Kiadja: a M a G Y a R H I D R O L Ó G I a I T Á R S a S Á G 2016 HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Home , SEEP2D, SVSlope, UTEXAS

55 éves a Hidrológiai Tájékoztató Kiadja: A M A G Y A R H I D R O L Ó G I A I T Á R S A S Á G 2016 HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

A HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA 2015-TŐL

Elnök és Szerkesztő: DR. VITÁLIS GYÖRGY

A szerkesztő bizottság tagjai: BÓDÁS SÁNDOR DR. DOBOS IRMA DÉNES MÁRIA MAGDOLNA FEJÉR LÁSZLÓ GAMPEL TAMÁS HAMZA ISTVÁN HREHUSS GYÖRGY DR. JUHÁSZ ENDRE NÉMETH KÁLMÁN PAPP FERENC RADVÁNYI RUDOLF DR. SZLÁVIK LAJOS DR. VÁGÁS ISTVÁN

Kiadja: a Magyar Hidrológiai Társaság 2016 A fedőlapot Asztalos Zsolt grafikus tervezte

A fedőlapon Luigi Ferdinándo Marsigli 1741-ben Hágában kiadott, eredetiben 1:92000 ma. „La Hongrie et le Danube” című térképrészlete látható.

A Hidrológiai Tájékoztató eddig megjelent számai

A Hidrológiai Tájékozatónak 1961 márciusától 2015-ig 78 száma jelent meg 5930 oldal terjedelemben, 237 200 példányban. 1968 és 1974 között a cikkek német nyelvű kivonatát is közöltük, összesen 91 oldal terjedelemben. Az 1961 és 1989 között megjelent számok adatait részletesen utoljára a Hidrológiai Tájékoztató 1989. áprilisi, az 1989 és 2000 között megjelenteket a Hidrológiai Tájékoztató 2000 évi számá- ban közöltük. Az első húsz évfolyam (1961–1980) tartalomjegyzékét 1985-ben, az 1981–1990 évekét 1991-ben, az 1991–2000 évekét 2001-ben tettük közzé. A kiadványt 1961-ben a VITUKI Sokszorosító Üzem, 1962 és 1963-ban a Dunaújvárosi Nyomda, 1964-ben a Kner Nyomda, 1965-től 1969-ig a Zrínyi Nyomda, 1970-ben a Nyírségi Nyomda, 1971-től 1973-ig a Szolnoki Nyomda, 1974-től a VIZDOK Sokszorosító Üzem, 1975-től 1983-ig a VIZDOK Nyomda, 1984-től 1989-ig a Vízügyi Dokumen- tációs Szolgáltató Leányvállalat, 1990-től 1989-ig az AQUA Kiadó és Nyomda, 1997-től 2001-ig a PRO-TERTIA Kft., 2002-től 2012-ig az INNOVA-PRINT Kft. készítette, 2013-tól a PR-Innovation Kft. készíti.

A kiadványt a Magyar Hidrológiai Társaság egyéni és jogi tagjai a tagdíj ellenében a www.hidrologia.hu honlapunkon letölthetik. Könyvtárak részére folyóirat vagy kiadványcsere formájában hozzáférhető.

Kérjük kedves Tagtársainkat és Olvasóinkat, hogy a Hidrológiai Tájékoztatóval kapcsolatos észrevételeket, megjegyzéseket és véleményeket, továbbá a közlésre szánt cikkeket, ismertetéseket és híreket digitális formában ([email protected]) Társaságunk Titkárságára (1091 Budapest, Üllői út 25. IV.) juttassák el.

HU-ISSN 0439-0954 Felelős kiadó: Dr. Szlávik Lajos Készítette a PR-Innovation Kft. (2013 Pomáz, Ady Endre utca 28.) 2016-ban 250 példányban, A/4-es formátumban A Magyar Hidrológiai Társaság 100 éves évfordulójára

Közeledik a Magyar Hidrológiai Társaság megalakulásá- A Társaság jelenlegi szervezete működésünk, tevé- nak 100. évfordulója. Társaságunk a hidrológia és rokon- kenységünk 100 éve alatt fokozatosan, szerves fejlődés tudományai, azaz a vízzel foglalkozó tudományok és során alakult ki, az elmúlt öt évben nem változott. Az szakterületek művelésére alakult társadalmi, tudományos MHT szervezetileg lefedi egyrészt a vízzel foglalkozó és szakmai egyesület, amely a Magyarhoni Földtani Tár- szakterületeket (17 szakmai szakosztályával), másrészt sulat 1917-ben létrejött Hidrológiai Szakosztályából, és az ország területét (20 területi és 2 üzemi szervezetével). az egykori Magyar Mérnök és Építész Egylet 1866-ban A Társaság működését 8 állandó szakmai bizottság, 2 alakult Vízépítési Szakosztályának tagjaiból 1949-ben szerkesztőbizottság és 3 pályázati bíráló bizottság segíti. vált önálló egyesületté. Az MHT születésnapjának a Ez a szervezeti struktúra alkalmas a Társaság feladatai- Hidrológiai Szakosztály megalakulásának időpontját, nak teljesítéséhez, céljainak eléréséhez. 1917. február 7-ét tekintjük. Egyéni tagságunk az elmúlt években örvendetesen Tagjaink sorában nem csak mérnökök, hanem a vízzel növekedett. 2006 – 2016. között egyéni tagjaink száma foglalkozó számos tudományág, szakterület képviselői 26%-kal nőtt, az elmúlt években 3.000 körül ingadozik. (természettudományos tanárok, geográfusok, geológusok, Míg a rendes tagok aránya az összes egyéni tag 60%- kémikusok, orvosok, biológusok, ökológusok, történé- ában stabilizálódott, addig ifjúsági tagjaink száma meg- szek, közgazdászok, jogászok) is helyet kértek, kaptak és kétszereződött, arányuk jelenleg 8-10% körüli. 70 év kapnak, ami az elmúlt évszázadban jót tett egyrészt a feletti „szenior” tagjaink jelenleg 520-an vannak; ők mérnöki gondolkodás kiterjesztésének, másrészt viszont teszik ki a tagság 18%-át. fontos szerepet játszott a mérnökök szemléletének alakí- Előirányoztuk szervezettségünk további erősítését, tásában. Valószínűleg az egyik legrégibb ilyen profilú de a taglétszám növelését nem tekintjük öncélnak – egyesület vagyunk Európában, sőt világszerte is. tartalmas, vonzó programokkal, rendezvényekkel, tagja- A közelgő jubileum alkalmából 2016. májusa és inknak nyújtott szolgáltatások bővítésével szeretnénk 2017. júliusa között centenáriumi évet tervezünk. Cen- elérni a létszám gyarapodását. Ifjúsági korú tagjaink tenáriumi megemlékezéseink jelmondatául ezt válasz- létszámának növelése, a tagságon belül e korosztály tottuk: „100 éve a magyar vízgazdálkodásért”, hiszen arányának további javítása azonban kiemelt célkitűzé- munkánk, tevékenységünk mindenkor szorosan össze- sünk. Azt szeretnénk, hogy a tagság egyre nagyobb fonódott, szerves része volt hazánk vízgazdálkodás- hányada találja meg a szakmai érdeklődésének megfele- fejlődésének. A centenáriumi év eseményeiről folyama- lő programokat a Társaság keretei között. tosan hírt adunk honlapunkon (www.hidrologia.hu) és Jelenleg 133 jogi tagunk van. Jelentős tartalékaink, az INFO@HAND alapú okos telefonos szolgáltatás lehetőségeink vannak a Társaság szakmai területén útján. tevékenykedő intézmények, vállalkozások köréből jogi A Társaság célja az ország fejlődésének elősegítése, tagként szóba jöhetők megnyerésében, így a Társaság a tudományos és műszaki haladás előmozdítása, a tu- szakmai befolyásának, ismertségének növelésében, s dományos ismeretterjesztés és a tájékoztatás, továbbá a ezáltal az MHT anyagi alapjainak erősítésében is. vízzel kapcsolatos szakterületeken működő szakembe- Az MHT eredményes működésének záloga, hogy a rek ismereteinek bővítése. Feladatunknak tekintjük a különböző életkorú, szakmai végzettségű és irányultsá- vízzel foglalkozó szakterületeken a műszaki, természet- gú egyéni tagjai a programok között megtalálják az őket és társadalomtudományos ismeretek terjesztését, fejlesz- érdeklő rendezvényeket, az információcsere, a tájéko- tését; az érintett tudomány- és szakterületek múltjának, zódás lehetőségét. Fontos továbbá, hogy a jogi tagok is eredményeinek, jelenlegi tudományos és gyakorlati szakmai információkhoz juthassanak, képviselőiknek irányzatainak, legújabb fejlesztési törekvéseinek hazai tartalmas társasági rendezvényeken való részvételre megismertetését, hasznosítását; a hazai eredmények nyíljon lehetőségük. A Társaság célja, hogy a jövőben is nemzetközi megismertetését. Ápoljuk, erősítjük a nem- kiegyensúlyozott, sokrétű, színes szervezeti életet bizto- zetközi szakmai kapcsolatokat, a szakterületek hagyo- sítson tagjai számára, és sajátos eszközeivel erősítse a mányait. Gondot fordítunk az egyes szakterületek el- vízgazdálkodással foglalkozók szakmai összetartozását. hunyt kiemelkedő szakemberei emlékének az ápolására, Elkötelezett törekvésünk annak elérése, hogy az MHT tudományos hagyatékuk megőrzésére, feldolgozására; a tagjának lenni érdemes legyen és rangot jelentsen. En- szakemberek képzésének, szakmai kultúrájának és igé- nek érdekében folyamatosan keressük azokat a működé- nyességének fejlesztésére, támogatására. Ezeket a célja- si, rendezvényi és kapcsolati formákat, amelyek igazod- inkat szolgálják nagyrendezvényeink, előadóüléseink, nak az információs forradalom eszközrendszeréhez, a kiadványaink. változó világhoz. A Társaságban viselt tagság rangját,

3 vonzerejét elsősorban az általunk is növelhető kapcsola- rülő információ mennyisége folyamatosan bővül. A ti tőke és tudásbázis gyarapítására kívánjuk alapozni. honlap népszerű, látogatottsága jelentős és folyamatos. Működésünk anyagi alapjait elsősorban az egyéni, a Ezt tükrözik a honlapon folyamatosan közölt látogatott- jogi tagdíjak, valamint a rendezvény-bevételek kell, sági statisztikai adatok. hogy biztosítsák. Ezek teszik ki a teljes bevétel mintegy 2014-től a honlapunkon minden érdeklődő számára 55-65%-át. A fennmaradó 45-35%-ot támogatásokból, szabadon hozzáférhetővé tettük a Társaság lapjainak és adományokból, a rendezvények bevételeiből, kisebb kiadványainak digitalizált anyagát, így a Hidrológiai részben pályázati forrásból fedezzük. Állami támoga- Közlöny eddig megjelent valamennyi számát, sok tíz- tásból – egy-egy kisebb, esetleges pályázati összeget ezer oldalát, kereshető hasonmás formájában. A kereső- leszámítva – nem részesülünk. Éves költségvetésünk rendszerrel a teljes szövegállományban lehet keresni, évek óta 42-55 millió Ft közötti. Az MHT gazdálkodása így ez a hatalmas ismeretanyag folyamatosan aktívan folyamatosan stabil, kiegyensúlyozott. hasznosítható a kutatói és a mérnöki gyakorlatban. A Hidrológiai Szakosztály 1921-ben határozta el, Szervezeti egységeink, központi bizottságaink, válasz- hogy önálló folyóiratot indít, a Hidrológiai Közlönyt. tott testületeink kiemelt feladata, hogy tevékenységük Az első évfolyamok kötetei össze is álltak, bár csak során rendszeresen tűzzék napirendre a vízgazdálkodásban 1928-ban jelenhettek meg. A kiadás késése ellenére a végbemenő változások hatásának, következményeinek folyóirat születését 1921-re datáljuk. Azóta – időnként elemzését, értékelését, és járjanak élen abban, hogy a víz- újabb késedelmekkel, sőt, egyes kötetek átmeneti hiá- ügyi ágazat jelentősebb működési zavarok nélkül teljesít- nyával, de későbbi pótlásával – a folyóirat mind a mai hesse feladatait a megváltozott feltételek és körülmények napig megjelent és folyamatos sorozatot alkot. A Hidro- között is. Továbbra is nagy figyelmet fordítunk a vízgaz- lógiai Közlöny egyike Európa legrégibb vizes szakmai dálkodás működését szolgáló szakmai stratégiai elképzelé- lapjainak – ez évben lépett 96. évfolyamába. sek, dokumentumok kidolgozásában, véleményezésében A Hidrológiai Közlöny eddigi szakmai tartalma, a való közreműködésre. belé fektetett munka, a hatalmas anyag, amelyet lekö- A Magyar Hidrológiai Társaság jövőképe, hogy a zölt, elismerésre méltó. Ugyanakkor a folyóiratot tar- gyorsan változó környezethez való rugalmas igazodásá- talmilag és formailag is meg kell újítani, a nemzetközi val, a hagyomány tiszteletben tartásával és a fejlődés kívánalmaknak jobban megfelelő, lektorált, külföldön is igényével, egységesen képviselje a hazai vízgazdálko- idézett kiadvánnyá fejleszteni. El kell érni, hogy a lap dás területén tevékenykedő szakemberek közösségét. ne pénzügyi kockázata legyen a Társaságnak, hanem A Társaság működésének központjába a hagyomá- vonzó lehetősége: egyik igen fontos kommunikációs nyok megőrzését és a változó környezethez való rugal- csatornája, egyfelől belföldön, a háromezres tagság és mas igazodást állítjuk. A Magyar Hidrológiai Társaság az érdeklődők számára, másrészt a külföldön élő, dol- működésének második évszázadába lépve tevékenysé- gozó magyar szakembereknek is. günk kulcsszavai ezért továbbra is: hagyomány és fejlő- Internetes honlapunknak (www.hidrologia.hu) kö- dés. szönhetően – többek között – lehetővé vált az elektronikus jelentkezés rendezvényeinkre, könnyebbé vált a Dr. Szlávik Lajos társaság kitüntetettjeire való rákeresés, naprakész in- az MHT elnöke formáció található a rendezvényekről. A honlapra felke-

4 EMLÉKEZÉSEK

VÁSÁRHELYI PÁL AZ ÉSZAKKELETI RÉGIÓBAN

A tudós halálának és a Tisza-szabályozás munkálatai megindulásának 170. évfordulója emlékére (†1846)

2015-ben volt Vásárhelyi Pál születésének 220 éves Vásárhelyi Pál Szepesolasziban (Spišské Vlachy) jubileuma; 2016-ban pedig halálának 170. évfordulójára született 1795-ben. A város főterén számos középkori emlékezhetünk, illetve ugyanabban az évben indultak épület található, közülük sokat már teljesen átalakítot- meg a Tisza-szabályozás munkálatai is. Életútját sok tak. Ezek egyikében élt a család, s itt született Vásárhe- könyv, tanulmány és cikk feldolgozta már, s ezek a róla lyi Pál. A szülőház helyén álló épületen kétnyelvű tábla szóló írások vízmérnöki, térképészeti, folyamszabályo- (1. kép) jelöli a ház neves szülöttét.1 Apja, Vásárhelyi zási munkásságát részletesen ismertetik. Kevesen tudják Mátyás evangélikus kántortanító volt, s Vásárhelyi is itt azonban, hogy e tudós mérnök innen - az északkeleti kezdte az elemi iskolát. "Korán megismerkedett a betű- régióból- indult a hírnév felé. A miskolci Herman Ottó vetéssel, az olvasásnál csak rajzolni szeretett jobban. Múzeum honlapján látható virtuális kiállítás ezt hivatott Ha pedig nem rajzolt, akkor apja régi matematika köny- bemutatni a nagyközönség számára! veit tanulmányozta. Ezek hatására érlelődött meg ben- (www.hermuz.hu/gyűjteményeink/könyvtár) ne, hogy mérnök lesz."2 A szülők is úgy látták, hogy Pálnak tanulnia kell. A család 1804-ben Miskolcra költözött, s Vásárhelyi 1805-től 1810-ig az akkor induló evangélikus algimnázium tanulója lett.3 A miskolci evangélikusság 1803-ban határozta el, hogy új iskolát építtet. Ekkor került sor a Kis-Hunyad utcai emeletes iskolaépület felépítésére. A műemlék épület ma is áll, jelenleg üres, felújításra vár (2. kép).

2. kép. A régi Evangélikus Algimnázium épületének (műemlék) képe. Miskolc, Kis-Hunyad utca 5. szám Az iskolában, ahogy növekedett a tanulói létszám, úgy vált egyre sürgetőbbé egy harmadik tanítói állás bevezetése. Erre az állásra Vásárhelyi Mátyás kántorta- nítót nevezték ki. Ekkor a leánytanulókat különválasz- tották a fiúktól, s az ő tanítójuk lett Vásárhelyi Mátyás. Feladata volt 3 nyelven tanítani, orgonálni, imádkozni. 1820-ban betegsége miatt elköszönt az iskolától. Né- hány adatot közöl róla Zelenka Pál egyháztörténeti műve.4 Érdekes kis történetet említ Láng Zita Vásárhelyiről írott cikkében. "A hámori vasverőben (kovácsoló üzem) készítették az épülő - akkori mércével mérve nagyméretű kőboltozatos- Sajó híd cölöpözéséhez a saru- és süveg- 1. kép. Emléktábla Vásárhelyi Pál szülőházán elemeket. A kis diák érdeklődését ez felkeltette és így Szepesolasziban látogatta meg az ún. 'galíciai utat' szolgáló 13,7 m-es

5 ívnyílású Sajó híd építését, amit mindjárt le is rajzolt."5 A maga korában ez volt a legnagyobb nyílású kőhíd, Ezt a Sajó hidat a régi fahíd helyett 1807-ben építették.6 ennek építését láthatta Vásárhelyi.7

3. kép. Az ősi Eperjesi Kollégium képe a Vasárnapi Újság 1857. 38. számában

Az evangélikus algimnázium befejezése után Vásár- később gyermekei születése is.12 Legidősebb leány- helyi tanulmányainak következő állomása az eperjesi gyermekének, Paulinának a férje Stuller Ferenc ügy- kollégium (3. kép) volt. Itt filozófiát tanult 1810-1814 véd, újságíró, Kossuth Lajos titkára volt. Ő Újhután (ma között. A kollégiumot 1666-ban alapították az evangéli- Bükkszentkereszt) született 1806-ban. Tiszteletére em- kusok, később főgimnáziumot, jogakadémiát, evangéli- lékoszlopot állítottak 2001-ben Bükkszentkereszten.13 A kus teológiai akadémiát és tanítóképzőt foglalt magá- Kőrösök felmérése után Vásárhelyi a Duna-Mappáció ban. Magas színvonalával a történelmi Magyarország vezetője lett, így ettől kezdve már nem az északkeleti egyik leghíresebb iskolavárosává tette Eperjest, sok régió területén végezte munkáját. nagy egyéniség került ki padjaiból pl. Kossuth Lajos, Vásárhelyi Pál munkásságának egyik legnevezete- Thököly Imre, Dessewffy Arisztid, Milan Hodza, Jonás sebb része a Tisza-szabályozás terveinek elkészítése Záborsky. Eperjesről elkerülve - mivel a mérnöki pálya volt. Két tervet készített, 1845-ben az "Előleges javasla- vonzotta leginkább - 1814-ben Losonczy(i) József mel- tot", majd a következő évben egy teljesebbet "A Tisza lett vállalt segédgyakornoki munkát. Losonczy(i) József folyó általános szabályozásának..." tervét. Terve szak- Borsod vármegye mérnöke/földmérője volt abban az mai körökben heves vitákat váltott ki, de végül is a időben. Miskolcon a Megyeháza és a Színház is kezdeti Tisza-völgy szabályozását Vásárhelyi elgondolásai időszakában az ő tervei szerint épült. Felméréseket és alapján hajtották végre. Az első kapavágást Vásárhelyi térképeket is készített Miskolcról, a Sajóról és egyéb már nem élhette meg. Ezt Széchenyi István tette meg közigazgatási helyekről. 1815-ben - amikor vele dolgo- 1846. augusztus 27- én Tiszadobon, ahol emlékművet is zott Vásárhelyi is - készítette például "Miskoltzról állítottak ennek az eseménynek a tiszteletére. Itt áll F.Zsóltzánn, Ongánn, Gesztelyenn Tokaj felé menő Vásárhelyi Pál szobra is, hirdetve a tervező mérnök Ország utnak Rajzolatya" című térképét.8 Vásárhelyi nagyságát és kiemelkedő szerepét a szabályozási mun- így nemcsak a gimnáziumi, hanem a mérnöki tanulmá- kálatok előkészítésében.14 Az emlékmű adatait Oláhné nyait is Miskolcon kezdte. Losonczy(i) József 1816. Nagy Ágnes közölte: január 1-én kelt gyakornoki bizonyítvánnyal bocsátotta "Vásárhelyi Pál emlékművét 1969-ben avatták fel, el Vásárhelyit, aki ezután a pesti egyetemre ment tovább az Országos Vízügyi Hivatal emelte. A monumentális tanulni.9 Az egyetemet két szemeszter alatt kitűnő Vásárhelyi-szobor, amely a szabályozási munkamozza- eredménnyel elvégezte, utána 1817-1818 között Zemp- natokat ábrázolja, illetve a mellvéden lévő dombormű lén és Veszprém megyékben úrbéri- és erdőfelmérések- Gantner Jenő Munkácsy-díjas szobrász alkotása (4. kel foglalkozott.10 A sátoraljaújhelyi Zempléni Levél- kép). A szobor alatt Vörösmarty Mihály sorai olvasható- tárban ezekről a felmérésekről nincs adat. (Egy levelet ak: azonban őriznek Vásárhelyi tollából, melyet később, „Hallom-e még zúgásaidat, Tisza féktelen árja! 1844-ben írt a zempléni alispánnak a tiszai hajózás helyi Látom-e zöld koszorús róna virányaidat? akadályairól.11 Ezután Huszár Mátyással dolgozott a Eljön-e a délibáb tündérpalotával álmom Kőrös, Berettyó és a vele összeköttetésben lévő többi Képeihez, szebbnek festeni a honi tért? folyó felmérésén az 1819-1823 közötti években. E Óh, siket és vak a föld, de ha nemzetem egykor idézné munkálatokban egy másik miskolci mérnök is részt vett Hű nevemet, lelkem hallja s megérti e szót.” Vásárhelyi mellett: nevezetesen Bódogh József. A csa- lád neve nem ismeretlen Miskolc történetében! Erre az időszakra esett Vásárhelyi Pál házasságkötése, majd

6 ra vált. A tiszadobi árterületeket az Országos Termé- szetvédelmi Hivatal 1976. október 10-én tájvédelmi körzetté nyilvánította." A mentesített területek belvizeinek elvezetéséhez az is szükséges volt, hogy a vizeknek a befogadóba jutását szabályozni lehessen, illetve akkor is legyen erre lehető- ség, ha a folyó magas vízállása a szabad befolyást nem tette lehetővé. Ezt a célt szolgálták a zsilipek és szivaty- tyútelepek. A Felsőszabolcsi Tiszai Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat ezért elhatározta, hogy Bercelen (Tiszabercel) egy zsilipet építenek. A zsilip 1858-ban megépült, de később többször is újjá kellett építeni. A Tisza töltésen ma is ott álló szivattyútelep már ipari műemléknek számít.15 A műemléket Kiss Tanne István fotográfus képein csodálhatjuk meg az alábbi honlapon: http://tannefoto.hu/galeria/ipar-industry/tiszabercel- szivattyutelep (2016) 2003-ban Sárospatakon Vásárhelyi Pál tiszteletére egy domborművet avattak. A vízügyi szolgálat telephe- lye is ebben az utcában van.16 Miskolcon egy mellékut- ca viseli Vásárhelyi Pál nevét. Talán jó lenne más for- 4. kép. Vásárhelyi Pál emlékműve Tiszadobon mában is emléket állítani neki Miskolc városában! Az első kapavágással megkezdődtek a munkálatok: a gátak építése, az átvágások és nagyrészt a belvizek Összeállította: Hideg Ágnes elvezetése a múlt században megtörtént. A „legnagyobb magyar”, Tiszát szabályozó terve és nagy munkája való-

Ezúton mondok köszönetet az érdeklődő/támogató szakembereknek, akik segítették e kiállítás létrejöttét: Dr. Dobos Irma eurogeológusnak, dr. Bodnár Mónika muzeológusnak, Szarka Judit hídmérnöknek, Bede Katalin osz- tályvezető-könyvtárosnak, Oláhné Nagy Ágnes művelődésszervezőnek, a Magyar Nemzeti Levéltár B.-A.-Z. megyei levéltár munkatársainak (Bodnár Tamás, Oláh Tamás, Rózsa György), Varga Gábor osztályvezető-könyvtárosnak.

1 Fejér László: Emléktábla jelöli Vásárhelyi Pál szülőházát. In: Hidrológiai Tájékoztató 1996/október 4-5. o. Előzőleg már volt egy emléktábla a szülőházon, melyet Vásárhelyi Pál születésének 100. évfordulóján (1895) állíttatott a Magyar Mérnök- és Építész - Egylet. Ez a márványtábla azonban a történelem viharában megsemmisült. 2 Dr. Dobos Irma: Emlékezés Vásárhelyi Pálra (1795-1846) születése 200. évfordulóján. In: Hidrológiai Tájékoztató 1995/április 3. o. 3 Több nagy tudós, költő, politikus is járt ebbe az iskolába. Pl: Herman Ottó, Hunfalvy Pál és János, Szemere Bertalan, Pulszky Ferenc, Pavel Országh-Hviezdoslav. Ld: Egy elfelejtett iskola nagyhírű tanulói. In: Borsodi Szemle 1959. 6. sz. 35-39. o. 4 Zelenka Pál: Emléklapok a miskolci ág. hitv. evang. anyaegyház évszázados életkönyvéből. Miskolcz, 1883. 140. o. és Szebik Imre-Várhegyi Miklós: A miskolci evangélikus egyházközség története, 1783-1983. Miskolc, 1983. 54-55. o. 5 Lévainé Láng Zita: Vásárhelyi Pál szakmai indíttatásának miskolci vonatkozásai. In: Vizeink 2000. 11-12. sz. 14. o. 6 A hídépítés részleteiről olvashatunk: Gyulai Éva: Topográfia és városkép. In: Miskolc története III/1. kötet Miskolc, 2000. 64-65. o. 7 A régi kőhíd képe látható dr. Gáll Imre Régi magyar hidak című könyvében. Bp. 1970. 77. o. ugyanez a kép szerepel a Hidak Borsod-Abaúj- Zemplén megyében című kötetben is. Miskolc, 1994. 22. o. 8 A térkép megtalálható a Magyar Országos Levéltárban. Jelzet: S 12 Div XIII No 0440 9 Szendrey László: Miskolcról indult el a halhatatlanság felé a legnagyobb magyar mérnök. In: Magyar Élet 1942. 26. sz. 6. o. 10 Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció. Szerk: Kaján Imre. Bp. 1995. 13. o. 11 Hőgye István: Tudósok, művészek levelei Zemplén Levéltárában. Miskolc, 1996. 26. o. 12 Vásárhelyi Pál gyermekei: Vásárhelyi Paulina (Stuller Ferencné), Vásárhelyi Pál Lajos, Vásárhelyi Marianna, Vásárhelyi Mária, Vásárhelyi Amália, Vásárhelyi Berta Albertina (Hódy Lajosné). Hozzáférés (2016): http://countess.hupont.hu Gyevnár Erika: Vásárhelyi Pál - a legnagyobb magyar mérnök. 13 A hegyi falu "újabb" neves emberei. In: Észak-Magyarország 2000. 114. sz. 6. o. 14 Botár Imre-Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása (1846-1879). Bp. 1971. 33. 34. o. 15 Dr. Diczházy Mariann: Tiszabercel. Szivattyútelep. Bp. 1990. TKM kiskönyvtára 375. sz. 10. o. 16 A dombormű avatásáról megjelent cikk-Vásárhelyi Pál évszázados tervei. In: Déli Hírlap 2003. 16. sz. 5. o.

______

7 Emlékezés a 100 éve elhunyt Zsigmondy Béla fúrómérnökre

A XIX. századi magyar vízgazdálkodás történetének ez Zsigmondy Béla Budapesten (Kőbánya) ipari célokat az időszaka is bővelkedett nagy egyéniségekben. Közü- szolgáló kutak sorozatát készítette el különböző serfő- lük kiemelkedetek azok, akik szellemi felkészültségü- zőkben, téglagyárakban. ket, műszaki alkotásukat egybekapcsolták a társadalmi Tevékenységének külön körét jelentették a szénkuta- haladás ügyével. A vízgazdálkodás fiatal nemzedékéből tó fúrások, melyek közül a legnagyobb sikert a tatabá- ott találjuk a legtöbb alföldi város vízellátáshoz nélkü- nyai szénmező feltárásában végzett a cég. A sok vízku- lözhetetlen kutak készítőjét, a fúrómérnökké vált tató fúrás mellett – mely végig fő működési területe volt Zsigmondy Bélát, Zsigmondy Vilmos unkaöccsét is. – talajkutató és hídpillér alapozásával kapcsolatos fúrá- sokkal is foglalkozott Zsigmondy. Az előbbiek körébe tartoztak az un. „kém fúrások”, melyek közül a legneve- zetesebb munka volt a szegedi árvíz utáni, a város ren- dezési terv elkészítéséhez szükséges talajfúrások elké- szítése volt. Az utóbbiak közelebb hozták a hídépítés- éhez és tevékenységi körét 1894-től kibővítette e téren is. A zentai, a técsői Tisza-híd, a gombosi vasúti Duna- híd, a Lánchíd újjáépítési munkákat is a Zsigmondy cég végezte. Zsigmondy Béla közpályán is működött kora ifjúsá- gától, a zürichi egyetemi évektől kezdve, hazatérte után belépett a Magyarhoni Földtani Társulatba, tagja lett a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek (MMÉE), ott bábáskodott az Országos Magyar Bányászati és Kohá- szati Egyesület alakuló közgyűlésén, de végül is nem lett tagja az egyesületnek. Széleskörű munkát végzett a nemzetközi fúrótechnikusok egyesületében (Bohrtechniker Versammlung). Alaposan kivette részét a szervezésben annak vándorgyűlésein, öregbítve ezzel is a hazai mélyfúrások, vízkutatók hírnevét. 1908-tól rendes tagja lett a „Magánmérnökök Országos Szövet- ségé”-nek.

1. kép. Zsigmondy Béla a Zürichi Technikum elvégzése után Pesten született 1848. március 7-én. Ugyanitt végez- te középfokú tanulmányait, majd 1867-től a Zürichi Eidegenössische Technikumot végezte, a gépműtani szakok mellett, a nagybátyja hatására geológiai, ásvány- tani és kőzettani előadásokat is hallgatva szerezte meg oklevelét 1870. augusztus 13-án (1. kép). Hazatérése után előbb Petrozsényban dolgozott, majd Zsigmondy Vilmos 1872. decemberében bevonta a Városligeti fúrás munkáiba. Ezt követően kezdte el mérnöki pályafutását, amikor a legnagyobb érdeklődés mutatkozott az egész- séges vizet adó kutak iránt és működési területét az Alföldre helyezte át. Eredményes vízfúrási tevékenysé- gének sorát 1878-ban Hódmezővásárhely-I. számú kút nyitotta meg (2. kép). 1888-ig, Zsigmondy Vilmos haláláig a mester és ta- nítvány szoros kapcsolatban állottak. Ez időben készített vízfeltáró fúrások közül megemlítendők: Herkules- fürdő, Hódmezővásárhely-II., Szentes város közkútja, Püspökladány-II. sz. kút stb. A nagybátyja halála után, az 1890-et követő években is megőrizte vezető szerepét az Alföldön. Említésre méltó munkák: Békéscsaba „Angyalos kút”, Szarvas ”Ceres kút”, Mezőtúr „Flóra kút”, a nagyszalontai artézi kút stb. 1892 után 2. kép. A Hódmezővásárhely I. sz. kút

8 Zsigmondy Béla sikereit számos elismeréssel jutal- mazták, így az Estű-téri „Erzsébet-híd” megnyitása alkalmából a Ferenc József rend lovagkeresztje” kitün- tetést kapta. A Fúrómérnökök és Fúrótechnikusok XXV. jubileumi vándorgyűlésén, Budapesten a „Tecklenburg- emlékérem” ezüst fokozatával tüntették ki. A MMÉE választmánya 1902. március 23-i XLIII. közgyűlésén „Egyesületi Aranyérem”-mel tüntette ki (3. kép), az 1916. március 17-i ülésén pedig tiszteleti taggá válasz- totta. Egy autóbaleset következtében szerzett betegsége következtében 1916. július 16-án, pünkösd hétfőjének hajnalán, életének 68-ik évében hunyt el Budapesten. A nagy megyer mérnököt édesapja, Zsigmondy Pál mellé temették el a Fiumei úti sírkertben (Kerepesi temető). „Tevékenykedéseivel olyan nevet szerzett, mely széle- sebb körökben is tetszésre talált és joggal elismerést nyert. Az olyan ember, mint Zsigmondy Béla, rászolgált arra, hogy létesítményei, a világon elismertek legyenek” írta a „Conversationalblatt” című német. újság.

Csath Béla gyémántokleveles bányamérnök 3. kép. Zsigmondy Béla idős korában

______

Kötődéseim a Magyar Hidrológiai Társasághoz

Első kötődésem a Magyar Hidrológiai Társasághoz, amikor 1939-ben, 10 éves koromtól kezdődően Apám elvitt a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szak- osztálya, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (akkor még Pázmány Péter Tudományegyetem) Ásvány- Kőzettani Tanszéke Múzeum körúti előadótermében rendezett előadóüléseire. Az előadásokat a szakma akkori reprezentásai, többek között: Emszt Kálmán, Entz Géza, Horusitzky Henrik, Láng Sándor, Papp Ferenc, Sarló Károly, Szádeczky-Kardoss Elemér, Schréter Zoltán, Vendl Aladár, Vendl Miklós, Vigh Gyula és Vitális Sándor tartották. Az előadások a Hidrológiai Közlönyben rendre megjelentek és ma is hozzáférhetők. Az előadókat akkor csak látásból, később személyesen is megismertem. Apám dr. Vitális Sándor szakosztályelnöksége ide- jén, amikor 1945 tavaszán a posta még nem működött, 15 éves ifjúként, 13 éves húgommal együtt, többnyire gyalogosan kézbesítettük a szakosztály előadási meghí- vóit. Húgom a budai oldalon, én a pesti oldalon juttattam el a szakosztály tagjainak szóló értesítéseket. Gimnazista koromban otthonunkba a postán érkező Földtani Közlöny, Bányászati és Kohászati Lapok mellett a Hidrológiai Közlöny számaiba is bepillantottam, 1. ábra. Tagsági könyvem az 1949. évi belépésemről így ezek a folyóiratok is közelebbi kapcsolatba kerültek velem. Irodalmi tevékenységem. 1949-ben, elsőéves geológus hallgatóként léptem be Mint érdekességet említem meg, hogy a Hidrológiai a Hidrológiai Társaságba (1. ábra), és szerveztem be Közlöny 1942. évi számában Apám „Egy magyar falu valamennyi évfolyamtársamat. ivóvízellátása” című cikke 14 fényképe között 4 képen én is szerepelek. Ezek is „kódolták” a későbbi hidroló- giai témájú irodalmi tevékenységemet.

9 A Hidrológiai Közlönyben 1958-ban jelent meg az Bendefy László (2004), és Rónai András (2006), mély első (Lovas Lászlóval közös) írásom, amelyet 2016-ig érzéseket és kötődéseket hoztak felszínre. 38 cikk és 7 ismertetés követett. 1961-ben dr. Papp Ferenc professzor, az MHT akkori elnöke kezdeményezése és megbízása következté- ben életre hívott, és azóta általam szerkesztett Hidroló- giai Tájékoztatóban ezideig 51 cikkem és 15 ismerteté- sem jelent meg. A 2016. évben 55 éves Hidrológiai Tájékoztató szerkesztése során éltem meg a legerőteljesebb kötődé- semet a Hidrológiai Társasághoz. Az 55 év alatt a kisebb nyomdai és szerzői bosszúságoktól eltekintve, mindenkor nagy örömöt okozott a szerzők baráti hozzá- állása, valamint a kiadvány megjelenése. A szerkesztés során korábban Gábris Éva, jelenleg Szigeti Edit kima- gasló segítőkészsége jelentősen megkönnyítette szer- kesztői tevékenységemet! 2016-ig folyamatosan a Hidrológiai Közlöny szer- kesztő bizottságának is tagja voltam, melynek során számos lektorálást végeztem! Külön figyelmet érdemel mind a Közlönyben, mind a Tájékoztatóban a víztározási és vízszerzési tanulmá- nyok mellett megjelent, Magyarország vízföldtani tömbszelvényeit bemutató cikksorozatom. Ezek az Acta Geologica és a Földrajzi Közlemények hasábjain, valamint a Magyar Állami Földtani Intézet 1991. évi plakátnaptárán is közzétettek a következők: Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvénye, Nógrád megye, Pest megye, Komárom megye, valamint Fejér megye északi része. A Keszthelyi-hegység, a Bakony és a Balatonfelvidék, Veszprém megye és a 2. ábra. Tiszteleti tagsági oklevelem 1997-ből határos területek, a Dunántúli-középhegység (angolul), Az Északi-középhegység, Magyarország mélyföldtani, Kirándulások, kiküldetések a Hidrológiai Társaság Magyarország (kiegészített) vízföldtani, valamint a szervezésében. Magyar középhegység középső része vízföldtani tömb- Románia (1962), Lengyelország (1964), Ausztria szelvénye. (1964, 1969, 1970), NSZK – Ausztria (1973), Jugoszlá- A Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége megbízá- via (1973, 1978), Ausztria–Olaszország (1981), Szov- sából megszerkesztettem „A 70 éves 1917-1987 és a 75 jetunió (1982), Románia (1983), Ausztria (1984, 1985), éves 1917-1992 Magyar Hidrológiai Társaság múltja és Románia (1987), Ausztria (1989), Románia (1996). jelene” című kiadványt. Az 1964, 1969-70, 1973, 1984, 1985 és az 1989. évi Temetési búcsúbeszédek, nekrológok és emlékezések. ausztriai kiküldetés az Osztrák Vízgazdálkodási Szövet- Igen bensőséges és megható kötődések voltak, ami- ség rendezvényeire történt. Ezeken a baráti beszélgeté- kor elhunyt tagjaink temetése, illetve búcsúztatása al- sek során tolmácsolással is szolgáltam. kalmával búcsúbeszéddel szolgálhattam. Így a Hidroló- A többi kiránduláson minden alkalommal közmeg- giai Társaság részéről Jugovics Lajos (1975), Rónai elégedésre ismertettem az érintett területek földtani és András (1991), Kessler Hubert (1994), Kontur György vízföldtani adottságait. (1994), Erdélyi Mihály (2002), Vendl Anna (2003) és Előadások. Herke Paula (2004) tagtársunkat búcsúztattam. A Hidrológiai Társaság által szervezett rendezvé- Társaságunk nagyrabecsült, illetve közeli személyes nyeken 1962 és 1987 között összesen 20 előadást tartot- kapcsolatban álló tagtársainkról a Közlönyben és a tam. Külön kiemelem dr. Dobos Irma tiszteleti tagunk Tájékoztatóban írt nekrológok, mint Papp Ferenc 2006. és 2016. évi köszöntését és dr. Papp Ferenc pro- (1969), Vendl Aladár (1971), Schréter Zoltán (1972), fesszor halála 40. évfordulóján gellértfürdői szobra Vendel Miklós (1977), Bendefy László (1979), Galli előtti koszorúzási beszédemet (2009). László (1980), Rónai András (1992), Kessler Hubert A Hidrológiai Társaságban viselt egyéb tisztségek: (1994), Erdélyi Mihály (2002), Vendl Anna (2004), és Az Oktatási Bizottság tagja (1963-1974), a Hidroge- Herke Paula (2004) ugyancsak meghatottan érintettek. ológiai Szakosztály vezetőségi tagja (1975-1977). Hidrológiai munkásságukról a Hidrológiai Tájékoz- Kitüntetések. tatóban írt jubileumi emlékezések: Sümeghy József A Hidrológiai Társaságban végzett tevékenységemet (1992), Horusitzky Henrik (1994), Pálfy Móric (1996), a következő kitűntetésekkel ismerték el: Vendel Miklós (1996), Miháltz István (1997), Papp Vásárhelyi Pál Emléklap (1962), Munka Érdemrend Károly (1998), Böckh Hugó (1999), Vitális Sándor bronz fokozata (1966), A Vízgazdálkodás Kiváló Dol- (2000), Pozsevitz Tivadar (2001), Galli László (2004), gozója (1967), Pro Aqua Emlékérem (1977), Dr.

10 Schafarzik Ferenc Emlékérem (1986), MTESZ-díj 2016-ban 67 éves társasági tagságom során megis- (1991), Vásárhelyi Pál-díj (1992), A Magyar Hidrológi- mertem, illetve megtapasztaltam a Magyar Hidrológiai ai Társaság tiszteleti tagja (1997, 2. ábra), Kvassay Jenő Társaság működésének, hogy úgy mondjam minden szakkuratóriumi díj (2004). „csínját – bínját” és tudom, hogy akik a társasági tevé- A kitüntetések csak fokozták tettrekészségemet és kenységben bármilyen formában közreműködnek, az kötődésemet a Hidrológiai Társasághoz! sokszor milyen izgalmat és fáradtságot, de ugyanakkor x x x nagy örömöt és megtiszteltetést is jelent. Dr. Vitális György

______

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK

A Magyar Hidrológiai Társaság 2015. évi diplomamunka pályázatán díjazott és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomamunka pályázatokat – kezdő szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében – a Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük közzé (Szerk.).

Korszerű folyószabályozási módszerek vizsgálata *

CSUKA MILÁN

Összegzés  megfelelő kiindulási alap szolgáltatása a ké- Diplomamunkám három fő részre osztható, melyek sőbbi tanulmányokhoz mindegyike fontos részét képezi a folyószabályzás vizs- Hagyományos eljárások gálatának. Az első részben a hagyományos folyószabá- A magyar nyelvű folyószabályozást taglaló szakiro- lyozási eljárásokat vizsgáltam, azok kialakításának dalmak túlnyomó része már idejétmúlt, friss irodalom, okaival és jellemzőivel együtt. A második részben sorra ami ezek hatását sorra venné, rég nem készült. Napja- vettem a legújabb folyószabályozási kutatásokat, az új inkban a természet védelme újra központi szerepet ka- irányba mutató elképzeléseket. Ebben a részben a meg- pott, így a korábbi szabályozások hatására bekövetke- valósítás módja mellett szerepelt a kialakult probléma, zett károk (eliszapolódás, kedvezőtlen hordalékanyag melyre a választ reméljük, az eljárás rövid leírása és egy vándorlás, kedvezőtlen mederviszonyok, vízi élőlények megvalósult, gyakorlati példa bemutatása. A diploma- számára kedvezőtlen közeg) vizsgálata, helyreállítása munka harmadik részének keretein belül létrehoztam a elengedhetetlen. A hagyományos eljárások összegzésé- Duna egy szakaszára a jelenlegi állapot és 5 lehetséges nek alapjául Kozák Miklós Vízfolyások rendezése és megoldás numerikus modelljét. A modelleket futtatva hasznosítása c könyve szolgált. kielemeztem azokat, legfontosabb jellemzőiket vizsgál- Új keletű megoldások va, ezek alapján pedig összehasonlítottam a különböző Az új eljárások kidolgozásának szükségességét az megoldásokat. igények változása, és a szabályozások hatására bekövet- Célok kező nem várt hatások okozták. Az árvízvédelemi sza- Diplomamunkám célja volt, hogy elkészítsek egy új bályozás, jéglevonulás, emberélet biztosítása még min- magyar nyelvű tanulmányt a témakörben, ezzel megfe- dig első helyet foglal el a célok tekintetében, de megje- lelő alapot szolgáltatva a későbbiekben a téma további lentek korábban elhanyagolt, fontos szempontok (kör- vizsgálatára. Dolgozatom irányt mutathat a további nyezet megóvása, védelme, a vízfolyás jó ökológiai, kísérleteknek, segít, hogy mely irányban érdemes to- kémiai és morfológiai állapotának megőrzése). Az álta- vább vizsgálni a szabályozási eljárásokat. lam vizsgált eljárások mindegyike ezekre kíván megol- Főbb céljaim: dást adni, valamilyen módon. A változtatások egy része  hagyományos eljárások hibáinak, illetve azok a sarkantyúk kialakításának újraértelmezését foglalta következményeinek összegzése magába (új geometria, átvágások, egymáshoz képesti  új irányba mutató eljárások feltérképezése, ösz- elhelyezkedések változtatása). Egy további elképzelés a szegyűjtése, csoportosítása folyómeder szemcseösszetételének változtatását vizsgál-  új elképzelések vizsgálata, jelenleg fennálló ta, egy durvább, nagyobb szemösszetételű mederfenék problémákra kifejtett pozitív és negatív hatása- kialakítással. inak elemzése

11 Sorra vett eljárások:  Oldalágak revitalizációjának, újracsatlakoztatá-  Meglévő sarkantyúk rekonstrukciója (part sának vizsgálata folyószabályozási szempont- menti átvágások, görbe vonalú sarkantyú ki- ból (árhullám levonulás, hordalékmozgás) alakítás)  Oldalág konstrukció (zúgók és medencék ki-  Alternatív sarkantyú formák (geometriai, elhe- alakítása az oldalág mentén, ezzel biztosítva a lyezkedésbeli változtatások) megfelelő áramlási viszonyokat)  Folyómeder szemcseösszetételének megváltoz-  Folyószélesítés, parterózió tatása, a meder „durvítása“ (durvább szemszer- kezetű hordalék mederbejuttatásával)

T1,T2,T3,T5 változatok geometriai kialakítása Modellezéssel vizsgált változatok: Az eredmények alapján a következő megállapítá- A vizsgált szakasz a Duna Sződliget melletti (1672- sokat tehetjük a következő változatokat összehason- 1676 fkm) szakasza volt, ahol jelenleg két sarkantyúpár lítva: és egy oldalág található. A modell felépítéséhez az SMS 1. A vízszintmagasság egy esetben sem változott programot, a modell futtatásához a SSIM programot, az számottevő mértékben eredmények megjelenítéséhez pedig a Tecplot progra- 2. A fenékcsúsztató feszültségben bekövetkező mot választottam. A vizsgált változók a különböző változások minden esetben pozitívak voltak kialakításoknál a vízszint változás, a fenékcsúsztató 3. T1, T2, T3, T4 változatok esetében a vizsgált feszültségek változása, a sebesség változás és az áram- körülményeket tekintve a változás vagy semleges, vagy lási vonalak változása volt. pozitív volt Vizsgált változatok: 4. T5 változat jelen formájában nem megfelelő T0. Kiindulási állapot: Felső sarkantyúpár között Ezek tekintetében kijelenthető, hogy jelen állapotok- kialakított kőpad, alsó sarkantyúpár alatt-fölött egy-egy ra vizsgálva a Duna Sződligeti szakaszát, a lemodelle- mesterséges oldalág be- és kilépőág zett változatok közül, megadott változókra kifejtett T1. Sarkantyúpárok part menti átvágása hatásukat tekintve legkedvezőbbnek a T4 változat adó- T2. Lefolyással egy irányban eltolt sarkantyúvégek dott, ahol is a sarkantyúk magasságát csökkentettük, T3. Íves kialakítású sarkantyú geometria még legrosszabb esetként a T5 adódott, mikor is a sar- T4. Sarkantyúk magasságának csökkentése kantyú végét a felvíz irányában eltoltuk. T5. Lefolyás irányával ellentétesen eltolt sarkan- Összefoglalás tyúvég Egyértelműen látható, hogy a sarkantyúk kialakítá- Eredmények: sának új módjaival érdemes foglalkozni. Pusztán az alak A különböző változatok hatására kialakult viszonyo- változtatásával az ugyanabban a szelvényben megépített kat az 1. táblázat foglalja össze: sarkantyú kedvezőbb hatással van a vízfolyás életére. A 1. táblázat. T1-T5 változat hatása a különböző ténye- hagyományos eljárások már nem feltétlenül jelentik zőkre (-2 nagyon rossz hatás, 0- semleges hatás, 2- minden helyzetben a legoptimálisabb kialakítást. A nagyon jó hatás) megfelelő kialakítás megválasztásával elkerülhetők a korábban rendre jelentkező problémák. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészültéért szeretnék köszönetet mondani elsősorban konzulensemnek, dr. Baranya Sándor- nak, valamint mindenkinek aki segítségével hozzájárult valamilyen módon munkámhoz.

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Bsc alapképzés kategóriában I. díjat nyert pályamunka kivonata. A pályamun- ka Mosonyi Emil különdíjban is rszesült.

