Koppány-völgye kistérség

megújított fejlesztési terve

Helyzetelemzés, koncepció, stratégiai terv, operatív- és akcióprogram

KISTÉRSÉGEK FEJLESZTÉSÉÉRT TUDOMÁNYOS EGYESÜLET

Szolnok, 2009. október

MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Tab, 2011. március

1

Tartalom

I. Helyzetelemzés ...... 6 1. Bevezetés ...... 6 2. A Koppány-völgye kistérség bemutatása...... 7 2.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők...... 9 3. Gazdasági fejlettség és gazdasági szerkezet...... 9 3.1. Vállalkozások helyzetének alakulása ...... 11 3.2. Idegenforgalom, turizmus ...... 15 4. Társadalmi környezet ...... 19 4.1. A kistérség demográfiai folyamatai ...... 19 4.2. A kistérség foglalkoztatási helyzetének bemutatása...... 23 4.2.1. Jövedelmi viszonyok ...... 29 4.3. Munkaerő-piaci helyzet, munkanélküliség...... 31 5. Települési infrastruktúra, intézményi felszereltség...... 36 5.1. Lakásállomány ...... 36 5.2. Közmű ellátottság ...... 37 5.3. Közlekedés ...... 39 5.4. Kábel TV hálózat és szélessávú internethálózat kiépítettség...... 41 5.5. Oktatás...... 41 5.6. Szociális, gyermekvédelmi ellátórendszer...... 43 5.7. Egészségügy...... 48 5.8. Civil szervezetek ...... 49 6. A kistérség abszorpciós képessége ...... 51 II. Koncepció ...... 55 1. Fejlesztési irányok meghatározása ...... 55 SWOT ...... 57 2. Célpiramis...... 58 2.1. Prioritások és konkrét célok közötti kölcsönhatások ...... 62 2.2. Konkrét célok közötti kapcsolati háló ...... 64 3. Pozitív társadalmi, gazdasági, környezeti hatások ...... 67 4. Negatív forgatókönyv ...... 69 III. Stratégiai terv ...... 70 Illeszkedés az országos és regionális fejlesztési dokumentumokhoz...... 72 1.1. prioritás - Kistérségi humán feltételek fejlesztése...... 72 1.2. prioritás - Társadalmi kapcsolatok erősítése ...... 77 2.1. prioritás - Gazdasági tevékenységek bővítése, összehangolása a munkaerőpiaccal ...... 80 2.4. prioritás - Forrásszerzés és infrastruktúrafejlesztések ...... 89 IV. Operatív Program...... 92 1.1.1.1 Konkrét cél ...... 94 e-társadalom tudások elterjesztése...... 94 1.1.1.2 Konkrét cél ...... 96 Piaci keresletnek megfelelő képzések, átképzések megszervezése ...... 96 1.1.1.3 Konkrét cél ...... 97 Megújuló energiaforráshoz, biotermékekhez kapcsolódó szakképzések létrehozása...... 97 1.1.2.1 Konkrét cél ...... 98 Az idősellátás és a szakosított ellátás hozzáférésének biztosítása...... 98 1.1.2.2 Konkrét cél ...... 99

2

Gyermekvédelmi alap-és szakellátások, szolgáltatások bővítése ...... 99 1.2.1.3 Konkrét cél ...... 100 A szomszédos kistérségekkel való együttműködés fejlesztése ...... 100 1.2.1.4 Konkrét cél ...... 101 Szélessávú internet elérhetőség biztosítása ...... 101 1.2.2.1 Konkrét cél ...... 102 Közösségi épületek jobb kihasználása ...... 102 2.1.1.1 Konkrét cél ...... 103 Térségi értékek marketingjének javítása ...... 103 2.1.1.2 Konkrét cél ...... 105 Keresletnek megfelelő turisztikai programcsomagok kialakítása...... 105 2.1.1.3 Konkrét cél ...... 106 Szezontól független turizmus feltételeinek megteremtése...... 106 2.1.1.4 Konkrét cél ...... 107 Kistérségi hagyományőrző vándorfesztivál megvalósítása ...... 107 2.1.2.1 Konkrét cél ...... 108 Mezőgazdasági termékskála kibővítése...... 108 2.1.2.2 Konkrét cél ...... 109 Ipari tevékenység bővítése ...... 109 2.1.2.3 Konkrét cél ...... 111 Megújuló energia kihasználtságának növelése ...... 111 2.1.2.4 Konkrét cél ...... 112 Mezőgazdasági szemléletváltás fejlesztése...... 112 2.1.2.5 Konkrét cél ...... 113 Új munkahelyek létesítésének ösztönzése...... 113 2.2.1.1 Konkrét cél ...... 114 A kistérség közműfejlettségének javítása...... 114 2.2.1.2 Konkrét cél ...... 116 Szomszédos kistérségekkel tömegközlekedés összehangolása...... 116 2.2.1.3 Konkrét cél ...... 117 Kistérségi tömegközlekedés gyakorlatának korszerűsítése ...... 117 V. Akcióprogram (2009-2013) ...... 118 Mellékletek ...... 128 1. sz. melléklet Társadalmasítás bemutatása...... 128 2. sz. melléklet Felhasznált tervezési dokumentumok...... 131

Ábrajegyzék

1. ábra A Koppány-völgye kistérség elhelyezkedése és települései...... 7 2. ábra Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában (2001-2006)...... 11 3. ábra Regisztrált vállalkozások számának alakulása a Tabi kistérségben, 2000- 2008...... 11 4. ábra 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma területegységenkénti bontásban 2002-2008...... 12 5. ábra A Koppány-völgye kistérségben regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban, 2005-2008...... 14 6. ábra A Dél-dunántúli régió és a Koppány-völgye kistérség lakónépessége 2000-2008 ...... 19 7. ábra A Koppány-völgye kistérség településeinek (Tab kivételével) lakónépessége 2000-2008...... 20

3

8. ábra Tab város lakónépessége 2000-2008 ...... 20 9. ábra Természetes szaporodás /fogyás és vándorlási különbözet a Koppány- völgye kistérségben 2002-2008 ...... 21 10. ábra Az élve születések száma a Koppány-völgye kistérségben 2000-2008 22 11. ábra Foglalkoztatottak száma és nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a Koppány-völgye kistérségben 1980. 1990. 2001...... 25 12. ábra A Koppány-völgye kistérségben élők, valamint ott foglalkoztatottak napi ingázási adatai (2001) ...... 27 13. ábra A Koppány-völgye kistérség 7 éves és idősebb népességének iskolai végzettség szerinti megoszlása 2001 ...... 28 14. ábra Az adófizetőknek a kistérség aktív korú lakosságához viszonyított aránya 2007 ...... 30 15. ábra A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a DDRMK Tabi Kirendeltségén...... 33 16. ábra Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a Dél-dunántúli régió kistérségeiben...... 34

Táblajegyzék

1. táblázat A Koppány-völgye kistérség településeinek jogállása, népességi, népsűrűségi adatai, kedvezményezettsége (2008. év) ...... 8 2. táblázat Somogy megye gazdasági helyzetének mutatószámai 2001-2007 .. 10 3. táblázat A regisztrált vállalkozások összetételének alakulása 2002-2008 ..... 13 4. táblázat Vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása településenként (2008) ...... 15 5. táblázat A kistérség szálláshelyeinek jellemzői 2007 ...... 18 6. táblázat A kistérség lakosságszáma, korcsoportonkénti megoszlása ...... 23 7. táblázat Az eltartottsági és az öregedési index alakulása 2005-2007 ...... 23 8. táblázat A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 1980. 1990. 2001...... 24 9. táblázat A kistérség legnagyobb foglalkoztatói az agráriumban, az ipari, kereskedelmi és közszférában 2009...... 26 10. táblázat Jövedelmi szempontból veszélyeztetett háztartások aránya 2001 . 30 11. táblázat Regionális, megyei és kistérségi munkaerő-piaci adatok 2002-2008 ...... 31 12. táblázat A DDRMK Tabi Kirendeltségén nyilvántartott álláskeresők főbb adatai ...... 35 13. táblázat Épített és megszűnt lakások száma a Koppány-völgye kistérségben 2002-2008 ...... 36 14. táblázat Közüzemi ivóvízvezetékbe bekapcsolt lakások száma (2007), valamint ebből a 2001-2007 évek folyamán bekapcsolt lakások száma ...... 37 15. táblázat A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma (2002-2007) és aránya (2007) ...... 38 16. táblázat A Koppány-völgye kistérségben elérhető szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fenntartók szerinti bontásban 2007, 2008...... 44 17. táblázat Egészségügyi intézményrendszer jellemző mutatói ...... 49 18. táblázat A Koppány-völgye kistérség beérkezett és támogatott pályázatainak összehasonlító adatai NFT 2004-2006 ...... 52 19. táblázat A Koppány-völgye kistérség beérkezett és támogatott pályázatainak összehasonlító adatai ÚMFT 2007-2009...... 52 4

20. táblázat Támogatott pályázatok számának megoszlása a KKV szerint, NFT 2004-2006 és ÚMFT 2007-2009 ...... 53 21. táblázat Önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú támogatások felhasználása a Koppány-völgye kistérségben 2004-2008 (e. Ft.)...... 54 22. táblázat Az operatív programban megjelenő konkrét célok...... 93

5

I. Helyzetelemzés

1. Bevezetés

Az ÁROP 1.1.5-08-C-B pályázati projekt keretében a kistérségnek anyagi lehetősége teremtődött a kistérségi területfejlesztési dokumentumok megújítására. A feladatot meghívásos pályázat keretében a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület (KFTE) nyerte el. A KFTE vezető tervezője Szoboszlai Zsolt szociológus, az egyesület alelnöke. A kistérségben folytatott dokumentumelemzések, személyes interjúk felvétele mellett a területfejlesztési dokumentumok megújításában részt vettek a KFTE által moderált komplex kistérségi képzésben részt vevő kistérségi fejlesztési bizottsági tagok, illetve további, a képzési folyamatban szerepet vállaló személyek a kistérség számos településéről. A kistérségi helyzetelemzésből kiinduló, a tervezési munka alapját adó erőforrás elemzés, a SWOT analízis közös, sokféle csoportos feladaton alapuló elkészítését követően került sor a kistérség fejlesztési célpiramisának összeállítására. Az alulról épített piramis csúcsán a jövőkép áll, ez foglalja magába az átfogó célt, majd a piramisban a prioritások, továbbá a speciális célok, valamint a konkrét célok helyezkednek el. A stratégiát a célpiramis közös munkában kialakított prioritásai, valamint az DDOP, illetve az ÚMFT, valamint az ÚMVP tervdokumentumok szükséges elemei alkotják. A konkrét célok megvalósítását szolgáló projektek összegyűjtése, kimunkálása, majd kidolgozása szintén a kistérségi képzés résztvevőinek moderált feladatai között szerepelt. A projektgenerálás feladat kiscsoportos (többnyire kétszemélyes, lehetőleg az adott konkrét cél szakmai, környezeti feltételeiben jártas mikro csoportok kialakítását követő) munkával, plenáris kiegészítő, pontosító, „véglegesítő” kontrollal, belső szakmai monitoring keretében zajlott. A projektek kidolgozása egyéni munkában, külső szakértői támogatással, a képzési folyamat valamennyi elemét hasznosító formában történt. A sokféle csoportmunkán alapuló, számos kistérségi és települési résztvevő bevonásával végzett munka így sokszínű, a helyi-térségi adottságokon, erőforrásokon és lehetőségeken alapuló fejlesztési dokumentum létrejöttét eredményezte. A jelen munkaanyag tartalmazza a helyzetelemzést, a SWOT analízis és a célépítés eredményeit, a fejlesztési koncepciót, illetve a stratégiai programot, valamint az ezen dokumentumok alapján a 2009-2013 közötti időszakra összeállított operatív és akcióprogramot, továbbá a munka során keletkezett fontosabb kiegészítő anyagokat.

6

2. A Koppány-völgye kistérség bemutatása

A Koppány-völgye kistérség a Dél-dunántúli régióhoz tartozó Somogy megye északi részén helyezkedik el. A kistérséget keletről Tolna megye, északról – Somogy megyén belül – a Balatoni üdülőövezetet alkotó Siófoki és Balatonföldvári kistérség, délről a Koppány patak vonala, nyugatról pedig a Fonyódi kistérség határolja. A 24 települést magába foglaló kistérség lakónépessége 13.926 fő. Településszerkezete leképezi a Dél-dunántúli régióét, melyre egyrészt a középvárosok hiánya, másrészt az apró- és kistelepülések túlsúlya jellemző. A kistérség is aprófalvas szerkezetű, hiszen a települések több mint kétharmadának (17 db) lélekszáma nem éri el az 500 főt. Két település lakosságszáma haladja meg csupán az ezer főt, az egyik Andocs, a másik a térség egyetlen városi rangú települése, a kistérség északi részén elhelyezkedő kistérségi központ, Tab. A falvak részben a Bábonymegyer – Tab – Somogymeggyes által meghatározott északi, a Törökkoppány – Bonnya – Fiad déli tengely mentén, valamint a két kelet-nyugat irányú fővölgyet összekötő patakvölgyekben helyezkednek el.

1. ábra A Koppány-völgye kistérség elhelyezkedése és települései

A kistérség települései* A kistérség elhelyezkedése

Forrás: TEIR adatbázis; *A települések nevét a számozás sorrendjében az 1. sz. táblázat mutatja 7

A megye legritkábban lakott kistérségének népsűrűsége (33 fő/km²) alig harmada az országos (109 fő/km²), s kevesebb, mint fele a régiós átlagnak (69 fő/km²). A népsűrűség településenkénti szórása igen nagy, Somogyacsa 8 fő/km² értékétől Tab 186 fő/km² értékéig terjed. A területi egyenlőtlenséget jelzi, hogy az ország 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségéből összesen 9 található a Dunántúl három régiójában, s ezek mindegyike a Dél- dunántúli régióban helyezkedik el. Közülük a Tabi kistérség a „Kedvezményezett térségek besorolásáról” szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet alapján társadalmi, gazdasági szempontból a 46. leghátrányosabb helyzetű térségnek számít az országban. Az 1. sz. táblázat szemléletesen tükrözi, hogy a 24 település közül csupán 5 (Kapoly, Nágocs, Sérsekszőlős, Tab, Zala) nem tartozik a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint az országos átlagot legalább 1,75-szörösen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé. A települések közel 60%-a (14 db) mindkét mutatóban hátrányosnak számít.

1. táblázat A Koppány-völgye kistérség településeinek jogállása, népességi, népsűrűségi adatai, kedvezményezettsége (2008. év)

Kedvezményezett települések Országos So átlagot Népesség Népsűrűség Társadalmi- rsz Település Jogállás 2 jelentős(en (fő) (fő/ km ) gazdasági ám meghaladó szempontból munkanélküli elmaradott séggel sújtott 1. Andocs község 1132 26 2. Bábonymegyer község 870 40 3. Bedegkér község 470 18 4. Bonnya község 290 20 5. Fiad község 178 12 6. Kánya község 485 33 7. Kapoly község 698 31 8. Kára község 64 12 9. Kisbárapáti község 488 17 10. Lulla község 211 20 11. Miklósi község 240 23 12. Nágocs község 628 28 13. Sérsekszőlős község 162 24 14. Somogyacsa község 207 8 15. Somogydöröcske község 175 16 16. Somogyegres község 223 21 17. Somogymeggyes község 556 36 18. Szorosad község 116 18 19. Tab város 4802 186 20. Tengőd község 502 17 21. Torvaj község 309 27 22. Törökkoppány község 463 18 23. Zala község 257 28 24. Zics község 400 27 Forrás: TeIR/KSH-TSTAR, és a 240/2006. (XI.30.) Korm. rend. alapján szerkesztve

8

2.1. Gazdaságföldrajzi jellemzők

A Koppány-völgye kistérség alapvetően mezőgazdasági jellegű. A mezőgazdasági termelésen belül legnagyobb súllyal a hagyományos szántóföldi növénytermesztés bír. Fő termények a gabonafélék, kukorica, napraforgó és repce, amelyeket feldolgozatlanul értékesítenek. A térségi ipartelepítés az elmúlt évtizedekben a kistérség központjára, Tabra koncentrálódott, melynek kiszolgálására az infrastruktúra itt épült ki legjobban. Ennek következtében a térség északi része, a Kis-Koppány völgyi települések csoportja, központjában Tab városával a legfejlettebb. A munkalehetőségek is itt a legkedvezőbbek, a környező települések munkaképes lakosságának többségét a város munkahelyei foglalkoztatják. Tabon kívül említésre méltó gazdasági potenciállal egyetlen település sem rendelkezik. A legrosszabb helyzetben a kistérség déli részén elhelyezkedő Fiad, Kisbárapáti, Bonnya, Somogyacsa, Somogydöröcske településfüzér van. A rendszerváltás előtt munkalehetőséget főként a gazdálkodó szövetkezetek kínáltak (széleskörű melléküzemági tevékenységgel), ám a mezőgazdaság átalakulásával tevékenységük zsugorodott, így a munkalehetőségek száma drasztikusan csökkent. A további községek közül Tengőd, Bedegkér, Törökkoppány a kistérség perifériáján, egyben a megye határán fekszenek. E települések kohéziója igen gyenge az „anyamegyéhez”, illetve a tabi kistérséghez, de ugyanígy nem jelent számukra megfelelő vonzerőt a másik megye és kistérség sem. Az ipari tevékenység alacsony intenzitása viszont biztosítja a kistérség levegőjének tisztaságát, a Tabi dombvidék levegőjének jó minőségét. Ezen túlmenően az alacsony népsűrűség előnyt jelent a viszonylag háborítatlan természeti adottságok megvédésében, a környezeti ártalmak alacsony szintjében. A Balaton kiemelt üdülőkörzetébe tartozik a kistérség 9 települése (Andocs, Bábonymegyer, Kapoly, Lulla, Sérsekszőlős, Somogymeggyes, Tab, Torvaj, Zala).

3. Gazdasági fejlettség és gazdasági szerkezet

Egy téregység gazdasági teljesítményét, fejlettségi színvonalát legmarkánsabban a bruttó hazai termékkel (GDP) tudjuk kifejezni. Ez a mutató azonban csak megyei összefüggésben áll rendelkezésünkre, így a kistérség gazdasági helyzetét jellemzően közvetlen környezete, Somogy megye fejlettségi színvonalával kívánjuk érzékeltetni. Tudjuk, hogy ezt csak bizonyos fenntartással tehetjük meg, hiszen Somogy megye 11 kistérsége közül a Tabi kistérség az öt leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozik, egyedüliként, amely komplex programmal nem érintett. Mivel a megye gazdasági helyzetképe kedvezőbb, a megyei adatokkal csak megközelítőleg értékelhetjük a kistérség állapotát.

9

Somogy megye GDP mutatószáma – folyó beszerzési áron – a 2001 és 2007 közötti időszakban kisebb-nagyobb mértékben, de fokozatosan emelkedett. Legnagyobb mértékű növekedést a 2001., 2002. és 2003. években ért el. A 2007. évben a megyei GDP 511 milliárd forintot tett ki, mely a 2006. évinél 5,8 %-kal, a 2005. évinél 7,6 %-kal volt magasabb. Somogy megye az említett időszakban – a 2003-as év 14. helyét nem számítva - a megyék sorrendjében a 15. helyről fokozatosan a 17-re csúszott. A Dél- dunántúli régióban több év távlatában a három megye között stabilan a 3. helyen áll.

2. táblázat Somogy megye gazdasági helyzetének mutatószámai 2001-2007

Somogy 1 Bruttó hazai 1 főre jutó bruttó Somogy főre jutó Somogy 1 Év termék hazai termék helyzete az GDP-je az főre jutó egy főre jutó Dél- GDP-je az GDP alapján dunántúli országos (millió Előző év= Előző év= a megyék (ezer Ft.) régiós átlag %- Ft.) 100,0 % 100,0 % között átlag %- ában Budapesttel ában 2001. 352 113 114,4 1044 114,7 93,0 69,6 15. 2002. 389 070 110,5 1157 110,8 93,2 68,4 15. 2003. 438 817 112,8 1310 113,2 96,8 70,1 14. 2004. 469 934 107,1 1411 107,7 96,1 68,8 15. 2005. 474 355 100,9 1435 101,7 94,6 65,6 16. 2006. 482 749 101,8 1468 102,3 92,0 62,1 17. 2007. 510 613 105,8 1563 106,5 n.a. n.a. 17. Forrás: TeIR/KSH-MRSTAR adatok alapján a KFTE által szerkesztett tábla

Az egy lakosra számított bruttó hazai termék a 2001. évi 1.044 ezer Ft összegről 2007-re 1.563 ezer Ft-ra emelkedett. Ennek ellenére a megyei érték folyamatosan a regionális, s – jelentős mértékben - az országos átlag alatt maradt.

Az egy főre számított bruttó hazai termék Somogy megyei átlaga 2001-ben az országos érték 69,6%-át tette ki. Két év múlva, 2003-ban érte el a maximumát (70,1%), majd az arányszám folyamatosan csökkenve, 2006-ra az országos átlag 62,1%-án állt meg. Somogy megye ezzel nem csak az országos átlagtól maradt el, hanem a Dunántúl mindhárom régiójának átlagától is. A 2. sz. ábra jól szemlélteti, hogy a Dél-dunántúli régió egy főre jutó GDP-je a 2001 és 2006 közötti években, tendenciájában csökkenve jelentősen alatta maradt mind a Nyugat-, mind a Közép-dunántúli régió átlagának. Ezzel szemben a Nyugat- dunántúli régió az egy főre jutó GDP tekintetében, a vizsgált időszakban a 2005-ös év kivételével még az országos átlagot is meghaladta.

10

2. ábra Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában (2001-2006)

Forrás: TeIR/KSH-MRSTAR adatok alapján a KFTE által szerkesztett diagram

3.1. Vállalkozások helyzetének alakulása

Az alábbi diagram szemlélteti, hogy a kistérségben hosszabb időtávon keresztül hogyan alakult a regisztrált vállalkozások száma. Jól látható, hogy a regisztrált vállalkozások mennyiségét a 2002 és 2007 közötti időszakban összességében számottevő visszaesés jellemezte, számuk 927-ről - a 2003. év minimális, 1%- os emelkedést követően – 6%-kal csökkenve, 872-re változott.

3. ábra Regisztrált vállalkozások számának alakulása a Koppány-völgye kistérségben, 2002-2008

Forrás: KSH/TSTAR adatai alapján a KFTE által szerkesztett diagram

11

A 2008. évben azonban robbanásszerű növekedés volt tapasztalható, a regisztrált vállalkozások száma összesen 1490-re, 71%-kal emelkedett meg. A kistérségben ezzel az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma is jelentősen megnövekedett, a 2002 és 2007 közötti időszakra jellemző szinte változatlan 61 és 63 közötti értékről 2008-ra ugrásszerűen 73%-kal, 107-re megnőtt. A 4. sz. ábrán látható, hogy a kistérség gazdasági potenciáljának erősödése ellenére, ez az érték még mindig alatta marad 44%-kal a megyei, 33%-kal a regionális és 43%-kal az országos mutatónak. Ezek az arányszámok azonban sokkal kedvezőbbek, mint ami a 2002 és 2007 közötti időszakban volt tapasztalható, amikor a kistérség 1000 lakosra jutó vállalkozásainak a száma megközelítően a felét tette ki a megyében, a régióban, illetve az országban jellemző értékeknek. Megfigyelhető az is, hogy Somogy megye az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások tekintetében meghaladja a régiós és az országos értékeket.

4. ábra 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma területegységenkénti bontásban 2002-2008

Forrás: KSH/TSTAR adatai alapján a KFTE által szerkesztett diagram

A 3. sz. táblázat szemlélteti, hogy a regisztrált vállalkozások magas száma mögött az egyéni vállalkozások túlsúlya áll. Ez egybecseng azzal a ténnyel, hogy a társas vállalkozási formák alacsony aránya rendszerint a kevésbé fejlett téregységeket jellemzi. A Koppány-völgye kistérség hátrányos helyzetének is elsősorban a gazdasági gyengeség az oka. Ez nem csak az 1000 főre jutó vállalkozások alacsony számában mutatkozik meg, hanem a kis tőkeerejű egyéni vállalkozások magas arányában is. A 2002. évben mért 76,3%-os érték 2007-re ugyan lecsökkent 72,5%-ra, de a 2008-ban erőteljesen megnövekedett vállalkozói aktivitás az egyéni vállalkozók javára tolta el az arányt (83%). Ennek ellenére a kistérség társas vállalkozásainak aránya – a 2008. év kivételével – átlagosan 1%-kal haladja meg a Somogy megyei értéket. Az országos és a régiós adatok viszont a

12

társas vállalkozások kistérséginél nagyobb arányát mutatják (az átlag 24,8%-kal szemben 30,5, illetve 40,2%-ot).

3. táblázat A regisztrált vállalkozások összetételének alakulása 2002-2008

Koppány-völgye kistérség Regisztrált vállalkozások Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Év száma aránya aránya (Db) % 2002. 927 76,3 23,7 2003. 938 74,9 25,1 2004. 931 74,1 25,9 2005. 920 73,5 26,5 2006. 877 72,4 27,6 2007. 872 72,5 27,5 2008. 1 490 83,0 17,0 Somogy megye Regisztrált vállalkozások Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Év száma aránya aránya (Db) % 2002. 42 132 77,6 22,4 2003. 42 734 77,3 22,7 2004. 41 429 75,8 24,2 2005. 39 624 74,3 25,7 2006. 38 012 72,6 27,4 2007. 38 521 72,5 27,5 2008. 51 607 78,5 21,5 Dél-dunántúli régió Regisztrált vállalkozások Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Év száma aránya aránya (Db) % 2002. 110 810 71,2 28,8 2003. 112 152 71,0 29,0 2004. 111 817 69,9 30,1 2005. 109 864 68,6 31,4 2006. 105 931 66,7 33,3 2007. 108 765 66,8 33,2 2008. 138 720 72,7 27,3 Magyarország Regisztrált vállalkozások Egyéni vállalkozások Társas vállalkozások Év száma aránya aránya (Db) % 2002. 1 151 520 61,5 38,5 2003. 1 176 003 60,9 39,1 2004. 1 197 723 59,8 40,2 2005. 1 207 572 58,8 41,2 2006. 1 182 292 56,6 43,4 2007. 1 231 540 56,9 43,1 2008. 1 558 621 64,0 36,0 Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok alapján a KFTE által szerkesztett tábla

13

A következő diagram szemléletesen tükrözi, hogy a regisztrált vállalkozások a 2005 és 2008 közötti időszakban milyen súllyal jelentek meg a kistérség különböző nemzetgazdasági ágaiban. A kistérségben a vizsgált időszak első három évében legnagyobb arányban (63- 64%-os részesedéssel) a szolgáltató szektor volt jelen, s ezen belül is az ingatlanügyleteknek, gazdasági szolgáltatásoknak volt erős dominanciájuk (40- 45%). A 2008. évben a mezőgazdasági vállalkozások száma az előző 3 évet jellemző stagnálást követően ugrásszerűen, közel ötszörösére(!) emelkedett. A tendencia szinte teljes egészében (97%) az egyéni vállalkozások számát gyarapította. Egyes vélemények szerint ennek egyik fő oka az, hogy az őstermelők kiváltották az adószámukat. A mezőgazdasági vállalkozásokon kívül egyedül a gazdasági szolgáltatásokat nyújtó regisztrált vállalkozások száma növekedett még a 2005 és 2008 közötti időszakban, 6 %-kal. A többi ágazatban stagnálás vagy csökkenés tapasztalható. A kereskedelemben, valamint a szálláshely szolgáltatásban, vendéglátásban a vizsgált időtartamban 20, illetve 13%-kal csökkent a vállalkozások száma, az iparban és az oktatásban, egészségügyben, továbbá a szociális ellátásokban gyakorlatilag nincs változás.

5. ábra A Koppány-völgye kistérségben regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak szerinti bontásban, 2005-2008

Forrás: KSH/TSTAR adatai

Nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a vállalkozások területi eloszlását azt tapasztaljuk, hogy a kistérség nem homogén. Szinte valamennyi szolgáltatás Tabon koncentrálódik. A mezőgazdasági vállalkozások jobban megoszlanak a kistérség települései között (Andocs, Kánya, Törökkoppány). Az ipar, a kereskedelem és az oktatás, továbbá az egészségügy területén működő

14

vállalkozások Tabon kívül még Andocson vannak nagyobb százalékban jelen. A 4. sz. táblázatban szembeötlik, hogy több településen 2-3 gazdásági ágazat is van, amelyben egyáltalán nincs jelen vállalkozás (Fiad, Kára, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Szorosad, Torvaj, Zala).

4. táblázat Vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása településenként (2008)

Települések ás

vad- vad- és Oktatás, építőipar Ingatlan, Ingatlan, gazdasági gazdasági , , szociális, közösségi, Nemzet- ar, energia, energia, ar, Szálláshely. szolgáltatás szolgáltatás vendéglátás Feldolgozóip egészségügy Kereskedelem Kereskedelem erdőgazdálkod Mezőgazdaság, gazdasági gazdasági ág az összesen százalékában Andocs 10,2 10,1 9,4 4,8 2,6 9,5 Bábonymegyer 2,6 5,1 4,7 2,4 4,7 1,4 Bedegkér 4,9 0,7 1,6 2,4 0,9 1,4 Bonnya 3,0 1,4 3,1 1,2 1,7 0,0 Fiad 1,3 0,0 0,8 1,2 0,0 0,0 Kánya 9,0 5,1 3,1 3,6 3,0 1,4 Kapoly 2,4 2,9 0,8 3,6 0,9 2,7 Kára 0,6 0,7 0,8 0,0 0,0 0,0 Kisbárapáti 3,9 1,4 3,1 6,0 0,4 1,4 Lulla 3,6 1,4 0,8 2,4 2,6 0,0 Miklósi 0,6 0,0 2,3 2,4 0,9 1,4 Nágocs 4,9 2,9 5,5 1,2 4,7 8,1 Sérsekszőlős 1,3 1,4 0,0 1,2 0,9 1,4 Somogyacsa 2,8 1,4 0,0 0,0 1,3 1,4 Somogydöröcske 1,0 1,4 0,0 0,0 3,0 2,7 Somogyegres 2,6 2,2 0,0 1,2 0,9 0,0 Somogymeggyes 3,1 3,6 3,1 0,0 3,0 0,0 Szorosad 3,6 0,0 0,0 3,6 0,9 0,0 Tab 16,7 48,6 55,5 45,8 60,3 59,5 Tengőd 5,8 1,4 0,8 3,6 0,4 1,4 Torvaj 2,2 0,0 1,6 2,4 2,6 0,0 Törökkoppány 9,8 2,9 2,3 3,6 1,7 5,4 Zala 1,9 2,9 0,0 2,4 1,3 0,0 Zics 2,3 2,2 0,8 4,8 1,7 1,4 Összesen (db) 778 138 128 83 234 74 Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok

A működő vállalkozások 98%-a mikrovállalkozás, vagyis alkalmazottainak létszáma nem éri el a 10 főt.

3.2. Idegenforgalom, turizmus

A kistérség a Balaton háttérterületének számít, ennek ellenére számottevő turizmus nincs a településeken. A meglévő természeti adottságok, turisztikai látványosságok viszont több lehetőséget hordoznak magukban. A kistérség Külső-Somogyhoz tartozó dombvidék. Jellegzetes felszíni formái, lankái irányát követik a vízfolyások, így a Jaba, a Kis- és Nagy – Koppány. Patakokban, kisebb tavakban gazdag a terület, mely a Balaton- Sió vízgyűjtő 15

területéhez tartozik. Nagy jelentősége van annak is, hogy az Ék-DNy-i irányú vetődések, törések mentén történt fúrások tanúsága szerint 800-1000 méter mélységből hévíz tör fel. A terület éghajlata igen kedvező, gazdag növény- és állatvilággal. A gyönyörű természeti környezetbe harmonikusan illeszkednek a települések és kultúrtájak. A falvak viszonylag távol helyezkednek el egymástól, őrizve évszázados hagyományaikat. A térség számos vonzerővel rendelkezik, melyeket a főbb turisztikai ágak mentén ismertetünk.

I. Kulturális örökség turizmus

a) Kastélyok, múzeumok, kiállítóhelyek • Nágocs – Zichy-kastély (300 éves klasszicizáló barokk műemlék kastély természetvédelmi területtel) • Zala – Zichy Mihály Emlékmúzeum (kúria parkkal, szemben arborétummal, „régi temető” családi sírkerttel) • Tab – Waschelheimel – kastély; Nagy Ferenc Galéria; Néprajzi Gyűjtemény • Bábonymegyer – Rudnay Emlékház • Kapoly – Kádár-ház • Szorosad – Helytörténeti magángyűjtemény • Somogydöröcske – Európa falu (védett falukép) • Lulla - Helytörténeti magángyűjtemény b) Kulturális rendezvények, események Ide sorolhatók például a miklósi, vagy a tabi szüreti felvonulások; Tab, Zala orgona- és vonóshangversenyei; az Andocsi Művészeti Napok; Bonnya – Betyártalálkozó; Lulla falunapi, családi napi rendezvényei; Miklósi és egyéb települések hagyományőrző csoportjainak fellépései. c) Vallási turizmus • Andocs – volt ferences gótikus és barokk műemléktemplom, zarándokhely (a templom gótikus XVI. sz-i szentélyével, barokk összhatásával, különleges barokk oltárával, főoltár méretű mellékoltáraival, szép szobraival magas művészeti értéket képvisel) • Gerézdpuszta – Szent Márton-kápolna (Szent Márton zarándokútvonal része) • Zics – Római katolikus műemléktemplom – (Zichy családi kriptával és Dorfmaister freskókkal) II. Falusi turizmus Évszázados hagyományok, néprajzi értékek (népdal, népviselet, tradicionális gazdálkodás), a nemzetiségi (sváb, szlovák) kultúrák, élő kismesterségek (fafaragás, szövés, hímzés, tojáskarcolás), melyek más vidékről, városokból érkező vendégek számára különlegességet jelentenek. 16

III. Ökoturizmus a) Lovaglás A kistérség négy településén (Bonnya, Lulla, Torvaj, Zics) foglalkoznak lovas szolgáltatásokkal. Évente több lovas és fogathajtó verseny is megrendezésre kerül Tabon, Nágocson és Zicsen. b) Horgászturizmus A kistérség bővelkedik kisebb vízfolyásokban, melyek gyakran táplálnak mesterséges tavakat (Andocs, Lulla, Somogyacsa). Ezek horgászásra alkalmasak, turisztikai hasznosításuk még várat magára.

c) Vadászturizmus A térség 9826 hektáros erdőterületén jelentős a vadállomány. A jó minőségű gím- és dámszarvas, őz és vaddisznó állomány a vadásztatás lehetőségét nyújtja. d) Természeti értékek, ökoturizmus, természetjárás • Somogydöröcskénél József-hegyi kilátó; • Andocs közelében, Nagytoldipusztánál vésett láp; • Törökkoppánynál Török-kút; Az Európai Unióhoz való csatlakozással Magyarország is köteles volt kijelölni a közösségi jelentőségű természetes élőhelyeket, valamint állat- és növényfajai védelmét szolgáló területeket, amelyek így az Európai Unió ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A hálózat értékes természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolata, amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület, melynek részeként a Törökkoppányi erdők a jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek közé, míg a Somogymeggyesi erdő a jóváhagyott különleges természet megőrzési területek közé 1 tartoznak. A Koppány-völgye kistérség még nem elég felkészült a turisták fogadására. Az összes kereskedelmi szállás férőhelyeinek száma minimális, 53. Ez az érték a Somogy megyei férőhelyek 1‰-ét teszi ki. Legmagasabb a kereskedelmi szállások férőhelyszáma a Siófoki, a Fonyódi és a Balatonföldvári kistérségekben, melyek a megyei férőhelyek 86%-át jelentik. A férőhelyek kihasználtsága a megyei átlagot 70%-kal meghaladóan, 19%.

1 Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján.

17

A vendégek mindössze 1%-a érkezett külföldről, s ugyanez az arány jelentkezett a vendégéjszakák számában is. A külföldi vendégek aránya megyei vonatkozásban jóval magasabb, 25%, s vendégéjszakáik 34%-os aránya jelzi, hogy átlagosan hosszabb ideig veszik igénybe a szállást. Egy vendég átlagosan két éjszakát tölt a kistérségben, ebből következtethetően magas az átutazó vendégek aránya. A külföldi vendégek aránya Somogy megyében a Barcsi és a Marcali kistérségben volt a legmagasabb, az összes vendégen belül elérte a 40-40%-ot. Az említett 53 kereskedelmi szállásférőhely a kistérség egyetlen kereskedelmi szálláshelyét jelenti, Bonnyán a Somogy Kertje Üdülőfalut. Somogy Kertjében, 6 épületben összesen 27 szoba áll a vendégek rendelkezésére. A létesítmény számos szolgáltatás mellett alkalmas konferenciák, képzések szervezésére is. A Dél-dunántúli Operatív Program keretében, 2.1.2 számmal, Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése címmel kiírt pályázat 90,6 millió Ft-os támogatásának felhasználásával ebben az évben összesen 206 millió forintos beruházás keretében kapacitásbővítésre és komplex szolgáltatásfejlesztésre kerül sor.

