A Kostolac-Kultúra Újabb Temetkezései Balatonbogláron

Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 139–160 Kaposvár, 2004

A Kostolac-kultúra újabb temetkezései Balatonbogláron

SIKLÓSI ZSUZSANNA

A tervezett M7 autópálya Somogy megyei szaka- A sírok leírása szán az utóbbi években folytatott régészeti megelõzõ feltárások számos korszak kutatásában kiemelkedõ A kedvezõtlen talajviszonyok következtében a feltárt eredményeket hoztak. Ebbõl a késõ rézkori Kostolac- sírok egyikénél sem lehetett a sírfoltot illetve a sír göd- kultúra sem jelent kivételt. Ordacsehi–Major lelõhelyen rét megfigyelni. A sírok igen magasan feküdtek, egy a kultúra és a késõ Baden-kultúra kevert települése ke- nagyjából 10x20 m-es területen szétszórva. Sajnálatos rült elõ 1, míg Balatonboglár–Berekre-dûlõn a korszak- módon az eredeti helyükön feltárt sírok ezen adottsá- ba sorolható három temetkezés 2 és a település egy ré- gok miatt a gépi földmunkák során kerültek elõ, ami sze is napvilágot látott 1994 és 1995-ben. Balaton- majd minden sírban jelentõs károkat okozott. bogláron a feltárások 2001-ben folytatódtak, amikor a Az eredeti helyükön elõkerült sírok a 2001-es feltá- késõ Baden- és Kostolac-kultúra településének további rási terület északi részén csoportosultak. (I. tábla) Ezek objektumai, valamint ez utóbbi további tíz temetkezése három kisebb sírcsoportra oszthatók. A 960. és 959. sír is feltárásra került. 3 A továbbiakban ezeket fogom is- közvetlenül egymás mellett volt. A 960. sírtól kissé mertetni. északnyugatra, 1,5 m távolságra volt a 958. sír, míg a 2001-ben a tervezett autópálya nyomvonalát módo- 962. sír a 960. sírtól kissé délnyugatra, 3,3 m messze. sították, ami nagymértékben érintette a lelõhelyet. En- E sírcsoporttól keletre került elõ egy újabb, három sír- nek következtében az 1994–1995-ös ásatási terület a ból álló kis csoport. Az elõzõ csoport legkeletibb tagjá- nyomvonalon kívülre került, az újabb nyomvonal a ko- tól – a 959. sírtól – 6,7 m-re keletre került elõ a 961. sír. rábbi tervezettõl északra húzódik. A 2001-ben feltárt sí- Ettõl kissé északnyugatra, 4,7 m távolságban volt az rok már a módosított nyomvonal területén, a feltárt te- 1215. sír és kissé északkeletre, 3,3 m távolságban az rület északnyugati részén helyezkedtek el, tehát a ko- 1022. sír. Jóval messzebb, már a feltárás északi széle rábban ismertetett három sírtól jelentõs, mintegy 100 mellett került elõ a 957. sír, az 1215. sírtól 9,7 m-re m-es távolságra, azoktól északra, északkeletre láttak északra. Valószínûleg ez a sír egy újabb, kisebb sírcso- napvilágot. (I. tábla) port tagja lehetett, mely már a feltárási területen kívül- A balatonboglári sírok különösen jelentõsek a késõ re esett. rézkor kutatói számára, mivel ebbõl a korszakból rend- Ezektõl a síroktól jelentõs távolságra került elõ az a kívül kevés temetkezés ismert, melyek közül még ke- két sír, melyeket nem eredeti helyzetükben, hanem a vesebb a hiteles körülmények között feltárt és publikált Hallstatt-kultúra gödreiben találtunk meg. A 652. sír, lelet. A sanyarú képet jól illusztrálja az a tény, hogy a le- mely a 701. objektumból került elõ, a fent ismertetett lõhelyen feltárt összesen 13 sírral nagyjából megduplá- sírcsoport legdélebbi tagjától, a 962. sírtól is 17,4 m-re zódott az eddig ismert Kostolac temetkezések száma. délnyugatra került elõ. Ennél még délebbre, már a fel- tárt terület déli szélénél került elõ a 754. sír a 734. ob- A lelõhely leírása jektumban, a 962. sírtól mintegy 28 m távol. A 2001-ben feltárt tíz sír és az 1995-ben feltárt há- A több korszakot felölelõ lelõhely a mai várostól dél- rom sír helyzetébõl kitûnik, hogy legalább három, eset- re, a Jamai-patak mentén húzódó észak-déli irányú leg négy kisebb sírcsoporttal számolhatunk. A sírok nagy dombvonulaton helyezkedik el. A lelõhely észak- egymástól való távolságának következtében biztosan déli irányban több, mint 2 km hosszú, északon a város önálló csoportot képvisel az 1995-ben feltárt három sír. alá nyúlik. A módosított nyomvonal kelet-nyugati irány- Egy csoportot alkothatott a 958–960. és 962. sír, egy ban nagyjából 600 m széles szakaszon metszi. A lelõ- másik csoport pedig a 961., 1022. és 1215. sírokból hely teljes feltárt területén igen nagy objektumsûrûsé- állt. Elképzelhetõ, hogy ez a hét sír egy nagyobb, laza get figyeltünk meg. 4 A különbözõ korszakú objektumok sírcsoportot alkotott. A 957. sír azonban biztosan egy sûrûn voltak egymásba ásva, így nem kizárt, hogy a újabb sírcsoport egyetlen ismert tagja. Természetesen megfigyelt eseteken kívül több rézkori sírt is elpusztítot- semmiféle információ nem áll rendelkezésre arra vo- tak a késõbbi korok települései. natkozóan, hogy a Hallstatt gödrökben talált sírok vala- A lelõhely és környéke többé-kevésbé folyamatosan melyik feltárt sírcsoporthoz vagy egy eddig ismeretlen lakott volt a rézkor idején, hiszen a lelõhelyen és kör- csoporthoz tartoztak-e. nyékén folytatott feltárások során elõkerült a Balaton- Lasinja-kultúra települése, a Furchenstich-kultúra két 652. sír (?): temetkezése, a Boleráz-csoport temetkezése és a ké- A 701. objektum északi részébõl, mely egy méhkas sõ Baden-kultúra települése is a Kostolac-kultúra lele- alakú Hallstatt gödör volt, elõkerült kostolaci, talán tei mellett. 5 hamvasztásos rítusú sír. A sírt valószínûleg a kora vas- 140 SIKLÓSI ZSUZSANNA

korban bolygatták meg, így került az objektumba. A fel- oldalán égésnyomok láthatók. M.: 28,5 cm; Fenékátm.: tárás során a sír maradványát a gödörben nem lehetett 11 cm; Peremátm.: 20 cm; V.: 0,5 cm. (V. tábla 5., IX. megfigyelni, de a gödör leletanyagából elkülöníthetõ tábla 7.) két edény töredékei (egy fazék és egy mély tál) a többi 2. Sötétszürke, agyagszemcsés soványítású, mély sír edénytípusainak ismeretében alátámasztják e felte- fedõtál töredékei. Nyomott, lekerekített hasvonalú, töl- vést. Valószínû, hogy a fazék urnaként szolgált, melyet cséres nyakú tál, melynek hasán beszurkált, mészbe- az inkrusztált díszû mély tál fedett. A gödörben más téttel kitöltött díszítés látható. A díszítések álló téglala- rézkori lelet nem volt. A feltárás során emberi hamvakat pokba rendezõdnek, melyek között a hasvonalon kicsi, nem figyeltünk meg, ezért ebben az esetben bizonyta- kerek bütykök találhatók. A nyaktörésen beszurkált, lan maradt, hogy egy elpusztult sír maradványát talál- mészbetétes sor fut végig, alatta felváltva, szabálytala- tuk-e meg. nul beböködött kisebb sávokból és vízszintesen be- 1. Rendkívül rossz minõségû, sötétszürke-barna fol- szurkált sorokból álló mezõk illetve bepecsételt tégla- tos, durva, kavicsos-agyagszemcsés soványítású fazék lapok váltakoznak. M.: 8,2 cm; Peremátm.: 23 cm; V.: alsó részének töredékei. Fenékátm.: 11,3 cm; M.: 12,7 0,5 cm. (V. tábla 6., IX. tábla 4.) cm; V.: 0,7 cm. (V. tábla 1., IX. tábla 1.) 2. Sötétszürke, polírozott, agyagszemcsés soványí- 958. sír: tású, enyhén ívelten kihajló nyakú, lekerekített vállú Nagyrészt elpusztult urnás hamvasztásos sír. A sír- mély tál töredéke. A váll törésvonalát vékony, beszur- folt és a sírgödör nem volt megfigyelhetõ. A sír olyan kált vízszintes vonal hangsúlyozza. Alatta egy sorban magasan feküdt, hogy a gépi földmunkák során szinte lelógó, beszurkált és inkrusztált háromszögekbõl álló teljesen elpusztult, csupán az urna alja és a benne lé- díszítés található, melyet egy üresen hagyott sáv után võ hamvak egy része maradt meg. (II. tábla 3., III. táb- ugyanilyen vízszintes vonal és háromszögekbõl álló dí- la 12.) szítés követ. A töredék M.: 8,5 cm; Peremátm.: 20 cm; 1. Sötétbarna-sötétszürke, kavicsos soványítású, V.: 0,7 cm. (V. tábla 2., IX. tábla 2.) urnaként szolgáló fazék kónikus aljtöredéke és több apró töredék, melybõl az edény eredeti formája és mé- 754. sír: rete nem állapítható meg. V.: 0,5 cm. (IX. tábla 5-6.) A 734. objektum – Hallstatt gödör – alsó, barna be- töltési rétegében kalcinált csontok és kerámiatöredé- 959. sír: kek kerültek elõ. A hamvak és köztük az edénytöredé- Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem kek nagyjából észak-déli irányban elnyúltan feküdtek. volt megfigyelhetõ. Az urna majdnem ép állapotban ke- Ezek helyzetébõl valószínû, hogy egy kostolaci, urnás rült elõ, míg a fedõtálnak csak peremtöredékei és való- hamvasztásos sír maradványai kerültek itt feltárásra, színûleg a beszakadt alj néhány töredéke maradt meg. melyet a kora vaskorban megtaláltak, majd a gödörbe A többi a gépi földmunkák során megsemmisült. A fedõ- dobtak bele. (II. tábla 1., IV. tábla 1 –2.) A Hallstatt gö- tál meglévõ töredékeibõl valószínûsíthetõ, hogy ebben dörben egyéb rézkori lelet nem volt. Eredetileg minden az esetben is szájával lefelé fordítva tették az urnára. bizonnyal az amforában helyezték el a hamvakat, me- Közvetlenül mellette, tõle nyugatra volt a 960. sír. (II. lyet a mély tállal borítottak. tábla 4., III. tábla 4-5.) 1. Sötétbarna, kavicsos soványítású, enyhén tölcsé- 1. Sárgásbarna, sötétszürke foltos, apró kavicsos- res nyakú, a besimított válltörés alatt erõsen kihasaso- homokos soványítású, eredetileg polírozott, de kopott dó, a lekerekített hason két-két függõleges állású, felszínû, díszítetlen, mély tál. Alja omphalosos, hasa hosszúkás bütyökkel díszített, erõsen összeszûkülõ al- gömbölyded, a testhez törésvonal nélkül kapcsolódó jú amfora. M.: 22,5 cm; Peremátm.: 23 cm; Fenékátm.: nyaka egyenes. Peremátm.: 12,7 cm; M.: 10 cm; V.: 0,3 9 cm; V.: 0,5 cm. (V. tábla 3., VIII. tábla 7.) cm; Fenékátm. az omphalosnál: 3 cm. (VI. tábla 1., VIII. 2. Világosbarna, polírozott, foltosra égett, apró kavi- tábla 3.) csos-homokos soványítású, tölcséres nyakú, besimí- 2. Sárgásbarna, sötétszürke foltos, agyagszem- tással hangsúlyozott válltörésû, lekerekített hasú, csés-homokos soványítású, eredetileg polírozott, de egyenes aljú mély tál töredékei. Becsült M.: 13 cm; kopott felületû, díszítetlen, mély tál töredéke. A lekere- Peremátm.: 26 cm; V.: 0,6 cm. (V. tábla 4., VIII. tábla 5.) kített has után válla alig szûkül össze, nyaka enyhén kihajlik. Peremátm.: 16 cm; V.: 0,3 cm. (VI. tábla 2., VIII. 957. sír: tábla 1.) Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem volt megfigyelhetõ. A nagyméretû, urnaként szolgáló 960. sír: fazékon szájával lefelé fordítva volt a fedõtál, mely a Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem gépi földmunkák során megsérült. (II. tábla 2., III. tábla volt megfigyelhetõ. Az edények alig sérültek meg, a 3., 8.) hamvakat tartalmazó urnát szájával lefelé fordított fe- 1. Vörösesbarna-sötétszürke foltos, agyagszem- dõtál borította. (II. tábla 4., III. tábla 1 –2.) csés soványítású, tojásdad alakú fazék, mely urnaként 1. Mély, urnaként szolgáló tál. Sötétbarna, apró ka- szolgált. Vállán egymással szemben két kerek, lapos vicsos soványítású, foltos, díszítetlen mély tál. Alja eny- bütyök található, fölöttük, a nyakon durván beszurkált hén omphalosos, gömbölyded testû, tölcséres nyaka sor fut körbe. Pereme enyhén, ívelten kihajló. Az edény éles törésvonal után enyhén kihajlik. M.: 10 cm; A KOSTOLAC-KULTÚRA ÚJABB TEMETKEZÉSEI BALATONBOGLÁRON 141

