Állatnév Műszótár

4 HÁROMNYELVŰ FEJTŐ

ÁLLATNÉV MŰSZÓTÁR.

VAGY

TRIGLOTTIM

ETITMOLOCIICUM«

1 84 6 Maga ass ember ÍH JJ» ,-illaU hónaim Tartozriín; I. öl cies n'nuk ors/iígába ttejiirnl, 's TÍ/.sgiíliii luliijcloii teleit, Ifíkbun szcniléllict nagy icinukuk jeleit. Előszó.

MLZ állathonróli, kijött, magyar értekezések a' követke* zendők: Franzius Farkas "Vittebergi Professor. Jeles Vad? kert. Lőcsén 1702. Földi János Orvos Doktor Természet Históriája I. Csomó. Az állatok Országa, Pozsony. 1801. Gáti István. Szab. Kir. Szatmár Varos Helv. Vall. Lelkész. Természet Históriája. Pozsony, 1795, Molnár. Joh. Bapt. e Comit. Jaurin. Canon. Scepus. et Abbatis Belae fontis, A'természet három országának rövid ösmértetése. (Könyves haz IV-ik Kötete) Raff Görgy. Természet Histor. For< dífotta Fábián József. Helv, Vall. Lelkész, Veszpr. Egyh, kerület Esperest. Veszprém. 1799. Szentgyörgyi József Orvos Doktor, A' legnevezetesebb Természeti dolgok Es; mertetése. 1. Dar. Az Élőállatokról. Debrcczen. 1803. A1 jelen Müszótárban pedig 1423. Latános-Görög, és Német nevezetekkel megmgyarázott magyar állatnév; 758, szófejtéssel megvilágosított Diákos Görög hiteles állat mii* szönév találtatik.

AJblak fatytyú csiga. Anomia dórnak, Ani. 9Ift'tf atttfdjerSOZa* piacén ta. Anomia, V. Faty* bcitfrcflev. Mad. tyú csiga., £rauéparant, gcw* Agár kutya. Canis grajus. Gra* ftermufdjel. Féreg. ius, n, um. Görög idem quod Ábrándozó manó. Mantisreli* Graecus; v. ad Graecos per* giosa. Mantis, Y. Manó. ©or» tinens. Cic. Invent. 1. íi. c. 23. tcő anbeteúim, SBailbeíttbcő Graji de Grajis aeternum ini* matt. Bogár. micitiarum monumentum sta* Ácsa, Szitakötő. Libellula. Li" tuerunt. Hör, 1.2. od. 16. Gra* bclhtla est dimin. alibella, - ja Camáena. Nepos 23, c. 3. parva libra. Hoc rursus est Is hodie Grajus saltus appel* díminut a libra. Libra vero latur. A Graius est Graicos, vox est a Sículis, qui obo* hinc Graecus. äßinbfptcf, lum dixere XÍŐ-QOV. Hinc Ro* 2Btitbf)nnb. Emlősállat. manis libra, quia oboli sive Agyagfúró. Gordius. Gordius, asses libriles. Gonvertitur T rex Phrygiae, genere rusti« in B, quomodo a TÍQETQOV est cus, et ignobilis, qui currum • tenebra. SBajfcrjungfer, Xeu> conductum, dum ex oraculi fcíőttabeí. Bog/ consilio rex crearetur, in Afrikai marha evS, Buphaga A* Jovis templo majestatí regiae fricana, Búphaga, V. Machá consecravit, in cujus lora* evS. Slfrifantfcbcr Ddjfenba* menfis. erat nodus indissolu« , cfetc. Madár. bilis, quem Alexander Ma* Afrikai skorpió. Scorpio afer. cedo gladio caedit. äBafler* Scorpio, V. Skorpió.. Afer, faben. Fér. rí, subst. qui Africam inco* Akteon cserebűCy. Scarabaeus lit; Afrícanus. Virg. Aen. S. Actaeon. Scarabaeus. V. Cse* v. 724. Afri discincti. Horat. rebiily. Aetaeon, 'AxTaiwr. 1. 4. od. 4. Dirus. per urbes filius Aristaei, nobilis vena* Afer,, ut Walas equitavjt* 1». tor, qui cum imprudens Di» c. Anni bal. 2ífrícatter. Bog. anam nudam se cum Nym* Afrikai nyüvész. Crotophaga ani. phis in sylva lavantem vidis* Crotophaga, V, Nyövészt set, ab ea in cervum muta* Ani, Brasiliai neve ezen ma* tus est, et a saisr canibus 690 laceratus íttleriíb Ovid. & „nyelve nínts" Víde Földi Met. ftficgetlber ©ttcr. Bog. Természeti História, p. 350J Alitkos. Hist er. Hister, m. 2- , Slftcrbícne. Bog. idem ac liistrio, u e. ludio* Alpoki Fókocska, Rákpók, ízes* Hctruscorum lingva. Liv. L pók. Phalangium.^aicé/ytoi'í 7. c. 2. Hister, unde liistrio, ró, aranei genus a crurum. Thuscis significabat ÖQx>i3t)vt longioribus intei'nodiis dictus li. e. saltatorem, qui et lu* apud Xen. et Diosc. deriva* dió vocatur. A Thuscis enim tum a (páXay§, üy.yog, ara• rem et vocem Romartl ncoe* neus. Plat. in Heiiade. , ani* sliola aranei generis si hyems mal; et yovi), geoitura. ör* nquosa sit. OaXáyytov, po* , jfuguitg ber £biere. test et pro diminutino a cpáf ' ÁllatnŐvény. Zoophytum. Zwo* Xay$, ctyyosi haberi. 9tfter* tpitov i animalplanta; com* fpinne, Arehőfpimte. Bog. pos. ex £WÖSM, animal, et tpv* Amazoni Indiai szajkó. Psittacus '.. Tov/pIanta.£()icrpfl diai szajkó. Slumjonen.-öanb ifi Xoyia, scientia de ahimali* ein 6tücr íanbeő in @űb--3lme* bus, ex £<úo]/, animal} et , riía. 2linajonen^apage».Mad. Xoyia tractatus. Céhre öoit t Amerikai krokodil, Kajmán. La* ben £f)ieretf. cetta alligátor. Lacerta, V. Almafa levelész. Aphis mali. Gyék. ítajman, Símcrítanw Aphis, V. Levelész. Malus, , fdW ^rofobíf. Kétéltű. V. Almafa. Hpfcffatt*. Bog. Amerikai orrondi. Mycteria Arne* Alma iloncza. Phalaena pomana. ricáha. Mycteria, V. Orron* Fhalaena, V. Pille. Pomana, di. Sßrafili'anifdjcr Oíeiljer, ob. a pomum, quod V. sub Al• , ©tord). Mad. ma. Sirnrüicffer. Bog. ÁmérikaJ tigris, Horgos macska. Ahnalevelmqly* P halaena roeseh Felis onca. Felis, V. Vad* la. Phalaena, V. Pille. Roescb tl macska. Onca, "Oyy.fi, >/» la, Roesella, dimín.ai>ó%C?> uncus, Hesych. ab o'/xoc;', Stridor, mert rágcsáják a' fa* tumor bullae. 3aqttar, %mü leveleit, L.Foldi T. Hist.pag. rttcthífdjet Xtégcr. Emi. 336. SílOerbucfel. Bog. Ammonszarva. Nautilus Becca* Alma szipoly,, Scarabaeus Borth rii. Nautilus, V. Révész, ber cola. Scarabaeus, V. Csere* SKaitriluő. Fér. ., biily. ©flttenfáferi Bogi Ananász kaláris. Madrépöra ana* Alméh. Mutilla. Mutilla, cson* nas,V.Csillag kaláris. AnaftaSj kacska,, vox iponfracta ex V. Ananász, ©ceanrtnaö. Fér. mutilula, a' voce mutila. Mu* Angolna. Mtfraena. Muraena, V. tila, v. mutilula dicitmvquía sub Köz angolna. 2íat. Hal. 691 Apollo pillangó. Pnpilio Apollo. Aranyhajú tétigeri féreg. Am* Papilio, V. Pillangó. Apollo, phitrite auricoma. Amphitri* Jovis tertii et Latonae lilius, te, V. Tengeri féreg. ©íirtV fráter Dianae- Cic. de nat. fódjer. Fér. Deor. Sed a Graecis Idem, Arany ponty. Cyprinus auratus. atque Sol, existimatur. Qua* Cyprinus, V. Ponty, Őbtnefú tuor facultntes liabuit, Mu» fdjeő ©olbftfdjdjen*/ ®$imt* sicam s. pucsiui; vaticinium; pfe. Hai. medicináin; perítiam ságit* Arany poros ezinezogó bogár. Cc* tandi. Plato in cratvlo. Di* rambyx pöpulneus. Ceram* ctus est quasi ástoliHnv, v. byx, V. Czinczogó bogár. áaolvw, proprer medici* Pöpulneus a populus* quod V. nam; i. e. abluens a malis sub Nyárfa, ^űppcíubocf^fiogí solvensque. Aliis etiam no* Arany szúratos pompás bogár. m'mibus appellatur, e. g. Buprestis chysostigma. Bu* Phoebus; (polßog, quia Sul prestis, V« Pompás bogár. est purus, castus, splendi* Chrysostigma, compos. ez dus, Nomiusi a vépoj, pasco, XQútioj, aurum; et tiiiypu), quod Pegis Admeti armenta punctum, a 6V£w> pungo, pavit, v quod Sol pascit om* perf.perf. pass. e'fftyjuaí.befb* nia} v. a véftog, lex, quod punct. flog. Arcadibus legem dedit. 9fo* Aranyos cserebüly. Scarabaeus tcjerSittgcnfpif geí, 2íppKo.Bog. auratus. Scarabaeus, V.sub Apró füles bagoly. Strix Scops. Cserebül. Auratus, ab au* rum, quod V. sub Arany had Strix, ; V. Bagoly. JSy.mp, ionos, ó, avis nomen« ex ge* v. nem. ©olbfáfer, Kefenía' nere nociuarumí. Od» 1. sic fit. Bog. dicta, v. quod sit infausta Aranyos futrinka. Carabtis aura* cantu, v. quod noctu canat: tus. Carabusj V. Futf inka. Äu* v. quod noctuacutius cernat. ratus, V. Aranyos cserebüly. Vid. Éust. venit ab Ői//» ó"óc, ©eíbboím, ©oíbflifter. Bog. vox, cantus. Od. a q. ab esreo, Aranyos lantsa hal. Sparus au* loquor. &í e í n e Dtjrcuíe, rata. Sparus, V. Láncsa-hal. Saumeuíe, ©tocfiuíe. Mad, Aurata, V. Aranyos csere* Arábiai porczelláncsiga. Cypraea büly. ©oíbbradjfen. Hal, Arabica. Cypraea, V. Por* Aranyos vakondak. Talpa Asia* czelláncsiga. 2trabífd)e SSucb* tica. Talpa, V. Vakondak. ftabe. Fér. Asiatica, ab Asia, quod di* Aranyhegyi, Malinké. Oriolus, cla est ab Asia Nympha, v. Aureolus. $»roí, apróit, Óceáni, et Tethyos filía, Ja= 3Dro(ící. Mad. peti conjuge, ex qua Prome- theuhi ortum ferunt, s. ut Arany bogár. Cbrysls, XQV&S, aurea vespa> a %QvÖóg au* quidam volunt, ab Asio Ma* t naéi Lydi filio. ©db SjíflUÍ* rum. ©olbmefpe. Bog. t Arany fáczán. Fhasíanus pictus. wurf. Emi. Pbasianus, V. Fáczán. Gibt* Argali kecske. Capra ammon. nefífcfier ©olbfafon, äSimter Capra, V. Kecske. Ammon. gafan. Mad, Jupiter Ammon, s. Hammon 092 nppclláms est. Fors quin tem« Árva szajkó , Havasi holló, plum eJTis in locis nrenosis Schvvajczer varjú. Corvus exstructum, ft Libero Patre, graculus. Corvus, V. Holló. Unde Propcrt. lib. IV. liieg. Graculus est contractum ex 1. Hoc neque arenosum Ly* xoQctxfag, ,quod Gaza, in A* : bici Jovis expíicat 'antrum. rist. hist. animal. I. IX. Cap. An potius Amnion Aegyptia XXIV, graculumvertit.aBoí* vox est, ac Jovem iis sfgni* rnfcc, 3irpra&c, ©chmeincr* ficat? An ab Hebraeo rjQp' , fräfyc. Mad, sol? vmde et, juxta Rabbi* Aspis. Coluber asp'rs. Coluber, iios, Chamanim dicuntur, sa* V. Vipera. Aspis Graeci cen* crificia in locis excelsis, so« sent esse ab a gEptinxiä, et lisquc calorem excipierttibus. 6V)i>, i. e. extendo, quia Nisi potius ea vox vox a forma sit non oblonga, sed Persis, quod Jos. Scaliger rotunda. Vel a ßni^ta, i. e. ait,' qui et ab eo, praeiixo slbilo, quia non sibilet. £)U X, Acháman factum censet, Ut, Slípfdjíangc. Kétélt. indcque Persas dictos Acha* Aszszú körtvély csiga, Murex menios, s. Achamenidas. Vi« pyrum. Murex, V. Tüskés de quae is fuse et erudite (ut csiga. Pyrum, est fructus omnia)de Achameniorum vo» longo pediculo pendens, et ee disserit ad Catulli Épigr. pyramidem referens, unde a LXXXVHI. Szalamia. SDcuf* itvQ, ignis, deducílur, qui ferri) icr / ^flit. Eml. desinit in pyramidem. ®e* Árgus pillangó. Papilio Argus. troefnete $8im. Fér. Papilio, V. Pillangó. Argus, Atalanta pillangó. Papilio Ata* ítavánx^q, a Graecis cogno* lanta. Papilio, V. Pillangó. minatus, quod totus ocnlis Atalanta, aß, et Atalaíite, constaret, quem poefae fabu* es. tttaXavt^ Schoenei, v. Iantu'r a .Tunone constitutum ut nlii maiunt, Jasii, Argi* fuisse cusrodem lus, Inaccbi vorum regis flíia. Virgo,for* filiae, in bovis speciem con* ma et viribus corporis prae* versae. Hunc postea Mercu* stansj utia ex Gomitibus Dia* rius Jovis jussu interfecit, nae, etc. Sibmiraf, @d)ltccf* unde áQYOtpóvTrjc cognomi* ffügef. Bog. natus est. Cic. 3. de Nat. Atlücz pillangó. Menélaus papi* Deör. Ovid. 1. Met. Juno au* Ho. Meilelaus, filltts Afraei, lém oculos ejus avis suae, et Acropes, ut Homerus tra.- - h.e, pavonis caudae inseruit. dit; Plisthenls véro, ut He* OvíA. Ibid. (Silfc eräug. Bog. Siodus, et frater Agamemnof Áfíiyékha], Sciaena. Jxiadevg, nis, Rex Spartae, qui He* íwg, ő, piscis genus, qui a lenam, Jovis ét Ledae flliöm, nonnullis Sxicuvci vocatur, uxorem habuit. Cohfecto beb teste Hesycb. et Athen. 1.7. lo Trojano, Helenam reeepit, et (íxívlq,, apud GaL de fa» conscensaque navl, post o» cttlf.alhn. 1.3. c. 30, a ßxla, Ctavurtl erroris anmtm, do* umbra. llntberjifd)-. 6cerap* mum rediit. Papilio .'• V. Pil» -pe. Hai. lange. OTeuefauö, 5(riaMtog. ' 693

Austriai porond lakó. Glareola v. Ostreum, ŐSQBOV, genus Austriaca. Glareola, V. po* piscium, qui testis integun* rond lakó. £>eftcrreíd)tfdjer tur. Derivafur ab ögeov, ovo?. ©anbíaufcr. Mad. pleonasmo lilerae p, docet Austriga. Ostrea. Ostrea, V. Eust. ©emeíne @$bare Slit* Austriga csiga.3lujíer, Äainnt: fter. * Fér. mufchcí. Fer. Ajakhal. Labrus. Labrus a la* AustrigarCsiga,, Ennivaló Au» bilim,ajak, Forielabruscon* stfiga-Csiga. Ostrea. Off. O* tractum ex labrosus Síppftfd), strea edulis. Zool. Ostrea, Hal.

