BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK

Az 1996. évi – a területfejlesztésről és területrendezésről szóló - XXI. (Tft.) törvény értelmében a megyei területrendezési terv eszköz a térszerkezet harmonikus fejlődésének elősegítésére, a megyei Önkormányzat e tárgyban törvényben biztosított koordinatív szerepének gyakorlására.

A megyei területrendezési terv (illetve a terv módosításának) célja, hogy a hatályos országos területrendezési szabályozással összhangban meghatározza a térségi területfelhasználás feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózatok összehangolt térbeli rendjét, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi, területhasználati orientálása érdekében, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek, honvédelmi érdekek és a hagyományos tájhasználat megőrzésére, illetve erőforrások védelmére.

A hatékony és korszerű területrendezés ennek érdekében folyamatos, rendszeresen megújuló, összehangolt rendszert alkot az ország és a megye területi képét megalkotó fejlesztési stratégiákkal.

Veszprém megye helyzete területrendezés vonatkozásában sajátos. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény a Balaton kiemelt üdülőkörzetet „kiemelt térség”-ként rögzíti amelynek területén a területrendezés szabályait az Országgyűlés – a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet Területrendezési Tervéről szóló törvény jóváhagyásával - törvényben határozza meg. E törvény elfogadásával az üdülőkörzet területén a törvényhozó elvonja a területrendezési rendelkezés jogát a megyei önkormányzattól.

(A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000 évi CXII. törvényt a 2003 és 2008 közötti felülvizsgálat eredményeként a 2008. évi LVII. törvény módosította. Ezt követően 2009-ben módosult a törvény.)

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének következő módosítását a „Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló” - 2018. évi CXXXIX számú törvény harmadik része tartalmazza, így 2019 március 15-től e törvény előírásai érvényesek Veszprém megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó településeinek területére.

Miközben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet Területrendezési Tervéről szóló törvény (és annak módosításai) elfogadásával a törvényhozó a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet területén korlátozta a Veszprém megyei Önkormányzat területrendezési rendelkezés jogát, a „Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről” szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 24.§-a bővítette azt azzal, hogy megteremtette az „egyedileg meghatározott övezetek” megyei területrendezési tervekben való megállapításának és szabályozásának lehetőségeit.

Veszprém megye területrendezési tervének 2019 évi módosítása él ezzel a lehetőséggel és a megye egész területén meghatároz és lehatárol olyan - a törvény 19. §-ban meghatározott térségi övezetein túli – „egyedileg meghatározott” övezeteket. Ezek az övezetek a megye területe természeti, épített környezeti és gazdasági adottságainak védelmére és fejlesztésére, a térszerkezet szervezésére, továbbá a területfejlesztési koncepciók és programok készítésére és végrehajtására vonatkoznak. Az egyedileg meghatározott (sajátos) övezeteket szabályozásánál a megyei területrendezési terv figyelembe veszi a 2018. évi CXXXIX. törvény 24.§-ában rögzített (szűk) szabályozási kereteket.

1

Veszprém megye területrendezési terve 2019 évi módosításának céljai

A megyei területrendezési terv (illetve a terv 2019 évi módosításának) célja, hogy a hatályos országos területrendezési szabályozással összhangban meghatározza a térségi területfelhasználás feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózatok összehangolt térbeli rendjét - tekintettel a hatékony terület- és gazdaságfejlesztés szempontjaira, az erőforrások védelmére, a fenntartható fejlődésre, a hagyományos tájhasználat megőrzésére, a táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek figyelembe vételére, valamint a honvédelmi érdekek érvényesítésére. Ennek figyelembevételével cél a hatályos OTrT és Veszprém megye területrendezési terve összhangjának biztosítása, ezzel a településtervezés - OTrT törvényt követő alkalmazásának- az elősegítése, az ágazati adatszolgáltatások (lehatárolások) következetes érvényesítése a megyei területrendezési tervben, valamint a hatályos megyei területrendezési terv tartalmának teljes körű megújítása. A módosítás részét képezi a tervezett változtatások társadalmi-, gazdasági- hatásainak bemutatása, valamint a „környezeti vizsgálati” eljárás követelményeinek teljesítése.

A 2018-ban módosított OTrT a korábban hatályos országos tervhez képest eltérően határozta meg a térségi területfelhasználat megyei tervekben alkalmazható kategóriáit, az azokhoz tartozó szabályokat és jelentős mértékben átalakította a területrendezési tervekben alkalmazható övezetek rendszerét és az azokhoz tartozó szabályokat. Ezeket a törvényi változtatásokat a megyei területrendezési tervekben érvényesíteni kell annak érdekében, hogy a településeken készülő (vagy módosításra kerülő) településszerkezeti és szabályozási tervek teljes mértékben az országos követelményekkel és elvárásokkal összhangba kerülhessenek. E nélkül az összhangteremtés nélkül fogalomértelmezési problémák és szabályozási zavarok léphetnek fel a párhuzamosan hatályos országos és megyei területrendezési tervek között.

Veszprém megyei területrendezési terv módosításának részletes célkitűzései alapvetően nem különböznek azoktól a céloktól, amelyek korábban - a most hatályos terv készítésének időszakában - megfogalmazásra kerültek:

• elősegíteni Veszprém megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2018-ben történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztését, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtését, • biztosítani a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és Veszprém megye területrendezési tervi elhatározásainak összhangját, • biztosítani a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, • a területrendezés eszközei igénybevételével elősegíteni a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztését, a térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítését, a meglévő központok erősítését, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek, valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítását, • meghatározni a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetét, elősegíteni a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldását, • meghatározni a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését, azok térbeli rendjét, • összehangoltan érvényesíteni az ökológiai, társadalmi elvek és értékeket, • a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem szempontjából értékes területek megőrzésével biztosítani a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmét, • a területrendezés sajátos eszközeivel elősegíteni a turizmus-, idegenforgalom fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet kialakítását, • biztosítani a fejlesztések lehetséges helyszíneit.

2

Előzmények

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 5/2005. (V. 27.) önkormányzati rendelettel fogadta el a megye Területrendezési Tervét. Az OTrT 2008 évi módosítását követően e tervet a Közgyűlés az 5/2011. (II. 28.) számú rendelettel módosította. A tervmódosítást a PESTTERV Kft készítette. Az OTrT törvény úgy rendelkezik, hogy a megyei területrendezési terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni.

Veszprém megye Közgyűlése a 15/2016.(III.9.) MÖK határozatával rendelkezett a felülvizsgálatról. A módosítás munkaanyagát a PESTTERV Kft 2016. februárjában elkészítette, majd a tervezet széleskörű egyeztetésre került. Elfogadására azért nem került sor, mert a Miniszterelnökség akkori tájékoztatása szerint megkezdődött az OTrT átfogó felülvizsgálata és módosítása. A megye célja pedig az országos szabályozás és a megyei szabályozás összhangjának megteremtése volt.

Ennek figyelembevételével jelenleg is a 5/2011. (II. 28.) számú rendelettel módosított megyei területrendezési terv van hatályban.

A rendelettel elfogadott hatályos tervi munkarészeket önkormányzati határozattal elfogadott kiegészítő övezetek, valamint a terv érvényesülését segítő intézkedési javaslatok egészítették ki.

Az OTrT következő módosításának tervezete „Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési tervéről szóló törvénytervezet” részeként készült el és 2017 decemberében az Országgyűlés elé került. (Azt az Országgyűlés valamennyi bizottsága támogatta) elfogadását az Országgyűlés 2018 januárjában – az országgyűlési választások közeledtével - elnapolta.

Az országgyűlési választásokat követően a törvénytervezet átdolgozásra került. Ismétel benyújtását követően azt az Országgyűlés 2018 december 12-én – a 2018. évi CXXXIX. törvény – megalkotásával - jóváhagyta. Az új területrendezési törvény – az 1-88. §, a 90-98. §, a 99. § (2), (4) és (6)-(8) bekezdése, a 100. § (9) bekezdése és (13) bekezdés b) és c) pontja, a 103-112. § kivételével - 2019. január 2-án hatályba lépett. Fenti paragrafusok hatályba lépése 2019. március 15.

Az új területrendezési törvény elfogadásával az Országgyűlés megteremtette a megyei területrendezési tervek módosításának és az új tartalmi követelményeknek megfelelő megújításának lehetőségét.

A Tekintettel arra, hogy a megújuló területrendezési szabályozás legfontosabb elemei – a törvénytervezet nyilvánossá tételével – ismertté váltak, már 2018 év második negyedévében megkezdődhetett a Veszprém megyei területrendezési terv felülvizsgálatára és módosítására irányuló tervezői munka. A megyei területrendezési terv módosításának tervezője - a Veszprém Megyei Önkormányzattal kötött vállalkozási szerződés szerint - a hatályos tervet is kidolgozó VESZPRÉMTERV Kft.

A megyei TrT módosítására a Veszprém Megyei Önkormányzat és a VESZPRÉMTERV Kft között kötött vállalkozási szerződés értelmében az előkészítő vizsgálati munkarészek 2018 július végéig elkészültek. Ezen vizsgálati munkarészek kerültek beépítésre a 2019. júniusában elkészült (jelen) EGYEZTETÉSI TERVDOKUMENTÁCÓBA.

A 2018. évi CXXXIX. törvény egyes (korábban az OTrT-ben meghatározott és lehatárolt) övezet meghatározását és lehatárolását a területrendezésért felelős miniszter hatáskörébe utalta. Az időközben e vonatkozásban megjelent a területrendezésért felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelete, melynek tartalma és lehatárolásai is figyelembevételre kerültek a Veszprém megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetének kidolgozása során.

3

A megjelent jogszabályok és a tervezői munka eredményei figyelembevételével elkészült megyei szerkezeti terv, a megyei övezeti terv annak alátámasztó és indokló munkarészeivel együtt. A tervi változások értékelésére elkészült a gazdaság-, társadalmi-, környezeti hatásvizsgálat is. A módosítás teljes tervanyagának tervezetét tartalmazó EGYEZTETÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ a jogszabályban meghatározott széles körben kerül majd egyeztetésre 2019 júliusában annak érdekében, hogy a terv elfogadására még 2019-ben sor kerülhessen.

Veszprém megye területrendezési tervének hatálya

A megyei területrendezési terv – az egyedileg meghatározott övezetek kivételével -a megye Balatoni kiemelt üdülőkörzeten kívüli területére terjed ki.

Adásztevel, Adorjánháza, Ajka, Apácatorna, Bakonybél, Bakonyjákó, Bakonykoppány, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszentkirály, Bakonyszücs, Bakonytamási, Bánd, Bazsi, Béb, Békás, Berhida, Bodorfa, Borszörcsök, Borzavár, Csabrendek, Csehbánya, Csesznek, Csetény, Csót, Csögle, Dabronc, Dabrony, Dáka, Devecser, Doba, Döbrönte, Dudar, Egeralja, Egyházaskesző, Eplény, Farkasgyepű, Ganna, Gecse, Gic, Gógánfa, Gyepükaján, Hajmáskér, Halimba, Hárskút, Herend, Hetyefő, Homokbödöge, Hosztót, Iszkáz, Jásd, Kamond, Káptalanfa, Karakószörcsök, Kemeneshőgyész, Kemenesszentpéter, Kerta, Királyszentistván, Kisberzseny, Kiscsősz, Kislőd, Kispirit, Kisszőlős, Kolontár, Kup, Külsővat, Lókút, Lovászpatona, Magyargencs, Magyarpolány, Malomsok, Marcalgergelyi, Marcaltő, Márkó, Megyer, Mezőlak, Mihályháza, Nagyacsád, Nagyalásony, Nagydém, Nagyesztergár, Nagygyimót, Nagypirit, Nagytevel, Nemesgörzsöny, Nemeshany, Nemesvámos, Nemesszalók, Németbánya, Nóráp, Noszlop, Nyárád, Nyirád, Olaszfalu, Oroszi, Ősi, Öskü, Pápa, Pápadereske, Pápakovácsi, Pápasalamon, Pápateszér, Papkeszi, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Pusztamiske, Rigács, Sáska, Sóly, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Sümeg, Sümegprága, Szápár, Szentgál, Szentimrefalva, Szőc, Takácsi, Tés, Tüskevár, Ugod, Ukk, Úrkút, Vanyola, Várkesző, Városlőd, Várpalota, Vaszar, Veszprém, Veszprémgalsa, Vid, Vilonya, Vinár, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalahaláp, Zalameggyes, Zalaszegvár, Zirc

A megyei terv önkormányzati határozattal elfogadásra tervezett (kiegészítő) egyedileg meghatározott övezetei, valamint a terv érvényesülését segítő (határozattal jóváhagyásra kerülő) területrendezési irányelvek a megye egész területére vonatkoznak.

4

A megyei területrendezési terv rendelkezéseit alkalmazni kell az érintett települések településrendezési eszközei, illetve a településképi rendeletei készítése és elfogadása során.

Veszprém megye korábban elfogadott területrendezési terve - a jóváhagyása időszakában hatályos OTrT figyelembevételével - határozta meg a megyei terv hatálya alá tartozó terület szerkezetének, területhasználatának és területi szabályozásának rendszerét. Ezzel a megyei terv a települések által készített településrendezési tervek készítése számára a 2011 – 2019 közötti időszakban olyan keretet adott, amelynek helyi szintű betartása esetén a településszerkezet alakításában, illetve az egyes területek felhasználásában biztosítottá vált az országos, a térségi (megyei) és a helyi érdekek összehangolt érvényesülése. A megyei területrendezési terv által megfogalmazottak a jóváhagyás óta növekvő hatékonysággal érvényesülnek a területi és települési tervezésben.

A területrendezési szabályok tudatosításához és érvényesítéséhez meghatározó mértékben járult hozzá a Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, valamint a Veszprém megyei Önkormányzat Főépítésze azzal, hogy a települési önkormányzatok által kezdeményezett településrendezési tervezési eljárások indítása során minden esetben felhívta a figyelmet a területrendezési törvény alkalmazásának szükségességére. A tervezett módosítások tartalmától függően előzetesen rögzítette azokat a legfontosabb szabályokat, amelyek figyelembevétele nélkülözhetetlen adott tervezés során (ezzel megakadályozott több olyan tervezés megindítását, amelynek eredménye ellentétbe került volna a megyei terv tartalmával). A Főépítészi Irodák konzultációk biztosításával segítette a tervezőket és a települési főépítészeket az OTrT-vel és a megyei tervvel összhangban lévő megoldások kidolgozására, a tervek egyeztetési folyamatában következetesen számon kérte a törvény és a terv előírásainak alkalmazását.

Tekintettel arra, hogy a Veszprém Megye Területrendezési Tervéről szóló megyei közgyűlési rendelet 2005-ben, majd 2011-ben is hosszú távra és előremutató módon határozta meg a megye terület- felhasználásának és a műszaki infrastruktúra hálózatoknak a térbeli rendjét, a 2019 évi módosítás nem irányul a terv koncepciójának alapvető megváltoztatására, hanem csak az eltelt időben bekövetkezett – alapvetően az OTrT változásával, illetve az érintett települések szerkezete és területfelhasználása változásával összefüggő korrekciók átvezetésére irányul.

A megyei területrendezési terv sajátossága a megyei jogú város Veszprémmel kapcsolatos tervi tartalom. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény úgy fogalmaz, hogy a megyei területrendezési tervet a megyei jogú városokkal egyeztetett módon kell elkészíteni. Ezért jelen a szerkezeti tervi elemek (és területfelhasználás) vonatkozásában a megyei jogú város hatályos településszerkezeti tervvel megegyező tartalmú. Ugyanakkor a megyei területrendezési terv módosítása tartalmazza (és lehatárolja) azokat az övezeteket, amelyeket az OTrT törvény voltából következően Veszprém vonatkozásában is érvényesíteni kell a településrendezési tervezések és eljárások során.

A megyei Közgyűlés rendeletével elfogadásra kerülő megyei tervi módosítás – az egyedileg meghatározott övezetek kivételével nem tartalmaz a megyei jogú város vonatkozásában az OTrT tartalmán túl kiegészítő kötelező elemeket.

A határozattal elfogadásra kerülő megyei területrendezési ajánlások azonban - jellegükből adódóan - a megyeszékhely tervezésénél is irányadók, hasznosíthatók.)

A megyei Közgyűlés a terv, a hatásvizsgálat és a „környezeti vizsgálat” együttes ismeretében dönt majd a terv módosításáról. A megyei területrendezési terv végleges dokumentációja a jóváhagyást követően kerül majd dokumentálásra és megküldésre mindazon kormányzati-, önkormányzati és társadalmi

5 szervezetek számára, akik részt vesznek a tervezési-, egyeztetési eljárásban és akik szerepet vállalnak a tervben rögzítettek érvényesítésében.

A tervezési folyamat végén elfogadásra kerülő megyei területrendezési tervmódosítás elsősorban a további településrendezési tervezés számára fogalmazza meg azokat a regionális szempontokat és kereteket, amelyeknek érvényesítésével a területi folyamatok kedvező irányú befolyásolása biztosítható. A 2019 évi módosítás tervezetének tartalma

A 2019 évi módosítás tervezete az időközben módosult tartalmi követelmények figyelembevételével készül.

A módosítás az új – a településrendezési tervezésnél használt alaptérképpel megegyező tartalmú - digitális földhivatali alaptérképen, a korábbi tervezési alaptérkép pontatlanságait kiküszöbölő módon kerül feldolgozásra (1:50.000 méretarányban, de a településrendezési tervezésben való érvényesítés érdekében 1:10.000 méretaránynak megfelelő pontossággal) Ennek köszönhetően a megyei területrendezési terv módosításának lehatárolásai és területi besorolásai (a jóváhagyást követően) – digitális adatszolgáltatással - közvetlenül is rendelkezésre fognak állni a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál.

A térségi területfelhasználás tervezésének kiinduló alapját a települési térség és a különleges térség vonatkozásában az érintett települések hatályos településszerkezeti tervi lehatárolásai képezik. Az erdőgazdasági, vízgazdálkodási térség vonatkozásában új ágazati adatszolgáltatások áll rendelkezésre. Az új digitális alaptérképnek és az új erdészeti adatszolgáltatásoknak köszönhetően lehetővé válik az erdőgazdálkodási térség pontos lehatárolása, illetve a korábban alkalmazott „vegyes” térség elhagyása.

Az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok az OTrT figyelembevételével, a térségi jelentőségű hálózatok és létesítmények pedig a megyei és térségi érdekek figyelembevételével, minden esetben az illetékes államigazgatási szervvel egyeztetett módon kerülnek meghatározásra.

A térségi övezetek lehatárolásának alapja az új – e célra megkért és kapott - ágazati adatszolgáltatás, a területi konfliktusok egyeztetése az érintett települési önkormányzatok és a területileg illetékes (adatszolgáltató) államigazgatási szervek bevonásával történik majd.

Az egyedileg meghatározott megyei övezetek lehatárolása (amelyre a hatályos OTrT is lehetőséget ad) a megye településfejlesztési dokumentumainak figyelembevételével, megyei koordinációval történik olyan módon, hogy a területi lehatárolások az országos szabályozás módosítását követő időszakban is alkalmasak legyenek úgy a rendezési- mind az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció módosítását követően a fejlesztési eszközök területi fókuszainak meghatározására.

A megyei területrendezési terv módosításának tervezetében szétválasztásra kerültek azok az elemek, amelyek a megyei önkormányzati rendelet kompetenciájába tartoznak azoktól, amelyek a megyei területrendezési tervről szóló megyei önkormányzati határozat részét képezik. A megyei közgyűlés rendeletének tervezete összhangban van az Országos Területrendezési Tervről szóló hatályos törvény előírásaival és lehatárolásaival, míg a megyei terv közgyűlési határozat tervezete tartalmaz néhány kiegészítő elemet.

Fentiek figyelembevételével a módosítás tervezetét tartalmazó (egyeztetési) dokumentáció tartalmazza egyrészt a Közgyűlési jóváhagyást igénylő munkarészeket:

6

• a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Megyei Területrendezési Terv módosításáról szóló rendelet tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt,

• a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a módosított Megyei Területrendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló határozat tervezetét a kapcsolódó szöveges és térképi mellékletekkel együtt,

• a Megyei Önkormányzat Közgyűlésének határozat tervezetét a Megyei Területrendezési Terv módosítása érvényesítéséhez szükséges intézkedésekről.

Az egyeztetési dokumentáció tartalmazza a megalapozó és az alátámasztó munkarészeket:

• a Megyei Területrendezési Terv jóváhagyást igénylő munkarészei alátámasztásaként és kiegészítéseként - a tartalmi követelményekben meghatározott tématerületekre vonatkozó - elemzéseket, műleírásokat,

• valamint a terv módosítása keretében érvényesített változásokról szóló társadalmi-, gazdasági- és környezeti hatásvizsgálat tervezetét.

Külön - a módosított tervtől elkülönülő – dokumentum tartalmazza a tervmódosítás „környezeti értékelését”, a külön jogszabályban rögzítetteknek megfelelően elindított „környezeti vizsgálati eljárás” eredményeinek bemutatását.

7

NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA, VESZPRÉM MEGYE A NEMZETKÖZI ÉS NAGYTÉRSÉGI TÉRBEN

Veszprém megye – illetve a Közép-Dunántúl - a közép-európai térben

A Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. megbízásából 1999-ben készült és elfogadott Közép-Dunántúl Fejlesztési Koncepciója az alábbiak szerint rögzíti a régió és ezen belül Veszprém megye helyzetét az európai térszerkezetben: (témavezető: Rechnitzer János, D.Sc. intézetigazgató MTA RKK NYUTI)

„A közép-európai térségben a volt szocialista országok területén Prága környékén, illetve a Bécs- Pozsony-BudaVeszprém térségben formálódnak ki új fejlődési övezetek. Ezek jól kapcsolódnak a Dél- Bajor innovációs és gazdasági koncentrációhoz, amely már részét képezi a “kék banánnak”, Európa innovációs zónájának. A Dél-Bajor innovációs gazdasági tér fokozatosan felfűződik a München-Linz- Bécs tengelyre, amelyhez kapcsolódik a Prága-Brünn-Pozsony fejlődési zóna, illetve mindezek összevonásaként folytatódik a Győr-BudaVeszprém innovációs tengelyben. Ugyanakkor a “sunbelt övezet”, amely a mediterrán térségek zónáját jellemzi az európai gazdasági térben, szintén intenzíven kezd megnyílni Velence-Trieszt-Ljubjana-BudaVeszprém irányába.

Közép-Dunántúl,¬ illetve Veszprém megye – e két nagy európai fejlődési zóna metszéspontjában helyezkedik el, hiszen a régióban találkozik vagy olvad össze a Bécs-BudaVeszprém tengely a Velence- Trieszt-Ljubjana-BudaVeszprém tengellyel.

A Közép-Dunántúl térségén – illetve Veszprém megyén - halad át ennek megfelelően a IV. folyosó(Berlin/Nürnberg-Prága-Pozsony/Bécs-BudaVeszprém-Konstanca/Szaloniki/Isztambul) és az V. folyosó (Velence-Trieszt-Ljubjana-BudaVeszprém-Ungvár-Lvov), amelyek Európa két legfontosabb közlekedési folyosójának tekinthetők, hiszen a korábban említett fejlődési tengelyeket kapcsolják össze, illetve fűzik fel”.

Veszprém megye fő jellemzői

Veszprém megye a Dunántúl középső részén helyezkedik el, a Balatontól északra, a Közép-Dunántúli Régió részeként. A megyét északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye, keletről Fejér, délről Somogy, nyugatról Zala és Vas megyék határolják. Sajátos helyzeténél fogva a megye Balatonhoz közeli területe a Balaton (fejlesztési) Régiónak is részét képezi. Területe: 4463 km2 (Magyarország területének 4,83%-a)

Veszprém megye népessége 346 647 fő (2015 évben), ami Magyarország népességének 3.5%-a. Népsűrűsége 77 fő/km2. Lakások száma 150 613. A települések száma 217. Megyeszékhely: Veszprém (A megyeszékhely utolsó ismert hivatalosan becsült népessége 56 927 fő 2017 évben.)

Veszprém megyében 2 középfokú és 13 alsófokú központ található. (Forrás: Magyarország településhálózata. Városok-falvak (KSH 2015)

A legnépesebb középfokú központ Veszprém mintegy 57 ezer fővel, ezt követi Pápa, a másik középfokú központ, feleakkora népességgel. A domborzati viszonyok miatt az alsófokú központok a megye déli, délkeleti részén koncentrálódnak, a legnagyobb közülük Ajka 29 ezer lakóval, a legkisebb

8

Badacsonytomaj kétezerkétszáz fővel. Összességében a megye népességének 62%-a városokban él. 5 alsófokú központ (Balatonalmádi, Balatonfüred, Herend, Balatonkenese, Berhida) lakónépessége növekedett 2001–2013 között. A lakásállomány bővülése a Balaton környéki településeken, valamint a megyeszékhely vonzáskörzetében volt a legnagyobb mértékű. Ezeken a településeken a megyeszékhelyhez hasonlóan magas az ezer lakosra jutó vállalkozások száma. Veszprémben kiemelkedő a jövedelemszint is.

Veszprém megye településeinek fele aprófalu, többségük a megye nyugati és déli részén helyezkedik el. A legnépesebb község Pétfürdő 4700 fővel, míg Megyer népessége nem éri el a 30 főt. A községek negyedében növekedett a népesség, többségük a középfokú központok, illetve a Balaton környékén található. A Balaton közelében, illetve az aprófalvas vidékeken magas az idős népesség aránya, a megye középső, keleti része fiatalabb korszerkezetű. A munkaerő-piaci és jövedelmi helyzet a megye nyugati, délnyugati részén kedvezőtlenebb.

A falvakban és főleg az aprófalvakban élő foglalkoztatottak kétharmada naponta ingázik. A lakhatási körülmények is az aprófalvas térségekben kedvezőtlenebbek, itt magasabb a komfort nélküli lakások aránya.

Veszprém megye belső térszerkezete

forrás: Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója

9

2. ELŐZMÉNYEK FELTÁRÁSA A térséget érintő területi tervek, ágazati koncepciók és programok, valamint a területrendezési terv módosítása szempontjából jelentős településfejlesztési koncepciók és településrendezési eszközök, a hatályos területrendezési terv hatásainak átfogó értékelése.

Az előzmények feltárása fejezet kettő alfejezetre tagozódik. Először a területrendezés szempontjából is releváns területfejlesztési előzmények kerülnek összefoglalásra (2.1), ezt követi a Veszprém megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli - térségközpont szerepkörű - települései fejlesztési célkitűzéseinek bemutatása (2.2).

2.1. A megyei területrendezési terv módosítása szempontjából releváns területfejlesztési előzmények, a rendezést megalapozó fejlesztési és rendezési dokumentumok összefoglalása, értékelése

A megyei területrendezési terv 2019 évi módosításának fejlesztés oldali megalapozásának alapdokumentuma Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-2030. Ez az a megyei Önkormányzat által 2013-ban elfogadott, ma is hatályos dokumentum, úgy célrendszerében, mint a javasolt beavatkozások vonatkozásában - a megyei érdekek és sajátosságok figyelembevételével - érvényesíti úgy az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, mind az azt követően elfogadott ágazati koncepciók és stratégiák célkitűzéseit, érvényesíti azok prioritásait.

Az elfogadott Veszprém Megyei Területfejlesztési Koncepció megfogalmazza a megye hosszútávra szóló (14 év) horizontális céljait és átfogó célját, valamint nagytávra és nagytávon túlmutatóra (20-25 év) szóló jövőképét.

A megyei területrendezési terv (VmTrT) felülvizsgálatának és módosításának megalapozása során ezért elsődleges feladat e koncepció célrendszerének, javasolt fejlesztési irányainak áttekintése, majd érvényesítése. A megyei területfejlesztési koncepció irányt mutat a megyei területrendezési terv felülvizsgálata és módosítása során alkalmazásra kerülő beavatkozások és szabályozások megtervezéséhez.

A megyei fejlesztési koncepció egy komplex térségi gazdaság- társadalom-, környezet fejlesztési dokumentum, amelynek célkitűzései közül a megyei területrendezési terv módosítása megalapozására azokat a célkitűzéseket indokolt elsősorban kiemelni, amelyek elérése (illetve megközelítése) a területrendezés illetve a területrendezési tervezést helyi szinten érvényesítő településrendezés eszközkészletével is szolgálható (elősegíthető).

Kiemelt jelentősége van annak, hogy a megye településrendszere és térszerkezete is a területfejlesztési koncepcióban meghatározott irányok figyelembevételével alakuljon. Ez van összhangban a térség egésze kiegyensúlyozott területi fejlődésére, a területfejlesztés és befektetés-ösztönzés harmonikus eloszlására irányuló országos célkitűzésekkel, továbbá ez szolgálja az ország egésze és e térség versenyképessége növelését.

10

A megyei területfejlesztési koncepció szerint:

Veszprém megye jövőképe

A Dunántúl szívében fekvő, ezerarcú természeti környezettel rendelkező, tradícióit gondoskodva őrző Veszprém megye egészséges társadalmának alkotó munkaerejével, tudásával, innovációra való nyitottságával, feltörekvő gazdaságával vonzó, élhető és versenyképes térség. Olyan terület, ahol jó és biztonságos az élet, kulturált a társadalom, megvalósul a kiemelkedő táji-, természeti és az emberi erőforrások fenntartható használata. Javul a környezet minősége, a helyi társadalom rétegei széleskörű együttműködésének is köszönhetően erősödik a közösség megtartó ereje és az indokolatlan egyenlőtlenségek mérséklődnek.

Veszprém megye jövőképe egy dinamikusan megújuló harmóniát tükröz, annak megteremtését vetíti előre. Harmóniát, amelyet ez a táj - a Balaton part, a Balaton-felvidék, a Bakonyalja, a Bakony, a Somló – is tükröz, harmóniát a rendelkezésre álló sokszínű potenciálok és azok kihasználása között, harmóniát az itt élő emberek képességei, elvárásai és a térség és települései fejlődése között, harmóniát települési környezetben és harmóniát a társadalomban.

A megyei fejlesztési koncepció átfogó célja tehát ennek a harmóniának megteremtése, olyan vonzó, élhető és versenyképes térség kialakítása, amely az itt élők, és az ide látogatók szélesen értelmezett „jól lét”-ének is feltétele.

Az elkészült helyzetértékelés választ adott arra, hogy mely területeken mutathatók ki jelentős fejlettségbeli különbségek a megyén belül, és hogy a folyamat milyen tendenciákkal jellemezhető. Ez alapján kirajzolódtak a megye sajátos térségtípusai. E területeken az eltérő helyzeteket kezelő differenciált fejlesztési célok megfogalmazása és eltérő fejlesztési eszközök alkalmazása vált indokolttá. A helyzetelemzés alapján kirajzolódott, hogy milyen erősségei, átlagon felüli kompetenciái vannak a megyének, illetve annak egyes részeinek, illetve hogy milyen problémákat, veszélyeket sikerült azonosítani tématerületenként. Kirajzolódik a megye magasabb fejlesztési potenciállal rendelkező tengelye a Székesfehérvártól Várpalotán, Veszprémen át Ajkáig tartó zónában valamint a Balaton térsége, illetve a Balaton-felvidék, mint az országos koncepciókban és tervekben is megkülönböztetett fejlesztési térség. Mindezeknek megfelelően a területfejlesztési koncepció egyik átfogó célja a „Gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés”.

A vizsgálatok alapján kirajzolódtak a megye belső perifériái, amelyek összefüggő területsávot képeznek a megyeszékhelytől és térségi központoktól rosszabbul elérhető és kevésbé feltárt összefüggő zónában. Ezek kiterjedésében is kevés eltérés van a korábbi évtizedekben történt értékelésekhez kéVeszprém. Hasonlóan kirajzolódnak a megye külső perifériái, amelyek a megye határ menti területein Komárom-Esztergom, Fejér, illetve Vas megye hasonlóan hátrányos adottságú térségeivel képeznek összefüggő zónát.

Ezek alapján indokolttá vált a gazdaságfejlesztési átfogó cél keretein belül egy harmadik stratégiai cél rögzítése is e térségek vonatkozásában: • Vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása. • Az elmúlt két évtized változásai csak kis mértékben rajzolták át ezeknek a sajátos kezelést igénylő területeknek a térképét. Bár több vonatkozásban jelentősen fejlődtek a megye területi és a települései, sem a hátrányos helyzetek csökkentésére, sem a sajátos potenciált jelentő térségek hatékony és célirányos fejlesztésére nem került sor. Ezért indokolt fenti három gazdaságfejlesztési és területi cél kitűzése. • Egyértelműen meghatározhatóvá válik a megye központrendszere, kisvárosainak hálózata, a térségközponti városok történelmi fejlődésnek köszönhetően különböző ellátási színvonalat nyújtani képes rendszere. Szinte valamennyi tématerületen markáns Veszprém kivételes helyzete és kimagasló potenciálja. A megyeszékhelyet ezért nem is elsősorban megye többi városa és települése viszonylatában kell pozícionálni, hanem a magyarországi nagytérségi központok hálózatában. • A feltárt város-vidék kapcsolatok és az EU területfejlesztési elvei figyelembe vételével megfogalmazásra került „A térszerkezet tudatos alakítása, várostérségek összehangolt fejlesztése” mint átfogó célkitűzés. Ennek elérését négy stratégiai cél szolgálja: a természeti-, táji és egyéb stratégiailag fontos erőforrások megőrzése, fenntartható használata, energiahatékonyság és környezetünk védelme, a térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása,a városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztése valamint a mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a közlekedés fejlesztése.

11

Veszprém megye fejlesztésének átfogó céljai 2020-ig

1. Gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés Az átfogó célként megjelölt életminőség emeléséhez nélkülözhetetlen a gazdasági alapok megerősítése, a megye gazdaságának fejlesztése (a különböző térségi potenciálok és sajátosságok figyelembevételével), a gazdasági növekedés támogatása, versenyképes, innovatív, a kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés, a megye és települései fejlesztésének gazdasági alapjainak megteremtése, a foglalkoztatás és a jövedelmek bővítésével a lakosság megélhetésének javítása, közvetve a megye térségei és települései népességmegtartó és népességvonzó képességének erősítése.

2. A lakosság életminősége javítása, „jól léte” biztosítása, a társadalom fejlesztése Veszprém megye területfejlesztése csak akkor lehet eredményes és sikeres, ha az hozzájárul a megye településein élők életminősége javulásával, „jól létének” biztosításával. Az életminőség javításának célkitűzése ezért átfogja a koncepció egészét, az egészséges társadalom megteremtésétől a megélhetés feltételeinek javítását szolgáló gazdaságfejlesztésen, a szolgáltatások elérhetőségének javításán át a települési terek környezetminőségének javításáig

3. A térszerkezet tudatos alakítása, versenyképességet segítő szerkezetfejlesztés, a várostérségek összehangolt fejlesztése Veszprém megye fejlesztésének fontos feltétele az összehangoltan, harmonikusan és fenntarthatóan működő, a meglevő térszerkezet rendszerét építő módon hasznosító és a környező makroregionális kapcsolatokban aktívan részt vevő gazdasági, társadalmi és területi térszerkezet megteremtése, amelyben együttműködő, értékeket teremtő és védő partnerként vehet részt a megye minden térsége és települése. Ennek megteremtése átfogó fejlesztéspolitikai célkitűzés.

A megyei területfejlesztési koncepció legfontosabb célkitűzései közül a területrendezés, illetve a területrendezési célokat helyben érvényesítő településrendezési tervek eszközkészletével is szolgálható (befolyásolható) fejlesztési célok az alábbiak:

Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglalkoztatás bővítésével

A járműipar és a hozzá kapcsolódó gép- és elektronikai ipar (a Pannon Egyetem innovációs, kutató- fejlesztési munkájára is alapozva), Ajka, Veszprém, Pápa és Zirc térségében. A járműipari klaszterhez tartozó kiegészítő (pld. az autóbelső kialakításhoz tartozó) ipari termelés és fejlesztés elsősorban Győr, másodsorban Esztergom autógyártásához kapcsolódva.

A vegyipar (azon belül kiemelten a műtrágya, a növényvédőszer és a gyógyszer alapanyag termelés) és az ehhez kapcsolódó fejlesztések támogatása a környezetvédelmi követelmények szigorú érvényesítésével Balatonfűzfő és Pétfürdő térségében.

A turizmus kiemelkedő jelentőségű Veszprém megye gazdaságában kiemelten a megye Balaton üdülőkörzethez tartozó térségekben, a balatoni turisztikai kínálatot bővítő és kiegészítő módon a Bakony és a Bakonyalja településeiben, Veszprémben, a Somló térségében, kiegészítő jelleggel pedig – foglalkoztatást és megélhetési lehetőséget bővítő módon – a megye vidéki térségei sajátos és egyedi helyi turisztikai potenciállal rendelkező térségekben.

Az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése a helyben termelt egészséges élelmiszereknek helyben, illetve a térségben történő feldolgozottságával, a hozzáadott érték helyben tartása érdekében. Minden termék vonatkozásban támogatott a teljes terméklánc térségi érdekű alakítása. Az élelmiszer feldolgozó iparon belül kiemelt a húsipar fejlesztése a „pápai hús” termék imázs növelése.

Az építőanyag-ipar fejlesztése, (elsősorban az exportképes cserép-, szigetelőanyag- és burkolóanyag gyártás) kapacitásainak bővítése.

A környezetipar, ezen belül elsősorban a hulladékok újrahasznosításához valamint az alternatív energiahordozók hasznosításához kapcsolódó termékek fejlesztése és azok előállításának bővítése (elsősorban Veszprém, Pápa és Tapolca térségében)

12

Az országosan is stratégiainak tekintett ágazatokon túlmenően Veszprém megye egyes térségeiben stratégiai jelentőségű:

Az alumíniumipar fejlesztése, ezen iparágban kialakult - egymásra épülő – gazdasági vertikum fejlesztése (Ajka és Várpalota térségében) a bányászat fenntartása (Zirc térségében) a környezetvédelmi követelmények fokozott érvényesítésével.

Az üveg és porcelánipar a hungarikumok és az egyedi gyártási eljárással készülő exportképes termékcsoportok bővítésével, a térségben meglévő termelési munkakultúra és sajátos tudás kihasználásával (Ajka és Herend térségében).

A faipar és bútorgyártás a magas erdősültségre és a kialakult munkakultúrára, mint helyi erőforrásokra alapozva (Veszprém, Pápa és Zirc térségében).

A megyei gazdaság erősítését és fejlesztését szolgáló térségileg specializált célkitűzések:

Veszprém „high tech” központtá, e célra kijelölt területének pedig vállalkozói tudásparkká fejlesztése a Pannon Egyetem valamint a városban és a megyében működő innovatív vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységének bázisán.

A Székesfehérvár – Várpalota – Veszprém – Ajka ipari- és innovációs tengely erősítése Veszprém térségében a kutatási-, innovációs potenciál erősítésével a magas hozzáadott értéket adó ágazatok fejlesztésével, vállalkozásfejlesztési zóna kijelölése, fejlődésének támogatása.

Veszprém – Zirc – Győr gazdasági tengely vasúti kapcsolatra alapozott fejlesztése, Veszprém és Győr járműipari együttműködésének bővítése, Veszprém gazdasági szerepének térségi erősítése érdekében.

Pápa – Győr gazdasági kapcsolatrendszerének erősítése elsősorban a járműipari klaszter támogatása és kibővítése,

A megye Ipari Parkjai fejlesztése, a parkok által nyújtott szolgáltatások bővítése, új megyeközponti Ipari Park létesítése Veszprémben.

Várpalota-Pétfürdő-Berhida-Papkeszi-Balatonfűzfő ipari innovációs tengely: vegyipar erősödésének, betelepülésének elősegítése, meglevő létesítményeinek hasznosítása, fejlesztése.

„Szabad Vállalkozási Zónák” kijelölése Várpalota-Pét, illetve Ajka–Devecser térségében.

Inkubátorházak létrejöttének és szolgáltatásainak támogatása a foglalkoztatási központokban, a megye várostérségi központjaiban

13

Az innováció terjedésének támogatása a kutatás-fejlesztés eredményeinek mielőbbi alkalmazásának elősegítése

A történelmi borvidékhez tartozó Somló (Tájvédelmi Körzet) és környéke fejlesztése a megye vidéki térségei gazdaságának megerősítése, valamint az egyedi értékek és sajátosságok megőrzése és fejlesztése érdekében

Vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása

Falumegújítás/megújulás – a vidék újjászületése

Veszprém megye településhálózatának közel fele (46%-a) 500 főnél kisebb lélekszámú aprófalu. Veszprém megye fejlesztésében ezért megkülönböztetett jelentősége van az aprófalvak megőrzésének, népességmegtartó képességük – közvetve pedig tájfenntartó képességük – növelésének.

Az alacsony lélekszámú aprófalvak társadalma kiemelten sérülékeny. Többségüket rendkívül kedvezőtlen demográfiai és társadalmi folyamatok jellemzik, amely a gazdasági teljesítményükre is negatív hatással van. A demográfiai és társadalmi problémák halmozottan jelentkeznek azon aprófalvak esetében, amelyek földrajzilag és gazdaságilag is perifériális térségben, a gazdasági centrumoktól relatíve távol találhatók. Számos aprófalu küzd közlekedési, elérhetőségi nehézségekkel, amely a munkába és iskolába járást is ellehetetleníti. A társadalmi és infrastrukturális problémák következtében e térség települései különösen ki vannak téve a klímaváltozás negatív hatásainak.

Veszprém megye legfontosabb célkitűzései: vidékies térségei értékalapú megújítása, az egészséges élelmiszertermelés és – ellátás lehetőségeinek biztosítása, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása.

A vidéki térségek felzárkóztatásának kulcskérdése a helyben történő boldogulás feltételeinek megteremtése. Veszprém megye vidéki térségeiben cél a mező- és erdőgazdasági adottságok hasznosítása, illetve a tradíciók erősítése, szükség esetén újraélesztése. A vidéki térségek egyben a megye periférikus térségei is, amelyek a különböző – demográfiai, foglalkoztatási, megélhetési – válságjegyeket leginkább magukon viselik. Alapvető cél e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állításuk. Ehhez a meglévő gazdálkodási tradíciók hasznosítása, a térségenként eltérő speciális adottságok hasznosítása és a változó gazdasági környezethez való alkalmazkodás képessége egyaránt szükségszerű.

Veszprém megye vidéki térségeiben cél a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása a helyben foglalkoztatás bővítése, illetve az önfoglalkoztatásban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében. Az elmaradott, leszakadó térségek, településcsoportok Veszprém megyében sajátos térstruktúrát alkotnak. Míg a megye belső területein, elsősorban Devecser térségében koncentráltabban is megjelennek a hátrányos helyzetű egységek, addig a Dunántúlon belső perifériát képező,

14

Veszprém, Vas és Zala megyék megyehatár menti térségeiben mozaikosabban helyezkednek el. Bár utóbbiak leszakadó helyzetét elsősorban épp ez a határmenti pozíció idézte elő, a területi hátrányok felszámolása érdekében ebben az esetben is komplex programokra van szükség.

Veszprém megye kiemelkedően gazdag természeti erőforrásokban, amelyek így a megye és térségei fejlesztésének meghatározó erőforrásai. Ezért a megyei fejlesztési koncepció csak olyan fejlesztési irányokat és beavatkozásokat támogat, amelynek eredménye nem jár a táji-, természeti potenciálok helyreállíthatatlan károsításával, a tájkép harmóniájának sérülésével, a biológiai sokszínűség elszegényedésével. Ebben a koncepcióban olyan fejlesztési irányok élveznek preferenciát, amelyek anélkül használják ki ezeket a potenciálokat a mai generáció érdekében, hogy azzal az értékek hosszú távú megőrzését veszélyeztetnék.

A természeti és a táji értékek védelme és fejlesztése

Az egész megye területén fontos. Kiemelten fontos a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén, illetve a természetvédelmi oltalom alatt álló területek által érintett térségekben (két tájvédelmi körzet, természetvédelmi területek, ex-lege védett területek, Natura2000 területek), de a táj meghatározó erőforrás jellege miatt fontos a „nem védett” tájaink értékeinek és karakterének, és a földtani értékek megőrzése szempontjából is.

A tájvédelem és a tájfejlesztés

Veszprém megyében is fontos a biológiai sokszínűség megőrzése, a biológiai aktivitásérték növelése a térség egésze hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében. Támogatott az ökológiai hálózatok rendszerének fejlesztése, folyamatosságának biztosítása úgy térségi-, mint települési léptékben.

Vizek nyújtotta potenciálok kihasználása a térség fejlesztésében

A Balaton, mint kiemelkedő potenciált jelenő üdülőtó mellett a megye gazdag vízkincse • a hatékonyabban és többcélúan hasznosítható felszíni vizek, • a kiemelkedő értékű karsztvíz kincs, • illetve az ásványvizek vonatkozásban is kihasználható lehetőséget jelent a megye és térségei fejlesztése során.

A felszíni víztárolás lehetőségének kihasználásával (új domb- és hegyvidéki víztározók, szükségtározók létesítésével) javítható a térség vízgazdálkodása, növelhető a visszatartott vizek mennyisége és hasznosítása, egyúttal pedig csökkenthetők a lezúduló felszíni vizek okozta károk.

A térségileg kiemelkedő karsztvíz bázis védelme, a karsztvíz kincs kihasználása mind nagyobb térségben az érintett lakossága egészséges ivóvízzel való ellátásának biztosítására.

Ásványvíz, mint térségi jellegzetes természeti érték (és fogyasztható egészséges ivóvíz) védelme és kihasználása, az erre épülő vertikum erősítése a Balaton-felvidéken kiemelten Tapolca térségében.