Fenékátm.: 6 cm; Peremátm.: 14 cm; V.: 0,5 cm. (VI. beszurkált, inkrusztált vonal hangsúlyozza, alatta két tábla 3-4., VIII. tábla 6.) sávban három-három sorban vízszintesen beszurkált 2. Világosbarna, foltos, apró kavicsos soványítású, pontokból álló díszítés látható. Peremátm.: 17 cm; M.: díszítetlen fedõtál. Alja enyhén omphalosos, teste nyo- 6 cm; V.: 0,5 cm. (VII. tábla 5., IX. tábla 9.) mott, éles hastörése lekerekített, az alig szûkülõ váll után nyaka enyhén ívelten kifelé hajlik. M.: 7 cm; 1215. sír: Fenékátm.: 4 cm; Peremátm.: 16 cm; V.: 0,4 cm. (VI. Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem tábla 3., 5., VIII. tábla 4.) volt megfigyelhetõ. Csupán az urna alsó része és benne valószínûleg a fedõtál egy peremtöredéke maradt 961. sír: meg. Eredetileg szájával lefelé fordított tál fedhette a Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem hamvakat. (II. tábla 8., III. tábla 11.) volt megfigyelhetõ. A sír nagy része a gépi földmunkák- 1. Világosbarna, sötétszürke foltos, sötétszürke tö- nak esett áldozatul, csupán az urna alsó részének töre- résfelületû, kavicsos soványítású urnaként szolgáló dí- déke és a benne lévõ hamvak egy része maradt meg. szítetlen, gömbölyded hasú fazék alsó felének töredé- (II. tábla 5., III. tábla 10., 13.) ke. Eredetileg polírozott, de kívül erõsen kopott felüle- 1. Urnaként szolgáló fazék aljtöredéke. Kívül sötét- tû. Fenékátm.: 7,3 cm; M.: 8,8 cm; V.: 0,5 cm. (VII. táb- barna-sötétszürke foltos, belül és a törésfelületen sö- la 6., IX. tábla 8.) tétszürke, kavicsos soványítású, kónikus aljtöredék. Az alj mentén három sorban beszurkált díszítés fut körbe. A korábbi feltárás során elõkerült sírok esetében A töredék M.: 6 cm; Fenékátm.: 7 cm; V.: 0,6 cm. (VII. Bondár M. feltételezte, hogy a tálakat törötten tették a tábla 1-2., VIII. tábla 2.) sírba, mivel az ásatás során már nem keletkezett sérü- lés az edényeken. 6 Hasonló megfigyelésekre a leletek 962. sír: elõkerülési körülménye miatt ez esetben nem volt lehe- Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem tõség, azonban a szerencsésen jó állapotban megma- volt megfigyelhetõ. A kotró kifordította a fedõtálat, az radt 960. és 959. sír leletei alapján valószínûleg most urnából pedig csupán néhány töredék és a hamvak egy nem számolhatunk ezzel a szokással. A 960. sír edé- része maradt meg eredeti helyén. (II. tábla 6., III. tábla nyei szinte teljesen épen kerültek elõ, a 959. sír fedõ- 9.) táljának sérülése pedig egyértelmûen a feltárás során 1. Sötétszürke, foltos, polírozott, apró kavicsos- keletkezett. A korábban elõkerült 230. sírt szájával fel- agyagszemcsés soványítású, omphalosos aljú, göm- felé álló tállal fedték. 7 Ezzel szemben az itt bemutatott bölyded hasú, díszítetlen, fedõtálként szolgáló mély tál sírok – természetesen csupán az értelmezhetõ sírokról alsó részének töredéke. Fenékátm. az omphalosnál: van szó – feltárásakor egyszer sem figyelhettük meg 3,5 cm; a töredék M.: 8,5 cm; V.: 0,6 cm. (VI. tábla 6., ezt a szokást. A jó állapotban megmaradt 957., 959. és IX. tábla 3.) 960. sírokban meg tudtuk figyelni az edények elhelyez- 2. Sötétszürke, agyagszemcsés soványítású, vas- kedését, az 1022. sírnál pedig szintén ez a szokás fel- tag oldaltöredék. 3,7x3x1 cm tételezhetõ, mivel a kotró a fedõtál fenekét semmisítet- 3. Sötétszürke, polírozott, agyagszemcsés soványí- te meg. A többi sír esetében sajnos a gépi földmunkák tású, vastag oldaltöredék. 5,4x3,5x1 cm. Talán az urna során az edények olyan nagymértékben pusztultak el, töredékei. hogy ilyen feltételezésekbe nem bocsátkozhatunk. A sírokban lévõ edények kombinációit Bondár M. 1022. sír: vizsgálta. Eredményeihez további kiegészítéseket te- Urnás hamvasztásos sír. A sírfolt és a sírgödör nem hetünk hozzá az újonnan elõkerült edények alapján: az volt megfigyelhetõ. A sír egy része a gépi földmunkák eddig közölt urnás hamvasztásos sírokba díszítetlen során elpusztult. Eredetileg az urnát szájával lefelé bo- urna és díszített fedõtál, díszített urna és díszítetlen fe- rított tál fedte. Erre utalt az urna mellett lévõ lefelé álló dõtál kombinációja vagy egy edény került. 8 Az újabb peremtöredék. (II. tábla 7., III. tábla 6 –7.) balatonboglári sírok között azonban minden lehetséges 1. Kívül barna, sötétszürke foltos, belül és törésfelü- variáció megtalálható. A korábban már ismert változa- letén sötétszürke, kavicsos-agyagszemcsés soványítá- tok mellett elõkerültek díszített urnát és fedõtálat (957. sú urnaként szolgáló fazék alsó részének töredéke. Al- és 1022. sír) vagy díszítetlen urnát és fedõtálat (959. ján körben égésnyomok láthatók. A gömbölyded hason és 960. sír) tartalmazó sírok is. Így tulajdonképpen már körben hét, két illetve három koncentrikus kör alakban semmilyen szabályszerûség nem figyelhetõ meg az beszurkált díszítés található. E sor fölött egy újabb edények kombinációjában. Az edények díszítésének ugyanilyen sor részlete látszik, melybõl a feltárás során és a sírokban eltemetettek elhalálozási korának össze- keletkezett sérülés miatt csupán két kör töredéke ma- vetésébõl sem derült fény kapcsolatra. Például a 957. radt meg. M.: 12 cm; Fenékátm.: 8,6 cm; V.: 0,7 cm. sír mindkét edénye díszített, mely egy adultus korú nõ (VII. tábla 3-4., IX. tábla 10.) sírja volt, de az 1022. sírban is díszített edények voltak, 2. Sötét, szürkésbarna, peremén vöröses, kavicsos- ami egy csecsemõ sírja. Ugyanakkor a 959. és 960. 2- agyagszemcsés soványítású mély tál töredékei. Teste 3 éves gyermekek sírjában díszítetlen edények voltak, gömbölyded, nyaka tölcséres. A vállon beszurkált, míg a 754. 15–16 éves nõ (?) sírjában az urnát csupán inkrusztált díszítés található. A váll törésvonalát sûrûn négy kis bütyök díszítette. 142 SIKLÓSI ZSUZSANNA

