1 A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával készült.

2 ZSELICI ÉRTÉKTÁR

A kiadványt szerkesztették a Kaposmérői Dobogó Egyesület megbízásából:

Csordás Julianna Dr. Mészáros Renáta Prukner Gábor

2016.

3 A ZSELIC

S kis nyegle városomtól délre az ezeréves vén Zselic remeg. Makkoló kondák, kanászkirályok szállták e földet ősidőkben meg. A vadon alja, mint barlang, setét. A kan ős oltárnak dönti nyakát. Szökellő szarvas agancsa tartja nagy villájában a holdat magát.

/Takáts Gyula: Szülőföldem (1935) részlet/

A Zselic, Somogy és Baranya megyék között elterülő erdős dombvidék. Északon Kapos völgye, délen a Sziget vidék határolja. Neve honfoglalás-körüli szláv lakosságára utal, de végső soron összefügg a környék korai vasművességével, amire magyar helynévi adatok is utal- nak A dimbes-dombos belső somogyi táj legmagasabb dombvonu- latai alkotják a Zselicség varázslatos vidékét. A változatos domborzatú tájat még mindig nagy kiterjedésű, összefüggő erdőségek borítják. A vidéket az erdők, és a vízjárta, lápos, mocsaras völgyek gaz- dag mozaikja és élővilága jellemzi. A mocsaras völgyekben gyakori a nagykócsag, a szürke és a vörösgém, és récék, nádi- és parti madarak több faja is költ a területen. Az erdőkben réti sas, darázsölyv, zöldküllő, fekete harkály és kis énekesek sokasága fészkel, szarvas, vaddisznó, őz gazdag állománya, valamint vadmacska, borz, nyest és vidra él. A Zselic néprajzi, társadalomtörténeti szempontból is értékek- kel teli táj. Ezzel a kiadvánnyal az a célunk, hogy megismertessük az érdeklődőket a Zselic páratlan szépségeivel és örökségével.

4 ZSELICI TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁR

„Az ész az embernek nem azért adatott, hogy a természet felett uralkodjék, hanem, hogy azt követni s annak engedelmeskedni tanuljon. „ /Eötvös József /

A Zselicségben, több település összefogásával, és Ka- posmérő település koordinációjával 2016. november 30. napján megalakult a Zselici Tájegységi Értéktár a 114/2013. (IV. 16.) Kor- mányrendelet szerint.

Az egész Zselicségben fellelhető, illetve az ott létrehozott nemzeti értékek felvételét a települési bárki írásban kezdemé- nyezheti a Zselici Tájegységi Értéktár Bizottsághoz (7521 Kapos- mérő, Hunyadi u. 13.) címzett javaslatában. A Tájegységi Értéktár Bizottság feladata a Zselicségben fellelhető értékek megőrzése, to- vábbörökítése és turisztikai célú fellendítése, hasznosítása a köz- ségek javára.

Az értéktárba a következő szakterületek kategóriái szerint lehet javaslatot benyújtani:

1. agrár- és élelmiszergazdaság 2. egészség és életmód 3. épített környezet 4. ipari és műszaki megoldások 5. kulturális örökség 6. sport 7. természeti környezet 8. turizmus és vendéglátás.

5 Kassai – völgy

A Kassai-völgy Kassai Lajos birtoka. Közvetlenül Kaposmérő mellett terül el, és15 ha területet foglal magában. A 80-as évek végétől épül, és szépül. Fedett és fedetlen pályái több mint 10 év alatt váltak mind tökéletesebbé. Jelenleg ez a hely a lovasíjászat világközpontja ahol a lovakat és más állatokat ma is sza- bad körülmények között nevelik. A versenypályáján a világ minden részéről fogad tanulni vágyókat és teret ad nemzetközi versenyeknek, edzőtáborok- nak, valamint évente itt rendezik a lovasíjász világtalálkozót.

6 Kassai féle lovasíjász módszer (Hungarikum)

A Kassai-féle lovasíjász módszer egy egységes, sokoldalú, holisztikus rend- szer, amely a természet és az ember, a külső és a belső világunk legteljesebb harmóniájára épül. A lovasíjászat nem csak egy a harci művészetek közül, ha- nem életmód, is egyben. Sokkal több, mint egyszerű sport, vagy hagyomány- őrzés: a jobb, nemesebb emberré válás hatékony eszköze. Kassai Lajos a IX-X. századi magyar harcművészetre alapozva két évtizedes kísérletezés és edzés eredményeként fejlesztette ki a lovasíjászat modernkori szabályrendszerét és edzés-módszerét, amelyben fontos elem volt a történelmi hagyományok ku- tatása, feltárása, és átültetése a mai körülmények közé. A módszer lényege az ember, és a ló egységes képzési rendjében, az edzések szigorú rendszerében, a vizsgák és versenyek szabályzat szerinti lebonyolításában fogalmazható meg. Fontos eleme a közösségépítés, amely táborok, nyílt napok, versenyek, bemu- tatók, élő történelemórák, nemzetközi edzőtáborok tartásában, és Magyaror- szág nemzetközi képviseletében nyilvánul meg. 2013. november 28. napján a Kassai-féle lovasíjász módszer a Hungarikum Bizottság döntésével bekerült a hungarikumok gyűjteményébe.

