív hatás: -

Távlatilag tervezett önkormányzati projektek: a) Sportpálya fejlesztése Pozitív hatás: közösségi terek rendszerének fejlesztése, egészséges életvitel, rekreációs tevékenységek lehetőségének biztosítása, a helyben élők életminőségének javítása Negatív hatás: zöldfelület csökkenése

b) Sportcentrum fejlesztése Pozitív hatás: közösségi találkozóhelyek rendszerének fejlesztése, egészséges életvitel, többfunkciós rekreációs tér fejlesztése, a helyben élők életminőségének javítása Negatív hatás (veszély): hatékony menedzselés nélkül szezonális működésű lehet

c) Művelődési ház átépítése Pozitív hatás: oktatási-képzési, foglalkoztatási programok minőségi térbe helyezése, mely hozzájárul a helyi közösségi összetartozás, és a település szintű társadalmi kohézió erősítéséhez, a helyben élők életminőségének javítása Negatív hatás: -

d) Volt orvosi rendelő hasznosítása (TDM) Pozitív hatás: egészségügyi szolgáltatások versenyképességének növelése; a helyben élők életminőségének javítása Negatív hatás: egyes szolgáltatások ára emelkedhet

Távlatilag tervezett partneri projektek: A) Személyhajó-kikötő (vállalkozói) Pozitív hatás: gazdasági és turisztikai tevékenység fejlesztése, vonzáskörzeti szerep javítása Negatív hatás: környezeti terhelés (közművek, hulladék)

B) Kastélyrekonstrukció és jachtkikötő (5 csillagos szálloda kialakítása) (vállalkozói) Pozitív hatás: gazdasági tevékenység fejlesztése, luxusigényeket is kiszolgálni képes turisztikai kínálat megteremtése Negatív hatás: környezeti terhelés (közművek, hulladék)

C) Vasúti híd szélesítés és kerékpárút építése (MÁV, kistérség) Pozitív hatás: közlekedési kapcsolatok fejlesztése, környezetkímélő közlekedési módok támogatása Negatív hatás: zöldfelület csökkenés a nyomvonalon, a kiszolgáló létesítmények hiánya esetén fokozott környezetszennyezés

D) Turistaszállás kialakítása a kőporosnál (vállalkozói) Pozitív hatás: gazdasági tevékenység fejlesztése, többszintű igényeket is kiszolgálni képes turisztikai kínálat megteremtése Negatív hatás: környezeti terhelés (közművek, hulladék) 3.2.2.5 Antiszegregációs terv

Szob város antiszegregációs térképe (KSH)

A település szociális viszonyai és a KSH adatbázisának egyidejű elemzéséből világossá válik, hogy Szobon nem található szegregátum, tehát a szociális válsághelyzetek fokozott, telepszerű és tömeges jelenléte nem igazolt. Ugyanakkor mindenképpen törekedni kell arra, hogy a szegregációs folyamatok ne induljanak el a városban. A KSH által kiadott térkép egy kis területet feketével jelöl, ami azt jelenti, hogy az utcaszakasz az átlagot meghaladó szociális terhelésű, de még nem tekinthető szegregátumnak. A térképen fekete színnel jelölt terület a következő utcákból áll: Zalka Máté utca, Somogyi Béla utca, Szabad ifjúság utca, valamint a főút (Mátyás király utca) által határolt terület. Ezen a területen egy pincesor volt található, ahova alacsony jövedelmű családok költöztek, és az évek során fokozatosan javítgatták az épületeket. Az önkormányzat 2007-ben minden érintett telekre bevezette a szennyvizet és az ivóvizet, előkészítették az utcák burkolatának felújítását, és támfal-megerősítést is végre hajtottak. Ugyanakkor szükséges, hogy a Családsegítő Szolgálat célzott szükségletfelmérést végezzen, és programot dolgozzon ki az átlagot meghaladó szociális terhelés enyhítésére, a szociális zárvány kialakulásának megelőzésére. Az antiszegregációs terv prevenciós jellegű, és elsősorban azon rétegek helyzetének javítását célozza, amelyek esetében a társadalmi leszakadás és a szociális elszigetelődés lehetősége fennáll. Célja továbbá, hogy a város funkcióbővítési beruházásainak esetleges szegregáló hatását időben kiszűrje. Szob város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának szerves részét képezi az antiszegregációs terv. A helyzetelemzés adataiból és az adatok értelmezéséből

következik, hogy a település esetében cél a kialakulható szegregációs folyamatok elkerülése. A terv valójában egyfajta preventív antiszegregációs tevékenység alapját jelenti. Az antiszegregációs szemlélet és tevékenység a város működésének alapvető jellemzői közé tartozik. Ennek érdekében Szob még 2008-ban áttekinti az önkormányzati rendeleteket és az intézmények és szolgáltatások működésének keretet adó szabályokat, és a jövőben valamennyi helyi szabály, intézkedés és rendelet megalkotásakor horizontális szempontként követelménynek tekinti a szegregáció megakadályozását.

Az idősek elszigetelődésének, társadalmi szegregációjának oldása

A korstruktúra jelenlegi helyzetéből és a várható fejleményekből egyértelműen következik, hogy a városban élő idős emberek szegregációjának, társadalmi elszigetelődésének megelőzése és szociális szükségleteinek kielégítése céljából az alábbi feladatok végrehajtása mutatkozik szükségesnek. Az idősek segítését célzó helyi szociális védelmi rendszer megerősítése a területi ellátásban. Ez konkrétan a házi szociális gondozás 2009-2013-ig terjedő tervszerű kiterjesztését jelenti, azzal a céllal, hogy minden gondozásra, kapcsolati rehabilitációra szoruló idős ember részesülhessen ebben az otthoni biztonságot erősítő szolgáltatásban. Ennek előfeltétele, hogy jöjjön létre a szociális információáramlás helyi rendszere, amely intézményesen és tervszerűen képes feltérképezni a szükségleteket, és közvetíteni az információt az ellátást biztosító szolgálathoz. A rendszer működtetését a városi idősek klubja keretei között célszerű ellátni. A klub biztosítaná a különböző szereplők – Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnői szolgálat, háziorvosok, lelkészek, civil szervezetek képviselői, a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodája – közötti koordinációt. Első lépésként létre kell hozni az egyszemélyes idős háztartások adatbázisát. Az időskori biztonság megteremtésének egyik leghatékonyabb eszköze a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése 2009 végéig. Ezt célszerű térségi kiterjesztéssel működtetni. A Kistérségi Tanács előzetes igényfelmérése szerint már jelenleg is 481 idős ember tartana igényt a szolgáltatásra. A szolgáltatással megvalósulhat az a fontos célkitűzés, hogy az ellátórendszerre nehezedő terhelés mérséklése mellett erősödjön az egyedül élő rászoruló idős emberek biztonságérzete. A tapasztalatok szerint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásba bevont idősek gyógyszerfogyasztása, veszélyeztetettségi érzése jelentősen csökken, pszichés állapotuk stabilizálódik.

Munkaerő-piaci esélyek

A munkaerőpiactól való távolság jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a családok anyagi helyzetének megrendülése, elszigetelődése, végső soron a szegregációs folyamatok elindulása szempontjából. Ezért a város saját lehetőségeire és a munkaerő-piaci szolgáltató szervezet kínálta lehetőségekre támaszkodva az alábbi feladatokat fogalmazza meg. Szob városában a munkanélküliségi ráta hosszabb ideje 3 százalék körül mozog, tehát a városban nem volt és jelenleg sincs igazán jelentős munkanélküliség. Szob esetében viszont nemcsak a munkanélküliség, hanem a munkahelyek száma is alacsony. A helyzetet azonban rendkívüli módon megnehezíti az a legújabban előállt helyzet, amelyet a Szobi Szörp vállalat felszámolása idéz elő. Az üzem bezárása mintegy 105 munkahely megszűnésével jár, ami feltétlenül indokolttá teszi a város megkülönböztetett aktivitását foglalkoztatáspolitikai kérdésekben. A Kistérségi Családsegítő Szolgálat 2007. január 1-től ellátja az Aktív korú nem foglalkoztatottak beilleszkedését segítő programját a Szobi Kistérség területén. A Szolgálat jelenleg is ellátja ezt a feladatot a településeken. A program során végzett munka megkönnyítette a kiválasztást a Kistérségi Közmunka programba. A munka során a Kistérségi Családsegítő szolgálat szoros együttműködést épített ki a Közép–magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Váci Kirendeltségével. 2008-ban az előző évi közös munkára és tapasztalatokra építve a Családsegítő Szolgálat három fő haladási irányt jelöl ki a munkanélküliség csökkentése érdekében. o A Kistérségi közmunkaprogram 50 ember foglalkoztatása 7 hónap időtartamra, közel 45 millió Ft összköltségvetésben. o ,,Munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásának támogatása a TÁMOP 1.1.2. programban résztvevő hátrányos helyzetű ügyfelek számára ’’ címmel elnevezett programban a Családsegítő szolgálat munkaerő-piaci humán szolgáltatásokat nyújt a Szobi kistérség területéről bevont résztvevőknek. A program képzést és munkaerő-piaci elhelyezést is tartalmaz. A határnyitás adta lehetőségeket kihasználva Szob kezdeményezi Esztergom Város nagy foglalkoztatóinál azt, hogy munkaerő-hiányukat a Szobi kistérség munkavállalóival enyhítsék. Ennek érdekében el kell kezdeni a tárgyalásokat a nagy foglalkoztatókkal. A Váci Munkaügyi Központ már felvette a kapcsolatot Komárom–Esztergom megyei társintézményeivel, így már az Esztergomban fellépő munkalehetőségek megjelennek a Váci kirendeltség munkalehetőség kínálatában. Távmunkaház. Az infokommunikációs eszközök robbanásszerű térhódítása a munka világát is lényegesen átalakította. A távmunka a helytől és időtől független és teljesítményközpontú munkavégzést teszi lehetővé, olyan szellemi és adminisztratív jellegű munkák esetében, amelyek nem igénylik a személyes jelenlétet. A távmunkaház különösen a fiatal munkanélküliek számára nyújt

jövedelemszerzési és aktivitási lehetőséget. A távmunka fontosabb előnyei közé sorolható a munkavállalók rugalmassága, motiváltsága, önállósága, nagyobb felelősségvállalása. A távmunkaház létrehozásának határideje 2009. március 1.