12 Komplex szabadfelszínű áramlások numerikus modellezése *

FLEIT GÁBOR

A dolgozat Trondheimben, Norvégiában készült. Mun- kifolyású, szabályozatlan kimeneti peremfeltételeket kám során egy a norvég NTNU egyetemen fejlesztés definiáltam, mivel a laborkisérletekben is minden eset- alatt álló numerikus modell célirányos tesztelését végez- ben rohanó áramlási viszonyok uralkodtak a beépített tem el, komplex szabadfelszínű áramlási viszonyok műtárgyak alvizein. számítógépes vizsgálatán keresztül. A laboratóriumi csatornában kimért vizsgálati esetek Bevezetés, célok kivétel nélkül jól sematizálhatók voltak kétdimenziós A vízmérnöki gyakorlatban egyre inkább előtérbe szeletmodell segítségével, így a számítási idők csökken- kerül a számítógépes modellezés különböző feladatok tése érdekében a számításokat két dimenzióban, egy egy elvégzésére. Ezek a modellek általában egyszerűbb, cella vastagságú numerikus csatornában végeztem. gyorsabb és olcsóbb alternatívát jelentenek a klassziku- Diplomamunkámban részletes érzékenységvizsgála- san alkalmazott kismintamodellekkel szemben. A gya- tot végeztem a rácshálófelbontás, a turbulencia model- korlatban legszélesebb körben használt ilyen modellek lek, a diszkretizációs sémák, valamint az érdességi vi- egyszerű, egydimenziós megoldók, melyek remekül szonyok modelleredményekre gyakorolt hatására is. alkalmazhatók árhullámok levonulásának szimulációjá- Eredmények ra, egyszerűségükből adódóan gyorsak, így nagy idő- Az első vizsgált esetben egy téglalap szelvényű bukó előnyt tudnak biztosítani árvízi védekezéskor. Ezzel felett kialakuló áramlás modellezését végeztem el. A szemben a magasabb dimenziószámú (2D, 3D) model- laborkísérletekhez hasonlóan (Sarker és Rhodes, 2004), leket kisebb léptékű, áramlástani szempontból komple- nem az áramlási sebességek alakulása került górcső alá, xebb feladatok megoldására alkalmazzuk, például mű- hanem a műtárgy felett kialakuló komplex szabadfel- tárgyak körüli áramlások szimulációjára. szín. A laborvizsgálatokban ezt 5-50 mm-es sűrűséggel A diplomamunka fő célja az volt, hogy bemutasson rögzítették, így az általam számított eredmények jól egy naprakész, nyílt forráskódú numerikus eszközt ellenőrizhetők voltak. (REEF3D (Bihs, 2015)), illetve, hogy rámutasson arra, hogy a fejlett számítógépes megoldók gyors és hatékony alternatívát jelenthetnek a költséges fizikai modellezés- sel szemben. Numerikus hidrodinamikai modellezés Az alkalmazott megoldó (REEF3D) egy többfázisú rendszerek modellezésére is alkalmas háromdimenziós áramlástani modell, mely a Reynolds-átlagolt Navier– Stokes egyenleteket oldja meg véges differencia mód- szerrel, strukturált és ortogonális rácshálón. Az egyenle- 1. ábra. Téglalap szelvényű bukó feletti áramlás szabad- tek advektív tagjait az ún. WENO (Weighted Essentially felszíne Non-Oscillatory) sémával közelíti, mely amellett, hogy A fent látható ábrán megfigyeltek alapján belátható, harmad- és ötödrend közötti pontosságot biztosít, rend- hogy a bemutatott naprakész numerikus módszerek kívül robosztus, így az áramló-rohanó állapot közötti ilyen egyszerű geometriák okozta komplex szabadfel- átmenet stabil kezelésére is alkalmas. Az időbeli szín korrekt és nem utolsó sorban stabil reprodukálásra diszkretizáció harmadrendű Runge-Kutta sémával, míg is alkalmas, mind az áramló és áramló, mind a kettő az áramlás turbulens jellegéből adódó hatások figye- közötti átmenetben is. A mért és a modellezett eredmé- lembevétele kétegyenletes k-ω turbulencia modellel nyek közötti eltérések kis mértékben lépték csak túl a történik. mérési hibatartományt, így modelleredményeket kielé- Többfázisú áramlások modellezésénél kulcsfontos- gítő pontosságúnak ítéltük. ságú a fázisok közötti határfelület pozíciójának pontos A második vizsgálat célja egy hidraulikus profilú meghatározása. A bemutatott modell ezt az ún. level set bukó (2. ábra) feletti áramlás vizsgálata volt. A vonat- method (LSM) alkalmazásával éri el. A módszer lénye- kozó folyóiratcikkek (Tullis és Neilson, 2008; Tullis ge, hogy a számítási tartomány minden pontján defini- 2011) a bukó tervezési méreteihez tartozó átbukási álva van egy előjeles függvény, melynek értéke megadja magasság - vízhozam kapcsolatot vizsgálták laboratóri- a pont legközelebbi távolságát a szabadfelszíntől, az umi körülmények közt. előjel pedig arra utal, hogy melyik fázisban (víz/levegő) található a vizsgált pont. A numerikus modell tesztelésére három szakirodalmi cikk eredményeit használtam fel, melyekben külön- böző geometriájú bukók feletti áramlásokat vizsgáltak laboratóriumi kisminta, illetve numerikus modellezéssel 2. ábra. Hidraulikus profilú bukó feletti áramlás nume- is. A felépített számítási tartományok geometriája min- rikus vizsgálatára alkalmazott számítási rácsháló den esetben a laborkísérletekben alkalmazottal azonosak Mivel a szabadfelszín mért helyzete a különböző voltak. A jól dokumentált cikkeknek alapján vízhozam vízhozamok esetén nem állt rendelkezésre, ezért ebben a típusú bemeneti peremfeltételeket, valamint szabad példában vizsgálataim célja a helyes (mért)

13 vízhozamgörbe (és bukótényező) numerikus reproduká- numerikus modellek jó pontossággal képesek reprodu- lása volt. A mérések során vizsgált, különböző nagysá- kálni, továbbá figyelemre méltó a modellek által számí- gú vízhozam típusú felvízi peremfeltételek alkalmazá- tott szabadfelszínek között megfigyelhető egybeesés is. sával végeztem permanens szimulációkat, majd a mo- A bukó felett kialakuló kritikus, illetve az alvízen ural- dell által számított átbukási magasságokat összevetet- kodó rohanó állapotban is jó egyezés figyelhető meg. tem a mért értékekkel. Látható tehát, hogy az alkalmazott REEF3D modell egy költséges kereskedelmi szoftverrel is felveszi a versenyt, még ilyen komplex áramlási szituációk numerikus vizsgálatakor is. Összefoglalás Diplomamunkámban áttekintettem a különböző di- menziószámú áramlástani modellek leggyakoribb al- kalmazási területeit, továbbá bemutattam a napjainkban legszélesebb körben használatos háromdimenziós modelleket. Ismertettem a korszerű, jelenleg is intenzív fejlesztés alatt álló REEF3D numerikus modell matema- 3. ábra. Hidraulikus profilú bukó mért és számított tikai hátterét, a háromdimenziós áramlásokat leíró alap- vízhozamgörbéje egyenletekkel együtt. A folytatásban három eltérő Hét eltérő vízhozamra végeztem el a számításokat, geometriájú bukó feletti áramlást vizsgáltam szakiroda- melyek eredményeit a 3. ábra szemlélteti. A számított lomban fellelhető mérések és modellvizsgálatok alapján átbukási magasságok mért értékekhez viszonyított hibái és bemutattam, hogy a modell nagy pontossággal képes -3,95 és 2,27 % között ingadoztak, mely alátámasztja a a szabadfelszín pozíciójának meghatározására. A vizs- numerikus modellek alkalmazásának relevanciáját ilyen gálatok rámutattak arra, hogy a modell alkalmas lehet a és ehhez hasonló vízszint szabályozó műtárgyak vizsgá- költséges kisminta kísérletek, valamint a kereskedelmi latára akár már a tervezési fázisban is. modelleszközök kiváltására, mindazonáltal fontos hang- súlyozni a fizikai modellezés fontosságát, azok együttes alkalmazása a modern számítógépes szoftverekkel komoly alapot adhatnak tudományos és gyakorlati prob- lémák megoldásához is. IRODALOM Bihs H. (2015): REEF3D :: User Guide v15.04. Haun S., Olsen N.R.B., Feurich R. (2011): Numerical Modeling of Flow Over Trapezoidal Broad-Crested Weir. Engineering Appli- 4. ábra. Trapéz szelvényű bukó feletti áramlás szabad- cation of Computation Fluid Mechanics Vol. 5, No. 3, pp. 397- felszíne 405. A harmadik vizsgált esetben egy trapéz keresztmet- Sargison J.E., Percy A. (2009): Hydraulics of Broad-Crested Weirs with Varying Side Slopes. Journal of Irrigation and Drainage szetű bukó feletti áramlást vizsgáltam egyrészt korábbi Engineering Jabuary/February 2009. laboratóriumi (Sargison és Percy, 2009) másrészt ezen Sarker M.A., Rhodes D.G. (2004): Calculation of free-surface profile laboratóriumi mérésekre épülő numerikus modellvizsgá- over a rectangular broad-crested weir. Flow Measurement and latok (Haun et al., 2011) alapján. A referenciaként Instrumentation 15 (2004) 215-219. Tullis B.P., M.ASCE (2011): Behavior of Submerged Ogee Crest használt modellvizsgálatok a széles körben elterjedt, Weir Discharge Coefficients. Journal of Irrigation and Drainage kereskedelmi forgalomban kapható Flow-3D szoftverrel Engineering 2011, 137:677-681. készültek. A mérések során különböző vízhozamok Tullis B.P., M.ASCE, Neilson J. (2008): Performance of Submerged esetén vizsgálták a felvízen kialakuló vízszinteket (ha- Ogee-Crest Weir Head-Discharge Relationships. Journal of Hy- draulic Engineering 2008. 134:486-491. sonlóan az előző esethez), a numerikus modellvizsgála- Köszönetnyilvánítás tok azonban lehetőséget adtak a különböző modellekkel A dolgozat színvonalas elkészüléséért köszönettel számított szabadfelszínhelyzetek összevetésére is. A 4. tartozom norvégiai konzulenseimnek, Nils Rüthernek és ábrán egy kimért állapothoz tartozó mért, modellezett Hans Bihsnek, továbbá hazai témavezetőmnek, Baranya (referencia) és az általam számított eredményeket muta- Sándornak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi tom be. Megfigyelhető, hogy a mért felvízi vízszintet a Egyetemről.

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Bcs alapképzés kategóriában I. díjat nyert pályamunka kivonata.

______

14 Kommunális szennyvízkibocsátások befogadóra gyakorolt hatásának elemzé- se a Víz Keretirányelv szerinti célállapotok tükrében *

NAGY SEBESTYÉN

Dolgozatom témája a kommunális eredetű, települési lehetne elérni, ha a tisztított szennyvizeket nem vezet- szennyvíztisztítókból származó tisztított szennyvíz nék be az élővizekbe. A legtöbb víztest, amely javulna, kibocsátások befogadó víztestre gyakorolt hatásának 1 osztályt a javulna. 2 osztályt a vizsgált komponensek elemzése, figyelembe véve a Víz Keretirányelv szerinti közül BOI-ra javulna a legtöbb. Jelentős (3-4 osztály) vízminőségi célállapotokat. javulást csak kevés víztestnél lehetne elérni, és legin- Bevezetés, célok kább összes P-ra. A hazai vizek nem megfelelő vízminőségi állapotát A 2015-ös állapotot előrejelezve megállapíthatjuk, sok esetben a szerves- és tápanyagterhelés okozza. Ez hogy az összes komponensre nézve a bevezetések na- többek között a nagyszámú pontszerű szennyezőforrás gyobb része vízminőségi hatása szempontjából jelentős jelenlétére vezethető vissza. A dolgozat célja a kommu- terhelést okoz, szemben a 2007-es állapottal, ahol a nális szennyvízbevezetésekből származó terhelések legtöbb bevezetés még a nem jelentős kategóriába ke- befogadó vízfolyásokra való hatásának elemzése, a rült. A komponensekre egyenként vizsgálva 2007-ben a tisztított szennyvízzel terhelt felszíni vizek állapotának legtöbb bevezetés elhanyagolható és nem jelentős kate- és terhelhetőségének értékelése alapján. góriába tartozott, míg 2015-re a jelentős bevezetések Anyag és módszerek aránya is megnőtt. Az elemzéshez Magyarország Vízgyűjtő- A víztestek 2015-ös állapota 2007-hez képest a gazdálkodási tervében (VKKI, 2010) előzetesen feldol- szennyvízbevezetésből származó terhelés növekedése gozott kibocsátási és vízminőségi adatokat használtam. miatt romlott – 8,4 %-uk rosszabb vízminőségi kategó- A hatáselemzésre egy olyan egyszerűsített, robosztus riába került, és csak 0,3 %-uk javult. A legtöbb víztest eljárást dolgoztam ki, melynek segítségével a felszíni 1-2 osztályt romlott. 1-2 osztályos romlás főként BOI- vizek vízminőségét jelentős mértékben befolyásoló ra, N-ra és P-ra nézve jellemző. 4 osztályos romlás terhelések leválogathatók. A kommunális szennyvízki- azonban KOI esetén jelentkezett legtöbbször. Javulás bocsátókat térinformatikai eszközökkel a befogadó csak 1-1 víztestre és 1-2 osztály nagyságban jelentke- felszíni víztestekhez kapcsoltam. Lebomlási modell zett. segítségével számítottam a bevezetett terhelések egyes A 2015-ös eredményekből látható, hogy ha nincs ha- komponenseinek a befogadóban jelentkező anyagárama- tárérték szigorítás, akkor vízminőség romlás várható. it, figyelembe véve a nem konzervatív szennyezőanyag- Ezért megvizsgáltam, mennyit javulna a helyzet, ha a ok (BOI, KOI, összes N és összes P) víztestekben törté- legszigorúbb egyedi határértéket írnánk elő a szennyvíz- nő változását. tisztító telepeken. Ebben az esetben 2007-hez viszonyít- A dolgozat feltételezett terhelési forgatókönyvek se- va már a víztestek 4 %-a javulna és csak 7 %-a romlana, gítségével vizsgálja a szennyvíztisztítók építését és szemben a 2015-ös 0,3 és 8,4 %-kal. Ez esetben már bővítését szolgáló beruházásokhoz kapcsolódó terhelés- egy víztest sem romlana 4 osztályt a 2007-es állapothoz csökkentési lehetőségeket: javítható-e ezekkel a befoga- képest, és egyes víztestek már 4 osztályt is javulnának. dók állapota, elérhető-e a kívánt célállapot? A számítá- Összefoglalás soknál a kiinduló állapot 2007-re, a forgatókönyvek Összefoglalásként tehát megállapítható, hogy a tisz- 2015-re vonatkoztak. tított szennyvíz bevezetések jelentős mértékben befo- A változatok közt elsőként megvizsgáltam, hogy mi- lyásolják vízfolyásaink minőségét, és az esetek mintegy lyen lenne a vizsgált víztestek állapota szennyvízbeve- egynegyedénél okoznak olyan terhelést, ami a VKI-ben zetés nélküli esetben a jelenlegi viszonyokat alapul előírt vízminőségi célok teljesítését akadályozza. A már véve. Ezután a szennyvíztisztítók jövőbeli kibocsátását működő szennyvíztisztítóknál a kibocsátási határértékek szimuláltam. Vizsgáltam, milyen terheléshez vezetne, szigorításával javulást lehet előidézni a víztestek állapo- és milyen vízminőség állna elő, ha a tisztított szennyvi- tában. A csatornázottság további növelése és ezzel egyi- zek minőségét a kötelezően előírandó, és ha a legszigo- dejűleg a tisztított szennyvizek mennyiségének emelke- rúbb egyedi határértékre szorítanánk. dése miatt a vízminőség romlást mutató víztestek száma Kiszámítottam azt is, hogy mekkora a bevezetések- még így is jelentős (7%) marad. Emiatt a határértékek nek a befogadó víztestek vízminőségi állapotára gyako- további szigorítása is megfontolandó, amennyiben ez rolt hatásának jelentősége 2007-ben és 2015-ben – azaz gazdasági-társadalmi szempontból nem elérhetetlen. hogy okoznak-e olyan vízminőség romlást, ami a célál- Alternatív tisztított szennyvíz elhelyezési lehetőségeket lapot elérését akadályozza. is számba kell venni, úgy, mint például szikkasztás a Eredmények talajba, az élővízbe elvezetés helyett. Egyes befogadók- A víztestek 2007-es állapotához viszonyítva a nál lehetséges, hogy enyhíteni kell a vízminőségi célki- szennyvízbevezetés nélküli esetben az összes kompo- tűzést, melyhez mentességet kell kérni az Európai Bi- nensre nézve a vizsgált víztestek 25 %-a jobb állapotú zottságtól, amihez részletes dokumentáció, további lenne. A javulók közül a jó állapotot a vizsgált víztestek vizsgálatok szükségesek. 16 %-a érné el a bevezetések megszűntetése esetén. Tehát a víztestek jelentős része esetén minőségjavulást

15 Köszönetnyilvánítás tott segítségét, valamint az Országos Vízügyi Főigazga- Szeretném megköszönni témavezetőmnek, dr. tóságnak a szolgáltatott adatokat. Clement Adrienne-nek a dolgozat elkészítésében nyúj-

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Bsc alapképzés kategóriában II. díjat nyert pályamunka kivonata.

______

Víziközmű-rendszer beruházásának költségelemzése *

DUDÁS LAJOS

A szakdolgozatban egy víziközmű rendszer beruházása Hozzáadott értékként tekinthető még a beruházás került elemzésre. A vizsgálat a rendszert tartalmazó kockázatai, azok felmerülhetősége, prognosztizálása és csatornahálózatra és szennyvíztisztító telepre terjedt ki, az externáliák, hasznosságok bemutatása. Továbbá mindkét víziközmű elem két-két változattal készült. kiemelendő az értékcsökkenés szerepe, mint napjaink Ezen alternatívák dinamikus költség elemzése (Magyar „mozgástere” a beruházás és működtetés során, ezzel a Szennyvíztechnikai Szövetség (2011. június): Dinami- tényezővel a Dinamikus költségelemzés útmutatója nem kus Költségelemzés Módszertani útmutató a víziközmű foglalkozik, dolgozatírói vélemény szerint az egyik beruházások költséghatékonysági vizsgálatához) a fő legfontosabb kérdés a víziközmű ágazati tevékenysé- témája a szakdolgozatnak. gekben. A dolgozat - témájától eltekintve - két fő pillérre Az elemzés eredménye (a kiegészítésekkel és hozzá- épül, két mondanivalója van (melyek egyben megadott értékekkel) a legoptimálisabb, legköltséghatéko- egyeznek a legfőbb kitűzött célokkal). Egyrészt a legop- nyabb műszaki megoldás - a beruházással kapcsolatban timálisabb, legköltséghatékonyabb alternatívát keresi - az alternatívák közül, a csatornahálózat esetében az eredményként a beruházás elemzése során, másrészt a „A”, szennyvíztisztító telep esetében a „II.” változatot dolgozat rá szeretne mutatni arra, hogy a mérnöki és a generálta. A kapott eredmény az összes elemzési válto- gazdasági tudományok - víziközmű szolgáltatások ese- zatában (összes költség jelenérték, évesített költség, az tében a műszaki és gazdasági szervezeti vonal – együt- érzékenységvizsgálat, kiterjesztett dinamikus költség- tes tevékenysége, egymásra utaltsága mennyire fontos a elemzés) ugyanazt a változatot mutatta hatékonyabbnak. mindennapi szolgáltatás nyújtás során. Tartalmi részeket tekintve kezdeti szakaszban a A beruházás és általánosságban tekintve a víziközmű rendszerek általánosságban kerülnek bemuta- víziközmű beruházásokra megállapítható az a tény, tásra jogi, hatósági szabályozási környezetben, kiemelve hogy nem elsődleges cél műszakilag, a mérnöki tudo- az integráció és a Gördülő Fejlesztési Terv szerepét, mányoknak megfelelően megtervezni és majd fenntar- kiterjedését, megvalósulását. Általánosságként folytató- tani a műtárgyakat, hanem fontosabb, sőt néha elenged- dik a dolgozat az elemzési lehetőségekkel, lehetőségek- hetetlen a gazdasági oldalt is figyelembe venni, ugyanis ről, részletesebben kimutatva a Dinamikus költségelem- a vonatkozó jogi és hatósági szabályozások (nem mű- zést, annak eredetét, származtatását, hazai bevezetését szaki értelmű) néha „felülírják” a tervezendő elemeket, és folyamati elemeit. folyamatokat. (Természetesen ez fordítottan is megfo- A dolgozat további hátralévő részeiben az elemezni galmazódik). kívánt beruházás jelenlegi állapotának a felvázolása és A dolgozati elemzés - hazánkban még nem teljes beruházási cél előírása, majd pedig maga az elemzés mértékben elterjedt - Dinamikus költségelemzésre épül, következik. Az elemzés a módszertani lépéseket követ- a vizsgálat alapját ez adja. Számos tényezővel és okfej- ve vizsgálja a naturális és tervezett adatokat, melyek téssel egészül ki részben saját véleményként, részben az segítségével fogalmazódik meg az átfogó értékelés, ami esetlegesen hiányzó elemzési részparaméterek hozzá- egyben az optimális megoldást is felvázolja. adásaként a vizsgálati munka. Köszönetnyilvánítás A dolgozatban, mint szerzői hozzáadott érték legfő- A dolgozat elkészültéért szeretnék köszönetet mon- képpen a napjaink változó környezetéből, fogyasztói dani a konzulenseknek dr. Melicz Zoltán főiskolai ta- szokások megváltozásából, jogi és hatósági szabályo- nárnak, dr. Simon József főiskolai docensnek és Dósa zásból adódó előírt feladatokra, módosulásokra vonat- Attila üzemigazgatónak, továbbá azoknak, akik segítsé- kozik, melyek az elméleti elemzések során nem teljes gükkel hozzájárultak a munkámhoz. mértékben tárhatóak fel.

16 * A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton alapképzés (Bsc) kategóriában dicséretet nyert pályamunka kivonata.

______

Rudabányai meddőminták kioldási vizsgálata különböző tömörségi állapotok mellett *

TOKÁRSZKI ZOLTÁN

Kutatásom középpontjában a rudabányai tó közelében kompaktálódott anyagot flexibilis falú permeabimé- található 24-es meddőhányó áll. Vizsgálataim során terbe építettem be. modellezni próbáltam a mélyebb rétegekben kialakuló Minden egyes mintán 1 liter desztillált vizet folyat- nyomás viszonyokat, hogy hogyan változik a kioldható tam át gravitációsan, 0,5 bar-os cellanyomás mellett. anyagmennyiség a nagyobb terhelések, nyomások hatá- Vizsgálati módszerek sára bekövetkező kőzetaprózódások során. A vízmintákból először a hidrogén-karbonát és klo- Bevezetés rid tartalmat határoztam meg titrálással majd a szulfát Napjaink egyik komoly bányászati problémája az tartalmat spektrofotométer segítségével. Minden víz- elsavasodó bányavíz. A megbolygatott földtani közeg- mintára pH mérést is alkalmaztam, de ezek nem mutat- ben a víz és a légköri oxigén hatására lejátszódó oxidá- tak semmilyen anomáliát, minden esetben 7,1-7,3 kö- ciós folyamatok révén keletkező erősen savas víz köny- zötti értékeket mértem, ami a vizsgálat során megkötött nyedén mobilizálhatja az ásványokban és meddő anyag- légköri CO2-nek tudható be. Mivel az átfolyt víz igen ban lévő nehézfémeket. Ezek a fémek oldatba kerülve kis koncentrációban oldotta ki a vas, mangán cink és réz folytatják útjukat a felszíni és a felszín alatti vízkészlet fémeket, ezért a pontos mérés érdekében a mintákat felé, ahol súlyosan elszennyezhetik a rohamosan fogyó sűríteni kellett. Ezt desztillációs lepárlással hajtottam édesvíz készleteket. Ezek elsősorban a vízi ökosziszté- végre. A lepárlás során 2 dl vízmintát körül belül 20 ml- mára jelentenek veszélyt, de végighaladva a táplálék- nyire sűrítettem be, így már alkalmassá váltak az atom- láncon végül az emberek szervezetébe kerülnek, ahol abszorpciós spektrofotométeres mérésre. felhalmozódva szervi rendellenességeket, betegségeket Eredmények értékelése okozhatnak. A mérések során kapott eredményeket varianciaana- Mintavétel, minta előkészítés lízis segítségével értékeltem ki. Az értékelés során kü- A mintaanyagot a bányató déli részén található 24-es lön kezeltem az alacsony nyomáson (1,3 és 6 bar) tömö- számú meddőhányóból vételeztem. A körülbelül 7,3 kg- rített mintadarabok adatait és a magas nyomáson (20, 40 nyi mintát a meddő felső rétegéből gyűjtöttem be, majd és 60 bar) tömörített minták adatait. Ennek oka a tömö- szállítottam az intézeti laboratóriumba. A meddőanya- rítés időtartamának különbsége és a mintákon átszivá- got átszitáltam majd 14 részre osztottam fel úgy, hogy rogtatott víz átfolyási időtartama. minden minta tömege 0,5 kg, szemcseeloszlásuk pedig Összefoglalás reprezentatív legyen. A kiporciózott mintákhoz 30 ml Az analízis elvégzése után megállapítható, hogy az vizet adagoltam, melyre azért volt szükség, hogy egy- alacsony nyomásokon kezelt minták esetében az elemek szerűbben beépíthető legyen az ödométer mintatartójá- kioldódásai között jelentős különbségek vannak jelen. A ba, és kompaktálás után ne hulljon darabjaira a minta. A fémek közül a Cu, Mn és Zn esetében egyértelmű össze- beépített mintákat 1, 3, 6, 20, 40 és 60 bar-on tömörítet- függés mutatható ki a kezelések és a kioldódó anyag tem. Minden nyomás szinten 2-2 db minta korong ké- mennyisége között. Tehát ezeknél a fémeknél biztosra szült. A mintákat 24 órán keresztül tömörítettem, majd a mondható, hogy a tömörítés hatására megnyíló új felüle- tekről nagyobb mennyiségű anyag mobilizálódott.

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Bcs alapképzés kategóriában dicséretet nyert pályamunka kivonata.

______

17 Triton X-100 fotodegradációja immobilizált TiO2-dal *

HEGEDŰS PÉTER

Dolgozatomban az ipari vízszennyező anyagok haté- mineralizálhatók, kezdetben lassabban, majd két óra kony eltávolítására alkalmas módszert vizsgáltam. után már gyorsan bomlanak. Bevezetés, célok A vegyület bomlási mechanizmusának vizsgálatakor A technológiai fejlődéssel megjelenő újfajta vegyi fontos kérdés, hogy az eljárás során keletkező nagy anyagok ártalmatlanításához olyan eljárásokat kell kifej- reaktivitású hidroxilgyökök a molekula mely részét leszteni, amelyek a szennyezők széles skálájával szem- támadják meg (1. ábra). ben eredményesen bevethetők. Korábbi kutatási ered- mények igazolják, hogy a heterogén fotokatalízis megfelel ezen elvárásnak. Munkám során célom egyrészt a nemionos felületak- tív anyag bomlási mechanizmusának feltérképezése, másrészt a módszer gyakorlatban történő alkalmazható- ságának fejlesztése volt. Anyag és módszer A nagyhatékonyságú oxidációs eljárások során a környezetet terhelő szennyező anyagokat különböző módon generált aktív gyökökkel, elsősorban hidroxil- gyökökkel oxidáljuk. A heterogén fotokatalízis esetében 1. ábra. A folyamat vázlatos rajza a fotoaktív félvezető nagy energiájú fénnyel történő A felületaktív anyag degradációjakor a fényelnyelési gerjesztésekor keletkező elektron-lyukpárból töltésátvi- színképekben sáveltolódás vagy új sávok megjelenése teli reakciókban képződő részecskék erélyes oxidálósze- nem tapasztalható, fokozatosan csökken a fényelnyelés rek, amelyek megtámadhatják az oldott reaktánst. Leg- mértéke a háromórás bevilágítás alatt nullára. Figye- gyakrabban alkalmazott katalizátor a titán-dioxid, nem lembe véve, hogy a Triton X-100 koncentrációja már 60 toxikus, könnyen és olcsón beszerezhető, megfelelő perc alatt gyakorlatilag a kimutatási határ alá csökken, fotoaktivitással rendelkezik. A kereskedelemben kapha- ez azt jelenti, hogy a reakcióelegy fényelnyelést mutató tó TiO általában az eltérő kristályszerkezetű és fajlagos 2 köztitermékeket, aromás intermediereket tartalmaz. A felületű anatáz és rutil módosulatok keveréke. A legnép- spektrális eredmények alapján kizárható a hidroxilgyök szerűbb a Degussa P25 TiO , amely kb. 70% anatázt és 2 közvetlen támadása az aromás gyűrűn. Az alkilcsoport, 30% rutilt tartalmaz. Szerves szennyező anyagok lebon- illetve az etoxilát lánc töredezése nem befolyásolja az tásakor általában szuszpenzió formájában alkalmazzák a aromás gyűrű elektronfelhőjét oly mértékben, hogy az a fotokatalizátort, így az eljárás végén a félvezető ré- fényelnyelési és emissziós színképekben változást szecskéket el kell választani a kezelt oldattól. Ez a fo- okozzon. lyamat ipari méretekben nehezen megoldható és költsé- A bomlás során keletkező intermedierek azonosítá- ges, a probléma kiküszöbölhető a katalizátor rögzítésé- sához GC-MS analitikai módszert alkalmaztunk. A vel. A megoldás hátránya, hogy a rögzített Triton X-100 oldatában ezzel az elemzési módszerrel a fotokatalizátor aktív felülete lényegesen kisebb, így 7 etoxilát csoportnál kisebb oldalláncú komponensek kisebb bomlási sebesség és hatékonyság érhető el. A mutathatók ki. Az elemzési adatok alapján megállapítot- katalizátor rögzítést poli(vinil-alkohol)-lal (PVA) vé- tuk, hogy a hosszabb láncú komponensek gyorsabban és geztem, ami egy hidrofil tulajdonságú szintetikus poli- folyamatos ütemben bomlanak, míg a rövidebb láncúak mer. Modellvegyületként a nemionos Triton X-100 mennyisége a bevilágítás kezdetén nő, majd csökken. A oktilfenol-polietoxilát típusú felületaktív anyagot vá- keletkező intermedierek a Triton X-100 komponenseitől lasztottam. Jó mosóhatással és nedvesítő képességgel jól elkülöníthetőek, retenciós idejük és relatív molekula- rendelkezik, valamint víz-olaj rendszerek esetén kitűnő tömegük is jelentősen kisebb, mint a legrövidebb diszpergáló, emulgeáló hatású, így felhasználása igen etoxilát láncú kiindulási komponensé. Koncentrációjuk széleskörű. A jelenleg gyakorta alkalmazott biológiai a bevilágítás 50-60. percében éri el a maximumot, majd szennyvízkezelő eljárásokkal csak részlegesen bontható. azt követően gyorsan csökken. A 206-os relatív moleku- A bomlási mechanizmus vizsgálatát egy 2 dm3 hasz- latömegű vegyületet, 4 - (1,1,3,3-tetrametil-butil) fenol- nos térfogatú laboratóriumi méretű reaktorban végez- ként azonosítottuk, az etoxilát lánc oxidálódási folyama- tem. A kísérletek során a TiO -ot szuszpenzióként al- 2 tának végeredményeként keletkezik, anélkül, hogy a kalmaztam. A modellvegyület bomlását a reakcióelegy tenzid molekula többi része oxidálódna. szerves széntartalmának mérésével, illetve a spektrális A felületaktív anyag degradációjának első lépése az változások rögzítésével követtem nyomon. etoxilát lánc töredezése, a hosszabb láncúakból rövi- Eredmények debb láncúak keletkeznek, majd ezek is bomlanak. A Korábbi tudományos munkám során megállapítot- leszakadt etoxilát láncok oxidációjakor változatos ösz- tam, hogy a Triton X-100 már egy óra bevilágítás alatt szetételű alkoholok, aldehidek keletkeznek. elbomlik, koncentrációja a kimutathatósági határ alá A titán-dioxid fotokatalizátort poli(vinil-alkohol)-lal csökken. A keletkező intermedierek nehezen immobilizáltuk. A vizes oldatban való stabilitást hőke-

18 zeléssel értük el. A fóliák fotoaktivitása nő, ha csökken dik, a TiO2 szemcsék nagy része a felszínre kerül. Cé- a PVA mennyisége. Megállapítottuk, hogy 40%-os lom a fóliából kioldódó bomlástermékek azonosítása, PVA-tartalomig alkalmazhatók hordozó felület nélkül. illetve olyan megoldások keresése, melyekkel a fólia stabilitása növelhető. Összefoglalás A vizsgált eljárás, a heterogén fotokatalízis kiválóan alkalmas kevéssé szennyezett vizek kezelésére, más tisztítási technológiát követő utókezelésként a visszama- radó szennyezések ártalmatlanítására. Több cikluson keresztül is stabil immobilizált katalizátorral jelentősen csökkenthetőek az ipari alkalmazás költségei. hőkezelés előtt hőkezelés után Köszönetnyilvánítás 2. ábra. A TiO2-PVA fólia Köszönetet mondok témavezetőmnek Szabóné dr. Az immobilizált katalizátor látható fénytartomány- Bárdos Erzsébetnek, valamint a Pannon Egyetem Mér- ban is fotoaktív, de kisebb hatékonysággal hasznosítja a nöki kar azon oktatóinak és munkatársainak akik, segí- látható fényt, mint az UV fotonokat. A polimer-fóliák tettek és lehetővé tették dolgozatom elkészültét. több ciklusban is alkalmasak a modellvegyület degradá ciójának katalizálására. Sajnos szerkezetük a haszná- lat során módosul. A felületi polimer réteg degradáló-

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Msc mesterképzés kategóriában I. díjat nyert pályamunka kivonata.

______

Az Ecsédi Vég-tó vízminőségének és üledékének környezetanalitikai vizsgálata *

GRÓSZ JÁNOS

A dolgozatom témája az Ecsédi Vég-tó vízminőségének Anyag és módszer és üledékének környezetanalitikai vizsgálata. A vizsgált terület környezetanalitikai vizsgálata há- Bevezetés, célok rom mintavételi időszakban zajlott. Az első mintavétel A Vég-tó egy lignitbánya záró gödrében alakult ki. 2013 szeptemberében, a második 2014 áprilisában, a Úgy esett e témára a választásom, hogy 2007 óta évente harmadik 2014 júniusában volt. A mintavételi időszak- több alkalommal búvárként merültem a tóban. Merülé- ok során 267 víz és 6 üledékmintát vettem a vizsgált seim során elgondolkodtam, hogy a búvárkodás segítsé- területről. Terepbejárás alkalmával GPS készülék gével olyan helyeken is lehet mintát venni, ahol normál (GPSMAP 62s) használatával, 500 darab szélességi és esetben csak nehezen, vagy egyáltalán nem lenne meg- hosszúsági koordinátához felvettem a tengerszint feletti oldható. Így ennek a módszernek az alkalmazásával, magassági adatokat, majd Golden Software Surfer 10 behatóbban és részletesebben lehet vizsgálni a vízi nevű térképszerkesztő program segítségével digitális rendszereket. A tó közvetlen környezetében az Ágói- terep modellt szerkesztettem. A vizsgált terület dombor- patak folyik, amelynek a vízminősége korábbi vizsgála- zati térképe, az 1. ábrán látható. tok alapján nem volt megfelelő. Céljaim a következőek voltak:  Az Ecsédi Vég-tó üledékének és vizének mű- szeres analitikai vizsgálatával meghatározzam a tó kör- nyezeti állapotát.  Megállapítsam, hogy az Ágói-patak vizének van-e hatása a tóra.  Helyszíni vizsgálati módszerek megbízhatósá- gának ellenőrzése laboratóriumi vizsgálati módszerek- kel.  Kombinálni a vízvizsgálati módszereket a bú- várkodással, ezáltal újfajta megközelítésben, búvárfel- szerelés alkalmazásával részletesebben vizsgálni a vizes élőhelyeket. 1. ábra. Vég-tó környezetének domborzata

19 A három mintavételi időszak során a Vég-tóból 237 Az adatok elemzése során, az a tendencia volt meg- vízmintát vettem, amelyből 168 darabon helyszíni ké- figyelhető mindhárom mintavételi időszakban, hogy a miai vizsgálatokat, 9 darabon laboratóriumi vizsgálato- patak felső folyásánál az egyes komponensekből ala- kat és 60 darabon ökotoxikológiai vizsgálatokat végez- csonyabb koncentrációk mérhetőek, mint a patak alsó tem el. A tóból búvárfelszerelés segítségével különböző folyásánál. Ennek oka lehet, a települések múltbéli nem mélységekből (1,5 m; 2,5 m; 4,5 m; 6 m; 8 m; 13 méter) teljekörű csatornázottsága, az esetlegesen nem megfele- 6 üledékmintát gyűjtöttem. Az Ágói-patakból 30 víz- lően kialakított emésztőgödrök, a kezeletlen szennyvíz mintát vettem, amelyeken helyszíni kémiai vizsgálato- víztestbe engedése, valamint a szakszerűtlen trágyázás. kat végeztem. A helyszíni mérések során az egyes min- A tavon végzett vízvizsgálatok során néhány minta (31- - - + 3 - - - ták Fe, NO2 , NO3 NH4 , PO4 , Cl tartalmát vizsgáltam, től-38-ig) tűrhető minősítést kapott NO -N, NO -N és 3 2 valamint meghatároztam a hőmérsékletet, a keménysé- + get és a pH értéket. A laboratóriumi mérések során NH -N tartalom tekintetében. Az említett eredmény - - + - 2 2+ 4 pedig a minták Fe, NO2 , NO3 NH4 , Cl , SO4 , Ca , 2+ oka az lehet, hogy a tónak e területe nádassal sűrűn Mg tartalmát vizsgáltam, valamit meghatároztam a benőtt, ezért a bomló szerves anyag mennyisége na- KOI, a vezetőképesség, a lúgosság, a keménység és a gyobb. A többi vizsgált komponens tekintetében, a pH értéket. A laboratóriumi vizsgálatok kettős célúak, minták kiváló és jó minősítést kaptak. A vizsgálatok egyrészt eredményt szolgáltatnak, másrészt egyes kom- alapján a tó vize kiválónak bizonyult, amely több do- ponensek tekintetében összehasonlító mérések, hogy lognak is köszönhető. Egyrészt a geológiai és hidrológi- ellenőrizzem a helyszíni vizsgálatok pontosságát. Az ai adatok elemzése során fény derült arra, hogy a tó üledékvizsgálatok során meghatároztam a minták Al, medre alatt egy lignitfal helyezkedik el. Az érkező fel- Cd, Cr, Cu, Fe, Mn, Ni, Pb, Zn tartalmát. Az szín alatti víz, ami a tavat táplálja, egy szénfalon keresz- ökotoxikologiai vizsgálatok közül a vízmintákon tül jut a tóba. Ez a képződmény természetes szűrőként Daphnia-tesztet végeztem el. működve megtisztítja a vizet, az esetleges szennyező Eredmények komponensektől. Másrészt annak köszönhető, hogy a tó A Vég-tóból vett üledékminták vizsgálata során a tulajdonosa szigorú szabályokat hozott a tó használatát mért komponensek közül, csak Al, Cr, Fe, Mn tartalom illetőleg, valamint a területet nagy odafigyeléssel gon- volt kimutatható. Az eredmények az 1. táblázatban dozza. Ezen intézkedések segítségével meg lehet előz- olvashatóak. Az 1. számú mintában, a többitől eltérően ni, hogy belső forrásból szennyezés kerüljön a vízbe. magasabb Al, Cr és Fe tartalom volt mérhető. Az adott Az ökotoxikológiai vizsgálatok is alátámasztották a mintavételi pontnál található a csónakkikötő. Az ele- kémiai vizsgálatok eredményeit, miszerint a minták mekből kimutatott többlet mennyiség, nagy valószínű- többségénél (90%-nál) egyáltalán nem volt tapasztalha- séggel a móló anyagából, valamit a csónakok folyama- tó pusztulás. A vizsgálatok alapján a patak vizének tos ütközéséből és dörzsölődéséből származik. nincs közvetlen kapcsolata a tóval, valamint a tó vizé- 1. táblázat. Üledék vizsgálat eredmények nek minőségére sem gyakorol befolyást. A patak és a tó Al Cr Fe Mn Min nitrát tartalma közötti különbségek a 2. ábrán láthatóak. (mg/k (mg/k (mg/k (mg/k ta szám g) g) g) g) 1. 1 494 0,4 1 434 21,2 2. 971 k.h.a 819 16,7 3. 592 k.h.a 449 8,1 4. 619 k.h.a 594 13,1 5. 789 k.h.a 714 16,5 6. 601 k.h.a 483 21,5 A vízminták eredményeinek a kiértékelését, majd kategóriákba történő besorolását, a MSZ 12749:1993 (Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minő- sítés) szabvány alapján végeztem, a mintavételi idő- - szakokban. Az Ágói-patakon végzett vízvizsgálatok 2. ábra. NO3 - N tartalom során, a patak vize szennyezettnek minősült, a vizsgált A patak medre, a tó keleti partja mellett halad végig. komponensek tekintetében (2. táblázat). Az összehasonlításhoz, a tavi mintavételi pontokat a 2. táblázat. Ágói-patak vízminősége patak e szakaszával párhuzamosan jelöltük ki. A labora- P

N tóriumi mérések, a helyszíni vizsgálatok ellenőrzésére N N ------+ 3 3 2 4 4 és a pontosság megállapítására is szolgáltak. A pontos- zám pH S (mg/l) (mg/l) (mg/l) (mg/l) Minta NO NO PO NH ság igazolására egyszerű statisztikai számításokat vé- Szakasz geztünk, a kétféle módszerrel meghatározott mérési eredményeken. A kapcsolatot, két mintás T-próbával 5 8 24 0, 1 1 (egyenlő szórásnégyzetek mellett) ellenőriztük. Az 7 Felső ,1 ,9 1 eredmények alapján elmondható, hogy a helyszíni ké- 5 szakasz 8 24 0, 1 1 miai vizsgálatok és a laboratóriumi vizsgálatok eredmé- ,3 ,9 1 8 nyei statisztikailag igazolható módon megegyeznek 6 9 33 0, 2 2 5 Alsó ,2 ,9 25 egymással. Ezen eredmény alapján, a gyorsteszt nagy 6 szakasz 9 33 0, biztonsággal használható előzetes vizsgálatok elvégzés- 2 2 6 ,2 ,9 25

20 re, és ezáltal költséghatékonyabbá lehet tenni a vizsgá- Köszönetnyilvánítás landó területek környezeti elemzését. Szeretnék köszönetet mondani Kruppiné dr. Fekete Összefoglalás Ilonának, dr. Kuti Lászlónak, és dr. Horváth Márknak a Összességében, a tó vízminősége és ökológiai álla- Szent István Egyetem oktatóinak, továbbá Balázs Gá- pota kiválónak bizonyult az elvégzett mérési eredmé- bornak és Halász Gézának, hogy lehetőséget biztosítot- nyek alapján. A tó kezelése követendő példaként szol- tak és segítséget nyújtottak vizsgálatok elvégzésében. gálhat az ország többi vizes élőhelyének.

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Msc mesterképzés kategóriában II. díjat nyert pályamunka kivonata.

______

Különböző kialakítású átereszek vízszállító képességének összehasonlító vizs- gálata a hordalékvándorlás figyelembevételével *

TERLAKY FANNI

Bevezetés Az átereszek fontos hidraulikai műtárgyak, melyek elősegítik a vízfolyások és vonalas létesítmények (pl. utak) biztonságos kereszteződését. Számos áteresz ter- vezési útmutató ismert, azonban mindegyik a hordalék 2. ábra. Átereszfejek (szárnyas, rézsűs, függőleges) figyelembevétele nélkül javasol műszaki megoldást. A Eredmények Natural hazards – Infrastructure for floods and landslide A hordalékmentes kísérletek eredményei alapján a (NIFS) projekt keretein belül öt diplomamunka készült, legnagyobb kapacitást vízsugár uralta áramlás esetén a melyek elsődleges célja ennek a tudásbeli hiánynak az szárnyfalas átereszfej kialakítás mutatta, de a rézsű áthidalása, illetve egy új, a hordalékterhelést is figye- biztonsága szempontjából az ilyen jellegű áramlási lembevevő tervezési útmutató kifejlesztésének az előse- viszonyok elkerülése javasolt. Így a későbbi kísérletek gítése volt. Diplomamunkámban ezeknek a korábbi során a vízsugár uralta áramlás elkerülése érdekében munkáknak az első összefoglaló értékelését végeztem el kisebb esésű megközelítő csatornát és energiatörő foga- és határoztam meg a legkedvezőbb áteresz kialakításo- kat alkalmaztak (Hendler, 2014). A módosítások hatásá- kat hordalékterhelés figyelembevétele mellett. ra a víz sebessége, valamint energiaszintje csökkent, Kisminta modell felépítése következésképpen a felvízszint nőtt. Az energiatörő A diplomamunkák alapját egy kifejezetten a horda- fogak telepítése jelentősebb hatással bírt az áteresz lékvándorlás hatásainak vizsgálatára alkalmas kisminta kapacitására, mint a megközelítő csatorna esésének modell (1. ábra) adta (1:10). módosítása. A kisebb esésű csatornával, valamint az energiatörő fogak alkalmazásával végzett kísérletek alapján a függőleges kitorkoló fej kialakítás mutatta a legnagyobb kapacitást. A szakirodalomban ettől eltérő eredményeket találhatunk, mint például a Statens Vegvesen útmutatójában (Statens Vegvesen, 2011), ahol a legnagyobb kapacitásértékeket a szárnyfalas megoldás adja. A különbség oka feltételezhetően a modell kialakí- 1. ábra. Kisminta modell felépítése tásában keresendő, hiszen a megközelítő csatorna vége Az áteresz hidraulikai kapacitását különböző perem- közelebb volt a függőleges átereszfej bejáratához, mint feltételek mellett, mind tiszta vízzel, mind hordalék a szárnyfalaséhoz. Így a felvízi medence effektív hossza adagolásával vizsgálták. A modellvizsgálatok során a függőleges kitorkoló fej esetén rövidebb volt, követ- három különböző átereszfej kialakítás (rézsűs, függőle- kezésképpen a víz könnyebben érte el az átereszt. A ges, szárnyas) (2. ábra) került tesztelésre, felvíz által felvízi medence geometriájának hatását értékelő vizsgá- szabályozott áramlási viszonyok mellett úgy, hogy fi- latok kimutatták, hogy mind a szélességének, mind a gyelték a felvízi medence geometriájának, tartalék át- hosszának módosítása befolyásolta az áteresz kapacitá- eresz telepítésének, hordalékfogók alkalmazásának, sát A felvízi medence hosszának hatására fókuszáló adagolási módszernek, hordalék szemcseméretének és kísérletek vízsugár uralta áramlás mellett kerültek vizs- mennyiségének hatását is. gálatra, ami a nagyesésű, sima megközelítő csatornán kialakuló rohanó vízmozgás eredményeként alakult ki. Az áramlási viszonyok a szárnyas átereszfej alkalmazá- sa esetén jóval stabilabbnak bizonyultak, mint a másik

21 két típus esetén, így ez a kialakítás eredményezte a mennyiségű hordalék rakódott le az áteresz előtt, főleg legnagyobb vízszállító kapacitást. A szárnyfalas kialakí- az egyszeri adagolás esetén, habár a tiszta vizes és a tás esetén a teljesítménygörbék nagyon hasonló ered- fokozatosan adagolt hordalékkal végzett kísérletek ha- ményeket mutattak, mind a 3 vizsgált hossz alkalmazása sonló áteresz kapacitásokat eredményeztek. Az energia- mellett. A függőleges és rézsűs kitorkoló fej kialakítás törő fogak telepítése jelentős hatással bírt a hordalék mellett a legrövidebb felvízi medence hossz (315mm) lerakódására, hiszen mind a két adagolási módszer ese- bizonyult a legkedvezőbbnek, hiszen az utazási hossz tén, majdnem a teljes adagolt mennyiség az előmeden- (megközelítő csatorna vége és az átereszfej bejárata cében maradt. A szemcseméret és az adagolt hordalék közötti távolság) ebben az esetben volt a legrövidebb, mennyiség vizsgálata kimutatta, hogy nincs jelentős így az oszcilláló vízsugár nagyobb valószínűséggel hatásuk az áteresz kapacitására. irányítódott az átereszbe. A leghosszabb (876mm) és A tartalék áteresz telepítése megnövelte a vízszállí- legrövidebb (315mm) felvízi medencével végzett kísér- tás hatékonyságát, lévén ebben az esetben nagyobb volt letek hasonló eredményeket adtak mind a 3 átereszfej a teljes áteresz keresztmetszet. A vízszállítás növekedé- kialakítás mellett, míg a 625mm-es medencehossz ese- sével a hordalékszállítás hatékonysága is növekedett. tén alacsonyabb kapacitásértékek adódtak. A medence Emellett a tartalék áteresz magasabb szintre való telepí- szélességének módosítására fókuszáló kísérletek a füg- tésével a műtárgy kevésbé volt kitéve az eltömődés gőleges átereszfej alkalmazása mellett, a legszélesebb miatti tönkremenetelnek. A hordalékfogókkal végzett (876mm) medence esetén mutatták a legnagyobb kapa- kísérletek kimutatták, hogy mind a gereb, mind az usza- citásértékeket, lévén a keskenyebb kialakítású előme- dék terelő hatékony eszköz a hordalék visszatartására. A dencék esetén a visszaduzzasztó hatás eredményeként hordalékfogók, lévén helyi veszteséget jelentenek az magasabb felvízszintek adódtak. A szárnyas és rézsűs áramlásban, a felvízi medencében megnövelték a víz- kitorkolló fej esetén a szélesség módosításának nem volt szinteket. jelentős hatása az áteresz kapacitására. A fenti eredmények alapján megtervezésre került az A hordalékkal végzett kísérletek során, hasonlóan a optimális áteresz a következő paraméterekkel: függőle- tiszta vizes tesztekhez a vízsugár uralta áramlás esetén a ges kitorkolló fejű áteresz, 1:9 esésű megközelítő csa- szárnyfalas, míg a stabilabb, nyugodtabb áramlási vi- torna energiatörő fogakkal, 3,15m hosszú és 8,76m szonyok esetén a függőleges átereszfej kialakítást mu- széles felvízi medence. Továbbá egy 60cm átmérőjű tatta a legnagyobb vízátvezető kapacitásokat. Az áteresz tartalék áteresz került még betervezésre a műtárgy eltö- kapacitását legfőképpen befolyásoló tényezők a kitor- mődés elleni biztonságának növelése céljából. kolló fej kialakítása, valamint az áramlási viszonyok Összefoglalás voltak. Az utóbbit elsősorban a vízugrás jelenléte és Az elkészült diplomamunka jó alapot nyújthat egy a helye határozta meg. Ezek a paraméterek hatással voltak hordalékvándorlás hatását is figyelembevevő, új áteresz az áteresz előtt lerakódott hordalék mennyiségére is, tervezési útmutató kifejlesztéséhez. Egy ilyen iránymu- ami akadályozva a víz szabad áramlását megnövelte a tató nagyban segítheti a hegyvidéki, hordalékterhelés- felvízi medencében a vízszinteket. A vizsgálatok során nek kitett területeken megbízható átereszek tervezését. két adagolási módszert alkalmaztak: fokozatos, illetve Köszönetnyilvánítás egyszeri adagolás. Az utóbbi egy földcsuszamlás követ- Ezúton szeretném megköszönni fő konzulensemnek, keztében létrejövő hordalékterhelést hivatott reprezen- Professor Jochen Aberle-nek (NTNU), valamint a két tálni. Az eredmények azt mutatták, hogy ebben az eset- társ-konzulensemnek Joakim Sellevold-nak (Statens ben magasabb felvízszintek adódtak, hiszen több horda- Vegvesen) és Baranya Sándornak (BME) a sok segítsé- lék rakódott le az áteresz előtt. A vízsugár uralta áram- get, amit nekem nyújtottak. Továbbá szeretném megkö- lások esetén kevés hordalék rakódott le az előmeden- szönni nővéremnek, Terlaky Krisztinának és unokatest- cében, ezért a hordalékos, valamint a hordalékmentes véremnek, Terlaky Viktornak, hogy elolvasták és véle- kísérletek hasonló eredményeket mutattak. A kisebb ményezték a diplomamunkámat. esésű megközelítő csatorna alkalmazásakor nagyobb

* Eredeti cím: Comparison of the hydraulic capacity of different culvert inlet designs under sediment transport conditions

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Msc mesterképzés kategóriában II. díjat nyert pályamunka kivonata.

______

22 Mikrocisztin termelésének és akkumulációjának vizsgálata egy hazai eutróf víztérben *

UJVÁROSI ANDREA ZSUZSANNA

Diplomamunkám során egy hazai eutróf víztérben meg- alkalmaztuk. A vízvirágzás-minta toxikusságát mustár jelenő cianobakteriális vízvirágzások dinamikáját ta- csíranövényteszttel mértük. nulmányoztam. Eredmények Bevezetés, célok A fajok meghatározása során megfigyeltük, hogy ál- A vízvirágzások az eutrofizáció következtében je- talában a Planktothrix agardhii bizonyult domináns lennek meg. A vízvirágzásokat három év távlatában fajnak, kivételt a 2012. augusztusi időpont képez, ekkor vizsgáltuk. Célunk volt a fajegyüttesek azonosítása, és a Microcystis aeruginosa volt. az általuk termelt cianotoxinok, és bioszintézisükért A Planktothrix sp. specifikus génklaszter elemei kö- felelős toxingének variabilitásának vizsgálata. Továbbá zül a mcyT gén kivételével a többi génfragmentet nem a termelődött toxin koncentrációjának mérése és a toxi- tudtuk detektálni. A mcyT génről ismert, hogy önmagá- kusság mértékének, a toxin szerkezetének meghatározá- ban nem befolyásolja a toxin bioszintézisét, így nem sa, valamint a víztérben, illetve vízi növényzetben fel- lehet felelős a Planktothrix agardhii a mikrocisztin halmozódó mikrocisztin mennyiségének vizsgálata. termelésért. A Microcytis sp. specifikus génklaszter 1. táblázat. A különböző mintavételi időpontokban azo- vizsgálatakor a különböző mintavételi időpontok eseté- nosított fajok és arányuk ben eltérő eredményeket kaptunk (1.ábra). Az (A.) Mintavétel Fajok 2011.08.03. időpontban az egész génklasztert detektálni 2011.08.03 Planktothrix agardhii – 80% tudtuk. Ez a (C. és E.) 2012.08.22. és 2013.08.26-ai Microcystis aeruginosa – 10% mintavételek esetén is látható. Ugyanakkor a (B.) Anabaena spiroides – 5% gélképen a 2011.10.17-i időpontban csak a génklaszter Anabaenopsis hungarica – 5% bizonyos elemeit tudtuk detektálni. A (D.) 2013.07.08- 2011.10.17. Planktothrix agardhii – 80% án vett mintában nem voltak detektálhatóak a toxingé- Microcystis aeruginosa – 10% nek. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a Anabaena spiroides – 5% génklaszterek tekintetében a Microcystis sp. felelhet a Anabaenopsis sp. – 5% mikrocisztin termelésért, de csak azokban az időpont- 2012.08.22. Microcystis aeruginosa – 90% okban, ahol a teljes klaszter detektálható volt. Anabaena sp. – 5% Planktothrix agardhii – 5% 2013.07.08. Planktothrix agardhii – 70% Anabaena spiroides – 15% Anabaena circinalis – 15% 2013.08.26. Planktothrix agardhii – 70% Microcystis aeruginosa – 20% Anabaena spiroides – 5% Anabaena circinalis – 5% Anyag és módszer A vízvirágzás-minták (1. táblázat) a Gyulán találha- tó Bárdos-tóból származnak (terület: 3 ha; átlagos mély- ség: 1,5-2 méter), a partmenti vízfelszín felső rétegéből merítettünk kb. 1-1,5 liter mennyiségű vízmintát. A víztérben élő Ceratophyllum submersum alámerülő hínárnövényből vettünk mintát, amelyben a mikrocisztin akkumulálódásának a mértékét vizsgáltuk. A növények mintavétele két helyről történt: algás vízterületről, illetve tiszta vízterületről. A mintákat 2012.09.03-án gyűj- töttük. A toxingének vizsgálatához a DNS izolálása fenolos-kloroformos feltárással történt. A mikrocisztin termelésért felelős toxingének vizsgálata (Microcystis sp. és Planktothrix sp. génklaszter) specifikus primerek- kel történt, detektálásukhoz agaróz gélelektroforézist 1. ábra. Microcystis sp. specifikus génklaszter (1% agaróz gél, 10x TBE puffer, pH=8.0) alkalmaztunk. gélelektroforézise (1.-mcyA, 2.-mcyB, 3.-mcyC, 4.- A toxinok kimutatására és koncentrációjuk meghatáro- mcyD1, 5.-mcyD2, 6.-mcyE, 7.-mcyG génfragmentek) zására ELISA kittel (Enzo Life Sciences) a megadott A mikrocisztin szerkezetének meghatározásakor ka- protokoll szerint dolgoztunk. A toxin tisztítása DEAE- pott spektrum alapján leolvasható a molekulasúly cellulóz oszlop-kromatográfiával történt, majd a szerke- (m/z=995,62), mely a MCY-LR izoforma. Mintáinkból zeti variáns azonosításához MALDI-TOF módszert a természetben egyik leggyakoribb, és erősen toxikus

23 -1 hatású (LD50= 50μg ttkg ) szerkezeti variánst azonosí- kibocsátott mikrocisztint a vízben élő plankton szerve- tottuk. zetek, növények, állatok felveszik, szerveikben akkumu- Toxicitás vizsgálatok alapján a 2012.08.22. lálni képesek. -1 (IC50=2,884 mg ml ) és 2013.08.26. (IC50=5,550 mg Összefoglalás ml-1) időpontokban gyűjtött minták kivonatai erősen Az általunk vizsgált Bárdos-tó egyike a hazánkban gátolják a csíranövények növekedését, a kivonat- előforduló eutróf víztereknek, amelyekre jellemző az koncentráció emelkedésével lineárisan csökkenő ten- algavirágzások megjelenése a vízfelszínén. A vizsgála- denciát mutat a növekedés. A többi esetben ez nem tainkat több éven át végeztük, amely kiterjedt mind a vehető észre, egyes esetekben magas kivonat koncentrá- vízvirágzást alkotó fajok toxintermelésének a vizsgála- ciónál is nagymértékű növekedést figyeltünk meg. tára, mind pedig a vízben található, illetve a vízi nö- Előbbi esetben a mikrocisztin koncentrációja rendre vényzetben felhalmozódó cianotoxinok mérésére is. A 4,959 μg mg-1, utóbbi esetben 0,449 μg mg-1 volt. vízvirágzásokat alkotó számos faj közül a Microcystis Mindez igazolja, hogy a 2012 augusztusi vízvirágzás auruginosa volt felelős a mikrocisztin termelésért. A sokkal toxikusabb volt, mint a 2013 augusztusi. A többi mikrocisztin számos izoformája közül a MC-LR-t azo- esetben nem tudtunk IC50 értéket, illetve mikrocisztin nosítottuk. A toxinkoncentrációt a 2012 és 2013 augusz- koncentrációt meghatározni. A vízvirágzásban termelő- tusi időpontokban mértük, melyek toxicitását a mustár dő mikrocisztin nem kizárólagosan pusztuláshoz vezet- csíranövényteszt is alátámasztotta. Megfigyeltük, hogy het, hanem a víztérben hosszú ideig perzisztál, a növé- a Ceratophyllum submersumban a mikrocisztin akku- nyi és állati szervezetekben pedig felhalmozódhat. A mulálódott. víztérbe kibocsátott mikrocisztin koncentrációja a kont- Köszönetnyilvánítás roll területen 0,00 μg L-1, míg a vízvirágzás területén Ezúton mondanék köszönetet témavezetőmnek, dr. 5,92 μg L-1 volt. Összevetve a Ceratophyllum Vasas Gábor egyetemi docensnek és a Debreceni Egye- submersumban mért toxin mennyiségével, nagy meny- tem TTK Növénytani Tanszék dolgozóinak. A kutatás a nyiségben akkumulálódott a mikrocisztin a vízvirágzás TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú területéről származó növényben: 1,04 μg g-1 koncentrá- „Nemzeti Kiválóság Program” című kiemelt projekt cióban, míg kontroll területről gyűjtött növény esetében keretében zajlott. 0,02 μg g-1-ot mértünk. Mindez arra utalhat, hogy a

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Msc mesterképzés kategóriában III. díjat nyert pályamunka kivonata.