Az ásványkincsek nyújtotta potenciálok figyelembevétele és kihasználása

Az elmúlt évtizedekben a térségi erőforrások közül sokszor indokolatlanul háttérbe szorultak az ásványi nyersanyagok. Veszprém megye kivételes készletekkel rendelkezik barnaszénből, bauxitból valamint oxidos és karbonátos mangánércből, melyek korábban az ipari termelés meghatározó nyersanyagai voltak.

A termőföld jelentette potenciál kihasználása

Veszprém megye felszínének tagoltsága, az erdők jelentős kiterjedése miatt – a Kisalföld kivételével – országos összehasonlításban kevéssé alkalmas mezőgazdasági termelésre. A termőföld jelentette potenciál kihasználása mégis stratégiai jelentőségű a megyében is.

A különböző termőhelyi adottságú területek lehatárolásait Veszprém megye hatályos területrendezési tervének övezeti tervlapjai tartalmazzák, melyek egyúttal a fejlesztésben a különböző preferenciájú területeket is.

• A Kisalföld országos összehasonlításban kiváló és jó termőhelyi adottságú területein cél a racionális földhasználat kialakítása, a hatékony és eredményes szántóföldi gazdálkodás feltételeinek megteremtése.

15

• A megye közepes termőhelyi adottságú térségeiben elérendő a termőhelyi adottságoknak megfelelő gazdálkodás kialakítása és támogatása, a munkaintenzív kertészeti ágazatok támogatása, a kiegészítő, háztáji gazdálkodás feltételeinek javítása

• A megye mezőgazdasági művelésre legkevésbé alkalmas - jellemzően dombvidéki - területein cél a rét- és legelőgazdálkodás támogatása, az erdőterületek bővítése (elsősorban a megyei területrendezési terv erdősítésre alkalmas területi lehatárolása figyelembevételével)

A megyei területfejlesztési koncepció kiemelt célkitűzése a térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása

A hatékony és többközpontú térszerkezet megvalósítása érdekében történjen meg: • a megye erőteljesebb bekapcsolása a Közép-Dunántúl, az ország (egyúttal Közép-Európa) térszerkezetébe, • a térségi versenyképességet és növekedést segítő térszerkezet kialakítása, a térségi kapcsolatok erősítése • a megye térségei és térszervező városai regionális kapcsolatrendszerének fejlesztése (a KNy-i valamint az ÉD-i kapcsolatok erősítésével, illetve kiépítésével), • Veszprém regionális központ szerepének erősítése (a megyeszékhely gazdaságának, felsőoktatásának, kutatási- és innovációs központi szerepkörének bővítése, a város várostérségi ellátó és szervező szerepének erősítése), • a megye térszervező központjainak (Pápa, Balatonfüred, Ajka, Várpalota, Tapolca, Sümeg, Zirc) központi funkcióinak fejlesztése, helyi gazdaságaik térségükre kisugárzó fejlesztése, • a megyeközpont, az alközpontok, a térszervező városok munkahelyei és ellátó intézményei elérhetőségének javítása, a gazdasági növekedés és beruházások területi terítése.

Veszprém megyében prioritást élvez a jelentős fejlesztési potenciállal rendelkező térségekben a dinamikus fejlődés feltételeinek biztosítása – ehhez a még hiányzó infrastrukturális fejlesztések megvalósítása - a megye egésze erősítése érdekében.

A városok erősödő gazdaságainak bővülő munkahelyei – az elérhetőség és a hozzáférhetőség lehetőségeinek biztosítása esetén – hozzájárulnak a várostérségek perifériáin élő népesség megélhetése javításához is. A vidékfejlesztés célkitűzéseinek széleskörű érvényesítése, eszközeinek széleskörű alkalmazása e hátrányos mikrotérségekben (az egyes várostérségek központjaitól távolabb fekvő, ahhoz integránsan nem kapcsolódó településcsoportjaiban) hasonlóan hozzájárul az érintett területek fejlődéséhez. Ennek elérése érdekében Veszprém megye is támogatja és megvalósítja a városok és várostérségeik integrált fejlesztési tervezésének és összehangolt fejlesztésének kialakítását, épít a területi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználására

16

Veszprém megye térszerkezetének továbbfejlesztése

forrás: Veszprém Megye Területfejlesztési Koncepciója

Veszprém megye térszerkezete fejlesztésének két stratégiai fontosságú irányultsága:

• a megye integrálása a Közép-Dunántúli térség – ezzel közvetetten az ország, illetve Európa – térszerkezetébe • illetve a megye belső térszerkezetének továbbfejlesztése, amely egyaránt szolgálja az egyes településeken élők életkörülményei és életminősége javítását, a munkahelyekhez és a szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítását, a térségi gazdaság versenyképessége fokozását az egész rendszer fenntarthatóságának növelése érdekében.

A térszerkezet fejlesztése az alábbiakban kell, hogy kiteljesedjen:

• A megye történelmileg kialakult térszerkezetének fejlesztése járuljon hozzá a megyei és térségi fejlesztési célkitűzések megvalósításához, szolgálja a megye és térségei versenyképessége növelését, összességében pedig mint gazdasági-, mint társadalmi-, mint ökológiai szempontból hosszú távon is fenntartható legyen.

• A fejlesztések és a beavatkozások eredményeként beruházásösztönző és hatékony térszerkezet alakuljon ki. Szabad Vállalkozási Zónák kerüljenek lehatárolásra, ahol speciális, kedvezőbb szabályozási keretrendszer érvényesül.

• Az egyes területek használatánál érvényesüljenek a környezethez való alkalmazkodás, az értékek védelme és a potenciálok fenntartható kihasználásának követelményei. A térszerkezet és a terület-felhasználás változtatása olyan irányú legyen, amely egyúttal a klímavédelem követelményeit is szolgálja.

• A területi fejlesztéseken és infrastruktúra fejlesztéseken túlmenően erősödjön az infokommunikáció, amely átrendezi a tér és a szereplők kapcsolatrendszereit.

A megye Közép-Dunántúli térségbe – ezzel közvetetten az ország, illetve Európa – térszerkezetébe való integrálásának célja elsősorban a megye gazdasága fejlődése lehetőségének kibővítése. Ennek eszközei:

17

Településhálózati vonatkozásban • A Székesfehérvár – Veszprém kapcsolatrendszer erősítése, fejlesztési pólusként és regionális társközpontként fejlesztése elsősorban az egymást kiegészítő funkciók erősítésével. • A Veszprém – Győr (elsősorban vasútra alapozott) kapcsolat erősítése • Győr és Pápa gazdasági kapcsolatrendszerének bővítése, kétirányúvá tétele.

A műszaki infrastruktúra hálózat fejlesztése vonatkozásában • A kelet-nyugati fő közlekedési tengely a 8-as számú főút országhatárig négy sávossá fejlesztése, a főút kapcsolatrendszerének fejlesztése, a 8-as főútra ráhordó hálózat erősítése, csomópontjai rendezése, és a későbbi M8-as nemzetközi autópálya előkészítése, • Távlatban az M8 autópálya kiépítése, ezzel egy új – Dunaújváros, Kecskemét irányú – új gazdasági kapcsolatrendszer kialakítása, a megyén belül ma még kevésbé jelentős logisztika funkció erősítésére, • Az észak-déli (Tapolca – Devecser – Pápa - Győr) tengely megerősítése, új főúti szakaszok kiépítésével, • A 77-es számú új főúti kapcsolat kiépítésével Keszthely irányába (Veszprémet Tapolcán át a nyugat-dunántúli megyék központjaival kötné össze) • Balaton térség kapcsolatrendszerének fejlesztése közúton • ÉNy-i irányból a Balaton üdülőkörzet megközelítésének javítása a 83-as és a 84-es főutak fejlesztésével a települési elkerülő szakaszok (Pápa, Devecser, Tapolca) kiépítésével, a közlekedés biztonságának és az utak teherbíró képességének emelésével vasúton • BudaVeszprém irányából vasúton az elérési idők számottevő (legalább 1 órával történő) javítása • A Balaton vasúton való körbejárása lehetőségének biztosítása a hiányzó néhány kilométeres szakasz kiépítésével • A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak fejlesztése o Győr – Pápa – Celldömölk o Székesfehérvár – Veszprém – Szombathely o Boba - Ukk – Zalaegerszeg - Bajánsenye – (Szlovénia) viszonylatokon. • A vasúti kapcsolat fejlesztése Veszprém – Zirc – Győr viszonylatban is térségi jelentőségű, mivel a két gazdaságilag kiemelkedő jelentőségű város közötti kapcsolat a Bakonyon keresztül leginkább fenntartható módon vasúton biztosítható. o A pápai repülőtér fejlesztése o A Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér távlati fejlesztése

Az ökológiai térszerkezet megőrzése és fejlesztése vonatkozásában • A védett területek fennmaradásának biztosítása az országos és a megyei területrendezési tervekben meghatározott módon, • A zöldhálózati rendszer folyamatosságának biztosítása a megyehatár melletti várostérségek terveinek egyeztetésével, összehangolásával. • Az erdőterületek további bővítése (elsősorban a megyei területrendezési tervben kijelölt erdősítésre alkalmas területeken) illetve a városok peremterületein a védőerdősávok bővítése érdekében a lakó és a gazdasági célú területek elválasztására. • A biológiai aktivitás növelése elsősorban a városi településekben. Ez a településen élők komfortérzetének növelésén túl klímavédelmi szempontból is hasznos. • A termőhelyi adottságoknak megfelelő ökológiai gazdálkodás megvalósítása és támogatása. • A települések zöldhálózati rendszerének fejlesztése (város és várostérségük összehangolt tervezésével és fejlesztésével Cél a zöldfelületek és zöldterületek kiterjedésének növelése, biológiai aktivitásának és használati értékének növelése, a hálózatosodás elősegítése.

Barnamezős területek újrastrukturálása Bár Veszprém megye térszerkezetében nem képeznek összefüggő zónát, megkülönböztetett figyelmet igényelnek azok a térségek, amelyek közé részben az egykori ipari övezetekben használaton kívül került, vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő volt ipari épületek találhatók (elsősorban Várpalota térségében, illetve Berhida Peremarton-gyártelep) illetve a környezetszennyezéssel terhelt egykori iparterületek, gazdasági területek és a hozzájuk kapcsolódó lerakók találhatók (elsősorban Ajka és Devecser térségében)

Elérendő: az egyes településeken élők életkörülményei és életminősége javítása, a munkahelyek és a szolgáltatások elérhetőségének javítása, a térségi gazdaság versenyképessége fokozása, valamint a térszerkezet és a területfelhasználás hosszú távra szóló fenntarthatóságának biztosítása.

Valósuljon meg Veszprém – mint megyeszékhely - mellett egy városok hálózatára épülő rendszer, ezen belül kiemelt jelentőségű: • Veszprém megújuló térségi szerepvállalása, a térségi pozíció kihasználása annak érdekében, hogy a város a magyar városhálózat erős tagja maradjon,

18

• a városfejlesztés társadalmi feltételeinek javítása, a népességmegtartó és népesség vonzó képesség erősítése • a Székesfehérvár-Veszprém pólusvárosi szerepének erősítése, • a Székesfehérvár – Várpalota – Veszprém – Ajka ipari-, gazdasági és innovációs tengely kiemelt fejlesztése újrafogalmazott gazdasági stratégiával, a tudásalapú, innovatív gazdaság fejlesztése • a város high tech központtá fejlesztése, ennek érdekében új vállalkozási zóna kijelölése, • a Veszprém – Zirc – Győr közötti (elsősorban) vasúti kapcsolat fejlesztésének támogatása, • a győri irányú gazdasági kapcsolatok erősítése, a járműiparhoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési potenciál fejlesztése, • a megyében rendelkezésre álló munkaerő helyben foglalkoztatásának erősítése, a helyi gazdaság bővítése, • a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területéhez való csatlakozás, • az iskolavárosi és megye központi szerepének további erősítése, • jó minőségű városi környezet fejlesztése • a városi (táji- és épített) környezet folyamatban lévő fejlesztésének folytatása, • az ökopolisz klaszter kiteljesítése, • illetve a példaértékűen kidolgozott energiastratégia megvalósítása (25%-al csökkentett CO2 kibocsátással, 25%-al alacsonyabb energia felhasználással, valamint az zöldenergiák arányának 20%-ra növelésével)

Veszprém megye fejlesztésének további pólusai:

• Veszprémen, mint a Közép-Dunántúl kiemelt pólusvárosán túl, • a kiemelkedő pozíciójú és funkciójú Pápa, • Várpalota, • Balatonfüred (utóbbi részben Balatonalmádi térségére is kiterjedően), • a térségi jelentőségű Tapolca – Sümeg várospár, • Ajka (Devecserrel), • valamint Zirc.

„A területi fejlesztések alapegységei a jövőben a városok és vonzáskörzetük együttesei, a várostérségek lesznek (szakmai kifejezéssel funkcionális várostérség – FVT).

Veszprém megye fejlesztésének célja e vonatkozásban a fenntartható várostérségi fejlődés biztosítása minden térségében.

Városok ellátó szerepe a környező települések tekintetében ▪ A város és vonzáskörzetének szereplői közötti együttműködés fokozása. ▪ A város szétterülésének megakadályozása. ▪ A beépített területek összenövésének megakadályozása. ▪ Központi városok belterületének vonzóvá tétele a koordinálatlan területi terjeszkedés megelőzése érdekében. ▪ Az ökológiai funkciójú területek további visszaszorulásának elkerülése. ▪ Szabadterületek, és zöldfelületek hálózatba szervezése (zöld gyűrű) és minőségi bővítése– a helyi adottságoknak megfelelően a városkörnyéki területeken egységes, rendszerszerűen kezelt rekreációs, ökológiai, tájesztétikai jellemzőkkel. ▪ Közbiztonságot erősítő elemek a várostérségek térszerkezetének alakításában. ▪ A városban található központi szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítása: a nyitvatartás szervezése, a környéki parkolási lehetőségek biztosítása, a közösségi és alternatív, gyalogos és kerékpáros közlekedés általi megközelíthetőség lehetővé tétele, az elektronikus szolgáltatások kialakítása, kihelyezett vagy mobil szolgáltatások révén.

Fenntartható és kompakt városszerkezet kialakítása ▪ A többközpontúság kiépítése nagytérségi, és városszerkezeti szinten egyaránt. ▪ Intenzív együttműködés elősegítése a szereplők között, hogy mérséklődjenek a közlekedési távolságok, és így korlátozódjon az urbanizált területek terjeszkedése a hatékony energiafelhasználás szerint. ▪ Fenntartható mobilitási viszonyok megteremtése a városon belüli és város körüli utazási szükséglet mérséklése érdekében, a munkahelyek, lakóövezetek, szolgáltatási és közlekedési hálózatok elhelyezkedésének optimalizálása. ▪ Környezetbarát alternatív közlekedési eszközök fejlesztése (vasút, elővárosi vasút, kerékpárutak, ahol lehet vízi közlekedés és ezek kombinációi). ▪ A városszerkezet tagolása beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és a természetes szellőzést biztosító zónákkal. ▪ A városi zöldterületek minőségi bővítése, hálózatba szervezése. ▪ Magánberuházások esetén a barnamezős területek (használaton kívüli ipari területek) előnyben részesítése, a városi és zöldmezős beruházások háttérbe szorítása. ▪ Területileg integrált, komplex örökségvédelmi, értékvédelmi beavatkozások ösztönzése, fenntartható hasznosítása. ▪ Jövedelemtől és életkortól függetlenül használható, mozgásra, egészséges életmódra és kreativitásra ösztönző, tiszta (köz)területek

19

▪ Egyenlő hozzáférés biztosítása a természeti-, az épített és a kulturális örökségeinkhez. ▪ A városok az energiafüggősége csökkentése, a klímavédelem.

Funkcionális várostérségek Veszprém megyében

Veszprém megye funkcionális várostérségei

▪ Veszprém nagyvárosi térsége, amelynek a veszprémi várostérségen túl része a várpalotai, a balatonfüredi és a balatonalmádi térség.

▪ A várpalotai várostérség – sajátos két nagyváros közötti fekvése és gazdasági kapcsolatrendszere miatt - több szálon kötődik Székesfehérvár nagyvárosi térségéhez is.

▪ Ajka várostérsége Devecser térségével együtt a 8-as főút mentén szerveződő gazdasági tér magterülete

▪ Pápa várostérsége nagy vonzáskörzettel bíró

gazdasági, oktatási, kulturális központ (mely több szálon kötődik Győr nagyvárostérségéhez)

▪ Tapolca és Sümeg ikervárosi várostérsége a Balaton nyugati kaputérsége

▪ Zirc várostérsége a Bakony térsége

A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a közlekedés fejlesztése

Funkcionális központok elérhetőségének javítása

Veszprém megyén belül is alapvetően a műszaki infrastruktúra hálózatok rendszere (azon belül pedig kiemelten a közlekedési hálózatok) határozza meg a térbeli kapcsolatok lehetőségét. A gazdaság fejleszthetőségét is lényegileg határozza meg egy- egy térség vagy terület kapcsolatrendszere, elérhetősége (vagy éppen a kapcsolatok hiánya). Ezért Veszprém megyében is kiemelt cél a közlekedési hálózatok bővítése valamint a közösségi közlekedés rendszerének fejlesztése, az egyes szolgáltatások elérhetőségének javítása, a hozzájutásban lévő társadalmilag indokolatlanul nagy különbségek csökkentése.

A közúthálózat fejlesztése

• A gyorsforgalmi és a főúthálózat fejlesztése (a megye nagytérségi integrálását segítő, előző fejezetben tárgyalt fejlesztések a megyén belüli közlekedést is segítik, ezért azok itt nem kerülnek ismétlésre)

• A megye É-D-i és K-Ny-i irányú átjárhatóságának javítása

• A megye és térségei versenyképességének növelése érdekében cél a térségi központok (egyúttal a megyei gazdaság pólusai) közötti hálózatosodás elősegítése a közlekedésfejlesztés eszközeivel. A 71-es főút fejlesztése, valamint a Veszprém – Zirc – Győr irányú kapcsolatot biztosító 82-es főút gyorsforgalmi jellegű kiépítése, Bakonyon belüli új szakaszok, új nyomvonalvezetés lehetőségével (nagy távon)

20

A kerékpárút hálózatok fejlesztése a településközi kapcsolatok, kiemelten pedig a turizmus fejlesztésének szolgálatában.

A kerékpárút hálózat fejlesztése szempontjából a fejlesztés során előnyt élveznek: ▪ a megépült balatoni kerékpár (kör)útra ráhordó (jellemzően É-D irányú) hálózati elemek, amelyek révén biztosítható a turisztikailag attraktív tájrészletek és települések feltárása, ▪ a kerékpárutak hálózatosodásának elősegítése, a hálózatok folyamatosságát biztosító, hiányzó szakaszok megvalósításának kiemelt támogatásával.

2.2. Veszprém megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli - térségközpont szerepkörű - települései fejlesztési célkitűzéseinek bemutatása

A megyeszékhely Veszprém, valamint Veszprém megye Balaton üdülőkörzeten kívüli területe térségközpont városainak fejlesztési célkitűzései

A megyeszékhely és a térségközponti városok településfejlesztési célkitűzéseinek rövid áttekintése (beidézése) hozzájárul a megye különböző adottságú és potenciálú területei fejlesztési irányultságai megismeréséhez, ezzel közvetve elősegíti a megyei területrendezési terv módosítása során alkalmazni tervezett – a térszerkezet fejlesztésére, a területfelhasználás alakítására, valamint a szabályozás módosítására vonatkozó - megoldások megfelelőségének megítélését.

A fejezet tartalmának forrásai: A megyeszékhely vonatkozásában: Veszprém MJV Településfejlesztési Koncepció felülvizsgálata, tervező: BFVT Kft 2013), a térségközponti járásközpont városok vonatkozásában a BM koordinálásával 2015- ben készült Integrált Településfejlesztési Stratégiák (Tervező: KDV-ITS Konzorcium: Közép PANNON Regionális Fejlesztési Zrt, Lechner Tudásközpont, MAPI, VESZPRÉMTERV Kft, Trenecon COWI, Város Teampannon Kft, EX Ante Kft) valamint Pápa és Sümeg vonatkozásában az ITS-ek kiegészítése (módosítása) 2016 Tervező: VESZPRÉMTERV Kft.

VESZPRÉM

Veszprém adottságai és lehetőségei különösen jónak nevezhetők, hiszen az o oktatási rendszere élenjáró, és minden eséllyel az is maradhat, o a fenntartható energiapolitika terén előrehaladó és nyitott a város vezetése, o a K+F+I területén kiváló kezdeményezésekkel bír a város, és minden szándék megvan e területen további előrelépésre, o a város foglalkoztatottsági helyzete a térségi átlagnál kedvezőbb, és a lehetőségei megvannak a további erősödésre, o a társadalmi kirekesztés nem terheli a várost, és határozott elköteleződés van amellett, hogy ez így is maradjon.

Bár a rendszerváltás óta számos gazdasági szerepkörrel is kiegészültek Veszprém funkciói, a megyeszékhelyre elsősorban továbbra is, mint hagyományos igazgatási, oktatási, kulturális központra tekintünk. Első központi funkciói 1000 éves múltra tekintenek vissza, a vallási, püspöki központ alapozta meg a város hírnevét, máig tartóan meghatározva a város egyházi szerepkörét.

JÖVŐKÉP

A városlakók számára Veszprém élhető város marad, amely o megfelelő lakáskörülményeket és közlekedést, o a lakosság képzettségének megfelelő munkahelyeket, o egészséges környezetet, o szociális‐ és közbiztonságot, o az élet minden területén esélyegyenlőséget nyújt.

A jövőben a város társadalma legyen o befogadó és nyitott,

21 o értékeit a látogatókkal szívesen megosztó város, o környezettudatos.

Veszprém gazdasága a jövőben biztosítsa, hogy o országos jelentőségű felsőoktatási központ maradjon, amely biztosítja az innováció kereteit, amelyen belül a kreativitás – tudás – kutatás a színvonalas nevelés, oktatás, képzés révén kimagasló eredményeket érhet el, hatékony térségi integráció révén megmaradjon a régió legfontosabb gazdasági központjának, a gazdasági szereplőket kedvező feltételekkel és alkalmas fejlesztési területekkel várja, o rugalmas és alkalmazkodó legyen.

A város a jövőben is ápolja a kultúrát, hagyományait, ezáltal o „a királynék városa”‐ként az ország egyik legjelentősebb kulturális és művészeti központja maradjon, o megőrizze sajátos identitását, o megvédje és továbbfejlessze értékes és egyedülálló természeti‐ és épített környezetét, o turisztikai vonzerejét megerősítse.

A térbeliség szempontjából meghatározó a város lakásstruktúrája, a gazdasági élet minden területét kiszolgáló számos munkahelyi térség, az egészséges környezet és a klímavédelem szempontjából kiemelkedően fontos zöld rendszere, a kompakt város nélkülözhetetlen, jól kialakított és működtetett városszerkezete, valamint az épített örökség és az innovatív új fejlesztések harmonikus együttélése.

Átfogó célkitűzések:

Veszprém az élhető város

Ezen átfogó cél „elérése” túlmutat az Integrált Településfejlesztési Stratégia hatókörén, de az ITS minden fejlesztési beavatkozásának, a stratégiai célokon keresztül, ezen átfogó célkitűzést kell szolgálnia.

Középtávú stratégiai célok:

Fiatalodó aktív város

Veszprém demográfiai és migrációs folyamatai előrevetítik, hogy a város lakossága a következő években erősödő mértékben emelkedik. Ez olyan lehetőség, amely országos szinten is jelentős előrelépést jelenthet a városnak és térségének.

Veszprém élen járó törekvése ezen irányba való határozott előrelépés, ezért kijelölt stratégiai cél a fiatalodó aktív város célja. A cél elérését elsősorban a gazdaságfejlesztési beavatkozások támogathatják. A városok közötti szerepének megszilárdítása és a térségi együttműködés erősítése jegyében törekedni fog a régióban működő ipari parkokkal, klaszterekkel és vállalkozási övezetekkel való együttműködési lehetőségek kihasználására, kiemelt, külföldi befektetők megnyerésére, a helyi KKV-k támogatására, és minden olyan kezdeményezés megragadására, ami a gazdasági potenciálerősítésének és a városban előállított hozzáadott érték és gazdasági teljesítménynövelésének, a fiatal és magasan képzett szakembereinek helyben tartásának, és az újmunkahelyek létesítésének irányába mutat. A környezettudatos városstratégia céllal való szinergia érdekében a város szándéka, hogy csak olyan vállalkozások letelepedését engedélyezi, amelyek a hatályos jogszabályok szerint nem végeznek környezetszennyező tevékenységet. Ez a harmonikus, jó minőségű városkörnyezet fejlesztésének feltétele. Mindezek hozzájárulnak a kiegyensúlyozott társadalmi viszonyok fenntartásához és a népességmegtartásához, növeléséhez.

· Környezettudatos város

Veszprém nagyon értékes természeti környezetben fekvő város, a Bakony és a Balaton közelében, kivételes minőségű karsztvizek fölött, remek erdőkkel és levegővel. A megyeszékhelynek történelmi tradíciói vannak a nyugattal való kapcsolatában, ahonnan mindig elsők között értesült az újításokról, és azokat fogékonyan fogadta. A városban hagyománya van annak, hogy a megtermelt erőforrásokat csak a szükséges mértékben kell a létfenntartásra fordítani, mert annak sokkal nemesebb szerep juthat az emberi kultúrát jellemző szellem táplálására, építészettől zenén át a gasztronómiáig. Mindezen előzmények talaján organikusan fejlődött Veszprém környezettudatos szemlélete, aminek folyományaként megalkotta energiastratégiáját. Az energiastratégiában lefektetett célok összhangban állnak az EU2020 stratégiában rögzített közösségi célokkal. Az ITS egyik stratégiai célja a környezettudatos város. A cél irányába vezető úton a város több beavatkozási területen határoz megfejlesztési beavatkozásokat, így a környezeti fenntarthatóság témája mellett a gazdaságfejlesztési és az infrastruktúrafejlesztések esetében is e cél szem előtt tartása az egyik fő elvárás, utóbbi esetében kiemelten kezelve a

22 fenntartható mobilitás témáját. Csak a beavatkozások komplex rendszere képes elősegíteni a harmonikus, jó minőségű városkörnyezet fejlesztését.

· Megújuló város

Veszprémnek történelmi tradíciói vannak a nyugattal való kapcsolatában, ahonnan mindig elsők között értesült az újításokról, és azokat fogékonyan fogadta. A folyamatos megújulásra olyan városok képesek, akik stabil és mély történelmi hagyományokkal bírnak, amire építkezve megújulásról, új minőség megjelenéséről beszélhetünk. Ez a természetes folyamat Veszprém életének meghatározó jellemzője, a közigazgatástól a kulturális értékekig, és a szándék a folyamat fenntartására egyértelmű. Ebben segítségre vannak olyan tényezők, mint a Pannon Egyetem jelenléte az innovációk forrásaként, a hazai fejlesztéspolitikai trendek, és a nemzetközi áramlatok. Számos olyan területet is azonosíthat a város, ahol praktikus és gyors felújításra van szüksége, és ezekre tervez is beavatkozásokat, de a megújulás ennél minőségileg többet jelent, a fejlettség egy magasabb színterét. Veszprém erre törekszik, és ezért határozta meg stratégiai célként a megújuló város célját. A megújulást számos fejlesztési beavatkozással tervezi támogatni a város, a gazdaságfejlesztés, környezeti fenntarthatóság, kultúra, a fenntartható mobilitás, és az egyéb infrastruktúra fejlesztések terén, beleértve a humán infrastruktúra fejlesztésének területeit is.

PÁPA

JÖVŐKÉP: Pápa város, járásszékhely és térségi központ, amely értékeit harmonikusan megőrizve, azt továbbfejlesztve egyaránt vonzó a napjaikat itt élő városlakók, a gazdasági szereplők és az idelátogató vendégek számára.

A város társadalmi jövőképe:

• Népességét megtartani képes, vonzó élettér, ahol az életminőségre pozitívan ható intézkedéseknek köszönhetően a természetes népességfogyás mérséklődik. • A városban, és a járásban élők magas színvonalú városi szolgáltatásokat vehetnek igénybe az egészségügy, oktatás- nevelés, kultúra, művelődés, rekreáció, sport, vendéglátás, igazgatás és hivatali ügyintézés területén. • A városban működő középfokú oktatási intézményrendszerben a szakképzés nagyobb teret nyer, változatos képzési kínálat nyújtásával jól kvalifikált, a piac által igényelt szakképzett munkaerőt biztosít a nagy foglalkoztatók számára. • A felsőfokú (egyetemi, főiskolai) duális szakképzés és a térség gazdasági szereplőinek igényeihez illeszkedő duális képzés stabil része a város oktatási-képzési rendszerének, aminek eredményeképp a humánerőforrás adottságok lényegesen javulnak. • Enyhül a szegregáció, eltűnnek a város leromlott részei (Vaszari út és Téglagyári út környéke), és megtörténik fenyegetett városi területek (lakótelepek) és környezetük rehabilitációja • Nő a szociális biztonság, enyhülnek a szociális problémák, a hátrányos helyzetű csoportok haszonélvezői lesznek a városban kibontakozó gazdasági fellendülésnek. • A város intézményei az időskorú lakosság részére magas színvonalú ellátást biztosítanak, az idősebb korosztály megbecsülésben él. • A városban élők megyei átlagot meghaladó egészségi állapotát az egészségmegőrző, rehabilitációs és a rekreációs fejlesztések, a változatos sportolási, aktív kikapcsolódási lehetőségek biztosítják. • A civil szféra tovább erősödik és növekszik részvétele a város életében. Mindezzel párhuzamosan megőrződik Pápa sajátos polgárvárosi identitása.

A város gazdasági jövőképe

• A városban a befektetési környezet, a meglévő ipari területek, illetve az ipari parki szolgáltatásokjavításával erőteljes és fenntartható a gazdasági fejlődés, amely a foglalkoztatottság növelésének köszönhetően kedvező szociális hatásokat is eredményez, ennek hatására a munkanélküliség a környező városokéhoz kéVeszprém kedvezőbb • A korábban kijelölt és infrastrukturálisan előkészített ipari, gazdasági területeit, valamint a jó területi és műszaki adottságokkal rendelkező barnamezőit újrahasznosító gazdaságpolitika nyomán a város gazdasága újab jelentős területigénybevétel nélkül növeli gazdasági teljesítményét. • Fejlett és innovatív vállalkozó infrastruktúra eredményeként stabil és diverzifikált gazdasági struktúrával rendelkezik a város, amely magasabb hozzáadott érték előállítására képes.

23

• A turisztikai kínálat és fogadóképesség bővítésével (Külső-Várkert) a város országosan ismert és kedvelt, de a város lakói által is látogatott turisztikai célponttá válik, differenciált szálláshely kínálattal rendelkezik, erőteljes, a jelenlegi két- háromszorosát elérő turisztikai forgalmat generálva a városban. • A kulturális-vallási és a gyógyturizmus a város idegenforgalmának fontos elemei • Az épített örökség megújításánál a gazdaságossági szempontok, a pénzügyi fenntarthatóság és jövedelmezőség is érvényesül

A város táji, természeti és épített környezetének jövőképe

• A területfelhasználás tervezése során a kompakt település kialakítása az alapelv. • Pápa a jövőben hatékonyan kihasználja sajátos egyedi erőforrásait (épített örökség, kiváló termőföld adottságok, termálvízkincs). A természeti környezetét és épített értékeit megőrző, azt fenntartható módon fejlesztő várossá válik. • A város folytatja az épített és természeti örökségmegőrzése és megújítása terén megkezdett intézkedéseit (Belváros, Főtér, Fő utca, Esterházy kastély, Belső-Várkert), így építészeti értékei, valamint sajátos városképe és programlehetőségei révén is látogatott barokk kisvárossá válik, mely az országhatárokon túlról is vonz látogatókat • Megtörténik a részben barnamezős ipari területek revitalizációja vagy funkcióváltása (Erzsébetváros, Felsőváros, Téglagyári út) • A város még meglévő infrastrukturális szűk keresztmetszetei (pl. csapadékvíz elvezetés, közlekedésbiztonság) felszámolásra kerülnek. • Lakóterületein a fejlesztések a kertvárosias jelleg megtartására irányulnak, élhető, kellemes, barátságos települési arculatot eredményezve, s magukban foglalják azokat az előnyöket, amik vonzó lakókörnyezetet jelentenek a pápaiak számára. • A városi zöldfelületek száma és nagysága nő, a meglévő, de alulhasznosított zöldfelületek működő közösségi terekké válnak, a városi térszerkezetet zöldfelületek tagolják és a városi klímaadottságok is javulnak. • A tájhasználatban a megélhetést és jövedelemtermelést valamint a megőrzést egyaránt lehetővé tevő tájgazdálkodási módok válnak uralkodóvá. • A város felkészül a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaira, a felszíni vizek elvezetésével kapcsolatos hiányosságok felszámolásra kerülnek, a vizek visszatartását szolgálótározók létesítésével biztosítható a fenntartható és biztonságos vízgazdálkodás

Pápa jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan

• A Kisalföld déli részének egyedüli központja, a Veszprém és Győr közötti térben járásszékhelyi szerepkörénél kiterjedtebb vonzáskörzettel és térszervező erővel rendelkező gazdasági, intézményi, kulturális és idegenforgalmi központ, közlekedési csomópont. • Együttműködik térsége településeivel, de népességi súlya, gazdasági teljesítménye és funkciógazdagsága a térség központi településévé teszi, teljes körű középfokú és részleges felsőfokú ellátást biztosít a 60 ezres térsége számára. • Ipari beszállítói kapacitásait fejleszti, ezáltal további országos és európai nagyvállalatokkal is szoros gazdasági kapcsolatokat épít ki, melyek más területeken újabb együttműködéseket eredményeznek. • Győr viszonylatában szoros ipari beszállítói kapcsolatokkal, valamint sokrétű foglalkoztatási kapcsolattal rendelkezik, a Pápáról ingázó munkaerő elsődleges foglalkoztatója Győr • A megyeszékhely Veszprémmel és a megye egyéb településeivel a szellemi, kulturális, gazdasági kapcsolata erős. • A megyén belüli észak-déli kapcsolatait erősíti, a Balaton irányába a megye déli térségével szorosabbra fűzi kapcsolatait. A kelet-nyugati irányú, megyehatáron átnyúló közlekedési kapcsolatok fejlesztésében is érdekelt. • Az MH Pápa Bázisrepülőtéren a (polgári) logisztika funkció is kiteljesedik, a repülőtér kettőshasznosítása erősíti a város gazdaságát és térségi kapcsolatait.

Pápa fejlesztése a Győrrel közös gazdasági térben, azzal összehangoltan indokolt. Pápa és várostérsége tradicionálisan kialakult szerves településrendszert képez, amelynek meghatározó központja a jelentős gazdasággal, iskolavárosi tradíciókkal, térségközponti szolgáltatásokkal és kiemelkedő kulturális, épített környezeti értékekkel rendelkező város. Gazdaságának foglalkoztatást erősítő fejlesztésének célterületei az autóalkatrész gyártás, a környezetipar és az élelmiszer-feldolgozás, a húsipar. A város fejlesztése kihat egész várostérsége, a megye észak-nyugati térségének egészének fejlődésére.

24

AJKA

Hosszú távú jövőkép: Ajka 15-20 éven belül Veszprém megye egyik vezető ipari, szolgáltató, turisztikai és energetikai központjává válik, ahol a legmodernebb technológiákat és eljárásokat alkalmazzák az ott működő cégek.

Átfogó cél: Ajka a térség egyik legperspektivikusabb és legélhetőbb városa legyen

Tematikus célok

• A városi lakás- és életkörülmények javulása a szociális biztonság megalapozása, hogy a város lakossága a születéstől a kisgyermek, fiatal, majd felnőtt és később nyugdíjas életének minden egyes szakaszában érezze a városhoz való tartozást. (Útravaló program) • A helyi lakosok közti kohézió erősödése • Megfelelő szolgáltatási hálózat kiépítése és az oktatási rendszer bővítése térségspecifikus szakképzési lehetőségekkel: az egészségügyi és oktatási, hivatali hálózat racionális átszervezése, technikai és szakmai színvonalának emelése. (térségszervező szerep erősítése) • A közszolgáltatások színvonalának és kiterjedtségének növelése a munkahelyteremtő beruházások, a külső tőke bevonásának ösztönzése, mely elősegíti az ipari szerkezetváltást, és innovációt: vállalkozások letelepedését szolgáló támogatások és politika érvényesítése. • Új, hosszútávon is fennmaradó, korszerű munkahelyek létrejötte • A térségi integráció fejlesztése: a regionális elérhetőség javítása, a kistérség települései közötti kapcsolat, kooperáció javítása. Európai Unió által biztosított források térségi pályázatokkal való megszerzése. Optimális szintre emelt térségi integráció és együttműködés.

Városrészi célok

• Élhető új és régi lakóövezetek a környezeti és infrastrukturális problémák nélkül (Tósokberénd) • Üdülő- és rekreáció hellyé válni (Bódé-Csinger) • Modern színvonalú, lakó, kereskedelmi-, közszolgáltató- és rekreációs városmag kialakítása (Belváros) • Ajkai innovációs bázissá válni (Bakonygyepes - Ajkarendek) • Felzárkózni és jobban kapcsolódni Ajka többi városrészéhez (Padragkút)

Ajka fejlesztése a 8-as főút menti gazdasági- innovációs tengely részeként fogalmazható meg. A város (kialakulásának és fejlődésének sajátosságai miatt) gazdasági és városias szerkezete miatt elkülönül a tőle északra illetve délre lévő falusias települések csoportjáétól. A térség legfőbb munkáltatói itt találhatóak. A város szempontjából fontos a városi és a térségi népesség életminőségének javítása, illetve a térségben meglévő gazdasági potenciál kihasználása, intézményrendszer optimális kialakítása.

DEVECSER

Devecser fejlesztése erőteljesen kapcsolódik Ajka város fejlesztéséhez, Devecser és várostérségének a fejlesztése azonban több vonatkozásban az Ajkától északra és délre elhelyezkedő településcsoport fejlesztési irányaival lehet hasonló, mivel míg Ajkán az iparosítás, ebben az ipari és városi karakterű Ajkát három oldalról körülölelő vidéki térben inkább a vidéki térségekben meghatározó potenciálok kihasználása lehet a fejlődés útja.

JÖVŐKÉP a város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában:

Az Árpád-korban megalapozott történelmi örökség kötelezi a várost annak viselésére kultúrájában és szellemiségében. Az őrzők felelősségével kell életteret adni a Somló-hegy tövében fejlődő kisváros és a térség lakóinak, találkozóhelyet utaknak és utazóknak. A hagyományokra épülő élhető város Devecser célja, ahol gyermek, felnőtt és nyugdíjas élni, tanulni, tanítani, dolgozni és megpihenni képes. Ahol nem számít származás, nincs kitaszított, helyet kap a becsület és a tenni akarás. Fejlődik a szellem, nemes a munka és viselhető cím devecserinek lenni.

Átfogó célok:

• Munkanélküliség megszüntetése a Devecseri járásban

25

• A Devecseri járás lakosságszámának növelése • Életpályamodell kialakítása és működtetése a járás fiataljai számára

Gazdaságfejlesztés vonatkozásában:

• Munkahelyteremtés elsősorban vállalkozási övezetek és új iparterületek kialakításával • Idegenforgalom, turizmus fejlesztése, kerékpárút hálózat kiépítése

Épített és természeti környezet fejlesztése vonatkozásában:

• Az építészeti arculat, a még meglévő építészeti értékek megőrzése • A természeti környezet fejlesztése, a belterületi zöldfelületek igényes kialakítása • Korszerű, a lakosság igényeinek megfelelő közlekedési fejlesztések megvalósítása

A társadalom fejlesztése vonatkozásában:

• Szakképzés fejlesztése • A település megtartóerejének növelése • A települési szolgáltatások fejlesztése

VÁRPALOTA

JÖVŐKÉP a város ITS-e szerint: Várpalota kedvező életfeltételeket és minőségi munkahelyeket kínáló, történelmi hagyományaira építő kisváros

ÁTFOGÓ CÉL: Várpalota kellemes, élhető kisváros, mely sajátos természeti-területi erőforrásainak kihasználásával képes minőségi munkalehetőségeket biztosítani lakói számára, és kedvező működési környezetet nyújt a tudásintenzív ipari és szolgáltatási ágazatoknak, növelve ezáltal a lakónépességet, és a helyben foglalkoztatottak arányát. A város egyedi, sajátos kulturális arculattal rendelkezik, közösség élete pezsgő és változatos. Végvári hagyományaira és műemlékeire épülő turisztikai kínálata országszerte ismert, és vonzó célpontot jelent.

A tematikus fejlesztési célok három nagy témakör köré csoportosulnak:

• Gazdaságfejlesztés

o Helyi kis-és középvállalkozói réteg megerősítése o Térségi gazdasági tengelyek fejlesztése o Foglalkoztatás bővítése o Turizmus fejlesztése

• Társadalom, helyi közösségek, emberi erőforrás fejlesztése

o Minőségi települési környezet, élettel teli város o Helyi közösségek fejlesztése o Lakosság életminőségének javítása, szociális szolgáltatások minőségének fejlesztése o Oktatás, képzés, továbbképzés fejlesztése

• Épített és természeti környezet fejlesztése

o Mobilitás támogatása, minőségi városi közlekedés megteremtése o Sajátos környezeti-, területi potenciálok kihasználása, fenntartható környezetgazdálkodás

A Székesfehérvár-Veszprém-Ajka gazdasági és innovációs tengelyre felfűződő, egykori nehézipari centrum Várpalota fejlesztése a megye egyik nagy kihívást jelentő feladata. A térség potenciálja a még meglévő ipari infrastruktúra, a szakképzett munkaerő. Várpalotán és térségében - szemben a megye sok más térségével - nem idegen az ipar, a térség fejlesztésében is kulcsszerepet kell kapnia. Itt a mezőgazdaság és a turizmus legfeljebb kiegészítő szerepet kaphat.

26

TAPOLCA - SÜMEG

A Balaton kapuja szerepkörben megyei fejlesztési célkitűzés: Tapolca és Sümeg ikervárosként történő összehangolt fejlesztése.

Bár Tapolca a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó város, Sümeggel kialakult fejlesztési kapcsolata indokolja, hogy szerepeljen ebben a fejezetben.

A Balaton turisztikai potenciálját sajátos és egyedi értékekkel kiegészítő várospár eddig is összehangolt fejlesztése további távlatokat ígér elsősorban a turizmusban, másodsorban a vidéki gazdaság potenciáljai kihasználásában.

TAPOLCA

Jövőkép: (a településfejlesztési koncepció szerint)

Tapolca élénk és sokszínű kulturális élettel bíró, rendezett, barátságos és természetközeli kisváros, amely hagyományos településszerkezetének, valamint épített és természeti örökségének megőrzésével és kiváló minőségű, szakszerű továbbfejlesztésével népszerű célpontja mind a letelepedni vágyóknak, mind a turisztikai célból idelátogatóknak. Ennek következtében a város képes megtartani lakónépességét, és idegenforgalma tartósan növekvő tendenciát mutat.

A város Integrált településfejlesztési Stratégiájában rögzített átfogó fejlesztési cél: Vonzó, egészséges települési környezet és magas színvonalú közszolgáltatások biztosítása a város és térsége lakói számára, a gazdaság bővülését és változatosabbá válását eredményező, környezetkímélő fejlesztések eredményeire alapozva.

Részcélok (TK)

GAZDASÁG fejlesztése vonatkozásában o A Tapolcán és térségében működő vállalkozások által teremtett hozzáadott érték növelése, és a gazdasági tevékenységek diverzifikálása

ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET fejlesztése vonatkozásában o A fenntartható városi környezet tudatos alakítása o A megújuló energiaforrások helyi és térségi szintű kiaknázása, a környezetet károsító elsősorban a közlekedési és fűtési eredetű kibocsátások minimalizálása

TÁRSADALOM fejlesztése vonatkozásában o A lakosság egészségi állapotának javítása o Képzettségi szint emelése minden korosztályban o A társadalmi szolidaritás erősítése o Kulturális kínálat bővítése és a lakosság kulturális aktivitásának fokozása

Középtávú stratégiai célok o A vállalkozói szféra megerősítése, vonzó vállalkozói környezet megteremtése o A város és térsége adottságain alapuló, fenntartható turizmus kialakítása, az idegenforgalmi vonzerő növelése o Vonzó településkép, korszerű épített környezet kialakítása o Energiaköltségek csökkentése a városüzemeltetésben, megújuló energiára alapozott energiaellátás o A belső közlekedési rendszer racionalizálásával a városi környezetterhelés csökkentése, a térségi kapcsolatok javítása o Színvonalas humán közszolgáltatások biztosítása; a kialakult struktúrák megerősítése és fejlesztése o A „befogadó város” jelleg erősítése, városi közösség építése

SÜMEG

Sümeg város Integrált Településfejlesztési Stratégiája szerint a város JÖVŐKÉPE és fejlesztési célkitűzése

Sümeg stabil helyi gazdasággal rendelkező, kiváló életminőséget kínáló, mozgalmas és rendezett kisváros, melyet leginkább élénk kulturális élete és gazdag történelmi örökségének és természeti

27 környezetének értékei jellemeznek, melyek jelentős vendégforgalmat vonzanak a városba, hozzájárulva ezzel a sümegiek jólétéhez.