Kisgyermekesek, gyermeküket egyedül nevelők és nagycsaládosok

A kisgyermekesek, a gyermeküket egyedül nevelők és a nagycsaládosok terheinek csökkentése és a közösségi kohézió erősítése érdekében szükségesnek mutatkozik, hogy a város közművelődési intézménye és a szociális rendszer munkatársai, valamint a civil szervezetek összefogásával rendszeres családbarát programok és rendezvények működjenek. Ezért a Kistérségi Családsegítő Központ 2009. március 31-ig, 5 éves időtartamra családi kapcsolatokat erősítő és intergenerációs programot dolgoz ki, és ezt folyamatosan működteti. Ki kell dolgozni a családi kapcsolatok belső kohézióját erősítő és fenntartó ún. Házas Hétvége mozgalom civil adaptációját. A prevenciós jellegű program bevezetésének célja a válások számának csökkentése. Szob önkormányzata bevezeti és meghonosítja a városban az „Otthon Segítünk” Alapítvány szolgáltatásait. Ennek érdekében a családsegítő szolgálat egy-egy munkatársát 2009 januárjáig beiskoláz az alapítvány felkészítő tanfolyamára, és biztosítja az otthoni segítő tevékenység folyamatosságát.

A közoktatási szegregáció elkerülését szolgáló intézkedések

A helyzetelemzés alapján általános célkitűzésünk a közoktatási intézményünkben a további szegregációmentesség, valamint az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényre juttatása. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán kívül az esélyteremtés, a támogató lépések, szolgáltatások széles körű megvalósítása a hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek hátrányainak kompenzálása és az egyenlőség előmozdítása érdekében az intézmények minden tevékenysége során. Így hangsúlyozottan törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében össze kell hangolni a foglalkoztatási, az oktatási, az egészségügyi, a szociális igazgatási, területfejlesztési célokat. Horizontálisan érvényesítendő szempont a közoktatás-fejlesztésben az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásban, fejlesztésben. Kiemelten fontos az érintett intézmény oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmény tanulói összetételének összehasonlításával annak

vizsgálata, hogy érvényesül-e a térségben a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az esélyegyenlőségi programban a következő hangsúlyos elemek megvalósítására törekszünk. Teljes körű óvodáztatás, iskoláztatás, kiemelten koncentrálva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. Az integrált oktatás feltételeinek fenntartása valamint a megfelelő módszertani kultúra interiorizálása. Az integrációs és képességkibontakoztató program folytatása, illetve kiterjesztése. Az intézményi környezet és oktatás átalakítása a mozgássérültek, valamint a vakok és gyengénlátók speciális igényeit is figyelembe véve. Az esélyegyenlőséget biztosító infokommunikációs eszközrendszer kialakítása, és az ehhez kapcsolódó oktatás személyi feltételeinek is a megteremtése. A térségi esélyegyenlőség biztosítása érdekében a székhelyintézmény bázisintézménnyé alakítása. Valamennyi 7. és 8. évfolyamos diák bekapcsolása az Útravaló Programba. Szob város közoktatási intézményeiben is célszerűnek mutatkozik az ún. Helyreállító Gyakorlatok (Restorative Practices) programjának a bevezetése, adaptálása. Ez a program olyan konfliktuskezelő, az empatikus képességeket és készségeket, valamint a közösségi normaképződés megerősítését célzó módszer alkalmazását jelenti, amelynek segítségével jelentős eredmények érhetők el a gyermek közösségekben. A program képes megteremteni a nevelőközösség, a gyermekközösség és a helyi társadalom normakövetési összhangját, harmonikus, gyermekbarát légkörben. Szükséges fenntartani és folyamatos működtetést biztosítani a városban már kipróbált DADA programnak, amelytől a legtöbb eredmény várható a gyermek- és ifjúsági korosztályt érintő drogprevenciós munka területén. A Szent László Gimnázium diákotthonának nevelési programját ki kell egészíteni egy az inkluzív nevelési eszközöket használó felzárkóztató és közösségépítő munkaprogrammal, amely elősegíti a határon túlról és a környező településekről érkező gyermekek befogadását, közösséggé formálását. Ez közösségépítő, nyelvi-kommunikációs, és tantárgyi felzárkóztató programok, célzott szabadidős foglalkozások megvalósítását jelenti, különös figyelmet fordítva a fiatalok beilleszkedését segítő, pozitív, elfogadó légkör kialakítására. Az intézmény célja a sajátos nevelési igényű gyermekek izolációjának elkerülése, integrációjának felgyorsítása. Meg kell valósítani a város közoktatási intézményeinek fizikai és info- kommunikációs akadálymentesítését.

Fogyatékosok

A fogyatékkal élők helyzetének, életminőségének javítása érdekében az önkormányzat külön intézkedési tervet dolgozott ki, amelyet Szob város közelmúltban elfogadott Esélyegyenlőségi tervében rögzített. A feladatok végrehajtása céljából esélyegyenlőségi referenst bízott meg, aki a feladatok koordinálásáért felel. Az önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottsága rendelkezik esélyegyenlőségi kérdésekben ellenőrzési jogkörrel. Az esélyegyenlőségi terv egészének felelőse természetesen Szob város Önkormányzaténak képviselőtestülete. A fogyatékkal élők sajátos igényei kielégítésére az egészségügyi intézmények még nem kellően felkészültek. A jövőben az épületekbe való akadálymentes bejutás biztosítása mellett fontos az épületen belüli közlekedés feltételeinek megteremtése. Tovább kell lépni a kommunikációs akadálymentesítés megvalósítsa terén. A tájékozódást segíthetjük feliratok, formák, szimbólumok, fények, színek, burkolatok, hangok érzékelhetővé tételével. A gyengénlátók, színtévesztők számára is érzékelhető nagyságban, formában, színben kell elkészíteni a tájékoztatást szolgáló látványelemeket. A vakok számára hanggal, tapintható, letapogatható, megfogható elemekkel kell kiépíteni az információs elemeket. A hallássérültek számára a hangos információkat szöveggel, képekkel, fénnyel kell kiegészíteni. Az egészségügyi ellátásban résztvevőknek figyelemmel kell lenni a fogyatékkal élők érzékenységére, törekedni kell a rehabilitáció, a társadalmi beilleszkedés elősegítésére, és arra, hogy ne erősítsék a betegségtudatot, abból kiindulva, hogy a fogyatékosság nem betegség, hanem állapot. A szociális ellátórendszerrel, támogató szolgálatokkal együttműködve elő kell segíteni, hogy a fogyatékkal élők is részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon. Az esélyegyenlőségi tervben foglaltak végrehajtását a város 2013-ig, illetve folyamatosan vállalja.

Romák

Mivel a városban a romák száma nem kimutatható – helyi információk szerint elenyésző – a roma etnikumhoz tartozó néhány család és tagjaik felzárkóztatása a helyi szociális és közoktatási rendszerben személyre szóló szakmai megközelítéssel folyik. Ez a céltudatos, prevenciós jellegű munka várhatóan a jövőben is eredményes lesz.