5. táblázat A kistérség szálláshelyeinek jellemzői 2007

Kereskedelmi szálláshely ebből: külföldi Magánszállásadás ebből: külföldi

Vendé Vendég Vendége Vendég gek éjszakák k éjszakák száma száma száma száma Kihasz Kihasz Vendégek Vendégek Vendégek Férőhelyek Férőhelyek Vendégéjsz Vendégéjsz akák számaakák számaakák

náltság náltság (%) aránya (%) náltság (%) aránya (%) Koppány-völgye kistérség 53 1905 3667 19 1 1 33 288 1485 12 1 0,7 Somogy megye

11 25 34 4 29 35 37801 81580 484872 288643 1 5251 182 1101 037 Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok

A magánszálláshelyek vonatkozásában sem kedvezőbb a helyzet. A megyei magánszállások férőhelyeinek 0,4‰-e található a kistérségben, kihasználtságuk háromszorosa a megyei mutatónak. A 33 férőhely Tab, Lulla és Bábonymegyer között oszlik meg szinte egyenlő arányban, de Tabon a legmagasabb a kihasználtság mértéke (35%, szemben a másik két település 1-1%-ával). A külföldi vendégek alacsony, mindössze 1%-os arányt képviseltek, inkább átutazóban fordultak meg a kistérségben. Legtöbb magánszállás férőhelyet a Fonyódi, a Siófoki, a Marcali és a Balatonföldvári kistérségben találunk. Arányuk a megyén belül eléri a 97%-ot. A megyében 2007-ben a külföldiek a magánszálláshelyeket részesítették előnyben, a vendégek aránya meghaladva a kereskedelmi szálláshelyen mért arányt 29%, vendégéjszakáik aránya 35%. Magánszálláshelyen legtöbb külföldi 18

vendéget a Lengyeltóti és a Marcali kistérség fogadott. Egy vendég átlagosan 5 napot töltött az adott szálláshelyen, ami meghaladja a 4 napos megyei átlagot.

4. Társadalmi környezet

4.1. A kistérség demográfiai folyamatai

A területek fejlettsége kihat a népesedésre is, ebben a fejezetben ezeket a folyamatokat elemezzük. Az alábbi grafikon szemléletesen tükrözi a Koppány- völgye kistérség és tágabb környezete, a Dél-dunántúli régió népességének folyamatos és egyenletesnek mondható létszámcsökkenését. A Dél-dunántúli régió népessége az elmúlt 9 évben összességében 3%-kal, 30.139 fővel lett kevesebb. Lakosságszáma már 2001-ben 1 millió fő alá csökkent, a tavalyi évben 975.471 főt tett ki. A kistérség népességfogyása ennél jóval intenzívebb, a régiós érték háromszorosa. A lakónépesség a 2000 és 2008 közötti időszakban összességében 9%-kal, 1.373 fővel csökkent.

6. ábra A Dél-dunántúli régió és a Koppány-völgye kistérség lakónépessége 2000-2008

Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatai alapján a KFTE által szerkesztett diagram

A 7. és 8. számú diagramok tükrözik, hogy a kistérség településeinek egyike sem töri meg az egyenletes népességfogyatkozási trendet. A lakosságcsökkenés intenzitása viszont különböző mértékű. Legnagyobb népességmegtartó ereje Bábonymegyer, Kánya, Törökkoppány, Fiad és Tab településeknek volt, az elmúlt 9 évben lakosságszámuk csökkenése nem haladta meg a 7%-ot. Legnagyobb a népességfogyás Kára, Somogyacsa településeken, melyek lakosságszáma 9 év alatt háromnegyedére, illetve négyötödére csökkent.

19

7. ábra A Koppány-völgye kistérség településeinek (Tab kivételével) lakónépessége 2000-2008

Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatai alapján a KFTE által szerkesztett diagram

8. ábra Tab város lakónépessége 2000-2008

Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatai alapján a KFTE által szerkesztett diagram

A következő diagram jól szemlélteti, hogy a kistérség népességének csökkenésében hangsúlyosan jelen van mind a természetes fogyás, mind a népesség elvándorlásából adódó negatív vándorlási különbözet.

20

9. ábra Természetes szaporodás /fogyás és vándorlási különbözet a Koppány-völgye kistérségben 2002-2008

Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatai alapján a KFTE által szerkesztett diagram

A 2002 és 2008 közötti időszakban a népességfogyásban az elvándorlás játszott nagyobb szerepet. A belföldi vándorlási különbözet az elmúlt 7 évben összességében több mint kétszeresére emelkedett, az utolsó három évet pedig ugrásszerű emelkedés jellemezte. Az 1.000 lakosra jutó bevándorlás és elvándorlás különbözete 2008-ban -11,6, ami közel tízszerese volt a megyei (- 1,2), és közel hétszerese a régiós értéknek (-1,7). Az elmúlt 5 évben egyedül Törökkoppánynak volt pozitív a vándorlási különbözete (átlag 24‰), azonban vannak olyan kistelepülések is, ahol az elmúlt 5 év vándorlási különbözeteinek átlaga meghaladta a -20‰-et (Bedegkér, Fiad, Lulla, Torvaj), Somogyacsáé pedig elérte a -40‰-et is. A közeljövő kiemelten fontos lehetősége a kistérségből elszármazottak feltérképezése, új kapcsolati hálózatok kialakítása, az elszármazott fiatalok visszacsábítása. Ehhez munkahelyek fejlesztésén kívül ifjúsági közösségek kialakítására, fejlesztésére lenne szükség, hiszen a családi kötődés önmagában nem elég erős identitáselem. A fenti adatokból látható, hogy a kistérség népességmegtartó ereje igen gyenge. A népesség csökkenésének okai között hangsúlyoznunk kell a természetes fogyást is. A halálozások száma a vizsgált 7 év mindegyikében, bár összességében csökkenő tendenciával, de így is jóval meghaladta a születések számát. Az élve születések és a halálozások különbözete a 2008. évben ezer lakosra vetítve - 7,0‰ volt. A természetes fogyás intenzívebb a megyei átlagnál (-5,2‰), másfélszerese a Dél-dunántúli régióban, és több mint duplája az országban tapasztaltaknak (-4,4 ‰, valamint -3,1 ‰). A kistérség települései közül az elmúlt 5 évben a 21

természetes fogyás legerőteljesebben Törökkoppányban jelentkezett (-31,3‰), de Miklósi, Somogyacsa, Somogyegres értéke is meghaladta a 13 ‰-et. Az élve születések számát 2000 és 2008 között vizsgálva csökkenő tendenciát tapasztalunk. Csúcspontját 2001-ben érte el 145 fővel, ezt követően 2004-ig volt egy jelentős, 27%-os visszaesés, majd emelkedő értékek után 2007-re 97 főre csökkent. 2008-ban 15%-os emelkedés után megközelítette a 2000-ben jellemző lélekszámot.

10 . ábra Az élve születések száma a Koppány-völgye kistérségben 2000-2008

Forrás: KSH/TSTAR adatok alapján a KFTE által szerkesztett diagram

Az Európai Unió országaira jellemző „kettős öregedés” folyamata jól érzékelhető a Koppány-völgye kistérségben is. A lakónépesség számának csökkenésével párhuzamosan csökken a fiatalok aránya, s emelkedő tendenciát mutat az 59 év feletti korosztály részaránya. A kistérség fiatal (0 és 17 év közötti) korosztályának aránya a 2000. évben 20,2% volt, ami 2008-ra 17,3%-ra csökkent. A települések közötti szóródás nagy, 12,1% (Szorosad) és 24,2% (Fiad) között változik. Andocs (21,5%), Bábonymegyer (21,1%), Bedegkér (19,1%), Somogymeggyes (19,8%), és Tengőd (20,1%) települések fiatalkorú lakosainak aránya meghaladja az országos átlagot (18,6%). A Koppány-völgye kistérség Somogy megye harmadik legidősödőbb térsége. Az időskorúak (60 év és a fölött) aránya 2008-ban elérte a 23,9%-ot, mely érték meghaladja mind az országos (21,7%), mind a régiós (22,0%), mind a megyei (22,4%) átlagot. Somogyacsán (36,7%), Törökkoppányban (36,5%), Miklósin (32,1%), Szorosadon (31,9%), és Lullán (31,8%) kiugróan magasak ezek az értékek.

22

6. táblázat A kistérség lakosságszáma, korcsoportonkénti megoszlása

Év 0-17 (%) 18-59 (%) 59 felett (%) Összesen (fő) 2000. 20,2 58,1 21,7 15.299 2002. 20,0 58,0 22,0 15.033 2004. 19,4 58,4 22,3 14.687 2006. 18,5 58,9 22,6 14.342 2008. 17,3 58,8 23,9 13.926 Forrás: KSH/TSTAR adatok

Az eltartottsági és az öregedési index alakulása is fenti adatokat támasztja alá. A kistérség öregedési indexe (129,2) 2008-ban az országos értéknél (107,4) 20%- kal magasabb, s jóval meghaladja a megyei (114,0) és a regionális (113,6) adatokat. Az eltartott népesség rátáját vizsgálva – az elmúlt két év javuló tendenciája ellenére is - láthatóak a kedvezőtlenebb értékek.

7. táblázat Az eltartottsági és az öregedési index alakulása 2005-2008

Koppány- Dél-dunántúli Megnevezés Év völgye Somogy megye Magyarország régió kistérség 2005. 46,0 44,9 44,1 44,2 Eltartott 2006. 46,1 44,8 44,0 44,1 népesség 2007. 45,7 45,0 44,0 44,0 rátája 2 2008. 45,7 44,8 43,9 44,1

2005. 112,6 102,4 103,5 100,0 Öregedési 2006. 117,1 106,2 106,9 102,4 index 3 2007. 125,3 110,4 110,5 105,1 2008. 129,2 114,0 113,6 107,4 Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok alapján a KFTE által szerkesztve

4.2. A kistérség foglalkoztatási helyzetének bemutatása

A Koppány-völgye kistérség népességének gazdasági aktivitás szerinti összetételében a rendszerváltozás hatása jól nyomon követhető. Az alábbi táblázat szemléletesen tükrözi a foglalkoztatottak számában, és népességen belüli arányában már az 1980-as években elkezdődő változást, mely 1990-re a foglalkoztatottak népességen belüli arányát 43,6%-ról 40,8%-ra, csaknem 3%- kal mérsékelte. A foglalkoztatottság 17%-kal (1315 fő) csökkent. A következő évtizedben ez a kedvezőtlen folyamat felgyorsult, hatása 2001-ben a foglalkoztatottak számában további 1406 fő (22%) veszteséget jelentett, míg a népességen belüli arány újabb 6,6%-kal csökkent. A fenti folyamattal párhuzamosan a munkanélküliek és az inaktív keresők számában is jelentős növekedés (4,5%, illetve 11,4%) volt tapasztalható. Míg 1980-ban 100 foglalkoztatottra 129 nem foglalkoztatott jutott, addig 2001-re ez az arány 100:193-ra változott.

2 Eltartott népesség rátája: a 0-14 éves, és a 64 év feletti népesség a 15-64 éves népesség százalékában. 3 Öregedési index: a 64 évfeletti népesség, a 0-14 éves népesség százalékában. 23

8. táblázat A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele 1980. 1990. 2001.

Koppány-völgye kistérség Inaktív 100 Foglalkoztatott Munkanélküli Eltartott kereső foglalkoztatottra Év Összesen jutó nem (%) foglalkoztatott 1980. 17 852 43,6 - 32,1 24,3 129 1990. 15 887 40,8 1,4 29,0 28,9 145 2001. 14 830 34,2 4,5 25,6 35,7 193 Somogy megye Inaktív 100 Foglalkoztatott Munkanélküli Eltartott kereső foglalkoztatottra Év Összesen jutó nem (%) foglalkoztatott 1980. 360 270 45,9 - 32,3 21,8 118 1990. 344 708 42,7 1,2 29,0 27,1 134 2001. 335 237 33,6 4,7 27,1 34,6 198 Dél-Dunántúl Inaktív 100 Foglalkoztatott Munkanélküli Eltartott kereső foglalkoztatottra Év Összesen jutó nem (%) foglalkoztatott 1980. 1 059 160 47,1 - 33,0 19,9 112 1990. 1 015 783 43,1 1,2 29,9 25,8 132 2001. 992 368 33,9 4,5 27,4 34,2 195 Magyarország Inaktív 100 Foglalkoztatott Munkanélküli Eltartott kereső foglalkoztatottra Év Összesen jutó nem (%) foglalkoztatott 1980. 10709463 47,3 - 32,1 20,6 111 1990. 10374823 43,6 1,2 29,5 26,5 129 2001. 10196782 36,2 4,1 27,3 32,4 176 Forrás: KSH - Népszámlálási adatok alapján a KFTE által szerkesztve

A fenti adatokból megállapítható, hogy a Dél-dunántúli régió valamennyi vizsgált foglalkoztatottsági mutatója kedvezőtlenebb az országos mutatóknál.

A táblázat adatai jól mutatják megyei és regionális szinten is a két évtized alatt végbement jelentős átrendeződést, bár a 80-as és 90-es években a visszaesés kisebb mértékű volt ezekben a téregységekben, mint kistérségi szinten. 2001- ben viszont a foglalkoztatottak népességen belüli arányát, valamint a 100 főre jutó nem foglalkoztatottak számát tekintve a kistérség vett fel kedvezőbb pozíciót (34,2%; 193).

A gazdasági átalakulás maga után vonta a foglalkoztatási szerkezetváltozást is. Mivel a tabi kistérség természeti adottságai – az éghajlat, a domborzat, a termőföldek – az átlagosnál kedvezőbb feltételeket biztosítanak a mezőgazdaság számára, ezért nem meglepő, hogy az 1980-as években a kistérségben foglalkoztatottak 38%-a az agráriumhoz kötődött. A 90-es évek elejére a gazdasági átalakulás hatására a mezőgazdaság nagyüzemi birtokviszonyai átalakultak, a melléküzemágak tönkrementek, az állattartás visszaszorult. Ennek

24

következtében a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 34%-kal esett vissza (2954 főről 1941 főre). Az ágazat a modern gazdasági viszonyok között még nagyobb teret veszített, s 10 év alatt a foglalkoztatottak száma közel 70%-kal, 611 főre zuhant vissza, mely létszám a kistérség összes foglalkoztatottjának 12%-át jelentette.

11. ábra Foglalkoztatottak száma és nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a Koppány-völgye kistérségben 1980. 1990. 2001.

Forrás: KSH - Népszámlálási adatok alapján a KFTE által szerkesztve

Az ipari ágazat a kistérség második legnagyobb munkaadója volt a 80-as években, majd 2001-re az első helyre lépett, az összes foglalkoztatott 46%-ának (2328 fő) fogadásával. A kistérség iparát a rendszerváltozás előtti időszakban a leányvállalatok határozták meg, melyeket több nagy magyarországi cég működtetett Tabon (Videoton, Budaflax, Mezőgép, Vegyipari Gépgyár, Hungaronektár). A kilencvenes évek elején az említett cégek leépítették termelésüket, s közel 20%-kal csökkentették létszámukat. Tabon és Kapolyon új, főként elektronikai vállalkozások letelepedésével 2001-re az iparban foglalkoztatottak száma 6 %-kal nőtt. Ezen túlmenően Csabapusztán vasipar, Bábonymegyeren és Sérsekszőlősön gumiipar van jelen. Hosszú távon problémát jelenthet, hogy ezek a vállalkozások olyan termékeket állítanak elő, melyek minimális helyben hozzáadott értéket tartalmaznak. A gyártás nem igényel magasan kvalifikált munkaerőt, s a tulajdonosok könnyen változtathatnak telephelyet. A Flextronics a kistérség és egyben a megye legnagyobb foglalkoztatója. Ez egyrészről szerencsés, mert számos személynek ad munkahelyet, megszűnése vagy leépítése viszont tömeges munkaerő elbocsájtással járna, mely súlyos térségi foglalkoztatási válsághelyzetet idézne elő. Ezt a „kiszolgáltatott” helyzetet a térség agrár adottságaira építkezve lehetne ellensúlyozni, a hagyományos mezőgazdasági erőforráskészlet alternatív

25

felhasználásával, új termékek, új gazdálkodási formák (megújuló energiaforrás, biogazdálkodás) meghonosításával. A vizsgált 20 év során a kereskedelemben közel 50%-kal (797-ről 404 főre), a gazdasági szolgáltatásokban közel 20%-kal (463-ról 377 főre) csökkent a foglalkoztatottak száma. A közigazgatásban, oktatásban, egészségügyi, szociális és egyéb személyi szolgáltatásban 1980 és 2001 között viszont 845 főről 1241 főre, közel 50%-kal nőtt a foglalkoztatotti létszám. A kistérségben ma még szinte kiaknázatlan gazdasági erőforrás a turizmus. 2001-ben 108 fővel az összes foglalkoztatott 2%-át képviselte a szálláshely szolgáltatásban és a vendéglátásban foglalkoztatottak aránya. Melyek a bejegyzett és/vagy telephellyel rendelkező legjelentősebb foglalkoztatók a kistérségben?

9. táblázat A Koppány-völgye kistérség legnagyobb foglalkoztatói az agráriumban, az ipari, kereskedelmi és közszférában 2009 Ipari szektor Vállalkozás Foglalkoztatottak Telephelye Jellemző tevékenysége neve száma Flextronics Kft. Tab Híradástechnikai fogyasztási cikkek 1400 fő gyártása Epro Kft. Kapoly Ipari híradástechnikai termékek 98 fő gyártása MKB Hungária Tab Két fő profil: Sátor és ponyvagyár 95 fő Kft. Fitness gépek gyártása Sime Kft. Tab Nyomtatott áramkörbe szerelhető biztosíték-tartók, sorkapcsolók és egyéb csatlakozók gyártása, forgalmazása; 77 fő hálózati kapcsolók szerelése forgalmazása; áramelosztó-szabályozó készülékek gyártása Béta -Roll Bábonymegyer Gumihengerek gyártása, felújítása, Hengergumizó Zrt. 56 fő komplett hengergyártás, egyéb gumitermékek gyártása TAG Kft. Csabapuszta Fém tartályok és acélszerkezetek 81 fő gyártása Agrárium Andocsi Kossuth Növényt ermesztés, mezőgazdasági Andocs 16 fő MG. Kft. szolgáltatás Kányai Mg. Zrt. Kánya 43 fő Mezőgazdasági tevékenység Nágocsi Mg. Zrt. Nágocs 41 fő Növénytermesztés és kereskedelem Koppány-völgye Szorosad 32 fő Növénytermesztés Mg. Zrt. Gabonafélék, egyéb növények termesztése, tisztítása, szárítása, Földvár 2000 kft. Tab 23 fő tárolása; állattenyésztés; húsmarha tartás; Kereskedelem Tabi Coop Kereskedelmi Tab 86 fő Zrt. Közszféra Foglalkoztatottak Szervezet neve Telephelye száma Somogyi TISZK Rudnay Gyula Középiskolája és Tab 59 fő 26

Szakiskolája Dr. Takács Imre Szociális Otthon Tab 50 fő Római Katolikus Általános Iskola Tab 25 fő Takáts Gyula Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási intézmény, Egységes Pedagógiai Tab 131 fő Szakmai Szolgáltató, Óvoda és Bölcsőde Többcélú Intézmény (Általános Iskola) Forrás: Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete, Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tabi Kirendeltsége

Napi ingázás

A foglalkoztatottság alakulását befolyásoló tényezők közül nem hagyhatjuk figyelmen kívül a foglalkoztatottak napi ingázásával kapcsolatos adatokat.

12 . ábra A Koppány-völgye kistérségben élők, valamint ott foglalkoztatottak napi ingázási adatai (2001)

7%

43% Más megyébe naponta eljáró foglalkoztatottak aránya Naponta bejáró foglalkoztatottak a kistérségben 36% alkalmazásban állókhoz viszonyított A megyén belül más településre aránya naponta eljáró foglalkoztatottak 57% aránya

Helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak aránya Forrás: KSH - Népszámlálási adatok

A népszámlálás adatai azt mutatják, hogy 2001-ben a kistérségben élő foglalkoztatottaknak csupán 57%-a tudott a kistérségen belül munkát vállalni, közel minden második munkavállaló járt naponta lakóhelyétől eltérő kistérségbe, vagy más megyébe dolgozni. A kistérségségben lakó foglalkoztatottak 36%-a Somogy megyén belül ingázik, 7%-a pedig más megyébe jár dolgozni. A kistérségben dolgozók 43%-ának lakóhelye a kistérségen kívül található.

A helyben élők és helyben foglalkoztatottak 35%-a az iparban, építőiparban talált munkát, 15%-uk a szolgáltatásban helyezkedett el, s csupán 6%-uk dolgozott a

27

mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban. A vezető, értelmiségi foglalkoztatottak, s egyéb szellemi foglalkozásúak aránya 14%. A kistérségből naponta a munkahelyükre ingázók 2%-át a mezőgazdaságban, 56%-át az iparban és az építőiparban foglalkoztatták, 8%-uk a szolgáltatási szektorban helyezkedett el, s 12-12% a vezető és értelmiségi foglalkoztatottak, s az egyéb szellemi foglalkozásúak aránya.

Az életkori megoszlást tekintve az ingázást inkább a fiatalabbak vállalják, az ingázók 32%-a a 30 év alatti korosztály tagja, míg a helyben lakó foglalkoztatottaknál ez az arány 23%. Az helyben foglalkoztatottak egy ötöde tartozik az 50 év és a feletti korcsoportba, az ingázók közötti arányuk 13%.

A foglalkoztatottság egyik rizikófaktora az alacsony iskolai végzettség. Ebből a szempontból elemezve a kistérséget az alábbi diagram szemlélteti, hogy a 8 általános és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők összességében 62%- ot képviselnek a 7 éves és idősebb népesség körében.

13 . ábra A Koppány-völgye kistérség 7 éves és idősebb népességének iskolai végzettség szerinti megoszlása 2001

Forrás: KSH/Népszámlálási adatok alapján a KFTE által szerkesztett diagram

Ez az adat jóval kedvezőtlenebb az országos, a megyei, és a regionális értékeknél, ahol a hasonló iskolai végzettségűek arányai 55 és 50% között mozognak. A szakmunkásképzőt végzettek aránya 19%, mely megegyezik a megyében és a régióban mért értékekkel, s 2%-kal haladja meg az országos értéket. Az érettségizettek (15%) 2, illetve 4%-kal kisebb arányban vannak jelen, mint ahogy azt a megyében, a régióban és az országban tapasztalhatjuk.

28

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében jelentősek a lemaradások, mivel a megyében és a régióban közel kétszer, országos szinten két és félszer többen rendelkeztek főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, mint a kistérségben. A főiskolai és egyetemi diplomával rendelkezők 4%-os kistérségi aránya a Dél- dunántúli régió legalacsonyabb értékei közé tartozik. Kistérségi vélemény szerint a 2001-es népszámlálási adatok óta a kistérség népességének iskolai végzettsége tekintetében van pozitív elmozdulás. A foglalkoztathatóság javítása érdekében szükséges is a 8 általános iskolai végzettség és piacképes szakképzettség megszerzése, az élethosszig való tanulásra való motiválás, valamint a munkára nem szocializálódott rétegek munkavállaláshoz szükséges kulcskompetenciáinak fejlesztése, a munkára való alkalmassá tétele. A gyermeklétszám csökkenése miatt a Rudnay Gyula Középiskola rendelkezik felnőttképzési kapacitással. A képzési kínálat és a munkaerő-piaci szükségletek összehangolásával is növelhető a kistérségi foglalkoztatottság.

4.2.1. Jövedelmi viszonyok

A kistérség lakosságának jövedelmi viszonyait számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik a térség társadalmi-, gazdasági-, környezeti adottsága, a települések település-hierarchiában való elhelyezkedése, a megyeszékhelytől való távolság. Településtípusonként vizsgálva a városok, közülük is a megyeszékhelyek jóval kedvezőbb adottságokkal bírnak a községeknél, falvaknál, aprófalvaknál. A következőkben a kistérség lakosságának jövedelmi viszonyait az 1 fő aktív korúra jutó éves jövedelemmel, az adófizetők arányával, a foglalkoztatott nélküli és a csak inaktív jövedelemmel rendelkező háztartások arányával jellemezzük. A Koppány-völgye kistérségben élő aktív korú lakosság jövedelmi viszonyai kedvezőtlenebbek a szűkebb környezetében, Somogy megyében élőkénél (10%- kal), de 16%-kal, illetve 6%-kal alatta marad a régióban és az országban jellemző éves jövedelmeknek is. 2007-ben a kistérségben az 1 aktív korúra jutó éves jövedelem 823.180 Ft volt, mely összeg 4%-kal alatta marad a minimálbér éves összegének. A kistérség aktív korú lakosságának 64%-a (5.891 fő) fizetett személyi jövedelemadót 2007-ben. Ez az érték megegyezik a regionális és a megyei adatokkal, s 10%-kal haladja meg az országos (54%) átlagot. Legmagasabb az adófizetők aránya Miklósi, Kára, Sérsekszőlős, Szorosad és Tab településeken, ahol az adófizető lakosok aktív korúakon belül mért aránya meghaladja a 70%- ot. Legalacsonyabb adófizetői arányt találunk Somogyacsa, Bedegkér, Bonnya, Andocs, Kisbárapáti, Tengőd, Torvaj és Fiad településeken. Értékeik 44% és 53% között, az országos, valamint jóval a kistérségi átlag alatt mozognak. Az itt élő aktív korú lakosságnak hozzávetőleg a fele inaktív jövedelemből él.

29

14 . ábra Az adófizetőknek a Koppány-völgye kistérség aktív korú lakosságához viszonyított aránya 2007

Forrás: TeIR/APEH-SZJA/KSH-TSTAR adatok alapján a KFTE által szerkesztett diagram

A népszámlálási adatok mutatják, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások a kistérségben 1, illetve 1,2%-kal magasabb arányt (43,3%) képviselnek a régióban, illetve a megyében jellemzőnél. A csak inaktív keresővel rendelkező háztartások aránya (38,1%) is 1,9%-kal felülmúlja a másik két téregység adatait, ami a nyugdíjas háztartások magasabb arányára enged következtetni. Az anyagi veszélyeztetettség egyik rizikófaktorát jelentik az egyszülős háztartások, de a kistérségben ez a típusú családmodell a megyei és regionális előfordulásoknál kisebb arányban van jelen.

10. táblázat Jövedelmi szempontból veszélyeztetett háztartások aránya 2001

Eltartottakon kívül Foglalkoztatott csak inaktív Egyszülős nélküli Háztartások keresővel háztartások száma háztartások rendelkező aránya (db) aránya háztartások aránya % Koppány-völgye 5484 43,3 38,1 11,3 kistérség Somogy megye 120 535 42,1 36,2 12,4 Dél-dunántúli 365 377 42,3 36,2 11,9 régió Forrás: KSH/Népszámlálási adatok alapján a KFTE által szerkesztve

Megállapíthatjuk, hogy a kistérség alacsonyabb jövedelmi viszonyai egyrészt az aprófalvas jelleggel, a gyenge ipari kapacitással, munkahelyek hiányával,

30

másrészt az alacsony foglalkoztatottsággal és az elöregedő, nagyrészt inaktív népesség magas arányával függnek össze.

4.3. Munkaerő-piaci helyzet, munkanélküliség

A Koppány-völgye kistérség, Somogy megye és a Dél-dunántúli régió munkaerőpiacát a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által ajánlott mutatószámokkal jellemezzük. Az alábbi idősoros táblában jól látható, hogy a kistérség foglalkoztatottainak száma 2002-2008 között 6373 főről összességében 17%-kal csökkent. Az értékekre az adott időszakban erős ingadozás jellemző, kiugróan magas volt a foglalkoztatás 2003-ban, majd mélypontjára 2005-ben süllyedt, hogy 2008-ra elérje az 5425 főt.

11. táblázat Regionális, megyei és kistérségi munkaerő-piaci adatok 2002-2008

Év 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. Koppány-völgye kistérség Foglalkoztatottak száma (fő) 6373 6858 5348 5169 5364 5217 5 425 Munkanélküliek száma(fő) 658 625 499 656 610 585 523 Gazdaságilag aktívak száma 7 031 7 483 5 847 5 825 5 974 5 802 5 948 (fő) Gazdaságilag inaktívak 5793 5341 5399 5307 4628 4693 4569 száma (fő) Foglalkoztatási arány (%) 49,7 53,5 47,6 46,4 50,6 49,7 51,6 Munkanélküliségi ráta (%) 9,36 8,35 8,53 11,26 10,21 10,08 8,79 Aktivitási arány (%) 54,8 58,4 52 52,3 56,3 55,3 56,6 Somogy megye Foglalkoztatottak száma 115,6 124,3 118,0 114,1 112,7 109,7 113,9 (ezer fő) Munkanélküliek száma 10,6 10,3 8,9 12,9 12,8 13,5 12,0 (ezer fő) Gazdaságilag aktívak száma 126,2 134,6 126,9 127,0 125,5 123,2 125,9 (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak 134,4 125,9 128,3 127,0 126,3 127,2 125,4 száma (ezer fő) Foglalkoztatási arány (%) 44,4 47,7 46,3 44,9 44,8 43,8 45,3 Munkanélküliségi ráta (%) 8,37 7,67 7,01 10,12 10,17 10,98 9,51 Aktivitási arány (%) 48,4 51,7 49,7 50 49,8 49,2 50,1 Dél-dunántúli régió Foglalkoztatottak száma 348,6 359,4 350,6 351,0 350,7 336,8 338,6 (ezer fő) Munkanélküliek száma 29,7 29,6 27,0 35,3 34,7 34,2 34,6 (ezer fő) Gazdaságilag aktívak száma 378,3 389,0 377,6 386,3 385,4 371,0 373,2 (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak 394,3 383,6 377,9 364,4 359,9 372,2 370,4 száma (ezer fő) Foglalkoztatási arány (%) 45,1 46,5 46,4 46,8 47,1 45,3 45,50 Munkanélküliségi ráta (%) 7,84 7,6 7,15 9,15 9,01 9,23 9,27 Aktivitási arány (%) 49 50,3 50 51,5 51,7 49,9 50,20 Forrás: ÁFSZ_Kistérségi foglalkoztatási adatok alapján a KFTE által szerkesztve

A foglalkoztatottak létszámváltozásának hasonló íve figyelhető meg a megyei és a regionális adatok vonatkozásában is, de ezeken a területeken a vizsgált 7 év 31

alatt összességében csupán 2, illetve 3%-kal csökkent a létszámuk. A csúcspontok itt is 2003-ra estek (124,3 ezer, illetve 359,4 ezer fővel), majd a 2007-es mélypontot követően 2008-ra 113,9 ezer, illetve 338,6 ezer főre emelkedtek. 2002 és 2007 között összességében egyedül a kistérségben csökkent a munkanélküliek aránya, melynek mértéke 26%. A megyei és regionális adatok 13, illetve 16%-os emelkedésről tanúskodnak. A kistérségben 2004-ben állt legalacsonyabb szinten a munkanélküliek száma (499 fő), a következő évben ugrásszerű emelkedéssel elérte a maximumát (656 fő). Ez az idő egybeesett a legalacsonyabb foglalkoztatotti létszámot számláló évvel. A gazdaságilag aktívak számának változása követi a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes létszámváltozását, hiszen az ILO a gazdaságilag aktívak közé sorolja az aktívan munkát keresőket is. A gazdaságilag inaktívak számának csökkenése feltehetően összefüggésbe hozható a nyugdíjkorhatár emelkedésével is. Kistérségi szinten legnagyobb a csökkenés mértéke, a 2008. évi 4569-es érték 27%-kal kevesebb a 2002-ben mért értéknél. A megyében és a régióban ennél mérsékeltebb volt a csökkenés: 7, illetve 6%. A foglalkoztatási arány a munkában állóknak a teljes munkaképes korú népességhez viszonyított százalékos arányát jelöli. Ez az érték a 2004. és 2005. évek kivételével kistérségi szinten volt a legmagasabb, a 2002-re jellemző 49,7%-ról a vizsgált 7 év alatt összességében 51,6%-ra emelkedett. A megyei és a régiós értékek egymáshoz hasonlóak, 43,8% és 47,7% között mozognak. A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek gazdaságilag aktív népességen belüli arányát mutatja. Értéke 2006-ig a kistérségben volt a legnagyobb (10,21%), ekkor a megyei mutató (10,98%), majd 2008-ban 8,79%-kal a regionális érték alá került. A munkanélküliségi ráta a kistérségben 2002 és 2008 között 9,36%- ról 8,79%-ra, összességében minimális mértékben, mintegy fél százalékkal csökkent. Legmagasabb értékét 2005-ben vette fel (11,26%), legalacsonyabb százalékponton (8,35%) 2003-ban állt. A gazdaságilag aktív népesség munkaképes korúakon belüli arányát jelzi az aktivitási arány. A három téregységnek ez a mutatója csak a 2005. évben tart össze, a többi évben a kistérségben volt a legmagasabb a foglalkoztatottaknak, illetve a munkanélkülieknek a 15-74 éves korosztályon belüli aránya. Értéke 2002 és 2008 között 54,8% és 56,6% között ingadozva, összességében 1,8%- kal emelkedett. A megyei és a regionális értékek a vizsgált 7 év alatt nem sokat változtak, viszonylag stabilan 48,4 és 51,7 százalékpontok között mozogtak.

A Koppány-völgye kistérség munkanélküliséggel kapcsolatos helyzetének elemzésére a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tabi Kirendeltségének 2009. február havi tájékoztatója, valamint 2009. szeptemberi adatai állnak rendelkezésünkre. A tájékoztató a 2008. január és 2009. február közötti időszakot teszi elemzése tárgyává. Az adatok szemléletesen támasztják alá a gazdasági válságnak a kistérség foglalkoztatási helyzetére gyakorolt hatását. 32

A Kirendeltség illetékességi területe 2007 őszéig megegyezett a Tabi statisztikai kistérséghez tartozó településekkel, de a fenti időponttól kezdve Karád község átkerült a Fonyódi kistérségbe, miközben munkaügyi szempontból a Tabi Kirendeltség illetékességi körében maradt.

A 2009. szeptemberi zárónapon 1448 álláskereső szerepelt a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tabi Kirendeltségének nyilvántartásában, ami 351 fős (32%-os) növekedést jelentett az egy évvel korábbi létszámhoz képest. Somogy megye viszonylatában a Tabi körzetben következett be arányaiban a második legnagyobb létszámgyarapodás a 2008. szeptemberi létszámokhoz viszonyítva.

15. ábra A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a DDRMK Tabi Kirendeltségén

Forrás: DDRMK Tabi Kirendeltsége

A 16. ábrán látható, hogy 2009 szeptemberében a kistérség a nyilvántartott álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya tekintetében a Dél-dunántúli régió 25 kistérsége közül a 14. helyet foglalja el. Ez az arány 21,9%-ot mutatva, 2,7 százalékponttal haladta meg a Somogy megyei rátát, a régiós mutatónál 4,2 százalékponttal, az országos mutatónál pedig 9,0 százalékponttal volt kedvezőtlenebb. A Tabi körzet településeinek felében az álláskeresők aránya 2009. szeptemberben meghaladta a 26%-ot. A kistérségben legmagasabb az álláskeresők aránya Somogyacsa, Bonnya és Torvaj településeken, ahol arányuk a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 52,9%, 43,7%, illetve 39,8%.

33

16. ábra Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya a Dél-dunántúli régió kistérségeiben

Forrás: DDRMK Tabi Kirendeltsége

A nyilvántartott álláskeresők között 2009. februárban a férfiak 55,3%-os arányt képeztek, amely 1,3 százalékponttal volt magasabb a megyei állományon belüli hányaduknál, ugyanakkor az előző év azonos időszakának adatától 2,9 százalékponttal elmaradt. Tárgyhónapban a férfiak száma 766 főt tett ki, amely 8,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a nők állománygyarapodása ennél jóval magasabb, 21,7%-os volt. A nyilvántartásban szereplő álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele kedvezőtlen. A regisztráltak 47,5%-a legfeljebb az általános iskolát végezte el, szakmunkás bizonyítvánnyal 36,9%-uk, középiskolai érettségivel 14,5%-uk keresett munkát, míg 1%-uk diplomás volt. A megyében nyilvántartott összes álláskereső iskolázottsági adataihoz viszonyítva a Tabi kistérségben lakók körében 1,3 százalékponttal magasabb az általános iskolát (vagy azt sem) végzettek aránya, és a szakmunkások is 3,4 százalékponttal többen vannak. Az előző évhez viszonyított létszámemelkedés legnagyobb mértékben a középiskolai érettségivel rendelkezőket érintette, emiatt arányuk kissé (1,2 százalékponttal) emelkedett, míg a többi iskolázottsági szinthez tartozóké kismértékben csökkent. A 2009. februári zárónapon az álláskeresők 36,5%-a kapott Flt. szerinti ellátást, 28,8%-uknak a helyi önkormányzatok folyósítottak rendszeres szociális segélyt. Előbbi arány 3,1 százalékponttal magasabb, utóbbi pedig 6,8 százalékponttal alacsonyabb a Somogy megyei átlagos értéknél. A nyilvántartásban szereplő álláskeresők 34,7%-a sem álláskeresési támogatásra, sem rendszeres szociális segélyre nem volt jogosult. 34

12. táblázat A DDRMK Tabi Kirendeltségén nyilvántartott álláskeresők főbb adatai Változás az előző év 2009. Megnevezés azonos időszakához képest február főben %-ban Nyilvántartott álláskereső 1 384 168 13,8 Nyilvántartott álláskeresők aránya (%)* 21,2 2,5 Pályakezdő 102 13 14,6 Férfi 766 58 8,2 Nő 618 110 21,7 25 éves és fiatalabb 245 66 36,9 50 év feletti 289 - 27 - 8,5 Legfeljebb általános iskolát végzett 658 70 11,9 Szakmunkás végzettségű 510 59 13,1 Középiskolai érettségivel rendelkező 201 39 24,1 Diplomás 14 1 7,7 Tartósan nyilvántartott álláskereső** 422 29 7,4 Tartósan nyilvántartottak aránya (%)*** 30,5 -1,8 Forrás: DDRMK Tabi Kirendeltsége *A gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. A változás százalékpontban értendő. ** Egy éve, vagy annál régebben megszakítás nélkül minden hónapban szerepel a nyilvántartott álláskeresők állományában. *** Az összes nyilvántartott álláskereső számához viszonyítva. A változás százalékpontban értendő.