7 Bölényfarm Kaposmérő határában, Gelencsér László bir- tokán amerikai bölények élnek, felelevenítve a régmúlt idők emlékeit, amikor még hazánk területén is honos volt a bölény. Az elsősorban az íjairól ismert vállalkozó évekkel ezelőtt elha- tározta, hogy saját bir- tokán megpróbálkozik e nagy testű patás tenyész- tésével. A bölények szere- tik a vizet, jól úsznak, mé- gis a sekély pocsolyákban érzik legjobban magukat, ahol az élősködők elleni védekezésül vastag sárréteg tapadhat a bőrükre. A betegségekkel és az időjárás viszontagságaival szemben ellenállóak. A kaposmérői bölénycsorda egy 13,5 hektáros területen él, amely számukra kedvezően van kialakítva. A környezet programok szervezéséhez is alkal- mas, barátságos mivolta, az idelátogató érdeklődőknek turisztikai vonzerőt is képvisel. A településen, és a környéken egyedülálló érték a bölénycsorda.

8 Zsippói madárpark

A 2,5 hektáros területen, Somogyban is egyedülálló madár- és élménypark- ban, közel 100 fajta madarat - köztük pávát, 37 fajta galambot, 26 tyúkfajtát, papagájokat, vízi szárnyasokat, és egyéb érdekes madarat láthat az odaláto- gató. A park területén lévő parasztházban megcsodálhatja a paraszti élet tár- gyait, ruháit, képeit. A nádtetős pajtákban bepillantást nyerhet a rég múlt földművelés eszközeire és termékek feldolgozására. A látogató a bemutató- kertben közel 100 növényfajta termesztésével ismerkedhet meg. A park egyik színfoltja a szökőkút, a számtalan nyíló virágágyás, sok örökzöld és lombhul- lató bokrok és fák között.

9 Kapos- folyó völgye és a Bárd patak

A Kapos vízgyűjtőjét délről a Mecsek lejtői, és a Zselic határolják, nyugatról a Belső-Somogy, északról a Külső-Somogy, keletről pedig a Tolnai-Hegyhát, valamint a Völgység fogja közre. A terület nyugtalan, hegyes-völgyes, dom- bos felszínű, síkság csak a folyó völgyében található. A Kapos-folyó völgye környezetvédelmi szempontból ökológiai folyosóként van nyilvántartva. Ez olyan élősávot jelent, amely lehetővé teszi az állat- és növényfajok számára a vándorlást, ezzel biztosítja a biológiai sokféleség megőrzését.

10 A Bárdi patak, mint vízrendszer, az őt tápláló mellékpatakok, források, erekkel egyetemben Szent Imre pusztától a Kaposba való torkolatig, mintegy zsinór- ra fűzik Bárdudvarnok településrészeinek jelentős részét. E településrészek történetében e vízrendszer is befolyásolta a helyi paraszti gazdálkodás mód- ját, hiszen mindkét partját, mint kaszáló réteket, valamint legelőket műveltek illetve használták. A vízrendszer viszonylag állandó vízhozama biztosította több vízimalom működését. A Bárdi patak mentén, a Zselicségre jellemző minden vadon termő gyógynövény megtalálható. A Bárdi patak mentén jó- részt kerékpárút, valamint Lipótfa –Szent Imre puszta között a valamikori vasúti töltésen jól járható út, lehetővé teszi a turizmust. Az útvonalon meg- közelíthető néhány történeti emlékhely. Szent Imre melletti palánkvár helye, valamint az ősi löszbarlang. 11 Petörkei tavak

A Zselic észak-nyugati csücskében 1993-ban jött létre egy árvízcsúcs-csök- kentő víztározó, melyet 13 forrás táplál. felé lankás dombok ölelésé- ben bújik meg a kedvelt kirándulóhely, a Petörke-tó.

12 Tókaji Parkerdő

Kaposszerdahely és Kaposvár kö- zött terül el a mintegy 160 hektá- ros parkerdő, amely a Zselici táj- védelmi körzet része. A két nagy halastó és az erdő egybefüggő va- rázsa festőivé teszi e tájat. A terü- letet számos ösvény hálózza be, s a kikapcsolódást segíti elő az erdei tornapálya is. Ideális kiránduló- hely iskoláknak, csoportoknak, és a családoknak is. A szabadtéri sütés-főzési lehetőség adott, s egy menedékház is áll a tavak mellett. A parkerdő szélén terül el a fenn- tartó SEFAG Zrt. lőtere is, ahol koronglövő és korongvadász ver- senyeket tartanak. Gyakoriak a nemzetközi rendezvények is. 13 Zselici Csillagpark - és Zselici Csillagoségbolt-park

A Nemzetközi Csillagoségbolt-park címre, erre a világszerte egyedi értékre alapozva a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. létrehozta „A határ a csillagos ég – A Zselici Csillagoségbolt-park komplex turisztikai fejlesztése” című pro- jektet. Ennek a része a Zselici Csillagpark komplexuma. A fényszennyezés mértéke folyamatosan növekszik, ezért az emberek elveszíthetik kapcsolatu- kat a csillagos égbolttal. A jövőben generációk nőhetnek fel úgy, hogy nem ismerik a Tejút látványát, a háborítatlan csillagos eget. Ezért jött létre a Nem- zetközi Csillagoségbolt Szövetség, egy globális szervezet, mely célként tűzte ki, hogy feltérképezi azokat a helyeket, ahonnan külső zavaró fények nélkül szemlélhetik az emberek az éjszakai égbol- tot. Folyamatos éjszakai mérések, valamint a Magyar Csillagászati Egyesület és a Du- na-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közös munkájának eredményeként 2009-ben – Európában elsőként, a skóciai Galloway Forest Parkkal közösen – a Zselici Tájvé- delmi Körzet elnyerte a „Nemzetközi Csil- lagoségbolt-park” (International Dark Sky Park) címet. Hogy ennek mekkora jelen- tősége van, azt az is mutatja, hogy a cím elnyerésével 2009 végén a világon mind- összesen 4 ilyen címet viselő park létezett.