Önkormányzati lakások

Szobon 1990-ben 1049 lakást tartottak nyilván, azóta 231 lakás épült. A lakásállomány 1/3-a 1970-1990 között épült meg, 1991-2001. között 20 %-a, míg a többi 1970. előtt épült. A lakások 67%-a összkomfortos és komfortos. A településen többnyire a telkes, családi házas beépítés a jellemző, de vannak városias külsőt sugárzó lakótelepei is. A lakásállomány közel 1/6-át teszik ki a három vagy több lakásos lakóházakban lévő lakások. Ezeket főként szolgálati lakás céljára létesítették a településen szolgálatot teljesítő határőrök, vámhivatal, vasútállomás, iskola és egészségügyi létesítményekben foglalkoztatott dolgozók részére az elmúlt évtizedekben. Az önkormányzati bérlakások száma 2000 óta változatlan. Az önkormányzati bérlakások közül 29 komfortos, 2 félkomfortos és 4 komfort nélküli. Az önkormányzat tulajdonában levő 35 lakás közül 14 szociális bérlakás. A város lakáskoncepciója szerint a bérlakás-állomány növelésére van szükség. Ezt alátámasztja, hogy az összes városi tulajdonban levő lakások számának több mint kétszeresére tehető az igénylők száma. A szociális bérlakások a város különböző részeiben vannak, nem képeznek zárványt vagy szegregátumot. Szakértők által megállapítást nyert, hogy a Zilahy Lajos utca 10. szám alatti 14 lakásból álló önkormányzati bérlakás életveszélyessé vált, a lakosok elhelyezése mielőbbi megoldást kíván. Válságos állapotban van további 9 lakás. A leromlott állapotban levő lakások többsége nem a szociális bérlakások közül kerül ki. Az antiszegregáció prevenciós célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a város növelni kívánja a szociális bérlakások számát, de ugyanakkor javítani kívánja a meglevők állapotát, minőségét, komfortfokozatát is. Az önkormányzati bérlakás-állomány növelése érdekében a város elhatározta egy 48 lakásos épület megépítését, pályázati források bevonásával.

4. A 2007–2013 FOLYAMÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE

4.1 Az akcióterület kijelölése

„A BÖRZSÖNY KAPUJA” AKCIÓTERÜLET

A tervezési keretek és a kiinduló feltételek alapján, a versenyképesség és a városi funkciók erősítése érdekében az elsődlegesen fejlesztendő akcióterület határait az alábbiak szerint jelöltük ki: zebegényi városhatár, Dózsa György út, Ady Endre utca, Bányatalep utca, Ipoly folyó, Duna folyam, zebegényi városhatár. A település méretei miatt az IVS-ben külön városrészi elemzés nem készül, mivel az egész várost egy városrésznek tekintjük. Az egészként kezelt város központi területe foglalja magába ma is azokat az intézményeket, amelyek a városi feladatokat ellátják (oktatási, egészségügyi, szociális intézmények). Az akcióterületen belül magas fokon van előkészítve több, a város további fejlődését alapvetően meghatározó projekt, amelyek az első fejezetben említett tervezési kereteknek megfelelő kimeneti eredményeket biztosítani tudják. Az akcióterület elhelyezkedése Szobon belül

A jelzések magyarázata:

Előkészített, műszaki dokumentációval rendelkező önkormányzati projektek:

7. Belváros-rekonstrukció 2. ütem: az önkormányzat épületének homlokzatfelújítása, az épület háta mögötti terület hasznosítása parkoló és gyermekek számára kialakított sportolási lehetőség biztosításával, a Szent László utca és tér díszkövezése, kerékpárút kialakítása az Iskola utcában is, sétány megújítása a Szent László utca alsó szakaszán 8. P+R parkoló kialakítása a vasútállomás és a buszpályaudvar szomszédságában 9. Kerékpárút építése Szob és Zebegény között (a Duna menti kerékpárút balparti hálózatának hiányzó 2 km-es hosszúságú szakasza) 10. Orvosi rendelő korszerűsítése (bővítés, eszközbeszerzés) 11. Játszótérfejlesztés (az uniós előírásoknak megfelelő átalakítás, két játszótér az akcióterületen belül) 12. Csallóköz utca felújítása (a jelenlegi zúzott köves burkolat helyett aszfaltburkolat)

Előkészített vagy megkezdett partneri projektek:

I. Szent László kollégium (volt Luczenbacher-kastély) fejlesztése (a kollégiumi férőhelyek bővítése, a kastély rekonstrukciója) (lazaristák) II. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése (kerékpár- és csónakkölcsönzés, szabadidőközpont fejlesztése) (vállalkozói) III. Határ csárda felújítása (az étterem felújítása és turistaszálló kialakítása) (vállalkozói) IV. Bankfiók átalakítása (bővítés, felújítás) (vállalkozói) V. A kálvária felújítása (egyházi) VI. Ipoly menti kerékpárút építése (a Szob-Letkés közötti szakasz megépítése) (kistérségi) VII. Az általános iskola teljes körű esélyegyenlősítése (akadálymentesítés) (kistérségi) VIII. A Szent László templom homlokzatának felújítása (egyházi) IX. Római katolikus plébánia homlokzatának felújítása (egyházi) X. Kisvasút remízének kialakítása (kisvasút-társaság)

Távlatilag tervezett önkormányzati projektek:

a) a sportpálya fejlesztése b) a művelődési ház átépítése c) a volt Ipolysági utcai rendelő hasznosítása (TDM).

Távlatilag tervezett partneri projektek:

A) személyhajó-kikötő (vállalkozói) B) kastélyrekonstrukció és jachtkikötő (5 csillagos szálloda kialakítása) (vállalkozói) C) a vasúti híd szélesítés és kerékpárút építése (MÁV, kistérség) D) turistaszállás kialakítása a kőporosnál (vállalkozói) E) sporthajó-kikötő (vállalkozói) F) Középkori Dunai Hajózás Csarnoka (múzeum) G) Nyárfa kemping és szabadidőcentrum létesítése (vállalkozói).

A fent ismertetett fejlesztési tervek érintik a városi közfeladatok egy részét (oktatás, egészségügyi szolgáltatás), a turisztikai infrastruktúrát (kerékpárút-építés, bankszolgáltatások, turisztikai és vendéglátó-ipari fejlesztések), valamint a helyben élők életminőségének javítását is (utcafelújítás, városképjavítás, játszótérépítés). A fejlesztések tehát a városi funkcióellátás színvonalát emelik.

4.2 A fejlesztésekhez kapcsolódó tervezett költségek és bevételek

4.2.1 Az akcióterületi fejlesztések megvalósításának várható költségei

Az alábbi felsorolás az önkormányzati fejlesztéseket és a magánberuházók fejlesztési terveit mutatja be, melyeket bővebben a szöveges részben ismertetünk, a táblázatban pedig a költségekkel együtt mutatjuk be az akcióterületen megvalósuló/megvalósítandó beruházásokat. A költségek alapjául a birtokunkba jutott adatok szolgálnak, amelyek jórészt költségbecslések, hiszen nem mindegyik projektötlet rendelkezik részletes dokumentációval.

Az akcióterületen megvalósuló/megvalósítandó összes beruházás: Sor- Azono- Megnevezés Helyrajzi Projektgazda Bruttó Megvaló- szám sító jel szám költség sítás tervezett ideje 1. 1. Polgármesteri Hivatal 507/9 Szob Város 18 000 000,- külső homlokzatának Önkormányzata felújítása 2. 1. Funkcióbővítő 378, 417, Szob Város 600 000 000,- 2008. I. rehabilitáció – 507/9 Önkormányzata félévtől településközpont fejlesztése 3. VIII. Barokk műemlék 418 Váci ismeretlen templom homlokzatá- Egyházmegye nak felújítása 4. XI. Plébánia felújítása 439 Váci ismeretlen Egyházmegye 5. I. Luczenbacher-kastély 379 Lazarista rend 15 000 000.- 2008 nyara homlokzatának felújítása és az épületegyüttest körülvevő fal lebontása 6. b. József Attila 571 Szob Város 4 500 000,- Művelődési Ház Önkormányzata felújítása 7. VI. Ipoly menti kerékpárút 377,597,5 Szobi Kistérség 572 540 000,- építése 59/3,600,6 Önkormányzatain 13,622,67 ak Többcélú 2/1,717,71 Társulása 7/1,717/5, 716,737/6 8. 2. P+R parkoló építése 735 Szob Város 133 447 000,- 2008. I. Önkormányzata félév 9. X. A Börzsöny Kisvasút 737/6 Szob Város ismeretlen Üzem remiz telepének Önkormányzata kialakításához ingatlanterület vásárlása 10. B Gregersen kastély 311 Szob Város 600 000 000,- szállodává alakítása Önkormányzata 11. 4 Szakorvosi 226 Szob Város 528 000 000,- Rendelőintézet Önkormányzata átalakítása és tetőterének beépítése 12. 4 Járóbeteg szakellátás 226 Szobi Kistérség 650 000 000,- fejlesztése Önkormányzatain ak Többcélú Társulása

13. 3 Szob-Zebegény közötti 378, Szob Város 210 000 000,- kerékpárút építése 417, 436, Önkormányzata 498 14. VII. Fekete István Általános 436 Szobi Kistérség 126 000 000,- Iskola épületének Önkormányzatain felújítása és ak Többcélú akadálymentesítése Társulása 15. II. Yachtkikötő és 598/15 Ferryboat Kft. 10 000 000,- 2008 hajótároló tavasza- 2008 nyara 16. A Kikötőhely létesítése és 0206/1 Európa 35 000 000,- 2008. III. üzemeltetése 1707,2 Rendezvényiroda negyedév- fkm Kft. 2009. I. negyedév 17. III. 105-ös vendéglátóipari 626 KÉT-TÁRS Bt. 6 000 000,- 2009. I egység bővítése negyedév- turistaszállóvá, 2009. IV. fogadóvá negyedév 18. G Nyárfa kemping és 579 KÉT-TÁRS Bt. 12 000 000,- 2009. I. Szabadidőközpont negyedév – kialakítása 2010. II. negyedév 19. E Sporthajó Kikötő 0206/1 Geloport Kft. nyitott folyamatos 20. F Középkori Dunai 580/2 Börzsöny ismeretlen 2008. május Hajózás Csarnoka Múzeum Baráti – 2012. Köre július

