A Hetedik Te Magad Légy! Márffy Ödön Titka És a Nyolcak

35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 35

• Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/1

Rockenbauer Zoltán A hetedik te magad légy! Márffy Ödön titka és a Nyolcak

1938. május 5-én illusztris aláírónévsor kíséretében memorandumot tett közzé a Pesti Napló, a Magyar Hírlap valamint a Népszava. Az 59 aláíró – köztük Bartók Béla, Bárczy István, Bernáth Aurél, Csók István, Ferenczy Noémi, Féja Géza, Kernstok Ká- roly, Kmetty János, Kodály Zoltán, Márffy Ödön, Móricz Zsigmond, Remenyik Zsigmond, Somlai Artúr, Tersánszky Józsi Jenô, Vaszary János, Vikár Béla, Vilt Tibor, Zilahy Lajos – az Ország- gyûlés elé beterjesztett XV. törvénycikk: A társadal- mi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosí- tásáról – amit csak „elsô zsidótörvény” néven szokás emlegetni – elfogadása ellen protestált, mint tudjuk, hiába. A kiáltvány az aláírók körét és a tiltakozás célját ekként fogalmazta meg: „Mi, magyar írók, mûvészek és a tudomány munkásai, különféle vi- lágnézetek és pártállások szószólói, különféle tár- sadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülön- bözôbb hivatásokban és munkakörben dolgoznak, akik valamennyien az évezredes magyar mûvelôdés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsü- letérzés és az igaz kereszténység, a józanság és ha- zafiasság magától értetôdô egységével és szilárdsá- gával emeljük fel szavunkat az állampolgári jog- egyenlôség elvéért, melyet az úgynevezett Márffy Ödön, 1910. »társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról Székely Aladár fényképe szóló törvényjavaslat« megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból. […] Ez a javaslat még a zsidóságot sem alázza meg annyira, mint amennyire getlenségünkhöz való ragaszkodásunk késztet arra, megsérti a keresztény középosztály fiait, amikor azt hogy soha ne tágítsunk az állampolgári jogegyen- feltételezi róluk, hogy – az állampolgári jogegyen- lôség elvétôl, melyet történelmünk legszebb korsza- lôség megszentelt alapelvének semmibevételével – kában, az európai magyarság legnagyobb elméi vív- jogfosztástól, megszégyenítô gyámkodástól, kény- tak ki. Minden erejére szüksége van a mai válságos szeralkalmazástól várják megélhetésük biztosítását. történelmi idôkben a magyarságnak. […]”1 S felteszi róluk azt az erkölcsi eltévelyedést, hogy Márffy Ödön, a Képzômûvészek Új Társaságá- polgártársaik egy részének vallása miatt való meg- nak immáron tíz éve regnáló elnöke elengedhetet- bélyegzése, polgári jogai teljességébôl való kiforga- lennek tartotta, hogy a tekintélye teljes súlyával tása árán akarnak érvényesülni és boldogulni. […] azok mellé álljon, akiket éppen jogfosztani akarnak, Minket keresztény hitünk, hazafias meggyôzôdé- azaz felemelje szavát tágabban a magyar zsidóság, sünk, az ország európai hiteléhez és nemzeti füg- szûkebben a KUT-hoz tartozó zsidó mûvésztársai

•35• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 36

• Rockenbauer Zoltán • 2016/2 A HETEDIK TE MAGAD LÉGY!

Kereszteltek anyakönyve, Szentistvánvárosi Plébániatemplom (Scheiber Johanna a 235. sorban), Magyar Nemzeti Levéltár, digitalizált állomány

Kereszteltek anyakönyve, Szentistvánvárosi Plébániatemplom (A Márffy gyerekek a 252–257. sorban), Magyar Nemzeti Levéltár, digitalizált állomány

érdekében. Fiatal kora óta, fôvárosi hivatalnoki „balszélfogó” törzsasztalánál, például így emléke- múltjából következôen, jó kapcsolatot ápolt a poli- zett: tikai körök egy részével, amit szükség esetén ki is „Márffy egy régebbi életrajzában olvastam, hogy használt, hogy bajba jutott ismerôseit segítse. Így »úri« családból származott. Lehetséges, hogy így 1919 ôszén kalandos módon kimenekítette a fog- volt. De a két világháború között az ilyenfajta »ffy«- ságból a forradalmi események alatt aktív szerepet re végzôdô nevek mögé famíliákat képzeltek. Bizo- vállaló Kernstok Károlyt és Berény Róbertet,2 majd nyos azonban, hogy a festô családja nem tartozott 1920-ban minden követ megmozgatott Bölöni azok közé, akik fiaikat különösképpen támogathat- György felesége, Itóka szabadon bocsátása érdeké- ják. Legkevésbé azt, aki olyan pályán indul, mint a ben is.3 Márffy fellépése nem volt minden kockázat piktúra. Testvérei közül kettôt ismertem közelebb- nélkül való, mert ôt magát is mint „kommunista rôl. Az egyik Márffy Oszkár, középiskolai tanári mûvészt” három évre eltiltották a kiállítástól. doktorátussal olasz fordítóként tevékenykedett. Késôbb végleg át is telepedett Olaszországba. A másik, Márffy Károly, a színházi életben keresett CSALÁDI HÁTTÉR helyet. Elsôbben egy ideig a Thália Társaság szer- vezô titkára volt, majd hangversenyirodát alapított, Talán a nevében lévô „kétefipszilon” adott az pályája végén pedig mint színháztörténész talált fel- egyébként inkább óvatosnak ismert Márffynak adatokat. Csak azért említem ezt a két testvért, kellô magabiztosságot az efféle akciókhoz? Nem mert amennyire a körülményeiket ismertem, ôk tudjuk pontosan. Származását illetôleg mintha kor- sem dúskáltak anyagi javakban. Szûkös viszonyaik társai sem lettek volna kellôen tájékozottak. Fiatal- között ôk sem segíthették mûvész bátyjukat.”4 kori barátja, Bálint Lajos – író, kritikus, a Thália Bálint Lajos talán az 1928-ban megjelent Társaság egyik megalapítója és titkára, késôbb a Márffy-monográfiában olvasta a szóban forgó élet- Nemzeti Színház titkára, az Országos Magyar Iz- rajzot, talán másutt. Mindenesetre az elsô, Márffy raelita Közmûvelôdési Egyesület egyik megszerve- Ödön festészetének szentelt könyv bevezetôjében zôje és mûvészeti vezetôje –, akivel 1906 és 1908 Pátzay Pál szobrászmûvész így fogalmazott: között oly’ sok estét töltött együtt a Baross kávéház „Márffy Ödön 1878. november 30-án született Bu-

•36• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 37

• Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/2

Bizonyos, hogy Márffy személyes ügyekben zár- kózott volt, magánéletérôl viszonylag keveset tudunk, és elsôsorban nem is tôle magától. Pedig szá- mos publikált interjú és kéziratos kikérdezés készült vele az idôk folyamán. Mindazonáltal különös, hogy a nagy társasági életet élô mûvész a származási kér- désekre oly’ érzékeny huszadik század közepette még a legszûkebb személyi környezete elôtt is sike- resen titkolta el zsidó – pontosabban anyai ágon zsidó – származását, olyannyira, hogy mûvészettör- téneti kutatásaim során erre a tényre csak mintegy véletlenül, a legutóbbi években bukkantam rá.