Kutatástörténet, kronológia 9 Szigetcsép–Tangazdaság alapján önálló kultúrának tartotta, melynek két fázisa található meg Magyaror- A Kostolac-kultúra névadó lelõhelyérõl már 1906- szágon. 27 Ecsedy I. szintén amellett foglalt állást, hogy ban közölt leleteket M. Vasi c´.10 A kultúra elkülönítése a késõ Baden- és a Kostolac-kultúra részben egyidõs a ezután majd negyven évet váratott magára. Šuplja Vu c`édol-kultúrával, a Kostolac-kultúra terjeszkedése Stena és a Marburgi Egyetem õskori gyûjteményében és a Vu c`édol-kultúra megerõsödése között pedig oko- található leletek alapján V. Miloj c`íc´ elkülönítette a kultú- zati kapcsolatot látott. 28 A Kostolac-kultúra magyaror- rát, meghatározta kronológiai és területi helyzetét, va- szági leletanyagának összefoglalása kapcsán Bondár lamint leírta fõbb kerámiatípusait. 11 A korszak kutatói M. felvetette a hajózás szerepét a kultúra terjedésé- között sokáig vita tárgyát képezte a Kostolac-kultúra ben. 29 önállóságának kérdése. A kutatók egy része a késõ A szlovákiai leletek (elsõsorban I z`á) alapján V. Baden-kultúra egy csoportjának vagy késõi fázisának Ne`´me`´jcová-Pavúková szerint a Kostolac-kultúra min- tartotta 12 , míg mások a kultúra önállósága mellett fog- denképpen fiatalabb a Baden-kultúránál és csak a laltak állást 13 . A kérdést Pivnica feltárása döntötte el, Vu c`édol-kultúrával való együttélésre van elegendõ mely bizonyította a kultúra önállóságát és a település adat. 30 tiszta leletanyaga alapján lehetõség nyílt több újabb Bondár M. legutóbbi alapos kutatástörténeti össze- Kostolac lelõhely meghatározására is. 14 Mára bizo- foglalása óta a kultúráról kialakult kép semmit sem vál- nyossá vált, hogy a Kostolac-kultúra törzsterületén – tozott, csak gyarapodott. A magyarországi kutatás te- Horvátország, Szerbia – önálló kultúra volt, ugyanakkor rén szintén Bondár M. nevéhez köthetõ egy újabb késõ ezen a területen kívül is széles körben elterjedt. Ma- Baden–Kostolac település, Ordacsehi–Major feldolgo- gyarországon és Szlovákiában többnyire a késõ Ba- zása. 31 A hazánktól délre esõ területekrõl alapos össze- den-kultúrával 15 , Kelet-Szerbiában és a Bánátban pe- foglaló és topográfiai munkák születtek, de a kultúra te- dig a Co ¸tofeni-kultúrával kevert települések találha- metkezéseire vonatkozó újabb adatokkal ezek sem tók 16 . Ezeken a területeken rendkívül kevés az önálló szolgálhattak. 32 Ugyanakkor a kultúráról kialakult kép Kostolac lelõhely. E peremterületeken a kultúra való- finomításához kisebb részpublikációk járultak hozzá. 33 színûleg csak rövid ideig élt, amit a lelõhelyek alacsony T. Stapelfeldt elemezte a Kostolac-kultúra kerámiadí- száma is jelez. 17 szítésének típusait, ez alapján próbált néhány kronoló- A Kostolac-kultúra kronológiai helyzetét már V. giai következtetést levonni. 34 A tellek leletanyagának Miloj c`íc´ többé-kevésbé helyesen határozta meg. 18 En- elemzése és a kerámiatipológia alapján már többen nek ellenére máig vita tárgyát képezi a Kostolac-kultúra próbálkoztak a Kostolac-kultúra belsõ tagolásával 35 , viszonya a késõ Baden- és a Vu c`édol-kultúrához. ám eddig senkinek sem sikerült általános érvényû bel- Pivnica publikálásakor A. Benac azt a nézetet vallotta, sõ kronológiát felállítania. 36 hogy a Kostolac-kultúra kronológiailag a Baden- és a Vu c`édol-kultúra között helyezkedik el. 19 A. Benac piv- A leletek értékelése nicai eredményei alapján N. Tasi c´ újraértékelte a kultú- ra relatív kronológiai helyzetét, ehhez a szerémségi tel- A Kostolac-kultúra leletanyagát elsõsorban szépen lek jelentették a legfontosabb fogódzót. Elsõsorban díszített edényei révén ismeri a kutatás. A kultúra díszí- Gomolava, Vu c`édol és Sarvaš rétegsorai nyújtottak tetlen edényei, durva kerámiái eddig a nagyobb ásatá- hathatós segítséget a Kostolac- és a Vu c`édol-kultúra sok leletanyagából is alig kerültek publikálásra, így egymáshoz való viszonyának tisztázásához. 20 Munká- rendkívül nehéz ennek a kis mennyiségû, ám annál je- ja során N. Tasi c´ megállapította, hogy a Kostolac- lentõsebb leletanyagnak pontos párhuzamát találni. A kultúra lényeges szerepet tölthetett be a Vu c`édol- sírok edényei túlnyomó többségükben a Kostolac- kultúra kialakulásában, bizonyos kerámiaformák és dí- kultúra jellegzetes típusai. A kérdést tovább nehezíti, szítési sajátosságok alapján pedig kontinuus fejlõdést hogy a sírok többnyire erõsen töredékes fazekainak látott a Baden-, Kostolac- és Vu c`édol-kultúrák között. 21 formáját nem lehet egyértelmûen megállapítani, a ke- Mára a korszak kutatói körében túlsúlyba került az a vés ismert durva kerámia között pedig még nehezebb nézet, hogy a késõ Baden-, a Kostolac- és a Vu c`édol- így párhuzamot találni vagy akár a típust meghatároz- kultúrák részben egykorúak voltak. E kultúrák közti tani. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy semmi lálkozás, nemcsak a peremterületeken (így a Dunántú- nem utal arra, hogy a sírokba direkt erre a célra készült lon), de a törzsterületeken is dokumentálható volt. 22 To- edényeket tettek. Egyrészt az edények ugyanolyan mi- vábbra is vitatott maradt a Kostolac- és a Vu c`édol- nõségûek, mint a településrõl ismertek, másrészt pár- kultúra közti kapcsolat jellege. A korszak kutatóinak egy huzamaik a települések anyagában is megtalálhatók. része a Kostolac-kultúrát látja a Vu c`édol-kultúra egyik Eddig a kerámiaanyagban semmilyen vonást vagy ten- elõzményének 23 , míg mások véleménye szerint hason- denciát nem lehetett megfigyelni, ami ennek ellenkezõ- ló vonásaik csak a szomszédságból fakadnak 24 . jére utalt volna. A magyarországi leletanyag tekintetében Banner J. Az edények összességében véve csupán néhány tí- és Kutzián I. elfogadta V. Miloj c`íc´ véleményét 25 a Ba- pust képviselnek: den-kultúra középsõ és késõi szakaszával való párhu- 1. A lekerekített hasú, tölcséres nyakú, egyenes zamosságról, ugyanakkor a Vu c`édol-kultúrát már a vagy omphalosos aljú, nagyméretû mély tálak mind dí- Kostolac-kultúrát követõ fázisra keltezték. 26 Korek J. szített, mind díszítetlen változatai a Kostolac-kultúra A KOSTOLAC-KULTÚRA ÚJABB TEMETKEZÉSEI BALATONBOGLÁRON 143