Tematikus célok

A gazdaság fejlesztése o Munkahelyteremtés, a helyben foglalkoztatás bővítése, munkalehetőség biztosítása a fiatal korosztályok számára, a fiatalok városban tartása, ennek érdekében az ipari gazdasági terület bővítése, inkubátorház létrehozása, vállalkozásfejlesztés o A Belváros integrált turisztikai fejlesztése, a piaci igényekhez igazodó differenciált szálláshelyfejlesztés, a termál-és gyógyturizmus fejlesztése, bakancsos turizmus feltételeinek javítása o A szőlőtermesztés és a borászat fejlesztése, a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítását biztosító feldolgozóipari kapacitások bővítése a mezőgazdaság bázisán, élelmiszeripari vertikum megteremtése o Megújuló energiahasznosítás részarányának növelése, energiahatékonysági fejlesztések az intézményrendszerben, környezetipari fejlesztés

A társadalom fejlesztése o Az emberek életminőségét javító, a szolgáltatási színvonalat emelő intézményi infrastruktúra fejlesztés, a biztonságérzet növelése

Az épített és a természeti környezet fejlesztése o Természeti és táji környezet értékeinek megőrzése, vízellátás biztonsága, felszíni vizek visszatartása és hasznosítása o Épített és kulturális örökség megőrzése és bemutatása, bevételteremtő hasznosítása

ZIRC

Zirc fejlesztése a Veszprém-Győr közötti térben a Bakony fővárosa szerepkör kiteljesítésével fogalmazódik meg. Zirc a térsége szervező központja, de a térség egésze sok szállal kötődik Veszprémhez, a térség északi települései pedig a szomszéd megye és Győr irányába is vonzódnak. Zirc térsége a megye legnagyobb erdőterületeit foglalja magába. A térség karaktere a turizmus (természetjáró, téli, vallási), illetve a gazdag hagyományokkal rendelkező fafeldolgozás, faipar újraélesztésének kedvez elsősorban. A megye autóipari beszállítói szerepkörének erősítése szempontjából is figyelemre méltó lehetőséggel bír a térség. Nemzetgazdasági indokoltság esetén a bányászat újbóli felfuttatása is a térség egyik erőssége lehet.

Zirc jövőképe

Zirc a Magas–Bakony kistelepüléseinek oktatási és szolgáltató központi kisvárosa, mely adottságait kihasználva kellemes lakókörnyezetet és jó megélhetést biztosít az itt élők számára. Gazdaságát innovatív, a helyi hagyományokon alapuló és a magas hozzáadott értékű, környezetkímélő ágazatokban tevékenykedő kis- és közepes méretű vállalkozások határozzák meg, amelyek a régió gazdasági tengelyeihez is szervesen kapcsolódnak. A város és térsége a kulturális és természeti vonzerejének megfelelő kihasználásával az ország egyik kedvelt idegenforgalmi célterülete, melynek köszönhetően a turizmus a helyi jövedelemtermelés egyik legfontosabb forrása.

A versenyképes és innovatív gazdaság

Hosszú távú cél a helyi adottságokra alapozó gazdaságfejlesztés és munkahelyteremtés, valamint a helyben foglalkoztatás bővítése, munkalehetőség biztosítása a fiatal korosztályok számára, a szakképzett, fiatal munkaerő városban tartása, az ipari területek bővítése és a meglévő infrastruktúra fejlesztése, új befektetők városba vonzása, meglévő vállalkozások ösztönzése, helyi termékek előállításának támogatása, valamint a természeti és kulturális értékekre épülő turizmusfejlesztés.

28

Humán erőforrás és infrastruktúra fejlesztése

A népesség csökkenésének, valamint a negatív folyamatok megállítása, megfordítása érdekében fejleszteni szükséges a városi szolgáltatások színvonalát és erősíteni kell a helyi identitástudatot. Emellett javítani kell az oktatás infrastrukturális feltételeit és a szakképzést a város gazdasági adottságaihoz szükséges igazítani annak érdekében, hogy a helyi vállalkozások megfelelő munkaerőt találjanak helyben és ezáltal – a gazdaságfejlesztési célokkal összhangban – a fiatalok ne vándoroljanak el az iskola elvégzése után. Zirc hosszú távú fejlődésének tehát a másik kulcsa, hogy erősödjön a város oktatási és szolgáltató központi szerepe, jellege. Ennek révén javulhat az itt élők életminősége, ami a „Bakony fővárosához” méltó jövőképet jelent az itt élőknek és a járás többi településén lakóknak is.

Épített és természeti környezet fejlesztése

A hosszú távú fejlődés harmadik eleme a természeti és táji értékek megőrzése, valamint a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartó, a kor műszaki és technológiai elvárásainak megfelelő infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, melyek emelik a település komfortját és kielégítik a járásközponti státuszból adódó elvárásokat. Ennek megfelelően hosszú távon elérendő cél a közúti és vasúti, valamint a kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése, a 82-es főút Zircet elkerülő szakaszának megépítése, közintézmények energetikai korszerűsítése, a csapadékvíz elvezető rendszer átfogó felújítása, valamint a közművesítés és a városi infrastruktúra terén hiányzó fejlesztések megvalósítása.

29

3. TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA

A megyei TrT módosítását megalapozó vizsgálat 2018-ban készült a 2017 évi adatok és területi lehatárolások figyelembevételével. 3.1. Természeti adottságok, természetvédelem

3.1.1. Természetföldrajzi adottságok jellemzése

A Dunántúli-középhegység legnagyobb tömegű és kiterjedésű összefüggő tömbjét alkotja a Bakony, melyet a Veszprém-Devecseri árok oszt két részre, az Északi- és a Déli-Bakonyra. A törésvonalak mentén függőleges tömegmozgásokkal eltérő magasságú térszínek - sasbérces-árkos szerkezet - alakultak ki, amelyek a táj domborzatának fő meghatározói. A különböző magasságokba emelkedett illetve süllyedt rögök között lösz halmozódott fel. A legnagyobb tönk a Tési-fennsík, mely 4-500 m magasságú, meredek lépcsővel ereszkedik keleti pereme, a Móri-árok irányába. A Bakonyalja a Bakony Ny-i és É-i előterét foglalja magába. A tájegység mélyében rögös sasbérces, árkos szerkezet húzódik. A Bakonyalja felszíne völgyekkel szabdalt dombság, folyóvízi eredetű hordalékkúpokkal, löszös homokkal és szoliflukciós törmelékkel fedett lejtő. A Bakony építőkőzetei döntően a mezozóos mészkő és dolomit. Felszíni karsztjelenségekben szegény, mivel a paleozoikum és mezozoikum során még alacsony terület volt, ezért mállás- és lepusztulás termékek fedték be felszínét. Karsztformái közt találni ennek ellenére 100-nál több barlangot, továbbá számos kőfülkét, hasadékbarlangot. Ma is fejlődő barlangja alig van, ezek közül legismertebb a Tapolcai-tavasbarlang. Karsztforrásai közül a jelentősebbek - Veszprém megye területén - Tapolcán, Lókúton, Pénzeskúton találhatók.

A Balaton-törvény hatálya alá tartozó tájegységek bemutatásával a megyei területrendezési terv nem foglalkozik. A megye Balaton-törvény hatályán kívüli területén is fellelhetők a vulkánosság nyomai. A Bakony 599 méter magas csúcsa a Kab-hegy, valamint a Somló tanúhegye is vulkáni eredetű.

A legmagasabb éves csapadékösszeggel a Bakony magasabb régiói rendelkeznek, ahol 750-800 mm az éves csapadékmennyiség. A megye legcsapadékosabb területei a magasabb térszín mellett az uralkodó nyugatias szeleknek is köszönhetik csapadékbőségüket, mivel a párás légtömegek a Kisalföld felől érkezve az Északi-Bakony tömbjét elérve felemelkedésre kényszerülnek. A megye csapadékban legszegényebb területei keleten helyezkednek el, a legszárazabb terület a Sárrét. A megye leghűvösebb területei a magasabban fekvő középhegységi területek. A Sárrét és a Balaton-felvidék évi középhőmérséklete a legmagasabb. A napfénytartam területi megoszlásában nincsenek számottevő különbségek, a magasabban fekvő középhegységi területeken némileg kevesebb napsütés jellemző.

A megye leginkább csapadékos, és forrásokban bővelkedő középhegységi területei gazdag vízrendszerrel rendelkeznek. A területen kialakuló vízfelesleget patakok, kisvízfolyások tucatjai szállítják el, többségük bővizű. A nagy vízfolyássűrűség leginkább a Magas-Bakony területén eredő patakok által behálózott Bakonyalját jellemzi. A folyómedrek irányultsága a szerkezeti meghatározottság következtében uralkodóan DK-ÉNy-i. A megye fontosabb folyóvizei: Cuha, Gaja, Gerence, Dudari-patak, Marcal, Rába, Séd, Torna, Kígyós-patak, Meleg-víz, Lesence, Kétöles-patak, Bittva-patak, Hajagos-patak, Eger-víz, Burnót-patak, Lovasi-séd. Legnagyobb vízgyűjtő területtel a Marcal rendelkezik, amely jobboldali mellékfolyóinak legnagyobb részét a megye területéről gyűjti össze. A megye területét érintő legnagyobb vízfolyás a Rába, azonban csupán néhány km hosszúságú szakasza esik a megyébe.

30

A talajvíz összefüggően csak a folyóvölgyekben és a vízfolyások által feltöltött, alacsonyabb térszínű területeken érhető el. A Bakony mészkőtömbje területén gazdag karsztvízkészlet található, amely számos karsztforrásban bukkan felszínre.

A megye területén a barna erdőtalajok különböző típusai az uralkodóak. A Bakony magasabb térszínein az uralkodó talajtípust a mészkövön képződött rendzina talajok adják. Átlagban kétharmad- háromnegyed arányban erdőborításúak, ám az Öreg-Bakonyban 95 százalékot is elér az erdősültségük, vagyis szinte összefüggő. A Bakony másik jellemző talajtípusát az agyagbemosódásos barna erdőtalajok adják, amelyek a medenceperemeken és a medencék egyes részein üledékeken képződtek. Nagyobb részt szántóként hasznosulnak. A Bakonyalján is az agyagbemosódásos erdőtalaj az uralkodó. A Balaton-felvidék és a Déli-Bakony is részben barna erdőtalajokkal, részben rendzinákkal borított. Az amúgy is sekély termőréteget az erózió is pusztítja. A Taplocai-medence egyes részein és a Sárréten láptalajok is kialakultak. A réti talajok a megyében csak foltszerűen jelennek meg.

3.1.2. Természetvédelem

Veszprém megye az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Az közelmúlt évtizedek fejlesztési és a privatizációs folyamatai következtében - az ország más részeihez hasonlóan - számos táji-, természeti érték megóvása ütközött nehézségekbe, de a kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, illetve objektum található, melyek már védettek, vagy arra érdemesek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. A megyében összesen 1 nemzeti park, 3 tájvédelmi körzet, 20 természetvédelmi terület és több mint félszáz helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. Az országos védett területek területi megoszlása: nemzeti park 30.765 ha, tájvédelmi körzet 8.233 ha, természetvédelmi terület 2.960 ha, ex-lege védett lápterület 3.540 ha. A megye területének (~4.493 km2) kb. 10%-a áll országos védelem alatt.

31

A fenti ábráról – melynek forrása a VmTrT2016. évi felülvizsgálati munkaanyaga, a BfNPI adatszolgáltatása alapján - az olvasható le, hogy a megye országos védettség alatt álló területeinek zöme a Balaton Üdülőkörzet Kiemelt Térség területén, elsősorban a Balaton - felvidéki Nemzeti Parkban helyezkedik el (amely most nem képezi a vizsgálat tárgyát). Ezen kívül 16 Természetvédelmi terület (TT) és két tájvédelmi körzet (TK) található, továbbá minimális mértékben érinti még egy TK:

- a Magas-bakonyi és a Somló hegyi TK, Gicnél érinti a határos Pannonhalmi TK; - Attyai-láprét, Bakonygyepesi zergebogláros; Nyirádi Sár-álló; Tapolcafői-láprétek; Zirci arborétum; Várpalotai homokbánya; Úrkúti-őskarszt; Sümegi Fehér-kövek; Darvas-tó lefejtett bauxitlencse; Sümegi Mogyorós-domb; Farkasgyepűi kísérleti erdő; Devecseri Széki-erdő; Sárosfői Halastavak; Szentgáli-tiszafás; Somlóvásárhelyi Holt-tó TT. Az Uzsai csarabos erdő TT Sümeg és Uzsa területén található (melyből az uzsai területek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartoznak).

A természet védelméről szóló törvény „ex lege védett” országos jelentőségű védett természeti területnek minősíti a lápok és szikes tavak, valamint országos jelentőségű védett természeti emléknek a védett források, víznyelők, kunhalmok és földvárak.

Az ex lege védett természeti területek közül szikes tavak a megyében nem találhatók, ellenben számos kisebb-nagyobb kiterjedésű, a törvény értelmében országosan védett lápterület található. Ezek összterülete mintegy 3.540 hektár. Ezen védett lápterületek 31 település területét érintik, melyek a következők: Adorjánháza; Ajka; Bakonyoszlop; Bakonyság; Bakonyszentkirály; Borszörcsök; Csabrendek; Csögle; Egeralja; Gyulafirátót; Halimba; Kamond; Káptalanfa; Kisberzseny; Kispirit; Külsővat; Magyarpolány; Márkó; Mezőlak; Nagydém; Nagypirit; Nemeshany; Nóráp; Nyirád; Pápa; Sáska; Ugod; Várpalota; Zalaszegvár, (valamint Nagyvázsony és Örvényes, amelyek a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartoznak).

Veszprém megyében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű – továbbiakban: Natura2000 - területek elsősorban a már meglévő védett területekkel átfedésben kerülnek kijelölésre, de ezeken túli természeti területeket is lefednek. A Natura2000 területek a megye területének mintegy 24 %-át fedik le. Ebből a megyei területrendezési terv által érintett területek 17%- át, míg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területének 41%-át teszik ki a Natura 2000 hálózat területei (utóbbiba beleszámítva a Balaton érintett területét is). Mivel a Natura2000 területek nincsenek lehatárolva a területrendezési tervekben, ebben a tekintetben itt a BfNPI illetve a TIR adatszolgáltatása a mérvadó.

Az alábbi ábrapár a Natura2000 területek lehatárolását szemlélteti a TIR és a Veszprém megyei TrT 2016 évi felülvizsgálati munkaanyaga alapján.

A TIR térképkivonatán felkapcsolt rétegek még a (zölddel jelzett) természetvédelmi területi kategóriák (NP,TK TT), lila sraffozással lehatárolt Natura2000 (SCI és SPA) területek mellett:

32

A természetvédelem alatt álló és ökológiai hálózathoz tartozó területek jelenlegi tervlapon való lehatárolásához, a tervezéshez, a Nemzeti Park Igazgatósága által adott adatszolgáltatásának digitális állományát használtuk fel.

A megye egyes természetvédelem alatt álló erdőterületein erdőrezervátumokat is kijelöltek. Ezek közül az alábbi 2 terület esik a BKÜK területén kívül:

• Somhegy erdőrezervátum, Az erdőrezervátum összes területe 293,2 ha, ebből magterület 103,6 ha, védőzóna 189,6 ha. A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetben Bakonybél községben Somhegypusztától északra helyezkedik el. • Fehér sziklák erdőrezervátum Az erdőrezervátum összes területe 274,1 ha, ebből magterület 39,1 ha, védőzóna 235,0 ha. Sümeg és Csabrendek között az úgynevezett Rendeki hegyen helyezkedik el, mindkét település külterületét érinti.

Az országos ökológiai hálózat (továbbiakban: OÖH) megyei területei elsősorban a Bakony térségében koncentrálódnak. Az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett meghatározó jelentősége volt a Natura 2000 madárvédelmi területeknek és természetmegőrzési területeknek is. Az ökohálózat megyei területein kijelölt magterületek is elsősorban a Bakonyi tájegységeken találhatók.

A pufferterületek jól körülhatárolhatóan néhány kisebb térségben koncentrálódnak. Az ökológiai folyosó övezetek jellemzően a védett területek és a magterületek között helyezkednek el, nagyarányú átfedésben a Natura2000 területekkel is. Az ökológia magterületek és folyosók övezetei lefedik a megye valamennyi jelentősebb természetvédelmi területét is.

33

A hatályos VmTrT. lehatárolása 2011. Az OÖH területei Veszprém megye területének közel 53 %-át teszik ki (beleszámítva a Balaton KÜK megyei területét is). A TRT előzményi vizsgálat területi mérlege szerint: Veszprém megye Veszprém megye Balaton Kiemelt Övezetek: összesen Területrendezési terve Üdülőkörzet Vmt. magterület 40 % 35 % 53 % ökológiai folyosó 2 % 3 % 1 % pufferterület 11 % 9 % 17 % összesen: 53 % 47 % 71 %

A BKÜk területén kívül ez az arány 47%, amelynek döntő része (közel ¾-e) magterület. Az OÖH országos szintű és övezeteinek megyei szintű lehatárolása 2013. és 2018. évben az alábbiak szerint módosult: OTRT 2013. OKIR/TIR 2018.

forrás:_http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm 2018.04.17.

34

Mivel az OÖH lehatárolása a hatályos OTrT-hez kéVeszprém lényegileg nem változott, de a jelen vizsgálatok időpontjáig pontosodott, - így a tervezés során a BfNPI lehatárolási adatbázisát kell alapul venni, melyet a fenti ábra mutat.

Mivel az OÖH lehatárolása a hatályos OTrT-hez kéVeszprém lényegileg nem változott, de a jelen vizsgálatok időpontjáig pontosodott, - így a tervezés során a BfNPI lehatárolási adatbázisát kell alapul venni, melyet az alábbi ábra mutat (forrás:_http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm 2018.04.17.)

Az Érzékeny Természeti Területek (továbbiakban: ÉTT) komplex, egyben agrárgazdálkodási és egyben természetvédelmi tartalmú kategóriát képeznek, amelyek lehatárolása településhatáros szinten történt. Az ÉTT-kre vonatkozó szabályokat a 2/2002.(I.23.) KöM-FVM együttes rendelet állapítja meg. Célja az ökológiai szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, kiterjesztése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését.

Az ÉTT kategóriái: - kiemelten fontos ÉTT: azok a területek, ahol nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása középtávon (5-10 év) is kétséges a természetkímélő gazdálkodás támogatása nélkül; - fontos ÉTT: ahol országos viszonylatban jelentős természeti, táji és kultúrtörténeti értékek fordulnak elő, amelyek fennmaradása vagy állapotának javítása érdekében a természetkímélő gazdálkodás támogatása szükséges; - (a harmadik kategória, a tervezett ÉTT, Veszprém megye területét nem érinti). (Az ÉTT-k kategóriák szerinti – jelenleg is érvényes - lehatárolását az előzményi vizsgálat településenként felsorolja.)

A megye érintettségét az alábbi ábra szemlélteti (zöld színnel kiemelve az ÉTT területek):

35

A helyi jelentőségű védett természeti területek nyilvántartása a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) adatai alapján Veszprém megyében összesen 77, a BKÜK-n kívüli területén összesen 38 /26 természetvédelmi terület (TT) és további 12 természeti emlék (TE)/ helyi védett, amely 13 települést érint. A legtöbb helyi védett területtel és emlékkel Veszprém és Sümeg városok rendelkeznek, a legrégebbi védett terület a Cseszneki Várhegy (TvTsz.: 18/5/TT/52).

A helyi védett értékeket az előzményi vizsgálat településenként felsorolja, a hivatalos nyilvántartás szerinti listájuk az alábbi TIR linken nyilvános: http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl&mode=search&nev=&tkv=&megye=19&telepules=0&vedsz int=2&vedkateg=0&evszam=&orderby=nev&direction=asc&headers=50.

A természetvédelemmel szorosan összefüggő táj- és tájképvédelem témakörére a következő fejezetben térünk ki.

3.2. A táj jellemzői (tájszerkezet, tájhasználat, tájjelleg, tájkép), tájvédelem

TÁJSZERKEZET, TÁJHASZNÁLAT

A megyére jellemző tájhasználati módok mennyiségi jellemzői, arányai számszerűsíthetők egyrészt a földhasználat nyilvántartási adatai, másrészt a táji – természeti védettség nyilvántartási adatai alapján. Ehhez rendelkezésre állnak az aktuális ingatlan nyilvántartási adatok közül a fekvési adatok a TAKARNET adatbázisban, másrészt a megyei szinten művelési ágak szerinti megoszlás idősoros BFKH adatai; továbbá megkaptuk a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BfNPI) adatszolgáltatását az országos szinten védett területek, valamint az országos szinten tájvédelmi és ökológiai hálózati övezetekbe sorolt területeket illetően.

A megye táji szintű területhasználatának elemzéséhez jó alapot adnak a fenti adatok.

A TAKARNET és a BFKH.GOV adatbázis alapján két tájhasználati jellemző vizsgálható: - egyrészt a megye településeinek összesített területi adatai, fekvés szerinti megoszlásban, - másrészt a megye településeinek összesített területi adatai, művelési ág szerinti megoszlásban. A fekvések szerinti megoszlás adatai: földrészletek átlagos földrészlet terület VESZPRÉM_MEGYE 2018 fekvés összes terület (ha.m2/%) száma (m2) Tájékoztató adatok* belterület 190235 30114.2975/ 6,75 1583 külterület 126554 405952.9611/90,95 32077 zártkert 50953 10300.5088/ 2,30 2021 ÖSSZESEN 367742 446367.7674/100,0 *(forrás: TAKARNET2018. http://www.takarnet.hu/pls/tknet/hivatalok_p.hivatal_adat?pid=12537)

A fekvés szerinti megoszlás adatai megyei szinten a külterületek dominanciáját mutatják, a Dunántúli középhegység nagytáj általános jellemzőinek megfelelően, a közép - dunántúli megyék átlagos értékeivel: - a külterületek 90%-ot meghaladó arányával áll szemben az 7% alatti belterületi arány, ezt kiegészíti a zártkertek 2% fölötti részesedése.

36

A fekvés szerinti megoszlás adatai megyei szinten a külterületek dominanciáját mutatják, a Dunántúli középhegység nagytáj általános jellemzőinek megfelelően, a közép - dunántúli megyék átlagos értékeivel: - a külterületek 90%-ot meghaladó arányával áll szemben az 7% alatti belterületi arány, ezt kiegészíti a zártkertek 2% fölötti részesedése.

Ezek a számadatok önmagukban ugyan semmit sem árulnak el a fekvések megyén belüli területi megoszlásáról, de a megye térképére tekintve látható, hogy megyei átlagtól eltérő arányok általában a megye nagyobb városai, konkrétan a megyeszékhely (Veszprém mjv.) és egyes járásszékhelyek (pl. Ajka, Pápa, Várpalota) igazgatási területén tapasztalhatók.

A 2018.évi adatok az előzményekhez kéVeszprém nem mutatnak jelentősebb változást: a tizedre kerekített %-os adatok megegyeznek, az abszolút értékekben is alig van elmozdulás, egy minimális belterület növekedés illetve külterületcsökkenés irányába. A zártkerti adat csökkenése még ennél is jelentéktelenebb.

A fekvés szerinti megoszlást vizsgálva tehát megállapítható, hogy a megye adatai stabilak, 2010–17. között változás nem regisztrálható, - a tájhasználat módjában ebből a szempontból nem állapítható meg változás, jelenleg is egy dunántúli típusú, középhegységi - dombvidéki erdő + agrár térség jellemzőit mutatja a megye. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy - ezen az alapon tájszerkezeti - változások sem következtek be.

Művelési ágak szerinti megoszlás összehasonlító adatai: Alapadatok / Veszprém megye [ezer ha]

Szántó kert Gyümölcsös Szőlő Gyep Erdő Nádas Halastó Művelés alól kivett terület Összesen „mánst”

2000 150,6 3,0 2,2 6,6 58,8 80,0 1,1 0,1 67,8 370,1

2005 145,5 2,9 1,4 6,1 58,7 131,2 1,1 0,2 68,0 415,1

2010 138,8 2,9 1,6 5,8 37,0 134,1 2,1 0,3 102,8 425,4 (21,0)

2015 138,2 2,9 1,3 5,7 37,8 134,9 2,1 0,3 109,6 432,9

2017 138,2 2,0 1,3 4,2 39,7 134,9 1,9 0,3 110,0 432,4 (14,0)

eltérés -0,6 -0,9 -0,3 -1,6 +2,7 +0,8 -0,2 0,0 +7,2 +7,0 (-7,0) 2010/17 (forrás: BFKH.gov.hu adatszolgáltatás) („mánst”: művelési ágba nem sorolt terület)

A fenti adatok összesítő – kiértékelő táblázata (2010-17.) összes terület 2010 összes terület 2017 művelési ág eltérés 2010/17 (ezer ha /%) (ezer ha /%) (ezer ha /%) 1. erdő (össz.)* 134,1/ 27,4 134,9/ 27,6 +0,8/0,2

2. gyep (össz.)** 37,0/ 7,4 39,7/ 8,2 +2,7/0,8

3. nádas 3,6 2,9 4. halastó 6,8 6,6 3+4. össz.: 2,4/ 1,8 2,2/ 1,4 -0,2/ 0,4

1 - 4. össz.: 173,5/ 40,8 176,8/ 40,9 + 3,3/ 0,1 5. gyümölcsös 1,6 1,3 6. szőlő 5,8 4,2 7. kert 2,9 2,0 5 - 7. össz.: 10,3/ 2,4 7,5/ 1,7 -2,8/ 1,3 8. szántó 138,8/ 32,6 138,2/ 32,0 -0,6/ 0,6

37

2 - 8. össz. /MÖT/: 188,5/ 48,4 187,5/ 47,0 -1,0/ 1,4 1 - 8. össz. /TT/: 322,6/ 75,8 322,4/ 74,6 -0,2/ 1,2 9. kivett (össz.): 102,8/ 24,2 110,0/ 25,4 +7,2/ 1,2 Mindösszesen 425,4/100,0 432,4/100,0 /+7,0/ 0,0/ („mánst”: 21,0 14,0 -7,0/ 0,0) */„erdő össz.”: a fásított ter-tel együtt; **/„gyep össz.”: rét+legelő együtt;

A művelési ágak nyilvántartása szerinti területhasználati adatok változásának rövid értékelése:

A főbb tendenciák jobb szemléltetése érdekében az alapadat táblázat tájékoztatásul tartalmazza a 2000, 2005. és a 2015. évi adatokat is. Az összesítést és a számszerű adatok kiértékelése szerinti összehasonlítást azonban a megelőző megyeterv vizsgálatához felhasznált 2010-es és a jelen tervmódosítás megalapozáshoz felhasznált 2017. évi lezárt adatokra végeztük el.

A hatályos tervelőzmény a 2010. évi össz-megyei adatokat a következők szerint foglalta össze: „A megye területe kerekítve 4493 km2. E területből kerekítve termőterület 350.217 ha /~78%/, ebből 206.694 ha mezőgazdasági terület /~46%/, 141.140 ha erdő /~31%/, a kivett terület 75.193 ha ~ 22%.”

A megye művelési ágak nyilvántartása szerinti területi adatai a vizsgált időszakban (2010-17.) nem változtak jelentősen, sem abszolút értékeiket, sem főbb arányaikat illetően.

A művelési ágak 2000 és 2010 közötti viszonylag egyirányú alakulásának eredményeképpen jöttek létre 2010-re ezek területének és arányainak stabil jellemzői. 2010 – 17. között nem figyelhető meg olyan kiugró változás, mint pl. 2000 – 2010. között az erős kivett területi növekedés.

Általánosan jellemző tendencia 2010–17. között a:

- a termőterület (TT) és a MÖT igen lassú és egyenletes csökkenése; - valamennyi művelési ágban csökkenés tapasztalható, az erdő és a gyep kivételével; - ezen belül a gyepterületek (rét + legelő együtt) 2000-2010. között jellemző erős csökkenése lassú és egyenletes növekvő tendenciába fordult; - az erdőterületeknél 2000– 2005 között volt ugrásszerű növekedés, majd itt is a lassú és egyenletes növekvő tendencia jellemző, 2017-ig; - az ültetvény és kert területek mindhárom művelési ága jelentős (átlagosan 30%-os) veszteséget szenvedett el a 17 év alatt; - talán a legfeltűnőbb a kivett területek már említett erős növekedési tendenciájának megtorpanása a 2010-es években. A stabil tendenciák – mint pl. az erdőterületek lassú folyamatos növekedése, a termőterületi (TT)/kivett területi arány lényegi állandósága – a 2017-es adatokban is tükröződnek. A változások nagyságrendjét jelzi, hogy a 2010/17-es adatok összevetésének szélsőértékei szűk sávban, a 0,2-1,4% közötti zónában ingadoznak.

A művelési ágak szerinti megoszlás vizsgálata alapján tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy a táji szintű területhasználatot leginkább jellemző művelési szerkezetben nincsenek jelentős elmozdulások és egyéb tájszerkezeti változások sem következtek be. A 2017-es adatok alapján megállapítható, hogy a megye erdősültsége 27% fölött van, a gyepek együttes aránya több mint 8%. Ezekhez hozzáadva az egyéb természetközeli felszínek (nádasok, halastavak együtt 1,4%) arányait összesen 40% fölötti érték áll szemben, az intenzívebb agrikultúrák (szántó+ kert+ ültetvények) 33,7%- os és a kivett területek 25% körüli részesedésével. (A végeredményt ökológiai szempontból javítja, hogy a „kivettben” jelentős vízfelületek is találhatók, de ennek bontására sajnos nem tér ki a statisztika.) Azonban még e nélkül is meghaladja a természetközeli tájhasználat részesedése a minimálisan kívánatos 1/3-ot.

38

A kivett területek országos átlagnál magasabb, 25%-ot meghaladó aránya azonban felhívja a figyelmet az optimális tájhasználati arányok fenntartásának kontrolljára. A fenti arányok a megye teljes területére jellemzőek.

Az előzetesen elvégzett saját vizsgálatok (VESZPRÉMTERV, 2015-16.) figyelembevételével megállapítható, hogy a megye területének nagyobb részére az extenzívebb tájhasználat a jellemző. A „természetközeli tájhasználati módok” aránya a vizsgált területen kerekítve 40%-ra tehető, amely egyértelműen kedvező értéknek minősíthető.

Más szempontú területfelhasználási elemzésre ad módot a hatályos TRT területi mérlege (ez értelemszerűen csak a megye kiemelt térségen kívüli részére vonatkozik, ami az összterület ~71%-a, így csak a térségi arányszámok összevetése értelmezhető).

A megye térségi területfelhasználási adatai a módosítás alatt álló TRT (2011) alapján:

Veszprém megye Térségi területfelhasználási mérlege ha % Városias települési térség 9.908,33 3,10 Hagyományosan vidéki települési térség 15.651,07 4,90 Építmények által igénybe vett térség 771,11 0,24

Vegyes területfelhasználású térség 0,0 0,0

Erdőgazdálkodási térség 119.415,40 37,40

Mezőgazdasági térség 172.558,77 54,05 Vízgazdálkodási térség 968,98 0,30 Összesen (a BKÜK nélkül)* 319.273,66* 100,0 */a megye kereken 449.3 ezer ha összterületének ~71%-a/

Ebben az „erdő” több mint 1/3 (~37%), a differenciálás nélküli „mezőgazdaság” ~54%. A többi kategória együtt nem egészen 10%, lényegileg művelés alól kivett terület. Ez jóval kevesebb, mint a kivett területi arány mintegy 25%-a, ami abból adódik, hogy a térségi besorolásban „gyűjtőkategóriaként” használt mezőgazdasági térség jelentős művelés alól kivett területeket is magában foglal (és kisebb mértékben az erdőtérség is).

A fenti két elemzés tételesen ugyan direktben nem vethető össze, eltérő adattartalmuk miatt, de a fő arányokat tekintve itt is megállapítható, hogy a megye BKÜk-en kívüli részére vonatkozó tervezett adatok térségi-ökológiai szempontból kedvezőbbek a meglévő össz-megyei állapot főbb mutatóinál.

TÁJ- ÉS TÁJKÉPVÉDELEM Veszprém megye sajátságos természeti erőforrásai közé lehet sorolni tájképi értékekben gazdag területeit, tájrészleteit, kiváltképp a változatos, sűrűn erdősült középhegységi felszíneket, a karsztfelszíneket és karsztforrásokat, a vulkáni eredetű tanúhegyek páratlan tájképi értékeit, táji - természeti – ökológiai potenciálját. (A Balaton és a Balaton-felvidék az ország kiemelkedő tájképi értékű térsége, amely ugyan nem képezi a jelen vizsgálat tárgyát, de szomszédsága révén is megerősítő pozitív hatással van a megye BKÜK-en kívüli részére is.) A megye, azon belül is a Bakony magas fokú erdősültsége, nagy kiterjedésű egybefüggő erdei egyik legkiemelkedőbb természeti potenciálját képezik, amely tájképi szempontból is kiemelkedő adottság.

A megye középhegységi részein kívüli domb- és halomvidéki, síkvidéki területei egészen más tájképi erősségekkel rendelkeznek, elsősorban nem a magasfokú erdősültség, hanem a pannon tájra jellemző felszíni és felszínborítottsági változatosság, a szegélyhatások gazdagsága miatt.

39

VmTrT.2011.

A lehatárolást ebben az esetben is felülírta az OTrT, ennek alakulását jól tükrözi a 2016-os megyei munkaanyag tájképvédelmi-övezeti tervezete: VmTrT.2016_tervezet. OTRT 2013.

A Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet területének országos szintű lehatárolása -a Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet területe a megye BKÜk-n kívüli területén ... - . .. - és a megye teljes területén

40

Veszprém megyében a térségi szinten eltérő tájkarakter típusok és elemegyüttesek elsősorban a természetföldrajzi – táji fekvés alapján határozhatók meg. A meghatározás tudományos alapja a Kistájkataszter, amelynek a tervezés során felhasznált összefoglalása az MTA Földrajztudományi Kutatóintézete által 2010-ben kiadott országos szintű ismertetés (Magyarország Kistájainak Katasztere, MTA Bp. 2010. szerk.: Dövényi Zoltán).

A fenti kataszter alapján egyértelmű a megye térségi – kistérségi szintű megosztottsága tájkarakterológiai – tájképi szempontból, az alábbi meghatározó tényezők miatt:

A megye területét nagytáji határvonalak osztják három erősen különböző részre, amelyek közül 2 érinti a megye Balaton Kiemelt Üdülőkörzeten (BKÜk) kívüli területét;

o ezek: a Kisalföld (2) területéhez tartozó Marcal-medence (2.2), középtájhoz sorolt egyes kistájak, o valamint a Dunántúli-Középhegység (5) területéhez tartozó Bakony-vidék (5.1) és középtájhoz sorolt egyes kistájak, (a Balaton-medencéhez (4.1) tartozó kistájak a BKÜk területei); - A középtájakhoz tartozó kistájak térségi szinten erősen hasonló tájképi jellemzőkkel rendelkeznek, de a hegyvidéki területeken akár jelentősebb belső eltérésekkel: o a kisalföldi, monoton síkvidéki területek többségét alkotó kistájak a Marcal-völgy (2.2.11), a Kemenesalja (2.2.12) és Pápa-Devecseri sík (2.2.13) területeire, ahol csak a közvetlen vízparti sávok mutatnak markáns tájképi eltéréseket a többségi síkvidéktől, o tájképileg a középtáj keskenyebb, nyugati része a változatosabb: a Kemenesaljai perifériális területek mutatnak sajátos átmenetet a halomvidéki (Vas megyei, Kemenesháti) területek felé, a Marcal-völgy pedig egyértelműen a felszíni kisvízfolyás által dominált, megjelenésében is értékes képet mutat, különösen a természetközeli állapotban fennmaradt folyószakaszok menti részein; o jelentősebb tájképi eltérések figyelhetők meg a Bakony-vidék (5.1) hegyvidéki, hegylábi és dombvidéki kistájai között, ahol a tengerszint feletti magasság, a domborzati és lejtésviszonyok, a felszíni formák és az ezekre települt felszínborítási típusok (elsősorban az erdők) az optiakailag is meghatározó táji-tájképi elemek. o a hegy- és dombvidéki középtáj jóval változatosabb morfológiája a kistáji karakterekben illetve ezek különbségeiben is jobban megmutatkozik. A Pápai- és a Devecseri-Bakonyalja (5.1.51, 5.1.34), a Sümeg-Tapolcai-hát (5.1.33), valamint a Bakonyt (5.1.41, -43.) és a Kabhegy-Agártetői csoport hegyeit (6.3.52) elválasztó Veszprém-Devecseri-árok (5.1.44) egészen más tájképet mutat, mint a velük határos hegyvidék. Bár az eltérő táji jellemzők helyenként rejtve maradnak a kistáji határzónák magasfokú erdősültségének köszönhetően. Tájilag jobban elkülönül a Veszprém-Nagyvázsonyi medence (5.1.31), ez azonban nagyrész a BKÜk területe. A fent említett kistájak önmagukban is a tájképi jellemzők sokaságát hordozzák, egymástól való eltéréseik alapvetően különböznek, ugyanakkor „megyei szinten” ezek a kistájak képezik az uralkodó hegy- és dombvidéki térségtípust. (Az ilyen típusú további megyei területek - a Balatonfelvidék és kismedencéi (5.1.22) valamint hegycsoportjai (Tátika-, Keszthelyi-, Badacsony-Gulácsi-) a BKÜk-hez tartoznak.) o A legfőbb táji jellemzők legegyszerűbben a fenti kisalföldi kistájakhoz képest határozhatók meg, a tengerszint feletti magasság, a domborzati és lejtésviszonyok, a felszíni formák és az ezekre települt felszínborítási típusok (növényzet - erdőborítottság, települési és műszaki infrastruktúrák, stb.) alapján.

41

- A megye fentiekben vázlatosan ismertetett kistáji felépítése alapján határozhatók meg a tájképi adottságok térségi, kistérségi és helyi adottságai, valamint az ezek alapján megfogalmazhatók a terület- és település rendezési szintű tájképvédelmi előírások és intézkedések irányelvei.

Térségi szinten olyan általánosságok határozhatók meg, amelyek az alapvető különbségek szerint differenciált tájkép- és tájvédelmi elemzések és értékelések, valamint javaslatok és jogszabályok szükségességére hívják fel a figyelmet.

A táji – természeti környezetben megjelenő antropogén beavatkozási területek, különböző mértékben átalakított tájak, különösen a települések feltárulása, látványa és illeszkedésének minősége meghatározó lehet tájképi szinten. Ezekre a területtípusokra kiemeleten fontos a megfelelő tájképvédelmi szempontok és előírások megfogalmazása és érvényesítése. Ezek települési szinten való megjelenítésére is lehetőséget ad az utóbbi évek településképi szabályozása, amely a TAK és a Településképi rendelet (TKR) keretében egyes tájképi, tájképvédelmi kereteket is megszabhat.

Ahol a tájképvédelmi övezetek nem foglalják magukba a települési térségek területét, kiemelt figyelmet kíván a települések táji környezetében a hagyományos tájkarakter megőrzése, a települések és a védett táj közötti átmeneti térségek összehangolt tájképvédelme, amire megyei szinten is ajánlásokat fogalmazhat meg a területrendezési terv, az OTrT alapján, az országos előírásokat konkretizálva és kiegészítve.

3.3. Termőföld- és talajvédelem

Az agroökopotenciál számításon alapuló termőhelyi értékszámok és egyéb tényezők együttes figyelembevételével megállapított fenti térségi övezetek lehatárolása lényegileg összhangban van a földhivatali nyilvántartásban szereplő (Ak-alapú) földminőségi adatokkal is.

Az előzményekben a megye termőföldjei a termőhelyi adottságaik osztályozása alapján kerülnek értékelésre. A megye termőföldjeit három kategóriába sorolva megkülönböztethetők: ­ a kiváló, kiemelkedő termőhelyi adottságú termőföldek, ­ az országos átlagnál jobb termőföldek, ­ és az országos átlagnál gyengébb minőségű termőföldek.

Az övezetek csak kismértékben érintik a megye területét, itt a mezőgazdasági művelésre igénybevehető termőterületek aránya az országos és a Dunántúli régiók átlagánál is alacsonyabb.

Különösen igaz ez a művelési ágak között uralkodó és a területrendezési övezetként is meghatározott szántóterületekre, amelyek közt csak helyi szinten fordulnak elő kiemelkedő értékek: elsősorban a megye észak – északnyugati, a Kisalföld nagytájhoz tartozó részén (a Marcal – medence Pápa – Devecseri sík és Marcalvölgyi tájegységén, valamint a megyehatár a Rába – menti részén).

A 2011-es megyei területrendezési terv a jelenlegi övezeti rendszertől némi eltéréssel sorolta övezetekbe a mezőgazdasági területeket, a „kiváló ... szántó” mellett a „művelésre másodlagosan alkalmas” övezetet alkalmazta:

42

OTRT 2013

fönt a kiváló, a jobboldalon a jó termőhelyi adottságú szántóterületi övezetek OTrT - lehatárolása

Minőségileg magasabb termőhelyi értékek helyi szinten más művelési ágakban regisztrálhatók, pl. a megye kiterjedt gyepterületein, legelőin, vagy pl. szőlő művelési ágban a Somlói borvidékhez tartozó szigetszerű területen (itt most nem szólva a Balaton-felvidék BKÜK-hez tartozó kiemelkedő értékű szőlő- és gyümölcs termőhelyeiről; valamint a megye teljes területén előforduló kiváló és értékes erdészeti termőhelyekről).

43

3.4. Vízvédelem (felszíni és felszín alatti vízkészletek, vízminőség, vízellátás, szennyvízkezelés)

Felszín alatti vízkészletek

A felszín alatti vízkészletet a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz alkotja. A megye nagy hányada a Bakony hegység és a Balaton-felvidék területére esik. A Bakony a Dunántúli középhegység legnagyobb és geológiai szempontból legteljesebb tagja, vízföldtani szempontból rá is és a Balaton-felvidékre is jellemző a karbonátos kőzettömege hasadékrendszerében tározódó karsztvíz kincs. A karsztvíz a térség vízellátásának alapját képezi, elsősorban a Bakonyban és a Balaton felvidéken tárható fel, de hozzáférhető nagyobb mélységekben a karszt-összlet peremterületein is. A megye területén fekvő települések vízellátása legnagyobb részben a karsztvíz kincsre alapozott vízművekről történik, emellett meg kell említeni más felszín alatti vízkészletből (talajvíz és rétegvíz) kitermelt vízbázist is, de ezekből a vízbázisokból kivett vízmennyiség a karsztvíz kivételhez képest elenyésző mennyiségű. A Balaton menti települések ellátására felszíni vízkivétel is történik.

A megye területén korábban jelentősebb bányaművelést végeztek és ez veszélyeztette a felszín alatti vizeket. A bányaműveléssel járó vízkiemelés miatt a karsztvíz felszín vízszintje jelentősen lecsökkent, ami források elapadását és a Hévízi tó vízháztartásának felborulását eredményezte. A problémák megszüntetésére a vízkiemelést megszüntették, ami után a karsztvízszint lassú emelkedése következett be, ennek negatív hatása ma már nem érezhető.

A talajvizek változó mélységben fordulnak elő. A mélyebben fekvő területeken magasabban fekszenek, de minőségük szinte az egész megye területén már a 20 század utolsó negyedében ivóvízként való hasznosításra alkalmatlan volt. A megyében a szennyvízelvezetés közcsatornás megoldásának a késlekedésével, mivel jellemzően a szennyvizet a talajba szikkasztották, még ma is előfordul, hogy szikkasztják, hatására a talajvíz réteg elszennyeződött.

A hidrogeológiai adatok alapján a megye területén üzemelő kutak szinte mindegyike kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik, így a vízminőség részben már jelenleg is javításra, kezelésre szorul, részben védelmének biztosítására fokozottabb figyelmet kell fordítani.

2. ábra: Országos vízminőségvédelmi terület övezete

Forrás: OTRT

44

Termálvizek, gyógyvizek, ásványvizek

Veszprém megye két települését (Gic és Nagydém) Győr geotermikus koncessziós területe érinti. A megye geotermikus szempontból mindazonáltal szerény természeti adottságokkal rendelkezik. Az egyetlen termálfürdő Pápán működik. Említést érdemel még a balatonfüredi gyógyvíz.

Az országos hévízkataszterben 11 kút szerepel. A kutak egy kivételével mind sekélyek, a legmelegebb és egyben legmélyebb a Pápa Tak-2 kút, 49°C hőmérsékletű termálvizet ad 1220 méterből.

3.ábra: Veszprém megyei hévízkataszteri számmal rendelkező kutak eloszlása kifolyóvíz-hőmérséklet alapján (Forrás VKI. – l.: alább)

Veszprém-megyei hévízkataszteri számmal rendelkező kutak: Hévízkat. Építés szám éve 1 18-22 HosTzetóletp ülés Ukk-1. KHearslzytnvévíz 51E3O0Vx20 .1 19E2O4Vy78 .1 1966 H301 (m) T (°C)35 2 18-24 Pápa Tak-2. meddő CH fúrás 529282.4 228197.6 1966 1220 49 3 18-25 Pápa Fürdő 2. Kastélykert 531966.6 222395.7 1969 472 42 4 18-28 Pápa Fürdő 1. Kastélykert 530677.9 222215.8 1962 825 33 5 18-29 Sümeg Karsztv. figy. 514690.3 183624.8 1959 556 32 6 18-32 Sümeg Strand 2. 514704.3 183567.3 1983 600 32 7 18-27 Tapolca Strand 2. HgN-39/A 525736.1 172846.6 1987 598 38 8 18-30 Tapolca Strand 1. HgN-39. 525741.2 172864.1 1987 334 37 9 18-35 Tapolca Termál Hotel kútja 527538.7 172651 2001 218 32 10 18-23/A Ukk Vízmű (Ukk-2.) 511847.6 190735.6 1966 800 31 11 18-34 Zalagyömörő 1. sz. 512261.5 187950.9 1988 535 32

A megyében csak 1 hasznosíthatónak ítélt meddő szénhidrogénkút található Pápán. Ez a kút 1437 m mély és 50 évvel ezelőtt fúrták. A megye területén a 90°C 2000–2800 m mélységben várható, amely mélyebb az országos átlagtól. Perspektivikusan a talajszondákkal és hőszivattyúkkal megoldott kisebb geotermikus fűtőegységek létesítése lehet reális.

