A Hetedik Te Magad Légy! Márffy Ödön Titka És a Nyolcak
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 35 • Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/1 Rockenbauer Zoltán A hetedik te magad légy! Márffy Ödön titka és a Nyolcak 1938. május 5-én illusztris aláírónévsor kíséretében memorandumot tett közzé a Pesti Napló, a Magyar Hírlap valamint a Népszava. Az 59 aláíró – köztük Bartók Béla, Bárczy István, Bernáth Aurél, Csók István, Ferenczy Noémi, Féja Géza, Kernstok Ká- roly, Kmetty János, Kodály Zoltán, Márffy Ödön, Móricz Zsigmond, Remenyik Zsigmond, Somlai Artúr, Tersánszky Józsi Jenô, Vaszary János, Vikár Béla, Vilt Tibor, Zilahy Lajos – az Ország- gyûlés elé beterjesztett XV. törvénycikk: A társadal- mi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosí- tásáról – amit csak „elsô zsidótörvény” néven szokás emlegetni – elfogadása ellen protestált, mint tudjuk, hiába. A kiáltvány az aláírók körét és a tiltakozás célját ekként fogalmazta meg: „Mi, magyar írók, mûvészek és a tudomány munkásai, különféle vi- lágnézetek és pártállások szószólói, különféle tár- sadalmi rétegek szülöttei és tagjai, akik a legkülön- bözôbb hivatásokban és munkakörben dolgoznak, akik valamennyien az évezredes magyar mûvelôdés megtartásának és gyarapításának rendeltetését vettük örökbe, mi, akik valamennyien keresztény családok leszármazottai vagyunk, az emberi becsü- letérzés és az igaz kereszténység, a józanság és ha- zafiasság magától értetôdô egységével és szilárdsá- gával emeljük fel szavunkat az állampolgári jog- egyenlôség elvéért, melyet az úgynevezett Márffy Ödön, 1910. »társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról Székely Aladár fényképe szóló törvényjavaslat« megvalósulása esetén törölne a magyar alkotmányból. […] Ez a javaslat még a zsidóságot sem alázza meg annyira, mint amennyire getlenségünkhöz való ragaszkodásunk késztet arra, megsérti a keresztény középosztály fiait, amikor azt hogy soha ne tágítsunk az állampolgári jogegyen- feltételezi róluk, hogy – az állampolgári jogegyen- lôség elvétôl, melyet történelmünk legszebb korsza- lôség megszentelt alapelvének semmibevételével – kában, az európai magyarság legnagyobb elméi vív- jogfosztástól, megszégyenítô gyámkodástól, kény- tak ki. Minden erejére szüksége van a mai válságos szeralkalmazástól várják megélhetésük biztosítását. történelmi idôkben a magyarságnak. […]”1 S felteszi róluk azt az erkölcsi eltévelyedést, hogy Márffy Ödön, a Képzômûvészek Új Társaságá- polgártársaik egy részének vallása miatt való meg- nak immáron tíz éve regnáló elnöke elengedhetet- bélyegzése, polgári jogai teljességébôl való kiforga- lennek tartotta, hogy a tekintélye teljes súlyával tása árán akarnak érvényesülni és boldogulni. […] azok mellé álljon, akiket éppen jogfosztani akarnak, Minket keresztény hitünk, hazafias meggyôzôdé- azaz felemelje szavát tágabban a magyar zsidóság, sünk, az ország európai hiteléhez és nemzeti füg- szûkebben a KUT-hoz tartozó zsidó mûvésztársai •35• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 36 • Rockenbauer Zoltán • 2016/2 A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! Kereszteltek anyakönyve, Szentistvánvárosi Plébániatemplom (Scheiber Johanna a 235. sorban), Magyar