Bab pusztító futrinka. Carabus* Etymologie! Magni auctorem. . sycophanta. Carabus. V. Fut.- 9)űppeiiraubcr.,. Bog. ' rinka. Sycophanta, 6vxoq>civ> Bába szarka, Őrgébics. La* r>ig, a ßvxov, i. e^ ficus; et nius excubitor. Lanius, V. (pctívüJ, pro éyxaXai, accuso. Gébics. äBütger, U3ergalfíer, Lege olim apud Athenienses @ra«er SfBtirger. Mad. cauium erat, ne quis ficus Babér levél csiga. Ostrea (olium. Athenis exportárét. Qui de* Ostrea, V. Austriga. Sforbeer* ferebant adversus eam legem bírttt. Fér. peccantes, ex re .dicti ßvxa* Babyloni torony. Murex Bábylo* (pdvTcti, soletque hoc ho* nius. Murex, V. Tüskés esi* minum genus delationibus sb ga. Babylonius, tton 33abö«. bi parare victum: atque adeo Ion, eine in aíten 3"ten be* saepe et fiola ciiniina inten* rühmte ©tabt, ín Slfíen, ani debat: eaque de caussa ca* . Cruphrat. £eute jíttb nur bíe lumniatoribus id nomen tri* grümmer jü feben. SSabtiíd* butum fűit. GIoss. Cyr. 6u* uifdjer Spurin. Fér. xotpávti)?, calumniator, si* Babos giliszta. Lumbricus varié* coi'anta Aliam etiam nomi* gatus. Lumbricus, V. Földi nis caussam adfert Festus, giliszta. It. BélgiliszJa. ©d)c* bisverbis; Sycophanlas qui* cfiger Díegenmurm Fér. dam ex hoc dictos putant: Babos kövecs csiga. Buccnum Atticos quondam juvenes so* maculatuin. Buccinum m nor litos ajunt in hortos quorun* concha, ad similitudinem ejus dam irrumpere, ficósque de- buccini, quo sonus editur, ligere; quam ob causam le* unde et caussa nominis Plin. gern factam, qui id fecisset, 1. IX. c. XXXVÍ. Conf. Ha* capitale esse ei, quam poe* bos kövecs csiga, ©rcßeö nam qui persequerentur, ob £tegerbetn. Fér. parvula detrjmenta,. syco* Bábuk banka, Búbos v. Bóbás phantas appellatos. Vide et büdösbanka. Upupa. Upupa Aristophanis Scholiastem, ac est ab í'aojy, upupa. SBtcbe* 46 694 ()opf, 9íctl)[)af)ir, Sirccffrő-- Balhányi cdjszcmü. Monoculus mer. Ma«\ pulex. Monoeulus, V. Edj Bagócs, Bökcse. Slomoxys (ez szemű. Pulex, V. Balba. elölt Conops). acu* SBafícrflob. Bog. ti oris; compos. ex Grofta, Baün, Telea. Cyprinus ballems. os, oris; et óiig, acutus. Cyprinus,V. Ponty. Balle« ©tcrf)flíefle. Bog. ins, l'ors a ßallm, salio: Bagoly, Bogoly. Strix. Latini quiaciprini generalitcr saliunt strigem, ct Gracci sgíyya vo* sursum. ©iifter, 23íicfc. Hal. carunt avem, quam 'Gracci Bangó balászmadár. Sterna sto» VVXTlßOav, V. VVXTlxÓQdXtt, lida. Sfobbp, Mixte S0?ccv<> appellant, teste Hesychio, fdjnxilbe. Mad. cuiuslocum corruptuin emen* Baraszklevel bolha. Chermes dat Scaliger, notis in Cata» jicrsicne. Chermes, V. Levél* lecta. Festus: Striges, avcs bolha. Persica, V. Raraszk* nocturnas, ut ait Verrius: fa, ^fcvfídjbaumfauflct. Bog. Graeci sqlyyug appellant. Baraszkfa levelész. Aphis per* Strix, avis nocturna, v. ve* sicae. ^fcvfídihaumlattá. Bog. spertilio est, v. noctua, v. Barátka. Motacilla atracapilla. sal fem avis noctuae similis: Molacilla, V. Billegető, tíü* cui, ut Ovid. Vi. Fast, ait: jlerwcnjfl, ÍOÍoiiri). Mad. Grande caput, stantes oculi, Bárkacsiga. Arca. Arca dicitur, rostra apta rapinac, Cani* quod indusa contineat, ac cies pennis, ungVibus ba* seruet. Nam arcere, juxta mus inest. Strix igitur pro Fcstum, antiquisnotabat con* ave erit a Graeco s«i|, s. tinere. Scntentia Jos. Scali« ggíy$, quod cinö ro gqiyvö, geri, in IV. de re poetica, h. e. Stridore: non strix d/.;?,?/ pho* citur a pulo, s. pullo colere. caena, balaena, tursio Ga* Veteres enim non geminabant zae: genus est piscis, de quo consonas. (öelhg, vid Ar* Plin. 1.9. c. 9. sroeerfdjmeíit, cad). Vel potius xaxa (A&xá* aSrounftfd). Emi." eíd)e am ©ípfef eíneő ají* insigne. Erat id in Persicis unb bíattíofen Söaumeé wact); regibus fascia, cidarim s. ti* fen; ettte faferíge ©tfjaaíe, aram ambiens, et albo di* unb maitbcíarttge Äcrne bcfú stinctum At in aliis tantum íjen folt. Mogadoro, ÜJlogo* fűit Candida fascia regum bor, Suíra, $auptftöbt in frontem praecingens. Hinc ber 9Öíaroccaifd)en Sanbfchaft liquet, cur Festus velit, ba* #aba, ín 9iorb*Slfrifa, am siliscum, quia candidam ma* SUÍantifchen SDícere, auf ber culam diadematis instar in Snfet, gfeíd)cn 9íamenő. So* capite habuit, basilisci, h. e. cofcfjnecfe. Fér. reguli nomen hinc adeptum esse. ©afíítff. Kétélt. Bársony V éjjel fénylő csiga, t ílelix ianthina. Helix, V. Csu Báj elleni. Antipathes. Antipa* ga biga. Ianthina, áb LUV* thes, Plin. (Min). (Sín gemíf.-

•&ovt color purpureus, quod fer ©fein, gegen 3au6ere» lov, viola. ävßoQ, flos. Shtr* bienenb. yf'vTinad-ijg, contra* purfcfcnecfe. Fér. riarn affectionem hai ensjob-- Bázi v. Skocziai pellikán. Peli* sistendi vim habens, per con= canus Bassanus. Pelecanus, trariam affectionem. In Epigr. V. Pellikán. Bassanus. S3aá, axbna&ijq ; exp. contra* fíciue Snfeí auf bem SSritfa* ria fáma. $ínttpatí)cő. Fér. iiifd)en SÖÍeere, gegen 3íofcof Bájelleni cziprus. Antipathes über, an ben Äüjten beő cupressus. Antipathes, V. $rauj. Sep. ftíuífíerre, mit Bájelleni Cupressus, V. Czip* 900 (gínmobnern, bíe fid) rus. ©eeenprefje, ©eetannc. »on $tfd)eret; nabren. ©cbot* Fér. tifdfe ©anő. Mad. Bajuszos kígyó hal. Ophidinm Bazsiliskus. Lacerta basiliscus. barbatum. Ophidium, V. Kí* Lacerta, V. Gyék. Basiliscus, gyóhal. ©djfaugenft'fd), Jöarr* ßa6Mgy,og, regulás^ serpen* mätmdien. Hal. tis genus. Geminam nominis Bajuszos kis fejű halded. Cobi* caussam adfert Fesfus: Ba* tis barbatus. Cobitis, V. Kis* siliscus, inquit; appellatur fejühalded. 33artgri'tnbeí , genus serpentis; v. quod in ©djmertíng, ©dunetíe. Hal. capite habeat album instar Bajuszos rózsahal. Muljus bar* diadematis; vei quod reli* batus. Mullus, V. Rózsahal. qua serpentum genera vim 3íotf)6art. Hal. ejus fugiant. Utrumqueeru* Begyes galamb. Columba guttu* fxov confirmant haec Plinii rosa. Columba, V. Galamb. verba; 1. Vili. c. XXI. Ea.- Äropftaube. Mad. dem et basilisci serpentis est Béka. Rana. Bana, ab sua di* vis. Cyrenaica hunc generat cta voce, ut seribit Varró 1. provincia, duodecim non am? IV. de L. L. fttofcfj, Mvbte. plius digitorum magnitudine, Kétélt, Candida in capite macula, ut Békahal. Lophius. Joylcc, cer* quodam diademate insignem. uix: dicitur plerumqxie de 46* 096 , ceruíce dorso (enus arrectas Bíbicz. Libuf.z. Tringa. @trle setjs in Bibircsós égnézft bal. Uranoseo* cervice dorso tenus in mo* posseaber. Uranoseopos, V. dum cristaeerectis.()diss.2. ct Égnéz'ohal. ©tcrnfeljer, ÍÍBavs Hcsiod. inasp.et Arist de part. jcitfopf. Hal, an. 1. 2. ci'14. Jowía. gfíoffe, Bibircsós féregcsiga. Chiton tu* ©eeteiifeí, grofd)jtf«). Ha). berculatus. Chiton; V.Fére»* Bélgiliszta. Ascaris lumbricoides. csiga. Dfcabriou. Fér. Ascaris, V. Ugróíéreg. Lum* Bibircsós tengeri fi'il. Haliolis tu* bricoides, est compos. ex berculata. Haliolis, V. Tenge; lumbricus, quod vermis in- rifül. ííltotigeá 3Jiecrol)r. Fér. testinorum dictus quasi lu* Bíbor csiga, Ormós csiga. Finna. bricus, quia labitur, v. quod Pinna nunc conchae genus, in lumbis sít. Ita Isidoras, 1. quod elGraeciSfftw«; nunc de XU. c. V. ceterum Martinius avium.aut pisc'uun pirutisdi ingeniöse lumbricus deducit citur, estque tum ab anliqno ex eo, quod ex Xifictti ßqvst. pinum, pro acuto: quod ipsum b. e, sordibus nascatur; et ab llebraeo J^JS, h. e. arigtt* slSog, forma. ©pltíttnirm.Fér. lus, n. p. ob actmien ejus, Béldcd tengeri tömlScske. Asei- ©tcd)mufd)eí. Fér. dia intestinalis. Ascidia, V. Bíbor csiga rák. Cancer pinno* Tengeri tómlocske. Intestina-- theres. Cancer, V. Folyóvízi lis, V. Agyvelfi beleeskei. rák. Iävvo{hiQ))q, cum con» íDnrmfrficíve. Fér, cha v. ostreo in societate ve« Bengali pinty. Fringilla amun> nans. compos. ex nívva, s. dava. Fringilla, V. Pinty.gittí mVv»/, ?;, pinna: genus öou öengafen, ob. Äutfiitta; conchae s. ostrei; Semper bic eine »on bcu'4 5>rnfibciit* comitem socinmque in com* fd)afren ber engfnubifiVOft-- parando clbo habens canceh iiibifd)cn$flnbeídgefeífd),Mnd. lum v. squillam. Athen, 1.3. Berkész. Conops. Kdvmp, lonog, et Arist. bist. an. 1. 5. c. 15; ó, ij, culex. An quia culicis et űijQiiq, venator, a {ríjVEVw, facies in acutnm exit? ut sit feras venor, quod a \r>)o, q. a xiovog et mp. aut a XOQ* oog, v. Aeolice ijpj/o, Qoq, vunji, a xapvoq, i. e. XÉVTQOV, fera, bellim. Az Ázsiai ten- q. animal aculeata facie. £)ícf* gerben, gyakran a bíbor csiga fopffficgen. Bog. szakállában tartózkodik. FÖb Berki esiga.Helix nemoral. Helix, di._©ted)mufd)eíniod)ter. Bog. V.Csigabiga.2ßaIbfd)itcrJfe.Fer. Bika,ökör, Tehen.Bostaurus.Bo* Betűs Venus. Venus literalia. stanrusjV.Marha, Bika.Okör, Venus, V.Venus csiga.©trief* Tehen.©d)fe,©tíer,Auf).Eml. ' bubiét. Fér. Bikklevelmoly. Phalena Schae* Betüzo szúh. ßostrycbus typo* ferella. Phalaena, V. Pille. graphus. Bostrychus , V. Scbaeferella, diminuf. a no* Szúh. Ttsjtoyqáfpoq, typogras mine proprio Schaefer. Sed phus, ex r ú rero),mndo;e t ygá-. quis sjt Schaefer ? me latét. apoq, seriptor. 3eíd)ncr. Bog. S3uchenbfattmotte. Bog. 697 Billentető, Billegető, Barázda nyitó. Cardinalis, significat billegető. Motacilta est com* heic ruber, metapliorica no* pos. Sane in Glossis Philo« inenclatione, a habitu rubro xeni dicitur 6ei6onvyig, quia Cardinalium Romanae Eccle* inouet caudam: et ItaÜs, co* siae. Secus Cardinalis notat datrcinola, h. e. cauda tre* principalem, ín quo vertitur mola: Magyaris, Barázda cardo reipublicae; ac Eccle* billegtetÖ.; Inest ' autein is ti siae. Ita in libro officioruni inotui libidinis significalio; ea Theodosii Cardinales vocan* propter xíuaiÖov vocat Ga* tur, Praefecti praetoris As'i* lenus. Quídsi igitur sinúlitcr anae dioeeezeos, et Praefe* inotacillae nomen ex eosit, cfus Africae, quod ceteri.s quia mutonem cilleatl Muto, essent majores. Civilium au* iilem a'c mntunuin , s. 'niuti* tem magislratuum exemplo, mim, v. nuitoniuiu; n. p, tb ut Alciatus quoque opiníatur, níoq. Ciliere aulem est mo= iiitroductum esse Cardina* uere. S3ad)|íeíjc. Mad. lium nomen in Ecclesianu Ac putat Duarenus, sic pro* Bival, Bivaly. Bos buffalus, Bu-- prie dictos presbyteros , qui balus, cui nomen a similitu* in majori Ecclesia, quam ca* dine bovis est, ut Isid. 1. XU. thedralem appellaraiis, cum cl. JBűffeí. Emi. Episcppo suo facerent rein Bóbás czinke. Parus eristatus, divinam. Quando vero id no* parus, V. Czinke. Rauben* men Jn Ecclesia ceperit, et metfe. Mad. quomodo paulatini, Cardina* Bobás Indi szajkó, Kakadu In* les ad tantum honoris fasti* diai szajkó. Psittacus eristatus. gium pervenerint, alibi com* Psiilacus V. Indiszajkó. Cris* modius edissertabitur- 3ubt«3 latus a crista, quod forte ex niídjc niibcitrtitr.Mad. speciatim a carere deducitur Bóbás páva, Pavo eristatus. Pa* apud Rajum 1. 299, quia a* vo, V. sub Köz pulyka, ©c* pfus carendae lanae. Germ. mettter ffau , *p niorus. beerbe* les, sive ut in vett codd le* ficefet. Bog. gitur, maeles, aut maelis, Bokri csiga. Helix arbustorum. est ex agrestium felium ge* Helix, V. Csiga biga. Baum« nere: fortasse quam taxum, fcfjnecfe. Fér. V- taxonem, s. dassum ap* Bolondoskodó, Bolondozó. Cha* pellant: ita censent plerique radrius morinellus Charadrb, erudití, quibus praeit Perot* us, V. Essö kiáltó. Morinel* tus. De etymo sentenlia est, lus, bizonyosan Morío szó* sic dici, a Graeco fiéfo, mel; tói van; mert ez a'madár, quia animal sit avidum mel* midÖn a' vadászt látja, min* Iis. Vel /J.7Ü0V, maliim, quia dennémíi állati és emberi corpus sit rodundum. £>ad)é. mozgásokat követ, mint a' • Emi. majom, 's azért könynyö is Borzas galamb. Columba hispí* azt megfogni. ÜJÍoríttelí, spof* da. Columba, V. Galamb- fenreíffeí, Mad. 9írtttl)c Staube. Mad. Bolonyai kutya. Canis meliteus. Borzas-SzÖrös-hal. Tetrodon bi* Meliteus , v. Meütaeus, a, spidus. Tetrodon, V, Négy* um. et Melitensis, v. Malten* fogú hal. Augcíftfdj, ©ecfím sis, se: Máltai, v. Malta v. fdje, Hal. Melita szigetebeli. It. Lágy, Borjú tengeribornyú. Phoca vi* Gyenge. Melitei catuli: Asz* tulina. Phoca, V. Tengeri szonyoknak zsebben, kez* bornyú. Vitulina a vitulus, tyüben, hordozható játszó quod est aetatis nomen, ut 699 doeet Vnrro 1. 11. de R. R. . impelu ferufitur. (Male ab oap. V. Servius ad Maro. ad)}, idem quod ärn, noxa, Eccl. III- monet, quod vitu* unde átíy.pog.) SBremfc. Bog. Ins dicatur a viridiore atetale, ßökese. Stomoxys Jrrilans. Sto* ut et virgo. Sed potius est moxys, V. Bagócs. Síűcfeit* vitulus a nérctloq, v. abtra* (led)er. Bog. lóg , quorum utrumque vitu* Bölcs ember. Homo sapiens. Ho* lum notat. (ITVIOI, véog, anct-. mo, V. Ember. SSermíiifíiger lóg. tlesych. et in ivcelog). aWcttfd). Eml. Posterius elymon sequuutur Bőr futrinka. Carabus coriaceus, veteres, q.ui et inde deducunt Carabus, V. Futrinka. Őcber-- Italiae nomen ob vitulorum artiger iauffäfer, Scbcrfäfer. copiam. Varro IV. de L. L. Bog. Vitulus • quod Gra'ece anli* Borrnoly , Porva. Dermcsles. quitus irulog. Id. Lib. I. de R. R. cap. I. Denique Itália di]fllAr\i))g, animalculum quod« a vitulis, ut scribit Piso. Et dam, a consumendis pellibus cap. V. Grnecia enim nntiqua ita dictum. Suid. Etym. He* sych. a öéoua, pellis, quod tauros vocabánt iralä?; a quorum mullil inline et pul« á öépag, idem. ©djabfäfer, chritudine, et l'oetu vitulorum ívícined. Bog. Italiamdixeriwt. Coliunell. in Brazíli daru. Palmedea. Palme* praefat lib. VI. Nee dnbium, dea, derivativuma Palame* quin (ut ait Varro) caeteras des, Ttalafj-vÖijg , 61. Nauplíí pecudes bos honore supera* Euboeae regis, qui Ulissis re delieat, praesertim autem fraude a Graecis interfectus in Italia, quae ab hoc nun« f'uif.. Dicitur, ciun in bello cupniioiicm traxisse creditur, Trojanoetipse adesset, qua« quod olim Graeci tauros tr«* tuor Graecas Hieras &, 3, /. strix, Invenit etiam ex earundem mulie.r horrfenda facie, lar* avium volatu ordineni aciei, va; q.'a-.jwdo/^o<;', terrificus, tessseras bellicas, et vigi» terror inanis. Gtyoraá. Eml. Üas. Pliri. 1. c. De ejus mor« Bögöly. Oestrus. Isid. L. XII. te V. Sérv. in 2 Aen. Sora* Oestrum animál armentis a« fítíanífcrjcr haitid). Mad. culeis permolestum. Oestrum fiutem Graecum est, quod Brilliant zsuzsok, Curculfq ki*"" Latiné asilus, vulgo (abamis periulis. Curculio, V. Z^iíÉs oki'• vocatur. Eustathio placet oh 2sttmetcnfäfer. \io*J gQog venire ab o'/u), fero, quia Buborék csiga, dujfa $l

