Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 159-176 Pécs, 1998 Adatok a Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva menti területei poloska (Heteroptera) faunájához

KONDOROSY Előd és FÖLDESSY Mariann

KONDOROSY, E. & FÖLDESSY, M.: Data to the Heteroptera fauna of areas along river Dráva in the Duna (Danube)-Dráva National Park. Abstract. A total of 340 species were revealed by surveys run between 1995-1997 (356 species if literature data are incorporated too), which number makes this area be the second richest in species composition in the ranking of Hungarian national parks. During the studies 11 species proved to be new to the Hungarian fauna (Cryptostemma alienum - Cryptostemmatidae; Dicyphus pallidas, Dicyphus constrictus, Calocoris sexguttatus, Capsodes mat, Strongylocoris luridus, Orthotylus viridinervis, Criocoris nigripes, Psaltus anaemicus, Psallus pardalis, Amblytylus albidus - all Miridae), out of which some species were discovered in the meantime in other areas of the country, too. The proportion of mediterranean species is strikingly low, while boreo-montane, Euro- Siberian species are represented at a considerably high rate. The number of species found was the highest (207) in the best known area at Barcs-Darány, followed by Bélavár and Vízvár (160), and Zákány-Örtilos (116),

Bevezetés

Magyarországon az egyes régiók poloskafaunájának felmérése többnyire szervezett keretben, elsősorban a nemzeti parkok alapfelmérésének keretében folyik. Sajnos azonban még ezen kutatások eredményei sem látnak mindig teljes egészében napvilágot, így a Bükki Nemzeti Park gyűjtéseinek csak kisebb részét publikálták. Az Aggteleki Nemzeti Park faunáját ismertető műnek talán a második kötetében jelenik meg a poloskákat ismertető cikk. Ezeken kívül mindeddig mindössze négy kisebb-nagyobb terület többé-kevésbé teljes feltárásának eredményei kerültek publikálásra (GEBHARDT 1957; HALÁSZFY 1953 és VÁSÁRHELYI, KONDOROSY, BAKONYI 1991, KONDOROSY, HARMAT 1998, VÁSÁRHELYI 1985). Ezek a munkák egy kivétellel a Dél-Dunántúltól messze eső területekkel foglalkoztak. VÁSÁRHELYI (1985) viszont a jelenlegi Nemzeti Park egyik legértékesebb területén, a volt Barcsi Tájvédelmi Körzetben gyűjtött poloskákat dolgozta fel. Sajnos azonban a cikkből hiányzik két poloskacsalád, közte a hazai fauna közel 40%-át kitevő mezeipoloskák (Miridae). Ezen kívül irodalmi adat a területről csupán FÖLDESSY (1993) cikkében található, a Barcsi TK területéről közölt fajok közül egy van olyan, amelyet sem VÁSÁRHELYI sem a jelen kutatások során nem került elő, ezeken kívül Felsőszentmártonból és Lakócsáról közöl két-két közönséges fajt. Mindezek alapján jelen vizsgálatok elkezdése előtt a Dráva mentének poloskafaunájáról az egy Barcsi TK kivételével semmilyen adat nem állt rendelkezésre. 160 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)

Anyag és módszer

A vizsgálatokat 1995 és 1997 között végeztük, egy vagy többnapos gyűjtőutak keretében. A mintaterületek kiválasztásához sok segítséget kaptunk dr. Ábrahám Leventétől és dr. Uherkovich Ákostól. A gyűjtések során a következő módszereket alkalmaztuk: - fűhálózás (cserélhető polietilén zacskóval, az anyag legnagyobb része ezzel a módszerrel gyűlt össze; - fahálózás (Ábrahám L. segítségével); - vízihálózás; - talajcsapdázás (igen kevés eredménnyel, sokszor fel is dúlták); - fénycsapdázás (meglepően gyenge eredménnyel, a legtöbb anyagot Ábrahám Leventétől kaptuk). Saját gyűjtéseinken kívül feldolgoztuk a múzeumok anyagát (elsősorban a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM), kisebb részben a budapesti Természettudományi Múzeum (TTM) őrzött a régióban gyűjtött anyagokat), illetve a területet kutató specialisták által gyűjtött poloskaanyagot (kiemelendő Ábrahám Levente és Podlussány Attila, akik sok és különösen értékes anyagot bocsátottak rendelkezésünkre). A gyűjtött anyag nagyobb része a JPM és az első szerző gyűjteményében, kisebb része a TTM és a Mátra Múzeum gyűjteményében található. A feldolgozott anyag mintegy 90%-át az első, 10%-át a második szerző identifikálta.

Eredmények

A Dráva mentéről jelen vizsgálatok során 339, az előző vizsgálatokkal együtt 356 poloskafaj került elő. Ezek listája a gyűjtőhelyekkel (község, utána pontosabb lelőhely) az alábbiakban látható. A jegyzékből helyhiány miatt ki kellett hagyni a gyűjtési időpontokat, a gyűjtő nevét és gyűjtési módszert, valamint a példányszámot. A faunára új és ritka fajoknál kivételesen a többi gyűjtési adatot is közöljük. Azoknál a fajoknál, amelyek szerepelnek a két korábbi cikk valamelyikében, ezt is feltüntetjük. Az anyag legnagyobb részét Kondorosy Előd (KE) gyűjtötte, a következő gyűjtők gyűjtöttek még számottevő mennyiségű anyagot: Ábrahám Levente (ÁL) (nagy mennyiségű fénycsapdaanyagot is), Földessy Mariann (FM) (részben Füköh Leventével és Kerek Lászlóval, FFK), Podlussány Attila (PA), Sár József (SJ), Tóth Sándor (TS), Uherkovich Ákos (UÁ) és Vásárhelyi Tamás (VT).

A gyűjtött fajok listája

DIPSOCOROMORPHA NEPOMORPHA

Cryptostemmatidae Nepidae Cryptostemma alienum (Herrich-Schäffer, 1835) Nepa cinerea Linnaeus, 1758 — Barcs: IX-es tó; — Gyékényes: nyárfás; 1993. IV. 30. (Ádám L., 1). Bélavár: Dráva-ártér, Darány: Nagy-berek; Gyékényes: — Észak- és Közép-Európában, nedves talajon él. Lankóci-erdő, Dombó-csatorna; Gyékényes: Lankóci- Magyarország faunájára új. KONDOROSY E. & FÖLDESSY M.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK POLOSKAFUNÁJA 161

erdő, kavicsbányató; Vejti: ártér; Barcsi TK (VÁSÁR­ Micronecta griseola Horváth, 1899 — Barcs: HELYI 1985). drávai strand; Barcs: Kisbók; Bélavár: Dráva; Bélavár: Ranatra linearis (Linnaeus, 1758) — Babócsa: Dráva-ártér, Drávaszentes, mocsárrét; Drávasztára: kavicsbánya-tavak; Darány: Nagy-berek; Szaporca: Dráva; Tótújfalu: Csárda, Dráva; Vejti: Dráva; Vízvár: holtág; Vejti: ártér, Vejti: Dráva. Dráva-ártér. Paracorixa concinna (Fieber, 1848) — Bélavár: Naucoridae Kerék-hegy. Ilyocoris cimicoides (Linnaeus, 1758) — Babócsa: Sigara falleni (Fieber, 1848) — Barcs: Mocsilla- kavicsbánya-tavak; Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: domb; Bélavár: Kerék-hegy; Drávaszentes, mocsárrét; Dráva-holtág; Darány: Nagy-berek; Drávasztára: Gyékényes: Lankóci-erdő; Péterhida; Potony: Lugi- horgásztó; Gyékényes: Lankóci-erdő, kavicsbányató; erdó; Szentborbás. órtilos: kavicsbányató; Szaporca: holtág; Vejti: ártér. Sigara lateralis (Leach, 1818) — Barcs: Mocsilla- Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985); Felsőszentmárton domb; Bélavár: Kerék-hegy; Csurgó; Darány: Kuti- (FÖLDESSY 1993). őrház; Drávaszentes, mocsárrét; Drávasztára: horgász- tó; Gyékényes: Lankóci-erdő; Péterhida; Potony: Lugi- Notonectidae erdő; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Szentborbás; Notonecta glauca Linnaeus, 1758 — Babócsa: Zákány. kavicsbánya-tavak; Bélavár: Dráva-ártér, Darány: Sigara limitata (Fieber, 1848) — Bélavár: Kerék- Nagy-berek; Gyékényes: Lankóci-erdő, Dombó- hegy, 1996. VII. 23. (fcs, 2); Drávaszentes, mocsárrét, csatoma; Gyékényes: Lankóci-erdő, kavicsbányató; 19%. VII. 7. (fcs, 1). Gyékényes: Lankóci-erdő, mocsár; Vejti: ártér, Barcsi Sigara striata (Linnaeus, 1775) — Babócsa: TK (VÁSÁRHELYI 1985). kavicsbánya-tavak; Barcs: Mocsilla-domb; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Kuti-őrház; Darány: Nagy-berek; Pleidae Drávaszentes, mocsárrét; Gyékényes: Lankóci-erdő; Plea minutissima Leach, 1817 — Babócsa: órtilos; Potony: Lugi-erdő; Somogyudvarhely: Vecse­ kavicsbánya-tavak; Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: nyei-erdő; Szentborbás. Dráva-holtág; Drávasztára: horgásztó; Gyékényes: Lankóci-erdő, kavicsbányató; őrtilos: kavicsbányató; GERROMORPHA Szaporca: holtág; Vejti: ártér. Hydrometridae Corixidae Hydrometra gracilentum Horváth, 1899 — Callicorixa praeusta (Fieber, 1848) — Barcs: Bélavár: Dráva-ártér; Vejti: ártér. Mocsilla-domb; Bélavár: Kerék-hegy; Drávaszentes, Hydrometra stagnorum (Linnaeus, 1758) — mocsárrét; Gyékényes: Lankóci-erdő; Potony: Lugi- Babócsa: kavicsbánya-tavak; Barcs: drávai strand; erdő; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Szentborbás. Bélavár: Dráva; Gyékényes: Lankóci-erdő, kavicsbá­ Corixa affinis (Leach, 1785) — Bélavár: Kerék­ nyató; Vejti: Dráva; Vejti: ártér Vízvár: Dráva-ártér: hegy; Drávaszentes, mocsárrét; Somogyudvarhely: Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Vecsenyei-erdő. Corixa punctata (TJliger,1807) — Babócsa: Hebrídae kavicsbánya-tavak; Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: Hebrus pusillus (Fallén, 1807) — Bélavár: Dráva­ Kerék-hegy; Darány: Nagy-berek. holtág; Darány: Nagy-berek; Gyékényes: nyárfás; Cymatia coleoptrata (Fabricius, 1776) — Barcs: Őrtilos: Dráva-part; Órtilos: kavicsbányató; Szaporca: Mocsilla-domb. holtág; Vejti: ártér. Hesperocorixa linnei (Fieber, 1848) — Babócsa: kavicsbánya-tavak; Barcs: Mocsilla-domb; Bélavár: Mesoveliidae Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Nagy­ Mesovelia furcata Mulsant et Rey, 1852 — berek; Drávaszentes, mocsárrét; Gyékényes: Lankóci- Babócsa: kavicsbánya-tavak; Bélavár: Dráva-holtág; erdő, kavicsbányató; Péterhida; Somogyudvarhely: órtilos: kavicsbányató; Szaporca: holtág; Vejti: ártér. Vecsenyei-erdő; Szentborbás; Zákány; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Veliidae Hesperocorixa sahlbergi (Fieber, 1848) — Béla­ Microvelia pygmaea (Dufour, 1833) — Bélavár: vár: Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Nagy­ Dráva-holtág; Vejti: ártér. berek; Drávaszentes, mocsárrét; Gyékényes: Lankóci- Microvelia reticulata (Burmeister, 1835) — erdő, kavicsbányató; Gyékényes: Lankóci-erdő, Babócsa: kavicsbánya-tavak; Barcs: Kisbók; Bélavár: mocsár; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Dráva-ártér, Bélavár: Dráva-holtág; Darány: Nagy- 162 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)