14 Kaposvári Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpont A zselici dombok között megbújó kis falu, Bőszénfa ad otthont a Kaposvári Egyetem szarvasfarmjának, ahol 1300 hektáron több mint2000 állat él. A tú- rák során vendégeink találkozhatnak a Zselic legjellemzőbb nagyvadjaival: a gímszarvasokkal és a vaddisznókkal. Megismerkedhetnek a dámvadakkal, a muflonokkal és az őzekkel, a háziállatok közül pedig láthanak szamarakat, lovakat, házi bivalyokat és szürke marhákat is. Előzetes bejelentkezéssel részt lehet venni traktoros, vagy lovaskocsis túrán, megtekinthető a trófeakiállatás, de túralovaglásra is van lehetőség.

A szarvasfarm egy működő gazdaság, ahol betekintést engednek az érdeklő- dők számára az egység mindennapjaiba. Bőszénfán a termelési folyamat tel- jes vertikuma megtalálható a növénytermesztéstől és az erdőgazdálkodástól a vadászatig és a vadhúsfeldolgozásig. „Zselicvad” éttermükben helyi alap- anyagokból készült, házias ételeket kínálnak, de arra is van lehetőség, hogy ezeket az értékes alapanyagokat megvásárolják az ide látogató vendégek.

15 Szennai skanzen és a Skanzenben álló templom

A Szennai skanzen szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re található, és az országban egyedül- állóan, helyi kezdeményezésre, egy élő faluban létrejött falumúzeum. Célja a Somogyban napjainkig fennmaradt talpas-favázas népi építészet emlékeinek az utókor számára történő megőrzése a szabadtéri néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítésével. Az áttelepítés a hitelesség igényével, az eredeti faele- mek lehető legnagyobb mértékű megtartásával, a hagyományos anyagok és technika alkalmazásával történt.

16 Az első lakóépületet 1975-76-ban telepítették át, és 1978-ban nyitot- ták meg. Ma már öt porta áll az egy utcából álló, múltidéző épületsoron. A gyűjteménybe áttelepített lakó- és gazdasági építmények Belső-Somogy fal- vaiból, a Zselicségből és a Dráva mentéről származnak. Az áttelepített öt la- kóház külső megjelenésében az 1848 utáni népi építészet emlékanyagát hor- dozza. A telkeken elhelyezett gazdasági építmények a ház lakóinak vagyoni állapotára utalnak. Az épületek berendezési tárgyai a hagyományos paraszti kultúra eszközkészletét idézik fel. A lakóházakon, és a hozzájuk tartozó gaz- dasági épületeken kívül több pince és présház is megtekinthető.

A múzeum területén található Somogy egyik legszebb műemléke, az 1785-ben népi barokk stílusban épült festett, kazettás mennyezetű reformá- tus templom, mely igazi ékköve a megyének. A templom máig aktív szerepet tölt be a falu életében. A falumúzeum a történeti falusi épületek sikeres újra- telepítéséért 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Díjat. A Szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum egész évben várja látogatóit színvonalas hagyományőrző programjaival: az esztendő jeles napjaihoz kötő- dő játszóházakkal, táborokkal, kézműves bemutatókkal és táncházakkal.

17 Hajmási szabadidőfarm A város zajától távol, mégis a látnivalóktól és a színes programoktól alig karnyújtásnyira, a Zselic dombjai közt megbúvó Zselicvölgy Szabadidő- farm háromcsillagos szolgáltatásokkal várja a pihenni és feltöltődni vágyó- kat. A farm a családi üdülések mellett kiváló helyszínt kínál egyéb ren- dezvények lebonyolítására. 70 fős vadásztermével, hangulatos a’la carte ét- termével, exkluzív 150 fős látványpincéjével, tájjellegű vendégházaival, mo- dern teniszcsarnokával színes szabadidős és fakultatív programjaival a térség egyik legszebb turisztikai paradicsoma. Ételkínálata a tradicionális hazai ízekre, a környékbeli vadakra, de leginkább a dombjainkon nevelkedő francia charolais marhára épül. Az étlapon szereplő fogásokat többségében a farmon tartott állatok húsából készítik. A zöldséget és gyümölcsöt saját kertjükben szedik, míg a más kiegészítőket a környékbeli termelőktől szerezik be, ezzel is arra törekedve, hogy vendégek asztalára mindig a legkiválóbb alapanya- gokból készült fogások kerüljenek. A különleges hangulatú látványpincében a régió legnevesebb pincészeteiből származó zamatos magyar borokat kós- tolhatják meg vendégek. A természetet kedvelők megismerkedhetnek háztáji gazdasággal, kedvükre horgászhatnak a farm taván vagy akár gyalogos túrá- ra, kerékpáros kirándulásokra indulhatnak a csodálatos Zselici Tájvédelmi Körzetben. A farm 80 hektáron biztosítja a felhőtlen kikapcsolódást az aktív és passzív pihenésre vágyóknak egyaránt.