jellemzõ típusai. Ilyen volt a 652. (V. tábla 2., IX. tábla Kissé hasonló edénnyel találkoztam Palotabozsok le- 2.) és az 1022. sírban elõkerült díszített töredék (VII. letanyagában, ami azonban magasabb testû és nyaka tábla 5., IX. tábla 9.) , a 754. sír díszítetlen fedõtálja (V. hiányzik, vállát pedig öt kerek bütyök díszíti 45 . Valamint tábla 4., VIII. tábla 5.) és ennek nyomottabb, élesebb erõsen kihasasodó, hasonló amforák töredékei Orda- törésvonalú változata a 957. sír szépen díszített fedõ- csehi–Major anyagában is találhatók, melyekbõl azon- tálja (V. tábla 6., IX. tábla 4.) . Talán ide sorolható a 962. ban töredékességük miatt az eredeti forma nem állapít- sír díszítetlen, omphalosos aljú táltöredéke (VI. tábla ható meg egyértelmûen. 46 A korszak kultúráinak tipikus 6., IX. tábla 3.) , melyrõl formája nem állapítható meg hasas amforái arányaiban és formájukban jelentõsen egyértelmûen, mivel felsõ része teljesen hiányzik. Ha- különböznek ettõl az edénytõl, de a nyak kialakítása és sonló tálak töredékei kerültek elõ Ordacsehi–Major, az edény jellege alapján valószínû, hogy ez a Kostolac- Pivnica, Szigetcsép–Tangazdaság, Vu c`édol, Dobanov- kultúra egy eddig még szinte ismeretlen edénytípusa ci lelõhelyén. 37 Ezeken a tálakon látható díszítések lehet. mindegyike a Kostolac-kultúra jellemzõje, párhuzamuk 5. Szintén kérdéses a 957. sír fazekának (V. tábla 5., a kultúra teljes területén megtalálható. A 652. sír fedõ- IX. tábla 7.) kulturális hovatartozása. A tojásdad testû, tálján látható beszurkált, lecsüngõ háromszögekbõl ál- enyhén ívelt nyakú fazék vállát durván beszurkált sor ló díszítés párhuzama a szomszédos Ordacsehi–Major övezi, alatta pedig két kerek, lapos bütyök helyezkedik és Pivnica lelõhelyén is elõkerült. 38 A 957. sírban lévõ el. A Kostolac-kultúra fazekai közül talán egy kisebb, fedõtál díszítése rendkívül gyakori a Kostolac-kultúrá- hasonló testû fazék áll hozzá legközelebb, azonban en- ban: ezen a lelõhelyen korábban feltárt sírok (Balaton- nek váll és nyakkialakítása eltérõ. 47 Az edény formája boglár–Berekre-dûlõ 230. sír) és a szomszédos Orda- idegen a Kostolac-kultúrától, teljesen eltérõ a kultúra csehi–Major leletanyagában is elõfordul, de Sziget- eddig ismert fazéktípusaitól. A lapos kerek bütykök a csép–Tangazdaság, Szentendre, Gomolava, Sremski korszakban a Co t¸ ofeni-kultúra jellemzõi, a durván be- Karlovci, Vu c`édol és Pivnica leletei között is találhatók szurkált sor pedig ebben a korszakban mind a Kos- hasonlóak. 39 A vízszintes sávokat alkotó beszurkált dí- tolac-kultúra, mind a késõ Baden-kultúra és a Co ¸tofeni- szítés rendkívül elterjedt a Kostolac-kultúra leletanya- kultúra leletanyagában megtalálható. gában. Az 1022. sír fedõtálján látható díszítõmotívum 6. A sírokból elõkerült többi fazék illetve edény töre- pontos párhuzama megtalálható a Dunaszekcsõ–vár- dékessége miatt ezek típusát meghatározni nem lehet. hegyi leletanyagban. 40 A 961. sír urnájának alját beszurkált sorok övezik (VII. 2. A mély tálak egy kisebb, gömbölyded testû, tábla 1–2.) . Ez a díszítés a környék Kostolac leletanya- omphalosos aljú és tölcséres nyakú változatát képvise- gában többször is elõfordul, de elvétve a távolabbi lelõ- li a 960. sír díszítetlen urnája (VI. tábla 4., VIII. tábla 6.) . helyek leletei között is fellelhetõ, 48 ezért Bondár M. az Ennek pontos párhuzama ugyanezen a lelõhelyen ko- edény alját és peremét övezõ beszurkált sávot helyi jel- rábban feltárt 228. sírban található meg, illetve a szom- legzetességnek tartotta. 49 Az 1022. és 1215. sírban ta- szédos Ordacsehi–Major leletanyagában. 41 Hasonló ki- lált urna formája (VII. tábla 3., 6., IX. tábla 8., 10.) talán alakítású a 959. sír urnája (VI. tábla 1., VIII. tábla 3.) , a korábbi, 230. sír urnájához hasonló lehetett. Ilyen mely gömbölyded testének és egyenes nyakának pon- edény a szomszédos Ordacsehi–Major leletei között is tos párhuzamát nem találtam. elõfordult. 50 Külön figyelmet érdemel az 1022. sír urná- 3. A tálak egy nyomott típusát képviseli a 960. sír fe- ján látható beszurkált koncentrikus körökbõl álló díszí- dõtálja (VI. tábla 5., VIII. tábla 4.) . Hasonló formájú, dí- tés (VII. tábla 3–4., IX. tábla 10.) , mely teljesen idegen szített tál került elõ Ószentiván VIII. lelõhelyen. 42 Talán a Kostolac-kultúrától, ugyanakkor a Vu c`édol-kultúra ehhez hasonló, de kevésbé nyomott testû volt a 959. egyik legjellemzõbb díszítõmotívuma. Ez a körkörös dí- sír fedõtálja is (VI. tábla 2., VIII. tábla 1.) , mely profilja szítés a Vu c`édol-kultúra korai és korai klasszikus fázi- közelebb áll az 1022. sír fedõtáljához, de lényeges kü- saiban az ittenihez hasonló, egyszerû, gyakran elna- lönbség a váll éles törésvonalának hiánya. E tálak ese- gyolt motívum, mely a kultúra további fejlõdése során tében a nyak ívelten, éles törésvonal nélkül kapcsoló- egyre finomabban kidolgozott és bonyolultabb lesz. E dik a testhez. Az erõsen nyomott testû kostolaci tálak motívum párhuzamai megtalálhatók a Vu c`édol-kultúra törésvonala általában élesebb, nyakuk erõsebben ki- edényein többek között Dunaszekcsõ–Várhegy, Sar- hajlik. vaš, Vu c`édol leletei között. 51 4. Gömbölyded testû, erõsen összeszûkülõ aljú, Balatonboglár–Berekre-dûlõn a feltárt Kostolac síro- éles törésvonallal elválasztott tölcséres nyakú amfora kon kívül elõkerült a késõ Baden-kultúra településének volt a 754. sír urnája (V. tábla 3., VIII. tábla 7.) . Hasát részlete is. A leletanyag feldolgozása folyamatban van, két-két kisméretû, függõleges állású, hosszúkás bütyök azonban a feldolgozás e kezdeti stádiumában is úgy tû- díszítette. 43 A Kostolac-kultúra leletanyagában pontos nik, hogy a település anyagában a késõ badeni elemek párhuzamot nem, csak hasonló kialakítású edényt ta- vannak túlsúlyban. A település anyagának részletes láltam a Vin c`á–Belo Brdo-n feltárt kultikus leletegyüttes elemzése után érdemes és szükséges lesz a település anyagában – talán ez áll legközelebb amforánkhoz. Az és a sírok leletanyagának összevetése, esetleges újra- egyik edény egy kissé magasabb és szélesebb aljú értékelése. Ezután lesz eldönthetõ, hogy a település és amfora rövidebb nyakkal, vállán szalagfülekkel. Egy a sírok egykorúak voltak-e vagy a település egy koráb- másik teste pedig nyomottabb, vállát vaskos szalagfü- bi idõszakból származik. A feltárt 13 sír kerámiaanyaga lek és függõleges, beszurkált vonalkötegek díszítik. 44 túlnyomó többségében a Kostolac-kultúra jellegzetes 144 SIKLÓSI ZSUZSANNA

típusa, ugyanakkor elõfordulnak benne a késõ Baden- sak a kultúra többi ismert hamvasztásos temetkezésé- kultúra elemei illetve már a Vu c`édol-kultúrára utaló je- vel. Az azonban nem egyértelmû a rövid publikációk- gyek. Annyi a sírok kerámiaanyagának áttekintése ból, hogy az eddig ismert egyedülálló hamvasztásos sí- alapján bizonyosra vehetõ, hogy ezen a területen – a rok valóban magányosak voltak-e vagy csak a feltárási Balaton partvidékén – a késõ Baden- és a Kostolac-kul- lehetõségek következtében nem került elõ több sír. Mi- túra együtt élte meg a korai, korai klasszikus Vu c`édol- vel Balatonbogláron és Padinán is viszonylag nagy te- kultúrát. Minden bizonnyal a Vu c`édol-kultúra dunántúli rületen szóródtak a temetkezések, több sír feltárására térhódításáig fennmaradtak ezen a területen, hiszen valószínûleg csak nagyfelületû ásatásokon nyílhat le- nincs okunk e kultúrák között hiátust feltételezni. hetõség. Külön említést érdemel a Sremski Karlovciban elõ- A Kostolac-kultúra temetkezései került leletegyüttes. A lelet véletlenül látott napvilágot, majd P. Medovi c´ vizsgálta át a lelõhelyet. Itt egy fejjel A késõ rézkori Kostolac-kultúra számos nagymére- lefelé fordított fazékban egy tál és abban hat, erõsen tû, többrétegû települése ismert a kutatás elõtt. Ezeken felhúzott fülû merice volt, a gödör szélén pedig egy to- a lelõhelyeken masszív, földfelszínre épített, cölöpszer- vábbi, lefelé fordított edény került elõ. A gödör mélyebb kezetes házak is feltárásra kerültek, melyek a telepü- részébõl még egy edény és díszített táltöredékek láttak lésszerkezeti adatokkal együttvéve hosszúideig tartó, napvilágot. A találó beszámolója alapján sötét, hamus békés, letelepedett életmódra utalnak. A jól ismert tele- betöltésû gödörben kagylóhéjakkal, égett földdel és pülésekkel szemben máig erõsen vitatott a kultúra te- égett állatcsontokkal keverten kerültek elõ az edé- metkezési szokásainak kérdése. A temetkezési szoká- nyek. 62 P. Medovi c´ szerint edénydepó lehetett 63 , azon- sokra utaló adatok meglehetõsen sokszínûek, de saj- ban Bondár M. ezt is hamvasztásos temetkezésnek nos többnyire hiányosan dokumentáltak és csak rész- tartotta 64 . A leletegyüttest érdemes a Vin c`á–Belo Brdo- ben publikáltak. Elsõként B. Jovanovi c´ foglalta össze a n újonnan feltárt hasonló leletegyüttessel együtt újraér- kultúra temetkezéseit. Véleménye szerint a hamvasz- tékelni. Vin c`´án egy gödörben nyolc, szájával lefelé for- tásos rítus megjelenése társadalmi változás következ- dított edény került elõ egymás mellett, a gödörben ménye volt, a gomolavai csontvázas temetkezés elõke- égésre utaló jel nem volt. 65 E leletegyüttesek temetke- rülése óta pedig egyértelmûvé vált, hogy a két rítus zésként való értelmezésének mond ellent az a tény, egyidejûleg volt használatban a kultúrában. 52 A Kosto- hogy az eddig ismert urnás hamvasztásos sírok eseté- lac-kultúra temetkezéseit Bondár M. részletesen ismer- ben mindig egy urna és egy fedõtál volt egy sírban, tette az 1995-ben elõkerült balatonboglári sírok pub- azonban a Vin c`´án és Sremski Karlovciban talált leletek likálásakor. 53 A kutatás jelenlegi helyzetét jól szemlélte- több edényt tartalmaztak. Kalcinált csontokról pedig ti, hogy az itt bemutatott sírokon kívül nem számolha- egyik esetben sem számoltak be a publikálók. Úgy vé- tok be újabb, azóta elõkerült kostolaci temetkezésekrõl. lem a hiteles körülmények között feltárt vin c`ái lelet is- A Kostolac-kultúrához sorolható temetkezések kö- meretében az ilyen típusú lelet-együttesek inkább vala- zött egyaránt megtalálhatók a csontvázas és az urnás milyen áldozatnak, edénydepónak vagy szimbolikus te- hamvasztásos rítusú sírok. Urnás hamvasztásos te- metkezésnek tarthatók 66 . Ez persze nem zárja ki annak metkezések a következõ lelõhelyekrõl ismertek: Keszt- lehetõségét, hogy temetkezési rítusokkal álltak össze- hely–Fenékpuszta (1 sír) 54 , Dvorovi–Silajet (1 sír) 55 , függésben. Manastir (Monostor)–Gospo d-in vir (?) 56 , Ðjer d-ap–Pad- A Kostolac-kultúrához sorolható csontvázas temet- ina (3 vagy 5 sír?) 57 valamint Balatonboglár– Berekre- kezések kerültek elõ az alábbi lelõhelyeken: Bogojevo dûlõ (13 sír) 58 . Dvoroviban a balatonboglári sírok rítu- (Gombos) (2 sír) 67 , Dobanovci (1 sír) 68 , Gomolava (1 sával azonos temetkezés került elõ, egy díszítetlen ur- sír) 69 , Palotabozsok (1 sír) 70 , Skorenovac (Székely– nát háromszögekkel díszített tál fedett. 59 Szintén ha- Keve) (1 sír) 71 , Vu c`édol (1 sír) 72 . Bogojevoról két zsu- sonló volt a Keszthelyen elõkerült sír: itt egy díszített gorított csontvázas temetkezést közölt Cziráky Gy., urnában voltak a hamvak, melyet díszítetlen tállal ahol az egyik sírban szarvasmarha melléklet is volt, a borítottak. 60 Padinán a sírok a vízmosta folyóparton másikban talált töredékekbõl pedig 5 tálat és egy jelleg- voltak, így a sírok pontos száma is bizonytalan. Annyit zetes kostolaci urnát állított össze. 73 A Gomolaván fel- sikerült megállapítani, hogy itt is egy urna és egy fedõ- tárt zsugorított csontvázas temetkezés – egy 22–23 tál tartozott egy-egy temetkezéshez. A lelõhelyen késõ éves nõ sírja – volt az elsõ csontvázas temetkezés, rézkori település maradványai is elõkerültek, de azon a melyet egyértelmûen a Kostolac-kultúrához lehetett területen, ahol a sírok napvilágot láttak, már nem voltak kötni. Ebben az esetben nem merült fel a késõ Baden- települési objektumok. A különbözõ publikációk három kultúrához való tartozás lehetõsége. Palotabozsokon illetve öt sírt említenek 61 , így a rendelkezésre álló szû- és Vu c`édolon badeni sírokban voltak kostolaci edé- kös adatokból feltételezhetõ, hogy a balatonboglárihoz nyek, míg Skorenovacot és Dobanovcit csak bizonyta- hasonló kis sírcsoport(ok) pusztulhatott el. A település lanul említhetjük a kostolaci temetkezések sorában. A és a sírok hasonló viszonya olvasható ki a balaton- szûkszavú publikációból csak az derül ki, hogy Doba- boglári feltárások anyagából is. Balatonbogláron sem novcin három edényen kívül egy lapos rézbalta is volt voltak késõ rézkori települési objektumok ott, ahol a sí- a sírban 74 , Skorenovacról pedig csak az edényeket kö- rok elõkerültek. A gyér információkból annyi világos, zölte M. Garašanin. 75 A találók elmondása szerint hogy a balatonboglári sírok rítusukban teljesen azono- Skorenovacon egy halomsírban találták a sírokat föld- A KOSTOLAC-KULTÚRA ÚJABB TEMETKEZÉSEI BALATONBOGLÁRON 145