berek; Drávasztára: horgásztó; órtilos: kavicsbányató; Miridae Szaporca: holtág; Vejti: ártér. Acetropis carinata (Herrich-Schäffer, 1842) — Barcs: Középrigóc; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Gerridae autós pihenő; Tótújfalu: Csárda. Gerris argentatus Schummel, 1832 — Babócsa: Acetropis longirostris (Puton, 1875) — Zaláta: fás kavicsbánya-tavak; Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: legelő. Dráva-holtág; Darány: Nagy-berek; Drávasztára: Adelphocoris lineolatus (Goeze, 1778) — Babó­ Dráva; Drávasztára: horgásztó; Órtilos: kavicsbányató: csa: rét; Babócsa: tölgyes; Barcs: drávai strand; Barcs: Szaporca: holtág; Vejti: tavacska; Vízvár. Kisbók; Barcs: Középrigóc; Barcs: Mocsilla-domb; Gerris asper (Fieber, 1861) — Vejti: Dráva. Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Gerris gibbifer Schummel, 1832 — Gyékényes: Suli-mező; Belezna: Kakonya - Principális-csatorna; Lankóci-erdő, Dombó-csatorna, 1996. VIII. 10. (KE. Darány: autós pihenő; Darány: borókás-nyíres; Da­ 1); Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). rány: halastavak; Darány: Kuti-őrház; Darány: Kuti- Gerris lacustris (Linnaeus, 1758) — Bélavár: őrház, csemetekert; Darány: temető, borókás-nyíres; Dráva-ártér; Darány: Nagy-berek; Gyékényes: Lankó­ Drávaszentes: Ferenctelep; Drávaszentes: kaszáló; ci-erdő, Dombó-csatoma; Gyékényes: Lankóci-erdő, Drávasztára: kaszáló; Gyékényes: Lankóci-erdő; kavicsbányató; órtilos: Mura-part; Tótújfalu: Lugi- Kisszentmárton: Mailáthpuszta; Komlósd; Potony: erdő; Vejti: ártér; Vízvár: Dráva-part. Lugi-erdó; Somogytarnóca, tó; Somogyudvarhely: Gerris odontogaster (Zetterstedt, 1828) — Babó­ Vecsenyei-erdő; Szaporca: rét; Tótújfalu: Csárda; csa: kavicsbánya-tavak; Darány: Nagy-berek; Szapor­ Vejti: ártér; Zaláta: fás legelő. ca: holtág. Adelphocoris quadripunctatus (Fabricius, 1794) Gerris paludum Fabricius, 1794 — Babócsa: — Babócsa: rét; Babócsa: tölgyes; Darány; Drávaszen­ kavicsbánya-tavak; Barcs: Kisbók; Bélavár: Dráva­ tes: Ferenctelep; Drávasztára: kaszáló; Komlósd; ártér, Bélavár: Dráva-holtág; Gyékényes: Lankóci- Péterhida; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő. erdő, kavicsbányató; órtilos: kavicsbányató; Somogy- Adelphocoris seticornis (Fabricius, 1775) — tarnóca, tó; Tótújfalu: Csárda, Dráva. Babócsa: rét; Darány; Drávasztára: kaszáló; Drávasztá­ Gerris thoracicus Schummel, 1832 — Vejti: ártér. ra: Vájás-tó; Gyékényes: Lankóci-erdő; Heresznye: Dráva-part; Kisszentmárton: Mailáthpuszta; Lakócsa; LEPTOPODOMORPHA órtilos: kavicsbányató; Somogytarnóca, tó; Somogy­ udvarhely: Dombó-csatorna; Somogyudvarhely: Saldidae Vecsenyei-erdő; Zaláta: fás legelő. Chartoscirta cincta (Herrich-Schäffer, 1842) — Adelphocoris vanaalicus (Rossi, 1790) — Béla­ Darány: Nagy-berek; Gyékényes: Lankóci-erdő, vár: Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós kavicsbányató; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). pihenő; Darány: Kuti-őrház; Darány: Szűrűhely; Saldula melanoscela (Fieber, 1859) — Barcs: órtilos: kavicsbányató; Tótújfalu: Csárda. drávai strand; Vejti: ártér. Agnocoris rubicundus (Fallén, 1829) — Barcs: Saldula opacula (Zetterstedt, 1839) — órtilos: Kisbók; Bélavár, Darány: Nagy-berek; Drávaszentes: kavicsbányató. Ferenctelep; Heresznye: Dráva-part; Kisszentmárton: Saldula pallipes (Fabricius, 1794) — Barcsi TK Mailáthpuszta; Órtilos: Dráva-part; Órtilos: hegyoldal; (VÁSÁRHELYI 1985). Órtilos: kavicsbányató; órtilos: Mura-part; Somogyud­ Saldula palustris (Douglas & Scott, 1874) — varhely: Vecsenyei-erdő; Tótújfalu: Csárda, Dráva­ Bélavár: Kerék-hegy. part; Vízvár; Vejti: ártér; Zákány; Zaláta: fás legelő. Saldula pilosella (Thomson, 1871) — Bélavár: Alloeotomus germanicus Wagner, 1939 — Da­ Kerék-hegy. rány: Kuti-őrház. Saldula saltatoria (Linnaeus, 1758) — Barcs: Amblytylus albidus (Hahn, 1834) — Barcs: drávai strand; Belezna: Kakonya - Principális-csator­ Mocsilla-domb, 1996. VI. 12. (fcs, 8); Darány, 1982. na; órtilos: kavicsbányató; Szaporca: holtág; Vejti: VI. 23. (Bessenyi F., 1); Darány: autós pihenő, 1996. Dráva; Vejti: tavacska; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). VI. 28. (KE, 9); Darány: Kuti-őrház, 1996. VI. 26. (fcs, 1). — Fűféléket fogyasztó ponto-mediterrán faj, CIMICOMORPHA hazánkból eddig még nem mutatták ki, ennek ellenére elég gyakori. Microphysidae Amblytylus glaucicollis Kerzhner, 1977 — Da­ Myrmedobia exilis (Fallén, 1807) — Darány: rány: autós pihenő, 1997. VIII. 13. (KE, 1). — Az autós pihenő, 1991. IX. 26. (KE. 1). — Mohában élő előzőhöz hasonló életmódú ritka ponto-mediterrán faj. ritka európai faj. Amblytylus nasutus (Kirschbaum, 1856) — Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Kuti-őrház, csemetekert; KONDOROSY E. & FÖLDESSY M.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK POLOSKAFUNÁJA 163

Drávasztára; Gyékényes: Lankóci-erdő; Péterhida: fás elő. Előkerülése leginkább szubmediterrán élőhelyeken legelő; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; várható. Magyarország faunájára új! Vízvár: Dráva-part. Capsus ater (Linnaeus, 1758) — Barcs: Középri- Blepharidopterus angulatus (Fallén, 1807) — góc; Barcs: Pap-erdő; Bélavár, Darány: autós pihenő: Darány: autós pihenó;Darány: Kuti-őrház; Gyékényes: Darány: Kuti-őrház, csemetekert; Heresznye: magas- Lankóci-erdő. part; Órtilos: Dráva-part; Órtilos: kavicsbányáié; Calocoris affinis (Herrich-Schäffer, 1839) — Péterhida; Potony: Lugi-erdő; Vejti: ártér, Zaláta: fás Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Gyéké­ legelő. nyes: Lankóci-erdő; órtilos: hegyoldal. Charagochilus gyllenhali (Failén, 1807) — Calocoris biclavatus (Herrich-Schäffer, 1835) — Babócsa: rét; Darány: halastavak; Drávatamási: Dráva­ Bélavár: Kerék-hegy, bükkös; Gyékényes: Lankóci- part; Kisszentmárton: Mailáthpuszta; Matty: Keselyős­ erdő. fa-puszta; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Calocoris fulvomaculatus (DeGeer, 1773) — Vízvár, Zákány. Babócsa: tölgyes; Bélavár: Kerék-hegy, bükkös; Chlamydatus pulicarius (Fallén, 1807) — Babó­ Bolhó: Damacsini-erdő; Drávasztára: Nagy-Füzes-erdő, csa: rét; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Somogyudvar- Gyékényes: Lankóci-erdő; Matty: Keselyősfa-puszta; hely: Vecsenyei-erdő; Tótújfalu: Csárda. Szaporca: rét; Tótújfalu: Csárda; Zaláta: fás legelő. Calocoris roseomaculatus (De Geer, 1773) — Chlamydatus pullus Reuter, 1870 — Barcs: Pap­ Bélavár: Kerék-hegy; Drávatamási: Dráva-part. erdő; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Calocoris schmidti (Fieber, 1836) — Bolhó: Matty: Keselyősfa-puszta; Szaporca: rét; Tótújfalu: Damacsini-erdő; Tótújfalu: Dráva-part; Tótújfalu: Lugi-erdő. Lugi-erdő; Zákány. Compsidolon salicellum (Meyer-Dür, 1843) — Calocoris sexguttatus (Fabricius, 1776) — Babó­ Bélavár: Palinai-erdő, 1997. VII. 30. (ÁL, 2). csa: tölgyes, 1997. V. 29. (KE, 1); Bélavár: Kerék­ Criocoris crassicornis (Hahn, 1834) — Darány: hegy, 1997. V. 29. (KE, 1); Bolhó: Damacsini-erdő, autós pihenő. 1996. V. 29. (PA, 3); Péterhida, 1997. V. 29. (KE, 2); Criocoris nigripes Fieber, 1861 — Tótújfalu: Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő, 1996. V. 28. (PA, Csárda, 1997. V. 28. (KE, 1); Tótújfalu: Lugi-erdő, 10); Tótújfalu: Lugi-erdő, 1995. VI. 2. (KE, 4); 1997. V. 28. (KE, 1). — Montán mediterrán faj, a Vízvár: Dráva-ártér, 1995. VI. 2. (KE, 1).. — Boreo- Kárpátokban mindenfelé gyakori. Magyarország montán nyugat-euroszibériai faj, a Kárpátokban faunájából még csak az őrségből került elő (KONDO­ mindenfelé gyakori, nálunk a Dráva mentén nem ritka. ROS Y 1997). Főleg ajakosokon él. Magyarország faunájára új! Criocoris sulcicornis (Kirschbaum, 1856) — Calocoris striatellus (Fabricius, 1794) — Babó­ Bélavár: Dráva-ártér. csa: rét; Babócsa: tölgyes; Bolhó: Damacsini-erdő; Cyllecoris histrionicus (Linnaeus, 1767) — Darány: halastavak; Darány: Kuti-őrház; Gyékényes: Darány: Kuti-őrház; Gyékényes: Lankóci-erdő; Heresz­ Lankóci-erdő; Matty: Keselyősfa-puszta; Péterhida; nye: magaspart; Somogyudvariiely: Vecsenyei-erdő; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Tótújfalu: Lugi- Tótújfalu: Csárda. erdő; Zákány. Deraeocoris lutescens (Schilling, 1836) — Babó­ Campylomma annulicorne (Signorét, 1865) — csa: rét; Drávasztára: kaszáló; Gyékényes: Lankóci- Szentborbás. erdő; órtilos: hegyoldal; Zákány. Campyloneura virgula (Herrich-Schäffer, 1835) — Deraeocoris olivaceus (Fabricius, 1776)—Bolhó: Babócsa; Bélavár: Kerék-hegy; Órtilos: hegyoldal; Damacsini-erdő. örtilos: Szent-Mihály-hegy; Péterhida: fás legelő; Deraeocoris ruber (Linnaeus, 1758) — Barcs: Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő. Kisbók; Barcs: Középrigóc; Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Capsodes gothicus (Linnaeus, 1758) — Barcs: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: Kuti- Kisbók; Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Kerék-hegy; Da­ őrház; Darány: Nagy-berek; Gyékényes: Lankóci-erdő; rány: autós pihenő; Darány: Nagy-berek; Darány: Kisszentmárton: Mailáthpuszta; órtilos: hegyoldal; vasútállomás; Drávasztára; Gyékényes: Lankóci-erdő; őrtilos: Szent-Mihály-hegy; Péterhida: fás legelő; Heresznye: Dráva-part; Kisdobsza; Órtilos: hegyoldal; Somogyudvarhely: Delelő-forrás; Tótújfalu: Lugi-erdő; Péterhida; Somogyudvarhely: középső kavicsbánya; Vejti: ártér. Tótújfalu: Csárda; Vejti: ártér, Zákány: Közép-hegyi­ Deraeocoris trifascialus (Linnaeus, 1767) — patak; Zaláta: fás legelő. Barcs: Csikota; Tótújfalu: Csárda; Zákány. Capsodes mai (Rossi, 1790) — órtilos: Dráva­ Dicyphus constrictus (Boheman, 1852) — Gyéké­ part, 1996. V. 30. (PA, 1); Somogyudvarhely: Vecse­ nyes: Lankóci-erdő, 1997. V. 29. (KE, 2); Őrtilos: nyei-erdő, 1996. V. 28. (PA, 1). — Mediterrán faj, a hegyoldal, 1996. VIII. 10. (KE, 2). — Euroszibériai Kárpát-medencében csak Burgenlandból került eddig faj, Kárpátaljáról és Szlovákiából is jelezték. Rokonai- 164 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)