18 Katica Tanya –

A Katica Tanya ötlete Handó János és felesége, Eszter - tapasztalt uta- zók fejéből pattant ki. Céljuk minél több embert visszacsalogatni a termé- szetbe, hogy érezze a friss levegő erejét, a puha fű selymességét, megismer- hesse az állatokat és elődeink szokásait, mesterségeit, bölcsességét, eközben játszva-tanítsa korunk ifjúságát gyakorlati tudásra, tapasztalatra. A Katica Tanya Élményközpont meglátogatása számos olyan élmén�- nyel leheti gazdagabbá az embert, amelyet együttesen máshol nehéz lenne megszerezni, megtapasztalni. 40 féle őshonos és származtatott háziállat és hazánkban több egyedülálló attrakció található itt. Ezek közül a legkedvel- tebbek: Közép-Európa legnagyobb fűthető, száraz beltéri fedett csúszdapark- ja szabadeséses és családi csúszdákkal, az ugyanitt található játszóbirodalom elkülönült totyogó, gyermek, valamint felnőtt játszórészleggel, Európa egyik legnagyobb – több mint 500 m2-es falabirintusa, a Dél-Dunántúl leghosszabb drótkötél lecsúszója, felnőtt és gyermek pedálos gokart pályák, nagyméretű ugráló-dombok, valamint a 300m2 vízi játszótér, az óriás kültéri csúszdák, a Matyi vonat és a Telibe-Találda. Több generációnak élményekben gazdag, ak- tív kikapcsolódást nyújt kortól függetlenül, mintegy 12 hektáros területen. A paraszti gazdálkodás bemutatása is a programok része: lehet tehe- net fejni, hétvégéken kenyeret és langallót sütni, de számtalan előre rendelhe- tő program közül is lehet választani természetismeret, gazdálkodás, kézmű- ves és bütykölde témakörökben. Az Élményközpont területén megtekinthető egy eredeti mintára épült tatárjárás korabeli palánkvár is. Alapelvük a folya- matos fejlesztés. 19 Goszthony kúria, kápolna, és Gosztony Mária munkássága A Goszthony Kastély Goszthony Mihály földbirtokos tulajdonában volt, róla nevezték el. Két gyermeke Goszthony Mária és ifjabb Goszthony Mihály örökölték. Mihály ügyvéd lett Budapesten, Mária pedig a festő- és ke- ramikusművészetet választotta. A család múltjából Mária élete maradt fenn a köztudatban. A kastélyról kevés írásos emlék maradt fenn.

Goszthony Mária 1893. augusztus 23-án született Bárdibükkön. A festőnek induló Goszthony Mária művészeti tanulmányait 1913-ban Münchenben kezdte. A háború kitöréséig a Weisberger Képzőművészeti Akadémiát lá- togatta. Majd 1917-18-ig Budapesten a Haris közben megalakult, Kernstok Károly, Rippl-Rónai, Vedres Márk által vezetett Képzőművészeti Szabadisko- lában folytatott stúdiumot. 1923-ban tért haza Bárdibükkbe, ahol kápolnát építtetett és azt saját freskóival díszítette. A bárdibükki Porciunkula kápolnát XI. Pius pápabullája 1926-ban búcsújáró hellyé nyilvánította. 1928-31 között Rómában elvégezte a Képzőművészeti Akadémiát, majd Bardibükkön a kis- kastélyban műhelyt rendezett be. Az olasz reneszánsz tradíciók alapján vitte fel kerámiáira a magyar táj motívumkincsét. Díszítőelemként fehér alapra festett reneszánsz portrékat, állatokat, virágmotívumokat, tájrészleteket és ál- latfigurákat alkalmaz: dekoratív stílusa erőteljes színezéssel párosul. A klas�- szikus habán stílust a magyar fazekas művészet hagyományos motívumaival 20 és modern elemekkel ötvözte, mely a bárdibükki műhely jellemzőjévé vált. Goszthony Mária kerámiáival megbecsült nevet szerzett, de elsősorban fes- tőnek vallotta magát. Az 1960-as évek végéig festett. Posztimpresszionista szellemű olajképei és akvarelljei egész addigi életét végig kísérték. Külföldi útjain és idehaza, főként Somogyban készült pleinairetáj-akvarelljeivel érte el legnagyobb művészisikereit. A képek nagy része a Londoni Királyi Akva- rell Társaság útján Angliába került. A kortárs képzőművészeti eseményekbe nem kapcsolódott bele. Ma- gányos művészként, de számtalan barátszeretetét élvezvedolgozott haláláig. Budapesten és Kaposvárott voltak kiállításai. 1982-ben megkapta a Somogy MegyeiTanács Művészeti díját. 1989. március 27-én halt meg Mezőcsoko- nyán. Hamvait a bárdibükki kápolnája őrzi. 2012-ben Bárdudvarnok Dísz- polgára lett és életműve Örökségünk - Somogyország Kincse kitüntető címet kapott.

Bereknyei hegy présháza – A 19. század elején épült a Bereknyei hegyen műemléki védettség alatt álló nádtetős présház és pince, gyönyörű telekkel és kilátással.