______

Törésponti klórozáson alapuló technológia üzemoptimalizációja *

DEVECSERI MÁTYÁS

Dolgozatomban két hazai kisvízmű kapcsán végeztem A telepeken az ivóvíz ammónium-ion tartalmát tö- laboratóriumi és helyszíni méréseket, melyekkel az résponti klórozással távolítják el. Célom az optimális ammónium-ion eltávolítás hatékonyságát és a keletkező klórozási folyamat lejátszódásához szükséges klórada- melléktermékeket vizsgáltam. golás helyének és mennyiségének meghatározása volt. Bevezetés, célok Ennek eredményeképp az ammónium tartalom a kívánt A vizsgált települések vízellátását mélységi vízből mértékűre csökkenthető, és minimalizálható a klórozás- biztosítják. Ezekben a vizekben az oldott oxigén hiánya sal együtt járó káros melléktermékek: a trihalo-metánok miatt nem élnek aerob mikroorganizmusok, így (THM) és az adszorbeálható szerves halogének (AOX) nitrifikáló baktériumok sem. A felszíni vizekkel ellen- képződése. Az optimális klóradagolás minden telep tétben a nitrifikáció nem játszódik le, a vízben jelen esetén egyedi, a nyersvíz minőségétől és a technológia lévő, természetes eredetű ammónium redukált formában kialakításától függ. marad. Az ammónium-ion az egészségre közvetlenül Anyagok és módszerek nem ártalmas, viszont a fertőtlenítésre szánt klórral A saját mérések legnagyobb részét a poharas kísérle- reagálva csökkenti a hálózati fertőtlenítés hatékonysá- tek tették ki, melyek során két-két törésponti görbét gát, valamint a hálózatban esetlegesen lezajló nitrifiká- állítottam elő (előzetes mérés a tanszéki laboratórium- ció során nitrit és nitrát képződhet belőle, mely a fo- ban, majd helyszíni mérés) a telepek vizének különböző gyasztókhoz eljutva egészségügyi kockázatot jelent. Az arányú klórozásával, 30 perces tartózkodási idővel. (1. ammónium-ion hatályos kormányrendelet szerinti határ- ábra) értéke ivóvízben 0,5 mg/l. A nitrit- és nitrát- határértékek betartása végett a technológia végén, a hálózatba bocsátott víznél 0,2 mg/l alatti ammónium tartalomra kell törekedni.

24 nem volt tapasztalható. Az üzemi szintű klóradagolásra a jelenlegi adagolási pontok helyén nem változtatva adtam javaslatot, a tartózkodási idők ismeretében. Az üzemi szintű vegyszerigény eltér a poharas kísér- letek eredményétől, mivel a technológia csőhálózata nem tekinthető tiszta csőreaktornak, ami matematikailag megegyezik a kísérleteinkkel. Az eredmények megfele- lő adaptálásával és saját tapasztalatok alapján az üze- meltető beállította az optimális adagolást. Az optimalizálás után helyszíni mintavételek és vizsgálatok történtek az ammónium eltávolítás igazolá- sára, az aktív szén adszorber előtti maradék szabad aktív klór értékére és a technológia különböző pontjain mér- hető melléktermék koncentrációkra. A poharas kísérle- tek során mért THM értékek jól közelítették az üzemi szintű klórozás során keletkező THM aktív szén adszor- 1. ábra. Példa törésponti görbére – helyszíni mérés ber előtt mérhető értékét. A II. esettanulmány területen A klórt hypo formájában juttattam a vízbe. A tan- az adszorberek THM és AOX eltávolító hatása minimá- széki laboratóriumban és a helyszíni vizsgálatok során lis volt, amit okozhat a töltet kimerülése, új telepek is három paraméter mérése történt: ammónium-ion, esetén a célra alkalmatlan töltet használata. Az AOX szabad aktív klór és összes aktív klór, fotometriás mód- koncentráció a THM 3-7-szerese volt Az üzemeltetők szerrel, a vonatkozó szabványoknak megfelelően (am- gyakran csak a THM mérést végzik el, az ajánlott érték mónium-ion MSZ ISO 7150-1:1992, aktív klór MSZ viszont AOX tekintetében is 50 μg/l. Az utóklórozás 448-25:1981). A töréspontok megtalálása után a jelentősen növelte a melléktermékek mennyiségét, ezért reakciókinetikai görbék felvétele történt helyszíni kísér- az előklórozás optimalizálása mellett érdemes vizsgála- lettel. Ezzel az ammónium eltávolításának időbeli ala- tokat végezni a víz THM és AOX képződési potenciál- kulását vizsgáltam. A klórozási folyamat adott idő utáni járól (24/48 óra alatt, várható vízkor szerint), hogy becs- leállításához aktív szénport kevertem a vízbe, majd lést adhassunk a fogyasztóknál várható melléktermék ennek 0,45 μm pórusméretű membránon történő átszű- koncentrációkra. rése után mértem a már említett paramétereket. Összefoglalás Kétféle Cl:N arányt használtam, egyik a törésponti Konklúzióként elmondható, hogy az optimális klór- görbék felvételénél optimálisnak bizonyult arány, a adagolás megállapításához, a nyersvíz minőségének és a másik egy megemelt klórmennyiséggel történő mérés. A technológia kialakításának különbségei miatt, minden nagyobb arányú klóradagolás esetén rövidebb kontakt- vízműtelep esetén szükséges elvégezni a törésponti és idő szükséges az ammónium eltávolításához, ha hosz- reakciókinetikai vizsgálatokat. A technológia megbízha- szabb időt hagyunk, akkor kevesebb vegyszer adagolása tó üzemeltetésének kulcsa a megfelelő Cl:N arány és is elegendő. E két stratégia közül mint döntő érv vizs- kontaktidő mellett a jó minőségű aktív szén adszorber és gáltam a keletkezett melléktermékek mennyiségét. A az ezen való megfelelő tartózkodási idő biztosítása. THM mérése az üzemeltető laboratóriumában történt Kontakttartály beépítésével növelhető a reakcióidő, MSZ 1484 5:1998 7.3 szakasz szerint, az AOX mérése ebben törekedni kell a dugószerű áramlás elérésére. külső laboratóriumban történt, az MSZ EN ISO Frekvenciaváltós szivattyúk beépítésével a tartózkodási 9562:2005 szabványnak megfelelően. idő utólag is szabályozható. Ez egyben lehetővé teszi a Eredmények szakaszosról a folyamatos üzemre való áttérést kisebb Az I. település vizének ammónium-ion tartalma ha- telepek esetén is. A mennyiségarányos klóradagolásról tárérték körüli, a II. településen közel 1 mg/l. A törés- érdemes a maradék klór alapján történő adagolásra pont mindkét esetben az elméleti, sztöchiometrikus áttérni, az online mérőműszerek rendszeres kalibrációja aránnyal közel megegyező lett, ami azt jelenti, hogy az azonban ebben az esetben elengedhetetlen. Az utóklóro- ammónium mellett nincs jelen más anyag, ami a klórral zás nagy mennyiségű THM és AOX képződést eredmé- reagálva lényegesen növelné a technológia vegyszerigé- nyezhet. Ezt megelőzendő megfelelő aktív szén adszor- nyét. berrel el kell távolítani a szerves prekurzorokat és ke- A reakciókinetikai vizsgálatokból kiderült, hogy 30, rülni kell a túlzott vegyszeradagolást. Ha ez sem ele- ill. 20%-os klórdózis emeléssel a teljes folyamat az gendő, egyszeri nagy dózis helyett a hálózat több pont- eredeti idő harmada alatt játszódott le. Más szóval, ha a ján történő fertőtlenítőszer adagolás javasolt, vagy al- vezetékek (és kontakttartályok) kialakításával és az ternatív fertőtlenítőszer pl. klór-dioxid használata. adagolás helyének megfelelő megválasztásával elegen- Köszönetnyilvánítás dő tartózkodási időt biztosítunk, számottevő vegyszer- A dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítséget köszö- költséget takaríthatunk meg. nöm konzulensemnek, dr. Laky Dórának és a lelkes A két stratégia között a keletkezett melléktermékek csapatnak, akik a mérésekben segítettek. alapján (ezen nyersvizek esetén) számottevő különbség

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Msc mesterképzés kategóriában dicséretet nyert pályamunka kivonata.

25 A Beregi ártéri öblözeten található települések árvízi veszélyeztetettsége és az anyagi kockázatok elemzése térinformatikai eszközökkel, a védekezés hatásai *

JAKAB ISTVÁN

Diplomamunkámban a Beregi ártéri öblözeten található az öblözethez generált maximális vízmélység rasztert, települések árvízi veszélyeztetettségét, és annak vagyoni melyből a legközelebbi vízmércén leolvasott 5 valószí- és emberi élet kockázatát vizsgálom. Tanulmányom nűségi értékeket felhasználva az ÁKIR több szempontú alapjául szolgálnak az „Árvízi kockázati térképezés és kockázati elemzéssel meghatározza a kockázati értéke- stratégiai kockázatkezelési terv készítése” projekt ered- ket. Az elkészült veszélytérképen található cellák ményei. A vizsgálat célja a megelőzésre, védelemre (50x50m) színezése jelöli az adott vízmélységi tarto- való felkészülés az adott öblözet jellemzőit figyelembe mány bekövetkezésének valószínűségi értékét. Így ösz- véve. szeáll egy egész öblözetet lefedő veszélytérkép. A va- Bevezetés, célok gyoni kockázatot a területhasználatokat jellemző fajla- A huszonegy település egyenkénti bemutatásával és gos vagyonértékek és kárfüggvények felhasználásával a vagyoni, továbbá emberélet kockázatok meghatározá- számítjuk. Az emberi élet kockázatot osztályokba sorol- sával és demonstrálásával tiszta képet kapunk arról, va kategorizáljuk, amely kategóriák jelentik a kockázat mennyire sürgető a területen az árvízvédelem fejleszté- mértékét. A kategorizálást a veszély mértékének, se. Ezután vázolom a lehetséges szerkezeti és nem- a kitett értékek sérülékenységének és jelentőségének szerkezeti intézkedéseket, majd a megoldásokat. A függvényében kell elvégezni. vizsgálat során figyelembe lett véve a folyók mértékadó Eredmények, javaslatok árvízszintjeiről rendelkező 74/2014. (XII. 23.) BM ren- A károk enyhítésére szóba jöhetnek szerkezeti és deletben meghatározott mértékadó árvízszint. nem szerkezeti intézkedések. A szerkezeti intézkedések Eszközök és módszerek elsősorban konkrét műszaki beavatkozások, amelyek a A veszély- és vagyoni-emberélet kockázati térképek védképességet javítják, ezáltal a veszélyeztetettség mér- alapjául szolgáló elöntési raszterek - melyeket kész tékére vannak hatással, azt csökkentik. Ide tartoznak eredményként kaptam - kétdimenziós modellezéssel többek között a töltés mértékadó árvízszintre történő készültek a DHI MIKE 21 nevű programmal, az adato- kiépítése, a töltés fejlesztése, körtöltés építése, a töltés kat ArcGIS térképészeti programmal jelenítettem meg. áthelyezése, árapasztó tározók kialakítása. Ide tartozik a A két program közötti hidat egy hazai vízügyes ágazati 2015 novemberében átadott Beregi árapasztó tározó is. fejlesztésű szoftver, az ÁKIR (Árvízi Kockázati Információs Rendszer) jelentette, mely több, új vízgazdálkodási és hidrológiai funkcióval látja el az ArcGIS felületet, igazodva az EU által elvárt kockázatelvű elemzésekhez. Az elöntési raszter bemutatja, hogy egy esetleges töltésszakadás bekö- vetkezésekor mely területeken, milyen maximális vízmélysé- gekre számíthatunk. Készítése a következőképpen történik: Az árvízi védvonalon kivá- lasztjuk a potenciális szakadási pontokat, ahol a legnagyobb vízhozamot feltételezzük. A legnagyobb vízhozam azon a ponton várható, ahol a mérték- adó árvízszint leginkább meghaladja a töltéstetőt. Másodla- gos szempont, hogy a töltéslá- bak a lehető legnagyobb távol- ságban legyenek a töltéskoro- nától. A szakadási valószínűség a töltés fizikai állapotá- 1. ábra. Vásárosnamény település vagyoni kockázati tól is függ, ezt a szempontot egy biztonsági tényezővel térképe határozzuk meg, melynek összetevőit a vízügyi igazga- Az ÁKIR lehetővé teszi az új védművek beépítését a tóságok bocsájtják rendelkezésre. Az ÁKIR a hidrodi- modellbe, így a korábban bemutatott folyamattal az namikai modellező program segítségével létrehoz egy, intézkedés utáni veszély és kockázati térkép is előállít-

26 ható, szemléltetve a károk becslését beavatkozás előtt és Mint az 1. és 2. ábrán látható, Vásárosnamény tele- után. pülés azon részein, ahol a vagyoni kockázat kiugróan A nem szerkezeti intézkedések elsősorban az árté- magas, ott például emelt építési szint használatával ren, a nyílt ártereken és a mentett oldalon fejtik ki hatá- minimálisra lehetne mérsékelni a károk mértékét. sukat, továbbá a kockázatcsökkenést szabályozással érik Egyéb nem szerkezeti intézkedés a hullámtér kar- el. Mérlegelnünk kell, hogy a vagyoni és emberélet bantartása, mely bár távol van a közvetlen településeket kockázati szempontból különösen veszélyeztetett terüle- érintő intézkedésektől, viszont közvetlenül terhelő ol- teken (1. ábra) korlátozzuk, vagy feltételekhez kössük dalról változtatja a szakadás előfordulásának valószínű- az építkezést. ségét, vagyis ugyanaz az árhullám egészen más karakte- risztikával képes levonulni attól függően, hogy a tölté- sek között milyen a növényzet állapota. A hullámtérben végbemenő folyamatokat részletesen a nagyvízi meder- kezelési tervek vizsgálták. Összefoglalás A Beregi ártéri öblözet változatos területi adottságai miatt kijelenthetjük, hogy a települések árvízelöntési veszélyeztetettsége eltérő. Az ártéri települések fejlődé- séhez és az ártéren felhalmozott vagyon növekedéséhez hozzájárult a védművek megléte által okozott bizton- ságérzet, ami talán az indokoltnál nagyobb mértékben él a lakosságban és a települések döntéshozóiban. Ez abban is mérhető, hogy a tapasztalatok szerint a területfej- 2. ábra. Magánépületek kárfüggvényei különböző kate- lesztési projektek tervezése során nagyon kis mértékben góriák szerint van számba véve az árvízi kockázat. A megépült telepü- A magas vagyoni kockázattal járó területeken csök- lések és infrastruktúra, az emberek életének védelme, a kenthető a kitett ingatlanok érzékenysége, ha az építési gazdaság és a termelés szintjének fenntartása az árvíz- szabályozásokat a veszélyzónákhoz igazítjuk (2. ábra). védelem legfontosabb feladata. A közeljövőben remél- hetőleg megvalósul a kockázat elvű településrendezés.

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Msc mesterképzés kategóriában dicséretet nyert pályamunka kivonata.

______

Nyomásmérés egy hidraulikai modellen és annak optikai kiértékelése *

NÉMETH ANITA

Diplomamunkám keretében lehetőségem nyílt bekap- Célok csolódni a Grazi Műszaki Egyetem Vízépítési és Víz- Az elvégzett modellvizsgálatok során tapasztalt nem gazdálkodási Tanszéke által végzett modellvizsgálatok- várt jelenségek (nyomáscsúcsok, negatív nyomás) to- ba, nevezetesen az ausztriai Hierzmann völgyzárógát vábbi vizsgálatokat tettek szükségessé. Dolgozatom fizikai kisminta modelljével kapcsolatos hidro- célja tehát ezen kérdések megválaszolása volt, vagyis: dinamikai nyomás-vizsgálatokba.  Miért alakult ki negatív nyomás a mérések so- Bevezetés, előzmények rán? A Hierzmann gát egy aszimmetrikus íves völgyzá-  Miért voltak olyan magas, véletlenszerű pozitív rógát (magasság: 53,5 m, hosszúság: 172 m), mely már nyomáscsúcsok az idősorokban? 1949 óta üzemel. A műtárgy eredeti tervezési vízhoza- Vizsgálatok, Eredmények 3 ma 200 m /s volt, azonban műszaki, gazdasági és hidro- Elsőként megismételtük a nyomásmérést a gát 1:15- lógiai megfontolások szükségessé tették ennek 320 ös méretarányú modelljén közvetlen mikro nyomásér- 3 m /s-ra növelését. A megnövelt vízhozam utófenékre zékelőkkel, annak vizsgálatára, hogy jelentkeznek-e így gyakorolt hatásának vizsgálata – esetleges károsodásá- is nyomáscsúcsok és negatív nyomások. A méréseket nak elkerülése – érdekében az egyetem differenciál elvégeztük a hordalék-fogó gáttal, illetve a nélkül is. A manométeres vizsgálatokat végzett a gát megépített, két modell-beállítás eredményét a 1. táblázat tartalmaz- 1:15 méretarányú modelljén. Felmerült továbbá a gát za. alvízén található hordalékfogó gát esetleges elbontásá- nak lehetősége, így ez is a vizsgálatok tárgyát képezte.

27 1.táblázat. Maximális nyomás változása az egyes szen- azonban alacsony nyomást eredményez erős fluktuáció- zorokon val. Nyomásmérő szenzor száma Tervezési Nyomásmérő szenzor száma Q=320 m3/s Az eredmények torzulásának elkerülése érdekében vízhozam 0 1 2 3 4 0 1 2 3 4 200 m3/s 10.5 14.5 28.5 49.7 48.5 Hord.fogó gát nélkül 6 33.3 100 99.4 100 így szükséges volt annak a fúvóka-magasságnak, illetve 320 m3/s 9.1 9.3 20.8 34.5 51.7 Hord.fogó gáttal 9.1 9.3 20.8 34.5 51.7 a vízmélység meghatározása, amelyen túl ez a jelenség Nyomásmérő szenzor száma Nyomásmérő szenzor száma Q=320 m3/s Tervezési 5 6 7 8 9 5 6 7 8 9 elkerülhető. A kapott magasság 6 cm lett, tehát a fúvó- vízhozam 10.7 9.8 10.9 9.8 10.1 Hord.fogó gát nélkül 63.6 62.5 62.8 - - 3 Hord.fogó gáttal 37.7 33.6 47 34.7 22.4 kának és a vízszintnek legalább ekkora távolságra kell 320 m /s 37.7 33.6 47 34.7 22.4 lenni a nyomásmérőtől. A táblázatok szürke oszlopai jelölik a szervízkamra Az optikai vizsgálatokhoz olyan paraméterbeállítást felett elhelyezett nyomásmérők maximális mért értékeit kerestem, amelynél jelentős nyomáscsúcsok alakultak a jelenlegi, és a tervezett vízhozam esetére. A táblázatok ki. Ez alanyony vízhozam és sok hozzáadott levegő fehér oszlopa jelöli ugyenezen értékeket a gát utófene- esetén következett be. Azonban az optikai vizsgálatok kén. Az eredmények jelentős nyomásnövekedést mutat- kimutatták, hogy ezen paraméterbeállítás esetén a má- nak a gát utófenekén, mely nagyon fontos lehet annak sodperc egy töredékére ugyan, de a levegő vissza tudja teherbírásának számításánál. nyomni a vízet a fúvókában, így az szakaszosan kilö- Ami a hordalékfogó gát meglétét illeti, elmondható, vell, nyomáscsúcsokat eredményezve az idősorokban hogy elbontása jelentős további nyomásnövekedést (3. ábra). okozna, így ajánlott annak meghagyása. A kapott eredmények megbízhatóságát csökkenti azonban, hogy ezen mérések nyomásidősorában is elő- fordult több negatív nyomásérték, valamint nyomás- csúcs (1. ábra), melyek eltorzíthatták az eredményeket.

3. ábra. A vízsugár kilövell a fúvókából Ezt a modellhibát megpróbáltam oly módon kikü- szöbölni, hogy a fúvókát a víztükör fölé helyeztem, 1. ábra. Nyomásidősor [m v.o.], Q=91,8 l/s, hordalék- amely így azonban nem tette lehetővé a rendszerhez fogó gáttal adott levegő mennyiségének számszerűsítését. Ezek részletesebb vizsgálata érdekében további, 120 A maradék számszerűsíthető paraméter (vízhozam, db különböző nyomásmérést végeztem egy kisebb mo- vízállás, fúvóka magassága) különböző beállításával dellen (2. ábra), melyen pontosan definiálhatók voltak további 60 db nyomásmérés az alábbi paraméterek: vízszint, kifolyó víz magassága, és optikai vizsgálatot végez- kifolyó víz hozama, vízsugár levegőtartalma. tem. A vizsgálatok során szembe-tűnt a modell újabb hibája. Amikor a fúvóka magasan helyezkedett el a víz- szinthez képest (tehát a vízsu- gár „útja” viszonylag hosszú volt), a fúvókát elhagyó 4. ábra. A vízsugás vízsugár – mivel az az hozzá-tapad az edény edény falához volt rögzítve – hozzátapadtfalához a modell falához (4. ábra) eltorzítva így a mérési eredményeket. 2. ábra. A hidrodinamikai nyomás vizsgálata Ezeknél a méréssorozatoknál a kameraképeken A mérések részletesebb megfigyelése érdekében op- ugyan látszódtak bizonyos sejtések a kialakuló nyomás- tikai vizsgálatokat is végeztem nagysebességű kamera segítségével. csúcsok okára, de sajnos egyértelmű magyarázattal nem Elsőként a hidrosztatikus nyomásmérés pontosságát tudtak szolgálni. Egyrészről, amikor a fúvóka közel volt vizsgáltam. A mért idősorok kb. 2,5 mm szórást mutat- a nyomásérzékelőhöz erős flukuáció alakult ki az érzé- kelő környezetében, de ez a jelenség a mérések során tak, melyet így már figyelembe tudtam venni a hidrodi- folyamatosan fennállt, így nem fogadható el egyértelmű namikai nyomásidősorok vizsgálatánál. magyarázatnak. Másrészről pedig, amikor a vízszint Mivel a kapott nyomásidősorokban feltűnt egyfajta hullámzó tendencia, így szükséges volt Fourier transz- magas volt, és így a fúvóka viszonylag távol volt a formációnak alávetni azokat. Az kapott eredmények nyomásérzékelőtől a kilövellt víz-sugár az edényben alapján bebizonyosodott, hogy az idősoroknak nincs lévő vízoszlopon áthaladva nem egységesen érte el az edény alján lévő szondát, hanem a kilakuló turbulens jellemző frekvencia komponense, azok véletlenszerűek. áramlásoknak köszönhetően keveredett, összeütközött További előzetes vizsgálatot igényelt az un. „Vízsu- gár-mag” jelenség. Ez a jelenség röviden annyit jelent, az edényben lévő vízzel. Amikor tehát a kialakuló tur- hogy a fúvókát elhagyó vízsugár a vízfelszínt elérve a bulens áramlások lehetővé tették, a vízsugár kisebb fúvóka függélyében, egy bizonyos mélységig (a vízsu- ellenállással el tudta érni az edény alját, nagyobb nyo- gár-mag tartományában) konstans, magas nyomást mást gyakorolva így rá (5. ábra). eredményez kis fluktuációval, az azon kívüli részen

28 ezek a vizsgálatok nem adtak magyarázatot. Mivel azonban negatív nyomás fizikailag nem tud kialakulni a kavitáció jelensége miatt még a másodperc egy töredé- kére sem, így a probléma oka a nyomásérzékelő beállí- tásában, illetve működésében keresendő (nem megfelelő kalibráció) Köszönetnyílvánítás Szeretnék köszönetet mondani dr. Josef 5. ábra. A vízsugár eléri az edény alját Schneidernek, a grazi laboratórium vezetőjének, a fo- A további vizsgálatok előtt mindenképpen szükséges lyamatos támogatásért, valamint Martin Kochnak és lenne tehát a felsorolt hibák kiküszöbölése, vagyis a Friedrich Lazarnak és a grazi laboratórium összes mun- levegő-víz elkeveredésének megfelelő kialakítása, va- katársának a modellezéshez nyújtott segítségért. Köszö- lamint a fúvóka elhelyezés oly módon, hogy a vízsugár net továbbá dr. Hajnal Gézának és Torma Péternek a ne tudjon hozzátapadni az edény falához. sok segítségért és tanácsért. A kis modellen végzett mérések során nem alakult ki negatív nyomás, így a negatív nyomások kialakulására

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Msc mesterképzés kategóriában dicséretet nyert pályamunka kivonata.

______

Árvízvédelmi töltések, és völgyzárógátak hidraulikai modellezése, és állékonyságvizsgálata *

NYIRI GÁBOR

Sajóládi lakosként a 2010-es árvíz meghatározó szerepet Révleányvár és Halászhomok térségére jellemzőek (1. játszott abban, hogy tanulmányaim során árvízvéde- ábra). Mindegyik töltés a több mint másfél évszázados lemmel foglalkozzak. Dolgozatomban három árvízvé- hazai árvízvédelmi munkálatok nyomait viseli. Ke- delmi töltést, és két völgyzárógátat vizsgáltam, az alta- resztmetszetükre jellemző a szerkezetesség, illetve hogy laj-adottságaikat is figyelembe véve. A vizsgálatok az egyre magasabb árvízszintek miatt a töltések magasí- kiterjednek mind a szivárgási viszonyok, mind a rézsű- tása, és szélesítése történt, ezáltal eltérő szivárgási tulaj- állékonyság modellezésére. donságú rétegek alakultak ki. Bevezetés A dolgozatommal célom az volt, hogy az árvízvé- delmi töltések szivárgási viszonyaiba nagyobb betekin- tést nyerjek, illetve, hogy ezen szivárgások milyen ha- tással vannak a rézsűállékonyságra. A szivárgási modellek vizsgálatakor vizsgáltam a szabad felszínű szivárgást, és a Groundwater Modeling System 10. program segítségével modelleztem a tölté- sekben lévő áramlási viszonyokat, valamint a fajlagos hozam értékét. A rézsűállékonysági vizsgálatokat két végeselemes módszert alkalmazó programmal végez- 1. ábra. A cigándi töltés jellemző keresztmetszete tem, a Soilvision program SVSlope moduljával, illetve a Az ÉRV ZRt. kezelésében lévő lázbérci víztározó, Groundwater Modeling System 10-es program illetve a rakacai víztározó gátjait is vizsgáltam. Mindkét UTEXAS moduljával. A modellezéseket először az gátra jellemző, hogy a beszivárgó vizek kivezetésére SVSlope modullal egy száraz állapotra vizsgáltam több drén került beépítésre, melyek nagyban befolyásolják az számítási módszert követve. Célom volt a víz, rézsűál- áramlási viszonyokat. lékonyságra gyakorolt hatásának vizsgálata is. Ezen A jellemző szivárgási paramétereket konzulensem, eredményeket összevetettem a száraz állapot eredmé- dr. Zákányi Balázs munkájából vettem át, a nyírószi- nyeivel. lárdsági paramétereket pedig mintavétel, illetve labor- Modellezett töltések, gátak vizsgálat hiánya miatt a „Töltésállapot vizsgálata árvíz Hazánk árvízvédelmi töltéseinek döntő része föld- idején”című MI 10 269-1982 számú műszaki irányelv- gát, melyek keresztmetszetét tekintve inhomogének. ből származtattam. Dolgozatomban ezen töltések közül három jellemző Modellezési eredmények keresztmetszetet vizsgáltam, melyek Cigánd,

29 A GMS 10-es program segítségével meghatároztam nem vette figyelembe a szerző. A fajlagos hozam érté- a gátban lévő sebesség, és pórusvíznyomás értékeket, és kek növekedését figyelhettem meg az árvízvédelmi a fajlagos hozamot, melyeknek a vizualizációja is köny- töltéseknél, illetve a rakacai víztározó gátjánál. A láz- nyen megvalósítható. A fajlagos vízhozam megállapítá- bérci völgyzárógátnál jelentkezett a gát alatt kialakított sánál a program egy méter hosszú töltésszakaszra vo- résfal hatása oly módon hogy, az altalaj és a résfal fi- natkozó hozamot számít. A sebességértékek felhaszná- gyelembevételével a fajlagos hozam csökkent. lásával kiszámítottam, hogy a szabad felszínű szivárgás Rézsűállékonyság vizsgálata szempontjából a vizsgált töltés biztonságos-e. Mind- A rézsűállékonysági modelleknél először egy száraz egyik töltésnél a mértékadó árvízszintet vettem alapul, állapotot vizsgáltam, melyre azért volt szükség, hogy az mely a töltéskoronától lefele egy méterrel definiálunk, a áramló víz hatását szemléltetni tudjam. Meghatároztam víztározók gátjánál pedig a maximális üzemvízszintet a legkisebb biztonsági tényezőt, és az ahhoz tartozó vettem figyelembe. csúszólapot (3. ábra). Szivárgási modellek Elsőként a szabad felszínű szivárgás viszonyait vizsgáltam meg. Ebből a szempontból veszélyesnek tekinthető a töltés, ha a kilépési gradiens meghaladja az adott talajra számított kritikus értéket. A számított értékek azt mutatták, hogy ebből a szempontból a töltések biztonságosnak mondhatók. A GMS 10. SEEP2D modulja által kiszámolt, a cigándi töltésben létrejövő áramlási viszonyokat, a 2. ábra szemlélteti, melyen láthatjuk, hogy mennyire nagy szerepe van az altalajadottságoknak. 3. ábra. Kritikus csúszólap, és biztonsági tényező a révleányvári töltés vizsgálatánál A pórusvíznyomás hatását többféleképpen határoz- tam meg. Elsőként a GMS által számított pórusvíznyo- más értékeket adtam meg az SVSlope programnak. Ezzel a módszerrel 25 %-os eltérést tapasztalhattam a száraz állapothoz képest. Másik módszer volt, hogy a GMS által számított fel- ső szivárgási felületet adtam meg a SVSlope programnak, ezzel az eljárással átlagosan 14 %-os eltérés adó- dott a száraz állapothoz képest. 2. ábra. Áramvonalak a cigándi töltésben Lehetőségem volt a két program összehasonlítására A szivárgási modellek vizsgálata során változtattam is. A pórusvíznyomással figyelembe vett biztonsági a modellezési körülményeket, a rácsháló sűrűsége, illet- tényező értékek átlagosan 7 %-os eltérést mutattak. ve a töltésláb szélessége vonatkozásában. Töltésláb Összefoglalás szélessége alatt értem az altalaj és a töltés találkozási Összegzésként elmondható, hogy a modellezési eljá- pontja, és a modell széle közötti távolságot. Három rásokkal rendkívül szemléletes eredményeket kapunk, esetet vizsgáltam: 5 m, 10m, és 20 m-es töltésláb széles- melyek nagy segítséget nyújthatnak a vízügyi szakem- séget. A töltésláb szélességének növelésével emelkedtek berek számára. Mivel az árvízvédelmi munkálatok fo- a fajlagos hozam értékek, így ez fontos tényező a mo- lyamatosságot követelnek, így ezen gyors módszerek dellezés szempontjából. A rácsháló sűrűségének vizsgá- rendkívül jól mutatják az esetleges meghibásodásokat, latakor átlagosan 10-12%-os fajlagos hozam eltérést és a katasztrófák súlyossága enyhíthető, vagy elkerülhe- tapasztaltam. A rácsháló sűrűségének növelésével meg- tő. nő a program által használt egyenletrendszerek száma Köszönetnyilvánítás is, ami megnöveli a számítási időt, és csökkenti a pon- Dolgozatom elkészítésében nyújtott segítségért kö- tosságot. A rácsháló sűrűségének csökkentésével pedig szönetet szeretnék mondani dr. Zákányi Balázs egyete- az áramvonalak pontossága csökken. Mindezekből adó- mi tanársegédnek, Faur Krisztina tanszéki mérnöknek, dóan egy optimumot célszerű meghatározni. valamint az ÉRV ZRt. Technológai, és Környezetvé- A fajlagos hozam eredményeket összehasonlítottam delmi Osztályának, hogy a szükséges adatokat, a ren- konzulensem, dr. Zákányi Balázs diplomamunkájában delkezésemre bocsátották. elért eredményekkel, melyben az altalaj adottságokat

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Msc mesterképzés kategóriában dicséretet nyert pályamunka kivonata.

______

30 Élőhely szempontú folyami hidromorfológiai vizsgálatok 1D modellezéssel*

* Eredeti diplomamunka cím: Shelters for juvenile Atlantic salmon Availability and prediction in rivers with and without hydropower regulation 2015. június, Trondheim, Norvégia SZABÓ-MÉSZÁROS MARCELL

Jelen tanulmányban öko-hidraulikai vizsgálatok kerül- tartozó szemcse-átmérőkkel (D5 és D10) együtt. A kivá- nek tárgyalásra a fiatalkori Atlanti lazacok és jellemző lasztott paraméterek a szemcseeloszlási görbe kisebb élőhelyük három közép-norvégiai folyószakaszán ke- szemcseátmérőjű (<8-16mm) hordalékait jellemzik, resztül. melyek kitöltik a nagyobb szemcsék közti üregeket, Bevezetés azaz hatással lehetnek az elérhető búvóhelyek számára. Mind a folyószabályozás, mind pedig a vízerőművek A menedékek száma valamint a meghatározott paramé- veszélyeztetik a fiatalkori Atlanti lazacok (Salmo Salar) terek közti kapcsolat lineáris korreláció és regresszió természetes élővilágát a megnövekedett finomszemcséjű analízissel került értékelésre. hordaléknak köszönhetően. A folyómeder nagyobb A numerikus modellhez a geometriai és hidraulikai szemcsei közti menedékkeresés kényszerűség a fiatalko- adatok korábbi tanszéki munkákból rendelkezésre áll- ri lazacok számára, megbújva bennük nő a túlélésük tak. A modellek minden esetben 20 éves periódusban esélye. A tanulmány egyik célja a feltárt menedékek és vizsgálták a különböző vízjárási állapotok mederre a görgetett hordalék, mint befoglaló közeg közötti kap- kifejtett hatását (HEC-RAS v.4.1). A szimulációk folyó- csolat egyértelműsítése, korábbi adatokat kiegészítve szabályozás előtti (természetes) és azt követő (szabályo- (Jocham et al. 2012). A definiált kapcsolatot felhasz- zott) időszakot tükrözték. Folyószakaszonként 1-1 éves nálva a dolgozat második fele egy-dimenziós hidraulikai természetes és szabályozott időszak került kiválasztásra, modellben vizsgálja a búvóhelyek és a meder pár évti- napi vízhozam adatokkal. Természetes vízjárásnál a zed alatt bekövetkező változását. Két eltérő vízjárási kiválasztott periódusok 3-5 éves visszatérési idejű ára- 3 állapot mederre kifejtett hátasa került bemutatásra kvali- dásokat is magukban foglaltak (QMAX_Lund=58 m /s ; 3 tatív modellezéssel, közép Norvégia két vízfolyása, a QMAX_Nid=300 m /s). Szabályozott vízjárások esetében a Lundesokna és a Nidelva folyó egy-egy szakaszán. 2000-es éveket követő időszakban került kijelölésre az 3 Mindkét folyószakasz vízjárása évtizedek óta vízerő- egy éves periódus (QSz_MAX_Lund=20 m /s ; 3 művek által szabályozott. QSz_MAX_Nid=250 m /s). Minden szimulációhoz az egy Adatgyűjtés és Módszertan éves periódusok kerültek ismétlésre 20 alkalommal a Három vízfolyáson, a Lundesokna, Nidelva és a két évtized modellezésére. Gaula folyó egy-egy szakaszán történtek terepi, labor illetve numerikus vizsgálatok (1. táblázat). 1. táblázat. Vizsgálatok folyószakaszonként Meder- Menedékek anyag 1D Vízfolyások feltárása mintavé- modellezés tel Gaula + + Lundesokna + + + Nidelva + + Egy 0,5 m élhosszúságú négyzetes keretet az alacsony vízállásnál szárazra kerülő kavicsos mederre helyezve történt a menedékek feltárása. Rugalmas mű- anyag cső segítségével (d=13 mm) a zavartalan meder- anyagban egyenként detektál-hatóak a potenciális búvó- helyek. Egy búvóhely regisztrálásra került, ha a mű- anyagcső behatolása elérte a 3,0 cm-t. Ez az úgyneve- zett Finstad-módszer (Finstad et al. 2007) A búvóhelyek 1. ábra. D5 és D10 szemcseeloszlási paraméterek hozzá- összegzésével az adott folyószakasz minősíthető lehet- tartozó menedékekkel együtt, illesztett regressziós egye- séges élettérként a fiatalkori lazacok számára (2. táblá- nesekkel zat). Modellezés eredményeként a relatív és abszolút vál- 2. táblázat. Folyószakasz minősítése menedékek száma tozások kerültek értékelésre keresztszelvényenként és a alapján (Forseth és Harby, 2014) teljes folyószakaszon egyaránt különböző paramétere- Állapot Rossz Mérsékelt Jó ken keresztül. A felhasznált paraméterek a meder tengerszint feletti magassága (keresztszelvényenként a Menedékek < 5 5 – 10 10 < száma/0,25m2 legmélyebb pont), szemcseeloszlási görbe választott A menedékek felmérését a hordalék mintavétele kö- paraméterei (D5, D10 számított paraméterek, d50 és d90 vette. A mederanyag mintavétel a meder felső 15-25 cm közvetlen modell paraméterek) voltak, valamint a me- mélységű rétegéből történt. A minták szemcseeloszlási deranyag tonnában kifejezett kummulált változása a 20 görbéje került meghatározásra a görbe 5 és 10%-hoz éves szimuláció alatt.

31 Eredmények vizsgálatára lineáris korreláció és regresszió analízis A búvóhelyek száma kapcsolatban állhat a finomabb szolgált. A különböző minták menedékei a hozzátartozó szemcsék mennyiségével a felső mederrétegben. Ennek D5 és D10 értékekkel együtt az 1. ábrán láthatók.

3. táblázat. Futtatások részletes eredményei: folyószakasz (Folyó), átlagos mederváltozás (Eatl), összegzett horda- lékváltozás (msum) szemcseeloszlási paraméterek és az általuk meghatározott búvóhelyek száma (NDx) minősített folyószakaszok hossza osztályonként (Rossz – RDx; Mérsékelt – MDx; Jó – JDx) D5 és D10 paraméter szerint Szemcseeloszlási paraméte- E m Menedékek Minősített folyószakaszok** Állapot Folyó atl sum rek* [m] [ton] D5 D10 d50 d90 ND5 ND10 RD5 MD5 JD5 RD10 MD10 JD10 Lundesokn Kezdeti - - 4,0 10,7 41,3 86,8 0 1 2055 0 0 2055 0 0 a Lundesokn Szab. -0,007 -34525 6,9 14,4 45,5 97,2 2 3 1626 308 120 1347 473 234 a Lundesokn Term. -0,027 -30717 6,0 13,3 45,2 99,9 1 3 1802 233 19 1365 532 157 a Kezdeti Nidelva - - 23,13 33,75 52,7 81,2 11 13 0 0 4367 0 0 4367 Szab. Nidelva -0,012 -18665 27,0 35,2 53,7 81,5 13 14 0 572 3792 0 490 3877 Term. Nidelva -0,034 -21680 26,8 35,2 54,0 81,6 13 14 0 603 3764 0 149 4219 * Szemcseeloszlási paraméterek [mm] dimenzióban ** Összesített folyószakaszok hossza D5 és D10 paraméterek szerint [m] dimenzióban

A Pearson-féle korrelációs együtthatók a két esetben és D10 értékek adódtak. Azaz ugyanazon szakasz poten- rD5=0,8542 (P<0,001) valamint rD10=0,8480 (P<0,001). ciális búvóhelynek számított természetes állapotban. Az együtthatók alapján megállapítható, hogy a menedé- Összefoglalás kek száma és a hozzá tartozó szemeloszlási paraméterek A tanulmányban fizikai paraméterek (D5 , D10) és a között magas, pozitív korreláció és markáns kapcsolat fiatalkori Atlanti lazacok életterének empirikus össze- áll fenn mindkét esetben. A lineáris regresszió paramé- függése, valamint egy alkalmazási példa került bemuta- tereit felhasználva egy adott folyószakasz menedékei- tásra 1D numerikus modell környezetben. Norvégia két nek száma (0,25 m2 területenként) a szemeloszlási görbe folyójának egy-egy szakaszára történő modellezés számított D5 és D10 paramétereinek ismeretében megha- eredményeként a 20 év alatt bekövetkező mederváltozá- tározható, ezáltal minősít-hető. sok kerültek értékelésre eltérő vízjárási állapotokban. A A numerikus szimulációk során a Lundesokna folyó vizsgálatok bemutatták, hogy a vízerőművek által sza- mederszintjében -0,39 m kimélyülés és +0,27 m lerakó- bályozott, hirtelen bekövetkező vízhozam változások dás volt megfigyelhető szabályozott vízjárásnál. Termé- részben eltérő módon alakíthatják az alvízi folyómedret. szetes vízjárás esetében -0,48 m és +0,34 m értékek A meder kimélyülések és lerakódások nem szabályos adódtak. A Nidelva folyón természetes állapotban a módon követik egymást, ellentétben a természetes vízjá- szélsőértékek +3,50 m és -1,49 m között adódtak. A rás mederformálásával. szabályozott vízjárás mérsékeltebb változást eredmé- A prezentált eredmények megmutatták, hogy a fo- nyezett 20 éves periódus alatt, +1,60 m lerakódást és - lyók hosszútávú medervizsgálata milyen előnyökkel 1,25 m kimélyülés volt megfigyelhető. Az átlagos me- járhat az élőhely vizsgálatok tekintetében. Mindamellett der-változást tekintve (3. táblázat) a természetes vízjá- az eredmények rávilágítanak a kisebb szemcsék (<8-16 rás hátasára a meder nagyobb mértékben mélyült a sza- mm) figyelembe-vételére a potenciális menedékek fel- bályozott állapothoz képest. Az elhordott hordalék- merésében. Hasznos ismeretnek mutatkozik a feltárt mennyiség közel azonos változást mutat vízjárástól lineáris kapcsolat is D5, D10 paraméterek és a menedé- függetlenül mindkét folyószakaszon. kek száma között. Segítségével a hosszútávú numerikus Általános megállapítás, hogy azon durva szemcséjű medervizsgálatok hozzájárulhatnak mind az élőhely mederszakaszon ahol erózió figyelhető meg, a finomabb mind a halpopuláció vizsgálatok részletesebb elvégzé- szemcsék kimosódása miatt a szemcseeloszlási görbe séhez. pozitív irányba tolódik, az eloszlási paraméter értékek Köszönetnyílvánítás növekednek. A modellezés igazolta az általános megál- A tanulmány elkészítéséhez köszönöm a konzulen- lapítást a legtöbb folyószakaszon, néhány rövidebb seim, dr. Baranya Sándor, Nils Rüther és Knut szakasz kivételével. Szabályozott vízjárás esetén, egyes Alfredsen segítségét, valamint a Norvég Alap Ösztöndíj mederrészeken az átlagostól eltérő változás a szelektív Programjának (szsz.: HU08-00012-M2) támogatását. transzportnak volt köszönhető. A 0,5-64,0 mm szem- IRODALOM csék kiülepedése hozzájárult a nagyobb szemcsék be- Finstad, A. G., Einum, S., Forseth, T. & Ugedal, O. 2007. Shelter availability affects behaviour, size-dependent and mean growth of ágyazódásához a meder felső rétegeiben, ezáltal az juvenile Atlantic salmon. Freshwater Biology, 52, 1710-1718. elérhető menedékek száma is csökkent, miközben a Forseth, T. and Harby, A. (2014). Handbook for environmental mederszint stagnált. További eltérés volt megfigyelhető design in regulated salmon rivers. Trondheim, Norvégia: Norwegian szabályozott vízjárás hátasára, mikor egy adott meder- Institute for Nature Research, pp.48-50. Jocham, S., Ruther, N., Noack, M. & Sauterleute, J. F. 2012. kimélyülésnél a finomabb szemcsék felhalmozódtak, Correlation between shelter abundance and grain size distribution for tehát D5 és D10 paraméterek csökkentek, míg ugyanezen the assessment of sediment quality for juvenile Atlantic salmon. szakaszon természetes vízjárás esetében elfogadható D5

32 * A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Msc mesterképzés kategóriában dicséretet nyert pályamunka kivonata.

