1741. Évi Javadalom-Összeírás COLLECTANEA ATHANASIANA I
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
1741. évi javadalom-összeírás COLLECTANEA ATHANASIANA I. Studia II. Textus/Fontes III. Manualia IV. Institutiones V. Varia VI. Ars Sacra Byzantino-Carpathiensis Sorozatszerkesztők Szabó Péter – Véghseő Tamás Források a magyarországi görögkatolikus parókiák történetéhez Az egri egyházmegye területén szolgáló görögkatolikus papok 1741. évi javadalom-összeírása közreadják: Véghseő Tamás – Terdik szilveszTer – simon kaTalin Nyíregyháza 2014 COLLECTANEA ATHANASIANA II. Textus/Fontes vol. 5 Kiadja a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Felelős kiadó: Véghseő Tamás rektor H-4400 Nyíregyháza, Bethlen G. u. 13–19. Tel. +36/42/597–600 www.atanaz.hu www.byzantinohungarica.hu e-mail: [email protected] A kötet az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok K 108789. sz. kutatási projektje keretében jelent meg. © Véghseő Tamás, Terdik Szilveszter, Simon Katalin 2014 Borítóterv: Gál Edina A borítón látható rajz az abaújszolnoki fatemplom rekonstrukciós rajza. Miskovszky Viktor leírása és egyház-látogatási jegyzőkönyvek adatai alapján Kárpáti László készítette. ISSN 2063-0433 ISBN 978-615-5073-29-8 Tartalom Görögkatolikus papok és parókiák javadalom-összeírása 1741-ben 7 A leggyakrabban előforduló latin szavak és kifejezések 11 Connotio Proventuum Annuorum Venerabilis Cleri Graeci Ritus Unitorum Presbyterorum Anni 1741 Dioecesis Agriensis 17 Ung vármegye 19 Ungi esperesi kerület 19 Bereznai esperesi kerület 47 Turjai esperesi kerület 70 Szerednyei esperesi kerület 81 Abaúj vármegye 94 Csereháti esperesi kerület 94 Sáros vármegye 118 Sárosi esperesi kerület 118 Cerninai esperesi kerület 154 Zemplén vármegye 197 Zempléni esperesi kerület 197 Homonnai esperesi kerület 241 Zamagurai esperesi kerület 268 Sztropkói esperesi kerület 299 Varannói esperesi kerület 321 Laborci esperesi kerület 346 Szatmár vármegye 364 Szatmári esperesi kerület 364 Nagybányai esperesi kerület 380 Felsőbányai esperesi kerület 395 Bikalyi esperesi kerület 408 Krasznai esperesi kerület 424 Avasi esperesi kerület 443 Nagykárolyi esperesi kerület 456 Ugocsa vármegye 479 Veresmarti esperesi kerület 479 Bereg vármegye 506 Krajnai esperesi kerület 506 Rovnai esperesi kerület 531 Személy- és helységnévmutató 547 6 Görögkatolikus papok és parókiák javadalom-összeírása 1741-ben Forráskiadványunk az Esztergomi Prímási Levéltárban Archivum Ecclesiasticum Vetus nr. 2100/1−9. 1741. jelzet alatt őrzött javadalom-ösz- szeírás teljes szövegű átiratát tartalmazza. A Connotio Proventuum Annuorum Venerabili Cleri Graeci Ritus Unitorum Presbyterorum Anni 1741 Dioecesis Agriensis címet viselő forrás mintegy félezer, az egri püs- pök joghatósága alatt álló, Ung, Abaúj, Sáros, Zemplén, Szatmár, Bereg vármegyei görögkatolikus parókia fontosabb adatait és jövedelmi viszo- nyait részletezi. A forrásra Udvari István hívta fel először a figyelmet, aki két publikációjában közölte a zempléni és csereháti esperesi kerületek,1 il- letve a szatmár vármegyei2 parókiákra vonatkozó adatokat. Most azzal a szándékkal közöljük az összeírás eredeti szövegét, hogy az az egyháztörté- nelem, művészettörténet, gazdaságtörténet, népességtörténet, helytörténet