21. D Kőporos vendégház és 737/6 Color-Fantasy Kft. 50 000 000,- 2008 nyara szolgáltató központ – 2009 kialakítása nyara Összesen:

¾ A Polgármesteri Hivatalnak (hrsz 507/9) otthont adó régi stílusú épület – jellegzetességét megtartva – külső homlokzatfelújítása szükséges. ¾ A funkcióbővítő pályázat keretén belül sor kerül a Szent László tér (hrsz 417) teljes körű felújítására (díszkövezés, kandeláberek kihelyezése, kerékpárút kialakítása, fásítás), valamint a városháza környékének rendezésére (új parkolók és a gyermekek részére játszótér kialakítása). A projekt időszerűvé teszi a Szent László templom (hrsz 418) és a plébánia (hrsz 439) homlokzatának rendezését is. ¾ A városi közlekedésfejlesztések további fontos momentuma a régóta tervezett, Szobot Zebegénnyel összekötő kerékpárút megépítése, ami által a Duna bal partján (a kismarosi átkelési szakaszt leszámítva) megvalósulhatna a teljes vonal, Budapestig. ¾ Ugyancsak jelentős infrastruktúrafejlesztési projekt az Ipoly menti kerékpárút megépítése, amely a meglévő szakaszhoz csatlakozva kapcsolná be az Ipoly- völgyi településeket a nemzetközi kerékpáros forgalomba.

¾ A lazarista rend tulajdonát képező Szent László Gimnázium kollégiumának helyet adó országos védelem alatt álló Luczenbacher-kastély (hrsz 379) épületén az idő mély nyomot hagyott, homlokzatának felújítása nem várhat tovább, elsőként az épületegyüttest övező falat (kerítést) kellene lebontani, hogy a járókelők is gyönyörködhessenek a kastély parkjában. ¾ A kultúra említésénél a József Attila Művelődési Központ is szóba kerül, melynek új szerepet kell adni; egy valódi, kulturális szempontból integratív intézménnyé kell válnia. Persze ehhez nem csak az emberek gondolkodásának megváltoztatása, hanem az épület fizikális felújítása, korszerűsítése is szükséges. József Attila Művészeti Centrum néven futhatna, ahol helyet kapna egy koncertterem, színházterem, kiállítóterem. Jelenleg az önkormányzat egy kisebb volumenű felújítást tervez megpályázni. ¾ Sikeres pályázat esetén a jelenleg a COLAS tulajdonában álló 735 helyrajzi számon szereplő parkoló megvételét tervezi az önkormányzat, melyre vonatkozó lépések megtörténtek. Az önkormányzat célja, hogy a parkoló megvétele és rendbetétele elősegítse az elővárosi közlekedés (P+R) kialakítását és a városi közlekedés megkönnyítését. ¾ Sikeres pályázat függvénye ugyancsak annak a 11 000 m² területnek a megvásárlása (hrsz 737/6), melyre vonatkozóan előszerződést kötött az önkormányzat a tulajdonos COLAS-szal. A megszerzett terület a kisvasútprojekt része lenne: itt alakítanák ki a Börzsönyi Kisvasút Üzem remiz telepét. ¾ A 311 helyrajzi számú Gregersen-féle Duna-parti kastély önkormányzati tulajdonú épület, mely jelenleg 14 szociálisan rászorult családnak ad otthont. A Dunára néző ingatlannak csodálatos panorámája van, ezért a város vezetősége – gazdaságfejlesztési célú megfontolásból – egy modern, minden igényt kielégítő 4-5 csillagos szálloda kialakítását tervezi úgy, hogy a 14 családnak a 804/67 helyrajzi számú ingatlanon (úszó telek) egy 2 x 24 lakásos társasházban adnának otthont. Az ingatlanon található a rendőrség épülete. A társasház kialakítására az önkormányzat korábban már pályázott, de támogatásban nem részesült. A beruházást az önkormányzat a következő években tervezi megvalósítani. ¾ A nagyhajók fogadására alkalmas dunai kikötő létesítése és a település bekapcsolása a dunai turizmus vérkeringésébe a célja annak a kikötőhely- építésnek, amelyet egy budapesti székhelyű cég szeretne létrehozni Szob Város Önkormányzatának partnerségével. Az első lépések már megtörténtek. ¾ A Középkori Dunai Hajózás Csarnokát kívánja kialakítani a Börzsöny Múzeum Baráti Köre több partner összefogásával. Ezen projekt keretén belül egy olyan bemutatóhely kerülne kialakításra, ahol a Dunán használt középkori hajók roncsait és az ezek alapján készülő nagyléptékű maketteket lehetne megtekinteni. ¾ A rév térségében és a Popeye fogadónál is a jachtok fogadására alkalmas infrastruktúra kialakítását tervezik a vállalkozók. ¾ Már folyamatban van a Határ csárda átalakítása. Itt a meglévő vendéglátó-ipari funkciókon kívül turistaszálló is létesül a tetőtérben.

¾ A most nem túl kedvező képet nyújtó Duna-parti szabadidőközpont helyén vállalkozói kezdeményezésre jöhet létre egy kemping, a megfelelő szabadidős kínálattal kiegészülve. ¾ A kistérséggel együttműködésben kerülhet sor a szakorvosi rendelőintézet fejlesztésére. Az épület bővítésén kívül a tervek között korszerű eszközök megvásárlása is szerepel, ezzel is erősítve a városnak a térségi egészségügyi ellátásban ma is meglévő vezető szerepét. ¾ Az általános iskola teljes körű akadálymentesítését célzó pályázat a mozgáskorlátozott személyeken kívül a vakok és gyengénlátók és a nagyothallók számára is segítséget fog nyújtani. ¾ A város pályázni kíván játszóterei felújítására, EU-kompatibilissé tételére. ¾ A Csallóköz utca (több más utcával együtt) még nem rendelkezik szilárd burkolattal. ¾ A Köztársaság tér melletti bankfiók jelenleg felújítás alatt áll. ¾ A bankfiókkal majdnem szemközt található a funkcióját vesztett orvosi rendelő. Itt a turisztikai információs központ kialakítását javasoljuk. ¾ A kálvária felújítását már a 2004-es szabályozási terv is szorgalmazta. Egyházi beruházásban valósulhat meg. ¾ A Szlovákia irányába vezető vasúti híd bővítésével lehetővé válik a biztonságos gyalogos-, valamint a kerékpáros közlekedés (amennyiben a kapcsolódó nyomvonalon a kerékpárút kiépül a túloldalon is).

A lehetséges bevételek

Sorszám Azonosító Megnevezés Helyrajzi Projektgazda Bruttó költség Megvalósítás tervezett Bevételek jel szám ideje 1. 1. Polgármesteri Hivatal 507/9 Szob Város Önkormányzata 18 000 000,- 0,- külső homlokzatának felújítása 2. 1. Funkcióbővítő 378, 417, Szob Város Önkormányzata 600 000 000,- 2008. I. félévtől 0,- rehabilitáció – 507/9 településközpont fejlesztése 3. VIII. Barokk Műemlék 418 Váci Egyházmegye 0,- templom homlokzatának felújítása 4. IX. Plébánia felújítása 439 Váci Egyházmegye 0,- 5. I. Luczenbacher-kastély 379 Lazarista rend 15 000 000,- 2008. nyara 0,- homlokzatának felújítása és az épületegyüttest körülvevő fal lebontása 6. c József Attila Művelődési 571 Szob Város Önkormányzata 4 500 000,- Ház bontása 7. VI. Ipoly menti kerékpárút 377, 597, Szobi Kistérség 572 540 000,- építése 559/3, Önkormányzatainak 600, 613, Többcélú Társulása 622, 672/1, 717, 717/1, 717/5, 716, 737/6 8. 2. P+R parkoló építése 735 Szob Város Önkormányzata 133 447 000,- 2008. I. félév 0,-

9. X. A Börzsöny Kisvasút 737/6 Szob Város Önkormányzata 0,- Üzem remiz telepének kialakításához ingatlanterület vásárlása 10. B Gregersen kastély 311 Szob Város Önkormányzata 600 000 000,- 5000*80 szállodává alakítása éj*20 szoba=8 000 000,-/év 11. 4. Szakorvosi 226 Szob Város Önkormányzata 528 000 000,- 0,- Rendelőintézet átalakítása és tetőterének beépítése 12. 4. Járóbeteg szakellátás 226 Szobi Kistérség 650 000 000,- 0,- fejlesztése Önkormányzatainak Többcélú Társulása 13. 3. Szob-Zebegény közötti hrsz. 378; Szob Város Önkormányzata 210 000 000,- 0,- kerékpárút építése hrsz. 417; hrsz. 436; hrsz. 498 14. VII. Fekete István Általános 436 Szobi Kistérség 126 000 000,- 0,- Iskola épületének Önkormányzatainak felújítása és Többcélú Társulása akadálymentesítése 15. II. Yachtkikötő és hajótároló 598/15 Ferryboat Kft. 10 000 000,- 2008 tavasza-2008 Tárolás:10 nyara hajó*100000, -=1000000,- /év; kikötés:4000 *210 nap*3=2520 000,- 16. A Kikötőhely létesítése és 0206/1 Európa Rendezvényiroda 35 000 000,- 2008. III. negyedév-