21 Szarkavár Somssich-kastély

A szarkavári erdőben álló kastély története az 1800-as évekre nyúlik vis�- sza. Gróf Somssich Pongrác 1824-ben vásárolta meg a földbirtokot, amelyre 1831-ben építette fel klasszicista stílusú kastélyát. Ez képezi a jelenlegi épület középső tömbjét. 1885-ben gróf Somssich József nagyobbíttatta meg a kas- télyt s építtette át eklektikus stílusban. Az épület keleti bejáratához két osz- lopon álló erkélyt helyezett el. Az északi homlokzatot szintén megtoldotta egy földszintes, lapos tetős neoreneszánsz mellvédfalas résszel. Ő emeltette a kastély mellett álló víztornyot is, amely az egykori Újlaki-vár tornyának alapjain áll. Ezt idézi a torony tetejének bástyaszerű kialakítása is. A kastélydombon számos sáncmarad- ványt tártak fel, s a Hunyadi-korból való pénzek illetve fegyverek kerültek felszínre. Itt a kastély mellett áll a nemesi család katolikus kápolnája. A falát négy oltárkép díszíti, amely Somssich József keze munkáját dicséri. A kápolna melletti park- ban állítottak fel 2002-ben egy keresztet, amely a Szarkaváron elhunytak emlékét őrzi. A kastély- parkban ugyanis a világháború idején internáló tábor működött. Nem messze az erdőben emel- tek egy másik emlékművet is, a Somssich család mauzóleumát. A gyönyörűen helyreállított épü- 22 letet és a körülötte lévő kriptákat nagy figyelemmel gondozzák. A sírhelyig egy gesztenye fasor vezet. E területen fekhetett egykor Szarkaberki falu is, melyet 1443-ban Kaposújvár része- ként soroltak fel. A terület 1944-ig volt a Somssich család birtokában.

Ropoly kastélyépület – Bőszénfa Szent István az őt támogató német lovagok számára ezen a terüle- ten is juttatott birtokot. A Ropolyi erdőrezervátum a természetkedvelők és vadászok számára a Zselic gyöngyszeme. II. András uralkodása idején a Monoszló nemzetség hozott létre egy uradalmat itt. A Ropoly nevet Rupel lovag nevéről kapta és már a 10. században állt ezen a helyen egy jelentős vár, a Rupoliak tulajdonában, amely később megsemmisült. A ropolyi ura- dalom vásártartási joggal is rendelkezett azon a területen, ahol több zselici út is találkozott, ez a mai területén található, mivel a heti vásárt mindig szerdai napokon tartották. Bár a ropolyi uradalam mindössze 50 évig tartotta magát - hiszen 1270-ben a birtokfelosztás során darabjaira hullott – ma mégis népszerűségnek örvend. Az erdőrezervátum ölelésében fekvő hangulatos vadászház kellemes kikapcsolódást nyújt baráti társaságok, családok, vadászvendégek számára. A közelben található tó és kilátó remek kirándulóhelyeket biztosít.

23 Mária forrás és legendája

A pálos rend története egy érdekes legendát őriz, amely egy kolostorhoz közeli forrásról szól, amely jelenleg Kaposszerdahely, Petőfi S. u. végén az ún. „halas” település részen található. A legenda szerint egy szerzetes, aki áhítatosságát ennél a forrásnál szokta végezni, körtefából egy Mária-szobrot faragott, és azt egy öreg faodvában helyezte el, mely előtt a forrás fakadt. Há- borús idők jöttek, és a szerzetes más vidékre költözött. Ez időben a környék rettegett rémének, egy hírhedt rablónak a felesége Isten különös csapásaként két szörnyszülöttnek adott életet. A borzalmas csapás hatása alatt a haramia gondolkodóba esett, és mélységesen megbánta eddigi cselekedeteit. Egyszer mély álmában megjelent neki Szűz Mária, aki arra biztatta, hogy gonosztet- tek helyett a forrás vizében mossa meg szörnyűséges ivadékait. Amikor ezt megtette, és jó útra tért, a két fiúgyermek szép emberi külsőt nyert. A volt rabló a forrás vizében megpillantotta a Szűzanya tükörképét, vagyis az odvas fába rejtett Mária-szobrot, amit csodának vélt. Ekkor a megtért ember kápol- nát építtetett, melynek oltárán helyezték el a talált szobrot. Ezért is nevezték el a szerdahelyi kolostor kápolnáját Szűz Máriáról.

24 Zselici Tájvédelmi Körzet túraútvonalai:

A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúli-dombság déli ré- szén, Somogy és Baranya megye határán. Tengerszint feletti magassága átlag 200-250 méter, magasabb pontjai az északnyugat-délkeleti irányú Duna-Drá- va vízválasztó vonalon találhatók. Legmagasabb pontja, a Hollófészek 358 m magas. Számos forrása és patak jellegű vízfolyása van. Természeti értékeit je- lentős mértékben jellegzetes erdőtársulásai adják nagyszámú szubmediterrán flóraelemmel, s a hozzájuk kapcsolódó élővilággal. A táj csodálatos szépségeit felfedezhetjük csoportosan, vagy egyénileg, nap- pal vagy éjszaka, felejthetetlen élményt nyújt azoknak, akik szabadidejüket aktívan és a természetben kívánják eltölteni. Rengeteg lehetőség áll a kedves túrázni vágyó rendelkezésére. A helyiek szerint, a Zselic éghajlatát télen enyhe, csapadékos időjárás jellem- zi. Ezzel szemben nyáron mintha nem is dombok között lenne az ember, a levegő szinte beszorul a dombok közé, és csak az erősebb szélmozgások fris- sítik fel a dombokat. A túrázók szinte végeláthatatlan, gyönyörű erdőket találnak ezen a vidéken, de ezenkívül réteket, vízfolyásokat, patakokat, tavakat, löszfalakat is, és a ter- mészet számos csodájával találkozhatnak ezen a tájon. 25 Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala:

Országos Kéktúrával ellentétben a Dél-dunántúli Kéktúra Magyarország ke- vésbé ismert tájait járja végig. A Zselic, Belső-Somogy, vagy például a Zalai- dombság szinte ismeretlenek a turisták között. Ezért sok élményt és érde- kességet tartogatnak a turistáknak, akik – eddigi visszajelzéseink mutatják – bele fognak szeretni a zselicbe.

