Szilvási József: Krisztus a Mi Igazságunk
A BUDAPESTI KÁROLI GÁSPÁR EGYETEM TEOLÓGIAI TANSZÉKÉRE BENYÚJTOTT ÉRTEKEZÉS A TEOLÓGIAI TUDOMÁNYOK DOKTORA FOKOZAT ELNYERÉSE ÉRDEKÉBEN Szilvási József KRISZTUS A MI IGAZSÁGUNK HIT ÁLTALI MEGIGAZULÁS AZ ADVENTISTA TEOLÓGIÁBAN Budapest, 2007 2 Bevezetés „Igaz-e Isten előtt a halandó? Alkotója előtt tiszta-e az ember? Hiszen szolgáiban is talál hibát. Hát még azokban, akik agyagházban laknak, amelynek alapja porban van, s könnyebben szétmorzsolható a molynál” (Jób 4,17–19). Elifáz kérdése minden em- ber kérdése, a reá adott felelet pedig a keresztény bizonyságtétel központi problémája. Az ember megigazulásáról1 szóló tanítást a nyugati egyházban nem csupán a keresz- tény hittételek egyikének tekintik, hanem olyan tantételnek, melynek igazságán áll vagy bukik az egyház által képviselt üzenet igazsága.2 A keleti egyház számára sem közömbös, hogy „igaz-e Isten előtt a halandó”, ők azonban más úton keresik a bűn problémájának megoldását: nem a „iustitia”, „iustificare”, „iustificatio” szavakat3, hanem a „deificare”, „deificatio” szavakat alkalmazzák, ami elsősorban isteni természetben való részesedést jelent.4 A bizánci teológia nem dolgozta ki Pálnak a Római és a Galáciai levélben hirdetett megigazulás tanát. Ahogy Meyendorff írja, a keleti teológia az olyan bibliai szakaszokat, minthogy „Krisztus megváltott minket a törvény átkától, mikor átokká lett érettünk” (Gal 3,13), 1 A görög „dikaioō” szó szótári jelentése igaznak ítél, igaznak nyilvánít, a „dikaiosunē” főnévi forma igazzá nyilvánítást jelent, amit magyarul egy régies kifejezéssel megigazulásnak szoktunk fordítani. Karner Károly rámutatott a magyar szóhasználat nehézségeire. Ezt írta: „…a magyar megigazít, meg- igazítás szót nagyon óvatosan lehet a régies „megigazul”, „megigazulás” szavak helyett használni. Magyarul megigazítani annyit jelent, mint rendbe tenni. Megigazítjuk a képet a falon, vagy a ruhát ma- gunkon.
[Show full text]