hoz hasonlóan állati és növényi táplálékot egyaránt Hoplomachus thunbergi (Fallén, 1807) — Darány: fogyaszt. Magyarország faunájára új! Kúti-őrház. Dicyphus errans (Wolff, 1804) — Babócsa: töl­ Leptopterna dolobrata (Linnaeus, 1758) — gyes; Barcs: Kisbók. Babócsa: rét; Babócsa: tölgyes; Barcs: Kisbók; Barcs: Dicyphus globulifer (Fallén, 1829) — Barcs: Középrigóc; Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Kerék-hegy; Kisbók; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Nagy-berek; Bélavár: Suli-mező; Berzence: kavicsbányatavak; Drávasztára; őrtilos: hegyoldal; Vejti: ártér. Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Darány: Dicyphus paliidus (Herrich-Schäffer, 1835) — Kuti-őrház, csemetekert; Darány: Nagy-berek; Drávas­ Őrtilos: hegyoldal, 1996. VI. 27. (KE, 1). — Boreo- ztára; Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Lankóci- montán nyugat-euroszibériai faj, miként Közép-Euró­ erdő; Heresznye: Dráva-part; Kisdobsza; Kisszentmár- pában mindenfelé, nálunk is valószínűleg elég gyakori. ton: Mailáthpuszta; Lakócsa; őrtilos: kavicsbányató; Hazánk faunájára új! őrtilos: Mura-part; Péterhida; Potony: Lugi-erdő; Dicyphus stachydis Reuter, 1883 — Babócsa: Somogyudvarhely: Dombó-csatoma; Somogyudvar­ tölgyes, 1996. VIII. 9. (KE, 1). hely: Vecsenyei-erdő; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Dionconotus neglectus (Fabricius, 1798) — Lugi-erdő; Tótújfalu: Lugi-erdő, rét; Vejti: ártér, Babócsa: tölgyes; 1996. V. 2. (KE, 18), 1997. V. 29. Zaláta: fás legelő. (KE, 2); Heresznye: magaspart, 1996. V. 29. (PA, 1); Leptopterna ferrugata (Falién, 1807) — Darány. Péterhida, 1997. V. 29. (KE, 4); Somogyudvarhely: Liocoris tripustulatus (Fabricius, 1781) — Babó­ Vecsenyei-erdó, 1996. V. 28. (PA, 5). — Kelet- csa; Barcs: Kisbók; Bélaván Kerék-hegy; Drávatamási: mediterrán faj, hazánkból eddig csak a Szársomlyóról Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Heresznye: ismertük (GEBHARDT 1957). magaspart; őrtilos: hegyoldal; Péterhida; Somogyud­ Dryophilocoris flavoquadrimaculatus (De Geer, varhely: Vecsenyei-erdő; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vízvár: 1773) — Babócsa: tölgyes; Barcs: Középrigóc; Bolhó: Dráva-part. Damacsini-erdő; Darány: halastavak; Darány: Nagy­ Lopus decolor (Fallén, 1807) — Bélavár: Kerék­ berek; Kisdobsza; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; hegy; Darány: Kuti-őrház. Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Zákány. Lygocoris limbatus (Fallén, 1829) — Babócsa: Dryophilocoris lut eus (Herrich-Schäffer, 1836) — kavicsbánya-tavak, 1997. VIII. 14. (KE, 1). — Fűzfé­ Darány: Kuti-órház; Drávaszabolcs: Holt-Fekete-víz; léken élő ritka euroszibériai faj. Gyékényes: Lankóci-erdő. Lygocoris lucorum (Meyer-Dür, 1843) — Babó­ Globiceps cruciatus Reuter, 1879 — Darány. csa: kavicsbánya-tavak; Babócsa: tölgyes: Barcs: Globiceps sphegiformis (Rossi, 1790) —- őrtilos: drávai strand; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Kuti- Szent-Mihály-hegy; Tótújfalu: Lugi-erdő. őrház; Gyékényes: Lankóci-erdő; Kiss zentmárton; Globiceps sp. (L) — Bélavár: Suli-mező; Darány: Mailáthpuszta; Őrtilos: hegyoldal; Péterhida; Tótújfalu: autós pihenő. Csárda; Vejti: ártér, Zaláta: fás legelő. Halticus apterus (Linnaeus, 1761) — Bélavár: Lygocorispabulinus (Linnaeus, 1761) — Péterhi­ Kerék-hegy; Darány; Drávasztára: kaszáló; Kisszent- da: fás legelő, 1997. VI. 23. (ÁL, 1). márton: Mailáthpuszta; Őrtilos: hegyoldal; Vízvár; Lygus gemellatus (Herrich-Schäffer, 1835) — Zaláta: fás legelő. Drávaszentes: mocsárrét. Halticus luteicollis (Panzer, 1805) — Barcs: Lygus pratensis (Linnaeus, 1758) — Babócsa: Kisbók; őrtilos: hegyoldal; őrtilos: Mura-part. kavicsbánya-tavak; Babócsa: rét; Barcs: Dráva-part; Harpocera thoracica (Fallén, 1807) — Babócsa: Barcs: Kisbók; Barcsi ősborókás: halastó; Bélavár: rét; Babócsa: tölgyes; Darány: autós pihenő; Darány: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: Becse­ halastavak; Darány: Nagy-berek; Gyékényes: Lankóci- hegy; Darány: Kuti-őrház; Darány: Nagy-berek; erdő; Kisdobsza; Tótújfalu: Lugi-erdő; Zákány. Gyékényes: Lankóci-erdő; Heresznye: legelő; Kis- Heterocordylus tibialis (Hahn, 1831) — Bélavár: szentmárton: Mailáthpuszta; őrtilos: Dráva-part; Kerék-hegy, 1997. V. 29. (KE, 2). — Európában és a Tótújfalu: Csárda; Vejti: ártér, Zaláta: fás legelő. mediterrán régióban elterjedt, hazánkban elég ritka. Lygus rugulipennis Poppius, 1911 — Babócsa: Seprőzanóton él. kavicsbánya-tavak; Babócsa: rét; Babócsa: tölgyes; Heterocordylus tumidicornis (Herrich-Schäffer, Barcs: drávai strand; Barcs: Mocsilla-domb; Barcsi 1835) — Péterhida, 1997. V. 29. (KE, 1); Péterhida: ősborókás: halastó; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: fás legelő, 1997. VI. 23. (ÁL, 2); Vízvár: Felső-Lóka, autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Darány: Kuti-őrház, 1996. V. 29. (PA, 3). csemetekert; Darány: Nagy-berek; Darány: ősborókás; Heterotoma meriopterum (Scopoli, 1763) — Darány: Szűrűhely; Drávaszentes: Ferenctelep; Dráva­ Péterhida: fás legelő, 1997. VI. 23. (ÁL, 3); Potony: szentes: kaszáló; Drávasztára: kaszáló; Felsőszentmár­ Lugi-erdő, 1997. VI. 28. (ÁL, 2). ton: Korcsina-csatoma; Gyékényes: Lankóci-erdő; Heresznye: legelő; Kisdobsza; Kisszentmárton: Mai- KONDOROSY E. & FÖLDESSY M.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK POLOSKAFUNAJA 165

láthpuszta; órtilos: Dráva-part; órtilos: kavicsbányató; Orthotylus flavosparsus (F. Sahlberg, 1842) — Péterhida; Somogytamóca, tó; Somogyudvarhely: Kisszentmárton. Vecsenyei-erdő; Szaporca: rét; Tótújfalu: Csárda; Orthotylus marginalis Reuter, 1884 — Barcs: Vejti: ártér, Vízvár, Zákány; Zaláta: fás legelő. Kisbók; órtilos: Dráva-part. Macrotylus solitarius (Meyer-Dür, 1843) — Orthotylus nassatus (Fabricius, 1787) — Babócsa: Drávaszentes, mocsárrét; Potony: Lugi-erdő. kavicsbánya-tavak; Babócsa: Ó-Dráva; órtilos: Mura­ Malacocoris chlorizans (Panzer, 1794) — órtilos: part. hegyoldal. Orthotylus prasinus (Fallén, 1829) — Órtilos: Megacoelum infusum (Herrich-Schäffer, 1839) — hegyoldal; Órtilos: Szent-Mihály-hegy; Somogyudvar­ Darány: autós pihenő, 1996. VIII. 9. (KE, 1). hely: Vecsenyei-erdő. Megaloceroea recticornis (Geoffroy, 1785) — Orthotylus schoberiae Reuter, 1876 — Bélavár: Barcs: Kisbók;Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Dráva-ártér, Kerék-hegy. Bélavár: Suli-mező; Darány: Kuti-őrház; Drávasztára; Orthotylus tenellus (Fallén, 1829) — Babócsa: Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; tölgyes; Barcs: Pap-erdő; Gyékényes: Lankóci-erdő. Kisszentmárton: Mailáthpuszta; Péterhida; Tótújfalu: Orthotylus viridinervis (Kirschbaum, 1856) — Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő, rét; Vejti: ártér; Vízvár: Péterhida, 1997. V. 29. (KE, 1); Péteriiida: fás legelő, Felső-Lóka; Zaláta: fás legelő. 1997. VI. 23. (ÁL, 1). — Nyugat-palearktikus faj, a Megalocoleus hungaricus E. Wagner, 1944 — környező országokban hárson nem ritka, valószínűleg Bélavár: Kerék-hegy. a célzott kutatás hiánya miatt nálunk csak az elmúlt Megalocoleus sp. — Bélavár: Kerék-hegy; órtilos; években került elő (KONDOROSY 1997). Szentborbás. Pantilius tunicatus (Fabricius, 1781) — Barcs: Miris striatus (Linnaeus, 1758) — Bélavár. Csikota, 1981. X. 7. (Márton Zs., 3); Darány, 1981. Monosynamma bohemani (Fallén, 1829) — IX. 22. (Békésiné, 1); Darány: halastavak, 1984. Dí. Péterhida, 1997. V. 29. (KE, 1). — Ritka, fűzfajokon 30. (UÁ. 1); Darány: Kuti-őrház, 1983. VII. 5. (KE, élő európai faj. 1); Darány: Nagy-berek, 1981. DC. 23. (KE, 1). — Myrmecoris gracilis (F. Sahlberg, 1848) — Elsősorban égeren élő boreo-montán faj, hazánkból Órtilos: kavicsbányató, 1996. VI. 27. (KE, 1). — csak néhány helyről ismert. Erősen hangyaszerű, de nem hangyafogyasztó vegyes Phylus coryli (Linnaeus, 1758) — Barcs: Kisbók; táplálkozású európai faj. Hazánkban meglehetősen Bélavár: Kerék-hegy, bükkös; Gyékényes: Lankóci- ritka. erdő; Órtilos: Szent-Mihály-hegy; Somogyudvarhely: Notostira elongata (Geoffroy, 1785) — Darány: Vecsenyei-erdő. Kuti-őrház, csemetekert; Gyékényes: Lankóci-erdő; Phylus melanocephalus (Linnaeus, 1767) — Tótújfalu: Csárda. Babócsa: tölgyes; Barcs: Pap-erdő; Darány: Kuti- Notostira erratica (Linnaeus, 1758) — Darány: őrház; borókás-nyíres. Phytocoris m. confusus Reuter, 1896—Tótújfalu: Notostira sp. (female, L) — Babócsa: rét; Darány: Csárda, 1997. VI. 28. (ÁL, 1). — A Ph. confusus borókás-nyíres; Darány: Nagy-berek; Tótújfalu: észak-mediterrán fajhoz közel áll, nem kizárt a fajazo­ Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: ártér. nosság, ebben az esetben faunára új lenne. Oncotylus setulosus (Herrich-Schäffer, 1839) — Phytocoris dimidiatus Kirschbaum, 1856 — Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Tótújfalu: Barcs: Csikota; Heresznye: Dráva-part. Csárda. Phytocoris longipennis Flor, 1860 — Babócsa: Orthocephalus saltator (Hahn, 1835) — Barcs: Dráva-part, 1997. VII. 29. (ÁL, 1); Babócsa: tölgyes, Kisbók; Darány: autós pihenő; Órtilos: Mura-part. 1997. VIII. 14. (KE, 2); Órtilos: Dráva-part, (ÁL, 1). Orthocephalus vittipennis (Herrich-Schäffer, 1835) — Nyugat-euroszibériai faj, hazánkból csak néhány — Barcs: Pap-erdő; Darány: Kuti-őrház; Órtilos: helyről ismert. Mura-part. Phytocoris meridionalis Herrich-Schäffer, 1835 — Orthonotus rufifrons (Fallén, 1807) — Darány; Babócsa, 1997. VI. 23. (KE, 1). — Ritka észak- Gyékényes: Lankóci-erdő; órtilos: hegyoldal. mediterrán faj, tölgy fajokon kisebb rovarokat fo­ Orthops campestris (Linnaeus, 1758) — Barcs: gyaszt. drávai strand; Barcs: Kisbók; Darány; Drávasztára: Phytocoris reuteri Saunders, 1875 — órtilos: kaszáló; Vejti: ártér. Dráva-part. Orthops kalmi (Linnaeus, 1758) — Babócsa: rét; Phytocoris singeri E. Wagner, 1954 — Bélavár: Barcs: Kisbók; Bélavár, Darány: autós pihenő; Darány: Kerék-hegy. Kuti-őrház; Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Phytocoris tiliae (Fabricius, 1776) — Barcs: Lankóci-erdő; órtilos: hegyoldal; Tótújfalu: Lugi-erdő; Kisbók; órtilos: Dráva-part; órtilos: Szent-Mihály- Vízvár: Dráva-part; Zaláta: fás legelő. hegy; Zákány: vízmosás. 166 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)