Hasznosíthatónak ítélt meddő szénhidrogénkút:

45

Földrajzi hely Talp- Mélyítés Rövid név Település Hrsz. EOV EOV mélység éve 1 Tak-2 Pápa 0424/15 529 880,2 137,9 1437 1966

Felszíni vizek, vízkészletek

A megye topográfiai adottságából eredően vízfolyásokban, vizes felületekben, tavakban rendkívül gazdag. A vizek elvezetését természet alakította vízfolyások, s az azokat kiegészítő mesterséges víztározók és vízelvezető rendszerek biztosítják. A felszíni vízrendezés probléma körébe tartoznak a megye területén haladó vízfolyások, patakok, tavak, árkok, erek mellett a településeken belüli (belterületi) csapadékvíz levezetési feladatok is. Rendezett, hidraulikailag méretezett csapadékvíz elvezetésre szolgáló kiépített hálózat (akár zárt, akár nyitott) jelenleg általánosan csak a nagyobb települések beépített területén, vagy, annak is csak egy részén található, kisebb településeken legfeljebb a központjában. A települések döntő hányadán részben a természet, részben művi kialakított nyílt árkok fogadják be a csapadékvizeket és vezetik tovább a befogadóba.

A befogadó patakok, a folyók vezetik a vizeket tovább a végbefogadóba. A megye területét a Rába és a Zala vízgyűjtője kevéssé érinti. Míg a Zala esetében ez a vízgyűjtő gyakorlatilag vízfolyást sem tartalmazó peremét jelenti, addig a Rába esetében a Marcal torkolatánál már jelentősebb kiterjedésű vízgyűjtőről szállítja a vizeket, amelyen árhullámok futnak le. A nagyobb árhullámok mederben tartására földgát épült.

Marcal vízgyűjtőjéhez tartozó főbb vízfolyások: − Torna-patak − Sósos-ér − Gerence-patak − Cinca − Csinger-patak − Hunyor-patak − Kígyós-patak − Kis-Pándzsa ér − Kodó − Meleg-víz − Mezőlaki-séd − Padragi víz − Nagy-Pándzsa-ér − Mosó-árok − Marcal − Holt-Marcal − Hajagos-patak − Fenyősi-patak − Egres-patak − Csigere-patak − Bitva-patak − Darza-patak − Pápai-Bakony-ér − Csikvándi-Bakony-ér − Csángota-ér

46

A Balaton vízgyűjtőjéhez tartozó főbb vízfolyások:

− Lesence patak − Kétöles patak − Tapolca patak − Eger-víz − Burnót patak − Arácsi-Séd − Kéki-Séd − Fűzfői-Séd − Örvényesi-Séd

A Bakony-ér és Conco vízgyűjtőjén a Cuha-patak felső szakasza tartozik Veszprém megyéhez

A Észak-Mezőföld és Keleti Bakony (Séd-Nádor) vízgyűjtőjéhez tartozó főbb vízfolyások:

− Veszprémi Séd − Séd-Sárvíz-malomcsatorna − Péti-víz − Gaja-patak

A Sió vízgyűjtőjén csak a Cinca felső vízgyűjtője esik Veszprém megye területére.

A megyében a vízelvezetés érdekében 5 jelentősebb méretű víztározót létesítettek, ebből 3, a Lesencei nádas mező, a Balatonhenyei tározó, a Lovasi tározó a Balaton vízgyűjtőjére esik, s 2 esik a megye Balatoni vízgyűjtőjén kívüli területre, a Nagyteveli tározó rendszer és a Devecseri tározó.

Lesencei Nádasmező

A Nádasmező a Szigligeti-öböltől északra, a tapolcai medencében található. 1987-ben épült meg. Nyugati határa a Nemesvitai árok, keleten a Lesence patak medre, délen a 71. fkl. út, északon pedig egy mesterségesen kialakított vízelvezető árok határolja. A Balaton vízvédelemének érdekében megvalósított nádas szűrőmező és hordalék visszatartó mű is egyben. A szennyező anyagok egy részét a növényzet hasznosítja, és lehetővé teszi a hordalék kiülepedését. A Nádasmezőbe vezetett vizek 6- 30 napig tartózkodnak a tározó területén. Területe 104 ha, üzemvízszintje 104,92 mBf. Átlagos vízmélysége 20 cm, tározó képessége 200.000 m3. A nádasmező területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, védett terület.

A töltések a Nádasmezőt nyugatról, délről és keletről határolják. A szűrt, ülepített víz továbberesztése a Nádasmező DNy-i és DK-i szögletében megépített bukókon lehetséges. A bukók feletti közlekedés acél szerkezetű kezelőhídon történik. A kifolyók Nádasmező felőli oldalán uszadékfogó rács található.

Balatonhenyei tározó

A tározó a Balaton-felvidék ÉNy-i részén, a Veszprém megyei Balatonhenye községtől délre található. 1963-ban építették a Burnót patakra, melynek vízgyűjtő területe 9 km2. A völgyzárógát a vízfolyás 13+468 km szelvényében van, a 203,00 mBf-i üzemvízszinthez tartozó vízfelület 4,6 ha, a tározótérfogat 45.000 m3. Az eredetileg öntözővíz tározására épített tározó 1991 óta hordalékfogóként üzemel. A tározó vízszintszabályozását, illetve teljes leürítését egy zsilip biztosítja. Az érkező nagyvizek átvezetésére a töltés bal oldalán árapasztó épült meg, Az árvízi túlfolyót és a zsilipet halráccsal látták el.

47

Lovasi tározó

A Lovasi-Séd a Balaton északi oldalán, Veszprém megyében, Paloznak és Lovas községek térségében található. A Séden 1986-87-ben az érkező víz megszűrésére és mozgási energiájának megtörésére előtározót alakítottak ki. Az előtározó földgáttal körülvett terelőgáttal kiegészített nádas terep, melynek magasabb fekvésű részei füves rétet képeznek. Az előtározó vízminőségi célzattal készült, melynek elsődleges feladata a hordalékfogó szerep, másodlagos feladata árhullámok levonulása esetén van. A nagy vizet betározza, és csak a hordalékától megszabadult, ellapult árhullámot engedi tovább. 108,50 mBf üzemvízszinten a tározó vízfelülete 6,35 ha, befogadó képessége 39.400 m3. A tározóban való tartózkodási idő 3 nap.

Az előtározót 3 oldalról gát veszi körül. Terelőgát épült a vízfolyás betorkollásával szemben. Feladata, hogy a Séden érkező vizet elterelje a sankolótérbe, ahol az lassú körforgással lecsillapodik, és a hordalék lerakódik.

A sankolótérben az üzemvízszintet a barátzsilip és a hozzá tartozó árapasztó műtárgy biztosítja. Az árapasztó műtárgy 5 pillérrel készült, melyek közét betétgerendák behelyezésével el lehet zárni.

Nagyteveli tározó rendszer

A tározók Ajka városától DK-re, Nagytevel község külterületén, a Pápai Bakony-ér völgyében találhatók. 1981-ben készültek el. Az alsó, I. számú tározó elsődleges funkciója Pápa város ipari vízigényének kielégítése volt. Mára a vizet használó üzemek bezártak, így a tározó elsődleges feladata a Pápai Bakonyér árvízi hozamának csökkentése. Csapadékszegény időszakban a vízfolyás alsó szakaszának élővíz jellegét biztosítja. A II. számú tározó a hordalék visszatartására szolgál. Az I. számú tározó területén strand is üzemel, és mindkét tározót horgásztóként is hasznosítják. Az I. számú tározó völgyzárógátja a vízfolyás 20+380 km szelvényében van, a felső, II. számú tározóé pedig a 22+300 km szelvényben. Vízgyűjtőterületük nagysága 21 km2. Az I. számú tározó üzemvízszintje 222,32 mBf, árvízszintje 223,32 mBf. A tározótér 1.450.000 m3 nagyságú, vízfelülete maximális üzemvízszintnél 30 ha. A II. számú tározó üzemvízszintje 229,32 mBf, árvízszintje 230,52 mBf. A vízfelület nagysága maximális üzemvízszintnél 5 ha.

Devecseri tározó

Veszprém megye területén, Devecser városától északra, a Csigere patak völgyében fekszik. A tározót 1978-ban adták át, megépítésének célja öntözővíz biztosítása volt. Az elmúlt években az árvízcsúcs csökkentő szerepe megnövekedett a tározónak, csapadékszegény időszakban a vízfolyás élővíz jellegét biztosítja. Másodlagos hasznosítását a horgászat jelenti. A völgyzáró gát a vízfolyás 6+200 km szelvényében van, a vízgyűjtő terület nagysága 66 km2. A tározó üzemvízszintje 189,73 mBf, az ehhez tartozó vízfelület 55 ha, a tározótér nagysága 1,78 millió m3. Az árvízszint 190,63 mBf, ebben az esetben a tározó felülete 66 ha, a tározótér nagysága pedig 2,38 millió m3. Az üzemi műtárgy feladata az élővíz átbocsátása, a lecsapolás, illetve az árvizek levezetése. A bukóakna uszadékfogó pillérekkel van ellátva, amelyek csak akkora uszadékot engednek az aknába jutni, amekkora még fennakadás nélkül képes a műtárgy csövein átjutni. Az utófenék és a hosszú vízláda a nagy sebességgel érkező víz energiájának felemésztésére szolgál.

Veszprém városában a vízelvezetés zavartalanná tétele érdekében három helyi kisebb záportározót létesítettek a Veszprémi-Séden. Ezek együttes térfogata megközelítőleg 17000 m3.

48

max vízszinthez tartozó település vízfolyás tározó neve víztároló térfogata m3-ben

Veszprém Veszprémi Séd mellékága Keleti záportározó 6200

Veszprém Veszprémi Séd mellékága Nyugati záportározó 5200

Veszprém Veszprémi Séd mellékága Fejesvölgyi záportározó 5700

A megye területéről a vízelvezetés javítására, a befogadók tehermentesítésére, a vízügyi ágazat további, kisebb kapacitású záportározók létesítését tervezte, illetve néhányat már megvalósított. Ezek a víztározók a következők: max vízszinthez tartozó település vízfolyás tározó neve víztároló térfogata m3-ben Románd Bornát-ér mellékága Romándi 23000 Bakonypéterd Bornát-ér mellékága Bakonypéterdi 48000 Porva Porva ér mellékága Porva (1) 31500 Porva Porva ér mellékága Porva (2) 44800 Ajkarendek Széles víz Rendeki 112000 Kislőd Kis-Torna Kislődi 26000 Városlőd Torna patak mellékága Városlődi (1) 10800 Városlőd Torna patak mellékága Városlődi (2) 11000 Szentgál Cinca patak Szentgáli 28000 Herend Veszprémi Séd mellékága Herendi (1) 41600 Herend Veszprémi Séd mellékága Herendi (2) 28600 Veszprém Veszprémi Séd mellékága Veszprémi (1) 18700 Veszprém Veszprémi Séd mellékága Veszprémi (2) 10000 Veszprém Veszprémi Séd mellékága Veszprémi (3) 47000 Lesenceistvánd Csengő árok Istvándi 27000 Lesencefalu Lesencepatak mellékága Lesencei (1) 16800 Lesencefalu Lesencepatak mellékága Lesencei (2) 23000

A vizes adottságok kapcsán meg kell említeni, hogy a megye területén a Balatonon kívül a Várpalota melletti süllyedék tavakat is. Kisebb állóvízként több mint 160 tavat tartanak nyilván. Ezek kis részben természetes tavak, vizenyős területek (17+6), nagyobb részben mesterséges tározók illetve bányatavak (több mint 140). Funkciójuk agrár illetve rekreációs is lehet. Felszíni vízelvezetés szempontjából „árvíz csillapító”, illetve csúcs vízhozamok idején a vizek mederben tartását segítő funkciót kisebb hányaduk lát el.

49

4.ábra: Veszprém megyei állóvizek

Forrás VKI A megye felszíni vizes adottságai kapcsán meg kell említeni a megye területén a sportolási célú, illetve szabadidős célú hasznosítást szolgáló vízfelületeket, a horgásztavakat. Horgászati célú tavak: Grábler- tó (Várpalota), Városlőd Karthausi-tározó, Várpalotai bányatavak, Várpalotai Beszálló-tó, Várpalotai Fenyves-tó, Nagyteveli víztározó, Nagyteveli víztározó II., Pápai téglagyári agyaggödör, Pápateszéri-tó, Gannai tó, Rókadombi horgásztó, Strandi-tó Borsosgyőr, Borsosgyőri agyaggödrök, Szarvas-tó, Széki- tó, Marcali Egyházaskeszőtől Marcaltőig, Nagybirkás horgásztó, Nagybivalyos-horgásztó-Várpalota, Darvas-tó, Fenyvestó Õskü, Hajmáspusztai horgásztó, Halimbai Kis-tó, Halimbai Nagy-tó, Herendi bányatavak, Inotai víztározó, Kádártai Bányató, Kádártai Tanki-tó, Kálvária-völgyi víztározó, Karszt horgásztó (Bánta-puszta).

Vízkárelhárítás, árvízvédelem

Az árvízi védekezéshez területrendezési szempontból a nagyvízi meder övezete kapcsolódik. A 83/2014 (III.14.) Kormányrendelet előírta, hogy a vízfolyásokat kezelő vízügyi igazgatóságok készíttessék el az árhullámokkal veszélyeztetett vízfolyások nagyvízi mederkezelési tervét, amelynél már az utóbbi években megemelkedett árvízszintek alapján módosított mértékadó árvízszinteket (74/2014 (XII. 23.) BM rendelet) és az előírt biztonsági magasítást is figyelembe veszik. Az OTrT meghatározta, hogy a megyei tervekben ki kell jelölni a Nagyvízi meder övezetének területét. Ezeken a területeken beépítésre szánt területek nem jelölhetők. A korábbi terv úgynevezett Hullámtér és nyílt ártér övezetét határozta meg a korábbi jogszabályi környezetnek megfelelően szerepét a nagyvízi meder területe vette át. Veszprém megye területén a nagyvízi meder övezetének területe a korábbi terv hullámterv és nyílt ártér lehatárolásával megegyezik. A megyében az egyetlen folyó a Rába, amely jelentősebb kiterjedésű vízgyűjtőről szállítja a vizeket, s amelyen árhullámok haladnak le. A megye észak-nyugati szélét így érinti a nagyvízi meder övezete, egy rövid, 20,6 km hosszúságú szakaszon. A Rába mentén fekvő jobb-parti települések: Kemenesszentpéter, Egyházaskesző, Várkesző, Marcaltő és Malomsok települések közigazgatási területe érintett. A nagyobb árhullámok mederben tartására földgát épült, így Veszprém megyét érintően valós árvízi veszélyeztetést az árhullámok levonulása nem okoz. A Rába medre és a gáttest közötti terület nagyvízi meder területe, azaz hullámtér, amelyre a nagyvízi mederkezelési terv elkészült, s abból mindazt figyelembe kell venni, amely kártalanítási következmény nélkül a településrendezési eszközök keretében megvalósítható. 5.ábra: Árvíz és belvízvédelem

50

Forrás: szolgáltató adatok alapján saját szerkesztés

A Rába menti földgát az elsőrendű védvonal, amely mentén az árvízvédelemre és a parti területekre vonatkozó, területhasznosítást érintő előírásokat figyelembe kell venni. Fakadóvízzel elsőrendű védvonal mentett oldali rézsűlábától számított 110 méteres sávon belül kell foglalkozni. Azonban magaspart esetén is figyelembe kell venni, hogy az adott vízfolyás mértékadó árvízszintje alatti műtárgyak, épületek (mélygarázs, stb.) az altalaj függvényében fokozzák, illetve kiterjesztik a fakadóvizes veszélyeztetés mértékét.

Belvízvédelem A belvíz-„veszélyeztetettség” mértékét a Pálfai féle térkép jelöli, mely több természeti tényező figyelembe vételével készült és négy kategóriát különböztet meg.

I. belvízzel nem, vagy alig veszélyeztetett terület II. belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület III. belvízzel közepesen veszélyeztetett terület, IV. belvízzel erősen veszélyeztetett terület A négy kategória alapján kijelölte a belvízzel veszélyeztetett területeket, amelyek közül területhasznosítást befolyásoló hatása csak a közepesen és erősen veszélyeztetett területnek van.

Veszprém megye domborzati adottságaiból következően nem található olyan térségi jelentőségű terület, ahol a belvíz veszélyeztetettség miatt jelentős, területrendezési szempontú beavatkozásra lenne szükség. A Pálfai féle térkép szerint Veszprém megye jelentős része a belvízzel egyáltalán nem veszélyeztetett kategóriába tartozik. Az előforduló mérsékelten veszélyeztetett terület feltüntetése a területrendezési tervben nem szükséges.

51

6.ábra: Pálfai féle belvíz veszélyeztetettségi térkép

Forrás: saját szerkesztés

Ha előfordul is belvíz a vizek teljes mértékű elvezetése nem csupán önmagában költséges, de a vízhiány kompenzálhatóságának elveszítését is jelenti. A túlzott vízelvezetés további következményeként a talajvíz szintje is mélyebbre kerül, mellyel azonban a magasabban fekvő területek termékenysége is veszélybe kerül. A belvízelvezetésnél tehát sokkal racionálisabb és költséghatékonyabb a tájhasználat megváltoztatása. Azokon a területeken, ahol inkább a mezőgazdasági termelés a jellemző, ott a vízvisszatartás prioritásának megfelelő területhasználat: komplex, a vízgazdálkodást, a természet- és környezetvédelmet, valamint a jövedelemtermelést egységnek tekintő tájgazdálkodás indokolt. A természeti értékei miatt védett területeken és környezetükben elsősorban a védelmi célú terület-felhasználás kerülhet előtérbe, így integrálva ezeket a területeket a meglévő ökológiai hálózat elemeibe.

Helyi vízkárrendezés

Két előfordulási területe a dombvidéki adottságból eredő helyi vízkár és a síkvidéki területen kialakuló vízkár. Jelentősebb hányadot a dombvidéki adottságból kialakuló vízkár jelenti, ahol nagyobb zápor, vagy gyors hóolvadás hatására nagy tömegű víz érkezik a vízfolyásba. A hirtelen érkező nagy mennyiségű víz árhullámot okoz olyan vízfolyáson is, amely mederben átlagosan alig csordogál a víz.

A síkvidéki területen is a vízkár kialakulását az intenzív csapadék okozza, de levonulása síkvidéken nem gyors, a víz tartósan, mint vízállás marad meg a mélyebb fekvésű területen. Úgy a dombvidéki, mint a síkvidéki vízkár előfordulását, illetve előfordulási valószínűségét növeli a beépítés növekedése, a burkolt felületek arányának változása, növekedése. Hatására a lefutó víz mennyisége is nő és dombvidéki adottságú területen felgyorsul a befogadó vízfolyás eléréséig. A helyi vízkár rendezése az önkormányzat illetve a befogadót üzemeltető feladata.

52

A patakok- vízfolyások- csatornák döntő hányada karbantartása hiányos, illetve mederrendezést igényel. Ennek keretében meg kell említeni, hogy a medrek karbantartását szolgáló partisávok kijelölési kötelméről ma már kormányrendelet rendelkezik, de annak egyszerű végrehajtása akadályokba ütközik. A mederkarbantartó sávot elméletileg kijelölni a középmeder vízállástól lehetne. Az egyes vízfolyások középmeder állásának kijelölése azonban többnyire nem történt meg, így áthidaló gyakorlatként a településrendezési eszközök szintjén a meder telkétől jelölhető ki a mederkarbantartó sáv és arra a meder karbantartója számára bejegyzett szolgalmi joggal a vízgazdálkodási feladatok elvégzési lehetősége biztosítható.

Az OTÉK a mederkarbantartó partisáv területét védendő vízgazdálkodási területbe való besorolását írja elő, amelynek végrehajtása a terület magántulajdonba léte esetén csak kártalanítással lenne megoldható. Ennek gazdasági fedezetének hiányában átmeneti megoldásként feltételezhető, hogy a középmeder állás kijelölése esetén a mederkarbantartó sáv a vízfolyás medrén belülre esik, így a vízgazdálkodási terület bővítése nem indokolt, a középmeder állás kijelöléséig átmenetileg a meder telkétől, annak funkcióváltási igénye nélkül jelölhető ki a karbantartó sáv, szolgalmi jogot adva a meder karbantartója számára.

A helyi vízkár keletkezésének alapja a településen belüli felszíni vízrendezés, a csapadékvíz elvezetésének nem megfelelő megoldása. Az egyes településeken belüli csapadékvíz elvezetés és a kisebb vízfolyások kezelése a települések önkormányzati kompetenciájába tartozik, s egyben önkormányzati feladat a településeken összegyűlő vizek továbbvezetésének a megoldása a végbefogadókig.

A befogadókba a csapadékviszonyok hatására változó vízmennyiségek érkeznek. Így a legkisebb vízfolyásokon is ki tudnak alakulni nagyobb terhelések okozta hullámok. A változó vízmennyiségek zavarmentes tovább szállítása, a vizek mederbe tartása így helyi védekezési feladatok jelenthetnek ezeken a kis vízfolyásokon.

Veszélyesebb helyi vízkárok akkor keletkeznek, amikor heves záporokból, utóbbi időkben előforduló szuper-cellás zivatar, csapadékesemények során rövid idő alatt akár 80-120 mm csapadék esik. A nagyobb vízgyűjtőjű vízfolyásokon komoly vízkárt okozhatnak a kisebb vízhozamú és hosszabb ideig tartó esők is, főleg akkor, ha a vízgyűjtőn a talajrétegek a korábbi esőktől már telítődtek.

Valamennyi településen az elmúlt években megvalósított fejlesztések eredményeként a burkoltsági arány növekedett és ezzel az elvezetendő csapadékvíz mennyisége is nőtt és a többlet csapadékvíz elvezetési feladatokra az elvezető rendszert nem fejlesztették.

A települések felszíni vízelvezető rendszereinek fejlesztésének hiánya, valamint a vízfolyások megfelelő karbantartásának az elmaradása vezetett oda, hogy a nagyobb csapadékesemények zavarmentes elvezetése nem biztosított.

A helyi vízkár megelőzésére helyi víz visszatartás kiépítése szükséges. A helyi vízvisszatartás kiépítését valamennyi új burkolt felület növekedésével járó beruházásnál meg kell oldani. Ehhez az építési szabályzatban a feladatokat, kötelezettségeket rögzíteni kell. A helyi vízkár fejezetében említeni kell az úgynevezett „villámárvíz” előfordulásának a lehetőségét is, amely szélsőséges csapadékesemény kapcsán fordulhat elő. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság elkészíttetett egy országos térképet, amely Veszprém megye területének villámárvízi érintettségét is jelzi. Ez ellen a csapadékvíz elvezetés gondos megoldásával lehet védekezni, ezért annak mielőbbi kialakítása szükséges.

53

6. ábra: A villámárvíz-veszély Az előforduló vízelvezető hálózat kialakításának hiányából, vagy karbantartásának a hiányából származó vízelöntés kezelése önkormányzati feladat, a szélsőséges csapadékesemény következtében keletkező helyi vízkár elhárítása „villám-árvízi” esemény a helyi katasztrófavédelem feladata.

Forrás: Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelés Magyarország 2011. BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság http://vmkatig.hu/KEK.pdf

Vízi-közmű infrastruktúra

Veszprém megye vízi-közmű ellátását a természeti adottságaként rendelkezésre álló vízkészlete teszi kedvezővé. A megye hidrogeológiai adottsága a felszín alatti vizek, a talajvizek, az artézi vizek, a karszt vizek és a felszíni vizekben való gazdagsága.

Az artézi vizek legfőbb előfordulási területe a Marcal medence és a Balaton felvidék, a Tapolcai medence. A mélyebb rétegben található artézi vizek kevésbé érzékenyek a felszínről érkező, beszivárgó szennyeződésre, a magasabban fekvő rétegekbe nyúló artézi vizek, a természetes védőréteg hiányából érzékenyebbek a külső szennyeződésekre. A megye legfontosabb típusú felszín alatti vize a karsztvíz, amelyből a megyén túl tágabb térség számára tudnak vízellátást nyújtani. A karszt sok helyen fedetlen. A nagykiterjedésű nyitott karszt a szennyeződésekre nagyon érzékeny. A készletek a beszivárgó esővizekből és az állandó, vagy periodikus vízfolyásokból töltődik. A felszíni vizek minősége így nagyon befolyásolja a karsztvíz minőségét. Ez az érzékenység teszi szükségessé a szennyvízelvezetés-elhelyezés szigorúbb megoldási igényét.

Vízellátás

A vízellátás az elmúlt évtizedekben megvalósított fejlesztések eredményeként teljes körűnek nevezhető. Valamennyi településen kiépítésre került a vezetékes ivóvíz ellátás. Ma megyei szinten a lakások vezetékes ivóvíz bekötöttsége 97,79 %-os, amely jelzi, hogy néhány település kivételével szinte teljeskörűen, a lakosság számára az egészséges ivóvíz rendelkezésre áll.

54

1.ábra: Háztartások vezetékes ivóvíz-ellátottsága.(%)

Forrás: KSH 2016. évi adatok alapján saját szerkesztés

A megye vizekben gazdag, a kommunális, az ipari és mezőgazdasági célú ivó- és iparivíz minőségű vízellátás részben helyi vízkivétellel, helyi kutakkal, részben regionális vízbeszerzési lehetőséggel regionális gerinchálózat segítségével történik. A helyi, megfelelő vízminőségű vízbeszerzést, a helyi bázis elszennyeződése esetén a regionális rendszerek fejlesztésével lehet pótolni. A regionális vízbeszerzés lehetősége, ezért különös figyelmet érdemel. Az ellátás biztonsága érdekében a kistérségi-, térségi szolgáltató művek összekapcsolása, regionális rendszerek kialakítása növeli az ellátás biztonságát.

A statisztikai adatok elemzése összesítve azt jól mutatja, hogy vízellátás vonatkozásában a fejlesztési feladatokban ma már nem a bekötöttség növelése, nem a "mennyiségi ellátás" megoldása a legfontosabb. A "minőségi” elvárások kerülnek előtérbe, amely elsődlegesen a vízminőségre vonatkozik. Az általánosan terjedő szennyeződések mellett ez egyre nehezebben biztosítható. Az egészséges víz, mint a természet legfontosabb kincse ezért kiemelt védelmet igényel. A jövő feladata, rövid és hosszabb távú időciklusban egyaránt a vízbázisok fokozott védelmének biztosítása. A megye nagy hányada a Bakony hegység és a Balaton-felvidék területére esik. A Bakony a Dunántúli középhegység legnagyobb és geológiai szempontból legteljesebb tagja, vízföldtani szempontból rá is és a Balaton-felvidékre is jellemző a karbonátos kőzettömege hasadékrendszerében tározódó karsztvíz kincs. A karsztvíz a térség vízellátásának alapját képezi, elsősorban a Bakonyban és a Balaton felvidéken tárható fel, de hozzáférhető nagyobb mélységekben a karszt-összlet peremterületein is. A megye vizsgált területrészén fekvő települések vízellátása legnagyobb részben a karsztvíz kincsre alapozott vízművekről történik, emellett meg kell említeni más felszín alatti vízkészletből (talajvíz és rétegvíz) kitermelt vízbázist is, de ezekből a vízbázisokból kivett vízmennyiség a karsztvíz kivételhez kéVeszprém elenyésző mennyiségű. A Balaton menti települések ellátására felszíni vízkivétel is történik.

55

2.ábra: Hidrogeológiai védőterületek

Forrás: szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés

A megye területén korábban jelentősebb bányaművelést végeztek és ez veszélyeztette a felszín alatti vizeket. A bányaműveléssel járó vízkiemelés miatt a karsztvíz felszín vízszintje jelentősen lecsökkent, ami források elapadását és a Hévízi tó vízháztartásának felborulását eredményezte. A problémák megszüntetésére a vízkiemelést megszüntették, ami után a karsztvízszint lassú emelkedése következett be, ennek negatív hatása ma már nem érezhető.

Veszprém megyei települések döntő hányadának vízellátását három jelentősebb szolgáltató biztosítja. A legtöbb, 132 településen a vízellátást a Bakonykarszt Zrt. szolgáltatja. A Bakonykarszt Zrt hat üzemvezetőségre bontva végzi a szolgáltatást. Központja Veszprémben van. Üzemvezetőségei: • Nagyvázsonyi Üzemvezetőség, • Veszprémi Üzemvezetőség, • Zirci Üzemvezetőség, • Várpalotai Üzemvezetőség, • Pápai Üzemvezetőség, • Ajkai Üzemvezetőség.

56

3.ábra: Ivóvízellátó hálózat

Forrás: szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt Észak-Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetősége 51, a Dél-Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetősége 5, összesen 56 településen élők számára biztosítják a vízellátást.

A Pápai Víz és Csatornamű Zrt 26 település vízellátását szolgáltatja. A további 3 település vízellátását a Pannon-Víz Zrt. (Nagydém település), Vasivíz Zrt. (Külsővat település) és a Fejérvíz Zrt. (Jásd település) biztosítja. A három nagy szolgáltató részben regionális hálózatról látja el a településeket, de vannak települések, amelyek ugyan önálló vízművel rendelkeznek, azonban annak üzemeltetését is a szolgáltató vállalja.

A statisztikai adatok segítségével a távlatilag várható igények mértékét prognosztizálni lehet, így annak ellátására a szolgáltató kellő időben fel tud készülni. Az országos trendeket vizsgálva, megyei léptékben ugrásszerű népességváltozás nem várható, megyén belüli lokális mozgások előfordulhatnak, amelyet a regionális rendszerrel működő vízellátás viszonylag rugalmasan tud követni. Mivel a víz, mint természeti kincs a világon egyre jobban felértékelődik, az azzal való takarékosságot a fenntartható fejlődés érdeke ki fogja kényszeríteni. Várhatóan távlatilag élesen elválasztódik az ivóvíz minőségű vízigény az egyéb, feltétlenül ivóvíz minőségű vizet nem igénylő vízigényektől. Az ivóvíz minőségű víz elsődlegesen a szociális célú, kommunális igények kielégítését fogja szolgálni, ezért a várható igénynövekedés jól prognosztizálható.

57

A megyében rendelkezésre álló bázisok a várható távlati igényeket, természetesen a bázisok, elosztóhálózatok és azok létesítményeinek megfelelő korszerűsítésével és fejlesztésével ki fogja tudni elégíteni. A nem ivóvíz minőségű vízigények kielégítésének gazdaságosságára törekedve egyre kevésbé fogják azt, az ivóvíz minőségű közhálózatra való támaszkodással megoldani. Annak kielégítésére lokális megoldást keresnek. Erre a talajvizek, rétegvizek, felszíni vizek is rendelkezésre állnak.

Távlatilag a legnagyobb vízhiány a mezőgazdaságban, az agrárágazatban várható, amelynek vízellátására az öntözőcsatornák, öntöző hálózatok kiépítési igénye várható. Ezek jellemzően a felszíni vizekre támaszkodva alakíthatók ki. A kiskertek, zöldfelületek locsolóvíz igényének kielégítése is távlatilag egyre kevésbé veszi igénybe az ivóvíz hálózatot, hanem a helyi vízbeszerzés kap egyre hangsúlyosabb szerepet. A helyi vízbeszerzés keretében a csapadékvíz visszatartása is fontos megoldandó feladattá fog válni.

Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, elhelyezés

Az elmúlt évtizedekben kiépített vezetékes ivóvízellátással párhuzamosan lényegesen megnőtt a fajlagos vízfelhasználás, s ezzel együtt a keletkező szennyvíz mennyisége is. Az elhasznált víz a környezet egyik alapvető szennyező eleme, amelynek megfelelő elhelyezése nagyon fontos feladat. A szennyvízgyűjtés és kezelés problémájának megoldatlansága, valamint a keletkezett szennyvizek jelentős hányadának még ma is kezeletlenül a talajba szikkasztása, az ivóvízkészlet vízminőségének egyik legnagyobb veszélyeztető forrása. A vízügyi ágazat a közelmúltban a korábbi vezetékes ivóvízellátás kiépítéséhez hasonlóan, hazai és nemzetközi támogatás segítségével bonyolította a szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás létesítésének intenzív fejlesztését. Ennek hatására számos szennyvíztisztító telep létesült és több település csatornahálózat került kiépítésre illetve van a megvalósítás különböző fázisaiban. A megvalósított csatornázási és szennyvíztisztító telep létesítési beruházások ellenére azonban a megye 216 településéből még mindig 59 település nem rendelkezik szennyvíz közcsatorna hálózattal. A megye településeinek közcsatornával való ellátottságának bemutatására a statisztikai adatok nyújtanak lehetőséget. A rendelkezésre álló 2016-os statisztikai adatok alapján a következő ellátottsági ábra rajzolódott ki. 4.ábra: Háztartások közcsatornával való ellátottsága (%)

Forrás: KSH 2016. évi adatok alapján saját szerkesztés

58

Az ellátottságot bemutató ábra azt is mutatja, hogy különösen a védendő karsztvízbázis feletti településeken és a Balaton vízgyűjtőjén fekvő települések csatornázottsága kedvezőbb. Megye szinten kedvezőbb a helyzet, ha az is mérlegelésre kerül, hogy bár a csatornázatlan települések száma a megye településeinek 27 %-át képezik, de a nem csatornázott településeken összesen 24 932 ember él, a megye lakosságának 7 %-a. A népesebb települések csatornázottsága kedvezőbb. Meg kell jegyezni, hogy az ábra 2016-os adatokra támaszkodással készült, az ezirányú fejlesztések hatására ma már valamivel kedvezőbb a helyzet. Ma is a Devecseri, a Pápai járáshoz tartozó települések között van a legtöbb csatornázatlan település, de a Sümegi járásban (7) és a Balatonfüredi járásban (5) is vannak csatornázatlan települések. A többi járásban egy-két csatornázatlan település van. 2017. decemberében aláírt szerződés lehetőséget nyújt az elmaradt csatornázatlan térségek csatornázásának megoldásához. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ÉKDU 4. projektje alapján Észak- és Közép-Dunántúli szennyvízelvezetési és kezelési fejlesztés valósítható meg pályázati támogatással. A vízellátáshoz hasonlóan Veszprém megyében a már csatornázott települések döntő hányadának szennyvíz elvezetését, kezelését, elhelyezését három jelentősebb szolgáltató biztosítja. A csatornázott települések döntő hányada a Bakonykarszt vízellátó területén van, így a csatornahálózat üzemeltetését a Bakonykarszt üzemelteti. De mellette üzemeltetőként jelen van a Pápai vízmű és a DRV is.

5.ábra: Szennyvízelvezető hálózat

Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés Ahogy az ellátottságot bemutató ábra és a táblázat is jelzi, bár szennyvízelvezetés, tisztítás, elhelyezés kérdésének a rendezésében az elmúlt két évtizedben lényeges előrelepések történtek. A szennyvíz gyűjtése, tisztítása és elhelyezése területén ennek ellenére még jelenleg is a megyében jelentős hiányosságok vannak, hisz ma is 59 olyan település van, amelyen még nincs kiépített közcsatorna. A nem csatornázott településeken és az ugyan csatornázott, de egyes közcsatornára nem csatlakozó ingatlanokból Veszprém megye vizsgált területén, jelenleg naponta átlagosan 4770 m3 szennyvíz szikkad a talajba, amely veszélyezteti a karsztvíz bázist, de valamennyi egyéb vízbázist is és az élő

59 vizeket, a Balatont is. Ezért a szennyvíz közcsatornával történő összegyűjtése, és szennyvíztisztító telepen történő kezelése mielőbb megoldandó feladat.

5.ábra: Szennyezettség (%)

Forrás: KSH 2016. évi adatok alapján saját szerkesztés

A szakágat érintő fejlesztési igényeket elsődlegesen a veszélyeztetett vízkészlet védelme határozza meg. Ezért a nem csatornázott településeknek és a már csatornázott településeknek a teljes körű közcsatornás szennyvízelvezetését és annak szennyvíztisztító telepen történő tisztítását mielőbb kéne megoldani. A meglévő csatornahálózat és szennyvíztisztító telepek elsősorban a kommunális szennyvizeket gyűjtik össze és tisztítják. A nagyobb ipari üzemek saját ipari szennyvíztisztítóval rendelkeznek, melynek üzemeltetését is maguk végzik. A szennyvíztisztítás egyik végtermékének, a tisztított víznek a legnagyobb befogadói a Séd, a Marcal és a Balaton. A nem csatornázott területeken a talajba szikkadó szennyvíz a talaj, talajvíz, rétegvizek elszennyeződését okozza. Nem elsődlegesen az elszikkasztott szennyvíz mennyisége, hanem, annak minősége (nitrogén és foszfor tartalma, koncentrációja) okozza a problémát. Ezek a szennyező anyagok a talajba és a talajvízbe jutnak, azokat jelentősen szennyezik. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a megye szinte teljes területe az ivóvízbázisán, a karszt összlet területére esik, és mivel a karsztvíz az utánpótlását a felszín felől kapja, a szakszerűtlen szennyvízszikkasztás a megye vízbázisát veszélyezteti. Vannak településrészek, amelyeknek jól és gazdaságosan működtethető közhálózati csatornázását az ingatlanok időszakos hasznosítása nem teszi lehetővé. Az elmúlt időszakban jelentős kutatások- fejlesztések alapján fejlesztették ki azokat a szakszerű szennyvízkezelő házi berendezésekkel, amellyel a szennyvizeket, természetesen, ha azt, egyéb helyi, természeti, hidrológiai, geológiai adottság nem akadályozza, lehet helyben kezelni és elhelyezni. Természetesen ennek alkalmazását csak ott szabad megengedni, ahol azt, kockázatmentesen az állampolgárra lehet bízni.

A fejlesztési célok elsődlegesen a még nem csatornázott települések csatornázásának a megvalósítása, valamint a már csatornázott településeken, is a rácsatlakozási arány növelése. De nem lehet figyelmen

60 kívül hagyni a várhatóan hosszabb távig csatornahálózatra rá nem csatlakoztatható településrészeket, ott szabályozott körülmények között a szakszerű házi szennyvízkezelés megoldását engedélyezve a helyi veszélyeztetés kockázatát csökkenteni kell.

3.6. Világörökségi és világörökségi várományos értékek

A világörökségi és világörökségi várományos értékek meghatározása önálló országos szintű övezetként került bevezetésre a területi tervezésben. Az övezethez tartozó területeket települési közigazgatási határos pontossággal határolták le az OTrT készítői: VESZPRÉM MEGYE TRT OTRT 2013.

(a 2011 évi megyei Trt nem tartalmazott ilyen övezetet)*

A világörökségi és világörökségi várományos területek OTrT-ben lehatárolt övezete még nem szerepelt a Veszprém megyei TRT-ben. Az OTrT lehatárolás elsődlegesen a megye BKÜk-hez tartozó, táji–természeti- művi- és kulturális értékekben kiemelkedően gazdag területeire terjed ki (pl. Balatonfüred–Tihany; a Vázsonyi-medencéből Nagyvázsony; az Eger-víz völgyi települések; a Káli-és a Tapolcai medence; stb.). A BKÜK-en kívül a Magas–Bakonyi TK-hez tartozó Bakonybél területét fedi le az övezet, - várományos területként - amelynek területén található a Somhegyi Erdőrezervátum is. *A megyeterv időközben hatályon kívül került alábbi örökségvédelmi tárgyú övezete* nem egyezik a fentivel, de tematikailag a legközelebb áll a világörökségi témakörhöz (alább: kivonat a VmTrT_2011 övezeti tervéből):

*A történeti települési terület övezete 17 települést érintett. Bakonybél nem szerepelt ezek között.

61

3.7. Honvédelem

A honvédelmi övezetek meghatározása településhatáros pontossággal történt. Az OTrT–ben kijelölt kiemelt fontosságú honvédelmi területek mellett megyei övezetként megjelent a honvédelmi területek övezete is. A két övezet együtt jelentős lefedettséget eredményez a megyében, a BKÜK-en kívüli részén összesen (26+18) azaz 44 település igazgatási területe érintett. A szerkezeti terven ezek a területek különböző térségi besorolással jelennek meg. Az övezetek megyetervi lehatárolása az alábbi:

VESZPRÉM MEGYE TRT 2011.

A megyei TrT 2016-os módosítási tervezetének munkaanyaga az akkor hatályos OTrT-vel összhangban határozta meg a kiemelt fontosságú honvédelmi terület lehatárolását. A honvédelmi terület övezete a 2011. évi lehatároláshoz képest jelentős eltéréseket mutat: OTRT 2013. és a VmTrT.2016_tervezet lehatárolása

A kiemelt fontosságú honvédelmi terület és a honvédelmi terület övezete

62

Veszprém megye területén a Magyar Honvédség kezelésében lévő területek ma is jelentősek. Az OTrT 2013. évi lehatárolása szerint a „kiemelt fontosságú honvédelmi területek” övezete a megyében összesen 36 települést érint, melyek többsége (26) a megye BKÜK területén kívül helyezkedik el...... 3.8. Ásványvagyon

A geológiai fejlődésmenet jellegzetességei, az uralkodóan harmadidőszaki és negyedidőszaki képződmények a megye területén előforduló ásványkincsek palettáját is meghatározzák. A korábbi geológiai korok vízborítása nyomán az építőkőnek is alkalmas üledékes kőzetek és a szénféleségek magas előfordulása jellemző. A vulkáni tevékenységnek köszönhetően szintén különféle építőipari nyersanyagok és egyes ércek gazdag előfordulásai számítanak a megye ásványkincsvagyonának. Sajátos természeti erőforrást jelent a megye karsztvízkészlete.

Építőkőnek használt mészkő és dolomit a Bakony építőkőzetei, ahol nagy mennyiségben található meg. Az építőipari nyersanyagok közül a homokkő a Balatonfelvidéken fordul elő legnagyobb mennyiségben. Jellegzetes vöröses árnyalata miatt kedvelt építőkő. A Rába és az Ős-Rába egykori medrében ma folyó Marcal által felhalmozott építési kavics és kisebbrészt homok, illetve téglaagyag készletei számottevőek a Bakonyalján. A folyóvölgy közelében tőzegelőfordulás is található. A bazalt- és andezitvulkánosság során képződött kemény kőzeteket építőkőnek, útalapozó kőnek bányászták. A védelem alatt álló területeken ma már a bányászat megszűnt. A szénféleségek közül az Ajkai-medence barnakőszén telepei emelkednek ki. Az ásványércek között a bauxit és a mangánérc fordul elő legnagyobb mennyiségben.

Veszprém megye legfontosabb ásványkincsei: a bauxit, a mangán és a titán ércek, amellett rendelkezik még barnaszén kitermelő és reménybeli mezőkkel (a titánvagyon volumene és helye nem nyilvános).

Magyarország legfontosabb Közép-Dunántúli bauxit-telepei

63

Ércek és nemérces ásványkincsek bányái

Veszprém megyében a bauxit bányászat fejlődött ki az elmúlt 50-80 évben, a bauxit termelés felfutása az 1970-1990 közti húszéves időszakban tetőzött, s napjainkra csaknem leállították, noha a korábbi területi kimutatások szerint még jelentős mezők ismeretesek a Közép-Dunántúli Régió megyéiben (így Veszprém megyében is).

A Közép-Dunántúli Régió szilárdszén energiaforrásainak potenciális adottságai

A mélyművelésű szénbányászatot a korábbi, ezredfordulói energiagazdálkodási stratégia-taktika gazdaságtalannak ítélte és bezárásra ítélte az erőművi integráción kívül rekedt bányaterületeket. Egy korábbi értékelés szerint a széntermelés folyamatában a fekete- és barnaszén egyre csökken, a lignit kültéri bányászata pedig növekedik, különösen a privatizációt követően. A szénfelhasználáson belül tovább növekedett az erőművi fogyasztás aránya, miközben a lakossági szénfelhasználás radikálisan csökkent, a vezetékes földgázhálózatok kiépítését követően.

A szénbányászat, az energiaár-emelkedés következtében, ismét átértékelődött és a szenet, mint nem kevés földtani (elméleti) vagyont, potenciális adottságot, hanem kitermelhető ásványvagyonként a is figyelembe veszik, A nagyobb szénmezők közül Veszprém megyét a „Várpalotai szénmező” (l. az alábbi ábra) képviseli, ahol az elméleti és a kitermelhető potenciál az országos volumennek csak töredékét képezi (140, illetve 122 Mt).

A Közép-Dunántúli – Várpalotai szén-medence

Hasadóanyagok előfordulási helyei főleg Baranya megyében feltártak, de ismeretesek emellett olyan hasadóanyag bányászatra alkalmas reménybeli területek, melyek Veszprém megyét is érintik, - a Balaton-felvidék térségét, illetve az Ajka-Halimbai kőszénmedencében a szénhez kötődve.

Ritka földfémek potenciális adottságai Magyarországon a szakirodalom alapján ismeretesek bizonyos potenciálisnak tekinthető formációk, melyek Veszprém megyét is érintik, ilyenek: • Vörösiszap (mérések már történtek, előzetes készletbecslés is, további mintagyűjtés, pontosítás) folyamatban) • Savanyú magmás kőzetek lepusztulásából származó agyagos kőzetek (felderítő mintagyűjtés, elemzés folyik)

64

• Homokok, torlatok (felderítő mintagyűjtés, elemzés folyik) • Foszfátos üledékek Balaton-felvidéken, Úrkút, mangánbánya, (tájékozódó elemzés szükséges).