0 700 Búcsús pille. Phalaena proces; Cornutum, Caesellium, Sau; sionea. Phalaena, V. Pille- rum Caprum, aliosque Gram- ' Processionea, a processio, maticos. Itidem exsilium seri vulgo, Magyarice búcsú. bendum, non exilium. In utro» ^rpceffiottSraupc. Bog. que tarnen fere aliter, vulgo solent, ima in caeteris com* Buczó, Perca asper. Perca, V. ppsitis cum ex ab S incipen- Si'gér. ©treberyarfd),

Carolin! tekenös béka. Testudo nií opus, lapideís e Paro co* Carolina. Testudo, V. Teke* lumnis in íntroitu, relíquis nös béka. Saroíína, ein Syeniticís. Mela 1. 1. Secun* SRorbanierífanífcberíXreíflaat. dus Creticus, apud Gortynam Garoitnífctje ©djiíbfrőte. Két* urbem, perplexis parietibus, élt. factus a Daedalo, qui exem* Csacska madár. Gracula. Gracu* plar ab Aegyptio'sumpsif, la a graculus, quod V. sub jussu Minois, in quo Minotau* Árva szajkó. Aleíne jDobie. rus monstrum inclusum est. Mad. Centesimam tantum portio* Csacsogó csacska madár. Gra* nem ejus, qui in Aegypto cula religiosa. SOÍíno tylap> erat, continebat, itinerum ta* pexet. Mad. men, ambagibus, occursibus, Csákós majom. Sírnia aygula, et recursibus multo admira* Cyacco. Simia, V. Majom. bilor fűit. Ovid. 8. Met. Ter* Aygula, et Cyacco sunt de* tius fűit Lemnius, columna* nominationes Indiae Őrien* rum nitore insígnis. Centurn talis. (Maffe. Emi. enim et quínquaginta colum* Csalány csattogató, Motacilla nas habebat. Quartns, fűit troglodytes.Motacilla,V.Bille* Italicus, quem Porsena He« geto. Troglodytes, V. Erdei truscorum rexsepulehri cau* ember majom. 3l)rcufäfrr. vocatur polire. Adutrumque Bog. allusit Plautus Auiaria. Pia« Csecsiszákos ketméhü. Didels cet consilium. MI. Imo etiam phis marsnpialis- Didelphis, ub expolivcrp.j Magis hoc« V. Kétméhü. 23cutetrattc. tum demum dices, nunc etiam Eml. rude est. Perottus ig'itur pu* Cser pele. Glis quercinus. Glis, tabat fullonem dici, quia ves* V. Pele. Quercinus a quer« tcm calida foveat aqua: Hug« cus, quod V. sub Tölgyfa. nitioj quia fulgidam reddat @ud)címanő, ©rofje &afeí-- vestem. Alii a ntXSv, h. e. manő. Eml. densare, v. polire: quorum Cserebogár. Scarabaeus meló* illud prius esse fullonum lontha. MttXof\6víhi,v. p/Ao* munus; hoc posterius dice* Xáv&m bei ben ©riedjen bamus. Vei sít í'uílo a nXiivwv ©oíbfdfcr, roomít bíe Ana* xuccl {.isráihőtv r et v post ben fpíeíten, rüíe b.tc nttfrígen X converso in h Erat et Ful* mttbeníOíaírafcru. MtXáv&ii, lo eognomentum Apustiorum, s. ij.ijloXav&th scarnbaeorurri ut ex Livio, et lapide Capi* quoddam genus. Eust. scri« tolino constat. Unde jocus bit esse animál vespa május, Fausti Syllae filii apud Mac* et na sei éxrfjg fj-ifisúv av robium 1. XI. c. XI. Miror xrífieuDs, aut /AHXécuQ advo* sororem mcarn habere Ma* lare, quum florere incipiunt.. culam, cum Fullonem habe* Dictur et nnXoXovßn. Est et at- Quamquam de fullonis lusus pnerilis genus, de quo filio et Pompejo Macula, ce* vide Schob Aristoph. in Nub. perit Macrobius. Suituöfäfcr. item Suid. Eustath. et Poll. Ex iJ-ijXov, pomum, malum; Császár mao?i Hkois Dialogo Diogenis et Ale« ßxwfo'ixict, XCCÍ TO •ddAaTTiov xandri. diaösfASVov raivice icöov. Arist, in bist. an. I. V. Äevxij Tt)v xecpaX})v\ ubi c. XIX, Sect. CCXVIII. E manifeste JiáSr}fxa neoigáSei.. vermibus, qui in arido ligno Idem confirmat locus Plutar« oriuntur, fiunt Scarabaei. chi, in Coriolano, ubi seris Theodorus quidem Gaza bit, unum ex Metellis Diade* vertit tauros: n. p. quia cor* mati cognomen ínvenisse. nuti: ut Galli ob eadem cor* Latinis similiter vitta, aut nua, cervos volautes nuncu* vinculum, dicitur a vinciendo. pant. Sed scarabaeos vocari Sillius 1. XVI. de Juba rege. ex Plinio scimus: qui et — Cinguntur tempóra vitta Lucanos ait a Nigidio voca* Albenti. Seneca, Thyéste: tos. Ac sie ibidem Scaliger Imposita capiti vincla véne-- vertit. Ääfcr. Bog. rando. 2Baíffífcr)pocfe. Fér. Cserepszin berkesz. Conops tes-- Csevegő sáska. Gryllus stridu* tacea. Conops, V. Berkesz. lus. Gryllus, V. Ptrücsök. Testacea a testa, ficlile coc* £oljbeufd)recfe. Bog. tum; a torrendo, quasi tosta Csicsiirke, Csicsörke. Fringilla dicitur, quia sole, v. igni in« linaria. Fringilla, V. Pinty. duratur: ut et Papias tradh Linaria, a linurn, quod V. dit, et Perottus. Ärummnfter. sub Len. gfacbéftnF, Sifrttt* Bog. djett, ©raéfein, £02eerjeí|tg. Cserepes tekenösbéka. Testudo Mad. imbricala. Testudo, V. Teke* Csigabiga. Helix/'.£/lt§, v. íiXiS, nösbéka. Imbricata, est ab involucrum, ab sdéco, volvo. imbrex, quod notat tegulas íanbfdjitecfe. Fér. cavatas, et jsemirotundas; Csigások, Borítékosok. Testa* quod aeeipiant, arceantque cea. Testacea V. sub Cserep-- imbres; indicat Isidorus, 1. szin berkesz. Sondjtíten. XV. c. VIII. Imber vero est Fér. 6/j.ßQog, mutató n. p. o in I, Csigász. Haematopus óstralegus. quomodo ab og est is; &noó: Haeinatopus, V. Vérlábú. juof, primus; a xovíg, cinis. 'OgodUyo'.'. ógrgéov, Slufter; efc.Sdjuppenfcbtlbfrote. Két* Xeyó', BufammenÉíauber. 3íu* éltfi. •fterbíeb. Mad. Csésze csiga. Patella. Patella, Csík, Csíkhal. Cobitis fossilís. dimin. a patina, quod a ««' Cobitis, V. KisfejShalded. TÚVI], patella; ut a xdravos, SBctterfífd), q> eífe f cr, catinus. 9?apffd)itecíe. Fér. 6rf)íamm6etfjor. Hal. Csészés tengeri makk. Lepas Csíkbogár. Dytiscus. Jvnxós, diadema. Lepas, V. Ten* qui sólet, s. amat subire a» gerimakk. Diadema, 4iu* quas; a bvnig, urinator. He-- Sil/jct, Candida erat fascia, rodot. hoc a Svvcu, s. Svtu, qua regum frons praecinges subeo, ingredior. ißafferfa* batur: indeque et nomen. fér. Bog. 704 Csíkos rozséi. Phryganea síri* da spinas habens, iis simillif ata. Phryganea, V. Rozséi, mas, quae in rubo visuntur, ©rrtchettíc. Bog. unde et ßdrov, Graeci, i. e- Csíkos sneff, Póling. Scolopax rubum appellarunt. Plin. I. arquata. Seolopax, V. Sneff. 9. c. 24. Planorum piscium Arquata, V. Sárgaság. alterum est genus, quod pro Aruiitmfcijita&ei, Sfficttcroo* spina cartilaginem habet, ut gel. Mad. raiae, pastinacae, squatinae, Csillag féreg. Asterias. 'A&gi* torpedó. Bárót, rubus, sen* ag, stellaris; ab clgt'iQ, QOÍ, tis. Díod)c. Hal. Stella; q. ab aiico, splendeo, Csipogó rigó, Boros rigó. (Csi* ut sit quasi avgtjp; v. ex a pogó, mert az a' szava: csip, priv. et ff«w, sá£cu, quia sem* csip, mikor a' szőlő tő alatt per est in motu, ©ee|tern. bujkál. Boros: mert a*szőlőn Fér. nagyon kap.) Turdus iliacus. Csillag kaláris. Madrepora. Turdus, V. Rigó. Iliacus, MaSgenópa, lapis laevis, gla* fors Magyarice begyes; quia ber, depilis; ex (.tadapóí. ingluvies avium, peninct ad laeuis, glaber, depilis, quod intestina, s. ilia avium. 3úp.- a fj.aS6g, idem; et nópa, V. bf ojfei, 3tpí>e, fficínbrofjeí, Csö'kalaris. ©tcritforalí. Fér. 3íotl)brofj"er. Mad. Csillag kaláris. Madrepora astro* Csípő bolha. Pulex irritans. Pu- ites. Madrepora, V". Csillag* lex, V. Bolha. gfoí). Bog. kaláris. 'AggoLnig, similis CsipŐ papmacska. Soolopendra stellae. dggov, Stella; et morsitans. Seolopendra, V. Yrí/g, productio vocabuli, si* Papmacska. Sitbtaittfdje ©fo* militudinem notans. ©tern* íopettbra. Bog. ftcírt. Fér. Csonkaúj tengeri kéregfa. Alcy* Csillagos tok. Acipenser Stella* onium exos. Alcyonium, V. , tus. Acipenser, V. Viza. Tengeri kéregfa. Exos, ex- ©teniftőr. Hal. ossis, o, 3. sine osse. Lucr. Csipke madár. Motacilla erítha* 1. 3. v. 721. Exos, et exsang* cus. Motacilla, V. Billegető. vis tumidos perfluctuat artus. 'Epldaxog, «, d, erithacus Csonkaújú, csonka karhoz auis, de qua Arist, de animál. hasonlít, uja 5—9 veres; v. I. 9. c. 49. ab eQL&áxi), ?;Í, fakó. ©íe&ábnnb, gingerforf. erithace, eadem cum XIJQIV*' Fér. t9-og, de qua Arist. hist. an. Csóka. Corvus monedula. Cor» 1. 5, c. 22, et 1. 9, c. 40. vus, V. Holló. Monedula est Primario notat epivdaxti j ci* avis, furax praesertim auri bum apum, v. gluten ad con* argentique,' ut Plinius ait 1. ficiendos favos. q. ab VQSV* X. c. XXIX. Atque idem de #of, rubedo. 3íotr)fd)tt)cinj* ea testantur Cicero pro Val. diett, JRothfd)n>aílj, 3íotí)ftcrj* Flacco; et Ovid. Met. Quid* d)en. Mad. quod de studioso S. N. Pa* Csipketövishal. Raja. Raja, Rá* takiensi, hodiedum exslat TO', genus piscis plani, ct narraliuncula, quod scilicet

Garülagiußi, in tcgo,:,ct oau-- ejus monedula, ex gazophy* 705

Saeio Princlpis Rákóczy, sncs est vestigium, quod reliquit cessiue multam auri furatus, tó rétyav; unde et nomen; ci, saepius ad ripam Bodrocí et pora, a jreJpog, lapidis nos dcambulando discenti, appor* men, de quo Plin. I. 36, c. tanerit. Monedulae nomen 17. PUrioque similis candore, est ab auguribus, quos mo< et duritia minus tarnen pon« neret captandis auguriis. derosus, qui pórus vocatur. Dobíe. Mad. TZwoof, idemtiäcatur per Csonthal, Csigácskahal. Ostra* quosdam etiam cum nágog, cion. 'Qggáxiov, ficlile. It. roeatus, inspecie in cute, et Parva testa, conchula; ab alia parte corporis bumani, ócpctxov, testa, quod ab ut videre est in Calepino ögéov, per pleonasmum TO 0, sub Pórus. Nec immerito, sicut in (ír.ij*TQmv. $>

XáTTct). ed)t. Hal. Unde xaßifi vocatur a xä-fy, Csuklyás galamb. Columba cu* cibus. SfJJömc. Mad. cullata. Columba,V. Galamb. Csűrök csiga, Csapó csiga.Tro.- Cucullafa a cucullus, quod chus. Graece. roo^óg «JIO sic dicitur a forma. Nam TÓ tQsxstv, quod a "p-j, h. proprie cucullus involucrum e. calcare, iter agere. Cave chartaceum, quo a pharma* trochum cum turbine con* copolis, aliisque institoribus, fundas. Nam turbó, s. turben, pulveres, ac similia, clau* Graece fté/tőté, at TQOXM, duntur. Martial. lib. III. ep. est circulus, s. rota, quam II: Vei thnris, piperisque sis pueriimpulsucircumagebant. cucullus. Sane cuculli caj>i* Jíraufclfdjuecfc. Fer. tum, referunt, conum inver* Czéthal. Balaena. Balaena, a som, planeque chartaceis f/>«A««/«, conversa adspirata cucullis similes sunt, ut ex in niediam. Festus: Balaena palliis Hispanicis, et bardo nomen a Graeco descendít. cucullis apparet. Prima vero hanc illi cpct-laivav, dicunt, origó videtur xvxloí, r. e. antiqua consuetudine, qua circulus. Nam rotunda figura, . !tv(>i>ov, burrum; nföov, bu» et in vestiario, et papyraceo I xiim dicebant. Balaenam bel* cuculío. Nec praetereunda luam marinam, ípsam, dicunt interim sententia Cambdeni, j esse pristim, i. e. cetum. existimantis, Romanos, ut Dictam cf/álatvav putat Bee* bracca, bulga, multaque alia mnnnus ab Hebraeo y"?2> id genus, sic etiam cuculli quod est, absorbere, deglutire. vocern accepisse a Gallis, 3BalTjtfd). Eml. Britannis pallium cuculli di.- Czelhal álpokja. Phalangium citur. Kantlem quoque fuisse balaenum. Phalangium, V. antiquorum Ccltarum, Britan* Alpok. Balaenum, V. Balae= norumque iingvam fuse com* na, sub Czethal. SSctHP)* : probat Cambdenus, ©diíeier* latié. Bog. taube, ipcuibcítraube, Q3crü= Cziczfarkóró-levél bogár. Chry; cfentaube, Mad. somela Göttingensis. 'Cryso* Csupaszhátú. Gymnntus. Tv^t meJa, V. Levelbogár. ©cbaaf.- • víflTÓf, quinudum habet dorr garbeubancheu. Bog. sum, nudi tergi, ex yv^tvog, Czifra poloska. Cimex ornatns. nudus; et vuröt, dorsum, Cimex, icis, m. 3. XÓQI<;, ver* tergum. ptnaflí, StahUxu mis odoré gravissimo, ex (fitt. Hal. ligno nascens, chartis, et pa* Csuvik, Kuvik, Halálmadár. leis; item ex herbis. Martial. 707 i, II. eplgr, 33. Nec toga, groma; a xvérpctg, crepus, nec focus est, nec fritus ci* unde crepusculum. SDictfc. mice lectus. Ornatus, mert Mad. „Veres fekete tarka, feje, és Czitrom sármány. Emberíza eb szárnyai feketék." FSldi. ©a* trínella. Emberíza, V. Sár? bclroanjc. Bog. mány. Citrinella a citrus, quod Czinczogó bogár, Bakbogár, V. sub Czitrom. ©olbummer, Tabakbogár. Cerambyx. Ké* ©elbgané, Qimmcrííng. Mad.

QctfiftvS, vxogt ó, jpobj&ocf* Czoboly menetke. Mustela zi« fcxfer; a xégag, arog,cornu; beib'na. Mustela, V. Menetke. q. eornutum insectum est. Zibellina, veri simile est esse jpoíjbocf, SBodffäfer. Bog. a Germanico Zobel, idein Czinke, Czinege. Parus. Parus notante. 3(*6ef. Emi, ab Aeolico Ttávog, pro 6ná* Czompó. (czigányhal). Cyprinus vog, i. e. rarus. Nam v saepe tinca. Cyprinus, V. Ponty. abit in Q : a xví£w, i. e. pru* Tinea, Olaszszó. ©djíeik.

rio, venit erisso; a yvi0fj.ai Hal.