munkák során, melyekben csak edények voltak. A be- Az eddig rendelkezésre álló adatokból egyenesen jelentés után egy újabb sír került elõ. 76 Mivel a következik az a feltevés, hogy a Kostolac-kultúra ese- Dobanovcin és Skorenovacon talált leleteket egyelõre tében nem a régészet által eddig dokumentált temetke- nem lehet érdemben elemezni, a Bogojevon, Palota- zési szokások voltak az általánosak. A kutatás mai állá- bozsokon és Vu c`édolon elõkerült sírok esetében pedig sa mellett elképzelhetetlen, hogy csupán kutatási hiá- úgy tûnik késõ badeni temetkezésekrõl van szó, véle- nyosságokból származzon az itt kirajzolódó kép. Min- ményem szerint egyelõre kizárólag a gomolavai sír so- den bizonnyal az akkori társadalom többségét a telepü- rolható bizonyosan a Kostolac-kultúrához. Bár a kétfé- léseken kívül és/vagy olyan rítus szerint temették el, le temetkezési mód egyidejû használata továbbra is melynek régészeti nyoma nem maradt. fennáll, a hamvasztásos temetkezések túlsúlyban van- A temetkezési szokások ilyen hangsúlyos különbsé- nak. Hozzá kell tenni, mivel a kétféle temetkezési rítus gei mögött (legalább háromféle temetkezési rítus egy- a törzs- és a peremterületeken egyaránt dokumentál- idejû használata) valószínûleg valamilyen – egyelõre ható, mindenképpen fenntartható a kétféle temetkezési nem meghatározható típusú – társadalmi különbségek rítus egyidejû használata. Ugyanakkor jelentõs különb- húzódnak meg. A temetkezési szokások különbsége ségek figyelhetõk meg használatuk között. Jól látszik, nem feltétlenül jelent vertikális társadalmi tagozódást, hogy a csontvázas temetkezések rendkívül ritkák, tele- sõt ebben az esetben az antropológiai adatok fényében pülésen szórványosan elõkerült, magányos sírok. 77 A az életkor szerinti, esetleg meghatározott körülmények csontvázas temetkezések többnyire felnõttek sírjai vol- között elhunytakat megilletõ temetkezési szokással áll- tak, sajnos túlságosan kevés antropológiai elemzés ké- hatunk szemben. Mivel nemcsak az ismert sírok száma szült ahhoz, hogy a nemek megoszlásából bármilyen rendkívül alacsony, de antropológiai vizsgálat is csu- következtetést levonhatnánk. 78 pán a Gomolaván, Vu c`édolon és Balatonbogláron 82 fel- A balatonboglári hamvak és a sírba került edények tárt sírok esetében készült, az eltérõ temetkezési szo- elemzésébõl a hamvasztási szertartásra utaló néhány kások mögött húzódó társadalmi különbségek mibenlé- részletet is megtudhatunk. A 754. sír esetében Zoff- térõl nem vonhatunk le messzemenõ következtetése- mann Zs. megfigyelése szerint 79 a hamvak között túl- ket. A balatonboglári sírok esetében úgy tûnik, hogy a súlyban voltak a jobb oldali vázrészek. Ennek oka véle- kisgyermekeket (akik még nem voltak a társadalom tel- ménye szerint az is lehetett, hogy a halottat a máglyá- jes jogú tagjai) és talán a szülés közben vagy ehhez ra bal oldalára fektették. A 957. és az 1022. sír urnáján kapcsolódó események, betegségek következtében el- pedig égésnyomok látszanak, melyek származhatnak hunyt nõket illethette meg a település szélén, urnás abból, hogy a halott mellé a máglyára tették a sírba ke- hamvasztásos rítus szerinti temetés. A temetkezésben rülõ edényeket. A 959. és 960. sír olyan szokatlanul kö- is megnyilvánuló ilyen különbségtétel a kulturális antro- zel fekszik egymáshoz, edényeik szinte egyformák, pológiai irodalomban jól ismert. hogy ebben az esetben elképzelhetõ, hogy az itt elte- metett gyerekek valamilyen kapcsolatban álltak egy- Összegzés mással. Egyértelmû, hogy a feltárási körülmények és a hamvasztás miatt erõsen korlátozott antropológiai vizs- Balatonboglár–Berekre-dûlõ az összesen feltárt 13 gálatok alapján e kapcsolat természetérõl többet nem sírral immár a Kostolac-kultúra messze legnagyobb sír- mondhatunk. Nem tudhatjuk, hogy testvérek, rokonok számú lelõhelye. A balatonboglári sírok nemcsak azért vagy talán csak egyszerre elhunyt gyermekek voltak-e. kiemelkedõen jelentõsek, mert a kultúra eddig ismert A csontvázas temetkezésekhez hasonlóan magá- legnagyobb számú és hitelesen feltárt sírjai, hanem nyos sírok vagy kis sírcsoportok a hamvasztásos te- azért is, mert ezek mindegyikérõl készült antropológiai metkezések is. 80 A balatonboglári sírokba négy egy vizsgálat. Az antropológiai vizsgálatoknak köszönhetõ- éves kora alatti gyermeket, egy 1–2 éves, három 2–3 en világossá vált, hogy e temetkezési rítus minden bi- éves, egy 3–4 éves, egy 6–8 éves gyermeket, valamit zonnyal a kisgyermekekhez és talán a szülés közben egy 15–16 éves és egy adultus korú nõt temettek el. 81 vagy után elhunyt nõkhöz köthetõ. A sírkerámiák elem- Talán a padinai és a balatonboglári temetkezések alap- zése alapján továbbra is fenntartható az a korábban ján a továbbiakban is számolhatunk kis urnás ham- már többször hangoztatott nézet, hogy ezen a területen vasztásos rítusú sírcsoportok elõkerülésével a a késõ Baden- és Kostolac-kultúra együttesen élte meg Kostolac-kultúra településein. Esetleges újabb leletek a Vu c`édol-kultúra dunántúli térhódítását. A balatonbog- elõkerülésével kaphatunk csak választ arra a kérdésre, lári késõ rézkori feltárt településrészlet vizsgálata még hogy ezek a sírok valóban kivételt képeznek vagy ten- további információkkal szolgálhat a sírok értékelésé- denciát jelentenek és bizonyos társadalmi csoportot hez. megilletõ rítusról van szó. 146 SIKLÓSI ZSUZSANNA