Nemzeti Levéltár, digitalizált állomány Kereszteltek anyakönyve, Szentistvánvárosi Plébániatemplom (A Márffy gyerekek a 252–257. sorban), Magyar Nemzeti Levéltár, digitalizált állomány érdekében. Fiatal kora óta, fôvárosi hivatalnoki „balszélfogó” törzsasztalánál, például így emléke- múltjából következôen, jó kapcsolatot ápolt a poli- zett: tikai körök egy részével, amit szükség esetén ki is „Márffy egy régebbi életrajzában olvastam, hogy használt, hogy bajba jutott ismerôseit segítse. Így »úri« családból származott. Lehetséges, hogy így 1919 ôszén kalandos módon kimenekítette a fog- volt. De a két világháború között az ilyenfajta »ffy«- ságból a forradalmi események alatt aktív szerepet re végzôdô nevek mögé famíliákat képzeltek. Bizo- vállaló Kernstok Károlyt és Berény Róbertet,2 majd nyos azonban, hogy a festô családja nem tartozott 1920-ban minden követ megmozgatott Bölöni azok közé, akik fiaikat különösképpen támogathat- György felesége, Itóka szabadon bocsátása érdeké- ják. Legkevésbé azt, aki olyan pályán indul, mint a ben is.3 Márffy fellépése nem volt minden kockázat piktúra. Testvérei közül kettôt ismertem közelebb- nélkül való, mert ôt magát is mint „kommunista rôl. Az egyik Márffy Oszkár, középiskolai tanári mûvészt” három évre eltiltották a kiállítástól. doktorátussal olasz fordítóként tevékenykedett. Késôbb végleg át is telepedett Olaszországba. A másik, Márffy Károly, a színházi életben keresett CSALÁDI HÁTTÉR helyet. Elsôbben egy ideig a Thália Társaság szer- vezô titkára volt, majd hangversenyirodát alapított, Talán a nevében lévô „kétefipszilon” adott az pályája végén pedig mint színháztörténész talált fel- egyébként inkább óvatosnak ismert Márffynak adatokat. Csak azért említem ezt a két testvért, kellô magabiztosságot az efféle akciókhoz? Nem mert amennyire a körülményeiket ismertem, ôk tudjuk pontosan. Származását illetôleg mintha kor- sem dúskáltak anyagi javakban. Szûkös viszonyaik társai sem lettek volna kellôen tájékozottak. Fiatal- között ôk sem segíthették mûvész bátyjukat.”4 kori barátja, Bálint Lajos – író, kritikus, a Thália Bálint Lajos talán az 1928-ban megjelent Társaság egyik megalapítója és titkára, késôbb a Márffy-monográfiában olvasta a szóban forgó élet- Nemzeti Színház titkára, az Országos Magyar Iz- rajzot, talán másutt. Mindenesetre az elsô, Márffy raelita Közmûvelôdési Egyesület egyik megszerve- Ödön festészetének szentelt könyv bevezetôjében zôje és mûvészeti vezetôje –, akivel 1906 és 1908 Pátzay Pál szobrászmûvész így fogalmazott: között oly’ sok estét töltött együtt a Baross kávéház „Márffy Ödön 1878. november 30-án született Bu- •36• 35-54 Rocken 20.qxp_Layout 1 2016. 05. 21. 10:14 Page 37 • Rockenbauer Zoltán • A HETEDIK TE MAGAD LÉGY! 2016/2 Bizonyos, hogy Márffy személyes ügyekben zár- kózott volt, magánéletérôl viszonylag keveset tu- dunk, és elsôsorban nem is tôle magától. Pedig szá- mos publikált interjú és kéziratos kikérdezés készült vele az idôk folyamán. Mindazonáltal különös, hogy a nagy társasági életet élô mûvész a származási kér- désekre oly’ érzékeny huszadik század közepette még a legszûkebb személyi környezete elôtt is sike- resen titkolta el zsidó – pontosabban anyai ágon zsidó – származását, olyannyira, hogy