A különböző kitermelési – bányászati – művi tevékenységek és a ráépülő hasznosítási technológiák általában is veszélyes természeti károkat okozhatnak, de fokozott veszélyt jelenthetnek a felszín alatti vízkészletekre, amely a Közép-Dunántúli Régióban és különösen Veszprém megye területén a legnagyobb volumenű és kiterjedésű (főleg karsztvíz).

Magyarország felszín alatti vizei, a karsztvíz készletek kiemelésével

A Veszprém megyei TrT az ásványvagyon készlettel rendelkező települések közigazgatási határos meghatározását tartalmazza, szöveges előírásai közt védelmi és korlátozó előírásokat és ajánlásokat fogalmaz meg.

VESZPRÉM MEGYE TRT 2011.

65

A 2011. évi módosítást követően beszerzett 2015.évi adatszolgáltatások alapján ezen övezet felülvizsgálatára is elkészült a tervezet. az alábbi ábrákon szemléltetjük az adatszolgáltatás egyik, érdemi információkat szolgáltató ábráját (forrás: Veszprém m. KH Bányászati Osztály), valamint az ennek figyelemebvételével készült övezeti lehatárolási javaslatot:

A megyei TrT 2016-os módosítása tervezete munkaanyaga az újabb adatszolgáltatás alapján határozta meg az övezet lehatárolását. Ez a 2011.évihez képest jelentős csökkenést mutat, csak 46 település igazgatási területét érinti:

VmTrT.2016_tervezet (nem hatályos övezeti lehatárolás, tájékoztató ábra)

Az ásványvagyon védelmi területek övezete országos szinten nincs lehatárolva, ezt az OTrT a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervek hatáskörébe utalta.

Az eltérések elsősorban a Zirci és a Pápai és a járást érintik, némi növekmény a Veszprémi járásban regisztrálható.

66

3.9. Hulladékgazdálkodás

Veszprém Megye Önkormányzata 2005. évben elkészíttette és azóta az eltelt időszakban többször is felülvizsgálta Veszprém megye hulladék-gazdálkodási tervét, amely számba vette a kialakult helyzetet, a megye hosszútávú feladatait részletezi és határozza meg a hulladékgazdálkodás területén.

A keletkező hulladékok fajtája, mennyisége

A Veszprém megye területén keletkező hulladékok a tulajdonságuk alapján két kategóriába sorolhatók: a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékok és a települési vagy azzal együtt kezelhető nem veszélyes hulladékok.

Veszprém megye Veszprém megye után az ország legtöbb veszélyes hulladékot termelő megyéje. Ebben jelentős szerepet játszik az alumíniumiparból – timföldgyártásból származó vörösiszap. A veszélyes hulladék megjelenési formája szilárd, iszap és folyékony lehet.

A megye hulladékgazdálkodásának helyzete

A megye hulladéklerakói vizsgálata során megállapítást nyert, hogy az utóbbi évtizedben megvalósult a regionális gyűjtő- és ártalmatlanító rendszer, a régi – többnyire korszerűtlen és környezetszennyező – települési, jobb esetben mikrotérségi, lerakók bezárásra és rekultiválásra kerültek.

A települési hulladékok ártalmatlanítása így jelenleg szinte kizárólag a regionális hulladékgazdálkodási rendszer keretében történik. A megye településeinek mintegy döntő többségét magába foglaló Észak- Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer kialakítása megtörtént, folyamatosan üzemel. A megye területét hosszú távon az alábbi 5 nagy hulladékgazdálkodási rendszer fedi le:

o a Győr – Moson - Sopron Hulladékgazdálkodási Projekt (amelyhez a megye északi részén fekvő települések csatlakoztak) o az Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer (amely a megye települései ¾-e számára nyújt környezetkímélő módon szolgáltatásokat) o Közép-Duna Vidéke Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer o Dél-Balaton és Sió Völgye Regionális Kommunális Hulladékgazdálkodási Rendszer o Nyugat-Balaton és Zala Völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer

A regionális hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítésével párhuzamosan megkezdődött szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése is. A megye városaiban és a kisebb települései egy részén gyűjtőszigeteket létesítettek a papír, üveg, fém és műanyag szelektív gyűjtésére.

A begyűjtött szennyvíz a kommunális szennyvíztisztító telepeken kerül előkezelése, majd ártalmatlanításra. A legnagyobb mennyiségű tengelyen szállított szennyvizet a veszprémi és a pápai telep fogadja, e telepek - a mencshelyi teleppel együtt - biztosítják a keletkező szennyvíziszap ártalmatlanításának fő helyszíneit is. A beszállított szennyvíz fogadása és ártalmatlanítása a kisebb szennyvíztisztító telepeken is megoldott. A keletkező szennyvíz ilyen módon begyűjtött és kezelt része nem okoz környezetterhelést. Mezőgazdasági hasznosításra az erre szakosodott vállalkozások szállítják el a szennyvizet és végzik el az iszap kihelyezését. A kommunális szennyvíziszapok esetében - Mencshely és Veszprém kivételével - gyűjtési körzetek nincsenek kijelölve.

A tengelyen beszállított mennyiség megyei szinten nem éri el a keletkező mennyiség 1 %-át sem.

67

A keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése Az Észak-Balatoni Térség Regionális Szilárdhulladék-kezelési Rendszer bázistelepeként a lerakó és hulladékkezelő üzem Királyszentistván község külterületén valósult meg. A szelektív- és kevert hulladékgyűjtő és ártalmatlanító rendszer megfelel a korszerű követelményeknek.

A szelektív- és kevert hulladék gyűjtő rendszer elemei: o 400 db új szelektív hulladékgyűjtésére alkalmas gyűjtősziget létesült a Társulás működési területén. A beruházás költségei között szerepelnek azok a járművek és konténerek is, melyek a hulladékot a regionális telepre szállítják. o Átrakó állomások – válogatók: Az ajkai, pápai és tapolcai gyűjtőkörzetekből átrakó állomásokra kerül a begyűjtött hulladék, ahonnan tömörítve, zárt szállítókonténerekben kerül a regionális telepre. Ezeken a telepeken történik a szelektív gyüjtőszigetekről beszállított hulladék feldolgozása is. o Komposztáló: Feladata a Balatonfüreden és térségében keletkező jelentős mennyiségű kerti hulladékot feldolgozása. o Mobil építési törmelék feldolgozó: A törő és osztályozó berendezés Veszprémben települt. Feladata a térségben keletkező, eddig csak lerakásra alkalmas építési törmelék, feltöltésekben, útalapban, rekultivációs alaprétegekben felhasználható anyaggá alakítása. A berendezést a nagyobb építkezések helyszínére szállítva, helyben végezhető el a feldolgozás. o A Regionális Hulladékkezelő telep: A telepre a térség öt gyűjtőkörzetéből (Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Veszprém), összesen 158 településről érkezik a hulladék. A telepre (amely a hulladék-feldolgozó üzemből, a depóniából és a későbbi fejlesztéshez szükséges tartalékterületből áll) az ajkai, tapolcai és pápai gyűjtőkörzetekből átrakást követően, tömörítve, míg veszprémi és balatonfüredi körzetből átrakás nélkül érkezik a hulladék, zárt konténerekben. A telep tervezett kapacitása 120 000 tonna / év.

Az egyes gyűjtőkörzetekhez tartozó települések: Pápa gyűjtőkörzete Bakonykoppány, Bakonyszűcs, Pápa (megközelítőleg: 35 000 lakos, 13 000 háztartás) Balatonfüred gyűjtőkörzete (a BKÜK területén, megközelítőleg: 28 000 lakos, 35 000 lakás) Veszprém gyűjtőkörzete Alsóörs, Bakonybél, Bakonynána, (Balatonalmádi, Balatonfűzfő), Bánd, Borzavár, Csehbánya, Eplény, Felsőörs, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Hidegkút, Királyszentistván, Lókút, Lovas, Márkó, Nagyesztergár, Nemesvámos, Olaszfalu, Pénzesgyőr, Pétfürdő, Porva, Sóly, Szentgál, Szentkirályszabadja, Tótvázsony, Városlőd, Veszprém, Veszprémfajsz, Zirc (a BKÜK területét is érintve, megközelítőleg: 120 000 lakos, 45 000 lakás) Ajka gyűjtőkörzete Ajka, Apácatorna, Bakonyjákó, Bakonypölöske, Bodorfa, Borszörcsök, Csögle, Dabrony, Dáka, Devecser, Döbrönte, Egeralja, Farkasgyepű, Ganna, Gyepükaján, Halimba, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kislőd, Kispirit, Kolontár, Külsővat, Magyarpolány, Marcalgergelyi, Nagyalásony, Nagypirit, Nemeshany, Nemesszalók, Németbánya, Noszlop, Nyárád, Nyirád, Oroszi, Öcs, Pápadereske, Pápasalamon, Pusztamiske, Somlóvecse, Szőc, Tüskevár, Úrkút, Vid, Vinár (Megközelítőleg: 67 000 lakos, 24 000 lakás) Tapolca gyűjtőkörzete (a Tapolcai-medence és környékének nagyrészt a BKÜK területéhez tartozó települései, megközelítőleg: 53 000 lakos, 20 000 lakás) Hulladékkezelés illetve alkalmasság tekintetében sem országos sem megyei szinten nem kerültek megállapításra sajátos térségek illetve övezetek sem.

68

3.10. Természeti és környezeti kockázatok

A természeti és környezeti kockázatok igen széles témaköréből a területrendezési tervi metodika csak néhány fontosabb témacsoportot ragad ki, amelyekkel övezeti szinten is foglalkozik. Ezek közé sorolhatók: - az árvízvédelem, - a belvízveszély, - a vizek szennyezés elleni védelme - és részben a termőföld védelem is, - továbbá földtani veszélyforrások által érintett területek.

A fenti TRT szinten is érintett természeti és környezeti kockázatok nyilvánvalóan magában foglalják az ár- és belvízvédelem, földrengésveszély, egyéb katasztrófavédelmi beavatkozási területek témaköreit, ezek azonban a területrendezési tervek tematikájában részben az ágazatoknál kerülnek elemzésre (pl. a vízügynél részben az ár- és belvízvédelem, mint a „belvízveszélyes területek övezete”); másrészt nem jelennek meg sem térszerkezeti sem övezeti szinten - mint pl. a hulladékgazdálkodás -, a településrendezés hatáskörébe utalva a szakterületeket (a 314/2012.(XI.8.) Kr. alapján), pl. a földrengésveszély, tűz- és robbanásveszély és egyéb biztonsági tényezők tekintetében.

Mivel a fentiek közül a vizekkel kapcsolatos övezetek és a termőföldvédelem témaköre más fejezetekben került elemzésre, az alábbiakban a földtani veszélyforrások övezetének lehatárolását mutatjuk be. (Az OTrt nem tartalmaz ilyen övezetet.)

VESZPRÉM MEGYE TRT 2011. VmTrT.2016_tervezet

A 2011 évi megyei TrT számos közigazgatási terület érintettségét ábrázolja. Ezzel szemben a 2015.évi adatszolgáltatás alapján már csak Ajka és Csabrendek igazgatási területét sorolta a megyei övezetbe TRT módosítás tervezete.

Nem foglalkozik a területrendezési terv azokkal a rendkívüli havária-helyzetekkel, amelyek közül sajnálatos módon éppen a megyében fordult elő az ország eddig legsúlyosabb, tragikus kimenetelű veszélyes hulladékszennyezése, amely az ajkai vörösiszaptároló gátszakadásából következett. Az ilyen katasztrófák megelőzéséhez nem elegendők a területrendezés eszközei, ezek a napi környezetvédelmi hatósági kontroll feladatkörébe tartoznak.

69

3.11. Éghajlatváltozás területi vonatkozásai

A megye éghajlata a viszonylag kis területi kiterjedés ellenére is meglehetősen differenciált képet mutat. A különbözőségek a besugárzási viszonyok, a hőmérsékleti kép, a csapadékviszonyok és a vízháztartás tekintetében egyaránt megmutatkoznak. Veszprém megye éghajlatában az atlanti hatások már csak kisebb mértékben jutnak érvényre, mint az ország nyugati tájain.

A csapadék országos eloszlásában a tengertől mért távolság és a magassági, valamint kitettségi viszonyok egyaránt szerepet játszanak. Veszprém megyében a csapadék területi eloszlása ezen tényezők következtében mutat különbözőséget. A legmagasabb éves csapadékösszeggel a Bakony magasabb régiói rendelkeznek. Az Öreg-Bakony és a Bakonyi kismedencék 750mm, de az északi részeken a 800mm-t is meghaladó éves csapadékban részesülnek. A vegetációs időszakban 430- 480mm közötti eső valószínű. A megye legcsapadékosabb területei a magasabb térszín mellett az uralkodó nyugatias szeleknek is köszönhetik csapadékbőségüket, mivel a párás légtömegek a Kisalföld felől érkezve az Északi-Bakony tömbjét elérve felemelkedésre kényszerülnek. Ennek következtében a leginkább csapadékos területek a Bakony Ny-i, ÉNy-i kitettségű, magasabban fekvő régiói.

A megye Ny-i térsége, a Pápa-Devecseri sík közepesen csapadékos. Itt az évente lehulló csapadék mennyisége 600-700mm között alakul. A Bakonyalja, valamint a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék területén 600 és 700 mm közötti csapadék a szokásos. A Bakonyalja esetében a térszín növekedésével, a Balaton-felvidék esetében délről északra haladva közelíti az átlagos mennyiség a 700 mm-t. A megye csapadékban legszegényebb területei keleten helyezkednek el. A Keleti-Bakony K-i részén 600-650mm a jellemző, a Vilonyai-hegyek területén 590-600mm, a Sárrét területén pedig 550-580mm, de É-i részén csak 500-550mm közötti.

A hőmérsékleti viszonyok megyén belüli alakulására a domborzati adottságok vannak leginkább hatással. A megye leghűvösebb területei a magasabban fekvő középhegységi területek. Az Öreg- Bakony magasabb régióiban az éves középhőmérséklet a 8,50C-t sem éri el, ugyanakkor a Sárréten 9,5- 9,7, Pápa-Devecseri-síkon 9,5-10, a Balaton-felvidéken 10 Celsius körüli. A hótakarós napok száma a Magas-Bakonyban a legmagasabb, 55 körüli, másutt 35-40 között általános. A napfénytartam területi megoszlásában nincsenek számottevő különbségek. A magasabban fekvő középhegységi területeken 1950 óra körül alakul, másutt 1950-2000 óra között jellemző.

A fentiekben összefoglalt, Magyarország Kistáj Kataszterében szereplő, mintegy néhány évtizeddel ezelőtti éves átlagra vonatkozó adatsorok nagyságrendileg napjainkban is igazak, de a kétezres évek meteorológiai megfigyelései és klimatológiai elemzései alapján feltehető, hogy változásaik nagy valószínűséggel kedvezőtlen tendenciákat mutatnak. Ez egyrészt a szélsőértékek gyakoriságának, másrészt a kiszámíthatatlansági - bizonytalansági faktorok növekedésében jelentkezik.

A klímaváltozás általános hatásai - a hőingadozás mértékének növekedése, a hőhullámok, ezen belül is a városi hőhullámok gyakoribbá válása, felerősödő sugárzás, a száraz – meleg kánikulai és hőségnapok számának növekedése; - a csapadékmennyiség ingadozás mértékének növekedése, villámárvizek/aszálycsúcsok gyakoribbá válása, főleg városi térségekben; - a csapadékeloszlás és a hőmérsékleti viszonyok hagyományos, évszakokhoz köthető periodicitásának torzulásai; - szélsőséges viharjelenségek gyakoribbá válása, atipikus szélviszonyok („tornádójelenség feltűnése); - a felszíni kiszáradás, talajvízsüllyedés tendenciájának állandósulása; - a belvízkár jelenség gyakoriságának növekedése a rendkívüli csapadéktöbbletek időszakaiban;

70

Összefoglalva, általában a szélsőségek erősödése (pl. a hőmérsékleti szélsőértékek, éves és évszakos pozitív és negatív „rekordok”, aszályos periódusok, stb.) és gyakoriságának növekedése.

A változások, az egymásnak is ellentmondó szélsőségek területi hatásai, hogy ezek egyre inkább „próbára teszik” a természeti rendszereket, degradálják az ökorendszereket, a humán szempontból pedig növelik a katasztrófaveszélyt.

A kiszáradási tendenciák a vízmegtartás – vízpótlás szükségességére hívják fel a figyelmet, az elsősorban a nagyobb települések, városok estében ez kiegészül a keletkező hőtöbblet kezelésének igényével, az átszellőzési, árnyékolási viszonyok javításával. A kompenzáció elsődleges eszköze a zöld infrastruktúra, a zöldfelületi rendszer és az ökoszisztéma szolgáltatások fejlesztése.

A klímaváltozás természetes és telepített növénytársulásokra való hatása is kedvezőtlen, a degradáció, a szárazságtűrőbb fajok előtérbe kerülése irányába hat, a mező- és az erdőgazdálkodásban, a települési zöldfelületgazdálkodásban is a szélesebb ökológiai tűrőképességű társulások telepítését, fenntartását teszi szükségessé. Településökológiai szempontból is elengedhetetlen az élő – biológiailag aktív – felületek: lombtömegek, víztestek: víz- és zöldfelületek, erdők, parkok védelme és területük növelése.

A klímaváltozás negatív hatásai a fenti aktív, megelőző jellegű eszközök mellett, szükség szerint passzív, védelmi – védekezési eszközök alkalmazása is szükséges, nem utolsó sorban a kialakult vagy kialakuló katasztrófahelyzetek, haváriák kezelése/kezelhetősége érdekében.

Veszprém Megye Önkormányzata 2017-ben a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megkezdte a Veszprém Megyei Klímastratégia című projekt megvalósítását.

Ennek éghajlatváltozással is összefüggő vonatkozásait, a területrendezési tervezést is érintő tervezett beavatkozási elemeit a tervi alátámasztó műleírás klímavédelmi és környezetvédelmi fejezete foglalja össze.

71

4. A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL

4.1. A térszerkezet alakulása, a területfelhasználás változásai, tendenciák

A területfelhasználás 2012-2019 közötti változásait a térségi területfelhasználási kategóriák településenkénti változását tartalmazó alábbi táblázat adatai alapján szemléltejük.

Táblázat

4.2. Településrendszer

A megye településrendszere a járási beosztás szerint

A megye járásai: az Ajkai, Balatonalmádi, Balatonfüredi, Devecseri, Pápai, Sümegi, Tapolcai, Várpalotai, Veszprémi, Zirci járások.

A megye járásaihoz tartozó települések (ezen belül dőlt betűvel a Balaton Üdülőkörzet területéhez tartozó települések, kivastagítva a városi rangú települések):

Az Ajkai járáshoz tartozó települések:

Ajka, Csehbánya, Farkasgyepű, Halimba, Kislőd, Magyarpolány, Nyirád, Öcs, Szőc, Úrkút, Városlőd

A Balatonalmádi járáshoz tartozó települések:

Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Királyszentistván, Küngös, Litér, Papkeszi

A Balatonfüredi járáshoz tartozó települések:

Alsóörs, Aszófő, Balatonakali, Balatoncsicsó, Balatonfüred, Balatonszepezd, Balatonszőlős, Balatonudvari, Csopak, Dörgicse, Lovas, Monoszló, Óbudavár, Örvényes, Paloznak, Pécsely, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Tihany, Vászoly, Zánka

Devecseri járáshoz tartozó települések:

Devecser, Adorjánháza Apácatorna Borszörcsök Csögle Dabrony Doba Egeralja Iszkáz Kamond Karakószörcsök Kerta Kisberzseny Kiscsősz Kispirit Kisszőlős Kolontár Nagyalásony Nagypirit Noszlop Oroszi Pusztamiske Somlójenő Somlószőlős Somlóvásárhely Somlóvecse Tüskevár Vid

A Pápai járáshoz tartozó települések:

Pápa, Adásztevel Bakonyjákó Bakonykoppány Bakonypölöske Bakonyság Bakonyszentiván Bakonyszücs Bakonytamási Béb Békás Csót Dáka Döbrönte Egyházaskesző Ganna Gecse Gic Homokbödöge Kemeneshőgyész Kemenesszentpéter Kup Külsővat Lovászpatona Magyargencs

72

Malomsok Marcalgergelyi Marcaltő Mezőlak Mihályháza Nagyacsád Nagydém Nagygyimót Nagytevel Nemesgörzsöny Nemesszalók Németbánya Nóráp Nyárád Pápadereske Pápakovácsi Pápasalamon Pápateszér Takácsi Ugod Vanyola Vaszar Várkesző Vinár

A Sümegi járáshoz tartozó települések:

Sümeg, Bazsi Bodorfa Csabrendek Dabronc Gógánfa Gyepükaján Hetyefő Hosztót Káptalanfa Megyer Nemeshany Rigács Sümegprága Szentimrefalva Ukk Veszprémgalsa Zalaerdőd Zalagyömörő Zalameggyes Zalaszegvár

A Tapolcai járáshoz tartozó települések:

Ábrahámhegy, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonederics, Balatonhenye, Balatonrendes, Gyulakeszi, Hegyesd, Hegymagas, Kapolcs, Káptalantóti, Kékkút, Kisapáti, Kővágóörs, Köveskál, Lesencefalu, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Mindszentkálla, Monostorapáti, Nemesgulács, Nemesvita, Raposka, Révfülöp, Salföld, Sáska, Szentbékkálla, Szigliget, Taliándörögd, Tapolca, Uzsa, Vigántpetend, Zalahaláp

A Várpalotai járáshoz tartozó települések:

Berhida, Jásd, Ősi, Öskü, Pétfürdő, Tés, Várpalota, Vilonya

A Veszprémi járáshoz tartozó települések:

Bánd, Barnag, Hajmáskér, Hárskút, Herend, Hidegkút, Királyszentistván, Márkó, Mencshely, Nagyvázsony, Nemesvámos, Papkeszi, Pula, Sóly, Szentgál, Tótvázsony, Veszprém, Veszprémfajsz, Vöröstó

A Zirci járáshoz tartozó települések:

Bakonybél, Bakonynána, Bakonyoszlop, Bakonyszentkirály, Borzavár, Csesznek, Csetény, Dudar, Eplény, Lókút, Nagyesztergár, Olaszfalu, Pénzesgyőr, Porva, Szápár, Zirc

A megye településrendszere regionális és térségi összehasonlításban

Veszprém megye településállománya nem alkot egységes regionális hálózatot, mivel a települések kapcsolatai, hatásai, vonzáskörzetei túllépnek a megye közigazgatási határain, ugyanakkor alapvető meghatározói a régió egésze térszerkezetének. A térszerkezet változását és a települések formálódását meghatározó folyamatok - bizonyos elemek kivételével - alapvetően lassan változnak a megyében, ezért Veszprém megye településállománya, illetve az annak szöveteként értelmezhető településhálózata sem reagál gyorsan az átalakulásokra. Egyértelmű azonban, hogy a rendszerváltozással járó társadalmi-gazdasági következmények az elmúlt mintegy 20 év alatt már jelentős hatást gyakoroltak - a térszerkezet mellett - a térség településeire is. Az 1980-as évek végén, 1990-es évek elején eleve különböző helyzetben lévő települések a változásokra eltérően reagáltak, és különböző a települési átalakulások módja és mértéke. A településállomány átrendeződése folyamatos, jelen pillanatban is csak annak tendenciái, irányai határozhatók meg.

Veszprém megye településállománya történeti távlatban igen sokoldalúan, gyorsan és látványosan fejlődött a térség hosszabb távon ható kedvező adottságai miatt. Ilyen adottság a természeti erőforrásokban és ásványkincsekben igen gazdag terület, az eltérő kultúrtájak találkozásából adódó potenciál és a térség kitűnő elérhetősége. E kedvező településfejlődési hatások miatt a megye legtöbb települése, illetve egykor volt és jelenlegi városai, jelentős hagyományokkal bírnak.

73

Forrás: Veszprém megye területfejlesztési koncepciója (PESTTERV Kft 2014)

A térségen áthaladó országos és regionális jelentőségű vonalak egyben kijelölik a régió főútvonal- hálózatát is, amelyek a táji-természeti adottságoktól függő évszázados térbeli meghatározottságot tükröznek, és biztosítják a térség kiváló külső elérhetőségét. A Közép-Dunántúl megyéiben két-két országos urbanizációs főtengely húzódik keresztül

- Duna-vonal: (Bp.-Érd-Százhalombatta)-Ercsi-Adony-Rácalmás-Dunaújváros-(Baja); - (Bp.)-Martonvásár-Gárdony-Székesfehérvár, amely két irányba halad tovább: - Balaton déli partján: Polgárdi-Enying-(Siófok) irányába, illetve - Várpalotán át kettéválva Veszprém megyében folytatódik.

Veszprém megye városai is két városvonalat alkotnak (a régiót átszelő országos urbanizációs tengely Veszprém megyében folytatódó altengelye válik újfent ketté Várpalotánál):

- Várpalota-Veszprém-Herend-Ajka-Devecser irányába és - Várpalota-Berhida-Balatonkenese-Balatonfűzfő-Balatonalmádi-Balatonfüred-Badacsonytomaj- Tapolca irányába a Balaton északi partján.

74

Veszprém megye településeinek száma csak kisebb mértékben változott az utóbbi évtizedekben. Ez abból következik, hogy a településszám fogyás és növekedés nagyjából kiegyenlítette egymást. A rendszerváltozás óta fogyást okoztak a más régióba történő átcsatolások, amelyek - legalábbis egyelőre - meglehetősen egyedi jelenségét adják a magyar közigazgatás-történet 1990 utáni időszakának, mivel a Közép-Dunántúli Régió tizenkét ‘átigazolási’ esete mellett mindössze két másik település váltott megyét az országban. Veszprém megyéből 1992-2002 között három lépcsőben 11 település került át Győr-Moson-Sopron megyébe: először Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992-ben, aztán Bakonypéterd és Lázi 1999-ben, majd Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány 2002-ben.

Az elválások indoka minden esetben egy másik megyeszékhely (Győr) relatív közelsége és szélesebb módozatú, jobb minőségű elérhetősége volt. Továbbá az ebből is fakadó - a megyeszékhelyek nyújtotta többletfunkciókkal összefüggő - kedvezőbb ellátási lehetőségek. A megyék és központjaik ellenében az egységesülő régió és annak központja szerveződésének, erősödésének kérdésével összefüggő települési félelem a további periferizálódástól sem volt egy elhanyagolható szempont.

Ugyanakkor folyamatos településszám növekedéssel jár - ebben a megyében is - a korábban összevont települések rendszerváltozás utáni szétválása, a városból, vagy faluból történő településrész-kiválás, vagy a városhoz csatolás megszűntetése, azaz az új településsé szerveződések.

E változások következtében 2019-ban a megye településeinek száma 217, amelyből 15 rendelkezik városi jogokkal. 1990-ben 214 község mellett még csak 9 város volt Veszprém megyében.

A megye településállománya minden szempontból számottevő különbségekkel rendelkezve ért a rendszerváltás időpontjához. Részben a korábbi, a fejlesztéseket a szerepkörökhöz kötő településpolitika folyományaként, részben a fejlődési folyamatok eltérő érintettsége miatt. Például az egykori ipari-energetikai tengely városai, illetve a középfokú szerepkörre kijelölt városok vállalat- kapcsolt szolgáltatásai kiemelkedtek, infrastruktúrájuk jól kiépült. A kisebb települések szolgáltatásai azonban több helyen csak körzeti jelleggel működtek, és a közművesítésük több területen is elmaradt. Főleg Veszprém megye nyugati zónájában, valamint a megye Komárom-Esztergom megyével érintkező határterületein volt ez jellemző.

Mindezek alapján ma is a megye 1989 előtti városai adják az ellátás valódi központjait, azokat a centrumokat, amelyek korábban, mintegy másfél évtizeden keresztül is kiemelt fejlesztésekben részesültek. Ezek között kiemelkedik Veszprém (megyei jogú város), a városhálózat többi eleme közül pedig Ajka, Balatonfüred, Pápa, Tapolca és Várpalota. 1984-ben a megye városai közül néhány szerepet kapott a városkörnyéki közigazgatás területi rendszerében. Utóbbiak zömében hagyományos körzeti kispiaci, kisipari szolgáltató, helyi mezőgazdasági termékeket feldolgozó kisvárosi központok, ugyanakkor szerepköreik gyengébbek, a középfokú ellátási intézmények, a fizikai és humán infrastruktúra, a fejlett szolgáltatások, a városkép és más tekintetekben ma is hiányosságok jellemzik őket. Ezek kiépülése azonban, sokszor népesedési és fejlődési dinamikájukkal összefüggésben, erőteljes lendületet kapott az utóbbi években.

Veszprém megye és a Közép-Dunántúli régió eltérő adottságait (Veszprém megyében az 500, illetve 1000 főnél kisebb települések jelentős túlsúlyát) összességében a települések méret szerinti eloszlását az alábbi diagram szemlélteti.

75

Településméret szerinti arányok Veszprém megyében és Közép-Dunántúli régióban 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 500 főnél 500-1000 1000-2000 2000-5000 5000-10000 10.000- 50.000 fő kisebb 50.000 feletti Veszprém megye KD régió A régióban nagyjából a községek felét lakják 1000 főnél kevesebben, ugyanakkor Veszprém megyében ugyanez az arány már az 500 főnél kisebb falvakra vonatkozik, de itt a 200 főnél kisebb törpefalvak aránya is eléri a 15%-ot. (Egyes közgazdasági számítások szerint bizonyos közösségi szolgáltatások 2000 fős népességszám felett működtethetők igazán rentábilisan.) A régió 500 főnél alacsonyabb népességszámú falvainak 91%-a található Veszprém megyében, az 500-999 lakosúak 62%-a, míg az 1000-1999 fős falvak 39%-a.

Fenti adatok azonban nagyobbrészt elfedik a megye (és a régió) településszerkezetében és népességeloszlásában meghúzódó jelentős (belső) területi különbségeket, a települések egyenlőtlen területi eloszlásból következő társadalmi-gazdasági sajátosságokat.

A települések társadalmi-gazdasági helyzetét, fejlettségét ugyanis a lakosságszám jelentősen befolyásolja, mivel hatással van a demográfiai folyamatokra, az életkörülményekre, valamint az intézményi és infrastrukturális ellátottságra, amely a lakosság és a magángazdaság döntéseit, illetve közvetetten - a gazdaságosságon és hatékonyságon keresztül - a közösségi szolgáltatásokat és döntéseket is nagymértékben alakítja.

A megye 30 ezer fő körüli lakosságszámú két városa Ajka és Pápa középvárosok, amely besorolás elsősorban népességszámuk alapján illeti meg őket. Középfokú szerepeik - főleg Ajka esetében - több területen még fejletlenek, vagy hiányosak (pl. bizonyos gazdasági szolgáltatások, egészségügyi ellátási elemek, oktatási-képzési formák, speciális kereskedelmi funkciók), de területi és munkaerővonzó képességük is korlátozott. (Pápa helyzete ezen belül speciális, hiszen a Győr-Moson-Sopron megye déli peremére is kiható óriási vonzáskörzete, autóipari beszállítói szerepköre, repülőtere nyújtotta fejlesztési lehetőségei, illetve egyes felsőfokú oktatási és egészségügyi intézményeinek szolgáltatásai - az esetenkénti középfokú ellátási hiányok ellenére - kiemelik a várost ebből a településkörből.) Devecser bizonyos középfokú funkciók (pl. egészségügyi szakellátás, okmányiroda) ellátásával egyre inkább szerepet vállal a funkciók területi megosztásában.

E középvárosok helyi infrastrukturális rendszerei széles körben kiépültek, intézményhálózataik és szolgáltatásaik kapacitása és színvonala fejlett, valamint jelentős beruházásokkal - sokszor kiemelkedő külföldiekkel is - bírnak, amelyek térségeik jól képzett - illetve átképzett - munkaerejét alkalmazzák.

Veszprém megye 1 és 2 ezer fő közé eső lakosságszámú kisfalvai a megye népessége töredékének adnak otthont. Ezekben a falvakban az infrastruktúra fejletlen, de az alapvető egészségügyi, oktatási és egyéb közszolgáltatási feladatok nagyrészt megoldottak, ugyanakkor erőteljesen fennáll a

76 párhuzamos népesség-, funkció-, szolgáltatás- és intézményvesztés veszélye. A fokozott központi költségvetési függőség zömükben nem teszi lehetővé többletfeladatok és -funkciók ellátását, a lakóhelyként való vonzás és az életminőség fenntartása, javítása a legfontosabb feladat. Az elhelyezkedésből (közlekedési fővonalak, városok közelsége), a speciális helyzetből származó előnyök megragadása (pl. jelentősebb idegenforgalmi attrakció, hasznosítható objektum, egyedi adottság), illetve a helyi erőforrások mozgósítása (pl. a mezőgazdaság eredményességének javítása, kiemelkedő természeti erőforrás hasznosítása) jelentheti a kitörési lehetőséget, ellenkező esetben érdemi fejlődésre nem lehet számítani.

Az 1000 főnél alacsonyabb népességszámú apró- és törpefalvakban - amelyek Veszprém megyében területileg koncentráltan helyezkednek el - a települési szolgáltatások közül leginkább a kereskedelem az, amely valamilyen jellegű és szintű szolgáltatási egységgel képviselteti magát (vegyesbolt, italbolt). E településkategória infrastruktúrája a rendszerváltás óta szintén sokat javult (telefon, gáz), de csatorna-, út-, járda- és felszíni vízelvezető-hálózataik hiányosak, elavultak. Az általános iskoláik alsó tagozatai is már csak kevés helyen működnek, tömegközlekedéssel való elérésük gyenge, zömében orvosi ellátásuk - és egyre több szolgáltatásuk: pl. postajáratok - körzetesített. Nagyobb hányaduk népességszáma folyamatosan csökken, társadalma öregszik, kisebb részük - főként a roma népesség térnyerése miatt - fiatalodó korszerkezetű. A szűk rétegű aktív korúak képzettségi, foglalkoztatottsági, mobilitási és alkalmazkodási szintje alacsony, a lakosság zöme nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, hanem nyugdíjból, szociális segélyből és más társadalmi juttatásokból él.

A problémák együttes megnyilvánulása legtöbbször halmozottan hátrányos térségi szintű társadalmi- gazdasági helyzetet teremt (a településin túl). Az alapellátási és részleges intézményhiány mellett az elöregedés több, az országos községi átlagnál jóval kedvezőtlenebb népesedési folyamat eredménye pl. magasabb az időskorúak aránya, magasabb a halálozás és kisebb a születések száma, így kiemelkedő a természetes fogyás. Ugyanakkor a tényleges fogyást mérsékli, hogy az elvándorlás kisebb, de nem az aprófalvak nagy népességmegtartó képessége, hanem éppen az elöregedés, a kevés fiatal, az alacsonyabb képzettség és az immobilitás miatt. Alig van továbbá települési megújulás a lakásépítések alacsony száma miatt, a gazdasági aktivitás alacsony, nem keletkeznek lakossági, vállalkozói és települési fejlesztési források.

A Balaton-felvidék apró- és törpefalvaiban az idegenforgalom biztosította többletjövedelmek miatt ugyanakkor kedvezőbb a helyzet, de a jobb közlekedési feltételekkel rendelkezőkben és a nagyobb városok közelében fekvőkben szintén megfelelőbb az intézményi ellátottság; ezek sokszor költözési célpontokká váltak, amely társadalmi-gazdasági helyzetük - legtöbb esetben konfliktusos - átalakulásával is jár.

Településrendszer

Veszprém megye településeinek egymáshoz viszonyított relatív helyzetét, településszerkezetben betöltött pozícióját, a településrendszer felépülését alapvetően a települések funkciói határozzák meg. Ezt több tényező befolyásolja, hozzájárul például a gazdaságirányításban betöltött, illetve a térségi szerepkör, a lakosságszám, az igazgatási rang, az ellátási funkciók és azok színvonala, stb. A települések településrendszerben elfoglalt helyét legtöbbször a központi (alap-, közép- és felsőfokú) funkciók leltározásának, számbavételének módszerével állapítják meg. A települések viszonyrendszerét alapvetően befolyásolja a centrum-periféria kettősség is. Ugyanakkor a központi és a központi szerepekkel nem rendelkező települések csoportjai is szegmentáltak, további részekre bonthatók a funkciók mennyiségétől, sokféleségétől, vagy éppen egyediségétől függően.

A településhierarchia központi funkciókat ellátó centrumai jogállásuk, népesség- és vállalkozáskoncentráló, valamint gazdaság- és térszervező erejük révén képesek térségi irányító

77 szerepköröket kialakítani vonzáskörzetükben. Főbb tagjaik egyben a területi közigazgatási rendszer kiemelt elemei is, egyben a decentralizációs folyamatok lehetséges nyertesei.

Az ország településhierarchiájának kiemelt pontjain, csúcsain a központi funjkciójú települések különböző típusai állnak: a rendszer tetején a főváros foglal helyet, majd az öt regionális központ következik, amelyek szintje azonban hiányzik az egész Közép-Dunántúlon.

Az országos rangsor következő lépcsőfokán álló - teljes körű és gazdag választékú középfokú funkcióin túl felső- illetve részleges felsőfokú funkciókkal is rendelkező - térségi központ, megyeközpont és régiós társközpont Veszprém. Vonzásterülete a megye nagy részére kiterjed. Térségi központként Veszprém mellett Pápa (és bizonyos részfunkciókban Ajka) rendelkezik részleges felsőfokú ellátási funkciókkal. A tradicionális, vagy az 1950-es évek erőltetett iparosításának következtében kifejlődött további kis- és középvárosok csak hiányos, vagy részleges középfokú ellátást nyújtanak, nem beszélve a jóval később, vagy napjainkban várossá nyilvánított települések jóval kisebb választékú, olykor egyoldalú szolgáltatásairól, térségi szerepeiről.

A középfokú ellátás széles palettáját nyújtja Veszprém megyében Pápa, Ajka, Tapolca, Balatonfüred és Várpalota. Hozzájuk kéVeszprém is hiányosak Zirc és Balatonalmádi nyújtotta lehetőségek. Sümeg részleges középfokú funkciókat betöltő városias jellegű település, míg a többi új törpeváros ellátási körzete gyengén kitapintható, vagy speciális jellegű (idegenforgalmi, jelentősebb ipari, vagy kistérségi szervezőközpont).

A megye falusi települései között is találhatók olyan kisközpontok, amelyek a teljes alapfokú ellátást nemcsak a saját, hanem a környező falvak lakossága számára is biztosítani tudják, körzetesített feladat- ellátási helyként, kispiaci körzetként, idegenforgalmi vagy kistérségi szolgáltató alközpontként.

A központi szerepkörökkel nem rendelkező falvak általában kisebb-nagyobb alapellátási hiányosságokkal jellemezhetők, vagy csak részlegesen, illetve csekély mértékben töltenek be ilyen funkciókat, esetleg csak lakóhelyként vehetők számba (külterületi lakott helyek különböző típusai).

A településhálózat erősségei: • Kialakult a megye városhálózatának váza, ma már nem találunk (legalábbis közigazgatási és jogi értelemben véve) városhiányos térséget • A városok térbeli megoszlása viszonylag sűrű • A településhálózat policentrikusnak tekinthető • Sokszínűség és sokféleség jellemzi a településhálózatot, ami alkalmassá teheti a többféle fejlesztési mód és eljárás befogadására

A településhálózat gyengeségei: • Az egyes települések térségi-, (településhálózati) szerepének esetlegessége (illetve e szerepek pontos ismeretének és tudatosításának hiánya) • A településhálózat nem funkció és munkamegosztásban együttműködő települések hálózataként, hanem egymás melletti identitások halmazaként működik. • Az aprófalvas térség fejlődési potenciáljai romlanak • A települések hálózati kapcsolatrendszerének javítását esetenként a rossz közúti és vasúti elérhetőség is nehezíti. • A korábbi felülről vezérelt fejlesztéseket még mindig nem tudta felváltani egy alulról építkező, a meglévő sajátosságokra építő, differenciált, nyitott szellemiségű, a települési közösségek által felismert közös érdekeken alapuló hálózatfejlesztés.

78

4.3. Mezőgazdaság A termőföldek a megye tájegységein és ezen belül egyes településein is meglehetősen eltérő területtel és súllyal vannak jelen. Ezeket az arányokat döntően meghatározzák a települések, kistájak eltérő természetföldrajzi - termőhelyi adottságai. A nagyobb tengerszint feletti magasságú és magasabb lejtőkategória értékekkel rendelkező területeken alacsonyabb a mezőgazdaságilag művelt földterületek részaránya, ezek inkább a Bakony és a Bakonyalja erdőtájaihoz tartoznak. Az agrártérségek ezek peremvidékein, az enyhébb lejtésű hegy- illetve domboldali területeken, valamint a síkvidéki jellegű medencék területén jelennek meg domináns tájhasználati módként. A mezőgazdasági tájhasználat összefoglaló megyei adatai szerint kereken 350.000 ha termőterületéből valamivel több, mint 220.000 ha mezőgazdasági terület (a megye területének közel 50%-a), - a több mint 128.000 ha erdő és ~1200 ha nádas + halastó területen kívül. A mezőgazdasági terület művelési arányai a 2005 – 2015. közötti évtizedben kismértékben (1-3% közt) változtak: 42-ről 45%-ra nőtt a szántó, 3-ról 4%-ra a gyümölcsös, kert és szőlő, és 16-ról 18%-ra a rét és legelő. Az előzményterv járási mélységű vizsgálatának megismétlése, illetve aktualizálása nem szükséges a terv mezőgazdasági térségi, valamit a mezőgazdaságot érintő övezeteinek felülvizsgálatához. Az alábbiakban csak az eltérő területegységek jellemzéséhez szükséges néhány megállapítását ragadjuk ki, a leírási részek terjedelmével is jelezve a körzet mezőgazdasági jelentőségét. Veszprém megye területét kistérségek (jelenleg járás) szerint vizsgálta, amelyek mezőgazdasági aktivitása jelentősen eltér egymástól A járások területi kiterjedése, természetföldrajzi adottságai és ezáltal mezőgazdasági alkalmasságuk nagymértékben meghatározza a területen mezőgazdasági tevékenységet folytató népesség arányát. Előre bocsátjuk, hogy a tervelőzmény erre vonatkozó értékelési eredményei napjainkban is érvényesek: jelentős különbségek mutatkoznak az agrárgazdaság jelentőségét és területi alapjait illetően a megye északnyugati – nyugati része (Pápa és Ajka környéke), valamint egyéb, inkább hegyvidéki részei között (Veszprém, Várpalota, Zirc környéke, illetve a Balatonfelvidék és a kapcsolódó területek). A mezőgazdasági és erőterületek lehatárolása a hatályos megyeterv térszerkezeti tervén (2011.):

VESZPRÉM MEGYE TRT 2011. (TSZT kivonat) Ajka ás Pápa környékének síkvidéki részei alapvetően mezőgazdasági területek. Mezőgazdasági termelés céljára legalkalmasabb terület a Marcal-medence, valamint a 750 ha területű Somló

79 hegy, amely szőlőművelés alatt áll, sajátos mikroklímájával országosan is kiemelkedő minőségű borvidék. Növénytermesztési célra kevésbé alkalmasak a Bakonyhoz tartozó területek, de Kislőd környéke a térségben a legjobb minőségű burgonyatermő terület. A privatizáció során kialakult birtokszerkezet (felaprózottság, osztatlan közös tulajdon, bérleti rendszer, stb.) a fejlesztések és a hatékony gazdasági szerkezet kialakulása útjában állnak.

A térségben. a mezőgazdasági termelés céljára legalkalmasabb terület a Marcal medence, valamint a Somló hegy. Az Ajkai járásban a mezőgazdasági tevékenységgel érintett földterület (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep) aránya a megyei átlag felett van, több mint 90 %. A térség szántóterületei gyenge termőképességűek, az átlagos AK érték a térségben 16-17 AK/ha alatt marad. A szántóföldi növénytermesztést a gabonafélék túlsúlya jellemzi. A térség gyepterületei extenzív állattartásra alkalmasak. A térségben jelentős a szőlőművelés, mely döntő részben a Somlóra koncentrálódik.

A térségben jelentős borszőlő termesztés, agrárstruktúrájában fontos szerepet játszik a Somlói borvidék, mely magába foglalja a Somló-Hegyet, a Ság-hegyet és a Kissomlyót. A borvidék teljes területe 750 ha ebből 530 ha az a termőterület, amely kifejezetten a Somlóhoz tartozik. Az átlagos parcellaméret 300 négyszögöl. A Somlón jelentősebb szőlészettel, borászattal foglalkozó üzem kezdett el nagyobb beruházásokat. A borvidék jellegzetes fajtái a furmint, hárslevelű, juhfark, olaszrizling. A vidékre a kemény, jól eltartható és szállítható borok jellemzők A Somló mellett sok településen folytatnak háztáji szőlőtermesztést amely azonban nem jelentős.

A pápai járásban a mezőgazdaság fontos szerepet tölt be a gazdasági szerkezeten belül. A járásban a mezőgazdasági területek művelési ágak szerinti vizsgálata során megállapítható, hogy legnagyobb arányban szántók találhatók a járásban, ami a Veszprém megyében található szántók közel 40%-át, jelenti. Jelentős még a járásban az erdőterület, ami a megyei erdőterületek ~20%-át teszi ki. Gyep rét, gyep legelő, gyümölcsös, szőlőterület és egyéb területek kisebb arányban van jelen a pápai járásban.