üzemeltetése 1707,2 Kft. 2009. I. negyedév fkm 17. III. 105-ös vendéglátóipari 626 KÉT-TÁRS Bt. 6 000 000,- 2009. I. negyedév-2009. 2500*150*10 egység bővítése IV. negyedév = turistaszállóvá, fogadóvá 3750000,- 18. b Nyárfa kemping és 579 KÉT-TÁRS Bt. 12 000 000,- 2009. I. negyedév – 2500*200*10 Szabadidőközpont 2010. II. negyedév = kialakítása 5000000,- 19. E Sporthajó Kikötő 0206/1 Geloport Kft. nyitott folyamatos 20. F Középkori Dunai 580/2 Börzsöny Múzeum Baráti 2008. május – 2012. 200*210*10= Hajózás Csarnoka Köre július 420000,- 21. D Kőporos vendégház és 737/6 Color-Fantasy Kft. 50 000 000,- 2008 nyara – 2009 4000*150*4 szolgáltató központ nyara szoba=2400 kialakítása 000,- iroda:30000* 12*6 iroda=21600 00,- Összesen:

4.4 A fejlesztések priorizálása

Az egyes tervezett fejlesztésekhez kapcsolódóan az alábbi értékelési rendszer alapján végeztük el a priorizálást (a projektek javasolt sorrendjének megállapítását):

Tematikus szempontok:

• A város oktatási szerepét növeli (1) • A város ipari szerepét erősíti (2) • A város idegenforgalmi súlyát növeli (3) • Hozzájárul a népességnövekedéshez (4) • A városi vagyont gyarapítja (5) • A városképet javítja (6) • A városi szolgáltatások színvonalát emeli (7) • A város szociális kohézióját erősíti (8)

Strukturális szempontok:

• A fejlesztés által érintett terület nagysága (9) • A fejlesztés által érintett lakosság nagysága (10) • A fejlesztés térségi kihatása (11) • A városi peremtérségek integrálódását segíti (12) • A fejlesztés fajlagos költségeinek mértéke (13) • A fejlesztés kapcsán bevonható partneri fejlesztések száma (14)

Az egyes projektek sorrendjét az határozza meg, hogy a fenti szempontok alapján egy ötfokozatú skálán szerzett pontjainak összege mekkora. Minél nagyobb a kérdéses összeg, annál fontosabbnak ítélhető a konkrét fejlesztés. Az egyes szempontok alapján maximálisan 5 pont adható az adott fejlesztésnek. A pontszám nagysága a kérdéses szempont relevanciáját mutatja a kérdéses fejlesztés esetében. A fajlagos költségek esetében a pontozás fordított: minél magasabb a fajlagos ráfordítás, annál kevesebb pontot kap az adott projekt.

A projekt Tematikus szempontok Strukturális szempontok Összesen megnevezése 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 Funkcióbővítő 0 0 3 1 5 5 2 0 4 4 4 0 3 5 38 rehabilitáció – településközpont fejlesztése Barokk műemlék 0 0 3 0 2 5 0 0 2 1 1 0 3 0 17 templom homlokzatának felújítása Plébániaépület 0 0 2 0 0 5 0 0 1 1 1 0 3 0 13 felújítása Luczenbacher 5 0 3 2 2 5 4 0 2 1 3 0 2 1 30 kastély felújítása és az épületegyüttest körülvevő fal lebontása József Attila 1 0 3 0 5 5 4 0 1 3 5 0 2 1 30 Művelődési Ház újjáépítése P+R parkoló 0 0 2 0 4 3 1 0 1 2 5 1 2 1 21 építése A Börzsönyi 0 0 5 0 4 4 1 0 2 1 4 1 3 2 27 Kisvasút Üzem remíztelepének kialakítása Gregersen kastély 0 0 5 0 2 5 4 1 1 1 3 1 0 1 24 szállodává alakítása

Szakorvosi 0 0 0 0 5 3 3 2 1 4 5 0 4 1 28 rendelőintézet átalakítása és tetőterének beépítése Járóbeteg- 0 0 1 1 3 1 5 2 1 4 5 1 2 1 27 szakellátás fejlesztése Szob-Zebegény 1 0 5 0 3 4 2 0 2 2 5 2 0 3 29 közötti kerékpárút építése Ipoly menti 0 0 5 0 3 4 2 0 3 3 5 1 2 3 31 kerékpárút építése Fekete István 5 0 0 2 3 0 4 5 1 3 3 0 4 0 30 Általános Iskola épületének felújítása és akadálymentesítése

100

A projekt Tematikus szempontok Strukturális szempontok Összesen megnevezése Yachtkikötő és 0 0 5 0 0 3 3 0 1 1 5 0 3 3 24 hajótároló Kikötőhely 0 0 5 1 1 4 3 0 1 1 5 0 2 3 26 létesítése és üzemeltetése 105-ös vendéglátó- 0 0 5 0 1 5 3 0 1 1 4 0 3 3 26 ipari egység bővítése turista- szállóvá, fogadóvá

Nyárfa kemping és 0 0 4 0 1 1 3 0 2 1 4 0 3 4 23 Szabadidőközpont kialakítása Sporthajókikötő 0 0 5 0 0 3 3 0 1 1 5 0 3 3 24 Középkori Dunai 2 0 5 0 5 1 1 0 1 2 4 0 2 3 26 Hajózás Csarnoka Kőporos 0 0 5 0 1 3 3 0 1 2 4 2 2 2 25 vendégház és szolgáltató központ kialakítása Játszótér-felújítás 2 0 1 1 3 3 1 0 1 3 0 0 5 1 21 Csallóköz utca 0 0 1 0 4 2 0 1 2 3 0 0 1 0 14 aszfaltozása Bankfiók 0 0 1 0 1 3 5 0 1 3 2 0 3 1 20 átalakítása Kálvária felújítása 0 0 1 0 1 3 0 0 2 1 0 1 3 0 12 Turisztikai 0 0 5 0 3 3 3 0 1 2 5 0 3 5 30 információs központ kialakítása Vasúti híd bővítése 0 0 5 0 0 1 1 0 1 3 5 0 1 5 22

Átlag pontszám 24,53

Mint látható, a projektek átlag pontszáma az elnyerhető maximális 70-hez képest alacsony. Néhány projekt kapott kimagaslóan magas pontszámot. Ennek az az oka, hogy az egyedi projektek ritkán tudják teljesíteni a városi funkcióbővítéshez kapcsolódó számos feltételt. Általában vagy turisztikai, vagy közszolgálati, vagy településfejlesztési, vagy esélyegyenlőségi oldala erős az adott projektnek. A fenti projektek közül is egyedül a városközpont-rehabilitációnak van több szegmensben is érzékelhető hatása. A pontozás alapján emeltük ki a legfontosabb hat projektet (fontos felhívni a figyelmet, hogy a priorizálásnál a projekt költségvetése csak egy szempont volt a sok közül!).

101

A kiemelt projektek listája A PROJEKT MEGNEVEZÉSE ELNYERT PONTSZÁM Funkcióbővítő rehabilitáció – 38 településközpont fejlesztése A Luczenbacher-kastély felújítása és az 30 épületegyüttest körülvevő fal lebontása József Attila Művelődési Ház újjáépítése 30 Fekete István Általános Iskola 30 épületének felújítása és akadálymentesítése Turisztikai információs központ 30 kialakítása Szob-Zebegény közötti kerékpárút 29 építése

A fenti projektek a pontszámok alapján a városi funkcióbővítés szempontjából prioritást kell, hogy élvezzenek. Ezek a magas presztízsű projektek járulnak hozzá leginkább azon célok megvalósulásához, amelyeket a stratégiai fejezetben megfogalmaztunk

102 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA

5.1 Ingatlangazdálkodási terv

Az önkormányzati ingatlangazdálkodási terv felöleli mindazon ingatlanok körét, amelyekkel az önkormányzat fejlesztései kapcsán tervez. Az ingatlangazdálkodási terv alapvetően két típusát különbözteti meg az ingatlanoknak: 1. az önkormányzat (rész-) tulajdonában lévő ingatlanok, amelyek kapcsán ingatlanfejlesztést kíván az önkormányzat végrehajtani; 2. nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok, amelyek bevonása szükséges az ingatlanfejlesztések végrehajtásához.