26 „Négy fa” zöld túra útvonal

Nem a Zselic jellegzetes fáiról - tölgy, bükk, ezüsthárs, gyertyán - van szó, hanem az érintett 4 falu nevéről, ahol a -fa végződés az egykori -falva elko- pásából származik. A négy fa: Bőszénfa, Cserénfa, , Gálosfa+ egy () falut összekötő útonal a Zselic központi részét tárja fel. A zöld jelzés jelöli.

27 Kaposmérő katolikus templom

A település egyedüli országos védelem alatt álló műemléke az 1785-ben épült római katolikus templom a Gaál família adomá- nyából. A templomot 1815-ben szentelték fel Szűz Mária emlékére.

28 Kaposmérő református templom

Az első templomot 1745 körül a veszprémi püspök leromboltatta, az 1787-ben udvarban épült torony nélküli második templom helyett pedig a XIX. század elején építettek tornyos templomot. 1906-ban új templom épült neogótikus stílusban. 1913-ban Angster József épített orgonát, melyet később a szovjet katonák tönkretettek. Az új orgona 2016 évben lett felszentelve, felújítása jótékonysági rendezvényekből, közösségi összefogással történt.

29 Kaposújlak Katolikus templom

Új építésű templom. 2003-ban, az egyház kezdeményezésére Dabóczi József elkészítette a leendő katolikus templom felépítéséhez szükséges terveket. Dabóczi József réz domborításai díszítik a belső teret valamint a homlokzati feszület is az ő művei. A faragások és a szentély munkái a bárdudvarnoki Berkesi Gyula alkotása. A kivitelezésnél nagy szerepe volt aktivitásával Rózsás Gyulának, aki végig hajtotta a projektet.

30 Szilvásszentmárton Református templom

A község a Szent Márton út egyik állomása, mert középkori templomának a védőszentje Szent Márton volt. A temploma a török időkben elpusztult. Jelenleg megtalálható református temploma II. József korában 1844-ben épült, ekkor a lélek- szám 360 fő volt.

31 Bárdudvarnok katolikus templom

Szent Benedek atya tiszteletére, Árpád kori templom helyén 1778-ban épült kiváló akusztikával bíró templom műemléki vé- delem alatt áll. Mellette az újonnan épült rendház, mely egyházi túrizmusnak, lelkigyakorlatoknak ad helyet.

32 Bárdudvarnok református templom

A klasszicista stílusban, 1825-ben épült templom, műemléki védelem alatt áll. Kiváló akusztikája hangszeres, zenés rendez- vények tartására alkalmas.

33 Bárdudvarnok monostor

Kaposszentbenedeken állt egy benedek-rendi monostor, amely XVI. század közepén pusztult el, majd a közel- múltban felújításra került. 1994-ben szentelték fel.

34 Bőszénfa katolikus templom

Az első templom 1777-ben épült, de helyére gróf Festetics Pál 1902-ben emeltetett újat. A falu központjában álló egy- hajós római katolikus templom védőszentje Nothburga, mely szent tisztelete egyedivé teszi a templomot.

35 Hajmás Római katolikus templom

A faluközpont ékessége a római katolikus templom. A templom védõszentje Nagyboldogasszony. Régen két búcsú volt, a svábok lakta településrészen a novemberi Erzsébet napja volt az ünnep. A templom 1927-ben épült, Lamping József tervezte, ami helyi védelem alatt áll.

36 Zselickisfalud református templom

A falu jelentős látnivalója az 1821-ben épült (más források szerint 18. szá- zadi) barokk stílusú református templom, mely érdekessége, hogy ez a már a negyedik templom. Napjainkban látható formáját az 1884-ben végzett felújítások során érte el.

37 Németh József festőművész - Kaposszerdahely

1928. október 3-án született Kaposszerdahelyen, nyolcgyermekes család tagjaként. Már tizenkét éves korában cséplőgépnél dolgozott, hogy famunkás édesapja szűkös keresetét kiegészíthesse. 1946-ban szobafestőta- noncnak állt Kaposváron, 1949-ben kapott segédlevelet. Ugyanebben az év- ben beiratkozott a Képzőművészeti Szabadiskolába. Itt figyeltek fel tehetségé- re Bortnyik Sándor és Hintz Gyula főiskolai tanárok. Bíztatásukra iratkozott be a Budapesti Képzőművészeti Főiskolába, ahol Bán Gyula növendéke volt. Mesterének azonban Szőnyi Istvánt vallotta, akinek irányítása mellett három évig dolgozott, és freskófestő diplomát szerzett. 1957-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. A hódmezővásárhelyi festőiskola legmarkánsabb egyéniségeként vonult be az „alföldi festészet” történetébe. 1981-ben a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége dél-magyar- országi területi szervezetének titkárává választották. Több önálló és csopor- tos kiállítása volt. Háromszor tüntették ki Munkácsy-díjjal, 1985-ben Kiváló Művész kitüntetést kapott. 1994 augusztusában hunyt el. Szülőfalujában, Ka- posszerdahelyen utcát neveztek el róla.