A legalább egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskeresők száma a tárgyhónapban 422 főt, regisztráltakon belüli arányuk pedig 30,5%-ot tett ki. A tartós álláskeresők száma 7,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ezzel szemben arányuk 1,8 százalékponttal mérséklődött, és 3,6 százalékponttal kedvezőbb volt a 2009. februári megyei átlagnál is. A pályakezdő álláskeresők tárgyhónapban 102-en – az egy évvel korábbinál 14,6%-kal többen – voltak, így 7,4%-os arányt képeztek az álláskeresőkön belül. Arányuk hasonlóan alakult az egy évvel korábbihoz, valamint a tárgyhavi megyei átlaghoz is. A Dél-dunántúli Munkaügyi Központhoz Somogy megyéből 2008. szeptember 1. és 2009. szeptember 30. között összesen 1348 fő csoportos létszámleépítésről tettek a munkáltatók hivatalos bejelentést. A Munkaügyi Központ Tabi Kirendeltségének 2009. márciusi jelzése szerint az álláskeresők létszámát vélhetően növelte, hogy március végén véget ért egy 50 fős közmunkaprogram, majd áprilisban egy 70 fős közhasznú program. A gazdasági válság hatására a kistérségben több munkáltató jelzett létszámleépítést. A Flextronics Kft. ebben az évben megvalósuló 235 fős csoportos létszámleépítéséből 121 fő a kistérség lakója, közülük 50 fő tabi lakos. Folyamatosan csökkenti dolgozói létszámát a Sime Kft., előre láthatóan 19 fővel, illetve a MKB Hungária Kft. 11 fővel. Az álláskeresők regisztrált létszámát csökkentheti a 2009. évben beinduló „Út a munkához program”, mely a rendelkezésre állási támogatásra jogosultaknak biztosít átmeneti foglalkoztatást.

35

5. Települési infrastruktúra, intézményi felszereltség 5.1. Lakásállomány A lakosság életszínvonalának meghatározó elemét képező lakáskörülmények vizsgálatára térünk most rá. A kistérségben a lakásépítések üteme – a tízezer lakosra jutó épített lakások számát vizsgálva – jelentősen elmarad az országos (35), de a regionális (21) és a megyei (21) értékektől is. 2008-ban a tízezer lakosra jutó lakásépítések száma a kistérségben csupán 11 volt. Ugyanakkor az elöregedő és a negatív vándorlási különbözettel rendelkező térségekre jellemző módon, a tízezer lakosra jutó lakásállomány száma magas (4.553), megelőzi mind az országos (4.233), mind a regionális (4108) és megyei (4.142) átlagot.

13. táblázat Épített és megszűnt lakások száma a Koppány-völgye kistérségben 2002-2008

Épített lakások száma Megszűnt lakások száma

Települések 2002. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. Összesen Összesen Lakásállomány 2008. Andocs 476 3 1 2 1 7 1 3 1 5 Bábonymegyer 366 1 1 2 1 1 Bedegkér 248 0 1 1 Bonnya 150 1 2 3 0 Fiad 79 0 0 Kánya 224 1 1 1 3 0 Kapoly 345 1 1 2 0 Kára 46 0 0 Kisbárapáti 235 1 1 0 Lulla 94 0 0 Miklósi 124 3 2 2 7 2 2 Nágocs 248 1 1 1 3 1 1 Sérsekszőlős 71 1 1 0 Somogyacsa 182 0 1 2 1 4 Somogydöröcske 102 0 1 2 3 Somogyegres 132 0 1 1 Somogymeggyes 241 2 2 1 1 2 Szorosad 59 0 0 Tab 1931 9 11 6 4 32 10 13 85 4 5 1 10 Tengőd 273 1 1 0 Torvaj 150 0 0 Törökkoppány 239 1 1 0 Zala 133 2 1 1 4 1 1 2 Zics 193 1 1 2 0 Összesen 6341 17 19 12 8 41 12 15 124 3 1 1 2 11 7 7 32 Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok alapján a KFTE által szerkesztve

A 2002 és 2008 közötti időszakban a kistérségben összesen 124 lakás épült, ennek közel 70%-a Tabon. Andocs és Miklósi tartozik még a frekventált 36

települések közé. Andocson az építkezések ellenére a lakásállomány száma csupán kettővel nőtt, mivel közel ugyanannyi lakás szűnt meg, mint amennyi felépült. Egyes települések néptelenedési folyamatát tükrözi, hogy a kistérségben 9 olyan település található, ahol az elmúlt 7 év alatt egyetlen lakás sem épült, s közülük is 4 településen ez idő alatt lakások szűntek meg. Ezekre a településekre (Bedegkér, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres) jellemző helyi munkahelyek hiányában az alacsony foglalkoztatottság, a magas természetes népességfogyatkozás, és az erősen negatív vándorlási egyenleg.

5.2. Közmű ellátottság A közüzemű vízhálózat a kistérség minden településén kiépült, az ellátottság 100%-os. A közüzemi ivóvízvezeték hálózatba bekapcsolt ingatlanok száma az elmúlt évek során folyamatosan, az 1994. évi 62,9%-ról 2007-re 94,5 %-ra nőtt. Ezzel az értékkel minimálisan van lemaradva az országos és kis mértékben a megyei és regionális átlagtól. A száz lakásra jutó vízhálózatba bekapcsolt lakások száma országos szinten 95, megyei és regionális szinten egyaránt 96.

14. táblázat Közüzemi ivóvízvezetékbe bekapcsolt lakások száma (2007), valamit ebből a 2001-2007 évek folyamán bekapcsolt lakások száma Ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma Vízhálózatba ebből: az év folyamán bekapcsolt Települések 2007. lakások év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 aránya (%) Andocs 435 3 1 1 91 Bábonymegyer 364 1 4 1 99 Bedegkér 248 100 Bonnya 148 1 5 99 Fiad 79 1 100 Kánya 222 1 1 1 99 Kapoly 292 3 2 5 2 1 85 Kára 43 2 1 93 Kisbárapáti 235 1 100 Lulla 92 1 4 1 98 Miklósi 123 3 1 98 Nágocs 247 2 1 1 100 Sérsekszőlős 48 2 6 1 1 1 68 Somogyacsa 178 5 97 Somogydöröcske 92 1 2 5 4 4 1 90 Somogyegres 132 100 Somogymeggyes 239 1 1 1 99 Szorosad 59 100 Tab 1792 9 9 39 6 30 19 93 Tengőd 273 1 1 100 Torvaj 122 1 25 2 81 Törökkoppány 220 2 2 92 Zala 119 5 21 2 2 90 Zics 182 2 94 Összesen 5984 20 30 112 16 14 50 24 94 Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok alapján a KFTE által szerkesztve 37

Az ivóvízhálózatra rákapcsolt lakások mennyisége az utóbbi 7 évben 4%-kal gyarapodott. Fejlesztések elsősorban Tabon, Zalán, Torvajon, Somogydöröcskén, Kapolyon és Sérsekszőlősön történtek. A közüzemi ivóvízhálózatra rákapcsolt lakások arányát tekintve legkedvezőbb a helyzet Bedegkér, Fiad, Kisbárapáti, Nágocs, Somogyegres, Szorosad, Tengőd településeken, ahol 100%-os a bekötések aránya. A legkedvezőtlenebb ez az érték Sérsekszőlős községben, ahol a bekötési arány 68%-os. Nem mondható szerencsésnek a Somogyacsához tartozó Gerézdpuszta helyzete, ahol egyáltalán nincs kiépített ivóvízhálózat. Problémát jelent, hogy a kistérség településeinek közel felében (Andocs, Bonnya, Kapoly, Kára, Lulla, Miklósi, Nágocs, Somogyacsa, Somogydöröcske, Tengőd, Törökkoppány) nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez a lakosság. Többségében az ivóvizek vas-, mangán-, nitrit- és ammónium- tartalma haladja meg az Európai Unióhoz történő csatlakozás után érvényes határértéket. Az érintett települések csatlakoztak a Környezet és Energia Operatív Program által támogatott ivóvízminőség javító programhoz, de a 174 települést magába foglaló konzorcium által benyújtott pályázat elutasításra került. A térségben a vízhálózat kiépítésének ütemét nem követte a csatornahálózat kiépítése, a szennyvíz és a szennyvíziszap kezelése. A kistérségben egyedül Tab rendelkezik szennyvíztisztítóval - mely a szippantott szennyvíz befogadására is alkalmas-, valamint csatornahálózattal. Ebből adódóan a kistérség csatornázottsága alacsony, a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2007-ben 21,3% volt. A csatornahálózat 35%-a az utóbbi 7 évben épült ki, 2004-es legnagyobb rákötési aránnyal. A kistérség közműollója rendkívül nyitott, 77%. Mindkét jellemző nagyon kedvezőtlen értéket mutat az országos (69,8%, illetve 26%-os közműolló), régiós (64,7%, illetve 33%) és a megyei (60,6%, illetve 37%) adatokhoz képest.

15. táblázat A Koppány-völgye kistérség közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakásainak száma, elhelyezkedése (2002-2007) és aránya (2007) Közcsatorna-hálózatba történő bekapcsolások Közcsatorna- ebből: az év folyamán hálózatba bekapcsolt Települések 2007. lakások év év év év év év év év aránya 2001. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. (%) Tab 1347 67 22 13 197 68 35 75 21,3 Összesen 1347 67 22 13 197 68 35 75 21,3 Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok alapján a KFTE által szerkesztve

A csatornahálózat kiépítése lassan, de folyamatosan zajlik, az egy km vízvezetékre jutó szennyvízcsatorna hossza 2007. év végén 184 m volt, szemben az 1997. évi 76 m-es értékkel.

A vezetékes háztartási gázfogyasztók száma az 1999 és 2007 közötti években közel ötszörösére emelkedett. Részarányuk 2007. év végén a lakásállományon belül 35 %, mely a nyolc évvel korábbinál (7%) lényegesen nagyobb, de az

38

országos átlagnak a felét sem éri el (76%). Az érték a megyei (71,6%) és a regionális (60,3%) mutatónak is jóval alatta marad.

5.3. Közlekedés

A kistérségben Tab központi szerepet tölt be. Rendelkezik alapvető közigazgatási intézményekkel, középiskolával, járóbeteg szakellátással, s a foglalkoztatásban is centrum szerepet tölt be. A napi rendszerességű helyváltoztatások fő meghatározója tehát a hivatás- és az iskolai forgalom. A kistelepülések tömegközlekedése jelenleg dominánsan közúti közlekedésre alapozott.

Vasúti közlekedés

A Tabi kistérséget a nemzetközi vasúti közlekedés és intercity közlekedés nem érinti, egyetlen vasúti mellékvonal szeli át (Siófok – Tab – Kaposvár). A vasúti mellékvonal egyvágányú, nem villamosított. A vasútvonal a kistérség településeinek 30%-át felfűzi (Bábonymegyer, Tab, Kapoly, Somogymeggyes, Andocs, Bonnya), de rossz állapota, alacsony teherbírása miatt egyes szakaszain állandó sebességkorlátozás van érvényben. Annak ellenére, hogy Tab és Kaposvár között közvetlen vasúti kapcsolat van, az eljutás majdnem két óra, ami duplája a közúti közforgalmi közlekedéssel való eljutásnak. A száz kilométeres Siófok – Kaposvár távolság megtételéhez vasúton négyórányi menetidőre van szükség. A hosszú menetidő és az alacsony járatsűrűség miatt a vasút vesztett helyközi tömegközlekedési jelentőségéből.

Közúti közlekedés

A Tabi kistérség az országos úthálózathoz való kapcsolódás szempontjából viszonylag kedvező helyzetben van. A térség közúton, az M7-es autópályán közelíthető meg a legkönnyebben. Bábonymegyer és Kapoly a kistérség Balatonhoz legközelebbi két kapuja. Az előbbi 18, az utóbbi 13 kilométerre található a legközelebbi autópálya-lejárattól. A kistérség legfontosabb útjai a Kapoly – Tab - Darány, valamint az Andocs – Törökkoppány – Nagykónyi mellékutak, melyek a Kelet – Nyugat irányú összeköttetést biztosítják. Előbbi biztosít összeköttetést a 65. sz. főúttal. A Kaposvár - Szántód mellékút az Észak- Dél irányú kapcsolódást teszi lehetővé. Hiányosak viszont a belső közlekedési kapcsolatok, melyek megnehezítik a térség falvainak kapcsolatait. Nehezíti a helyzetet, hogy a kistérség településeinek több mint fele tekinthető zsáktelepülésnek (Bedegkér, Bonnya, Fiad, Kapoly, Kisbárapáti, Lulla, Sérsekszőlős, Somogydöröcske, Somogyacsa, Somogymeggyes, Somogyegres, Torvaj, Zala). Az úthálózat fejlesztése kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági és közlekedési kapcsolatok bővítése területén. A Tabot Lullával összekötő út kiépítését követően

39

a Lulla – Balatonendréd összekötő út megépítése hálózati jelentőségű, hiszen az új nyomvonalon épülő, a két települést kikerülő 9,65 km hosszúságú útszakasz nem csak a két község között teremti meg a kapcsolatot, hanem a térség legnagyobb települését, Tabot is összeköti a Balaton-parttal, valamint forgalmi kapcsolatot biztosít az M7-es autópályával. A fejlesztésnek köszönhetően az eddig zsákfaluként létező településeken a megközelíthetőségnek köszönhetően gazdasági fellendülés várható. Az új út Tab térsége gépjármű forgalmának várhatóan mintegy 60%-át bonyolítja, ezzel tehermentesíti a 65-ös és a 6505 sz. utak jelenlegi forgalmát. A fejlesztés a DDOP-5.1.3/A „A hálózati jelentőségű mellékút hálózat, valamint a településeket feltáró úthálózat fejlesztése a hiányzó szakaszok kiépítésével” konstrukció keretében valósul meg 3.510 millió Ft támogatás felhasználásával. A beruházás a tervek szerint 2011. szeptember 30-án fejeződik be. A projekttel kapcsolatban problémaként merült fel, hogy a kivitelező kiválasztása még nem indult meg, mivel a telkek 90%-t (több száz ingatlant) nem sikerült kisajátítani a közbeszerzés kiírásához. A kistérség zsáktelepüléseinek áthaladó forgalomba történő bekapcsolását segítené a Somogymeggyes – Karád, Fiad – Gamás és a Bedegkér – Törökkoppány összekötő utak megépítése. A kistérség minden települése elérhető aszfaltúton. A meglévő utak minősége többnyire rossz, elhasználtságuk magas fokú. A települések belterületén található utak nagy része aszfaltozott, minőségük igen változó.

Közúti közösségi közlekedés

A kistérség mindennapjaiban, a helyi tömegközlekedés szempontjából lényeges szerepet tölt be az autóbusz-közlekedés. A kistérségi központ a legtöbb településről közvetlenül elérhető. Magas a száma viszont azoknak a településeknek, amelyekből fél órán belül nem lehet eljutni a kistérség centrumába (Fiad, Kisbárapáti, Bonnya, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Torvaj, Tengőd). További problémát jelent, hogy a zsáktelepülésekre való betérés növeli az út hosszát és idejét, így sokszor nem gazdaságos a járatműködtetés. Számos kistelepülésen ezért minimális szolgáltatásként csak napi három járatpár közlekedik. Ez megnehezíti, és helyenként lehetetlenné teszi az ingázók helyzetét, a kistelepülések munkaképes lakosságának munkavállalását a munkahelyeket kínáló térségi vagy más, távolabbi központban. Megfelelő minőségű távolsági buszjárat csak a kistérség főútvonal mentén fekvő településein van. Tabról napi 1 járatpárral, 158 perc alatt közvetlenül elérhető a régió központja, Pécs, a megyeszékhely Kaposvár napi 5-6 járatpárral 68 perc alatt, és a főváros napi 1 járatpárral.

40

Kerékpáros és egyéb közlekedés A kistérségben elenyésző a kerékpárutak száma, ami veszélyessé teszi ennek a környezetbarát közlekedési formának a használatát, és a kerékpározás tömeges elterjedését. Turisztikai célú térségi kerékpárutak nem lettek kialakítva, annak ellenére, hogy a településszerkezetből adódó sűrű, de komoly forgalomtól mentes mellékutak számos esetben alkalmasak lennének turisztikai célú kerékpár útvonal használatra. A térségen kívül esik, de hatást gyakorolhat annak közúti és egyéb forgalmára a Szántódi rév és a Balatonkiliti nemzetközi repülőtér.

5.4. Kábel TV hálózat és szélessávú internethálózat kiépítettség

A kistérség településeinek 50%-a (Andocs, Bábonymegyer, Bonnya, Kánya, Kapoly, Kisbárapáti, Miklósi, Somogyacsa, Somogymeggyes, Tab, Tengőd, Zics) rendelkezik szélessávú internet elérhetőséggel. Kiépítésére, Tabon és Andocson kívül – ahol már előzőleg is biztosítva volt a hozzáférés – a többi 10 településen 2005-ben nyílt lehetőség a GVOP-2005-4.4.2 számú, a „Szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein” című pályázati program keretében, egy közel 202 millió forintos beruházás eredményeként. A projekt keretében 2308 háztartás juthat korszerű szélessávú internet eléréshez. A program finanszírozásában a települések határáig fektették le az optikai kábelt, továbbfejlesztésére megfelelő számú előfizető esetén kerülhet sor. Jelenleg a kistérségben (Andocson és Tabon kívül) csupán 384 előfizető van. Ennek oka, hogy például Somogymeggyes határáig hiába lett kiépítve az optikai kábel, megfelelő számú előfizető hiányában a lakosok mégsem tudnak élni a szélessávú internet adta lehetőségekkel. Kábel TV hálózat egyedül Tabon van kiépítve.

5.5. Oktatás 4

A kistérség oktatási gazdaságosság szempontjából előnytelen, aprófalvas településszerkezettel rendelkezik. A falvakra kedvezőtlen demográfiai helyzet, elöregedő népesség jellemző. Ennek következtében a településeken nincs annyi óvodás és iskoláskorú gyermek, mely lehetővé tenné az önkormányzatok számára az oktatási intézmények önálló fenntartását. A kistérség oktatási rendszerének működtetésére alapvetően három mikrokörzet került kialakítása.

4 Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás - fejlesztési Terve 2009. felhasználásával. 41

a) Andocs központú mikrokörzet (Andocs, Kisbárapáti, Bonnya, Fiad, Nágocs, Zics) b) Tab központú mikrokörzet (Tab, Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj, Zala, Kánya, Somogymeggyes, Kapoly, Tengőd, Bedegkér, Somogyegres, Bábonymegyer) c) Törökkoppány központú mikrokörzet (Törökkoppány, Kára, Miklósi, Somogyacsa, Somogydöröcske, Szorosad)

Saját fenntartásban működteti önkormányzata · a Kapolyi Óvodát · a Bábonymegyeri Óvodát és · a Tabi Zeneiskolát

Utóbbi két intézmény 2009. szeptember 1-jétől a kistérségi fenntartású integrált közoktatási intézmény részévé vált.

Óvoda

Az önkormányzatok igyekeznek legalább az óvodáikat megőrizni és helyben biztosítani az óvodai ellátást. Óvodát találunk Andocs, Tab, Törökkoppány, Kisbárapáti, Tengőd, Kapoly, Bábonymegyer, Nágocs, Zics, Kánya, Bedegkér és Somogymeggyes településeken. Az óvodák a 2007/2008-as tanévben összesen 18 csoportban gondoskodtak 349 gyermek neveléséről.

Általános iskola

Az általános iskolákban a 2007/2008-as tanévben alsó tagozaton 432 gyermek, felső tagozaton 474 diák tanult. Az iskolai osztályok kialakítása érzékenyen követi a gyermeklétszám változását, ezért több településen helyben egyáltalán nem található iskola, s vannak olyanok, ahol helyben csak alsó tagozatos osztályok működnek. Nyolc évfolyamos általános iskola található Andocs, Tab, Törökkoppány, Nágocs, Bábonymegyer településeken. Négy évfolyamos iskolák működnek Kányán, Tengődön, Bedegkéren, Kisbárapátin és Somogymeggyesen. Valamennyi településen az 1-4. évfolyamok között osztályok összevonására került sor. Az alábbi településekről viszont be kell járnia minden általános iskolás tanulónak: Zics, Bonnya, Fiad, Kapoly, Somogyegres, Lulla, Sérsekszőlős, Zala, Torvaj, Kára, Somogyacsa, Somogydöröcske, Szorosad, Miklósi. Ennek következtében már az első évfolyam tanulói között is a más településre bejáró tanulók aránya eléri a 21%-ot. A tanulók iskolába járását Andocson, Nágocson es Törökkoppányban szervezett keretek között iskolabusz járat segíti. A többi településen az intézményfenntartó társulás finanszírozza a bejárók bérletköltségeit.

A társulás által fenntartott iskolán kívül Tabon az egyház fenntartásában működik a Római Katolikus Általános Iskola. 42

Szakszolgálat

A Tabi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat nevelési tanácsadást, logopédiai ellátást, korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő felkészítést, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadást folytat. Működése kiterjed a kistérségi társulás összes településére, ugyanakkor szakemberhiány mutatkozik egyes szakszolgálati feladatok ellátásában. Jelenleg nevelési tanácsadás, ambulanter logopédiai ellátás és e tanév kezdetétől a korai fejlesztés, gondozás és fejlesztő felkészítés is folyik. Az integrált nevelő, oktató munka támogatását szocializációs mentor tanár segíti.

Középiskola

A Tabi kistérség egyetlen középfokú oktatási intézménye, a megyei fenntartású Somogyi TISZK Rudnay Gyula Középiskolája és Szakiskolája. A középiskolában gimnáziumi oktatás, szakközépiskolai képzés és szakmunkásképzés folyik. A tanulók 30,5%-a helyi lakos, 56,2%-a bejáró, 13,3%-a az iskola kollégiumának lakója. A szakközépiskolában a következő szakmákat oktatják: autóelektronikai műszerész, elektronikai műszerész, mechatronikai műszerész, ügyintéző titkár. A szakiskolában gépész és könnyűipari szakmacsoport (női ruhakészítő) közül választhatnak a tanulók. A 2007/2008-as tanévben 18 tanulócsoportban 518 növendék nevelését – oktatását végezték, az átlagos osztálylétszám 28,77 fő.

5.6. Szociális, gyermekvédelmi ellátórendszer

A kistérségi szociális ellátórendszer vizsgálatához elsőként térképezzük fel, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. milyen típusú feladatellátásokra kötelezi az önkormányzatokat. Mindkét jogszabály a települések lakosságszámától teszi függővé az önkormányzat által kötelezően biztosítandó ellátások körét.

A kistérségben a 24 település közül csupán Tab lélekszáma haladja meg a 3000 főt, a többiek lakosságszáma jóval ez alatt marad. Lakosságszám alapján az alábbi szolgáltatásokat kell a települési önkormányzatoknak kötelező feladatként ellátniuk: Minden önkormányzatnak biztosítania kell: a) étkeztetést b) házi segítségnyújtást c) gyermekjóléti szolgáltatást d) helyettes szülői hálózatot e) családsegítés

43

háromezer főnél több állandó lakos esetén, f) idősek nappali ellátását.

Az ellátási kötelezettség és a ténylegesen nyújtott szolgáltatások összevetése érdekében az alábbiakban ismerkedjünk meg fenntartók szerinti bontásban a kistérségben működtetett ellátórendszerrel. A 16. táblázat segítségével látható, hogy az önkormányzatok túlnyomó többsége a kötelezően ellátandó feladatait teljesíti. A Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás intézményfenntartó társulás keretében 2005. április elsejével létrehozta a Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatot. Tab székhellyel, és 4 területi irodájában nyújtott szolgáltatásaival lefedi a kistérség mind a 24 települését. A falugondnoki szolgáltatás 600 főnél kisebb településen működtethető, így Andocs, Bábonymegyer, Kapoly, Nágocs és Tab kivételével a kistérség valamennyi településén megszervezhető ez a szolgáltatástípus. A lehetőséggel 9 település élt (Bedegkér, Bonnya, Fiad, Miklósi, Somogydöröcske, Szorosad, Torvaj, Törökkoppány, Zics, Somogymeggyes, Tengőd, Kánya 5) A helyettes szülői szolgáltatás szakmai háttere a három éves szociális felzárkoztató program révén megoldottá vált, a szolgáltatás azonban még nem került bevezetésre. 6 A házi segítség nyújtás a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási központ révén minden településen elérhető, azonban az igények miatt jelenleg 10 településen működik. 7

16. táblázat A Koppány-völgye kistérségben elérhető szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fenntartók szerinti bontásban 2007, 2008,2010,

Az intézmény működési területe:

1.) Családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, házi segítségnyújtás esetén: A Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települések, azaz Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Fiad, Kánya, Kapoly, Kára, Kisbárapáti, Lulla, Miklósi, Nágocs, Sérseksz őlős, Somogyacsa, Somogydöröcske, Somogyegres, Somogymeggyes, Szorosad, Teng őd, Torvaj, Törökkoppány, Zala, Zics községek és Tab város közigazgatási területe. 2.) Szociális étkeztetés esetén:

5 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 6 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 7 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 44

A Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települései közül: Andocs, Bábonymegyer, Bedegkér, Bonnya, Fiad, Kánya, Kapoly, Kisbárapáti, Lulla, Nágocs, Miklósi, Sérseksz őlős, Somogyegres, Somogymeggyes, Teng őd, Torvaj, Zala, Zics községek és Tab város közigazgatási területe. 3.) Id ősek nappali ellátása esetén:

A Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulást alkotó települései közül: Andocs, Bábonymegyer, Kánya, Kapoly, Lulla, Sérsekszőlős, Somogyegres, Somogymeggyes, Tengőd, Torvaj, Zala, községek és Tab város közigazgatási területe.

Szolgáltatás Ellátottak száma/ Ellátási terület megnevezése férőhelyszám Kistérségi intézményfenntartó társulás Tab , Bábonymegyer, Kapoly, Lulla, Sérsekszőlős, Somogymeggyes, Torvaj, Zala Szolgáltatást Kánya, Bedegkér, Tengőd, igénybe vevők Somogyegres, száma: 414 fő ok ás at alapszolgált ociális Sz Családsegítés Nágocs, Andocs, Zics Kisbárapáti, Bonnya, Fiad Éves forgalom: 1457 Törökkoppány, Miklósi, Szorosad, fő Somogydöröcske, Somogyacsa, Kára Szolgáltatást igénybe Tab, Bábonymegyer, Kapoly, Lulla, vevők száma (2010. Sérsekszőlős, Somogymeggyes, december): 131 fő Torvaj, Zala

Szolgáltatást igénybe vevők száma (2010. Kánya, Tengőd, Somogyegres, december): 53 fő Étkeztetés* 8 Szolgáltatást igénybe vevők száma (2010. Kisbárapáti, Bonnya, Fiad december): 22 fő

Szolgáltatást igénybe vevők száma (2010. Nágocs, Andocs december): 35 fő

Házi Szolgáltatást igénybe 9 Tab, Bábonymegyer, Kapoly, Lulla, vevők száma (2010. segítségnyújtás* Somogymeggyes, december): 29 fő

8 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 9 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 45

Szolgáltatást igénybe vevők száma (2010. Kánya, Tengőd, december): 11 fő

Szolgáltatást igénybe vevők száma (2010. Kisbárapáti, december): 6 fő

Szolgáltatást igénybe vevők száma (2010. Nágocs, Andocs december): 16 fő

Szolgáltatást igénybe vevők száma (2010. Törökkoppány december): 6 fő

Tab, Kánya, Andocs, Bábonymegyer, Kapoly, Lulla, Idősek nappali Kánya: 24 fh., Sérsekszőlős, Somogyegres, ellátása 10 Tab: 25 fh. Somogymeggyes, Tengőd, Torvaj, Zala, Önkormányzati intézményfenntartó társulás Étkeztetés Törökkoppány, Szorosad 7 fő Falugondnoki szolgálat - Helyi önkormányzatok Tanyagondnoki Andocs, - szolgálat Falugondnoki Bedegkér*, Bonnya, Fiad, Miklósi, szolgáltatás Somogydöröcske, Torvaj, Zics, - Kánya, Somogymeggyes 11

Kistérségi intézményfenntartó társulás Gyermekjóléti alapellátások Tab , Bábonymegyer, Kapoly, Lulla, Sérsekszőlős, Somogymeggyes, Torvaj, Zala Kánya, Bedegkér, Tengőd, Alapellátásban lévők Gyermekjóléti Somogyegres, száma: 229 fő szolgáltatás Nágocs, Andocs, Zics Védelembe vettek Kisbárapáti, Bonnya, Fiad száma: 79 fő Törökkoppány, Miklósi, Szorosad, Somogydöröcske, Somogyacsa, Kára Önkormányzati intézményfenntartó társulás Tab, Lulla, Torvaj, Bölcsőde Zala, 10 fh. Sérsekszőlős

Szolgáltatás szakellátások Székhelye Férőhelyszám megnevezése S z o c i á l i s Civil szervezet Hajléktalan személyek Lulla 10 fh. rehabilitációs otthona Vállalkozás szak ellát 100 fh. iális Idősek otthona* Törökkoppány

Megyei önkormányzat

10 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 11 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 46

Pszichiátriai betegek Tab 100 fh. otthona Fogyatékos személyek Tab 30 fh. otthona Gyermekotthon Nágocs 20 fh. Lakásotthon Nágocs 48 fh. Utógondozó otthon Nágocs 6 fh. Gyermekvédelmi Gyermekvédelmi

Civil szervezet szakellátások Utógondozói otthon Lulla 8 fh. Egyház Családok átmeneti Nágocs 32 fh. otthona 10 fő nevelőszülő; Elhelyezett Nevelőszülői hálózat Nágocs gyermekek száma összesen: 37 fő Forrás: http://www.koppanyvolgyeterseg.hu/hir.html?id=117 ; Szociális ÁIR és Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programjának* információi alapján a KFTE által szerkesztve

*: a szolgáltatás a kistérség 24 településén elérhető, azonban nem mindegyik telelpülésről van igénylő 12

2010. évben megvalósult fejlesztések :13

A Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a szociális alapszolgáltatások lefedettségében meglévő hiányokat teljes egészében igyekszik kiküszöbölni. A Tanács a 152/2008.(XII.08) TKT számú határozatával elfogadta a Koppány-völgye kistérség három éves szociális felzárkóztató programját, melynek eredményeként a már kistérségi szinten elláttatott családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás mellett a házi segítségnyújtást, valamint az idősek nappali ellátását szintén a Társulás által fenntartott és működtetett intézmény látja el.14

Kistérségi intézményfenntartó társulás formájában 2010. január 1-jével megalakult a Koppány-völgyi Alapszolgáltatási Központ, mely a térség teljes területére biztosítja a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást, a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást és az idősek nappali ellátását. 15 Mikro-térségenként alapszolgáltatási központok kerültek kialakításra az alábbi településeken 16 :

12 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 13 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 14 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 15 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 16 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 47

1. Tabi Alapszolgáltatási Központ (Ellátási terület: Bábonymegyer, Kapoly, Lulla, Sérsekszőlős, Somogymeggyes, Torvaj, Zala), 2. Kánya mikro-térségi alközpont (Ellátási terület: Bedegkér, Tengőd, Somogyegres), 3. Nágocs mikro-térségi alközpont (Ellátási terület: Andocs, Zics), 4. Kisbárapáti mikro-térségi alközpont (Ellátási terület: Bonnya, Fiad), 5. Törökkoppányi mikro-térségi alapszolgáltatási központ (Ellátási terület: Miklósi, Szorosad, Somogydöröcske, Somogyacsa, Kára) Fejlesztési elképzelések A szociális alapszolgáltatási feladatok bővítése a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátásával. 17 Bölcsőde kialakítását tervezik a Nágocsi mikro-térség települései a fiatal édesanyák munkavállalásának elősegítése érdekében. A Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány fejlesztési elképzelései közé tartozik • rövidtávon egy Krízis Otthon , valamint Idősek Otthona kialakítása • hosszútávon a térség szociális alapellátásának fejlesztésében való aktív közreműködés (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás diszpécserközpontjának működtetése). A Vöröskeresztnek is vannak elképzelései a szociális ellátó rendszer bővítésével kapcsolatban. Terveik között szerepel egy fogyatékosok nappali intézményének létrehozása, valamint megváltozott munkaképességűek számára foglalkoztató kialakítása.

5.7. Egészségügy

A Dél-dunántúli régióban a kistérségek közül a tabi rendelkezik az egyik legkedvezőtlenebb halálozási mutatóval (1,67%). Ez részben az előnytelen korstruktúrával magyarázható, részben más okokkal, mint például a rossz életkörülmények, az egészségtelen életmód. Vezető halálokok közé tartozik a keringési betegség, de a légző rendszer problémái is az átlagosnál számottevőbb szerepet játszottak a kistérség lakóinak halandóságában. Ezért is szükséges hangsúlyt fektetni a kistérségi egészségügyi ellátás színvonalának javítására. A kistérség lakosságának egészségügyi alapellátásáról jelenleg 9 háziorvosi, 1 házi gyermekorvosi, és 2 fogorvosi körzetben gondoskodnak. A háziorvosi körzetek közül 4 felnőtt körzetként, 5 pedig vegyes körzetként működik. A háziorvosi körzetek száma 2002 óta összességében eggyel csökkent. 2002 és 2004 között a kistérségben 10 körzet működött, 2005-ben számuk lecsökkent 8- ra, majd 1 év után 9-re növekedett.

17 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 48

A kistérség egy háziorvosi körzetre jutó lakosságszáma (1414 fő) megegyezik a régiós átlaggal (1413 fő), a megyei és az országos mutatónál kedvezőbb értéket mutat (1469 fő; 1513 fő). A területi védőnői szolgálatok száma 6-ról 7-re növekedett 2002 és 2007 között, mennyiségük legkedvezőbb 2004-ben és 2005-ben volt (8 db). A területi védőnői körzet vegyes körzet, ellátja az iskola-egészségügyi feladatokat is.

17. táblázat Egészségügyi intézményrendszer jellemző mutatói Egy Működő háziorvosra Működő Ágyki- Működő házi Működő és házi védőnői használt Év háziorvosi gyermek kórházi Gyógyszertárak gyermekorv körzetek ság körzetek orvosi ágy osra jutó száma % körzetek lakos 2002 10 1 1367 6 0 0 2+2 2003 10 1 1353 6 0 0 2+2 2004 10 1 1335 8 0 0 2+2 2005 8 1 1614 8 0 0 2+2 2006 9 1 1434 n.a. 0 0 2+2 2007 9 1 1414 7 0 0 2+2 Forrás: TeIR/KSH-TSTAR adatok alapján a KFTE által szerkesztve A háziorvosi ügyelet ellátásáról az önkormányzat a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás útján gondoskodik, mely a kistérség északi részén levő 12 települést szolgálja ki. A kistérség déli részén lévő 12 település ügyeleti szolgálatát változó központtal (Nágocs, Andocs, Kisbárapáti, Törökkoppány) az ott dolgozó háziorvosok látják el.

A kistérség járóbeteg szakellátását a tabi Egészségügyi Szolgálat biztosítja, ahol a lakosság számára elérhető a belgyógyászati, a szülészet- nőgyógyászati, a fül- orr-gége, a reumatológiai szakrendelés, valamint a szemészet és a bőrgyógyászat. Működik foglalkozás egészségügyi szolgáltatás, fizioterápia és tüdőgondozó. A diagnosztikát J¹ típusú kislabor segíti. Az éves teljesített szakorvosi órák száma 2007-ben 1824 volt.

A kistérségi egészségügyi ellátás színvonalának nagymértékű javulását eredményezheti a 2010 szeptemberében átadásra kerülő kistérségi járóbeteg szakellátó központ, mely a TIOP – 2.1.2-07/1 programon belül, 960 millió forintos beruházás eredményeként jön létre.

5.8. Civil szervezetek

A kistérség civil szerveződéseinek valós számát nagyon nehéz megbecsülni. Egyrészt sok a már csak papíron létező, fellelhetetlen, nem működő szervezet, másrészt többek tényleges társadalmi bázis nélkül, az egyszeri pályázati lehetőségeket kihasználva alakultak, s működésük további finanszírozása nem megoldott.