______

A Parádfürdői gyógyvíz termeléshez használt kőzetanyagok, technológiai folyamatok ásványtani és geokémiai vizsgálata, értékelése *

SZILVÁS BRIGITTA

Diplomamunkám a Parádfürdői Állami Kórház nő- bánya kőzetanyagáról, a lehető legkomplexebb képet gyógyászati betegségek balneoterápiás kezelésére fel- kapjuk. Ezen kívül a lúgzókazettákból is gyűjtöttem használt fürdővize köré épült. A gyógyvizet mestersége- mintát, hogy összevethessem azokat a táróban szedett sen állítják elő szulfát-tartalmú kőzetek kilúgzásával. A „üde” kőzetekkel. Kioldási kísérletekhez a következő dolgozatomban ezen kőzeten elvégzett ásványtani vizs- kitermelésre is szánt talpi törmelékből lett minta gyűjt- gálatokkal és kioldási kísérletekkel valamint gyógyvíz- ve. Ásványtani vizsgálat szintén történt ezeken is. A minta elemzésivel foglalkoztam. kórházból hígítatlan gyógyvízmintát is vételezhettem, Bevezetés, célok melynek elemzési adatait felhasználtam a kioldási kísér- Parádfürdőn a gyógyhatású víz felismerése és az el- letek eredményeivel való összevetésre. A kórház továb- ső fürdőház megépülése a XVIII. század második felé- bá rendelkezésemre bocsájtotta a gyógyvíz elemzési ben az Egyezség-bánya megnyitásához köthető. A rézre adatait mind a hígított és hígítatlan vízről valamint a és ezüstre irányuló bányászat hamar gazdaságtalanná bányavíz elemzési adatai is rendelkezésemre álltak vált azonban a vágatokban összegyűlt bányavíz kiveze- összehasonlításra. tése fürdővíznek, majd ezt követően kőzet kitermelése gyógyvíz előállításhoz továbbra is innen történik. Az előállítás technológiai kialakítása a következő (1.ábra). A bányából kitermelt kőzettel feltöltött nyitott lúgzóme- dencéket ivóvízzel árasztják el időszakosan. A keletke- ző vasas-arzénos-timsós víz a lúgzó alján gyűlik össze, majd átfolyik egy 75 m3-es zárt beton gyűjtőmedencébe, majd a víz egy 1 m3-es indítóaknába jut. Az indítóakná- ból a timsós víz csővezetéken gravitációsan jut, a földbe süllyesztet 5 m3-es polipropilén puffer-tartályba. Az 5 m3-es tartályból vezetéken jut a víz a kórházi kezelőhe- lyiségekben lévő fürdőkádakba. A betegek kezeléséhez (fürdőkúrához) szükséges vizet a kezelés előtt az egyes kádakban készítik el. A tömény timsós víz hígítására használt hálózati ivóvíz arányát helyszíni ellenőrzés (pH mérés, sűrűség, vas és kálim tartalom) alapján határoz- zák meg kb. 1:10 arányban. (Lőrinc, 2007). A gyógyvíz előállítására használt kőzet legutóbbi cseréje már 35 éve volt (ideális 10 évente), így várhatóan annak nyers- anyagtartalma már elég minimális. A gyógyvízre az évszázadok során számos vegyelemző tanulmány ké- szült, 2010-ben pedig hivatalosan is gyógyvízzé minősí- tették „vasas-arzénos-timsós gyógyvíz” megnevezéssel. Ez idő alatt, ezzel ellentétben a felhasznált kőzetanyag megismerésére elég kevés figyelem fordult és a kőzet áztatása során lejátszódó folyamatok is meglehetősen hiányosan ismertek. 1. ábra. A gyógyvíztermelés technológiai kialakítá- Mindezekből adódóan a kutatásom célja a meglévő sának fő elemei (Szebényi, 2004) ismeretanyag összegzése, ásványtani, geokémiai vizsgá- latok elvégzése és bemutatása volt, valamint felderíteni Az ásványtani vizsgálatra szánt mintákon röntgen- a kőzet kilúgzás geokémiai hátterét, és az eredmények pordiffrakciós, röntgenfluoreszcenciás és elektron- tükrében értékelni a kőzetek nehézfém kioldását. mikroszondás vizsgálatok lettek elvégezve. A kioldási Anyag és módszerek kísérletre gyűjtött talpi törmelék mintákon szekvenciális Ásványtani vizsgálataimhoz az Egyezség bánya kü- kioldás, majd a 2. számú mintán szemcseméret frakci- lönböző részeiből lett minta gyűjtve, a célból, hogy a ókra bontott idősoros desztillált vizes kioldást végeztem el. A szekvenciális kioldási vizsgálatok felhasználható-

33 sága igen sokrétű. A kísérletem fő célja, a nehézfémek, csere szükségessége vitathatatlan és sokáig már nem nyomelemek, mobilizálhatóságának és ennek időbeli halogatható. lejátszódásának a vizsgálata, valamint a timsó kompo- A szekvenciális kioldás eredményeit összevetve a nenseinek (kálium, alumínium, nátrium, szulfát ionok) gyógyvíz elemzési adataival a timsó értékeire megfelelő kioldódásának megfigyelése volt. Az általam elvégzett értékeket kaptunk. a vizsgált minta alkalmas gyógyvíz kísérlet során hét lépcsős szekvenciális kioldási sor lett előállításra. A nehézfémek értéke azonban több esetben összeállítva. A szekvenciális kioldási kísérlet vizsgálati is meghaladta a gyógyvízadatait (magas vas és mangán eredményei alapján a 2. számú mintából a másik kettő- koncentráció), így a következő kőzetcsere alakalmával, höz képest kicsit nagyobb koncentrációkban oldódtak ki ezekre a magas értékekre tekintettel kell lenni és a hígí- a vizsgált elemek. A következő kioldási vizsgálathoz az tás beállításánál mindenkép ellenőrizni kell az ideális anyagot szitálással három frakcióra osztottam a követ- szintet. A vizsgált elemek oldódásában általános trend kező szemnagyság határokkal: 1-2 mm; 6-8 mm és nem figyelhető meg. 12,5-16 mm. Ezután a frakcionált mintákat merevfalú A szemcseméret frakciókra bontott kioldási kísérlet permeabiméterbe helyeztem, így megoldva, hogy a legszembetűnő tapasztalatai a nehézfémek mobilitásá- perisztartikus pumpával rácsöpögtetett desztillált víz nak és a pH-nak a kapcsolata, azaz a vizsgált nehézfé- átfolyjon rajta, és ne álljon a minta vízben. Ez a kísérleti mek savas környezetben mobilisabbak azonban a pH összeállítás áll legközelebb a parádfürdői gyógyvíz növekedésével a kioldásul lecsökken. A szemcseméret előállítási technológiához. A gyógyvíz előállításhoz és a kioldás mértéke között egyértelmű kapcsolatot nem kitermelt kőzetanyag a lerobbantás és kézi törés után lehet megfigyelni, de feltehetőleg a középső szemcse- nem tekinthető homogén szemcseméretűnek. Az áztató frakciónak (6-8mm) vannak a kioldás mértékére nézve a medencékbe való betöltés során kialakulhat egyfajta legoptimálisabb adottságai. A különböző ásványfázisok gradáltság, inhomogén szemcseméret eloszlás, amely beoldódásának időbeli lezajlásának tisztázására ez a jelentősen befolyásolhatja a lejátszódó folyamatokat. Ez kísérlet nem volt elégséges, ugyan is 22 nap alatt még a feltevés adja a kiindulópontot a szemcseméret frakció- nem álltak be a stabil elemkioldások, hanem még az ra bontás hatásának vizsgálatára a kioldott elemkoncent- első öblítési hatás lecsengése ment végbe. rációkra, elsősorban a nehézfémekre koncentrálva. Összefoglalás, javaslatok Mindkét típusú kioldási vizsgálat mintáin, valamint a Az elvégzett vizsgálatok nem igazolták timsó ásvány kórházból hozott gyógyvízmintán atomabszorpciós jelenlétét, azonban a gyógyvíz timsós jellege, vagyis a spektrométerrel történt mérés. A szekvenciális kioldási vízben oldott kálium, alumínium, szulfát vas, arzén kísérlet kiválasztott mintáin valamint a gyógyvízmintán tartalom amelyek a gyógyhatást is adják, vitathatatlan. induktív csatolású plazma optikai emissziós spektromé- Ennek létrejötte azonban nem az eddig feltételezett, a terrel (ICP-OES) is lett mérés végezve. bányában másodlagosan képződő timsó ásványokhoz Eredmények kötött. A kőzetekben nagy mennyiségű finomszemű A megfelelő minőségű gyógyvíz előállításához pirit impregnációt figyeltünk meg, amelynek oxidálódá- használt kőzetről irodalmi adatok alapján és azt a vizs- sa során kénsav keletkezik, melynek köszönhető a gálatokkal alátámasztva és kiegészítve a következők nagymértékű kőzetfeltérés és oldás. A keletkezett mondhatók el. A kőzet felső-eocén rétegvulkáni összlet gyógyvíz magas összion tartalmú és erősen savas jelle- részét képező kvarc-biotit-amfiból andezit (vagy gű (2,5 pH). A gyógyvíz vas és szulfát tartalma a pirit dácitnak is nevezik). Tektonikusan erősen igénybe vett, oldódásához, az alumínium és kálium a vas- hidrotermásan elbontott, agyagásványosodás, kovásodás magnézium-szulfát tartalmú illit oldódásához, a mangán figyelhtő meg, valamint gazdag másodlagos ásványki- pedig a szfalerit és illit felbontásához köthető. válás és nagy mennyiségű finomszemű pirit Mivel a lejátszódó beoldódási folyamatokat nem si- impregnáció jellemzi. Ezen ideális kőzet a bányában került a legpontosabban megismerni, ezért javasolnék végig húzódó két fő breccsa anyagából és környezetéből egy hosszabb vizsgálati idejű több hónapos vagy akár termelhető le. egy éves időtartamú, továbbá több vizsgálati paraméter- A kőzetvizsgálatok során timsó ásványokat (kalinit re is kiterjedő (szulfát, teljes kioldott elemtartalom) (KAl(SO4)2∙11H2O), alunit (KAl3(SO4)2∙(OH)6), kioldási vizsgálatot. A gyógyvízelemzési adatoknál mendozit (NaAl(SO4)2∙11H2O)) nem sikerült kimutatni. megfigyelt ammónium- és klorid-mennyiség egyes A lúgzókazettákból gyűjtött kőzetminta átalakulási magasabb értékei arra engednek következtetni, hogy az jellegét összehasonlítva a táróból szedett üde kőzeteké- áztató medence kapcsolatban lehet felszíni vizekkel, a vel elmondható, hogy a régóta tartó kilúgzás következ- medence esetleges sérülése miatt. Ez nem csak az eső- tében jórészt már csak magmás kőzetalkotó ásványokat vízen és az áztatóvízen kívüli hozzá folyást, hanem és néhány másodlagos ásványt lehet megfigyelni. A elfolyást is jelent, így ennek kivizsgálása és a hibák hidrotermás átalakulásból származó és másodlagos kijavítása a következő kőzetcsere folyamán létfontossá- ásványok már javarészt elbontódtak. A használatban gú, mind gazdasági, mind környezet terhelési szem- lévő kőzet tehát már eléggé kilúgzott, kimerült. pontból. Gyógyvízhez kapcsolódó elemzési adatok a bánya- A munkámmal igyekeztem ráirányítani a figyelmet vízről, a Puffer-tartályból származó tömény gyógyvízről arra is, hogy a gyógyvíz előállításnak ez az egyedülálló és a hígított fürdőkúrára szánt gyógyvízről álltak ren- módja és hatékony gyógyításra való felhasználása, a delkezésemre. A háromféle adatsorban a gyógyvízkelet- természet adta gyógymódok egyik lenyűgöző példája. kezés különböző lépcsőibe láthattunk bele. A hígított és Mindenképpen nagy értéket képvisel így a fennmaradá- tömény gyógyvíz elemzési adatai megerősítik azt a sának megőrzés és a lejátszódó folyamatok megértése tényt, hogy a forráskőzetek eléggé kimerültek, a kőzet- mindenképpen fontos feladat.

34 Köszönetnyílvánítás 4.2.2/A-11/1-KONV-2012-0049 jelű „KÚTFŐ” projektjének része- A dolgozatom elkészüléséért szeretnék köszönetet mondani kon- ként – az Új Széchenyi Terv keretében – az Európai Unió támogatásá- zulenseimnek, dr. Mádai Ferencnek és Szebényi Gézának. dr. val, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Földessy Jánosnak a téma választásért. Köszönettel tartozom az Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszék dolgozóinak, a Hidrogeológiai IRODALOM - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszéknek, Tóth Mártonnak, dr. Lakatos Lőrinc O. (2007): Határozat, Parádfürdői Állami Kórház timsós Jánosnak, dr. Zelenka Tibornak, valamint a Parádfürdői Állami medencék és technológiai vezetékek fennmaradási engedélye. Kórháznak. Végül, de nem utolsó sorban hálásan köszönöm a csalá- (EMIKTVF, Miskolc, 2007) domnak és barátaimnak a támogatásukat. Szebényi G. (2004): Kutatási zárójelentés. „Parád–Fehérkő timsó” A diplomamunka a Miskolci Egyetemen működő Fenntartható kutatási terület 1998-2004. I. kötet. (Kézirat, Érd, Parád Nagyközség Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ TÁMOP- Önkormányzata, Parád, 2004)

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton Msc mesterképzés kategóriában dicséretet nyert diplomamunka kivonata.

______

Csepreg város vízkár-elhárítási terve *

BELOVAI TAMÁS

Bevezetés, célok cm, II. fok: 240 cm, III. fok: 310 cm). Az első és má- Csepreg városát a Répce árhullámai ellen önkormányza- sodfokú készültségi fokozatban, operatív jellegű intéz- ti kezelésű védtöltés, valamint a Nyugat-dunántúli Víz- kedésre még nincs szükség, azonban a két műszakban ügyi Igazgatóság kezelésében lévő árapasztó csatorna történő figyelőszolgálat, valamint a keresztező műtár- védi. A Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tör- gyak zárása és figyelemmel kísérése a legfontosabb vény és a vizek kártételei elleni védekezésről 232/1996. feladat. A készültségi fokozat növekedésével együtt (XII. 26.) Korm. rendelet értelmezése szerint az önkor- szükséges a létszám-anyag és gép-állomány szükség mányzati kezelésű védműveken a védekezésért az ön- szerinti felfejlesztését elvégezni. kormányzat a felelős. A város önkormányzata nem Kiemelten vizsgáltam a NQmértékadó, NQ1%, NQ10%, rendelkezik a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben NQ20%, NQ50% vízhozamok levonulását, e vízszintekre meghatározott megfelelő műszaki tartalmú vízkár- kidolgozom a védekezési feladatokat, ideiglenesen épí- elhárítási tervvel. ”Csepreg város ár- és belvíz veszé- tendő védművek kiépítésének lehetőségét (anyag- lyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló ember-logisztika), valamint minden olyan tevékenysé- 18/2003. (XII.9.) KvVM - BM együttes rendelet alapján get, mely a sikeres védekezéshez szükséges. NQ10% = a C – vagyis enyhén veszélyeztetett kategóriába tarto- 115 m3/s-os nagyvízhozam levonulása esetén (magas zik.” A dolgozatom célja, hogy a település víz kárelhárí- hidrológiai kockázat) már fel kell készülni a magasság- tási tervének a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálko- hiányos helyek kijelölésére - az áradás intenzitásától dási és Vízépítési Tagozata által készített módszertani függően erre hamarabb is sor kerülhet-, a homokzsákok segédlete szerinti elkészítése. töltésének megkezdése az előrejelzések és a további Készültségi szintek, védekezés feladatok ismertetése várható áradás függvényében. A hidrometeorológiai és hidrológiai kockázatok Magas hidrológiai kockázat esetén a készültségi fo- 3 függvényében megállapítottam a védekezésre való fel- kozat minimális létszámigénye 23 fő. NQ1% = 220 m /s- készülési időt. Csepreg városa viszonylag közel fekszik os nagyvízhozam levonulása esetén (extrém hidrológiai a forrásvidékéhez, a közel eső Répcevisi vízmércén kockázat) a Répce jobb és bal parti töltésein átlagosan pedig a csapadékhullást követően rövid idő alatt megin- 40-60 cm-es magassághiány adódik. A töltésmagasítási dul a vízszintek gyors emelkedése, ezért kulcsfontossá- helyeken el kell végezni a szükséges ideiglenes gú a várható csapadékviszonyok ismerete. A cselekvési védművek (homokzsákból épített nyúlgátak) kiépítését. programban az érvényes jogszabályok figyelembevéte- A Répce jobb parti töltésén 1200 m hosszban, 60 cm-es lével és a korábbi gyakorlatban kidolgozott módszerek magasságú 3 soros nyúlgát építése szükséges mintegy szerint részletezem ki a védekezésre való felkészülés, a 22500 db homokzsák felhasználásával. A Répce bal védekezési időszak alatti, valamint a védekezési időszak parti töltésén 1236 m hosszban, 40 cm-es, ill 60 cm-es utáni feladatokat. magasságú 2-3 soros nyúlgát építése szükséges mintegy A jelenlegi Répce mederállapotra és a település 21459 db homokzsák felhasználásával. védműveinek állapota függvényében kidolgozom a A készültségi fokozat minimális létszámigénye a je- készültségi fokozati szinteket és a hozzájuk tartozó lentős hosszon történő operatív beavatkozásnak köszön- 3 feladatokat. A készültségi fokozati szinteket a répcevisi hetően 213 főre adódik. NQmértékadó = 250 m /s-os mértékadó vízmérce szerint dolgoztam ki (I. fok: 150 nagyvízhozam levonulása esetén (rendkívüli hidrológiai

35 kockázat) a Répce jobb parti töltésén 1464 m hosszban hosszban 80 cm-es magasságú 3 soros nyúlgát építése 80 cm-es magasságú 3 soros nyúlgát építése szükséges, szükséges, továbbá 756 m hosszban 40 cm-es magassá- valamint 212 m hosszban 40 cm-es magasságú 2 soros gú 2 soros nyúlgát építése szükséges, összesen 29786 db nyúlgát építése szükséges, összesen 38852 db homok- homokzsák szükséglettel. zsák szükséglettel. A Répce bal parti töltésen 728 m

1. ábra. Csepreg város árvízvédelmi művei A készültségi fokozat minimális létszámigénye pe- a fokozat elrendelésekor azonnal indokolt. Az elkészült dig 313 fő. A magassághiányok mellett más veszélyes védelmi terv segíti a védelemvezetőt (polgármestert) az árvízi jelenségekkel (szivárgással, átázással, csurgással, irányításban és a felelős döntéshozatalba. A védekezés hullámveréssel, buzgárokkal) szemben is védekezni után, a védekezési tapasztalatok a vízkár tervben is szükséges. Minden egyes keresztezési műtárgyat folya- rögzíteni kell, hogy a további védelmi munkákat segítse. matos 24 órás figyelemmel kell kísérni. Köszönetnyilvánítás Már a védekezés megkezdése előtt folyamatos kap- A dolgozat elkészüléséért szeretnék köszönetet csolatot szükséges tartani az Igazgatóság vízkár- mondani elsősorban konzulenseimnek, Engi Zsuzsanná- elhárítási ügyeletével, és a Megyei Védelmi Bizottság- nak, és Rosza Péternek, valamint mindenkinek, aki gal, továbbá a vízügyi szaktanácsadó helyszíni jelenléte segítségével hozzájárult munkámhoz.

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton szakirányú továbbképzés kategóriában I. díjat nyert pályamunka kivonata.

______

36 Belvízöblözetek vízháztartási szemléletű fejlesztési koncepciója a Keleti- főcsatorna mentén *

BORDÁS CSABA

A dolgozat tárgya a debreceni székhelyű Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) működési területén fekvő 48/a számú Kadarcs-Karácsonyfoki és a 48/d számú Fürj-éri belvízöblözet Keleti-főcsatornától keletre eső vízgyűjtő-fejlesztési koncepciójának megfogal- mazása vízháztartási szemléletű vízrendezési megoldá- sok alkalmazásával. Probléma-elemzés A fejlesztési terület vizei a belvízrendszerek kiépíté- se előtt a természetes völgyekben, völgyeletekben - Fürj-ér, Vidi-ér, Brassó-ér, Pece-ér - vonalán vonultak le a Hortobágy vízgyűjtőbe. A Fürj-éri tájegység terüle- tén - mely a debreceni löszhát északi völgyelete - az első vízrendezési jellegű beavatkozásokat az 1900-as években kezdték el és 1940. körül épültek ki a térség főcsatornái. (Hortobágy, Kadarcs) A térség számára jelentős változást hozott a Keleti- főcsatorna (KFCS) 1941-56. közötti kiépítése. A Tiszá- ból Tiszalöknél kiágazó és Bakonszegnél a Kálló- főcsatornába torkolló, mintegy 98 km hosszú Keleti- főcsatorna átszelte a Hortobágy-főcsatorna nyugati vízgyűjtőjét. Ez alapvetően megváltoztatta a Fürj-ér, a Vidi-ér és a Brassó-ér vízgyűjtő területét, azok befoga- dói és vízelvezetési viszonyait. A Keleti-főcsatorna, - mely a Brassó-éri és a Vidi-éri bujtatóval már 1943-ban fél szelvénnyel elkészült - kettévágva a vízgyűjtőt a A fejlesztési terület belvízöblözetei löszháti és hortobágyi területekre. A nyírségi és a deb- A fejlesztési terület jellegzetes síkvidéki terület, a te- receni területekről érkező belvizek csak bújtatókon rep magassága 90,00 - 150,00 m B.f. között változik. A keresztül juthattak át a főbefogadó Hortobágyba, mivel területen szikes legelők és kötött talajú szántó területek megvalósításával a térség völgyeleteit észak-déli irány- is találhatók. Jellemző talajok: homok, homokos vályog, ban kettévágták és így az egységes vízgyűjtők egy "víz- vályog, szikes-agyagos vályog. választó vonalat" kaptak. A belvizes csatornák (Vidi-ér, Sokévi havi átlagcsapadékok a 2013. évben Brassó-ér, Pece-ér) és a Keleti-főcsatorna kereszteződé- Észlelés helye / Balmazújváros Hajdúböszörmény Hajdúnánás hónapok sekhez bújtatókat építettek, az akkori méretezési elvek- mm mm mm nek és igényeknek megfelelő méretben. Január 28,1 30,8 27,8 Február 29,1 32,8 27,8 Mértékadó helyzetben a Fürj-ér befogadója, a Vidi- Március 30,8 30,9 28,8 ér és a Brassó-ér KFCS alatti bújtatói nem képesek Április 40,6 41,2 41,8 Május 54,5 57,8 56,5 elvezetni a keletkező belvizet. Az adottságokat és lehe- Június 70,6 64,9 69,6 tőségeket figyelembe véve a megoldást az el nem vezet- Július 64,5 76,7 75,5 Augusztus 56,3 53,1 54,6 hető belvíztömeg vízgyűjtő területen való tározása je- Szeptember 40,4 43,1 41,7 lenti. Október 41,8 34,8 33,9 November 45,9 40,7 42,4 A vízgyűjtő-fejlesztéssel érintett terület bemutatása December 40 42,6 40,1

A fejlesztési koncepció kialakításához részletesen Éves összeg: 542,6 549,4 540,5 elemeztem a három vízgyűjtő éghajlati, vízrajzi és hid- rológiai jellemzőit, domborzatát és talajadottságait. Éves maximum: 1072,0 (2010.) 926,9 (2010.) 902,9 (2010.) A fejlesztési terület a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság Éves minimum: 297,0 (1961.) 322,6 (1994.) 372,4 (1993.) északkeleti részén helyezkedik el. A 48. sz. Keleti- Fejlesztési koncepció főcsatorna menti belvízrendszerben az alábbi vízgyűj- A mértékadó fajlagos vízhozamok meghatározása az tőkből áll: 2 MI-10-451-1988. számú műszaki irányelv alapján több 48 d1 Fürj-ér 131,2 km 2 különféle módszerrel került meghatározásra. A mód- 48 a7 Vidi-ér 70,3 km 2 szer-eredmények összevetésével és mérlegelésével ke- 48 a8 Vidi-ér 88,7 km 2 rültek kiválasztásra a mértékadó vízhozamok, melyek 48 a9 Vidi-ér 74,1 km alapján a levezethető és tározandó vízmennyiségek Vidi-ér összesen: 233,1 km2 2 meghatározása kerültek mindhárom vízgyűjtőre vonat- 48 a5 Brassó- ér 112,9 km kozóan.

37 A Csipai-féle és az MI-10-451-1988. műszaki irány- kötő csatorna terhelhetősége, illetve az ide érkező bel- elv számításai közel azonos fajlagos vízhozam-értékeket vízhozamok adják meg. adnak a vizsgált három csatorna vízgyűjtőjén, ezáltal Tervezett Mértékadó Tározott Szüksé- Tározó- azok az előzőekben ismertetett (MI-10-451-1988.) ösz- tározási vízmeny- ges tározó tározó terület szegyülekezési elmélet tél-tavaszi időszaka alapján megne- szint nyiség térfogat vezése kerültek figyelembe vételre. ha m B.f. millió m3 millió m 3 A tározandó vízmennyiségek a Fürj-ér, Vidi-ér, Fürj-éri I. 162 101,36 0,75 Brassó-ér, Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna mérték- Fürj-éri II. 75 94,37 0,51 1,26 adó vízhozamának és a Vidi-éri bújtató, valamint a Brassó-éri bújtató vízelvezető kapacitásának figyelem- összesen: 1,26 bevételével kerültek meghatározásra. A vízháztartási Vidi-éri IV. 26 101,00 0,19 szemléletű vízrendezési megoldások szem előtt tartásá- Vidi-éri VI. 39 92,50 0,30 0,65 val a befogadóba vezetett vízhozamokon felüli belvíz- Vidi-éri VII. 25 97,00 0,16 tömeget a vízgyűjtőn kialakítandó tározókban kell elhe- összesen: 0,65 lyezni. A tározók térfogatának megállapításánál a tél- tavaszi mértékadó vízhozammal kell számolni, mivel ez Brassó-éri I. - 93,83 0,41 Brassó-éri II. - 93,33 0,21 adja a nagyobb belvíztömeget. 0,86 Tározandó vízmennyiségek Brassó-éri II/1. 38 93,33 0,24 Csatorna neve Fürj-ér Vidi-ér Brassó-ér összesen: 0,86

Részvízgyűjtő 48 d1 48a7 48a8 48a9 48a5

2 A Vidi-éri tározók üzemrendje Területe km 131,2 70,3 88,7 74,1 112,9 t nap 7 7 7 7 7 A tervezett tározók üzemrendjét a meglévő tározók q l/s*km2 23,49 23,55 27,81 23,55 23,29 üzemrendjének figyelembe vételével kell kialakítani. A 1,656 2,466 1,746 3 Qm m /s 3,082 2,630 Vidi-érhez tartozó vízgyűjtő belvizeinek elvezetését 5,867 Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatornán érkező 1,000 alapvetően a Vidi-éri bújtató vízszállítási kapacitása

Téli-tavasziidőszak: vízhozam 3 Belvíztömeg m3 1 864 079 4 153 413 1 590 622 (3,00 m /s) határozza meg, ezért a tározók üzembe he- Fürj-ér - Vidi-ér KFCS Brassó- lyezésének időpontját is a bújtató terhelhetősége, illetve befogadó összekötő KFCS Vidi-éri bújtató éri bújtató csatorna az ide érkező belvízhozamok adják meg. Az előbbiek vízhozam m3/s 1 3,0 1,2 vezetett

Befogadóba nyomon kísérése érdekében vízmércét kell elhelyezni a 3 belvíztömeg m 604 800 1 814 400 725 760 Vidi-ér 14+312 és 19+868 szelvényeiben építendő tiltós 3 Tározandó vízmennyiség m 1 259 279 2 339 013 864 862 műtárgyak befolyási oldalán, ami a tározók üzemelteté- t nap 1 1 1 1 1

q l/s*km2 22,46 22,88 33,53 22,86 21,22 se szempontjából a mértékadó vízmérce szerepét fogja 1,609 2,973 1,694 3 ellátni. Qm m /s 2,947 2,396 6,276 A Brassó-éri tározók üzemrendje

Nyáriidőszak: Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatornán érkező 1,000 vízhozam A tervezett meder-, és oldaltározók üzemrendjét Belvíztömeg m3 254 597 628 654 206 995 Fürj-ér - Vidi-ér alapvetően a Brassó-éri bújtató vízszállítási kapacitása KFCS Brassó- befogadó összekötő KFCS Vidi-éri bújtató 3 éri bújtató csatorna (1,20 m /s) határozza meg, ezért a tározók üzembe he-

vízhozam m3/s 1 3,0 1,2 vezetett lyezésének időpontját is a bújtató terhelhetősége, illetve Befogadóba belvíztömeg m3 86 400 259 200 103 680 az ide érkező belvízhozamok adják meg. Tározandó vízmennyiség m3 168 197 369 454 103 315 A tározók üzemrendjének kidolgozása mellett elké- Tervezett vízilétesítmények bemutatása szültek a tározási görbék is. A Fürj-ér vízgyűjtő területének vizsgálata alapján 2 Összefoglalás db tározó kialakítása válik szükségessé, melyek az 1,26 A három érintett vízgyűjtő terület alapvetően hason- millió m3 tározandó vízmennyiséget fogadni tudják. ló problémákkal küzd. A nagy esések gyorsítják az A Vidi-ér vízgyűjtő területén a meglévő tározók ösz- összegyülekezést, ezáltal viszonylag hamar alakulnak ki 3 szes térfogata: 1,69 millió m . A szükséges 2,34 millió belvízelöntések az elvezetés elégtelensége miatt. A m3 tározótérfogathoz további 0,65 millió m3 tározótérfo- Keleti-főcsatorna megépítése és üzembe helyezése utáni gat szükséges, melyhez 3 db tározót kell kialakítani. években már kidolgozásra kerültek a jelenlegi fejlesztési A Brassó-ér vízgyűjtő területén a vizsgálat alapján 2 koncepcióhoz hasonló megoldások, de azok anyagi db medertározó és 1 db oldaltározó kialakítása válik fedezet hiányában a mai napig nem valósultak meg. szükségessé, melyek a 0,86 millió m3 tározandó víz- A tervezett fejlesztési koncepció rávilágít a három mennyiséget fogadni tudják. vízgyűjtő terület adottságaira és az azokból adódó mű- A tározók térfogata az adott szintvonalak által lefe- szaki megoldási lehetőségekre. A tervezési feladat nem dett területek átlaga és a közöttük lévő távolság szorza- foglalkozik az egyébként nem elhanyagolható tározó taként, a medertározók térfogata a két szomszédos szel- területek igénybevételi problémáival, azok tulajdonvi- vényben a tározási vízszint és a mértékadó belvízszint szonyaival, a megoldási javaslatok pusztán műszaki közötti szelvényterületek átlaga és a szelvények közötti alapokon nyugszanak. A 2006., a 2010-2011. és a 2013. távolság szorzataként került meghatározásra. évi belvízvédekezés rámutatott arra, hogy a bel-, és A Fürj-éri tározók üzemrendje külterületi belvízkárok mérséklése érdekében haladékta- A Fürj-érhez tartozó vízgyűjtő belvizeinek elvezeté- lanul el kell kezdeni a tározók kialakítását. sét alapvetően a Fürj-ér - Vidi-ér összekötő csatorna A tervezett tározók üzemeltetését a meglévő tározók vízszállítási kapacitása (1,00 m3/s) határozza meg, ezért és a vízrendszer egyéb létesítményeinek üzemrendjével a tározók üzembe helyezésének időpontját is az össze- összehangoltan kell végezni.

38 Az árvízi szükségtározáshoz hasonlóan ki kell dolgozni Köszönetnyilvánítás az egyes tározók vízrendszerre gyakorolt hatását, és A dolgozathoz nyújtott segítségét szeretném megkö- egyedi mérlegelés után kell meghatározni a szükséges szönni: tározási, vízkormányzási beavatkozások sorrendjét és Zellei László főiskolai docens, belső konzulens, időszerségét. A tározók igénybevételére üzemirányítási Orbán Ernő osztályvezető, TIVIZIG, külső konzu- és műveleti tervet kell készíteni. lens és Uzonyi Imre osztályvezető-helyettes, TIVIZIG, szakértő úrnak

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton szakirányú továbbképzés kategóriában dicséretet nyert pályamunka kivonata.

______

Fejlesztési lehetőségek a Csongrád-Bánrévei árvízvédelmi szakaszon *

HORVÁTH ÁKOS

Bevezetés ben (kb.:1 m-re) érne le az altalajba a szádlemezek alsó A Körösöknek igencsak viharos története volt az elmúlt síkja - így csökkentve az ott történő átszivárgásokat - egy, másfél évszázadban: az észlelt árvízszintek nagy- másrészt a létesült fal MÁSZ+1 m felső szintjével a mértékben emelkedtek, gyakran heves árhullámok vo- magassági hiányos szakaszok is megszüntetésre kerül- nultak le. Hiába volt az árvízvédelmi rendszerben sok- nének. A töltés magasítása a lemezek felső éléig kell, oldalú tervezés, alapos kivitelezés, folyamatos fejlesz- hogy megtörténjen, amely maximális nagysága 30 cm, tés, mindezek ellenére veszélyes helyzetek alakultak ki. de egyes szakaszokon ahol az eredeti töltés is rendelke- A Hármas-Körösön a rendkívüli árvizek időtartama zik a megfelelő magassággal, csak a korona utólagos növekszik, miközben a rendkívüli árhullámok között rendezése szükséges. eltelt időszak egyre jobban csökken. A folyón jelentő- Az érintett szakaszon a védképesség növelése, sebb árhullámok 1919-ben, 1970-ben és 2006-ban HDPE lemezzel erősített, helyszínen kevert önszilárduló (LNV) is levonultak. résfal építésével is elérhető. A résfal 30 cm vastagság- A sikeres védekezések és a fejlesztések mellett ban és átlagosan 6 m mélységgel kell, hogy épüljön a szembesülni kell azzal a ténnyel, hogy hasonló méretű víz oldali koronaél tengelyében. A vízzáró fal felső és tartósságú árvizek a jövőben is kialakulhatnak. síkjának a végleges gátkorona alatt kell lennie 0,3-0,5 Mindezek indítottak el azon az úton, hogy diploma- m-rel, hogy a MÁSZ+1 m-re magasított töltéskorona munkám során vizsgáljam meg a Csongrád-Bánrévei megfelelő védő takarást nyújtson a kavicstestes falnak. árvízvédelmi szakaszt, - a 2006-os árvízi tapasztalatok Ezzel a magassággal a résfal alsó síkja helyenként akár tükrében – abból a szempontból, hogy rendelkezik-e 1,5 m-re is beköthet az altalajba (2. ábra). további olyan töltésrészekkel, melyek fejlesztésével az A réselés során kiszoruló anyag az injektálást köve- érintett öblözet biztonsága növelhető. tően a töltés előírás szerinti magasításához felhasználha- A védvonal teljes hosszának felülvizsgálata során tó. két olyan szakaszt is találtam, melyeket az árvizes ta- A töltésszakasz védképességének hosszú távú bizto- pasztalatok és az üzemeltetői álláspontok alapján is sítását, a geometriai paraméterek javításával, valamint a fejlesztésre javaslok. Az első rekonstrukcióra javasolt töltés- és altalaj állékonyságának növelésével, azaz a 2,5 km-es mintaterület vonatkozásában hasonlítottam földtöltés átépítésével is elérhetjük, ez a 3. módszer. Ez össze a lehetséges három műszaki megoldást. az előző két lehetséges fejlesztéshez képest a területi Anyag és módszerek problémák miatt az egyik legnehezebben kivitelezhető, A védbiztonság növelése érdekében szádlemezek el- és a nagy mennyiségű földanyag mozgatása miatt, a helyezése egy megfelelő műszaki megoldás lehet, mely legtöbb munkával járó beavatkozás. jelen esetben az 1. változat. A szádfalat a vízoldali ko- A szakaszon szükséges a magassági hiány megszün- rona élébe kell leverni úgy, hogy az altalajba bekötve - tetése (1200 fm hosszon), valamint a meglévő töltés egy gyakorlatilag vízzáró fal épüljön meg, amely - le- keresztszelvényében tapasztalható aszimmetria korrigá- csökkenti a víz bejutását a lemezveréssel elzárt töltés- lása is szükséges, a mentett oldali rézsű minimális 1:3- testbe, ezáltal elkerülhető a gátszakasz állékonyságának as hajlású kialakítása. romlása. A töltés koronaszintje – az előírásoknak megfelelően A fejlesztés során 6 m mélységig szükséges a CS2 – a mértékadó árvízszint fölé kell, hogy kerüljön 1,0 M típusú szádlemezek leverése úgy, hogy a levert álla- méterrel (3. ábra). potú lemez felső síkja MÁSZ+1 m magasságban legyen A talpszivárgás – azaz az altalajon keresztül történő (1. ábra). Ezzel a mélységgel egyrészt kedvező mérték- megkerülő szivárgás – megelőzésére, illetve csökkenté-

39 sére a vízoldali töltésláb alatt 2,50 m mély, a töltéstest- pításához SWOT analízist alkalmaztam, melyből a kö- tel együttdolgozó agyagfog kell, hogy épüljön, melynek vetkező megállapítások tehetők: talpszélessége 2,50 m, rézsűhajlása 1:1.  A szádfal építés előnyeit alkotja, hogy nem A töltésmagasításból és tömörítési különbözetből igényel ingatlan-kisajátítást, a munkák nem érintik a eredő földhiányt anyagnyerőhelyről kell pótolni. vízoldali előteret, így a területileg illetékes természetvé- Eredmény delmi hatóságtól sem kell nehezen, vagy egyáltalán nem Ahhoz, hogy kiválasszuk a három lehetséges műsza- megszerezhető engedélyekről egyeztetni, a Natura 2000 ki megoldás közül melyik jelent hosszú távú megoldást területek érintettsége miatt. Hátránya azonban hogy a jövőben előforduló árvizek káros jelenségei ellen - a rendkívül magas építési költség ellenére sem kapunk 2500 méteres szakaszra vonatkozóan - össze kell hason- teljesen vízzárófalat a töltésben, és a mentett oldali lítanunk őket abból a szempontból, hogy milyen hátrá- rézsű továbbra is meredek marad. nyokkal és milyen előnyökkel rendelkeznek egymáshoz  Résfal létesítéséhez sem kell kisajátítani idegen képest. területeket, így itt sem érintik a mentett oldali előtereket A lehetséges beruházás pénzügyi szempontból törté- a kivitelezési munkák. Továbbá előnye az is, hogy egy nő összehasonlítása - becsült költségek alapján - az teljesen vízzáró falat kapunk megépülését követően. egyik legfontosabb szempont a végleges megoldás kivá- Hátránya a szádlemez veréshez hasonlóan a magas lasztásához. A két szivárgásgátló fejlesztés közül a kivitelezési költségek mellett, a fenntartási munkákat szádfal kialakítása rendelkezik nagyobb anyagköltség- nehezítő meredek rézsűhajlás problémájának megoldat- gel a résfalas technológiával szemben, az acélszád le- lansága. mezek magas bekerülési költsége miatt. A töltés átépíté-  A töltésátépítés egyik legnagyobb előnye – az se során szinte csak az anyagnyerőhelyről beszállítandó előzőekben felsorolt – alternatívákkal szemben, hogy ez földanyaggal kell számolnunk, így a három lehetséges a megoldás valósítható meg a legkisebb anyagi ráfordí- rekonstrukció közül, a fajlagos anyagköltség tekinteté- tással. További előnyei, hogy a mentett oldali rézsű ben a töltés átépítése a leggazdaságosabb megoldás. hajlásszögének csökkentése és a töltéselőterek előírás A becsült költségek, a három lehetséges műszaki szerinti kialakítása nem csak árvízvédelmi szempontból megoldást a gyakorlatban is legtöbbet alkalmazó kivite- fontos, hanem a karbantartási munkákat is nagymérték- lező cégek árkalkulációi alapján lettek meghatározva. ben megkönnyíti. Nagy hátránya, hogy a kivitelezéssel Megfelelően szemléltethető egy grafikon segítségével a egybeeső árhullám levonulása esetén megbontott tölté- becsült árak arányai, ahol a legköltségesebb rekonstruk- sen kell védekezni. Ehhez a módszerhez a mentett olda- ciót vesszük 100%-nak – szádfal építése – és ehhez lon terület kisajátítás, a vízoldalon pedig Natura 2000 viszonyítjuk a két, gazdaságosabb megoldást (4. ábra). védettség alá tartozó fák kitermelése is szükséges, A költségek összehasonlítását követően egyértelmű- amely sok esetben megnehezíti, esetleg meg is akadá- en megállapítható, hogy a leggazdaságosabb fejlesztési lyozza a munkák elvégzését. lehetőség a töltésátépítés, még abban az esetben is, ha Összegzés az utóbbi műszaki megoldásnál töltéstest szivárgót is A megfelelő állékonyságjavító beavatkozás végleges beépítünk. kiválasztásánál, természetesen a talajmechanikai vizsgá- Ahhoz, hogy az eddigi értekezés alapján végleges latok eredményeit, valamint a terület-igénybevételi eredményt kapjunk, további összevetések voltak szük- lehetőségeket is figyelembe kell venni. Ezek vizsgálatá- ségesek melyek leginkább SWOT- analízis segítségével ra azonban munkám során lehetőségem nem volt, de végezhettem el, amelyben három módszert vizsgálhat- célom sem volt figyelembe vételük. Mindezek hiányá- tam meg ugyanazon szempontok alapján (1. táblázat, a ban is úgy gondolom, hogy a három vizsgált lehetséges három analízis közül az egyik). műszaki megoldás közül – az analízist és az eddig leír- A három lehetséges fejlesztési módszert az első 2,5 takat figyelembe véve – a vizsgált területeken a töltésát- km-es mintaterületre vonatkozóan hasonlítottam össze, építés a legmegfelelőbb fejlesztési módszer, a maga mely egyértelműen átvetíthető a második rekonstrukció- hátrányaival együttvéve is. ra javasolt szakaszra is. A végleges eredmény megálla-

1. ábra

40 2. ábra

3. ábra

4. ábra

1. táblázat

* A 2015. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton szakirányú továbbképzés kategóriában dicséretet nyert pályamunka kivonata.

______

41 ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK

Táj és ember Teleki Pál halálának 75. évfordulójára

DR. BOTH MÁRIA

Ebben az esztendőben emlékezünk Teleki Pál halálának és későbbi követői a természeti erőforrások haszonelvű, 75. évfordulójára. Ez az évforduló alkalmat ad tudo- a tudomány által is támogatott feltárói. mánytörténeti nézőpontból feleleveníteni néhány idő- A földrajzi gondolat története című kötet egyik szerű gondolatát táj és a gazdálkodó ember kapcsolatá- központi tudós alakja A. Humboldt, aki a föld- és élettu- ról. dományok szinte minden területét művelte. Személye E rövid tanulmány elkészítéséhez Teleki tudomány- utazásain, írásain, előadásain, levelezésein keresztül filozófiai és gazdaságföldrajzi írásai, továbbá a Buda- meghatározta a tudományok felvilágosodás korabeli pesti Corvinus Egyetem Tudománytörténeti Könyvtárá- kibontakozását, a kor természetfelfogását. Humboldt ban megőrzött - az egykori Teleki Tanszék - hidrológiai jórészt ismert, európaik által már feltárt helyeken járt. témájú kötetei, dokumentumai szolgáltak forrásul. Nem felfedező volt, hanem Közép- és Dél-Amerika Minden kor a saját megoldatlan kérdéseiből kiindul- tudományos - elemző és összegző – leírója. „Az egyes va tekint vissza elődeire, hogy megértse egyéni és kö- jelenségeket – és minden egyes jelenséget megfigyelt – zösségi múltját. Teleki Pál tudományos pályájának első környezetéből kiragadja, különválasztja, analytikus húsz évében nagy ívű tudománytörténeti kutatást vég- vizsgálatának tárgyává teszi. Különösen azokat a jelen- zett. Ennek egyik összegzése A földrajzi gondolat törté- ségeket, amelyeket kitünő megfigyelőképességével mint nete címmel írt esszékötete1, mely akadémiai székfogla- a táj charakterére befolyókat ismert fel. Az egyes jelen- lója volt és tudományfelfogását fejtette ki benne (Teleki ségeket csak azért választja külön, hogy azt hasonlókkal 1917). Négy évvel korábban, 1913-ban választotta leve- összehasonlítva, végig követve, amennyire ismerete lező tagjai közé az akadémia. A tudományos eredményt, megengedte, a földön való elterjedésében, azt ismeret- melynek alapján kiérdemelte a tagságot Atlasz a japáni elméleti értékében emelve, gazdagítva helyezhesse visz- szigetek cartográfiájának történetéhez címmel jelent sza a világnak, a környezetnek, a látottaknak elméjében meg 1909-ben2. Ebben a Kamcsatkától Formosáig terje- egybefolyó képébe, melynek Kosmosában és gyönyörű dő szigetvilág kartográfiatörénetét dolgozta fel a 15. tájleírásaiban reánk hagyta… Minden jelenségnek fel- századtól a 19. század elejéig az e területről készített ismeri a kapcsolatát a többiekkel s a föld, vizek, a klima, térképek gyűjteménye és hajónaplók elemzésével. Az a növény, állat és ember előtte egy képpé folynak ösz- atlasz megalapozta Teleki nemzetközi elismertségét. sze.” (Teleki 1917: 56-57) Teleki tudományos gondol- Teleki forrásfeltáró módszere, az egyes korok kérdé- kodására nagy hatást gyakorolt Humboldt elemző, ösz- seinek közös ismeretelméleti gyökereit felvázoló kísér- szehasonlító, egységet, rendszert kereső sokoldalú kuta- lete ma is időszerű. A földrajzi gondolat története esz- tási módszere, benne látta a regionális földrajz és a székötet témája nem a földrajztudomány története, ha- tájkutatás egyik megalapozóját. nem a földrajzi gondolaté, amely magában foglalja az A földrajztudós Teleki is sokat utazott, tudománytör- ember természethez, Földhöz való viszonyáról alkotott téneti kutatásai céljából felkereste Európa számos gyűj- felfogások átalakulását. A mű első része az ősi gondol- teményét, levéltárát, később megismerte a korabeli kodástól a 20. századig terjedő időszakot öleli fel, a élvonalba tartozó kutatóintézeteket, múzeumokat, egye- második Teleki korának geográfiai kérdéseit igyekszik temeket. Geográfusként járt Észak-Afrikában (1907), a tisztázni. „A tisztázásra a történeti utat választottam, – mérsékelt övezeti Észak-Amerikában (1912), Délnyu- írja – mert magam is ezen jutottam el a valósághoz.” gat-Ázsiában, Közel-Keleten a Népszövetség Moszuli Bár a mű történeti megközelítésű, nem időrendben ha- Bizottságának tagjaként (1925). lad. Természet és ember történelemben kibontakozó Teleki Pál jogi tanulmányai közben, 1902-1903 kö- kölcsönhatását különböző eszmék, nézőpontok, felfogá- zött a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem sok tárgyilagos, megértő, mindig jóindulatú bemutatá- Földrajzi Tanszékén Lóczy Lajos gyakornoka volt, ké- sával tárja az olvasó elé. Roppant finom, árnyalt véle- sőbb az egyetem Földrajzi Intézetének igazgatója lett ményformálása mértékadó a tudománytörténet mai (1909-1913). Az első világháborút követő tudós- politi- kutatói számára. Teleki az archaikus kortól a 19. század kus szerepvállalása után a modern magyar gazdaság- végéig követi nyomon a lakható, az ember által benépe- földrajz egyetemi oktatásának megteremtésén dolgozott. sített és a tudomány által feltárt megismert föld, az 1920-ban jött létre a Budapesti Királyi Magyar Tudo- oikumené kiterjedésének változását. A korok gondolko- mányegyetemen a Közgazdaságtudományi Kar, ahol dásának kifejeződését látja az európai tudományok létrehozták az első gazdaságföldrajz tanszéket. Ez az látóhatárait kitágító utazásokban, a felfedezésekben. A elsők egyike volt Európában is. Mint alapító tanszékve- középkor utazói zarándokok és hittérítők. Cook kapitány zető, később dékán, majd ny.r. tanár 1941-ben bekövet- kezett haláláig az intézmény tevékenységéhez szorosan

42 kötődött. A tanszéki könyvtárat a Teleki család pribék- szült. A több mint hétszáz oldal szakmai szerkesztésé- falvi gyűjteménye alapozta meg. ben Cholnoky Jenő és Rónai András működött közre. Teleki Pál egyetemi tanári munkájában ötvöződött Az illusztrációk a legújabb nemzetközi és hazai temati- tudománytörténeti kutatása, utazásainak élménye, poli- kus térképek mellett a szerző távoli tájakon tett utazásait tikai szerepvállalása és tudományszervező tevékenysé- megörökítő fotókból kerültek ki. A kortárs tudományos ge. 1937-ben a Műszaki és Gazdasági Egyetem tanév- kézikönyvek között is egyedül álló volt Teleki műve. A nyitóján elhangzott rektori beszédét a Budapesti Szemle korabeli kritika élénken reagált a szemléletében szokat- közölte3. Az enciklopédikus folyóirat a kultúra széles lan úttörő vállalkozásra. Teleki fölfogása szerint az területein volt mértékadó orgánum nyolc évtizedes ember gazdasági tevékenységét a természeti erőforrások fennállása óta. A kor legjelentősebb szakírói, publicistái (például az energia és a víz) korlátozzák. A geográfia jegyezték írásait a történelem, a jog, a geográfia, a ter- sok szállal kötődik a természet- és társadalomtudo- mészettudományok, a gazdaság, a technika területéről, mányokhoz, ezért alkalmas ezeknek a korlátozó hatá- nyomon követve a nemzetközi tudományosság főbb soknak a feltárására, értelmezésére. Teleki a közgazda- eredményeit. Teleki tanévnyitó beszédében áttekintés ságtudományi karon hallgatóságának (leendő kereske- adott a tudományok időszerű helyzetéről, így az alaptu- dőknek, jogászoknak, pénzügyi szakembereknek) szo- dományok, a műszaki diszciplinák differenciálódásáról, katlan felépítésben egyedi, konkrét példákon, eseteken a természet- és társadalomtudományok új kapcsolatától, keresztül mutatta be a földtudományok elméleteit, és ráirányította a figyelmet a nyugati gondolkodást eredményeit, történelmi, kultúrtörténeti távlatba helyez- fenyegető erkölcsi természetű veszélyekre. A tudo- ve a világgazdaság haladását. mánypolitikai szempontból is tanulságos beszéd egyik A bevezető előadás (Az ember függ a természettől) központi fogalma a táj, és a tájban élő ember kapcsolata. kifejezi a könyv alapeszméjét (Teleki 1936: 7-10). Tele- Ebben a témában első írása 1917-ben jelent meg Táj és ki válaszol a 19. század tudományos-technikai felfogá- faj címmel4, melyben a miliő-teória kapcsán összevetet- sára, a haladásba vetett feltétlen hitre. Szerinte az ember te az időszerű ökológiai, biológiai és geográfiai elméle- egyáltalán nem függetlenítette magát a természeti erők teket. A gazdasági világválság árnyékában elhangzott kényszerétől, hanem tudása által képes a korábbiaknál 1937-es beszédében egészen más nézőpontot vetett fel. sokkal hatékonyabban kihasználni azokat. Azonban az „A tájban élő ember nem bontja a tájat elemeire, nem ember igényeinek növekedésével a függőség mértéke is rakja újra össze ebből a fogalmat. Ismerete nemzedékek egyre nagyobb lesz. Ez a fokozott függőség mutatkozik tapasztalatán, a mienknél összehasonlíthatatlanul meg a világkrízisben melynek a háború nem oka, hanem fínomabb, élesebb látó, halló, szagló, tapintó szerveken, „felfokozója”. élesebb, fínomabb méret- és távolságérzéken, fínomabb Az első fejezetben olvasható a geoszférák bemutatá- öntudatlan megérzésben, nagyobb nyugodtságon és a sa (Teleki 1936: 17-20), ennek történeti érdekessége, környezettel, a tájjal való benső együttélésen alapszik. hogy a szférikus földmodellt Edward Suess osztrák Ő maga része, eleme a tájnak. Mi is azok vagyunk, de geológus dolgozta ki7. Tőle származik a „bioszféra” már nem érezzük meg igazán – még öntudatosan is elnevezés is. Suess Lóczy tanára volt, Teleki pedig Lóczy ritkán vesszük észre, még kevésbé öntudatlanul.” (Tele- segédje, így a modellt kidolgozó tudós hatása közvetle- ki:1937: 135) A táj a földfelszíni élettörténeti, egyedi, nül érzékelhető. A Föld külső és belső geoszféráinak változó egysége, melynek technikai tudása révén egyre bemutatásakor Teleki nem az egyes szférák elhatárolásá- dominánsabb része az ember. Táj és ember „bensősé- ra helyezi a hangsúlyt. A vízburok jellemzésekor a li- ges” kapcsolatát a 18. század racionalizmusa és a 19. toszféra kőzeteiben levő, a talajban, a légkörben és az század haladásba vetett hite radikálisan átformálta, mert élőlények testében, a bioszférában levő vizet is megne- ezek egyoldalúvá tették a tudományos megismerést, vezi. „Ezek a sphaerák tehát egymásba olvadnak, nehe- ítéletalkotást. Teleki ünnepi beszédének záró, a tudo- zen választhatók el, és különösen a Föld felszínén teljes mány műveléséhez új irányt kereső gondolatát A. N. synthesisben (egybeforrva) állnak előttünk. Ezt jól át Whitehead-et, a Harvard Egyetem filozófusától kölcsö- kell gondolnunk, és helyesen kell érzékelnünk, mert ha nözte: ”Without analytical divorce from the total éles elhatárolásokat képzelünk el, akkor hamis képzetek enviroment” (Analízis által ki nem szakítva környezeté- keletkeznek bennünk.” (Teleki 1936: 19). ből). Az angol filozófus Folyamat és valóság című Teleki egyetemi jegyzetének egyik legizgalmasabb főműve5 (1917) nagyszabású kísérlet volt arra, hogy a fejezete a tizenegyedik, Kultúrák keletkezése, földműve- legfrissebb természettudományos ismereteket (csillagá- lés, népvándorlások címmel (Teleki 1936: 182-218). Az szat, fizika, biológia) összegezze egy egységes világma- öntözéses kultúrák bemutatásakor a szerző az ókori gyarázat, kozmogónia keretében. Kiindulópontja a egyiptomi, mezopotámiai, közép-ázsiai, dél-kínai terüle- kozmosz szellemi egysége. Whitehead azt igyekszik teket veszi sorra. Bemutatja abszolút földrajzi fekvésü- nyomon követni, hogy az ember miként érzi, éli, tapasz- ket, az ezzel összefüggő klimatikus jellemzőiket (nyári, talja meg ezt az egységet és tudomány művelésével és téli esők), majd domborzati viszonyaikat, talajtani adott- fogalmaival miként lesz annak teremtője maga is. ságaikat. Példák sokaságán keresztül érzékelteti, hogy a Teleki tudomány- és emberfölfogását meghatározó - források, a folyók, az oázisok vizét az ember több ezer humboldtiánus és tudományfilozófiai - eszmék ismere- éve milyen leleményesen nyerte ki, vezette el, tárolta. tében talán jobban érthető az egységet, a kapcsolatokat Teleki a történelmi múlt felelevenítésével nem elégszik feltárni igyekvő szellemiség, mely egyetemi előadásait meg, e földrajzi térségek aktuális, mezőgazdasággal, jellemezték. Jegyzete A gazdasági élet földrajzi alapjai kereskedelemmel összefüggő nagy vízrendezési beruhá- címet6 viseli (Teleki 1936). A mű két tanítványa (Koch zásaira is számtalan példát hoz. Egyiptomban, Irakban, Ferenc és Kádár László) órai feljegyzései alapján ké- és Indiában az angol politikai és gazdasági érdekek által

43 létrehozott tároló, gát- és vízelosztó berendezések egyik A magyar hidrológiai kutatások történeti szempontú hatása, hogy ezek a területek a gabonanövények mellett feldolgozásához érdekes adalékul szolgálnak a Buda- egyre nagyobb arányban ipari növényt, gyapotot ter- pesti Corvinus Egyetem Történeti Kutatókönyvtárában a mesztenek és piacon értékesítenek, így a költséges víz- Teleki Tanszékről fennmaradt és restaurált kiadványok. rendezés a beruházóknak gyorsabban megtérül. Teleki Egykori tisztelői, tanítványai, kollégái, és munkatársai térképet közöl a Tigris és az Eufrátesz vízhálózatáról, az alábbi műveket ajándékozták Teleki Pálnak: jelezve a babilóniai ókorban, az arab középkorban meg- valósult és a 20. század elején tervezett öntözés alá vont Vargha György: A Balaton s a Bakony hipsometriája (1911) A területek kiterjedését (Teleki 1936: 201). Az USA-ban példány külön értéke, hogy címoldalán Teleki Pál Gr. Pribékfalva tulajdonbélyegzője, az első oldalon dedikáció olvasható: ”Kiváló Roosevelt elnöksége alatt kezdődött a nyugati száraz tisztelettel a szerző”. területek öntözőrendszerének kiépítése. A hegységekből Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyar- érkező folyók mentén óriási mesterséges oázisokat hoz- országon (1929) A különlenyomat a Vízügyi Közlemények 1929. tak létre. Új városok keletkeztek a sivatagtól elhódított Január-júniusi számából Bezdek József: A velencei-tó (1934) Az első oldalon olvasható területeken, pl. Nevadában. A könyv adatokkal mutatja dedikáció szövege: Gróf Teleki Pál Önagyméltóságának a szerző be az öntözés és a birtokméretek átlagos nagyságának tiszteletével Dr. Bezdek József összefüggését. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb Hosszasan tárgyalja Teleki a sivatagi, félsivatagi és vízügyi politikának magállapítása tárgyában (1931) A címlapon olvasható dedikáció: Gróf Teleki Pál Ő Nagyméltóságának a legmé- sztyeppterületek határzónájában a különböző életmódú lyebb tisztelettel Sajó Elemér népek vízzel és egymással való kapcsolatát. Megvilágít- Kaán Károly: Az Alföld problémája (1929) Címlapján dedikálva ja, hogy az oázisok öntözéses földművelő, a sivatagi Teleki Pál ő nagyméltóságának igaz tisztelettel Kaán Károly. nomád kereskedő tevehajcsár, a félsivatagi és füves Futó Mihály: Magyarország gazdasági kapcsolatai a dunai álla- mokkal (1938) A címlapon dedikálva: gr. Teleki Pál kegyelmes úrnak területeken élő pásztor, vándorló életmódú népek egy- mély tisztelete jeléül Futó Mihály másra utaltsága és konfliktusa a történelemmel egyidős. Cholnoky Jenő: A Balaton télen (1907) a borítón a Teleki Pál Gr. Számos háború oka, hogy a szélsőséges időjárási ese- Pribékfalva ovális pecséttel, címlapján dedikálva: Tisztelettel ményekre (viharok, nagy hideg, aszály, áradások, az Cholnoky Szabó Károly: A Velencei-tó (1933) Az első oldalon dedikálva: esős évszak késése) életmódjuk miatt különösen érzéke- Tiszteletem és hálám jeléül Gróf Teleki Pál dr. úrnak, Bpest, 1933. 8. nyek az itt élők népek. A leggazdagabb kultúrák ott 23. tanítványa Szabó Károly jöttek létre, ahol egymástól eltérő adottságú tájak talál- Kéz Andor: A Duna visegrádi áttörése (1933) Különlenyomat a koztak, például Libanon és Szíria területén. A Földközi- Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Értesítője 1. Kötetéből Dedikálva:Gr. Teleki Pál Professzornak mély tenger partján (arborescens kultúra) a teraszosan művelt tisztelettel: A szerző földeken a téli esőket hasznosították. A hegységek zárt A Teleki Könyvtár külföldi szakirodalmából két mű említésre völgyeiben oázisvárosok fejlődtek, létük alapja a folya- méltó. matos vízellátás volt. A városok termékeiket a pásztor Eugene Van Cleef: Clmmatic influences in the economic development of Australia (1910) a borítón a Teleki Pál Gr. Pribékfal- népekkel cserélték ki, akik állataikat tavasszal a hegyvi- va ovális tulajdonbélyegzővel. A különlenyomat a The Bulletin of the dék nedvesebb legelőire terelték. A Közel-Keleten az Geographical Society of Philadelphia 1910. évi 8. kötetémek 4. szá- egyes „művelési módok” nemcsak sokfélék, de a kör- mából, p. 127-152. nyezeti változásokhoz rugalmasan alkalmazkodók is Isaiah Bowman: Regional population groups of Atacama (1909) Különlenyomat a Bulletin of the American Geographical Society voltak. A palesztin juhpásztorok gabonát is tudtak vetni, 1909. évi, 41. kötetéből, p. 142-154, 192-211. a borítófedélen a Teleki ha az esős időszak a tavaszra kiterjedt, ha a téli esős Pál Gr. Pribékfalva ovális tulajdonbélyegzővel. évszak rövid volt, hamarabb felhajtották állataikat a hegyi legelőkre. A Corvinus Egyetem Történeti Kutatókönyvtárában Teleki számos példát hoz a gazdálkodás okozta táj- lévő bő félszáz muzeális kötet, dokumentum, kutatási sebekre. Gyakran vezet elvándorláshoz a legelők túlzott jelentés, különlenyomat, tanulmány, az 1920-ban alapí- kihasználása, a hírtelen fellépő növény- és állatbetegsé- tott gazdaságföldrajz tanszék hagyatéka, tárgyi marad- gek, az öntözés okozta szikesedés, vagy a víz bősége a ványa. Az állományt a fizikai megsemmisüléstől a NKA terület elmocsarasodásával. Kereskedővárosok elnépte- támogatásával megvalósított restaurálás mentette meg. lenedtek, ha a nagy folyók feltöltötték, elhagyták med- Az évtizedekig kallódó gyűjteményből fennmaradt rüket. Számos történelmi példa igazolja, hogy földren- példányok valószínű, hogy semmilyen szempontból gés okozta az öntözőművek, városok pusztulását. De- nem tükrözik a teljes anyagot. Mégis figyelemre méltó, mográfiai okból is indulhatnak népvándorlások. Ezek hogy a több mint ötven könyvtári tétel egyötöde közvet- olyanok, mint a leideni palack: telítődnek, majd „termé- lenül kapcsolódik vízföldrajzi kutatásokhoz. Ezek közül szeti vagy társadalmi okok folytán a kis élettér kirobban a két legkorábbi külföldi példány az USA-ban jelent és népet önt ki magából.” (Teleki 1936: 216). Tanulsá- meg, valószínű Teleki 1912-es amerikai útja után került gos Teleki történelmi eseményekről megfogalmazott a Pribékfalvi kastély könyvtárába. természetföldrajzi, ökológiai szempontú értelmezése. A Egyetemi jegyzete és könyvtárának hagyatéka meg- természetes népvándorlásoknak az újkor erős államha- győzhet bennünket arról, hogy táj és ember történelem- talmai gátat szabhattak, vagy egyes erős államok fel- ben sokat változott kapcsolatában Teleki meghatározóan szívhatták a vándorló tömegeket, például az orosz biro- fontos szerepet tulajdonított a víznek. Figyelmeztet arra, dalom milliós kirgiz népet olvasztott be. Évezredeken át hogy a környezettel, a tájjal való „benső együttélésen” a tengeri, később óceáni hajózás vezette le ezeket a alapul a vízzel való helyes gazdálkodás. népmozgásokat. A vándorlásból új nemzetek, új álla- mok születtek. IRODALOM

44 1 Teleki Pál (1917): A földrajzi gondolat története. Essay. Buda- 4 Teleki Pál (1917): Táj és faj. Turán. 2.évf. 1. sz. 17-30. p. pest, Kilián Fr. 231.p. 5 A. N. Whitehead (2001): Folyamat és valóság. Budapest, Kivonat az Akadémiai Értesítő 1917. április havi számában. Aka- Typotex Kiadó 431. p. démiai székfoglaló 1917. Febr. 12-én. 6 Teleki Pál (1936): A gazdasági élet földrajzi alapjai. Budapest, 2 Teleki Pál (1909): Atlasz a japáni szigetek cartographiájának Centrum Nyomda. 1-2. kötet történetéhez. A Japántól keletre fekvő aranyszigetek felfedezésére 7 Bánkuti-Both-Csorba-Horányi (2011): A megőrzött idő. Buda- 1639-ben kiküldött Quast M. és Tasman J. A. kapitányok hajónaplójá- pest, Nemzeti Tankönyvkiadó 261-263. p. nak hollandus szövegével és magyar fordításával. Budapest, Hornyánszky Nyomda. 179. p. 20 térk. 3 Teleki Pál (1937): A tájfogalom jelentőségéről. Rektori tanév- megnyitó beszéd a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Budapesti Szemle. 247. évf. 720. sz. 129-141. p.