Phytocoris ulmi (Linnaeus, 1758) — Bélavár: áll, esetleg azonos vele, ebben az esetben Európára is Kerék-hegy; Darány: Kuti-őrház; Darány: Szflrűhely; új! Órtilos: Mura-part; órtilos: Szent-Mihály-hegy; Psallus lepidus Fieber, 1858 — Gyékényes: Péterhida: fás legelő; Tótújfalu: Dráva-part. Lankóci-erdő. Phytocoris varices Boheman, 1852 — Bélavár: Psallus pardalis Seidenstücker, 1966 — Gyéké­ Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: Kuti- nyes: Lankóci-erdő, 1997. V. 29. (KE, 1). —Tölgyön őrház; Szentborbás. élő ponto-mediterrán faj, Törökországból írták le, de Piezocranum simulons Horváth, 1877 — Darány: Közép- Európából több helyről is előkerült. Nálunk Kuti-őrház, csemetekert. eddig Síkfókúton gyűjtötték (KONDOROSY 1997). Pilophorus cinnamopterus (Kirschbaum, 1856) — Psallus perrisi (Mulsant, 1852) — Barcs: Pap­ Ki s szentmárton. erdő; Darány: Kuti-őrház; Darány: Nagy-berek. Pilophorus clavatus (Linnaeus, 1767) — Bélavár: Psallus variabilis (Fallén, 1829) — Gyékényes: Palinai-erdő. Lankóci-erdő. Pilophorus confusus (Kirschbaum, 1856) — Salicarus roseri (Herrich-Schäffer, 1839) — Babócsa: kavicsbánya-tavak; Barcs: Kisbók; Gyéké­ Babócsa: Ó-Dráva; Drávasztára; Kisszentmárton: nyes: Lankóci-erdő. Mailáthpuszta; Őrtilos: Dráva-part; Tótújfalu: Csárda, Pilophorus perplexus (Douglas & Scott, 1875) — Dráva-part. Barcs: Kisbók; Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Dráva-ártér, Stenodema calcaratum (Fallén, 1807)—Babócsa: Darány: Kuti-őrház; Gyékényes: Lankóci-erdő; Órtilos: kavicsbánya-tavak; Barcs: Csikota; Barcs: Kisbók; kavicsbányató; Szaporca: holtág; Tótújfalu: Csárda, Barcs: Középrigóc; Barcsi ősborókás: halastó; Bélavár: Dráva-part. Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Zsdála- Plagiognathus albipennis (Fallén, 1829) — torkolat; Belezna: Kakonya: Principális-csatorna; Darány; Vejti: ártér, Zákány: vízmosás. Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Darány: Plagiognathus arbustorum (Fabricius, 1794) — Nagy-berek; Drávaszentes: kaszáló; Drávatamási: Babócsa: tölgyes; Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Heresznye: Kerék-hegy, bükkös; Darány: autós pihenő; Gyéké­ legelő; Hirics: Darvas (erdő); Kisszentmárton: Mailáth­ nyes: Lankóci-erdő; Kisszentmárton: Mailáthpuszta; puszta; Matty: Keselyősfa-puszta; őrtilos: kavics­ Őrtilos: hegyoldal; Órtilos: Mura-part; Őrtilos: Szent- bányató; őrtilos: Mura-part; Somogyudvarhely: Mihály-hegy; Somogyudvarhely: szeszfőzde, láp; Vecsenyei-erdő; Szaporca: rét; Tótújfalu: Csárda; Vejti: ártér; Zákány. Vízvár: Dráva-part. Plagiognathus bipunctatus Reuter, 1883 — Barcs: Stenodema laevigatum (Linnaeus, 1758) — Barcs: Pap-erdő. Kisbók; Barcs: Középrigóc; Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Plagiognathus chrysanthemi (Wolff, 1804) — Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Kerék­ Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Kerék-hegy, bükkös; hegy, bükkös; Darány: autós pihenő; Darány: Kuti- Darány: autós pihenő; Órtilos: hegyoldal. őrház; Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Lankóci- Plagiognathus fulvipennis (Kirschbaum, 1856) — erdő; Hirics: Darvas (erdő); órtilos: hegyoldal; őrtilos: Darány; Zákány. kavicsbányató; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vízvár: Dráva­ Polymerus holosericeus (Hahn, 1831) — Gyéké­ part. nyes: Lankóci-erdő; Vízvár, Zaláta: fás legelő. Stenotus binotatus (Fabricius, 1794) — Babócsa: Polymerus nigritus (Fallén, 1829) — Gyékényes: tölgyes; Barcs: Kisbók; Barcs: Középrigóc; Barcs: Lankóci-erdő; Kisdobsza; Kisszentmárton: Mailáth­ Pap-erdő; Bélavár: Dráva-ártér; Bélavár: Felső-Lóka: puszta; őrtilos: Dráva-part; órtilos: hegyoldal; Péterhi­ Csikós-árok; Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Kerék- da; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő, rét; Zaláta: hegy, bükkös; Darány: autós pihenő; Drávasztára; fás legelő. Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Polymerus unifasciatus (Fabricius, 1794) — Heresznye: Dráva-part; Kisszentmárton: Mailáthpuszta; Babócsa: rét; Darány: Kuti-őrház; Vejti: ártér, Vízvár: őrtilos: hegyoldal; őrtilos: kavicsbányató; őrtilos: Felsó-Lóka; Zaláta: fás legelő. Mura-part; Órtilos: Szent-Mihály-hegy; Péterhida; Psallus anaemicus Seidenstücker, 1966 — Gyéké­ Potony: Lugi-erdő; Tótújfalu: Lugi-erdő; Tótújfalu: nyes: Lankóci-erdő, 1997. V. 29. (KE, 22). — Török­ Lugi-erdő, rét; Vejti: ártér, Zaláta: fás legelő. országból és Bulgáriából ismert, rokonaihoz hasonlóan Strongylocoris leucocephalus (Linnaeus, 1758) — tölgyön él. Közép-Európára és így Magyarországra Darány: Kuti-őrház. is új! Strongylocoris luridus (Falién, 1807) — Bélavár: Psallus nr. cerridis E. Wagner, 1971 — Gyéké­ Kerék-hegy, 1995. VII. 26. (KE, 1); Darány: autós nyes: Lankóci-erdő, 1997. V. 29. (KE, 1). — A pihenő, 1996. VI. 28. (KE, 1); Darány: Kuti-őrház, Psallus cerridis Törökországból ismert fajhoz közel 1983. VII. 5. (Petrovics Zs., 1); 1984. VI. 20. (Petro­ vics Zs., 3); Darány: Szűrűhely, 1981. VII. 22. (Már- KONDOROSY E. & FÖLDESSY M.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK POLOSKAFUNÁJA 167

ton Zs., 1). — Nyugat-palearktikus faj, a Kárpát- Matty: Keselyősfa-puszta; órtilos: hegyoldal; órtilos: medencében csak Szlovákiából jelezték, ennek ellenére kavicsbányató; Péterhida; Somogybükkösd; Tótújfalu: hazánkban nem ritka. Faunánkra új! Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: ártér; Vízvár: Systellonotus trigutíatus (Linnaeus, 1767) — Dráva-ártér, Zaláta: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁR­ Babócsa: rét. HELYI 1985). Trigonotylus caelestialium (Kirkaldy, 1902) — Stalia boops (Schiödte, 1870) — Barcsi TK Babócsa: kavicsbánya-tavak; Babócsa: rét; Babócsa: (VÁSÁRHELYI 1985). tölgyes; Barcs: drávai strand; Barcs: Kisbók; Barcs: Középrigóc; Barcsi osborókás: halastó; Bélavár: Anthocorídae Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós Anthocoris confusus Reuter, 1889 — Bélavár: pihenő; Darány: Kuti-őrház; Darány: Kuti-őrház, Kerék-hegy; Zákány. csemetekert; Darány: Nagy-berek; Drávaszentes: Anthocoris limbatus Fieber, 1836 — Vízvár. kaszáló; Drávaszentes, mocsárrét; Drávasztára: kaszá­ Anthocoris nemorum (Linnaeus, 1761) — Barcs: ló; Gyékényes: Lankóci-erdő; őrtilos: Mura-part; Középrigóc. Szaporca: rét; Szentborbás; Tótújfalu: Csárda; Vejti: Orius laticollis (Reuter, 1884) — Darány: Kuti- ártér; Vízvár; Zaláta: fás legelő. őrház, csemetekert; Heresznye: legelő; Órtilos: Mura­ Trigonotylus pulchellus (Hahn, 1834) — Barcs: part; Vízvár. Kisbók; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Orius minutus (Linnaeus, 1758) — Babócsa: Darány: Kuti-őrház, csemetekert; Szaporca: rét. tölgyes; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Nagy-berek; Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Nabidae Hirics: Darvas (erdő); Matty: Keselyősfa-puszta; Aptus mirmicoides (O. Costa, 1834) — Barcs: órtilos: hegyoldal; Tótújfalu: Csárda; Vízvár: Dráva­ Dráva-part; Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Kerék-hegy; part; Zaláta: fás legelő. Darány: autós pihenő; Darány: Becse-hegy; Gyéké­ Orius niger Wolff, 1804 — Babócsa: rét; Babó­ nyes: Lankóci-erdő; órtilos: hegyoldal; órtilos: csa: tölgyes; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Kuti-őrház, kavicsbányató; Tótújfalu: Lugi-erdő; Barcsi TK csemetekert; Darány: autós pihenő; Tótújfalu: Csárda; (VÁSÁRHELYI 1985); Barcsi TK (FÖLDESSY 1993). Tótújfalu: Lugi-erdő; Zaláta: fás legelő. Himacerus apterus (Fabricius, 1798) — Babócsa: Orius vicinus Ribaut, 1923 — órtilos: Mura-part. tölgyes; Barcs: Kisbók; Darány: Kuti-őrház; Gyéké­ Lyctocoris dimidiatus (Spinola, 1837) — Darány: nyes: Lankóci-erdő; Órtilos: hegyoldal; Órtilos: Nagy-berek. kavicsbányató; órtilos: Mura-part, fűz; Péterhida; Xylocoris cursitans (Fallén, 1807) — Darány: Tótújfalu: Lugi-erdő; Vízvár, Zákány; Barcsi TK autós pihenő; Darány: borókás-nyíres; Darány: Nagy­ (VÁSÁRHELYI 1985); Barcsi TK (FÖLDESSY 1993). berek. Nabicula limbata (Dahlbom, 1850) — órtilos: kavicsbányató, 1996. VI. 27. (KE, 1). — Ritka boreo- Reduvüdae montán euro-szibériai faj. Coranus kerzhneri Putshkov, 1982 — Darány: Nabis brevis Scholtz, 1847 — Babócsa: rét; autós pihenő. Barcs: Dráva-part; Bélavár. „Coranus tuberculiferReattr, 188Г* — Barcsi TK Nabis ferus (Linnaeus, 1758) — Darány: autós (VÁSÁRHELYI 1985). — Valószínűleg azonos а С pihenő; Szaporca: rét; Zákány: vízmosás; Barcsi TK subapterus (De Geer, 1773) fajjal (lásd BAKONYI, (VÁSÁRHELYI 1985). VÁSÁRHELYI 1987). Nabis pseudoferus Remane, 1949 — Barcs: Empicoris culiciformis (De Geer, 1773) — Kisbók; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Gyékényes: Lankóci-erdő. Darány: Kuti-őrház; Darány: Nagy-berek; Gyékényes: Metapterus linearis Costa, 1860 — Darány: Lankóci-erdő; Vejti: ártér, Barcsi TK (VÁSÁRHELYI „osborókás"; Darány: Kuti-őrház; Barcsi TK (VÁSÁR­ 1985). HELYI 1985). — Hazánkban elég ritka, mediterrán Nabis punctatus Costa, 1847 — Darány: Nagy­ elterjedésfl ragadozó poloska. berek; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Barcsi Phymata crassipes (Fabricius, 1775) — Darány: TK (VÁSÁRHELYI 1985). autós pihenő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Nabis rugosus (Linnaeus, 1758) — Babócsa: Pygolampis bidentata (Goeze, 1778) — Kisszent- tölgyes; Barcs: Dráva-part; Barcs: Kisbók; Barcs: Pap­ márton: Mailáthpuszta. erdő; Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Rhinocoris annulatus (Linnaeus, 1758) — Barcsi Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Darány: TK (VÁSÁRHELYI 1985). Nagy-berek; Gyékényes: Lankóci-erdő; Kisdobsza; Rhinocoris iracundus (Poda, 1761) — Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). 168 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)