49

Számos civil szervezetet az önkormányzatok alapítottak, melyek többsége sport és kulturális célúak, vagy a helyi intézmények támogatására, a települések szépítésére, tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységekre jöttek létre. A kistérség településeinek honlapján összesen 20 civil szervezetet lehet megtalálni, melyek sport- szabadidős, szociális, egészségügyi és kulturális tevékenységet folytatnak. Többek elmondása alapján a kistérség néhány településén a közösségi programok 60-70%-át a civil szervezetek nyújtják. A kistérségben három nagyobb civil szervezet tevékenykedik, melyekről részletesebben teszünk említést. Nágocson működik a Lakásotthonok Országos Szakmai Egyesülete a Gyermekekért. Célja a szülők elvesztése vagy egyéb ok miatt magukra maradt gyermekek családi jellegű gondozása, nevelése, értelmi, testi, erkölcsi fejlődésének elősegítése, önálló életre, munkára, családalapításra való felkészítése. A szervezet kiemelt feladata volt a HEFOP 2.2 „ A gyermekvédelmi szakemberek kompetenciájának megerősítése” című pályázati program feladatainak végrehajtása. Szintén Nágocson működteti a Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány a Reménység Gyermekotthon nevelőszülői hálózatát és külső férőhelyeit. Az Alapítvány eredeti célja olyan gyermekotthon, lakásotthon, illetve nevelőszülői hálózat létesítése és működtetése, amelyek gyermekek és fiatal felnőttek szellemi, lelki, szociális és testi fejlődéséhez megfelelő feltételeket teremtenek. Mára azonban több tevékenységet is végez, illetve újabbakat kíván elindítani, mint az addiktológiai szolgálat, rehabilitációs ház, családi napközi, átmeneti otthon és idősgondozás. A térségben egyetlen olyan civil kezdeményezés jött létre, amely segíti a helyi társadalmi és gazdasági szereplők hatékonyabb részvételét a fejlődési folyamatok alakításában. Ez a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület. A szervezet a LEADER+ program egyik helyi kezdeményezője és gesztor szervezete. Az Egyesület létrejöttének folyamata az ezredfordulót követően indult. A helyi fórumokon rendszeresen felvetődött, hogy a hátrányos helyzet leküzdésére összefogásra van szükség, ennek eredményeként létrejött egy helyi civil csoport, amely megkezdte a közösségi mobilizációt. Ennek eredményeként 2004-ben megalakult a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság, melynek tagjai kellő szaktudással és gyakorlattal rendelkeztek ahhoz, hogy megkezdjék a Koppány völgy fejlesztési stratégiájának kidolgozását és elindítsák a közhasznú egyesületként való bejegyzést. A helyi lakosokat és helyi vállalkozókat tömörítő civil szervezet 2005 tavaszán jött létre. Első lépésként néhány kisebb fejlesztési pályázaton szerepelt eredménnyel, majd 2006-ban a térség 15 legelmaradottabb települést összefogva a LEADER+ Programot célozta meg sikerrel. A jelenleg Magyarországon futó LEADER+ Program helyi szervezését és szakmai munkáját is az egyesület, mint gesztor szervezet irányítja. 2007 őszén a Völgy Hangja Egyesület szervezésében megalakult a Koppányvölgye Helyi Közösség. A Közösség 56 települést fog össze a Dél-

50

Dunántúl Külső-Somogyi részén, a Balaton déli partjától majdnem Kaposvárig terjedő dombvidéken, 47.116 lakossal, 1.160 négyzetkilométeren. Magába foglalja a teljes Balatonföldvári-, Siófoki-, és Tabi Kistérséget, valamint nyolc települést a Kaposvári és kettőt a Tamási kistérségből. Amennyiben a közösség által 2008 tavaszán a 120 napos tervezési időszak alatt készített, és benyújtott stratégia elfogadásra kerül, a (kis)térség jelentős fejlesztési forráshoz jut 2013- ig, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül. A civil szféra meghatározó, élő elemeit képezik a felekezeti egyházközségek is, amelyek helyi közösségeket fognak össze, ezen kívül számos kulturális és egyéb fejlesztési munkát végeznek, értékes épített örökséget ápolnak.

6. A kistérség abszorpciós képessége

Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a kistérség, társadalmi és gazdasági erőforrásainak fejlesztése érdekében az Európai Uniós és a hazai forrásokból mennyit tudott lekötni. Az NFT forrásaiból 2004 és 2006 között összességében közel fél milliárd forint áramlott a kistérségbe. A 89 benyújtott pályázatnak 54%-a nyert, mely meghaladta az országos kistérségi 45%-os átlagot. A Koppány-völgye kistérség az igényelt támogatási összeg 27%-át nyerte el, ez az adat viszont 17%-kal marad el az országos átlagtól (44%). Ebből következően a kistérség feltehetően több és viszonylag kisebb projektre nyert támogatást. A feldolgozott adatokból látható, hogy a kistérség forrásbevonó képessége jóval alacsonyabb, mint az országos kistérségi átlag. A benyújtott pályázatok az országos átlag forrásigényének 20%-át célozták meg, a támogatott pályázatokkal pedig a források országos kistérségi átlagának 12%-át sikerült megnyerni. Ennek oka lehet egyrészt az urbanizáltság alacsony foka, a térség alacsony lakosságszáma (a kistérségi átlagnak csupán negyede), másrészt az átlagosnál kedvezőtlenebb társadalmi, gazdasági mutatók. Ez többek között a működő vállalkozások számában (1.630 a 4.071-es átlaggal szemben), a foglalkoztatottak számában (5.069 a 21.207-el szemben), a lakosság kedvezőtlen demográfiai összetételében is megnyilvánul.

A kistérség legsikeresebbnek az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban bizonyult. Az igényelt támogatás 60%-át elnyerte, s az országos kistérségi átlag 43%-át elérő támogatási összeget hívott le.

A kistérség benyújtott pályázataira 27%-os támogatási arányt ért el, szemben az országos kistérségi átlag 44-%-ával. A támogatási arány kifejezetten jó a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban, ahol a benyújtott támogatási igény 93%-a teljesült.

51

18. táblázat A Koppány-völgye kistérség beérkezett és támogatott pályázatainak összehasonlító adatai NFT 2004-2006

Koppány-völgye kistérség Országos (kistérségi) átlag beérkezett támogatott beérkezett támogatott pályázatok pályázatok Kistérség Kistérsé Igényelt Igényelt az g az támogat támogat program Operatív e. Ft. db e. Ft. db. országos országos ás ás átlag %- átlag %- %-ában %-ában ában ában ROP 295 100 4 47 405 1 16% 15% 7% 34% AVOP 461 393 73 276 378 45 60% 41% 43% 57% GVOP 163 544 6 151 412 1 93% 8% 18% 44% KIOP 854 858 3 0 0 0% 56% 0% 44% HEFOP 49 204 3 17 500 1 36% 2% 2% 46% Össz: 1 824 099 89 492 695 48 27% 20% 12% 44% Forrás: https://emir.nfu.hu/kulso/jelek/ adatai alapján a KFTE által szerkesztve

A következő adatsorból legelőször szembetűnik, hogy a benyújtott pályázatok támogatási aránya az előző fejlesztési időszakhoz képest megháromszorozódott, 27%-ról megelőzve az országos átlagot (61%), 88%-ra nőtt, valamint a támogatási források országos kistérségi átlagának 25%-át sikerült lehívni az előző fejlesztési időszak 12%-a helyett.

19. táblázat A Koppány-völgye kistérség beérkezett és támogatott pályázatainak összehasonlító adatai ÚMFT 2007-2009

Koppány-völgye kistérség Országos (kistérségi) átlag beérkezett támogatott beérkezett támogatott pályázatok pályázatok Kistérség Kistérsé Igényelt Igényelt az g az támogat támogat program Operatív e. Ft. db e. Ft. db. országos országos ás ás átlag %- átlag %- %-ában %-ában ában ában GOP 90 352 5 62810 2 70 5 5 61 DDOP 202 291 5 201368 4 100 29 51 58 KEOP 16 490 1 0 0 0 1 0 67 TIOP 1 025 127 2 955767 2 93 68 125 51 ÁROP 29 691 2 29691 2 100 31 37 84 TÁMOP 61 217 2 0 0 0 3 0 64 Össz: 1 425 169 17 1249637 10 88 17 25 61 Forrás: https://emir.nfu.hu/kulso/jelek/ adatai alapján a KFTE által szerkesztett tábla

52

Az ÚMFT forrásaiból már az első Akcióterv időszakában több mint egy milliárd forint áramlott be a kistérségbe. A térség leghatékonyabb a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program forrásainak felhasználásában volt, az országos kistérségi átlagot 25%-kal múlta felül, 93%-os támogatási aránnyal. A Dél-dunántúli Operatív Program és az Államreform Operatív Program 100%-os támogatottságot nyert. Ez az eredményesség részben annak is köszönhető, hogy az ÚMFT a hátrányos helyzetű kistérségek számára célzott pályázati kiírásokat is tartalmaz.

A pályázati aktivitást vizsgálva az alábbi táblázat szemléletesen tükrözi, hogy mindkét fejlesztési időszakban a kistérség nyertes pályázatainak több mint a felét (52,8%, illetve 60%) az önkormányzatok nyújtották be, két- két és félszer nagyobb arányt képviselve, mint az országos kistérségi átlag. Az NFT időszakában a civil szervezetek egy része is az országos átlagnál aktívabb pályázatírói tevékenységet folytatott. Az ÚMFT megnövelte a középvállalkozások aktivitását, támogatott pályázataik 20%-ot képviselő aránya több mint duplája az országos kistérségi átlagnak.

20. táblázat Támogatott pályázatok számának megoszlása KKV-k szerint, NFT 2004-2006 és ÚMFT 2007-2009 Koppány-völgye kistérség Országos (kistérség) átlag Státusz NFT ÚMFT NFT ÚMFT Mikro vállalkozás 20,83 % - 30,96 % - Kisvállalkozás 6,25 % 10% 22,25 % 26,84% Közép-vállalkozás 2,08 % 20% 11,12 % 8,25% Nem besorolható - 10% - 1,14% Belföldi természetes 8,33 % - 4,89 % - személy Nonprofit szervezet államháztartáson 52,08 % 60% 19,43 % 31,24% belül Nonprofit szervezet államháztartáson 10,42 % 0,00% 8,48 % 5,43% kívül Forrás: https://emir.nfu.hu/kulso/jelek/ adatai alapján a KFTE által szerkesztve

Az Uniós forrásokon túlmenően a kistérség a helyi, térségi fejlesztési igényekhez, szükségletekhez igazodóan, decentralizált önkormányzati fejlesztési és

53

területfejlesztési célú támogatásokat is igénybe vett, az elmúlt 5 évben összesen 627 millió forint értékben. Az önkormányzatok a támogatások jelentős részét infrastruktúra-fejlesztésre, járdák, utak, épületek felújítására, fűtéskorszerűsítésre hasznosították.

21. táblázat Önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú támogatások felhasználása a Koppány-völgye kistérségben 2004-2008 (e. Ft.) 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. CÉDE 16881 44666 3000 13125 17600 TEKI 70069 72265 25015 6581 12659 TRFC 6000 45902 30571 - - LEKI - - 89225 55703 49416 BM 20000 22100 - - 25896 Összesen: 112950 184933 147811 75409 105571 Forrás: Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete

54

II. Koncepció

1. Fejlesztési irányok meghatározása

A helyzetelemzést követően a kistérség hosszú-, közép-, és rövidtávú fejlesztési céljainak, prioritásainak, majd megvalósítandó konkrét programjainak a meghatározására került sor. Ennek érdekében kidolgoztuk azokat a hosszútávon szükséges fejlesztési irányokat, amelyek maximálisan hasznosítják a térség erősségeit, valamint a külső feltételeket, illetve sikerrel törekedhetnek a gyengeségek erősséggé változtatására, továbbá a veszélyek kiküszöbölésére. Tehát a helyzetelemzés adatainak, a kistérség helyzetképének megismerése után az erőforrás elemzés véglegesítése és a koncepció célrendszerének kidolgozása történt meg, melyben három napos képzés keretében részt vett a kistérség számos gazdasági, közszolgálati és civil szereplője. A közös munka többnyire konszenzusos eredménye garantálja a megfelelő társadalmi-gazdasági szempontok, a helyi tudások megjelenését a koncepcióban, illetve megalapozta a stratégia és az operatív program intézkedéseinek realitását. A munkaértekezletek során kialakított célpiramis megalkotásáig a következő lépések összehangolt, egymásra épülő sorozata vezetett. A település belső adottságait (erősség, gyengeség) és külső meghatározottságait (lehetőség, veszély), valamint a köztük lévő kapcsolatot, a bennük rejlő fejlesztési lehetőségeket, a szükségleteket mutatja be a kistérségi erőforrás elemzés, a SWOT-analízis. Az így készített elemzés összekapcsolta a helyzetelemzést a célok, prioritások rendszerével, egyúttal összefoglalta és súlyozta az erőforrásokat, komoly segítséget nyújtott a megállapítások szelektálásában és rendszerezésében, a főbb jellemzőket kiemelő leírás pedig egyúttal a kistérség „diagnózisa”, erőforrás elemzése lett.

A SWOT-táblázat „belső celláinak” kitöltését, vagyis a konkrét célok meghatározását követően az alábbi rendszerben készült el a kistérség foglalkoztatási célpiramisa: jövőkép (1 db), átfogó célok (2 db), prioritások (4 db), speciális célok (8 db), valamint konkrét célok (25 db). Ezt követően a konkrét célok megvalósítását szolgáló projektötletek (83 db) generálása, majd a projektek kidolgozása következett. A jövőkép hosszútávon értelmezhető állapot elemzés. Egy valószínűsített, kívánatos és egyben lehetséges jövőt ábrázol. A kistérség fejlesztésében érintett minden szereplő számára iránymutatásul az átfogó célok szolgálnak. A prioritások tovább bonthatók speciális célokra, melyek megvalósítását a konkrét célok segítik. A munka későbbi szakaszában - a programozás során - a 55

prioritások és a konkrét célok egységes szerkezetű adatlapokon kerülnek kifejtésre, részletes meghatározásra. A koncepció végén találjuk, mintegy összehasonlításként, a negatív és a pozitív forgatókönyvet. A forgatókönyvek a most jól körvonalazható folyamatok továbbvitelének lehetséges kimeneteleit mutatják be. A negatív forgatókönyv az integrált fejlődést és a szinergiahatásokat figyelmen kívül hagyó, elvetésre javasolt fejlődési pályát ír le. A pozitív forgatókönyv a koncepció következetes megvalósítása, végig vitele során bekövetkező fontosabb társadalmi-gazdasági és környezeti változásokat vázolja fel.

56

Erősségek Gyengeségek

• Civilizációtól kevésbé • Kistérségi gondolkodás SWOT terhelt, turizmust vonzó hiányosságai Koppány-völgye természeti értékek • Romló közbiztonság, • Gazdag vadállomány, rendőrhiány kistérség horgászhelyek • Színvonalas középfokú • Termőföld hatékony szakmai-gyakorlati képzések Erőforrások, kihasználása hiánya, átlag alatti stratégiák • Felzárkóztatást, képzettségi mutatók tehetséggondozást és • Településközi összeköttetések sportolást biztosító hiányosságai, közutak alapfokú oktatás gyenge minősége • Civil szervezetek • Kistérségi tömegközlekedés jelenléte, közösségi rugalmatlansága épületek megléte • Elavult, hiányos • Vidéki hagyományok közműállapot, rossz ivóvíz megőrzése minőség • Helytörténeti kiállítások, • Munkalehetőség hiánya, múzeumok és elvándorlás, elöregedő kiadványok lakosság • Szociális ellátó • Kereskedelmi és vendéglátási központok ellátottság hiányosságai, • Képzett és olcsó alacsony színvonala munkaerő • Testvérvárosi kapcsolatok • Kommunális • Kistérségi források, hulladékkezelés hatáskörök hiánya • Agrárágazat erős • Aprófalvas, szétaprózott tradíciói településhálózat, alacsony • Aktív kistérségi népsűrűség menedzsment és fejlődő • Országos átlag alatti intézményhálózat jövedelmek • Fejlődő pályázati • A turisztikai kínálat alacsony aktivitás kidolgozottsága • Megújuló • A térség gyenge gazdasági energiaforrások bősége, teljesítőképessége kedvező hidrogeológiai és geotermikus adottságok

Lehetőségek Erősség – lehetőség Gyengeség – lehetőség stratégiák stratégiák

• A Balaton és Igal • Turisztikai kínálat • Keresletnek megfelelő közelségének fejlesztése turisztikai kínálat fejlesztése kistérségi hatásai • Mezőgazdasági • Kistérség • Az autópálya termékskála kibővítése közműfejlettségének javítása csatlakozás kiépülése • Térségi értékek • Szomszédos kistérségekkel • Uniós pályázatok marketingjének tömegközlekedés • Hasonló helyzetű javítása összehangolása szomszédos • Ipari tevékenység • Az idősellátás és a kistérségek bővítése szakosított ellátás • Balaton Törvény • Megújuló energia hozzáférésének biztosítása • Turisztikai kereslet kihasználtságának • Gyermekvédelmi növekedése növelése szakellátások, szolgáltatások • Megnövekedett • Civil szervezetek forrás bővítése kereslet biotermékek lehetőségeinek • Mezőgazdasági iránt fejlesztése szemléletváltás fejlesztése • Agglomerációs • e-társadalom tudások • Keresletnek megfelelő vándorlás elterjesztése képzések, átképzések megszervezése 57 • Kistérségi uniós pályázati lehetőségek jobb

kihasználása • Szélessávú internet elérhetőség biztosítása Veszélyek Erősség – veszély Gyengeség – veszély

2. Célpiramis

58

Koppány-völgye kistérség célpiramis Jövőkép Lehetőségeit jól hasznosító, természet- és emberközeli életet biztosító, fejlődő társadalom Átfogó célok 1. Helyi és térségi társadalom fejlesztése 2. Térségi gazdasági fejlődés feltételeinek biztosítása Prioritások 2.1. Gazdasági tevékenységek 1.1. Kistérségi humán 1.2. Társadalmi kapcsolatok 2.2. Forrásszerzés és bővítése, összehangolásuk a feltételek fejlesztése erősítése infrastruktúrafejlesztések munkaerőpiaccal Speciális célok 1.2.1. 1.2.2. 2.1.1. 2.2.1. 2.2.2. 1.1.1. 1.1.2. 2.1.2. Kommunikáció és Művelődés és Turizmus Közlekedés és Forrásszerzés Az oktatás és Szociális Mezőgazdaság együttműködés civil szféra fellendülésének az hatékonyság szakképzés ellátórendsze és iparfejlesztés hatékonyságának fejlesztése ösztönzése infrastruktúra ának fejlesztése r bővítése növelése fejlesztése növelése Konkrét célok 1.1.1.1. 1.1.2.1. 1.2.1.1. 1.2.2.1. 2.1.1.1. 2.1.2.1. 2.2.1.1. 2.2.2.1. Kistérségi Térségi értékek e-társadalom Az Közösségi Mezőgazdasági Kistérség Pályázati kommunikációs marketingjének termékskála tudások idősellátás épületek jobb javítása közműfejlettség lehetőségek feltételek és kibővítése elterjesztése és a kihasználása 2.1.1.2. ének javítása jobb gyakorlat javítása 2.1.2.2. szakosított Keresletnek megfelelő kihasználása 1.1.1.2. 1.2.1.2. 1.2.2.2. turisztikai Ipari tevékenység 2.2.1.2. ellátás Piaci keresletnek A kistérségen belüli Civil programcsomagok bővítése Szomszédos hozzáférésén kialakítása megfelelő egymásra utaltság szervezetek 2.1.2.3. kistérségekkel képzések, ek forrás 2.1.1.3. Megújuló energia felismertetése Szezontól független tömegközleked biztosítása kihasználtságána átképzések 1.2.1.3. lehetőségein turizmus feltételek és k növelése megszervezése 1.1.2.2. A szomszédos ek fejlesztése megteremtése összehangolása Gyermekvéd kistérségekkel való 2.1.1.4. 2.1.2.4. 1.1.1.3. 2.2.1.3. elmi alap-és együttműködés Kistérségi Mezőgazdasági Megújuló hagyományőrző szakellátások fejlesztése szemléletváltás Kistérségi energiaforráshoz vándorfesztivál fejlesztése tömegközleked , biotermékek , szolgáltatá 1.2.1.4. megvalósítása Szélessávú internet 2.1.2.5. és hez kapcsolódó sok bővítése 2.1.1.5. elérhetőség A kistérség turisztikai Új munkahelyek gyakorlatának szakképzések létesítésének biztosítása térképének elkészítése korszerűsítése létrehozása és terjesztése ösztönzése

59

Projektek I. 1.1.1.1. e- 1.1.2.1. Az 1.2.1.1. Kistérségi 1.2.2.1. Közösségi 2.1.1.1. Térségi értékek 2.1.2.1. 2.2.1.1. Kistérség 2.2.2.1. társadalom tudások idősellátás és a kommunikációs épületek jobb marketingjének javítása Mezőgazdasági közműfejlettségéne Pályázati elterjesztése szakosított ellátás feltételek és gyakorlat kihasználása a) Regionális turisztikai termékskála kibővítése k javítása lehetőségek jobb a) Teleházak hozzáférésének javítása a) Ifjúsági klubok desztinációs a) Szabad a) Víztisztító- és kihasználása létrehozása és biztosítása a) Intézmények és létrehozása menedzsmentbe való termőterületek tároló működtetése a) Az idősek napközi vállalkozások b) Idősek nappali kapcsolódás kataszterének berendezések és a) Pályázatfigyel b) Alapfokú otthonainak körbelátogatása klubjainak b) Regionális tv-kel közös elkészítése vezetékrendszer ő információs informatikai kialakítása, kialakítása műsorok készítése b) Parlagterületek felújítása rendszer fejlesztése b) Koppány-völgye c) Szabadidős c) Kistérségi és települési hasznosításának b) Kistérségi kialakítása képzések Kistérségi Társulás b) Idősek tevékenységek értékeket bemutató ösztönzése szennyvíztisztító b) Pályázatíró megszervezése és önkormányzatok otthonának meghonosítása információs táblák, c) Biokertészetek telep képzések c) Közösségi közötti fejlesztése létrehozása és korszerűsítése, szervezése internet kommunikáció 1.2.2.2. tájékoztató kiadvány c) Házi fellendítése bővítése c) Utófinanszíroz csatlakozási fejlesztése Civil szervezetek készítése segítségnyújtó d) Őshonos állatfajok c) Közterek és ási helyek bővítése forrás 2.1.1.2. szakemberek c) Önkormányzati tenyésztését utcák problémákat 1.1.1.2. lehetőségeinek képzése, szakemberek Keresletnek megfelelő szolgáló gazdaságok világításának áthidaló fejlesztése Piaci keresletnek alkalmazása tapasztalatcseréjén turisztikai létrehozásának korszerűsítése megoldások a) Civil megfelelő képzések, d) Szociális ek megszervezése programcsomagok támogatása d) Ivóvíz minőség kidolgozása átképzések étkeztetés szervezetek kialakítása e) Gyógy-és javító és d) Kistérségi hírújság kistérségi megszervezése feltételeinek megjelentetése a) Kistérségi kerékpáros fűszernövények ellátás a) Régiós szintű biztosítása együttműködés túraútvonal kialakítása termesztésének és biztonságot fizetőképes e) Falugondnoki 1.2.1.2. ének fejlesztése b) Térségi vadászati feldolgozásának szolgáló kereslet szolgálatok A kistérségen belüli b) Civil bemutatók, kiállítások támogatása fejlesztések 18 szervezetek szervezése felmérése kialakítása, egymásra utaltság 2.1.2.2. e) Csapadékvíz b) Szakképző fejlesztése felismertetése piac-orientált c) Koppány-völgyi borút elvezető tanfolyamok, f) Jelzőrendszeres tevékenységéne kialakítása Ipari tevékenység rendszer a) Őstermelők képzések házi k ösztönzése d) Szakági turisztikai bővítése korszerüsíté- tapasztalatcseréje szervezése segítségnyújtás kiadványok készítése, a) A kenyérgyár se 19 mikro térségenként c) Képzési pénzügyi kialakítása turisztikai magterülethez hasznosítása tartós f) Bezárt források b) Tematikus kapcsolódó élelmiszerek hulladéklerakó felkutatása találkozók, programcsomagok előállítására k beszélgetések kialakítása b) Húsfeldolgozó rekultivációja 20 szervezése 2.1.1.3. (kis)üzem(ek) hasznosítása, 2.2.1.2.Szomszédo Szezontól független létrehozása s kistérségekkel turizmus feltételek c) Kertészeti tömegközlekedés megteremtése termékek összehangolása a) Turisztikai szálláshelyek hűtőházának Mikro térségi felmérése létrehozása kisbuszok beszerzése, üzemeltetése

18 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 19 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 20 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 60

Projektek II. 1.1.1.3. Megújuló 1.1.2.2. c) Partnerségi b) Minőségi d) Méhészeti termékek a) Kistérségek energiaforráshoz, Gyermekvédelmi alap- c) Mezőgazdasági pályázati szálláshelyek hasznosításának közötti úthálózat biotermékekhez és szakellátások, találkozó szervezése a együttműköd kialakítása fejlesztése felújítása, kapcsolódó szolgáltatások kistérségben ések c) Turisztikai 2.1.2.3.Megújuló energia karbantartása szakképzések bővítése 1.2.1.3. fokozása menedzsment b) Mikro térségeket létrehozása a) Bölcsődei kihasználtságának A szomszédos csoport létrehozása növelése összekötő utak a) Képzési igények férőhelyek kiépítése felmérése bővítése, családi kistérségekkel való d) Kistérségi a) Szélerőmű park b) Kísérleti képzések napközik együttműködés programajánló létrehozása 2.2.1.3. Kistérségi elindítása kialakítása fejlesztése kiadványok b) Közösségi épületek tömegközlekedés a) felmérés készítése a elkészítése energia ellátása gyakorlatának b) Helyettes szülői hálózat kialakítása kistérségek e) Települések napkollektorral - korszerűsítése c) Családok átmeneti működéséről településképének fűtéskorszerűsítés a) Vasúti és otthonának b) Szakmai látogatások javítása 21 megújuló energia autóbusz szervezése felhasználással menetrend kialakítása 2.1.1.4. Kistérségi d) Krízis otthoni c) Szakmai/ szakmaközi c) Biobrikett üzem összehangolása, képzések szervezése hagyományőrző létrehozása ésszerűsítése, és férőhelyek vándorfesztivál biztosítása d) Közös pályázatok 2.1.2.4.Mezőgazdasági korszerű, kidolgozása megvalósítása színvonalas e) Szociális a) Népi mesterségek szemléletváltás alapszolgáltatási 1.2.1.4. fejlesztése autóbusz feltérképezés közlekedés (al)központ(ok) b) „Amerikából a) Gyógynövények és fejlesztése Szélessávú internet bionövények biztosítása elérhetőség biztosítása jöttem…” – b) Szezonális f) Szociális kistérségi kistérségi hatásainak szakmaközi a) Vezeték nélküli népszerűsítése menetrendek internet hálózat vándorfesztivál kialakításának weblap létrehozása előkészítése b) Energianövények g) prevenciós kistérségi kiépítése lehetőségeinek kezdeményezése b) Szélessávú internet c) Az első fesztivál programok megvalósítása megismertetése szervezése kapacitásának növelése 2.1.1.5.A kistérség 2.1.2.5.Új munkahelyek turisztikai térképének létesítésének ösztönzése elkészítése és a) Üresen álló terjesztése önkormányzati a) kistérség épületek vállalkozói turisztikai hasznosítása látnivalóinak b) Újszerű feltérképezése közfoglalkoztatási b) A kistérségi programok (helyi 22 turisztikai térkép termék előállítás) elkészítése c) A térkép terjesztése

21 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 22 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 61

2.1. Prioritások és konkrét célok közötti kölcsönhatások

2.1. 1.1. Prioritások Gazdasági 2.2. Kistérségi 1.2. tevékenységek Forrásszerzés humán Társadalmi bővítése, és feltételek kapcsolato összehangolásuk infrastruktúra fejlesztés k erősítése Konkrét célok a fejlesztések e munkaerőpiaccal 1.1.1.1. e-társadalom tudások ☺ ☺ ☺ elterjesztése 1.1.1.2. Piaci keresletnek megfelelő ☺ ☺ ☺ képzések, átképzések megszervezése 1.1.1.3. Megújuló energiaforráshoz, biotermékekhez ☺ ☺ ☺ kapcsolódó szakképzések létrehozása 1.1.2.1. Az idősellátás és a ☺ ☺ szakosított ellátás hozzáférésének biztosítása 1.1.2.2. Gyermekvédelmi alap-és ☺ ☺ szakellátások, szolgáltatások bővítése 1.2.1.1. Kistérségi kommunikációs ☺ ☺ feltételek és gyakorlat javítása 1.2.1.2. A kistérségen belüli ☺ ☺ ☺ ☺ egymásra utaltság felismertetése 1.2.1.3. A szomszédos ☺ ☺ ☺ ☺ kistérségekkel való együttműködés fejlesztése 1.2.1.4. Szélessávú internet ☺ ☺ elérhetőség biztosítása 1.2.2.1. Közösségi épületek jobb ☺ ☺ kihasználása 1.2.2.2. Civil szervezetek forrás ☺ ☺ lehetőségeinek fejlesztése 2.1.1.1. Térségi értékek ☺ ☺ marketingjének javítása

62

2.1.1.2. Keresletnek megfelelő turisztikai ☺ ☺ ☺ programcsomagok kialakítása 2.1.1.3. Szezontól független ☺ ☺ ☺ ☺ turizmus feltételek megteremtése 2.1.1.4. Kistérségi hagyományőrző ☺ ☺ ☺ vándorfesztivál megvalósítása 2.1.1.5. A kistérség turisztikai ☺ ☺ ☺ térképének elkészítése és terjesztése 2.1.2.1. Mezőgazdasági ☺ ☺ ☺ termékskála kibővítése 2.1.2.2. ☺ ☺ ☺ Ipari tevékenység bővítése 2.1.2.3. Megújuló energia ☺ ☺ ☺ kihasználtságának növelése 2.1.2.4. Mezőgazdasági ☺ ☺ ☺ szemléletváltás fejlesztése 2.1.2.5. Új munkahelyek ☺ ☺ ☺ létesítésének ösztönzése 2.2.1.2. Kistérség ☺ ☺ közműfejlettségének javítása 2.2.1.3. Szomszédos kistérségekkel ☺ ☺ tömegközlekedés összehangolása 2.2.1.4. Kistérségi tömegközlekedés ☺ ☺ ☺ gyakorlatának korszerűsítése 2.2.2.1. Pályázati lehetőségek jobb ☺ ☺ ☺ ☺ kihasználása

63

2.2. Konkrét célok közötti kapcsolati háló

és -

giaforráshoz, giaforráshoz,

r delmi alap delmi se megközlekedés megközlekedés é é se é tosítása z bővít kibővítése kibővítése fejlesztése fejlesztése kialakítása bi A kistérségen belüli belüli kistérségen A terjeszt kihasználása kihasználása kihasználása elterjesztése elterjesztése . . 1.2.1.3. A szomszédos szomszédos A 1.2.1.3. elérhetőség biztosítása biztosítása elérhetőség 2.1.2.4. Mezőgazdasági Mezőgazdasági 2.1.2.4. 2.1.1.1. Térségi értékek értékek Térségi 2.1.1.1. javítása marketingjének 2.1.2.5. Új munkahelyek munkahelyek Új 2.1.2.5. ösztönzése létesítésének térképének elkészítése és és elkészítése térképének lehetőségeinek fejlesztése fejlesztése lehetőségeinek energia Megújuló 2.1.2.3. szakképzések létrehozása létrehozása szakképzések szemléletváltás fejlesztése fejlesztése szemléletváltás 1.1.2.1. Az idősellátás és a a és idősellátás Az 1.1.2.1. biotermékekhez kapcsolódó kapcsolódó biotermékekhez kihasználtságának növelése növelése kihasználtságának 1.2.1.2 internet Szélessávú 1.2.1.4. 2.1.1.3. Szezontól független független Szezontól 2.1.1.3. szakellátások, szolgáltatások szolgáltatások szakellátások, turisztikai programcsomagok programcsomagok turisztikai gyakorlatának korszerűsítése korszerűsítése gyakorlatának vándorfesztivál megvalósítása megvalósítása vándorfesztivál 2.1.1.5. A kistérség turisztikai turisztikai kistérség A 2.1.1.5. 1.1.1.1. e-társadalom tudások tudások e-társadalom 1.1.1.1. 2.1.1.2. Keresletnek megfelelő megfelelő Keresletnek 2.1.1.2. 1.2.2.2. Civil szervezetek forrás forrás szervezetek Civil 1.2.2.2. 1.2.2.1. Közösségi épületek jobb jobb épületek Közösségi 1.2.2.1. egymásra utaltság felismertetése felismertetése utaltság egymásra képzések, átképzések szervezése szervezése átképzések képzések, 1.1.2.2. Gyermekv 1.1.2.2. tömegközlekedés összehangolása összehangolása tömegközlekedés turizmus feltételek megteremtése megteremtése feltételek turizmus szakosított ellátás hozzáférésének hozzáférésének ellátás szakosított 2.1.1.4.Kistérségi hagyományőrző hagyományőrző 2.1.1.4.Kistérségi 2.2.2.1. Pályázati lehetőségek jobb jobb lehetőségek Pályázati 2.2.2.1. kistérségekkel való együttműködés együttműködés való kistérségekkel 2.1.2.2. Ipari tevékenység bővítése tevékenység Ipari 2.1.2.2. 1.1.1.2. Piaci keresletnek megfelelő megfelelő keresletnek Piaci 1.1.1.2. 1.1.1.3. Megújuló ene Megújuló 1.1.1.3. 2.2.1.2. Szomszédos kistérségekkel kistérségekkel Szomszédos 2.2.1.2. 2.2.1.3. Kistérségi tö Kistérségi 2.2.1.3. 2.1.2.1. Mezőgazdasági termékskála termékskála Mezőgazdasági 2.1.2.1. közműfejlettségének javítása javítása közműfejlettségének 1.2.1.1. Kistérségi kommunikációs kommunikációs Kistérségi 1.2.1.1. javítása gyakorlat és feltételek Kistérség 2.2.1.1. 1.1.1.1. e-társadalom ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ tudások elterjesztése 1.1.1.2. Piaci keresletnek megfelelő képzések, ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ átképzések megszervezése 1.1.1.3. Megújuló energiaforráshoz, ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ biotermékekhez kapcsolódó szakképzések létrehozása 1.1.2.1. Az idősellátás és a szakosított ellátás ☺ ☺ ☺ ☺ hozzáférésének biztosítása 1.1.2.2. Gyermekvédelmi alap-és szakellátások, ☺ ☺ ☺ szolgáltatások bővítése 1.2.1.1. Kistérségi kommunikációs feltételek ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ és gyakorlat javítása 1.2.1.2. A kistérségen belüli egymásra utaltság ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ felismertetése 1.2.1.3. A szomszédos kistérségekkel való ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ együttműködés fejlesztése 1.2.1.4. Szélessávú internet ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ elérhetőség biztosítása

64

1.1.1.1. 1.1.1.2. 1.1.1.3. 1.1.2.1. 1.1.2.2. 1.2.1.1. 1.2.1.2. 1.2.1.3. 1.2.1.4. 1.2.2.1. 1.2.2.2. 2.1.1.1. 2.1.1.2. 2.1.1.3. 2.1.1.4. 2.1.1.5. 2.1.2.1. 2.1.2.2. 2.1.2.3. 2.1.2.4. 2.1.2.5. 2.2.1.1. 2.2.1.2. 2.2.1.3. 2.2.2.1. 1.2.2.1. Közösségi épületek ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ jobb kihasználása 1.2.2.2. Civil szervezetek forrás lehetőségeinek ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ fejlesztése 2.1.1.1. Térségi értékek ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ marketingjének javítása 2.1.1.2. Keresletnek megfelelő turisztikai ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ programcsomagok kialakítása 2.1.1.3. Szezontól független turizmus ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ feltételek megteremtése 2.1.1.4.Kistérségi hagyományőrző ☺ ☺ ☺ ☺ vándorfeszt. megvalósítása 2.1.1.5. A kistérség turisztikai térképének ☺ ☺ ☺ elkészítése és terjesztése 2.1.2.1. Mezőgazdasági ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ termékskála kibővítése 2.1.2.2. Ipari tevékenység ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ bővítése 2.1.2.3. Megújuló energia ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ kihasználtságának növelése 2.1.2.4. Mezőgazdasági ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ szemléletváltás fejlesztése 2.1.2.5. Új munkahelyek ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ létesítésének ösztönzése 2.2.1.1. Kistérség közműfejlettségének ☺ ☺ javítása 2.2.1.2. Szomszédos kistérségekkel tömegközlekedés ☺ ☺ ☺ összehangolása

65

2.1.2.1. 2.1.2.2. 2.1.2.3. 2.1.2.4. 2.1.2.5. 2.2.1.1. 2.2.1.2. 2.2.1.3. 2.2.2.1. 1.1.1.1. 1.1.1.2. 1.1.1.3. 1.1.2.1. 1.1.2.2. 1.2.1.1. 1.2.1.2. 1.2.1.3. 1.2.1.4. 1.2.2.1. 1.2.2.2. 2.1.1.1. 2.1.1.2. 2.1.1.3. 2.1.1.4. 2.1.1.5.