Dallos szúnyog. Culex pipicns. K commutari, ostendit quod Culex, V. Szúnyog. Pipiens dicitur ögviíhjf, ógpixe:, et a pipio, quod habet Colu* similia. Quae sunt veferum melia, I. VIII. C. V. Die un* damae, ut et diversae sunt devigesimö adventat, an pulii platycerotes, docebit Sahna* rostellis non percuderint, et sius,in Solinum. Samtitht'rfdj, anscultetiir si pipiant. Non Stannbirfd). Emi. famen solum gallinarum ea Daraboshal, Czapabal.,Squalus. vox, sed et -aliarum avium Squalo pisci ab asperitate minutarum, unde columbo* nomen inpositum esse vide* rum pullos pipiones vocat tur. Meminitejus piscis Ovid. Lampridius, «in Alexandro. 1. III. de II. R. c. Hl. Ovid ©íugmitcfc. Bog. in Haleulico, Colum. 1. VIII. Dánvad. Cervus dama. Cervus, c. XVII, et Plin. I. IX. c. V. Szarvas. Dama, s. dam* XXIV. et LI. Squalus ad* ma, timida pauidaque a poe'tis jectivum est a squalieo, hoc jure vocatur. Verisirnile ita* ab átíxáXXm, v. aöxccXccoj, que videtur^ damma venire a doleo : quia moesli squallent: xéft/uas. Gloss. dammae, dor* . N. p. ut a initio auferatur; cades, xefj.fj.dSsg, N. p. pro ut ab áf.dXyw, mulgeo. Vel xefu(.iág, Siculi dixerint rafxz dixerim, ut a x>}Xoi, est caleo, fj.ág, unde dama. Nam T et et calor: ita squaleo et squa* 708 Ior,esse a squalus. Squalus Saubcn, «augeie, Söeip^fch. autem esse a xtftig, macula, Hal. labes, probrum. Vei a tíxelt Denevér. Vespertilio. Vesperti* Aó>, aridus, quia ariditas caus« lio, v. vesperugo. Est aútem sat aspritudinem. Squali voce utriusque vocis eadeni origó: usus EnniusTelamone: S(ra* Unde de vespertilione Ovid. ta terrae lavere lacrymis IV. Met. fab. XII, — Lue vestem squalam etfordidam. cemque perosae, Nocfe vo* Ubi squalam idem esse ac lant, seroque tenent a ve* sordidam, Nonius observat. spere nomen. Quod etymon Sane squalidum et leve, h. etiam est apud Noniuin, et e. lilav, s. glabrúm oppo* Isidorum,, cap. VII. Graecis nuntur a Lncretio. Tzapa: simüiter áno r>;g wxtbg vvy.t Corium punctis asperatum. regig dicitur. Gloss. Philox. ?cbcr, baé auf gifáVDtter Vespertilio, vvxregíg. Ve* Sírt jugeríditet nrírto. Parizpp. spertiliones quoque Juris com Tzapa pohár: Poculum as* sultis vocantur, qui Senecae perum asperatum. Sitt .Slrinf* et Appuleio lucifugae, h. e. 2Bcd)er, welcher mit feddjem qui noctu demum vespertili* Sebcr überjogeu, roefdieő auf onum more prodeunt, in pub* gífaV Dtrer Sírt eerferttget licum, ne forte in dominos rüOtben. Idem. Pocula aspera: notosve incidant. Vespertilio Tzapa pohár. Idem. .ftatt. venit a vesper, sÜTtegog, con* Hal. verso spirituasperoin V con» Darázs. Vespa. Tespa ab Accu* sonum, ut Velia, ab &>;; sativo 6 ut a XVXOÍ, lupus. maué. Eml. äBefpe. Bog. Diomed. Diomedea. Diomedis Darázsbogár. Anthrinus. An« aves demum conspectae, thrinus ab uv&g{)viu crabro, sunt post ejus mortem; quia vespa. .ftabiuetfäfer. Bog. tum socii Diomedis in eas sunt Darázsded. Crabroniformis. Cra* conversi; ut fingitur. $eng* bro, V. Lódarász. Jpormffcn »in. Mad. arjnítefje Díítubftícge. Bog. Dione Venus csiga. Venus Dio« ne. Venus, V. Venuscsiga. Daru. Ardea grus. Grus contrac* tum ex ytQava!, quod idem. Dione, es, f. I. Nympha, Hocquidamdedncunl ab , Ocenni et Terhyos filia, ma« ter Veneris tertiae, quae nu-- quod tarnen alii non gruem, e sed hírudinem, aut picam, psit Vulcano. Hinc Venus interpretantur. Arait ich. Dionaea, atqiie etiam Dione Mad. dicitur. Cic. 3. de nat. Deor. Ovid. 2 Fast. Siechte SBettuő. Dalnok. Cantharis navalis. Can* Fér. tharisj V. Ganéjbogár. 907a* Disznó, Sertés. Porcus, Sus. trofe, (5d)iffröcrtá'fafer.. Bog. Gesner. Sus, Scrofa. Zonl. Dévér. Leuciscus Jevxlßxqs, ó> Porcus est Graecum. Varró. piscis e mugilum generej IV. de LL. Porcus — a Grae--

apud Gal. a Xtvx6í} albus. cis, quod Atheneis in libris 709 sacrorum scriptum est, xctiz: Oppianus. Si Cae.saretn Sca* Qio zeit TtOQy.ai. Item II. de R. ligerum audiamus, exercitat. Rustiea cap. IV. Porcus Gräe* CCXXUl, sect. V. venit a cum est, nomen antiquüm, déhpciB, porcellus, quem re* sed obscuratum, quod nunc fert. Adriit sjmiüfer Genna« eutn vocant %OÍQOV. Et ita nis dici ® eer*fmp; quasi di, sane est. Nam is qui pqstea cas maris suem, Sed obstat, xctQnog, antiquis fuit appella: qnod mecr*fn>t;nus sit porcus tus itÓQXoQ, ut et Alexandra marinus, quj similiter Grae* Lycophronis contr. Tzetzis cis vg et, ficuvet, Sane vete* somnurti probat Scali ger in res omnes distipgvu'U hyae* Conjectaneis.— Sus, Grae.- pam piscem, et delphinum. ce ßvg sie videtur dicta, a De Delphin. Athen. 1, 7. c. tivsÜdat, seu ßsveßirca, diä .13. Arist, et Plin. in hist. a* ! ró oQfjenxog l %eiv. quod ety* • ni mai, Hoiper. IÍ. y.'3}eípl)íit. mon apud Athenaeum, Eu* Emi. stathium", et Etymologuni le Disznó nagymajom, Majmon pa* gere est: atque ab bac inen* vian. Papio jinandril. Papio te est, quod Papinius stiem ex pavian. ^abíau ober S3a* vocat fulmineum. 6vg, afiw »ian, eine gcwíffe Sírt grof* quia violenter rui.t eundo. fer Wffen, ob. nad) bem Mein, Schrev. — Scrofa. A scrobe SWcérfafeew:totjfb tíon'einigen fortassis scrofa. Quo perti* überfegt, simia major: a£>er net, quod a siie putant o» baő heißt nur cin groffér 3íffc; stensam rationem arandae terrae: indeque esse, quod beffer ift eő , niau betyaít ba$ vomer vvig dicatur; ab' ig, SBört béi, etma Bavianus. sus. Ita Plutarchus lib, IV. Scheller. Lex. M andril, v. Sympos. Probl. V. Ünde Seros mandrilis, a Graeco fiávagei. fae cognomén adbaeserit fa» locus in quo porci includun* miliae Romanae, Varro do» tur: ut interpretatúr vetus cebit I. II, de R. R. cap, IV. Juvenalis Sclíoliastes, ín ií* fet Macrobius lib» Í. cap, VI. híd Sat. III. Stantís conyicia rnandrae. Denominatio, con* i ©djwciti, éatt. *Eml. Áll. tinens pro re contentá. SÖiat* Disznó eger, Cziczkóny. Sörex. mott. "Sórex, ab vQtx\, quod Aeo* Disznó szarvas. Sus babirussa. licá íingva miirem significat. Sus, V; Disznó. ©djweut* ' Ita Camerarius in Append. hírfcf). Emi. Problem, et ante euih Ges* Disznó tapir, Damasz tapir. Ta* nerus. Gaussa nominis est, pir suillus. Tapir, est no* quia sit rösfro suillo. Ita et? menclahirá Amei'icae Meri* iam Nicánd. in Alexiph." Est \dionalis. lapít, Stuta. Emi. ab fis, sus, porcus. Th. 6'üg, Dobóka. Eigula. Ligula et lin* t 3dém;-"é$i&ttit«. Emi. j gúla; promiseue reperias in •Disznó hal. Tengeri sertés. Del*,' vett. libb. sed posterius hoc pbinysi Delphin. Sskeplv, v.| indoctorum Grammaticorum ősképig, piscís, de quo Ári* j appellátionem fach Martialis stotelés, Plinius, Äelianus, I 4ib. XIV. Cap. IX. flkp..ad á7 710 originem vocis respexére, Acliivo fuisse a-serit, etc.

non cogltantes, utí ab offa 2)ori$. Fér. estofella; a mamma mamii* Dög légy. Musca Caesar. Mus* la, mamillaria; a curru cu* ca, V. Légy. Caesar. y.ai* rulis, príma correpta: sic a 6'«p, cognomen Juliorumest. lingva dici potuisse ligula: Ille, qui primus Caesar ap« prout equitesque patresque pellatus est, dictus est, quod locutos esse ait Martialis. caeso matris utero natus tue* Quos sequitur Priscianus pe* rit; v. quod cum caesarie in ne extremo üb. III. Lingva, lucem prodierit; v. quod ocu* íingula, et per concisionem Iis caesiis, et ultra humánum ligula. SWíemenwurm, $ifd)* modum viguerit; v. quod ipse rieme. Fér. aut ejus avus elephantum in Africa occiderit, qui caesar Dohbogár. Pimelia. PimeÜa a dicitur Pocnorum lingva. Pri* ttiueXr}', pingvedo , qúasi mus vero hoc nomine voca- jriof, pingvedo; ct usXof, tus est P. Scipio Africanus membrum, ut sít quasi soli* superior. Plin. I, 7, c, 9. So* darum partium pingvedo. lin. c. 4. In hac familia na* (Stínfcr. Bog. tus est C Julius Caesar, il* Dongó légy. Musca carnnria. le, qui Dictator perpetuus Musca, V. Légy. ©djmcig* fűit, et primus Imperator-vnl* fliege. Bog. go numeratur. Äaifer, Bog. Dongócska, Czinczúr. Bomby* Drágakő kolibri. Trochihrs mos» lius. Th. Gaza, bombylo, s. quitus. Trochilus, V. Virág» bombulo seribebat, quem eo mézszívó madár. Mosquitus, motum puto, quod Graecis Perui.vadszó 3iii»ffrn $oli* ßojxßv^ioq sit genus apis, brit/ Díotl)fchh>aitj. Mad. aut vespae, sic dictae, a Dudu. Didus. ÍDroufe. bombo, s. sono, quem edit. Dunnahal. Stromateus. -Jrpm,u.te* Idem docet Hesych. Bofißv* TEVÍ, sitig, o; vestis aliqua, Xtag £,Ü>OV i\xov ríva noibv, sutilis aut Saccus ex panni* •tii ykvsg rtsv 6cpi)y.mv,»/ //é* lineis laneisque consutus, in hßßa fAsytih), ?; fj,vla. Ali* quo stragula deponi solebant, ter dicebatnr ßo^ßvXn. Nam et coliigari. Poll. 1. 7. c. 19. eam esse el Sog usXíStíijg, ge* et Theoph. hist. plant. 1. 4. nus apis, tradit Scholiastes c. 2. Sic etiam nominatur pl* ApollonÜ Bbodii. , misceo, confundo; quia men. Nam cpóvog, cacdes, furentes omnia turbánt. Vel unde fpovEvstv, occidere. $tt* a epépsGdcti, quod est impe* rie. Fér.

12.

Ebfejij majom. Simia inuus. (Cy* zott tekeredéssel, Tekerve* nocephalus Auctorum), Si* nyes v. srófos csigák. mia, V. Majom. Inuus, ab Cochleae. Cochlea, so/-- inire, quod interdum erat in lías, quod nomen Etymolo»' obscenis. Inuus, idem ac gici magni auctor censet esse Pan Virgil in IV. Pometios, a xdjeXui, h. é. •yvgíZto,gyro r Casfrumque Inuí. Ubi seryi* quia h. p. Cochleae tesla est us sic: Inuus Latiné appel» tortilis turbinataque. Atque latur, Graece Jláv. Iláv, haec res facit, ut, ab huius avbg , ó, Pan , pastorum cochleáris testae similitudine, Deus. q. a. ?tcéw, pasco. In» Cochleae quoque in aedificüs ire vero est compos. ex in, dicantur scalae in gyrum a* . et eo. quod ab Vá. ÍJltltbá* scensiles, que et cochlides fopf. Emi. dicuntur. Ab ejusdem simili Eb légy. Musca canina. Musca, tudine ita appellatur lignum V. Légy. íwubőfííege. Bog. illud, spirulatim striatum: Ebtejfi lepke, Szetytyin lepke. quod ín torculari vertigina Sphinx enphorbiae. Sphinx, sua aplum est prelum altol* V.- Lepke. Euphorbia, V. lere, ac deprimere. Sed et . Kutyatej. SEBoífámífchrmtpe. ab eadem caussa est, quorl Bog. sic vocatur instrumentum hau* Edj nyílású csigák, ttteghaiáro-- storium, cujus in mcdio röta - 47* ' 712 est, quae dum a calcantibus Slmertfnmfd)cr S&me, tyuma, vcrsatur, machína introrsus Siijjuar. Eml. clavfotflatim detornata, inter Eger. Mus. Mus a fivg, hoc a strias strigales aquas exsor* fivuv, quod est abdere se bet ex aqúario septo, et re* in latibula, s. inlatebrare. Vei rrorsus emiltit, prout instru* est jxvg u Persíeo mus, quod iricnfum id deseribit Budaeus, - idem significat: estque a He* anbot, prior, in pandect. lix braeo üiö, quod est, réce* aiitiquis Videsis Vitruvium, dere, quia animalculuni hoc Hb. X. cap. XL ©djnccfen. viso homine confestim fugiat, Féri ac reccdat. Coster.' SKauá. Edgyoräi kérész. Ephemera ho* Eml. iaria. Ephemera, V. Kérész. Égerlevél moly. Phalaenapedel* Horaria ab hóra. Haec vox la. Phalaena, V. Pille. Sr« ex eö fluxit, quod Apollo s. fcnb(űtt*motte. Bog. Kol, cujus cursu anni fem» Egnézo hal. Uranoscopus. "Ov* pora disufigvuntur, Aegyptiis Qttvotixóítog, qui coelum í2?()0,' nppclletur: quae et contcinplatur. Sic et vo* Macrobii sententia est, lib. I. catur piscis ab ocnlo, quem Saturnalium cap. XXI. Cum in capite habet, ap. Athen. autem Aegyptiacam lingvam 1. 7. et Plin. I. 32, c. 7. ex inulta cum Hebraea commu* oi)(j«j/óf, coelum; et ßxoitbg, • nia habuisse vocabula sit ve# speculator, explorator. OS. S. rosimile, nec a vero abludat quod aözéíiTo mi, speeulor, Apoll'mem s, Solem woovap.- praet. med. fflxctaa, hinc pellatum ab Hebraeo -flu, 6Wöc Aímmcífchír, ©tcrm quod est lucere, illuminare. fcl)cr, ^faffenfifd). Hal. Vél potius wpog ab Hebraeo Egri, Karcsú ponty. Cyprinus cnri, i. e. So!, ©tuubcu* phoxinus. Cyprinus V. Ponty. tl)íerd)írt. Bog. Tictus. Vei ab inusitato ftíog, véVTttl, öt viív IXVEVIAÓVES (sttnus), unde /uer, una. Ocu* UyófxWoi. Nomen ufrumque lus, Latinum. Idcirco mon . ab Ixvevw, ínvestigo, S. quod oculus est hybridum. Äicfcr* instar canis Venatici investi* fuß. Bog. get crocodilum, et aspidem, övaqtte*orum óbsefvét: quam Edgyszífiü alakos. Hister uni* íationém adfert Gesherus: s. color. Hiáter,' V. Alakos. potius quod rostro süo'(id si* Europa« £>unfjíafcr. Bog. mile röátro süillo) cibürn ra* Edgyszínft macska. 'Eelis con* spehír, et investiget: unde color. Felis, V. Vadmacska. et VMOÍ ab vt dicitur Psí* Eperjan szemling, Salmo eper* mauő, SÖíaugo. Emi. lanus, Salpio, V. Tppiolykó. Elefant. Ebur, Elephantus. Gesn. . Eperlan; Franczia szó; @p fer* Elephas maximus, Zool. E* fing, ©piéring, ©tint; eine bur, V. Elefántcsont, eW* Sírt ffetner ©eeftfdje. 2ict. tpag. Graeci hanc vocem ac* gtathc.. ©tíitt, 2}ceer.jttnt, cepcrunt a Tyriis, v. Ara* Sllattcer. Hal. bibus ,. qui sic elephantem Ember hajszál fejü, Trichopep* appellant. Sanellebraeis quo? halus hominis, Trichocepha* que bos dicitur ^Vtf» quod lus, V, Hajszálfejíi. Homo,, omnino hanc rem confirmat, V. Ember, äRcnfcrjert jpaar* praesertim quando elepbas rottrm. Fér. Latinis qudque dicitur Bos Ember szív csiga. Gardion car* Lucas. T- Lucas bos, est dissa. Cardion, V. Szívcsiga, clepbantus, teste Varrone 1. Cardissa, derivat. a x^gSict, VI. de L. L. et Plin. I. VIII, cor. £eraWufcí)cf..Fér. cap. VI* Etiam in Giossis ve* Ember tetfi. Pedioulus humánus. teribus; clepbantus; yoeluca, Pediculus, V, Tetű. 5J)íen* barrus. Ut reote Lipsius, . fct|enía«é, Bog, Bos luca, Barrus, Usus Lu» r Éneklő rigó. Turdus musicus. eret. L- V. Inde boves lucas Turdus, V. Rigó. ©attgbrof* turrilo corpore.— Et Sene* fel, ©iugbroffef, 2Deißbreffef. ca in Hippolito, Act, I. ver* Mad. sq CCCL. Ainat insani bellua ponti. Lucaeque Boves. Ele* Ennivaló csiga. Osfrea edulís. phantas Lucas bos vocalur; Ostrea, V« Austriga. ©emeine juxta Verglnlum i quod Ro* eßbare Sluftcr. Fér. mani elepbantos primum con* Ember. Homo. Homo, Varronis spexerint in Lucania, Pyrrhi sententia, sic dicitur ab bumo. hello: bovem autem vocasse, In sancta lingva homo yoca* quod maximam qnadrupedem tur Enos, ^JJK> ab infjrmifate, quam ípsi haberent, vocarent Hae denominntiones rntione bóvem.Sfepfcanf, ^eífenoeítt. non carenf. Nam contirrent * Emi. Áll. iitilem moni'tionem conditio* nis ac fragilitatis humanae: EleventszölŐ csiga. Helix vivi* quam etiam nobís oh oculos para, Helix, V. Csigabiga. ponit effatum íílud Dei, apud Sungwerfer. Fe'r. Mosern; Gen. III. Pulvis es, EleventszoTö nyálkahal.. Blen* et in pulverem reverteris. In nius viviparus. Blennius, V. Graecorum quoque lingva Nyálkahal. aaímutter, Cebcn* homines ßQnrol, et fi-v^roi, big geb&hrenber ©ct)ícimftfd). h. e. mortales appellantur.' Hal. N. p. homini opus fuit docu* Elpenor lepke. Sphinx elpenor. mento, ut ipsa appellatione Sphinx, V. Lepke. 'Eint)* sui, monerefur fragiliiaitis. VVDQ, comes Ulyssis, Ovid. 3. Quare nec superius hominis, Trist. Eleg. 4. Tuven. Sat. etymon sequi dubitauit La* 15. v. 22, ©voffer äBciittio* ctantius, lib. de ira T)ei, Cap. gef. Bog. X. Corpus hominis ex bumo fii factum: unde homo nomen V. Tengeri süldísznó. C5j36a* accepit. Quin etiam Hebraeis rrr ©ectgeí. Fér. homo DIN > appellatus ab Enyves takony féreg. Myxine nölls'í °,uo,l est terra, n. p. glutinosa, Myxine, V. Ta» ab DIN» quod est, rubescere, konyféreg, Glutinosa a glu* nt proprio non terram quam« ten, quod aliter glus v. glux, uis, sed rubram signet, ex dicitur, Charisjus üb. I: Haec qua Adam formaíus, ac glus, glutis; alii gluten dixe» quális multis in locis Orten* funt. Útitur Ausonius: Terga talibus terra esse solét, ob die clypei accomoda quid fiolis ádustionem, Magyarice faciat? glux. Est glus a ylía. homo Ember, Virieior. vox Sic enim Graecis vocatur, oomposita esse ex Em, su* A glus autem est gluten. git, unde EmÖ, part, praes. ©dfíctmactí. Fér. ctincompositione Csecsemő, Enyvezett kaláris. Corall'ma ínfans ubera matris sugens ; conglutinata. Corallina, V. ' ct Ber, quod acccntu acuto Kalárismoh. Sufumme-ttgc* ' est privatum , esset enim, íet'mtcr SDíooö, Fér. Bér, pretium, praemlum, sal* Erdei eger.Mus sylvalicus. Mus, lariuni} utsignificet tandem: V, Eger, Sylvaticus a sylva, hominis nati praemium esse, quod V. sub Köz majom. quod lac possit ex mammis 1 ' Söaíbmauá,gro^c5)íauő.kml, matris sugerc, SOícitfd). Eml. Erdei ember majom. Simia trog» Ennivaló fecske. Hirundo escu* lodytes. Simia, V. Majom, lentá. Hirundo, a Varrone, Troglodytae, Towyloiivtai, Jib. IV, dicitur nomen acce-- populus, qui subeat cavernas, pisse a sono. Agraetius cen* qúac Graece TÜ(Í)YÍ(U\ Tnoy set hirnndinem ita nuncupari, XOSVT)/?, TPAiylóÖVTog, qui quia tignis adhaereat. Sed. cavernas subit, qui in caver* Scaliger in Conjectarteis cen.- nas se subduoit. ap, Arist, sef hirundo venire a ^sAtíwv, de anim, ex rgilyh), proprie quasi hclundo, converso L esse dicitur caverna, s. tora* .in R, quomodo caeruleus nien rosione factum, ut mu*