mûvészettör- téneti kutatásaim során erre a tényre csak mintegy véletlenül, a legutóbbi években bukkan tam rá. KIKERESZTELKEDÉSEK Márffy Ödön édesapja Márffy (vagy Márfi) Károly születési, keresztelési, halálozási adatairól ezidáig nem sikerült pontos információt találnom. Annyi bizonyos, hogy 1886-ban már a Földmûvelésügyi Minisztériumban dolgozott: a segédhivatalnokok közt volt irodatiszt.7 Úgy tûnik, innen mehetett nyugdíjba is, mert bô negyed század múltán még Márffy Ödön portréja édesapjáról, Márfi Károlyról, mindig ott találjuk, immáron segédhivatali igazgatói 1906 körül. Magántulajdon beosztásban.8 1890-ben római katolikus vallású volt, nincs nyoma, hogy korábban más egyházhoz vagy felekezethez tartozott volna. dapesten. Régi magyar úri család gyermeke. Apja Felesége, Scheiber Janka (Johanna)9 1848-ban minisztériumi tisztviselô volt, aki fiát is tisztviselô született, édesapja Scheiber Ábrahám, édesanyja pályára szánta. […]”5 Mivel a kiadvány a KUT ter- Cohn Rozália, mindketten izraelita vallásúak. Sche- vezett monográfia-sorozatának elsô – és végül iber Janka valamikor 1876. elôtt – azaz a gyerme- egyetlen – köteteként jelent meg, szinte kizárt, hogy kei születését megelôzôen – mehetett hozzá Márfi a nyomdába kerülés elôtt az ekkor már elnök Károlyhoz. 1890. május 22-én – hatodik, és egyben Márffy a szöveget ne hagyta volna jóvá. utolsó kisbabája születése után hét és fél hónappal A magyar nemesi származás mítoszának fényé- – izraelita hitrôl tért át római katolikusnak a Szent ben azonban sajátságos Molnár Antal zenetörté- István Bazilikában.10 Öt nappal késôbb ugyanott, nésznek egy félmondata a festôrôl. Molnár mint ahol ôt, mind a hat gyermekét megkeresztelték.11 brácsamûvész tagja volt a Waldbauer-Kerpely Nem valószínû, hogy a Márffy-csemeték korábban kvartettnek, annak a késôbb világhíressé vált a hitbéli elôírásoknak megfelelôen az izraelita fele- együttesnek, amely 1911-ben Bartók Bélával közö- kezethez tartoztak volna (bár az anyai ágból ez kö- sen adott koncertet a Nemzeti Szalonban a Nyol- vetkezne), mert a római katolikus anyakönyvben cak tárlatán. Márffy igen jó viszonyt ápolt a vonós- ez a körülmény fel lenne tüntetve. Megjegyzendô, négyes tagjaival, csellistájukat, Kerpely Jenôt több hogy az apa, Márfi Károly, az anyakönyvben min- festményen is megörökítette. Molnár Antal a neve- denütt Márffyként szerepel, és értelemszerûen a zetes hangversenyre való visszaemlékezését ekép- gyermekek is így lettek anyakönyvezve. Ugyan - pen kezdi: „Erzsébet tér, Nemzeti Szalon. Szem- akkor Márfi Károly neve a Magyarország tiszti cím- közt a bejárattal Berény Róbert gigászi méretû és névtára köteteiben mindvégig „póriasan” van írva, mûve: két férfi, egy nô. A süketnéma Tihanyi Lajos és kizártnak vehetô, hogy a minisztériumi iratok- mint cicerone vezeti körül a hölgylátogatókat. Sem ban rontották el évrôl évre a név írását. Inkább az azok nem értik, amit ô dünnyög, sem ô nem érti, a valószínû, hogy az apa a keresztelési aktust hasz- amit azok kérdeznek. Márffy daliás alakja és mo- nálta fel ahhoz, hogy saját és gyermekei nevét solygós szlovák paraszt arca is feltûnik a tömeg- elô kelôbbre módosítsa. Az ilyen ipszilonosítás gya- ben.”6 Talány, hogy a „szlovák paraszt arc” mit je-