2.2.1.3. Kistérségi tömegközlekedés gyakorlatának ☺ korszerűsítése

2.2.2.1. Pályázati lehetőségek jobb ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ használása.

66

3. Pozitív társadalmi, gazdasági, környezeti hatások

A Koppány-völgye kistérség koncepciójának kidolgozása, fejlesztési stratégiájának következetes megvalósítása, a szinergiahatások érvényesülése során pozitív társadalmi, gazdasági, környezeti változások várhatók a kistérség életében. Figyelembe kell venni, hogy a különböző típusú fejlesztések között szinergikus kapcsolat fedezhető fel, hiszen a területfejlesztés, a gazdaságfejlesztés, a vidékfejlesztés sajátossága, hogy nem lehet az egyes feladatokat, intézkedéseket csak önmagukban vizsgálni, hatással vannak egymásra. Amennyiben a stratégiában megfogalmazott fejlesztéseknek csak bizonyos része valósul meg, tehát megosztott a fejlődés, akkor nem sikerülhet a kistérség felzárkózása. A Koppány-völgye kistérség jövőképe a lehetőségeit jól hasznosító, természet- és emberközeli életet biztosító, fejlődő társadalom vízióját vetíti elénk. Ehhez szükséges a helyi adottságokra építő, környezeti szempontból is fenntartható és kiegyensúlyozott ágazati szerkezetű gazdaság. A kistérség gazdaságának lendületet adhat a hagyományos mezőgazdasági erőforráskészlet alternatív felhasználása, vagyis új termékek, vagy új gazdálkodási formák, termelési és feldolgozási, illetve értékesítési partnerségek megvalósítása. Ezek között szerepelhet a biogazdálkodás, a gyógynövénytermesztés és feldolgozás, vagy az alacsony termőértékű területeken az energiafű termesztése. A megújuló energiaforrások közül egyértelműen a biomassza energetikai hasznosítása kaphatja a legfontosabb szerepet, amely a közismert környezetvédelmi előnyökön, ágazati és stratégiai megfontolásokon túl szorosan kapcsolódhat a terület-, és különösen a vidékfejlesztés számos problémájának kezeléséhez. A mezőgazdaság diverzifikációjának másik lehetőségét adja a falusi turizmus kialakítása, bővítése. A kistérség természeti adottságai kínálják a lehetőséget turisztikai célpontok kialakítására. Az idegenforgalmi fejlesztések mellett fontos lenne a komplex turisztikai szolgáltatáscsomagok kialakítása, melyek hosszabb és tartalmasabb időtöltésre adhatnak lehetőséget a kistérségbe érkező, s jelenleg inkább csak átutazó vendégek számára. A közösen kialakított szolgáltatáscsomagokat kistérségi és térségközi szinten összehangolt marketingtevékenységgel, egységes arculattal, kiadványokkal szükséges támogatni, ami a költségeket csökkenti, s a szolgáltatások összekapcsolását segíti elő. Ösztönözni kell az ökoturizmus (vízi-, horgász-, bakancsos-, és kerékpárturizmus), a falusi turizmus, a vadászturizmus fejlesztését, a népi mesterségek, a kézművesipar felélesztését. Munkaerőigényük miatt a fenti fejlesztések a foglalkoztatás bővítését is maguk után vonják.

67

A mezőgazdaság és a turizmus feltételeinek alternatív fejlesztései hatással lesznek a környezetvédelemre, a turizmusra, a foglalkoztatásra, ami a továbbiakban a kereskedelem, a szolgáltatások bővülését is eredményezi. A gazdaság fejlődését kedvezően befolyásolja a mikro- és kisvállalkozások fejlesztése, megerősítése a pályázati források hatékonyabb lehívásával, a kedvező finanszírozási kondíciók igénybevételével. Szükséges az önkormányzatok és a vállalkozások fejlesztési igényeinek összehangolása, az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek közös lehetőségeinek pontosabb feltárása. Az együttműködésbe a képző intézményeket bevonva jobban összehangolhatók a munkaerő-piaci szükségletek a képzési igényekkel. A térségi versenyképesség kialakítása és/vagy megőrzése céljából kiemelten kell kezelni az innovatív kistérségi vállalkozások megújuló-és reagáló képességének erősítését, főként a K+F intézményrendszer és a vállalkozások közötti együttműködések kialakításával. Az egyik legfontosabb feladat a kistérség népességmegtartó erejének a növelése, amelyet elsősorban a fiatalok megtartásával, a kistérségbe irányuló migráció fokozásával, a népesség képzettségi szintjének emelésével lehet elérni. A lokálpatriotizmus, a kistérségi kötődés erősödése várható az ifjúsági és felnőtt közösségek fejlesztésétől és támogatásától, valamint az kistérségből elszármazottak kapcsolati hálózatának kiépítésétől és működtetésétől. A belső kohézió erősítése, a kapcsolatok fejlesztése, a kommunikáció javítása nélkülözhetetlen az önkormányzatok és a társulás között. Ez a kapcsolatrendszer lehetővé teszi a területfejlesztési célok közös erővel történő megvalósítását, a térségen belüli egyenlőtlenségek mérséklését, a fejlesztési feladatok kistérségi szinten szervezett hatékonyabb ellátását. Mindezek sikere nemcsak a térség belső kohézióját erősíti, de jelentősen hozzájárul a kistérség külső kapcsolatrendszerének kialakításához, a régión belüli partneri együttműködésekbe történő bekapcsolódáshoz. A kistérségben kimagasló arányban jelen lévő idős korosztály életminőségének javítása érdekében szükséges az otthon közeli szolgáltatások fejlesztése, a nappali ellátás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kistérségi lefedettségének megoldása. Jogszabályi kötelezettségből adódóan meg kell szervezni a gyermekek átmeneti elhelyezését biztosító helyettes szülői szolgáltatást. A kistérségi települések elérhetőségének javítása összefügg a gazdaság minden ágának fejlődésével, a foglalkoztatottság javulásával, segíti a határok kitágítását. Ezért szükséges a meglévő úthálózat javítása, a kistérségi tömegközlekedés fejlesztése, szomszédos kistérségekkel, nagyvárosokkal történő összehangolása.

A fejlesztések eredményeként megvalósulhatnak a helyi és térségi társadalom fejlesztése, valamint a térségi gazdasági fejlődés feltételeinek biztosítása átfogó

68

célok, s a Koppány-völgye kistérség fokozatosan lehetőségeit jól hasznosító, természet- és emberközeli életet biztosító, fejlődő társadalommá válik.

4. Negatív forgatókönyv

A koncepció figyelmen kívül hagyása, illetve részleges, csak egyes elmeinek a végrehajtása a célként megfogalmazott jövőképet elhomályosítja, s a következő kilátásokat vetíti a térség lakossága, befektetői, az ide látogatók elé. A kistérség nem veszi figyelembe a térségi/közösségi gondolkodás előnyeit, nem épít jobban a lakossági együttműködésre. Fejlesztései főként az aktuális pályázati forrásoktól és a saját erő biztosításától függnek, így nem tudja a fejlesztési elképzeléseket következetesen véghezvinni. A mezőgazdaságban nem megy végbe jelentősebb szerkezetváltás, nem valósulnak meg a környezetvédelmi előnyökkel járó és a turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások. A természeti adottságok kihasználásában sem sikerül az áttörés, a kistérség továbbra sem lesz turisztikai célpont, s ebből a szempontból továbbra is háttérben lévő vagy „egynapos” kistérség marad. Az önkormányzatok közötti együttműködés hiányában nem történik meg a települések igényeinek összehangolása, s nem valósulnak meg a hatásában a lokalitáson túlmutató beruházások, munkahelyteremtések. Az önkormányzatok, a vállalkozási és az oktatási szektor közötti párbeszéd hiányában a képzés továbbra sem tud alkalmazkodni a piaci igényekhez, az adaptációs és innovációs eredmények hasznosítása továbbra sem erős. A partnerségnek csupán a csírái lelhetők fel. A civil szektor nem erősödik, a lokálpatriotizmus hanyatlik és gyengül, a térség társadalma még inkább kiürül. A képzettségi szint növelése, a tudás elérhetővé tétele nem generálja a fejlődést. Gazdasági, társadalmi és kulturális vonzerő hiányában a térség megtartó képessége hanyatlik, a fiatalok és a munkaképes felnőttek egy része elvándorol. A kistérség fejlődése a hasonló társadalmi-gazdasági erejű kistérségek, illetve a régió fejlődési ütemétől elmarad.

69

III. Stratégiai terv

Jelen stratégia készítését megelőzte az átfogó helyzetfeltárás, erőforrás elemzés (SWOT) és az arra épülő koncepcióalkotás folyamata. A stratégia olyan középtávú fejlesztési terv, mely a fejlesztési koncepcióban kirajzolódó jövőkép mentén bemutatja a fejlesztési prioritásokat, valamint a prioritások keretében végrehajtandó konkrét intézkedéseket, és áttekinti a megvalósítás keret- és feltételrendszerét.

A Koppány-völgye kistérség jövőképe :

Lehetőségeit jól hasznosító, természet- és emberközeli életet biztosító, fejlődő társadalom

A lehetőségekből indul ki, melyet a Balaton és Igal közelsége, az autópálya gyors elérhetősége, a turisztikai kereslet növekedése, biotermékek iránti megnövekedett kereslet, valamint az agglomerációs vándorlás jelent. A hasznosítás során épít a kistérség belső erőforrásaira és az adaptációra, illetve innovációra. A természet közeliségnek kettős jelentése van. Egyrészt jelzi, hogy a kistérség a fejlődési folyamatot úgy kívánja biztosítani, hogy az fenntartható legyen, vagyis elégítse ki a jelen igényeit, szükségleteit, s egyidejűleg őrizze meg a jövő generációja számára a természeti, környezeti erőforrásokat. Másrészt tudatos törekvés érvényesül a szép és vonzó környezet megőrzésére, az ipari tevékenység alacsony intenzitása révén megőrzött jó levegő, élhető élet megtartására. Az emberközeli élet fontosnak tartja az esélyegyenlőség biztosítását, s a partnerség megteremtését, s hisz a közösség erejében. A társadalom kifejezés használata is jelzi a kapcsolatok hálózatát, a kölcsönösségi viszonyrendszerekben, partnerségekben való gondolkodást. A jövőképet két átfogó cél megvalósítása támasztja alá: 1. Helyi és térségi társadalom fejlesztése

A stratégiai cél azon a felismerésen alapul, hogy az emberi életminőség megtartásához, fejlesztéséhez szükség van a helyi közösség erejére, s ehhez mind gazdasági, mind szociális, mind oktatási-kulturális téren szükség van a lokalitás értékeinek felismerésére, azok megerősítésére és fejlesztésére. Ahhoz, hogy a kistérség gazdasága fellendüljön, piacképes termékeket állítson elő, szükséges a helyi, térségi társadalom fejlesztése is, mégpedig a közös érdekek felismertetése mentén, melynek eredményeként a szereplők hajlandóak

70

lesznek kooperálni, együttműködni, s a közös célok elérése érdekében partnerségben gondolkodni.

2. Térségi gazdasági fejlődés feltételeinek biztosítása

A prioritás fő célja a for-profit szektor dinamizálása, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, komplex beavatkozások segítségével. Hangsúlyozott szerepet kell kapnia a mezőgazdaság diverzifikációjának, emellett fontos a szolgáltató szektor fejlesztése - különös tekintettel a kereskedelmi és vendéglátó-ipari kínálatra. A két átfogó célból négy fejlesztési prioritás került meghatározásra.

1.1. Kistérségi humán feltételek fejlesztése

A prioritás levezethető a kistérség lakosságának képzettségi szintjéből, mely jóval alatta marad az országos átlagnak. A főiskolai és egyetemi diplomával rendelkezők aránya csupán 4%, szemben az országos átlag 10%-os értékével. Szükséges biztosítani a piaci igényeket kielégítő szakképzések, képzések és átképzések megszervezését is, mely kedvező hatással van a foglalkoztatottság növelésére is.

1.2. Társadalmi kapcsolatok erősítése

A társadalmi kapcsolatok erősítéséhez szükség van mind a humán erőforrások fejlesztésére, mind a kommunikáció és térségi együttműködések hatékonyságának javítására. Ehhez hozzátartozik a kisebb települések még hiányzó szélessávú internet elérhetőségének biztosítása is.

2.1. Gazdasági tevékenységek bővítése, összehangolásuk a munkaerőpiaccal

A prioritáson belül kiemelt cél a mezőgazdasági erőforráskészlet alternatív felhasználása, új termékek, új gazdálkodási formák bevezetése. Új munkahelyek ösztönzése szempontjából fontos az ipari tevékenység bővítése. Ehhez meg kell teremteni a képzési, szakképzési hátteret is, mely a piacképes kereslethez igazodik.

2.2. Forrásszerzés és infrastruktúra-fejlesztések

A környezeti terhelés csökkentése érdekében szükséges fejleszteni a kistérség közcsatorna-hálózatának kiépítettségét. A foglalkoztatottság növelésének egyik előfeltétele a kistelepülések, főként a zsáktelepülések elérhetőségének javítása, a tömegközlekedés gyakorlatának korszerűsítése. Mindezekhez meg kell találni a pályázati és a helyi/kistérségi forrásokat.

71

A konkrét prioritásokon belül a horizontális elveknek általánosan kell érvényesülniük valamennyi fejlesztés megvalósításánál. Ezek közül a legfontosabb a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elve , valamint a különböző társadalmi csoportok – a nők, romák, fogyatékos személyek-, esélyegyenlőségének elve .

A jövőkép, vagy vízió valószínűsíthető elérése érdekében a stratégia átfogó céljai, prioritásai, speciális és konkrét céljai összhangban vannak az országos, a regionális és a megyei fejlesztési dokumentumokkal. Ezeket a szinergiák at mutatjuk be a következőkben.

Illeszkedés az országos és regionális fejlesztési dokumentumokhoz

1.1. prioritás - Kistérségi humán feltételek fejlesztése

Illeszkedés: a.) Dél-dunántúli Operatív Program

3. prioritási tengely – Humán közszolgáltatások fejlesztése

Indoklás: A kistérségre az aprófalvas településszerkezet jellemző. A népsűrűség igen alacsony, az országos átlag egyharmada. A kistérségi központ Tab, valamint Andocs kivételével a települések lakónépessége nem haladja meg a 900 főt. Ilyen földrajzi adottságok mellett a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés csak magasabb szolgáltatási önköltséggel valósítható meg. Ezért a szolgáltatások megszervezése és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kialakítása során olyan megoldásokat kell alkalmazni, melyek a gyéren, zömében hátrányos helyzetű csoportok által lakott, kedvezőtlen közlekedési helyzetű térségekben is jó minőségű szolgáltatást nyújtanak felesleges kapacitások kiépítése nélkül. A megoldást az alábbi művelettípus mutatja: • Integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakítása A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások mikrotérségi központok létrehozásával kerültek kialakításra. 2010. évben a három éves szociális felzárkóztató program keretében 2010. évtől integrált szervezeti struktúrában kerül ellátásra a házi segítségnyújtás, az étkeztetés és az idősek nappali ellátása. A szociális szolgáltatások további fejlesztését

72

jelentheti a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetése a kistérségben 23 .

A kistérség demográfiai összetételére az idősek magas aránya jellemző. A csökkenő gyermeklétszám mellett racionalizálni kell az óvodák működtetését, s célszerűnek tűnik olyan integrált intézményhálózat létrehozása, melynek a gyermekjóléti alapszolgáltatást biztosító bölcsőde is tagja.

• Akadálymentesítés, informatikai fejlesztések A prioritáson belül célként fogalmazódik meg az önkormányzatok (különösen a kisebbségi önkormányzatok) épületeinek fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése. Az informatikai fejlesztéseknél szükséges a kapcsolódás a központi e-közigazgatási rendszerekhez és a közigazgatás korszerűsítési célokhoz. Az operatív program segíti, hogy az önkormányzat hatósági és belső munkafolyamatainak elektronizálását támogató informatikai fejlesztésének biztosítása érdekében, az országban az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program segítségével kiépülő alkalmazásszolgáltató központokhoz csatlakozni tudjanak az önkormányzatok. • Szociálisan hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának erősítése A prioritás olyan helyi munkahelyteremtő programok megvalósulását támogatja, melyek szervesen kapcsolódnak az egyes prioritásokon belül megvalósuló infrastrukturális fejlesztésekhez, komplex térségfejlesztési programokhoz és a hátrányos helyzetű csoportok, például a cigány lakosság munkaerő-piaci (re)integrációjára törekednek.

b.) Dél-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2011-2013

3. prioritás: Humán közszolgáltatások fejlesztése:

• Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése • Egészségügyi és szociális ellátás 24

Jelen prioritás addicionális jelleggel kapcsolódik a DDOP 3. „ Humán közszolgáltatások fejlesztése” című prioritásához.

c.) Társadalmi Megújulás Operatív Program

Indoklás: A Koppány-völgye kistérségben a foglalkoztatás bővítésének komoly akadálya az alacsony munkaerő-piaci részvétel, s az alacsony képzettségi szint. Az utóbbi hét

23 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 24 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 73

évet vizsgálva elmondható, hogy a foglalkoztatottak száma összességében 17%- kal csökkent. A nyilvántartott álláskeresők aránya ugyanebben az időszakban összességében csökkenő tendenciát mutatott, viszont 2009 februárjában 13,8%- os növekedést regisztráltak az egy évvel korábbi létszámadathoz képest. Ugyanebben a hónapban a nyilvántartott álláskeresőknek a térség gazdaságilag aktív népességéhez viszonyított aránya 21,2%-ot tett ki. Ez az arány 1,7 százalékponttal haladta meg a Somogy megyei rátát, a régiós mutatónál pedig 3,5 százalékponttal volt kedvezőtlenebb. A Tabi körzet településeinek felében az álláskeresők aránya 2009. februárban meghaladta a 25%-ot. Az álláskeresők közel fele 8 általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezik. A szakmunkás végzettségűek aránya 37%-os értéket vett fel, többségük elavult szakképzettséggel rendelkezik. Alacsony iskolai végzettségük miatt a társadalmi, munkaerő-piaci részvétel szempontjából különösen rossz helyzetben vannak a cigányok, a fogyatékossággal élők, a szenvedélybetegek és a pszichés betegséggel küzdők. A munkaerő-piaci részvételt akadályozza a munkaerő kereslet és kínálat összhangjának hiánya is, alacsony fokú az együttműködés, hiányzik a párbeszéd a munkáltatók és a képző intézmények között. A foglalkoztatottság növekedéséhez szükséges az egészségkultúra fejlődése is, ami által növekszik az egészséges munkaerő aránya. A program átfogó célja a munkaerő-piaci részvétel növelése, melyet a kistérség az alábbi prioritásokon keresztül tud elérni. 1. Prioritás - A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése A prioritástengely a munkanélküli és az inaktív emberek foglalkoztathatóságának javítására irányul, olyan programokon keresztül, amelyek igazodnak:

• az egyes munkavállalói csoportok sajátos helyzetéhez, speciális szükségleteihez, • az egyéni képességekhez, készségekhez, a helyi munkaerő-piaci sajátosságokhoz és gazdasági lehetőségekhez. 1. 2. intézkedés - Munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés Az intézkedés célja, hogy megelőzze a tartós munkanélkülivé válást. Ennek érdekében még a munkanélküliség korai stádiumában a munkába álláshoz szükséges kompetenciák megszerzését segítő, személyre szabott, foglalkoztathatóság javítását célzó szolgáltatásokon és aktív támogatáson túl, az oktatási rendszerből képzettség nélkül, illetve a munkaerőpiac igényeihez nem illeszkedő képzetséggel kikerülők számára célcsoport– specifikus képzést és készségfejlesztést biztosít. 2. prioritás - Alkalmazkodóképesség javítása

74

A munkaerő és a vállalkozások versenyképessége szempontjából egyaránt kulcsfontosságú a változásokhoz, a strukturális átalakuláshoz való folyamatos alkalmazkodás képessége. Az alkalmazkodóképesség javítása a munkaerőnek a gazdasági-társadalmi változásokra való felkészülését jelenti, és elsősorban a szak- és felnőttképzés, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeire épít. A szervezetek oldaláról a változásokhoz való alkalmazkodást a nem hagyományos foglalkoztatási formák, (távmunka, részmunka) elterjesztése, a szervezeti kultúra fejlesztése jelenti, amennyiben az hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. 2.1. intézkedés - A képzéshez való hozzáférés segítése Az intézkedés egymással párhuzamosan futó, és egymást erősítő programokat támogat, melyeket az alábbiakban mutatunk be: Átfogó tanulási programok - nemtől, kortól, lakóhelytől és élethelyzettől függetlenül mindenki számára lehetővé teszi a munkaerő- piaci részvételhez, a jobb munkavégzéshez szükséges szakmai és személyes kompetenciák megszerzését. Célzott programokkal támogatja a hátrányos helyzetű – köztük az alacsony iskolai végzettségűek, idősebb korosztály, megváltozott munkaképességű személyek, gyermeküket otthonukban nevelő (vagy más hozzátartozó otthoni ápolását végző) - személyek, illetve az elavult szakképesítéssel rendelkezők képzését. Preferálja a munkahelyi képzést , a technológiaváltáshoz való alkalmazkodást, a vállalkozói- és a vállalatirányítással összefüggő készségek és tudás fejlesztését, kiemelten kezelve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat és munkavállalóikat. A munkaerő-piaci elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodó szakképzési- és felnőttképzési rendszer javítása érdekében fejleszti a felnőtt oktatók továbbképzési rendszerét . A vállalati képzések esetén – a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében - ösztönzi a környezetgazdálkodással kapcsolatos ismeretek elterjesztését is. 2.2. intézkedés - A munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése Átalakítja, összehangolja és fejleszti a szakképzés és a felnőttképzés rendszerét , oly módon, hogy az képes legyen igazodni a folyamatos változásokhoz, és azokat a naprakész ismereteket adja át, amire a gazdaság, a vállalatok igényt tartanak. Ennek egyik fontos feltétele a gazdaság szereplőinek bevonása a képzési rendszer alakításába. A munkaerő-piaci elvárásokhoz rugalmasan alkalmazkodó képzési rendszer kialakítását két szinten támogatja, egyrészt a regionális képzési hálózatok, másrészt az állami finanszírozású, szakképzést, felsőfokú szakképzést és/vagy felnőttképzést folytató intézményeket hálózatba szervező TISZK-ok szintjén.

75

Az alkalmazkodóképesség javítása a mobilitási hajlandóság növelése, a gazdaság igényeihez igazodó munkaerő-kínálat biztosítása érdekében fejleszti a pályaorientációs, pálya-tanácsadási és pályakövetési szolgáltatásokat .

A legális foglalkoztatás növelésére irányuló intézkedések kiterjednek majd a munkaviszonyra vonatkozó adatok nyilvántartási rendszerének továbbfejlesztésére, valamint a munkaügyi ellenőrzést végző hatóság (OMMF) kapacitásainak megerősítésére. 5. prioritás - Társadalmi befogadás, részvétel erősítése Az operatív program a munkaerőpiac kínálati oldalának fejlesztését célozza az aktív és foglalkoztatható munkavállalási korúak számának növelésével. Jelen prioritási tengely az egyének és közösségek azon csoportjaira összpontosít, amelyek halmozottan hátrányos társadalmi és munkaerő-piaci helyzetben élnek, és felzárkóztatásuk, társadalmi integrációjuk speciális eszközöket, integrált módszereket igényel. A prioritási tengely keretében olyan programok indulnak, amelyek hozzájárulnak a társadalom leghátrányosabb helyzetű tagjainak többirányú támogatásához. Az intézkedések az aktív állampolgárság megerősítésére irányuló törekvéseket, a közösségek önszerveződését, a civil társadalom megerősítését támogatják. A társadalmi integráció erősítésével és a szegénység csökkentésével megelőzhető a társadalmi hátrányok újratermelődése. 5.3. intézkedés - A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférése A leghátrányosabb helyzetű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, tartósan inaktív vagy intézményekből kikerülő társadalmi csoportoknak ahhoz, hogy eséllyel jelenhessenek meg a munkaerőpiacon, komplex segítségre van szükségük. Ezért számukra olyan képessé tevő/motiváló képzéseket, támogató szolgáltatásokat biztosít a program, amelyek lehetővé teszik, hogy később ezek az emberek hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba sikerrel kapcsolódhassanak be.

A fenti programok nélkülözhetetlen részét képezik az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszernek. Megteremtik, továbbfejlesztik azokat a szolgáltatásokat, amelyek az „első lépést” jelentik a munkaerőpiac felé azon felnőttek esetében, akiknek a munkaerő-piaci integrációjára csak hosszabb távon lehet reális esély. 6. prioritás - Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés 6.1. intézkedés - Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok A magyar munkaerő versenyképességét javítja, ha javul az egyének egészségi állapota, életminősége. Ezt a javulást az egyének és helyi közösségek szintjén az olyan közösségi minták teremtik meg, melyek fenntartható módon azt a szemléletváltozást mozdítják elő, melyben az egészségtudatosság egyre nagyobb

76

szerepet kap a mindennapi döntésekben. A különböző színtereken elindított jól tervezett életmód programok ilyen szemléletváltozást eredményezhetnek.

1.2. prioritás - Társadalmi kapcsolatok erősítése

Illeszkedés: d) Társadalmi Megújulás Operatív Program

5. prioritás - Társadalmi befogadás, részvétel erősítése

5.5. intézkedés - A helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése

A beavatkozás célja az emberek és a közösségek társadalmi tőkéjének növelése, és ez által a hátrányos helyzetű emberek kiszolgáltatottságának csökkentése. A munkaerő-piaci és a társadalmi integráció elősegítésében fontos szerepe van a civil társadalomnak, a helyi közösségeknek. A civil társadalom megerősítése hozzájárul ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű emberek a társadalom aktív tagjaivá váljanak. Egyrészt szükséges a helyi közösségek fejlesztése, a partnerség erősítése. Másrészt az önálló életvitelhez nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztése érdekében szükség van az állampolgári aktivitást erősítő programok indítására, mint az önkéntes munka, valamint a szolidaritás legkülönbözőbb formáit erősítő programok. e) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP)

III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

2. A vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések

2.1. A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

A Tabi kistérség időskorú lakosainak aránya kiemelkedően magas. Az 59 év feletti korcsoport aránya a népességen belül 23,9%-, de egyes településeken eléri a 36,7%-ot is. Az idősek közösségi, illetve nappali ellátásához való hozzáférés azonban nem biztosított. A települések egy részében nem áll rendelkezésre a feladat ellátására alkalmas korszerű épület, a meglévő épületek állapota pedig leromlott.

Ugyanakkor a közoktatás és az országos könyvtárhálózat elemei a települések többségében megtalálhatóak, melyek állapota főként a falvakban jellemzően rossz, szolgáltatásaik pedig szórványosak. Ebből adódóan szükséges és indokolt a meglévő épületek felújítása, az intézményi infrastruktúra fejlesztése és a településen elérhető kulturális szolgáltatások egy létesítménybe helyezése, továbbá funkcióik közösségi szolgáltatásokkal való bővítése.

77

Ezekben a többfunkciós szolgáltató központokban különösen fontos a kulturális és szabadidős szolgáltatások biztosítása, a komplex informatikai és kommunikációs infrastruktúra elérhetősége, az egyes kereskedelmi szolgáltatások havi rendszerességű ügyfélforgalmának biztosítása, a szolgáltatók hozzáférési pontjainak megteremtése, a gyermekek és idősek megfelelő napközbeni ellátása, illetve az életmód- és diszkrimináció ellenes programok befogadása. A többfunkciós szolgáltató központok lehetőséget biztosítanak a generációk közötti együttműködésre, az internet elérhetőség kialakításával a kistérségi kommunikációs feltételek javítására. Az intézkedés által érintett földrajzi területek: az ötezernél kevesebb lakosú, illetve a 100 fő/km² - nél kisebb népsűrűségű települések, tehát Tab kivételével (DDOP adat, időközben Tab népességszáma 5 ezer fő alá csökkent) a kistérség összes települése.

Nem támogathatók a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (3) és (4) bekezdésében felsorolt, az önkormányzatok által kötelező jelleggel ellátott feladatokhoz kapcsolódó fejlesztések. Az idősek nappali ellátása a 3000 főnél magasabb lakosságszámú települések feladatai között szerepel kötelező elemként, ezért Tab kivételével a kistérség többi települése pályázhat erre a komplex szolgáltatásra.

III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása 3. Képzés és tájékoztatás

A „Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás” a „Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése”, valamint a „Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedések kedvezményezettjei és a vidéki szolgáltatások nyújtását és a vidéki környezet minőségét befolyásoló szereplők számára alapvető fontosságú a tájékoztatás, illetve a felmerülő igények és lehetőségek alapján iskolarendszeren kívüli képzéseken, tanfolyamokon, tájékoztató jellegű programokon való részvétel lehetőségének biztosítása. Az ismeretanyagok mind hozzájárulhatnak az érintett vállalkozások jövedelmezőségének fejlesztéséhez, új vállalkozások elindításához, a vidéki kulturális és természeti örökség megóvásához és fenntartható hasznosításához, a szükséges és hiányzó szolgáltatások létrehozásához, valamint azok hatékony működtetéséhez. A képzéseken, tájékoztató programokon való részvétel segíti a kistérség társadalmi, gazdasági szereplőinek kommunikációját, együttműködését. f) Gazdaságfejlesztés Operatív Program

3. prioritás – A modern üzleti környezet erősítése

78

A Koppány-völgye kistérség 12 településén 2005-ben épült ki a szélessávú internet szolgáltatás, a fennmaradó 12 településen való kiépítése is szükségszerű. A prioritás célja az Internet-hozzáférés biztosítása, szélessávú hálózati infrastruktúra kiépítésének támogatása révén. A fejlesztés célterületei a hátrányos helyzetű, gazdaságilag elmaradott vidéki kistelepülések, cél azok felzárkóztatása, versenyképességük növelése, illetve a helyi lakosság információs társadalomba való bekapcsolódásának elősegítése a szélessávú infrastruktúra elérhetőségének biztosításával . g) Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

1. prioritási tengely - A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása

A kistérség közigazgatási központja Tab, így az ügyintézés a kistérség többi településéről csak beutazással oldhatók meg. A kisváros tömegközlekedési eszközökkel való megközelítése különösen a kistérség déli részéről, illetve a zsáktelepülésekről nehézkes, magas a száma azoknak a településeknek, ahonnan 30 percen belül nem érhető el a kistérségi centrum. A zsáktelepülésekre betérő járatoknak magas a futásteljesítménye, párhuzamosan a menetjegy költsége, valamint a megtett út időtartama. Az elektronikus közigazgatás előnyei ezért jól érvényesülnének, hiszen személyes jelenlét nélkül lehetne az ügyeket intézni. Ez idő és pénzmegtakarítást jelentene a lakosság és a közigazgatás számára.

A területi elektronikus közigazgatás infrastruktúrájához való társadalmi hozzáférés kiterjesztése, a meglevő hálózati infrastruktúrához való kapcsolódás, csatlakozás, illetve a hálózati végpontok kiépítése e prioritáson belül valósulhat meg. A prioritási tengely célja a közigazgatás elektronikus szolgáltatás nyújtásához szükséges belső fejlesztéseinek végrehajtása, ami által biztosíthatók a közigazgatáson belüli informatikai alapú szolgáltatások. Ezek a fejlesztések teremtik meg az állampolgárok és a vállalkozások felé nyújtandó szolgáltatások hátterét, amely ügyfelek általi elérhetőségét a 2. prioritási tengelyben szereplő beavatkozások alapozzák meg. 1.1. alprioritás - Közigazgatási szolgáltatások folyamatainak elektronizálása c.) Önkormányzatok felé kiszolgáló központok felállítása Célja az önkormányzatok elektronikus közigazgatásának támogatása, a közigazgatási szolgáltatások elektronikus tranzakciós szintjének emelése. Az alprioritás támogatja, hogy az országos szinten kiépülő alkalmazásszolgáltató központokhoz csatlakozni tudjanak az önkormányzatok, s le tudják hívni az alkalmazásokat.

79

A program részét képezi a központi koordinációs és az 1.2. alprioritás i) pontjában foglalt tudásbázis, valamint a közösen használt infrastruktúra kialakítása. 1.2. alprioritás - A közigazgatás hatékony működéséhez szükséges központi elektronikus szolgáltatások kialakítása Ide tartozik: a A közigazgatási rendszerek közötti adatkapcsolatok kialakításának támogatása b Az elektronikus dokumentumok és iratok kezelésének megvalósítása c A pénzügyi, gazdasági működés korszerűsítése d A közigazgatási szervezetek munkafolyamatainak hatékony támogatása e Vezetői monitoring és döntéstámogatási rendszerek kialakítása f Közigazgatási háttérfunkciókat (bérszámfejtés, informatika, humánerőforrás gazdálkodás, üzemeltetés, utazás- és protokollszervezés) biztosító szervek informatikai fejlesztése g Ügyfélkapcsolati tevékenységének áttekintése, újjászervezése h Kiemelt biztonságú rendszerek (pl. minősített adatokat kezelők) kialakítása i Tudásbázis kialakítása

2.1. prioritás - Gazdasági tevékenységek bővítése, összehangolása a munkaerőpiaccal Illeszkedés: a.) Dél-dunántúli Operatív Program

a. a.) 1. prioritási tengely – A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése Indoklás: A kistérségben a vállalkozói aktivitás alacsony, a társas vállalkozások aránya (17%) elmarad mind a megyei, mind a regionális átlagtól. Az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 2008-ban ugyan jelentősen megnövekedett (62- ről 107-re), de még így sem érte el a megyében, a régióban és az országban regisztrált értéket. Az ipari szektorban a regisztrált vállalkozásoknak csupán 10%-a volt jelen 2008-ban.

A kistérség gazdasági növekedéséhez, és a munkahelyteremtéshez szükséges a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésének elősegítése, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével. A fejlődés szervezeti hátterét a hálózatok, rendszerek, intézmények alkotják, ezért fontos a gazdasági, társadalmi és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése. A prioritáson belül az alábbi művelettípusok támogatására van lehetőség: 80

• A gazdasági, ágazati klaszterek és vállalatok közötti együttműködés kialakítása, fejlesztése A vállalkozásbarát környezet kialakítása, valamint a vállalkozások közötti együttműködés erősítése fontos feladat, mely egyfelől a KKV-k, másrészt a iparágak közötti együttműködésekre, a klaszterek kialakítására és működtetésére fókuszál. Szükséges e kezdeményezések megerősítése és a még csírában lévő további együttműködések felkarolása. • A kis és középvállalkozásokat támogató tanácsadó rendszer erősítése A vállalkozás beindításához a kezdő vállalkozások jelentős része igényli a tanácsadási és vállalkozásvezetési programokat (vállalkozás alapítása, egy üzleti terv kidolgozása, alapvető marketing-eszközök stb.). Már működő vállalkozások támogatása szektor specifikus és testre szabott szolgáltatások támogatásával képzelhető el. • Inkubátorházak fejlesztése Az inkubátorházak megfelelő fizikai elhelyezést nyújtanak a vállalkozások számára, mind irodák, mind pedig műhelyek, illetve a kettő megfelelő kombinációjának biztosításával. Az inkubátorházaknak egyik vonzereje, hogy bizonyos szolgáltatásokat megosztva vehetnek igénybe a vállalkozások, így fajlagosan kisebbek számukra az adminisztrációs szolgáltatások, telefonközpont, internet, nyomtatás stb. költségei. Tapasztalatok szerint az inkubátorházakban a kezdő vállalkozások nagyobb arányban élik túl az első évet. A Tabi kistérségben egy inkubátorház felépítésére jelentkezhet igény. • Barnamezős telephelyfejlesztés A kistérségben az 1990-es évektől az ipari vállalatok és a termelő szövetkezetek átalakulásával, megszűnésével keletkeztek hasznosítatlan épületek. Ugyanekkor üresedett meg a volt orosz katonai laktanya, és a hozzá tartozó területek, melyek funkcióváltása csak részben történt meg. Ezeket a barnamezőket részben funkcióváltással, részben a helyszínén gazdaságfejlesztési programok indításával lehet fejleszteni. A beavatkozás segítségével, ökológiai szempontból is kedvezően hasznosított barnamezős területek segítik a kistérség gazdasági funkcióinak erősödését, bővíti a foglalkoztatást, megfelelő infrastruktúrával ellátott helyszínt biztosít a befektetők számára.

b.) Dél-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2011-2013

1. prioritás: Városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése

- Üzleti infrastruktúra fejlesztése - Vállalati tanácsadás 81

- Vállalati együttműködések és klaszterek támogatása 25

Jelen prioritás addicionális jelleggel kapcsolódik a DDOP 1. „A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése” című prioritásához.

c.) Dél-dunántúli Operatív Program

a. b.) 2. prioritási tengely - A turisztikai potenciál erősítése a régióban

Indoklás: Annak ellenére, hogy a kistérség a Balaton háttérterületének számít, számottevő turizmus nincs a kistérség településein, melyek nem is eléggé felkészültek a vendégek fogadására. Egyetlen településen, Bonnyán található összes kereskedelmi szálláshelyeinek száma minimálisnak mondható, 53. Ez az érték a Somogy megyei szálláshelyek 1‰-ét teszi ki. A helyi adottságokra, értékekre épülő gazdaság szempontjából a turizmus fejlesztése kiemelten fontos feladat. Mivel a turizmus felé irányuló kereslet kiemelkedően erős tovagyűrűző hatásokat generál, így gazdaságélénkítő hatása rendkívül jelentős. A turizmus fejlesztésének alapfeltétele a kistérségi vonzerők fejlesztése, valamint a nyújtott szolgáltatások (különösen a szálláshely- vendéglátás) minőségi javulásának ösztönzése. A turizmus fejlesztése pozitív hatással van a foglalkoztatásra is, mivel indirekt módon is munkahelyet teremt az egyéb helyi szolgáltatások iránti kereslettel. Növeli a fogyasztók számát az adott régióban, következésképp elősegítheti a helyi gazdaságok és kistermelők által előállított termékek közvetlen forgalmazását, és élénkíti a helyi piacok forgalmát.