pro caeluleus diclmiist ©a* rium, et teredinum, (este íangaitc, Shjacjífdje ©d)tt>aí; Etym, Epigr, 1, 2. et in Ba* ^ bc. Mad. trach. din)]?,, in compos. Ennivaló gyöngy házcslga. Myti* Ingrediens, se subducéns,<í lus edulis, Myti lus, V. verbo á'i/w, v. Svvía'r ingre* Gyöngyház. SSÍaubart. Fér. dior, me suhdueo, perf-, paus. ŐéSvB/Aai. ßai, r«.t SBníb* Ennivaló pele. Glis esculenfus. v menfeh, Xrogíobtt, sjkmgo, GV1S, V.Pele. ©íekufdjldfcr. Eml...... Eml.. Ennivaló szívosiga. Cardínm edu* Erdei medve. E- Medve, Io. Gardion, V. Szívcsiga, Erdei pacsirta. Alauda arborea. fiammbubíet. Fér. Alauda, V. Pacsirta. Arbo* Ennivaló tengeri süldisznó. rca, ab árbor, hoc ab 3N, Echinus esculentus. Echinus. arbor, inserto r: ut herba a 715 Chaldaieo N3Ns itideni r in* juer«, et eoóqce, quod Graecí serto. Est vero virpr, Scholiastae dicunt pont pro primum pl an tae germén. alioQa, hoc vero inter alia aöflíbíerfbr, Sűnniíf rd)e.Mad. vyjujfjiv, s. exaltalionem sig* Erdei pinty. Eringiila coelebs. nificat; ab aeípco, h. e. tollo: Fringilla, F, Pinty. S3lttf)fínf, ut lAETSLúQct, proprie sint, SBafoffof, Mad, quae ín altum sunt sublata, Erdei rák. Cancer ruricola. Can> sublimia. ©eroitterflíege. Bogi cer, V, Folyóvízi és zacskós* Essö pöcsök. Tabanus phivíalis. rák. f anbfrabbc. Bog. Tabanus, mxiscae genus, Erdei sneff. Scolopax rusticola. Graecis fxvtuy/, v. otSQog, pro* Scolopax, V. Sneff. Sffiaíb* ut Glossae Cyrílli interp're* fdjncpf. Mad, tantur, Fortasse ob graoilitá* ErcsztÖk, • v. Fonók (Pillék). tem corporis ita dicitur, Bombyces. ßbpßvg, vox ut quasi qui tabidus sit, Sane pulo áb Oriente, Nota res de similiter Gcptfi, h. e. vespá, Assyriis bombycibus, serieeis dicitur 6ffijy.(uStig, h,e. IGxvbg, vestibus. N. p. vocabulum gracilís, tenuis, SBíebJbrenuv una cum re ad Graecos nia* Söfínbfííege. Bog, nauit. ©pinner, Rog. Essö sneff. Scolopax phaeopus. Essö kiáltó, Lile. Charadrius. Scolopax, Sneff. 0CCCO-- ZapaÖQtog, ó, auis, quae in ?rag, pede subnigro, fusco; salebris, et alueis torrentium ex cpaióg, fuscus, subniger; degit. xccQáSga, sulcum no* et näg, pes. áícgettvcgcf. tat, quem torrens rapido suo v .... impetu í%ú~Qt£ii, a xctQaGtyiu, Északi búvár szajkó. Alca arc» V. TTO), cauo. Regenpfeifer. tica. Alca, V. Búvár szajkó. Mad. Arctica, aQy.TQLY.bg, septem* EssÖ légy. Musca meteorica. trionalis, ab csQY.iog, septen» Muscá, V. Légy. Meteorica, trio; ^apagcptaitdjcr, @ee* a meteora. Meteora non so.- papagcp, futjin. Mad. lurn sunt corpora imperfecta Északi gályacsiga. Argonauta inixta.'Sed etiam stellae: un* arctica. Argonauta, V. Eve de Proclo, in Euclidem, zö-vígyázó-gályacsiga. Ar• Astrologiae pars fietewQolo: ctica, V.Északi búvár szajkó. yiY.h, vocatnr, non illa Phy« , SBalíftfchfrap. Fér. sica solum, quam Aristoteles Északi kárakatona. ColymbiiM pertractat. Vide Acbillem arcticus. Colymbus, V._ Ká* Statium, interprefem Grae* rakatona. Aroticus, V. Esza* cum Arateorum; juxta quem, ki búvár szajkó, ^oícircníe. quae Arisiofeli sunt[»ETs'otQct, Mad. . proprie sunt nsráoihct; item Eszelény, Kendermag-bogár. quae de hoc notata Sealígero, Curctilio Bacchus. Curcu* In ingressu notarum ad Ma* lio, V. Zsuzsok. Bacchus, milium, et Casauboni in pri• ab Yaxxog, clamans, quod mum Strabonis. Dicuntur au* ab i'a^w, clamo, q. vinuni tem fJLf.rswQa, non a írevQsTv, potantes, s. potulenti cla* quod Albertus tradidit: sed maiit. Vel juxta Voss, äx* 716

••#Óf, s. lácclíiis, est a fjJiT» phiacus. ut Paphia Vefius. qúod co'ritracte est rp* Síc* Tacit, 2. hist. c. 2. Paphiae bcnjiírfj.cr. Bog, •niyt'ti. Ovid. 3. de art. am. Európai álméli.MutillaEurópaea. v. 101. Derivat. a Paphos, Mulillá, fors a mutilus, q, quod est urbs Cypri, etc. fernellae alis earent, maros ©ttbcrffnd). Bog. cóntra aláti. Sltrepaer. Bog, Éjjel fenylö Sz, János bogara, Európai kecskéfejő. Cáprimul* Eámpyris noctíluca. Lam* gús Europáeus, Caprimúl* pyrls, V. Sz. János bogára. gíis, V. Kecskefejő. ©uro* Seitdjtcnber Soljaittttőmitrm. päifctjc SJcarájtfcljmaíbe, Mad, Bog. Európai' villámbogár. Fulgora ÉjjelfénylÖ szökcsér. Elater no* Europaea. @iu'üpaífd)cr 8a* ctl'ucus. Elater, V, Szökcsér, tcrntragev. Bog. Sitcugo, ©tubteríampc. Bóg.' Ezer lynkaosú kaláris, Millepora. Millepora estoompos. ex mii* E^jjelfenylő tengeri szüz. Nereis le; et porä,quod a 'jróooíypo* nootiluca, Nereis, V. Ten* rtts; adeoqüe hybridum. Oly ly geri szüz. ©ccjtdjt. Fér. apró tölcsérforma pontokkal Evet mókus. Cziozabó. Sciurus v. gödrökkel rakott, hogy vulgaris. Soiuríis, V^Mókus- azokat csupa szemmel nom ©emcíiteő ©tct>í)or«. Eml. lathatni, ','^itnftforatteit. Fór. Ezüst fáczán. Phaziahus nycht* EvozÖ —• Vigyázó — gályaosiga. hemerús. Phasianus, V. 'Fás Argonauta Argo. Argonauta, V. Gályacsiga. Argo. Argus czán. NVXQÍÍHZQOV , riox et dies,.nootis dieique spa ti um, alius, a Graecis nav&nrijq, i. e. dies 24 horarum, iustus cognominatus, quod totus dies, 2, Cor. Ii, t3()ític(ifd)cr oculis constaret. ©djou aui : ©itberphafatt, Söcífjcr

Fáczán. Phasianus. Phäsianis terebant. Unde Theophrastus nomen dedit Phasis, Colchi* (V. Hist. Plant, cap. V. á dis anuiis, ad cujus Ostia yeVEtett TEQIlSlüV if iv i'requentes con venire, a Graes ríj •d-alá-TTi}. Plin. 1. XVI. eis proditum est, Marfialis in c. XCI. Teredines tantwm ín xeniis; lemmate Phasianus: mari sentiuntur: nec aliam Argivá primum sura tráns* putant teredinem proprie dici. portata carina, Ante mihi Terrestres, tineas vocant: notum, nil nisi Phasis erat, culicibus vero similes thrí* gafait. Mad. • pas. Interdum tarnen gene* Faetori. PhaSton. Phaethon, tf>«* ratim de terrestribus quoque eö'tuj/,1 quasi (peioq S'éov* At xisurpatur, quomodo »sus bogár. r3ímmcr* jusmodi. Ita Tílávojv, est mann. Bog. Plató,3>ii><*>v, Xéno.ac con* Farkas eb. 'Canis dttjuis. Canis tra Graeci N in Latinis ad* a xiruv, genlf. xvvbq, v in c* dunt, ut Cato "Kártov. Gice*. sconverso, quomodo a y.tihg, ro, KixEQMv. TeptfS'viv vbca* 'fit'calk. Kvtov vero, juxta ' tur a Téoélv, i. 'b. perforare. Etymoldgum, sic dicitur, Est enim (ut SüMa's desoríf hictgú trt) xvstv, 'To cptkeív, hit) QMwXfá &Xvt(í0kTog, quia »est animal fpthjSkßnof ófatov év Svl'ví, vvermis >lig» •vor. Lupus, a hixög, quod 'rium tödeus, ínqttc eo habi* idem, K in P mutatur, quo* tans. Proprie de iis vermibus Ynodo a őxukáu), »est pölio. dicitur, qui in mari ligna Etiam meretrices Jupae di* 718 cuiiíur, quia lnparum instar discrcpantia a lege, ex' a sunt rapaces: N. p. ut Pris* priv. et voftía, conlormatio cianus ait in IV, ut a lacus juxta legem, quod a vófio;, lacunar, a laquens laquear. lex, hoc a véfiw, praet. med. 15a vocis lupae ofiovvf.Ua, vévo fia .3lttomte, 53n(tarb.Fér. ut Livius quoque testatur, Fajd tyúk. Tetrea urogallus. occasionem. dedit fabulae de Tetrao, V. Fajd. Urogallus, llomulo . et, Remo , quibus, compos. ex Auer, Germ, cum in littore essent expo* Urus; et Lat, Gallus, iccirco siti, lupa admovisse ubera bybridum. 3íuerl)a()it. Mad. dicitur. Nam lupa ea, Fajd. Tetrao. Tergawv, 2íucr» non quadrupes, sed meretrix • bahn, S3írtí)al)u, Tergáw, fait, quae infantes expositos avis quaedam ex genere sustulit, atque aluit. Quippe anserum, olim in deliciis ha* olim meretrices prope Üttus bita, quae a quibusdam gal* , cellas sibi solent cotlocare: lus unus esse creditur. Plin. eaque res occasionem et als I. 10. c. 22. Sueton, in Auir. terl praebuit fabulae, de SU c, 22. äßafbljubn, Mad. ' rénibus, quae in acta Siculi Favágó, Trogon, Curcuru.T»>* .maris merebant. üBolf, Eml. gon a rgióyoo, arrodo, rodo, Farkas hal. Artarichas lupus. comedo. Proprie de animnn* Artarichas, ex ágváio, ap* tibus, ratione carentibus di* pendoj suspendo, et gvyy,oq, citur. Tj)a»|, yóq, vermiculus, rostrum, rictus, quasi recur* qui legumina rodit. 33aum* virostra. Lupus, V. Farkas Ijucfcr. Mad. eb. ßiippftfd), (Seemoíf. Hal. Fecske, Hirundo, Hirundo, V, Farkas (caudatus) majom. Cer* Ennivaló fecske. @d)maí6c. copithecus. ICspy.Q7iid>iy,of, Mad. . caudatus simius. y.égxog, Fecskefarkú pillangó. Machaon cauda; itídtf/.o';, simia. papilla Machaon, Aesculapi 9Keerfa()c. Eml. íilius, ex Arsione,al. ex Co* Fatelíi, Felemás pille,. Poros ronide, al. ex Hesionis Clia hernyó. Phalaena dispár. Meropis, al. ex Xanthione, Disparnak, felemásnak, ne* Podalirií fráter, medicus in» veztetik; mert a' nÖste'ny signis, qui cum reliquis ket a'nyi mint a' hím. (Srofj-- Graeciae princibus ad bellum , fopf, (StatJímvaupe, Bog, Trojanum profectus, ab Fátyolka, Naprólnapra élő, Na? Eurypylo occisus est. Pro« pronkenti. Ilemerobius. pert'. 1. 2. el, 1. v. 39. Tarda lH(ig'QoßiOi, qui in diem Philootetae sanauit crura víuit, ut solent mendici oms Machaon, Papilio, V. Pillán-- nes, sed peculiariter ita dlc* gó. ©djmalbeufdjmatti. Bog. tus fűit Diogenes philoso* Fecskendező, Sípunculus. Si» phusj qui et ipse victum di* punculus, v. Siphunculus, uruunvemendicauit; compos. 6ifúviov, esigua fistula ex eK.iiu.tga, dies, et ftlog, vita. aere, v. marmore, aliavo ftíorflicgcy fattbíibclfc. Bog. matéria., per quam aqua exi* ta'jtvú csiga. Anomia. -JvofUa, Üt ,e. fonté; dimin. a sipho. 719 Plin. I. 5. ep. 6. E stibadio Fekete kaláris. Gorgonia anli* aqua siphunculis exilit. Le* pathes. Gorgonia, V, Szaru* gitur et sipunculnsy Calep. • kaláris. Antipathes, V. Báj* Heic metaphorice sumitur elleni, @d)tt>arje Äoralfe.Fer. .ín bao noníenclatura. ©prí(5* Fekete kisfejü-hal. Gobius ni* wurm. Fér. ger. Gobius, V. Kisfejuhal. Fedeles koszorús kaláris. Ser* JÍÜccergrunbef. Hal. tularia operculata. Sertularia, Fekete róka eb, Lykaon eb. V. Koszorús kaláris. £>ccfrí* Canis Lycaon. Jvr.cliov, forctííiue. Fér. Arcadiae rexfuit, ac A rcadia Fehér kanálos. Platalea leuco* ab eo ai'iquando Lycaoniae rodia. Platalea, V. Kanálos. nomen bábuit. Is autem a Leucorodia, a Graeco lev; Jove in lapum commutatus y.ópoStov, ligustrum. Söffet* dicitur, ut praeter poctas, ganő, Sőffeíreítjer, SBeiffer tradit Pausanias. ©d)rr>ar* S&ffíer. Mad. jer jjud)é. Emi. Fekete csibor. Hydrophilus pice» Fekete rigó. Turdus merula. rjs. Hydrophilus, V. Vizszere* Turdas, V. Rigó. Merula, tö. ©rofjcr @ct)n)tniuter. Bóg, qroprieavis genus est, quae Fekete v. barna gólya. Ardea, Graece xö66v(po;. Merulain nigra. Ardea, V. Kék v. et Graculum,* a diverso vo= barna gém. tSdjroarjer , landi more nomen accepisse, ©törd). Mad. ••• seribit Varro, lib. IV. de L. Fekete harkály. Picus Martius. L. Merula, inquit, quod me* Picus, V. Harkály. Martius, .ra, i. e. sola volitat: contra quod ad martern pertinet, ut ab eo graculi, quod grega* Martia avis, Marti dicata. Ov. tim. Derivatum ítaque putat S.Fast.Martia picus avis ge* a merus. Quod ct etymon míno pro slipite pugnat. adfert Festús: Merum an* . ©d)n>arjfpecbt, ©enteilter tiqui diccbant solurn: unde ©pcd)t, ípoljfröíje. Mad. et avis merula nomen' acce» Fekete-hátú légy-kapó. Miisci* pit, quod solivaga est, et capa atracapilla. ©chroarjer solitarius, pascitur. Idem ad* . gífegeitfanger, ©chnjar^ntcft* ditcit Isidoras lib, XII. cap. ger gttegenfänger. Mad. VII. Ex trium itaque honim Fekete hazátlan csiga, Limax Grammaticorumverbis simul ater. Limax, V.Házatlaricsiga. videri est, ut merus significet @d)tt)íirjc Sffiaíbfchnctfe. Fér. solus. Quomodo et Appuleius Fekete holló. Corvus corax.Cor.- utifur in Apolog. 3ímfeí„ vus. et Corax, V. Holló. Sieti-. ©djmarjbroffeí, $Rcríc. Mad. 9f a&e, ©emeiner 9ta&e. Mad. Fekete hólyaglábú. Thrips phy* Fekete tövises bogár. Hispa at* sapus-Thrips, V.Hólyaglábú. ra. Hispa, V. Tövisesbogár, Physapus, est compositum, ©djroarjííng. Bog. . ex rpvŐag, ayto^, a. 1. part. Fekete zsuzsok. Cnroulio gra* act. verhi cpvco, • nascor; et narius. Curculio, V. Zsuzsok. aaröc, oSoi, pedibus carens. Granarius a granum, quod ©djttmrjer Síafenfuf}. Bog. quasi geranum dicitur, a 720 ItfU» quod noíat triticum. ct fiXéip, aspicíens, a frlénw, íractum ac contusum, n. p. nspicio. ^od'fd'Ciucr, Sdnttcr, quod est frangere: a lóig. Hal.