Az önkormányzat vagyonszerkezete az érintett akcióterület vonatkozásában

VAGYONELEM MEGNEVEZÉSE INGATLAN TELJES BRUTTÓ BECSÜLT DB SZÁMA TERÜLET ÉRTÉK ÉRTÉK (m²) (e FT) (e FT) Forgalomképtelen törzsvagyon (nem 8 db 32 486 276 504 437 560 értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes 1 db 5588 206328 törzsvagyon (meghatározott 80289 feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, 3 db 7 633 96 281 amely szabadon értékesíthető és 130 361 megterhelhető)

5.1.1 Akcióterületi ingatlangazdálkodás

5.1.1.1 Városi tulajdonú forgalomképes és forgalomképtelen ingatlangazdálkodás a központi akcióterületen.

A fejlesztési célokkal összehangolt ingatlangazdálkodási intézkedések. Az alábbi táblázatban az akcióterülethez kapcsolódó forgalomképes ingatlanok és a forgalomképtelen ingatlanok közül azokat összegezzük, hogy várhatóan melyeket fogja megtartani, melyeket kívánja értékesíteni, melyeket bontani, melyeket megtartani Szob Város Önkormányzata.

AKCIÓTERÜLET BONTANDÓ ÉRTÉKESÍTENDŐ FELÚJÍTANDÓ MEGTARTANDÓ (FORGALOMKÉPES 579 hrsz. 578/4 hrsz. 578/4 hrsz. lakóház INGATLANOK) lakóház és lakóház és és udvar udvar udvar 596 hrsz. 596 hrsz. beépítetlen beépítetlen terület (sportpálya) terület (sportpálya) 579 hrsz. 579 hrsz. sportcentrum sportcentrum

Szob Város Önkormányzatának ingatlanvagyona az akcióterületen (zöld: forgalomképes; sárga: forgalomképtelen)

AKCIÓTERÜLET BONTANDÓ ÉRTÉKESÍTENDŐ FELÚJÍTANDÓ FUNKCIÓVÁLTÁS (KORLÁTOZOTTAN 311 hrsz. 311 hrsz. Gregersen FORGALOMKÉPES Gregersen kastély INGATLANOK) kastély)

104

Az alábbi táblázatban azokat a forgalomképtelen ingatlanok mutatjuk be, amelyeken a város fejlesztéseket kíván eszközölni, melyek hatással vannak a rehabilitációs tevékenységekre.

AKCIÓTERÜLET BONTANDÓ ÉRTÉKESÍTENDŐ FELÚJÍTANDÓ FUNKCIÓVÁLTÁS (FORGALOMKÉP- 571 hrsz. 507/9 hrsz. TELEN Városi Polgármesteri INGATLANOK) Művelődési Hivatal Ház 417 hrsz. Szent László tér 571 hrsz. Városi Könyvtár 226 hrsz. Szakorvosi Rendelőintézet 378 hrsz. Szent László utca 498 hrsz. közterület (Szent Imre utca) 497 hrsz. közterület 597/1 hrsz. közterület 598/14 hrsz. közterület 804/63hrsz. közterület

Barnamezős és zöldmezős beruházás nem keletkezik az integrált városfejlesztési stratégián belül.

5.1.2 A város mint ingatlanbefektető

Ez a fejezet arra válaszol, hogy az akcióterületre vonatkozó, városi beruházáshoz kötődő ingatlanvásárlás esetén az önkormányzat • melyeket kívánja saját kezelésében tartani és

105

• mely újonnan vásárolt ingatlanokat kíván felújítás, átalakítás, közműfelújítás, közműkiépítés után értékesíteni.

1. A parkoló megépítéséhez szükséges 735 hrsz.-ú ingatlan megvásárlása;

2. A Börzsönyi Kisvasút Üzem remíztelepének kialakítására a 737/6 hrsz.-ú ingatlan megvásárlása.

3. Telekrendezés végrehajtása szükséges az 579 hrsz.-ú önkormányzati ingatlan és a lazarista rend tulajdonát képező 578/4 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában, annak érdekében, hogy a csónakház, mely jelenleg a rend ingatlanán található, az önkormányzat területéhez tartozzon.

A fejlesztéshez megszerzett alábbi ingatlanok tartósan városi tulajdonban maradnak:

1. A főút és a kőbánya rakodó-pályaudvara között elterülő 735 hrsz.-ú ingatlanra tervezett személygépkocsi- és autóbusz-parkoló megépítése.

2. A 737/6 hrsz.-ú ingatlan megvásárlásával a Börzsöny Kisvasút Üzem remíztelepének kialakítására kíván hasznosítani.

5.1.2.1 Más közcélú forrásból megvalósítandó projekt az akcióterületen

o A város legújabb turisztikai attrakciója a Szob-Nagybörzsöny között valaha közlekedő, majd később megszüntetett, most pedig teljesen újjáépített alapzaton futó kisvasút lesz. A projekt a kivitelezés fázisában van. Igénybe vett uniós támogatás: Szob–Nagybörzsöny közötti erdei kisvasút turisztikai célú helyreállítása I. ÜTEMBEN ROP-1.1.1-2005-05-0002/35 (2006-2008)

o A Szob–Nagybörzsöny kisvasút felújításának II. ütemére 2008. II. félévében kíván pályázni az önkormányzat.

o KMOP-2007-2.3.1/C Parkolók és csomópontok fejlesztése P+R Parkoló építése a Szob, 735 hrsz.-ú ingatlanon (folyamatban lévő pályázat)

Magánprojekt, ami nem részesül támogatásban, de a belváros rehabilitációval párhuzamosan valósul meg

• Magánberuházás formájában kerül sor a Duna-parton – a Luczenbacher kastély mellett húzódó utca és a Széchenyi sétány találkozásánál – egy modern hajó- és yachtkikötő (598/15 hrsz.) kiépítésére.

106

• A helyi védettséget élvező Határ Vendéglő (626 hrsz.) megkezdett felújításának befejezése a városrész felújításával egy időben zajlik. • A Gastroland projekt Szob gazdasági és idegenforgalmi kitörésének egy sajátossága, sajátos konkrét lehetősége lehet. A Gastroland projekt létrejöttével olyan turisztikai vállalkozásbirodalom alakul ki, amely megváltoztatja Szob idegenforgalomban betöltött szerepét, hiszen a Gastroland kifejezetten tömegturisztikai szolgáltatásokat nyújt, s ezáltal számos embernek folyamatos megélhetést. • A „105-ös” vendéglátóipari egység bővítése, turistaszállóvá, fogadóvá alakítását a tulajdonos vállalkozó 2009-ben tervezi elkezdeni. • „Kőporos” nevű ingatlanon (737/6 hrsz.) tervez megvalósítani szálló és szolgáltatórészleg kialakítását az egyik vállalkozó, melyhez hazai vagy EU-s forrást szeretne igénybe venni.

5.1.2.2 Az ingatlanárak alakulása Szobon

Szob Város ingatlanárait 2003.-2007. év között az alább felsoroltak jellemezték: • Ebben az időszakban azt tapasztalhatjuk, hogy az építésitelek-árak a 2003. évi 8000,-Ft/m2 árhoz viszonyítva – ha nem is jelentősen -, de csökkentek.

• A lakótelepi lakások és a családi házak értéke 2005. évben megugrott, amit azzal lehet magyarázni, hogy Szob városa elkezdte betölteni körzetközponti szerepét: többen már csak itt találtak maguknak munkát, illetve az oktatási- nevelési intézmények összevonása következtében a környező településekről ide tudták járatni gyermeküket iskolába. Ezért – az ingázást elkerülendő – többen gondolták úgy, hogy közelebb költöznek, és ingatlant vásárolnak a városban, ami az ingatlanárak megugrását eredményezte. Azt lehet mondani, hogy 2003. évhez képest napjainkra körülbelül 30%-kal emelkedett meg az ingatlanok ára.

• Mind a lakásokra, mind az építési telkekre elmondható, hogy a 2006. és 2007. évben stagnáltak, és az eddigi információk szerint nem várható az ingatlanpiac felélénkülése idén sem.

107

5.2 Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége

Az alábbi tevékenységek nem közvetlenül fejlesztési jellegűek, de a városrehabilitációs célok elérését segítik, ezért a fejlesztési tevékenység tervezése során szükséges átgondolásuk:

tervalku városmarketing adó- és/vagy illetékkedvezmények , egyéb ösztönző rendszerek a lakosság, illetve egyéb célcsoportok bevonása egyes döntési, döntés- előkészítési folyamatokba.

5.2.1 A tervalku

A tervalku mint politikai és gazdasági folyamat, lehetőséget ad a városvezetésnek, hogy a városrehabilitációs célok megvalósításához a helyben működő vagy helybe érkező befektetői tőkét bevonja (pl. iskolaépítés/-felszerelés, a befektetés környezetében levő közterületek színvonalas kialakítása/rendezése, környezetvédelmi beruházásokban való részvétel felvállalása, többlet parkolókapacitás megépítése és a város rendelkezésére bocsátása, stb.). A befektető a tőkebevonásért cserébe bizonyos építési kedvezményeket kaphat a várostól (pl.: beépítési százalék növelése stb). A megállapodás (tervalku) lehetőségét (pl. melyik területen, milyen módon, milyen mértékben) a szabályzási tervben kell rögzíteni, így elkerülhetők az ebből fakadó esetleges negatív hatások és a korrupció lehetősége is kizárt.