A prioritás területi preferenciákat állít fel, s a szolgáltatásfejlesztés szempontjából elsősorban a turizmus által jelenleg is érintett térségekre koncentrál, köztük a Tabi kistérségre leginkább hatást gyakorló Dél-Balaton magterületre is. Itt a meglévő erősségek jobb kihasználása a cél. A Belső-Dél-Dunántúl magterülethez tartozó Koppány-völgye kistérségben a meglévő, de önmagában jelentős turisztikai termékké nem alakítható adottságok kiaknázása a cél, annak érdekében, hogy meginduljon a turisztikai fejlődés, továbbá a szomszédos turisztikai magterületek vonzereje is növekedjék az új termékfejlesztés révén.

25 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 82

Az alábbi művelettípusok támogatására van lehetőség: • A turisztikai magterületeken turisztikai húzó termékek fejlesztése és komplex térségi turisztikai termékcsaládok kialakítása

Szükség van a turisztikai vonzerők komplex, térségi alapú fejlesztésére, az adott turisztikai magtermék és a térség egyéb vonzerőinek élményláncra fűzésére. A lehetőségek jobb kihasználása érdekében szükséges a Belső-Dél-Dunántúlhoz kötődő húzó termékek ( egészségturizmus, öko- és falusi turizmus) koordinált fejlesztése és felfűzése tematikus utak kialakításával, egységes arculati megjelenéssel, illetve kerékpárutak, esetleg nosztalgia vasutak s a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló létesítmények kialakításával. Mindehhez elengedhetetlen a turisztikai szektor szereplőinek összefogása (turisztikai klaszterek kialakítása). • A turisztikai szolgáltatások kínálatának bővítése és a turisztikai infrastruktúra fejlesztése

Azokban a hátrányos helyzetű kistérségekben található magterületeken, ahol jelenleg kevés a szálláshely, a magas kategóriájú szálláshely-fejlesztés mellett a középkategóriájú szálláshelyek létesítése is támogatásra kerül. • Hatékony marketing stratégiát megvalósító desztináció menedzsment szervezet kialakítása

A jelenlegi szétaprózódott szervezeti-irányítási struktúrával működő turizmus hatékonysága nem biztosított, ezért szükséges egy egységes, a különböző területi szinteken megalakuló, egymásra épülő és egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása, amely integrált rendszerbe helyezi a turisztikai termékek kialakításával és piacra juttatásával kapcsolatos összes erőfeszítést.

a. c.) 4. prioritási tengely – Integrált városfejlesztési akciók támogatása

Indoklás: A Dél- dunántúli régió városhálózata fejletlen, kevés a térségi központi szerepkört betölteni képes kis- és középváros. A megyeszékhely kisugárzása sem mondható erősnek a kistérség vonatkozásában. A Kaposvár és Tab közötti távolság 55 km, a közúti elérhetőség közel 1 óra. Tab központi szerepkörének megerősítésére így még nagyobb igény mutatkozik. A funkcióbővítő integrált városrehabilitációs akció támogatja a városi környezet, zöldterület, az épített örökség védelmét és fenntartható fejlesztését, a belterületi csapadékvizek elvezetését, és nem fő tevékenységként a belterületi belvízrendezést célzó fejlesztéseket, Tab üzleti és szolgáltatási funkcióinak erősítésével. A városfejlesztési projektek céljaihoz kötődően szükséges a beruházásokon kívül az érintett közösségek fejlesztése, ESZA-típusú (rugalmassági) akciók megvalósítása. 83

A programok a helyi szint ismeretére, a helyi problémák feltérképezésére és a helyi közigazgatási szervek, helyi lakosok, civil szervezetek és gazdasági szereplők együttműködésére építenek. Ennek érdekében a menedzsment szervezetében dolgozók képzésére van szükség, s további képzésekre a civil szféra intenzív bevonása, a civil egyesületek hatékonyságának javítása érdekében. Cél, hogy a részvételi tervezés módszertana teret nyerjen és kölcsönös bizalmi együttműködés alakuljon ki az önkormányzatok, civil közösségek és a helyi vállalkozók között.

Az ÚMVP-mal való szinergia: a DDOP forrásaira a városokban megvalósuló fejlesztések jogosultak.

d.) Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

I. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 1. intézkedés: A humán tőke fejlesztését és a tudás támogatását célzó intézkedések 1.1. Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek Indoklás: A Koppány-völgye kistérség alapvetően mezőgazdasági jellegű, hagyományos szántóföldi növénytermesztéssel. A kistérség gazdaságának lendületet adhat a hagyományos mezőgazdasági erőforráskészlet alternatív felhasználása, vagyis új termékek, vagy új gazdálkodási formák bevezetése. Erre vonatkozó, megfelelő szintű szakismerettel azonban a mezőgazdaságban dolgozók nem rendelkeznek, mivel nem volt lehetőségük elsajátítani korábbi tanulmányaik során. Ezért szükség van különösen a gazdaságvezetők, gazdálkodók tudásszintjének emelésére, elsősorban a természeti erőforrások fenntartható kezelésével, köztük, vállalkozói, üzletviteli és vezetési ismeretek, új, innovatív termelési technológiákra (biogazdálkodás), valamint energetikai célú biomassza termelésére vonatkozó ismeretek terén.

1.4. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele Indoklás: A földtulajdon viszonyok és a mezőgazdasági termelésszerkezet rendszerváltozást követő átalakulása megváltoztatta az agrárvertikum szereplők információhoz jutási lehetőségeit és információs igényeit. A tapasztalható információhiány az egész agrárágazatot érinti és nagyban hozzájárul a termelés veszteséges alakulásához. A mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók számára különösen fontos olyan információk és ismeretek megszerzése, amelyek az üzemvezetési követelményekkel, a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartásával, illetve a munkahelyi biztonságra vonatkozó közösségi előírásokkal kapcsolatosak.

84

Igaz, hogy a Koppány-völgye kistérségben a védett területek nagysága országos átlag alatti, de mégis kiemelt jelentőségűnek számítanak a környezeti állapot fenntartásával, a természet védelmével kapcsolatos információk, mivel a kistérségben a Natura 2000 természetmegőrzési területek révén a hagyományos tájszerkezet és a táji-természeti értékek védelmének igénye fokozott. Az intézkedés általános célja, hogy növelje a mezőgazdasági üzemek és erdőtulajdonosok versenyképességét és hatékonyságát, elősegítse a mezőgazdaság fejlődésének gazdasági és környezeti fenntarthatóságát, valamint szaktanácsadói szolgáltatásokat biztosítson a farmgazdálkodás területén.

I. tengely: A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása 2. intézkedés - A fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elősegítése 2.1. A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Indoklás: Az intézkedés hozzá kíván járulni a szántóföldi ágazatra alapozott mezőgazdaság diverzifikációjához oly módon, hogy elősegíti a kertészeti beruházásokat és az energia-előállításhoz felhasznált, rövid vágásfordulójú sarjerdők révén történő biomassza-termelést. A kistérségi mezőgazdaság jelenlegi egyensúlyhiánya – nevezetesen a szántóföldi gazdálkodás túlsúlya – ily módon mérsékelhető.

2.3. A mezőgazdasági termékek értéknövelése Indoklás: A mezőgazdaság, mint elsődleges termelői szektor esetében a legjelentősebb problémát a termékek értékesítése, és ez által a piac bizonytalansága jelenti. Az értékesítési bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében az intézkedés lehetőséget biztosít egyrészt a feldolgozóipar fejlesztésére, másrészt támogatja a megtermelt alapanyagok alternatív, energetikai célú hasznosítását. Az intézkedés célja tehát a mezőgazdasági termékek értékének növelése az élelmiszeripari és nem élelmiszeripari (bio-üzemanyag) jellegű feldolgozási tevékenységet folytató vállalkozások szerkezetváltásának, technikai-műszaki fejlesztésének támogatásával, olyan fejlesztések előmozdítása által, amelyek újszerű, innovatív, magas minőségű termékeket állítanak elő.

III. tengely - A vidéki élet minősége és a vidéki gazdaság diverzifikálása

1. intézkedés - A vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések 1.1. Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás Indoklás:

85

A Koppány-völgye kistérségben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2001-ben 1990-hez viszonyítva kevesebb, mint egy harmadára, 611 főre csökkent. A tabi iparon kívül a munkahelyek száma alacsony, s a problémát az alacsony bérek és a munkanélküliség is súlyosbítja. A mezőgazdasági fejlődése lehetőséget teremtene az olcsó és szakképzetlen munkaerő foglalkoztatására is. Az intézkedés elsődleges célja a mezőgazdaságból élő vidéki lakosság keresőképességének javítása, valamint az olyan agrárágazaton kívüli munkahelyek megteremtése és megtartása, melyek hozzájárulhatnak a vidéki területekről való elvándorlás visszaszorításához és a vidéki életkörülmények javításához. A diverzifikáció területei lehetnek az agrárturizmus, a kistérségben hagyománnyal rendelkező kézműves tevékenységek, valamint a megújuló energiaforrások használatához kapcsolódó tevékenységek.

1.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Indoklás: Az intézkedés kifejezetten a vidéki területekre, így a Koppány-völgye kistérségre is oly jellemző mikrovállalkozások létrehozását és fejlesztését ösztönzi. A vidéki területek vállalkozásainak fejlesztésén keresztül hozzájárul a vidéken történő munkahelyteremtés megvalósításához és a vidéki területekről munkavállalási céllal történő elvándorlás mérsékléséhez, megakadályozásához. A kistérség vállalkozásainak 98%-a a mikrovállalkozások közé tartozik, melyek a csak ebből a forrásból tudnak fejlesztési támogatásra pályázni. Az intézkedés által érintett földrajzi területek: az ötezernél kevesebb lakosú, illetve a 100 fő/km²-nél kisebb népsűrűségű települések, tehát Tabon kívül a kistérség 23 településének mindegyike. Az intézkedések megvalósítása során a partneri kapcsolatokra alapozott LEADER - megközelítést szükséges alkalmazni, melynek célja, hogy a vidéki vállalkozók közös erőfeszítései révén létrehozott szövetségek megerősödjenek és úgynevezett „vidékfejlesztési klaszterek” jöjjenek létre. 1.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése Indoklás: A kistérségben a magánszálláshelyek vonatkozásában még kedvezőtlenebb a helyzet, mint a kereskedelmi szálláshelyeknél. A kistérségben 33 magánszállás férőhely áll a vendégek rendelkezésére, melyek kihasználtsága 12%. A falusi szálláshelyek többségére viszonylag alacsony szolgáltatási színvonal jellemző, a szállásadás mellől hiányoznak a falusi életmódot szemléltető programok, a látványosságok összehangolt bemutatását biztosító szolgáltatások.

Ugyanakkor a falusi turizmus népszerűsége, a szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma az országos statisztikai adatok szerint folyamatosan

86

növekszik. Így új típusú igény van kialakulóban a helyi termékek, kulturális értékek és életmód megismerésére.

Az idegenforgalom, mint már említettük, számottevő multiplikátor-hatást fejt ki. A vendéglátással javul a kistérség alacsony foglalkoztatottsági színvonala. Növeli a fogyasztók számát az adott régióban, következésképp elősegítheti a helyi gazdaságok és kistermelők által előállított termékek közvetlen forgalmazását, és élénkíti a helyi piacok forgalmát.

Az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások szerepet kapnak a vidéki területek gazdasági átalakulásában. A turisztikai bevétel erősíti a helyi gazdaságot, így hozzájárul az életminőség javításához és a regionális gazdasági hátrányok enyhítéséhez. Az intézkedés által érintett földrajzi területek: az ötezernél kevesebb lakosú, illetve a 100 fő/km²-nél kisebb népsűrűségű települések, tehát Tabon kívül a Koppány-völgye kistérség 23 településének mindegyike.

Alintézkedések:

Olyan munkahelyek létrehozása, illetve megtartása, amelyek a turizmus vidéki formái közül a fenntartható falusi- és agroturizmus, valamint az ökoturizmus infrastruktúráját és marketing szolgáltatásait fejlesztik az alábbi területeken:

• A falusi turizmushoz kötődő nem kereskedelmi célú minőségi magánszálláshelyek és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, bővítése, a működő szálláshelyek korszerűsítése és kapcsolódó szolgáltatásaik fejlesztése; • Az ifjúsági turizmushoz kötődő színvonalas vidéki szálláshelyek (gyermek- és ifjúsági táborok, állandó táborhelyek, turistaszállók) létrehozása. A működő egységek bővítése és korszerűsítése, valamint a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése szintén támogatható; • Szálláshelyhez nem kapcsolódó, magas színvonalú, komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások indítása és fejlesztése, melyek a természeti erőforrások, a mezőgazdaság, erdészet, halászat és a vízi sportok jellemzőire, illetve a közösség kulturális és gasztronómiai örökségére, mint látványra épülnek. 2. intézkedés - A vidéki területek életminőségének javítására irányuló intézkedések

2.2. Falumegújítás- és fejlesztés

A vidéki térségek vonzerejének növelése érdekében a települések arculatát javítani kell. A vidéki térségekben a helyi termékek értékesítésére és hasonló gazdasági tevékenységekre alkalmas infrastruktúra viszonylag szegényes, illetve a tabin kívül – melynek újítása négy évvel ezelőtt történt meg – a helyi piacok

87

felújításra szorulnak. A vidéki területek életszínvonalának javításában a játszóterek kialakítása is szerepet játszhat.

Az intézkedés célja, hogy a vidéki települések vonzerejének fokozásával javítsa életszínvonalukat az elvándorlás, valamint a kedvezőtlen gazdasági és társadalmi tendenciák, illetve a vidék elnéptelenedésének visszafordítása érdekében. Épület felújítások esetében az intézkedés a külső felújításra összpontosít.

Az intézkedés területi hatálya az 5000 főnél kevesebb lakosságú, illetve a kevesebb, mint 100 fő/km2 népsűrűségű településekre terjed ki. A programban Tabon kívül a kistérség valamennyi települése részt vehet.

Támogatott tevékenységtípusok: • A falu környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések: parkok, pihenőterületek, sétányok és egyéb közterületek. • A védelem alatt nem álló, közösségi és gazdasági célokat szolgáló, illetve a település megjelenésében jelentős szereppel bíró épületek külső felújítása. • Új piacterek megnyitása és a meglévők fejlesztése a helyi mezőgazdasági termékek jobb eladhatósága érdekében, valamint e piacterek megfeleltetése az érvényes jogszabályoknak. • Játszótér kialakítása gyermekek számára. A DDOP-mal való szinergia: Az ÚMVP forrásaira a falvakban megvalósuló fejlesztések jogosultak. 2.3. A kulturális örökség megőrzése A kistérség idegenforgalmi vonzereje, valamint a kistérségben élők komfortérzete, kötődése a kistérséghez és településükhöz szintén növelhető kulturális és természeti örökségük megfelelő bemutatásával, az élettér tisztántartásával, a környezet rendbetételével.

Az intézkedés célja a vidéki települések képének és környezetének javítása, az épített, a természeti és a kulturális örökség, valamint a kapcsolódó zöld területek megóvása és megújítása, a helyi öntudat fejlesztése, valamint a települések vonzerejének növelése. Az intézkedés területi hatálya az 5000 főnél kevesebb lakosságú, illetve a kevesebb, mint 100 fő/km2 népsűrűségű településekre terjed ki. A programban Tabon kívül a kistérség valamennyi települése részt vehet.

A támogatott intézkedések:

A kulturális örökség felújításával, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos tanulmányok, tervek készítése. A helyi védelem alatt álló épületek külső-belső helyreállítása és felújítása; az épületek és a kulturális értékek bemutatása; az előbbiekhez szorosan kapcsolódó

88

zöld területek fejlesztése és helyreállítása; sétányok és gyalogutak építése; a helyi népművészet, a néprajzi és kulturális értékek bemutatása. A településszerkezeten belüli, védelem alatt álló egységek, épületek és a kapcsolódó környezeti elemek (a legalább három elemből álló egységek) rehabilitációja; az azokhoz szorosan kapcsolódó zöldterületek fejlesztése és helyreállítása.

e.) Gazdaságfejlesztési Operatív program 2. prioritás - A vállalati kapacitások komplex fejlesztése Indoklás: A Tabi kistérség mikro- és kisvállalkozásainál is megfigyelhető a termelékenység és jövedelemtermelő képesség terén a lemaradás a nagyvállalatokkal, illetve külföldi versenytársakkal szemben. Ezt e piaci elégtelenséget egyrészt a számukra nyújtott közvetlen beruházási támogatással kívánja enyhíteni a program (a mikrofinanszírozási forrásokhoz való hozzáférés elősegítése mellett), másrészt támogatja a tevékenységük bővítéséhez szükséges alkalmazott technológia megújítását, elsősorban adaptív innovációk révén.

f.) Környezet és Energia Operatív Program 3.2. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból A kistérségi adottságok lehetőséget adnak a megújuló energiaforrások kisléptékű, helyi erőforrásokra alapuló és helyi igényeket kielégítő kiaknázásához. Ugyanakkor a szükséges beruházások megtérülése és kockázata megkívánja ezeknek a beruházásoknak a támogatását. A támogatás a gazdaság egész területén szükséges és indokolt.

A megújuló energiaforrások alkalmazásának meghatározó területét jelenti a hőenergia-termelés a meglevő ellátási területeken a fosszilis energiahordozók kiváltására, illetve új/többlet kapacitások létrehozása révén.

2.4. prioritás - Forrásszerzés és infrastruktúrafejlesztések

Illeszkedés:

a.) Dél-dunántúli Operatív Program a. a.) 5. prioritási tengely – Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés A hátrányos helyzetű térségek gazdasági és társadalmi felzárkóztatásának egyik fontos eleme a közlekedési elérhetőség színvonalának emelése, aminek legegyszerűbb módja a legkevésbé környezetkímélő közúti közlekedés javítása. A kistérségben a napi rendszerességű helyváltoztatások fő meghatározója a hivatás- és iskolai forgalom. A munkahelyek Tabon koncentrálódnak, a településnek nagy a munkaerő-vonzó hatása. Az ingázók aránya ennek 89

megfelelően magas, a kistérségben foglalkoztatottak 43%-a. Tab rendelkezik a térségben egyedül középiskolával, és a járóbeteg szakellátás is itt érhető el. A felsoroltak következtében nem mindegy, hogy a kistérségi központnak az egyes településekről mennyi az elérési ideje. A legtöbb településről közvetlenül elérhető, a kisebb településekről, zsáktelepülésekről is napi 8-9 járatpárral. Azonban magas a száma azoknak a településeknek, ahonnan 30 percen belül nem érhető el a kistérségi centrum (Fiad, Kisbárapáti, Bonnya, Somogyacsa, Somogydöröcske). A zsáktelepülésekre (Bonnya, Somogyacsa Somogydöröcske, Somogyegres, Torvaj, Tengőd) betérő járatoknak magas a futásteljesítménye, és hosszú az út ideje. Tehát mind a szolgáltatás minőségét, mind a gazdaságosságát rontja a hiányos, rossz minőségű közúthálózat . A regionális közlekedés színvonalának fejlesztése egyrészt a térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésével (négy- és ötjegyű mellékúthálózat minőségének javításával, illetve hiányzó szakaszok kiépítésével), másrészt a közösségi közlekedési rendszer fejlesztésével, összehangolt menetrend szerint, egységes/közös tarifarendszerrel működő új utasbarát közforgalmú közlekedési modell megteremtésével érhető el. • A hálózati jelentőségű négy- és öt számjegyű mellékúthálózat fejlesztése A prioritás támogatja azokat a hálózati jelentőségű mellékutakat, illetve az ezekhez kapcsolódó települési elkerülő utakat, amelyek nagyobb területről biztosítják a vonzáscentrumok és a gyorsforgalmi, illetve főúthálózat elérhetőségét, valamint kapcsolatot teremtenek a ma még elkülönült térségek között. A kistérség közúthálózatának fejlesztési terveit Somogy Megye Területfejlesztési Terve (2007-2015) valamint Somogy Megye Területrendezési Tervének Területrendezési programjai tartalmazzák (2000). Az alsóbbrendű úthálózat kiteljesítése tekintetében a tervezési ciklus időszakában megépítendő közútként szerepel a Lulla – Balatonendréd útszakasz, csatlakozást biztosítva az M7-es autópályához, valamint a Bonnya – Kisbárapáti – Fiad - Gamás összekötő út, amely megszünteti e települések elzárt jellegét, illetve kijutást biztosít a 67 sz. közútra.

• Összehangolt térségi közforgalmú közlekedési rendszer kialakítása A közösségi közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása érdekében, elsősorban a kistérségi központokban a különböző közlekedési módok közötti átszállást megkönnyítő csomópontok fejlesztését kell ösztönözni. Ennek keretében ott, ahol nem egy helyen található a vasútállomás és az autóbusz pályaudvar, támogatni szükséges a közös csomópontok kialakítását. A közösségi közlekedés versenyképességének javítását szolgálja az utasforgalmi létesítmények fejlesztése, utasvárók, peronok építése, a közlekedési csomópontok megközelíthetőségének fejlesztése.

90

Az átszállások számának és a várakozás időtartalmának csökkenése érdekében létre kell hozni egy egységes regionális menetrendi adatbázist, amely lehetőséget ad a járatok optimalizálására. További informatikai fejlesztésekkel javítani kell az utas tájékoztatás színvonalát, valós idejű információkkal szükséges ellátni az utasokat. • A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése A prioritás a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának megteremtését támogatja, lehetővé téve az akár mindennapi munkába járást, s ezzel javítva a kistelepülések elzártságának feloldását. Vele párhuzamosan szükséges a kerékpáros közlekedéshez kapcsolódó létesítmények kiépítése (biztonságos és fedett tárolók a közintézményeknél, kereskedelmi objektumoknál, vasúti és autóbusz pályaudvaroknál), továbbá a településektől távolabb eső vasútállomások bekapcsolása a kerékpárhálózatba.

• Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése A kistérség közműollója meglehetősen nyitott (77%), ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy a térségen belül egyedül Tab rendelkezik szippantott szennyvíz befogadására is alkalmas szennyvíztisztítóval és csatornahálózattal. A turizmus megjelenése, a vállalkozói tőke letelepítése szempontjából is alapvető fontosságú feladat a kistérség többi településének szennyvízkezelése. A természeti, társadalmi adottságoknak megfelelő szennyvízkezelés megvalósítása, a gazdasági szempontok figyelembe vételével az alábbi műveleteken keresztül támogatható: - a településeken a csatornahálózat kiépítése, és a csatornával összegyűjtött szennyvíz tisztítása elsősorban természet közeli szennyvíztisztító-telepen, - települési folyékony hulladékok egyedi kezelése (pl. egyedi szennyvíz- elhelyezési kislétesítmény, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi zárt szennyvíztároló).

91

IV. Operatív Program

Jelen dokumentum a Koppány-völgye kistérség operatív fejlesztési programja, mely 5 év időtávra kitekintve, a 2009-2013 közötti időszakra vonatkozóan fogalmaz meg a kistérség célkitűzéseinek elérését szolgáló konkrét feladatokat. A területfejlesztési operatív program olyan középtávú cselekvési terv, mely a korábbi programozási dokumentumokban - koncepció, stratégiai terv - meghatározott fejlesztési prioritások mentén, a konkrét célok elérése felé halad. A program kidolgozását, a programozást megelőzte egy átfogó helyzetfeltárás elkészítése, mely a kistérség jelenlegi helyzetét, adottságait vizsgálta. Ezt követően került kidolgozásra a kistérség fejlesztési koncepciója, melynek első eleme a SWOT-analízisen alapuló kistérségi erőforrás elemzés. Az erőforrás elemzésből megtörtént a célok kialakítása, melyre a célpiramis épül, kijelölve a fejlesztés célrendszerét és megfogalmazva a javasolt fejlesztési stratégiát.

Az operatív program célkitűzése, hogy megalapozza a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető források hatékony felhasználását a kistérség fejlesztése érdekében. Az operatív program egységes szerkezet szerint és olyan részletességgel mutatja be a javasolt intézkedéseket, hogy a leírtak alapján lehetővé váljon az egyes intézkedések megvalósítása. Minden egyes intézkedéshez kapcsolódóan áttekinti az intézkedés tartalmát, a támogatandó tevékenységeket, a megvalósítás módját, a költségkalkulációt, valamint az alkalmazható monitoring mutatókat. Szoros kapcsolat fedezhető fel az operatív program végén található akcióprogram, az intézkedések, valamint a megvalósítás mechanizmusa és a kidolgozott operatív adatlapok között, hiszen ezek a dokumentumok egymás kiegészítései, pontosításai. Az operatív program szerkezetében és tartalmi elemeiben követi az Európai Unió Strukturális Alapok felhasználására vonatkozó előírásait, ebben az értelemben megfelel az 1260/1999. sz. EK rendeletben előírtaknak, valamint figyelembe veszi a Strukturális Alapok tervezésére és programozási dokumentumaira vonatkozó kézikönyv (Vademecum), és az Európai Bizottság 3. számú módszertani munkafüzete (Monitoring és értékelési mutatók: indikatív módszertan) ajánlásait is. Az operatív program tartalmát, felépítését tekintve az Európai Unióban alkalmazott programozási dokumentumok közül leginkább a Program kiegészítő dokumentumnak feleltethető meg. Az EU-konformitás biztosítása mellett az operatív program megfelel a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. Az operatív programba a célrendszerből csak azok a konkrét célok kerültek be, melyekhez a jelenleg rendelkezésünkre álló országos és a regionális fejlesztési dokumentumokból uniós és/vagy hazai forrást tudtunk rendelni. Az alábbi táblázatban mutatjuk be elhelyezkedésüket. 92

22. táblázat Az operatív programban megjelenő konkrét célok

Az operatív programban helyet kapott Konkrét célok Igen Nem 1.1.1.1. ☺ e-társadalom tudások elterjesztése 1.1.1.2. Piaci keresletnek megfelelő képzések, átképzések ☺ megszervezése 1.1.1.3. Megújuló energiaforráshoz, biotermékekhez kapcsolódó ☺ szakképzések létrehozása 1.1.2.1. Az idősellátás és a szakosított ellátás hozzáférésének ☺ biztosítása 1.1.2.2. Gyermekvédelmi alap-és szakellátások, szolgáltatások ☺ bővítése 1.2.1.1. ☺ Kistérségi kommunikációs feltételek és gyakorlat javítása 1.2.1.2. ☺ A kistérségen belüli egymásra utaltság felismertetése 1.2.1.3. ☺ A szomszédos kistérségekkel való együttműködés fejlesztése 1.2.1.4. ☺ Szélessávú internet elérhetőség biztosítása 1.2.2.1. ☺ Közösségi épületek jobb kihasználása 1.2.2.2. ☺ Civil szervezetek forrás lehetőségeinek fejlesztése 2.1.1.1. ☺ Térségi értékek marketingjének javítása 2.1.1.2. Keresletnek megfelelő turisztikai programcsomagok ☺ kialakítása 2.1.1.3. ☺ Szezontól független turizmus feltételek megteremtése 2.1.1.4. ☺ Kistérségi hagyományőrző vándorfesztivál megvalósítása 2.1.1.5. ☺ A kistérség turisztikai térképének elkészítése és terjesztése 2.1.2.1. ☺ Mezőgazdasági termékskála kibővítése 2.1.2.2. ☺ Ipari tevékenység bővítése 2.1.2.3. ☺ Megújuló energia kihasználtságának növelése 2.1.2.4. ☺ Mezőgazdasági szemléletváltás fejlesztése 2.1.2.5. ☺ Új munkahelyek létesítésének ösztönzése 2.2.1.1. ☺ Kistérség közműfejlettségének javítása 2.2.1.2. ☺ Szomszédos kistérségekkel tömegközlekedés összehangolása 2.2.1.3. ☺ Kistérségi tömegközlekedés gyakorlatának korszerűsítése 2.2.2.1. ☺ Pályázati lehetőségek jobb kihasználása

93

1.1. Prioritás Kistérségi humán feltételek fejlesztése

1.1.1. Speciális cél Az oktatás és szakképzés fejlesztése

1.1.1.1 Konkrét cél e-társadalom tudások elterjesztése Indoklás Az információtechnológia minél szélesebb elterjesztése és társadalmasítása alapvetően határozza meg az egyes országok versenyképességét, azonban a tudástársadalom megvalósítása rendkívül tőkeigényes folyamat. Az információs társadalom fejlettsége Magyarországon is eljutott arra a szintre, amely fölött az emberek ügyes-bajos dolgaikat már nem képesek minimális informatikai tudás nélkül intézni. A társadalom lassan széttagolódik azokra, akik ismerik ezt a tudást, s azokra, akik nem. A „digitális szakadék” mérséklésének egyik pillére a leszakadt, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok igényének felkeltése, tudásának, számítógép-használati képességének megteremtése. Ők azok, akik sem az iskolai tanulmányaik, sem munkájuk során nem sajátíthatták el az alapvető informatikai készséget, s fizikai és szociális adottságaik vagy lakóhelyük miatt erre személyes segítség nélkül nem is képesek. Ennek következtében a digitális társadalmi kommunikációban, a munkavállalásban hátrányt szenvednek. Helyzetüket súlyosbítja, hogy alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek (a kistérségben a 7 év fölötti népesség 39%-a csupán 8 általános végzett), mely jellemző, gyakran tartós inaktivitással párosul. A kistérségben az álláskeresők közel fele maximum 8 általános iskolai végzettségű. E célcsoportok esetében gyakran a foglalkoztathatóság és az önálló életvitelre való képesség alapvető feltételei, valamint a munkaerőpiacon és a társadalmi életben szükséges kulcsképességeik, informatikai ismereteik hiányoznak, kapcsolati halójuk esetleges, hiányos, motivációjuk gyenge, halmozott hátrányokkal küzdenek, sokszor semmilyen segítő intézménnyel nincs kapcsolatuk, a munkanélküli lét pedig több generációjukat is érintheti. Ezért egyénre szabott, többirányú, összehangolt segítséggel képesek csak munkába állni. Célja Az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező, munkavállalásukban korlátozott emberek önálló életvitelének, foglalkoztathatóságának és társadalmi integrációjának javítása a szociális szolgáltatások és a szociális munka eszközeivel, információk, szolgáltatások, támogatások érthetővé, elérhetővé tételével, az önálló életvitelhez és a munkavállaláshoz szükséges kulcskompetenciák megerősítésével. Leírás, támogatható Szükségletfelmérés, helyzetfeltárás, résztvevők felkutatása, tevékenységek toborzása, kiválasztása; az egyén foglalkoztathatóságának javítása érdekében állapotfelmérés; diagnóziskészítés; alapkészségek, kompetenciák fejlesztése, motiváció erősítése, állapotjavító, személyiségzavarokat korrigáló programok, tanácsadás, mentorálás, egyéni, csoportos felkészítés, nyomon követés, szakmai együttműködési hálózatok megszervezése, képzés, szakképzés. Kiválasztási Teljességi szempontok kritériumok Jogosultsági szempontok Értékelési szempontok szerint 94

Beavatkozási Koppány-völgye kistérség területek Együttműködő Munkaügyi központ, családsegítő szolgálat, egészségügyi, szervezetek oktatási, képző intézmények, önkormányzatok, munkáltatók Kedvezményezettek Szociális és gyermekjóléti szolgáltatást végző intézmények, köre önkormányzatok, önkormányzati társulások és azok konzorciumai Eredménymutatók - Képzési, foglalkoztatási programba bevontak száma - Az egyéni fejlesztési tervben foglaltakat sikeresen megvalósítók aránya - A képzést sikeresen elvégzők száma - Munkaerő-piacon elhelyezkedettek száma Hatásmutatók A munkanélküliségi mutatók javulása Források TÁMOP 5. prioritás 3.1.

Forrásszerkezet EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 3,91 Mrd Ft. 0,69 Mrd Ft. - 4,6 Mrd Ft.