A mezőgazdasági művelésre alkalmas terület aránya és minősége átlagosan jobb, mint a megyében másutt. A járás 27 településén található gyümölcsös terület, melyeknek aranykorona értéke néhány helyen eléri vagy meghaladja az 50 AK/ha értéket (Bakonyszentiván, Külsővat, Gecse, Pápa).

Szőlőterület a járás 28 településén található. A területek aranykorona értéke három település esetében itt is meghaladja az 50 AK/ha-t (Adásztevel, Pápa, Vaszar). További 12 településen 40-46 AK/ha értékű, 13 településen pedig 9-39 AK/ha minőségű szőlőterületek vannak.

A pápai járás legjobb minőségű szántóterületeit (24-26 AK/ha) Pápa, Béb, Mezőlak, Adásztevel, Marcaltő, Nóráp, Vanyola településeken találhatjuk, itt ez a meghatározó művelési ág.

A Sümegi járás területi kiterjedése, természetföldrajzi adottsága es ezáltal a mezőgazdasági termelésre való alkalmassága nagymértékben meghatározza a területen mezőgazdasági tevékenységet folytató népesség arányát. A sümegi járásban élők több mint 25 %-a tekinti a mezőgazdaságot elsődleges jövedelem forrásának, ami meghaladja a megyei átlagot. A megye második legkisebb kiterjedésű járásában a mezőgazdasági tevékenységgel érintett földterület (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep) aranya igen magas (~90 %), ami jóval a megyei átlag felett van.

A mezőgazdaságból élők, illetve a szférában foglalkoztatottak száma térségi szinten évről-évre kevesebb. A mezőgazdasági túlsúly birtokszerkezetileg, természeti adottságoknál fogva jellemző.

A megye keleti részének járásaiban (Veszprém, Várpalota, Zirc) a fentiikhez kéVeszprém kevésbé jelentős a mezőgazdaság súlya és szerepe, a termőhelyi adottságok, a kialakult tájhasználat

80 következtében. Itt eltekintünk a területi adatok elemzésétől, csupán néhány jellemző sajátosságot említünk meg.

Várpalotán és környékén a mezőgazdasági termelés alapját képező termőföldek területének nagyságát illetően a privatizációt követően kialakult birtokszerkezet kedvezőtlen, a területek mezőgazdasági művelésre és gazdaságos termelésre a hagyományos vetésszerkezetben kevésbé alkalmasak. Részben a lassan rendeződő birtokviszonyokból adódóan sok a nem megfelelően kezelt, vagy elhanyagolt terület, jelentősen megnőtt a parlagon hagyott területek aránya, romlott a talajok termőképessége. A mezőgazdaság tendenciái kedvezőtlenül alakultak. A mezőgazdasági termelés nagymértékben visszaesett, jelentősen zsugorodott az állatállomány létszáma és termelése is.

A Veszprémi járásban mind foglalkoztatási, mind a gazdasági hozzáadott érték szempontjából kisebb jelentőségű a szántóföldi és a kertészeti kultúrák műveléséből származó jövedelemszerzés. A birtokszerkezet középméretben stabilizálódott, nagyvállalkozás méretű mezőgazdasági munkáltató nem található.

Zircen és környékén a gyepgazdálkodás jelentősége említendő. A legnagyobb rét és legelő területek - egy kivétellel - a zirci térségében Pénzesgyőr, Jánd, Lókút, Bakonykúti, Porva, Bakonybél, Hárskút és Borzavár településeken találhatók.

A további körzetek (Balatonalmádi, Balatonfüredi, Tapolcai járás) a BKÜK területéhez tartoznak, elemzésük nem képezi jelen vizsgálat tárgyát.

A mezőgazdasági térségbe sorolt területeken belül gazdálkodási, terület- és településrendezési szempontból is kiemelten kezelendők a legjobb termőhelyi adottságú területek.

Ezeket a területrendezési tervek a kiváló- és a jó- minőségű szántóterületi övezetekben határolják le, továbbá a legjobb termőhelyű ültetvényterületekre alkalmazzák az I II. osztályú szőlőkataszterbe, valamint az I II. osztályú gyümölcskataszterbe sorolt területekre vonatkozó termőhely védelmi előírásokat.

A fentiek közül a kiváló- és a jó- minőségű szántóterületi övezetek lehatárolását tartalmazzák a területrendezési tervek. A hatályos megyetervi lehatárolás ebből a szempontból elavult, mivel felülírta az OTrT 2013. évi módosítása. Ezért az OTrT és az ezzel összhangban álló 2016.évi (be nem fejezett) megyetervi egyeztetési anyag tervlapjának ábráján szemléltetjük a lehatárolásokat (a hatályos megyeterv szántó-övezeti tervlap ábráját az övezetet elemző „3.3. termőföld- és talajvédelem” c. fejezetbe illesztettük):

4.4. Erdőgazdálkodás

A megye erdőgazdálkodási adottságai kiemelkedőek, különösen a Magas – Bakony és az Északi – Bakony térségében, másodlagosan a Déli – Bakony térségében, valamint az ezekhez kapcsolódó Bakonyaljai, hegylábi területeken. (Az ezek mellett jelentős Balaton-felvidéki és Keszthelyi hegységi erdőségek a BKÜK területéhez tartoznak.)

Az erdőgazdasági szempontból kedvezőtlenek a beépített területek és az erodált, kopáros területek mellett a mezőgazdasági szempontból kiemelkedő termőértékű szántó és ültevényterületek (amelyekről az előző fejezet szólt), valamint egyes speciális természeti értékű (védett) területek.

A megye nyilvántartott erdőterülete statisztikailag az elmúlt közel 2 évtizedben jelentősen (közel 40%- kal), ezen belül az utóbbi évtizedben kevésbé (kb. 1%-kal) növekedett: kerekítve 2000-ben ~80; 2010-

81 ben 134,1; 2017-ben 134,9 ezer ha (forrás: BFKH.gov.hu adatszolgáltatás). A megye erdősültsége az utóbbi évtizedben 27-28% közti értéken stabilizálódott, amely meghaladja az országos értéket.

A megye erdőterületeinek többsége állami tulajdonban van, szakmailag jól felkészült erdőgazdasági társaságok kezelésében. (A hatályos tervelőzmény gazdálkodó egységenkénti áttekintést közölt az erdők kezelésének akkori – 2011.évi - helyzetéről.)

Az erdőterületeket a területrendezési tervek térségi szinten határolják le, továbbá meghatároznak termőhelyi érték szerinti erdő-övezeteket is: kiváló minőségű és erdőtelepítésre alkalmas területi övezeteket határolnak le.

A fentiek közül a legutóbbi (hatályossá nem vált) megyetervi tervezet (2016.évi egyeztetési munkaanyag) térségi lehatárolását és az OTrT kiváló termőhelyi adottságú erdőterületi övezet lehatárolását szemlélteti az alábbi ábra. Szakmai szempontból pozitív, hogy a két lehatárolás feltűnő, magasfokú egyezést mutat.

A mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási A „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületi térség 2016-ban javasolt megyei lehatárolása* övezet (korábbi) OTrT lehatárolása

Területrendezési szinten hosszútávon biztosított a jelenlegi magas szakmai színvonalú erőgazdálkodás fenntartása. Továbbra is cél e tevékenység területi alapjainak védelme, a táj- és természetvédelmi szakterülettel egyeztetett erdővédelmi és fejlesztési tevékenységek területi kereteinek biztosítása.

Ehhez a TRT az erdőgazdálkodási térség, valamit az erdőgazdálkodással kapcsolatos övezetek megfelelő lehatárolásával, valamint az ezekhez tartozó előírások megfogalmazásával járul hozzá.

A hatályos megyeterv a meglévő és tervezett erdőterületeket övezeti szinten differenciáltan II/3.sz. mellékleti tervlapján határolta le.

A tervlapon 3 erdőterületi övezetet különböztetett meg:

82

- Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület - Erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas terület - Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete:

VESZPRÉM MEGYE TRT 2011.

Az erdőterületi övezetek összességükben nagyobb területeket fednek le, mint az erdőgazdálkodási térség területe, ugyanis a térszerkezeti terv vegyes térsége jelentős erdőterületeket foglal magában, ugyanakkor az övezeti tervlap alkalmassági övezetei potenciális erdőterületeket határolnak le, melyek közül a „másodlagos” kategória nem képezi a térségi lehatárolás részét. Ezért is indokolt az erdőgazdálkodás és az erőterületi jellemzők megítélése szempontjából a térségi és az övezeti lehatárolások és előírások együttes vizsgálata.

4.5. Vízgazdálkodás

A vízgazdálkodás fogalma a vizek hasznosítását, hasznosítási lehetőségeinek megőrzését, a vizek kártételei elleni védelmet és védekezést (azaz vízkárelhárítást) jelenti. Az utóbbi években a vízgazdálkodási feladatok növekedtek. Az ivóvíz biztosítása egyre nehezebb. Az ivóvíz bázisok védelme egyre komplexebb feladatokkal teljesíthető. A klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékesemények kezelése, a felszíni vizek rendezése is egyre igényesebb vízgazdálkodási feladat.

A vízgazdálkodás fejezetét megalapozó részletes vizsgálat, a korábbi területrendezési tervben szerepelt, amely a terv felülvizsgálata során figyelembe vételre került és a szakágat érintő változások kerülnek részletezésre.

83

A munkarész készítésénél továbbá figyelembe vételre került a 2016. március 9.-én elfogadott „Vízgyűjtő-gazdálkodási terv” felülvizsgálati dokumentációja, amely a felszín feletti és felszín alatti víztestek jó állapotba helyezését szeretné elérni.

Felszíni vizek esetén a cél általában a jó ökológiai, és a jó kémiai állapot elérése. A jó ökológiai állapot jelentése, hogy az emberi hatások nem zavarják a természetes élőhelyek működését, a jó kémiai állapot jelentése, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja nem haladja meg az ökológiai szempontok szerint megállapított határértékeket. Felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi állapot és jó kémiai állapot elérése a cél. A felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi állapot jelentése, hogy a felszín alatti vízkészletek hasznosítása nem okoz tartós vízszintsüllyedést, sem a felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek károsodását, a jó kémiai állapot pedig azt jelenti, hogy ha szennyezések elő is fordulnak, azok nem veszélyeztetnek ivóvízkivételt, egyéb vízhasználatokat, illetve felszín alatti vizektől függő vízfolyásokat és szárazföldi ökoszisztémákat.

A felszíni és felszín alatti vizek jó állapotának elérésére az Európai Unió határidőt is kijelölt, ezt az ország csak később tudja teljesíteni.

A teljes országra vonatkozó Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (továbbiakban: VGT) megalapozásához az egyes területileg érintett vízügyi igazgatóságok elkészítették a vízgyűjtő- gazdálkodási alegységek vizsgálatát és felmérését. Veszprém megye, a Duna részvízgyűjtőjén fekszik. Az egyes részvízgyűjtők vízgyűjtő alegységekből épülnek fel, amelyekre tagolhatók a vízelvezetési és vízgazdálkodási feladatok. Veszprém megye területét kisebb-nagyobb mértékben 7 alegység érinti, ezek 1-3 Rába alegység, 1-4 Marcal alegység, 1-11 Bakony-ér és Concó alegység, 1-13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony alegység, 4-1 Zala alegység, 4-2 közvetlen Balaton alegység és a keleti szélen a Sió alegység. Az alegységek egy része az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a másik része a Közép- Dunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területén fekszik.

1. ábra: A megyét érintő vízgazdálkodási alegységek

Forrás: Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálat – 2015

84

Veszprém megye területét érintő alegységek legfőbb vízgazdálkodási feladatairól, a kezelésükre kijelölt vízügyi igazgatóságok, készíttették el a tervet, amely a vízügyi kerettervben rögzítésre került.

Az alegységenként készített vízgazdálkodási kérdéseket feltáró tanulmányok feltárják a terület általános vízgazdálkodási szempontból meghatározó adottságokat. Azokat a földrajzi, talajtani, domborzati, hidrogeológiai, hidrológiai, éghajlati és meteorológiai viszonyokat, amely a megye felszíni és felszín alatti vízkészleteit, azok okozta kártételei (árvíz, belvíz), illetve hasznosítási (ivóvíz, öntözővíz, termálvíz) lehetőségeit meghatározzák. (Az alegységenként készített tanulmányok az internet segítségével közhasználatra is hozzáférhetők.)

A megyei területrendezési terv a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó területigényeket és korlátokat rögzíti. A “vizes” adottságokat a felszíni és felszín alatti vízkészletet, az árvízi elöntéssel veszélyeztetett területeket, a rendszeresen belvízjárta területeket önálló övezetekként rögzítve, az épített környezet kiszolgálásához (vízellátáshoz, vízelvezetéshez) szükséges területigényes infrastruktúra-elemek helyét, védelmének igényét a szerkezeti tervlapon jelezve a területfelhasználás lehetőségeit befolyásolja, alakítja.

5. KÖZLEKEDÉS

Közúti-, kerékpáros-, vasúti, légi és vízi közlekedés. Megközelíthetőségi viszonyok, kapcsolati hiányok vizsgálata és értékelése

A megye külső és belső közlekedési kapcsolatrendszerének értékelése

A megye külső közúti közlekedési kapcsolatai a forgalom döntő hányadát lebonyolító főúthálózaton realizálódnak, mivel gyorsforgalmi úttal nem rendelkezik. Kelet-nyugat irányban a 8. sz. főút elvileg megfelelő kapcsolatot biztosít, de a még fel nem fejlesztett szakaszokon problémák jelentkeznek. Kapcsolatrendszerét erősen korlátozza a megye teljes déli határát lezáró Balaton, amely miatt az ország déli területeivel való kapcsolata nehézkesebb. Hasonló a helyzet a megyétől északra fekvő országrészekkel, ahol viszont az odavezető utak (82. és 83. sz. főutak) műszaki paraméterei csökkentik a kapcsolat színvonalát.

A megyének a külső vasúti kapcsolatai jelentősen jobbak, mint a közútiak. Fontos hazai és nemzetközi vonalak haladnak át a megyén, amelyek a jelentősebb irányokban adnak kapcsolatokat. Ezek a kapcsolatok ma is megadják a lehetőségét a vasúti szállításnak, de inkább lehetőségként léteznek, mert a vasútvonalak műszaki állapota, illetve a vasúti teherszállítás általános helyzete nem jelent vonzó szállítási módot.

A megye belső közlekedési kapcsolatrendszerét különböző szinteken vizsgálhatjuk, amelyeket az alábbi főbb viszonylatok értékelését jelentik:

- a megyeszékhely és a kistérségi központok kapcsolata, - a kistérségi központok egymás közötti kapcsolata, - a kistérségi központok és a saját kistérségükben levő települések kapcsolata, - a települések egymás közötti (leginkább a szomszédos településekkel való) kapcsolata.

A megyeszékhely és a kistérségi központok kapcsolata eléggé erősen függ a két település távolságától. A Veszprém körüli, viszonylag kisebb távolságban levő településgyűrűben levő kistérségi központok

85 közúti kapcsolata a megyeszékhellyel jó. Várpalota, Zirc, Balatonfüred főúton, a legközelebb fekvő Balatonalmádi mellékúton, de igen rövid távolságon belül közelítheti meg Veszprémet. Ajka valamelyest nagyobb távolságra van, de a közelében haladó 8. sz. főút megfelelő kapcsolatot jelent. Pápa ugyan főúti kapcsolattal rendelkezik Veszprémmel, de a távolság már elég jelentős és a 83. sz. főút bakonyi átkelési szakasza tovább csökkenti a kapcsolat színvonalát és intenzitását. A kapcsolatot tekintve a legnehezebb helyzetben a két nyugati kistérségi központ, Sümeg és Tapolca van.

A kistérségi központok egymás közötti kapcsolata a településközi munkamegosztás javítása érdekében szükséges. A teljesen, vagy nagyrészt főúton megtehető kapcsolat ugyan jónak minősíthető, de a kistérségi központok kapcsolatában legnagyobb probléma a távolság, amely szinte lehetetlenné teszi a napi kapcsolat kialakítását. Ezért javasolható az egymáshoz közel fekvő települések úthálózati kapcsolatának javítása és ezáltal az együttélés lehetőségének megteremtése, javítása.

A kistérségi központok és a saját kistérségükben levő települések kapcsolata természetesen tükrözi a megye mellékúthálózatának állapotát. A megye kistérségi központjai többnyire régebben kialakult települések, így a vonzásuk következtében az őket a környezetükből közvetlenül megközelítő alacsonyabbrendű úthálózat általában jellemzően sugárirányú, így most jelentősebb hiányosság e tekintetben kevés tapasztalható.

A települések egymás közötti (leginkább a szomszédos településekkel való) kapcsolata meghaladja a megyei terv mélységét. Ezek a kérdések inkább a településtervezés mélységében rendezhetők, kivéve, ha egy ilyen jellegű kapcsolattal nagyobb térség közlekedési kapcsolatai javíthatók. Jellemzően ilyen hiányosság a megyehatárok átjárhatóságát javító kapcsolatok fejlesztése és megyén belüli úthiányos térségek lehetőség szerinti kiegészítése. Hasonló problémakör a zsáktelepülések megtartása vagy felszámolása, amellyel a vizsgálat korábbi fejezete foglalkozik. Ezen utolsó témakör (települések egymás közötti kapcsolata) esetében a táj- és természetvédelem mellett a települések élhetőségi viszonyait, funkcióit, valamint az igények nagyságrendje és a pénzügyi megvalósítás lehetőségei közötti igen bonyolult összefüggéseket kell komplexen mérlegelni.

A települések egymás közötti kapcsolatában a vasúti közlekedés csak korlátozottan jelentkezhet a hálózati adottságok alapján. Az általában sűrűbb autóbusz közlekedés, az autóbuszvonalak által jobban feltárt települések és a tarifális problémák vonzóbbá teszik az autóbuszközlekedést a vasúti közlekedéssel szemben. Jellemző példa erre a megyeszékhely Veszprém esete, ahol az autóbusz- pályaudvar a városközpontban van, míg a vasúti pályaudvar periférikus elhelyezkedése nem teszi vonzó alternatívává a rövid távú vasúti utazások esetében a vonatot. Természetesen van rá igény, de tömeges kereslet nincs a megyén belüli vasúti közlekedés iránt.

Veszprém megye közlekedési helyzete

Az ország megyéit tekintve Veszprém megye közlekedésföldrajzi helyzete közepesnek mondható. A megye közlekedéshálózatának hiányosságai ellenére ki lehet jelenteni az előbbi megállapítást, ugyanis az országon belüli elhelyezkedését és a nemzetközi kapcsolatok lehetőségeit tekintve magában rejti a pozitív irányú elmozdulás lehetőségeit.

A közúti közlekedés tekintetében hátrányként fogalmazható meg az a tény, hogy a megye gyakorlatilag nem rendelkezik gyorsforgalmi útvonallal, de az utóbbi évek út-fejlesztései csökkentették ezt a hátrányt (az igen rövid, periférikus helyzetű M7 szakasz nem alkalmas arra, hogy a „megye autópályája” legyen). A megyének a környezetében működő autópályákkal való kapcsolata főutakkal megoldott, de ezek az összeköttetések a szolgáltatási színvonal tekintetében több kívánnivalót hagynak maguk után (kivéve a 8. sz. főút Székesfehérvár irányú fejlesztését).

86

A közlekedésföldrajzi meghatározottsághoz hozzátartozik a mellékúthálózat általános helyzetének áttekintése is. E tekintetben szintén megállapíthatók általános hiányosságok. Veszprém megye alsóbbrendű úthálózata az igényeknek többnyire megfelel, a probléma egyes területeken éppen az, hogy az alapfeladatokon túl többlet-igénybevétel is terhel bizonyos mellékúthálózati elemeket a gyors- és főúthálózat hiányosságai miatt.

A megyei terv módosítása során át kell tekinteni a mellékúthálózattal kapcsolatos egyéb problémaköröket is, mint például a hálózat egészséges működőképessége miatt szükséges új hálózati elemek szükségességét, beleértve ebbe a megyén belüli és a szomszédos megyékkel való településközi kapcsolatok felülvizsgálatát, illetve a zsákfaluk helyzetét. Ez utóbbi témakörben felül kell vizsgálni a jelenleg érvényes terv koncepcióját, amely a zsákfaluk számának radikális csökkentését, mondhatni teljes felszámolását tűzte ki célul. A megváltozott (kimondható: szigorodott) környezeti és természetvédelmi szemlélet, a közlekedésfejlesztés költség-haszon elemzést alapul vevő közelítésmódja az igen kisforgalmú bekötőutak esetében sok esetben szükségtelennek ítéli a zsákfalu státusz megszüntetését (pl. a kimondottan üdülőfalu funkció felé elmozduló települések esetében kifejezetten előnyös a csendesebb és zavartalanabb környezetet biztosító átmenő-forgalom mentes helyzet).

A vasúti közlekedés vonatkozásában is vegyes a kép a megye helyzetét tekintve. A megye területén igen különböző státuszú vasútvonalak haladnak át a nemzetközi forgalmat is lebonyolító törzshálózati fővonaltól a megszüntetés (üzem-szüneteltetés) előtt álló, vagy már régebben megszüntetett vonalakig.

A közúti közlekedés

A megye területét ugyan érinti igen rövid szakaszon az M7 autópálya (a Balaton törvény által érintett területrészen), de szerkezetileg csak minimális a hatása. Azonban forgalmilag fontos tényező a megye Budapest irányú megközelítésében, mert (különösen a 710. sz. főút elkészülte óta) „versenyképes” a Székesfehérvár - 8. sz. főút kapcsolati lehetősséggel szemben. A 7. sz. főút igen rövid szakaszon érinti a megyehatárt (a Balaton törvény által érintett területrészen), a megye közúti közlekedésének rendszerében az M7 miatt szerepe minimális.

A megye főúthálózatában a legjelentősebb elem a 8. sz. főút, amelyről nyugodtan állítható, hogy a megye legfontosabb közlekedési tengelye, mivel a megyén belüli súlyponti elhelyezkedése, külső és belső hálózati kapcsolatai egyértelműen ezt a helyzetét erősítik. Az országon belüli és a nemzetközi közúti forgalomban is igen jelentős szereppel bír. Megindult a főút fejlesztése, amely szakaszosan halad nyugat felé.

A 71. sz. főút Veszprém megyei szakasza teljes hosszában a Balaton-törvény hatálya alá eső területen halad, így jelenleg nem foglalkozunk ezzel az útvonallal. A 72. sz. főút ugyan rövid útvonal, de igen fontos szerepe van az M7 autópályán a megyébe érkező forgalom fogadásában és a 8. sz. főútra vezetésével. A térségben új, elkerülő útvonalként jelentkezik a 710. sz. főút, amely nagyrészt az M8 nyomvonalán haladva köti össze Akarattyát Balatonfűzfővel, tehermentesítve a 71. sz. főút átkelési szakaszait. A 73. sz. főút Veszprém és Balatonfüred (az északi Balaton-part) kapcsolatát biztosítja.

A 82. sz. főút a megye fontos észak-déli kapcsolata Veszprém és Győr között, összeköti a két jelentős város térségét. Forgalma jelentős, de az útvonal műszaki paraméterei nem felelnek meg a forgalmi igényeknek. A 83. sz. főút a megye szintén jelentős másik észak-déli tengelye, a 8. sz. főutat köti össze Pápával, majd tovább vezet Győrbe. A Bakonyon átvezető szakasza a terepviszonyok által nem mindig indokolt módon alacsony paraméterekkel rendelkezik. Miután elkészült a Pápát nyugatról elkerülő új szakasza, mind az út használhatósága (legalább lokálisan), mind a város élhetősége nagyot javult. A 84.

87 sz. főút a Dunántúl igen fontos közlekedési tengelye. A megyébe eső szakasza (a Balaton törvénnyel meghatározott területen kívül) viszonylag rövid.

A megyének az országos (állami) úthálózati rendszerbe tartozó mellékúthálózata a jellemzőit tekintve magán viseli az ország egyéb területein fellelhető, így általánosnak nevezhető tulajdonságokat, problémákat. Egyes településközi kapcsolatok hiánya miatt jelentős többlet-útvonalakat kénytelenek megtenni a járművek, amely nem csak a lakosság számára jelen terhet, de befolyásolja a kereskedelmi és a szociális ellátást, a tömegközlekedési ellátottságot, stb. Itt tárgyalható a zsákfaluk léte és helyzete is, de ez a kérdéskör (a megváltozott környezeti és természetvédelmi szemlélet okán is) az előzőtől eltérő szemléletmódot igényel. A zsákfalu léte ugyanis nem egyértelműen az úthálózati hiányosság szemszögéből vizsgálandó, sokkal differenciáltabb szemlélet szükséges a kérdés kezeléséhez.

Veszprém megye közúti hálózata helyzetének változása 2011 - 19 között

Országos főúthálózat

- 2014-ben elkészült a 8. számú főút Márkó – Herend szakasza 2x2 sávos keresztmetszettel, 3 különszintű csomóponttal.

- 2018-ban átadták a 8. számú főút Várpalota belterületét délről elkerülő szakaszát, 2 különszintű vasúti keresztezéssel és a régi nyomvonal csatlakozási pontjainál két különszintű csomóponttal.

- A 8. számú főút Várpalota – Veszprém szakasza átépült 110 km/h sebességre, Öskünél, Hajmáskérnél és a 72. számú főút csatlakozásánál különszintű csomópontokkal.

- A Veszprém – Tapolca – 84. számú főút közötti összekötő utat 77. számú főúttá minősítették át.

- A Veszprémvarsány (82. számú főút) – Pápa összekötő út 832 számú főút kategóriába került át.

- A Pápa – Celldömölk – Sárvár összekötő utat 834 számúnál főúttá minősítették át.

- Építés alatt áll a 710. számú főút közvetlen M7 autópálya kapcsolatának kiépítése.

Országos mellékút – hálózat

- A 8. számú főút Várpalota belterületét elkerülő szakaszának átadásával, a volt városi átkelési szakasz 7204 jelű összekötő út lett.

- A 8. számú főút Márkó – Herend szakaszának megvalósítása után a települési átkelési szakaszok 8313 jelű összekötő úti besorolást kaptak.

Az OTrT, a Gyorsforgalmi és főúthálózat fejlesztésére vonatkozó 1656/2017 (IX.13) Kormányhatározat és a Veszprém megyei TRT eltérései

- Az OTrT és a megyei TRT nem tartalmazza a 83. számú főút Győr-Pápa szakaszának új nyomvonalon történő 2x2 sávos kiépítését, amely a 1656/2017 (IX.13.) Korm. határozat szerint 2022-ig megvalósul.

- A Veszprém megyei TRT a 832. számú főút és a 83. számú főút kapcsolatát Pápa belterületén átvezetve, a jelenlegi nyomvonalán tartalmazza, az OTRT a városi észak-keleti elkerülő nyomvonalán.

88

- Az OTRT nem tartalmazza a megyei TRT-vel ellentétben a 77. számú főút települések belterületét elkerülő szakaszait.

- Az OTRT nem tartalmazza a 832 számú főút Nagygyúrót elkerülő szakaszát

- Az OTRT nem tartalmazza a 834 számú főút Pápa – Borsosgyőr elkerülő szakaszát

- A Pápa – Devecser – Tapolca főút (jelenlegi 8402 jelű és 7317 jelű ö.k.út) Devecser belterületét elkerülő szakaszának déli részét az OTRT nem tartalmazza

- A Devecser – Sümeg főúttá fejlesztendő 7324 jelű ök. út elkerülő szakaszait a megyei TRT nem tartalmazza,

- A 82. számú főút megyei TRT-ben szereplő Csesznek elkerülő szakaszát az OTRT nem tartalmazta.

Vasúti közlekedés

Veszprém megyét az alábbi vasútvonalak érintik:

A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak:

- Győr - Celldömölk - Székesfehérvár - Szombathely - Boba - Zalaegerszeg - Bajánsenye - (Szlovénia) - BudaVeszprém - Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - (Horvátország) /a Balaton törvény által érintett területrészen/

Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak:

- Győrszabadhegy - Veszprém - Tapolca - Ukk - Szabadbattyán - Tapolca (a Balaton törvény által érintett területrészen) - Balatonszentgyörgy - Tapolca (a Balaton törvény által érintett területrészen)

A fenti vasútvonalak az OTrT-ben jóváhagyást nyertek, ezek meglétére (lévén az országos és a nemzetközi vasúti hálózat integráns részei) hosszú távon is számítani lehet.

A megye területén levő (működő vagy üzem-szüneteltetett) mellékvonalak:

- Pápa - Csorna - Tatabánya - Kisbér - Pápa - Lepsény - Hajmáskér

Az üzemelő vonalak közül ez idő szerint a Székesfehérvár - Szombathely vonal villamosított, a Boba - Ukk - Zalaegerszeg - Bajánsenye vonal villamosítása jelenleg folyik a szükséges pályakorrekciókkal és a bobai delta kiépítésével együtt.

Vizi közlekedés

A megyében a vízi közlekedést a balatoni vízi közlekedés jelenti, azonban ez a terület a Balaton törvény hatálya alá tartozik, így ezzel a területtel nem foglalkozunk.

Légi közlekedés

89

Veszprém megyében repülőtérrel rendelkező települések az alábbiak:

- Veszprém-Szentkirályszabadja (OTrT szerint: „Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető”), (a Balaton törvény hatálya alá eső terület) - Pápa (OTrT szerint: „Állami repülések céljára szolgáló repülőtér”) - Tapolca: sport- és modell repülőtér a volt katonai repülőtér helyén (a Balaton törvény hatálya alá eső terület).

Kerékpáros közlekedés

A megyében a Balaton törvény területén kívül térségi szintű kiépített kerékpáros útvonal nincs. A kerékpáros turizmus a kisebb forgalmú közúton, a mellékutakon bonyolódik. A megye jelentős része domborzatilag csak részlegesen alkalmas kerékpározásra (talán ezért is épült a megye belső részein ilyen kevés kerékpárút), ezért a tervezés során különös tekintettel kell lenni a megye morfológiájára.

6. ENERGETIKA Energetikai hálózatok, energiaellátás, megújuló energiák

Energiaközmű infrastruktúra

Az energiaközmű infrastruktúrát érintően az utóbbi időkben előtérbe került az energiahatékonysággal, a racionális energiagazdálkodással való komolyabb foglalkozás igénye. A racionálisabb energiagazdálkodás célja a fokozottabb környezet védelmi elvárások teljesítése és a fenntarthatóság javítása. Egyrészt cél a káros kibocsátások csökkentése, a levegő tisztaság javítása, másrészt az egyre növekvő energiaigényekkel járó energia költségek növekedésének fékezése.

A megváltozott klimatikus viszonyok kompenzálása, a mesterséges klimatizálás energiaigény növekedést okoz, miközben a környezetvédelem és a fenntarthatóság igényeinek teljesítéséhez elsődlegesen az energiaigény csökkentésére lenne szükség. Nehéz kiegyensúlyozni az energiafogyasztás növelést és csökkentést okozó igényeket. Mivel az el nem fogyasztott energia kíméli a legjobban a környezetet és csökkenti a költségeket, az energiaigény csökkentését az ésszerű takarékossággal kell indítani. Az energiatudatos szemléletformálás, a takarékosságra nevelés, amellyel az energiafogyasztás csökkentése (réteges öltözködés, alkalmazkodás az időjáráshoz, tudatos szellőztetés, energiafogyasztó berendezések tudatos használata) ráfordítási igény nélkül elindítható. A következő lépés a takarékos energiafogyasztás érdekében az utólagos hőszigetelés, árnyékolás stb alkalmazásával és a korszerűbb épületgépészettel, energiatakarékos berendezések alkalmazásával érhető el, amely már ráfordítás igényű. Ezek a lépések ingatlan szinten léphetők meg, az egyéni fenntarthatóságot segítik, település szintű energiagazdálkodási hatása csak fokozatosan és lassabban jelentkezik.

Már energiagazdálkodást is érintő eredmény érhető el új beruházásoknál az energiatakarékosság érvényesítésével. Ennek érvényesítését szolgálja az Európai Unió Tanácsa által megfogalmazott 2010/31 EU irányelv, amely 20/2014 (III.7) BM rendeletként kihirdetésre került.

Ezt a rendeletet erősítette meg a többször módosított 7/2006 TNM rendelet előírása, amelynek megfelelően, új épületek esetén 2019. január 1. napjától már a 6. mellékletben szereplő közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjét kell alkalmazni. Ezen követelményszintek fontos új eleme lesz majd, hogy a 6. melléklet IV. pontja szerint az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben, helyben termelt megújuló

90 energiaforrásból kell biztosítani. Ennek az energiahatékonysági elvárásoknak megfelelően új épületet energiatakarékosan kell kivitelezni és az energiaszükséglet legalább 25 %-át megújuló energiaforrás hasznosításával, helyben termelt energiával kell megoldani. Ezzel már elvárásként is rögzítésre került a megújuló energiahordozók hasznosításának növekvő szerepe a település szintű fejlesztések energiaellátásában, amelynek az energiarendszerekre való hatása már túl fogja lépni a települések határait.

A klímaváltozás okozta felmelegedés hatásának kezelése lassan elkerülhetetlen lesz, amelyhez különösen a többszintes (ezen belül elsődlegesen a lakótelepi) épületeknél, a napfény és hőhatásnak jobban kitett épületeknél a gépi hűtés alkalmazása nélkül nincs megoldás. A gépi hűtés energiaellátása jelentős energiaellátási fejlesztést igényel, amely túllépi a települési energiaellátás szintjét.

A klímaváltozás kompenzálásához, a gépi hűtés biztosításához szükséges energiaellátási többlet igénye a fenntartási költségeket növelné. Ezért megoldást kell keresni -a komfortszint csökkentése nélkül- az energiaellátás költségterheinek a mérséklésére, amely a fejlődés fenntarthatóságát segítené elő. E vonatkozásban is lehet ráfordítási igény nélküli lépést tenni a környezethez való alkalmazkodási készség javításával (pl. túlfűtés-túlhűtés mérséklése, árnyékolás, stb), amellyel már energiafogyasztás megtakarítás érhető el.

A klímaváltozás okozta felmelegedés mértékének növekedésével a megfelelő hűtést szolgáló klíma- berendezés üzemeltetése energiaigényes. Az energiaigény növekedés okozta költségnövekedés elkerülésére, a fenntarthatóság javítható optimálisabb energiahordozó szerkezet kialakításával. A hagyományos vezetékes és nem vezetékes energiahordozók mellé a megújuló energiahordozók nagyobb részarányú bevonásával hatékonyabb energiagazdálkodással, az igénynövekedés okozta költségnövekedés fékezhető lehet. A megújuló energiahordozó hasznosításához szükséges beruházás ugyan költségigényes, de üzemeltetési költsége a hagyományos energiahordozókhoz (hálózati gáz, hálózati villamosenergia) kéVeszprém minimális, ezzel a fenntarthatóság javítható.

A településrendezési eszközök készítésénél figyelmet kell fordítani az energiagazdálkodási javaslatnál a megújuló energiahordozók bevonására, de ennek hatása már túlnő a települési energiaellátó rendszereken, ennek hatása már a térségi rendszereket is érinti.

A vizsgált Veszprém megyei települések energiaigényeit, ma még jellemzően a „hagyományos” vezetékes és vezeték nélküli energiahordozókkal elégítik ki, a megújuló energiahordozók bevonása jelentősebb beruházási költségigénye, lassú megtérülése miatt még háttérbe szorul. Előre törése prognosztizálható a beruházásánál várható költségcsökkenésének hatására.

Veszprém megye energiaigényeit, import és hazai „hagyományos” energiahordozókkal elégítik ki. Az energiahordozó import vezetékes szállítórendszerek segítségével történik, vezeték hálózaton érkezik a kőolaj és a földgáz, valamint a villamosenergia is. Az országon belül az energiaszétosztás a kiépített egységes országos alaphálózati (szénhidrogéneknél szállító és villamosenergia vonatkozásában átviteli hálózati) rendszerek segítségével megoldott, amelyekhez tartozó hálózati nyomvonalakból Veszprém megye területén is néhány áthalad. A hazai kitermelésű energiahordozók, valamint azok felhasználásával termelt energiát szintén az országos alaphálózati rendszerekre táplálják és így az alaphálózatok segítségével szállítják tovább a felhasználókig.

A megye településeinek korszerű energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia, a földgáz és néhány településen a távhő áll rendelkezésre. A megye településeinek vezetékes energiaellátása mára majdnem település szintű szolgáltatássá vált. Amíg 1980-ban a megye 10 településen volt kiépített vezetékes földgázellátás, 2000-ben pedig már csak 45 maradt ki a vezetékes gázellátásból, s rendelkezésre álló 2016-os statisztikai nyilvántartás szerint ma már csak 9 település számára nem biztosított a vezetékes gázellátás által biztosítható komfortos, automatikus

91

üzemvitelű hőellátás. A 2016-os statisztikai adatok szerint ma Bakonybél, Csehbánya, Gecse, Kispirit, Megyer, Németbánya, Öcs, Pápasalamon és Pénzesgyőr település lakói nélkülözik még mindig a vezetékes gázellátás nyújtotta komfort kínálatát.

A megye 7 településén üzemel távhőszolgáltatás. Ajkán a lakásállomány 56,9 %-ának, Balatonfüreden 10,66 %-ának, Pétfürdőn 49,46 %-ának, Tapolcán 23,64%-ának, Várpalotán 45,11 %-ának, Veszprémben 29,49%-ának és Zircen 7,4 %-ának, megyei átlagban a lakásállomány 14,8 %-ának a termikus célú energiaellátást a távhőszolgáltatás biztosítja.

A megye lakásállományának villamosenergia ellátása teljes körű. A 2017. január 1.-ei állapot szerint 64,22 %-a rendelkezik vezetékes gázellátással, ebből 57,89 fűtési célra is hasznosítja és 14,79 %-a rendelkezik távhőellátással. A megye lakásállományának ellátottságát tekintve így 80 %-ot meghaladja az összkomfortos, ill. komfortos lakások aránya.

A megye energiaigényeinek a kielégítésére a megújuló energiahordozók is rendelkezésre állnak. A megújuló energiahordozók közül a szél és a napenergia közcélú energiatermelésre történő hasznosítása mellett a helyi jelentőséggel bíró nap és a föld energiahasznosítás növekvő tendenciájú, mivel a fenntartási költségek gazdaságosságát segíti, várható ugrásszerű növekedése is. A vezetékes energiaellátással nem rendelkező és megújuló energiahordozót igénybe nem vevő ingatlanok termikus célú energiaellátásában a nem vezetékes energiahordozók jelenleg is meghatározó szerepet töltenek be.

Villamosenergia ellátás

Veszprém megyében a villamosenergia ellátás, valamennyi településen, település-szintű kiépítettséggel rendelkezésre áll. Az egyes településeken, azok beépítésre nem szánt, vagy külterület beépítésre szánt területein is megfelelő számú igények esetén a villamosenergia ellátást a szolgáltató kiépítette. Ezzel azokon a településeken, ahol a lakónépesség mellett jelentős üdülő népesség is van, az ellátottság vizsgálata statisztikai nyilvántartás alapján előremutató információval nem szolgál. Támaszkodni a szolgáltató általános véleményére lehet, miszerint Veszprém megye területén az igények alapján kiépített ellátás majdnem teljes körű. A 2017. január 1-ei állapotot rögzítő statisztikai nyilvántartásban mindössze 33 településen jeleztek 100 % alatti ellátottságot. Egyetlen település a 21 lakásos Megyer, ahol 5 lakás nem veszi igénybe a villamosenergia ellátást. Meg kell jegyezni, hogy a 100 % és a feletti ellátottságú településeknél is van 1-2 % ellátatlan lakóingatlan, csak a statisztikai adatokat az üdülők, kiskertek jelenléte takarja.

92

1.ábra: Villamosenergia ellátottság (%)

Forrás: KSH 2016. évi adatok alapján saját szerkesztés

Az ellátottságot műszaki értelemben kell kezelni, mivel a szolgáltatásból kizárt nem fizető fogyasztók ugyanúgy előfordulnak Veszprém megyében, mint bárhol az országban.

A statisztikai nyilvántartás módot ad a fogyasztási adatok alapján készíthető elemzésekre is. A villamosenergia éves fogyasztási mértékéből következtetni lehet a lakások átlagos felszereltségére, s lakásfelszereltség mértékéből a lakosság átlagos szociális körülményeire.

A megye villamosenergia igényét –kis mértékben a saját ellátást szolgáló villamosenergia termelés felhasználásán kívül- az országos egységes hálózati rendszerről vételezett villamosenergiával elégítik ki. Az országos hálózati rendszerből a megye területén áthalad az országos 400 kV-os átviteli hálózat és a 132 kV-os főelosztó hálózati rendszer néhány szakasza és a megye területén, Litéren üzemel az országos villamosenergia elosztó rendszer egyik csomópontja, amelyek a megye villamosenergia ellátásában bázis, „energiaforrás” szerepet töltenek be. Jelentősebb villamosenergia termelés történik Ajkán és kiserőmű üzemel Veszprémben és Ajkán is. Korábban Várpalota-Inotán is üzemelt erőmű, de felszámolásra került.

Villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei

400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei: - Litér – (Martonvásár) - Litér – (Hévíz) - Litér – (Győr) - (Paks) – Litér Átvitelt befolyásoló 132 kV-os főelosztó hálózat elemei: - Ajka OVIT – Ajka - Várpalota (Inota) – Várpalota (Inota) Térségi ellátást biztosító 132 kV-os elosztó hálózat elemei: - (Százhalombatta) – Várpalota (Inota) - Várpalota (Inota) – (Kaposvár) - Litér – (Oroszlány)

93

- Litér – (Oroszlány) felhasítva Várpalota - Litér – (Oroszlány) felhasítva Pét(fürdő) - Várpalota (Inota) – Litér I. - Várpalota (Inota) – Litér I. felhasítva Székesfehérvár - Litér – Ajka - Litér – Ajka felhasítva Veszprém - Litér – (Keszthely) - Litér – (Keszthely) felhasítva Veszprém - Litér – (Keszthely) felhasítva Tapolca - Litér – (Keszthely) felhasítva Aszófő - Ajka – (Hévíz) felhasítva Nyirád - Ajka – (Hévíz) - Ajka – (Hévíz) felhasítva Sümeg - Ajka – (Győr) - Ajka – (Győr) felhasítva Pápa - Ajka – Szombathely - Sümeg – Zalaszentgrót

A megyében az átviteli hálózatokat a MAVIR Zrt üzemelteti A fogyasztók közvetlen villamosenergia ellátását szolgáló hálózati rendszert jelenleg az E.ON-ÉDÁSZ Zrt. biztosítja. A szolgáltató a 132 kV-os hálózati rendszeren keresztül csatlakozik a MAVIR Zrt által üzemeltetett hálózathoz, amelyen keresztül a villamosenergia vételezése biztosított. A 132 kV-os hálózat csatlakozási táppontjai a Hévízi és a Litéri 400/132 kV-os alállomás, valamint az ajkai Bakonyi Hőerőmű 132 kV-os kivezetései. A 132 kV-os hálózat szállítja a villamosenergiát a megye 132/35(/22)(/10) kV-os alállomásaihoz, amelyek a fogyasztók közvetlen villamosenergia ellátási bázisának tekinthető.

A megye villamosenergia fogyasztóinak főbb ellátási táppontjai, az alállomások: Ajka Ajka Timföld Aszófő Várpalota (Inota) Nyirád bauxitbánya Pápa város Pápa OVIT Pét NIKE Sümeg Tapolca Várpalota Veszprém Veszprém lakótelep Veszprémvarsány Zirc

Ezekről az alállomásokról induló középfeszültségű (35, 22, 10 kV-os) gerinchálózat táplálja az egyes településeken belül elhelyezett fogyasztói transzformátor állomásokat, amelyekről induló kisfeszültségű elosztóhálózatról elégítik ki az egyes fogyasztók igényeit.

A megye területén áthaladó és az alállomásokat bekötő nagyfeszültségű 400 kV-os átviteli és 132 kV- os főelosztó hálózat oszlopokra szerelten kerültek kivitelezésre. A középfeszültségű (35, 22 kV-os)

94 hálózatok általánosan oszlopokra szerelten haladnak. A 22 és 10 kV-os közép- és a 0,4 kV-os kisfeszültségű hálózatok a nagyobb városok szűkebb városközpontján és a lakótelepeken földkábelbe fektetve, azon kívül oszlopokra szerelten épültek. Az oszlopokra szerelt középfeszültségű hálózattal felfűzött állomások jellemzően oszlopállomások. 2.ábra: Villamosenergia ellátó hálózat

Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés

Földgázellátás

A termikus energiaellátás energiahordozója a földgáz, amely segítségével az egyes ingatlanokon automatikus üzemvitelű hőellátást lehet biztosítani. A földgázellátás Veszprém megyében megyei szintű ellátásra az ezredforduló környékén épült ki. Ma már csak 9 település: Bakonybél, Csehbánya, Gecse, Kispirit, Megyer, Németbánya, Öcs, Pápasalamon és Pénzesgyőr települések lakói nélkülözik a vezetékes gázellátás nyújtotta komfort használatát. A vezetékes gázellátás kiépítésének társadalom- politikai hatása is van, mert az elöregedő társadalomban az egyes települések népességmegtartását segíti. Ezért központi támogatással segítették a hálózat fejlesztését.

A villamosenergia ellátáshoz hasonlóan megfelelő igény esetén nemcsak a lakóépületek, hanem az üdülők ellátására is kiépítette a szolgáltató a hálózatot. Eredményeként a 9 földgázellátással nem rendelkező településen kívül mindössze 21 település ellátottsága nem érte el az ingatlanok 30%-os bekötöttségét és 40 településen haladta meg a bekötöttség a 75 %-ot.