5.2.2 Városmarketing

Az Európai Unióhoz való csatlakozás és a nemzetközi regionális együttműködések erősödése egyre több területen érinti Szob város fejlődését, mely a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás nehéz feladata elé állítja a város vezetőit, és szervezeteit egyaránt.

108

A csatlakozásból és együttműködésekből fakadó partnerségi kapcsolatok, közösen megvalósított projektek, illetve a régiók, s ezen belül a városok versenyének nemzetközivé válása szükségessé teszi Szobon is a városmarketing-stratégia kidolgozását és hatékony alkalmazását, növelve ez által a város versenyképességét. A gazdasági nehézségek áthidalása, a város gazdaságának nagyobb folyamatokba történő bekapcsolása is csak úgy lehetséges, ha a város vezetői ismerik a folyamatokat, és marketingeszköz-rendszert építenek ki az üzleti kapcsolatok felvételére. A városmarketing tehát egyfajta szemléletmód, városvezetői gyakorlat, amely a rendszer minden elemében érvényesül és összehangolja az egyes alrendszerek működését. E működése során a középpontban mindig a város áll, melynek céljai, eredményei kiterjeszthetők a kistérségre és régióra egyaránt. A városmarketing főbb ismérvei: - tervezéssel szoros kölcsönhatásban lévő menedzsment jellegű folyamat (tervezés – szervezés – végrehajtás - visszacsatolás); - célja a város fejlesztése, egy hosszú távú vezetési és cselekvési program kidolgozása révén; - a városról kialakított vízión alapul; - szereplői között (önkormányzat, intézmények, fejlesztési tárulások, civil szervezetek) szoros kapcsolat van; - hangsúlyozza a város vezetői és a helyi érdekképviseleti szervek, valamint az egyes célcsoportok közötti hatékony együttműködést és kommunikációt.

5.2.2.1 A városmarketingterv alapelvei

Marketing-szemléletmód: a városmarketing a városfejlesztés egy speciális, horizontális alkotóeleme, amely marketingszemlélettel és annak eszközeivel támogatja a főbb stratégiai irányvonalakat. Emberközpontúság: a középpontban a város végső „fogyasztói”, az emberek állnak, legyenek azok vállalkozók, civilek, turisták. Komplexitás: a társadalmi-gazdasági élet minden területét érinti, így a kezelendő problémák komplexek. Adaptálhatóság: könnyen alkalmazhatónak kell lennie, hogy fel lehessen használni a környező települések, illetve a kistérség marketingtevékenységének kialakításakor. Vertikális és horizontális partnerség: a városfejlesztés komplexitása miatt szükség van a társadalom és a gazdaság szereplőinek bevonására.

109

5.2.2.2 Eszközök

A városmarketingcélok eléréséhez, illetve a célcsoportok (helyi lakosok, helyi vállalkozók, befektetők, turisták stb.) befolyásolásához a marketing eszköztárának elemeit kell használni, úgymint - termék, termékpolitika, ami a városmarketing esetén a természeti és épített környezet, az intézményhálózat, a közösségi szolgáltatások, és a város által a célcsoportoknak nyújtott szolgáltatások kialakítása, racionalizálása; - ár, árpolitika, ami egyrészt a város, mint termék, „előállításának” költségeire (intézményhálózati infrastruktúra fenntartása, fejlesztése stb.), másrészt e „terméknek” az eladásából származó bevételeire (a helyi adók és támogatások rendszere, működési és megélhetési költségek, a helyben elérhető szolgáltatások árai és az ingatlan (üzlet) vásárlásához és a befektetésekhez kapcsolódó költségek), harmadrészt e bevételek és költségek összehangolására és minél nagyobb „profit” (a város gazdagodása, fejlődése) elérésére vonatkozik; - disztribúciós (elosztási) csatornák, amelyek a település esetében inkább kapcsolati rendszerként értelmezhetők (pl. a város érdekeinek érvényesítése); - marketingkommunikáció, melynek egyrészt a város arculatának kialakítása, illetve támogatása, másrészt a település által nyújtott előnyök, szolgáltatások népszerűsítése, s ezáltal a célcsoportok befolyásolása, meggyőzése a feladata.

Fontos kiemelni, hogy csak a marketingterv elkészítésével a városmarketing- tevékenysége nem fog megvalósulni. Ehhez egy koordinációs tevékenységet végző szervezet szükséges, amely összehangolja a városmarketing tevékenységeit, illetve a későbbiekben önállóan is megvalósítja a tervben előkészített projekteket.

5.2.2.3 A városmarketing terv részei

A városmarketingterv főbb részei: vezetői összefoglaló; környezet- és szituációelemzés; egyes marketingmix elemek vizsgálata (termék, eladási csatorna, ár, promóció), célcsoportok meghatározása; filozófia és jövőképalkotás; marketingkoncepció, terv megfogalmazása. Az elkészülő városmarketing terv szoros összefüggésben áll a városfejlesztési tervvel, így pontos iránymutatást ad a további fejlesztési irányokhoz, projektekhez. Az elemzés adataiból intézkedési tervek vezethetők le, melyek később a

110

gyakorlatban megvalósíthatók. Ezen intézkedések végrehajtásával elérhetővé válnak a városmarketing projekt hosszú távú eredményei, melyek jellemzően a következők:

- új, vonzóbb imázs (képely); - javul a város és térsége ismertsége mind országos, mind pedig nemzetközi szinten; - összehangoltabbá válik a városi megjelenések arculata, ezáltal új minőség jelenik meg; - nő a város és a térség turisztikai vonzereje; - erősödik a polgári identitástudat; - javul a városban működő vállalkozások és vállalatok versenyképessége, s ezáltal új lakosok, befektetők, illetve turisták érkeznek a városba, annak környékére.

5.2.3 Adó- és/vagy illetékkedvezmények, egyéb ösztönző rendszerek

A befektetői tőke megnyerése érdekében a szabályozási terven kívül ár-, adó- és/vagy illetékkedvezmények, valamint egyéb ösztönzések is adhatók. Ilyen, Szobon már megvalósult kedvezmények:

adókedvezmény biztosítása, melynek értelmében 2007. január 1-től 2 %-ról 1,5 % -ra csökkent a helyi iparűzési adó; azok a befektetők, akik hozzájárulnak a település fejlesztéséhez, illetve jelentős számú munkahelyet teremtenek támogatást kapnak; az idegenforgalmi és az agráriumhoz kötődő „kitörési" lehetőségekre figyelemmel az e témakörökben jelentkező szakmai befektetők prioritást élveznek; minimális díjjal megállapított haszonbérleti művelési területek biztosítása a teljes egészében egyéni, illetve csoportos kezdeményezésre épülő gazdálkodói tevékenységhez; vállalkozói kezdeményezések felkarolása, illetve a hivatal erre történő folyamatosan ösztönzése a hatósági eljárások során; különböző tanfolyamok, illetve a helyi felnőttoktatási rendszerbe való bekapcsolódás elősegítése, szervezése (HEFOP-program) a helyi gazdaság megerősödése érdekében.

111

5.2.4 A lakosság, illetve egyéb célcsoportok bevonása döntési, döntés-előkészítési, tájékoztatási folyamatokba

A kérdést a partnerségi fejezetben részletesebben is kifejtjük. A társadalmasítás lehetséges módjai: egyes helyi célcsoportok bevonásának intézményesítése a tervezés és végrehajtás során, illetve konzultációs fórumok, ellenőrző testületek létrehozása véleménynyilvánítási joggal; vállalkozói bemutatkozás, idegenforgalmi kiadvány bemutatása céljából hely biztosítása az önkormányzat honlapján.

112

5.3 Partnerség, az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezése

5.3.1 Partnerség a tervezési szakaszban

A stratégia elkészítése során az önkormányzat és a stratégia készítői több módon is biztosították a partnerségi rendszer működését.

a) Fórum rendezése

2008. április 9-én a József Attila Művelődési Házban városfórumot rendezett, amelynek fő témája az integrált városfejlesztési stratégia volt. A fórumra külön meghívást kapott az összes városi civil szervezet, az itt működő intézmények képviselői, valamint a vállalkozók. A fórumon (a képviselő-testület tagjaival együtt) összesen 30-an jelentek meg.

b) Szakmai egyeztetés

2008. február 21-én az antiszegregációs tervhez kapcsolódó szakmai egyeztetésre került sor az önkormányzat szervezésében, az érintett szervezetek, intézmények képviselőinek bevonásával.

c) Kérdőívek kiküldése

A stratégia készítői által összeállított kérdőívek kerültek kiküldésre április folyamán a városban működő civil szervezetek, valamint az akcióterületen található vállalkozók számára. A kérdőívhez kapcsolódó levélben tájékoztatták a vállalkozókat az IVS lényegéről, tétjéről, és kérték a hozzájárulást a kérdőív kitöltésével. A civil szervezetek közül egyedül a Börzsöny Múzeum Baráti Köre Egyesület küldte vissza az ívet. Rajtuk kívül 4 vállalkozói ív érkezett vissza.

d) Interjúk

A stratégia készítői interjút készítettek több vállalkozóval, a polgármesterrel és a városi hivatal szakembereivel.