85% 15% 0% 100%

95

1.1. Prioritás Kistérségi humán feltételek fejlesztése 1.1.1. Speciális cél Az oktatás és szakképzés fejlesztése Piaci keresletnek megfelelő képzések, átképzések 1.1.1.2 Konkrét cél megszervezése Indoklás A szakképző intézmények többek között szervezeti rugalmatlanságuk okán nem mindig képesek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések indítására. A foglalkoztatók sem jelzik megfelelő időben, hogy milyen képzettségű munkatársra lesz szükségük. A szakiskolában végzők sok esetben már az iskolapadból kikerülve a pályakezdő álláskeresők létszámát gyarapítják. A szakképző intézmények száma, szétaprózottsága nehezítette a képzések koordinációját, korlátozta a képzési színvonal ellenőrizhetőségét és a fejlesztési források hatékony felhasználását. Célja A TISZK rendszer fejlesztésének célja, hogy a gazdaság igényeihez igazodó, diverzifikált képzési struktúrával rendelkező, a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes szakképző intézményrendszer működjön, amely tényleges választási lehetőséget kínál a tanulók számára. További cél, hogy a tartalmi, módszertani fejlesztések megvalósulásával, a foglalkoztathatósághoz szükséges kompetenciák kialakításával és fejlesztésével a képzési rendszer azokat a naprakész ismereteket adja át, amelyekre a gazdaság igényt tart. Leírás, támogatható A szakképző iskolák együttműködésével, koncentrációjával tevékenységek kapcsolatos szervezetfejlesztés, közös tudásmenedzsment kialakítása. A hátrányos helyzetű, oktatási rendszerből lemorzsolódók szakképzésbe való bevonása, munkavállalói kompetenciák fejlesztése. Helyi gazdasági struktúrából, munkaadói igényekből fakadó, a helyi speciális szükségleteket kielégítő tananyagfejlesztés. Pályaválasztási, pályaorientációs feladatok ellátása, gyakorlati képzéssel kapcsolatos tanácsadás biztosítása. Kiválasztási Teljességi szempontok kritériumok Jogosultsági szempontok Értékelési szempontok szerint Beavatkozási Somogy megye területek Együttműködő Somogy megyei TISZK, családsegítő szolgálat, önkormányzatok, szervezetek munkáltatók, Kereskedelmi és Ipar Kamara, Agrárkamara Kedvezményezettek TISZK-ok köre Eredménymutatók • A szakképzést sikeresen befejezők száma • Munkaerő-piacon elhelyezkedettek száma Hatásmutatók Szakképzésből kilépők és tovább nem tanulók közül a szakmájukban elhelyezkedők aránya

TÁMOP 2. prioritás 2.3 Források Forrásszerkezet EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 3,4 Mrd Ft. 0,6 Mrd Ft. - 4,0 Mrd Ft. 85% 15% 0% 100%

96

1.1. Prioritás Kistérségi humán feltételek fejlesztése 1.1.1. Speciális cél Az oktatás és szakképzés fejlesztése Megújuló energiaforráshoz, biotermékekhez kapcsolódó 1.1.1.3 Konkrét cél szakképzések létrehozása Indoklás A Koppány-völgye kistérség alapvetően mezőgazdasági jellegű, hagyományos szántóföldi növénytermesztéssel. A kistérség gazdaságának lendületet adhat a hagyományos mezőgazdasági erőforráskészlet alternatív felhasználása, vagyis új termékek, új gazdálkodási formák bevezetése. Ezen túlmenően a mezőgazdaság versenyképességének megtartása és a gazdálkodás fenntarthatósága érdekében is szükség van új, innovatív termelési technológiák bevezetésére Célja Az agrárágazatban dolgozók szaktudásának növelése

Leírás, támogatható • Iskolarendszeren kívüli szakmai képzések, tanfolyamok, tevékenységek • Gyakorlati bemutatóval egybekötött tájékoztató programok • Ügyfélszolgálati tájékoztatás Kiválasztási • Szervezeti tudás kritériumok • Kapacitás • Költséghatékonyság • Innovatív megoldások és technológiák használata • Tapasztalatok Beavatkozási területek Koppány-völgye kistérség

Együttműködő Önkormányzatok szervezetek Agrárkamara Képző intézmény Kedvezményezettek köre Képzésekben résztvevő gazdálkodók

Eredménymutatók • Képzési napok száma • A tanfolyamot sikeresen elvégző gazdálkodók száma Hatásmutatók A teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámára átszámított

bruttó hozzáadott értékváltozás

ÚMVP I. tengely 1. intézkedés Források Forrásszerkezet EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 91 159 325 EUR 127 015 326 EUR - 218 174 651 EUR

42% 58% 0% 100%

97

1.1. Prioritás Kistérségi humán feltételek fejlesztése 1.1.2. Speciális cél Szociális ellátórendszer bővítése Az idősellátás és a szakosított ellátás hozzáférésének 1.1.2.1 Konkrét cél biztosítása Indoklás Mivel az európai és országos szakpolitikai stratégiák alapján szükséges, hogy mindenki egyenlő eséllyel férhessen hozzá a humán közszolgáltatások lehető legszélesebb köréhez, így a szociális ellátások stratégia alapú fejlesztése különösen indokolt. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást, a házi segítségnyújtás és az étkeztetést 26 a Koppány-völgye kistérség intézményfenntartó társulás formájában a kistérség teljes területén biztosítja. Az idősek nappali ellátása - annak ellenére, hogy az idősek aránya a kistérségben igen magas (23,9%), s több településen meghaladja a 30%-ot – csupán tizenkettő 27 település időskorú lakossága számára érhető el. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kiépítése is segítené a saját otthonukban élő idősek nagy biztonsággal történő ellátását. Az otthonközeli szolgáltatások elérhetőségének javítása érdekében szükséges lenne az integrált, mikrotérségi alapú szociális szolgáltató központok fejlesztése, kialakítása. Célja A szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a kistérség valamennyi időskorú lakosa számára. A szolgáltató központok infrastrukturális feltételeinek és eszközfelszereltségének javítása. Leírás, támogatható Infrastruktúra-fejlesztés (épületbővítés, rekonstrukció, állapotjavítás, tevékenységek akadálymentesítés), indokolt esetben új építés. Kiegészítő tevékenységként eszközök, gépek, berendezések beszerzése, külső tér kialakítása, parkolóhely létesítése, valamint szervezetfejlesztés. Kiválasztási Mikrotérségi szinten az integrált intézmény tevékenysége minimum az kritériumok egészségügyi alapellátás és a szociális alapszolgáltatás, illetve a gyermekjóléti alapellátás területére kell hogy kiterjedjen, kivéve az ügyeleti ellátást, amennyiben azt kistérségi szinten, központi ügyelet formájában látják el. Beavatkozási Koppány-völgye kistérség területek Együttműködő Háziorvosok, védőnői szolgálatok, szociális és gyermekjóléti intézmények, szervezetek módszertani intézmények Kedvezményezettek Helyi önkormányzat, köre Konzorciumi tagként: önkormányzati társulás, jogi személyiségű nonprofit szervezetek, szociális szövetkezet Output indikátorok Létrehozott mikrotérségi szociális szolgáltató központok száma Eredménymutatók Szociális ellátással elért lakosság száma (fő) Hatásmutatók Az időskorú lakosság életminősége javul Az idősek elégedettsége növekszik Források DDOP 3. prioritás, 3.1.3 28 Forrásszerkezet 29 EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen n.a. Mrd Ft. n.a. Mrd Ft. 0,27 Mrd Ft. 5,57 Mrd Ft.

n.a. % n.a. % 5 % 100%

26 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 27 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 28 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 29 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 98

1.1. Prioritás Kistérségi humán feltételek fejlesztése 1.1.2. Speciális cél Szociális ellátórendszer bővítése Gyermekvédelmi alap-és szakellátások, szolgáltatások 1.1.2.2 Konkrét cél bővítése Indoklás A gyermekek napközbeni ellátásának fejlesztése közvetve hozzájárul a régiós gazdaság fejlesztéséhez, hisz a humán erőforrás szükséges kapacitásának biztosítását segíti elő. A kistérségben egyedül Tabon működik egy 10 férőhelyes bölcsőde, melynek kapacitása nagyon korlátozottan teszi lehetővé a nők munkába való visszatérését. A kistérségben az 1 bölcsődei férőhelyre jutó 0-3 éves korú gyermekek száma 42,5 fő, szemben az 15,6-es országos mutatóval. Célja Bölcsődék infrastrukturális feltételeinek és eszközfelszereltségének javítása. Leírás, támogatható Gyermekek napközbeni ellátásához (bölcsőde és családi tevékenységek napközi) kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés (épületbővítés, rekonstrukció, állapotjavítás, akadálymentesítés). Kiegészítő tevékenységként lehetőség van a szükséges eszközök, gépek, berendezések beszerzésére, külső tér kialakítására, parkolóhely létesítésére. Bölcsődék fejlesztése keretében csak kapacitásbővítést eredményező fejlesztés támogatható. Kiválasztási - Előny, ha a megvalósulás helye a 311/2007. Korm. rend. szerinti kritériumok kedvezményezett kistérség (kivéve a komplex programmal érintett 33 LHH kistérség), illetve a 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben szereplő település, - Területi kohézió (területi hatás, területi szinergia, térhasználat, területfejlesztési és építésügyi szakmapolitikai szempontok) - Területfejlesztési / ágazati stratégiákhoz, kiemelten az IVS-ekhez való kapcsolódás Előnyben részesül az a pályázó, - aki ellát hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, - aki vállalja szakmai segítő szakember alkalmazását. Beavatkozási Koppány-völgye kistérség területek Együttműködő Gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálatok, oktatási szervezetek intézmények, Kedvezményezettek Helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, önkormányzati köre társulás, jogi személyiségű nonprofit szervezetek, szociális szövetkezetek Output indikátorok Új/felújított bölcsődék száma Új/felújított bölcsődei férőhelyek száma Eredménymutatók Gyermekek napközbeni ellátásában részesülők száma Hatásmutatók A munkaerő-piacra való visszatérő nők száma

DDOP DDOP 3. prioritás, 3.1.230 Források Forrásszerkezet 31 EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen n.a. Mrd Ft. n.a. Mrd Ft. 0,19 Mrd Ft. 3,79 Mrd Ft.

n.a. % n.a. % 5 % 100%

30 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 31 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 99

1.2. Prioritás Társadalmi kapcsolatok erősítése Kommunikáció és együttműködés hatékonyságának 1.2.1. Speciális cél növelése A szomszédos kistérségekkel való együttműködés 1.2.1.3 Konkrét cél fejlesztése Indoklás Mind a magánszemélyek, mind a vállalkozók számára az egzisztencia biztosítás és az életminőség javítása szempontjából is alapvetően fontos a pályázati lehetőségekről, vállalkozói ismeretekről való információszerzés, tájékoztatás és a felmerülő igények és lehetőségek alapján megfelelő képzések biztosítása. Célja Az intézkedés célja a vidéki térségekben élők ismereteinek, információinak és készségeinek fejlesztése a vidéki gazdaság diverzifikációjához, a nem mezőgazdasági vállalkozások fejlesztéséhez, a jövedelmi és foglalkoztatási helyzet javításához, a vidéki élet és élettér minőségének javításához. Leírás, támogatható • A vidéki és az agro- turizmushoz, kulturális és természeti tevékenységek örökség megóvásával kapcsolatos képzések • Tájékoztató-bemutató programok a III. tengely egyes intézkedéseivel kapcsolatban • Helyi gazdasági hálózatok kifejlesztésére irányuló képzések • Vidékfejlesztési kezdeményezések bevezetése • Projekt-menedzsment képzések, költségek Kiválasztási Teljességi szempontok kritériumok Jogosultsági szempontok Értékelési szempontok szerint Beavatkozási Koppány-völgye kistérség területek Együttműködő Vidékfejlesztési Irodák, önkormányzatok, kamarák szervezetek Kedvezményezettek Önkormányzati intézmények, kistérségi társulások, köre vállalkozások, nonprofit szervezetek, szakmai szervezetek Eredménymutatók • A képzést sikeresen elvégző résztvevők száma • A résztvevő gazdasági szereplők és a támogatott tevékenységek száma Hatásmutatók • A kistérségen túlmutatóan, az önkormányzatok, a vállalkozások, kamarák együttműködésének javítása • A vállalkozók tájékozottságának növekedése Források ÚMVP III. tengely Forrásszerkezet EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 18 490 014 EUR 25 762 767 EUR - 44 252 781 EUR

58% 42% 0% 100%

100

1.2. Prioritás Társadalmi kapcsolatok erősítése Kommunikáció és együttműködés hatékonyságának 1.2.1. Speciális cél növelése 1.2.1.4 Konkrét cél Szélessávú internet elérhetőség biztosítása Indoklás Szélessávú internet elérhetőség a kistérség 11 településén épült ki, s a kistérség versenyképességének javításához a kimaradt 13 településen is szükséges a kiépítése. Az IKT- infrastruktúra fejlesztése érdekében szükséges egy korszerű IKT hálózati infrastruktúra kialakítása, a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés elősegítésén keresztül. Ezen kívül cél a térségi, üzleti infrastruktúra kiépítettségének fejlesztése, valamint a vállalatok megfelelő információval való ellátása, emeltszintű üzleti, piaci tanácsadás nyújtása . Célja A távközlési infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek felszámolása, a felhasználók hosszú távú igényeihez korlátok nélkül igazítható, internethálózat kiépítésének támogatása Magyarország azon - döntően hátrányos helyzetű - térségeiben, ahol az ilyen természetű fejlesztésekre üzleti alapon a belátható jövőben nem kerülne sor. Leírás, támogatható Optikai felhordó hálózat kiépítése és országos gerinchálózathoz tevékenységek csatlakoztatása, közigazgatási határon belüli elosztási pontig elvezetése; Összeköttetés két vagy több szomszédos település belterületének elosztási pontjai között; Kö rzethálózati osztópontok (POP-ok, Point of Presence) kiépítése (épületek, konténerek, géptermek létrehozása), érintett települések osztópontokra történő csatlakoztatása Kiválasztási Pályázó adatai, minősítése kritériumok Projekt gazdasági megvalósíthatósága Projekt komplexitása, várható eredményei, szakmai tartalma Társadalmi, gazdasági hasznosság Esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság Területi kohézió Beavatkozási Koppány-völgye kistérség területek Együttműködő önkormányzatok, vállalkozások szervezetek Kedvezményezettek Gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, illetve EGT területen köre székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező gazdasági társaságok fióktelepe Eredménymutatók Szélessávú hálózatot elérő háztartások arányának növekedése a program hatására Azon települések száma, ahova a program eredményeként kiépült a fényvezetős helyközi hálózati csatlakozás Hatásmutatók A lakosság e-társadalom tudása növekszik Információval való ellátottsága, életszínvonala javul Források GOP 3. prioritás 3.1.2 32 Forrásszerkezet 33 EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen n.a. Mrd Ft. n.a. Mrd Ft. 12 Mrd Ft . 24 Mrd Ft.

n.a. % n.a. % 50% 100%

32 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 33 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 101

1.2. Prioritás Társadalmi kapcsolatok erősítése 1.2.2. Speciális cél Művelődés és civil szféra fejlesztése 1.2.2.1 Konkrét cél Közösségi épületek jobb kihasználása Indoklás Az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés a kistérség falvaiban élők számára nem biztosított. A meglévő 30 férőhelynél nagyobb szükséglet jelentkezne az idősek nappali ellátására, mivel az idős korosztály aránya az országos átlagnál kedvezőtlenebb (23,9%), több településen meghaladja a 30%-ot. Többségében nem áll rendelkezésre megfelelő épület a működtetésére. A lakosság népességmegtartó erejének biztosítása érdekében fontos lenne a kulturális és szabadidős szolgáltatások biztosítása, a komplex informatikai és kommunikációs infrastruktúra elérhetősége, az egyes kereskedelmi szolgáltatások havi rendszerességű ügyfélforgalmának biztosítása, a szolgáltatók hozzáférési pontjainak megteremtése, a gyermekek megfelelő napközbeni ellátása, illetve az életmód- és diszkriminációellenes programok befogadása. Ezeknek a feladatoknak a biztosításához a falvak nagy részében nem áll rendelkezésre korszerű épület, illetve a meglévők állapota leromlott. Volt iskola, vagy könyvtár épületének felújításával a program lehetővé teszi többfunkciós szolgáltató központ létrehozását, mely a lakosság megtartása érdekében bővítené a helyben elérhető alapszolgáltatások körét. Célja A kistérség népességmegtartó erejének növelése, az életminőség javítása, továbbá a fenntarthatóság biztosítása. Leírás, támogatható • Belső felújítás, épületkorszerűsítés építési költségei, tevékenységek • Gépek, berendezések üzemképes állapotba hozatalának beszerzési költségei, • Területrendezés, parkosítás költségei, • A projekthez kapcsolódó oktatás, humánerőforrás-fejlesztés költsége, • Mérnöki, tanácsadói szakértői díjak Kiválasztási Teljességi szempontok kritériumok Jogosultsági szempontok Értékelési szempontok szerint Beavatkozási Koppány-völgye kistérség területek Együttműködő Családsegítő szolgálat, művelődési központok, civil szervezetek, szervezetek önkormányzat Kedvezményezettek Önkormányzatok, kistérségi társulások, nonprofit szervezetek, köre Output indikátorok Felújított épületek száma Eredménymutatók • Életmód programok száma • A programba újonnan bevont települések száma • Létrehozott tevékenységek száma • A fejlettebb szolgáltatásokat hasznosító vidéki területeken élők száma • Internet-ellátottság növekedése a kistérségben Hatásmutatók Foglalkoztatottság növekedése Életminőség javulása Források ÚMVP - III. tengely Forrásszerkezet EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 79 065 921 EUR 110 165 183 EUR - 189 231 104 EUR 42% 58% 0% 100%

102

Gazdasági tevékenységek bővítése, összehangolásuk a 2.1. Prioritás munkaerőpiaccal 2.1.1. Speciális cél Turizmus fellendülésének ösztönzése 2.1.1.1 Konkrét cél Térségi értékek marketingjének javítása Indoklás A kistérségben a turizmus ma még szinte kiaknázatlan gazdasági erőforrás, de a régióban sem biztosított a jelenlegi szétaprózódott szervezeti-irányítási struktúrával működő turizmus hatékonysága. Szükséges az egységes, különböző területi szinteken megalakuló, egymásra épülő és egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása, amely integrált rendszerbe helyezi a turisztikai termékek kialakításával és piacra juttatásával kapcsolatos összes erőfeszítést. A régió turisztikai versenyképességének meghatározó tényezője a hatékony, megfelelő kompetenciákkal, kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkező menedzsment szervezeti rendszer működtetése, melynek ki kell alakítania az egyes desztinációk piacra vitelét, marketingjét. Célja A konstrukció célja a jól működő turizmus feltételeként egy régiós és országos szinten egységes, összehangolt szervezeti rendszer kialakítása. Ebbe a szervezeti rendszerbe kapcsolódhat be a kistérségi szinten létrehozni kívánt TDM, mely segíti a turisztikai piaci jelenlétet, valamint termék alapú regionális turisztikai klaszterek kialakulását.. Leírás, támogatható • TDM szervezet- és hálózatfejlesztési projektek; tevékenységek • TDM szervezet infrastruktúra-fejlesztései és eszközbeszerzései; • TDM e-turisztikai fejlesztések: desztináció-menedzsment rendszerek, informatikai, értékesítési és kommunikációs rendszer fejlesztések; • TDM turisztikai szakmai fejlesztési tervek, akciótervek készítése és szakmai fejlesztési projektek előkészítése, megvalósítása. • Termék alapú turisztikai klaszterek kialakítása Kiválasztási Speciális jogosultsági feltételek: kritériumok A pályázó rendelkezik a DDRFT (BFT) és a RIB (BRTPI) támogató nyilatkozatával Vendégéjszakák száma a TDM szervezetet alkotó településeken; Önálló turisztikai információs iroda a desztinációban 1 települési önkormányzat csak 1 helyi TDM szervezetnek lehet a tagja Területi kohézió (pl.: helyi közkincsek megközelíthetősége, látogathatósága, azbesztmentesítés) Értékelési szempontok: IFA bevétel nagysága a desztinációban Szakmai program; Bevont szolgáltatók köre; Vállalt feladatok köre A megvalósulás helye a következő térségek egyikében található: 311/2007. Korm. rend. szerinti HH, LHH kistérségek, 240/2006. (XI. 30.) Korm. rend. szerinti társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és / vagy az országos

103

átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések Területi kohézió a szakmai programban (pl.: területi hatás, területi szinergia, térhasználat, területfejlesztési és építésügyi szakmapolitikai szempontok) Helyi, térségi specifikumokat is tartalmazó képzési program Beavatkozási Belső Dél-Dunántúl területek Együttműködő Turisztikai szolgáltatók szervezetek Kedvezményezettek Költségvetési szervezetek és intézményeik, non-profit köre szervezetek, egyházak, gazdasági társaságok Output indikátorok Támogatott együttműködések száma Teremtett munkahelyek száma (nők/hátrányos helyzetűek) Az együttműködésbe bevont szereplők száma Eredménymutatók A turisták által eltöltött vendégéjszakák száma (desztinációk) Hatásmutatók Nő a gazdaság teljesítőképessége Források DDOP 2. prioritás 1.3 Forrásszerkezet 34 EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen n.a. Mrd Ft. n.a. Mrd Ft. 0,1 Mrd Ft . 0,65 Mrd Ft.

n.a. % n.a. % 15% 100%

34 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 104

Gazdasági tevékenységek bővítése, összehangolásuk a 2.1. Prioritás munkaerőpiaccal 2.1.1. Speciális cél Turizmus fellendülésének ösztönzése 2.1.1.2 Konkrét cél Keresletnek megfelelő turisztikai programcsomagok kialakítása Indoklás Mivel a kistérség önmagában nem rendelkezik jelentős termékké alakítható adottságokkal, ezért a helyi adottságokra alapozva az adott magterület húzó termékeit összefogva komplex, térségi alapú termékcsomagok kialakítására van szükség. Az egyes turisztikai magterületek termékportfolióját a helyi adottságokra alapozva úgy kell meghatározni, hogy a magterületek húzó turisztikai termékeik alapján könnyen azonosíthatóak legyenek, és kínálatuk regionális szinten kiegészítse egymást. Célja A régió turisztikai versenyképességének javítása és a termékkínálatának bővítése jelentős turisztikai keresletet teremtő országos, illetve nemzetközi jelentőségű termékek létrehozásával, meglévő vonzerők megújításával, a turisztikai termékek élményláncra fűzésével. Leírás, támogatható Természeti és környezeti értékek ökoturisztikai célú fejlesztése, ennek részeként tevékenységek látogatóközpontok, túraútvonalak, tanösvények kialakítása, fejlesztése; Épített kulturális örökség turisztikai célú hasznosítása; Turisztikai jelentőséggel rendelkező kulturális rendezvények helyszíneinek fejlesztése; Turisztikai célú kerékpárutak kialakítása és fejlesztése; Tematikus utak kialakítása, az összekapcsolt létesítmények fejlesztése; Lovas turizmus; Tematikus parkok kialakítása, fejlesztése, valamint muzeális intézmények látogatóbaráttá tétele; Kiválasztási Látogatószám növelése kritériumok Bevételek növekedése Turisztikai szezon hosszabbítása TDM tagság Saját forrás mértéke Megvalósulás helye a 311/2007. Korm. rend. szerinti HH, LHH kistérségek, 240/2006. (XI. 30.) Korm. rend. szerinti társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és / vagy az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések közé tartozik Területi kohézió (pl.: területi hatás, területi szinergia, térhasználat, területfejlesztési és építésügyi szakmapolitikai szempontok) Területfejlesztési / ágazati stratégiákhoz, kiemelten az Integrált Városfejlesztési Stratégiákhoz való kapcsolódás A támogatás mértéke és intenzitása a projekt összköltségének függvényében meghatározott sávok szerint alakul, a sávok a pályázati kiírásban kerülnek meghatározásra Beavatkozási Dél-Balaton területek Együttműködő Turisztikai szolgáltatók szervezetek Kedvezményezettek Költségvetési szervezetek és intézményeik, non-profit szervezetek, köre egyházak, gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások

Output indikátorok Támogatott turisztikai attrakciók száma Teremtett munkahelyek száma (nő/hátrányos helyzetű) Támogatott egészségturisztikai szolgáltatók száma Eredménymutatók Támogatott turisztikai attrakciók látogatottsága Támogatott turisztikai vonzerők vendégforgalmának növekedése Hatásmutatók Indukált beruházás a turisztikai ágazatban a program hatására Források ÚMVP - III. tengely 35 Forrásszerkezet 36 EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 79 065 921 EUR 110 165 183 EUR - 189 231 104 EUR

42% 58% 0% 100%

35 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 36 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 105

Gazdasági tevékenységek bővítése, összehangolásuk a 2.1. Prioritás munkaerőpiaccal 2.1.1. Speciális cél Turizmus fellendülésének ösztönzése 2.1.1.3 Konkrét cél Szezontól független turizmus feltételeinek megteremtése Indoklás A gazdaság fejlődése szempontjából a turizmus kiemelten fontos tényező. A kistérségben minimális (53) kereskedelmi szálláshely áll a vendégek rendelkezésére. A turizmus fejlesztésének alapfeltétele a nyújtott szolgáltatások (különösen a szálláshely- vendéglátás) minőségi javulásának ösztönzése. Célja A prioritás célja a kistérség vendégforgalmának növekedése érdekében a turisták minőségi fogadására alkalmas kereskedelmi szálláshelyek kialakítása, illetve a turisztikai szereplők együttműködésének fejlesztése. Leírás, támogatható Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése tevékenységek Kiválasztási Az adott kistérség fejlettsége (hátrányos helyzetű, illetve 33 kritériumok leghátrányosabb helyzetű kistérség preferálása) és a projektek jövedelemtermelő képessége alapján Beavatkozási Dél-dunántúli régió területek Együttműködő Turisztikai, idegenforgalmi egyesületek szervezetek Kedvezményezettek Költségvetési szervezetek és intézményeik, non-profit köre szervezetek, egyházak, gazdasági társaságok Output indikátorok A fejlesztett kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatások száma Eredménymutatók A régióban eltöltött vendégéjszakák számának növekedése A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtságának növekedése Támogatott turisztikai vonzerők vendégforgalmának növekedése Hatásmutatók A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat bruttó hozzáadott érték növekedése Források ÚMVP - III. tengely 37 Forrásszerkezet 38 EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 79 065 921 EUR 110 165 183 EUR - 189 231 104 EUR

42% 58% 0% 100%

37 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 38 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 106

Gazdasági tevékenységek bővítése, összehangolásuk a 2.1. Prioritás munkaerőpiaccal 2.1.1. Speciális cél Turizmus fellendülésének ösztönzése 2.1.1.4 Konkrét cél Kistérségi hagyományőrző vándorfesztivál megvalósítása Indoklás Ahhoz, hogy a kistérség vonzó legyen a tőke, munkaerő és lakosság számára, a Tabon elérhető funkciók bővítésén, a szolgáltatások minőségi fejlesztésén túl szükség van a város és a kistérség kulturális, közösségi, közéleti funkcióinak erősítésére is az egészséges városi környezet és élettér megteremtése érdekében. Tab térségközpont szerepének erősödése a kistérségi települések közvetett fejlődésére is hatással van. Célja Turisztikai vonzerőt képező programok, események együttműködésen alapuló összehangolása az agglomerációs településekkel. Leírás, támogatható • A városi és vidéki alkotóközösségek együttes bemutatkozási tevékenységek lehetőségének megteremtése • Eseménynaptárak városi, kis- és mikrotérségi szinten való összehangolása, médiában való megjelenítésük támogatása • Közintézmények és civil szervezetek, közösségek a térségre is hatást kifejtő kulturális tevékenységeinek támogatása • A helyi audiovizuális es digitális tartalomfejlesztés támogatása Kiválasztási Az értékelés során a több tématerületet felölelő, komplex kritériumok pályázatok előnyben részesülnek A 311/2007-es kormányrendeletben meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekben levő városok preferenciát elveznek Beavatkozási 24 település területek Együttműködő művelődési intézmények, civil szervezetek , szervezetek Kedvezményezettek Önkormányzatok, azok társulásai és intézményei köre - Közhasznú szervezet - Egyéb alapítvány és egyesület - Közintézmények Output indikátorok Megvalósított programok száma Eredménymutatók A program keretében támogatott újonnan bevezetett kulturális eseményeken résztvevő lakosok száma Hatásmutatók Nő a helyi szereplők közösségfejlesztésben való aktív részvétele Források ÚMVP - III. tengely 39 Forrásszerkezet 40 EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 79 065 921 EUR 110 165 183 EUR - 189 231 104 EUR

42% 58% 0% 100%

39 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 40 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 107

Gazdasági tevékenységek bővítése, összehangolásuk a 2.1. Prioritás munkaerőpiaccal 2.1.2. Speciális cél Mezőgazdaság és iparfejlesztés 2.1.2.1 Konkrét cél Mezőgazdasági termékskála kibővítése Indoklás A Koppány-völgye kistérség alapvetően mezőgazdasági jellegű. A mezőgazdasági termelésen belül legnagyobb súllyal a hagyományos szántóföldi növénytermesztés bír. Fő terményei a gabonafélék, kukorica, napraforgó és repce, amelyeket feldolgozatlanul értékesít. A mezőgazdaság, mint elsődleges termelői szektor esetében a legjelentősebb problémát a termékek értékesítése, és ez által a piac bizonytalansága jelenti. Az értékesítési bizonytalanságok kiküszöbölése érdekében az intézkedés lehetőséget biztosít egyrészt a feldolgozóipar fejlesztésére, másrészt támogatja a megtermelt alapanyagok alternatív hasznosítását. Célja Az intézkedés célja a mezőgazdasági termékek értékének növelése az élelmiszeripari és nem élelmiszeripari (bio-üzemanyag) feldolgozással. A tevékenységet folytató vállalkozások szerkezetváltásának, technikai-műszaki fejlesztésének támogatása. További célkitűzése az intézkedésnek, hogy ösztönözze az előállított biomassza energetikai célú felhasználását, valamint jelentős hozzáadott értéket képviselő, kiváló minőségű termékek kifejlesztését. Leírás, támogatható Műszaki-technológiai fejlesztések, melyek csökkentik a fajlagos tevékenységek költségeket, anyag- és energiafelhasználást, valamint a környezetet terhelő hulladékok és veszélyes anyagok kibocsátását. Újszerű, innovatív termékek kidolgozása, amelyek rugalmasan képesek kielégíteni a fogyasztók eltérő igényeit. Fontos szempont az élelmiszerbiztonság fokozása, a nyomon követhetőség biztosítása. Kiválasztási Prioritást élvez a helyi, kis kapacitású elsődleges feldolgozó üzemek kritériumok létrehozása. A termelésben felhasznált energia bizonyos részének megújuló energiaforrásokból kell származnia. Beavatkozási Koppány-völgye kistérség területek Együttműködő Kamarák, önkormányzatok, termékpálya szereplői szervezetek Kedvezményezettek Kis- és középvállalkozások köre Output indikátorok Támogatásban részesülő vállalkozások száma összesen, és ágazatonként Támogatásban részesülő vállalkozások mérete A beruházás teljes összege A tevékenység típusa (feldolgozás/értékesítés, fejlesztés) Eredménymutatók Az új termékeket vagy technológiákat bevezet_ vállalkozások száma A bruttó hozzáadott érték növekedése a támogatott agrárbirtokok/vállalkozások esetén Hatásmutatók Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve Források ÚMVP I. tengely, 2 intézkedés Forrásszerkezet EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 174 676 101 EUR 243 382 034 EUR 418 058 135 EUR 836 116 270 EUR 21% 29% 50% 100%

108

Gazdasági tevékenységek bővítése, összehangolásuk a 2.1. Prioritás munkaerőpiaccal 2.1.2. Speciális cél Mezőgazdaság és iparfejlesztés 2.1.2.2 Konkrét cél Ipari tevékenység bővítése Indoklás A kistérség gazdasági növekedéséhez nélkülözhetetlen a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésének elősegítése, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével. A kistérségben a vállalkozói aktivitás ugyanis alacsony, a társas vállalkozások aránya (17%) elmarad mind a megyei, mind a regionális átlagtól. Az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma 2008-ban ugyan jelentősen megnövekedett (62-ről 107- re), de még így sem érte el a megyében, a régióban és az országban regisztrált értéket. 2008-ban a kistérség regisztrált vállalkozásainak csupán 10%-a található az ipari szektorban. A prioritás támogatást nyújt az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak, telephelyek létrehozásához, fejlesztéséhez. Célja A komponens célja – a további működő tőke beáramlás elősegítése, a hozzáadott érték növelése és ezen keresztül a helyi vállalkozások versenyképességének javítása. Ennek érdekében támogatja a régi ipari területek infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztését, új telephelyek kialakítását. Leírás, támogatható • A pályázó által nyújtott szolgáltatások mennyiségi és minőségi tevékenységek bővítéséhez szükséges építés, korszerűsítés, átalakítás, bővítés • Eszközök beszerzése • IT fejlesztések (hardver, szoftver) • Termelő tevékenységekhez kapcsolódó üzemcsarnok, tároló építése, felújítása • Előkészítő tevékenységek • A projekt megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele • Minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása • Projektmenedzsment, a projekthez közvetlenül kapcsolódó oktatás, képzés • Kármentesítés • Földterület vásárlás • Telekhatáron belüli alapinfrastruktúra kiépítése, fejlesztése • Befektetés-ösztönzéshez kapcsolódó marketingtevékenység • Tőkefinanszírozás; hitelnyújtás; a programhoz kapcsolódó tanácsadás, szakmai szolgáltatások nyújtása Kiválasztási • A projekt komplexitása kritériumok • A támogatás aránya • Társadalmi, gazdasági, környezeti hasznosság • A pályázó szervezet értékelése • Az Ipari Park, barnamező, iparterület adottságai • A fejlesztéssel vállalt kötelezettségek (megtartott, teremtett munkahelyek száma) • Speciális regionális szempontok • Projekt összes elszámolható költsége/igényelt támogatási összeg • Az Ipari Park, ipari terület vagy inkubátorház adottságai • A fejlesztéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások

109

• A beruházás gazdasági jelentősége a régió szempontjából • Előny, ha a megvalósulás helye a 311/2007. Korm. rend. szerinti kedvezményezett kistérség (kivéve a komplex programmal érintett 33 LHH kistérség), 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben szereplő település, kistérségi központ • Területi kohézió (területi hatás, területi szinergia, térhasználat, területfejlesztési és építésügyi szakmapolitikai szempontok)* • Területfejlesztési / ágazati stratégiákhoz, kiemelten az IVS- ákhoz való kapcsolódás Beavatkozási Koppány-völgye kistérség területek Együttműködő Ipari- és Kereskedelmi Kamara, vállalkozások szervezetek Kedvezményezettek Önkormányzatok és azok által létrehozott társulások, gazdasági köre társaságok, szövetkezetek Output indikátorok A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott ipari terület nagysága Eredménymutatók Az inkubátorház fejlesztéssel érintett nettó területének inkubációs célra hosszútávú bérleti szerződéssel kiadható területe Teremtett munkahelyek száma (nő, férfi, hátrányos helyzetű) Támogatás által indukált beruházások nagysága A támogatásban részesített ipari parkok és ipari területek nettó beépítettségének növekedése A hasznosítatlan barnamezős területekre, támogatott ipari parkokba, inkubátorházakba betelepült vállalkozások száma Hatásmutatók A gazdaság termelőképessége fokozódik Források DDOP 1. prioritás 1.1.1 41 Forrásszerkezet 42 EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen n.a. Mrd Ft. n.a. Mrd Ft. 5,04 Mrd Ft . 5,04 Mrd Ft. n.a. % n.a. % 50% 100%

41 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 42 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 110

Gazdasági tevékenységek bővítése, összehangolásuk a 2.1. Prioritás munkaerőpiaccal 2.1.2. Speciális cél Mezőgazdaság és iparfejlesztés 2.1.2.3 Konkrét cél Megújuló energia kihasználtságának növelése Indoklás A megújuló energiaforrások iránt egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik. A Koppány-völgye kistérségben megvannak azok az adottságok, melyek lehetőséget adnak a biomassza előállításához szükséges mezőgazdasági alapanyag megtermelésére. A kistérségben a biomassza energetikai hasznosítása összefügg a mezőgazdasági szerkezetváltással, új gazdálkodási formák bevezetésével. Az energianövények termesztése – az energetikai célokon túl, hozzájárulhat a mezőgazdasági termelők jövedelmének folyamatos biztosításához, a vidék népesség-megtartási képességének erősítéséhez. Célja A megújuló energiaforrások hőtermelésben játszott szerepének, valamint energia felhasználási arányának növelése. A prioritás ösztönzi a helyi energiaigényt helyi, megújuló energiaforrásokból kielégítő beruházások megvalósulását, elsősorban az önkormányzati és non-profit szektor intézményeiben, valamint a lakóközösségek, távfűtési rendszerek megújuló energia alapon történő teljes vagy részleges energiaellátását. Vállalkozások esetén is a helyi energiaigény kielégítése az elsődleges cél. Leírás, támogatható a) napenergia hasznosítás tevékenységek b) biomassza felhasználás c) biogáz termelés, hasznosítás d) geotermikus energia felhasználása e) hőszivattyús rendszerek kiépítése f) hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrás felhasználásával g) megújuló es alternatív energiaforrások kombinálása h) megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi-, távfűtő rendszerek ki- és átalakítása, korszerűsítése Kiválasztási A pályázati konstrukció keretében kerülnek kidolgozásra kritériumok Beavatkozási Koppány-völgye kistérség területek Együttműködő Önkormányzatok szervezetek Kistérségi társulások Intézmények Vállalkozások Kedvezményezettek Helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok, kistérségi köre társulások és intézményeik Közhasznú szervezetek Többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Egyházi jogi személyek és azok intézményei Társadalmi szervezetek Vállalkozások, és azok konzorciumai Eredménymutatók Megújuló energia részarány növekedése a hazai energiafelhasználásban Üvegházhatású gáz kibocsátás csökkenése Hatásmutatók Megújuló energiaforrás felhasználás elterjedése Források KEOP 4. prioritás Forrásszerkezet EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 4,76 Mrd Ft. 0,84 Mrd Ft. 1,4 Mrd Ft. 7 Mrd Ft. 68% 12% min*20% 100% *Az önerő mértéke projekttől, illetve támogatási intenzitástól függően 20-90%-ig terjed . 111

Gazdasági tevékenységek bővítése, összehangolásuk a 2.1. Prioritás munkaerőpiaccal 2.1.2. Speciális cél Mezőgazdaság és iparfejlesztés 2.1.2.4 Konkrét cél Mezőgazdasági szemléletváltás fejlesztése Indoklás A kistérség alapvetően mezőgazdasági jellegű, hagyományos szántóföldi növénytermesztéssel. A rendszerváltást követő földtulajdonviszonyokban és piacszerkezetben bekövetkezett változásokhoz sokan nem tudtak alkalmazkodni, s termékszerkezetüket nem tudták újszerű, magas minőségű termékek előállításával megváltoztatni. Számos gazdálkodó információhoz jutási lehetőségeik hiányában, vagy éppen az információk sokfélesége miatt külső segítség nélkül nem képes a hagyományos mezőgazdasági erőforráskészlet alternatív felhasználása vonatkozó, vagy a gazdálkodáshoz szükséges információk birtokába jutni. Célja Az intézkedés általános célja, hogy növelje a mezőgazdasági üzemek versenyképességét és hatékonyságát, elősegítse a mezőgazdaság fejlődésének fenntarthatóságát, valamint, hogy szaktanácsadói szolgáltatásokat biztosítson a farmgazdálkodás területén. Leírás, támogatható Támogatás szaktanácsadói szolgáltatások igénybevételéből tevékenységek származó költségek viseléséhez, melyek gazdaságuk összteljesítményének javítására, a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartására, üzemvezetési követelmények és a munkahelyi biztonságra vonatkozó közösségi előírások megismerésére irányulnak. Kiválasztási A mezőgazdasági termelők csak kritériumok abban az esetben kérhetnek támogatást egy második szerződésre vonatkozóan, ha a gazdálkodási körülményeikben jelentős változás történt Beavatkozási Koppány-völgye kistérség területek Együttműködő Kamarák, Területi Szaktanácsadási Központok szervezetek Kedvezményezettek Mezőgazdasági termelők vagy erdőgazdálkodók, akik köre szaktanácsadói szolgáltatást vesznek igénybe akkreditált Területi Szaktanácsadási Központtal kötött, legfeljebb 1 év időtartamra szóló szerződés alapján Output indikátorok Támogatott mezőgazdasági termelők száma A gazdáknak adott tanács típusa A támogatott erdőtulajdonosok száma Eredménymutatók A támogatott gazdaságok mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték növekedése Hatásmutatók A bruttó hozzáadott érték változása teljes munkaidő egyenértékhez viszonyítva Források ÚMVP 1. intézkedés 1.4 Forrásszerkezet EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 42 756 151 EUR 59 573 570 EUR 25 582 430 EUR 127 912 151 EUR 33% 47% 20% 100%

112

Gazdasági tevékenységek bővítése, összehangolásuk a 2.1. Prioritás munkaerőpiaccal 2.1.2. Speciális cél Mezőgazdaság és iparfejlesztés 2.1.2.5 Konkrét cél Új munkahelyek létesítésének ösztönzése Indoklás A helyzetelemzés megállapítja, hogy a kistérségben az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma jelentősen elmarad az országos, de a régiós és a megyei átlagtól is. A vállalkozások jelentős többsége mikro vállalkozás. Az inaktivitás csökkentése, illetve a helyi jövedelemtermelő lehetőségek bővítése érdekében szükséges a foglalkoztatási bázis kiszélesítése, a kistérség versenyképességének erősítése, a helyi gazdaság élénkítése érdekében. Célja Az intézkedés elsődleges célja a mezőgazdaságból élő vidéki lakosság keresőképességének javítása, valamint az olyan agrárágazaton kívüli, alternatív munkahelyek megteremtése és megtartása, amelyek hozzájárulhatnak a vidéki területekről való elvándorlás visszaszorításához és a vidéki életkörülmények javításához. Célja, hogy ösztönözze a mezőgazdaságból származó jövedelemmel rendelkező háztartások egyéb jövedelemtermelő, termelő és szolgáltató tevékenységeit, továbbá támogassa a helyben előállított termékek piacra vitelét. Leírás, támogatható • Technológiai fejlesztés tevékenységek • A beruházáshoz kapcsolódó szabadalom, engedély vagy gyártási technológia megvásárlása • A beruházáshoz kapcsolódó marketing tevékenység • Nem élelmiszeripari minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, A fenti tevékenységeket a diverzifikáció következő területein lehet megvalósítani: • Agroturizmus; • Kézműves tevékenység és műszaki szolgáltatások; • Szociális szolgáltatások; • Szabadidős tevékenységek; • Erdészeti faiskola létrehozása; • Megújuló energiaforrások használatához kapcsolódó tevékenységek Kiválasztási Teljességi szempontok kritériumok Jogosultsági szempontok Értékelési szempontok szerint Beavatkozási Koppány-völgye kistérség területek Együttműködő Kamarák szervezetek Kedvezményezettek Gazdálkodók, valamint a gazdálkodó háztartásokban élők köre Output indikátorok A kedvezményezettek száma, kor, nem szerinti megoszlása A vidéki, nem mezőgazdasági tevékenység típusa A beruházás teljes összege, s tevékenységenkénti megoszlása Eredménymutatók Létrehozott munkahelyek száma összesen, s tevékenységenként A nem mezőgazdasági bruttó hozzáadott érték növekedése a támogatott vállalkozásokban Hatásmutatók A főfoglalkozásnak megfelelő, újonnan létrehozott munkahelyek nettó száma Vásárlóerő-paritáson (PPS) számolt nettó hozzáadott érték Források ÚMVP III. tengely, 1. intézkedés Forrásszerkezet EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 20 175 441 EUR 28 111 114 EUR 48 286 555 EUR 96 573 110 EUR 21% 29% 50% 100%

113

2.2. Prioritás Forrásszerzés és infrastruktúra fejlesztések 2.2.1 Speciális cél Közlekedés és az infrastruktúra fejlesztése 2.2.1.1 Konkrét cél A kistérség közműfejlettségének javítása Indoklás A kistérség lakosságának életminősége és a települések környezeti minőségének javításához elengedhetetlen a keletkező kommunális szennyvizek korszerű kezelésének megoldása. Ez a kistérségben azért is sürgető, mert a közműolló meglehetősen nyitott (77%), az egy km vízvezetékre jutó szennyvízcsatorna hossza 2007. év végén 184 m volt. Egyedül a kistérségi központ, Tab rendelkezik szennyvíztisztítóval, s csatornahálózattal. A kistérség több településén nem megfelelő minőségű a vezetékes ivóvíz, továbbá a meglevő csapadékvíz elvezető rendszerek nem képesek elvezetni a településekre befolyó csapadékvizeket, amelyek jelentős anyagi károkat okoznak. Több településen található használaton kívüli hulladéklerakó, amelyek mindegyike jelentős környezeti kockázatot jelent. 43 Célja Fő cél a régió 2000 fő alatti kistelepülései lakossága és intézményei korszerű szennyvízkezeléssel való ellátottságának javítása. A konstrukció további célja, hogy a fejlesztések révén korszerű, környezetvédelmi-, valamint gazdaságossági szempontból is indokolható műszaki megoldások és kapacitások valósuljanak meg, és hogy a tervezett létesítmények folyamatos, szakszerű üzemeltetésének, illetve fenntartásának feltételei hosszútávon biztosítottak legyenek. A települések mindegyikén az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű vezetékes ivóvíz álljon rendelkezésre. A településekre bejutó csapadékvíz kármentes elvezetése és a környezetterhelés csökkentése érdekében a meglevő, használaton kívüli hulladéklerakók rekultivációja. 44 Leírás, támogatható • Költség- és környezetkímélő szennyvíztisztítási technológiák tevékenységek és szennyvíz csatornahálózat kiépítése • Építéssel érintett közúthálózati sáv helyreállítása, védelem és megközelítés beruházásai • Fentiek optimalizált, kombinált megoldásai jogszabályi előírások, gazdaságossági és környezeti szempontok figyelembe vételével • Ivóvíz hálózat fejlesztése • Csapadékvíz elvezető rendszerek helyreállítása, fejlesztése 45 • Használton kívüli hulladéklerakók rekultivációja 46 Kiválasztási Speciális jogosultsági feltételek: a megvalósuló kritériumok szennyvízkezelésbe a csatornázott településrészeken az üzembe helyezés időpontját követő két éven belül a háztartások min. 80%-ának (lakos egyenértékre számítva) be kell kapcsolódnia. Értékelési szempontok szerint.