KIKERESZTELKEDÉSEK

Márffy Ödön édesapja Márffy (vagy Márfi) Károly születési, keresztelési, halálozási adatairól ezidáig nem sikerült pontos információt találnom. Annyi bizonyos, hogy 1886-ban már a Földmûvelésügyi Minisztériumban dolgozott: a segédhivatalnokok közt volt irodatiszt.7 Úgy tûnik, innen mehetett nyugdíjba is, mert bô negyed század múltán még Márffy Ödön portréja édesapjáról, Márfi Károlyról, mindig ott találjuk, immáron segédhivatali igazgatói 1906 körül. Magántulajdon beosztásban.8 1890-ben római katolikus vallású volt, nincs nyoma, hogy korábban más egyházhoz vagy felekezethez tartozott volna. dapesten. Régi magyar úri család gyermeke. Apja Felesége, Scheiber Janka (Johanna)9 1848-ban minisztériumi tisztviselô volt, aki fiát is tisztviselô született, édesapja Scheiber Ábrahám, édesanyja pályára szánta. […]”5 Mivel a kiadvány a KUT ter- Cohn Rozália, mindketten izraelita vallásúak. Sche- vezett monográfia-sorozatának elsô – és végül iber Janka valamikor 1876. elôtt – azaz a gyerme- egyetlen – köteteként jelent meg, szinte kizárt, hogy kei születését megelôzôen – mehetett hozzá Márfi a nyomdába kerülés elôtt az ekkor már elnök Károlyhoz. 1890. május 22-én – hatodik, és egyben Márffy a szöveget ne hagyta volna jóvá. utolsó kisbabája születése után hét és fél hónappal A magyar nemesi származás mítoszának fényé- – izraelita hitrôl tért át római katolikusnak a Szent ben azonban sajátságos Molnár Antal zenetörté- István Bazilikában.10 Öt nappal késôbb ugyanott, nésznek egy félmondata a festôrôl. Molnár mint ahol ôt, mind a hat gyermekét megkeresztelték.11 brácsamûvész tagja volt a Waldbauer-Kerpely Nem valószínû, hogy a Márffy-csemeték korábban kvartettnek, annak a késôbb világhíressé vált a hitbéli elôírásoknak megfelelôen az izraelita fele- együttesnek, amely 1911-ben Bartók Bélával közö- kezethez tartoztak volna (bár az anyai ágból ez kö- sen adott koncertet a Nemzeti Szalonban a Nyol- vetkezne), mert a római katolikus anyakönyvben cak tárlatán. Márffy igen jó viszonyt ápolt a vonós- ez a körülmény fel lenne tüntetve. Megjegyzendô, négyes tagjaival, csellistájukat, Kerpely Jenôt több hogy az apa, Márfi Károly, az anyakönyvben min- festményen is megörökítette. Molnár Antal a neve- denütt Márffyként szerepel, és értelemszerûen a zetes hangversenyre való visszaemlékezését ekép- gyermekek is így lettek anyakönyvezve. Ugyan- pen kezdi: „Erzsébet tér, Nemzeti Szalon. Szem- akkor Márfi Károly neve a Magyarország tiszti cím- közt a bejárattal Berény Róbert gigászi méretû és névtára köteteiben mindvégig „póriasan” van írva, mûve: két férfi, egy nô. A süketnéma Tihanyi Lajos és kizártnak vehetô, hogy a minisztériumi iratok- mint cicerone vezeti körül a hölgylátogatókat. Sem ban rontották el évrôl évre a név írását. Inkább az azok nem értik, amit ô dünnyög, sem ô nem érti, a valószínû, hogy az apa a keresztelési aktust hasz- amit azok kérdeznek. Márffy daliás alakja és mo- nálta fel ahhoz, hogy saját és gyermekei nevét solygós szlovák paraszt arca is feltûnik a tömeg- elô kelôbbre módosítsa. Az ilyen ipszilonosítás gya- ben.”6 Talány, hogy a „szlovák paraszt arc” mit je- kori volt akkoriban, hasonlóan járt el pl. Egry Jó- lenthet, és miként kapcsolódhat a festôhöz. zsef is.

•37• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 38

• Rockenbauer Zoltán • 2016/2 A HETEDIK TE MAGAD LÉGY!

A MÁRFFY TESTVÉREK

Röviden tekintsük át a Márffy testvérek sorsának további alakulását a rendelkezésünkre álló, koránt- sem bôséges adatok alapján, amelyek azt mutatja, hogy a család ebben a vonatkozásban meglehetôsen egységesen viselkedett az elkövetkezô évtizedek- ben. A legidôsebb fiú, Márffy Oszkár olyannyira ko- molyan vette a keresztséget, hogy a Magyar Katoli- kus Lexikon külön szócikkben emlékezik meg róla.16 Két év múlva már esztergomi bencés diák volt, ezt követôen a Pázmáneum tanulója lett, majd dokto- rált. Görög-latin szakos nyelvészként, olasz mûfor- dítóként jelentôs életmûvet hagyott hátra. Két lány- gyermeke született: Valéria és Edit. 1950. április 29-én bekövetkezett halálát vallásos szellemben megfogalmazott gyászjelentés adta tudtul.17

Márffy Ödön legkorábbi ismert önarcképe, 1903.

A keresztszülôk egyébként Márfi Károly legköz- vetlenebb hivatalnoktársai és az ô feleségeik voltak. Az anyakönyv tanúsága szerint a fiúgyermekek: Oszkár (1876), Ödön (1878), Jenô (1882), Károly (1884), István (1886) keresztszülôségét Petzrik János és neje, szül. Pachl Róza vállalta. Petzrik éppen 1890-ben lett Márfi Károly fônöke az osztá- lyon segédhivatali igazgatóként.12 Neje buzgó katolikus lehetett, legalábbis erre utal az 1904-ben be- következett halála kapcsán küldött gyászjelentés szövegezése.13 Nem kizárt, hogy éppen Petzrik Já- nosék szorgalmazták Márfiné és a gyermekei meg- keresztelését. Az édesanya, Scheiber Janka áttérésénél csak keresztanya van feltüntetve, nevezetesen Trümmer Jánosné szül. Kailovszky Anasztázia. Felnôtt ke- resztelésekkor szokás volt az egyetlen kezes. Vi- szont a kis Márffy Anna esetében Trümmerék együtt lettek keresztszülôk.14 Trümmer János már négy évvel korábban is Márfi Károllyal dolgozott a minisztériumban irodatisztként, és hosszú ideig a két férfi karrierje összefonódott,15 feltehetôen nem csak kollégák, de barátok is voltak. A keresztelések lebonyolítása tehát elsôsorban nem családi, hanem Márffy Oszkár és Ödön, 1889. munkatársi körben történt. Magántulajdon

•38• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 39

• Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/2

Márffy Ödön portréja húgáról, Annuskáról, 1930 körül. Márffy Ödön önarcképe, 1910 körül. Magántulajdon Magántulajdon

Márffy Ödön érettségi után apja nyomdokait kö- tott be jelentôsnek mondható karriert. Amellett, vetve hivatalnokként kezdett dolgozni, a Fôvárosi hogy több társulatnál volt rendezô-színigazgató, fô- tanácsnál II. osztályú számvevôségi végrehajtó be- levéltárosi végzettséget is szerzett, és idegenforgal- osztásig vitte, majd 1902-tôl fôvárosi ösztöndíjjal mi szakértôként is tevékenykedett. A legendás Thá- Párizsban kezdett el festészetet tanulni, és lett a ma- lia Társaság titkára volt, innen ismerte Bálint La- gyar modernizmus egyik legjelentôsebb alakja, jost. A húszas években impresszárióként neves, egyebek mellett a MIÉNK, a Nyolcak, a KUT és külföldi mûvészek budapesti fellépését szervezte, a az Európai Iskola egyik alapítója. Az idôk folyamán harmincas években az IBUSZ müncheni kirendelt- befolyásossá növekedett hivatalnoki állását – némi ségét vezette. A háború után az OSZK Színháztör- megszakítással – 1919-ig megtartotta. Bárczy Ist- téneti Osztályának munkatársaként dolgozott. Két- ván budapesti polgármester (majd fôpolgármester) szer nôsült, 1912-ben az izraelita vallású Mezei bizalmasának számított.18 Kétszer nôsült: 1920-ban Jolán színésznôt21 vette nôül, két év múlva született Ady Endre özvegyét, a nemesi származású, refor- Piroska nevû lányuk, aki hívô katolikusként, kül- mátus Boncza Bertát – Csinszkát – vette el, 1949- földön hunyt el 36 éves korában.22 Márffy Károly ben, 71 évesen pedig az akkor 36 esztendôs elvált 1960. szeptember 6-án halt meg, és a második fele- asszonyt, Hacker Franciskát. Gyermekei nem szü- sége, Balázsy Olga által küldött gyászjelentés, ha- lettek. Márffy Ödön 1959. december 3-án hunyt el, sonlóan Oszkár bátyjáéhoz teljes katolikus, teme- temetésére kétféle gyászjelentést küldtek: egy álla- tési szertartásra hív.23 mit és egy családit. Az utóbbin van ugyan kereszt, Márffy Istvánról szinte semmilyen információ ám egyéb katolikus vonatkozása nincsen, és engesz- nem áll a rendelkezésemre. Márffy Anna, a késôbbi telô szentmisére sem invitál.19 Pacher Kornélné életérôl is viszonylag kevés, pedig Márffy Jenô a tisztviselôi pályát választotta, a a családi levelezések tanúsága szerint szoros kap- MÁV-nál lett fogalmazó. 1914 decemberében csolatot ápolt Márffy Ödönnel és feleségével, hunyt el 32 évesen, haláláról a Vasárnapi Újság Csinszkával. Tanítónôként dolgozott. Festô bátyja gyászrovata tudósít.20 több, bensôséges portrén is megörökítette.24 Dr. Márffy Károly fôként színházi területen fu- A fentiek azt mutatják, hogy a Márffy család az

•39• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 40

• Rockenbauer Zoltán • 2016/2 A HETEDIK TE MAGAD LÉGY!

Márffy Ödön párizsi mûterme, 1903.

az apjuktól örökölt, kishivatalnoki közegbôl. A ka- tolicizmus iránt a baloldali, radikális értelmiségi kö- zegben szocializálódó Márffy Ödön inkább közöm- bösen viselkedett – szemben testvéreivel, akik a Rá- kosi- illetve a korai Kádár-korszakban is vállalták a vallásukat. Vajon mi indokolta akkor a festô rej- tôzködését?