A megye gázellátását a területén áthaladó országos földgáz szállítóhálózati rendszerről történő vételezéssel, mint bázisról biztosítják. A szénhidrogén szállító hálózatokat a Földgázszállító Zrt

95

üzemelteti. A földgáz szállítóhálózati rendszerek közül a következő nagynyomású földgázvezetékek érintik Veszprém megye területét.

3.ábra: Földgázellátottság (%)

Forrás: KSH 2016. évi adatok alapján saját szerkesztés

A megye területén áthaladó földgázszállító hálózati rendszerhez tartozó távvezeték elemei:

Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték elemei: - Ajka – (Győr) - (Kápolnásnyék) – Pét(fürdő) - (Adony) – Papkeszi - Devecser – (Nagylengyel) Térségi (nagynyomású) szénhidrogén szállítóvezeték elemei: - Ősi – Papkeszi - Ősi – Pét(fürdő) Nitrogénművek - Papkeszi – Devecser - Dabronc – Tapolca - Bakonyművek leágazás

A fogyasztók földgázellátásának egyetemes szolgáltatója az NKM Zrt. A megyében a fogyasztók földgázellátására egységes hálózati rendszert építettek ki, amelynek betáplálása az országos nagynyomású szállító távvezeték hálózatról biztosított. A betáplálás több helyen történik, a nagynyomású szállítóvezetékre telepített átadó állomások segítségével.

96

Veszprém megye területén üzemelő átadóállomások, mint bázishelyek a következők: Várpalota, Pétfürdő. Berhida, Papkeszi, Balatonfűzfő, Veszprém I. Veszprém II, Herend, Ajka, Devecser, Jánosháza, Tapolca, Pápa, Vanyola, Lovászpatona. A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagyközép- nyomású vezeték szállítja a földgázt a településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép nyomásszabályozóig. 4.ábra: Szénhidrogén szállító hálózat

Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés

A települések közötti elosztás nagyközép-nyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A többi település a nagyközép-nyomású vezetékekre telepített 6/4, 6/3-as nyomáscsökkentőkről indított középnyomású hálózatokról ellátott.

Az egyes településeken belül a fogyasztók gázellátása vagy közvetlen nagy-középnyomású hálózatról vagy a település gázfogadójánál elhelyezett nyomáscsökkentőtől indított középnyomású gázelosztó hálózatról kiépített bekötéssel történik, vagy körzeti nyomáscsökkentőkről indított kisnyomású elosztóhálózattal biztosított. A kisnyomású elosztóhálózattal történő ellátásnál, az arról kiépített ingatlan bekötéssel közvetlen fogyasztói igényeket lehet kielégíteni. A nagy-közép-, vagy középnyomású hálózatról bekötött, ellátott ingatlanokon a fogyasztói gázellátáshoz egyedi helyi, házi nyomáscsökkentőket kell telepíteni, amellyel előállított kisnyomású földgázzal lehet a fogyasztói igényeket kielégíteni.

97

Körzeti nyomáscsökkentők telepítése és kisnyomású gázelosztás csak városokban és annak is az intenzívebben beépített központi területén fordul elő. A megyében a településeken belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson került kiépítésre.

A megye területén a jelenleg kilenc vezetékes gázellátással nem rendelkező településen és a többi település vezetékes gázellátással nem rendelkező település-részén, igény esetén a gázigény egyedi tartályos, vagy palackos gázzal megoldott.

Meg kell jegyezni, hogy a szintén alaphálózati ellátásként kiépített országos elosztású szénhidrogén (olaj, CH termék) termékszállító hálózat távvezetéke nem érinti Veszprém megye területét.

Távhőellátás

A megyében hőszolgáltatás részben ipari, részben kommunális célra került kiépítésre. Az ipari célú hőszolgáltatás jellemzően adott iparterületen belüli ellátásként üzemel, főként saját célokat, legfeljebb szomszédos vállalkozások ellátását biztosítják. Korábban nagyobb távolságú hőszállítás üzemelt az Inotai Hőerőműből, ahonnan induló hőtávvezeték Pét ipari és Várpalota kommunális ellátását szolgálta. A szenes tüzelésű Inotai Hőerőmű bezárásával ez a hőszolgáltatás felszámolásra került, ma már a hőtávvezeték hálózatot is lebontották. Szerepét Várpalotán létesített fűtőmű és Péten létesített fűtőerőmű vette át.

A másik nagyobb hőenergia termelő hőbázis a Bakonyi Hőerőmű, ahonnan az Ajkai ipari gazdasági területek és a település távfűtéssel ellátott kommunális fogyasztóinak az ellátása jelenleg is történik.

A megyében távhőellátás hét településen (Ajka, Balatonfüred, Pétfürdő, Várpalota, Tapolca, Veszprém, Zirc) üzemel. A megye lakásállományának 14,79 %-ának ellátását biztosítják távhőenergiával. A távhőellátással rendelkező lakás döntő hányada Ajkán és Veszprémben van. Ajkán a lakásállományának 56,9 %-a, Veszprémben a 29,49 %-a távhővel ellátott. 5.ábra: Távhőellátottság (%)

Forrás: KSH 2016. évi adatok alapján saját szerkesztés

98

A távhőellátás hőbázisai helyi kazánházak-fűtőművek, fűtőerőművek. A kazánházak primer tüzelőanyaga jellemzően a földgáz, néhány közülük korábban szén, illetve olajtüzelésű volt, törekedtek azok földgázra való átállítására. A hőbázistól primer gerincvezeték épült, amelyről a helyi hőközpontok ellátása történik. A hőközpontokból induló szekunder hálózatokról történik a közvetlen fogyasztói hőellátás. A hőtermelés, a hőelosztás településen belüli energiaközmű infrastruktúra elemként fordul elő.

Nem vezetékes energiahordozók hasznosítása az energiaellátásban

A nem vezetékes energiahordozók közé tartozik a szén, a fa, az olaj, a PB, valamint a megújuló energiahordozók.

A megyében a közvetlen lakossági célú nem vezetékes energiahordozók használata ma még jellemző, s ezek hasznosítása hosszabb távon is fennmarad különösen a vezetékes gázellátással nem rendelkező településeken.

Megújuló energiahordozók hasznosítása

Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása nem újszerű, csak időközben háttérbe szorult. Újra előtérbe kerülését a hagyományos energiahordozók környezetszennyező hatása indította el és az a felismerés, hogy a megújuló energiahordozók különösebb ráfordítási igény nélkül rendelkezésre állnak, használatuk nem okoz halmozódó káros hatásokat, környezeti terhelést. Ezekkel az adottságokkal a fenntartható fejlődés lehetőségét szolgálják.

Az országban és a vizsgált Veszprém megyében is elérhető megújuló energiaforrás a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a biomassza-biogáz és a geotermikus energia. Ezek előfordulása az ország területén nem egyenletes és általános, befolyásolja a földrajzi elhelyezkedés, a topográfiai és a légköri viszonyok, valamint a felszín alatti geológiai adottságok.

Szélenergia A topográfiai és légköri, meteorológiai viszonyok alapján kialakuló szélenergiát a szélkerék alkalmazásával közvetlen mechanikai erőátvitelre lehetett hasznosítani. Az ősi hasznosítású elvek alapján kialakított „szélkerék”-ből fejlesztett szélturbinával, mint szélerőművel közvetlen villamosenergia termelhető.

A szélenergia előfordulási mértékét a topográfiai és légköri viszonyok befolyásolják, eltérő az ország területén a szélenergia hasznosíthatóság mértéke. A meteorológiai adatok és mérések alapján rögzítették a hasznosítás lehetőségének területi vetületét.

99

6. ábra: Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon (2000-2009)

Forrás: www.met.hu

A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehetne hatékonyabban hasznosítani a szél energiáját. Veszprém megye az ország szélenergiát legkedvezőbben hasznosítható területén fekszik. Az első közcélú energiatermelést szolgáló szélkerék is Veszprém megyében került elhelyezésre (Inotán). Azóta több közcélú energiatermelő szélerőmű-park is létesült a megyében. A társadalmi megítélése, a környezetvédők és természetvédők közbelépése, azonban szélesebb szinten való elterjedését megakadályozta.

A hazai energiapolitikának sem célja támogatni a szélenergia hasznosítását, mivel a termelés- fogyasztás kiegyenlítését biztosító beruházás költségigénye és az azzal előállítható energia ára a szélerőművel termelt energia árát az értékesítési lehetőség határa fölé emelné. Ez a felismerés adott alapot a szélenergia hasznosítását szolgáló szélerőmű park telepítési lehetőségének műszaki korlátozására. 2016-ban megjelent módosító rendelet már úgy szabályozta a szélerőmű-park telepítés lehetőségét, hogy szinte az egész ország területén a közcélú energiatermelést szolgáló szélerőmű-park telepítése ellehetetlenült.

A korlátozó feltételek mellett szélerőmű-park létesítése, szabályozásának módosítása mind addig nem várható, amíg a termelés-fogyasztás kiegyenlítésére alkalmas műszaki megoldás nem áll rendelkezésre. Az egyik út-keresési lehetőség pl az E-autó, H-autó számára jelentősebb kapacitású akkumuláció megoldása.

100

Napenergia 7. ábra: A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi 8. ábra: Az évi átlagos napfénytartam (óra) összege Magyarországon (2000-2009) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszakalapján

Forrás: www.met.hu Forrás: www.met.hu

A meteorológiai és topográfiai viszonyok alapján rendelkezésre álló napenergia, mint megújuló energiaforrás, az ősi „fekete hordó” elvén kifejlesztett napkollektorok segítségével termikus célú energiaellátásra, elsődlegesen használati melegvíz termelésre, kisebb mértékben fűtésre alkalmas. A továbbfejlesztéssel kialakított naperőmű közvetlen villamosenergia előállítására alkalmasak.

A hasznosítható napenergia mértékét befolyásolják a földrajzi és meteorológiai adottságok, így ezek változóak az ország területén. A meteorológiai adatok és mérések alapján, a szélenergia hasznosítási lehetőségéhez hasonlóan a napenergia hasznosítás lehetőségének területi vetülete is rögzíthető.

A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban hasznosítani a nap energiáját. Veszprém megye területén általánosan 1980-2040 a maximálisan hasznosítható éves napos órák száma, amelynek hasznosíthatóságát célszerű is igénybe venni. Hasznosítás lehetősége napkollektorokkal termikus célú energiaellátásra, naperőművel villamosenergia termelésre biztosított.

Az egyes településeken láthatóan a napenergia hasznosítása helyi jelentőséggel, házi hasznosítással egyre növekszik. Valamennyi településen kisebb-nagyobb számban egyre több magán és önkormányzati telken lehet látni napenergiát hasznosító berendezést, de nyilvántartás nem áll rendelkezésre az elhelyezett napkollektorokról, naperőművekről. Ezek ad-vesz rendszerrel üzemelnek a szolgáltatóval együttműködésben és csökkentve a villamosenergia ellátás költségeit.

Ez az a megújuló energiahordozó, amelynek szélesebb, energiagazdálkodást is érintő hasznosítása várható. A fotovoltaikus energiahasznosító berendezések tömeges gyártásának az elindulása által elért ár-eséssel a megtérülésében már javulás tapasztalható, így a hasznosításának intenzív terjedése várható. A napenergia hasznosítása egyrészt továbbra is helyi jelentőségű marad. Hasznosítják magán ingatlanoknál, illetve önkormányzati ingatlanoknál egyaránt, ahol az ad-vesz rendszerrel a fenntartási költségeiket csökkenthetik. Másrészt a napenergia hasznosítással a közcélú energiatermelés is egyre több településen kerül előtérbe. A közcélú energiatermelésre történő naperőmű-park létesítési szándéka már eddig is több településen felmerült, néhány településen már megvalósítása is megtörtént és jelenleg tervezési, engedélyezési fázisban is több naperőmű-parkról van információ.

101

9. ábra: Naperőművek Magyarországon (2016. évi KÁT aldatok alapján) Forrás: www.energiaklub.hu

A térkép a megye területén 2017-ben már üzemelő közcélú energiatermelésre létesített naperőmű-parkokat mutatja. A nagyobb teljesítményűeket, nagyobb karika jelzi. A legkisebb karikák, a 0,5 MW-os naperőmű- parkokat jelzi. Jelenleg a legnagyobb kapacitású üzemelő-kivitelezés alatt naperőmű-park Csabrendeken van 3,5 MW.

Műszaki szempontból a nap energiájának is közcélú energiatermelésre való hasznosítási lehetőségét elméletileg az időjárás függősége, a termelt energia tárolási lehetőségének hiánya ugyan úgy akadályozza, mint a szélenergiából történő energiatermelést. Azonban a naperőmű-parkok létesítése iránti fokozódó érdeklődést segíti, hogy 0,5 MW alatti naperőmű-park esetében a hálózati csatlakozás középfeszültségen megoldható és egyeztetni csak a hálózati engedélyes szolgáltatóval kell. Ha a szolgáltató fogadni tudja a termelt energiát, akkor annak létesítésének nincs akadálya.

A közelmúltban az iparág kezdeményezte a nagyobb teljesítményű naperőmű parkok létesítését ország szerte. Ma a 10-50-100 MW-ig készülnek erőmű parki beruházási szándékok. Az 5 MW felett, 10-100 MW teljesítményű naperőmű park már ténylegesen „erőmű” szintű energiatermelő beruházás, amellyel valós erőművi kapacitások kiváltására is lesz lehetőség. Eközben a kiegyenlítő tárolás fejlesztése is előtérbe került.

A nagyobb teljesítményű naperőmű parkok közhálózati csatlakozási lehetősége már 132 kV-os hálózaton keresztül oldható meg. Az ilyen naperőmű park létesítéséhez különleges beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt speciálisan megújuló energiahordozó termelésre kijelölt terület szükséges, esetleg speciális ipari gazdasági terület. Ennek kijelölését a településrendezési eszközökben kell megoldani. A közcélú energiatermelés, a termelt energia továbbszállítása viszont már a 132 kV-os főelosztó hálózaton történik, ezzel tágabb térséget is érint, így a hatályos területrendezési tervekbe való illesztése is szükséges. 5-50 MW kapacitásig a megyei, illetve kiemelt térségi területrendezési tervekbe, ezt meghaladó, 50 MW felett már az országos területrendezési eszközökbe való beillesztést is meg kell oldani. Ezekre a közcélú naperőmű parkokra is vonatkoztatható a jelenleg hatályos területrendezési tervi előírás, (ami csak a szélerőmű parkokról szólt, mivel annak rögzítésekor a naperőmű parkok legfeljebb a kiserőművek kapacitás szintjét érték el) hogy a 132 kV-os csatlakozási ponton összeadódnak a befutó igények. Ezzel a területének a tagoltsága az átfogóbb területrendezési tervek alóli „kibújást” nem teszi lehetővé.

Vízenergia

A vízfolyások esésével, tömegáramával, mint megújuló energiaforrással lehet energiát termelni, amelynek hasznosításához vízikerék telepítése szükséges, majd annak továbbfejlesztésével kialakították a vízturbinát, amely már közvetlen villamosenergia termelésre alkalmas. Vízenergia

102 termelésre a nagyobb vízszint-változású és nagyobb tömegű vízfolyások, alkalmasak, így előfordulásuk Magyarország térképéről leolvashatók.

Az ez irányú térképek jelzi, hogy Veszprém megye területén kisebb vízfolyásokra lehetne vízlépcsőt építeni, helyi akár csak reklám célra, de ennek jelentősége „telek” szinten marad, annak energiagazdálkodást is érintő hatása a közeljövőre tekintettel kizárható.

Biomassza-biogáz

A növényi termésből, növényi, állati hulladékokból, melléktermékekből, erdőgazdasági hulladékokból, energiaültetvényekből előállítható energiahordozó a biomassza, amely közvetlen elégetésével fűtési és használati melegvíz termelési energiaigények elégíthetők ki, biogázzá alakítva hő- és villamosenergia termelésre egyaránt alkalmas, bioetanollá alakítva üzemanyagként hasznosítható.

Biomassza-biogáz előállítására az ország területén mindenhol, így Veszprém megyében is lenne elméleti lehetőség, különösen a távhőszolgáltatással rendelkező településeken, a távhőszolgáltatás fenntartási költségeinek javítására. Valamint a szennyvíz iszap energetikai célú hasznosítását célzó fejlesztések is történtek.

Természetesen a biomassza hasznosítás lehetősége megfontolható, csak mérlegelni kell, hogy az általa az épített környezetben jelentkező környezetterhelés növekedés felvállalható-e.

Geotermikus energia A föld belső hőjéből hasznosítható a geotermikus energia. Geológiai adottságok befolyásolják előfordulásának mértékét. Hasznosítására részben a termálvíz kitermelésével, részben a földhő hőszivattyúval történő alkalmazásával nyílik lehetőség.

A földhőből hőszivattyúval kitermelt hőenergia közvetlenül fűtésre, használati melegvíz előállítására hasznosítható, geoerőmű segítségével villamosenergia termelésre is alkalmas.

A geológiai adottságok alapján a geológusok elkészítették a termikus energia várhatóan rendelkezésre állását bemutató térképet. A térkép jelzi, hogy az ország területén hol lehet a termikus energia hasznosítását kedvezőbben megvalósítani.

A földhő hasznosítására hőszivattyú alkalmazásával van lehetőség. A hőszivattyú használata helyi jelentőségű ingatlanon belül realizálható, energiagazdálkodási szinten ma még nem érzékelhető a hagyományos energiahordozó megtakarító hatása.

A térkép jelzi, hogy a termálvíz kivételére gazdaságosan hol van esély. Erre Veszprém megye geológiai adottsága nem kedvező. A termálvíz kincs a vízellátás fejezetnél kerül részletezésre.

103

10. ábra: Magyarország geotermikus energiahordozó hasznosítási lehetősége – A Pannon-medencének és régiójának geotermikus hőtérképe (részlet)

Forrás: PannErgy, Portfolio.hu

11. ábra: Magyarországon geotermikus energia hasznosítási lehetőség a felhagyott CH meddő kutak – Magyarország CH meddő kútjainak területi megoszlása

Forrás: Pylon Kft. (Szerkesztette 2001-ben)

104

7. DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK

Humán erőforrások, meghatározó demográfiai folyamatok bemutatása regionális és országos összehasonlításban

A megye népessége és az itt koncentrálódó humán erőforrás meghatározó jelentőségű területfejlesztési tényező. A népesség számának és potenciáljának változása kihat a megye gazdasági- , társadalmi-, területi folyamatainak alakulására és befolyásolja a megye jövőbeli fejlesztését is. Népességszám, népsűrűség

A megye 2018. év január 1-i lakónépessége 341.425 fő volt. Ez az ország népességének 3,5 %-a, a Közép-Dunántúli Régió népességének pedig egyharmadát (32,4 %) teszi ki. A megye népsűrűsége 77 fő/km2, ami elmarad az ország (105 fő/km2) és a Régió (95 fő/km2) laksűrűsége mögött is. A megye népsűrűsége a Régió három megyéje közül a legalacsonyabb. Veszprém megye az ország nyolcadik legritkábban lakott megyéje. A megye lakosságának nemek szerinti megoszlását a nők többsége jellemzi.

400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. év év év év év év év év év év év

10 évvel ezelőtt, 2007-ben Veszprém megye lakossága még 363.706 fő volt, ami mára 342.501 főre olvadt. A megye lakónépessége az utóbbi 10 év alatt több mint 21 ezer fővel csökkent (5,8%-kal), ami másfél ezer fővel marad csak el egy Várpalota nagyságú város népességétől. A kedvezőtlen képet tovább rontja, hogy a népesség csökkenésének mértéke gyorsuló. A népességfogyás dinamikája erőteljesebb az országos tendenciánál, mivel ugyanebben az időszakban Magyarország népessége is csökkent ugyan, de csak 2,7 százalékos mértékben. A Közép-Dunántúlon ugyanezen időszakban 4,6 százalékos volt a népességszám csökkenése, azaz Veszprém megye népességvesztése a Régiós átlagnál gyorsabban megy végbe.

A népesség megyén belüli területi elhelyezkedése kiegyenlítetlen. A megyeszékhely és a Veszprémi járás koncentrálja a legnagyobb népességet, mintegy 81 és félezer fő él a járás 21 településén. A Sümegi járás szintén 21 településén viszont mindössze 14 és félezren élnek. A megye délkeleti urbanizált térsége a legsűrűbben lakott, a Veszprémi, Várpalotai, Balatonfüredi és Balatonalmádi járások népsűrűsége magasabb az átlagosnál, a megyeszékhely mellett ipari településeknek és a Balatonpart összefüggő településsávjának köszönhetően. A megye ritkábban lakott térségei a Bakony, a Tapolcai-medence és a Káli-medence zömmel kistelepülésekkel jellemezhető területén rajzolódnak ki.

105

A népesség területi különbségeinek okai a megye természeti adottságai által determinált sajátos településhálózati adottságokkal magyarázhatók. A megye középső térségében a Bakony még ma is nagy kiterjedésű erdőkkel borított vidékén eleve alacsony a településsűrűség, és a falvak is döntően kis lélekszámúak. A Bakony déli előtere és a Káli-medence is hasonló adottságú. Ezzel szemben a megye DK-i - leginkább urbanizált - kiváló közlekedési kapcsolatokkal rendelkező térségében jóval átlag feletti a népsűrűség. A Veszprémi járás - elsősorban a megyeszékhely jelentős népesség-koncentrációjának köszönhetően - a megye legsűrűbben lakott térsége, itt az országos átlagot is elérő a népsűrűség.

A megye 10 járásából mindössze kettőben növekszik a népesség, az összes többi lakosságszáma csökkenő. A Veszprémi járásban korábban még nőtt, a közelmúltban már csökkent a népesség. Csak a Balatonfüredi és a Balatonalmádi járás volt képes növelni népességét a 2011-2017 közötti időszak során. A legerőteljesebb csökkenés a Sümegi és a Devecseri járás településeiben tapasztalható.

A lakónépesség változása a járásokban 2011-2017 (százalék)

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés Természetes népmozgalom

A lakónépesség számának alakulását az élveszületések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodás valamint az állandó és ideiglenes be- illetve elvándorlások egyenlegeként előálló vándorlási különbözet határozza meg. A megyébe odaköltözőket, illetve a megyéből elköltözőket számon tartó un. külső vándorlás az, amely az abszolút népességszám alakításában szerepet játszik, ellentétben az un. belső vándorlással, amely a megyén belüli lakóhely-változtatásokat jelenti, azaz csak a népesség területi átrendeződése szempontjából van jelentősége.

A Közép-Dunántúl gazdasági dinamizmusa, Veszprém és Székesfehérvár kisugárzása, a Balaton gazdaságfejlesztő hatása ellenére a megyéből továbbra is többen költöznek el, mint ahányan érkeznek. Ugyanakkor a gazdasági, társadalmi változások időszakának az azelőtt megszokotthoz képest nagyobb

106 bizonytalansága, a vidéki kistelepüléseken a munkalehetőségek beszűkülése demográfiai hatásokat is okozott, legfőképp a születések számának gyors visszaeséséhez vezetett. A megye lakosságának fogyása nagyobb részt a negatív természetes szaporodási értékek, kisebb részben a migrációs veszteség következménye.

Élveszületések és halálozások száma 2011-2016

5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2011 2012 2013 2014 2015 2016

Élveszületések száma (fő) Halálozások száma (fő)

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

A természetes fogyást adó élveszületési és halálozási értékek között a vizsgált időszakban állandósult a hozzávetőleg 1500 fő különbség, vagyis ennyivel fogy a megye népessége évről évre természetes úton.

Természetes szaporodás/fogyás (ezrelék)

Forrás: Teir

A rosszabb halálozási mutatókkal bíró térségek egyrészt a megye Ny-i megyehatár közeli sávjában, másrészt a Balaton nyugati medencéje és a Tapolcai-medence, Káli-medence térségében jellemzők. A legrosszabb mortalitási mutatók által érintett települések túlnyomóan alacsony lélekszámúak ezért a tényleges halálozások száma csak a lakosság számához mérve magas. A megye Veszprém térségi területén a települések halálozási aránya az elmúlt évek trendje alapján jobb a megyei átlagnál. A megyei városok többségében is a megyei átlagnál kedvezőbb a halálozási ráta.

107

A viszonylag magas halálozási arányszám magyarázata a megye nagyobb részében a településszerkezet aprófalvas sajátossága, és ezzel összefüggésben kedvezőtlen korszerkezete. Az 1000 fő alatti települések halálozási mutatói a legrosszabbak a megyében, s ezekben a - összesen 150-et meghaladó - településekben él a teljes lakosság egyötöde. Éppen a kistelepülések azok, amelyek korstruktúrájában a legmagasabb az idős lakosság részaránya, ami a magas mortalitási értékek legfőbb okozója.

A természetes szaporodás mértéke 2011-2017 között a megye járásaiban (ezrelék)

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

A kedvezőtlen népesedési mutatók gyakorlatilag a megye egész területét jellemzik, de a természetes fogyás mértéke mégsem teljesen homogén, e tekintetben léteznek területi differenciák az egyes térségek között. A legsúlyosabb mértékű természetes fogyás a megyeszéli periférikus helyzetű, zömmel aprófalvas térségekben jellemző, ahol a mutató értéke a -10 ezreléknél is rosszabb. A Devecseri, Pápai és a Sümegi járásokban legsúlyosabb a természetes fogyás, ott átlagosan 6-7 ezrelék közötti. A legkedvezőbb adottságú veszprémi járásban is természetes fogyásról beszélhetünk, igaz, hogy mértéke 1 ezrelék alatti.

Azok a települések, amelyek népessége a természetes szaporodás révén is gyarapszik, jobbára a megye Veszprémhez közeli térségében találhatók. A megye relatíve jobb helyzetben lévő, kisebb mértékű természetes fogyással jellemzett területe a megye középső része és a Balaton keleti medencéjének térsége.

108

Vándorlás

A megye lakosságának csökkenését nagyobbrészt a természetes fogyás okozza, azonban a más megyékkel szembeni vándorlási egyenleg összességében évekre visszamenőleg ugyancsak negatív Veszprém megye szempontjából. A legnagyobb mértékű népességcsere a szomszédos Győr-Moson- Sopron, Vas, Fejér megyékkel, valamint Budapesttel mutatható ki. Ezekben a viszonylatokban alapvetően a népesség kicserélődéséről beszélhetünk, mivel kétirányú vándorlást regisztrálnak évről évre. A megyéből el- illetve az odaköltözések az elmúlt évtized első felében rendre Veszprém megye szempontjából mutattak passzívumot. A legfrissebb adatok tükrében viszont változás látszik ezen a téren, mivel 2016-ban 213, 2017-ben már 350 fő volt a megye vándorlási nyeresége.

Vándorlási egyenleg (ezrelék)

Forrás: Teir

2011-ben még az elvándorlások száma meghaladta a beköltözésekét, és mindkét irányú mozgás évi mintegy 20 ezer főt érintett. 2016-ban amellett, hogy a megyébe költözők száma meghaladta az elköltözőkét, az oda- és az elvándorlók száma is nőtt 25 ezer fő körüli nagyságrendre.

Vándorlási különbözet 30000

25000

20000

15000

10000

5000

0 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

Odavándorlás Elvándorlás

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

109

Veszprém megyében a migráció célterületei a délkeleti, Veszprémhez és a Balatonhoz közelebb fekvő térségben rajzolódnak ki. A megye pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező térségei közt is kiemelkedik a Veszprém és a Balaton között elhelyezkedő településcsoport. Itt az utóbbi 10 év során során csaknem minden település jelentős, 8 ezrelék körüli és a feletti vándorlási nyereséget könyvelhetett el évente.

A Veszprém - Balatonalmádi térségében jelentős vándorlási aktívumra szert tett települések népességgyarapodása több forrásból adódik össze. A lakónépesség számának migrációs eredetű növekedése e településeken egyrészt az egyre erőteljesebben nyomon követhető szuburbanizációból, másrészt a megye külső vándorlási nyereségének itteni realizálódásából, továbbá a megyén belüli lakóhelyváltoztatások irányultságának megyeszékhely-közeliségéből adódik össze. A Balaton közelsége szintén népességvonzó tényező, kiváltképp a partközeli települések esetében.

Azonban a Veszprém környéki agglomerálódó települések legtöbbjénél a magas vándorlási többlet mögött egy jelentékeny lakosságcsere is meghúzódik. Ugyanis - a megye településeinek többségéhez hasonlóan - e településekről is kimutatható kisebb-nagyobb elvándorlás, amelynek célja nagy valószínűséggel éppen Veszprém. Azonban a szuburbanizáció trendje miatt az elköltözések számát többnyire felülmúlja a betelepedők létszáma.

A Veszprémet övező, növekvő népességű települések nem csak a szuburbanizációs eredetű bevándorlásnak köszönhetik gyarapodásukat. A megye több száz fős külső vándorlási nyeresége is legnagyobb részt Veszprém és a Balatonhoz kapcsolódó településeken realizálódik. Számos Balatonhoz közeli, de a Balatonfelvidéken és a Tapolcai-medencében, a Káli-medencében fekvő kistelepülés lett népszerű, ahová sorra költöznek az ország távolabbi vidékeiről, sőt külföldről érkezők is.

Veszprém agglomerálódó térségének számottevő vándorlási nyeresége származik a megyén belüli költözésekből is. A megye erősen csökkenő lakosságú, elöregedő, elnéptelenedő aprófalvait, kistelepüléseit elhagyók igyekeznek a munkalehetőséget biztosító foglalkoztatási centrumok közelében letelepedni. E szempontból a városok mellett az idegenforgalomban kitüntetett települések fokozott szerepe mellett is Veszprémet vagy környékét választják sokan új lakóhelyül.

A pozitív vándorlási mutatónak köszönhetően a megyeszékhely-környéki települések legtöbbje növelni volt képes lakosságát, még az általában negatív természetes szaporodási értékek ellenére is. A bevándorlás a céltelepülések demográfiai szerkezetét tekintve többek közt azzal az előnnyel is jár, hogy a lakosságon belül növekszik az aktív korúak részaránya, mivel a lakóhelyváltoztatásra leginkább a fiatalabb korosztályok szánják el magukat. Ennek köszönhetően az amúgy itt is jellemző elöregedés némileg mérséklődik, növekszik a produktív korúak aránya, ami hosszabb távon a települések lakosságának fiatalodásához, a korstruktúra kedvező változásához vezet.

A legnagyobb népességvesztésű területek egyrészt a megye Ny-i részén, a Marcal-vidék Sümegtől északra fekvő részén, másrészt pedig a megye ÉK-i részén, a Bakony előterében, Pápától ÉK-re rajzolódnak ki. ahol vándorlási egyenleg értéke alacsonyabb a -5 ezreléknél, de számos településen - 10 ezreléknél is. Járási átlagokat tekintve a Devecseri és a Tapolcai járás mutatja a legrosszabb összképet a vándorlási veszteség tekintetében. A Balatonalmádi és a Balatonfüredi járás viszont stabilan növeli népességét a vándorlási aktívumnak köszönhetően.

110

Vándorlási különbözet 2011-2017 között a megye járásaiban (ezrelék)

Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

A megye valamennyi városa legalább 2%-os vagy ennél is magasabb elvándorlási aránnyal kénytelen számolni éves átlagban. Azonban a városok esetében az elköltözők nagyrésze pótlódik a letelepedők révén, mivel az odavándorlások nagyságrendje csak kismértékben marad az elvándorlásoké alatt. Ezt mutatja a városok mérsékelt vándorlási eredetű népességvesztése.

Sajátos népességcsere zajlik egyes kedvező táji adottságú kistelepülések esetében, különösképpen a Balaton, Balaton-felvidék térségében, borvidéki területeken. Egyre inkább jellemző az elöregedő, amúgy is ritkán lakott és alacsony népességű településekben, hogy az elhagyott házakat megvásárolják, és sokukba be is költöznek máshonnan érkezők. A beköltözők között magyar és külföldi állampolgárok egyaránt vannak. A belföldi betelepedők jelentős része BudaVeszprémről érkezik, ám sokan nem állandó, csak időszakos ottlakás céljával érkeznek. A csak rekreációs célra történő itt tartózkodás egyfelől kétségtelenül kedvező a települések szempontjából, viszont a demográfiai problémákat ez nem oldja meg. A korstruktúra javulásához a fiatal családok beköltözése lenne előnyös, ám az ideköltözők többsége az idősebb korosztályokhoz tartozik. Különösen igaz ez a külföldről érkező betelepülők esetében. A népesség korstruktúrája

A népesség szerkezetének tekintetében a legfőbb sajátosság a megye korstruktúrájának kedvezőtlen képe. A népességet a nagyfokú elöregedés, azaz az idősebb korosztályok teljes népességen belüli magas részaránya és a fiatal népesség relatíve kisebb részesedése jellemzi. A születési arány a vizsgált legutóbbi 10 év során 2006-tól 2013-ig évről-évre romlott, viszont 2014-től látványos javulás következett be. 2015-ben pl. 3.114 születést regisztráltak megyeszerte, igaz, hogy a 4.685 halálozást ez sem volt képes ellensúlyozni. A születésszámok terén látható javuló tendencia ellenére - figyelembe véve a népességszám folyamatos csökkenését is - a korstruktúra változása zajlik az idősebb

111 korosztályok javára. 2010-ban a fiatal (0-14 éves) korosztály aránya 13,6 %, ami elmarad az országos átlagtól, és az idős (60 év feletti) lakosság 22,4 %-os aránya is rosszabb az országos átlagnál. 2016-ra előbbi mutató némileg emelkedett 15,1 %-ra, viszont az idős korosztály részaránya ennél jelentősebb mértékben nőtt, 27,3 %-ot tesz ki 2016-ban.

Az öregedési index méri az állandó népességből a 100 fő 0-14 évesre jutó 60-x évesek számát. Ez a mutató az elmúlt évek során folyamatosan és tartósan növekszik, jelezve a megye népességének elöregedő korstruktúráját. Az öregedési index értéke magasabb mind az országos, mind a Közép- Dunántúl átlagánál, ami megmutatja, hogy Veszprém megye népességének korszerkezete Fejér és Komárom-Esztergom megyékhez képest is rosszabb.

Öregedési mutató

Forrás: Teir

A megye népességének elöregedő jellege javarészt a kistelepülések dominanciájával kitűnő településhálózati adottságában, illetve a Balaton térségének sajátos helyzetében gyökerezik. Leginkább a kistelepülések és aprófalvak azok, amelyeket a legalacsonyabb természetes szaporodás, ugyanakkor magas elvándorlás terheli. Az elvándorló népesség javarészt a fiatal és középső korosztályok köréből kerül ki, ami népességen belüli részarányuk csökkenése mellett a települések demográfiai megújuló képességének esélyét is visszaveti, hiszen éppen a demográfiai és gazdasági értelemben is aktív korú lakosság költözik el. A Balaton és a Balaton-felvidék nyáron pezsgő életű kistelepülései lakónépességüket tekintve jobbára elöregedők, rossz korstruktúrájúak.

A megye olyan belső perifériái, ahol az elöregedő népességszerkezet fokozottan érvényre jut, a Ny-i sávban, és a Balaton mentén helyezkednek el. Gyakorlatilag a Veszprémi és az Ajkai járás kivételével valamennyi járásban előfordulnak ilyen összefüggő településcsoportok.

Összegzésképpen megállapítható, hogy a népesedési mutatók összességében a megye DK-i felében, elsősorban Veszprémtől délre és keletre, a megyeszékhelyhez a Balatonhoz és a 8-as úton keresztül Székesfehérvárhoz több szállal kötődő településcsoportban nyújtják a legkedvezőbb képet. Ebben döntő szerepe van a 60 ezres megyeszékhely gazdaságban, foglalkoztatottságban betöltött kimagasló szerepének, a Balaton idegenforgalmi adottságainak és a megye e térségében jó közlekedési kapcsolatoknak.

112

A megye demográfiai értelemben leginkább hátrányos helyzetű térségei azok, ahol az erősen negatív természetes fogyás jelentős vándorlási veszteséggel párosul, így a települések népessége rohamosan fogy. Tovább rontja a helyzetet, hogy e településekről épp a reproduktív korú népesség vándorol el kedvezőbb életlehetőségek reményében. E térségek közös jellemzője az elöregedő népesség, az idős korosztályok relatíve magas aránya az aktív korú lakossághoz képest, azaz a rossz korstruktúra. A települések - utánpótlás hiányában - belső forrásokból nem lesznek képesek megfordítani a kedvezőtlen tendenciákat. E kedvezőtlen demográfiai adottságú települések összefüggő sávot alkotnak a megye D-i részén, valamint a megye ÉK-i és Ny-i perifériáján.

8. GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA

Veszprém megye gazdasága 2010-2019

1. A megye általános gazdasági helyzete

Veszprém megye gazdasági súlya a bruttó hazai termék (GDP) abszolút nagyságát alapul véve megyei összehasonlításban közepes értékű. A GDP-adatokat a lakosságra vetítve is ugyanez mondható el: a 2010-2016 közötti időszakban kevéssel a vidéki (BudaVeszprém értékeit nem tartalmazó) egy főre jutó GDP átlaga alatt maradt. A Közép-dunántúli régió mindkét másik megyéje (Fejér és Komárom- Esztergom) jelentősen megelőzi a GDP abszolút, és különösen lakosságszámra vetített értékét tekintve. Ugyanakkor, míg 2010-ben a megyék rangsorában a 11. (dunántúli 7.), addig 2016-ban 8. (dunántúli 5.) volt (1. táblázat).

A GDP bővülésének üteme az elmúlt időszakban nem volt töretlen a megyében. A gazdasági válságnak köszönhetően 2007 és 2012 között összességében itt is csökkent a GDP volumene – a vidéki átlagot enyhén meghaladóan, évente átlag 1,5%-kal –, és 2013-tól lehet itt is újra gazdasági növekedésről beszélni, melynek mértéke (évi átlagban 4,2%) enyhén meghaladta az országos és vidéki átlagot (2. táblázat). A megyei éves átlagos GDP növekedési ütem (4,2%) 2013 és 2016 közt meghaladta a vidéki átlagot, amely 3% volt. Ennek köszönhető a megye javuló pozíciója a megyei rangsorban, és az, hogy 2016-ban a válság kezdetéhez képest 14, 2010-hez képest pedig 19%-kal magasabb volt Veszprém megye egy lakosra jutó GDP-volumene. A vidéki átlaghoz viszonyítva azonban stagnáló a megye helyzete: a válság kezdőévéhez, 2007-hez és 2010-hez hasonlóan 2016-ban is a vidéki átlag 97%-án állt Veszprém megye GDP-je. Az ezredfordulón pedig a mainál még lényegesen jobb (107%) volt a relatív pozíció.

A foglalkoztatás tekintetében Veszprém – hasonlóan a másik két közép-dunántúli megyéhez – hosszú ideje jobb helyzetben van, mint az országos és vidéki átlag, és ezekhez képest pozíciója az elmúlt években sem változott érdemben, a megyei rangsorokban azonban kissé előrelépett. A foglalkoztatási helyzetről is a legteljeskörűbb áttekintést nyújtó 2011-es népszámlálás és a 2016-os mikrocenzus adatait összehasonlítva megállapítható, hogy az aktivitási ráta (teljes népességből) esetében a 7-ből 6- ik, míg a munkanélküliségi ráta esetén 7-ből 3-ik legkedvezőbb helyre lépett elő Veszprém a megyék rangsorában (3. táblázat). Ráadásul 2017 utolsó negyedévére – a KSH munkaerő-felmérése szerint – a legjobb munkanélküliségi rátájú megye lett az országban, 1,7%-os értékkel, mivel a: 2011-ben még 17.683 főt kitevő felmért munkanélküli-létszám 2791-re mérséklődött. A foglalkoztatottak száma pedig 146.181 főről (2011) 163.687 főre nőtt 2017-re. A javulásban nagy szerepe van az országosan is erősödő piaci alapú foglalkoztatásnak (például a feldolgozóiparban és az idegenforgalomban – főleg a

113 városokban és a Balaton környékén), illetve a közmunka-programoknak (döntően a periférikusabb községekben).

Veszprém megyében 2010-ben 55788 gazdasági szervezetet regisztráltak, amelyek 92%-a vállalkozásként működött. A vállalkozások mintegy 70%-a egyéni, 30%-a társas vállalkozásként működött. 2017-re (a 2012-es év kivételével) folyamatos növekedés eredményeként 58238 gazdasági szervezetből 52767 regisztrált vállalkozás működött a megyében (90,6%), amelyből 12200 volt társas (23%) és 40567 egyéni vállalkozás (77%). A vállalkozások sűrűsége 2010-ben 144 darab volt ezer lakosra, míg 2017-ben 155. Az utóbbi érték elmaradt az országos átlagtól (176 db/ezer fő), ráadásul a vállalkozássűrűség tekintetében jelentős területi, járási különbségek is kimutathatók: a Balaton térségében és a megyeszékhelyen országosan is kiemelkedő, a kisvárosokban és a bakonyi falvakban jóval alacsonyabb. 2017-ben a regisztrált vállalkozások 65%-a (34328 db) működött a szolgáltató ágazatokban, amelyből kiemelkedik az ingatlanügyletek, a szálláshely-szolgáltatás és vendégforgalom, valamint a szállítás, logisztika. A mezőgazdaságban a vállalkozások 21,7%-a (11463 db, túlnyomó részük egyéni, társas csupán 545 db), míg az iparban 6%-a (3054 db; társas: 1296 db) az építőiparban pedig 7%-a (3833; társas 1197 db) működött.

A Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak értéke 2010-ben a gazdasági válság hatására még nem érte az 52 milliárd forintot. Az 1 főre jutó beruházási érték (145 ezer forint) az országos átlag (305 ezer forint) felét sem érte el. 2017-ben az összes beruházás értéke a megyében mintegy 144 milliárd forint volt. Az egy főre jutó beruházási érték 419,8 ezer forintra nőtt, amely az országos érték (533 ezer forint) 79%-a. 2010-ben és 2017-ben is a beruházások legnagyobb része az ipar ágazataiba érkezett, ám ennek részesedése is jelentősen megnőtt 41%-ról 66%-ra az összes beruházáson belül 2010 és 2017 közt. A befektetés szempontjából legfontosabb ágazatok voltak. 2017- ben: a feldolgozóipar 94,1 milliárd forint, a mezőgazdasági szektor 7,8 milliárd forint és a közlekedés/szállítás, raktározás 7,3 milliárd forint.

A megye területén megvalósult beruházások adatai is hasonló helyzetről tanúskodnak, ugyanakkor a beruházási volumen jóval nagyobb (a máshol, döntően Közép-Magyarországon székelő cégeknek, illetve a központi költségvetési szervek beruházásainak köszönhetően). A 2010–16-os időszakban a beruházások egy lakosra vetített volumene az országos átlag mintegy öthatoda (a vidéki átlagtól csak kevéssel marad el), ami a megyék rangsorában a 11. helyre volt elegendő, és hasonló a helyzet a beruházások fő csoportjait (építési- és gépberuházások, illetve vállalkozások és költségvetési szervek beruházásai) tekintetében is. Az ágazati arányokat tekintve a feldolgozóipar súlya 35% volt (egyezően a vidéki átlaggal, de jócskán lemaradva a másik két közép-dunántúli megyétől), aztán a közlekedés/szállítás (12%), majd az energiaszektor (9%) és a kereskedelem (7%) következik. A beruházások egy lakosra jutó értéke általában az ágazatok többségében a vidéki átlag körüli volt, jelentősebb előny csak az energia- és vízellátási ágazatban, illetve – döntően a balatoni turizmusnak köszönhetően – a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban mutatkozik (mindkét tekintetben a vidéki átlag bő másfélszerese), míg a legnagyobb elmaradás a közlekedési, szállítási beruházások tekintetében van (a vidéki átlag kétharmada), mivel jelentősebb út- és vasútépítés, illetve felújítás a 8- as út bővítésén túl nem érintette a megyét.

Veszprém megyében a külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalkozások száma 2010-ről 2016-ra 586–ról 375-re mérséklődött. A tőkekoncentrációt viszont jól jelzi, hogy a befektetett működőtőke 122,3 milliárd forintról ebben az időszakban 235,6 milliárd forintra emelkedett. A 2016- os megyei érték viszont az országos FDI érték (23657 mrd Ft) alig 1%-a, szemben például Fejér 5,3%-os vagy Komárom-Esztergom 3,9%-os arányaival, illetve Veszprém megyének az ország lakosságából képviselt 3,5%-os súlyával. A legtöbb külföldi működőtőke a feldolgozóiparba érkezett 2010-ben 101, 2016-ban már 204 milliárd forint értékben, azaz a külfölditőke-állománynak immár 87%-át

114 reprezentálja ez az ágazat (hasonlóan a másik két közép-dunántúli megyéhez, és jócskán felülmúlva még a 77%-os vidéki átlagot is). 2. A megye főbb gazdasági ágazatai

A megye gazdaságának ágazati összetételét és annak változását legérzékenyebben a bruttó hozzáadott érték megoszlásával szemléltetjük (4. táblázat). (A foglalkoztatás ágazati arányai sajnos csak a népszámlálási időpontokra állnak teljeskörűen rendelkezésre.) A szolgáltató ágazatok ebben a megyében is legmeghatározóbbak voltak a vizsgált időszakban (55-59% közt), a megye értékei a vidéki átlag közelében mozogtak, súlyuk 2013 után kismértékben csökkent. Az ipar és építőipar együttes súlya (35-39%) is a vidéki átlag közelében volt, súlyuk 2013 után erősödött. A mezőgazdasági ágazat a megye legkisebb súlyú, de tradicionális szektora, súlya 5-6% közt változott például az időjárásnak jobban kitett növénytermesztés ingadozó terméshozamai miatt. A mezőgazdaság súlya a vizsgált időszakban némileg elmarad a vidéki átlagtól (7%), hiszen a megye természeti, különösen talajadottságai kevésbé tudnak versenyezni több alföldi megyénkkel.