Tingidae Aradus depressus (Fabricius, 1794) — Barcsi TK Acalypta margirmta (Wolff, 1804) — Barcs: X. (VÁSÁRHELYI 1985). talajcsapda; Bélavár: Kerék-hegy. Aradus distinctus Fieber, 1861 — Matty: Kese­ Agramma laetum (Fallén, 1807) — Barcsi TK lyősfa-puszta, 1997. V. 12.-14. (PA, 1). (VÁSÁRHELYI 1985). Aradus ribauti Wagner, 1956 — Heresznye: Copium clavicorne (Linnaeus, 1758) — Bélavár: legelő, 1996. IV. 23. (FM-PA, 4). Kerék-hegy; Bélavár: Suli-mező; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Piesmidae Corythucha ciliata (Say, 1832) — Babócsa. Piesma maculatum (Laporte, 1832) — Bélavár: Derephysia foliacea (Fallén, 1807) — Barcs: Kerék-hegy; Csurgó. Kisbók; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Dictyla echii (Schrank, 1781) — Bélavár: Kerék­ Berytidae hegy; Darány; Drávatamási: Dráva-part; Vízvár: Felső- Berytinus clavipes (Fabricius, 1775) — Tótújfalu: Lóka; Zaláta: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI Csárda. 1985). Berytinus consimilis (Horváth, 1885) — Matty: Dictyla humuli (Fabricius, 1794) — Babócsa: rét; Keselyősfa-puszta, 1997. V. 12.-14. (PA, 1). —Ritka Babócsa: tölgyes; Barcs: Kisbók; Drávatamási: Dráva­ euroszibériai faj. part; Heresznye: legelő; Kisdobsza; Kisszentmárton: Berytinus geniculatus (Horváth, 1885) — So­ Mailáthpuszta; Matty: Keselyősfa-puszta; Vízvár: mogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Tótújfalu: Csárda. Dráva-part; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Berytinus minor (Herrich-Schäffer, 1835) — Lasiacantha capucina (Germar, 1836) — Darány: Darány: nyíres; Somogyudvarhely: szeszfőzde, láp. autós pihenő. Berytinus striola (Ferrari, 1874) — Matty: legelő, Oncochila scapularis (Fieber, 1844) — Darány: 1997. V. 14. (PA, 2). autós pihenő; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Metatropis rufescens (Herrich-Schäffer, 1835) — Tótújfalu: Csárda; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Babócsa: tölgyes, 1996. VIII. 9. (KE, 1), 1997. VIII. Oncochila simplex (Herrich-Schäffer, 1830) — 14. (KE, 1); Bolhó: Damacsini-erdő, 1996. V. 29. (PA, Somogytamóca, tó. 4); Heresznye: magaspart, 1996. V. 29. (PA, 2); Physatocheila costata (Fabricius, 1794) — Da­ Hirics: Darvas (erdő), 1997. V. 5. (TS, 1); Tótújfalu: rány: nyíres; Drávatamási: Dráva-part. Lugi-erdó, 1996. VIII. 8. (KE, 1), 1997. VIII. 13. (KE, Stepkanitis pyri (Fabricius, 1822) — Barcs: D- Kisbók; Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Neides tipularius (Linnaeus, 1758) — Tótújfalu: örtilos: Dráva-part; Somogyudvarhely: Vecsenyei- Csárda. erdő. Tingis ampliata (Herrich-Schäffer, 1839) — Lygaeidae Matty: Keselyősfa-puszta. Acompus rufipes (Wolff, 1804) — őrtilos: Mura- Tingis auriculata (Costa, 1843) — Vejti: ártér. part. Tingis cardui (Linnaeus, 1758) — Heresznye: Beosus quadripunctatus (Müller, 1766) — Vejti: legelő; Vejti: ártér; Zaláta: fás legelő. ártér. Tingis erispata (Herrich-Schäffer, 1838) — Chilacis typhae (Perris, 1857) — Tótújfalu: Bélavár: Kerék-hegy. Csárda. Tingis pilosa Hummel, 1825 — Babócsa: rét; Cymus claviculus (Fallén, 1807) — Barcsi TK Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). (VÁSÁRHELYI 1985). Tingis reticulata Herrich-Schäffer, 1835—Hirics: Cymus glandicolox (Hahn,1831) — Gyékényes: Darvas (erdő); Kisszentmárton: Mailáthpuszta. Lankóci-erdő; Tótújfalu: Lugi-erdő; Zaláta: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). PENTATOMOMORPHA Cymus melanocephalus Fieber,1861 — Barcs: Csikota; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Aradidae Darány: Kuti-őrház; Darány: Nagy-berek; Gyékényes: Aneurus avenius Dufour, 1833 — Darány: Becse­ Lankóci-erdő; Gyékényes: nyárfás; Matty: Keselyősfa- hegy; Drávasztára; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985); puszta; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Tótújfalu: Barcsi TK (FÖLDESSY 1993). Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vízvár, Barcsi TK Aradus betulae (Linnaeus, 1758) — Darány: (VÁSÁRHELYI 1985). borókás-nyíres; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Dimorphopterus spinolai (Signorét, 1857) — Aradus cinnamomeus (Panzer, 1794) — Bélavár: Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Kerék hegy; Bélavár: Kerék­ Kerék-hegy; Heresznye: legelő; Barcsi TK (VÁSÁR­ hegy, bükkös; Bolhó: Damacsini-erdő; Darány: autós HELYI 1985). pihenő; Darány: Kuti-őrház, csemetekert; Darány: KONDOROSY E. & FÖLDESSY M.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK POLOSKAFUNÁJA 169

Nagy-berek; Gyékényes: nyárfás; Heresznye: legelő; Nysius helveticus (Herrich-Schäffer, 1850) — Matty: Keselyősfa-puszta; Vízvár: Dráva-part; Barcsi Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: TK (VÁSÁRHELYI 1985). ősborókás; Darány: Szűrűhely; Barcsi TK (VÁSÁR­ Drymus brunnem (F. Sahlberg, 1848) — Bélavár: HELYI 1985). gyertyános-tölgyes; Drávaszentes: Ferenctelep; Matty: Nysius senecionis (Schilling, 1829) — Barcs: Keselyősfa-puszta; Vejti. drávai strand; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Kuti- Drymus ryei Saunders, 1892 — Barcs: III. talaj­ órház, csemetekert; Darány: ősborókás; Gyékényes: csapda; Vejti; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Lankóci-erdő; Heresznye: magaspart; órtilos: Dráva­ Drymus sylvaticus (Fabricius, 1775) — Babócsa: part; Somogytarnóca, tó; Szaporca: rét; Tótújfalu: tölgyes; Bélavár: gyertyános-tölgyes; Darány. Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: ártér; Vízvár; Emblethis ciliatus Horváth, 1875 — Darány: autós Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). pihenő. Nysius thymi (Wolff, 1804) — Bélavár: Kerék­ Emblethis griseus (Wolff, 1802) — Darány: hegy; Darány: autós pihenő; Tótújfalu: Csárda; Barcsi Nagy-berek. TK (VÁSÁRHELYI 1985). Emblethis verbasci (Fabricius, 1803) — Darány: Orsillus depressus Dallas, 1852 — Darány: autós autós pihenő. pihenő. Eremocoris plebejus (Fallén, 1807) — Barcsi TK Ortholomus punctipennis (Herrich-Schäffer, 1839) (VÁSÁRHELYI 1985). — Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: Eremocoris podagricus (Fabricius, 1775) — Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: Kuti- Bélavár: Kerék-hegy, bükkös; Darány: Nagy-berek; őrház; Tótújfalu: Csárda; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI Drávatamási, füzes; Vízvár. 1985). Gastrodes grossipes (De Geer, 1773) — Darány: Oxycarenus pallens (Herrich-Schäffer, 1850) — autós pihenő; Darány: Becse-hegy; Drávatamási; Bélavár: Kerék-hegy, bükkös; Komlósd. Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Pachybrachius fracticollis (Schilling, 1829) — Geocoris ater (Fabricius, 1787) — Darány: autós Barcs: Mocs illa-domb; Darány: Nagy-berek; Barcsi pihenő. TK (VÁSÁRHELYI 1985). Geocoris dispar (Waga, 1839) — Barcsi TK Peritrechus geniculatus (Hahn, 1831) — Péterhi- (VÁSÁRHELYI 1985). da; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Barcsi TK Geocoris sp. (L) — Darány: autós pihenő. (VÁSÁRHELYI 1985). Graptopeltus lynceus (Fabricius, 1775) — Béla­ Peritrechus gracilicornis (Puton, 1877) — Béla­ vár: Kerék-hegy; Gyékényes: Lankóci-erdő. vár: Kerék-hegy; Darány: Nagy-berek; Drávasztára; Ischnodemus sabuleti (Fallén, 1829) — Babócsa: Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; rét; Babócsa: tölgyes; Drávaszentes: Ferenctelep; Matty: Keselyősfa-puszta; őrtilos: Dráva-part; Potony: Heresznye: legelő; Vízvár: Dráva-part; Barcsi TK Lugi-erdő; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő (VÁSÁRHELYI 1985). (rét); Vejti: ártér, Vejti: füzes; Zaláta: fás legelő; Kleidocerys resedae (Panzer, 1797) — Barcs: Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Kisbók; Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Platyplax salviae (Schilling, 1829) — Matty: Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-órház; Darány: Keselyősfa-puszta. Kúti-őrház, csemetekert; Darány: Nagy-berek; Darány: Pterotmetus staphyliniformis (Schilling, 1829) — ősborókás; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: Lygaeus equestris (Linnaeus,1758) — Zákány: Kuti-órház; Gyékényes: Lankóci-erdő; Komlósd; vízmosás; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Somogytarnóca, tó; Zákány; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI Lygaeus simulons Deckert, 1985 — Gyékényes: 1985). Lankóci-erdő; Tótújfalu: Csárda. Raglius vulgaris (Schilling, 1829) — Drávatamá­ Megalonotus praetextatus (Herrich-Schäffer, 1835) si: Dráva-part; Hirics: Darvas (erdő); órtilos: hegyol­ — Bélavár: Kerék-hegy. dal; Somogytarnóca, tó; Vejti: ártér, Vízvár, Zaláta: Metopoplax origani (Kolenati, 1845) — Babócsa: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). tölgyes; Barcs: Kisbók; Bélavár: Kerék-hegy; Bolhó: Rhyparochromus pini (Linnaeus,1758) — So­ Damacsini-erdő; Darány: autós pihenő; Darány: Kuti- mogytarnóca, tó; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). órház, csemetekert; Gyékényes: Lankóci-erdő; Kis- Scolopostethus affinis (Schilling, 1829) — Dráva­ szentmárton: Mailáthpuszta; Őrtilos: Dráva-part; tamási: Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Heresz­ Somogytarnóca, tó; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi- nye: legelő; Vízvár: Dráva-part. erdő; Vízvár: Felső-Lóka; Zaláta: fás legelő. Scolopostethus decoratus (Hahn, 1831) — Babó­ Nysius ericae (Schilling, 1829) — Darány: autós csa: rét; Gyékényes: Lankóci-erdő; Kisszentmárton: pihenő. Mailáthpuszta; Matty: Keselyősfa-puszta. 170 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)