A NYOLCAK KÖRÜL

Négy év párizsi akadémiai képzést követôen a Bu- dapestre hazatérô Márffy Ödön – öccsét, Károlyt követve – bekapcsolódott a Thália társaság körébe, Cormon osztálya az École des Beaux Artsban, tablókép, és rendszeres látogatója lett a korszak egyik legje- 1902. (Márffy az álló sorban jobbról a negyedik). lentôsebb mûvész-értelmiségi asztaltárságának, a Magántulajdon „balszélfogó”-nak. Itt szervezték meg sikert hozó, bemutatkozó tárlatát, amely révén berobbant a hazai, modern mûvészeti közéletbe. Rippl-Rónai anya és a gyermekek megkeresztelkedésével, és azt segítségével alapító tagja lett a MIÉNK-nek, követôen is a keresztény középosztály részévé igye- amelybôl aztán 1909 végén hét másik, Párizst járt, kezett válni. Törekvésüket siker koronázta, amiben a fauvizmussal kacérkodó társával kilépve megala- feltehetôen segítette ôket a név „nemesi” írásmódja kították a Nyolcakat. Választott mûvészi pályáján és az anyai származás elhallgatása, de elsôsorban Márffy Ödönt a félig zsidó származás semmikép- munkájuk és tehetségük révén tudtak kiemelkedni pen nem gátolta volna, éppen ellenkezôleg. A Nyol-

•40• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 41

• Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/2

Berény Róbert párizsi mûterme, 1906–7 körül. Magántulajdon

cak többi tagja – Kernstokot leszámítva – ugyanis dókat módszeresen pusztító háború végét.”26 apai és anyai ágon is zsidó volt, akárcsak a velük A mostani tanulmányunk nem vállalkozhat arra, kiállító vendégmûvészek, és az értelmiségi holdud- hogy ezt a kérdést a maga mélységében tárgyalja, varukhoz tartozók többsége. Erre a rendszerváltást ám egy ilyen szempontú, rövid áttekintés a Nyolcak követôen több kutató is felhívja a figyelmet, köztük tagjairól elengedhetetlen Márffy Ödön identitásá- S. Nagy Katalin, Hernádi Miklós és Molnos nak vizsgálatakor. Péter.25 Berény Róbert (Budapest, 1887. március 18. – S. Nagy egyebek mellett ezt írja: „A századelô Budapest, 1953. szeptember 10.), jómódú zsidó csa- avantgárd festészetének, mindenekelôtt Cézanne, a ládból származott: apja Bakofen Nándor tôzsde- fauvizmus és az expresszionizmus szemléletének ügynök, anyja: Lindner Franciska. A család 1902- meghonosításában kiemelkedô szerepe van a Nyol- ben magyarosított, festônk 1904-ben már Berény cak csoportjának. A nyolc festô közül hat zsidó (Bakofen) Róbert néven kapta meg az érettségi bi- származású: Berény Róbert, Czigány Dezsô, Czó- zonyítványát.27 Berény 1916-ban hivatalosan kije- bel Béla, Orbán Dezsô, Pór Bertalan, Tihanyi lentkezett az izraelita hitfelekezetbôl azzal az in- Lajos. A hozzájuk kapcsolódó két szobrász, Fémes doklással, hogy a római katolikus vallásra akar át- Beck Vilmos és Vedres Márk s a hímzéseit velük térni.28 Azonban ez akkor nem következett be, ezért kiállító Lesznai Anna is zsidó származású. A mûvé- másodszor, 1938 októberében – tehát már az elsô szettörténet-írás adós annak feltárásával, hogy ez zsidótörvény hatálybalépése után – újra kijelentke- csupán életrajzi adat-e, jelentett-e valamit és mit a zett, de a keresztség felvételére már csak a német mûvészeknek (Berény és Pór itthon élték meg a zsi- megszállás után (!) 1944. július 7-én kerül sor.29

•41• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 42

• Rockenbauer Zoltán • 2016/2 A HETEDIK TE MAGAD LÉGY!

A nyilas uralmat a Hidegkúti út egyik házában buj- kálva vészelte át. Élete folyamán kétszer nôsült, fe- leségei Somló (Spitzer) Léni és Breuer Eta is zsidó származásúak voltak.30 Barki Gergely tudomása szerint Jézus-hívô volt,31 a Rákosi-korszakban ki- küldött, hivatalos gyászjelentésén azonban nem volt kereszt (ami nem meglepô).32 Czigány Dezsô (Budapest, 1883. június 1. – Bu- dapest, 1937. december 31.): szegény zsidó család sarja, édesapja Wimmer Ignác bádogosmester, édesanyja Pfeiffer Johanna. Testvérével, Lászlóval együtt magyarosították a nevüket Czigányra.33 A festô református hitre térésére 1907 nyarán került sor, és a köztudatban tényként terjedt el, hogy Ady Endre vállalta a keresztapaságot. Czigány László, a mûvész testvére, a következôket mondta Horváth Bélának 1963-ban: „Ady Dezsô keresztapja volt. Nagyon Ady hatása alá került, vallásos értelemben is. Gárdonyban nyaraltunk, itt Dezsô elcipelt engem is a református templomba. Keresztelése a Kálvin téri református templom mellett […] 1906– 7-[ben] lehetett. […] Ady istenes ember volt. Pór Bertalan és Berény Róbert Nizzában, 1907. Dezsô is.”34 Ugyanezt állította a költô öccse, Ady Magántulajdon Lajos is,35 valamint a festô-kortárs Bornemisza Géza is megerôsítette: „Azt tudom, hogy a tragikus végû Czigány Dezsô festette Adyt, sôt miután Czi- gány kikeresztelkedett, és ref. hitre tért, kereszt- apaságát Ady vállalta.”36 A szakirodalom átvette ezt az állítást,37 ám Ady keresztapaságának ellentmon- danak Bölöni György 1907. június 11-én, Budapes- ten kelt, Itókának írt sorai: „Banditól tegnap kap- tam levelet. Úgy [június] 16–17 körül indul [Pá- rizsból haza] – úgy írja. Még itt Pesten találkozunk. Szeretném már megölelni a Belzebu- bot. Tegnap Czigánnyal jártam kint Szentendrén. Kikereszteltettem a fiút. Pár hét múlva csakugyan megházasodik. Menyasszonya csinos, fiatal, sze- relmes piktorlány. Kis vicinálison mentünk.”38 A festô elsô felesége Trebitzky Mária lett, aki katolikus családból származott. Ha Czigány pusztán a házasság kedvéért keresztelkedik ki, neki is katolikus hitre kellett volna térnie, ez megerôsíti Ady szerepét a döntésben. A fentiek értelmében azonban Bölöni szervezte a keresztelôt, amelyet a szen- tendrei református templomban tartottak június 11-én. Ady jelenléte – a Bölöni levél fényében – ki- zárható. Czigány keresztlevelére egyelôre nem si- került rábukkanni, a Kálvin téri református templomban – Czigány László állításával szemben – a keresztelônek nincsen nyoma. Mindenesetre külö- nös, hogy a két érintett mûvész legközelebbi rokonai (azaz Czigány Dezsô öccse, László illetve Ady Berény Róbert: Cilinderes önarckép, 1907. Pécs, Endre öccse, Lajos) határozottan állítják, hogy a Janus Pannonius Múzeum költô volt a keresztapa. Feltehetôen Czigány egy-

•42• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 43

• Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/2

Berény Róbert: Golgota, 1912. Czóbel Béla: Golgota, 1916 körül, Szentendre, Magántulajdon Ferenczy Múzeumi Centrum

fajta „szellemi keresztapaként” tekintett Adyra, és ez mint a párizsi Ôszi Szalon és Függetlenek Szalonja tükrözôdik a tanúságokban. Czigány László egyéb- kiállítója, aki rendszeresen együtt szerepel Matisse- ként a vallásválasztásban nem követte bátyját, ô szal és a francia vadakkal. Azaz valamikor 1906 1915-ben katolizált.39 Czigány Dezsô az1937-rôl után, de még 1925. május 22. elôtt, mert egy ekkor- 38-ra virradó szilveszter éjszakán revolverrel meg- ra datált levélben Csók már „keresztfiam”-nak szó- gyilkolta harmadik feleségét, valamint elsô házas- lítja Czóbelt.42 Hogy mi volt az oka áttérésének, rej- ságából született lányát, és annak kétéves gyerme- tély, mert Czóbel egész életén keresztül mintha tel- két, azaz saját unokáját, majd önkezével vetett véget jesen kívül maradt volna a világnézeti, politikai és az életének. E hátborzongatóan bûnös cselekedet el- vallási problémákon. Ez a közömbösség abból a lenére református szertartás szerint temették el. szempontból is különös, mivel öccse, Ernô már 17 Czóbel Béla (Budapest, 1883. szeptember 4. – évesen belépett az MSzDP-be, majd a kommunista Budapest, 1976. január 30.) a jómódú déligyü- mozgalom befolyásos tagja lett, és élete végéig elis- mölcs-nagykereskedô Zobel József és König Sarol- mert marxista ideológusként dolgozott. A festô nô- ta harmadik gyermeke, még Zobel Béla néven, iz- vérének, Irénnek pedig a férje a Tanácsköztársaság raelita vallásúként érettségizett.40 Czeizel Endre rettegett hadügyi népbiztosa, Pogány József volt, szerint az érettségi után változtatta családi nevét akinek a nevéhez a Kommün alatt számos rosszem- Czóbelre, és ugyanekkor tért át a római katolikus lékû kulturális döntés is fûzôdik. hitre.41 Ám inkább az a valószínû, hogy ez nem egy- Czóbel azonban a tízes évektôl hosszú ideig szerre történt, és az áttérés évekkel késôbbi döntés egyáltalán nem vett részt a magyar közéletben, Pá- következménye. Képeit ugyanis 1903-tól már kö- rizsban, Hollandiában, Németországban, majd újra vetkezetesen Czóbelként szignálta, de ekkor még Franciaországban alkotott. A harmincas években nem lehetett olyan közeli viszonyban a már nagy- távházasságban élô feleségétôl, Isolde Daig-tól – nevû Csók Istvánnal, hogy ô legyen a keresztapja. aki közös lányukkal, Lisával Németországban la- Czóbel áttérésére feltehetôen azután került sor, kott – azért vált el, hogy neje az ô származása miatt amikor már bizonyos mûvészi tekintélyre szert tett ne veszítse el állását.43 A festô néhány mûve a hitleri

•43• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 44

• Rockenbauer Zoltán • 2016/2 A HETEDIK TE MAGAD LÉGY!