Dr. Eleky István jogtörténész - Lipótfa

Dr. Eleky István jogtörténész, akadémikus, a Corvin Koszorú birto- kosa. Kutatási területe a helyhatósági önkormányzat, a jogtörténet, jogszo- ciológia volt. Felesége a lipótfai Petracsek családból származott, ingatlantulajdon- nal rendelkeztek Bányán. Sokat tartózkodott Lipótfán, ahol a város zajától távol, a gondolkodásra inspiráló természetes környezetben végezhette alko- tó szellemi munkáját. Végső nyughelye Lipótfán van, a Petracsek sírkertben. 2015-ben kö- zösségi házat is neveztek el róla Lipótfán.

38 Rádoki József lótenyésztő a Kisbéri Állami Ménes igazgatója Rádoki József 1924-ben született Kaposkeresztúron. Középfokú ta- nulmányait befejezve, 1944-ben katonai szolgálatra vonult be. A háborút követően hivatásos tisztként a honvédség bőszénfai csikótelepén, mint a csikótelep vezetője, sokat tett a nyugatról visszakerült lóállomány össze- gyűjtésében. Ez időben a magyar lóállomány romokban hevert, több mint 60 %-a elpusztult vagy elhurcolták. A háború után, 1945-ben mindegy 328 ezer ló maradt az országban. A Bőszénfai ménes felszámolása után, 1954- től Rádoki József a Kisbéri Állami Ménes igazgatójaként kiemelkedő ered- ményeket ért el a kisbéri telivér ménes és méncsikó- idomító telep fejlesz- tése érdekében. Fegyelmezett vezetőként kiváló munkát végzett nemcsak a lóte- nyésztésben, de a gazdálkodásban is.Kidolgozta és a gyakorlatban is meg- valósította a telivér csikók jártatópályás irányított felnevelési módszerét Kisbéren, ami alapján az alagi tréningtelepre került 18 hónapos csikók ki- váló eredményeket értek el kétéves korukban. Rádoki József fiatalabb korában kitűnő ugró- és akadálylovas volt. Már ménesigazgató volt, amikor 1957 októberében, mint akadálylovas in- dult a híres csehszlovákiai, Pardubicei Nemzetközi Gát- és Akadályverse- nyen, a magyar csapat tagjaként. Több évtizedes, sikeres szakmai tevékenységének egyik kiemelkedő eredménye az összesen 25 versenyen indult, és ebből 20 versenyen győz- tesként végzett angol telivér, Imperiál tenyésztése és felnevelése volt. Csak a legrangosabb, legkiemelkedőbb versenyeket megemlítve, megnyerte az Ausztria Díjat, a Magyar és az Osztrák Derbyt, a Szófiai és a Béke Díjat, az őszi Hansa Preist, a svédországi Malmö Nagydíját, a Szocialista országok Nagydíját Prágában és Budapesten. Közben Imperiál nevét a tengerentú- lon is megismerték, három éves korában meghívást kapott a washingtoni D.C. International 2400 méteres versenyére. Az egyik legjelentősebb világ- versenyen Imperiál a neves indulók között a 7. helyen végzett, ami nagy dicsőség volt a magyar lótenyésztés számára. ő az egyetlen magyar tenyész- tésű telivér, aki futhatott a nemzetközi versenyen.

39 Dr. Kanyar József Állami-díjas történész, akadémiai doktor, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója 1916. április 29-én, Kaposújlakon született törzsgyökeres református, paraszti családban. A kaposmérői református elemi iskola, majd a kaposvári Somssich Pál Gimnázium elvégzését követően a Budapesti Református Teo- lógiai Akadémián 1942-ben lelkészi oklevelet szerzett, a Nagykőrösi Refor- mátus Tanítóképzőben pedig tanítói képesítést kapott. 1943-ban történészi államtudományi doktorátust szerzett a Pécsi Tu- dományegyetemen. A nyilas hatalomátvételt követően szökött katonaként bujkált Budapesten, ahol kapcsolatba került a parasztpárt vezetőivel, és a há- ború után a párt pécsi kerületi titkára, az ideiglenes nemzetgyűlés baranyai delegált képviselője lett. Szerkesztője volt a Pécsi Szabad Szó hetilapnak. Szépen ívelő politikai pályája a Parasztpárt szétesésével együtt megszakadt. 1948-ban hazatért Somogyba. Könyvtáros, főlevéltárnok, 1950-től pedig a Somogy Megyei Levéltár igazgatója lett. 1962-ben országosan elsőként jelentetett meg levéltártörténetet és fondjegyzéket. 1977-től az országban elsőként szervezett évente Levéltári Napokat. Vallotta, hogy „aki tisztességgel megírja szülőföldje történetét, na- gyobb szolgálatot tesz, mintha világtörténetet írna”. A Somogy megye múltja sorozat elindítójaként valóban nagy szolgálatot tett szülőföldjéért. Négy évtized alkotói munka után, 1990-ben nyugdíjba vonult, és a fővárosba költözött, ahová családi kötelékei szólították. 80. születésnapja al- kalmából a megye, és szülőfaluja, Kaposváron tartottországos tudományos tanácskozást a szülőföld történeti kutatásairól. 1999. december 8-án, mint a Honismereti Szövetség örökös tisztelet- beli elnökét tudományos és közéleti munkájáért a köztársasági elnök Élet- mű-díjjal tüntette ki a Parlamentben. 2005-ben Budapesten hunyt el. Örökül hagyta számunkra tudomány szeretetét, a tények tiszteletét, és azt a hatalmas ismeret anyagot, melynek füzetekbe és könyvekbe foglalásának egész életét szentelte. Kaposújlak és Ka- posmérő díszpolgára.