______

Harc a PET palackok ellen

CZIKKELY MÁRTON, IVÁNYI GERGELY TAMÁS, MÁRKUS TAMÁS * Városmajori Gimnázium, Budapest

A PET palackok mára már napjaink szerves részét kép- benne szén, ami így kiszámíthatatlan ideig nem kerül zik. A legfiatalabb korosztálytól egészen az idősekig, a vissza a természetes körforgásba. Érdemes tehát bele- konyhától a sportpályáig, mindenhol használjuk. De gondolni, ha egy ember egy év alatt 200 palackot hasz- vajon tudjuk, minek tesszük ki környezetünket sőt, saját nál, akkor Európában (742,5 millió fő) átlagosan 148,5 testünket minden alkalommal, amikor ehhez a műanyag milliárd palack fogy évente. Hova tűnik ez az elképesz- palackhoz nyúlunk? Kutatásunk során erre az egész tő mennyiség? Egy részét újrahasznosítják. De ezzel világot érintő kérdésre kerestünk választ, és igyekeztünk csak annyit nyerünk, hogy 15-20 évvel elhalasztjuk a mindenki számára elérhető megoldást találni, annak probléma megoldását, mivel az újrahasznosított termé- érdekében, hogy egészségesen, a környezetet kímélve ket (műszálas pulóver, szőnyeg, stb.) ugyanúgy kidob- juthassunk ivóvízhez. juk majd és eszünkbe sem jut újrahasznosítani. Azok a A probléma felmérése termékek szintén nem bomlanak majd le, viszont a kör- Már kutatásunk megkezdése előtt tudtuk, hogy szá- nyezetet, az újra nem hasznosított műanyagokkal együtt mos műanyag, s köztük a palackokat alkotó polietilén- nagymértékben károsítják. Ennek egyik mélyen elgon- tereftalát (PET) rendkívül környezetszennyező anyag. dolkodtató, borzalmas példája, ami a világ egyes helye- Abból indultunk ki, hogy a PET palackok nagymértékű in, pl. a Midway-atoll környékén szinte mindennapos, használata, illetve a csapvíz fogyasztásának háttérbe amikor egy félig lebomlott madár tetemében a gyomra szorulása ökológiai katasztrófához vezethet. Kutatásunk helyén csak PET palack darabkákat találunk. során, egzakt módon kívántuk meghatározni a PET A PET ellenállóságának vizsgálatára, kutatásunk so- palackok használata révén okozott környezetszennyezés rán megpróbáltuk egy palack apró darabkáit különböző mértékét. szerves oldószerekben, koncentrált savakban, lúgokban A probléma nagyságának meghatározására felmérést feloldani, roncsolni. E téren azonban csak minimális végeztünk a budapesti lakosok ivóvíz fogyasztási szoká- sikert értünk el. Csak a krómkénsav (kálium-dikromát sairól. Kérdőívünkben több korosztály tagjait kérdeztük és kénsav elegye) volt képes feloldani a műanyagot. arról, mennyi palackozott ásványvizet fogyasztanak. Az Képzelhetjük, ha ezek az erős vegyszerek sem tudnak eredmény önmagáért beszél: egy évben 300 liter palac- jelentős kárt okozni, mennyi esély van arra, hogy a kozott ásványvizet fogyaszt egy átlag budapesti polgár, természetben ez az anyag lebomlik. ami (ha 1,5 literes kiszereléssel számolunk) 200 palac- A PET palackok egy másik káros tulajdonsága az, kot tesz ki. Ez akkora mértékű fogyasztás, hogy a fővá- hogy mind anyaga, mind a palack nyakának menete ros lakossága 11 hónap alatt megtöltené a Parlamentet a kedvez a baktériumok megtelepedésének, ami egész- padlótól a plafonig műanyag palackokkal. Fontos meg- ségügyi kockázattal jár. említeni, hogy a cukros üdítőitalokkal nem számoltunk. A legnagyobb veszélynek azonban a palackok elége- Látva ezt a hatalmas mennyiséget, kielemeztük a PET tésekor tesszük ki magunkat. Sajnos hazánkban sokan palack tulajdonságait. használják a PET-et fűtésre jó fűtőértéke és alacsony A PET palack beszerzési ára miatt. Arra viszont nem gondolnak, hogy A polietilén-tereftalát (PET) a gyártók egyik ked- eközben rákkeltő anyagoknak (benzol, sztirén, toluol, venc alapanyaga a stabilitása, ellenállósága és alacsony xilén stb.) teszik ki magukat és környezetüket. Ha valaki ára miatt, mindazonáltal épp ezekből fakadnak a leghát- pl. a cserépkályhájában éget ilyet, akkor a karcinogén rányosabb tulajdonságai is. A nagyfokú stabilitásnak anyagok a kéményen át távozva őt magát nem, de a köszönhetően a PET lebomlási ideje ismeretlen. A PET környezetet annál inkább veszélyeztetik. A levegőbe szerves polimer, ezért nagy mennyiségben található

45 kerülő anyagok ugyanis tüdőrákot okozhatnak, mint mg van, tehát egy tabletta ennyi ibuprofen hatóanyagot ahogy az statisztikailag is igazolható. tartalmaz. 400 mg = 400 000000 ng. Ha a feltételezetten Budapesten igyunk csapvizet! ibuprofennel szennyezett víz 1 literjében 100 ng ható- Budapesten – az időnként lábra kapó híresztelések- anyagot találnának, akkor az egy tabletta hatóanyagának kel ellentétben – egészséges és fogyasztásra alkalmas a megfelelő mennyiséget 4 millió liter víz tartalmazná, csapvíz. Természetesen a világon mindenhol, s így ami 20 millió pohár vizet jelent. Tehát ennyit kellene Magyarországon is vannak olyan települések, ahol nem meginnunk a vízből, hogy egy tablettányi hatóanyag a ajánlott csapvizet fogyasztani, illetve ilyen probléma szervezetünkbe kerüljön.” akár időszakosan is felmerülhet bárhol, amikor valami- Azonban a legmeghökkentőbb különbség a vezeté- lyen szennyeződés kerül a vízhálózatba. Kutatásunk kes és az ásványvíz között az ár. Míg a fővárosban 1m3 középpontjában azonban Budapest állt, így az ottani vízért kerekítve 220 forintot kér a szolgáltató, addig helyzetnek jártunk utána. ugyanennyi, másfél literes kiszerelésű ásványvíz átlag- Annak érdekében, hogy megtudjuk az igazságot, a ára 50 ezer forint köbméterenként. Fővárosi Vízművek több telephelyén követtük a víz Egyéb alternatívák útját a Dunától a fogyasztókig. Arra is kíváncsiak vol- Budapesten egyértelműen a csapvíz a legjobb meg- tunk, hogy útja során milyen változásokon megy át a oldás, ha nem szeretnénk műanyag palackos vizet inni. víz. De vannak olyan helyzetek, amikor ez nem jöhet szóba, Az ivóvíz a fővárosban a Dunából származik. A fo- és szükség van valamilyen tárolóedényre, hogy a vizet lyó vize először parti szűrésen esik át, ami azt jelenti, magunkkal tudjuk vinni. Ezekben az esetekben az üveg hogy egy kavicsos homokágyon préselődik át, így az lehet az az anyag, amellyel saját egészségünket nem rendkívül tiszta lesz, mert a szennyeződést okozó ré- károsítjuk. Amellett, hogy nem tartalmaz karcinogén szecskék megakadnak a homokszemcséken. Ez után egy anyagokat és szén helyett szilícium alapú, lényegesen klórozó állomás következik, ahol ún. preventív klórozás kevesebb baktérium tenyészik az üvegpalack nyakán. zajlik annak érdekében, hogy ne szaporodjanak el nagy Természetesen az is jó megoldás, ha egy többször hasz- mennyiségben baktériumok a rendszerben, ugyanis az nálható, hosszú életű palackot (kulacsot) rendszeresí- 5100 km-es csőhálózatban ennek fenn állna a veszélye. tünk, így csökkentve a PET palack kibocsátásunkat. Innen a víz tározókba, víztornyokba jut, ahol tárolják, Egy másik érdekes lehetőség, a forrásvízfogyasztás. majd onnan a csöveken át egyenesen csapjainkba folyik. Egy barátunk családjával minden hétvégén kimegy Sokan félnek a vízben lévő klórtól. Mérgező? Jóté- Szentendrére vagy Visegrádra, ahonnan nagy ballonok- kony? Kell? Nem kell? Az ún. szabad aktív klór, ame- ban egy heti ivóvizet hoznak haza. Így tulajdonképpen lyet a víz kezelésére használnak, vízben oldott klórgáz, ásványvizet isznak műanyaghulladék nélkül. Fontos, amelynek nagy része mechanikai hatásra kilép a vízből, hogy csak rendszeresen hatóságilag vizsgált forrásból tehát nagyon kis mennyiségben van jelen. Átlagos kon- igyunk, mert annak összetételét a csapadék és a talajvíz centrációja az ivóvízben 2014-ben 0,19 mg/l (= 0,00019 képes befolyásolni. g/l) volt. Ez azért fontos, mert ha magas a szabad aktív Ha pedig végleg arra kényszerülünk, hogy palacko- klór és a szerves anyag koncentrációja, akkor ún. zott vizet vásároljunk, válasszuk a legnagyobb kiszere- trihalometánok (THM) keletkeznek, amelyek fokozottan lést. A térfogat/felület arány miatt így az adott térfogatú károsak az emberi egészségre. Viszont mivel Budapes- vízre kevesebb mennyiségű műanyag jut. ten ezek koncentrációja alacsony, ez a veszély nem áll Mit lehet még tenni? fenn. Kutatásunk megerősített bennünket abban, hogy Az ivóvízbe kerülő hormonokkal és gyógyszerszár- tennünk kell környezetünk védelméért. A PET palackos mazékokkal kapcsolatban a BME és a Fővárosi Vízmű- vizet övező marketing ellensúlyozására és a csapvizet vek végeztek közös kutatást, amely során igen alacsony övező tévhitek eloszlatására fontos lenne, hogy már az méréshatárú műszereket használtak. Míg a Dunából vett általános iskolások is megtanulhassák, hogy mi a PET mintákban nyomokban kimutatható valamilyen hor- palack és milyen veszélyeket rejt túlzott mértékű hasz- monkészítmény, illetve pl. a közkedvelt lázcsillapítók nálata. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki – annak elle- hatóanyaga az ibuprofén, addig a vezetékes vízben ez nére, hogy nem feltétlenül szakértője a témának – tuda- már nem volt mérhető. A Vízművek weboldalán ezt tosan, tudományosan megalapozott ismeretek és ne olvashatjuk: „Tételezzük fel, hogy egy laboratórium egy divatirányzatok alapján döntsön ebben a mindannyiunk liter ivóvízben kimutat 100 ng ibuprofent, mely egy jövőjét befolyásoló kérdésben, és ha nem is hagy fel forgalomban lévő láz- és fájdalomcsillapító tabletta valaki teljesen a PET palackokkal, igyekezzen használa- hatóanyaga. Egy tablettában ebből a hatóanyagból 400 tukat minimalizálni.

* A szerzők a Stockholmi Ifjúsági Víz Díj 2015. évi magyar versenyének győztesei, akik Magyarországot képviselték a verseny nemzetközi döntőjén a jelen dolgozat teljes, angol nyelvű verziójával.

______

46 Vízügyi Emléknap a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban

DR. DOBOS IRMA

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár mesz- november 18-án rendezett ünnepi rendezvényen 3 elő- szemenően ébren tartja, ápolja, nem hagyja elfelejteni adás hangzott el megemlékezve olyan nagyságról, mint azokat, akik életükkel és munkájuk eredményeivel ha- Woynárovich Elek professzor, Vedres István mérnök és zánk fennmaradásához és gyarapodásához hozzájárul- Saxlehner András keserűvíz felfedező és forgalmazó. tak. Közülük még sokan az ország határain is túl hasz- A megemlékezés Estók János főigazgató köszöntő- nosították tudásukat ezzel növelve a magyar tudósok és jével kezdődött, majd Oláh István, a MAG főszerkesz- szakemberek jó hírét a világban. Így történt az elmúlt tője a kiadványt ismertette. évben is, amikor Budán az Attila úti könyvtárban 2015.

Az ünnepi ülés meghívója

47 Az első előadás Woynárovich Elek professzor életét és munkásságát mutatta be számos kiváló képen. A halbiológus professzor 1915. november 14-én Tiszakóródon született. Mezőcsáton és Miskolcon tanult, majd 1937-ben a budapesti Pázmány Péter Tudo- mányegyetem természetrajz-kémia szakán abszolutóri- umot szerzett, a következő évben pedig a fővárosban a Feneketlen tavon limnológiai vizsgálatok feldolgozásá- ból doktorált. Első munkahelyén, a Földművelésügyi Minisztérium Halélettani és Szennyvízvizsgáló Intéze- tében dolgozott. Hadifogsága után továbbra is megkez- dett halélettani témában működött és 1953-ban már megkapta az akadémiai doktori fokozatot addigi tudo- mányos munkássága alapján. Előbb a gödöllői egyetemen haltenyésztést és a budapesti tudományegyetemen hidrobiológiát oktatott. Ezután a Tihanyi Biológiai Inté- zet igazgatója, 1961-től pedig a debreceni egyetemen tanított. Külföldi munkája 1968-ban Nepálban kezdődött, majd Venezuelában a FAO fejlődő szubtrópusi és trópu- si országok haltenyésztésének fejlesztésére irányuló Woynárovich Elek (1915-2011) programjában folytatódott. 1977 után Madagaszkáron, Számtalan külföldi és belföldi magas szintű kitünte- Iránban, Malajziában, Thaiföldön, Fülöp-szigeteken, tést kapott 1990 és 2010 között egyesületektől, egyete- Tanzániában, Zambiában, Görögországban, Irakban, mektől, akadémiától. Mezőcsát díszpolgári címet ado- Egyiptomban és Nigériában is dolgozott szakértőként. mányozott életművének elismeréséül.

Woynárovich Elek külföldi munkhelyei Nevéhez fűződik a halastavak széntrágyázása, a sül- jének is nevezett nagyszerű, kiváló gondolkodót és lő, a csuka és a ponty mesterséges szaporítási technoló- kutatót, akinek munkájához sok időtálló mű tartozik. giájának kidolgozása, a pontyikra ragadósságának meg- Emellett korának polihisztorát is tisztelhetjük, hiszen a szüntetése. Kidolgozta több meleg égövi halfaj mester- szépirodalomtól kezdve a közgazdasági és a műszaki séges szaporítási módszerét. Szívén viselte a Balaton gyakorlati és elméleti munkákon keresztül jelentős alko- vízminőségének és halállományának alakulását, harcolt tói tevékenység fűződik nevéhez. a szennyezések megszüntetéséért. Nagy hangsúlyt fekte- A kitűnően felépített, jól összeválogatott, főként szí- tett az oktatásra. nes kép beépítésével nem csak Vedres István sokoldalú A nemzetközi és a hazai tudományos egyesületek- személyét mutatta be az előadó, de korrajzot is adott az ben a limnológia fejlesztését messzemenően szorgal- akkori műszaki, oktatásügyi szintről. Az első képen mazta. Ezt bizonyítja a nevéhez fűződő 1957-től évente Mária Teréziát és fiát, II. Józsefet láttuk, akik a mérnöki megrendezésre kerülő hazai Hidrobiológus Napok elin- oktatást és az ott tanultak messzemenő alkalmazását dítása. 2011-ben hunyt el és Alsóörsön temették el. pártfogolták. Az Instititum Geometricum és Különösen kiemelkedő személyiség volt a 18. szá- Hydrotechnicum alapító okiratának utolsó oldala és az zadban a Szegeden született Vedres István (1765-1830), intézmény helye, a királyi vár is megjelent. A következő akiről mint korának legjelentősebb alkotójáról emléke- képek a távolságmérést és a térképkészítés eszközeit zett meg Fejér László. Bemutatta a Szeged Széchenyi- szemléltetik.

48 Vedres István felkészüléséhez kiváló alapot kapott a te. A Ferenc József-csatorna Baja-Bezdán közötti részé- szegedi piarista iskolában, majd az akkor indult pesti ről is készített tervet. Institutum Geometricumban fejezte be 1786-ban mér- A Tisza-szabályozás kérdésében Vedres az árapasztó nöki tanulmányait. Oklevelének birtokában elnyerte csatornarendszer kiépítését szorgalmazta, miként másfél Szeged város mérnöki hivatalában a megtisztelő mérnö- évtizeddel később Lám Jakab kassai mérnök is azonos ki állást, és a város közmunkáinak tervezését és megva- állásponton volt. lósítását főmérnöki rangban kiválóan végezte. Munka- helyét soha nem cserélte fel másikkal egészen 1821. májusi nyugalomba vonulásáig. Több csatornát, víztáro- zót tervezett, a belterjes mezőgazdaság érdekében a rizstermesztést, az öntözéses és a halgazdálkodást kí- vánta fejleszteni.

Vedres István (1765-1830) Igen korán rádöbbent Vedres István, hogy milyen nagy szükség lenne egy magyar tudós társaságra, amely a magyar nyelvet, a tudományokat és a mesterségeket ápolná, fejlesztené a haza javára, amelyről 1807-ben „A sivány homokság használhatása” c. munkája nyomtatásban is megjelent munkája. Nagy barátságba 1825-ben jelent meg, amelyben az 1806-ben elkezdett került Dugonics András piarista pappal, a matematika fásítás tapasztalatait foglalta össze. Sok kiváló munkája professzorral, aki később barátja is lett és tagja volt a elismeréséül 1826-ban a királytól nemességet kapott. A Dugonics irodalmi körnek. Nyelvújítói és szépirodalmi morva-sziléziai gazdasági tudós társaság, majd bécsi tevékenységet is folytatott. Négy részes vitézi játékát testvérszervezete is levelező tagjául választotta. 1803-ban elő is adták. Nagy jelentőségű munkái között találjuk még az or- Az ország alföldi területének nagy része vízzel borí- szágos gabonaraktár, a szegedi téli kikötő és hajógyár, tott volt az ármentesítés és a lecsapolási munkálatok országos csatornahálózat és a Tisza-szabályozásra vo- előtt és ez adta az akkoriban végzett mérnökeinknek a jó natkozó terveit és elképzeléseit. gondolatokat a különböző megoldásokra. Igen sok mo- Életét és munkásságát először 1897-ben Sárközy Im- csár lecsapolása fűződik Vedres István nevéhez és ahol re, majd Farkas László 1937-ben dolgozta fel. Szegeden egy mintagazdaság alakult ki, azt Vedresházának nevez- több szobor és emlékérem emlékeztet a kiváló mérnök- ték el. A fellendült kereskedelem, az export és a nyugati re. 1830-ban Szegeden hunyt el. országrész mezőgazdasági és állati termékekkel való A harmadik előadásban a nemzetközi hírű Hunyadi ellátását pedig többen a Tiszát a Dunával hajózható János keserűvíz felfedezőjét és forgalmazóját mutatta be csatornával való összekötésben látták. Vedres István az előadó. A thüringiai származású Saxlehner András meghatározta a Duna-Tisza-csatorna helyét és mint 1815-ben Kőszegen született posztóiparos családban és minden nagyobb tervét, ezt is kinyomtatta (1805), s az ő is ezt a mesterséget tanulta ki, de inkább a kereskede- alapos számításokkal alátámasztott munkát németre is lem felé vonzódott. További fejlődése érdekében Pestre lefordították. Ezután Beszédes József 1830-ban Pest és költözött és a Váci utcában nyitott testvérével posztó- Szeged között ugyancsak Duna-Tisza csatornát terve- üzletet. A jó minőségű árut nem csak a helybeliek, ha- zett. Ekkor már Franciaországban csatorna (Canal du nem még a vidékiek is nála vásárolták. Így történt azu- Midi csatornakereszteződés), Angliában a szintkülönb- tán 1862-ben, hogy Bayer József budaörsi gazdálkodó ségek áthidalására már a 18. században több hajózsilip vásárlás közben elmesélte Saxlehner Andrásnak, hogy létesült és az jó példa volt a hazai ilyen érdeklődéssel Budán, örsödi birtokán itatásra kutat ásatott, de az olyan rendelkező mérnökök részére. Nagy segítséget jelentett keserű volt, hogy az állatok nem itták meg. Akkor már II. József alatt az első katonai felmérés elkészítése, ahol működött 1853 óta a közelben a lágymányosi Erzsébet Vedres István részvétele első jelentős munkáját jelentet- sósfürdő, ahol keserűvizet termeltek és értékesítettek.

49 Minden bizonnyal ez adta az ötletet és ezért igen hamar megvizsgáltatta a vizet, megvette a területet és a követ- kező évben már el is kezdődött a Hunyadi János néven a keserűvíz forgalmazása. A külföldi értékesítés 1869-ben indult meg és behálózott jóformán minden kontinenst. A kiváló üzleti érzékkel rendelkező Saxlehner András vagyongyarapodásának számtalan bizonyítékát lehetett látni nem csak a keserűvíz-telep fejlesztésén, hanem sok ingatlan tulajdonjogán keresztül is. A nemzetközi hírű keserűvíz forgalmazójának sze- mélyét és munkájának eredményét a leszármazottak és a magyar hidrogeológia mindenkori képviselői, különös- képpen az egykori keserűvíz-telep és a lakóhely mesz- szemenően ébren tartja, nem feledkezik meg róla. Így történt ez először 1989-ben, amikor az akkori termelő üzem, a Vízkutató és Fúró Vállalat Ásvány- és Gyógy- víz Üzeme a Balneológiai Egyesülettel közösen a Luk- A Saxlehner parkon emelt emlékkő 2006-ban (fotó:Dr. ács fürdőben ünnepi ülést rendezett kiállítással kiegé- Dobos I.) szítve. Erre az alkalomra az üzem emlékérmet adott ki A kiterjedt család szorgalmazta az emlékállítást és és ezzel 8 személyt és 2 intézményt adományozásával így történt, hogy feltehetően az 1980-as évek elején a tisztelt meg. Neszmélyi út 30. sz. ház, a Weiner Leó Zeneiskola és A következő emlékállítást az új-budai német nemze- Zeneművészeti Szakiskola hátsó oldalára felkerült egy tiségű önkormányzat kezdeményezte azzal, hogy emléktábla évszám és a tábla kihelyezőjének neve nél- Saxlehner András Közhasznú Egyesületet alapított kül. Ezután az Igmándi út melletti Saxlehner parkban 1998-ban és ettől kezdve minden évben különböző 2006-ban Saxlehner-emlékkövet avatott fel a XI. ker. jellegű rendezvényt szerveztek az alapítók és a tagok. Önkormányzat polgármestere. A Vízkutató és Fúró Kapcsolatot létesítettek az egyik németországi telepü- Vállalat még 2000-ben a Fővárosi Tanácsnál kezdemé- léssel is. nyezte a védetté nyilvánított Andrássy út 3. sz. házra Saxlehner András 41 éves Kálmán fia 1909-ben a emléktábla elhelyezését. A tábla szövegéről a tanács a Ménesi út 21. sz. alatt nyaralót építtetett és a 100 éves szerző javaslatát kérte meg. Feltehetően a rendszervál- villát az évfordulóra az ott lakók tiszteletük jeléül újjá- tozás miatt végül csak 2010-ben a család kezdeménye- varázsolták. zésére sikerült az egykori családi otthon és iroda épüle- tén az emléktáblát felavatni.

Emléktábla a védett Andrássy út 3. sz. Saxlehner-palotán (Fotó:Pentelényi Gábor) IRODALOM Fejér L.: Vedres István (Szeged, 1765. szept. 22. – Szeged, 1830. Dobos I. Megemlékezés Saxlehner Andrásról, halálának 100. év- nov. 4.). 2015. http://tudosnaptar.kfki.hu/v/c/vedres/vedrespant.html fordulóján. Hidrológiai Tájékoztató, 1989. okt. 6-8. Horváth L.: Woynárovich Elek (1915-2011), a haltenyésztő. – Dobos I.: A Hunyadi János keserűvíz feltárója és forgalmazója. Előadás, 2015. Tisztelgés Saxlehner András előtt. – Természet Világa, 2015. 12. 548- 552.

______

50 Folyóiratunk – a tudományért

DR. VÁGÁS ISTVÁN

95 éves – öt év híján évszázados - fennállásáról kevés évfolyamok kiadása idejében Takáts Tibor, az 1941-42. folyóirat számolhat be ma Magyarországon. Még a évfolyamoknál Kőrössy László, 1942. közepétől 1943. politikai viharokat könnyebben túlélő tudományos fo- közepéig Nemecz Ernő, s ők tekinthetők ezek felelős lyóirataink közt is alig akad a Hidrológiai Közlönynél szerkesztőinek. 1946-ig azután Vitális Sándor (akkor idősebb, vagy vele egykorú. A Magyar Hidrológiai már a Szakosztály elnöke) és Rehák Ilona (a Szakosz- Társaság anyaegyesületének, az 1848-ban megalapított tály titkára) a lap szerkesztői. Magyarhoni Földtani Társulatnak lapja, a Földtani Köz- Az 1947. évfolyam a folyóirat külső megjelenésé- löny egyébként a legrégebben fennálló hazai tudomá- ben, stílusában, érdeklődési körében is korszakváltás, nyos folyóirat, amelyet az új és tevékenyen újító szerkesztő. Salamin A 95 év kétségtelenül nagy idő. Érdemes végigtekin- Pál hajtott végre 1947 és 49. között, s Láng Sándor tenünk rajta: mivel foglalkozott a lap, mivel foglalkozott folytatott 1950-ben "szakszerkesztő"-ként. 1948-ban és mit tett ezalatt a magyar hidrológiai tudomány. Mosonyi Emil is közreműködött a szerkesztésben, 1950- Az első világháború folyamán merült fel egy önálló ben pedig a szakszerkesztő mellett még külön „felelős magyar hidrológiai egyesület megalakításának a gondo- szerkesztő" is működött Venkovits István személyében. lata. Ennek akkor akadályai voltak, s csak sokkal ké- Ezzel sem lehetett megmenteni a lapot 1951-ben a meg- sőbb. 1949-ben kerülhetett erre sor. Addig is - tekintet- szűnéstől, amelyet 1952-ben mégis hatálytalanítani tel a geológia és hidrológia közti szoros kapcsolatra - a lehetett. (Vitális Sándor. mint a Magyar Hidrológiai Magyarhoni Földtani Társulat keretében Hidrológiai Társaság elnöke csak 1971-ben jelentethette meg az Szakosztály alakult, amely feladatául tűzte hazánk hid- elmaradt 1951. évfolyamot jelképező füzetet.) rológiai és hidrogeológiai viszonyainak tanulmányozá- 1952-től 1959-ig a Hidrológiai Közlöny felelős sát és a hidrológiai tudományok tovább fejlesztését. szerkesztője Kovács György volt, technikai szerkesztője Ebben a szakosztályban találkoztak vízépítő mérnöke- pedig 1952-ben Békési János lett. A 2010-ben elhunyt ink és geológusaink, hogy egymást kölcsönösen támo- Békési János 1952-től kezdődően csaknem 60 éven át gatva és tanítva eszmecseréik mind a mérnöki, mind a ellátta feladatát. 1959-1986. közt Öllős Géza volt a földtani tudományoknak hasznára legyenek. felelős szerkesztő, amely elnevezés onnantól főszer- A Magyarhoni Földtani Társulat 1917. évi közgyűlé- kesztő lett. Ez időszakban Vágás István volt a főszer- sén kimondta a Hidrológiai Szakosztály megalakítását. kesztő közvetlen munkatársa. 1986-1989. közt Szöllősi- Ezt az évet tekinti a mai Magyar Hidrológiai Társaság is Nagy András, 1989–2015. közt Vágás István volt a lap megalakulása évének. Akkori folyóirata, a Hidrológiai főszerkesztője. Közlemények, három éven át a Földtani Közlöny 1918- Salamin Pál időszaka óta a lap mellett szerkesztő bi- 1920 évi köteteiben, azoknak függelékeként jelent meg. zottság is működött, amelynek elnöke volt Vitális Sán- A Hidrológiai Szakosztály 1921-ben határozta el, dor (1956-1960), Papp Ferenc (1961-1968), Rónai hogy az egyesületi önállóság akkori hiánya ellenére is András (1969-1985), Öllős Géza (1986-2014) önálló folyóiratot indít: a Hidrológiai Közlönyt. Az * első évfolyamok kötetei össze is álltak, bár csak 1928- A folyóirat 95 éves időszakában az általa képviselt ban jelenhettek meg. Azóta - időnként újabb késedel- tudományszakok helyzetében bekövetkezett fejlődésnek mekkel, sőt, egyes kötetek (az 1944. évi második, az megfelelően több korszakot is megkülönböztethetünk: 1945. és 1951. évi) kb. két évtizedes átmeneti hiányával Az 1921-1946. időszakban a folyóirat döntően föld- - a folyóirat megjelent, 1947-ig évenként egy (néha két) tani és vízföldtani tanulmányokat tartalmazott, de fonto- kötetben; 1952-ig évente 3-6-szor, 1952-től 6-szor, ezen sak voltak limnológiai (hidrobiológiai), öntözési és belül 1964 és 1983. között 12-szer, 2012. óta 4-5-ször. talajvíz-kutatási cikkei is. * Az 1947-1959. időszakot a hidraulikai és matemati- Az első kilenc évfolyam címlapjain Zeller Tibornak, kai szemlélet térhódítása jellemezte. Nagy vízügyi ter- a Magyarhoni Földtani Társulat titkárának nevét talál- vezések és létesítések indultak akkor: a Műszaki Egye- juk, mint aki "sajtó alá rendezte" az illető számot, de tem hidraulikai laboratóriumai, elméleti munkahelyei tulajdonképpen felelős szerkesztője volt a folyóiratnak. foglalkoztak a Tisza-csatornázás, a hazai vízerő- Ezt a feladatot látta el l929-től 1932-ig a Hidrológiai hasznosítás, a belvíz-rendezés és öntözés kérdéseivel, de Szakosztály titkára, Papp Ferenc, (akkor műegyetemi nem maradtak figyelmen kívül a vízellátás, csatornázás tanársegéd, később a geológiai tanszék professzora, és és víztisztítás elméleti és gyakorlati kérdései sem. az 1958-60. évek között a Magyar Hidrológiai Társaság Az 1960 és 1975. közti időszak a vízgazdálkodás elnöke). Rajtuk kívül 1942-ig a címlapokon szerepel uralkodó szemléletének korszaka volt, annál is inkább, "közreműködő", vagy "szerkesztő" megjelöléssel a mert ez megegyezett az akkor vezető szerepet ellátó Hidrológiai Szakosztály mindenkori vezetőségének a Dégen Imre államtitkár törekvéseivel és szemléletével. folyóirat kiadásában tevékenykedő több tagja is, így Ekkor kapcsolódtak be igen intenzíven a kutató intéze- Schafarzik Ferenc, Weszelszky Gyula, Vendl Aladár, tek, a vízügyi igazgatóságok, a tervező és kivitelező Viezián Ede, Rohringer Sándor, Maros Imre, Kerekes vállalatok a cikkírók és olvasók sorába. József, Kulhay Gyula, Pap Ferenc (nem azonos Papp Az 1976-1989. időszakot alig lehetne egyetlen szó- Ferenccel), és Vígh Gyula. Titkár volt az 1933. és 1940. val, vagy mondattal jellemezni. A vízügyek országos

51 irányításának helyzete meggyengült, egyes vezetők már takarékosság mellett volt elképzelhető a folyóirat fenn- nem a vízügyi érdekeket gondolták képviselni a kor- tartása. mányban, hanem a kormány állítólagos érdekeit a víz- A technikai megújulás mellett tartalmi megújulásról ügyekben. A támogatások fogyása miatt a lapot a megis szólhatunk. A Társaság 1990. évi közgyűlését a III. szűnés veszélye kezdte fenyegetni Magyar Köztársaság újonnan megválasztott elnöke * tisztelte meg jelenlétével, és ,,szeretnék a nyilvánosság Az 1989 és 2015 közötti évek válságos időszaknak előtt igazságot szolgáltatni" c. előadásával. "Nevetséges bizonyultak, de a nehézségek ellenére alapvető megúju- volna – mondotta Göncz Árpád - ha én most itt biztat- lást is hoztak. 1989-ben és 1990-ben - mint ahogy az a nám Önöket szakmai helytállásra, vagy egyébre. Az folyóirat történetében többször is, 1921-ben. 1945-ben, elmúlt 130-140 év, mióta keletkezőben volt, és utána vagy 1951-ben előfordult - pénzügyileg és társadalmi teljesen létrejött ez a szakmai közösség, bőséges bizo- gyökereit illetően kellett megalapozni, vagy újraalapoz- nyítéka annak, hogy Önök nem szorulnak biztatásra, ni a lapkiadást és fenntartást. A kiadás állami támogatá- hanem Önöktől kell mintát vennie minden szakmai sa megszűnt, de először az e támogatás hasznait ingye- közösségnek Magyarországon, amelyik az ország javát nesen élvező intézményeket kellett a lapról leválasztani, és az ország érdekét akkor is figyelembe veszi, hogyha s a kiadást a Magyar Hidrológiai Társaság kezébe adá- ez áldozatot kíván tőle. Mint ahogy Önöktől az elmúlt sával a közületi és egyéni előfizetők nem feltétlenül időben morális áldozatot, és valószínűleg létbizonyta- biztos támogatására bízni. lansággal járó áldozatot is követelt". Jellegzetes, hogy Az 1990-es évtized technikai megújulást is kellett, az előadás teljes szövegét csak folyóiratunk közölte, s hogy eredményezzen. A hagyományos nyomdatechnika egy budapesti napilap egy hónap múltán fizetett hirde- felett eljárt az idő. Régebben a szerző írógéppel megírta, tésként volt hajlandó publikálni azt. és közlésre küldte be a cikkét. Ez két, vagy több lektor- A Bős-Nagymaros vízlépcső-rendszer 1990-97 kö- ral, illetve a főszerkesztővel történt egyeztetés és végle- zötti vitájában folyóiratunk szinte egyedül maradt. Ro- gesítés után nyomdába került. Innen postán megérkezett vatot nyitott ezért azon cikkeknek, amelyeknek közlését a főszerkesztőhöz, majd a szerzőhöz előbb a tördeletlen az írott, vagy elektronikus hazai sajtó megtagadta. A levonat, s ennek kijavítása, esetleg pótlása után a levo- Bächtel-mérnökiroda tárgyilagos szakvéleménye la- nat hasábokba tördelt példánya, aminek véglegesítése punkban került nyilvánosságra. Az 1997. évi hágai ítélet után juthatott a folyóirat következő száma kinyomtatás- anyagát külön számban közölte és véleményezte a lap. hoz. A mindenkori ár-viszonyok miatt vidéki nyomdák- 1997-től kezdve folyóiratunk önálló, olykor terje- ba "utazott" a készülő kiadvány, amely a kiadás sok delmesebb számban közli a Limnológiai Szakosztály lépése miatt gyakran késve jelenhetett meg. Egy cikk októberenként - 200S-ban ötvenedszer megrendezett - átfutási ideje másfél-két évig is elhúzódhatott. Egy ta- tihanyi tudományos konferenciáinak előadásait. nulmány közlése a szerző munkáján kívül - a nyomdát, Új színt jelentett a fiatal szakemberek diploma- a lektorokat nem számítva - a szerkesztés részéről is munkáiból, doktori értekezéseiből készített tanulmá- megkívánta a főszerkesztő, a technikai szerkesztő, s egy nyok közlése. Vásárhelyi Pál eredeti Tisza- levelezést intéző adminisztrátor munkáját. Mindez szabályozásának műszaki leírását - a Vízügyi Múzeum munka-, idő-, és költség-igényes volt, amit a "hivatalos" kiadványával egyidejűleg - 1846. óta először (!) éppen támogatók (legális, vagy bújtatott) elszámolásai fedez- folyóiratunk hozta nyomtatásban nyilvánosságra 1995. tek. évi 6. számában, 1990. után rohamosan hódítottak teret a számítógé- A Magyar Hidrológiai Társaság 2000. decemberé- pek, s 1994-tól folyóiratunk elkészítésében a főszer- ben ,,Magyarok a világ vízgazdálkodásának fejlesztésé- kesztő által személyesen kezelt gépi szövegszerkesztés ben" címmel rendezett millenniumi konferenciájának vette át a szerepet. A szerző - miután előzetesen egyez- teljes anyagát közölte a 2001. évi 4. szám. tetett a lektorokkal - a közlésre szánt szöveget adathor- 1990. után megemlékezéseket közölt a lap többek dozón (floppyn, lemezen, e-mailon) küldte be a főszer- mellett Németh Endre, Dégen Imre, Lászlóffy kesztőnek. Véglegesítés után a főszerkesztő számítógépi Woldemár, Károlyi Zoltán, Rónai András, Rohringer elolvasás közben maga tördelte nyomdai formába, s Sándor. Komlóssy Imre, Szily József születési, vagy szerkesztette egybe a folyóirat teljes számát. A szintén elhalálozási évfordulóin, 1909-ben Mosonyi Emil teme- adathordozón átadott anyagot a nyomdának már csak tésén. sokszorosítania kellett a szükséges példányszámban. Ha a lap fenn tud maradni, 2016. után sem lehet a Elmaradhatott tehát a szövegek gépírásból nyomdai szerkesztésnek más célja, mint 1990-ben, e legutolsó szövegbe való átírása, a nyomdai és a technikai szer- időszak kezdetén: „Minden erővel a lap fenntartásán kesztői, s a szerző által ismételt korrektúra, a postai fáradozni, s ha lehetséges, tudományos színvonalát küldözgetés, annak költsége és súlyos idő-igénye. A emelni”. A tudományos folyóiratokat nem a népszerű- vázolt korszerűsítésekkel és egyszerűsítésekkel lehetett nek tetsző témaválasztásai, hanem a szakterület tudo- a kiadást lényegében ráfizetés-mentessé tenni, de ez azt mányos fejlesztésében elért tényleges eredményei minő- is jelenti, hogy csak a legteljesebb - anyagi és személyi - sítik.

52 Dr. Vitális István kéziratos hidrogeológiai munkássága, avagy dr. Vitális István és a víz

ZSADÁNYI ÉVA

Dr. Vitális István nevét meghallva a szén jut az eszünk- 2. Természetes források vizével bővíteni a víz- be. Nem csoda, hiszen a szénkutatás terén alkotta a mennyiséget. legmaradandóbbat. 1939-ben megjelent Magyarország A Csató-kút magasabban van és közel a tóhoz szénelőfordulásai című könyve (Vitális I.1939) és ké- csővezetékkel vize a tóba vezethető, bővíthető szülőben volt egy másik könyve is 1942-ben e témában, a hozam. amely a háborús időkben nem jelent meg. A nyomdai A Polyán-kút messze van, költséges a víz elve- kefenyomat egy példánya megmaradt, melyet dr. Vitális zetése. György, aranyokleveles geológus unoka, kiadatott 2012- 3. Kutak fúrása vetők kereszteződésében, ben (Vitális I.2012). Dr. Vitális György nevéhez fűződik 4. Kút fúrása glaukonitos homokkőben, a vízzáró nagyapjának szénkutatással kapcsolatos kéziratos do- kiscelli tályagig lefúrni és kumentumainak ismertetése több részletben a Bányá- 5. A tálszerű mélyedésekben fúrással megfogni a szattörténeti Közlemények hasábjain (Vitális Gy.2013 a- talajvizet. c). Dr. Vitális István csak 1919 után, miután elhagyta Selmecbányát és Sopronban telepedett le, kötelezte el magát erőteljesen a szénkutatás mellett. Korábban foglalkozott vasérckutatással a Bükk-hegységben, mangán- érccel Úrkút és Eger környékén, réz-, arany-, ezüst- és ólomkutatással a Mátrában és Telkibányán, bauxittal Nyírád és Gánt térségében, higannyal Erdélyben, kősó- kutatással ugyancsak Erdélyben és Sóshartyán közelé- ben. Földi gázzal és földi olajjal is kapcsolatba került munkássága alatt. Az alföldi és erdélyi földgázmezőkkel kapcsolatban is találkozunk nevével és ott találjuk dr. Papp Simon mellett az egbelli olajkutatásnál 1914-ben. Természetesen foglalkozott a víz kutatásával is, mint a bányászat nagy „ellenségével”. Az 1900-as évek első harmadában felismerte a nagyegyházi szénmezőt és a bányászatát akadályozó bányavíz „jelentőségét”. Ennél tovább is ment, mert vízkutatással foglalkoz- nak dokumentumai már vízellátási feladatok megoldá- sával is foglalkozik. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnál működ- tetett Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattár állományában lévő hidrogeológiai témájú kéz- iratos dokumentumainak válogatását, az ismert Vitális- féle tájegység szerinti felosztásban, azokon belül idő- rendben tárgyaljuk. Cserhát és Mátra hegység Szakvélemény a salgótarjáni elektromos áramfej- lesztő telep vizellátásáról, Sopron,1934.szeptember 19. 1. ábra. Térképvázlat a salgótarjáni elektromos áram- C.IV.117. (T. 3356) fejlesztő telep vízellátásához. Eredeti ma 1:25 000 A salgótarjáni bányák elektromos áramfejlesztési te- lepének a vízszükséglete jelentősen megnőtt. Nem elég- Az utóbbi három csak elvi megoldás, ezekhez to- séges a Zagyva vizének gáttal történő felduzzasztása, vábbi szakszerű terepbejárás szükséges. mert az időszakos. Kisterenyén tervezett elektromos áramfejlesztő-telep A beszivárgott csapadékvíz nagy mélységekig jut le, vizellátásáról, Budapest, 1936. március 26. C.IV.43 egészen addig, amíg „vizhatlan (agyagos) réteg nem (Víz49/2) következik”. Ez a felszínre juthat rétegnyomás vagy A telep vízigénye 1500-3000 l/perc. Eddig a tóvá vető menti forrás formájában, vagy egy mélyedésben duzzasztott Tarján patak vizét használták. Ingadozó vize „tálszerűen” gyülemlik fel. miatt nem javasolt, nem is tiszta a víz, mert az Acélgyár A víznyerés lehetőségei, melyek az 1. ábrán látha- és a Palackgyár szennyezi. A bányából kapott víz sem tók. tiszta. Javasolt a beszivárgott, tiszta víz. 1. A vízgyűjtő tó alatt kutat fúrni és bevezetni, Ehhez a következő hozzáférések lehetségesek: benyomatni a tóba, 1. Talajvíz-rétegvíz forrás, 2. Vetőhasadék és

53 3. Teknőszerű behorpadások. negatív kutak esetében is szivattyúzással a vízhozam A legelőnyösebb megfúrni egy ilyen teknőt, amely a megállapítására. környéken cca 250 m-ben lehet. Öt víztartó réteget is Javasolja, hogy a művelés alá vont lignittelep ezen a harántolhat, mindegyiket külön-külön kell megvizsgálni területen tszf.152 m magasságban legyen. vízszolgáltatás szempontjából. Dunántúl Tartaléknak messzebb eső teknőknek is megadja a Szakvélemény a Nyugatmagyarország-i Serfőzde és helyét. Malátagyár Rt vizszükségletének ellátásáról, Sopron, Javaslat a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt vizválasztói 1925. junius 22. T.3439 elektromos telepén tervbe vett üzembővitéssel kapcsola- A terepbejárást tartott a gyár területén és annak kö- tos viztöbblet-szükséglet ellátására, Budapest, 1936. zelében, áttanulmányozta az idevonatkozó szakirodal- április 14. C.IV.47 ( Víz49/7) mat és a következő megállapodásra jutott: Dr. Vitális Sándor társulati geológus-főmérnökkel Eddig három fúrás szolgálta ki a gyárat, de mindhá- bejárta a vízválasztói területet, ahol a vízszükséglet romban drasztikusan lecsökkent a vízoszlop magassága, naponta 700 m3, kerekítve évi 300 000 m3. olyan mértékben, hogy a gyár üzemeltetésében bármi- Hat lehetőség kínálkozik: kor fennakadást okozhat. 1. Zagyvapatak vizét tározni, Kétféle vízbeszerzési lehetőség adódik: 2. Új víztározó Zagyvaróna és Salgótarján között, a) talajvíz feltárása és vízbefogadó képesség b) artézi kút létesítése. 500 000 m3, A talajvizek esetében kiszámíthatatlan a lefúrt kutak 3. A glaukonitos homokkőbe mélyített fúrás (kb. vízbősége és minősége. 500-600 m mély), Artézi kútja van a városnak, de a víz nem felszálló. 4. A régi Zagyva völgyében az ó-holocén korú Létezik még egy kút, amely 1870 m-ből napi 45 m3 kavicsos homokban, nagy átmérőjű kút létesí- vizet szolgáltat. Ez a Lőwerek-i vizekkel analóg, medi- tése, terrán (miocén) homokos agyag és homok váltakozásá- 5. Az inászói László lejtakna bányavize és ból adja. Ez a réteg követhető egészen a gyár területéig, 6. Az inászói bányamezőn lévő tektonikai árkot ahol 40 m-nél mélyebben várható a jó minőségű víz. fúrással eltalálni. A gyakorlati kivitelezéshez további geológiai ismeretek beszerzése szükséges. „ Indokolt tehát dr.Vitális Sándor társulati geológus- Szakvélemény a cukorgyár kisbágyoni bérleti gazda- főmérnöknek az a javaslata, hogy az inászói tektonikai sági vizellátásról, Sopron,1931.junius 9. D. II. 17. árokban a régi Ferencz-akna közelében mélyitsünk le (T.3331) egy vizkutató furást, mivel valószinü, hogy harántoljuk „A báró Harkányi-féle kisbágyoni földbirtok a a fekükavicsot és akkor bőséges és szennyezetlen vizet Bágyoni hegy keleti és déli oldalán terül el. A birtoktest tárunk fel”. vizrajzilag és gazdaságilag két részre oszlik: A 6. lehetőséget „legmelegebben” támogatja. Ta- 1./a a Kisbágyon községtől nyugatra fekvő birtok része, nulmányában kitér a béléscsövezés fontosságára. 2./a Dengeleg községtől É-ra elterülö Csonka-pusztára.” Felszálló víz okozta veszély a mátraalji lignitbányá- I. A kisbágyoni területen a nyári időszakban, főleg szatban, Budapest, 1940. augusztus 23. C. VII. 88. cséplés idején, komoly vízhiány lép fel. (T.10187) A területen három ásott kút van.” …ebben a három A dokumentum első részében történeti áttekintést kútban junius hó 4-én 22 451 liter vizet leltem” – írja. A olvashatunk a területen folytatott lignitbányászatról. szükséges vízmennyiség személyekre (200 l/fő/nap) és Már 1908-ban kezdték a pannóniai lignitet termelni a jószágokra (40 l/db/nap) számolva 14 400 l/nap. A fent területen, de csak 8000 métermázsa volt a kitermelt említett vízkészlet közel 60%-át jelenti csak, mert csép- lignit 1913-ban. léskor további napi 4800-5600 l szükséges. A Később változtatva a kitermelés helyét 1920-ra 40 „vizmizéria” a gőzekeszántás idején is megismétlődik. 270 métermázsát termeltek. Több vállalat és magán- Javasolja a legolcsóbb megoldást. A Buják-patak személy vállalkozott a lignit kitermelésére, de sok he- menti réten ásni kell egy 3 m átmérőjű és 6 m mély lyen ütköztek bele a felszálló víz problémájába és be kutat. Így a 11 250 l/nap vízmennyiség segítséget jelent kellett tömedékelni a bányát. a szántás és aratás idején. Célszerű lenne további három Jelen tanulmány ezzel a problémakörrel foglalkozik. kút ásása, helyét kijelölte. A víz magasabb területre való A vizsgált területek: Hatvan, Atkár, Nagyréde, Versec, „felszállításához” benzines „mótor”-t célszerű használ- Visonta és Vámosgyörk. Irodalmi hivatkozásokkal ni. Ajánlatos még a tisztikert kútját és a forrást kitisztí- (Papp Károly, Koch Antal, Halaváts Gyula, Schmidt E. tani, melyek révén a vízmennyiség növelhető. Róbert, Böckh Hugó és saját könyve) támasztja alá, II. Csonka-puszta hogy mely az a tengerszint feletti magasság, amely Két kút van, ezekben összesen 18 766 l víz volt jú- fölött érdemes vízveszély-mentesen termelni a lignitet. nius 4-én. Ez sem elegendő a két terület vízigényének Még arra a témakörre is kitér, mely szerint a vízszint fedezésére. Egy ásott kút enyhített a helyzeten, ami csökkenhet és ennek függvényében hány év alatt csök- 8000 l/nap vízmennyiséget adott. A meglévő 200 jószág ken annyira, hogy érdemes legyen a lignit kitermelése. részére is elegendő. Ismerteti a terület negatív és pozitív artézi kútjait is. A megoldás új kút ásása a legalacsonyabb térszinten. A konklúzió a bányavágatot létesítendő vállalat felé, Alkalmas lenne a hely fúrt kút számára is, de most a hogy a kiszemelt helyszínen vizsgálatokat kell végezni a gazdaságosabb megoldást kell választani.