Jegyzetek

1 Bondár 1998 37 Ordacsehi–Major 62. objektum (Bondár 1998, 5. kép 1.), 2 Bondár 1996 Pivnica (Benac 1962, 5. t. 8.; Tasi c´ 1979, 26. t. 4., 6.), 3 Honti et al. 2002. Itt szeretnék köszönetet mondani a feltá- Vu c`édol (Miloj c`íc´ 1949-50, 11. t. 7.), Szigetcsép-Tangaz- róknak, Honti Szilviának és Németh Péter Gergelynek, va- daság 12. gödör (Korek 1984, 9. kép 1.), Dobanovci (Tasi c´ lamint Bondár Máriának, hogy a leletek publikálási jogát át- 1958-59, 231, 7. kép 3.) engedték nekem. További köszönettel tartozom Bondár Má- 38 Ordacsehi–Major 62. objektum (Bondár 1998, 5. kép 1.), riának a lektorálás során tett észrevételeiért, K. Zoffmann Pivnica (Benac 1962, 5. t. 8.) Zsuzsannának pedig az antropológiai vizsgálatokért. A fel- 39 Balatonboglár–Berekre dûlõ 230. sír (Bondár 1996, 3. kép táráson régészhallgatóként vettem részt, így a helyszíni 3.), Szigetcsép-Tangazdaság 11. gödör (Korek 1984, 4. megfigyeléseknél magam is jelen voltam. kép 1.), Szigetcsép-Tangazdaság 12. gödör fölött (Korek 4 Honti et al. 2002, 28 1984, 10. kép 3.), Gomolava (Tasi c´ 1979, 25. t. 4.), Sremski 5 Bondár et al. 2000, 95; Honti 1981; Honti et al. 2002, 28-30 Karlovci (Medovi c´ 1971, 3. t. 3.), Szentendre (MRT XIII/1. 6 Bondár 1996, 3 28/26. lh.; Bondár 1984, 3. t. 1.), Ordacsehi–Major 69/a. 7 Bondár 1996, 3 objektum (Bondár 1998, 7. kép 1.), Vu c`édol (Miloj c`íc´ 1949- 8 Bondár 1996, 7 50, 11. t. 3., 5., 7.), Pivnica (Benac 1962, 9. t. 4.) 9 A Kostolac-kultúra rendkívül alapos kutatástörténetét adta 40 Ecsedy 1984, 93, 4. t. 8. Bondár M. 1984-ben megjelent összefoglaló munkájában, 41 Balatonboglár–Berekre dûlõ 228. sír (Bondár 1996, 3. kép majd az 1995-ben elõkerült temetkezések publikálásakor 1.), Ordacsehi–Major 60., 61., 71. objektum (Bondár 1998, (Bondár 1984, 59-64; 1996, 4-6), ezért itt csak rövid áttekin- 3. kép 6., 4. kép 1-2.) tést szeretnék adni. 42 Bálint – Párducz 1933-34, 10. t. 23.; Banner 1956, 49. t. 12. 10 Vasi c´ 1906, 60, 24. kép 43 Függõleges, hosszúkás bütyök kostolaci díszû tálon: Szi- 11 Miloj c`íc´ 1943; 1949-50, 154-158 getcsép–Tangazdaság 11. gödör (Korek 1984, 4. kép 1.) 12 Banner – Bognár-Kutzián 1961, 31; Garašanin 1958b, 23- 44 Tasi c´ 2001, 413, 3-4. kép 43; 1958-59, 34; Jovanovi c´ 1964-65; Németi – Roman 45 Banner 1956, 112. t. 14. 1978, 47, 9. kép 46 Ordacsehi–Major 69., 90-86. objektum (Bondár 1998, 11, 13 Ne`´me`´jcová-Pavúková 1968, 395, 420; Korek 1984, 25; 6. kép 12., 11. kép 4.) Bondár 1984, 79-81; Dimitrijevi c´ 1977-78, 6 47 Medovi c´ 1971, III. tábla 4. 14 Benac 1962, 31, 35-40 48 Keszthely 21/30. lh. (MRT I, 6. t. 12.), Dunaszek- 15 Bondár 1984 csõ–Várhegy (Ecsedy 1984, 91, 2. t. 9.), Ordacsehi–Major 16 Roman 1980, 220-227, Nikoli c´ 1997 79. objektum, 10. szelvény 4. ásónyom (Bondár 1998, 9. 17 Banner – Bognár-Kutzián 1961, 31; Bondár 1984, 78-81; kép 6-7., 17. kép 14.), I z`á (N e`´me`´jcová-Pavúková 1968, Ne`´me`´jcová-Pavúková 1968 394, 30. kép 6.) 18 Miloj c`íc´ 1949-50, 156-158 49 Bondár 1996, 15-16 19 Benac 1962, 31, 35-40 50 Balatonboglár–Berekre-dûlõ 230. sír (Bondár 1996, 3. kép 20 Jovanovi c´ 1971b, 102 4.), Ordacsehi–Major 97. objektum (Bondár 1998, 12. kép 21 Tasi c´ 1966, 25-26; Tasi c´ 1995, 79 1.) 22 Dimitrijevi c´ 1956, 55; 1962, 257-258; 1977-78, 6; 1988, 49; 51 Dunaszekcsõ–Várhegy (Ecsedy 1984, 95, 11. t. 1-3), Petrovi c´ 1988, 42; Kalicz 1982, 118; Horváth 2001, 57; Sarvaš (Hoffiller 1938, 6. t. 8), Vu c`édol–Vinograd Streim Raczky 1995, 1. kép; To c`ík 1963, 21; Jovanovi c´ 1964-65, (Dimitrijevi c´ 1956, 54; Durman 1988, kat. 60.; Hoffiller 12; Dumitrescu – Stratan 1962, 425 1933, 25. t. 3.). Ordacsehi–Majoron elõkerült egy szórvány 23 Tasi c´ 1966, 25-26; Dimitrijevi c´ 1962, 257-258; 1977-78, 12- vu c`édoli táltöredék (Bondár 1998, 15; 2001, 71), mely egy 27; 1988, 49 tölcséres nyakú, gömbölyded hasú tál töredéke, amit ha- 24 Jovanovi c´ 1974, 173; Ecsedy 1984, 98-99 sán két sorban, sûrûn egymás mellett elhelyezett, beszur- 25 Miloj c`íc´ 1949-50, 156-158 kált koncentrikus körök díszítenek. Az itt felsorolt töredéke- 26 Banner – Bognár-Kutzián 1961, 31 ken a díszítés készítésének technikája megegyezik a 27 Korek 1984, 25, 27 balatonbogláriéval. 28 Ecsedy 1984, 98-99 52 Jovanovi c´ 1976, 140 29 Bondár 1984, 79 53 Bondár 1996 30 N e`´me`´jcová-Pavúková 1968, 395, 420 54 MRT I, 6. t. 9., 12.; Bondár 1984, 2. t. 1., 4. 31 Bondár 1998 55 Kosori c´ 1965, 87 32 A horvátországi lelõhelyekrõl ld. Balen 2002, a szerbiai le- 56 Jovanovi c´ 1976, 137; Brukner 1969, 136. A lelõhelyen elõ- letanyagot pedig Nikoli c´ 2000 foglalta össze. került sírról vagy sírokról a rövid ásatási jelentésbõl több in- 33 Stapelfeldt 1997; Tasi c´ 2001 formáció nem derül ki. 34 Stapelfeldt 1997, 162-163 57 Jovanovi c´ 1971a, 21, 2. kép; Jovanovi c´ 1976, 133, 137, 1- 35 pl. Boronean ¸t 1966; Brukner 1978, 8; Korek 1984; Petrovi c´ 2. kép; Tasi c´ 2001, 415 1988; Stapelfeldt 1997; Balen 2002 58 Bondár 1996 36 A C14 adatok bevonásával már abszolút kronológiai ada- 59 Kosori c´ 1965, 87. A publikáló szerint ez a díszítés a kultú- tok is a kutatás rendelkezésére állnak. Ezek alapján a ra késõi fázisára jellemzõ, amikor már Vu c`édol elemek is Kostolac-kultúra életét Kr. e. 2900-2400 közé tette E. megjelennek a kerámiaanyagban. Neustupný. Neustupný 1968, 52. Az újabb vizsgálati min- 60 MRT I, 6. t. 9., 12. ták alapján pedig 3320-2791, 3310-2920 BC körüli idõre te- 61 Jovanovi c´ 1971a, 21, 2. kép; Jovanovi c´ 1976, 133, 137, 1- hetõ a Kostolac-kultúra. Benkõ et al. 1989, 999, 1. t. 2. kép, Tasi c´ 2001, 415 A KOSTOLAC-KULTÚRA ÚJABB TEMETKEZÉSEI BALATONBOGLÁRON 147

62 Medovi c´ 1971, 269; Tasi c´ 2001, 414 75 Garašanin 1958a, 7. t. 1-2., 4. 63 Medovi c´ 1971, 269, 11. t. 76 Garašanin 1958b, 39. A sírok pontos száma nem derül ki a 64 Bondár 1996, 7 leírásból. 65 Tasi c´ 2001, 411-414, 1-9. kép 77 Ebbõl kivételt képez Palotabozsok, ahol több badeni te- 66 Tasi c´ 2001, 412 metkezés is feltárásra került. Banner 1956, 128-134 67 Cziráky 1899, 64, 3. és 8. kép 78 A Gomolaván feltárt sírban egy 22-23 éves nõ feküdt. 68 Garašanin 1958-59, 34; 1958b, 39 Zoffmann 1984-85, 37 69 Petrovi c´ 1988, 45; Zoffmann 1984-85, 37; Jovanovi c´ 1974, 79 Ld. Zoffmann Zs. tanulmányát ezután. 160 80 Ahogy korábban már említettem nem világos, hogy a ham- 70 Banner 1956, 112. t. 12. vasztásos sírok között vannak-e valóban magányos temet- 71 Garašanin 1958a, 7. t. 1-2., 4.; 1958b, 39 kezések. 72 Te z`´ak-Gregl 1985, 58 81 Mende B. (Bondár 1996, 8) és Zoffmann Zs. vizsgálata. Ld. 73 Cziráky 1899, 64, 3. és 8. kép Lent. 74 Garašanin 1958-59, 34; 1958b, 39 82 Zoffmann 1972-73; Zoffmann 1984-85 148 SIKLÓSI ZSUZSANNA