40 Fodor András költő, műfordító

1929-ben született Kaposmérőben, ahol elemibe is járt, majd Kapos- váron érettségizett 1947-ben. Gimnáziumi osztályfőnöke Takáts Gyula költő volt, akivel jó barátságba került, s aki pályaválasztására is hatással volt. Még gimnazista volt, amikor első verse megjelent a pécsi Sorsunk című folyóiratban. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytat- ta tanulmányait. A híres elitképzőnek, az Eötvös Kollégiumnak lett a tagja, ahol Fülep Lajos tanítványa volt. Egyetemi évei alatt váltak ismertté versei az Illyés Gyula által szer- kesztett Válasz című folyóiratban. 1951-ben kapott könyvtáros és orosz sza- kos diplomát. 1949-ben a Választ, 1950-ben az Eötvös Kollégiumot is betiltotta a kommunista hatalom. Fodor András 1949-1954 között műfordításai révén maradt kapcsolatban az irodalommal. Versei csak 1954-től jelentek meg újra a Csillag című folyóiratban. 1954-1956 között a folyóirat versrovatának volt a munkatársa. 1957- től szabadfoglalkozású író lett. 1958-ban kiadott második kötetét politikai jellegű bírálat érte, emiatt 2-3 évre újra kiszorult azirodalmi életből. 1959-től az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának főmunkatársa, az Új Könyvek című időszaki ki- advány alapító szerkesztője. 1973-tól a kaposvári Somogy című folyóirat rovatvezetője, 1983-tól a Kortárs szerkesztője. 1981-1986 között az Magyar Írószövetség alelnöke volt. Sokoldalú, nagy műveltséggel rendelkező alkotó volt. Elmélyülten foglalkozott a zenével és a képzőművészettel is. Zenéről írt tanulmányai és Igor Sztravinszkijről szóló könyve mellett 1959-1968 között rendszeresen szervezett zenehallgató és zeneértelmező esteket, ahol Bartók Béla, Igor Sztravinszkij, Anton Webern, Witold Lutosławski és a kortárs magyar szer- zők műveit éppúgy sorra vette, mint az akkor nehezen hozzáférhető Edgard Varèse, Olivier Messiaen, John Cage, Karlheinz Stockhausen, Jannis Xenakis műveket. Kaposmérő díszpolgára.

41 Zselic Táncegyüttes A Zselic Táncegyüttes Somogyban a Zselici dombságban, Szennán alakult ezen a néven 16 esztendeje. Előtte Szennai Együttes, Szennai Hagyományőrző Együttes néven, már 1959 óta működött Szennán, melyet akkor Csíkvár József koreográfus, etnográfus, gyűjtő alapított Szenna, Zselickisfalud, Patca, Szilvásszentmár- ton és Kaposszerdahely fiataljaiból és idősebbjeiből. Az együttes összefogója akkor Szabó Edit tanítónő volt, aki hosszú éveken keresztül szervezte koor- dinálta az együttes életét. Az Ő munkájuk nyomán aztán generációk nőttek fel napjainkig, mi- kor is a művészeti iskolában népzenét, néptáncot tanulhatnak a gyermekek és egyéb ráérő idejükben még a Zselic Táncegyüttesbe is eljárhatnak. Teszik ezt azért, mert dédnagymamáik, nagymamáik és szüleik is ezt tették, mert esetenként szüleikkel táncolhatnak együtt a színpadon és mert nagyon, na- gyon jó közösség ez, ahová nagyon jó tartozni. A mai formában 3 éve működik együttesünk és ma már nem csak a zselici településekről, hanem Kaposvárról, Somogyaszalóból, Kaposfőről, Kisasszondról is járnak hozzánk táncolni. Elsődleges számunkra a somogyi táncok, hagyományok, viseletek részletekbe menő igényes bemutatása, törekvés és igény arra, hogy saját tán- cainkat, hagyományainkat minél magasabb színvonalon tudhassuk magun- kénak és hogy ezt megmutassuk minden érdeklődőnek. A somogyi tánckincsen kívül más tájegységek táncaival, hagyomá- nyaival is foglalkozunk, melyben megpróbálunk hasonlóan magas színvona- lat képviselni.

42 Köszönet az önkormányzatoknak a megküldött anyagokért: Kaposmérő (www.kapomero.hu) Kaposújlak (www.kaposujlak.hu) Bárdudvarnok (www.bardudvarnok.hu) Hajmás (www.hajmas.hu) Zselickisfalud (www.zselickisfalud.hu) Kaposszerdahely (www.kaposszerdahely.hu) Bőszénfa (www.boszenfa.hu)

Köszönet együttműködő partnereknek a felhasználásra átadott anyagokért: Sefag Zrt. (Zselici Csillagpark) Kaposvári Egyetem (Vadgazdálkodási Tájközpont) Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szennai Skanzen)

Egyéb források: Wikipédia enciklopédia (https://hu.wikipedia.org) www.kektura.click.hu www.turistautak.hu www.data2.openstreetmap.hu/turistautak www.geocaching.hu www.turautak.com

Készült : 2016. A kiadásért felelős: Kaposmérő Községi Önkormányzat 7521 Kaposmérő, Hunyadi u. 13.​

Nyomtatás: Pethő nyomda Kaposvár Dombóvári út 1.

43 44