113

e) Újságcikk megjelentetése

A készülő IVS-ről külön egyoldalas cikk jelent meg a helyi lapban április elején. Ezáltal elvileg a város minden lakója megismerhette a tervezési folyamat céljait, az IVS jelentőségét.

5.3.2 Partnerség a megvalósítás szakaszában

Az IVS egyfajta városfejlesztési program, amelynek iránya az idők folyamán többször változhat: egyes prioritások előbbre kerülhetnek, mások hátra. Ennek a folyamatnak a sikere a társadalmasításon nyugszik. Amennyiben az irányváltásokat nem előzi meg az érintett szereplőkkel lefolytatott konzultáció, könnyen félreértések keletkezhetnek, maga a fejlesztés sem éri el a célját. Az IVS módszertanának egyik legfontosabb újdonsága az, hogy a fejlesztéseket nem pontszerűen, hanem integráltan kezeli, kiemelt szerepet tulajdonítva a partnerségnek, az egyeztetésnek. Ezért fontos, hogy az előkészítés során kialakult egyeztetési modell a továbbiakban is fennmaradjon.

Ennek eszközei:

a) információnyújtás: a program menedzsmentje eseti jelleggel, illetve a helyi lapon keresztül rendszeresen adhat tájékoztatást az IVS megvalósulásának állásáról, a következő tervezett beruházásokról, valamint az egyeztetés egyéb fórumairól; b) kommunikáció: az egyeztetési folyamat nem egyirányú információközlést jelent, ezért (magának az IVS-nek a marketingje szempontjából is) fontos, hogy a visszacsatolásra módot nyújtsunk, ennek eszközei: a lakossági, vállalkozói fórum, a városi civil kerekeasztal életre hívása, működtetése; c) városi stratégiai tanács létrehozása: a legoperatívabb formája az egyeztetésnek a három szektor képviselőiből létrehozandó fejlesztési tanács, amely paritásos elven épülne fel, és lehetőséget biztosítana a különböző szektorok képviselői számára, hogy az IVS előrehaladását ne csak figyelemmel kísérjék, hanem stratégiai szinten meg is határozzák, az irányváltásokhoz szükséges döntéseket szakmailag megalapozzák.

114

5.4 Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések szervezeti háttere

Szob jelenlegi városfejlesztési tevékenysége a Polgármesteri Hivatal keretein belül működik, az alábbi szervezeti egységek keretein belül: • Igazgatási, Népjóléti és Családügyi Iroda (hatósági, közigazgatási, jogalkalmazási, nyilvántartási ellenőrzési és egyéb önkormányzati feladatok); • Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Építéshatósági Iroda (építésügyi igazgatási, településrendezési, rendészeti, hatósági, jogalkalmazási, műszaki nyilvántartási ellenőrzési feladatok); • Pénzügyi Iroda (az önkormányzat intézményeinek gazdálkodói tevékenységén túl a jegyző irányításával, a jegyző és a polgármester hatáskörébe, feladatkörébe tartalmazó gazdasági, pénzügyi feladatok). Az integrált városfejlesztési stratégiából fakadó feladatok Szob innovatív és intenzív településrehabilitációs akcióit foglalják magukba, többek között az alábbi funkciók megjelenésével:

új gazdasági, közösségi funkciók támogatása, illetve a meglévő funkciók megerősítése; kulturális, épített örökségi, turisztikai értékek feltárása, erősítése; vonzóbb városi környezet kialakítása, mely ösztönzi a további befektetéseket és a népesség gyarapodásához vezet; integrált programmenedzsment.

E funkciók ellátásához a jelenlegi városfejlesztő egységek szerveződése sem formailag, sem tartalmilag nem megfelelő. Az új feladatok, funkciók ellátásához újonnan szervezett, hosszútávon fenntartható menedzsmentszervezet létrehozása indokolt, ha nem is a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Tervezési Útmutatójának megfelelő méretű kft. keretei között, de mindenképpen egy, a piaci körülményekhez igazodni képes, az önkormányzati igazgatás és a menedzsmentszemlélet előnyös tulajdonságait egyesíteni képes szervezet létrehozásával. A Polgármesteri Hivatal fenti, városfejlesztéssel foglalkozó szerveivel szoros munkakapcsolatban álló menedzsmentszervezet feladata az elfogadott akcióterületre kidolgozott komplex városrehabilitációs program, illetve projektek megvalósítása lesz, a város hosszú távú gazdasági és társadalmi érdekeire való folyamatos koncentrálás mellett. A feladatok végrehajtásához a menedzsmentszervezetnek legalább az alábbi szakirányultságú munkatársakkal kell rendelkeznie:

115

menedzser (a szervezet operatív munkájának irányítása) gazdasági munkatárs; pályázatkezelő; műszaki szakember; közbeszerzési szakértő; marketinges munkatárs.

Az önkormányzat a sikeres pályázatot követően képviselőtestületi döntés alapján választja ki a megfelelő szakembereket, akikkel az önkormányzat köt szerződést. A javasolt szakembereknek lehetőleg az önkormányzat érdekeltségi területéről kell kikerülnie (lojalitás), közülük egyedül a közbeszerzési szakértő foglalkoztatása javasolható külső jogviszony alapján. A projektek megvalósítása kapcsán a menedzsmentszervezet munkájában többek között az alábbi munkaszakaszok jelenhetnek meg

• projekt-partnerség kialakítása (közvetlenül haszonélvező és partner szervezetek meghatározása); • jövőbeni működtetés vizsgálata (üzleti terv készítése); • finanszírozási döntéshozatal kérése az önkormányzattól (akcióterv alapú programmegvalósítás esetén egy program megvalósítására, illetve több projektre együttesen kell kérni a felhatalmazást); • tervek, műszaki leírások beszerzése, finanszírozáshoz szükséges dokumentumok elkészítése elkészíttetése; • finanszírozási, vállalkozói szerződések megkötése; • teljesítések igazolása (építési munka esetén független szakértő tevékenységének biztosítása); • kifizetések lebonyolítása, ha a társaság és nem az önkormányzat nevében történik a projekt megvalósítása; • finanszírozáshoz szükséges elszámolások, jelentések elkészítése.

116

5.5 A településközi koordináció mechanizmusai

A szobi integrált városfejlesztési stratégia értelmét akkor nyeri el, ha azoknak a városi funkcióknak a megerősödését hozza, melyek által a település a körzetközponti szerepét továbbra is el tudja látni, illetve erősíteni tudja. A kijelölt akcióterület, és az ott tervezett fejlesztések mind ezt a célt szolgálják. A fenti cél elérése érdekében a városvezetésnek együtt kell működnie a kistérség más településeivel, hiszen a szükséges funkciók éppen ebben a viszonyrendszerben kapnak értelmet. Az együttműködésnek jól kialakult rendszere van: maga a többcélú társulás látja el ezt a feladatot. A formálódó LEADER akciócsoport (amely persze egy teljesen más célra jön létre) biztosítja a térségben működő, aktív civil szervezetek és vállalkozók irányában is az állandó kapcsolatot. Szobnak hagyományosan jó kapcsolata van az Ipoly túlsó partján fekvő szlovákiai önkormányzatokkal. A regionális együttműködés keretén belül ezek a kapcsolatok tovább erősödhetnek. A meglévő és formálódó intézményi formákat a fentiek alapján elégségesnek tartjuk a térségi kommunikáció, koordináció sikeréhez.

117

5.6 A stratégia megvalósulásának monitoringja

A Lisszaboni és a Göteborgi stratégia útmutatásai értelmében az Unió tagállamaiban megvalósuló fejlesztéseknek meg kell felelniük a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság feltételeinek. A fenntarthatóság tehát itt több dimenzióban is alap követelmény: egyrészt a fejlesztések nem veszélyeztethetik az ökoszisztéma kényes egyensúlyát. Másrészt a társadalomban meglévő egyenlőtlenségek csökkentésére kell irányulniuk, a kiegyenlítést kell célul kitűzniük. Végül: a fejlesztések nem érhetnek véget a konkrét beruházással, biztosítani kell a fennmaradásukat, a további működésüket. Ennek érdekében kell gondoskodni a stratégia monitoringjáról, a megvalósulás ellenőrzéséről. A legáltalánosabb módszertan monitoringbizottság felállítását javasolja. Egy ilyen bizottság működtetése valószínűleg önkéntes alapon jöhet létre, és ez megkérdőjelezi a hosszú távú fenntarthatóságát. Ezért az ellenőrzési feladattal a mindenkori képviselő-testületet érdemes megbízni úgy, hogy az előrehaladási jelentést a városfejlesztési bizottság készíti el, és a testület vitatja meg. Az előrehaladási jelentés értelmét az ütemterv aktualizálása adja. Ezért annak felülvizsgálatát célszerű éves rendszerességgel elvégezni, a költségvetési rendelet elkészítésével párhuzamosan.

118