Irodalom

BALEN 2002 – BALEN, J.: Topografija nalazišta Kostola c`´ke DIMITRIJEVI C´ 1977-78 – DIMITRIJEVI C´ , S.: Zur Frage der Kulture u sjevernoj Hrvatskoj. The topography of the Genese und der Gliederung der Vu c`édoler Kultur in Kostolac Culture in Northern Croatia. VAMZ III 35 dem Zwischenstromlande Donau-Drau-Save. VAMZ (2002) 35-52 10-11 (1977-78) 1-96 BÁLINT – PÁRDUCZ 1933-34 – BÁLINT A. – PÁRDUCZ M.: DIMITRIJEVI C´ 1988 – DIMITRIJEVI C´ , S.: Vu c`édolski kulturni Újabb õskori telep Ószentiván határában. Eine neue kompleks – geneza i podjela. The Vu c`édol Culture urzeitliche Ansiedlung bei Ószentiván. Dolg 9-10 int he Danube, drava and sava Area, Genesis and (1933-34) 44-53 Classification. In: Durman, A.: Vu c`édol tre cé BANNER 1956 – BANNER J.: Die Péceler Kultur. ArchHung tisu c´lje cé p.n.e. Vu c`édol three thousand years b.c. 36 (1956) Zagreb 1988, 21-23, 49-50 BANNER – BOGNÁR-KUTZIÁN 1961 – BANNER J. – DIMITRIJEVI C´ – TASI C´ 1971 – DIMITRIJEVI C´ , S. – TASI C´, N.: BOGNÁR-KUTZIÁN I.: Beiträge zur Chronologie der ÉNÉOLITHIQUE. IN: BENAC, A. – GARAŠANIN, M. Kupferzeit des Karpatenbeckens. ActaArchHung 13 – TASI C´ , N.: Epoque préhistorique en Yougoslavie – (1961) 1-32 recherches et résultats. Beograd 1971, 281-303 BENAC 1962 – BENAC, A.: Pivnica kod Od z`áka i neki DUMITRESCU – STRATAN 1962 – DUMITRESCU, V. – problemi kostola c`´ke kulture. GZM 17 (1962) 21-40 STRATAN, I. : Keramik der Vu c`édol-Kultur aus BENKÕ ET AL. 1989 – BENKÕ L. – HORVÁTH F. – OBELI C´, Moldova Veche im Banat. Dacia 6 (1962) 411-427 B.: Radiocarbon Thermoluminescence Dating of DURMAN 1988 – DURMAN, A.: Vu c`édol tre cé tisu c´lje cé Prehistoric Sites in Hungary and Yugoslavia. p.n.e. Vu c`édol three thousand years b.c. Zagreb Radiocarbon 31/3 (1989) 992-1002 1988 BONDÁR 1984 – BONDÁR M.: Neuere Funde der Kostolac- ECSEDY 1984 – ECSEDY I.: Õskori leletek Dunaszekcsõ – und der Spätbadener Kultur in Ungarn. Acta- Várhegyrõl. Praehistoric finds from Dunaszekcsõ – ArchHung 36 (1984) 59-84 Várhegy. JPMÉ 29 (1984) [1985] 89-125 BONDÁR 1996 – BONDÁR M.: Késõ rézkori sírok Balaton- ÉRY – KRALOVÁNSZKY – NEMESKÉRI 1963 – ÉRY, K. K. – bogláron. A kostolaci kultúra leletei Somogy megyé- KRALOVÁNSZKY, A. – NEMESKÉRI, J.: Történeti ben I. Late Copper Age graves at Balatonboglár. népességek rekonstrukciójának reprezentációja. – A Finds of the Kostolac culture in Somogy county, representative reconstruction of historic populations. Hungary I. SMK 12 (1996) 3-16 – Anthrop.Közl. 7 (1963) 41-90. BONDÁR 1998 – BONDÁR M.: Késõ rézkori település marad- GARAŠANIN 1958A – GARAŠANIN, M.: Kontrollgrabung in ványai Ordacsehi-Major lelõhelyen. Late Copper Bubanj bei Niš. PraeZeitschrift 36 (1958) 223-244 Age settlement at the site at Ordacsehi-Major. SMK GARAŠANIN 1958B – GARAŠANIN, M.: Neolithikum und 13 (1998) 3-39 Bronzezeit in Serbien und Makedonien. BRGK 39 BONDÁR 2001 – BONDÁR M.: Adatok a Délnyugat-Dunántúl (1958) 1-130 kora bronzkori kutatási problémáihoz. Contribution GARAŠANIN 1958-59 – GARAŠANIN, M.: Period prelaza in to the research problems of the Early Bronze Age in neolita u metalno doba u Vojvodini i severnoj Srbiji. Southwest-Transdanubia. Zalai Múzeum 10 (2001) L’époque de transition du néolithique à l’age des 67-79 metaux en Voivodine et en Serbie du Nord. Starinar BONDÁR ET AL. 2000 – BONDÁR M. – HONTI SZ. – KISS V.: 9-10 (1958-59) 19-35 A tervezett M7-es autópálya Somogy megyei szaka- HOFFILLER 1933 – HOFFILLER, V.: Corpus Vasorum szának megelõzõ régészeti feltárása (1992-1999.) Antiquorum Yougoslavie. 1. Paris 1933 Elõzetes jelentés I. SMK 14 (2000) 94-114 HOFFILLER 1938 – HOFFILLER, V.: Corpus Vasorum BORONEAN T¸ 1966 – BORONEAN T¸, V.: Cultura Kostolac de Antiquorum Yougoslavie. 2. Paris 1938 la Cuina Turculi. La civilisation de Kostolac à Cuina HONTI 1981 – HONTI SZ.: Rézkori temetkezés Balaton- Turculi. SCIV 17 (1966) 345-353 - bogláron. SMK 4 (1981) 73-95 BRUKNER 1969 – BRUKNER, B.: Manastir, Gospo din Vir- HONTI et al. 2002 – HONTI SZ. – BELÉNYESY K. – GALL- praistorijsko nala z`íste. Arch Pregled 11 (1969) 136- INA ZS. – KISS V. – KULCSÁR G. – MARTON T. – 139 NAGY Á. – NÉMETH P. G. – OROSS K. – SEBÕK BRUKNER 1978 – BRUKNER, B.: Zur Chronologie der K. – SOMOGYI K.: A tervezett M7-es autópálya So- Kostolac-Gruppe. AI 19 (1978) 8-13 mogy megyei szakaszán 2000-2001-ben végzett ´ ´ BRUKNER – JOVANOVI C – TASI C 1974 – BRUKNER, B. – megelõzõ régészeti feltárások. Elõzetes jelentés II. ´ ´ JOVANOVI C, B. – TASI C , N. (szerk.): Praistorija Rescue Excavations in 2000-2001 on the Planned Vojvodine. Vojvodina in Prehistory. Monumenta Route of the M7 Motorway in Somogy County. Archaeologica 1. Novi Sad 1974 Preliminary Report II. SMK 15 (2002) 3-36 CZIRÁKY 1899 – CZIRÁKY GY.: A bogojevai (Bács m.) õste- HORVÁTH 2001 – HORVÁTH L. A.: Neue Angaben zum leprõl. ArchÉrt 19 (1899) 62-66 Übergang von der Kupfer- bis Frühbronzezeit in DIMITRIJEVI C´ 1956 – DIMITRIJEVI C´ , S.: Prilog doljene Südwestungarn. Újabb adatok a rézkor-bronzkor át- upoznavanja Vu c`édolske kulture. Ein Beitrag zur menetéhez Délnyugat-Magyarországon. Zalai Mú- weiteren Kenntnis der Vu c`édoler Kultur. OA 1 (1956) zeum 10 (2001) 53-65 5-56 JOHNSTON 1961 – JOHNSTON, F. E.: Sequence of DIMITRIJEVI C´ 1962 – DIMITRIJEVI C´ , S .: Prilog stupnjevanju epiphyseal union in a Prehistoric Kentucky badenske kulture u sjevernoj Jugoslaviji. Ein Beitrag population from Indian Knoll. – Human.Biol. 33 zur Stufeneinteilung der Badener Kultur in (1961) 66-81. Nordostjugoslawien. ARR 2 (1962) 239-261 A KOSTOLAC-KULTÚRA ÚJABB TEMETKEZÉSEI BALATONBOGLÁRON 149