Scolopostethus pictus (Schilling, 1829) — Vejti: Ceraleptus lividus Stein, 1858 — Barcs: Pap-erdő; Dráva-part, 1997. III. 22. (Merkl O., 1); Barcsi TK Bélavár: Kerék-hegy; ; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). (VÁSÁRHELYI 1985). Coreus marginatus (Linnaeus, 1758) — Babócsa: Scolopostethus pilosus Reuter, 1874 — Zaláta: fás kavicsbánya-tavak; Babócsa: rét; Babócsa: tölgyes; legelő, 1997. III. 22. (Merkl O., 1); Barcsi TK (VÁSÁR­ Barcs: drávai strand; Barcs: Kisbók; Barcs: Pap-erdő; HELYI 1985). Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: Scolopostethus thomsoni Reuter. 1874 — Darány: Kuti-őrház; Darány: Kuti-őrház, csemetekert; Dráva­ borókás; örtilos: Dráva-part. szentes: kaszáló; Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Sphragisticus nebulosus (Fallén, 1807) — Barcsi Lankóci-erdő; Kisszentmárton: Mailáthpuszta; Matty: ősborókás: halastó; Somogytamóca, tó. Keselyősfa-puszta; örtilos: hegyoldal; örtilos: Mura­ Spilostethus saxatilis (Scopoli,1763) — Babócsa: part; Somogybükkösd; Somogytamóca, tó; Tótújfalu: rét; Drávasztára: kaszáló; Komlósd; Lakócsa; Matty: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: ártér; Vízvár: KeselyŐsfa-puszta; Potony: Lugi-erdó; Somogytamóca, Dráva-part; Zákány: Tölös-hegy; Zákány: vízmosás; tó; Somogyudvarhely: középső kavicsbánya; Tótújfalu: Zaláta: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Csárda; Vejti: ártér, Zaláta: fás legelő. Coriomeris denticulatus (Scopoli, 1763) — Barcs: Stygnocoris fuligineus (Geoffroy, 1785) — Kisbók; Darány: autós pihenő; Gyékényes: Lankóci- Tótújfalu: Csárda. erdő; Örtilos: kavicsbányató; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI Stygnocoris pygmaeus (F. Sahlberg, 1848) — 1985). Darány: autós pihenő, 1996. VIII. 9. (KE, 1). Gonocerus acuteangulatus (Goeze, 1778) — Stygnocoris sabulosus (Schilling, 1829) — Darány: Nagy-berek; Tótújfalu: Csárda. Vízvár, Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Gonocerus juniperi (Herrich-Schäffer, 1839) — Trapezonotus arenarius (Linnaeus, 1758) — Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Tótújfalu: Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Csárda; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Trapezonotus dispar Stal, 1872 — Bélavár: Spathocera lobata (Herrich-Schäffer, 1840) — gyertyános-tölgyes; Örtilos: hegyoldal; Barcsi TK Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: (VÁSÁRHELYI 1985). Kuti-őrház, csemetekert; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI Trapezonotus ullrichi (Fieber, 1836) — Vízvár: 1985). Dráva-part, 1996. IX. 26. (SJ, 1). — Igen ritka euro- Spathocera tuberculata Horváth, 1882 — Bélavár: turáni faj, hazánkban csak Szentlórincről ismerjük. Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: Kuti- Tropidophlebia costalis (Herrich-Schäffer, 1850) őrház, csemetekert; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). — Darány: autós pihenő, 1997. VIII. 13. (KE, 3). — Syromastes rhombeus (Linnaeus, 1767) — Babó­ Kistermetű, talajon élő nyugat-palearktikus faj, való­ csa: tölgyes; Barcs: Dráva-part; Darány: autós pihenő; színűleg a gyűjtési nehézségek miatt tűnik igen Darány: Kuti-őrház, csemetekert; Drávatamási: Dráva­ ritkának. part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Hsresznye: legelő; Tropistethus holosericeus (Scholtz, 1846) — Hirics: Darvas (erdő); Kisszentmárton: Mailáthpuszta; Matty: Keselyősfa-puszta, 1997. V. 12.-14. (PA, 1). Matty: Keselyősfa-puszta; Vejti: ártér, Vízvár: Dráva­ Xanthochilus quadratus (Fabricius, 1798) — part; Zaláta: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Kuti-őrház, csemetekert; Darány: Nagy-berek; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Alydidae Lugi-erdő (rét); Zaláta: fás legelő. Alydus calcaratus (Linnaeus, 1758) -— Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Becse-hegy; Darány: Nagy­ Pyrrhocoridae berek; Drávatamási: füzes-akácos; Kisszentmárton: Pyrrhocoris apterus (Linnaeus, 1758) — Heresz- Mailáthpuszta; Somogytamóca, tó; Zákány; Barcsi TK nye: legelő; Somogytamóca, tó. (VÁSÁRHELYI 1985). Pyrrhocoris marginatus (Kolenati, 1845) — Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Rhopalidae Brachycarenus tigrinus (Schilling, 1817) — Stenocephalidae Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Komlósd. Dicranocephalus albipes (Fabricius, 1781) — Chorosoma gracile Josifov, 1968 — Barcsi TK Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). (VÁSÁRHELYI 1985). Corizus hyoscyami (Linnaeus, 1758) — Bélavár: Coreidae Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Drávatamási: Ceraleptus gracilicornis (Herrich-Schäffer, 1835) Dráva-part; Hirics: Darvas (erdő); Zákány; Barcsi TK —Babócsa: tölgyes; Bélavár: Kerék-hegy; Gyékényes: (VÁSÁRHELYI 1985). Lankóci-erdő; örtilos: Dráva-part; Vízvár: Dráva-part; Liorhyssus hyalinus (Fabricius, 1794) — Bélavár: Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Kerék-hegy. KONDOROSY E. & FÖLDESSY M.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK POLOSKAFUNÁJA 171

Myrmus miriformis (Fallén, 1807) — Barcs: Pap­ Plataspidae erdő; Bélavár: Dráva-ártér; Bélavár: Kerék-hegy; Coptosoma scutellatum (Geoffroy, 1785) — Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Darány: Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Komlósd. Nagy-berek; Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Komlósd; Péterhida; Potony: Lugi-erdő; Cydnidae Somogytarnóca, tó; Tótújfalu: Csárda; Vejti: ártér, Aethus nigritus (Fabricius, 1794) — Bolhó, 1986. Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). LX. 27. (Vass A., 1). Rhopalus conspersus (Fieber, 1837) — Barcs: Canthophorus dubius (Scopoli, 1763) — Darány: Középrigóc; Darány: ősborókás; Darány: Szűrűhely. autós pihenő, 1995. V. 23. (KE, 1), 1996. VI. 28. (KE, Rhopalus distinctus (Signorét, 1859) — Darány: 1); Darány: Kuti-őrház, 1996. V. 2. (KE, 1); Barcsi autós pihenő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). TK (VÁSÁRHELYI 1985). Rhopalus maculatus (Fieber, 1837) — Hirics: Legnotus limbosus (Geoffroy, 1785) — Bolhó: Darvas (erdő); Kisszentmárton: Mailáthpuszta; Matty: Damacsini-erdő; Heresznye: legelő; Heresznye: Keselyősfa-puszta; órtilos: Dráva-part; Barcsi TK magaspart; Matty: Keselyősfa-puszta; órtilos: Dráva­ (VÁSÁRHELYI 1985). part; Péterhida; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Rhopalus parumpunctatus (Schilling, 1817) — Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: Dráva­ Barcs: Kisbók; Barcs: Pap-erdő; Bélavár: Dráva-ártér, part. Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Suli-mező; Darány: Thyreocoris scarabaeoides (Linnaeus, 1758) — autós pihenő; Darány: Becse-hegy; Darány: Kuti- Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). őrház; Darány: Nagy-berek; Darány: ősborókás; Tritomegas bicolor (Linnaeus, 1758) — Bélavár: Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Kerék-hegy; Drávatamási: Dráva-part; Heresznye: Hirics: Darvas (erdő); Kisszentmárton: Mailáthpuszta; legelő; órtilos: hegyoldal; Tótújfalu: Csárda; Tótújfa­ Komlósd; Matty: Keselyősfa-puszta; órtilos: kavicsbá- lu: Lugi-erdő; Vejti: ártér; Barcsi TK (FÖLDESSY nyató; Somogytarnóca, tó; Szaporca: rét; Tótújfalu: 1993). Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: ártér, Zaláta: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Scutelleridae Rhopalus subrufus (Gmelin, 1788) — Babócsa; Eurygaster austriaca (Schrank, 1776) — Gyéké­ Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Suli-mező; Darány: nyes: Lankóci-erdő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). autós pihenő; Darány: Becse-hegy; Gyékényes: Lankó­ Eurygaster maura (Linnaeus, 1758) — Babócsa: ci-erdő; Hirics: Darvas (erdő); Kisszentmárton: Mai­ tölgyes; Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Suli-mező; láthpuszta; Matty: Keselyősfa-puszta; órtilos: Dráva­ Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Darány: part; Somogytarnóca, tó; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vízvár: Kuti-őrház, csemetekert; Kisszentmárton: Mailáth­ Felső-Lóka; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). puszta; Komlósd; órtilos: Mura-part ; Potony: Lugi- Stictopleurus abutilon (Rossi, 1790) — Bélavár: erdő; Potony: rét; Somogyudvarhely: Vecsenyei-erdő; Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: Nagy­ Tótújfalu: Csárda; Vízvár: Dráva-part; Zaláta: fás berek; Hirics: Darvas (erdő); Kisszentmárton: Mailáth­ legelő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). puszta; Komlósd; Matty: Keselyősfa-puszta; Somogy­ Eurygaster testudinaria (Geoffroy, 1785) — tarnóca, tó; Tótújfalu: Lugi-erdő, rét; Barcsi TK Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Gyéké­ (VÁSÁRHELYI 1985). nyes: Lankóci-erdő; Heresznye: Dráva-part; órtilos; Stictopleurus crassicornis (Linnaeus, 1758) — kavicsbányató; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: ártér, Drávatamási: Dráva-part; Komlósd; Barcsi TK (VÁSÁR­ Zaláta: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). HELYI 1985). Odontoscelis fuliginosa (Linnaeus, 1761) — Stictopleurus punctatonervosus (Goeze, 1778) — Szaporca: rét, 1995. VII. 26. (KE, 1). Babócsa: tölgyes; Barcs: Dráva-part; Barcs: Kisbók; Psacasta exanthematica (Scopoli, 1763) — Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Darány: Darány: Becse-hegy, 1995. IX. 5. (PA, 1). — Érdesle- autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Drávapalkonya: velűeken élő euro-turáni faj, hazánkban nem gyakori. Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Hirics: Darvas (erdő); Kisszentmárton: Mailáthpuszta; Komlósd; Pentatomidae Matty: Keselyősfa-puszta; órtilos: hegyoldal; órtilos: Aelia acuminata (Linnaeus, 1758) — Babócsa: kavicsbányató; Somogytarnóca, tó; Tótújfalu: Csárda; rét; Babócsa: tölgyes; Barcs: Kisbók; Barcs: Pap-erdő; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: ártér, Vízvár: Dráva-part; Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Vízvár: Felső-Lóka; Zákány: vízmosás; Barcsi TK Suli-mező; Darány: autós pihenő; Darány: Becse-hegy; (VÁSÁRHELYI 1985). Darány: Kuti-őrház; Darány: Nagy-berek; Darány: ős- 172 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)