2.1. A mezőgazdaság

A megye természetföldrajzát nagyban meghatározza, hogy három, egymástól jelentősen eltérő karakterű egységre osztható: a Kisalföld déli, délkeleti területeire, a Bakonyra és a Balaton-felvidékre. Ezek mezőgazdasági hasznosítása is eltérő történelmi hagyományokkal bír. A kisalföldi terület, a Marcal-völgye hagyományosan a szántó- és gyepterületekben, valamint vizes élőhelyekben bővelkedik. A Bakonyban az erdőgazdálkodás volt meghatározó, amely tevékenység sok, ma már védett élőhelyet óvott meg. A Balaton-felvidék mozaikos tájhasználata pedig többek közt a gyümölcs- és szőlőművelés, valamint a gyep- és erdőgazdálkodás természeti értékekben gazdag területe.

A megye teljes területe a művelési ági nyilvántartások szerint 432,4 ezer ha (2017). A vizsgált időszakban (2010-2017) a termőterületek és a művelés alól kivett területek egymáshoz viszonyított aránya kis mértékben változott: mintegy 8000 hektárral 110000 hektárra nőtt a művelés alól kivett területek kiterjedése (24,2-25,4%). A belterületbe vonások és infrastruktúra fejlesztések növekvő területigénye mellett jelentős művelés alól kivett terület a Magyar Honvédség központi lőtere Hajmáskér, Öskü, Veszprém térségében.

A mezőgazdasági, illetve a tágabban értelmezett termőterületek területek aránya kismértékben csökkent: 2017-re 43%-ra, illetve 74,6%-ra (1. és 2. ábra). A mezőgazdasági területek legnagyobb részét a szántó művelési ág teszi ki (2017. 32%), amely azonban így is jóval alacsonyabb, mint az országos átlagérték (46,6%). Az erdők és a gyepek aránya, köszönhetően a kedvező természeti adottságoknak, azonban jelentősen nagyobb (31,2% illetve 9,2%), mint az országos értékek (20,8 illetve 8,6%). Az erdők kiterjedése a vizsgált időszakban mintegy 300 hektárral csökkent, míg a gyepeké körülbelül 500-zal nőtt. Az országos átlagot (0,9%) meghaladó még a szőlőterületek aránya, melyek csökkenése jelentős volt 2017-ig (1,4%-1% vagyis mintegy 1600 ha). Figyelembe véve, hogy több hírneves hazai borvidék (Badacsonyi, Balaton-felvidéki, Balatonfüred-csopaki, Nagy-somlói) található a megyében, ezen szőlőterületek (és a hagyományos szőlőművelés) megóvása és megújítása alapvető fontosságú.

2.2 Az ipar

A Veszprém megyei ipari termelés értéke 2010 és 2017 közt 515 milliárdról 982 milliárd forintra nőtt. Az árváltozások hatásától megtisztítva, volumenben is jelentős volt a bővülés: a vidéki átlagban 33%- os növekedés helyett 59%-os volt (ezzel hatodik a megyék sorrendjében). Így az egy lakosra jutó ipari termelés értéke a megyében megközelítette a vidéki átlagot (annak 70%-áról 94%-ára nőtt), az országos átlagot pedig – az ezredforduló óta először – meg is haladta (számszerűen 3 millió 93 ezer

115 forint volt). Ezzel Veszprém megye a 12-ről a 9. helyre lépett előre a megyék iparosodottsági rangsorában. Igaz, a másik két közép-dunántúli megye továbbra is bőven megelőzik –2017-ben Komárom-Esztergom a 2. Fejér pedig a 3. volt az országos ranglistán –, de ezen megyék esetében visszaesés volt tapasztalható e mutató vonatkozásában a nyolc év alatt (Fejérben csak relatív, Komárom–Esztergomban abszolút értelemben is). Az ipari értékesítés a teljes időszakban jelentős mértékben exportorientált volt. 2017-ben például az ipari értékesítés 79%-a exportértékesítés volt a Veszprém megyei székhelyű ipari cégeknél, köszönhetően elsősorban a megyében termelő transznacionális vállalatoknak. Az ipari foglalkoztatás növekedése is folyamatos volt: 2010-ben mintegy 18400 fő 2017-ben 25377 fő dolgozott a megye legalább 50 fős, Veszprém megyei székhelyű ipari cégeknél. A 2011-es népszámlálás és a 2016-os mikrocenzus teljeskörű adatait összevetve is hasonló a kép: 2011 október elsején 43640 ipari kereső lakott a megyében, öt évvel később pedig már 50093, miközben az építőipari foglalkoztatás is bővült (9985-ről 11674-re).

Az ipar környezeti terhelése vonatkozásában megállapítható, hogy a megyei ipar leépülése és átalakulása jelentősen csökkentette a természeti erőforrások igénybevételét (pl. bányászati környezeti károk), illetve a kibocsátott szennyezőanyagok és hulladékok körét. A hatályos európai jogi szabályozás (Seveso irányelvek) alapján ugyanakkor megemlíthető, hogy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek ma is koncentráltan működnek a megyében. 12 felső küszöbértékű, nagyobb kockázatú üzem működött például Pétfürdőn, Berhidán, Balatonfűzfőn, Királyszentistvánon a megye keleti felében a Belügyminisztérium adatbázisa szerint 2014-ben. Az alsó küszöbértékű üzemek száma: 4 darab volt. Az összesen 16 cég legjellemzőbb tevékenységi körei a robbanóanyag- és lőszergyártás, növényvédőszer- gyártás, általános vegyipar, veszélyes hulladékok kezelése voltak.

Az ágazati bontást részletesebben termelési oldalról vizsgálva 2010. évtől kezdődő időszakban Veszprém megye legmeghatározóbb gazdasági ága a feldolgozóipar volt az országos és a vidéki átlagot is meghaladó részarányban. Aránya az értéktermelésben 25 és 31% között mozgott. 2011-ben és 2012- ben még, szemben az országos és vidéki tendenciákkal, jelentős feldolgozóipari visszaesés volt tapasztalható, 2013 után azonban egyértelműen növekvő részarányt képvisel a többi gazdasági ágazat rovására. Ezt igazolja, hogy a 2012 és 2016 közti bruttó hozzáadottérték-növekményből 50%-kal részesedett, ami a vidéki 40%-os átlagot is jelentősen felülmúlja (a 2010-16-os változást egyben tekintve pedig a vidéki átlagnak megfelelő az adat).

A legjelentősebb ipari szakágazatok termelési érték alapján a következők voltak a vizsgált időszakban:

A járműgyártás a Veszprém megyei székhelyű, 49 fősnél nagyobb cégek teljes feldolgozóipari termelésének mintegy 51%-át adta 2017-ben, foglalkoztattjaik közül pedig 8000 főt (32%) foglalkoztattak a járműipari beszállító cégek. A legnagyobb két megyei cég, a Continental Automotive Hungary Kft. és a Valeo Auto-Electric Magyarország Gépjárműalkatrész-gyártó Kft. is ebben az ágazatban működött 2016-ban a megyeszékhelyen, Veszprémben. A Continental 2010-ben nettó 66 milliárd forint árbevételét 2016-ra 230 milliárdra növelte jelentős fejlesztések után, míg a Valeo hasonló értékei 40,8 milliárdról 147 milliárd forintra nőttek a jelzett időszakban. A két cég 2023 és 1664 főt foglalkoztatott 2016-ban, míg a teljes megyei járműipar 7332 főt, vagyis jelentős az ágazati és területi súlyuk is a megyében. Jelentős járműipari cégek működnek még: Mezőlakon (Adient Mezőlak Kft. – megyei 4.); Pápán (Yangfeng Hungary Automotive I.S. Kft. - megyei 9., Hirtenberger ASH Bt. – megyei 16.), Ajkán (Poppe és Pothoff Hungária Gépgyártó Kft. – megyei 12.). A járműipari cégek tehát egyértelműen a legnépesebb megyei településeken (Veszprém, Ajka, Pápa) és vonzáskörzetükben működtek, folyamatosan bővítve tevékenységüket és súlyukat.

116

A vegyipar és azon belül a vegyi anyag és termék gyártása hagyományos ipari szakágazat a megyében. Az egykori koncentrált várpalotai, peremartoni (Berhida) és balatonfűzfői vegyipari tevékenység (műtrágya-, növényvédőszer-, robbanóanyag-gyártása) mára Berhidán és Balatonfűzfőn erőteljesen leépült, illetve átalakult, ám Pétfürdőn a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. 2016-ban is a megye 3. legjelentősebb vállalkozása volt nettó árbevétel alapján. A szakágazat a megye ipari termelésének 9%- át adta 2017-ben. Egy másik vegyipari szakágazat, a gumi- és műanyagtermék-gyártás pedig 8%-ot, így a vegyipar az országos átlagának megfelelő súllyal van jelen a megyében is.

A harmadik kiemelendő ipari szakágazat a fémalapanyagok és fémfeldolgozási termékek gyártása. Ide tartoznak a korábbi öntészeti, kohászati tevékenységet folytató cégek és utódvállalataik, valamint új betelepülő cégek is. A megyére hagyományosan jellemző timföld- és hidrátgyártás a MAL Zrt. felszámolásával (2013) nagymértékben leépült, az alumíniumkohók pedig már korábban bezártak (Ajka, 1991, Inota 2006), ám két megyei nagyvállalat ma is ebben a szakágazatban tevékenykedik: az Inotai Alumíniumfeldolgozó Zrt. (megyei 6. 2016-ban) Várpalotán és a Le Belier Magyarország Formaöntöde Zrt. (megyei 7.) Ajkán, az egykori alumínumkohók telephelyein. A szakágazat termelési aránya 11,8% volt 2017-ben a megyei székhelyű iparból, foglalkoztatotti létszáma pedig 4440 fő (17,5 %).

A megyében jelentősebb ágazati súllyal bír még a gép, gépi berendezés gyártása (2017: 7,8%) és a villamos berendezés gyártása (2017: 5,3%), valamint az élelmiszeripar (2017: 4,2%) is.

Az ipari tevékenységek közül a bányászat rendszerváltozás óta tartó leépülése 2010 után is tovább folytatódott, és korábbi meghatározó súlyú tevékenységei mára lényegében felszámolódtak: 2013-ban például a halimbai bauxitbánya, 2016-ban az úrkúti mangánbánya zárt be. A bauxitbányászat egészének leépülése szoros összefüggésben van a MAL Zrt környezeti haváriájával, csődhelyzetével majd felszámolásával. Működő szén- és bauxitbányászat csupán (országosan is utolsóként) a bakonyoszlopi kiskapacitású, mélyművelésű bányában maradt. A nemfémes ásványi nyersanyagvagyont (pl építő- és díszítőkövek – bazalt –, illetve homok, kavics) jövesztő kis kapacitású bányákból ugyanakkor több is maradt a megyében (pl.Uzsa).

A működő nagyerőművi szektort az ajkai, mára biomassza-tüzelésre átállított régi szenes erőmű képviseli (Bakonyi Erőmű Zrt., 131,6 MW), valamint a litéri, állami tulajdonú tartalék gázturbinás erőmű (MVM GTER Zrt., 120MW). 2011-ben szintén az ajkai gyártelepen hozták létre az újabb két tartalék gázturbinás blokkot (Bakonyi Gázturbinás Erőmű, MVM GTER Zrt. 2*58=116MW), mely a hazai villamosenergia-rendszer biztonságát hivatott javítani.

2.3 A szolgáltatások

A szolgáltatások mind a bruttó hozzáadott érték, mind pedig a megyei foglalkoztatás és a regisztrált vállalkozások számának és arányának vonatkozásában a legfontosabb ágazatcsoportot jelentik Veszprém megyében is.

Nagyon fontos piaci ágazatok a megyében a kereskedelem és a szállítás–raktározás, valamint a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorok, amelyek a vizsgált időszakban együttesen 16-17% közti részesedéssel bírtak a bruttó hozzáadott értékből. Ezeknek különösen a Balaton és a nagyobb városok térségében van kiemelkedő szerepe. A bruttó hozzáadott érték 2011 és 2016 közti növekményéből is 16%-kal részesedtek, így ágazati pozíciójuk viszonylag stabil volt.

Kiemelendő szektor még a közszolgáltatások (közigazgatás, védelem, oktatás, egészségügy, szociális ellátás) együttes területe, amely 17-18%-os részaránnyal bírt. A 2011 és 2016 közti bruttó hozzáadottéték-növekményből 21,5%-kal részesedtek.

117

A vidéki és országos átlagot is meghaladó részesedést képviselnek a megyében az ingatlanügyletek, különösen a Balaton üdülőövezetének térségében, ám az ágazat részaránya csökkenő volt a 2010– 2016-os időszakban. A különféle üzleti szolgáltatások, ha szintén csökkenő részaránnyal is, de a vidéki átlagot meghaladó léptékben vannak jelen a megyében.

Viszonylag kis súlyúak, és a vidéki átlag körüli vagy az alatti értékekkel bírtak az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi, biztosítási tevékenység alágazatok. Az utóbbi részesedése ráadásul jelentősen csökkent is a vizsgált időszakban (2,4-ről 1,2 %-ra).

2.3.1. A turizmus

A turisztikai és vendéglátási tevékenység is hagyományosan Veszprém megye egyik kiemelkedő szolgáltatási alágazata. Ennek fő területe a Balaton idegenforgalmi régiója (vízparti turizmus), de van jelentősége a Balaton-felvidéken és a Bakonyban, valamint Veszprémben is. Az ország kereskedelmi szálláshely-szolgáltatóinak legnagyobb része (547 db) a Balaton idegenforgalmi régióban található, 90%-uk a part mentén található (2015), míg az országosan kiadható férőhelyek 33%-a volt ebben a régióban, (3. ábra), ezeknek mintegy harmada van Veszprém megyében.

A megye kereskedelmi szálláshelyeinek száma 2015-ig alapvetően csökkent, 36125-ről (2011) 30314- re, majd növekedésnek indult (2017 – 32336 db), de így is jelentős a visszaesés. Ennek megfelelően a megye országos súlya is mérséklődött 10,6-ról 9,2%-ra 2010 és 2017 között, sőt a közép-dunántúli régión belül is (65,5-ről 59,9%-ra, 4. ábra). A kereskedelmi szálláshelyekből 10846 volt szállodai férőhely, amely az országos érték 7,2%-a (5. ábra).

A szállásférőhelyek csökkenése ellenére az összes vendégéjszakák száma 2010 és 2017 közt jelentősen és folyamatosan nőtt Veszprém megyében 500 ezerről 710 ezerre. Eközben a külföldi vendégéjszakák növekedése is jelentős volt, mintegy 107 ezerről 151 ezerre (6. ábra). E jelentős növekedések is elmaradnak ugyanakkor a dinamikusan bővülő hazai idegenforgalom átlagos növekményétől. Külön kell szólni arról, hogy a 2000-es évtized első éveihez kéVeszprém mennyire visszaesett a külföldi vendégek vendégéjszakáinak száma és aránya, így napjainkra már csak 32% a külföldi vendégéjszakák száma (2017) a belföldiekhez kéVeszprém, míg 2000-ben még 66,4% volt ugyanez az adat a megyében (7. ábra).

2.3.2. A vízgazdálkodás

Veszprém megye országos léptékben is kiemelten érzékeny felszíni és felszín alatti víztestekkel rendelkezik. Kiemelkedő fontosságú víztestjei a következők: - a Bakony és a Balaton-felvidék felszínalatti karsztvízrendszere, - a Balaton és megyei kisvízfolyásai, - a Marcal és mellékvízfolyásai, - a Cuhai-Bakony-ér és mellékvízfolyásai - a Séd és mellékvízfolyásai - a Kisalföld rétegvizei.

Mindegyik esetében nagy fontosságú a vízminőség megóvása és javítása együtt a vízkészletek fenntartható, a dinamikus készleteket nem meghaladó hasznosításával. Különösen fontos a működő és távlati ivóvízbázisok rendszeres monitoringja és gyakorlati védelme, valamint az európai uniós vállalások és szabályozások (például Víz Keretirányelv, vizekhez és szennyvízkezeléshez kapcsolódó irányelvek) elérése és betartása. A közelmúltban jelentkező kihívások és kockázatok a következők a megyében:

118

- a Bakony és a Balaton-felvidék kiemelten érzékeny felszín alatti víztestjeinek minőségi és mennyiségi védelme (a 219/2004-es kormányrendelet alapján), különösen a Veszprém térségi nitrátszennyezés kockázatának kitett vízbázisokra;

- a Balaton jó vízminőségének megőrzése, a várhatóan növekvő vízszintingadozásokra adott optimális válaszintézkedések;

- a Marcal vízgyűjtő haváriaszerű és tartós szennyezésének megelőzése, a korábban kialakult károk teljes felszámolása, valamint a folyó vízkészletének optimális hasznosítása tekintetbe véve, hogy jelenleg a kisvízi készleteket túlhasználják;

- a csapadékvíz-elvezetés és -használat javítása a Balaton-felvidéken és a Bakonyban;

- a megyei kisvízfolyások minőségének tartós javítása, megőrzése.

Mindezek érdekében fontos a szennyvízkezelés fő mutatóinak javítása, amiben jelentős fejlődés következett be az utóbbi időben. Egyrészt a másodlagos közműolló 16,7-ről 13,4%-ra záródott 2010 és 2016 között, másrészt 2014 óta az elvezett szennyvizek megfelelő (biológiai vagy III. tisztítási fokú) tisztítása 100%-ban megtörténik. A megyék rangsorát e tekintetben Veszprém vezeti.

3. A megye gazdaságának és a gazdaság térszerkezetének fő változásai a 2011 évi megyei területrendezési tervet megalapozó vizsgálatok óta eltelt időszakban

Veszprém megyében az ágazatokat és a nagyvállalatokat tekintve kiemelkedő szerepe van a feldolgozóiparnak és azon belül a járműgyártásnak, a vegyianyag és -termékgyártásnak valamint a fémalapanyag- és fémfeldolgozásitermék-gyártásnak a megyében. Különösen a járműipari beszállító nagyvállalatok folyamatosan növelik gazdasági súlyukat, foglalkoztatásukat a megye nagyobb városaiban és térségeikben (Veszprém, Pápa, Ajka), így ezek a térségek a gazdaság térszerkezetének és a természeti környezet terhelésének is egyre nagyobb súlyú szereplői lesznek.

A másik két nagy súlyú ipari szakágazat aránya kisebb mértékben nőtt az elmúlt időszakban. Területi koncentrációjuk egyértelműen a megye hagyományos ipari zónáihoz köti őket, a vegyipart Pétfürdő, illetve Peremarton, Balatonfűzfő, Királyszentistván térségébe, a fémipart Várpalota (Inota) és Ajka térségébe. A feldolgozóipari vállalkozások 1000 főre jutó száma viszont meglehetősen alacsony a Marcal mentén, illetve a Bakony aprófalvas térségeiben. Mindezt egybevéve az ipar súlya Veszprémi, Ajkai és a Várpalotai járásokra koncentrálódik, amely különösen a megyeszékhely járása esetében nőtt jelentősen.

Az elmúlt időszakban immár stabilan alacsony foglalkoztatási súlyú (2016-ban 4,2%, 6856 fő) mezőgazdasági tevékenység súlypontja Pápa, illetve kisebb részben Devecser térségére tehető. A turizmus és vendéglátás ágazat területi súlypontja egyértelműen a Balaton partján található úgy a kapacitásokat (szálláshelyeket) mind a szolgáltatási teljesítményt tekintve. A nagy vállalkozói aktivitás, a szolgáltatási teljesítmény (vendégek, vendégéjszakák) folyamatos növekedése és az elmúlt két évben növekvő kereskedelmi szálláshely-kapacitás is jelzi a Balaton térség felértékelődését a vendégek körében.

Mindezen hatások eredőjeként 2011-re az alábbi, eltérő méretű foglalkoztatási centrumok alakultak ki a megyében (5. táblázat – az adatok egyéb lehetőség híján a 2011 októberi népszámláláskori helyzetet mutatják, de a foglalkoztatás azóta bekövetkezett változásai a települési arányokat vélhetően nem változtatták meg jelentősen):

119

Veszprém kiemelkedő – az országban a 13. legnagyobb – foglalkoztatási centrum, a 27 ezer dolgozó lakosához képest 37 ezer munkahellyel rendelkezett 2011-ben, amelyek közel 40%-át beingázók töltötték be. A következő lépcsőfokot jelentő Pápa és Ajka munkahely-kínálata Veszprémének egyaránt 39-39 százaléka, és bár ingázási mérlegük pozitív (mindkét esetben kb. másfél-kétezer fő volt), beingázóik létszáma kevesebb mint 30%-a Veszprémének. A harmadik szinten, egymáshoz hasonló, 2011-ben 6-6 ezer körüli munkahelyszámmal található – sorrendben – Tapolca, Balatonfüred, majd Várpalota. Ezek azonban már nagyrészt csupán a településen lakó foglalkoztatotti létszámnak megfelelő számú álláslehetőséget kínáltak, sőt Várpalota ingázási mérlege a helyi ipar leépülése nyomán immár masszívan veszteséges (szerencsére Székesfehérvár és Veszprém közötti fekvésének köszönhetően ez nem jelent problémát). Méretének és kistérségi központ funkciójának köszönhetően két és félezer körüli munkahellyel rendelkezett Sümeg és Zirc, részben ipari üzemeinek köszönhetően kétezer körülivel Balatonalmádi, Pétfürdő és Balatonfűzfő, míg ezernél többel további öt, ötszáz és ezer közöttivel újabb tíz település. Ezek zömének ingázási mérlege nullszaldó körüli, de némelyikük– a viszonylag kis településeken létesült egy-egy nagyobb foglalkoztatónak köszönhetően – 50%-ot meghaladó arányban beingázóknak ad munkát (Pétfürdő, Herend, Nemesvámos, Mezőlak, Noszlop, illetve 2011-ben még Balatonfűzfő és Halimba is, bár ezek ipari telephelyeinek bezárásával 2011 óta megszűnt kiemelt foglalkoztatási szerepük). 4. A megye gazdaságának külső és belső kapcsolatai

A megye külső és belső szállítási kapcsolatait biztosító közúti és vasúti közlekedési rendszer stabilan kiépült, így a hangsúly 2010 óta, és várhatóan a továbbiakban is a meglevő hálózati elemek fejlesztésén ill. fenntartásán van. A megye területén 2010 óta Balatonvilágos 2013-as Somogy megyéhez csatlakozása miatt 3,6 km-rel csökkent az autópályák hossza, jelenleg alig 6 km autópálya van Veszprém megye területén. A 8. sz. főút fejlesztése, (Veszprém elkerülését leszámítva) a keleti megyehatártól Herendig történő 2x2 sávra kiépítése, a 110 km/óra sebesség engedélyezése is részben a vizsgált időszakra esett (2015: Márkó–Herend elkerülő szakasz, 5,2 km; 2018: a Várpalota elkerülését biztosító 9,4 km-es szakasz).

Érdemi gyorsforgalmi szakasz híján – bár a megye útjai saját kategóriájukban az országos átlagnak megfelelő, vagy annál nagyobb forgalmúak – a megyei közúthálózat átlagos forgalmi terhelése elmarad az országos átlagtól. A legforgalmasabb szakaszok – jól tükrözve a gazdasági és turisztikai csomópontok korábbiakban vázolt elhelyezkedését és az országon belüli, illetve a tranzitjellegű kapcsolatokat – a megye délkeleti negyedében sűrűsödnek: egyrészt a megyeszékhely környezetében, másrészt, az előbbiekhez csatlakozva, a Balaton partján. Így a 8-as főút Várpalota–Veszprém közötti, majd Veszprémtől Herenden át a 83-as út kiágazásáig tartó szakasza; a Balaton északi partját feltáró főutak ÉK- i irányból Balatonfüreden túl a tihanyi elágazásig (71, 710, 72, 73); végül, a 82-es út Veszprém-Zirc szakasza. A K-NY irányú, azaz Budapest illetve Ausztria felé kapcsolatot teremtő – a Bakony lábánál, illetve a Balaton partján futó – főutak egyértelműen forgalmasabbak, mint a Bakonyon átvezető, döntően Győr felé tartó É-D irányú utak. Utóbbiak közül egyértelműen a 82-es út a legjelentősebb forgalmú irány.

A megyei közúti forgalomnagyságok összességében csak enyhén nőttek 2010 és 2016 között (az időszak első fele még a gazdasági válság miatti forgalomcsökkenésről szólt): az átlagos napi forgalom értéke a megye útjain 2894-ről 3096 jármű/napra bővült, ezen belül a személygépjármű-forgalom 2036-ról 2266-ra, a tehergépjármű pedig stagnált. A legforgalmasabb útszakaszok a megyében (19,9 km), a Veszprém-83 sz. főút szakasz (17,4 km), illetve (18 km). A forgalom a vizsgált időszakban a Várpalota-Veszprém szakaszon (14971-ről 1664 járműre) és a Balatonfűzfő–M7-es autópálya közötti szakaszon (72-es–710-es–71-es utak, 8266-ról 11397-re) esetén nőtt jelentősebben.

120

A megye legfontosabb vasúti vonala a 20-as számú Székesfehérvár-Szombathely vonal megyei szakasza, amely szintén nyugati-keleti irányú. Emellett jelentősebb belföldi fővonalak a 26-os (Bajánsenye–Boba) és 29-es (Székesfehérvár–Tapolca) vasutak is. Nyilvános repülőtér nincs a megyében. a legközelebbi nyilvános nemzetközi repülőterek a sármelléki, a győr-péri és a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A pápai katonai repülőtér a Magyar Honvédség kezelésében van, egy állandó, NATO többnemzetiségű alakulat bázisrepülőtere 2009 óta. 5. A megye gazdasága versenyképességét befolyásoló tényezők

A megye versenyképességét nagyban befolyásolja földrajzi helyzete, vagyis, hogy államhatárral nincs közvetlen kapcsolatban, bár viszonylag közel helyezkedik el Nyugat-Európához. Bár Veszprémnek a tervezett M8-as autóút elkészültéig egyelőre nincsen a megyét feltáró gyorsforgalmi útja, az időszak (részben a megyehatáron túl) átadott fejlesztéseinek köszönhetően Veszprémből BudaVeszprém átlagos elérési ideje 2010 és 2018 között némileg javult (83-ról 73 percre). A legközelebbi (gyorsforgalmi hálózatba kötött) autópálya csomópont átlagos elérési ideje 28 perc, nem változott. A régióközpont Székesfehérvár elérési ideje a 8-as főút új szakaszának átadásával átlagosan 44-ről 39 percre mérséklődött. A 20-as, 26-os és 29-es vasúti vonalak esetén komoly korlát a sebesség- maximalizása a legtöbb esetben 80 km/órában. A megye közlekedésileg jól feltárt területei például a 8-as, a 71-es és a 82-es 83-as út mente, míg közlekedési árnyékban vannak a Balaton-felvidék, a Bakony és a Marcal-mente egy részének települései.

A versenyképességet befolyásoló további tényező, hogy több, beruházásra előkészített, ipari park címet elnyert terület van a megyében. A következő településeken működtek ipari parkok 2016 végén: Ajka, Balatonfűzfő, Pápa, Peremarton, Sümeg, Veszprém, Zalahaláp, Zirc, kihasználtságuk változó. Jelentős lehetőséget hordoznak a korábban létesített iparterületek is, ha azok infrastruktúrájának állapota, kapacitása és közlekedési helyzete megfelelő (lásd például Ajka Gyártelep). Ugyanakkor problémát jelentenek a nehézipari múltból hátrahagyott nagyobb léptékű szennyezések, hulladékok, meddő-, salak- és pernyehányók, zagytározók és az esetlegesen alábányászott területek például Ajka térségében. Veszprém és Várpalota térsége pedig kijelölt légszennyezettségi zóna, ahol a levegőtisztasággal több esetben is problémák adódtak. Figyelembe kell venni azt is, hogy a megye jelentős része természetvédelmi terület sokféle természeti és kulturális értékkel, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parki Igazgatóság felügyeletével. 6. A megye gazdaságfejlesztésére vonatkozó fő célkitűzések

Az érvényes megyei területfejlesztési koncepció (2017) a következő célrendszert fogalmazza meg a gazdaságot is érintően:

Átfogó célok: 1. Gazdasági növekedés, a térségi potenciálokra építő, a versenyképességet fokozó gazdaságfejlesztés; 2. A lakosság életminőségének javítása, „jólléte” biztosítása, a társadalom fejlesztése; 3. A térszerkezet tudatos alakítása, a versenyképességet segítő szerkezetfejlesztés, a várostérségek összehangolt fejlesztése.

A stratégiai célok közül 2020-ig:

A./ Közvetlen célkitűzések: – Gazdasági növekedés, versenyképes, innovatív gazdaság, kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés a fejlődési potenciált hordozó ágazatok fejlesztésével, a foglalkoztatás bővítésével

121

- A térségi és a helyi erőforrások fenntartható kihasználására épülő gazdaságfejlesztés a Balaton térségére és az ipari-, innovációs tengelyekre specializált prioritásokkal - A vidékies térségek értékalapú megújítása, egészséges élelmiszertermelés és -ellátás, a vidék élhetőségének és életképességének fokozása e térségek leszakadásának megállítása, és újbóli fejlődési pályára állítása

B./ Közvetett célkitűzések: - A természeti-, táji és egyéb stratégiailag fontos erőforrások megőrzése, fenntartható használata, energiahatékonyság és környezetünk védelme - Térségi potenciálokra alapozott, a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló, fenntartható térszerkezet kialakítása - A városok és várostérségek összehangolt és integrált fejlesztése - A mobilitás támogatása, az elérhetőség javítása, a közlekedés fejlesztése.

A gazdasági adottságok vizsgálata fejezet ábrái és táblázatai 1. táblázat Az egy lakosra jutó megyei GDP értékei (millió forintban) és megyei rangsorai (2010, 2016). Szerkesztette: Ballabás Gábor, a KSH alapadatai alapján Megye 2010. év Rang Megye 2016. év Rang Veszprém 6 043 117 1 Veszprém 7 289 416 1

Győr-Moson-Sopron 3 213 617 2 Győr-Moson-Sopron 4 900 595 2

Komárom-Esztergom 2 779 871 3 Fejér 3 761 630 3

ORSZÁGOS ÁTLAG 2 722 454 Komárom-Esztergom 3 750 749 4

Fejér 2 370 768 4 ORSZÁGOS ÁTLAG 3 609 154

Veszprém 2 369 520 5 Vas 3 569 541 5

Vas 2 314 607 6 Veszprém 2 907 062 6

Zala 2 235 684 7 VIDÉK átlaga 2 807 122

VIDÉK átlaga 2 028 962 Bács-Kiskun 2 747 048 7

Hajdú-Bihar 2 022 119 8 Veszprém 2 725 646 8

Csongrád 1 984 910 9 Zala 2 725 217 9

Tolna 1 982 166 10 Csongrád 2 707 520 10

Veszprém 1 977 207 11 Tolna 2 657 433 11

Heves 1 874 009 12 Heves 2 602 956 12

Baranya 1 830 446 13 Borsod-Abaúj-Zemplén 2 543 013 13

Bács-Kiskun 1 758 198 14 Hajdú-Bihar 2 526 107 14

Somogy 1 745 354 15 Jász-Nagykun-Szolnok 2 354 606 15

Jász-Nagykun-Szolnok 1 667 376 16 Baranya 2 337 824 16

122

Borsod-Abaúj-Zemplén 1 653 157 17 Somogy 2 219 680 17

Békés 1 521 461 18 Békés 2 168 755 18

Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 479 918 19 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2 042 806 19

Nógrád 1 220 821 20 Nógrád 1 565 998 20

2. táblázat Az abszolút GDP volumenindexei a Közép-Dunántúl megyéiben 2010-2016. Szerkesztette: Ballabás Gábor, a KSH alapadatai és Kiss János Péter számításai alapján 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év

Fejér 3,6% 9,3% -2,3% 4,7% 7,5% 7,6% 3,8%

Komárom-Esztergom 4,3% 1,1% -4,5% 2,3% 1,4% 6,8% 4,0%

Veszprém 5,7% -0,7% -2,1% 2,9% 6,2% 2,6% 5,0%

ORSZÁGOS átlag 0,7% 1,7% -1,6% 2,1% 4,2% 3,4% 2,2%

VIDÉKI átlag 1,6% 2,4% -2,1% 2,7% 6,0% 4,0% 2,7%

3. táblázat Aktivitási és a munkanélküliségi mutatók a Közép-Dunántúl megyéiben a 2011. okt. 1-i népszámlálás és a 2016. okt. 1-i mikrocenzus időpontjában.

Szerkesztette: Ballabás Gábor, a KSH alapadatai alapján Aktivitási Aktivitási Munkanélkü- Aktivitási Aktivitási Munkanélkü- ráta a 15- ráta a 15- liségi ráta a ráta a teljes ráta a teljes liségi ráta a 64 64 15-64 népességbő népességbő 15-64 évesek- évesekből évesekből évesek-ből l 2011 l 2016 ből 2016 2011 2016 2011

Fejér 41,7% 47,3% 59,8% 70,0% 8,0% 3,4%

Komárom- 43,0% 48,0% 62,3% 71,4% 7,2% 2,9% Esztergom

Veszprém 41,5% 47,2% 60,2% 70,8% 7,3% 2,7%

Ország 39,7% 45,9% 57,9% 68,6% 8,3% 3,8% összesen

Vidéki 38,6% 45,1% 56,3% 67,5% 8,5% 3,9% megyék

Maximális 44,3% 48,7% 63,6% 71,7% 12,0% 5,3% érték vidék

Minimális 33,7% 42,2% 49,0% 63,7% 4,9% 2,3% érték vidék

123

4. táblázat Aktivitási és a munkanélküliségi mutatók a Közép-Dunántúl megyéiben a 2011. okt. 1-i népszámlálás és a 2016. okt. 1-i mikrocenzus időpontjában. Szerkesztette: Ballabás Gábor, a KSH alapadatai alapján Bruttó hozzáadott 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év 2016. év érték megoszlása

ÖSSZESEN 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00%

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, 5,3% 5,9% 6,4% 6,0% 6,0% 5,6% 5,4% halászat

Bányászat + villamosenergia-, 3,8% 3,7% 3,8% 3,7% 3,2% 3,3% 3,2% gáz-, gőz-, vízellátás

Feldolgozóipar 28,5% 26,2% 25,9% 25,2% 28,4% 30,2% 31,5% Építőipar 4,7% 5,7% 5,7% 5,9% 5,5% 5,0% 4,6% Kereskedelem, gépjármű-javítás + szállítás-raktározás 16,7% 16,6% 16,2% 16,9% 16,6% 16,8% 16,5% + szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Információ, 1,6% 1,6% 1,8% 2,0% 2,0% 1,8% 1,7% kommunikáció Pénzügyi, biztosítási 2,4% 2,4% 2,2% 1,7% 1,6% 1,3% 1,2% tevékenység Ingatlanügyletek 10,1% 10,1% 10,4% 10,4% 9,5% 8,9% 8,6% Szakmai, tudományos, műszaki + adminisztratív és 7,2% 7,7% 8,1% 8,1% 7,5% 7,3% 6,8% szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, oktatás, 16,6% 16,6% 16,8% 17,2% 16,9% 16,9% 17,8% egészségügyi és szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, 3,2% 3,4% 2,6% 2,8% 2,7% 2,8% 2,7% szabadidő, egyéb szolg.; háztart. tev. Szolgáltatások 57,8% 58,5% 58,1% 59,2% 56,8% 55,8% 55,4% Ipar 36,9% 35,6% 35,5% 34,8% 37,2% 38,5% 39,3% Mezőgazdaság 5,3% 5,9% 6,4% 6,0% 6,0% 5,6% 5,4%

124

1. ábra A földterület művelési ágak szerinti csoportosítása Veszprém megyében és hazánkban 2010. Szerkesztette: Ballabás Gábor, a KSH alapadatai alapján

2. ábra A földterület művelési ágak szerinti csoportosítása Veszprém megyében és hazánkban 2017. Szerkesztette: Ballabás Gábor, a KSH alapadatai alapján

125

3. ábra A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek és férőhelyeinek turisztikai régiók szerinti megoszlása, 2015 Forrás: KSH (2015): Magyarország turisztikai régiói

A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma a Közép-dunántúli régió megyéiben 2010-2017 40 000 35 000 33 000 31 582 32 336 30 000 25 000 20 000 13 926 15 000 9 406 7 392 10 000 5 000 7 944 8 538 7 704 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Fejér Komárom‐Esztergom Veszprém

4. ábra A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma a Közép-Dunántúlon 2010-2017. Szerkesztette: Ballabás Gábor, a KSH alapadatai alapján

126

A szállodák férőhelyeinek száma a Közép-dunántúli régió megyéiben 2010-2017

12 000 10 846 9 389 8 557 10 000

8 000

6 000 2 497 4 000 3 342 3 514

2 000 1 680 1 763 0 1 486 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Fejér Komárom‐Esztergom Veszprém

5. ábra A szállodák férőhelyeinek száma a Közép-Dunántúlon 2010-2017. Szerkesztette: Ballabás Gábor, a KSH alapadatai alapján

127

6. ábra Az összes és azon belül a külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Közép-Dunántúl megyéiben 2010-2017.

Szerkesztette: Ballabás Gábor, a KSH alapadatai alapján

Az összes és a külföldi vendégéjszakák számának változása hazánkban és Veszprém megyében 2000-2017 (2000:100%) 200

162 150 106 142 100 100 91 110 50 83 41 53 0

Veszprém összes vendégéjszaka Veszprém küldöldi vendégéjszaka Országos összes vendégéjszaka Országos külföldi vendégéjszaka

7. ábra Az összes és a külföldi vendégéjszakák számának változása a kereskedelmi szálláshelyeken Veszprém megyében és országosan 2000-2017.

Szerkesztette: Ballabás Gábor, a KSH alapadatai alapján

128

ebből: Országos rangszám Itt lakó Magyaror- Belföldi foglal- szági mun‐ ek által a telepü‐ az itt élő bein- a né‐ a Lakóné‐ kozta- kahelyen betöltött lésen foglal- a bein- Település gázók pessé munka- pesség tottak foglalkoz- munka- lakók kozta- gázók által be‐ g helyek ösz‐ tatottak helyek által tottak töltött szesen száma száma betöltött száma alapján Veszprém 61 721 27 450 26 881 37 306 22 628 14 677 16 13 13 13 Pápa 31 845 13 218 12 912 14 543 10 225 4 318 33 31 34 46 Ajka 29 106 12 859 12 425 14 305 10 487 3 818 38 34 35 53 Tapolca 15 988 6 622 6 463 6 624 4 636 1 988 87 81 77 90 Balatonfüred 12 979 5 654 5 406 6 319 4 079 2 240 102 96 83 79 Várpalota 20 756 8 726 8 457 5 777 4 227 1 550 55 58 92 113 Sümeg 6 373 2 475 2 390 2 649 1 705 944 215 213 170 171 Zirc 6 996 3 058 3 005 2 488 1 655 833 195 181 176 183 Balatonalmádi 8 522 3 346 3 248 2 174 1 528 646 169 161 200 220 Pétfürdő 4 768 1 987 1 916 1 918 814 1 104 288 265 218 143 Balatonfűzfő 4 225 1 556 1 506 1 857 783 1 074 327 336 223 147 Herend 3 403 1 542 1 498 1 536 696 840 410 340 262 181 Devecser 4 441 1 571 1 526 1 430 788 642 313 329 275 222 Nemesvámos 2 622 1 199 1 158 1 407 453 954 548 448 282 168 Berhida 5 839 1 927 1 890 1 268 803 465 236 270 301 280 Balatonkenese 3 228 1 206 1 179 1 160 704 455 434 441 321 283 Badacsonytomaj 2 135 929 905 985 599 386 694 574 365 310 Tihany 1 368 640 607 851 435 416 1102 872 407 298 Csabrendek 3 042 1 298 1 273 776 596 180 463 402 439 551 Mezőlak 1 045 425 424 706 218 489 1350 1185 468 267 Noszlop 997 458 447 705 162 543 1395 1135 469 250 Nagyvázsony 1 747 790 779 633 459 174 887 680 525 561 Csopak 1 715 721 694 566 261 305 902 772 580 377 Zánka 964 432 431 560 300 260 1430 1168 588 421 Csót 985 391 380 518 183 335 1410 1286 627 347 Halimba 1 128 496 470 501 135 366 1270 1078 643 331 Zalahaláp 1 220 512 501 495 212 282 1190 1019 649 397 Nemesgulács 892 368 356 486 177 308 1502 1343 658 373 Szentgál 2 741 1 124 1 105 480 342 137 528 475 664 690

5. táblázat A megye fő foglalkoztatási centrumainak munkahelyei és az itt dolgozó foglalkoztatottak 2011 október 1.

Szerkesztette Kiss János Péter a 2011-es népszámlálás KSH-adatainak alapján

129

8. A TÁJ TERHELÉSÉNEK ÉS TERHELHETŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

A táj terhelésének és terhelhetőségének tervelőzményben ismertetett vizsgálati eredményei jelenleg is helytállóak. A megye területének hatástűrő képessége alapvetően nem változott, az e képességeket próbára tevő hatások erőssége pedig inkább csökkent, mintsem nőtt az utóbbi évtizedben. Az erdőgazdasági és a mezőgazdasági térségek vizsgálata és a területfelhasználási kategóriák kijelölése a tájszerkezeti - tájhasználati adottságok mellett a terhelési és terhelhetőségi összefüggések meghatározására is kitért. Ezen elemzések kiegészültek a megye táj- és természetvédelmi, továbbá környezetvédelmi helyzetének, adottságainak értékelésével is.

Az előző fejezetekben összefoglalt táji adottságok, tájterhelési és terhelhetőségi tényezők vizsgálata elsődlegesen a mező- és erdőgazdasági tájhasználati módok és tájszerkezet elemzésére terjedt ki. Ezekhez felhasználtuk a megyei terv készítéséhez rendelkezésünkre álló adatbázisokat, valamint az OTRT jogszabályi- és tervanyagát.

A tervelőzményhez készített alábbi szintetizáló övezeti ábra jól szemlélteti a terhelési és terhelhetőségi viszonyokat meghatározó tényezők egymáshoz való viszonyát.

Az ábra együttesen tartalmazza azokat a vizsgált tényezőket, amelyek térségi szinten jellemzik a legfontosabb táji, erdő- és mezőgazdasági területi alkalmassági adottságokat, az alábbi jelkulcs szerint:

130

- tömör zöld foltok határolják le /két árnyalatban/ a meglevő erdőterületeket és ezeken belül a kiváló termőhelyi adottságú erdők területét; - tömör sárga foltok határolják le a színezés nélkül hagyott mezőgazdasági területeken belül a kiváló termőhelyi adottságú szántók területét; - sraffozva jelöli /ajánlásként/ az erdősítésre elsődlegesen igénybe vehető termőterületeket.

Tájterhelhetőségi szempontból figyelembe kell venni a külön jogszabályban meghatározott érzékeny természeti területek (ÉTT) kategóriát is, - függetlenül attól, hogy ez övezetként az OTrT-ből már korábban kikerült, de a természetvédelmi hatóság nyilvántartásában is szerepel (összefoglaló Ismertetése a 3.1. fejezetben).

A táj terhelését, terhelhetőségét befolyásoló egyéb tényezők A tájterhelési és terhelhetőségi adottságok megállapítása során számos összetevő figyelembevétele szükséges. A terhelési és terhelhetőségi viszonyokat alapvetően meghatározó mező- és erdőgazdasági tájhasználat mellett a téma számos természet- és környezetvédelmi összefüggést is takar. Ezek területrendezési jogszabályoknak megfelelő övezeteit foglaljuk össze az alábbiakban.

Az OTrT tájterhelési és terhelhetőségi szempontból, a megyei terv készítése során is figyelembeveendő illetve a megyei tervben alkalmazott övezetei:

Megyei területrendezési tervben lehatárolt országos övezetek: - kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek, - tájképvédelmi terület, - világörökségi és világörökségi várományos terület, - vízminőség-védelmi terület, - honvédelmi és katonai célú terület.

Megyei területrendezési tervben lehatárolt megyei övezetek: - az ökológiai hálózat magterületi-, ökológiai folyosó-, pufferterületi- övezete*, - erdőtelepítésre javasolt terület, - ásványi nyersanyagvagyon-terület, - rendszeresen belvízjárta terület, - földtani veszélyforrás területe.

A hatályos megyei TrT 2011.évi övezeti lehatárolásait „felülírta” az OTrT 2013-as módosítása. Ez utóbbival összhangban készült a VmTrT.2016_módosításának tervezete, amely nem lépett hatályba, de szakmai szempontból releváns, hiteles információkon alapul.

*A fentiek közül az alábbi ábrapár két terhelhetőségi szempontból kiemelt jelentőségű övezet lehatárolását szemlélteti:

131

VmTrT. módosítás tervezet 2016 évi szakági munkaanyaga

tájképvédelmi terület az ökológiai hálózat övezetei

A 2019 évi módosítás lehatárolásai a fentiek figyelembevételével, de a 2018-ban a megyei terv módosításának megalapozására beszerzett ágazati lehatárolások alapján készül.

Ennek eredményét a terv alátámasztó műleírási fejezete ismerteti.

A fentiekkel összhangban a területfelhasználási módokat korlátozó vagy tiltó hatású valamennyi övezet egyesített és kiértékelt kartogramjait a terv alátámasztó munkarészeinek műleírásai között dokumentáljuk az új OTrT és az ennek alapján kidolgozott új megyetervi övezetek alapján.

132