kutatói számára teljes egészében rendelkezésre álljon. Az összeírás 1733-ban ismét felállított lelkészpénztár (cassa parochorum) működéséhez köthető. A 17. századi előzmények után III. Károly azzal a céllal hozta létre ezt a pénzügyi alapot, hogy abból az alacsony javadalma- zású katolikus lelkészek megélhetését biztosítsa. Az igények felmérést cél- zó összeírást az egri egyházmegye területén élő és szolgáló görögkatolikus papság vonatkozásában Erdődy Gábor Antal (1715−1744) egri püspök készíttette el.3 Az egri főpásztor illetékességét a görögkatolikus parókiákat összefogó munkácsi püspökség kánonjogi helyzetének rendezetlensége in- dokolta. Mivel De Camillis János József 1689-ben történt kinevezésekor a királyi kinevező okmányba bekerült az a kitétel, mely szerint a területi- 1 Udvari isTván: A munkácsi görög katolikus egyházmegye lelkészségeinek 1741. évi összeírása (Csereháti és zempléni esperesi kerületek), in: veres lászló, viga gyUla (szerk.): A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. XXXVII. Miskolc, 1999. 535–546. 2 Udvari isTván: Szatmár vármegyei görög katolikus parókiák 1741. évi összeírása, in: A román, magyar és ukrán népcsoportok egymáshoz való viszonya a 18. századtól napjainkig, gehl, hans – CiUboTă, viorel (szerk.), Satu Mare – Tübingen 1999, 95–116. 3 Az összeírást valószínűleg Erdődy utódja, a görögkatolikus-kérdésben igen tevékeny Barkóczy Ferenc esztergomi érsekké történt kinevezésekor magával vitte az összeírást, s az így került az Esztergomi Prímási Levéltárba. Hasonló utat járt be a görögkatolikus papság számára, Barkóczy püspök által összeállított instrukció is: véghseő Tamás: Barkóczy Ferenc egri püspök kiadatlan instrukciója az Egri Egyházmegye területén élő görögkatolikusok számára (1749), Nyíregyháza 2012. Collectanea Athanasiana II/2. 7 leg illetékes római katolikus főpásztornak alárendelve végezheti püspöki szolgálatát, illetve a Szentszék is apostoli vikáriusnak nevezte ki, az egri püspökök jogot formáltak a joghatóság gyakorlására.4 De Camillis püspök 1706-ban bekövetkezett haláláig – elsősorban Kollonich Lipót bíboros hat- hatós közreműködésének köszönhetően – ez a sajátos kánonjogi megoldás nem okozott komolyabb súrlódásokat. Utódaival szemben azonban az egri püspökök sikerrel – 1718-tól kezdődően szentszéki támogatással – érvé- nyesítették érdekeiket. Bizánczi György Gennadius püspök (1716–1733) és utódai, Olsavszky Simeon (1733–1738), Blazsovszky Gábor (1738–1742), Olsavszky Emmánuel (1743–1767) és Bradács János (1768–1772), az egri püspöknek tett hűségeskü után, annak rítusvikáriusaként kezdhették meg püspöki szolgálatukat. Ez a számos konfliktust generáló joghatósági hely- zet Mária Terézia jóvoltából végül 1771-ben, a munkácsi egyházmegye sza- bályszerű közjogi és kánoni felállításával oldódott meg. Az összeírás „adatmezői” a következőképpen épülnek fel. A parókia nevének megadása után következnek a parókus nevére (esetlegesen a le- ányegyházakra), a templom szerkezetére (kő vagy fatemplom) állapotára, felszereltségére, javadalmára vonatkozó információk. Ezt követi a parókia- épület jellemzése, majd a parókus jövedelemforrásainak (kert, szántó, ka- száló, stb.) és stoláris bevételeinek részletes bemutatása. A leírást a kegyúr és a tanító