quo yoágig, s. xpágig, farra* Féltengeri (nyúl- Cavia. Ca* go. Granum qtiasi geratmm via, fors ex cavca, nntrum dici, agnoscit et Varró, sed (barlang, pincze) ad similitn« censet is esse a gerendo. dinem cuniculus. quia hoc Sic enim seribii: lib. 1. de genus animalum simile enni* R. R. cap. XLVIH. Granum culo generi. jpalbíuitind)cit, a gerendo: id enim seritar, fiavia: Eml. non ut pampinum ferat, sed Fényes láncsahal. Sparus sar* uvam(yp;)j/>/, av&ij, 6vfj.iy.Tct, gus. Sparus, L. Láncsa-haí. Hesych), @d] mar jer Äont* 6'«o;'óg. piscis, de quo Aris* nnmn, jíobrnbotyrcr. Bog. toteles in hist. anim; Alhe-- Fekete varjú, Holló varjú. Cor* naeus, Aclinnus, Oppianus, vus, V. Holló, fiogittvti, cor.- Plinius, alii. Forte ab Aegyp* nix, quia XOQI), i. e. nigra. tiis id nomen, v. vícinisgen* xoQwv)], autem dícitnr, quia Ubus. Sane ut Festus ait, in garrulitate corvo similis est: Aegyptio fere mari nascitur. v. ut alii maiunt, quia Collum Ac firmát Lucillius: Quem cornicis referret. Díabc.ttf rcífye, praeclarus helops., quem ©dirparje^abc. Mad. Aegypto sargu mouebit. Non Feketés árnyékhal. Snaenaum* dispíicet, quod Martinius etu bra. Sciaena, V. Árnyéknál. am seripsit, ut sít a Jip, Umbra, í.e.nigrescens. Var* quod Arabice sígnat splen* ro. I. 4. de E. L. ©eefrőhe. dorem. Ratio appellationis Hal. erit, quia ut Aelianus tradit, Félbogár. Necidalis. NsxvScilog, Üb. I. c. XXIII. cum luce necydalus, insectum e bom* sargi delectantur, tum yero bylio nascens. Arist. hist. solis maximé radiosexpefunr. an. I. 2. c. 19, seribit esse ©etßbrachfen, SSonbírie. Hal. vermem quemdam magnum, Fénylő tengeri toll, Pennatula qui habeat velutl cornua, et phosphorea. Pennatula, V". differat a caeteris. Est vo* Tengeri toll. Phosphorea, a cabulum compositum ex vé* phosphorus, quod videsis xog, quod idem est cum véx* sub Világítás. Ccttcbtc. Fér. Qoq, mortuus, exstinetus; et Fenyíí madár, Fenyő rigó. Tur* Sáloq, titio, torris (üszög). dus pilaris. Turdus, V. Rigó. ^ *afbfcifer, SBaflarbfáfer. Bog. Pilaris, dicitur procul dubio, fellegi fecske, Sárgafeji5 gyúr* quia potissimum pilis s. bac; gyalag. Merops congener. eis juniperi pascitur. ^íom* Merops, V. Gyurgyalag. Con* metéöocjeí, 3»enicr, Mad. gener: egyfajbeli. ©eíbfoi Fényű szúh. Bosfrichus piniper* „ íPöet 3m. Mad. da. Bostricbus, V, Szúh. lelneaS kisfejiVhalded. Cobítis £anncnf

íT v ( v anableps; Cobili* V. Kisfejű Férés; csiga. Chiton. x <»> t ^ " halded. 'AvaßUio, sursum et Jon. xi&wv, tunica exje* aspicíens, ex »vd, sursum; rior et ioterior, lorica. xttáv, 721

v. Jon. y.t&wv, Gäninius fi» ceperif. Nec propterea cum dum putat n Punico qetan, Agricola generatim äßetßfifd) v. Syriaco qitana. Sane #*rw v, exponendum s cum varia sint .. omnino est ab Hebraeo niro* alborum piscium .genera: quod idem signai. Quidam aiburnus autem sit idem ge• Grammaticorum deriuant nus, quod Germania 83ÍÍÍ XLTWV a ^éw, quia *r«pe£íírat appellatur, a Míffen, h. e. t>i (ktqr.i, s. Tw b'iäftaTi. candicare, splendere (t'itfog, Mfermufdjel. Fér. idem quod IfVog, adeps).

Fejhal. Cottus. fiorros, ó, xórra, Utíet>( Weíti, SBetgftfcb.Hal. «orn/, XOTTIS, tet topf, Fejér kócsag. Ardea garzetta. ©ropfvfd), Ättorrbafjn. Hai. Ardea, V. Kék«v. barna gém. Fejedelmi kúp csiga. Conus Garzetta, peregrinum , ab princeps. Conus, V. Kúpcsi* Italico Garza, Elster, .Attel. ga. £íegerfar}e. Fér. SBeíffer Dieitjer. Mad. Fejér C pillangó. Papilio C al» Fejér lágyhal. Gadus, V. Meny* bum. Papilio, "V. Pillangó. hal. äöitlütg, ©abbé, €letá* &SSogeí, ÜöeiffcS <5. Bog. lenge. Hal. Fejérv. Nappali bagoly. Strix , Fejér sas.Falco albicilla.Falco, V. nyctaea. Stryx, V. Bagoly. Sólyom. Albicillus abalbico, Nvxtaibq, v. vvxTiog, noc* hoc ab albus, quod abdlrpbg. turnus, a vv$, vvxtóq, nox. Album ab ethtphp* venire cer* Stageuíe. Mad. tum est. Est vero áhípbv per Fejér barázda billegtetS. Mola* (isTá&EÖtv, ab Hebraeo jj^, cilla alba. Motacilla, V. «11- laban, quod idem notat. An* leget6. Söeiffe ober graue gelus Caninius ápMtos, alba ©actjftelje, 3loí>el, Fejes ícólty. Cottus gobio, Cot* Jjafeíirrg, ©chott. 'Hál. tus, V. Fejhal. -Gobius,, V. Fejér hasú fecske, Külsoházi Kisfejuhal. Äautfopf, «faul* fecske. íHirundo agreStis auappe, Äofefolbe, ©topp, ,(Uan urbícá). Hirundo, V. Gruppe. Hál. EnnlvaloTecsike.âuAfcbroofi Fejes taknyoshal. Mugil eepha* be, genflerfebmöíbt. Mad. lus. sKÉq>a.Xoí, cephalus, F!éjér keszeg. 'Cyprinus albur* piscis, .« mugilum igenére, nus. Cyprinus, JV. $»onty. sic dretus, Siá -ró ßagvrkqav Albarnus, piscis, Ausorlio in Ti)vxEfpafa)v l%stv, Athen. I. Moseíbv: 'Norit et álburnos, 7. a xeepeth), caput, ©roß* praedam puerilibus hamis. f opf. Hal. Argenteis est| squamis, ut a Fige csiga. Bulla fijcus. Bulla, candore omniuo nomen ac proprie noptpókv* ut Inter* 722 pretantur Glossae Cyrill!. diversas, Sed Aristoteles Utrumque forte sít inter ovo« eandem aít esse avem, verum fjiocxon&ovta. íluj'usmodi post autumnutn, ut vocem enim sonum edunt bullae coloremque, ita nomen mu* in liquidts excitatae. (itólla, tare, atque id cognosci inde, pila, de quo vide Salm., ad quod etiam conspecta sit Sol) Quamquam et a ßovio, nondum plane mutata, eoque deducere possis, ut proprie neutrum habens nomen. S3eci sít,'quod ebvdlit e terra, quae cajtge, êígcuefjer. Mad. nriyalg, 8QVU, h. e. scaturit Fige moh. Corallina Opuntia. ac diffluít. Vei a ßlv&o, qúöd Corallina, V. Kaláris moh. idem uotat, teste Hesychio. Opuntia, V, Opusi. geigen* Vei quod maximé piacet, a ..iiiooö. Fér. (pXvw, quod est ferveo,, bul* Filegrán v, fonatékos kígyó-csi* lío, ebullio. Kaira - [isxácpo* ga. Serpula illograna. Serpu.- qav, vero bulla aliis rebus . la, V. Kigyócsiga. Filograná, tribuitur. Ficus, V. Figefa. compos.ex filo,et grani,orum. $eíge. Fér. m. 2.Salrn.inSolin. cadilli spar.- Fige gubics bogár. Cinips pse* si, qui in fine crispati, granoi - nes. Cinips, V. Gubicshogár. rum figurám exbibent. Isid. U ' Psen, íjjijv, ifóvóg, vermicu; 19. Orig. c. 23.Magyaris: Fi* lus in caprificis nascens. An legrán. gícd)tc, Fér. qxúáifjcíei, radit,v.urit? $eígcn Fingó, V. Lövő futrinka. Cara* ©alíöefpej $$eigeitfted)cr.Bog. bus crepitans. Carabus, V., Fígemadár, Fige, Füge. Mota* Futrinka, garjcr, 33om!Jar* cilla ficedula. Motacilla. Bil* btcrfafcr. Bog. leget'ó. Ficedulae nomen in* Fitos orrú, Kardorrú, Felhajlott ditum a fico, ciijus fructu orrú. Becurvirostra. ©äbel* gaudet. Varró L. IV. de L. fdjttabíev. Mad. •, L. Ficedulae et milariae a Fija hordó úszó csiga. Neritá cibo: quod alterae fico, al* pulligera. Nerita, V. Úszó* ferae miliő fiant pingves. Si* csiga. Sunghecfcr Fér. ^ militer Isidoras üb. XII. cap. Fijókos v. Fodros ezer lyukacsú VII. Hinc. Martialis in xeniis kaláris. Millepora cellulosa. Épígr. XLIX. cujus Lemma Millepora, V. Ezerlyukacsú Ficedula: Cum me ficus alat, kaláris. Sícptunuó" flliaii* cum pascar dulcibus uvis, fdjetíe. Fér. Cur potius nomen non dedit Fijókos kaláris, Sejtkalóris, Ceh uva mihi? Graecis similitcr lapora. Cellapora, est com* ßvxaXlg, appellatur. Nam pos. ex cella, et pora. Cella fívxrt, ficus. Sed nomen hoc a celando. Fest: Cella, quod autumno solum habenf. Post ea celentur, quae veümus enim vocantur (AsXavxÓQvcpov, esse occulta. Malim cella quod (xéltvav xogvcprív, h. et celare simplici E. Idem e". nigram verticem, habeant: Etymon adferunt Servius 1. unde quidam atracapillam Aen. et Isid. 1. XX. Orig. vertunt. Alexander Myndius, C. III. Sane antiqui cela apud Athenaeum, facit aves » scripseruntj quia ante Ennium non solént consonae génii* lis-Perca, V. Sígér. ©aörfd)/ nari. Vel est cella, a xba, ^Íut36narfd), 6d)tef. Ha|. h. e. prohibere, claudere. Folyóvízi szívató. Spongia flu* Vel cella est a Chaldaeo viatilis, Spongia, V. Szívató. K*73i qnod idem ac Hebrae.- $íu$fd)Wamm, SBabaja. Fér. um Pora, V, Csökala* Folyóvízi szűz, Forrási szűz. ris. Selíencoralt. Fér. Nais. Nais, idis, v. Najas, Fodor begyül galamb. Columba adis.A77i.ai, s. Ncttdg. Nym* turbita. Columba, V. Galamb, pha, et proprie dicifnr de ôrűcbevt. Mad. Nymphis fontium, et íluvio* Fogacska.Dentaliiim minut.Den* rum, a va>or, s. yijftct, flu* laüiim a dens. 3al)tid)eit.Fér. entum, quod a véia v. vdto, Fogas szemling. Salmo dentex. v. valio, fluo* Ovid. 2. Fast. Dentex, cpdyQog, 6vvóSog. Forte fűit Nais, Lar nomine. Gloss. Graecolat. cpdypog Et infra: Naida Iuturnam Ix&ijg, Dentaíus. Vide de vir tuns, inquit, amat. äßrtf* hoc pisce Oppianum. Den« ferfdjiougeídjen, 9?atbe. Fér. . tex vero est a dens, quod a Folyóvízi ^ úszócsiga. Nerita Graecis est. Nam dens, fac* fluviatilis. Nerita, V. Úszó* tum e dentis , y.uxd 6vvy.o> csiga, gtufiieríte. Fér. n>)v, ut mens a menüs, plebs Fonal féreg. Filaria. Filaria a a plebis. Dentis vero est ab filum, quod juxta Varro lib. óöóg, óö'ovrog. Saepe enim IV. de L. L. filum, quod * Latini rectos suos formánt minimum est hilum. Id enim a Graecornm obliquis. Sflfyn* minimum est in véstimento. utauf. (Ez előtt, Cyprinus Vei a pilus. Isid. 1. XIX. C. dentex). Hal. ' XXIX. Fila dicta. v. quia ex Fogoly. Tetrao perdix. Tetrao, pilis animálom sunt; v, quia V. Fajd. JZsodt?, unde La* lanificium filis tenuibus con* tinum perdix, est dítd rü stat, in medum pilörum, í. e. néoöuv, quod est crepitum quasi filorum. Vel fuerit a ventris edere. Ratio vero. mlsv, quod est, cogere, cur perdici a pedendo nomen stipare. Nam dum trahitur, fecerint antiqui, ea est, quod duciturque, eadem opera vox huius avis, crepitum yen* torquejur, et cöndensatur. frisemitfenfiurm.referatsonum. $abenr»urm. Fér. 9fcbí)uhtt, gílbhutjn. Mad. Forgó lépcső. Turbo scalaris. Folyóka lepke. Sphinx convol* Turbo, V. Forgószél csiga. vuli. Sphinx, V. Lepke. Con* Scalaris a scala, quod sen* volvulus, V. Folyóka. 2Ö.út* tentia Angeli Caninii, a obo» benfdfwármer. Bog. quod idem notat. 2ledjtc 2Bctt* Folyóvízi kSsziklaszopó. Petro* beítreppe. Fér. myzon íluviat'dis. Petromy* Fojtó kígyó, Bálvány kígyó. Boa zon, V. Kosziklasizopó. ^)rt* constrictor. Boa, V. Óriás cfe, Neunauge. Ámbár csak kígyó. Slbgottfrhttittgc. Kétélt.* 7 szeme van; még is Németül Földalatti, v. Kalapos cserebiil. 9 szemének neveztetik. Hal. Scarabaeus subterraneus. Folyóvízi sígér Perca fluviati* (Svbwüljícr. Bog. 724 FSlcii méh, Poszméh. Apis fen Fúlánkos maróka. Mordella acu.- restris. Apis, Méh. Terres* leata. ©tnrtjcífíob, ©tnrfjcí* tris a terra, hoc a re/ow, I). fäfcv. Bog.