Kernstok Károly: Utolsó vacsora, 1921., BTM – Fôvárosi Képtár

Németországban az „entartete kunst” kategóriájába A festôtárs Orbán Dezsô egy Dévényi Ivánnak esett, sorsuk azóta is bizonytalan.44 írott levelében ugyancsak említi ezt az információt, Czóbel ekkoriban már mind többet idôzött Ma- de épp az ellenkezô elôjellel: „Kernstok nagyon gyarországon, 1940-ben végleg hazaköltözött. És büszke volt sváb származására, de ugyanakkor bár köztudott volt zsidó családi háttere, második fe- hencegett vele, hogy a nagyanyja zsidó volt (vagy leségével, a katolizált Modok Mária festônôvel há- talán csak a dédanyja, ezt nem tudom biztosan).”49 borítatlanul élt Szentendrén. Olyannyira, hogy a A festô elsô feleségétôl, Újváry Ilkától született fia, származása miatt bujkálni kényszerülô báró Hat- ifj. Kernstok Károly ugyancsak festômûvész lett, vany (Deutsch) Ferencnek ôk szereztek mentesítô aki nem szívelhette apja második feleségét, Stricker iratot 1944-ben Sztójay Dömétôl, és a festô Hat- Ginát – Telcs Ármin dúsgazdag textilgyáros özve- vany a háborút mint Czóbelék kertésze (!) vészelte gyét. Horváth Béla interjúiban olvasható, hogy át.45 Czóbel Béla hosszú élete végeztével felekezet- Kernstok „fia, Karcsi fasiszta százados lett, nyilas. mentes, állami temetést kapott.46 Ginát lezsidózta, és vele mindig kötekedett. »Sze- Kernstok Károly (Budapest, 1873. december 23. retném ezt a fiút ledöfni, de úgy imádom, hogy nem – Budapest, 1940. június 9.) katolikus sváb család- tudom megtenni – mondta egyszer Stoki [azaz ból származott, részben olasz felmenôkkel. Apja Kernstok Károly].«”50 Kernstok Károly kôfaragó volt, anyja, Kellendorfer Orbán Dezsô (Gyôr, 1884. november 26. – Mária, ugyancsak kôfaragó család sarja.47 Kernstok Sydney, Ausztrália, 1986. október 5.) édesapja, azonban számon tartott egy, egyelôre pontosan be Oesterreicher Adolf postai tisztviselôként dolgo- nem azonosított, zsidó rokont is. Horváth Béla, aki zott, édesanyját Scharfer Júliának hívták.51 A csa- Kernstok környezetét évekig kutatta, kéziratos in- lád 1888-ban Budapestre költözött, Orbán Dezsô terjúiban lejegyezte, hogy a festônek „egy zsidó – még Österreicher Dezsô néven – itt érettségi- nagybácsija volt, nem szerette, ha ezt emlegették.”48 zett.52 Az Anschluss után, 1939-ben feleségével

•44• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 45

• Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/2

Márffy Ödön (középen), Forgács Hann Erzsébet (jobbra), Márffy Ödön ismeretlen nô (balra, feltehetôen Márffy Ödön és Gegesi Kiss Pál tragikus sorsú barátnôje)

együtt jobbnak látta emigrálni, mivel két évvel ko- Magyar Izraelita Közalap bizottságának ösztöndí- rábban a nácik a Nürnbergi Múzeumból eltávolít- jából tudta fedezni.57 A Tanácsköztársaság bukását tatták az egri katedrálisról még 1928-ban készült követôen emigrálnia kellett, és fôként a Felvidéken, festményét. Magyarországon maradt nôvéreit el- majd 1938-tól Párizsban élt. A német megszállás hurcolták, koncentrációs táborban haltak meg.53 idején internálták, ahonnan állítólag Picasso köz- Orbán Dezsô elôbb Londonba ment, majd Sydney- benjárásával sikerült kiszabadulnia.58 A háború be költözött, ahol Desiderius Orbán néven jelentôs után hazatért Magyarországra, és szocialista realis- alakja lett a modern ausztrál festészetnek. Nincs in- ta szellemben dolgozott tovább. Kommunista meg- formációm róla, hogy valaha kikeresztelkedett gyôzôdésének megfelelôen állami temetés kereté- volna, az emigrációban azonban a zen-budhizmus ben, a Kerepesi úti munkásmozgalmi panteonba he- felé fordult, és pedagógiai munkásságának is részé- lyezték örök nyugalomra.59 vé tette a zen filozófiát.54 Tihanyi Lajos (1885. október 19. – 1938. június Pór Bertalan (Bábaszék, 1880. november 4 – 12.) Apja a Balaton kávéház (Budapest, Rákóczi út Budapest, 1964., augusztus 29.) felvidéki, kistiszt- 17.) egykori tulajdonosa, Tihanyi (Teitelbaum) Jó- viselô család elsô gyermekeként jött a világra, szülei zsef, anyja Schlésinger Heléna volt. A család 1885- Pollacsik Mór és Pick Terézia.55 Az elemi iskola vé- ben, Lajos születésekor magyarosított. Majoros Va- geztével került fel Budapestre, itt érettségizett már léria és Czeizel Endre feltételezése szerint Tihanyi „Pór Bertalan (Pollacsik Berczi)” néven.56 A hit- az apai ági rokonai között tudhatta Teitelbaum községgel – legalábbis egy ideig – tarthatta a kap- Mózes (1759–1851) csodarabbit, a magyarországi csolatot, mivel 1907-ben Berény Róberttel tett itá- haszidizmus alapítóját.60 A festô testvére, Ernô – liai tanulmányútjának útiköltségeit az Országos aki ügyvédi képesítése mellett apjuk mesterségét

•45• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 46

• Rockenbauer Zoltán • 2016/2 A HETEDIK TE MAGAD LÉGY!

Márffy Ödön portréja második feleségérôl, Hacker Franciskáról, 1951., Magántulajdon

Ismeretlen házaspár, Márffy Ödön ismeretlen nôvel, ben pusztán annyiban különbözött tôlük, hogy csak Forgács Hann Erzsébet és Gegesi Kiss Pál anyai ágon volt zsidó. Felvethetô lenne, hogy a Márffy család esetében a keresztény identitás erô- sebbnek tûnik, mint a Nyolcak többi, kikeresztel- folytatta – katolizált,61 Tihanyi Lajos azonban nem. kedett tagja esetében, azonban ez éppen Márffy Majoros Valéria szerint: „A Tihanyi család vallá- Ödönre kevéssé igaz. Ha ikonográfiai oldalról néz- sosságáról nem tudunk. Az bizonyos, hogy a zük, azt tapasztaljuk, hogy bibliai vagy keresztény- mûvész nem volt vallásos, nem követte a vallási elô- séggel valamilyen módon érintkezô témát a Nyol- írásokat. Talán már az apja sem, bár ô még gyer- cak – Tihanyit leszámítva63 – valamennyi tagja fes- mekei születésekor a vallási követelmények szerint tett, ami persze nem szükségszerûen jelez hitbéli járt el. A lányok zsidó férfiakhoz mentek férjhez, és identitást. Még Czóbeltôl is ismerünk Golgota- a család valamennyi tagját a zsidó temetôbe temet- képet, az egyébként református Czigány számos ték. Ennek ellenére az a benyomásunk, mintha az szerepjátszó önarcképén szerzetesnek, sôt bíboros- apától kezdôdôen a vallástól való folyamatos elsza- nak ábrázolja magát, Pór Bertalan egyik fômûvé- kadás történne a családban.”62 A Kommün bukása nek a Hegyi beszéd a témája. Berény Róbert nyolca- után a festô emigrált, bár a forradalmi események- kos korszakában két remek Golgotát alkotott, de a ben siketsége miatt aktívan nem vett részt, de 30-as években is több újszövetségi jelenet ihlette magát kommunistának vallotta. Bécsben, Berlinben meg, köztük olyan közkedvelt toposzok, mint a Le- majd 1924-tôl haláláig Párizsban élt. vétel a keresztrôl vagy a Menekülés Egyiptomba. Kerns- E rövid áttekintésbôl összefoglalóan leszûrhetô, tok Károly feldolgozta az Utolsó vacsorát, a Sírbaté- hogy a Nyolcak tagjai közül hatan döntôen buda- telt, az Emmauszi tanítványokat, többször is megfes- pesti, asszimilálódó, kis- illetve középpolgári zsidó tette az elsô emberpárt, valamint Keresztelô Szent családokból kerültek ki, nevüket magyarosíttatták, Jánost. Orbán Dezsô Ausztráliában élvén rendsze- a zsidó vallást nem követték, és közülük legalább resen küldött be mûveket a vallásos tárgyú alkotá- hárman keresztény hitre tértek. Márffy e tekintet- sokat évente díjazó William Blake Prize-ra. Közü-