megnevezése, illetve az ez utóbbi javadalmazására vonatkozó adatok zárják. Az összeírás használatát igyekeztünk megkönnyíteni azzal, hogy elvé- geztük a településnevek azonosítását. A helységneveket a szövegben betű- híven adjuk meg. Lábjegyzetben közöljük a település magyar nevét, illetve annak variánsait. A mai Magyarország határain kívül eső települések eseté- ben ezt követi a jelenleg használatos hivatalos szlovák, ukrán vagy román helységnév és a közigazgatási besorolás (megye, terület, kerület, járás). Mi- vel az egyes településekre vonatkozó adatok a kutatók számára gyakran más korszakok adataival összevetve érdekesek, a helységnevek azonosítá- sát kiegészítettük olyan utalásokkal, melyek a három, már nyomtatásban megjelent összeírásra vonatkoznak. Tehát a településnevekhez kapcsoló- dó lábjegyzetekben megtalálhatóak az 1747-es (ember győző: A mun- kácsi görög katolikus püspökség lelkészségeinek 1747. évi összeírása, in: Regnum Egyháztörténeti évkönyv 1944–1946, Budapest 1947, 95-116. rövidítése: ConsCripTio1747), az 1792-es (bendász isTván – koi isTván: A Munká- 4 A kortársak közül a Leleszen élő, s a De Camillis püspökkel a térségben elsőként találkozó Benkovich Ágoston nagyváradi püspök is felhívta a figyelmet arra, hogy a Szentszék által kinevezett apostoli vikárius nem lehet a helyi hierarchiának alárendelve: véghseő Tamás: Benkovich Ágoston váradi püspök működésének görög katolikus vonatkozásai (1682-1702), in: Athanasiana 16 (2003), 99-122. 8 csi Görögkatolikus Egyházmegye lelkészségeinek 1792. évi katalógusa, Nyíregyhá- za 1994. rövidítése: CaT1792) és az 1806-os (Udvari isTván: A munkácsi görögkatolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása, Nyíregyháza 1990. rövidítése: ConsCripTio1806) összeírásokban használt névalakok és espe- resi kerületek. A kötet végén elhelyezett személy- és helységnévmutatóban a parókusok és a kegyurak nevén kívül a településnevek variánsai – 1. a forrásban sze- replő betűhív változat; 2. a magyar elnevezés, illetve esetleges variánsai; 3. jelenlegi szlovák, ukrán vagy román helységnév – szerepelnek. Így a kötet- ben települést keresők a településnév bármelyik formáját ismerve gyorsan eljutnak a megfelelő oldalra. A személyneveket tipográfiailag kiemeltük. A latin nyelvű forrás értelmezését a szöveg átírását végző Simon Katalin latin-magyar szószedet összeállításával segíti, ami a kötetben a forrásközlés előtt található. A forrás közreadását az Országos Tudományos Kutatási Alapprogra- mok K 108780 számú, Görögkatolikus egyház- és művészettörténeti források feldol- gozása és közreadása, adattárak (történeti névtár és sematizmus) kiadása, digitalizált adatbázisok készítése (18–20. század) című kutatási projektje tette lehetővé. Köszönetet mondunk Hegedűs Andrásnak (Esztergomi Prímási Levéltár) a forrás szakszerű digitalizálásáért, Majchrics Tibornénak (Görögkatolikus Püspöki Levéltár, Nyíregyháza) és Sebestyén Zsoltnak (Nyíregyházi Főis- kola) a helységnevek azonosításában nyújtott segítségért. Nyíregyháza, 2014. szeptember 14-én, A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén a közreadók 9 A leggyakrabban előforduló latin szavak és kifejezések aestimando: becslés szerint ager: szántóföld alba: fehér miseing annuatim: évente annue: évente