e. Ssoaivw, sicco. Quomodo Fúlánkos tengeri hernyó, Apli* Hesychius Aeolicum répőe* rodita aculeata. Aphrodiia, Tai, expon.it ^igctívítat vad V. Tengeri hernyó- ©0(0* i)Xla, N. p. a siccitate id wurm. Fér. terrae nomen dátum, ob eam Furdancs. Ptinus. ptinus, igno» caussam, ob quam, ut initio tae significationis vox. Slűm* Geneseos leglmus, Deus ipse nteífáfer, 33ol)rfäfcr. Bog. HlííDVh. e. áridae, imposuit. Fúró csiga. Pholas. (bujlág, 'áSog, Vei fuerit terra ab í'oct, jí, quae aquis et latibulis com quomodo Graecis vocatur. dimr, quae in cavernis deli* "Eget autem ab Hebraeo t^tf» tescit. Hesyph. Significat ct quod idem, Etiam minera di* antrum occultum, speluncam ci putatur, a ^p, i. e. de, et absconditam, apud Babrjam, y?N> quasi de terra. .Sjum* teste Ep^em. a epcoXeóg, lati* mtt. Bog. bubim, antrum: proprio in Földi darázs, Cz'mger darázs. quo ferae latent: út apud Vespa arvensis. Vespa, V. Plutarch- }, Darázs. Arvensis ab arvum, ím S«9?r íiegettb; »erborgen; hoc ab aro, ut Varró alt L. (ítttcrtiD 5 mit ©dfíupfttHttíclu IV. de L- L. Idem L. I. de »erbergettb. Ezek befúrják R, R. c. XXÍX: Seges in« magokat a' tengeri kSszik* qiflt, q,uad aratum satura est: Iákba, homok szirtokba, ee. arvum, quod aratum necdum és ott lakoznak. Földi. ÁDcbr* satum est. Festus: Arvum innícbeí, Fér.' dicimus agrurn necdum sa* Furó féreg, Terebella. Terebella tum, SHcfcrrocfpe. Bog. dimin. a terebrumj quod a FStt kalás.zhal. Argentína hep* tero, quomodo a Eateo lale* ..se.tos- Argentina, V. Ezüst* bra, a .dolo dolabra. ©teilt» hal. 'Eijjerbg, u, ó. ,coctus, b,o()rcr. Fér. .ejixatus. JNicand. in Alexiph. Futrinka. Carabus. Kcigaßog, jtem piscículus quidamj de animál marinum, e .cancro* quo Arist. de anim. SOíítteí* 4 rum generc, q. rö xága ßti» Jfäitbifcb^r $ontäbrenfifd),. vet, capite incedit; cauda Hal a ceteris eaneris distans. V. ffóldi soklábú. Julus terrestris. Plin. I. IX. c. .31. Arist, . >tt\»s, V. Sdkiábú. Stibvíet- hist. an, 1. 4. c 2. et Athen. tfufUBog. 1. 3. A Gaza eponitur locu* Fövenyhal, Fövenybűvár. Am* sta. Legtöbbek számyatlá* modytés. Jt [tfj.odvtt}q, q« d. nok; de a'nyival futósabbak; arenam subiens. Serpens hátulsó ,czombjalkon egy pár qúidam Aelio, ex KMJUOÍ, v. levél fontnak-vágynak, mely* tyáftftos .mehat et Svtrig, lyek talám futásokat segítik: urinator. ©attbaí, @cf)meíte. földi. .8anfíőf

Fúvó ezer. Physeíer. V(JIIVI}Q, Lusciniaih sit conversa. In* V. Hoszszú fejíi fúvóczet. deque passim poétae philo* áJafdjcíot. Emi. nielain usurpantpro luscinia. Függő madár, Hemícz. Parus Nec desunt, qui credant, pendulinus. Parus, V. Czinke. philomelam dici, quia cptlul aSettteímcífe, spetibitíttt, 9íe* pélog, h. e. amat cantum. miß. Mad. Ergo ut Progne, ita ét Philo* Fürj. Tetrao coturníx, Tetrao, meía, videtur prlus fuisse V. Fajd, Coturníx, sono vo* nomen muliebre. Forte quia , eis nomen accepit, teste Fes* cpilei pfßa, h. e. amat oves, to. Vel potius est ab ÓQxvS, v. mala. Varronis etymolo* prout Graecis vocatur: (loo* giae tarnen praeferri potest, TV|, OQTV'Í. Hesych.) N. p. quod luscinia, dicatur a lu* ab obliquo opxvyo1;, erif cotur*.. eis, quod in iis canat. Vide* nix, xaxd fj-Exá-deSiv. Nam tur eo respexisse Martialis '? íácile abit in C. Hoc efy* ]. I. epigr. LIV. — Muliifida mon etiam Servius adduxit feruet sacer Atthide lucus. in 3. Aen. Addit hanc avem Nam per Atthidem intelligit esse eam, in qvam conversa lusciniam quae prius puella Asterie, Latonae soror. Fa* Attica, ppsleaque in avem bulam ibi vide. 9íehÍ)ur)n, ennversa fűit; Ut ex superi* geíbí)ltl)lt. Mad. ori Varronis loco cognosci* mus. Item ex eo, quod Phi* Fülbemászó ollóbogár. Forficula lochari fabula, quae de Phi* auricolaris. Forficula, V, 01-- lomela erat, Atthis inseribe* lóbogár. Auricularis ab au* batur. Idem quoque confir» ricula, quod videsis sub Fül. mat, tum vox mullisona, tum SDljrmnrm. Bog. lucus: quando luscinia in Fülemile. Luscinia. Luscinia, lucis ennit. Wad)Hciat, 9)í)ifo* qnod Iugens canat. Luget meíe. Mad. autem, quod in avem sit com Fiiles bagoly. Strix bubo^ Strix, versa, ut notum ex Fabula V. Bagoly. Bubo, avis est • de Tereo, PrognO, et Philo» nomen a sono factum: ut mein. Martialis in apophore= Isid ait l.XH. c. VIL et mnlto tis, Carm. LXXV. Flet Phi* antedocueral bis verbis Var* lomela nefas,incesti Tereos ro, IV. de L. L: De bis et quae Mura puella fűit, (volueribus) pleraeque a suis garrula fertur avis. Nam vocibus, ut hae: Upupa ciu (iHlSptsXa, est luscinia, sic culus, oorvus, hirundo, ulti* dicta, quasi cprtußa xb ^e* la, bubo: item hae: Pavo, log. Eam vero , .quam dixi, anser, gallina, columba. Cón.- lusciniae origioationem ponit firmatur id quoque tum Grae* Varro IV. de L. L. Luscinia, ca voce ßvag, quae bubonem quod luctuose ca'nere exis* significat, (a qua Latinum timatur, atque esse ex Attica buboNunnesius deducit) tum Progne in luctu facta avis. verbo ßvßsiv, quae vox est At receptior sententia est, bubonum ßv sonantium. La-- ut Progne quidem in hirun.- tini dicttnt bubulare: unde dinem, Philomela autem ín 48 72G auctor PhíIomeJae: Bubulat Főz pille, Szúh pille. Phalaona

horrendum íerali carmine bu* Cossus. Phalaenn, V. Pj||e, bo. Sed et eundern sonum Cossus. Cossi, inquit. Festus, exprimit Hispanicum. buho, ab antiquis dieebanturrngosí et Italicum bufo; quid quod corporis homines, a siniili» et Magyaricum bogoly, v. tudine vermium ligno edito. bagoly: quomodo nationes rum, qui cossi appellantur. liae bubonem vocant. Ul)lt, (;«<•); Ea constans lectio et ©cbitbut, SDljmtíc. Mad. MSS o r um et editorain. Füles Medúza. Medusa aurita. Etiam in Gloss. vett. legns Medusa, V. Medúza. Ohren* gúla 6y.ú)h]i. Apud Plinium qualte. Fér. quoque 1. XVII. c. XXIV. Füles, v. Mezei nyúl. Lepus tii legas, eos vermes cossos midus. Lepxis, V. Szőrös vocari. Quomodo et est in szájú tengeri nyúl féreg, antiqua Parmensi, et MSSis getbtjctíe. Eml. quibusdam. Sed in MSo Füles petymcg, Fülek. Viverra Chifletii Medici est cosses. aurita. Viverra, V. Czibet Quomodo idem Plinius I. petymet. ©rogobr. Eml. XXX, c. XIII. ait, Cosses, Fűrész bogár. Sirex. Sirex, a qui in ligno nascuntur, sa* serra fors. #űíirv>efpc, ©ä» nant ulcera omnia. Ita quo« genfitege. Bog. que est inedit. Parmensi. Sed Főrész hal. Squalus pristis. hic contra in vett. libris etiam Squalus, V. Daraboshal. cossi invenias. Ut ex Hinio nQíqig, a, »/'. qui serra aliquid non satis sit apertum, cossus secat, et findit. Poll. 7. Item. an cossis in recto singulari Pristis, piscis cetacei riixerint. Sed cossus malim, generis. Arist. hist. an. 1. 6. quin et ea tprminatio est in c Iá. ©ágcftfd). Hal. Festő et Glossis. Graecis Főst farkú barázda billegtető. cossus est y.í.\ Nec dubito, Motacilla phoenicurus. Mo» quin índe sit cossi, v. cossis taoilla, V. Billegető. (boLViy.* nomen : n. p. ab obliquo , ííoog, compos. ex rpotviS, VÓÍ. Solent enim Latini ab vixog, avis quaedam: quae obliquis Graecorum formare itidem a palmae cujusdam suos rectos:nt a y.tvóo, cn« natura nomen accepisse pu* nis. SÖeibcnraitpe, £oí$&ol)* latur: de qua Plin. 1. 13. e. rcr, ^oíjbícb. Bog 4. et Oppianus in Ixcut. et Füzike, Főzi madár. Motacilla óoá, m, íj, cauda. ©chmcírj* salicaria. Motacilla, V. Bih tfídjcit, 5Öíftitng. Mad. legelő. Salicaria a salix, quod Füzl'aragó levél hernyó. Teu* a saliendo dicitur, quia| ea thredo capreae. Teuthredo, eeleritate ebeseit, ut salire fors a Teuthrania, quod est videatur. Dfobrfänger. Mad. regio supra Aeolida, quam plimMysi tennere. Plin. 1. 5. c. 3, Síattwefpe. Bog. 72?

Gabna moly. Phalaena granella. Boc'cat, 7. Gen. Ovid. Mef. Phalaena, V. Pille, äöeiffev 13. 5kettjVíeí, 90tatmararg.ua.- Äontmitvm. Bog. Bog. Gabona zsizsik. Curculio fru* Galócza, Faló ugróhal. Salrrto mentarlus. Carcníio, V. Zsú-- trutta. Salmo, V. Szemling< zsok.Frumentarius a frumen* Trutta (pro quo et trueta, et tum, quod Varro IV. de L. trocta, legitur) Graece est, L. diei putat a f'ruendo, quasi xQtöy.T)}1;, unde et nomen. fruimentum. 3iotl)er Äont* Gloss.'vett. TQwxTtie, trutta* rourm. Bog. TgióxTt]?, vero, est a romyco, Galacse'r hajtó cserebüly- Scara* ac voratorem s. comestorem baeus pilularis. Scarabaeus, signifieat, unde Hesychius V. Cserebül. ^ílíenfafcr. exponit cpäyovt Sane inter* Bog. medius est is piscis inter Galagonya pillangó. Papilio salmonem et sälarem, quem crataegi. Papilio, V. Pillangó. rapacissimum appellat Sido* Crataegus, V. Galagonya. niús I. II. epist. II, lidem va* Síííettöc-gcí, SSitiimmiißüng. rii dicti, quia stellati. Isid. L Bog. XII. c. VI. Varii a varietate, Galamb, Columba. Columba, quos vulgo truetas vocant. juxta Angelum Caninium, in Meminere et truetarum \mi Hellenismi Alphabeto; et brosius, Hexameron 1. V. c. Jos. Scaligerum in Conjec* III; et Gregor. Turon deLe> taneis; a x.ölV(jßav, i. e. mano lncu. 1. I. de miraculis, urinare: quoniam n. p. falls C. LXXVI. in ffne. Vida est cohimbarum gestus. £au* Gesnerum de piscibus; Sca* Oe. Mad. lige.ri Ausonianas Lect. I. 1< Galand kisfejfi halded. Cobitis c. III..et inpi'imis Savaronenl taenla. Cotiitis, V. KisfejÜ* ad Sidonii I. II. epist. II. halded. Taenia, edgy széles SachSforelfe. Hai. lapos hal. Taenia, Graece Gályacsiga.Argonauta.Argonau* rctívLa, quod a rávaoi, ex* tae, ápyovaijrcti. heroes illi, tensus, hoc a reíva>, extendo. qui cum Jasone in Colchos ©teinfcfjmerfc, ©teíttbeiffer, ' profecti sunt, numero am* ©teíngmütbef. Hal. qliusquinquaginta, ex quibus Galatea pillangó. Papilio Gala* praeeipui fuere, Castor et thea. Papilio, V. Pillangó. Pollux, Telamon, Orpheus, Galáthea, rectius Galatea, Hercules et Hylas, puer, sie Talátua, Nynípha marina, cognominali a navi, qua na* Nerei et Doridos filia, a yáXa, vigauerunt. Cic. 4. Tusc. 1. lac, propter candorem. V.. De Orat, De bis Orpheus L 4S* 728 í.ct Apollón, in catal. heroum, apud Apulcitiui, in Apológia; et Flacc. in Argonaut. V. Omnibus, ut clupea, pracstat, Pryxus. 2. Argonautae apud mustela marina, liundemsane Martial. epigr. 67. lib. 3. Massarius putabaf. Et pro eo sunt pigri et lenti nautae.Nam est, quod Veneti alosani vo» revera ctQyóg, otiosus est et cant chiepam. quae vox ex piger. Neve, csigájának clipea esse corrupta videlnr. könynyiÜségétÖl, gyengesé* Sed scrupnlnm irtjicit, quod gétÖl, és friss evezésétől Plinius 1. IX. c. XV. vocet vagyon. Földi, ^otptérboot, eum piscem minutum. Alosa > ©tfjíffőboot. -Fér. autem ad cubiti magnitudi* Ganéj bogár. Scarabaeus ster* nem accedit. Huíc argumen* corarins, Scarabaeus, V. to non est diíl'icile obviam ire. Cserebül. Síoflfafer. Bog. Nam Plinius non anXtis, mi* Gatyás galamb. Columba dasy* nutum vocaf; verum com» pus. Columba, L. Galamb. paratione attili, piscis cetacei, Jaßiinsq, pilosos, hirsutos quem jngulat. Haec enim

pedes habens; ex <5'«6'?/s', sunt Plinii verba: Attilus in pilosus, hirsutus, q. a

V. Hernyász. itöpfer. Bog. sisset, Lycus repudiauit, uX» Gözíi disznóeger. Sorex Hun* oremque Dircem superindu; garicus (nec núnutus, nec xit, quae Antiopam in car» fodiens, nec pusillus, nec cerem conjecit, Verum instan* exilis Linn), SOíocjöarifdje te partus tempore, illa rup* ©pifcmaué. Éml. tis vinculis in Citheronem Griff, Horgas orrú saskeselyű, montem se recepit, ubi Arin Vultur gryphus. Gryphus, v. pbionem et Zethum peperit, gryps, rQvy, not, avis ge* qui a pastoribus inventi, et nus adunco rostro, in morém educati.maternae injuriae ulto* aquilae. de quo vide Hero* res extiterunLLyco cum Dirce riot. 1. 3. et Pausan, in Att. uxore interfecto. Qua de re ßottbor, (guntur, ©vcifflíycr. est Pacuvii Tragoedia. Pers. Mad. Sat. I. v. 77. Sunt quos Pa* Qriffded kama. Chama grypho> cuviús, et verrucosa moretur ides, Chama, V. Széles csiga. Antiopa aerumnis cor lucti Grypboides ex gryphus, quod ficabile fulla. Strattermöitteí, V. sub Griff; et el. og. forma, Bog. • gflfcnniufcbrí- l'ér. Gyékény hal. Stromateus. JZTPCOÍ Grönlandi kárakatona. Colym* fídvBiis, vestis aliqua sutilis, bus grylle, Colymbus, V. aut Saccus ex pannis lineis Kárakatona. Grylle, TpvXh}, Ianeisue consuíus, in quo grunniíus. Hesych. a ygvX> sfragula deponi solebaut, et fa%u), grunnio. quod a YQÍI, coliigari, Poll. 1. 7. c. 19. quid quid minimum est. Theophr. hist. pl. 1. 4. c.2. (Magyan'cum proverbium; Sic etiam nominatur piscis edgy griit se szólt; az az, quidam, quoniam tergum semmit sem szólt, edgy griit ejus virgis aurei coloris va* se félek tőled, az az, edgy riegatum est, instar spwna* cseppet sem félek tőled). TÉW? diccTior/.íXu. Athen. 1. 7. Ilesvch. Sníd. ©rpuíanbíjctje a srooéw, sterno, 'Sccfftfd), Xnube, Mad, Hal. Gubics bogár, Cinips, Cinips, V, Gyék, Lacerta. Lacerta, v. La» TŐlgy - Cserfa - levél gubics* certus, dnplicis generis, ut bogara, ©fllímcfpc. Bog. Graecis : >) ßavpcc, 6 ßciv'Qog, ßuvat, Rallus. Hallus, Ut a va* Quibusdatn piacet Lacerlam rus vallus; ab unus ullus, serpenlem dictum, quod pe.- sío a rarus rallus. Síaífe. des habe at, ad similitudinem Mad. lacerforum (kézszár) in no* dyöl>jas tyúk. Gallus lanatus. bis. Isid. I. X. II. c. IV: la* ' Gallus, V. Kakas. üöolíl)tt()U. certus reptilis genus est, vos Mad. catus ita, quia brachin habe« Gyász pillangó, Papilio Antiopa, at. Ubi Isidorus pedes lacer* Papillo, V, Pillangó, Anti* torum brachiis comparat, opa, fÓJítÓAfj,-Nictaei filia, partim quia pedes eorum Pt uxor Lyci Thebanorum tanquam e palmis s. volis Rfgls, llans cum Jupiter in in digitos findanlur: partim 731 quia pedesin obliquum flec seribi debeát, si ita dicitur, tant, uü homo manus, cum quod pedeni caedat, h. e. quadrupedes ingreditur. (Sí* percutiatt ut ait Perottus, vi* bérc. Kétélt. detur voluisse caespes dici, Gyék gyorshal. Elops saurus. quasi caedipes, ut nonnulli Elops, V. Gyorshal. Saura, putarunt, lapis dici, quasi Graecis 6'«up«, et ftavgog, laedipes. Síafettametfe. Bog. ut Latinis Incerta et lacer« Gyertyánfai kabócza. Cícada Ins. Isid. 1. XII. c. IV. Sau; orni. Cicada, V, Kabócza. ra, lacertus. qui quando se» Ornus. Juxta Vossium égve* nescit, caecantur oculi ejus, Zog, i. e. montanus. quia in at intrat in foramen parietis, montosis ereseit, ©emeíue adspicientis contra orieniem, Sícube. Bog. et orto sole intendit, et illu* minatur. Gloss- Oyr. JFavpog, Gyorshal. Elops. 'Eloip, v. el* ígneróv, lacertus. Eo autem Xoi/V, ono?, ó, jeber Sífd); 93eim. ber gtfdie, nad) eigen: addit ÍQ-