54 A területen Héhalom községben előző évben artézi amely ezen paraméterek mellett gyógyvíznek is tekint- kutat fúrtak, amely csak 30 l/perc vízmennyiséget ad és hető. nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Összefoglalásban mégis egy új artézi kút fúrását javasolja, amely véglegesen megoldaná a problémát. Bakony hegység A várpalotai bányavizbetörésekről és javaslatok a vizbetörés elkerülésére, Sopron,1934.április 5. B.VI.18. A jelentés egy történeti áttekintést nyújt a várpalotai széntelep különböző bányamezőiben bekövetkezett vízbetörésekről. A betörések helyéről (fedőből vagy feküből) szintjéről és a betörő víz mennyiségéről. A bánya szakemberei kétféle álláspontot képviselnek. A szerző részletesen fejti ki véleményét ebben a kérdésben és a következőkben foglalja össze: „… , hogy Várpalota szénmezőiben a bányvizbetörések elsősorban északnyugat-délkeleti csapásirányú h a r á n t- hasadékokkal és másodsorban délnyugat-északkeleti csapásirányu hosszanti p e r e m i hasadékokkal és kisebb tektonikai elmozdulásokkal függnek össze.” Rész- letesen magyarázza ezt a mellékelt bányatérképen, ami sajnos elveszett. Csupán a földtani szelvény található meg a dokumentumban (2. ábra), amely csak egyetlen szelvény mentén szemlélteti a földtani felépítést. Javaslatot tesz a bányászati módszer változtatására és további bányamezők kutatását javasolja kevésbé vízveszélyes területeken. Jelentés a zircvidéki paleogén szénmedence karsztviz szintjének tengerszint feletti magasságáról, Buda- pest,1944.szeptember 9. B.VIII.123. ( T.2526) „Zirctől keletre a Dudar község határában tervezett szénszállitó akna lemélyitése, illetőleg annak a megálla- pítása, hogy az akna főkeresztvágatát minő mélységben lehet karsztvizfeltörésmentesen kihajtani, felvetette azt a fontos kérdést, hogy a Nagyesztergár-Dudar-Csetény- Jásd-Bakonynána határában elterülő paleogén szénme- dencében milyen a tengerszint fölött a karsztvizszint, vagyis a veszélyes vizszint?” E fontos kérdés megválaszolásához saját tapasztala- taira, Heinrich Henrik bányaügyi főtanácsos, bánya- igazgató és Sándor fia írásos anyagaira támaszkodik, 2. ábra. A várpalotai II. és XVI. sz. fúráson átfektetett amikor dudari és csetényi szenes fúrások vízzel kapcso- szelvény Eredeti ma 1:25 000 latos tulajdonságait vizsgálja. A budapesti kutakkal (városligeti, margitszigeti régi és új) összehasonlítva, csak a régi margitszigeti kút A feltett kérdésre alapos megfontolás után a 150 m előzi meg a napi vízmennyiség szempontjából. A 2. kút lemélyítése is megtörtént 2036 m-ig. A két helyett, a 20 m-rel magasabban lévő 170 m tszf. magas- 3 ságban adja meg a vágat kihajtási szintjét, hogy a veszé- kút jelenlegi közel 5000 m gázt szolgáltat naponta. lyes víztől mentes legyen. Nincsenek üregek „tömött” a A fúrások számának növelésével ez a mennyiség to- triász mészkő, csak 6-8 l/perc vízveszteség jelentkezett. vább növelhető és akkor elegendő mennyiség lesz a Hajszálvékony repedés lehet, tehát teljesen nem zár- város szükségleteire, a villamos telep és a MÁV komp- ja ki a karsztvíz veszélyét. rimáló telepe részére is. Alföld *** Jelentés a hajdúszoboszlói gázos, sós hévviz Dr.Vitális István vízzel kapcsolatos dokumentumai- értékesitéséről, Budapest, 1935.szeptember 18. T.3419 nak ismertetésével tovább bővült kéziratos dokumentu- A mű első részében a Hajdúszoboszló 1. és 2. kutak- mainak bemutatása. kal kapcsolatos bérleti szerződésről ír. Az 1. számú IRODALOM Vitális István (1939): Magyarország szénelőfordulásai, Sopron, kincstári fúrás 1091 m mély, benne földgáz és földi olaj Vitális István (2012): A szén keletkezése és Kárpát-medencei elő- található. A pontusi rétegekből a földgáz sós hévízzel fordulásai, Bányászattörténeti Kutatások Alapítvány, Rudabánya (73 ⁰C) keveredve kb. 2300 m3/nap mennyiségben tört a Vitális György 2013a: Dr. Vitális István szénkutatásai 1920 és1925 között, Bányászattörténeti Közlemények XIV.88-103.old felszínre, 27,5 m magasra. Nagy a jelentősége ennek a Vitális György 2013b: Dr. Vitális István szénkutatásai 1926 és magasságnak, amely a gáz miatt van, mert az átlagos 1934 között, Bányászattörténeti Közlemények XV.42-57.old ártézi vízszint 100 m körül van az Alföldön. A víz nem Vitális György 2013c: Dr. Vitális István szénkutatásai 1935 és csak konyhasót, hanem jódot és brómot is tartalmaz, 1946 között, Bányászattörténeti Közlemények XVI.60-78.old

55 TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK

150 éves a Harkány-1 számú fúrás

CSATH BÉLA gyémántokleveles bányamérnök

Harkány helysége Baranya megyében Siklós mezővá- Időközben gr. Batthyány Antal 12 fürdős szobával rosától fél mérföldnyire, nyugat felé, a Dráva apályában felépítette az első fürdőházat, majd a forgalom hatására fekszik. Hévízforrásainak felfedezése a véletlennek a gróf új szobákkal és étteremmel bővített szállodát köszönhető. 1823-ban Batthyány Antal, Harkány akkori építtetett. Ekkor Patkovics József látta el a fürdőorvosi földesura által fontossá váló állattenyésztés részére a tevékenységet. Gr. Batthyány Antal halála után, fia Harkány melletti mocsarakat lecsapoltatván, amikor a Kázmér vette kezébe a térség irányítását, újabb szobák- munkások egyike, bizonyos Pogány János lábai beteg- kal bővítve a szállodát és fellendítette a fürdő forgalmát. ségével küszködő gyűdi lakos azt tapasztalta, miszerint Jó propagandát jelentett Harkány számára a Magyar a pocsolya melyben áll, meleg. Ezt eleinte figyelemre Orvosok és Természetvizsgálók VI. Vándorgyűlése nem méltatva, folytatta a munkálatok mellett a lába 1845-ben Pécsett, Batthyány Kázmér ez alkalomból „fürösztését”, míg végre teljesen kigyógyult. vendégül látta a résztvevőket, akik megtekintették Har- „Az új hévforrásnak a híre elterjedvén gr. Batthyány kányt hírét víve a látottaknak (1. kép). Antal 1824-ben a hévforrást kitisztíttatván egy ölnyi A szabadságharc leverése után 1849-ben a Batthyá- átmérőjű, s fával kirakott kutba foglaltatta, melléje für- ny család birtokait elkobozták, mely Harkányfürdő dőt építtetett, melybe a szomszédságból oda tódultak fejlődésében pangást idézett elő, elnéptelenedett és fürödni.” hanyatlásnak indult. Közben a források elapadása és az Az 1824-ben elkészült kút használata csak néhány új helyeken történő, új források feltörése újból ismétlő- évig tartott, minthogy benne a víz egyszerre elapadván, dött, miközben 1860-ban amnesztia során visszakerült a egyúttal a hévforrás egy pár ölnyi távolságra tőle tört ki. Batthyány család tulajdonába a siklósi uradalom, s vele Nem volt más mód, a hévforrás ezen új kitörési pontján Harkány is. Gr. Batthyány Ödön birtokába került a való foglalásnál. Az így keletkezett új kutat néhány év gyógyfürdő, melynek életében újabb, jelentős fejlődési múlva az elsőnek sorsa érte, a hévforrás ugyanis más korszak következett be. A források feltörési helyének helyen kitörve, egy újabb kút létrehozását eredményez- változásának megszüntetésére, ill. a feltörő víz mennyi- te. ségi és minőségi megoldására lépni kellett az uradalom- nak, a megoldás Zsigmondy Vilmos személyében való- sult meg. A kapcsolat felvétel az irodalomban három variáció szerint alakult: - Böckh János szerint: „Ugyanazon év elején (1865), melyben említett műve, a Bányatan megjelent, fordult a harkányi fürdő gondnoka Zsigmondyhoz…” - Szita László szerint: „Az uradalom az Országos Építészeti Igazgatóságtól kért segítséget a meleg víz feltárásához. 1865. március 26-án kelt az a nevezetes levél, mellyel közvetlenül is bizonyítható már, hogy a magyar artézi kút készítés klasszikus mestere Zsigmondy Vilmos bányamérnök volt az első, aki jelentkezett arra, hogy a harkányi meleg vizet fúrással hozza a felszínre.” - Míg maga Zsigmondy így nyilatkozott: „…a harká- nyi fürdő akkori gondnokát arra indították, hogy 1865. év elején hozzám fordulván, véleményemet a hévforrás általánosításának mikénti eszközlésére nézve kikérje.” A variációk megvizsgálása, hogy melyik igaz és melyik nem, nem e kis tanulmány célja. Zsigmondy Vilmos a fúrás előkészítéséhez alaposan megvizsgálta a környék földtani felépítését és a forráso- kat, majd a szükséges szerződés aláírása után feltétele- zésének alátámasztására 1865. nyarán a fürdő területén egy 34,77 m mélységű próbafúrást mélyített le, mely kitűnő eredményekhez vezetett, s ennek alapján megbí- 1. kép. Gróf Batthyány Kázmér zást kapott egy állandó kút készítésére.

56 A próbafúrás eredményein az Országos Építési csővel sikerült végre a huszadik ölig (37,77 m) hatolni, Igazgatóság maga kívánta a részeredmények alapján a a hol a hévforrások kitörése a fúrásnak végett vetett.” A harkányi újabb hévízforrást feltárni, azonban egy 1866. kút 10 lábbal (3,5 m) a föld felszíne felett előbb 40 000, április 8-án kelt levélből Zsigmondy már arról értesülhe- majd 44 000 akó (1530 l/p) vizet termelt. A víz hőfoka tett, „hogy Batthyány Ödön úr őméltósága a harkányi 50 oR, azaz 40 oC fok volt. kút költségvetését jóváhagyta” (melyet Zsigmondy ké- Az eredmény Zsigmondyt igazolta, de a feltörő víz szített). mennyisége és nyomása őt is meglepte. „A kristálytiszta A fúrás 1866. június 12-én kezdődött és szeptember víz hatalmas erővel bugyog ki a kútból, s a robajjal 28-án be is befejezték 20 öl, azaz 37,77 m-es mélység- feltolakodó gázok nagy mennyisége forrni látszik. Égő ben. gyertyával a gáz közvetlenül a víz felett meggyújtható.” „Ha a rétegszelvény sorozatot vizsgáljuk – írja Az ország első sikeresen elkészített hévízkútja Zsigmondy – három nagyobb vastagságú homokréteget Zsigmondy számára országos elismerést vívott ki, meg- találtunk, melyek alkatuknál fogva kitűnő vízbocsájtók s alapozva mélyfúrási speciális hírnevét. egymástól vízhatlan agyagrétegek által elválasztják. Az A fúrás sikere mellett másik nagyjelentőségű ese- összes fúrópróbák iszapolása után ezen három homokré- ménye az volt, hogy az új feltárt forrásvíz tudományos teg mind megannyi földalatti víztartót tüntet elénk. A elemzésére is sor került. Than Károly 1868. július 13-án felső a helybeli szüremkezés vizét tartalmazza, a másik a MTA ülésén a „Harkányi kénes hévíz vegyi elemzése” kettő hévizet szolgáltat, mégpedig az alsó 50 R foknyi, s címmel olvasta fel munkáját, melyben beszámolt az a fölötte lévő 44 R foknyi hőmérséklettel, miközben egy általa felfedezett, a forrásból előtörő gázok között az kezdő béléscsőrakat elhelyezése után (3’’/2,5’’, 960/762 eddig ismeretlen szénoxiszulfid (COS)-ról, vagy ahogy mm;) 2,50, azaz 4,32 m-ig; a második 24 hüvelyk belső ő nevezte „szénélegkéneg (új légnem)”-ről. és 29 hüvelyk külső átmérőjű (736/609 mm) béléscső A fúrással elért vízbőség, a látogatók számának nö- rakat 17,5 ölnyire (33,0 m) nyomatott le… a harmadik vekedése arra sarkallta a tulajdonost, hogy olyan fürdőt ebbe jutott 22 hüvelyk külső és 18 hüvelyk belső átmé- emeljen, amelyik nagyobb befogadóképességével egy- rőjű (558/457 mm) vízhatlanul készült (vörösfenyő) szerre több fürdőző igényét elégíti ki.

______

A budai Ördögárok 2016-ban

GÁLNÉ VITÁLIS KATALIN

A budai Ördögárok a Budai-hegyek hegységszerkezeti nem találtuk meg a forrást. Elbeszélése szerint nincs törései mentén, ÉNy-DK-i irányban húzódik. 21 km jelölve a hely, elhanyagolt, a földből folyik ki a víz a hosszú völgyében közel 400 m a szintkülönbség, legna- fák között. A forrás környéke mocsaras, időszakos tavak gyobb mértékben a középső szakaszon esik. Vízgyűjtő övezik a patakot. A patak medrét vályogos, réti talaj területe 65 km2, a középvízhozam sokévi átlaga 0,25 kíséri. A bal parton a lovarda földjei, a jobb parton a m3/sec. Bár korábban nevezték Szent Pál patakának, település utolsó utcája (Telki út) távolabb északnyugat majd a török korban Kovácsi pataknak, nem csoda, hogy felől a Kutya-hegy, északról a Nagyszénás, nyugatról a a szeszélyesen kanyargó patakot a középkor óta az „ör- Szénás-hegy és a Cseres-tető öleli körbe a völgyet. dög” jelzővel illetik. Nagykovácsiban a Kolozsvár téren és a Kolozsvár Egy szép tavaszi napon, 2016. március 31-én felke- utcában követtem nyomon a patakot. A Kolozsvár téren rekedtem, hogy meggyőződjek az Ördögárok mostani a kőhíd egyik oldalán a magyar németek kitelepítése 50. állapotáról. Írásomban szereplő fényképek ezen a na- évfordulójának, a másik oldalon a felvidéki magyarok pon, valamint 2016. április 3-án készültek, hiszen egy kitelepítésének 50. évfordulójának állítottak emléket. A nap alatt nem tudtam végigjárni ezt a közel 21 km-es Kolozsvári utca a patak partján fekszik. Szinte minden völgyet. egyes házba hídon kell átjutni. A víz a kastélykerten Nagykovácsiban a turista térkép segítségével köny- keresztül folytatja útját, majd a település határánál a nyűszerrel megtaláltam a forrásvidéket (1.és 2. kép). A Szent Sebestyén kápolnánál folyik át a főút alatt (3.kép). település fő utcáján végigmenve a Telki út sarkán pil- A Nagykovácsi-medencéből délkeleti irányban, a lantottam meg a patakot. Itt ível át rajta az első híd. A Kopasz-erdő és a Remete-hegy között, az úttal nagyjá- forrás után érdeklődtem. A helyi kamasz fiúk nem tud- ból párhuzamosan folyik tovább a patak. Útját művelt tak segíteni, állításuk szerint az előttünk levő mocsaras földek kísérik. Remeteszőlős területén az Ördögárok- vidék tavait a forrás táplálja, de még nem jártak ott patak gondozott medrét sétány követi. A helyi kezde- sosem. Az iskolai oktatást dicséri, hogy legalább a má- ményezéssel és összefogással kialakított Bodzaliget sik végét, az Erzsébet híd melletti torkolatot maguktól pihenőparknál kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a megnevezték. Egy gyermekeit sétáltató fiatalasszony kikapcsolódás, az aktív pihenés és a társasági élet lehe- járt már ott, de a pici gyerekek miatt elkísérésünkre nem tőségét. vállalkozott. Bár elmagyarázta az utat, leírása alapján

57 Itt éles kanyart ír le a patak. Völgye összeszűkül, ruhafélék, szemét, sitt vegyül a letört faágakkal, egyéb szurdokká keskenyedik, ahogy követjük a Remete-hegy hordalékkal. Az Ördögárok még látható medre errefelé áttörését. Tanösvény segíti a turistákat a látnivalók kö- egyébként is szemetes. Beledobált üvegek, sörös és zötti eligazodásban. A Remete-hegy felső-triász vastag- üdítős flakonok, egy-egy ruhadarab ékteleníti a területet. pados kőzete erősen karsztosodott. A kemény, fehér, A kiépített meder itt sokkal mélyebb, mint a korábbi cukorszövetű mészkőben 16 barlangot találunk. Említ- szakaszokon. sük meg közülük a felső szinten a Hétlyuk-zsomboly A Hűvösvölgyi út 21-23. szám alatt lévő Honvéd aknaszerű kürtőit, a középső szint Kőfülke nevű kép- Hagyományőrző Egyesület (korábban katonai akadé- ződményét és a legalsó szinten a Remetebarlangot. A mia) kapuja közelében vezetik be a patakot a föld alá. barlangok kora is változatos. Szárazak, pusztuló állapo- Hatalmas beton iszapcsapda állja el a hordalék útját (7. túak. A szurdokvölgy igen látványos. Meredek sziklafa- kép). Ezt sem tisztogatták mostanában. A felgyülemlett lak között szökdécsel a patak. Kanyargós medrén ala- hordalék és szemét között az 1945-ös katonai kitörésre csony vízállásnál könnyűszerrel át lehet kelni, hogy a emlékeztető koszorú is helyet kapott. Az Ördögárok barlangok felé tegyünk egy kis kitérőt. Számos sétálóval befedését elsősorban egészségügyi okok miatt szorgal- találkoztunk rendezett, tisztán tartott turistaútján, ami az mazta a főváros vezetése, hiszen ez egy nyílt szennyvíz- Országos Kéktúra résztávja. A mederben több-kevesebb csatorna volt, ráadásul a leszakadó esővíz miatt több víz csordogált, néhol a felgyülemlett faágak kisebb alkalommal is árvíz pusztította a Tabánt és a Krisztina- torlaszokat képeztek (4.kép). várost. Több lépcsőben végezték el a munkát, 1873-tól A szurdok délkeleti vége Máriaremete lakott terüle- az 1910-es évek végéig tartott a folyamat. tére vezet. A patakot hatalmas beton aknán keresztül A Hidász utcánál még egy darabig nyomon követhe- vezetik az úttest alá a Csatlós utca sarkán. Az út túlolda- tőek a csatornafedők. A Hűvösvölgyi úti akadémiától a lán már kikövezett medre van. Az Ördögárok utca alatt Szilágyi Erzsébet fasorban (8. kép), a Gábor Áron és a átvezetik és innen kezdve a Zsíroshegyi út mentén halad Raul Wallenberg emlékművek alatt halad a nyomvonal. a patak (5. kép). Medre többnyire a házak között húzó- A Városmajoron keresztül, a templom és a harangtorony dik és csak a keresztutcáknál látható. Ilyen kibukkanás között, majd a Maros utcán a Déli pályaudvar felé ka- figyelhető meg az Egres utca 1-3 között, a nyarog az Ördögárok. Keresztülhalad a Vérmezőn, a Nagyboldogasszony téren, a hídnál. A téren áll az 1996- Horváth-kerten, a Krisztina körúton a Döbrentei térig. ban szépen felújított Szentkút, melyet a XX. század első A Krisztina körútnak a Horváth-kerttől a Döbrentei éveiben létesítettek. A patakot újra megpillanthatjuk a térig terjedő szakaszát hajdan Árok utcának hívták, és Gémes utcánál, a Tompa Mihály utcánál, majd a ezen a részen 5 híd vezetett keresztül a patak felett. Ma Máriaremetei út mentén bukkan elő újra és újra. A me- a hidaknak 2 létesítmény állít emléket. A Vérmező der mélysége, bélelése és a víz mennyisége egyaránt végén, az Orvos lépcsőnél áll Nepomuki Szent János változó, száraz szakaszok is megfigyelhetők benne. A szobra (9. kép). A vízárkok védőszentjének itt először hűvösvölgyi Nagyréten torkollik bele legnagyobb oldal- 1838-ban állítottak szobrot, majd 1877-ben megújítot- vize, a Kis-Ördögárok. ták. Az 1950-es években eltávolították, de ma ismét az Hűvösvölgyben a villamos végállomás közelében, a eredeti hely közelében találhatjuk a szobrot. A másik Szipka utcánál találkozunk az árokkal. A közút és a emlék a Szarvas tér közelében feltárt középkori hídfő és turistautak között lepusztult környezetben vezet át rajta támfal. Itt a Fővárosi Tanács 1970-ben emléktáblát a híd. Elhanyagolt, szemetes volt a víz nélküli árok, helyezett el (10. kép). A tabáni szakaszt 1963-64-ben szégyen a tájra és a kirándulókra nézve is. A természet- felújították. A munkát hátráltatta az 1964 tavaszán kitört védelmi területen át Pasarét felé ismét erdei úton tudjuk felhőszakadás, mely hatalmas károkat okozott. követni a medret. Az út emelkedik, a meredek parttól fa A 21 km hosszú Ördögárok a Dunát az 1646,2 fo- korlát védi a sétálókat. A bal parton egy felhagyott bá- lyamkilométernél éri el. A Döbrentei térnél, az Erzsébet nya – most pihenőhely – mellett visz el a kerékpárút, a híd északi oldalán, a rakpart alatt torkollik a folyóba a jobb parton házak kertjei nyúlnak le majdnem a patakig. csatorna (11. és 12. kép). A torkolatot 2 évvel ezelőtt A meder itt béleletlen, de elég tiszta. A kanyarokban a felújították. Egészen a 20. század végéig az Ördögárok víz építő és pusztító munkája jól megfigyelhető (6. kép). szennyvízcsatornaként is szolgált, napi 50 ezer m3 A Páfrány utca végénél érünk újra lakott területre. szennyvíz ömlött belőle a Dunába. 2008-2009-ben a Innen ismét kikövezett az árok medre. A patakot átszelő budai alsó rakpartot felbontották, megépítették a budai hidak állapota változatos. Igen lepusztult például a Páf- fő gyűjtőcsatornának ezt a szakaszát. A közel 7 km rányliget utca - Pasaréti út sarkán levő kicsi híd, vi- hosszú csatorna a szennyvizet a kelenföldi szonylag nemrég felújítottnak látszik a Vadaskerti út átemelőtelepre juttatja. Innen a Dunát keresztező nyo- piros téglás hídja. Legnagyobb híd az árok környezeté- mócsövekben a Csepeli Központi Szennyvíztisztító ben a Nagyhíd, mind hosszúságát, mind magasságát Telepre kerül a szennyvíz. Ezzel a Duna vízminősége tekintve. A Hűvösvölgytől a villamos pálya hosszasan ugrásszerűen javult. követi az árok vonalát, bár a házak miatt ez nem mindig Az Ördögárok völgye ma is vonzó hely, több szaka- látszik. Pasaréten tiszta, rendezett a kanyargó meder. sza sétára, kirándulásra csábít. Különösen a romantikus Vadonatúj a Kelemen László utcai híd, átépítését 2015- Remete-szurdokot látogatják a turisták, de a Városma- ben fejezték be. Az Ördögárkon átívelő utolsó híd a jor, Vérmező, Tabán szinte összefüggő zöld felülete is Riadó utcánál áll. Jobb oldalról a Budenz-árok még a sokak számára jelenti a kikapcsolódást. A játszóterek, nyílt mederbe csatlakozik be egy méretes beton nyíláson sétányok, tornapályák kicsiknek és nagyoknak egyaránt keresztül. Esős időben jelentős mennyiségű vizet szál- sportolást és szórakozást kínálnak, a kutyasétáltatók is líthat. A torkolat sajnos borzasztó képet mutat: kidobált nagy szeretettel keresik fel a parkokat.

58 IRODALOM lekedési Műszaki Egyetem hallgatói részére az oktatási reform kereté- Horusitzky Ferenc (1935): Adatok az Ördögárok-völgy ben Hódmezővásárhelyi Nyomdaipari Vállalat. krisztinaváros-tabáni szakaszának hidrológiájához Hidrológiai Köz- Szablyár Péter (1999): Az Ördög-árok. Élet és Tudomány löny XV.k 233-243. LIV.éfv.16.sz. Schafarzik Ferenc – Vendl Aladár – Papp Ferenc (1962): Geoló- Újra iható lesz a Duna? Drága és nem látványos beruházás. giai kirándulások Budapest környékén. Készült az Építőipari és Köz- www.vg.hu/kozelet/vgonline/kozelet - belfold/080825 duna 23685

1. kép Az Ördögárok forrásának közelében 2. kép. Az Ördögárok forrásvidéke

3. kép. A szent Sebestyén kápolnánál 4. kép. A Remete-szurdokban

5. kép. A Zsíroshegyi úton 6. kép. Hűvösvölgy és Pasarét között

59 7. kép. Bevezetés a föld alá 8. kép. A Szilágyi Erzsébet fasorban

9. kép. Nepomuki Szent János szobra 10. kép. Középkori hídfő és az emléktábla

11. kép. A csatorna kivezető nyílása 12. kép. Az Ördögárok torkolata

A képeket Gál Péter készítette.

______

60 A Tassi-zsilip rekonstrukciója árvízvédekezési és üzemeltetési szempontból

KOVÁCS ATTILA JÁNOS Szakaszmérnökség vezető

1. Történeti áttekintés javuljanak, a ráckevei-soroksári ágat nem a felső torko- A Dunán levonuló jelentős jeges árvizek károkozásai latnál, hanem 3,5 km-el lejjebb, a mai Gubacsi-hídnál kapcsán többször felmerült a Ráckevei-Soroksári Duna- zárták el. Azonban az ágban a vízfolyás és a hajózható- ág szabályozása. ság megszűnése, a vízszintcsökkenés és feliszapolódás egyre komolyabb problémákat teremtett, ezért 1904-ben a törvényhozás elrendelte zsilipekkel az ág megnyitását (1904. XIV.tv.).

2. ábra. A mai Kopaszi-gát, hátul a szabályozatlan Duna-ág A felső torkolatnál a Kvassay – zsilip 1910-1913 között épült meg, 1000 tonnás uszályok átzsilipelésére alkalmas, a kamra mérete: 75 m hosszú, 10 m széles, akkori megfogalmazással a kamarazsilip vagy csege, ami a hajókat ez egyik vízszintről a másikra átsegíti. Ezt 1. ábra. Az 1838.márciusi árvíz pusztítása a fővá- követte 1924-26 között a vízbeeresztő zsilip megépítése. rosban A zsiliprendszert Kvassay Jenő (1850-1919) vízgazdál- Ennek kapcsán az 1870. évi X. törvény értelmé- kodásban és vízépítésben nagy eredményeket felmutató ben lezárták a Csepel-sziget baloldalán lévő ágat, hogy kultúrmérnökről nevezték el. a lágymányosi-budafoki főág hidraulikai viszonyai

3. ábra. Kvassay-zsilip építés alatt Az alsó torkolati műtárgyak, így a Tassi - hajózsilip, meg, a kamrája 85 m hosszú és 12 m széles, a legna- a vízerőmű és vízleeresztő zsilip 1926-1928 között épült gyobb átzsilipelhető hajó 1300 tonnás uszály.

61 2. Árvízvédelmi jelenségek aTassi-zsilipnél A komolyabb felújításokat 1998-tól tervezték és kezdték meg, de a nagy árvizek 2002-től sorban érkez- tek – 2006, 2010, 2013, velük pedig az árvízi jelensé- gek. A parapet falnál jelentkező szivárgások, átázások, a kétoldali kábel alagútban betörő víz, illetve a kamra szélén jelentkező buzgárosodás, a betétgerenda darujá- nak pillérjénél talajsüllyedés, illetve a betétgerendák behelyezésekor külpontosság, a hornyokhoz képest tengely elmozdulás volt tapasztalható, ami a betétgeren- dázást megakadályozta.

4. ábra. Tassi-zsilip osztott víztartás alatt 2013-as LNV-nél

5. ábra. Alsó főnél kontúrszivárgás 6. ábra. Erőteljes vízbetörés a kábel alagútban

7. ábra. Betétgerenda tengelyének elmozdulása

8. ábra. Kamra illetve parapetfal melletti szivárgó vizek LNV alatt

62 3. Tassi-zsilip rekonstrukciós és árvíz utáni helyreál- eredményezhet, de karbantartási igénye megnövekedett. lítási munkálatai Amely alatt nem csak a költség igényeket érthetjük, A rekonstrukciós munkálatok kiterjedtek az árvízi hanem hozzáértő szakember igények megnövekedését. jelenségek megszüntetésére, illetve csökkentésére, azaz Az árvízi jelenségek valószínűleg egy következő ár- alsófő környezetének régi szádfalazási hibáinak injektá- vízkor jelentősen csökkeni fognak, a kiépített művek lása, mentett oldalon szivárgó réteg építésével a talaj- illetve a beépített berendezések nagyban csökkentik egy vízszintnek a terepszint alatt tartása és a szivárgó vizek előforduló havária kockázatát. Amely egy tervezési elvezetése, betétgerendát mozgató daru külpontosságá- határát elérő, közel száz éves műtárgy esetében jelentős nak megszüntetése. beavatkozás. A zsilip al- és felvízi főelzárás, valamint a töltő- A fent említett rekonstrukciós munkálatok igazából ürítőrendszer elzárások mozgató berendezéseinek gépé- lényegi szerkezeti felújításokat nem tartalmaztak, így az szeti, illetve elektromos szerkezeteinek cseréje, helyi árvízi biztonságot csak további rekonstrukciós munkák kezelő táblák telepítése, felépítmények átépítése. A elvégzésével lehet elérni. A többfunkciós műtárgy meg- töltő-ürítő rendszer elhasználódott elzáró berendezései- építése szintén egy nagy lépés a kockázat megszüntetése nek cseréje. felé, hiszen csökken a Tassi-zsilipet érő fizikai és dina- Zsilipkezelő, vezénylő helység teljes átépítése, mo- mikus hatások összessége. dernizálása, a hajózsilip gépi berendezéseinek vezérlő- 5. Conclusio berendezéseinek, vezérlőpultjának számítógép vezérlé- Az eddig felsorolt munkálatok a mindennapi üzeme- sűvé történő átállítása, biztonságtechnika, kamerarend- lési feladatok és a bekövetkező árvízi jelenségeket illet- szer kiépítése. ve kockázatait csökkentik hatékonyan. De a közel száz A Tassi-zsilip villamos berendezéseinek, 400V-os éve, korát megelőző műszaki megoldásokkal, techniká- elosztó és kapcsolószekrény, a teljes kábelezés, földelés val megépült műtárgy szerkezeti javítások nélkül akkor és érintésvédelmi vizsgálatokkal. A mérő és érzékelő is fokozott kockázatot jelent árvízi biztonság szempont- berendezések, végállás kapcsolók modernizálása. A jából. kornak megfelelően a világítástechnikai berendezések is Az elkövetkező években fontos szerepet kell, hogy modernizálva lettek a villamos energia megtakarítás kapjon az alsófőnél lévő támkapu vasszerkezete, annak jegyében. falban rögzített csapjai, a Tassi-zsilip betonszerkezetei- A fenti főberendezések illetve szerkezetek nem egy nek felülvizsgálata, hiszen a betonlemez hiába két mé- esetben még építés korabeliek – 1926! -, vagy 1960 – ter, de nem nevezhető vasbetonnak a benne lévő kevés - 1980 körüliek voltak, amik miatt szükségessé vált a 12-18 kg/m3 vas miatt. cseréjük, ugyanis sok esetben már alkatrészek és szak- A zsilipkamra szerkezeti felülvizsgálatai, javításai emberek sem voltak elérhetőek javításukhoz, amik nagy nem kerülhetnek le a napirendről az eddig elvégzett problémákat okoztak az elmúlt időszakokban. munkák és a tassi többfunkciós műtárgy megépülésével 4. A rekonstrukció hatása az üzemeltetésre és az sem, addig nem lehetünk nyugodtak míg teljesen fel árvízvédekezésre nem újítjuk. A Tassi-zsilip a rekonstrukciós munkák miatt – a Végszóra emlékezzünk meg az 1956. március 08-án, tesztidőszak kivételével – üzembiztosan működtethető, 60 éve bekövetkezett Tassi-vízerőműtelepnél történt modern, a mai kor igényeit kielégíti. katasztrófáról, s gondoljuk át az eddig megfolgalma- A villamos berendezések korszerűsítése, PLC vezér- zottakat. lésre való átállítása kisebb üzemeltetési költségeket

______

A 100 éves Magyar Hidrológiai Társaság, Sopronból nézve

NÉMETH KÁLMÁN

Társaságunk centenáriumi évében más-más helyen különböző módon tárjuk fel múltunkat, kutatjuk gyöke- reinket. Kiváló tudósokat, szakembereket találunk elő- deink soraiban, köztük a vezetést, tisztséget vállalóknál. Róluk hiánytalanul megemlékezni lehetetlen vállalkozás lenne, ki kell választani bizonyos irányvonalat. Soproni Területi Szervezetük (a továbbiakban STSz) vezetőségében, az emlékülés egyik előadója, e sorok írójával egyeztetve úgy gondolták, hogy a Társaság 1. Vendl Mária, 2. id. Vendl Aladár, 3. Dudich Endre tevékenységében, történetében olyan meghatározó sze- /Mária férje/, 4. Vendl/Vendel Miklós és 5. ifj. Vendl mélyeket keressünk és találjunk, akik Sopronhoz vala- Aladár milyen mértékben kötődnek. Egyik csoportja valójában Idősebb Vendl Aladár középiskolai tanár 1895-ben egy szűkebb körhöz, a Vendl családhoz kapcsolódik. megpályázta, majd elnyerte a város igen jó nevű intéz-

63 ménye, a Főreáliskola tanári állását. Öt gyermeke közül, Budapesti, kezdő tanársegédként már 27 évesen a rajta kívül a képen három (Aladár, Mária és Miklós) a MFT első titkára lett és bizonyára nagy szerepet játszott fenti iskolában kaptak alapot a természettudományok abban is, hogy 1917-ben a Társulat keretében megala- elsajátításához, de az már nem véletlen, hogy mindhár- kult a Hidrológiai Szakosztály (a továbbiakban HSz). man a geológiához kapcsolódó, egyetemi tanári képesí- Talán akkor még nem sejtették, hogy ezzel lerakták az tést szereztek. önállóságra törekvő Magyar Hidrológiai Társaság ( a Mária férje, Dudich Endre zoológus, ugyancsak továbbiakban MHT) alapjait. egyetemi tanári beosztással. Vendel Miklós 1923-ban, egyetemi tanári kinevezés- Nevezettek tanári, tudományos munkája jól ismert, sel elnyerte (a sok átszervezésen és elnevezésen átesett) érdeklődés esetén mélysége bővíthető, e helyütt a cente- Soproni Egyetem, Ásvány- és teleptani tanszékének nárium okán, főleg társasági tevékenységüket méltatjuk. vezetését. Következménye az lett, hogy a kutatási és Bizonyára Aladár, a család legidősebb gyermeke tudományos munkái mellett, testületi tevékenységének alapozta meg a három testvér geológiához fűződő központja is Sopron lett. A MHT önállósulás után, töb- szakmai érdeklődését, de valamilyen mértékben a társa- bekkel egyetértve, arra törekedett, hogy a városban egy sági tevékenységét is. Szerencsésnek mondható, hogy erős, önálló területi szervezet jöjjön létre. Ennek egyik, kezdő tanársegédként Schafarzik Ferenc tanszékére lehetséges tudományos alátámasztására a Fertő-tó szé- került (lányát feleségül vette) és folytathatta, tovább leskörű kutatása megvalósítását látta. Pichler János fejleszthette a tudós professzor tudományos tevékeny- segítségével megalakították a Fertő-tó Tudományos ségét. Eredményeit igazolja akadémiai tagsága, a Kos- Bizottság – Soproni csoportját: suth díja, de a széleskörű testületi tevékenysége is. Tagjai és szakterületük: Boda János – balneológia ~ Bognár De- Az 1848-ban alakult Magyarhoni Földtani Társulat zső – nádgazdálkodás ~ Boronkai Pál – tájrendezés, idegenforgalom ~ Csapodi István – botanika ~ Győrfi János – zoológia ~ Helbényi (továbbiakban MFT), amelynek sorra alakultak szakági László – műszaki hidrológia ~ Kovács Lajos (ügyvezető) – geológia ~ szakosztályai is, már 1932-ben elnökének választotta, Macher Frigyes – kémia ~ Mika Ferenc – halbiológia, halgazdálkodás amit nyolc évig tölthetett be. Majd a Hidrológiai Szak- ~ Nagy Károly – halászat ~ Nemky Ernő – botanika ~ Nyuli József – osztály (a továbbiakban HSz) 7. ciklusában1941-től, 3 műszaki hidrológia ~ Porpáczy Aladár – gazdasági növénytan ~ Putz József – műszaki hidrológia ~ Staar László – nádgazdálkodás, ~ évig vállalta az elnöki tisztséget. Varga Lajos – hidrobiológia ~ Vendel Miklós – geológia ~ Garád Egyetemi tanárként a kor emancipációs küzdelmét is Róbert – vízisport meg kellett vívnia Máriának, a család mineralógus sza- Fent nevezettek soproni tagjaiból és csatlakozó helyi, kos magántanárának. Ezt a rangot 1925-ben, a MTA vízgazdálkodási mérnökökből, alakult meg 1961. május javaslatára, mint első női természettudós nyerhette el. 18-án, a helyi csoport, a későbbi STSz. Vendel professzor Széleskörű testületi tevékenységéből kiemelkedik, úr a kezdeti ciklusokban ekkor nem vállalt tisztséget, de a hogy hat cikluson keresztül vállalta a választmányi Bányászati Kutatóintézet nyugdíjas főmunkatársaként tagságot a MFT-ban. Férje, Kossuth díjas akadémikus már 1970-től haláláig igen. A sorok írója ekkor került legfontosabb kutatási területe a barlangkutatás, de tevé- vissza Sopronba, a STSz elnökeként, régi tanítványaként kenysége több szakágra is kiterjed, a hidrológusok is barátilag fogadta, majd vezetőségi tagként Vele együtt Neki köszönhetik a MTA Dunakutató Állomásának dolgozhatott. Hallgatójaként a tudással párosult tudós megszervezését, amit 1958-tól 1970-ig vezethetett. szerénységét, ekkor városa szeretetét, elkötelezett soproni A családi nevét 1943-ban megváltoztató Vendel lokálpatriotizmusát tapasztalhatta. Miklós, családjuk legfiatalabb, már Sopronban született, Ugyan a STSz későbbi vezetői, vezetősége továbbra bátyját és nővérét követte a geológiai tudományok elsa- is szoros kapcsolatot tartott a MHT vezetésével, annak játításában, magas szintű művelésében. Akadémikusi, hatékonysága csak a ’90-es években, Havas András or- tudományos elismerése mellett a Kossuth díjat azért is szágos titkár, majd helyi elnöki időszakában vetélkedett a kaphatta, mert magánéletében, testületi munkájában is Vendel-korszakéval. Sajnálatos elhalálozása után egykori példát mutatott. titkárainak, Varga Ákos mai elnöknek és Bódis Gábor titkárának van esélye folytatni, hasonló szintre emelni.

______

A felújított Diósgyőri Vár környezetének történeti hidrológiai értékei

SZLABÓCZKY PÁL

Bevezetés mutatása is folyamatban van. Diósgyőr többarcú vízi A Szinva völgyből kiemelkedő mészkő rögön épült vár volt, így várható a várárok vizes feltöltése, az egy- Diósgyőri Vár rusztikus tömegével és az erdős bükki kori halastó valamint a „királynők fürdője” helyén a háttérrel egyedülálló történelmi-turisztikai látványosság, múlt században kiépült strand visszaállítása, összehozva amely a közeli években megvalósult építészeti rekonst- az 1970-es években létesült barlangi szaunával és mind- rukcióval és további vízügyi vonatkozású tervekkel, ezek egykori csatorna, malomárok rendszerének re- méltó helyre kerül hazánk idegenforgalmi térképén. konstrukciója. A helyzetet bonyolítja, hogy a belterületi Nemcsak a vár, hanem környezetének feltárása és be- műemléki környezetben két jelentős karsztvízbázis üze-

64 mel, amelyek kiváltására nincs reális lehetőség. Továb- kiterjedt talajvízszint mérések történtek egyetemi hall- bá a várárokban és a közeli Szinva mederátvágásban gatók részvételével (Juhász J. 1979.). langyos karsztvizek fakadnak, amelyeket a felújítási műveletekkel elfedtek. A hegység lábára felhúzódó lakóterületeket időről időre veszélyeztetik a hegy felöli karsztvíz táplálás miatt megemelkedő talaj- és rétegvizek. Nem véletlen, hogy ezt a hegylábi emelkedést Berekaljának nevezik! A felvázolt kultúrtörténeti értékek, a helyi lakosság érintettsége és a város vízgazdálkodási szempontjai miatt az utóbbi években a munkálatok során számos kérdés merült fel szakmai körökből és a polgárság ré- széről. A végrehajtott felújítások felkeltették az orszá- gos és külföldi érdeklődést ebben a rendszerváltoztatás után, gazdasági és társadalmi válsággal sújtott térség- ben. Ismeret és kutatástörténet Czeglédy Ilona Diósgyőri Vár régészeti feltárását összefoglaló remekművében megtalálhatók a legrégebbi vízrajzi vázlatok, vízügyi adatokat is bemutató egykori képek, valamint az 1960-as, ’70-es években a várárok feltárása közben megemelkedett talajvíz-karsztvíz elön- tések fényképei (1. kép). Történetileg a legrégebbi hid- rológiai vonatkozású események a várfürdőhöz (Bozena Nemcová 1851), a Szinva meder szabályozásához (Schréter Z. 1929) a kohászati homokbányászathoz (Alföldi L. et al. 1973), a vasgyári vízellátást segítő Tavi forráshoz (Balogh K. 1947), a rövid idejű szénbányá- szathoz (Schréter Z. 1929) kapcsolódnak. A várat érintő első „szakszerű” vízügyi munka 1928-ban történt, ami- 1. kép. Az elöntött diósgyőri várárok a feltárás idején. kor a közismert lillafüredi hévízkutató fúrási munkák, (Czeglédy I. 1988.) parlamenti viták miatti szüneteltetése idején, a várárok- Az 1990-es évek elejétől – az Európa Uniós csatlakozá- ban fakadó langyos forrás mellett egy 54 m mély kutató sunk mellékhullámaként – a két karsztvízbázis fúrást mélyítettek Mazalán Pál és Pávai-Vajna Ferenc utánpótlódási területén sok adatot szolgáltató mederszi- irányításával. Az 1930-40-es években több szakaszban getelési és védőidom meghatározási tervek készültek kiépül a Tavi-forrási vízbázis amely védőterületén azu- Szlabóczky Pál irányításával, amelyre a Smaragd GSH tán további kutatások (8 m-es akna: Jakucs L., gépi Kft által 2008-2012 között végzett diagnosztikai kutatá- fúrások), majd szanálások történnek a Mélyépterv (Em- sok tették fel a koronát. ber Károly) irányításával. Nagy jelentőségű ismereteket Az itt csak kivonatosan ismertetett kutatások több hoztak az 1960-as évek első felében a Szentgyörgy mint 8 évtizeden keresztül, közel 40 hidrológiai vonat- aknai vízbázis fúrásos és bányászati kutatásai (Juhász kozású eseményt érintettek, mintegy 3 km2-nyi területen András 1966.) és maga a vízakna építés közbeni, majd kb. 330 kutatási ponton, 35 MHT-s tagtársunk közre- üzemeltetési problémái. működésével. Ezért igen szerteágazó adatbázis áll ren- A következő, vízügyi adatokat is feltáró munkálatok delkezésünkre a további vár környéki hidrológiai vonat- 1965-68 között társadalmi munkában folytak a vár re- kozású munkákhoz! konstrukciós műveletei során, az MHT Borsodi Csoport Hidrológiai Szakosztálya közreműködésével. Ennek A hidrológiai értékek rendszere A Diósgyőri Vár környezetében található hidrológiai további ágai a hídalapozási szakvélemény, a felhagyott értékek a földtörténeti múltban, a régészeti időkben és a homokbánya vízszint visszaemelkedését követő és ké- várostörténeti időszakokban keletkeztek, felszínen és a sőbbi „vizes” épületkár vizsgálatok, engedélyezési terv földalatti mélységekben egymásra épülve, összefüggő a vizesárok és tó visszaállításához, a várfalakban talál- rendszert alkotva és összekapcsolódva az egykori, illet- ható építőkövek származási helyének, valamint a félbe- ve a mai felszíni-, talaj- és rétegvizekkel, karsztvizek- maradt rekonstrukció nyomán megindult tönkremenetel kel, egykori vízmozgások nyomán létrejött karsztfor- miatti szikla és várfal állékonysági vizsgálatok (Juhász mákkal. Ezt kívánja érzékeltetni az 1. táblázat. Így egy A. – Scheuer Gy. – Szlabóczky P. 1993). olyan érzékeny természeti-műszaki hálózat jött létre, Az 1970-es évek elején a Ny-i városrész, valamint a amely bármely pontján beavatkozva, annak következ- vasgyári vízellátási nehézségek miatt végzett hegység- ményei másfelé is kihatnak. Legjobban ezt a Tér-Idő- peremi-előtéri karsztvíz kutatások, próbafúrások adtak Víz 3 dimenziós mátrix rendszert egy pókhálóhoz hason- újabb ismereteket, amelyek már a népszerű strandfürdő líthatjuk, amely egy pontját érintő külső behatás az melegvíz ellátására is kiterjedtek. (Szlabóczky P. – egész „építményre” kihat, hasznos vagy káros módon. A B.Szabó L. 1972). 1970 körül a tervezett berekaljai rendszer érzékenységét fokozza, hogy a Diósgyőri Vár beépítések miatt és a Miskolc Építésföldtani Atlaszához és történeti környezete egy sűrűn beépült szűk völgy-

65 ben, többfajta építészeti struktúrával, közmű hálózattal kialakult városi belterületen van. 1. táblázat. A Diósgyőri Vár és környezetének hidrológiai rendszere

A természeti (vízrajzi, geológiai) eredetű hidrológiai hegylábi és völgytalpi területeken is talajvíz emelkedést, elemek: a Szinva ősi mederhálózatának mára már feltöl- felszíni vízkitöréseket okoz, ami lakóingatlanok, közte- tésekkel eltakart, de a település rajzolatából követhető rületek károsodásához vezet, mint például a 2010. évi egykori kanyarulatai, holtmedrek, szigetek, a hegylábi karsztárvíz nyomán. A várárokban és a Szinva meder- források által táplált tórendszer, egykori mocsarak, ben feltörő források visszafojtása burkolattal, annak ingoványok. A hegyoldalon és a völgytalpon eltakarva tönkremenetelét, árvízi kiöntést okozhat. Ezért a meder vagy kőbányákkal feltárva találhatók az egykori karszt- burkolattal közelmúltban visszafojtott forrásokra, vala- víz járatok, barlangok, víznyelők és a földtörténeti múlt mint a várárki forrásra-fúrásra szabad nyomásemelke- „gejzírei” helyén teléres kőzetelváltozások, érckiválá- dést biztosító felszálló aknákat kell építeni. A várárok sok. A hegység peremén jól felismerhetők az elmúlt 600 tervezett vízfeltöltése, a halastó visszaállítása, a strandi - 700 ezer év jégkorszaki völgybevágódását követő rekonstrukció mind olyan víztáplálási és kivezetési források geológiai maradványai (Szlabóczky P. 1990, igénnyel jár, amely összefügg a nagyobb részt ivóvízbá- 2003). zisként működő források vízgazdálkodásával. Ezek a A régészeti eredetű hidrológiai elemek az előbb fel- vízépítési munkák jelentősen érintik a szomszédos ivó- sorolt természeti eredetűekből alakultak ki az elmúlt víz bázisok vízminőség védelmét is. A töltő-ürítő nyílt, néhány tízezer-ezer évben, évszázadokban a barlanglakó illetve zárt csatornák megépítése jelentős településfej- ősember, majd a várat építő és uraló tevékenységek lesztési, épületkár megelőzési, árvizkezelési problémá- nyomán. Ezekből napjainkra a vizesárok, a halastó, a kat rejt. Külön gond a völgytalpon és hegylábon egykor királynők fürdője, mindezek töltő-ürítő és egyben ma- működött külszíni, illetve földalatti felhagyott bánya- lom csatornái, esetleg a hegyoldali egykori bányavága- üregekben tározódó, szivárgó vizek és természetesen az tok jelentősek. üreg omlások veszélye. A modern időkben az előző időszakok hidrológiai Hidrológiai tervek, vágyak elemeit továbbfejlesztették, vagy felhagyták, a modern Az eddig elvégzett régészeti-építészeti munkák által település fejlesztés céljainak megfelelően. A terület kiváltott lakossági, turisztikai és kulturális érdeklődés eddig megismert hidrológiai értékeit az 1.ábra foglalja miatt további fejlesztések várhatók többek között a össze. A jelmagyarázat szerint több mint 20 féle külön- hidrológiai, geológiai tényezők segítségével. Mielőbb böző eredetű, de hidrológiai vonatkozású természeti tervezik a várárok vizes feltöltését, aminél felmerül a vagy épített - látható vagy már eltakart - objektumot Szentgyörgy forrás és a Szinva felöli időszakos vízpót- ismerünk a vár területéről és környezetéből. lás, vízminőség megőrző átfolyás, valamint az elszivár- Összefoglalva: a Diósgyőri Vár kulturális környeze- gás, párolgás és a szomszédos Tavi forrási vízbázis tének természeti eredetű hidrológiai elemeit a régészeti védelme. Ennek kiváltására nincs reális lehetőség, mivel (történeti), majd a modern időkben a mindenkori célok- az innen és a Szentgyörgy aknából szolgáltatott napi 8- nak megfelelően alakították, hasznosították és haszno- 10 ezer m3 vízmennyiség kelet felöli pótlása átemelé- sítják napjainkban is. Azonban nem hagyhatók figyel- sekkel évi 100 millió forintos költségterhet, valamint men kívül a hidrológiai rendszer „láthatatlan” összefüg- több 10 millió forintos fejlesztést jelentene. Már az gései, amint arra már a fentiekben rámutattunk. Például 1960-as években végzett kutatógödrös-beszivárgásos a karsztvíz források hozamát, szabad kifolyását korláto- vizsgálatok is kimutatták, hogy a vízzel feltöltött vár- zó, akadályozó műveletek nyomán megemelkedik a árok eredeti fenékszintű visszaállítása biztonsággal csapadékos időszakok karsztvíz nyomása. Ez a beépült megoldható - a felszínközeli karsztvíz vezető-tározó

66 mészkőre települő rendkívül változó „altalaj” miatt - hez a tervekhez igazodva, a szükséges betápláló- agyagpilléres, szakaszos fóliás szigeteléssel, feltárást átvezető-leürítő csatorna- és műtárgy rendszer terület követő hidraulikai méretezés alapján. A várárki forrás igényeit a településfejlesztési, lakossági, valamint a köré is egy szigetelt védőpillér telepítendő. Figyelembe turisztikai építészeti fejlesztéseknél vegyék figyelembe. kell venni a téli leeresztést, illetve jégkár, partvédelmet Ez a rendszer elősegítheti az árvíz károk csökkentését is. A hiányzó kváderkő falszakaszokat hasonló mintáza- is. Ide tartozik a már ismert, valamint feltáruló vizes tú panelekkel lehetne pótolni, drénezett szemcsés, a régészeti építmények rekonstruálása, mint például a szigetelő fóliát is megtartó háttöltéssel. Ezután követ- XVIII. századi vízimalom, vagy az Anjou-korabeli fürdő kezhet a halastó visszaállítása, az előbbiekben leírt és külső kőfalak, kerti építmények. hidrológiai-hidraulikai feltételekkel. Fontos, hogy ezek-

1. ábra. Hidrogeológiai helyszínvázlat

67 Egy másik témakör a rendkívül közkedvelt, jelenleg Juhász A. 1966: A Diósgyőr-tapolcai vízkutatás eredményei. szüneteltetett várfürdő és szauna összekapcsolt felújítá- Hidr. Táj. Juhász J. (téma vez.) 1979: Miskolc Város Építésföldtani Atlasza. sa, a „lovarda” déli falának folytatásába építendő naphő Pereces. NME-KFH visszaverő, szélvédő gömböid téglafallal. Melegvíz Juhász A. – Scheuer Gy. – Szlabóczky P. 1993: A Diósgyőri Vár ellátását a Szentgyörgy akna 23-24 Co-os vize biztosít- építőköveinek származása és állékonysági kérdései. Mérnökgeo. hatja, de remény van 30oC közeli karsztvíz feltárására is Szemle Nemcová B. (1851) Miskolci levelei. HOM, Miskolc, 1963. a völgy túloldalán, Erenyőig végzendő felszíni geofizi- MTESZ. Hidrológiai Társaság, Borsodi Csoport. 1967: Geológiai kai mérések nyomán. Ezzel összefüggésben megoldható szakvélemény a Diósgyőri Vár feltárásához Kézírat. OMF.HOM. lenne, a jelenleg nagy költséggel járó fűtés néhány 100 Schréter Z. 1929: A Borsod-Hevesi szén és lignit területek bánya- kW teljesítményű geotermikus energia termeléssel, az földtani leírása. M.Kir. Földtani Int. Szlabóczky P. – B.Szabó L. 1972: Diósgyőr-Csanyik közötti me- ódon vár újjáépített hideg termeihez. A mellékletek leg- és hidegvíz kutatási terve. Kézírat OFKFV, Miskolci Vízművek, digitális megjelenítését Kripkó Lászlónak köszönhetem. Orsz. Föld. Adattár. IRODALOM Szlabóczky P. 1990: Miskolci Vízművek kezelésében lévő hideg Alföldi L. – Balogh K. – Radócz Gy. – Rónai A. 1975: Magyarázó és meleg karsztvíz források hidrogeológiai albuma. Kézírat. Magyarország 200 000-s földtani térkép sorozatához. Miskolc. MÁFI Mélyépterv. MIVÍZ. Balogh K. 1947: A MÁVAG diósgyőri forrásfoglalása. Hidr. Szlabóczky P. 2003: Az 1988-2002 közötti, Kelet-Bükki karsztvíz Közl. kutatásaim. Hidr. Táj. Czeglédy I. 1988: A diósgyőri vár. Akadémiai Kiadó. Budapest

Előadásként elhangzott a Borsodi Területi Szervezet 2016. január 26.-i szakülésén.