43 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 44 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 45 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 46 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 114

Azon települések előnyben részesítése, amelyeken az egészséges ivóvíz, illetve az ivóvíz ellátás biztonságának megteremtése érdekében történnek fejlesztések. A csapadékvíz elvezetés problémája miatt jelentős károkat szenvedett települések előnyben részesítése. Meglevő, nem rekultivált hulladéklerakóval rendelkező települések. 47 Beavatkozási Koppány-völgye kistérség területek Együttműködő Közmű üzemek , Közmű szolgáltatók , Környezetvédelmi szervezetek Hatóság 48 Kedvezményezettek Települési önkormányzatok, települési önkormányzatok köre társulásai Output indikátorok Kiépített szennyvízcsatorna-hálózat hossza, Felújított, vagy új építésű ivóvíz hálózat hossza, beszerzett vagy felújított eszközök száma, Felújított vagy új építésű csapadékvíz elvezető rendszer hossza, műtárgyak száma, Rekultivált hulladéklerakók száma49 Eredménymutatók A támogatott projektek keretében EU-s kritériumoknak megfelelő szennyvízkezeléssel ellátott lakosság száma Közüzemű szennyvízcsatornára kötött háztartások száma Egészséges ivóvízzel ellátott háztartások száma Biztonságos csapadékvíz elvezető rendszerrel ellátott településen vagy településrészen élő lakosok száma, Rekultivált hulladékleróknak köszönhetően egészséges környezetben élő lakosok száma.50 Hatásmutatók A környezeti terhelés csökken Források DDOP 5. prioritási 5.1.4, KEOP 1. prioritás 1.3.0, 1.3.0/B 51 Forrásszerkezet 52 EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen DDOP 5. prioritási 5.1.4

n.a. Mrd Ft. n.a. Mrd Ft. 0,39 Mrd Ft . 3,89 Mrd Ft. n.a. % n.a. % 10% 100% KEOP 1. prioritás 1.3.0, 1.3.0/B

n.a. Mrd Ft. n.a. Mrd Ft. 2,74 Mrd Ft . 27,45 Mrd Ft. n.a. % n.a. % 10% 100%

47 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 48 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 49 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 50 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 51 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 52 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 115

2.2. Prioritás Forrásszerzés és infrastruktúra fejlesztések 2.2.1 Speciális cél Közlekedés és az infrastruktúra fejlesztése Szomszédos kistérségekkel tömegközlekedés 2.2.1.2 Konkrét cél összehangolása Indoklás A kistérség aprófalvas jellegéből adódóan az ott élő emberek munkája, tanulása, bevásárlása, ügyintézése a kistérségi központhoz, Tabhoz kötődik. Ennek következtében magas a hivatás és iskolaforgalom. A környezetbiztonság, és a kistérségi centrum elérhetőség javítása érdekében fontos a közlekedés infrastrukturális feltételeinek a fejlesztése. Célja A munkahelyek, a kistérségi központ, a közszolgáltatások elérését elősegítő, hálózati jelentőségű mellékutak, valamint önkormányzati utak fejlesztése, javítása. A kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek megteremtésével a hivatásforgalomban növekedjen a környezetbarát kerékpáros közlekedés aránya, a településen belül és környékén csökkenjen az egyéni gépjármű közlekedés aránya. Leírás, támogatható A prioritás támogatja az egy, két és három számjegyű főutak tevékenységek belterületi szakaszai mentén, négy- és öt számjegyű (összekötő, bekötő) utak külterületi, illetve belterületi szakaszai, valamint a mindennapos közlekedés részére, közlekedésbiztonsági, hivatásforgalmi kerékpárforgalmi utak, kerékpár tárolók építését. Kiválasztási A kerékpárút nyomvonalának illeszkednie kell a helyi kerékpáros kritériumok közlekedési hálózati tervekhez. Kizárólag a hálózati tervben szereplő szakaszok megvalósulását célzó projektek támogathatók. A főútvonalak mentén csak belterületi szakaszon támogatható a fejlesztés. Beavatkozási Somogy megye területek Együttműködő Idegenforgalmi egyesület szervezetek Kedvezményezettek Magyar Közút Kht., Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, köre Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások Output indikátorok Megépített kerékpárutak hossza Eredménymutatók Átlagos napi kerékpár forgalom változása Hatásmutatók Lakosság elégedettségének növekedése Források DDOP. 5. prioritás Forrásszerkezet EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen Hálózati jelentőségű mellékutak 19,21 Mrd Ft. 3,39 Mrd Ft. - 22,600 Mrd Ft. 85 % 15% 0% 100% Kerékpárút 1,480 Mrd Ft. 0,262 Mrd Ft. 0,193 Mrd Ft. 1,935 Mrd Ft. 76,5% 23,5% 10% 100%

116

2.2. Prioritás Forrásszerzés és infrastruktúra fejlesztések 2.2.1 Speciális cél Közlekedés és az infrastruktúra fejlesztése 2.2.1.3 Konkrét cél Kistérségi tömegközlekedés gyakorlatának korszerűsítése Indoklás A kistérség munkahelyei Tabon koncentrálódnak, így a városnak nagy a munkaerő-vonzó hatása. Az ingázók aránya ennek megfelelően magas, a kistérségben foglalkoztatottak 43%-a. Tab rendelkezik középiskolával, és a járóbeteg szakellátások is itt érhetők el. E szolgáltatások miatt sem mindegy, hogy a kistérségi központnak az egyes településekről mennyi az elérési ideje. Magas a száma azoknak a településeknek, ahonnan 30 percen belül nem érhető el a kistérségi centrum. A közösségi közlekedést igénybe vevők számának csökkenése, a motorizáció káros hatásai, a hátrányos helyzetű térségek elérhetőségének javítása és lakosai mobilitásának növelése indokolja a közösségi közlekedés fejlesztését, közlekedésben betöltött szerepének növelését. A lakosságot csak megfelelő színvonalú és hatékony, versenyképes szolgáltatással lehet a közösségi közlekedési szolgáltatások igénybevételére ösztönözni. Célja A korszerű, színvonalas autóbusz közlekedés biztosításához szükséges infrastrukturális feltételek javítása. Több település együttműködésével, térségi alapon megvalósuló infrastrukturális fejlesztések ösztönzése. Az utastájékoztatás színvonalának a fejlesztése és intermodális csomópontok kiépítése. Leírás, támogatható - Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése (elkülönített tevékenységek közlekedési folyosók, intermodális csomópontok, kiszolgáló-, közlekedésforgalmi-, közlekedési építmények) - Eszközbeszerzés (pl.: közlekedési rendszerek elektronizálása, e- ticketing, utasforgalom kiszolgálásának és tájékoztatásának, forgalomirányítási és irányítástechnikai rendszereknek a kiépítése, fejlesztése) - Közösségi közlekedés fejlesztését megalapozó tanulmányok, tervek, felmérések készítése Kiválasztási Speciális jogosultsági feltételek kritériumok Értékelési szempontok Beavatkozási Somogy megye területek Együttműködő munkáltatók, munkavállalók, oktatási intézmények szervezetek Kedvezményezettek helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, központi köre költségvetési szervek és intézményeik, közösségi közlekedés feladatainak ellátására jogosult, közszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdasági társaságok, 100%-ban állami és/vagy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft-k, Területfejlesztési Tanácsok által alapított non-profit kft, Magyar Közút Kht, NIF Zrt; MÁV Zrt. Eredménymutatók A közösségi közlekedés fejlesztésével közvetlenül érintett utasok száma Közösségi közlekedést igénybevevők száma (növekedés, vagy szinten tartás) Hatásmutatók A lakosság életminőségének javulása Források DDOP 5. prioritás 1.2. Forrásszerkezet EU támogatás Hazai finanszírozás Önerő Összesen 2,85 Mrd Ft. 0,5 Mrd Ft. 0,37 Mrd Ft. 3,73 Mrd Ft. 76,5 % 13,5% 10% 100%

117

V. Akcióprogram (2009-2013)

Becsült Támogatható tevékenység Projektek Felelős Kezdési időpont összköltség Forrás (konkrét célok) megnevezése (millió Ft) 1.1.1. Oktatás és szakképzés fejlesztése 1.1.1.1. a) Teleházak létrehozása és Önkormányzatok, vállalkozók 2011 2,2 saját forrás e-társadalom tudások elterjesztése működtetése b) Alapfokú informatikai képzések Családsegítő szolgálat, képző 201153 1,5 TÁMOP 5. prioritás megszervezése intézmények c) Közösségi internet csatlakozási Önkormányzatok, vállalkozók 201154 5 saját forrás helyek bővítése 1.1.1.2. a) Régiós szintű fizetőképes TISZK, oktatási intézmények, 2011 5,3 saját forrás Piaci keresletnek megfelelő képzések, kereslet felmérése átképzések megszervezése b) Szakképző tanfolyamok, TISZK, önkormányzatok 201155 2,5 TÁMOP 2. prioritás képzések szervezése c) Képzési pénzügyi források TISZK, Munkaügyi Központ 201156 0,1 saját forrás felkutatása 1.1.1.3. a) Képzési igények felmérése TISZK, Munkaügyi Központ, 201157 0,1 saját forrás Megújuló energiaforráshoz, biotermékekhez kapcsolódó b) Kísérleti képzések elindítása TISZK, Agrárkamara, képző szakképzések létrehozása intézmények 2011 18 ÚMVP I. tengely 1.1.2. Szociális ellátórendszer bővítése 1.1.2.1. a) Az idősek napközi otthonainak Kistérségi társulás, 2010 10 DDOP 3. prioritás Az idősellátás és a szakosított ellátás kialakítása, fejlesztése intézmények, hozzáférésének biztosítása b) Idősek otthonának fejlesztése Kistérségi társulás, 2013 180 saját forrás intézmények, c) Házi segítségnyújtó Kistérségi társulás, szakemberek képzése, intézmények, 2010 5 TÁMOP alkalmazása

53 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 54 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 55 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 56 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 57 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 118

d) Szociális étkeztetés Kistérségi társulás, 2010 4 DDOP 3. prioritás feltételeinek biztosítása intézmények, e) Falugondnoki szolgálatok Kistérségi társulás, Minisztériumi 2012 5 kialakítása, fejlesztése intézmények, pályázat58 f) Jelzőrendszeres házi Kistérségi társulás, segítségnyújtás kialakítása intézmények, 201159 10 DDOP 3. prioritás

1.1.2.2. a) Bölcsődei férőhelyek bővítése, Kistérségi társulás, 2013 150 DDOP 3. prioritás Gyermekvédelmi alap-és családi napközik kialakítása intézmények, civil szervezetek, szakellátások, szolgáltatások bővítése b) Helyettes szülői hálózat Önkormányzatok, képző és 2012 0,9 saját forrás kialakítása szociális intézmények c) Családok átmeneti otthonának Minisztériumi Civil szervezetek, alapítványok 201160 7 kialakítása pályázat d) Krízis otthoni férőhelyek Minisztériumi Civil szervezetek, alapítványok 2012 15 biztosítása pályázat e) Szociális alapszolgáltatási Kistérségi társulás, 2010 80 DDOP 3. prioritás (al)központ(ok) fejlesztése intézmények f) Prevenciós programok Önkormányzati intézmények, 201161 16 TÁMOP szervezése civil szervezetek, egyházak 1.2.1. Kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése 1.2.1.1. a) Intézmények és vállalkozások Kistérségi társulás, 201162 0,2 saját forrás Kistérségi kommunikációs feltételek és körbelátogatása önkormányzatok, vállalkozások gyakorlat javítása b) Koppány-völgye Kistérségi Kistérségi társulás, Társulás és önkormányzatok önkormányzatok, 201163 0,2 saját forrás közötti kommunikáció fejlesztése c) Önkormányzati szakemberek Kistérségi társulás, tapasztalatcseréjének önkormányzatok 201164 0,1 saját forrás megszervezése

58 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 59 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 60 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 61 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 62 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 63 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 64 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 119

d) Kistérségi hírújság Kistérségi társulás, 201165 300 saját forrás megjelentetése önkormányzatok 1.2.1.2. a) Őstermelők tapasztalatcseréje Agrárkamara, gazdálkodók, vállalkozások A kistérségen belüli egymásra utaltság mikro térségenként vállalkozók 201166 0,5 támogatása, saját felismertetése forrás b) Tematikus találkozók, Kistérségi társulás, vállalkozások beszélgetések szervezése önkormányzatok, 201167 0,3 támogatása, saját vállalkozások, civil forrás szervezetek, gazdálkodók c) Mezőgazdasági találkozó Agrárkamara, gazdálkodók, 201168 1,5 saját forrás szervezése a kistérségben 1.2.1.3. a) Felmérés készítése a Kistérségi társulás, 2011 1,8 saját forrás A szomszédos kistérségekkel való kistérségek működéséről önkormányzatok, együttműködés fejlesztése b) Szakmai látogatások Önkormányzati intézmények, szervezése civil szervezetek, egyházi 2011 0,3 saját forrás intézmények

c) Szakmai/ szakmaközi Kistérségi társulás, képzések szervezése vállalkozók, nonprofit 2011 1,2 ÚMVP III. tengely szervezetek d) Közös pályázatok kidolgozása Kistérségi társulás, 201169 0,1 saját forrás intézmények 1.2.1.4. a) Vezeték nélküli internet Önkormányzatok, 2013 180 saját forrás Szélessávú internet elérhetőség hálózat kistérségi kiépítése vállalkozások biztosítása b) Szélessávú internet Önkormányzatok, 201170 300 GOP 3. prioritás kapacitásának növelése vállalkozások 1.2.2. Művelődés és civil szféra fejlesztése 1.2.2.1. a) Ifjúsági klubok létrehozása Önkormányzatok, civil 201171 6,7 saját forrás szervezetek

65 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 66 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 67 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 68 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 69 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 70 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 71 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 120

Közösségi épületek jobb kihasználása b) Idősek nappali klubjainak Önkormányzatok, kistérségi 2010 20 ÚMVP III. tengely kialakítása társulás, intézmények c) Szabadidős tevékenységek Civil szervezetek, egyház, 201172 0,2 saját forrás meghonosítása kulturális intézmények 1.2.2.2. a) Civil szervezetek kistérségi Civil szervezetek Civil szervezetek forrás lehetőségeinek együttműködésének 201173 0,1 saját forrás fejlesztése fejlesztése b) Civil szervezetek piac-orientált Civil szervezetek, tevékenységének ösztönzése Vállalkozásfejlesztési 201174 0,3 saját forrás Alapítvány c) Partnerségi pályázati Kistérségi társulás, együttműködések fokozása intézmények, civil szervezetek, 2011 0,1 saját forrás vállalkozások 2.1.1. Turizmus fellendülésének ösztönzése 2.1.1.1. a) Regionális turisztikai Költségvetési szervezetek és Térségi értékek marketingjének desztinációs menedzsmentbe intézményeik, non-profit 2011 10 DDOP 2. prioritás javítása való kapcsolódás szervezetek, egyház, gazdasági társaságok b) Regionális tv-kel közös Önkormányzatok, turisztikai műsorok készítése szolgáltatók, non-profit 201175 0,1 saját forrás szervezetek, egyház c) Kistérségi és települési Önkormányzatok, turisztikai értékeket bemutató szolgáltatók információs táblák, tájékoztató 201176 2,8 saját forrás kiadvány készítése

72 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 73 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 74 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 75 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 76 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész

121

2.1.1.2. a) Kistérségi kerékpáros Regionális Fejlesztési Tanács Keresletnek megfelelő turisztikai túraútvonal kialakítása Balaton Fejlesztési Tanács, DDOP 5. programcsomagok kialakítása Somogy megyei 201177 18 prioritás78 Önkormányzat, kistérségi

társulás, települési ön kormányzatok b) Térségi vadászati bemutatók, ÚMVP III. kiállítások szervezése Vadásztársaságok, civil 201179 0,5 tengely80 szervezetek

c) Koppány-völgyi borút Szőlősgazdák Egyesülete, ÚMVP III. kialakítása önkormányzatok 201181 3,2 tengely82

d) Szakági turisztikai kiadványok Nonprofit szervezetek, készítése, turisztikai vállalkozók, turisztikai 2011 30 DDOP 2. prioritás magterülethez kapcsolódó szolgáltatók, intézmények, programcsomagok kialakítása e) Meglévő épített és83 Önkormányzatok, múzeumok, természeti értékek kulturális és idegenforgalmi ÚMVP III. 2011 2384 85 (arborétumok, parkok, emlék animátor tengely86 sírkert) helyreállítása f) Meglévő anyagokra és Önkormányzatok, múzeumok, történelmi emlékekre épülő kulturális és idegenforgalmi 201187 12 DDOP 2. prioritás állandó kiállítások szervezése animátor

77 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 78 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 79 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 80 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 81 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 82 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 83 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 84 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 85 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 86 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 87 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész

122

2.1.1.3. a) Turisztikai szálláshelyek Önkormányzatok 201188 - - Szezontól független turizmus felmérése feltételek megteremtése b) Minőségi szálláshelyek Vállalkozók, DDOP 2. prioritás, kialakítása 201189 480 ÚMVP III. tengely 90 c) Turisztikai menedzsment Kistérségi társulás, turisztikai 201191 0,3 saját forrás csoport létrehozása vállalkozások, szállásadók d) Kistérségi programajánló Kistérségi társulás, turisztikai 201192 1,8 saját forrás kiadványok elkészítése vállalkozások, szállásadók e) Képzési és kis-konferencia Önkormányzatok, vállalkozók 201193 8 DDOP 2. prioritás turizmus fejlesztése f) Települések Önkormányzatok, civil ÚMVP III. településképének szervezetek 2011 60 tengely javítása94 2.1.1.4. a) Népi mesterségek Önkormányzatok 201195 7 saját forrás Kistérségi hagyományőrző feltérképezés vándorfesztivál megvalósítása b) „Amerikából jöttem…” – Civil szervezetek, művelődési kistérségi vándorfesztivál központok, önkormányzatok, előkészítése kistérségi társulás, 201196 0,2 saját forrás kézművesek, vállalkozók, turisztikai vállalkozások c) Az első fesztivál megvalósítása Civil szervezetek, művelődési központok, önkormányzatok, ÚMVP IV. kistérségi társulás, 2011 2,5 tengely97 kézművesek, vállalkozók, turisztikai vállalkozások

88 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 89 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 90 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 91 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 92 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 93 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 94 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 95 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 96 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 97 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 123

2.1.1.5. a) kistérség turisztikai Turisztikai egyesületek 2010 0,2 saját forrás A kistérség turisztikai térképének látnivalóinak feltérképezése elkészítése és terjesztése b) A kistérségi turisztikai térkép Kistérségi társulás, turisztikai 2011 1,2 saját forrás elkészítése egyesületek c) A térkép terjesztése Vállalkozások, turisztikai 2011 - - egyesületek 2.1.2. Mezőgazdaság és iparfejlesztés 2.1.2.1. a) Szabad termőterületek Agrárkamara, mezőgazdasági 201198 0,5 saját forrás Mezőgazdasági termékskála kibővítése kataszterének elkészítése vállalkozók, gazdálkodók b) Parlagterületek Kis- és középvállalkozások 201199 20 ÚMVP I. tengely hasznosításának ösztönzése c) Biokertészetek létrehozása és Agrárkamara, mezőgazdasági 2012 19 ÚMVP I. tengely fellendítése vállalkozók, gazdálkodók d) Őshonos állatfajok tenyésztését Agrárkamara, mezőgazdasági szolgáló gazdaságok vállalkozók, gazdálkodók, 2013 1,5 saját forrás létrehozásának támogatása Szaktanácsadói Központ e) Gyógy-és fűszernövények Agrárkamara, mezőgazdasági termelésének és vállalkozók, gazdálkodók, 2012 15 ÚMVP I. tengely feldolgozásának támogatása Szaktanácsadói Központ 2.1.2.2. Önkormányzatok és azok által a) A kenyérgyár hasznosítása Ipari tevékenység bővítése létrehozott társulások, tartós élelmiszerek 2011100 30 gazdasági társaságok, ÚMVP I. tengely előállítására szövetkezetek Önkormányzatok és azok által b) Húsfeldolgozó (kis)üzem(ek) létrehozott társulások, 2011101 50 ÚMVP I. tengely hasznosítása, létrehozása gazdasági társaságok, szövetkezetek c) Kertészeti termékek DDOP, ÚMVP I. Vállalkozások, szaktanácsadók 2013 80 hűtőházának létrehozása tengely 102

98 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 99 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 100 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 101 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 102 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész

124

d) Méhészeti termékek Méhészek Szövetsége, DDOP, ÚMVP I. hasznosításának fejlesztése 2013 24 vállalkozások tengely 103

2.1.2.3. a) Szélerőmű park létrehozása Szaktanácsadási Központok, 2013 500 KEOP Megújuló energia kihasználtságának önkormányzatok növelése b) Közösségi épületek energia Önkormányzatok, kistérségi ellátása napkollektorral - társulás, intézmények, 2011 50 KEOP 4. prioritás fűtéskorszerűsítés megújuló vállalkozások energia felhasználással c) Biobrikett üzem létrehozása Önkormányzatok, vállalkozások ÚMVP I. tengely, 2011104 60 ÚMVP IV. tengely105 a) Gyógynövények és bionövények Falugazdászok, civil szervezetek, 2.1.2.4. 2011106 7 ÚMVP Mezőgazdasági szemléletváltás hatásainak népszerűsítése gazdálkodók, fejlesztése b) Energianövények lehetőségeinek Mezőgazdasági termelők, megismertetése Kamarák, Területi Szaktanácsadási 2011107 1,5 ÚMVP I. tengely Központok

2.1.2.5. a) Üresen álló önkormányzati Gazdálkodók, önkormányzatok Új munkahelyek létesítésének épületek vállalkozói hasznosítása 2011 50 ÚMVP III. tengely ösztönzése

b) Újszerű közfoglalkoztatási Gazdálkodók, programok (helyi termék önkormányzatok ÚMVP 30 2011 I. tengely előállítás)108 2.2.1. Közlekedés és az infrastruktúra fejlesztése 2.2.1.1. a) Víztisztító- és tároló berendezések Önkormányzatok területfejlesztési Kistérség közműfejlettségének és vezetékrendszer felújítása 2011 150 források, KEOP 1. prioritás109

103 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 104 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 105 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 106 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 107 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 108 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 109 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 125

b) Kistérségi szennyvíztisztító telep Önkormányzatok DDOP 5. prioritási javítása 2011 200 korszerűsítése, bővítése tengely c) Közterek és utcák világításának Önkormányzatok területfejlesztési 2013 120 korszerűsítése források d) Ivóvíz minőség javító és Önkormányzatok ellátás biztonságot 1202011 KEOP 1 prioritás szolgáló fejlesztések 110 e) Csapadékvíz elvezető Önkormányzatok DDOP 5. rendszer korszerűsítése 111 2011 158,2 prioritási tengely f) Bezárt hulladéklerakók Önkormányzatok DDOP 5. rekultivációja 112 3,72011 prioritási tengely 2.2.1.2. a) Mikro térségi kisbuszok Önkormányzatok, Volán 2013 20 saját forrás Szomszédos kistérségekkel beszerzése, üzemeltetés tömegközlekedés összehangolása b) Kistérségek közötti úthálózat Magyar Közút Nzrt.,113 DDOP 5. 2011114 50 felújítása, karbantartása prioritás115 c) Mikro térségeket összekötő Magyar Közút Nzrt.,116 DDOP 5. 2011117 40 utak kiépítése prioritás118 2.2.1.3. a) Vasúti és autóbusz menetrend Regionális Területfejlesztési Kistérségi tömegközlekedés összehangolása, ésszerűsítése Tanács, önkormányzatok, gyakorlatának korszerűsítése és korszerű, színvonalas kistérségi társulások DDOP 5. 2011 100 autóbusz közlekedés prioritás biztosítása

b) Szezonális menetrendek Önkormányzatok, MÁV, Volán saját forrás, kialakításának 2011119 10,6 vállalkozások kezdeményezése támogatása

110 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 111 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 112 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 113 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 114 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 115 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 116 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 117 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 118 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 119 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 126

2.2.2. Forrásszerzés hatékonyságának növelése 2.2.2.1. a) Pályázatfigyelő információs Vidékfejlesztési Irodák, 2011120 0,2 saját forrás Pályázati lehetőségek jobb rendszer kialakítása Kistérségi társulás kihasználása b) Pályázatíró képzések Képző intézmények 2011121 1,2 saját forrás szervezése c) Utófinanszírozási problémákat Bankok, önkormányzatok áthidaló megoldások 2011122 5 hitelek kidolgozása

120 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 121 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 122 68/2011. (III.28.) TKT számú határozattal módosított szövegrész 127

Mellékletek

1. sz. melléklet Társadalmasítás bemutatása

"A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítse" című komplex program (ÁROP 1.1.5-08-C-B) keretében létrejött Kistérségi Fejlesztési Bizottság számos tagja a koncepció kidolgozásában, a konkrét célok megvalósítását szolgáló projektek összegyűjtésében és kimunkálásában vett részt. A koncepcióalkotó workshopokra 2009. március 12-én, és március 25-26-án került sor, melyek résztvevői névsorát alább láthatjuk:

Név Szervezet 1. Ács Ferenc MOL Székház, fegyveres biztonsági őr - Tab 2. Balogh Krisztina főiskolai hallgató, Andocs Reménység Gyermekotthon nevelőszülői hálózatának 3. Bánhidi Tibor szakmai vezetője, Nágocs Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 4. Csontos Ágnes Munkaszervezetének térségfejlesztési szervezője Tab Város Önkormányzatának beruházási és műszaki 5. Deli Balázs ügyintézője 6. Gerbovics Anikó Nágocs Község Önkormányzata, teleház felügyelő 7. Gombér György Tab Város Önkormányzatának sportreferense Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., vízvezeték szerelő - 8. Grósch János Bonnya Fiad Község Önkormányzatának képviselője 9. Gyurik Attila Flextronics Kft., műszerész 10. dr. Hellmann Zoltán Kisbárapáti – Bonnya - Fiad Körjegyzőség jegyzője Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 11. Hlatky Ágnes Munkaszervezetének titkárnője Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 12. Horváth Richárd Munkaszervezetének HVI vezetője Kapoly-Somogymeggyes Körjegyzőség szociális 13. Kostyánszki Szilvia ügyintézője 14. Kristóf Györgyi Miklósi község polgármestere Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítő 15. Marczaliné Németh Erika Szolgálatának intézményvezetője, Tab 16. Márkusné Jámbor Anett Törökkoppányi Általános Iskola tanára 17. Milkovics Istvánné Kisbárapáti Község Önkormányzata 18. Naász Jánosné vállalkozó, Tab 19. Nagy Judit Zalai Családokért Egyesület elnöke Nagy Károlyné Garas Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Rudnay Gyula 20. Gizella Középiskolájának és Szakiskolájának tanára, Tab 21. Orsós János Kapolyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője 128

22. Orsós Jánosné Kapolyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője 23. Orsós Krisztina Völgy Hangja Egyesület, adminisztrátor - Kára Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítő 24. Pór Alíz Szolgálat családgondozója - Tab Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 25. Rehák Norbert Munkaszervezetének területfejlesztési ügyintézője Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Rudnay Gyula 26. Rentler Péter Középiskolájának és Szakiskolájának tanára Tab Város Önkormányzatának önkormányzati 27. Schulcz Gyula képviselője 28. Süléné Geréb Tünde Zics-Nágocs Körjegyzőség köztisztviselője Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Rudnay Gyula 29. Ster Zsolt Középiskolájának és Szakiskolájának tanára - Tab Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítő 30. Tóth Annamária Szolgálat adminisztrátora, Tab 31. Varga Csaba Tab Város Önkormányzatának műszaki ügyintézője 32. Várföldiné Végh Mária munkanélküli, Bonnya 33. Veres Gábor munkanélküli, Tab

Az öt elemből (helyzetelemzés, koncepció, stratégia, operatív- és akcióprogram) álló megújított fejlesztési terv megalkotását követően, a dokumentumot a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezete eljuttatta a Kistérség Fejlesztési Bizottságának tagjai, valamint a fejlesztésben érintett önkormányzati, civil és vállalkozói szereplők számára. A kistérségben 4 helyszínen 5 mikro-térségi workshop szervezésére került sor, a helyi szereplők tudásának, ismereteinek beépítése, s a fejlesztési dokumentum társadalmi elfogadottságának megteremtése céljából. A workshopokra Tabon 2009. szeptember 17-én és 30-án, Andocson szeptember 17-én, Nágocson és Törökkoppányban szeptember 18-án került sor, melyen 36 fő vett részt, névsorukat az alábbi táblázatban találhatjuk:

Név Szervezet Tab város polgármestere, Koppány-völgye Kistérségi 1. Schmidt Jenő Fejlesztési Bizottság elnöke 2. Kiss Jánosné Kisbárapáti község polgármestere 3. Törőcsik Ferencné Andocs község polgármestere 4. Ifj. Varga György Törökkoppány község polgármestere 5. Weisz József Somogymeggyes község polgármestere 6. Kovács Gellért Szorosad község alpolgármestere 7. Orbánné Zilizi Márta körjegyző 8. Werner Józsefné Andocs község jegyzője Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 9. Farkasné Szabó Ildikó Munkaszervezetének intézményvezetője 10. Balogh Krisztina főiskolai hallgató, Andocs

129

Reménység Gyermekotthon nevelőszülői hálózatának 11. Bánhidi Tibor szakmai vezetője, Nágocs gyakornok, Koppány-völgyi Gyermekjóléti és 12. Bozzai Tibor Családsegítő Szolgálat Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 13. Csontos Ágnes Munkaszervezetének térségfejlesztési szervezője 14. Gombér György Tab Város Önkormányzatának sportreferense Fiad Község Önkormányzatának képviselője 15. Gyurik Attila Flextronics Kft., műszerész Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 16. Hlatky Ágnes Munkaszervezetének titkárnője Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 17. Horváth Richárd Munkaszervezetének HVI vezetője 18. Keresztes Zoltánné Somogymeggyes község önkormányzati képviselője Törökkoppányi Általános Iskola és Napközi otthonos 19. Kurucz Tibor Óvoda Igazgatója, a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság és a Kistérségi Fejlesztési Bizottság Tagja Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítő 20. Marczaliné Németh Erika Szolgálatának intézményvezetője, Tab 21. Márkus Balázs Törökkoppány, falugondnok 22. Milkovics Istvánné Kisbárapáti Község Önkormányzata kistérségi koordinátor DDRFÜ, a Kistérségi Fejlesztési 23. Nagy Barbara Bizottság Tagja, 24. Ondó Péter Törökkoppány község önkormányzati képviselője 25. Orosz Éva vállalkozó, Gyöngy Vendégház Tab Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítő 26. Pór Alíz Szolgálat családgondozója - Tab Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás 27. Rehák Norbert Munkaszervezetének területfejlesztési ügyintézője vállalkozó, Multiker-3 Kft., a Kistérségi Fejlesztési 28. Reichert Róbert Bizottság tagja 29. Salak Ibolya Somogymeggyes község önkormányzati képviselője Tab Város Önkormányzatának önkormányzati 30. Schulcz Gyula képviselője 31. Süléné Geréb Tünde Zics-Nágocs Körjegyzőség köztisztviselője evangélikus lelkész, Tab város Önkormányzatának 32. Szigethy Szilárd önkormányzati képviselője kistérségi koordinátor DDRFÜ, a Kistérségi Fejlesztési 33. Szitás Szabina Bizottság Tagja 34. Váczi Korinna Koppány völgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület 35. Veres Gábor munkanélküli, Tab 36. Zichy László ügyvezető, Nágocsi Zichy Kastély Kft.

Észrevételeiket, javaslataikat köszönjük, beépítettük az anyagba!

130

2. sz. melléklet Felhasznált tervezési dokumentumok

Országos szintű fejlesztési dokumentumok

1. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 3. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 4. Országos Területfejlesztési Koncepció 5. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 6. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 7. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP)

Regionális szintű fejlesztési dokumentumok

1. Dél- Dunántúli Operatív Program 2007-2013 2. Dél-dunántúli régió területfejlesztési operatív programja 2009-2010 3. Üzleti szolgáltatások fejlesztése Stratégiai Fejlesztési Program 4. Barnaövek rehabilitációja Stratégiai Fejlesztési Program 5. Turizmusfejlesztés Stratégiai Fejlesztési Program 6. Környezetfejlesztés Stratégiai Fejlesztési Program 7. Közlekedésfejlesztés Stratégiai Fejlesztési Program 8. Dél-dunántúli Humán Szolgáltatások Fejlesztésének Stratégiai Programja

Megyei és kistérségi szintű fejlesztési dokumentumok

1. Somogy Megye Területfejlesztési Programjának felülvizsgálata 2002. 2. Koppány-völgye Kistérség Területfejlesztési Stratégiája 2007 – 2013 (2006. szeptember) 3. Koppány-völgye kistérség szociális felzárkóztató programja 2008 – 2010 4. Koppány-völgye kistérség szociális alapszolgáltatási koncepciója 2008. 5. Koppány-völgye Kistérség Értékleltára 2005. május

131

6. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás- fejlesztési Terve (2009) 7. A Koppány-völgye Kistérség gazdaság-fejlesztési koncepciója 8. Koppány-völgye Kistérség Turisztikai Programja – 2005. május 9. Tabi Kistérség ökológiai fejlesztési stratégiája 10.Vidékfejlesztési helyzetfeltáró tanulmány – Tab, 2004. január 11.Koppány-völgye kistérség átdolgozott komplex agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Programja, III. Operatív Program – Tab, 2004. május 12. A Koppány-völgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Stratégiája

132