borókás; Drávatamási: Dráva-part; Gyékényes: Lankó­ Eurydema ornatum (Linnaeus, 1758) — Kisdob- ci-erdő; Hirics: Darvas (erdő); Kisszentmárton: Mai- sza (FÖLDESSY 1993) láthpuszta; Matty: Keselyősfa-puszta; órtilos: kavics - Eusarcoris aeneus (Scopoli, 1763) — Darány: bányató; Péterhida; Potony: Lugi-erdő; Somogytamó­ autós pihenő; Drávatamási: Dráva-part; Kisszentmár­ ca, tó; Szaporca: rét; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: ton: Mailáthpuszta; Matty: Keselyősfa-puszta; Vejti: Lugi-erdő; Vejti: ártér, Vízvár: Dráva-part; Zaláta: fás ártér. Vízvár; Zaláta: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁR­ legelő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985); Felsőszentmár­ HELYI 1985). ton (FÖLDESS Y 1993). Eusarcorisfabricii Kirkaldy, 1904 — Gyékényes: Aelia rostrata Boheman, 1852 — Bélavár: Kerék- Lankóci-erdő; Örtilos: hegyoldal; Somogyudvarhely: hegy; Bélavár: Suli-mező; Darány: autós pihenő. Vecsenyei-erdő. Antheminia lunulata (Goeze, 1778) — Darány: Eusarcoris ventralis (Westwood, 1837) — Béla­ autós pihenő; Darány: Kuti-őrház, csemetekert; Dráva­ vár: Kerék-hegy; Darány: Kuti-őrház; Drávaszentes: tamási: Dráva-part; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). kaszáló; Komlósd; Somogytamóca, tó. Arma custos (Fabricius, 1794) — Babócsa: rét, Graphosoma lineatum (Linnaeus, 1758) — tölgy; Barcs: Pap-erdő; Darány: Nagy-berek; Őrtilos; Babócsa: rét; Barcs: Dráva-pait; Barcs: Kisbók: Zaláta: fás legelő. Bélavár: Dráva-ártér, Darány: autós pihenő; Darány: Carpocoris fuscispinus (Boheman, 1850) — Kuti-őrház; Darány: Kuti-őrház, csemetekert; Dráva­ Darány: Kuti-őrház. szentes: kaszáló; Drávasztára; Gyékényes: Lankóci- Carpocoris pudicus (Poda, 1761) — Bélavár: erdő; Kisszentmárton; Komlósd: Rinya-patak; őrtilos: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Barcsi TK (VÁSÁR­ hegyoldal; Somogytamóca, tó; Tótújfalu: Lugi-erdő; HELYI 1985). Tótújfalu: Lugi-erdő, rét; Vejti: ártér. Zákány; Barcsi Carpocoris purpureipennis (De Geer, 1773) — TK (VÁSÁRHELYI 1985). Babócsa; Barcs: drávai strand; Barcs: Kisbók; Barcs: Holcostethus vernalis (Wolff, 1804) — Bélavár: Pap-erdő; Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Suli-mező; Kerék-hegy; Drávatamási: Dráva-part; Potony: Lugi- Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Darány: erdő; Tótújfalu: Csárda; Zaláta: fás legelő. Kuti-őrház, csemetekert; Darány: Nagy-berek; Gyéké­ Neottiglossa leporina (Herrich-Schäffer, 1830) — nyes: Lankóci-erdő; Hirics: Darvas (erdő); Kisszent­ Barcs: drávai strand; Barcs: Kisbók; Barcs: Pap-erdő; márton: Mailáthpuszta; Komlósd; Matty: Keselyősfa- Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: puszta; Potony: rét; Somogytamóca, tó; Tótújfalu: Kerék-hegy, bükkös; Bélavár: Suli-mező; Darány: Lugi-erdő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Darány: Kuti-őrház, Chlorochroa juniperina (Linnaeus, 1758) — csemetekert; Darány: Nagy-berek; Darány: Szűrűhely; Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Tótújfalu: Gyékényes: Lankóci-erdő; Komlósd; őrtilos: Dráva­ Csárda. part; Órtilos: kavicsbányató; Potony: Lugi-erdő; Dolycoris baccarum (Linnaeus, 1758) — Babó­ Somogytamóca, tó; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi- csa: tölgyes; Barcs: Pap-erdő; Barcs: Rinya; Bélavár: erdő; Tótújfalu: Lugi-erdő, rét; Zaláta: fás legelő: Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Kerék­ Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). hegy, bükkös; Darány: autós pihenő; Darány: Kuti- Palomena prasina (Linnaeus, 1761) — Babócsa: őrház, csemetekert; Drávasztára; Gyékényes: Lankóci- rét; Babócsa: tölgyes; Barcs: Kisbók; Barcs: Pap-erdő; erdő; Heresznye: legelő; Hirics: Darvas (erdő); Kis­ Bélavár: Dráva-ártér, Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: szentmárton: Mailáthpuszta; Komlósd; Matty: Kese­ Kerék-hegy, bükkös; Bolhó: Damacsini-erdő; Darány: lyősfa-puszta; Potony: Lugi-erdő; Somogytamóca, tó; autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Darány: Kuti-őrház, Szaporca: rét; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; csemetekert; Darány: Nagy-berek; Drávatamási: Zaláta: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985); Dráva-part; Gyékényes: Lankóci-erdő; Heresznye: Lakócsa (FÖLDESSY 1993). legelő; Hirics: Darvas (erdő); Kisszentmárton: Mailáth­ Dyroderes umbraculatus (Fabricius, 1775) — puszta; örtilos: hegyoldal; őrtilos: kavicsbányató; Örtilos: hegyoldal. őrtilos: Mura-part; Péterhida; Tótújfalu: Csárda; Eurydema dominulus (Scopoli, 1763) — Babócsa: Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: ártér; Vízvár; Zákány: rét; Darány; Gyékényes: Lankóci-erdő; Barcsi TK Tölös-hegy; Zaláta: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁR­ (VÁSÁRHELYI 1985). HELYI 1985); Barcsi TK (FÖLDESSY 1993). Eurydema oleraceum (Linnaeus, 1758) — Babó­ Pentatoma rufipes (Linnaeus, 1758) — Babócsa: csa: rét; Babócsa: tölgyes; Bélavár: Kerék-hegy; tölgyes; Barcs: Kisbók; órtilos: hegyoldal; Zákány; Darány: autós pihenő; Darány: Kuti-őrház; Drávaszen­ Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). tes: kaszáló; Hirics: Darvas (erdő); Kisszentmárton: Picromerus bidens (Linnaeus, 1758) — Bélavár: Mailáthpuszta; Komlósd; őrtilos: Mura-part; Potony: Kerék-hegy; Darány: Kuti-őrház; Darány: Nagy-berek; Lugi-erdő; Somogytamóca, tó; Barcsi TK (VÁSÁR­ Gyékényes: Lankóci-erdő; őrtilos: Mura-part ; Vízvár, HELYI 1985). Zákány: Tölös-hegy. KONDOROSY E. & FÖLDESSY M.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK POLOSKAFUNÁJA 173

Piezodorus lituratus (Fabricius, 1794) — Bélavár: Sciocoris sulcatus Fieber, 1851 — Darány: autós Kerék-hegy; Darány: Kuti-őrház, csemetekert; Kom- pihenő; Darány: Kuti-őrház, csemetekert; Matty: lósd; Tótújfalu: Csárda; Zaláta: fás legelő; Barcsi TK Keselyősfa-puszta; Tótújfalu: Csárda. (VÁSÁRHELYI 1985). Stagonomus pusillus (Herrich-Schäffer, 1830) — Pinthaeus sanguinipes (Fabricius, 1781 )—Barcs : Darány: Becse-hegy. Kisbók; Darány: autós pihenő; Őrtilos: Mura-part; Staria lunata (Hahn, 1834) — Darány: autós Vízvár; Kisdobsza (FÖLDESSY 1993). pihenő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Podops curvidens Costa, 1847 — Matty: Kese- Vilpianus galii (Wolff, 1802) — Bélavár: Kerék­ lyősfa-puszta; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). hegy. Rhacogwthus punctatus (Linnaeus, 1758) — Zicrona coerulea (Linnaeus, 1758) — Somogytar- órtilos: Dráva-part.—Ritka ragadozó címerespoloska, nóca, tó; Vízvár; Zaláta: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁR­ euroszibéríai elterjedésű. HELYI 1985). Rhaphigaster nebulosa (Poda, 1761) — Barcs: drávai strand; Heresznye: legelő; Tótújfalu: Csárda; Acanthosomidae Vejti: Dráva-part; Vízvár: Dráva-part. Acanthosoma haemorrhoidale (Linnaeus, 1758) — Rubiconia intermedia (Wolff, 1811) — Barcs: Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Darány: Pap-erdő; Bélavár: Kerék-hegy; Bélavár: Suli-mező; Nagy-berek; Drávaszentes, mocsárrét; Gyékényes: Gyékényes: Lankóci-erdő; Komlósd; örtilos: kavics­ Lankóci-erdő; örtilos: Dráva-part; őrtilos: kavicsbá- bányáié; Somogytamóca, tó; Tótújfalu: Csárda; nyató; Tótújfalu: Csárda; Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: Tótújfalu: Lugi-erdő; Vejti: ártér, Vízvár: Dráva-part; ártér. Zákány: Tölös-hegy; Zaláta: fás legelő. Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Cyphostethus tristriatus (Fabricius, 1787) — Sciocoris cursitans (Fabricius, 1794) — Bélavár: Darány: autós pihenő; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). Dráva-ártér, Tótújfalu: Csárda; Barcsi TK (VÁSÁR­ Elasmostethus interstinctus (Linnaeus, 1758) — HELYI 1985). Barcs: Kisbók; Drávasztára; Gyékényes: Lankóci-erdő; Sciocoris distinctus Fieber, 1851 —Somogytamó­ Szaporca: Hétöles-tó; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985). ca, tó. Elasmucha grisea (Linnaeus, 1758) — Barcs: Sciocoris microphthalmia Flor, 1860—Tótújfalu: Kisbók; Bélavár: Kerék-hegy; Darány: autós pihenő; Lugi-erdő, rét; Zaláta: fás legelő; Barcsi TK (VÁSÁR­ Darány: Kuti-őrház; Darány: Nagy-berek; Zákány: HELYI 1985). Tölös-hegy; Barcsi TK (VÁSÁRHELYI 1985).