•46• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 47

• Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/2

Márffy Oszkár gyászjelentése

lük 1967-ben a Hozsanna címû triptichonnal lett elô - szünk figyelembe. A pályára kerülés, a pályán ma- ször nyertes, 1971-ben pedig ugyancsak fôdíjas lett radás, az alkotói sikeresség, a beérkezés kétszeres diptichonja is, amely az Áttérés a kereszténységre címet erôfeszítését, amely – függetlenül a szubjektív vagy viselte. A Márffy-életmû ehhez képest mindössze mások általi besoroltatástól – óhatatlanul terhel egy, az Apokalipszist hat litográfiával illusztráló so- minden zsidó származású mûvészt, aki a magyar rozattal büszkélkedhet.64 Mindez csak futó áttekin- kultúrnemzet képzômûvészeti vállalkozásába az ott tés, a csoport keresztény tematikájú alkotásainak sokkal természetesebb és otthonosabb gesztusok- feldolgozása és e mûvek értelmezése eleddig még kal, ezért legtöbbször csekélyebb erôfeszítéssel is nem volt módszeres kutatás tárgya. munkálkodó nem-zsidókkal egyenlôként és az övé- kéhez fogható szuverenitással óhajt bekapcsolódni” – írja, de a lábjegyzetben tovább pontosítja: „Ezt a ZSIDÓ FESTÔK hipotézist a következô megállapításban lehet össze- foglalni: egy zsidó mûvésznek félresöpörhetetlen- Zsidó festôk-e a Nyolcak? E felvetésben rejtett nek kell lennie ahhoz, hogy a nem-zsidókkal egy buktató, amellyel mindenki, aki e témához közelít, szinten emlegessék.”65 szembesülni kénytelen, hogy igen nehéz meghatá- Úgy vélem, ez a definíció nem igazán visz köze- rozni, ki számít zsidó mûvésznek. Hernádi Miklós, lebb a tárgyhoz. Egyfelôl mert nem normatív, más- aki könyvében igen alapos mustrát szentelt a „zsidó felôl mert rendkívül szubjektív nézôpont kérdése. írók és mûvészek a magyar progresszióban” téma- Elegendô, ha úgymond a „másik oldalról” citálunk körnek – és egyébként a fenti kérdésre egyér- egy véleményt, amely természetesen éppúgy nem telmûen igenlô választ ad a Nyolcak hat tagja és normatív és szubjektív, de jól mutatja e megközelí- három kültagja vonatkozásában – éppen a festészet tés problematikusságát. „Nem voltam ugyan anti- esetén ütközik különös nehézségbe, mikor meg szemita soha, de azt meg kell adni – ha az ember akarja határozni a vizsgálandók körét: „egyetlen, zsidó, rögtön megy valahogy” – írta Ferenczy Béni ideillôen éppen kultúrszociológiai szempontot ve- 1921 ôszén Wilde Ferencnek.66 A Nyolcak festôi

•47• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 48

• Rockenbauer Zoltán • 2016/2 A HETEDIK TE MAGAD LÉGY!

Márffy Károly gyászjelentése

például indulásuk idején nemigen szembesültek ne- a csoport korántsem volt rossz helyzetben a médi- hézséggel, sôt mindenképpen könnyebb dolguk ában. A Nyolcakkal ellenséges sajtó ugyan vitriolos volt, mint akár a nincstelen, zalai parasztgyerek kritikákkal pellengérezte ki a modern festészetet, Egry Józsefnek, vagy a szegedi postás fiaként ne- ám a Nyolcak mögött álló orgánumok, élükön a velkedett Csáky Józsefnek, nem is beszélve az or- Nyugattal és vele az úgynevezett fiók-Nyugatok szág peremvidékérôl érkezô, szegényparaszti illetve (Aurora, Renaissance, Huszadik Század stb.) körével, proletár hátterû „aktivistákról”, akik a tízes évek- valamint a színvonalas mûkritikai rovatokkal ren- ben Kassák Lajos köréhez tartoztak. delkezô napilapok közül számosan (Népszava, Világ, A Nyolcak esetében – miként erre Molnos Péter Egyetértés, Pesti Napló) együttesen jól szervezett vé- tanulmánya rámutat – sokkal inkább azt tapasztal- dôhálót jelentettek számukra. Az olykor kifejezet- juk, hogy a csoport éppen hogy jól belesimul abba ten összehangolt sajtóakciókat olyan újságírók ve- a trendbe, amit a századelô zsidó származású zényelték le, mint Bölöni György, Relle Pál és Mik- mûgyûjtô polgársága, illetve az úgynevezett „prog- lós Jenô. Ebben a kultúrharcos légkörben az ressziót” támogató sajtó háttérként biztosított. „A ellentábor, a Tisza István vezette Magyar Figyelô és korabeli lapok Nyolcakkal kapcsolatos tudósítása- társai – Balázs Eszter kifejezésével az „ellen-Nyu- inak vizsgálata alapján jól látható, hogy a budapesti gatok” – valamint a konzervatív napilapok (Buda- sajtó jelentôs része rokonszenvvel közelített az új pesti Napló, Pesti Hírlap, Magyar Szó stb.) kórusa a festészet legradikálisabb képviselôi felé: 1910 körül polémiában nemcsak intellektuálisan, de hangerô- a Nyolcak legfontosabb szövetségesei a fôváros – ben is rendre alulmaradt.69 jelentôs részben zsidó származású – újságírói közül Molnos, aki évek óta kutatja a századelô mece- kerültek ki” – írja Molnos.67 Valóban, amióta a natúrájának szerkezetét, továbbá megállapítja: „az Nyolcakra vonatkozó egykorú publikációk – Tímár új mûvészet társadalmi támogatói körében egyér- Árpádnak köszönhetôen – három kötetbe gyûjtve telmû vezetô szerepet visz a zömében zsidó szárma- megjelentek,68 plasztikusan érzékelhetô, hogy, zású nagyvárosi polgárság. Ám szûken vett korsza- szemben a korábbi hiedelmekkel és sugallatokkal, kunkat, az 1910 körüli közel egy évtizedet vizsgálva

•48• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 49

• Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/2

Márffy Ödön gyászjelentése (családi)

arra az eredményre juthatunk, hogy ezekben az ugyanarra a megállapításra jutnak, mint Sartre: években nem csupán a támogatók, gyûjtôk és me- »csak az a zsidó, aki magát vagy akit mások annak cénások között, de az újító festôk és szobrászok tá- tartanak.«”71 borában is szokatlan mértékû a zsidó származású Az idézett „sartre”-i értelemben vett meghatáro- mûvészek dominanciája. A Nyolcak tagjai közül zás a Nyolcak idején tehát Márffyra és Kernstokra csupán Kernstok és Márffy nem tartozott közéjük, egyáltalán, a csoportjának többi tagjára is csak mér- s még a csoporttal alkalmi szövetségre lépô vendég- sékelten áll. Esetükben a gyenge zsidó identitás mo- kiállítók is szinte valamennyien ebbôl a körbôl ke- derált, kívülrôl jövô megítéléssel párosul, ami any- rültek ki.”70 nyit tesz, hogy festészetükben nemigen lehet felfe- Nos, mint láttuk, Márffy Ödön családi hátterét dezni a zsidó kulturális elemet vagy ilyesmire való tekintve éppenséggel „közéjük” tartozhatott volna. utalást, és az ellenük jövô antiszemita felhangú De valójában kikhez? sajtó megnyilvánulások is szórványosak és kódoltak „Ki és mi tartozik a zsidó képzômûvészetbe? Aki még ekkor. Tulajdonképpen Berény Róbert Cilin- zsidó? Ki a zsidó? – teszi fel a kérdést S. Nagy Ka- deres önarcképe (1907) az egyetlen olyan, a csoport talin. – Amiért felejthetetlen történeti tény, hogy tagjaitól ismert mûvészi gesztus, amely a zsidó iden- emberek egy csoportját elkülönítették azon az ala- titás tudatos vállalásaként értelmezhetô. E festmény pon, hogy egészen, félig, negyedig zsidó, mert szü- a monográfus Barki Gergely szerint a Dreyfus- lei, nagyszülei közül valamelyik zsidó származású- affér idején Franciaországban elszaporodó antisze- nak minôsíthetô ötven évvel Auschwitz felszabadu- mitizmusra adott önironikusan gúnyos, dacos vá- lása után is érvényben tartható és visszamenôleg lasz,72 amely értelmezést Czeizel Endre és Molnos ezen az alapon nevezhetô meg, ki zsidó? A zsidó Péter is elfogad.73 Ugyancsak a polihisztor Berény identitás kérdését empirikusan vizsgáló W. Rabi az, aki a Nyugatban írt zenekritikái sorában a fen- szerint zsidónak lenni vallás, nyelv, történelem, kö- tebb már említett brácsamûvész, Molnár Antal zösségi magatartás, lélektani tény kérdése. Karády egyik kompozícióját szemlézve azt fejtegeti, hogy Viktor és Kemény István szociológusok lényegében „van zsidó faj és faji jelleg, és nem is csak az az egy,

•49• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:15 Page 50

• Rockenbauer Zoltán • 2016/2 A HETEDIK TE MAGAD LÉGY!