______

Vízemelés és vízgazdálkodás Selmecbányán Faller Gusztáv 150 éve megjelent tanulmányában

ZSADÁNYI ÉVA

Faller Gusztáv (Gölnicbánya 1816 – Jászó 1881) sel- 3. A Lipót aknai gép 66,5 lóerős, 1857-ben mecbányai akadémiai professzor születésének 200. építették, percenként 27,4 köbláb vizet évfordulójára emlékezünk ebben az esztendőben. A 303,2 láb magasságra emel. Hidrológiai Tájékoztató jelen hasábjain a selmeci bá- 4. Egy tartalék vagy testvérgépet a Lipót ak- nyászatról és fémkohászatról 150 éve, német nyelven nánál 1860-ban építették. Bár mindkét írott, munkájának (Faller G. 1865) a selmeci bányavi- gépnek közös a nyomócsöve, de egymástól dék vízemelési és vízgazdálkodási kérdései egyes rész- függetlenek. Így vagy mindkettő, vagy fel- leteiről szólunk. váltva, hol az egyik, hol a másik üzemel- A mű átfogó ismertetését a Bányászattörténeti Köz- tethető. leményekben közzétett írásom (Zsadányi É. 2016) tar- 5. A Zipser aknai gép Hodruson 20,6 lóerő- talmazza. vel 1852-ben épült, percenként 9,5 köbláb Vízemelés vizet 525,5 láb magasságra emel. Selmec környéke nagyon vízszegény, ezért a hosz- 6. Az Új-Antal aknai gép Hodruson 9,2 ló- szúságban és mélységben nagy kiterjedésű selmeci erővel 1855-ben épült. A gép egy lejtős bányászatban mind a vízemelés, mind a vízgazdálkodás aknában található, amelyet később tovább nagyon fontos (köz)igazgatási ág. mélyítenek. A hajtója 42 fokosan elfordí- A víz kiemeléséhez jelenleg a Felső Biber aknai tott, mostani mélységében a gép percen- igazgatási körzetben a Mária mennybemeneteli akna ként 12,6 köbláb vizet emel. gőzgépe és két újraépített vízemelő gőzgép, a hét víz- 7. Az Ó-Antal akna gépe Vihnyefürdőn emelőgép, amelyek 170 lóerővel működnek percenként 1856-ban épült, névleges erőssége 4 lóerő. átlagosan 77,5 köbláb vizet emelnek ki a mélyből [1 Egy lejtősaknában található, amelyet köbláb = 0,031 m3]. ugyancsak mélyítenek. A meghajtója egy 1. A Zsigmond akna gépét 1759-ben építet- könyökben 48 fokban hajlik és a gép per- ték, névleges erőssége 24,6 lóerő és per- cenként 4,6 köbláb vizet emel. cenként 11,2 köbláb vizet emel 584 láb 1864-től a Felső Biber aknai igazgatási kerületben a magasságba [1 láb = 31,6 cm]. vízemelést vízemelő gépekkel művelték. Ennek követ- 2. Az András akna gépének névleges erőssé- kezménye volt, hogy a vízszegény években tekintettel a ge 45,3 lóerő, 1854-ben építették és per- vízelvezetésre zavarba kerül az ember. cenként 12,2 köbláb vizet emel 575 láb Az 1861, 1862 és 1863-ban a vízhiány a bányászat magasságra. eddigi történetében hallatlan nagyságot ért el. Nemcsak, hogy a tavak tavasszal nem töltődtek fel, de szinte teljesen hiányzott a nyári és téli csapadék is.

68 A csökkenő energiák pótlására az 1863. évben két Ezután a felső reichaui víz az un. siglisbergi fékező- vízemelő gépet helyeztek üzembe. Az egyik ilyen gépet árokban a siglisbergi aknához folyik. Innen egy felszín a szélaknai Lipót aknánál helyezték el. Ez egy egyene- alatti öntöttvas vezetéken átesve a járda alatt ismét fel- sen működő himbakarral és szeparált kormányművel, emelkedve a siglisbergi vízkerékgép gyűjtőszekrényébe névleges 150 lóerővel rendelkezett. A második, nagy- jut (1. ábra). nyomású 100 lóerős gőzgépet a Zsigmond aknánál állí- tották fel. Ez kombinált hajtó és nyomó üzemmóddal emeli a vizet a II. József császár aknától a magasabb fekvésű Ferenc császár lejtősaknához. A Zöldtelér bánya vízelvezetésére szolgál, a Mária mennybemeneteli aknánál épített, kombinált szállító és vízemelő nagynyomású gőzgép 28 lóerős. Ez emeli a vizet a mocsárból az 5. sz. Ferenc akna működéséhez. Innen folyik a víz a Lipót akna működéséhez. Az értékes vízerő következményeként még jobb hozamot ad a bánya a II. József lejtősaknánál alkalmazott a szállításnak és nedves előkészítésnek köszönhetően. Egyrészt olcsóbb a szállítás, másrészt nagyobb kiterme- lést érhető el, ami a szükségleteket hosszú időre kielé- gítheti. A szélaknai kerület Felső Biber táró bányászatának vízgazdálkodása A szélaknai kerület Felső Biber tárójának erőműve- ihez a következő tavak tartoznak. 1. A Nagy és Kis Reichaui-tó a steinbachi út közelében van. Mindkét tó egymás közelé- ben fekszik és egy tárón át érintkezik egymással. A vízszintek mindig azonos magasságúak. A Nagy Reichaui-tó közelí- tően 32 400 000 köbláb, feltöltődése ese- tén 67 láb mélységű. A Kis Reichaui-tó 18 000 000 köbláb, mélysége 49 láb. A Nagy-tónak van még egy 18 láb mély 1. ábra. Vízkerék feltöltött mocsara, ha a Kis-tó már üresen A tóvizek elosztása áll. Az alsó reichaui víz már nem az 1. zúzóházba jön, 2. A következő alacsonyabb helyzetű 43 láb hanem közvetlenül a siglisbergi fékezőárokba folyik. mélységgel a Bakomi-tó , hozzávetőleges Ebben gyűlik össze a Bakomi-tó vize, ha ezt külön csa- víztározó képessége 5 400 000 köbláb. Ezt polják le. vagy külön, vagy a mélyebben fekvő Az. 1. sz. zúzóháznak az a kedvező, ha a felső Nagy Szélaknai-tavon keresztül csapolják reichaui lefolyás zárva van. A reichaui víz, mint a le. Vízfogó árkai kb.1/2 mérföldet tesznek siglisbergi vízkerék alvize a mellette álló siglisbergi ki. szárazzúzdába folyik, ahol egy berendezést hajt meg. 3. A Nagy Szélaknai-tó a Steinbach felé veze- Innentől egy felszín alatti egyszerű boltozatos csa- tő postaút mellett fekszik, kb. 18 000 000 tornában, a siglisbergi út mentén a Lipót aknai hányó köbláb víztározó képességű és 42 láb felett a Lipót aknához folyik. Itt a siglisbergi aknánál a mélységű. Vízfelfogó árkai egy mérföld szállítógép vízkerekét hajtja meg. hosszúak. Van egy levezető csatornája, A csővezetékbe való befolyás fölött a víz túlfolyását amelyen a víz a feltöltődés magasságától egy zsilippel szabályozzák és a korábbi, jelenleg rossz függően a csöveken át különböző szinte- állapotban lévő 3. sz. zúzóműbe vezetik. Pl. a víz 6 ken folyik le. vashoz folyt hozzá, a fék csak 3 vasat igényelt, így a 4. A mélyebben fekvő Bacsófalvi-tó zúzómű 3 vassal dolgozhatott. Az alvíz a 3. sz. zúzótól a 25 000 000 köbláb víztározó képességű és Szélaknai-tó lefolyóárkába gyűlik össze, amelyből rög- 32 láb mélységű. Vízfelfogó árkainak tön továbbvezették. hossza megközelítően 2 mérföld. A A tóvízgazdálkodás számára a vízemelő gépek foly- Szitnya-hegy lábánál fekszik és a Szélak- tonos üzemeltetése nagyon fontos. A száraz években nai-tótól a legtávolabbi. különösen nagy körültekintés kell hozzá. A művelés 5. A Kis Szélaknai-tó a hasonló nevű nagy tó oldaláról a leeresztendő víz mennyisége pontosan meg- alatt terül el. Mélysége 31 láb, víztároló határozható. A tavak és árkok fenntartása csekély fel- képessége 7 000 000 köbláb. ügyeletet kíván és kevés költséggel jár. A Reichaui-tavak felső leeresztésekor a víz egy ré- A Klinger aknai tó víztározó képessége 5 400 000 sze felszín alatti csatornában folyik a Königsegg- köbláb és 63 láb mélységű. Vizét az András akna víz- schachter hányón át az 1-es zúzómű felső zúzóházába, emelőgépéhez vezetik, ha az árokvíz nem elegendő. A ahol kifejti hatását.

69 vízemelőgéphez vezető úton a víz a szállítógépet is Jelentős tavak még a szélaknai bányagondnokság meghajtja. körzetében a Hodrusi, a Rossgrundi, a Kolbach, a Königsberg stb.

2. ábra. Selmec környékének bányaföldtani térképe

70 A selmeci bányavidék 16 tavának kapacitása több Hodrusi, az Ottergrundi, a Ribniki és a Rossgrundi mint 230 millió köbláb. A vízfelfogó árkok teljes hossza tavakat is ábrázolja. 38 000 Klaszter [=orgia, vagy öl, 1 öl= 2,0257 m] és a A térkép jobb alsó sarkában Eisenbach [ Eisenbad], lecsapoló árkoké 30 000 Klaszter. A kétfajta árok teljes azaz Vihnyefürdőt is feltünteti. Így derül ki, hogy a hossza 17 mérföld. térkép számunkra szokatlan, dél-északi tájolású. * * * * * * A selmeci bányaterület bányaföldtani térképe (2. áb- Faller Gusztáv tanulmánya a korabeli ismereteknek ra) jól szemlélteti a földtani, a bányászati és a hidroló- megfelelően érzékelteti, hogy 150 évvel ezelőtt a giai viszonyokat. selmeci ércbányászat milyen jól szervezett, mindenre A földtani képződmények között megkülönbözteti: kiterjedő létesítményekkel rendelkezett. A. zöldkő, B. szienit-gránit-gneisz, C. mészkő, D. kvarc és E. triász pala előfordulásokat. A Kálvária hegy ba- IRODALOM zaltját külön kiemeli. Faller Gusztáv (1865). Der Schemnitzer Metall-Bergbau in seinem jetztigen Zustande, Schemnitz. A bányászati viszonyokat az egyes aknák, mint pl. a Nagy Ferenc főszerkesztő (1992): Magyarok a természettudo- Ferenc, Mária mennybemenetele, Ignác, István, Zsig- mány és technika történetében Életrajzi lexikon A-tól Z-ig. Budapest. mond, Erzsébet, Max, András, Károly, Amália, valamint Zsadányi Éva (2016): 150 éve jelent meg Faller Gusztáv tanul- a hozzájuk tartozó telérvonulatok, mint a Kórház, Biber mánya a selmeci bányászatról és fémkohászatról. Bányászattörténeti Közlemények, XXI (XI. évfolyam 1.) sz. Rudabánya, 91-97. old. + 1 és Terézia szemléltetik. térkép A hidrológiai viszonyokat illetően a Mikoviny Sá- muel által létesített pl. a Klinger, az Alsó és Felső

______

A marokkói Kék-forrás (Source Bleue) vízföldtani és hidro-geokémiai vizsgálata.

DR. SCHEUER GYULA

1. Bevezetés főleg a karsztforrások és karsztos hévizek nyomelem A hazai és környező országok mészképző ásványvizei- összetételének megismerése felé. Ehhez kapcsolódva nek megismerése után fordult az érdeklődésem a medi- nagyszámú vízminta begyűjtésére került sor egyrészt terrán térség felé, ahol a szakirodalom kiemelten ki- személyes mintabegyűjtésből, másrészt felkérésemre is hangsúlyozta a forrásmészkövek gyakoriságát és egyes történt vízmintavétel. Így amikor tudomásomra jutott, esetekben egyedül álló csodálatos formagazdag kiválá- hogy a Földmérő és Talajvizsgáló Zrt.-nál 2010-ben dr saikat (Pamukkale). Ezt magam is megtapasztaltam Szilágyi Gábor és Bogár Sándor Marokkóba utaznak és algériai kiküldetésem során, amikor a Hammam felkeresik a Ziz-völgyét és a Kék-forrást, felkérésemre Meskomline előfordulást megtekintettem, ahol a 90oC- vízmintát vettek és hoztak a forrásból. A hozott vízmin- os feltörő forrásvízből változatos kiválási formák tát a MÁFI laboratóriumában analizálták. Ilyen előzmé- /gerincek, kúpok, mészkőplató vízesésekkel/ halmozód- nyek után jutottam hozzá a marokkói Kék-forrás hidro- tak fel. Ennek hatására kezdtem el a szakirodalmat ta- geokémiai összetételéhez, amelyet jelen cikkben ismer- nulmányozni, majd egyes mediterrán országok előfordu- tetek. lásánál közvetlen helyszíni megfigyeléseket végezni. A Kék-forrás helyét az 1. ábrán közlöm. Így közel 10 éves kutató munka eredményeként állítot- 2. Környezeti adottságok és vízföldtani viszonyok tam össze és közöltem a Mérnökgeológiai Szemlében A hatalmas afrikai kontinens északnyugati részén 1992-ben az addigi eredményeket, mind a mésztufákra, fekszik Marokkó, amelynek partjait az Atlanti-óceán és mind a travetinókra vonatkozóan egyaránt. Ekkor ismer- a Földközi-tenger határolja. A két tengert elválasztó tem meg, hogy a marokkói Atlasz-hegységi édesvízi Gibraltári-szorosnál közelíti meg a kontinens Európát. mészkövekhez kapcsolódóan milyen gazdag karsztfor- Marokkó ebből a környezeti helyzetből adódóan igen rásokban, karsztos jelenségekben különféle típusú mész- változatos domborzati adottságokkal rendelkezik, mert kiválásokban. területén a parti síkságok mellett az Atlasz-hegység A marokkói adatgyűjtésem során a későbbiekben fi- magasra kiemelt vonulatai (3000-4000 m) között fenn- gyeltem fel az útikalauzban ismertetett Kék-forrásra, síkok, köztes medencék, mély szurdokvölgyek teszik amelyben leírják, hogy itt olyan forrás fakad, melyre érdekessé tájképi jellegét. A hidro-geokémiai szem- alapozva strandfürdő létesült és nagy közkedveltségnek pontból vizsgált Kék-forrás az ország délkeleti peremi örvend (Gordon F. L. et al. 1998). részén az Anti Atlasz északkeleti szárnyánál kialakult A későbbi években (2000 után) az édesvízi mészkő Ziz-völgyének egyik mellék vádijában fakad, nagy kutatásaim tovább fejlesztése érdekében fordult a fi- hozammal egy patakot létrehozva. gyelmem részben a hazai, részben pedig a külföldi,

71 észak-déli irányú völgye vágódott be. E plató határvona- lát északon a Magas Atlasz-Anti Atlasz között kialakult széthúzásos (riftesedés) lemeztektonika révén kialakult fiatal üledékekkel feltöltött árokrendszer képezi (harmad és negyedidőszaki), amely a felső kréta végén kezdett kialakulni. A platót délnyugat irányból is fiatal medence üledékekkel feltöltött süllyedékek határolják, amelyekben a Rherisz patak folyik. Ebből megállapítha- tó, hogy a forrás fennsíki vízgyűjtő területeit nem karsztos harmad és negyedidőszaki képződmények határol- ják. Így a karsztos mészkőfennsík kiemelkedve környe- zetéből és elhatárolódva az Anti Atlasztól önálló egysé- get képez. Ezt kívántam szemléltetni a 2. ábrán melyet az 1:500 000 ma-ú földtani térkép felhasználásával szerkesztettem meg. A földtani térképek szerint a süllyedékekben oligocén lagunáris képződmények, miocén-pliocén mészkövek, konglomerátumok, majd a negyedidőszakban teraszok, tavi sós és meszes üledé- kek, helyenként forrásmészkövek települnek. A mai felszínen megjelenik a lepelhomok és távolabb keletre és délkeletre található már a Szaharához tartozó Hammada du Guiz dűne soraival.

1. ábra. Áttekintő helyszínrajz a Kék-forrásról és kör- nyezetéről Péczely Gy. szerint Marokkó éghajlata a Földközi- tengerparti részén mediterrán jellegű, míg az Atlasz- hegység vonulatainak (Középső, Magas és Anti Atlasz) magasan kiemelt részein télen hideg klíma uralkodik 100 napot meghaladó hótakaróval. Míg a medencékben, a fennsíkokon subtrópusi sztyepp éghajlat a domináns. Az ország déli részén közeledve a Szaharához fokozatosan átmegy a sivatagi klímába. A vizsgált forrásnál és környezetében, illetve vízgyűjtő területén subtrópusi sztyepp éghajlat az uralkodó. E klímára a nyári forróság a jellemző, amelyet hűvös tél követ. A legmelegebb hónap július, augusztus 33 oC körüli hőmérséklettel, míg a leghidegebb hónap december-január, amikor a hőmérséklet hajnalban 0 oC alá is süllyedhet. A térség 2. ábra. Vázlatos földtani és vízföldtani térkép a forrás évi átlag hőmérséklete 14 oC körüli. A beszivárgást környezetéről. biztosító csapadék 250-350 mm/év és ez túlnyomó részt 1. Magas Atlasz karbonátos kőzetei, 2. Riftzóna harmad a téli félévben esik le. Ilyen éghajlati adottságok alapján és negyedidőszaki üledékekkel, megállapítható, hogy a forrás olyan klíma tartományú 3. Anti Atlasz plató területe felsőkréta mészkővel, 4. területen tör fel, amely alapvetően biztosítani képes a Medence üledékek, megújuló vízhozamot, feltételezhetően szélsőséges 5. Kék-forrás, 6. A forrás vízgyűjtő területe vízvezető ingadozások mellett. Ezért a forrás vízhozam járását járatokkal, 7. Anti Atlasz befolyásoló téli csapadék tavaszi hónapokban eredmé- A forrástól északra az említett árokrendszer túlolda- nyezhet maximumot, míg a száraz évszak minimumai lán 20-25 km-re emelkedik ki a Magas Atlasz ahol a ősszel alakulnak ki. felszínen már főleg jura (liász) időszaki mészkövek Gábris Gy. (1996) és a rendelkezésre álló földtani fordulnak elő. térképek szerint az Atlasz-hegység Marokkóban legye- A vizsgált térség tektonikájára jellemzők az ÉK- zőszerűen szétnyílik négy önálló részre, amelyek között DNy-i hosszanti irányú törések és vetők, de jól felis- fennsíkok és medencék képezik ezeknek határvonalát. merhetők az ÉNy-DK-i csapású harántvetők, mert ezek Miután a Kék-forrás az ország délkeleti részén fakad, is jelentős szerepet játszanak a mai morfológiai kép ahol az Anti Atlasz alakult ki, ezért e hegység északkele- kialakításában (Vádi irányok). A forrás felett emelkedő ti szárnyára jellemző kőzetek határozzák meg alapvető- mészkőplatón is a földtani térképek vetők okozta terep- en földtani felépítést. A rendelkezésre álló szakirodalom lépcsőket különböző irányú vádikat jelölnek jelezve azt, szerint (Mehdi Abdeljalil et al. 1957) a forrás felső kréta hogy a felső-kréta mészkő is törésekkel és vetőkkel (turon) mészkőből fakad. Ez a felső kréta mészkő a átjárt. Bouysse is több ilyen fővetőt jelez térképén. forrás környezetében jelentős elterjedésben kb. 1000 m A tárgyalt Kék-forrás a felső-kréta mészkőplató tengerszint feletti fennsíkot alkot, amelybe a Ziz-völgy északkeleti peremén kialakult kb. 15 m magas függőle- 72 ges mészkőfal alsóbb részén képződött kb. 6x4 m nagy- 3. Makro- és nyomelemvizsgálatok ságú barlangból folyik ki több m3/min vízhozammal. Így A vizsgált Kék-forrás a Ziz folyó völgyének kis ol- a környezeti adottságok alapján forrásbarlang típusát dal vádijában fakad, közvetlenül a felső-kréta mészkő- képviseli (3. ábra). ből. Már ebből minősíteni lehetett, hogy hidro- Feltételezem, hogy a forrás egy olyan vízgyűjtő geokémiai adottságaiban fő összetevőként a földfémek rendszerrel áll genetikai kapcsolatban, amely a mészkő- játszanak majd alapvető szerepet a helyi földtani viszo- plató nagysága miatt jelentős elterjedésű. A megújuló nyok okozta egyedi adottságokkal. Ezt a várakozásomat vízutánpótlódást tehát a mészkőplatón beszivárgó víz csak részben igazolták a makro összetevők vizsgálati biztosítja és ezt a tektonikával összefüggő nyitott repe- eredményei, mert a MÁFI által elvégzett analízis szerint dések hálózatrendszere teremtette meg és biztosítja azt sokkal színesebb összetétel jelentkezett. A makro- és az összetételt, amely az áramlási pályák menti beoldó- mikroelemek mennyiségi és eloszlási adottságokat az 1. dásból származik. táblázatban adom meg. 3.1. Kék-forrás makroelemei Az igen jelentős hozamú forrás PH-ja 6,71, és e szerint a víz gyengén savas jellegű, összes oldott sótartal- ma meglepően magas egy karsztvízhez viszonyítva, mert 1430 mg/l-nek adódott. A helyszíni bemondás szerint hőmérséklete 23 oC. Így a karsztforrás már ás- ványvíznek minősíthető. A kationok közül a nátrium a domináns elem, mert mennyisége 211,5 mg/l, amely 42,5 egyenérték százalé- kot képvisel a vízben. Eloszlás szempontjából ezt követi a kalcium 137 mg/l-el, így ez a földfém 31,8 egyenérték %-ban mutatható ki, majd a magnézium is 67,0mg/l-el eléri a vízben a 25,6%-os értéket. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy a vízben egyértelműen a földfémek (Ca+Mg) vannak túlsúlyban 57,4 egyenérték %-al, de az alkáliák is (Na+K) meghatározó mennyiséget képvisel- nek az összetételben. Az anionok közül domináns a klorid 334 mg/l-el és 43,8 egyenérték %-al. Ezt követi a hidrogén-karbonát 402 mg/l-el és 30,6 egyenérték %-al, majd a szulfát 3. ábra. Szelvény a barlangról és a forráskilépésről. következik 250 mg/l-el és ez a mennyiség 24,2 egyenér- 1. Felső-kréta (Turon) mészkő, 2. Barlang, 3. Forrás és ték %-ot képvisel a vízben. Ezen értékekből megállapít- áramlási irány, ható, hogy anionok a vízben változatos összetételt mu- 4. Zsiliprendszer, 5. Oldalfalakkal rendezett patakme- tatnak a klorid dominenciája mellett, míg a karsztos der. jellegre utal a hidrogén-karbonát. 1. táblázat. A marokkói Kék-forrás makro- és mikroelemeinek táblázata a víztípus besorolással

Összefoglalóan megállapítható, hogy a Kék-forrás eloszlás a híg konyhasós víz kialakulásának kedvez. De olyan híg konyhasós víztípusba sorolható, amelyben a a rendszeren belül adottak a feltételek még a karsztvízre sósvízre jellemző nátrium klorid összetétel mellett érvé- utaló összetevők mellett a szulfát beoldódására is. nyesülnek a karsztvizi adottságok is. De a kalcium- Tehát tulajdonképpen a Kék-forrás olyan hidrodi- magnézium hidrogén-karbonát mellett a szulfát mennyi- namikai rendszerrel áll kapcsolatban, amely makro- sége sem elhanyagolható, amelyhez kapcsolódnak a elemek és összetevők szempontjából poligene-tikai földfémek egy része is. Így rendszerdinamikailag érté- víztípusnak minősíthető. kelve a Kék-forrást megállapítható, hogy a forrás az 3.2 A Kék-forrás nyomelemei igen jelentős folyamatosan megújuló vízkészlete és E vízkilépésből vett mintából 29 nyomelem megha- ehhez kapcsolódó áramlási pályák menti összetétel tározására került sor. A kapott eredményeket az 1. táb-

73 lázat tartalmazza. Sajnálatos, hogy ezen belül a halogén sen haladja meg a 11 elem összmennyiségét. Ebből mikroelemek (F, Br, I) vizsgálatára nem került sor, ezért rendszer dinamikailag levonható az a következtetés, a mikroelem összetétel nem tekinthető teljesnek mivel a hogy az áramlási pályák menti stroncium gazdagodás- víz konyhasós jellegéből adódóan a halogén elemek nak a feltételei igen kedvezőek és miután sós és karszt- feldúsulása is feltételezhető. vizekre rendszerint jellemző a stroncium jelentős meny- A vizsgált nyomelemek mennyiségi eloszlásuk alap- nyisége és dominanciája, ez hangsúlyozza a víz sós és ján az alábbi kategóriákba sorolhatók: karsztos jellegét, amelyhez valószínűleg még bróm és 1000 µg/l > a stroncium 3404 µg/l fluor is járulhat, miután alapként konyhasós víztípusról 101 µg/l > a bór 122 µg/l van szó. 11-100 µg/l között van a lítium (26,9 µg/l), a bárium A halogén nyomelemek hiányában a Kék-forrás vize (32,8 µg/l) előzetesen csak stronciumos nyomelem provinciába 1-10 µg/l közé esik az alumínium, vanádium, a klór, sorolható. cink, rubídium, az urán, a szelén és a réz

5. ábra. A forrás vezető nyomelemei grafikusan és szá- zalékos megoszlásuk kördiagramban szemléltetve Összefoglalóan megállapítható, hogy a nagy vízho- zamú (több m3/min) Kék-forrás, amely szemiarid éghaj- lati környezetben felső-kréta mészkőből fakad a kapcso- lódó rendszerének megújuló vízkészletét, olyan tápterü- letről kapja, amely a vízhozam kialakulásához elégséges csapadékkal rendelkezik. A hidro-geokémiai adottsá- gokból arra lehet következtetni, hogy a rendszernek áramlási pályái mentén mozgó víz, olyan evaporitos kőzetekkel lép kapcsolatba a karsztos kőzeteken túlme- nően, ahol a konyhasós alapú víz kialakulásának feltét- eleit biztosítják. De azt is igazolják, hogy a kationoknál 4. ábra. A forrás makroelemei grafikusan és egyenérték a földfémek meghaladják az alkáliakat 57,4-42,5 egyen- %-os megoszlása kördiagramban ábrázolva érték %-os arányt figyelembe véve. A többi 17 elemet 1 µg/l alatti mennyiségben mutat- Az anionoknál pedig a hidrogén-karbonát és a szul- ták ki a vizsgálatok. Ebből megállapítható, hogy a meg- fát összértéke meghaladja a kloridét az 54,8-43,8 határozott elemek túlnyomó többségének mennyisége egyenérték %-os kapcsolatot mutatva. Ezek az értékek nem éri el az 1 µg/l-t. Feltűnő még az is, hogy a vezető azt jelzik, hogy a vízben a földfémek egy része a hidro- nyomelemekben is csak három elem sorolható (lítium, gén-karbonát mellett még a szulfáthoz is kapcsolódnak. bárium, bór), amelyek feldúsulása is alacsonynak érté- Ebből levonható az a következtetés, hogy a rendszer kelhető. tápterületén határozottan érvényesül a karsztos kőzet A vízben egyedül domináns nyomelem kiugró érté- beoldódás, de emellett a gipszes-magnézium-szulfátos kével a stroncium, amely önmagában véve is tekintélyes ásványosodás is kimutatható. Így a Kék-forrás tulajdon- feldúsulás. Ha az 1 µg/l feletti 12 nyomelem mennyisé- képpen poligenetikus ásványvíz. geket összeadjuk, de kiemeljük a stronciumot a kapott A nyomelemek esetében pedig a stroncium magas eredmény 198,6 µg/l és ez alacsony összértéknek te- értéke azt igazolja, hogy a karszt- és a sósvizekben kinthető. Így a stroncium egyedül több mind 17 szere- egyaránt feldúsul. Így ez az összeesés okozza földfém 74 jelentős mennyiségi növekedését a vízben. A híg sósvi- IRODALOM zekben még feldúsulást mutattak ki a brómban és a Bouysse Ph. 2009-2010: Geological Map of the World. M= 1:50 000 000. Commission for the geological map of the World. Paris fluorban. Ezért valószínűsíthető, hogy a Kék-forrás Gábris Gy. 1996: Atlasz vidék (Maghreb) in.: Probáld F. szerk: vizében is e két halogén elem számottevő mennyiségben Afrika és a Közel-Kelet földrajza. ELTE. Eötvös Kiadó. 236-243. fordulhatnak elő. Gordon F.L. et al. 1998: Marocco. Guide books. Lonely Planet. A jelen közleményhez a leírtak szemléltetése érde- Singapur 515-518. Mehdi Abdeljalil et al. 1957: Carte Geologique du Maroc. M= kében 4 képet mellékelek. 1:500 000. Paris. Hálás köszönettel tartozom Bogár Sándornak és dr. Péczely Gy. 1984: A Föld éghajlata. Tankönyv kiadó. Budapest. Szilágyi Gábornak azért, hogy kérésemre a Kék- 399, 403. forrásból vízmintát vettek és hoztak, továbbá, hogy a Scheuer Gy. 1992: A mediterrán országok leismertebb édesvízi mészkő előfordulásai és összehasonlításuk a hazai adottságokkal. közölt fotókat rendelkezésemre bocsátották. Pentelényi Mérnökgeológiai Szemle. 41. sz. 133-166. Antalnak azért, hogy a cikk megírásához a szükséges Scheuer Gy. 2002: A karbonátos forrásüledékek vizsgálata I. rész. földtani térképeket biztosította és fiának Gábornak az A hideg karsztvizek mésztufa lerakódásai. Külföldi előfordulások. A ábrák elkészítéséért jár elismerés. Cossuta Mártonnénak szerző kiadványa. Budapest. és lányának Szilviának az anyag gépeléséért és az ösz- szeállításáért mondok köszönetet.

1. kép. Feltörő forrásvíz a barlangban

3. kép. Elfolyó forrásvíz rendezett mederben

2. kép. Forrásbarlang bejárata függőleges sziklafallal 4. kép. Forrásvíz táplálta strandmedence és a forrás zsilipes kifolyása

______

75 BESZÁMOLÓ, EGYESÜLETI ESEMÉNY

Beszámoló

a MHT Soproni Területi Szervezete 2015. évi, a Csehországba irányuló, 2015.10. 2-3. napokra tervezett szakmai tanulmányútjáról.

Az elmúlt évek gyakorlatához híven – a meghívó VAG- megelégedésünkre. Utunk Ausztrián keresztül vezetett Armaturen GMBH és jogi tagjaink részleges anyagi első érintett pihenőhelyünkig, Pozsony belvárosáig. A jó támogatásával – szervezetünk 36 fős csoportja, kirándu- hangulatú társaságnak az út során érintett települések, lással színesített szakmai tanulmányúton vett részt. területek történetéről, gazdasági életéről az idegenveze- Uticélunk a csehországi Hodonin településen található tő érezhető tájékozottsággal adott részletes ismertetést. VAG cégcsoport szelep-gyártóüzem volt. A magyar Pozsonyban sajnos rövid városnézésre volt csak lehető- nyelvű szakmai tájékoztatást a gyár Magyarországi ségünk. A belvárosban elsősorban magyar történelmi Fióktelepe munkatársai vállalták. emlékhelyek, épületek, utcák látogatására futotta időnk- Utazásunkhoz az autóbuszt és az idegenvezetőt ből, a Várba már nem jutottunk föl. (Cséry Katalin) a Blaguss Soproni Irodája biztosította,

* * * * * Hétköznap lévén, a hodonini gyárban a dolgozók ét- nettel, amely a magyartól eltérően a rendszerváltozta- kezdéjében már a magyarországi kollégák fogadtak táskor „cseh módra” megőrizték ipari értékeiket. Nem bennünket ebédre. Hazai nosztalgiát éreztünk a jó ízű elherdálták, hanem világszínvonalúvá fejlesztették és üzemi ebédben, ellentétben a később hallott gyári törté- integrálták termékeiket.

Különös történet a gyár múltja. 1881-ben egy mér- lebombázták. 1950-re újjáépítették, de 20 év kellett a nök kovácsműhelyéből indult. A mérnök bizonyára hírnév megszerzéséhez, miközben öntődével is bővül- vizes vénával is rendelkezett, mert hamarosan öntvény- tek, majd a SIGMA cégcsoport tagja lett. Termékeivel gyártásra, vízügyi szelepek készítésére adta a fejét. hírnevet szerzett, így a németországi Mannheim – a Hodoninbe tulajdonképpen 1907-ben települtek, ahol a későbbi VAG – cégcsoporthoz csatlakozott.. 2001-től termelés 1938-ra érte el csúcsteljesítményét. Sajnos ezen, a már világhírű néven gyártják termékeiket. aztán a II. Világháborúban szinte teljesen elpusztult,

76 A VAG cégcsoport történetéről, termelési tevékeny- ségéről a Magyarországi Fióktelep vezetője Lajtai Bá- lint tartott vetítőképes előadást. Megtudtuk, hogy Mannheimben van a cégcsoport központja , amely gyár elődjeit már 1872-ben alapították. A VAG cégcsoport ma a világ minden kontinensére gyártja és értékesíti termékeit. Ezek nyolc csoportba oszthatók, közülük számunkra a legfontosabbak; a vízkezelési-, vízellátási- és szennyvíz-tisztítási szelepek. Termékeik egyik legnagyobb előnye, hogy egyedi méretekben, speciális igé- nyeket is kielégítve tudnak gyártani szerelvényeket.

A cégcsoport egyik tagját, a holodini üzemet látogat- Lajtai Bálint, a Magyarországi Fióktelep vezetője és két tuk, ahol – a helyi biztonsági kíséreten túl – a gyártóso- munkatársa vállalta. ron történő (három csoportra elosztott) szakmai vezetést Gyárlátogatáson

Láthattuk, hogy az egymás mellé és alá – fölé tarto- romos kohókban, saját recept szerint, a sablonok térfo- zó folyamatok szervezetten, összhangban működnek. A gati igényéhez készítenek vasolvadékot. Az öntés vertikális munkafolyamatok összekapcsolása biztosítja a gyors és folyamatos, miden fázisában megtervezett. szinte teljes megfelelést. Az öntvényekhez saját elekt-

77 Aztán ugyanígy a revétlenítés, a szükséges meg- Ugyan kissé zsúfoltan, de a fenti ábrán a munkálás, felületkezelés, festés, szerelések mind – mind cégcsoportnak, a Föld egész területére kiterjedő pontosan megtervezett, betartása szigorúan ellenőrzött. termékértékesítési hálózatát láthatjuk. Minden munkafázishoz minőségi ellenőrzés tartozik, A fárasztó nap után este, a vendéglátók gondoskod- amivel menet közben folyamatosan kiszűrik a selejtet. tak a felüdülésünkről egy borkóstolós vacsorával. Micsoda precizitás! Ugyan Csehországban inkább a sörkóstolás illett volna, de szerették volna bemutatni a moldovai tartomány híres termékét.

Vacsora után a csoport vidámabb tagjai még kíváncsiak voltak a cseh sörgyártás minőségére is, de a többiek in- kább pihentek a fárasztó másnapi terhelésre.

* * * * * A hazaút szombat programját már kastélylátogatásra Első állomásunk Valtice, a család téli rezidenciáját terveztük, miután Hodolinból a Világörökség részét szolgáló – a gótikus várból reneszánsszá átalakított – képező Lednice – Valtice kultúrtájon át vezetett utunk. kastély körül járása, a közel 15 hektáros Várkert meglá- Csehország (anno Ausztria) legbefolyásosabb főúri togatása volt. családja a Lichtenstein Nagyhercegség, birtokukban volt a két kedvenc kastély is.

Ebéd előtt Valticében jutott idő egy kis városnézésre is:

Tovább Lednicébe!

78 A Lichtenstein család nyári rezidenciája a gótikus perceket tölthettünk. A kastélyban a szokásos főúri várból barokk stílusjegyek átalakított csodálatos kasté- lakosztályok különlegességeit csodálhattuk. lya. Óriási angolparkja í nyugalmat, a pihenést szolgál- A csehországi szakmai tanulmányút, kihasználva az ta, jelenleg a turizmus érdekeit segíti. útvonal adta turisztikai látványossággal, a résztvevők Hosszabb várakozásra kényszerültünk a megbeszélt megelégedését szolgálta. Köszönettel tartozunk a meg- kastélylátogatásig, amely jó alkalmat adott arra, hogy a hívónak, az engedélyezőknek és jogi tagjaink további hatalmas parkban szép látvánnyal, kellemes pihenő anyagi támogatásának.

Sopron, 2015. november 21. Összeállította: Németh Kálmán

______

Dr. Varga Lajos és Fest Vilmos akadémikusaink sírhelyének felújítása a soproni Evangélikus temetőben

A Soproni Területi Szervezet a nevezetes évfordulós felkutatása és engedélyük beszerzése mellett további megemlékezései sorában 2015-ben, ünnepélyes keretek nehézségekbe ütköztünk úgy is, hogy a hivatalos szer- között emlékezett meg első elnökük, dr. Varga Lajos vektől minden segítséget megkaptunk. Megtudtuk, költ- akadémikus születésének 125. évfordulójáról. ségeinkben segítségünkre lesz a temető fenntartójának már korábban beadott pályázata. Néhai elnökünk szüle- tésnapja, a tervezett emlékműsor közeledte szükségessé tette, hogy a befejezéshez közelítő kivitelezési munkák költségeit megelőlegezzük. Az április 24-én tartott meg- emlékezésen volt szakági munkatársai tartottak hidrobi- ológiai tárgyú előadásokat és felelevenítették Varga Lajossal fennállt személyes kapcsolatukat, amelyről beszámolónkat olvashatták.

Dr. Varga Lajos akadémikus sírhelye a soproni Evangé- likus temetőben – a Nemzeti Sírkert része Szervezésünkkor szembesültünk, hogy sajnálatosan Fest Vilmos akadémikus sírhelye a soproni Evangélikus igen elhanyagolt állapotban, a helyi Evangélikus teme- temetőben – a Nemzeti Sírkert része tőben található nyughelye. Elhatároztuk, hogy az évfor- A Varga-féle sírfelújításra szánt keretünkből a pá- dulóra felújítjuk a sírhelyet, amelyről ügyintézés közben lyázat révén előállt megtakarításról tudomást szerezvén, derült ki, hogy a Nemzeti Sírkert része. A hozzátartozók

79 a temető gondnoksága felhívta figyelmünket egy másik Kassán, ’60-tól Budán városszabályozási felügyelő, elhanyagolt, a Nemzeti Sírkerthez tartozó, szakági aka- majd ’67-től már miniszteri osztálytanácsos, ahol ko- démikus elődünk sírjának állapotára. Nem könnyen, a moly megbízásokat kapott és fontos nemzetközi kapcso- tanulmányút költségtérítésének meg-kurtításával is latot épített ki. Díszpolgári elismerését Kassa városától kigazdálkodtuk a munkák költségeit, két kivitelezőt is érdemelte ki, a MTA levelező tagságát 1844-ben kapta alkalmazva, elvégeztük a felújítást. Ugyan a sírban meg és egy év múlva az MTA rendes tagja lett. nyugvó Fest Vilmos, építő- (vízépítő-) és közlekedési Szervezetünk a két nyughely felújítása mellett vál- mérnök szakmailag nem, csupán házasságával kapcso- lalta, hogy a tagság közül megbízottat kijelölve, azok lódott Sopronhoz, de a vizes ágazat területén a Monar- állapotát figyelemmel kíséri, gondozza. chiában elévülhetetlen érdemeket szerzett. Első, emlí- tésre érdemes munkája a Vaskapunál, a Duna szabályo- Németh Kálmán zásában való, mérnöki-segéd közreműködése. 1850-től alelnök

______

A Magyar Hidrológiai Társaság 2016. május 24-i évi rendes közgyűlése

A Magyar Hidrológiai Társaság 2016. május 24-én a György, Szilágyi Attila, Szilbekné Molnár Katalin, Tóth Károli Gáspár Egyetem dísztermében, (1092 Budapest, Sándor, Virágné Kőházi-Kiss Edit, Vojtilla László Zol- Ráday utca 28.) tartotta évi rendes közgyűlését. tán. Dr. Szlávik Lajos, a Társaság elnöke köszöntöttei a Dr. Bakonyi Péter, a Vitális Sándor Szakirodalmi résztvevőket, külön is a közgyűlés meghívott vendégeit: Nívódíj Bíráló Bizottságának elnöke ismertette a Bizott- dr. Rónay Istvánt, a Magyar Mérnöki Kamara alelnökét, ság munkáját, és bejelentette döntését, mely szerint Reich Gyulát, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálko- 2016-ban a következő két cikknek adományoztak nívó- dási- és Vízépítési Tagozatának elnökét, Kling Zoltánt, díja: a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Kériné dr. Borsodi Andrea – Szirányi Barbara – dr. Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetőjét, vala- Janurik Endre – Jancsóné Kosáros Tünde – Krett Ger- mint dr. Gayer Józsefet, a GWP Magyarország elnökét, gely – dr. Márialigeti Károly – dr. Pekár Ferenc: A a Földtudományi Civil Szervezetek Közösségének je- baktériumközösségek filogenetikai diverzitásának és a lenlevő képviselőit, az alapítószervezet, a Magyarhoni vízkémiai jellemzők változásának vizsgálata egy hűtő- Földtani Társulat elnökét, dr. Baksa Csabát, a Társaság tározóban. Hidrológiai Közlöny 2013. 93. évf. 5-6. korábbi elnökét és főtitkárait, a Tiszteleti Tagokat, jogi szám, 19-22. oldal tagvállalataink jelenlevő vezetőit. Dr. Rátky István: A Paksi Atomerőmű dunai hűtővíz A napirend elfogadását követően az elnök előadást csóva háromdimenziós számításának validálása. (MHT tartott a Magyar Hidrológiai Társaság történetéről és XXXII. Országos Vándorgyűlés Szeged, 2014. 11. jelenéről. Bejelentette, hogy megalakulásának 100. szekció: A hidrológia, hidraulika időszerű kérdései) évfordulója alkalmából a Társaság centenáriumi évet A hagyományoknak megfelelően a közgyűlés megtart, mely a 2016. évi közgyűléstől a 2017. évi XXXV. emlékezett halottainkról. Szomorú veszteségek érték a Országos Vándorgyűlésig tart; ismertette a centenáriumi Társaságot: a tavaly májusi közgyűlés óta 19 tagtársunk év programjait. hunyt el. Litauszki István, a Szeniorok Tanácsának el- Szabó Mátyás, a Kitüntetések Bizottságának elnöke nöke és dr. Hefelle-Kiss Ferenc, az MHT titkára emlé- ismertette az elnökség 2016. május 3-i határozatát, keztek meg elhunyt tagtársainkról: amellyel a 2016. évi kitüntetéseket odaítélte. Horváth Antal Iván, dr. Puky Miklós, Szépfalusi Jó- Tiszteleti tag címet kapott: Hrehuss György, dr. zsef, Pathó Mónika, Dobó Sándor, Pénzes István, dr. Váradi József. Kerekes György, Molnár Béla, Gaál Ferenc, dr. Lipták Kvassay Jenő díjat kapott: Dr. Bakonyi Péter, dr. Ferenc, Páris Emil, Ruszkay Endre, Ribényi Andrásné, Darabos Péter, dr. Solti Dezső. Perecsi Ferenc, dr. Márton Gyula, Hetyei Sándor, Budavá- Schafarzik Ferenc emlékérmet kapott: Buzás Zsu- ri Kurt, Szalontai Gergely, dr. Dulovics Dezső. zsanna, dr. Goda László, dr. Konecsny Károly, Németh A közgyűlés néma felállással tisztelgett az elhunytak László, dr. Rátky István. emlékének. Bogdánfy Ödön emlékérmet kapott: Buzás Dr. Szlávik Lajos elnök és Gampel Tamás főtitkár Kálmánné, Göncz Benedek, Illés Lajos, Szabó Pál, szóbeli kiegészítést adott Szimandel Dezső, Zellei László. – az MHT 2015. évi közhasznúsági jelentésé- Pro Aqua emlékérmet kapott: Engi Zsuzsanna, dr. hez, és a gazdálkodás 2015. évi mérlegéhez; Faludi Gábor, Greguss András, dr. Gribovszki Zoltán, – a Társaság 2016. évi pénzügyi tervéhez; Horváthné dr. Antal Márta, Józsa Károly, Kisely Ta- – az elnökségnek a Társaság 2015. évi mun- más, Kőváriné Szabó Erzsébet, Licskó Béla, Magyar kájáról szóló beszámolójához. László, Makó Magdolna, Márk László, Rácz Miklós, dr. Pesel Antal, a Felügyelő Bizottság elnöke írásbeli be- Radnai Ferenc, Ritter Géza, Rung Attila, Sallai Ferenc, számolójának szóbeli kiegészítésében kiemelte, hogy a Suhajda Zsolt, Szafiánné Juhász Katalin, Szentirmay Felügyelő Bizottság az év folyamán folyamatosan nyomon

80 követte a Társaság gazdálkodását. Azt tapasztalták, hogy Az előterjesztett beszámolókhoz, szóbeli kiegészíté- az alapfeladatok ellátásában folyamatosan épülnek be az új sekhez kérdés, észrevétel, hozzászólás nem volt, azokat technikai lehetőségek: fejlődik a honlap, a kiadványok a közgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhan- jellemzően digitális formában jelennek meg, meghatározó gúlag elfogadta. az elektronikus levelezés. A szakosztályok, területi szerve- Végezetül az elnök tájékoztatja a jelenlevőket, hogy az zetek aktívak, sikeresek voltak a nagyrendezvények. Fo- idei év elején három szervezeti egységnél is időközi vá- lyamatosan nő a taglétszám mind a jogi, mind a természe- lasztások lebonyolításra került sor. Mind a három szerveze- tes személy tagoknál. Erősödött a gazdasági stabilitás, ti egységnél új elnököt választott a taggyűlés. elsősorban a bevételszerző tevékenység sikere révén. To- - április 19-én: Vízépítési Szakosztály – Rácz Tibort, vábbi siker, hogy mindez a pénzeszközökben is megjele- - május 3-án: Mosonmagyaróvári Területi Szervezet – nik, biztonságos likviditást nyújtva a működéshez. Csapó Imrét, Dr. Ivicsics Ferenc, a Fegyelmi és Etikai Bizottság - május 19-én: Hajdú-Bihar megyei Területi Szervezet elnöke bejelentette, hogy a 2015. évi közgyűlés óta a – Orbán Ernőt. Bizottsághoz egyetlen fegyelmi bejelentés sem érkezett, Bejelentette, hogy dr. Fehér János személyében új és az elmúlt időszakban etikai ügy sem volt. főszerkesztője van Hidrológiai Közlönynek. MHT

______

ÉVFORDULÓK

Évfordulók: 1956 Mohácsi-sziget, 2006 Miskolctapolca

SZLABÓCZKY PÁL

60 éve volt az első vízügyi diák munkatábor bombázása nyomán, a gátszakadásban forgó-örvénylő Az 1956-os iskolai nyári szünet idején a DISZ védnök- jégtáblák véstek ki 13 m mélységűre. A környező lakos- sége alatt, ifjúsági munkatábort szerveztek a februári ság nagy örömére a helyi cigány zenészekkel és énekes dunai jeges árvíz okozta károk eltakarítása céljából kedvű pedagógusokkal összefogva előadtuk a Csárdás- Mohácsi-szigeten, az ekkor kialakított Dunafalván. Az királynőt, ami az előadás közben fogyasztott, valahon- ország középiskolás csapatait többnyire hajóval szállí- nan odakerült vedernyi hubertusz miatt majdnem bot- tották Dunaszekcsőre, Így indult útnak a miskolci Föl- rányba fulladt. A tábori élet egyébként szigorú katonás des Ferenc gimnázium 100 fős osztaga is Tok Miklós rendben folyt: korai ébresztő osztálytársunk klarinét igazgató vezetésével, a budapesti Vigadó előtti kikötő- szólamára (aki utána még visszafeküdt egy kicsit), latri- ből egy kofahajóval, a déli órákban. Éjfél felé érkeztünk na, sorakozó, napi parancs hirdetés, kivonulás selejtes meg az árvíz által alámosott, az éjszakai sötétségben katona öltözékben, munka rövid ebéd szünettel, vissza- félelmetes látványt nyújtó kikötőbe, ahonnan komppal vonulás, létszámellenőrzés, lavóros tisztálkodás, vacso- keltünk át a szigeten felállított katonai sátortáborhoz. ra, latrina, takarodó. Az akkor még szigorú nevelést Első megdöbbentő látvány, a jég által egy síkban leta- kapott tizenéves fiúk élvezték ezt a „hadiállapotot”. Este rolt tetejű ártéri nyárfás volt. A munkánk sár és rom a sátor hátsó nyílásán át ki-kiszöktünk az egyetlen mű- eltakarításból, kéziszivattyús kút tisztításból, épületek, ködő „közintézménybe” a kocsmába, ahol a helyiek kerítések helyreállításából állt. Az új helyükre betelepí- vendéglátását diáktörténetekkel, sőt Horátiusz szavala- tett „tanyasiak” nagy szimpátiával viselkedtek a „váro- tokkal viszonoztuk. A petróleumlámpás félhomályban si” diákok iránt, akiknek viszont örömére szolgált a olykor furcsa történeteket hallhattunk a helyiek sorsáról, helyi rác népviseletű leányok rövid szoknyácskája. Egy ez már a forradalom előszele volt… dal is született: Dunafalván, Dunafalván huncutok a lányok. 10 éve történt a miskolci pünkösdi „calicis” ivóvíz Szoknya alól, szoknya alól kilátszik a lábok. fertőzés Szoknya alatt bugyogó, abban van a csudajó 2006 június elején Miskolcon a tapolcai ivóvízbázis Gumi pertli, gumi pertli, ellátási zónájában bakteriális-vírusos hasmenés járvány Gyere rózsám húzd ki. alakult ki, amely az érintett 40-45 ezer főből 3673 em- Az erős hangú, világháborút is megjárt parancsnok ber bejelentett (!) megbetegedését okozta, ebből 179 első közlése (ami később jelszavunkká vált): „fürdés szorult korházi ápolásra. nincs!”, ugyanis az előző héten egy diák szívgörcsöt Nagy szerencse, hogy Pünkösd lévén, az egyetemi kapott a szélsőséges hőmérséklet eloszlású holtágban, és oktatás szünetelt. A súlyos hasmenéseknek néhány belefúlt. A Dunában való fürdés tilalma miatt egy krá- tragikomikus következménye is volt: válás, munkahelyi terszerű tóhoz jártunk, amit a földgát kényszerű szét- fegyelem mulasztás stb. A hazai addigi legnagyobb