Az eredmények értékelése

Ha a gyűjtött fajokat megnézzük állatföldrajzi elterjedési típus szerint, nagyjából az 1. táblázatban látható adatokat kapjuk (azért nagyjából, mert jópár faj besorolása vitatható, néhány továbbié pedig ismeretlen). Az egyszerűsítés kedvéért néhány közel álló elterjedési típust együtt értékeltünk. 174 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)

1. táblázat. A Dráva mente poloskanépessége állatföldrajzi típusok szerint

Típus fajszám % % (Dráva mente) (Dráva menteXMagyarország)

európai+nyugat-palearktikus 75 21,61 20,27 palearktikus+holarktikus 93 26,80 16,08 mediterrán+észak-med.+nyugat-med. 18 5,76 11,89 ponto-mediterrán 13 3,75 6,89 mediterrán-európai 50 14,41 17,03 eu roszibériai+nyugat-eu ros zibéri a i 92 26,51 24,32 kozmopolita 3 0,86 0,95 nearktikus 1 0,29 0,14 egyéb 0 0 2,43 mindebből boreomontán 14 4,03 5,00

A hazai poloskafauna megoszlásával összehasonlítva az egyik legfeltűnőbb különbség a mediterrán, ponto-mediterrán fajok alacsony aránya, annak ellenére, hogy a terület potenciálisan az ország leginkább szubmediterrán részei közé tartozik. Ennek nem kizárt, hogy oka lehet az, hogy az ártéri, nedves területek általában hűvösebbek a környező szárazabb területeknél. A palearktikus és holarktikus fajoknak az országoshoz viszonyított magas aránya azzal magyarázható leginkább, hogy ebbe a csoportba tartozik a legtöbb ubiquista, közönséges faj, amelyek leghamarabb is előkerülnek. Az európai és euro- mediterrán fajcsoportokban nincs lényeges változás, és igaz, hogy az euroszibériai fajok aránya csak kis mértékben magasabb az országosnál (belül van a hibahatáron), mégis mivel aránycsökkenés lenne várható, ez a boreomontán fajok viszonylag jelentős arányával együtt a terület (legalábbis helyenként) hűvös jellegére utal. A Bevezetőben említett korábbi hazai fauniszükai vizsgálatok eredményeivel is összehasonlítottuk eredményeinket. A Dráva menti területeken gyűjtött 356 faj az átfogó hazai területfelmérések körében gazdagnak tekinthető (pl. a Hortobágyi NP 202 - BAKONYI, VÁSÁRHELYI 1981, VÁSÁRHELYI 1983 -, vagy az Órség - KORDOROSY, HARMAT 1998 - alig több mint 200 fajához viszonyítva), de a közel 800 hazai összfajszámhoz képest is jelentős. Egyedül a Kiskunsági NP kimutatott 439 faja (BAKONYI, VÁSÁRHELYI 1987 és AUKEMA 1990) haladja meg jelentősen fajszámban jelen vizsgálatok eredményeit. Ha egy viszonylag alaposan ismert régió, Keszthely környéke (a Kis-Balatonnal és a Keszthelyi-hegységgel) az első szerző gyűjteményében levő, publikálatlan adatsorát tekintjük, a fajszám (399) szintén jelentősen meghaladja a Dráva mellől ismert fajszámot - igaz, igen változatos területről van szó. Kisebb régiókat tekintve az alaposan kutatott Bátorliget összesen 207 faja ugyanannyi, mint a nagyobb területű, hasonlóképpen változatos és alaposan kutatott Barcsi TK-ból ismert fajszám! Az 1997-es évben és a régebbi anyagok feldolgozásával az 1996-os állapothoz képest mintegy 120 faj került elő újonnan. Valószínű, hogy intenzív, több éves vizsgálatsorozat további akár 100 fajjal gazdagíthatná ismereteinket. Erre utal az is, hogy a fajlistából hiányzik jónéhány közönséges, ubiquista faj, amik bizonyosan élnek a területen. Ilyenek például a Campylosteira verna, Physatocheila dumetorum csipkéspoloskák, Calocoris norvegicus, Polymerus vulneratus, Globiceps flavomaculatus, Atomoscelis onustus. KONDOROSY E. Л FÖLDESSY M.: A DUNA-DRÁVA NEMZETI PARK POLOSKAFUNÄJA 175

Campylomma verbasci mezeipoloskák, a tolvajpoloskák közül a Prostemma fajok, Piesma capitatum recéspoloska, a Macroplax, Plinthisus fajok, a Megalonotus chiragra (utóbbiak bodobácsok), Tritomegas sexmaculatus földipoloska, Odontotarsus purpureolineatus pajzsospoloska, vagy a címerespoloskák közül a Podops inuncta, Eurydema ventrale stb. A területről kimutatott fajok között számos ritkaság van, a légritkábbak közül valók az eddig csak a Szársomlyóról ismert Dionconotus neglectus, a Heterocordylus tibialis, Lygocoris limbatus, Phytocoris meridionalis, Myrmecoris gracilis mezeipoloskák, vagy a Trapezonotus ullrichi bodobács, amelynek ugyancsak második hazai lelőhelye a Dráva mente. Faunára új faj is szép számmal akad (Cryptostemma alienum, Dicyphus paliidus, Dicyphus constrictus, Calocoris sexguttatus, Capsodes mat, Strongylocoris luridus, Orthotylus viridinervis, Criocoris nigripes, Psallus anaemicus, Psallus cerridis (?), Psallus pardalis, Amblytylus albidus). Persze e fajok nemcsak a Dráva mentén élnek hazánkban, többségük más helyről is előkerült (KONDOROSY 1997), az érdekes a dologban inkább az, hogy faunisztikai szempontból érdekes poloskafajok egy része mediterrán jellegű (ahogy ez várható is déli határaink mentén), más része azonban boreomontán elterjedésű (itt talán a Dráva folyónak van szerepe, mint terjedési folyosónak). A volt Barcsi Tájvédelmi Körzetben történt gyűjtések eredményét részlegesen publikáló VÁSÁRHELYI (1985) 109 (a cikkben tévesen 113 szerepel) fajt mutatott ki. E fajlistát összehasonlítva jelen gyűjtések eredményével (207 faj), megállapítható, hogy az általa fel nem dolgozott Miridae és Anthocoridae családból 82 (76+6) fajt határoztunk meg a volt TK területéről, a maradék 125 fajból pedig 41 faj új a területre, így 35 fajt nem sikerült eddig újra gyűjteni. A területre új fajok nagy száma arra utal, hogy mindenképpen célszerű volt folytatni ennek a területnek a vizsgálatát. A területről további adatokat tartalmaz FÖLDESSY (1993) munkája, de ezek nem sokat változtatnak a képen (egyetlen olyan fajt sorol fel a területről, amely a másik két vizsgálat során nem került elő; Felsőszentmárton­ ból és Lakócsáról további két-két közönséges fajt közöl). A Dráva menti területek közül természetesen a legnagyobb, legjobban ismert és legváltozatosabb volt Barcsi TK faunája a leggazdagabb. Nem marad el sokkal a Bélavár - Vízvár régió, ahol 160 faj került elő (ebből Bélaváron 143), noha a terület sokkal kisebb, és sokkal kevesebb gyűjtés történt, szinte kizárólag az utóbbi öt évben. A főleg növényföldrajzilag kiemelkedő jelentőségű Őrtilos és Zákány határából 116 faj került elő (elsősorban Őrtiloson folytak a gyűjtések, innen 98 faj ismert), és egyáltalán nem több a mediterrán faj, mint a többi területen. A Dráva mente legnagyobb ártéri - jelentős részben keményfák alkotta erdeje a Gyékényes melletti Lankóci-erdő, ahonnan 97 faj került elő. A Dráva hazai felső szakaszán kiemelendő még Babócsa ártere, ahol sok érdekes faj került elő, összesen 81. Darány alatt legérdekesebbnek tűnik Tótújfalu környéke (Potonnyal együtt 101 faj). Itt két keményfa-ligeterdó emelendő ki, a Lugi-erdő (51 faj) és a Dráva­ parti Csárda (73 faj). Ezek egyben - legalábbis a szerzők által vizsgált területek közül - a Dráva mente talán legértékesebb élőhelyei és a legfajgazdagabbak is. Nagyobb fajgazdagságot találtunk még Vejtiben az ártéren (64 faj) és a Zaláta melletti fás legelőn (47 faj). 176 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998)

Irodalom

AUKEMA, B. (1990): Additional data on the Heteropte- Akad. Kiadó, Budapest. 395-401 pp. ra fauna of the Kiskunság National Park. - Folia KoNDOROSY, E., HARMAT, B. (1998): Data to the ent. hung., 51: 5-16. knowledge to the Heteroptera fauna of the terri- BAKONYI, G., VÁSÁRHELYI, T. (1981): Contribution to tory of Őrség. In: Vig, K. (ed.): Az Órségi Tájvé- the Heteroptera fauna of the Hortobágy National delmi Körzet természeti képe (Natural history of Park, I. In: MAHUNKA, S. (ed.): The Fauna of the Őrség Landscape Conservation.) III. - Savaria, a Hortobágy National Park, I. - Akad. Kiadó, Vas megyei Múzeumok Értesítője. (In press.) Budapest. 55-63 pp. KONDOROSY E. (1997): További új poloskafajok a BAKONYI, G. - VÁSÁRHELYI, T. (1987): The Hetero- magyar faunában. - Folia ent. hung., in press, ptera fauna of the Kiskunság National Park. In: VÁSÁRHELYI, T. (1983): Contribution to the Heteropte- Mahunka, S. (ed.): The Fauna of the Kiskunság ra fauna of the Hortobágy National Park, II. In: National Park, II. - Akad. Kiadó, Budapest. 85- MAHUNKA, S. (ed.): The Fauna of the Hortobágy 106 pp. National Park, II. - Akad. Kiadó, Budapest. 125- FÖLDESSY, M. (1993): Data to the Heteroptera fauna 131 pp. of South Transdanubia, Hungary. - A Janus VÁSÁRHELYI T. (1985): A barcsi borókás poloskafau- Pannonius Múz. Évk., 37 (1992): 13-17. nájának alapvetése (Heteroptera). - Dunántúli GEBHARDT A. (1957): Faunisztikai és állatföldrajzi Dolgozatok Term.tud. sorozat 5: 101-104. Pécs. adatok a Mecsek-hegység és a Harsányi-hegy VÁSÁRHELYI, T., KONDOROSY, E., BAKONYI, G. Hemiptera állományának ismeretéhez. - Folia ent. (1991): The Heteroptera fauna of the Bátorliget hung., 10: 301-340. Nature Reserves. In: MAHUNKA, S. (ed.): The HALÁSZFY É. CS. (1953): Bátorliget szipókás-faunája. Bátorliget Nature Reserves - after forty years. - In: Székessy, V. (ed.): Bátorliget élővilága. - Hung. Nat. Hist. Museum, Budapest. 347-355 pp.

Data to the Heteroptera fauna of areas along river Dráva in the Duna (Danube)-Dráva National Park

Előd KONDOROSY and K. Mariann FÖLDESSY

An investigation was perfonned by the authors on the Heteroptera fauna of the areas along river Dráva in the Duna (Danube)-Dráva National Park (South Transdanubia, Hungary, along the border with Croatia). The area contains sandy and gallery forest habitats. Collecting trips were made between 1995 and 1997, and some museum specimens having been obtained earlier were also included in the analysis. Various collecting methods were applied, yielding a total of 356 species belonging to 32 families. The species are listed in the present paper, together with locality data. Eleven species (Cryptostemma alienum, Herrich-Schäffer 1835; Dicyphus constrictus, Boheman 1852; Dicyphus pallidas, Herrich-Schäffer 1835; Calocoris sexguttatus, Fabricius 1776; Capsodes mat, Rossi 1790; Strongylocoris luridus, Fallén 1807; Orthotylus viridinervis, Kirschbaum 1856; Criocoris nigripes, Fieber 1861; Psallus anaemicus, Seidenstiicker 1966; Psallus pardalis, Seidenstücker 1966; Amblytylus albidus, Hahn 1834) are new to the Hungarian fauna (data on most of them were published by KONDOROSY (1977), with other locality data, too, in the case of some of the species). The species richness here was the second highest after Kiskunság, among the Hungarian national parks. It is remarkable that the percentage of mediterranean species was relatively low as compared to other areas in Hungary (although the area is in the south), but there were a lot of euro-siberian species with boreo-montane distribution. The greatest species richness (207 species) was found at the mostly sandy area at Barcs-Darány from which site data from a previous study were available, too. The area with the second highest number of species (160) was in the region of Bélavár and Vízvár (sandy habitats, beech wood and flood area habitats).

Authors' address: Dr. KONDOROSY Előd К. FÖLDESSY Mariann Pannon Agrástudományi Egyetem Mátra Múzeum Állattani Tanszék H-3201 Gyöngyös Deák Ferenc u. 16. Postafiók 103. H-8361 Keszthely