Márffy Ödön gyászjelentése (hivatalos)

hogy az európai nem-semiták utálják ôket. És ha ségesebb mûvészi program diadalra jutása céljából van faji jelleg, van faji muzsika is, a lassan hömpöly- egyesültek. Kiállításaiknak és programjuknak átütô gô vagy gyorsan gajdoló hullámvonalak zenéje. Ez sikerét annak köszönhették, hogy Párisból kiinduló lüktet Molnár vérében annyira, hogy teljesen leköti nemzetközi zsidó szellemiséget igyekeztek beoltani a hallgató figyelmét.”74 a fiatal magyar mûvészetbe. A nyolc mûvészbôl hat A félig zsidó származás Márffy esetében tehát a zsidó (Berény Róbert, Czigány Dezsô, Czóbel Tanácsköztársaság leveréséig semmiképpen nem Béla, Orbán Dezsô, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos), jelentett volna hátrányt. Azt követôen azonban az kettô pedig liberális (Kernstok Károly, Márffy óvatosság – különösen a harmincas évek második Ödön) érzelmû volt. Kiállításaikon vendégképpen felétôl – már indokolt lehetett. szereplô három mûvész (Vedres Márk, Fémes Beck Vilmos, Lesznai Anna) szintén a zsidó faj reprezen- tánsai. A háború szétszórta a Nyolcakat, de a kom- A KUT KÖRÜL munizmus után föllépô nemzeties korban szívós akarattal újra egyesültek. Ekkor már mind inkább A KUT tagjai és kiállítói között sok festô volt zsidó jelentkezô zsidó gazdasági megerôsödés lehetôvé származású. Honnan tudható? Onnan, hogy akko- tette, hogy az idegen faj szellemiségéért síkraszálló riban akadt újságíró, aki származásuk szerint vette kis csapat hadsereget verbuváljon a progresszív lajstromba a társasághoz tartozó mûvészeket. irány uralomra jutásáért. A KUT ma már körülbe- A KUT elleni, nyíltan antiszemita támadás az elsô lül száz megbízható és szellemileg együttérzô taggal zsidótörvény elfogadása után nem váratott magára rendelkezik. Mellettük vannak és értük harcolnak sokáig: 1938 októberében a Magyarság címû lap a liberális napilapok, a mûvészettörténészek nagy Vigil néven publikáló szerzôje tételes, nevekre le- része és a zsidó tôke. A mûvészetben a zsidó szelle- bontott statisztikával szolgál. Mindenekelôtt felhív- miség és érzésvilág legerôsebb bástyája a KUT, ja a figyelmet arra, hogy „a társaság gerincét a mely minden évben a behálózott fiatal mûvészekkel Nyolcak alkotják, akik a háború elôtt a legszélsô- fölfrissítve reprezentatív kiállítás keretében áldoz a

•50• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:15 Page 51

• Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/2

vendeztetett bennünket egy ilyen »mélyérzésû« képpel. Tájképeiben bármiként is igyekszik, nem tudja oly teljességgel kiélni a faji mûvészet lehetô- ségeit. Berény Róbert a zebegényi tartózkodás révén már veszített makacs elméleteinek megkötöttségé- bôl. Az elzsidósodott Bernáth Aurél a szellemi szub- limáltak pózában álmodja újra a valóságot gerinc- telen és csak színekben megjelenô képein. […] Márffy Ödönnél a forma teljesen eltûnt, helyét a szí- nek szônyegszerûsége foglalja el. […]”75 Mint az uszító írásból kitûnik, „Vigil” alapos ku- tatást végzett, de Márffy Ödön esetében mégsem feltételezi a zsidó származást, jóllehet másoknál még a feleségekre is kiterjedt a figyelme. A harmadik zsidótörvény76 utáni évben, 1942-ben a KUT-tal szembeni antiszemita támadások a Parlamentet is elérték, ahol a „Képzômûvészetben uralkodó idegen szellem kiirtása és a magyar mûvészet korszerû átszervezése” címen77 a Nemzeti Front színeiben megválasztott képviselô, Palló Imre interpellálta Szinyei Merse Jenô vallás- és közoktatásügyi minisztert. (Ugyanô egy héttel késôbb Szerb Antal magyar irodalomtör- ténetének betiltásáért és máglyán való elégetéséért szállt síkra ugyanott.) Márffy és Csinszka az esküvôjük idején, 1920., Ebben az esztendôben több hasonló szellemû Petôfi Irodalmi Múzeum írás illetve gúnyrajz is megjelent, az Egyedül vagyunk, a Nemzetôr, és a Magyarság hasábjain. Közülük csak egy, az utóbbiban publikált írásból idézünk, amely- nemzetközi zsidó géniusznak […]. – A szerzô ilyen nek szerzôje, Kampis János festô a KUT 1942-es, elôzmények után tér ki a KUT aktuális, évi nagy éves tárlata kapcsán háborog: „Már most megkér- tárlatának származásbeli összetételére: – Egy rövid dezzük, vajjon kiké ez a kiállítás? A magyar nem- statisztika: 58 mûvész szerepel a kiállításon ezek zeté semmi esetre sem, ahhoz semmi köze, hanem közül Ámos Imre, Beck Ö. Fülöp, Beck András, Berény annál több azokhoz, kik az egész Társaságból elsô Róbert, Bokros Birman Dezsô, Bor Pál, Bródyné Pol- helyen a kommunista-zsidó Berény Róbertet emelik latschek Lilly, Csorba Géza, Czigány Dezsô, Czóbel Béla, ki, mint beérkezett nagy mestert. Az egész kiállítás- Diener Dénes Rudolf, Fenyô György, Forgách-Hann Er- ra legjellemzôbb darab az egyik oldalteremben lát- zsébet, G. Beck Judit, Goldmann György, Gráber Margit, ható elégülten vigyorgó kövér héber arcképe, ki Jándi Dávid, Kádár Béla, Lesznai Anna, Modok Mária, szemmel láthatóan delektrálja magát a neki feltálalt Perlrott Csaba Vilmos, Schaár Erzsébet, Schubert Ernô, szellemi koszton. A mi örömünk annál kisebb.”78 Sugár Andor, Vedres Márk és Vörös Géza, tehát 26-an Sajátos, de a legtöbbet támadott Berény Róbert zsidók, Bernáth Aurélnak, Deli Antalnak, Hincz Gyu- késôbb úgy emlékezett, hogy a német megszállásig lának, Klie Zoltánnak, Kmetty Jánosnak és Vilt Tibor- alig éreztek valamit a körülöttük zajló események- nak tehát összesen hatnak a felesége zsidó, a keresz- bôl, a háború alatt is dolgozott,79és rendszeresen ki- tények közül heten játszottak kisebb-nagyobb sze- állított. A KUT utolsó tárlatára 1943-ban került repet a kommunizmusban, akik közül Kernstok sor, az egyesületet 1944 júliusában rendeletileg be- Károly nemcsak a Nemzeti Tanács tagja volt, tiltották.80 hanem a legveszedelmesebb szabadkômûvesek közé tartozott. […] A magyar mûvészek zsidó kép- viselôi a párisi melegágyban nôttek »naggyá«, és VÉSZKORSZAK innen hoztak haza meg-megújuló tömegekben eg- zotikus és soha nem látott virágokat. Czóbel Béla, kit 1944 áprilisában egy kisebb társaság látogatta meg mûtörténészeink mint a magyar festészet fejlôdé- Márffyt a kissvábhegyi mûtermes villájában. Köz- sének egyik elmaradhatatlan láncszemét írták be a tük volt Gegesi Kiss Pál, a késôbbi Európai Iskola történelem lapjaira, a Szalon kiállításán is megör- fôszervezôje feleségével, a szobrászmûvész Forgács

•51• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:15 Page 52

• Rockenbauer Zoltán • 2016/2 A HETEDIK TE MAGAD LÉGY!