81 közműves ivóvízfertőzést a május 23. és június 6. között hangzott el előadás, jelen tanulmány szerzőjétől. A a bükki vízgyűjtőre hullott, több mint 200 mm-nyi csa- legjobban veszélyeztetett, nagy zónát ellátó tapolcai padék és a márciusi olvadás óta rendkívül megemelke- karsztvízbázis biztonságos védelmére létesült tavaly a dett karsztvízszint okozta. A június 2.-i csapadék Bán- korszerű ultraszűrős rendszer. kút-Ómassa-Szentlélek térségében meghaladta a 80 A miskolci karsztvíz bázisokat veszélyeztető szeny- mm-t. Ez lökéshullámokat okozott, felkavarva a vízszál- nyező források megszüntetését az 1974-től készült, lító barlangjáratokban található agyagos üledéket, le- 1987-ben kiadott védőidom leírása tartalmazta, de a szaggatva kürtő kitöltéseket, amivel a karsztvíz bázisok 2002-ben beindult vízbázis védelmi programot 2004- szennyeződése azonnal láthatóvá vált, az erőteljes zava- ben leállították. A pünkösdi havária miatt az rosodás miatt. (Lásd Szlabóczky Pál: A 2006 pünkösdi ÉKÖVIZIG 2007-ben elkészíttette a Smaragd GSH Kft- miskolci karsztvíz szennyezés hidrológiai jelentősége. vel „A miskolci karsztforrások védelembe helyezésének Hidrológiai Tájékoztató 2010.) megalapozására szolgáló, Projekt Előkészítő Tanul- Ezért először a városi hálózat nyugati zónáit tápláló mányt”, majd többéves sokirányú terepi kutatás (szeny- forrásokat, majd a 48 órás laboratóriumi műveletet nyező források számbavétele, vízhozam mérések, víz- igénylő bakteriális vizsgálatok pozitív eredménye után, nyelős nyomjelzések, geofizikai szelvényezések, észlelő a tapolcai vízművet is kizárták a szolgáltatásból. Már az kutak fúrása) és szerteágazó numerikus modellezés első helyszíni vizsgálatok alapján kiderült, hogy a alapján elkészült és 2012-ben jogerőre emelkedett a karsztvíz fertőzést a tapolcai vízbázistól 700 m-re eső miskolci karsztvíz bázisok diagnosztikai vizsgálata, egykori kőbánya szélén található víznyelő környezetébe védőidom kijelölése és az üzemeltetői feladatok megha- ürítgetett fekáliás szennyvíz, illetve a csapadék rátölté- tározása. sekkel túlterhelt Bükk-szentkereszt-Bükkszentlászló-i szennyvíz gyűjtő- és szállító hálózat „kitörése” okozta, a Tanulmányozható publikációk: OEK.: Ivóvíz által terjesztett járvány Miskolcon. Epinfo 2006. 23- tatárárki barlangos víznyelőn keresztül, 4-5 napos eléré- 24.sz. www.oek.hu si idővel. Kiss Z.-né et al (ANTSZ): A 2006.évi miskolci ivóvízjárvány környe- Az ivóvíz és szennyvizes szolgáltatást végző két víz- zet-egészségügyi ismertetése. Egészségtudomány 2008. 1.sz. mű azonnal jelentős szervezési és műszaki intézkedé- www.higienikusok.hu Kovács Attila OMSZ-Kovács Péter ÉKÖVIZIG: Árvíz a Szinván: Az sekkel igyekezett elhárítani a hasonló haváriás esetek orografikus csapadéktöbblet egy extrém esete. Légkör-52.évf. 2007. bekövetkezését. A vízgyűjtőn az 1980-90-es években 4.sz. www.mettars.hu kiépített szennyvíz kezelő rendszerek intenzifikálására a Szlabóczky P. : A 2006. Pünkösdi miskolci karsztvíz szennyezés hidro- 2008-évi miskolci és a 2011 évi egri Vándorgyűlésen, lógiai jelentősége. Hidrológiai Tájékoztató. 2010. www.hidrológia.hu valamint további Hidrológiai Társasági szaküléseken

______

A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2017-ben

A jelölések értelmezése: † elhunyt * született

925 éve máltai Szent János (Johannita) lovagrend tulajdonába került. 1092. Egy Szent László király nevében készült oklevélben részletesen összeírták a tihanyi apátság birtokait és 475 éve kiváltságait. A somogyi birtokterületek határainak leírá- sakor pontosan meghatározták a vizes helyeket, így a 1542. "Fok" folyó (a Sió) határvonalat képező szakaszát. (Az I. Ferdinánd pozsonyi törvényeinek 4. cikkelyében oklevélben a Balatont "Balatun"-nak nevezték.) rendelkezett a Lajos király halála utáni zűrzavarban elbitorolt jószágok, így pl. a halastavak eredeti birtoko- saiknak való visszaadásáról. 850 éve

1170-1180 között 275 éve Esztergomban III. Béla első felesége, Antiochiai Chatillon Anna fürdőt építtetett. Az erről szóló 1238-ból 1742. március 1. származó feljegyzés az első dokumentum, amely ma- * Vertics Ferenc (Hódmezővásárhely) mérnök. A Sió gyarországi közfürdőről tett említést, így ez a fürdő folyásvidékéről 1769-ben készített térképével részt vett tekinthető az első hazai fürdőnek is. A fürdő később a a Balaton vízrendszerének rendezésére irányuló előké-

82 szítő munkákban. Az 1780-as években Tolna vármegye szerbiai Tisza-Duna-Tisza vízgazdálkodási rendszer mérnöke volt, s egyúttal a Hajózási Igazgatóság pécsi első fontos létesítménye volt. kerületi kirendeltségének mérnöke is. Később, József nevű fivérével együtt a Dél-Alföldön végzett felmérési 1792. november 10. munkákat. Nevéhez fűződik a Körös-szabályozásának * Holecz András (Szerencs) mérnök. Tanulmányait egyik terve. A Görög–Kerekes-féle vármegyei atlasz 1816-ban fejezte be. Részt vett Huszár Mátyás által számára ő készítette el Csongrád megye térképét. († vezetett Tisza-Körös-Hortobágy vízrajzi felmérési mun- 1800. körül) kákban. 1829-ben Borsod vármegye mérnökeként készí- tette el – vízi adatokban igen gazdag – összefoglaló 1742. április 20. beszámolóját a Tisza folyó Burától Tokajig végrehajtott * Tessedik Sámuel (Alberti) evangélikus lelkész, a hazai szintezéséről, valamint a folyószakasz térképezéséről. A mezőgazdasági tudományok és az okszerű gazdálkodás későbbiekben tervet készített a Hortobágy és a Tisza jeles népszerűsítője. Magyarországon elsőként folytatott kapcsolatának elgátolására. († ? ) kísérleteket a szikes talajok javítására, s szarvasi lelké- szi kertjében ő alkalmazta először a meszes-márgás 1792. talajterítést a "digózást". († Szarvas, 1820. december Király György, Győr vármegye mérnöke felmérte a 27.) Marcalt és terveket készített annak rendezésére.

1742. 1792. Ismét visszatért medrébe a Fertő vize, amelynek követ- * Berger Lajos (Bécs), mérnök. A pesti Mérnöki Inté- keztében a fertőszéplakiak panaszt tettek, mert rétjeiket zetben szerzett oklevelet, majd 1828-tól Zágrábban elöntötte a víz. működött horvátországi igazgató mérnökként. 1839- ben, mint a Budán székelő Vízi és Építészeti Főigazga- tóság hajózási felügyelője a nádor megbízásából felül- 250 éve vizsgálta Vásárhelyinek az Al-Dunán épített hajóvonta- tó útját. Az abszolutizmus idején felügyelői címmel a 1767. Főigazgatóság vezetője volt. († ? ) Böhm Ferenc "Mappa stagnum sic dictum Sárviz...[A Sárvíz nevű mocsár térképe]" című térképének elkészí- tésével befejezte a Sárvíz mocsarainak és vízvidékeinek 200 éve felmérését és közreadta a Sárvíz Várpalota és Cece közötti szabályozásának tervét. Böhm tervének elkészí- 1817. január tésekor a "vízfélreszorítás" elvét alkalmazva a lecsapoló Pesten Fejér György egyetemi professzor szerkesztésé- csatornával párhuzamosan vezetett másik csatornára ben megjelent a Tudományos Gyűjtemény c. folyóirat, telepítette volna az elmocsarasodást okozó malmokat. A amely közel negyedszázadon át a hazai természet- és terv végrehajtása még abban az évben megkezdődött, de társadalomtudományok legjelentősebb orgánuma volt a pénzhiány, az értetlenség (a malombirtokosok ellenál- (megszűnt 1841-ben). A havonta megjelenő folyóirat- lása) miatt többször megszakadt, s 1784-től befejezetle- ban publikáltak a kor legjelesebb mérnökei (Beszédes nül maradt. Elképzeléseit közel fél évszázad múltán József, Vásárhelyi Pál, Gáty István, Vedres István és Beszédes József hajtotta végre a Sárvíz-csatorna és a mások), így a lap a magyar nyelvű vízügyi szakírás első Malom-csatorna megépítésével. fórumának is tekinthető.

1767. 1817. május 1. Albert szász hercegnek, Magyarország helytartójának A "Vereinigte Ofner-Pester Zeitung" első alkalommal látogatása alkalmából felépült Pest és Buda között az a közölte, s ettől kezdve heti két alkalommal rendszeresen hajóhíd, amelyet – gyakori javítások és felújítások mel- közreadta az – Ybl tér déli oldalán álló – egykori budai lett – egészen 1849-ig használtak a két városrész össze- vízmű vízmércéjén leolvasott dunai vízállásokat. Az köttetésére. A hidat a téli jégzajlások alkalmával ki- ún."nádori" vízmércét 1863-ig használták, pusztulása emelték és az ún. "hídpajtában" (a mai Türr István utcá- összefüggött az 1870-es években megejtett Várkert ban) tárolták. átalakításokkal.

1817. május 2. 225 éve Bernhard Antal pécsi vállalkozó Bécsben bemutatta saját tervezésű gőzhajóját a szakértőknek. A 1792. szeptember "CAROLINA" gőzös volt az első dunai gőzhajó. Kiss József kamarai mérnök szerződést kötött a kincstár- ral, hogy a Dunát a Tiszával összekötő csatorna megépí- 1817. szeptember 26. téséhez szükséges földterületet ingyen bocsássa a vál- Ünnepélyes alapkőletétellel megkezdték Debrecen város lalkozás rendelkezésére. A Kiss József által szervezett csatornázási munkáit. "Ferenc-csatornai kir. szabadítékos hajózási társaság" e szerződés alapján fogott hozzá 1793-ban a munkála- 1817. december 13. tokhoz. Az 1802-ben átadott Ferenc-csatorna a mai † Kitaibel Pál (Pest) botanikus, a pesti egyetem profesz- szora. Rendkívül sokoldalú természettudományos pálya-

83 futásának egyik fontos eredménye a "Hydrographica 1842. október 2. Hungariae" c., halála után megjelent könyve, amely a A Balaton menti mocsarak lecsapolására az érdekelt hazai ásványvizek elemzésének eredményeit tartalmaz- tóparti birtokosok összefogásával megalakult a Balaton zák. Az 1792-1816 közötti években gyakori utazásai Anyavízszabályozási Lecsapoló Társulat. Munkáját a során közel 150 ásványvíz kémiai elemzését végezte el, kiliti malomgát elbontásával (1847) és a Sió medrének s ő írt először a Balaton vizének vegyi tulajdonságairól mélyítésével kezdte (aminek következtében a tó vízállá- is. (* Nagymarton, 1757. február 3.) sa jelentősen csökkent, így mintegy 34,5 km2 parti terü- let vált mezőgazdaságilag művelhetővé), de jelentősebb eredményeket csak a Sió-zsilip üzembe állítása (1863) 175 éve után ért el.

1842. május 10. 1842. október 6. * Kherndl Antal (Zseliz) hídépítő mérnök, akadémikus, Zemplén vármegye árvízveszélyeztetett területeinek a pesti műegyetem tanára. Előbb a víziút- és vasútépí- mentesítésére megalakult a Zempléni Vízi Társulat, téstan, majd a hídépítéstan professzora volt. Tudomá- amelynek nagygyűlése elfogadta Beszédes József víz- nyos munkásságában jelentős szerepe volt a grafosztati- szabályozási terveit. A jeles reformkori mérnök elkészí- ka alkotó alkalmazásának. A budapesti Duna-hidak (az tette a társulat alapszabályának tervezetét is. egykori Erzsébet híd, a Ferenc József híd, a Margit híd) tervezési szakértőjeként, eredményesen működött közre 1842. megalkotásukban. († Budapest, 1919. október 7.) A Balaton szabályozásával kapcsolatban az illetékes királyi biztosság Beszédes József terveit fogadta el a 1842. május 14. munkálatok alapjául, kimondva a Balaton lecsapolását, Az Ér-menti Diószegen (ma Diosig – Románia) meg- valamint a Dunától a Sión, és a Balatonon keresztül a alakult az Érszabályozási Társaság, amely Fényes Kár- Zala alsó folyásáig húzódó, hajózásra alkalmas csatorna oly táblabíró elnöklete alatt egyszersmind elfogadta a megvalósítását. A terv végrehajtása érdekében megala- Beszédes József és Szász József vármegyei mérnök által kították a Somogy-Balatoni Lecsapoló Társulatot. készített szabályozási tervet és annak költség-vetését is. 1842. 1842. július 7. Vauthier Lipót főmérnök vezetésével megkezdődött a A Bodrogköz és a Hegyalja földbirtokosai megalakítot- Dráva vízrajzi felmérése, amely a folyó mindkét partjára ták a Zempléni Vízi Szabályozó Társaságot a Bodrog és kiterjedt. A méréseket 1846-ban fejezték be. a Tisza érintett szakaszának rendezésére. A Társulat a tervek elkészítését Beszédes Józsefre bízta. Beszédes 1842. elképzelése szerint a Tisza Szabolcs megyei szakaszán Az állam saját kezelésébe vette az elhanyagolt Ferenc- Kerecsen és Komoró közötti átmetszésével a folyó csatornát, de a nehéz gazdasági viszonyok, majd később szintje jelentős mértékben süllyedni fog, s így alkalmas- a szabadságharc körülményei között nem volt mód a sá válik a mellékvizek gyorsabb levezetésére. A Vízi és helyreállítási munkákra. Építészeti Főigazgatóság Beszédes tervét elutasította. A későbbiek során azok a birtokosok, akik attól tartottak, hogy a Tisza-szabályozás során érdekeiket nem veszik 150 éve figyelembe kiváltak a Zempléni Társulatból és létrehoz- ták az Ondava-Tapoly Egyletet (1845). 1861. december 4. A Balaton szabályozásával kapcsolatos érdekek egyez- 1842. július 7. tetésére az udvari kancellária ifj. gr. Zichy Ferencet Vásárhelyi Pál irányításával a Tisza-mappáció mérnö- bízta meg a vízszabályozási királyi biztosi feladatokkal. kei, kihasználva a folyó rendkívül alacsony vízállását, elvégezték a Tisza kisvízi szintjének rögzítését. Sokáig 1861. erre az ún. "Vásárhelyi-féle 0 vízszínre" vonatkoztatták Nagyméretű vízrendezési munkálatokba kezdett a fris- a vízmércék 0 pontját. sen alakult Marcalvölgyi Vízitársulat, amelynek során a majd két évtized alatt kiépített 126,5 km hosszú csator- 1842. augusztus 24. nahálózattal közel 80 km2 terület vízrendezését hajtották Az építési munkák előkészületeit követően ezen a napon végre. A társulat tevékenységét az öntözésre is kiterjesz- rakták le a pest-budai Lánchíd alapkövét. Az ünnepélyes tette, s az 1870-es években több öntözőcsatornát és alkalmat, melyen jelen volt a reformkor hazai tudomá- zsilipet épített. nyos és politikai életének sok jeles képviselője, köztük a kezdeményező gr. Széchenyi István – Barabás Miklós 1861. örökítette meg festményen. Átadták a forgalomnak a Duna-Száva-Adria vasútvona- lat, amely a Balaton déli partján vezetett végig. A vasúti 1842. október 2. forgalom megjelenése a tó partján egy új fejlődési sza- Nógrád és Hont vármegyék közösen elhatározták az kasz kezdete volt. Ipoly szabályozását, s kezdeményezésükre a munkák élére királyi biztost neveztek ki.

84 125 éve 1892. június 17. A vízrajzi szolgálat megjelentette első vízjárási térképét, 1892. január 4. amely az előző napi adatok alapján adott számot a vízál- * Sümeghy József (Csabrendek) geológus. Főként az lásokról, a csapadékviszonyokról és a főbb folyók ára- ország fiatalkori üledékeivel foglalkozott és mérnökgeo- dásáról, vagy apadásáról. lógiai feladatok sokaságát oldotta meg. Részt vett víz- ügyi létesítmények földtani előkészítő munkálataiban 1892. szeptember 13. (tiszalöki vízlépcső, a Duna-Tisza csatorna, a I. Ferenc József jelenlétében, ünnepélyes külsőségek békésszentandrási zsilip és duzzasztógát). Az 1930-as közepette felavatták Pécs városának vízellátó rendsze- évektől egyik fő munkaterülete az öntözés fejlesztése rét. A Tettye-forrásra – Böckh János szakvéleménye volt. Elsőként vizsgálta az Alföld geotermikus viszo- alapján – épített pécsi vízmű napi 600-10 000 m3 vizet nyait. († Budapest, 1955. november 11.) adott a városnak, jelentősebb üzemeltetési költség nél- kül, mivel a vizet gravitációs úton juttatták a vezetékbe. 1892. február 17. † Boros Frigyes (Szeged), vízmérnök, a múlt századi 1892. november 22. Tisza-szabályozás munkáinak egyik irányítója. Mérnöki Megtörtént a műszaki felülvizsgálata a Hekler Károly tanulmányait Bécsben és Pesten végezte, 1857-től kezd- által tervezett siófoki betonzsilipnek, amelynek építését ve a csongrádi Tisza-szabályozási osztály vezetője volt. 1891-ben kezdték meg a Balaton vízszintszabályozása A nagy alföldi aszálykatasztrófát követően Bodoki Kár- érdekében. oly és Klasz Márton mérnöktársaival kidolgozta egy Felső-Tisza–Érvölgy–Hármas-Körös-öntözőcsatorna, 1892. november 24. valamint 1867-ben egy Duna–Tisza-csatorna terveit. A Marcal folyó vizét átterelték a szabályozás után ki- 1881-ben minisztériumi osztálytanácsossá nevezték ki, s alakított új mederbe. A folyó jobb parti töltésébe rábízták a tiszai osztály vezetését. (* Arad, 1825. január Gyirmótnál beton alapú zsilipet építettek, hogy a mocsa- 17.) ras terület vizeit bevezethessék a Marcalba. A folyó menti töltésépítési munkálatokat a következő évben 1892. február 23. fejezték be. * Faller Gusztáv (Hegybánya), bányamérnök, a hazai szénhidrogén kutatás, valamint a mélyfúrási technika 1892. kimagasló képviselője, a hajdúszoboszlói, parádi, me- A Felső-Duna egységes szabályozásával összefüggés- zőkövesdi és más feltárások közvetlen irányítója. († ben a vidék árvédelmét is egységesen kívánta a kor- Vác, 1968. július 22.) mányzat kezelni. Ennek érdekében négy helyi társulatot hivatalból egyesítettek, s gr. Laszberg Rezső Győr vár- 1892. március 1. megyei főispán, miniszteri biztos vezetésével, Győr Az Európában másodikként megalakult Országos Víz- székhellyel, megalakult a Szigetközi Ármentesítő Társu- jelző Szolgálat megkezdte az árhullámok várható ma- lat. gasságának és időpontjának előrejelzését. Az észlelők naponta 112 táviratot küldtek szét, ez a szám árvíz ide- 1892. jén 401-re emelkedett. Az adatok összesítése után a A Fekete-Körösi Ármentesítő Társulat megkezdte a vízrajzi szolgálat 33 helyre küldte meg a várható vízál- bihari dombokról gyakorta lezúduló vizek felfogását és lások értékeit. csatornázását. Terveik szerint a csatornát a későbbiek- ben össze kívánták kötni a Sebes-Körössel, s benne 1892. március 28. élővizet vezetve az ártér szikes területeit is öntözni † Mihálik János (Budapest) mérnök és hadmérnök. A tervezték. szabadságharc előtt a Ferenc-csatorna építésén dolgo- zik, majd a Tisza szabályozásán tevékenykedett. A 1892. szabadságharc idején honvédezredesként erődítési mun- 170 kisgazda összefogásával megalakult a Tisza-völgy kálatokat irányított. Csak gyógyíthatatlannak tűnő be- első önálló és valóban működő öntözőtársulata, a tegsége miatt kerülte el a bukás utáni Maklári Vízhasználati Társulat. A társulat az Eger- felelősségrevonást. Az 1850-es években a Vajdaság csatorna vizével 1,07 km2-nyi területet öntözött. vízrendezési munkálatainál dolgozott. A kiegyezés után 1867-1871 között a vízügyi műszaki szolgálat főnöke 1892. volt a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban. Ybl Miklós tervei alapján 300 m3 tárolására alkalmas majd a Vajdaság vízrendszerével foglalkozott. Az ő víztorony épült Aradon, amely az Alföld első közfo- nevéhez fűződik Európa első betonépítményének, az gyasztást szolgáló ilynemű létesítménye volt. A város 1856-ban megépített bezdáni hajózsilipnek tervezése és korszerű csatornázását is ebben az évben fejezték be. építése. (* Arad, 1818. december 28.) 1892. 1892. március Az Alföldön szórványos kolerajárvány volt, amelyet Budapesten megjelent Péch József "Gátvédelem" című bizonyíthatóan a Tisza szennyezett vize terjesztett. munkája, amely az első gyakorlati kézikönyv volt mind- Ugyancsak a fertőzött víz okozott kolerajárványt Buda- azok számára, akik az árvédekezésben műszaki irányítói pesten is. feladatokat láttak el.

85 1892. 75 éve Befejeződött Budapest árvízi védművei mellvédfalának a 10 méteres árvízszintre méretezett kiépítése. 1942. Mosonyi Emil megkezdte a nagymarosi vízlépcső tervé- nek első konkrét megfogalmazását. 100 éve 1942. március 9. 1917. február 1. Kállay Miklóst kinevezték miniszterelnökké, s egyidejű- A kormány Sajó Elemér vezetése alatt felállította a leg felmentették az Öntözésügyi Hivatal elnöki beosztá- Kikötőépítő Igazgatóságot, és ennek hatáskörébe utalta sából. Utódja – megbízottként, majd 1943. január 23-tól a Soroksári Duna-ág rendezési munkálatait. véglegesítettként – Lampl Hugó lett.

1917. február 7. 1942. március 30. A Magyarhoni Földtani Társulat közgyűlése egyhangú- Zalaegerszegen a megyei alispán helyszíni tárgyalást an megszavazta, hogy a Társulaton belül egy hidrológiai hívott össze a Zala folyó szabályozása tárgyában. A szakosztály is megkezdje munkáját. A szakosztályból Balaton eliszaposodását okozó Zala folyó szabályozásá- fejlődött ki évtizedek alatt az 1949-ben önállósodott ra a szombathelyi kultúrmérnöki hivatal által készített Magyar Hidrológiai Társaság. tervet a Földmívelésügyi Minisztérium jóváhagyta. Az érdekelt 52 község és más birtokosok a tervvel kapcso- 1917. április 11. latos ez alkalommal adták elő. † Hoszpotzky Alajos (Budapest), mérnök, 1887-től a Elhatározták, hogy a Zala folyót 1,350.000 pengős költ- vízrajzi szolgálat helyettes vezetője, az al-dunai Vaska- séggel szabályozzák, de megállapították, hogy a tó el- pu-szabályozás egyik irányítója, a Duna–Tisza-csatorna iszaposodását csak a Kisbalaton iszapgyűjtő működésé- és a csepeli vámmentes kikötő koncepciójának egyik nek beillesztése tudná teljesen megoldani. kidolgozója, a Kereskedelemügyi Minisztérium folyam- és tengerhajózási osztályának vezetője, 1914-1917 kö- 1942. április zött a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. (* Buda, Megjelent Entz Gézának és Sebestyén Olgának, a Tiha- 1851. március 7.) nyi Biológiai Kutató Intézet két vezető munkatársának „A Balaton életé”-ről írott műve, amelyből már a XX. 1917. június 14. század természettudományos szemlélete alapján ismer- Minden korábbi rekordot megdöntött a főváros napi 290 hették meg a tavat az olvasók. 000 m3-es vízfogyasztása. Az okok között a hadiipar megnövekedett vízigénye is szerepet játszott. Az éves 1942. május víztermelés 1917-ben 88 millió m3 volt. A vízfogyasz- A vizekben található szennyező szerves anyagok kimu- tást korlátozásokkal igyekezték csökkenteni, s több tatására szolgáló biokémiai oxigén-igény eljárást a vilá- lépcsőben kötelezővé tették a házi főcsapok éjszakai gon első ízben rögzítette a MOSZ 448-as Vízvizsgálati lezárását. szabvány. A Bolberitz Károly, Maucha Rezső, Jendrassik Aladár és Lovrekovich István által kidolgo- 1917. zott szabvány – nemzetközi tekintetben is – az első Befejezték a Bega-folyó csatornázását. Az 1900-ban átfogó vízvizsgálati és vízminősítési előírás volt. elkezdett munkálatok keretében hat vízlépcső épült Temesvárig, amelyek lehetővé tették a folyó rendszeres 1942. június 3. hajózását. † Medveczky Zsigmond (Budapest), folyammérnök, az alföldi folyószabályozásoknál alkalmazott rőzseművek 1917. kidolgozója és szakértője. (* Buda, 1853. július 1.) Üzembe helyezték az Ecsediláp lecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társu- 1942. június 14. lat megbízásából épült nagyecsedi belvízi szivattyútele- † Sabathiel Richárd (Budapest), okl. mérnök egyetemi pet, amelyet értékes gépészeti berendezéseire tekintettel magántanár, számos vízépítési műtárgy tervezője. (* 1987-ben védetté nyilvánítottak. Budapest, 1875.június 28.)

1917. 1942. július 9. Budapest önkormányzata a Fővárosi Csatornázási Mű- Elkezdődött a lúdvári szivattyútelep építése. A terveket vek jogelődjére bízta a főváros árvízvédelmét. Ennek az a M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal mérnökei ké- a magyarázata, hogy árvíz esetén a csatornahálózat a szítették és a beruházást is a Hivatal irányította. A kivi- legveszélyeztetettebb, hiszen a magas víz befolyhat a telezést a Zsigmondy Béla Rt. végezte, míg a gépészeti védvonalakat keresztező csatornákba. A csatornázási és az elektromos berendezéseket a Ganz és Társa Rt. szervezetnek egyrészről meg kellett akadályoznia a gyártotta és szerelte fel. fővédvonalakon történő vízkilépést, továbbá meg kellett védenie a fővárosi csatornahálózatot a Duna vízének 1942. augusztus 30. visszaáramlásától, illetve folyamatosan biztosítania † Benedek Pál (Budapest), mérnök, a Körös-völgyi kellett a szenny- és csapadékvíz zavartalan elvezetését. vízgazdálkodási tervek hidrológiai alapjainak kutatója,

86 az 1941-ben szervezett M. Kir. Országos Vízierőügyi 1942. Hivatal első vezetője. (* Budapest, 1908.) A folyók jégviszonyainak pontos, gyors jelentése céljá- ból a Vízrajzi Intézet külön jégjelentő szolgálatot szer- 1942. szeptember 17. vezett a Dunán és a Tiszán, majd 1942-1943. telén a Br. Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter elrendelte Dráván is. a Duna–Tisza-csatorna részletes terveinek kidolgozását. A két folyót Dunaharaszti és Ókécske között összekötő 1942. alapváltozat kimunkálása Hallóssy Ferenc irányításával Az Országos Vízierőügyi Hivatal megbízott vezetőjévé indult meg. Mosonyi Emil főmérnököt nevezték ki. Az ő irányításá- val folytak a kárpátaljai vízgyűjtő-területeken az Alföld 1942. október 15. öntözése érdekében elgondolt hegyvidéki tározók fel- Ünnepélyesen felavatták a Dél-Alföld, illetve a Körös- mérési és tervezési munkái. völgy öntözését megalapozó Békésszentandrási vízlép- csőt Horthy Miklós kormányzó és Kállay Miklós minisz- terelnök jelenlétében. 50 éve

1942. október 14. 1967. március-április A Hortobágy-Berettyó főcsatorna torkolatában elkészült A Tisza völgyében levonuló árvíz a maximumokat meg- árvízkapun keresztül Mezőtúrra megérkezett az első közelítő szinten, de kártétel nélkül vonult le. hajó. 1967. március 30. 1942. Dégen Imre javaslatára megalakult a vízitársulatok A műegyetemen az újonnan szervezett II. sz. Vízépítés- országos érdek-képviseleti szerve: a Vízgazdálkodási tani Tanszék és Laboratórium vezetésére Szily József Társulatok Országos Választmánya, majd ezt követően egyetemi tanár kapott megbízást. Szily egészen 1945-ig a területi választmányok. 1985. évtől az Országos Vá- volt a tanszék vezetője, utóda Szilágyi Gyula professzor lasztmány önálló jogi személlyé 1992. évtől pedig Or- lett. szágos Szövetséggé alakult.

1942. 1967. március 31. A Somogy-megyei Szenta határában lévő Baláta tavat A Felső-Szamos Túrközi Vízgazdálkodási Társulat, 1,75 km2-es környezetével együtt természetvédelmi valamint az Alsó-Szamos Krasznaközi Vízgazdálkodási területté nyilvánították. Maga a tó teljesen elmocsaraso- Társulat összevonás utáni területével megalakult az dott, zsombékos ősláp, amelynek különlegessége a Ecsediláp Vízgazdálkodási Társulat mátészalkai szék- csalános égerláp. hellyel. Ettől kezdve az Ecsedi-láp területén ez a társulat végezte a kezelésébe adott állami tulajdonú vízrendezési 1942 művek karbantartását és üzemeltetését. Védetté nyilvánították a tapolcai Tavasbarlangot, illetve 0,03 km2 kiterjedésű felszínét. 1967. július 1. Megkezdte működését az OVF által szervezett regioná- 1942. lis vízmű vállalat, a "Balatoni Vízművek". A Rózsavöl- A Mérnöki Továbbképző Intézet keretében megjelentek gyi Imre igazgatása alatt működő gazdálkodó szerveze- az első egyetemi szakjegyzetek, így pl.: Németh Endre: tet a Dél-Balatoni Víz- és Csatornamű Vállalatból, va- „A korszerű mezőgazdaság vízi feladatai”című munkája. lamint a Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat üzemvezetőségeiből hozták létre azért, hogy a 1942. megnövekedett balatoni vízigényeket hatékonyabban A Zala rendkívüli árvize átszakította az ún. Zala- tudják kiszolgálni, s a fejlesztések koncentráltabban főcsatorna töltéseit, melynek következtében a víz teljes szolgálják a Balaton és környéke vízellátási programját. egészében elöntötte az egykori Kis-Balaton egész terü- letét. 1967. október A VIZITERV mérnökei (főtervező Dóra Tibor) által 1942. készített tervek alapján megkezdődtek a Kiskörei Víz- Az ár- és belvizek által elöntött terület 9975 km2 volt, lépcső és Öntözőrendszer építési munkálatai. melyből ugyan az év folyamán 8 933 km2-t mentesítet- tek a víztől, de összességében 1 216 km2-t nem tudtak 1967. október már megművelni. A szolnoki 2000 m3-es víztorony építési munkálatainál nemzetközi viszonylatban is elsőként alkalmazták a 1942. kehelyemeléses technológiát, amelynek során a víztáro- A Magyar Hidrológiai Társaság, illetve jogelődje meg- ló kelyhet három nap alatt emelték fel és építették be alapította a Dr. Schafarzik Ferencről elnevezett emlék- végleges helyére. A technológia gyakorlati megvalósítá- érmet. Az érem azok részére adományozható, akik az sa Lichtenberger Endre, Szabó Ágnes, Meitzein Nándor adott szakterületen hosszú időn át példamutató elméleti és Szinay Miklós nevéhez fűződött. és gyakorlati tevékenységet, valamint szakirodalmi munkásságot folytattak.

87 1967. 1992. június 9. A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IAHS) Szesztay Az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a vízlépcső Károly személyében magyar elnököt választott. megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló államközi szerződést, valamint a módosításról szóló 1983. évi 1967. jegyzőkönyvet. A VITUKI elkészítette a Dunántúli Középhegység karsztvízmegfigyelő hálózatának átfogó regionális ter- 1992. július 21. vét. A karsztvízszint változásának megfigyelését – a A PHARE-program keretében végrehajtott algásodás dorogi szénbányák karsztvízveszélyes volta miatt – már elleni beavatkozások következtében javult a Balaton a század 10-es éveiben megkezdték. Az ötvenes évek vízminősége. második felében a bauxitbányászat is bekapcsolódott a megfigyelőkutak telepítésébe. A rendszeres megfigyelés 1992. szeptember 25. azonban a VITUKI tervei alapján 1968-1970 között Nürnbergben ünnepélyes keretek között megnyitották a kiépített mintegy 450 kút adatainak feldolgozásával Duna–Majna–Rajna-csatornát. vette kezdetét. 1992. október 12. Ünnepséget tartottak Csengeren és ünnepélyes vízmű- 25 éve átadás zajlott le a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Komlódtótfalun abból az alkalomból, hogy befejeződött 1992. január 26-31. a megyében a települések teljes vízművesítése. Az ENSZ vízzel és környezetvédelemmel foglalkozó 22 szervezete Dublinban konferenciát tartott, amelyen 1992. október 23. áttekintették a világ fejlődése szempontjából kritikus A Magyar Köztársaság kormánya a bősi vízerőművel vízi és környezeti kérdéseket, s javaslatot készítettek a kapcsolatban benyújtotta keresetét a hágai Nemzetközi "Környezet és Fejlődés" világkonferencia számára, Bírósághoz. amelyet ugyanezen év júniusában Rio de Janeiróban tartottak meg az ENSZ tagállamok állam- és kormány- 1992. október 23-25. főinek jelenlétében. A résztvevők elfogadták a “Riói A csehszlovák fél a bősi üzemvízcsatorna jobb oldali Nyilatkozat a Környezet és Fejlődésről” című alapdo- töltését az országhatárig kiterjesztve, a Duna medrét kumentumot és az ehhez kapcsolódó, a 21. század fenn- áttöltve üzembe helyezte a bősi vízerőművet. tartható fejlődésének globális megvalósítási feladatai (a később sokat idézett Agenda 21) című programot. A két 1992. december 15. konferencia javaslata alapján az ENSZ 47. közgyűlése Megkezdődött a Kis-Balaton Védőrendszer II. sz. táro- 47/193.sz. alatt határozatot hozott arról, hogy március zójának, a Fenéki-tónak elárasztásos feltöltése. Ez a 22-ét ezentúl a Víz Világnapjává nyilvánítják. tározó-tó teljes feltöltésekor 51 km2-t borít el vízzel és belső terelőtöltéseivel teljesen új áramlási viszonyokat 1992. január 31. teremt a déli öblözet részén. Siófokon az érintettek az egyesülési jogról szóló tör- vény alapján létrehozták a Vízgazdálkodási Társulatok 1992. december 16. Országos Szövetségét, mint a Vízgazdálkodási Társula- Előbb megbízott, majd 1993. április 1-től kinevezett tok Országos Választmányának jogutódját. helyettes államtitkárként dr. Hajós Béla vette át az ál- lami vízügyi szolgálat tevékenységének irányítását. 1992. február 4. A prágai magyar nagykövetség képviselőjének átadták 1992. Marián Čalfa csehszlovák miniszterelnök és Alexander A VITAPRESS kft. családi vállalkozásként megkezdte Dubček parlamenti elnök Antall Józsefhez és Szabadi a Szentkirályi Ásványvíz palackozását, amely vizet Györgyhöz intézett január 23-i leveleit. A dokumentu- Szentkirály község egy 206 m mély kútjából emelnek mok először erősítették meg hivatalos formában, hogy ki. A víz különleges tisztaságát 15 különböző kőzetből az 1992-ben is folyó munkálatok a Csehszlovákiában álló szűrő rétegnek köszönheti. „pótmegoldásként” emlegetett C változat kivitelezését szolgálják. 1992. Megalakult a Magyar Fürdőszövetség. 1992. június 1. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter Koloss- 1992. váry Gábort nevezte ki az Országos Vízügyi Főigazga- A Balaton part menti településein működő önkormány- tóság (OVF) vezetőjévé. zatok létrehozták a Balaton Szövetséget.

1992. július 1. Fejér László A BME Vízgazdálkodási tanszékének élére Zsuffa Ist- ván professzort nevezték ki, aki a nyugalomba vonult V. IRODALOM Nagy Imre egyetemi tanárt váltotta fel tisztségében. Az összeállítás alapvetően a Vizeink Krónikája, Budapest, 2001 c. kiadvány alapján készült. A vízügyi szaklapokban (Vízügyi Közlemé- nyek, Hidrológiai Közlöny, Hidrológiai Tájékoztató, Magyar Vízgaz- dálkodás, Vízügyi Értesítő stb.) megjelent cikkeken és tanulmányo-

88 kon, valamint a Vízügyi Történeti Füzetek és a Források a vízügy Ihrig D. szerk. (1973): A magyar vízszabályozás története. Bp. múltjából sorozatokban megjelent köteteken kívül a fontosabb for- Károlyi Zs. (1960): A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás rásmunkák a következők voltak: története Magyarországon. Bp. Kenessey B. (1931): A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló Bendefy L. – V. Nagy I. (1969): A Balaton évszázados partvonalválto- társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége. Bp. zásai. Bp. Lászlóffy W. (1982): A Tisza, vízi munkálatok és vízgazdálkodás a Dóka K. (1987): A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország tiszai vízrendszerben. Bp. gazdasági életében 1772–1918. Bp. Magyar Életrajzi Lexikon, I-IV. Dunka S. – Fejér L. – Vágás I. (1996): A verítékes honfoglalás. A Marczell F. szerk. (2000): A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetett- Tisza-szabályozás története. Bp., jei, 1917-2000. Bp. Fodor F. (1955–1957): A magyarországi kéziratos vízrajzi térképek Sárközy I. (1897): Régibb vízi mérnökeink életéből. Vázlatok. Bp. katalógusa 1867-ig I–III. Bp. Stelczer K. (1986): A vízrajzi szolgálat 100 éve. Bp. Fodor F. (1957): Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a ki- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I-XIV. Bp., 1891-1914. egyezés koráig végzett felmérései. Bp. Vágás I. szerk. (1987): A vízgazdálkodási társulatok 150 éve. Szeged Fodor F. (1954): Az Institutum Geometricum. Bp. Virág Á. (2006): A Sió és a Balaton közös története. (1055-2005). Bp. Ágoston I. (2001): A nemzet inzsellérei. Szeged Bendefy L. (1958): Szintezési munkálatok Magyarországon 1820- 1920. Bp.

______

KÖNYVISMERTETÉSEK

Dr. Vágás István - dr. Bezdán Mária: A Tisza és árvizei

2016. februárjában jelent meg igazolta, részben megcáfolta. A Szegeden a címben szereplő ta- kötet szerzőinek erénye, hogy akár nulmánykötet, amelynek előszavát saját korábbi megállapításaikat is közöljük az alábbiakban. felülvizsgálat alá veszik, ameny- 1982-ben jelent meg dr. Vágás nyiben a folyó vízjárásában ta- István tollából „A Tisza árvizei” pasztaltak azt indokolják. című tanulmánykötet. Az előszó Dr. Vágás István a hazai víz- az "árvízvédelem 1970 óta erőtel- gazdálkodás egyik legkiemelke- jesen fejlődő szegedi iskolájának" dőbb képviselője. Számos szak- alkotásaként aposztrofálta az ak- mai terület nemzetközileg is elis- kori kötetet. Annak eldöntése, mert művelője, aki tapasztalatait, hogy az előszóban szereplő "isko- megállapításait több száz szakmai la" mennyire fejlődött és milyen új publikációban foglalta össze. A eredményeket ért el, a Tisztelt tapasztalt jelenségeket, problémá- Olvasó, a szakmai közönség kom- kat sajátos komplex megközelítés- petenciája. Az "iskola" számos sel vizsgálja és fogalmaz meg mai gyakorló árvízvédekező, víz- olyan megállapításokat, melyeket gazdálkodó, vízépítő, geográfus és a szakma teljes vertikuma a hét- környezetkutató számára biztosí- köznapi gyakorlatába azonnal tott olyan komplex ismereteket, beépíthet. Munkabírása és eltö- melyek nélkülözhetetlenek voltak kéltsége töretlen immár 85 éve, az elmúlt időszak vízkárelhárítási melyből 50 esztendőt a vízgazdál- feladatainak sikeres végrehajtásához. Gyakorló víz- kodás kötelékében szolgált. ügyesként ezen sarok írója is büszkén tartja magát ezen Bezdán Mária, mint a kötet társszerzője a "Vágás- közösség tagjának, amely a tapasztalatok folyamatos féle iskola” egyik kimagasló képviselője. Az oktatási értékelését, elemzését és továbbadását helyezi a közép- tapasztalataiból építkezve a gyakorlati tervezői felada- pontba. Jelen tanulmánykötet is ennek szellemében tok megoldása során sikerrel alkalmazta a megszerzett készült el. Segítséget nyújt a szakembereknek, vagy ismereteit a Tisza vízrendszeréről. akár "csak" az érdeklődőknek ahhoz, hogy megismer- A Tisza vízrendszere a mellékfolyók hálózatával ár- hessék a Tisza vízrendszerének természetét, árvízi sajá- vízről-árvízre folyamatosan változó, bonyolult rendszert tosságait. alkot. A folyó életében egy dolog biztos, "az, hogy A legutóbbi kötet megjelenése óta eltelt 33 esztendő semmi sem biztos", mivel a Tisza és mellékfolyóinak sok változást hozott, amely a Tisza árvizeiben is vissza- rendszere, a vízgyűjtő összetettsége, annak változó tükröződik. A korábbi megállapításokat a folyó részben esésviszonyai, a befogadó, a Duna hatása térben és

89 időben folyamatosan változó peremfeltételeket eredmé- Ajánlom ezen kötetet azoknak, akik kellő elhivatott- nyeznek. Ezek következtében a várható árvízi szituációk ságot éreznek magukban, hogy a Folyó életének fonto- leírása, a védekezők számára megkülönböztetett jelentő- sabb változásai alapján ismereteiket bővíthessék a ha- séggel bíró tetőző vízszintek pontos meghatározása csak zánk második legnagyobb vízfolyásáról, a Tiszáról és nagyon alapos felkészültséggel kísérelhető meg. annak mellékfolyóiról, A Tisza, a Folyó alázatot követel mindenkitől, aki vele kapcsolatosan bármilyen feladatot szándékszik végrehajtani. Tisztelni kell a Folyót, hiszen sosem fog- Dr. Kozák Péter Ph.D. juk maradéktalanul kiismerni. Tiszteletünk tesz bennün- az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója ket mértéktartóvá saját "tudásunk" megítélésében.

______

Hideg Ágnes: Király Lajos erdőmérnök életútja (1894-1970) 24 oldal, 12 kép. Magánkiadás. Miskolc 2015.

Király Lajos erdőmérnök a Ma- erdészeti feladatai mellett bekap- gyar Hidrológiai Társaság Borsodi csolódott a miskolci és megyei Csoportjának alapító tagja (1952), vízügyi vonatkozásokat jelentő egykori elnöke (1955-1964), tisz- társadalmi munkákba: erózió teleti tagunk életútjáról a család védelem, fürdő fejlesztés, Miskolc közreműködésével készült kiad- vízellátását segítő karsztvízgaz- vány elsősorban a 3 kötetben meg- dálkodás. Évtizedeken át evangé- írt „Élményeink” című emlékirat likus egyházfelügyelő. A kiad- (http: //kiraly lajos. kiraly vány Összefoglalás fejezete Ka- csalad.hu (dokumentu- nadában élő lányának versével mok/kiadványok)) alapján készült, zárul. A 16+13 sorszámozott felhasználva az irodalomjegyzék- irodalom tartalmazza a hidrológiai ben szereplő munkákat is. témájú, általa írt vagy róla szóló A fejezetek címei jelzik az publikációkat, amelyek közül életút fontos állomásait. Ezek: néhány a Hidrológiai Tájékoztató- Selmecbányán. A Rózsa utcai ban, illetve Közlönyben jelent Király-ház a Vitális-ház szomszéd- meg. A Jegyzetek is fontos család ja volt. Itt kezdte főiskolai tanul- és tudománytörténeti információ- mányait Király Lajos. Katonaság, kat tartalmaznak. A kiadvány hadifogság. Testvérével együtt hozzáférhetőségéről a Társulat került a csitai táborba. A bátyja májusi hírfüzetében találunk tájé- által itt festett tájképek szerepelnek a kiadványban. koztatást. Hazautazás, tanulmányok befejezése. A fogságot és A Szerzőről: Hideg Ágnes a Borsod-Abaúj-Zemplén forradalmat az önkéntes főiskolások közül csupán néhá- megyei Múzeumok informatikus főkönyvtárosa. Kutató nyan élték túl, akik Király Lajos ötleteivel segítve, na- munkásságából (www.matarka.hu) kiemelendők a helyi, gyon kalandos úton tértek haza, Kínán, tengeri úton, megyei és miskolci evangélikus származású, müszaki- Hamburgon keresztül az elvesztett szülőföldre. Így természet tudományi, vízügyi kapcsolódású szakembe- Király Lajos főiskolai tanulmányait már a Sopronba rek életútjáról szóló publikációk. Ők: Herman Ottó, menekített intézményben fejezte be. Nagyvisnyón, Szil- Pazár István, dr Zsadányi Guidó, legutóbb Vásárhelyi vásváradon a Szalajka-völgyben. Erdőmérnöki pályájá- Pál (www.hermuz.hu/gyűjteményeink/könyvtár/virtuális nak rendkívül produktív időszaka a Pallavicini őrgróf Kiállítás 2.) Továbbá Hegymeg, Borsodi Földrajzi Év- birtokán töltött több mint negyed évszázad, amiről csa- könyv: Repertórium, Kossuth Lajos és Zemplén, Szinva ládi fényképet és festményeket láthatunk. Miskolcon. A hídjai, Bábonyibérc városrész stb. kényszerű áttelepülés utáni korszakban Király Lajos Szlabóczky Pál

______

90 TARTALOM

Dr. Szlávik Lajos: A Magyar Hidrológiai Társaság 100 éves évfordulójára ...... 3

EMLÉKEZÉSEK

Hideg Ágnes: Vásárhelyi Pál az Északkeleti Régióban ...... 5

Csath Béla: Emlékezés a 100 éve elhunyt Zsigmondy Béla fúrómérnökre ...... 8

Dr. Vitális György: Kötődéseim a Magyar Hidrológiai Társasághoz ...... 9

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK

Csuka Milán: Korszerű folyószabályozási módszerek vizsgálata ...... 11

Fleit Gábor: Komplex szabadfelszínű áramlások numerikus modellezése ...... 13

Nagy Sebestyén: Kommunális szennyvízkibocsátások befogadóra gyakorolt hatásának elemzése a Víz Keretirányelv szerinti célállapotok tükrében ...... 15

Dudás Lajos: Víziközmű-rendszer beruházásának költségelemzése ...... 16

Tokárszki Zoltán: Rudabányai meddőminták kioldási vizsgálata különböző tömörségi állapotok mellett ...... 17

Hegedűs Péter: Triton X-100 fotodegradációja immobilizált TiO2-dal...... 18

Grósz János: Az Ecsédi Vég-tó vízminőségének és üledékének környezetanalitikai vizsgálata ...... 19

Terlaky Fanni: Különböző kialakítású átereszek vízszállító képességének összehasonlító vizsgálata a hordalékvándorlás figyelembevételével ...... 21

Ujvárosi Andrea Zsuzsanna: Mikrocisztin termelésének és akkumulációjának vizsgálata egy hazai autróf víztérben ...... 23

Devecseri Mátyás: Törésponti klórozáson alapuló technológia üzemoptimalizációja ...... 24

Jakab István: A Beregi ártér öblözeten található települések árvízi veszélyeztetettsége és az anyagi kockázatok elemzése térinformatikai eszközökkel, a védekezés hatásai ...... 26

Németh Anita: Nyomásmérés egy hidraulikai modellen és annak optikai kiértékelése ...... 27

Nyíri Gábor: Árvédelmi töltések és völgyzárógátak hidraulikai modellezése, valamint állékonyság vizsgálata ....29

Szabó Mészáros Marcell: Élőhely szempontú folyami hidromorfológiai vizsgálatok 1D modellezéssel ...... 31

Szilvás Brigitta: A Parádfürdői gyógyvíz termeléséhez használt kőzetanyagok, technológiai folyamatok ásványtani és geokémiai vizsgálata, értékelése ...... 33

Belovai Tamás: Csepreg város vízkárelhárítási terve ...... 35

Bordás Csaba: Belvízöblözetek vízháztartási szemléletű fejlesztési koncepciója a Keleti-főcsatorna mentén ...... 37

Horváth Ákos: Fejlesztési lehetőségek a Csongrád-Bánrévei árvízvédelmi szakaszon ...... 39

91 ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK

Dr. Both Mária: Táj és ember. Teleki Pál halálának 75. évfordulójára ...... 42

Czikkely Márton – Iványi Gergely Tamás – Márkus Tamás: Harc a PET palackok ellen ...... 45

Dr. Dobos Irma: Vízügyi Emléknap a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban ...... 47

Dr. Vágás István: Folyóiratunk - a tudományért ...... 51

Zsadányi Éva: Dr. Vitális István kéziratos hidrogeológiai munkássága, avagy dr. Vitális István és a víz ...... 53

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK

Csath Béla: 150 éves a Harkány-1 számú fúrás...... 56

Gálné Vitális Katalin: A budai Ördögárok 2016-ban ...... 57

Kovács Attila János: A Tassi-zsilip rekonstrukciója árvízvédekezési és üzemeltetési szempontból ...... 61

Németh Kálmán: A 100 éves Magyar Hidrológiai Társaság Sopronból nézve ...... 63

Szlabóczky Pál: A felújított Diósgyőri Vár környezetének történeti hidrológiai értékei ...... 64

Zsadányi Éva: Vízemelés és vízgazdálkodás Selmecbányán Faller Gusztáv 150 éve megjelent tanulmányában ...68

Dr. Scheuer Gyula: A marokkói Kék-forrás (Source Bleue) vízföldtani és hidro-geokémiai vizsgálata ...... 71

BESZÁMOLÓ, EGYESÜLETI ESEMÉNY

Németh Kálmán: Beszámoló az MHT Soproni Területi Szervezete 2015. évi, a Csehországba irányuló, 2015.10.2-3. napokra tervezett szakmai tanulmányútjáról ...... 76

Németh Kálmán: Dr. Varga Lajos és Fest Vilmos akadémikusaink sírhelyének felújítása a soproni Evangélikus temetőben ...... 79

MHT: A Magyar Hidrológiai Társaság 2016. május 24-i évi rendes közgyűlése ...... 80

ÉVFORDULÓK

Szlabóczky Pál: Évfordulók: 1956 Mohácsi-sziget, 2006 Miskolctapolca ...... 81

Fejér László: A hazai vízgazdálkodás évfordulói 2017-ben ...... 82

KÖNYVISMERTETÉSEK

Dr. Kozák Péter: Dr. Vágás István – dr. Bezdán Mária: A Tisza és árvizei...... 89

Szlabóczky Pál: Hideg Ágnes: „Király Lajos erdőmérnök életútja (1894-1970)”...... 90