JOVANOVI C´ 1964-65 – JOVANOVI C´ , B.: Badensko- NIKOLI C´ 1997 – NIKOLI C´, D.: Eneolitska naselja u okolini kostola c`´ka grupa i hronologija eneolita u Jugoslaviji. Majdanpeka. Eneolithic settlements in the vicinity of Le groupe culturel de Baden-Kostolac et la Majdanpek. In: Lazi c´, M. (szerk.): Arheologija cronologie de l’énéolithique en Yougoslavie. Starinar Isto c`ńe Srenje. Archaeology of Eastern Serbia. 15-16 (1964-65) 1-13 Symposium Archaeology of Eastern Serbia. JOVANOVI C´ 1971A – JOVANOVI C´ , B.: Praistorija Gornej Belgrade–Donji-Milanovac, December 1995. Belgra- Ðer d-apa. La préhistoire du Djerdap Supérieur. de 1997, 197-210 Starinar 22 (1971) 1-22 NIKOLI C´ 2000 – NIKOLI C´, D.: Kostola c`´ka kultura na teritoriji JOVANOVI C´ 1971B – JOVANOVI C´, B.: Stratigrafija Gomolave Srbije. The Kostolac Culture on the Territory of u iskopavanjima 1967-71. Stratigraphy of Gomolava Serbia. Centre for Archaeological Research 19 in excavation 1967-71. RVM 20 (1971) 95-102 (2000) JOVANOVI C´ 1974 – JOVANOVI C´, B.: Pozni eneolit. PETROVI C´ 1988 – PETROVI C´, J.: Énéolithique moyen et Kostola c`´ka grupa. Vu c`édolska grupa. In: Brukner, tardif à Gomolava. In: Tasi c´, N. – Petrovi c´, J. O.– Jovanovi c´, B. – Tasi c´, N. (szerk.): Praistorija (szerk.): Gomolava. Chronologie und Stratigraphie Vojvodine. Vojvodina in Prehistory. Monumenta der vorgeschichtlichen und antiken Kulturen der Archaeologica 1. Novi Sad 1974, 160-175, 449-451 Donauniederung und Südosteuropas. Internatio- JOVANOVI C´ 1976 – JOVANOVI C´, B.: Obredi sahranjivanja u nales Symposium Ruma 1986. Novi Sad 1988 39-46 Kostola c`´koj grupi. Burial rites in the Kostolac group. RACZKY 1995 – RACZKY P.: New Data on the absolute GMGB 13 (1976) 131-141 Chronology of the Copper Age in the Carpathian KALICZ 1982 – KALICZ N.: Die terminologischen und Basin. In: Kovács T. (szerk.): Neuere Daten zur chronologischen Probleme der Kupfer- und Siedlungsgeschichte und Chronologie der Kup- Bronzezeit in Ungarn. In: Aspes, A. – Fasani, L. ferzeit des Karpatenbeckens. IPH 7 (1995) 51-50 (szerk.): Atti X Simp. Int. Neol. Eta Bronzo in Europa. ROMAN 1980 – ROMAN, P. I.: Der „Kostolac-Kultur”-Begriff 1982 Verona 117-137 nach 35 Jahren. PZ 55 (1980) 220-227 KOREK 1984 – KOREK J.: Ásatások Szigetcsép-Tangaz- SCHMIDT 1945 – SCHMIDT, R. R.: Die Burg Vu c`édol. Zagreb daság lelõhelyen I. A késõrézkori település leltei. 1945 Ausgrabungen auf dem Fundort Szigetcsép- SCHOUR – MASSLER 1941 – SCHOUR, I. – MASSLER, M.: Tangazdaság I. Funde der spätkupferzeitlichen The development of the human dentition. Journal of Siedlung. CommArchHung 1984, 5-30 American Dental Association 28 (1941) 1153-1160. KOSORI C´ 1965 – KOSORI C´, M.: Praistorijska nekropola u STAPELFELDT 1997 – Stapelfeldt, T.: Zum Kostolacer Zierstil. selu Dvorovima kod Bijeljine. Die vorgeschichtliche In: Dobiat, C. – Leidorf, K.: Chronos. Festschrift für nekropole in Dvorovi bei Bijeljina. C`´GT 6 (1965) 83- Bernard Hänsel. Internationale Archäologie, Studia 90 Honoria 1 (1997) 157-163 MANCHESTER 1983 – MANCHESTER, K.: The archaeology TASI C´ 1958-59 – TASI C´, N.: Praistorijsko naselje kod of disease. – University of Bradford, Bradford 1983. Dobanovca i prilog prou c`ávanju badenske grupe u MEDOVI C´ 1971 – MEDOVI C´, P.: Grupni nalaz kostolaèke Vojvodini. La station préhistorique de Dobanovci. keramike iz Sremskih Karlovaca. RVM 20 (1971) Contribution à la connaissance de la civilisation de 269-280 Baden en Voivodina. Starinar 9-10 (1958-59) 227-241 MILOJ C`ÍC´ 1943 – MILOJ C`ÍC´, V.: Das vorgeschichtliche TASI C´ 1966 – TASI C´, N.: Apparition et évolution du groupe Bergwerk „Šuplja Stena” am Avalaberg bei Belgrad culturel de Kostolac en Yugoslavie. AI 7 (1966) 19- (Serbien). WPZ 30 (1943) 41-54 31 MILOJ C`ÍC´ 1949-50 – MILOJ C`ÍC´, V.: Funde der Kostolacer TASI C´ 1979 – TASI C´, N. (szerk.): Praistorija Jugoslavenskih Kultur in der Sammlung des Vorgeschichtlichen Zemaljah III. Eneolit. Sarajevo 1979 Seminars in Marburg/Lahn. PZ 34-35 (1949-50) TASI C´ 1995 – TASI C´, N.: Eneolithic cultures of the Central and 151-158 West Balkans. Beograd 1995 MRT I – BAKAY K. – KALICZ N. – SÁGI K.: Veszprém megye TASI C´ 2001 – TASI C´, N.: Cult Pits and Graves of the Kostolac régészeti topográfiája. A keszthelyi és tapolcai járás. Culture. In: R. M. Boehmer – J. Maran: Lux Magyarország régészeti topográfiája 1. Akadémiai orientalis. Archäologie zwischen Asien und Europa. kiadó, Budapest 1966 Festschrift für Harald Hauptmann zum 65. MRT XIII/1. – DINNYÉS I. – KÕVÁRI K. – LOVAG ZS. – Geburtstag. Internationale Archäologie Studia TETTAMANTI S. – TOPÁL J. – TORMA I.: Pest me- Honoraria 12 (2001) 411-418 gye régészeti topográfiája. A budai és a szentendrei TE Z`ÁK-GREGL 1985 – TE Z`ÁK-GREGL, T.: Vu c`édol kod járás. Magyarország régészeti topográfiája 7. Aka- Vukovara. AP (1985) 57-59 démiai kiadó, Budapest 1986 VASI C´ 1906 – VASI C´, M.: Starosrpsk nalazišta u Srbiji. NE`´ME`´JCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1968 – N E`´ME`´JCOVÁ- Starinar 1 (1906) 38-88 PAVÚKOVÁ, V.: Anäolithische Siedlung und ZOFFMANN 1972-73 – ZOFFMANN, ZS. K.: Die Aufarbeitung Stratigraphie in I z`á. SlA 16 (1968) 353-433 des kupferzeitlichen und frühbronzezeitlichen NEMESKÉRI – HARSÁNYI – ACSÁDI 1960 – NEMESKÉRI, anthropologischen Materials aus Vu c`édol (Jugos- J. – HARSÁNYI, L. – ACSÁDI, GY.: Methoden zur lawien). JPMÉ 17-18 (1972-73) 50-60. Diagnose des Lebensalters von Skelettfunden. ZOFFMANN 1984-85 – K. ZOFFMANN ZS.: Das anthropolo- Anthrop.Anz. 24 (1960) 70-95. gische Material der Bestattung der aeneolithischen NÉMETI – ROMAN 1978 – NÉMETI, I. – ROMAN, P.: Cultura Kostolac-Gruppe vom Fundort Gomolava (Hrtkovci). Baden in Romania. Bucuresti 1978 Antropološki meaterijal groba Kostola c`´ke grupe sa NEUSTUPNÝ 1968 – NEUSTUPNÝ, E.: Absolute Chronologie lokaliteta Hrtkovci – Gomolava. RVM 29 (1984-85) of the Neolithic and Aeneolithic Periods in Central 37-40 and South Eastern Europe. SlA 16 (1968) 19-60 150 SIKLÓSI ZSUZSANNA

I. tábla. A Kostolac sírok területi elhelyezkedése. Ásatási felszínrajz. A KOSTOLAC-KULTÚRA ÚJABB TEMETKEZÉSEI BALATONBOGLÁRON 151

II. tábla. 1. 754. sír, 2. 957. sír, 3. 958. sír, 4. 959. és 960. sír, 5. 961. sír, 6. 962. sír, 7. 1022. sír, 8. 1215. sír (Fotó: 2-4., 6., 8. Németh Péter Gergely; 1., 5., 7. Siklósi Zsuzsanna) 152 SIKLÓSI ZSUZSANNA

III. tábla. A sírok helyszíni rajza és oldalnézetük a feltáráskor. 1-2. 960. sír, 3., 8. 957. sír, 4-5. 959. sír, 6-7. 1022. sír, 9. 962. sír. 10., 13. 961. sír, 11. 1215. sír, 12. 958. sír (Rajz: Balla Krisztián) A KOSTOLAC-KULTÚRA ÚJABB TEMETKEZÉSEI BALATONBOGLÁRON 153

IV. tábla. 1. A 734. objektum felszínrajza, benne a 754. sír maradványa, 2. A 734. objektum metszete a 754. sírral (13-14.). Jelölések: 1. szürke kevert, 2. világosbarna hamus, 3. világosszürke hamus, 4. világos szürkésbarna faszénszemcsés kevert, 5. sárgásszürke paticsos kevert, 6. sárgásbarna foltosan kevert, 7. barna, agyagos kevert, 8. sötétszürke kevert, 9. sárgásszürke kevert, 10. sárga homok, 11. világosbarna homokos kevert, 12. vörösre égett réteg, 13. kerámiatöredékek, 14. hamvak (Rajz: Balla Krisztián) 154 SIKLÓSI ZSUZSANNA

V. tábla. 1-2. 652. sír, 3-4. 754. sír, 5-6. 957. sír (Fotó: Gyergyádes Tibor) A KOSTOLAC-KULTÚRA ÚJABB TEMETKEZÉSEI BALATONBOGLÁRON 155

VI. tábla. 1-2. 959. sír, 3-5. 960. sír, 6. 962. sír (Fotó: Gyergyádes Tibor) 156 SIKLÓSI ZSUZSANNA

VII. tábla. 1-2. 961. sír, 3-5. 1022. sír, 6. 1215. sír (Fotó: Gyergyádes Tibor) A KOSTOLAC-KULTÚRA ÚJABB TEMETKEZÉSEI BALATONBOGLÁRON 157

VIII. tábla. 1., 3. 959. sír, 2. 961. sír, 4., 6. 960. sír, 5., 7. 754. sír (Rajz: Balla Krisztián) 158 SIKLÓSI ZSUZSANNA

IX. tábla. 1-2. 652. sír, 3. 962. sír, 4., 7. 957. sír, 5-6., 958. sír, 8. 1215. sír, 9-10. 1022. sír (Rajz: Balla Krisztián) 159

The latest burials of the Kostolac Culture at Balatonboglár

ZSUZSANNA SIKLÓSI

The track of the planned M7 motorway cuts the archaeological burials were located, no settlement remains were found. site at Balatonboglár-Berekre-dûlõ. Three Kostolac Culture According to anthropological examination, infants and cremation burials were already excavated in 1995, while in juveniles were buried in the majority of graves, while in 2 2001 ten new burials were found. These 13 graves form 4 occasions remains of women were unearthed. According to groups, however their ritual is the same, the urn containing the the above, it seems probable that the urn cremation burial was ashes is covered by a dish in each case. In case of the newly the right of infants and maybe mothers dying in childbirth. The excavated burials these dishes were placed with their mouth other members of the community were buried outside the facing downwards. On the site Late-Baden and Kostolac settlement or according to a rite without any archaeological Cultures settlements were also excavated, but where the trace.