Hann Erzsébettel, és az eseményt öt fotó is meg- got, de ha valóban ô az, és bujkált – ami egybevág- örökítette. A szobrásznô neve már „Vigil” hat évvel na Hacker Franciska tanúságával –, ez érthetô. korábbi listázásában is szerepelt, ami ekkorra már Márffy negyvenes években készült néhány inti- feljelentéssel volt egyenértékû, így Forgács Hann a mebb hangulatú festményén, rajzán látható nôalak nem sokkal korábban kihirdetett, 1944. évi 1240. is talán az ô emlékét ôrzi. M. E. számú, „a zsidók megkülönböztetô jelzésérôl” Mára már alig kideríthetô, hogy Márffy Ödön szóló kormányrendelet értelmében köteles volt személyes titkaiból mit ismert környezete. Második sárga csillagot viselni, ahogy ez a fotókon is lát- feleségének például volt-e tudomása a festô szár- szik.81 Vajon eszébe jutott-e Márffynak ezen a dél- mazásáról? Kratochwill Mimi, aki özvegy Márffy- utánon, hogy a rendelet rá is éppúgy vonatkozna, néval bizalmas kapcsolatban állt, sosem hallott cél- ha a hatóságok vagy a rosszakarói ismernék a tit- zást tôle ilyesmire.87 A barát és festôtárs Berény Ró- kát? Sôt, feltehetôen a Szamóca utcai villáját sem bert jellemzése – amit Márffy Ödön hetvenedik tarthatta volna meg, és ebben az esetben ez a baráti születésnapjára írt – mindenesetre pontosnak tûnik: találkozó egyáltalán nem is jöhetett volna ilyen for- „ […] Megbízható fegyvertárs volt, s jó kolléga is. mán létre? Amivel nem ellenkezik, hogy boldogulásának, mint Ám 1945 februárjában aztán Márffy is menekül- ahogy tehetségének is jó sáfárja volt. De nem tüle- ni kényszerült szép, budai otthonából. Az ostrom kedett, s a hiúság nem ragadta el soha. […] Köny- idején a pasaréti ferenceseknél talált menedéket a nyed festô, s mégsem könnyed ember. Bátor festô, harcok elôl. Az elhagyott házat a szovjet hadsereg s mégsem bátor ember. Az életben nem kockáztat. katonái felforgatták, lakását kifosztották.82 „Mûter- Mindenekfölött pedig szerény, holott kezdô festô memben az oroszok istállót rendeztek be, a rajzok- kora óta a siker el nem hagyta. Ugyan minden kal fûtöttek” – mesélte késôbb Márffy.83 De ennél mûvész olyan helyzetbe is kerül élete folyamán, is nagyobb tragédia érte, amelyrôl a háború után amelyben méltatlannak érzi a szerepét. A sors talán Berda József költônek írt levelében így számolt be: ôt sem kímélte meg ettôl. De sohasem panaszko- „Kedves Öregem! Immár negyedik helyre költöz- dott. Csendes volt inkább és kicsit zárkózott. S tem, mióta elkezdôdött Buda ostroma. […] Engem mert gyanakvás nem férkôzött belé, bizakodó volt sok szerencsétlenség ért. Elvesztettem legjobb em- – derülátó.”88 beremet, barátnômet, a kit legjobban szerettem, a nyilasok megölték. Ezekután házam sorsa már ke- vésbé érdekelt. Gránát találat, teljes, 100 %-os ki- JEGYZETEK fosztás, egyetlen ruhában menekülés stb. stb. ami mindnyájunkkal megtörtént. Ezenfelül mûtermem- 1 Pesti Napló, 1938. május 5.; Népszava, 1938. május 5. 14. ben istálló volt, még most se tudok bemenni a bü- 2 Az esetet részletesebben ld. Rockenbauer Zoltán: Márffy. dösségtôl. Ez történt velem. Képzelheted idegálla- Életmûkatalógus. Budapest–Párizs: Makláry Artworks, potomat és kedvemet az élethez.”84 2006. [A továbbiakban: ROCKENBAUER 1906.] 79–80. Hogy vajon ki lehetett a szerencsétlen sorsú nô, 3 A kérdésrôl ld. Itóka [Bölöni Györgyné]: „Szenvedések egyelôre kiderítetlen számomra. Zolnay László, a könyve.” In: Itóka: Ady Párizsban. Szerk. vál.: Robotos Imre. második Márffy-kismonográfia szerzôje, aki rövid Bukarest, Kriterion, 1977. 81–157.; valamint: Csinszka ideig maga is a pasaréti ferenceseknél húzta meg 1920 nyarán kelt leveleit Bölöni Györgynek. OSZK Fond: magát, egy homályos mondatban utal rá, hogy tu- 127/149. dott az esetrôl: „1944 ôszén, a nyilas uralom idején, 4 Bálint Lajos: Ecset és vésô. Budapest. Szépirodalmi, 1973. megrendítô egyéni csapás éri: elveszíti a hozzá leg- 155. közelebb állók egyikét.”85 A festô a második felesé- 5 Pátzay Pál: Márffy Ödön. Berlin, Paul Gordon Verlag, é. n. gének, Hacker Franciskának sem sokat mesélhetett [1928], 3. róla. Az özvegy a történtekrôl mindössze a követ- 6 Molnár Antal: Magamról, másokról. Budapest, Gondolat, kezôket tudta elmondani Kratochwill Mimi mûvé- 1974. 98–99. szettörténésznek: „Csinszka 1934-ben (október) 7 Magyarország tiszti cím- és névtára. 5. évfolyam. Budapest, meghalt, utána egy tragikus szerelme volt [t. i. OMKSH, 1986. 294. Márffy Ödönnek], egy zsidó nô, aki nála bújt, de 8 Magyarország tiszti cím- és névtára. 30. évfolyam. Budapest, 1944-ben valaki feljelentette, és a Dunába lôtték. OMKSH, 1912. 337. Irén vagy Ilona volt [a neve].”86 9 Az anyakönyvben mindkét névváltozat elôfordul. Feltételezésem szerint ô lehet az a fekete kalapos 10 Kereszteltek Anyakönyve Szentistvánváros, Budapest, 1890. 480. nô, akit a Gegesi Kissékkel készült két fénykép a lapszám., digitalizált fotó: Magyar Nemzeti Levéltár. HU festô mellett örökített meg. Nem visel sárga csilla- MN OL A0064 0582.jpg

•52• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:15 Page 53

• Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/2

11 Kereszteltek Anyakönyve Szentistvánváros, Budapest, 1890. 482. 29 Berény Róbert keresztlevele: MNG Adattár. Ltsz.: lapszám., digitalizált fotó: Magyar Nemzeti Levéltár. HU 23306/I/1992. uo. MN OL A0064 0584.jpg 30 A Berényre vonatkozó adatokat ld. Barki Gergely: Berény 12 Magyarország tiszti cím- és névtára. 9. évfolyam. Budapest, Róbert. Budapest, Kossuth kiadó – Magyar Nemzeti Galéria. OMKSH, 1890. 324 2014. [A továbbiakban: BARKI 2014/a] 74.; Czeizel Endre: 13 Petrzik Jánosné szül. Pachl Róza úrnô gyászjelentésének A magyar festômûvész-géniuszok sorsa. [A továbbiakban CZE- digitalizált fotója elérhetô a világhálón: Hungary Funeral No- IZEL 2009.] Budapest, Galenius kiadó, 2009. 324–337. tices, 1840-1990. 31 Barki Gergely szóbeli közlése a Berény-rokonsággal való https://familysearch.org/search/collection/1542666?collec- konzultációi alapján. tionNameFilter=false 32 Kiküldte a magyar Képzômûvészek és Iparmûvészek Or- 14 Ld. Kereszteltek Anyakönyve Szentistvánváros Budapest, 1890. szágos Szövetsége valamint a Képzômûvészeti Fôiskola. 482. lapszám. Fotóját ld.: Hungary Funeral Notices, 1840–1990. 15 Ld. Magyarország tiszti cím- és névtára éves köteteit. 33 CZEIZEL 2009. 256–271.; Rum Attila: Czigány Dezsô. Bu - 16 Magyar Katolikus Lexikon. Szerk. Diós István. Budapest, dapest, [magánkiadás], 2004. [A továbbiakban: RUM Szent István Társulat, 1993–2014.: VIII. k. (2003). 611. 2004.] 17 Márffy Oszkár gyászjelentését ld. Hungary Funeral Notices, 34 Horváth Béla interjúja Czigány Lászlóval. Kézirat, 1963. 1840–1990. június 10. Horváth Béla interjúi. [Kikérdezések. Kézirat, 1956- 18 A kérdésrôl ld.: Erdei Gyöngyi: Mûpártoló Budapest. 1873– 1963., 147 lap]. Horváth Béla-hagyaték. MTA MKI Adattár, 1933. Budapest, Városháza, 2003. 110–121.; ROCKENBA- ltsz.: MDK–C–I–217. [A továbbiakban: HORVÁTH B. UER 1906. 11–13, 41–42. 1956-1963.] 133. 19 Márffy Ödön mindkét gyászjelentését ld. Hungary Funeral 35 Ady Lajos: Ady Endre. Budapest, Amicus, 1923. 134. Notices, 1840–1990. 36 Kovalovszky Miklós: Emlékezések Ady Endrérôl. III. Buda- 20 Vasárnapi Újság. 1915. 62. évf. 2. sz. Január 10. 34. pest: Akadémiai–Zrínyi, 1987. 60. 21 Mezei Jolánról ld. Márffy Károly [lexikon szócikk], Ma- 37 Horváth Béla: Czigány Dezsô Ady-képei. Budapest, Magvetô, gyar színmûvészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairoda- 1977. 42–43.; RUM 2004. 44. lom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár., Budapest, Az 38 Párizstól pocsolyavárosig. Bölöni György és Itóka levélnaplója Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931., 1906–1912. Vál., jegyz., elôszó Nagy Csaba, Budapest, Petôfi III. k. 199.; Mezei Jolán vallási hovatartozására vonatkozó Irodalmi Múzeum, 2005. 46. adatot ld.: 39 CZEIZEL 2009. 257. http://leveltar.elte.hu/databasesnew.php?ekod=93 40 Czóbel Béla születési bizonyítványának, valamint érettségi 22 Márffy Piroska gyászjelentését ld. Hungary Funeral Notices, bizonyítványának fényképét közli: Kratochwill Mimi: Czóbel 1840–1990. Béla (1883–1976) élete és mûvészete. Veszprém–Budapest, Ma- 23 Márffy Piroska gyászjelentését ld. Hungary Funeral Notices, gyar Képek, 2001. [A továbbiakban: KRATOCHWILL 1840–1990. 2001.] 10–11. Czóbel Béla családi kapcsolatairól ld. még: 24 Ld. Annuska portréi: ROCKENBAUER 2006. 259.; 262; CZEIZEL 2009. 272–279. 333. 41 CZEIZEL 2009. 273. 25 S. Nagy Katalin: „Van-e magyar zsidó képzômûvészet?” 42 Vö.: KRATOCHWILL 2001. 23. Múlt és Jövô, 1996. 1. sz. [A továbbiakban: S. NAGY 1996.] 43 Barki Gergely: „Czóbel Párizstól Párizsig (1903–1925).” In: 75–82.; Hernádi Miklós: Zsidó írók és mûvészek a magyar prog- Czóbel. Egy francia magyar. Szerk. Barki Gergely, Bodonyi resszióban: 1860–1945. Budapest, Noran Libro, 2010. [A to- Emôke. Szentendre, Ferenczy Múzeum. 2014. [A további- vábbiakban: HERNADI 2010.] 133–134; Molnos Péter: akban BARKI 2014/b.] 152.; KRATOCHWILL 2001. 40– „A nyolcak mögött. Az új magyar festészet társadalmi bázi- 41. sa.” In: A Nyolcak. Szerk. Markója Csilla. Pécs, Janus Pan- 44 BARKI 2014/b. 97. nonius Múzeum, 2010. [A továbbiakban: MOLNOS 45 Czóbel Béla és Modok Mária házassági levelének, valamint 2010.] 90–103. a Hatvani Ferenc részére kiállított mentesítô levélnek fo- 26 S. NAGY 1996. 80. tográfiáját közli KRATOCHWILL 2001. 42–43. 27 Budapest Fôvárosi Levéltár. HU_BFL_VI_502_d_Vker - 46 A Mûvelôdési Minisztérium, a Magyar Képzômûvészek AFR_1904_2_B_06_1: Berény Róbert érettségi anyakönyv, Szövetsége és a Képzômûvészeti Alap által kiküldött gyász- 1904. jelentést ld.: Hungary Funeral Notices, 1840–1990. 28 Berény Róbert kijelentkezési jegyzôkönyv, 1916. MNG 47 Padányi Lajos: „Kernstok Károly és Nyergesújfalu.” In: Pa- Adattár. Ltsz.: 23306/I/1992. – Ezúton köszönöm meg dányi Lajos: Adalékok Nyergesújfalu helytörténetéhez. Nyerge- Barki Gergelynek, hogy e dokumentumra, valamint Berény sújfalu 2013. Helytörténeti olvasókönyv 8. 152. Róbert keresztlevelére felhívta a figyelmem, és mindkét má- 48 Horváth Béla interjúja Zádor Istvánnal, s.d. [1957 ?]. solatot a rendelkezésemre bocsátotta. R. Z. HORVÁTH B. 19561963. 36–37.

•53• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:15 Page 54

• Rockenbauer Zoltán • 2016/2 A HETEDIK TE MAGAD LÉGY!

49 Orbán Dezsô kéziratos levele Dévényi Ivánhoz. Sidney, é. 67 MOLNOS 2010. 98. n. [1968] június 16. MTA MKI Adattár, MKCS–C–I– 68 „Az utak elváltak”. A magyar képzômûvészet új utakat keresô tö- 159/1152. rekvéseinek sajtóvisszhangja. Szöveggyûjtemény. I–III. 1901– 50 Horváth Béla interjúja Goda Gáborral, s.d. [1957 ?] HOR- 1914. Gyûjt., vál., szerk., elôszó Tímár Árpád. Budapest– VÁTH B. 1956-1963. 26-28. Pécs, MTA Mûvészettörténeti Kutatóintézet–Janus Pan- 51 Ld. Orbán Dezsô kérdôívét. MTA MKI Adattár, ltsz.: nonius Múzeum, 2009. MKCS–C–I–57/1112–1. 69 A kérdésrôl bôvebben szólok: Rockenbauer Zoltán: Apacs 52 Budapest Fôvárosi Levéltár. HU_BFL_VIII_41_b_erett- mûvészet. Adyzmus a festészetben és a kubista Bartók (1900– segi_1902_2__09_33: Österreicher Dezsô érettségi anya- 1919). 136–172. könyv, 1902. 70 MOLNOS 2010. 101. 53 Emma Collerton: The Three O’s, Orban, Olsen & Ogburn. [Ki ál - 71 S. NAGY 1996. 81. lítási katalógus]. Sidney, Orange Regional Gallery. 2013. 11. 72 Barki Gergely: „Berény Róbert az »apprenti fauve«”. Pas- 54 „Desiderius Orban: Paris” in 1906. Quadrant, 1973. szep- suth Krisztina – Szücs György (szerk.): Magyar Vadak Pá- tember. 40–43.; Interjú Orbán Dezsô festômûvésszel. Fel- rizstól Nagybányáig. 1904–1914. Budapest: Magyar Nemzeti vétel: 1980. június 14. Készítette: Siklós István. A BBC Ma- Galéria. 2006. 217–234 (229, 234). gyar Adásának Hangarchívuma. Vágatlan nyersanyag. Ma- 73 CZEIZEL 2009. 330.; MOLNOS 2010. 101–102. gyar Rádió Hangarchívuma. Hangfelvétel.; Ld. még: 74 Berény Róbert: „A Thoman–Szigeti–Son trió.” Nyugat, Desiderius Orban: What is art all about? Melbourne, Hicks 1913. 7. sz. (április 1.), 568. Smith, 1975. 75 Vigil: „A KUT kiállítása.” Magyarság, 1938. október 30. 55 Vágó Csilla: „Pór Bertalan.” In: A Nyolcak. Szerk. Markója 76 1941. évi XV. tc. A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. Csilla. Pécs, Janus Pannonius Múzeum, 2010. 362–381. [A tc. kiegészítésérôl és módosításáról, valamint az ezzel kap- továbbiakban: VÁGÓ 2010.] 362. csolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekrôl. (Kihir- 56 Budapest Fôvárosi Levéltár: HU_BFL_VI_502_d_Vker - detve: 1941. augusztus 18.) AFR_1899_2_A_05-06_21: Pór Bertalan (Pollacsik Berczi) 77 Elhangzott az Országgyûlés képviselôházának 314. ülésén, érettségi anyakönyv, 1899. 1942. november 25-én. L.: Az 1939. évi június hó 10-ére hir- 57 VÁGO 2010. 364. detett Országgyûlés képviselôházának naplója. 16. kötet. 58 Strémi József: „Picasso Pór Bertalanért.” Népszabadság, Bp.: Athaeneum, 1942. 251. 1971. [Pontos dátum nélküli újságkivágás a Pór Bertalan 78 Kampis János: „Amit a mûvészetben nem szabad. Glosszák örököseinek tulajdonában.], 7. Ezúton köszönöm Farkas a KUT kiállításáról.” Magyarság, 1942. november 8. 14. Pálnak, hogy a kivágat fotóját átadta nekem. 79 BARKI 2014/a 59 Pór Bertalan temetésérôl két gyászjelentést is küldtek. Egy- 80 Kopócsy Anna: Képzômûvészek Új Társasága. (1924–1950). részt az állami és pártprotokoll, másrészt a szakmai szerve- Budapest, Corvina, 2015. 142–146. zetek. A gyászjelentések fényképét ld. Hungary Funeral No- 81 A látogatásról készült négy fotográfiát ld.: Gegesi Kiss Pál tices, 1840–1990. mûgyûjteménye. Szerk.: Nagy András. Pécs, Janus Panno- 60 Majoros Valéria Vanília: Tihanyi Lajos. A mûvész és mûvészete. nius Múzeum, 2010. 52–53. Köszönöm Nagy Andrásnak, Budapest, Monument-Art, 2004. [A továbbiakban: MAJO- hogy a fotódokumentációt a rendelkezésemre bocsátotta. ROS 2002.] 19–25.; CZEIZEL 2009. 298–311. 82 Részletesebben ld. ROCKENBAUER 2006. 112–113. 61 CZEIZEL 2009. 302. 83 Horváth Béla interjúja Márffy Ödönnel, 1956. március 21. 62 MAJOROS 2002. 22. HORVÁTH B. 1956–1963. 1. 63 Tihanyi esetében, a Cigánymadonna metaforikus címadás, 84 Márffy Ödön levele Berda Józsefnek. 1945. május 1. MTA pusztán gyermekét a szoptató anya ábrázolásának tekint- Kézirattár. Ms 6028/492 hetô. 85 Zolnay László: Márffy. Budapest, Corvina, 1966. 25. 64 Szent János mennyei jelenésekrôl való könyve – Márffy Ödön kô- 86 Márffy Ödönné közlése. 1984. január 7. Kratochwill Mimi rajzaival. Budapest, Amicus, [1921]. kéziratos jegyzete. 65 HERNÁDI 2010 134. 87 Kratochwill Mimi szóbeli közlése. 66 Ferenczy Béni levele Wilde Ferencnek. Rózsahegy – érke- 88 Berény Róbert: „A hetvenéves Márffy Ödön.” Magyar zett: 1921. október 5-én. MNG Adattár, ltsz.: Mûvészet, 1949. 1. sz. 24-27. 20151.1979.14. Idézi: MOLNOS 2010. 90.

•54•