tomporan'a. Rana, V. Béka. cant róv UQOV lyítűv, teste faitt'frofd), Srfttttter ©raő* éodem Athen.ibid. Item eloxjj, frofd), spagge. Kétélt. piscis: unde ehloneviu, pis* Gyepi csirke. Scolopax gallina* cor. Síbecbéfifcí). Hal. . ' 1». Scolopax, V. Sneff. Gal* Gyökerész eger. Mus oecono* linula, diminut. a gallina. mus. Mus, V. Eger. Ol'/.qvó* 2önffcr()űl)nd)ftt, Dtjoíjrfdjnep.- fioq, dispensator. ex O7//.OQ, fc. Mad. domus; etvóftog, lex; puod Gyepi hangya. Formica caespi* a V8/J.M, tribun, p. m. vévo/ua. , tum. Formica, V. Hangya. SBurjeímauő. Emi. Caespes soribitur et Cespe.«, qui est herba, cum propria Gyöngyház csiga. Mytilus, My* terra evulsa, ut Servius ait, tilus, V. Gyöngyház. SDlíe* in Ecl. I. Est a caedo, ut mufdjcl. Fér. indicare videtur Festi istud: Gyöngyházas pillangó. Papilio Cespes est terra in modurn Aglaja. Papilio, V. Pillangó. lateris caesa cum herba, s. Aglaja, áyláia, una ex Gra* frutex recisus et truncafus. tiis, s. Charitibus, Latiné Hinc quidam níalunt per AE, interpretalui laetitia. Alio caespes. Quouvodo etiam nomine Pasithea vocata est. 732 Virgil, in Cataleet. (Srofjcr Padella (Italicum), ^fnnitc. ^cvíettmutícrooflcí, ílStoícit* It. Ijoljícr Ocaiini int StfliKírs öogcí. Bog. fűiben, mo bíe SElíateric b> Gyüngyliázas révész. Nautilus nein fijmmt, bíe man biftil» Potiipilhis. Nautilus, V. Bé* lirt. lt. jftuefd)ei6cit. It. äße* vész. Pompilius, secundus cfcn, beffcit fid) Traufe, jur Rex Romanorum. V. Nuniu. SScwicíjtung ber gíotbbttrf, «Pevicnmuttct. Fér. in Siette behielten. Dbftmotte. Gyöngtermö tekenős csiga. Bog. Mya niargaritií'era. Mya, V. Gyűrűs kígyó, Előre is hátra Tekenös gyöngycsiga. Mar* is csúszó kígyó. Amphis* gnrititéra, V. sub Gyöngyház. baena. yf/,irpi6ßacva, serpen* tis genus, nunc in anteriorem sPer[ettmttfcí)cí. Fér. progrediens partém, nunc in Gyöngytyúk. Numida. Numida, posteriorem: unde et nomen, a provincia AlYicae Nnmida ab cli-HpU; utrimque, et ßctlyta, dicta; quia illa est patria eo, quasi ixaréptaftsv ßaU hujus avis, sed hodie fere voßet. Quomodo et Gallis dici; in tota Europa atque Arne* tur DoLibleinaroheur. Quia' rica reperitur. «Pcrthnblt. autem utrimque progreditur, Mad. eo, qui non satis caput a Gyöngyvér. Charadrius himan* 'cauda distinguerent,credidere, topus. Charadrius, V. EssÖ utrimque caput habere, unum kiáltó."Ifiavronövs, szíj Iá* quo loco rellqua animantia, bú; i/i«Si avroc, szíj; nővs, alterum in cauda. Hanc sen* láb. Saitgfitfj. Mad. tetttiam etiam Plinius sequi* Gyurgyalag. Merops. MeQoy, tur, 1. VIII. c. XXIII. Item est avis nomen apud Arist, Galenus, libro de theriaca. bist. an. 1. 9. c. 13. Prirna* Etiam Lucanus, Solinus, rio tuégoyj, significat, divisam Isidoras; qui ait; currere voccm habens. Honiínum epi« ex utroqne capite,, tractu theton, v. quod articulata corporis circumlato. Sed si lingva loquantur, v. quod quis serpens visus bieeps, diversis utantur díalcctís. II. v. trieeps, inter monstra a et alibi passim apud eun* haut debuit referri, quam dem, et caeteros poé'tus; ex cum homines aut canes [ISÍQW, divido; et Öijj, ÖTTÓS', bieipites nascuntur. Sffiltgcí* vox. éícnenfreffcr. Mad. fdjlaiific. Kétélt. Gyümölcs moly. Phalaena pa* della. Phalaena, V. Pille. 733

II.

Habarnlcza, Karhabarn'icza. Hy* Ligula, V. Pobóka. Abdo• dra. Hydra s. hydrus, ab minalis ab abdomen, quod iiÖüjQ, aqua. Est enirn ang* videsis sub Has bépólálás. vis genus in aqua vivens: $tfd)ríeme. Fér. teste Plin. 1. XXIX, c IV. Halász béka-hal. Lophius písca* Gaza apud Aristotelem ver* torius. Lophius, V. Béka* tit natrix. 2. Hydra Lenaea hal. SOíeerfrofd). Hal. apud poetas serpens fu.it Septem capitibus, in Lerna Halász madár. Sterna. Sferna, r0 palude, cum qua Hercules a sterno, quia pisces p -' pugnauit, quae, cum Hercu* sternit. ^eerfd^mníbe. Mad. les ei unum caput abscidis* Halormósczet, Halszárnyasczef. set, continuo aliis Septem Balaena physalus. Balaena, augebatur, tandem ferro, V. Czethal. (Pvßalog, bu* et igne victa, et interfecta fo: venenatum id ranarum. est, adhibito Joalo, qui incu genus, quod se mirum in sam cervicem ardente face modum inílaí, turgescitque, e vestigio innrerer. Alio no» ita, ut saepe crepet: apud mine Excreta dicta est, quod Luc. in Philopseud. ^ínn* uno caeso capite, tria, s. ut ftfd). Emi. diximus, Septem, i. e. multa Halott büzil dohbogár. Pimelia excrescebant. Isid. 1. II. Orig. mortisaga. Pimelia, V Doh* c. 3. Serv. in 6 Aen. Ovid. bogár, Mortisaga, compos. 9, Met. v. 69. Haec fabula ex mors, mortis, halál, et est fundamentum denonuna* saga, anus, quae multa sei; tionis hujus coralüi. 3írm* revuíf, a sagax: Quia pu* pof»pc, tyofyp, SBíeícmit. Fér. tor hujus insecti cadaver hu« Habos kövecs csiga, ßucci« manum olet. ©ttnfer. Bog. num undatum. Buccinum, Halpenzes vérhal. Pleuronectes v. buccina, (utroque limanda. Pleuronectes, V. enim modo scribitur) con* 'Oldalt úszo. Limanda, a chae marináé dátum nomen. Gallico Limande, idem no« Plin. 1. IX. c. XXXVI. Buc* tante. ©fabrfe , Äftefdje, cinum minor concha, ad ©cfjuppcnbitttftfd), Hai. similitudinem ejus buccini, Halpénzes bogár. Lepisma.^s» quo sonus editur, unde et mßua, squama. Diosc 1.1. c. caussa nominis. Buccinum 22. a ÍsJti'|w, decortico, hoc est juxta Angelum Caninium a Urna,, idem. @d)uppctt* a Syriaco et Arábico pT2, tbíerdjett/ 3ucfcríccfcr. Bog. buk, quod tubám notat. Halpénzes kígyó. Angvis. Vos* SfficKcnborit. Fér. sio et Scaligero maximé pla* Hal dobóka. Ligula abdominalis. cet, angvis esse ab «#ts> 734

inscrto v, quomodo ab He* poiiit, pro itmywva. Sínirife, braeo saillii est sindum; a Äremenfc. Bog. , xtxivvoq, cineinnus; a Aaí- Hangy oroszlán Myrmeleon. Mv> zw, üugo; a Qvxáwi, run* Qfj.71xoléiuv, leo formicarius: cina; a 6VÍ>J scindo; etc. paruum animalculum forrni* ©chitppenf.djiaitgc. Kétélt. eis insidians; ex fj-vg/Atfe, Hamar novo csiga, Hirtelen tö* iixos, formica; etXéw, ovt kélletes féreg- Teliina, TU* rög, leo. Siftcrjiiitgpfcr, 23a* Uv)i, ?/,•,?;. piscis nomen, jtarbjungpfer. Bog. quia celeriter ereseit, et fit Hangyász, Hangyevö. Myrme* Téfaia, perfectus. Tetatog, cophagn. Mvgpixorpayos, aíct, ov. perfectus, a um. formica rum vorator; exf.tvg* Thema ráXos, ex'uus, finis, Hill, nxost formica; et cpá* ©oitttc, £elfriUtfd)CÍ. Fér. yog, in compos. vorator, Hamuszín Indi szajkó. Psittacus esor, a (páyia, edo. 3lmci* erithacus. Psittacus, V. Indi fcitbűr. Emi. szajkó. 'Epid'uxos, erithacus, Harang tegez. Tubularia cann avis de qua Arist, de anínt. panulata. 6)focfcttfod)cr. Fér. libro nono, cap. 49. ab égi* Harcsa. Silurus. Jiilsgaq, pis* S-cix}), ?/g , eadem cum eis ex eo appellatus, quod xíiQtv&oq. de qua Arist. hist. saepe öeísi ogáv, h. e. mo* an 1. 5. c. 22. éti. 9, c. 40. uet caudam, abiecto E. Me* Saco, $lfd)graue 9)apage». minere e Latinis, Juvenalis, Mád. Apuleius, alii. Vide et Athen, Hamuszín vízi skorpió. Nepa ci* et Aelian. äßefö. Hal. nerea. Nepa, V, Vízi skor* Haris. RalUis crex. Rallus , V, pio. Sífrhcttgraíter Stöaffcvffor^ Guvat. Kgé$, xóg, 6, crex. píott; Bog. avis rostro peracuto, et ser» Hangya. Formica. Formica jux* rato, pugnax , inimicitias ta Isídorum üb. x. cap. III. exercens pum merula et vi* ita dicitur \ quod ferat micas reone, ut tradit Axisf. hist. farris, Virgil 4. Aen. Ac ve-- an 1.9. e. I, et 17. Aristnph. luti ingentein formicae farris in auibus. Eustath, a y.géxo> acervum, Cum populant. derinari seribit, signiticante Ubi sic Servius Fabricii: For* sono, idque etiam ab Aris.- mica dicta est ab eo quod toph. in auibus, obiter ostem ferat micas farris: v. aliquo* dit indicari. ÜBadiíetfoitig,

modo a Graecis derivatum, ©djitcvj t ffiicfcnfdjnanbcr, quam vocant fiii^xa. fluno (Sdiará. Mad, módúm explicut Angelus Ca-- Harkály. Picus, Picus, Fcslo ninius, qui docet, Aeoles, sic dici censelur, a Pico Ab* qüos < .Rontani imprimis írni* originum Rege: quieum con* taniur, pro púgpife dicere consentit Isidorus, I, XII.

ßvgpas, atque ab obliquo Orig. cap. VII. Picus, in* ßvQf.iay.K esse formica, He*' quit, a PicoSaturni filio neu syehius: ßvg^uxag, Ltvpfuijt men sumsit, eo, quod ea in Sic J3vea$, pro- /.tvqce^ , auspiciis ufebatur. Sed si .unde Ucsychiua ßvgaw ex«. Graecis vocatur SEVSQOW 735 XáíCTtn, verisimile quoque Ezen madárnak a hím ga* sit, picum a Lalinis dici, a lamb bugásához hasonló sza* nsixu), h. e. |«zj

triqueter. Ostracion , V. neair SSufcfjratte. Emi. Csonthal. Triqueter, V. Fe« Hatytyú. Anas cygnus. Anas, jes és három' élő csontközi V. Köz kacsa. Cygnus, Cy*

téreny mócsingja. SBteqeíei* nus, ex XVXVOÍ, cygnus, fett. Hal. olor, unde et quidam cyenus Háromszor szőlő. Trigla. TQL* maiunt, ut et pyracmon. Sed via, s. xpLyhj, mullus: piss cygnus et pyragmon, est in eis sic dietus a trino partu, vett. libris , ut quoque festa* quoniam teste Arist. 1.5. an. tur Carrio, Castíg. ad lib. 1. e. 9. ter anno parit. Vide Val. Flacci. G. vero in mul* et Athen. 1. 7. ToLyXct, trig.- tis pro C. poni, auctor quo* la piscis. q. vQiyvct, q. rglg que Scaurus; estque C. li* ye.vá, i. e. ter anno parit, tera nova, a Spurio Carbi» ©eebaljn. Hal. lio inventa, ut ex eodem Háromszor szőlő fecskehal. Scauro, ac Victorino, osten« Trigla hirundo. Trigla, V. dit Voss, xvxvog vero a Háromszor szülő. Hirundo, xvSvog (inclitus), ab albedi* V. Ennivaló fecske, ©ee* ne, v. q. xv/uaßiviov, in flucti-' fdjmaíbe. Hal. bus natans. ©djWatt, éfbfd). Három újjú csüllÖ Larus tri« Mad. daetylus. Larus, V. Csüllö. Házi darázsbogár. Anthrenus. TqiSáxvvlog, három újjú. Anthrenus ab av&Q>)vii, cra-- V. Háromújjú Lajhár. SEÖírt= bro vespa'. Äabtnetfäfer (ez termőmé. Mad. előtt Birrhus). Bog. Három újjú lajhár, Bradypus Hazátlan csiga. Limax. Liiriaces, tridactylus. Bradypus, V. Cochleae a Jimo appelatae, Lassúak.-TQISCÍXTVXOQ, tres ut seribit Festus; item Isis digitos habens.Tßt, in com* dorus, 1. XII. c. v. Et ante pos tres; Sáxrvljas, digi« utrumque Varró in VI. de \as. Síi. Emi. - L. L. qui docet, inde sie me» Hársfa lepke. Sphinx tiliae. retrices dici. Nam cum ci* Sphinx, V. Lepke. Tilia, tasset illud e Plauti Clitella* V. Hársfa. Stttbetlfd)n>är* laria: Non quasi ut haec mer. Bog. sunt sumptus limaces lividae: Hasadt csésze csiga. Patella (sie locum hunc emendat fissura. Patella, V. Csésze* Scaliger) mox subiieit, Li« csiga, ©pafte Fér. max a Iimo, quod ibi vivit. Hasbanbúgó korgó. Psophia ere* Magis tarnen placet, mere* pilans, Psophia, V, Korgó. trices sie xcirä ^eratium bona devorant. Söeg* parthoz, v. más halakhoz fdutecfc. Fer. (mint a' Czápához) ragadhat, Házi eger. Mus musculus. Mus, es magát viteti; innen lett a' V. Egér. Musculus dimin. a régi rege, hogy edgy ilyly mus. #attőmau$. Enü, hal a' bajét lökélletesen fu Házi galamb. Columba domesli« tásában megtartóztathatja, l ca. Columba, V. Galamb. 1 /3 lábnyi hoszszú. Földi.

t igctuátruibc, gelbtaube. Mad. Terin. Hist. Hal. Házi légy. Musca domestica. Havasi csalogány. Motacilla ah Musca, V. Légy. ©tűben* pina, Motacilla, V. Billeg- fliege. Bog. tetÖ. Alpina, V. Havasi úti Házi V, Egerész macska. Felis fű. ftíitc ib- I). Seifen) Ser* catus. Felis, et Catus, vi* dje, Mad. desis sub Vadmacska. Äo^c. Havasi mormogó. Marmota ah Emi. pina, Marmota, V. Mormo* Házi pók, Aranea domestica. gó. Alpina, V. Havasi ufi* Aranea, V. Pók £au$fpú.t* fü. SJlnrmeítbicr. Emi.

r ne, gcufíetfpiuuc. Bog. Havasi sármány, Ilómadár. Em* Házi poloska. Cimex lectularis. . beriza nivalis. Emberiza, V, Cimex, V. Cimex ornatus. Sármány. Nivalis, a. nix,

( Settmonje, SBctnbhuté. Bog. vis, quod ab obsoleto vlii), Házi ptrücsők. Gryllus dornest!« víepog, unde vupóeeg, nivo* ticus. Gryllus, V. Ptrücsők. sus. ©djncenmiiter, ©djitec» ©rille, 3'irfe, í?eimd)en. Bog. uogef. Mad. Hajszálfejö. Tricbocepbalus. Havasi szemling. Sahno alpinus. TpixoxéepaXog, capillei ca* Salmo, V. Tomolyka. Al* pitis; est compos ex -OPVS, , pinus, V. Havasi útifű. Tpt^os» capillus, et ziepet: Siípcnferclfe, 93ergforeíle, Xog, caput, quod a xsrpaXn, Dfißtl)ftfd). Hal. idem. ^ctnrrourm. Fér. Havi lábfarkú. Podura nivalis. Hajas kócsag. Ardea comata. Podura, V. Lábfarkú. Niva* Ardea, V. Kék v. barna Iis, v. nivosus apud Philip- gém. Wátymt Díciíjer. Mad. pum 1. 1. Aiitbol. epigr. Ce* Hajnal pillangó. Papilio carda* ferum Nivalis, videsis sub mines. Papilio, V. Pillangó. Havasi sármány, ©djucelatt* Carrlamine, V. Réti-torma. fer, Bog. Síitwauogcí, Jh'cffweífHíttg. Hegyes ször farkú., Trieliiurus. Bog, septurns. ^«rogos, putre* Hajó fúró Teredo navalis. Te* faciendi vi gaudeníem cau* redo. V. Fafuró. ©djiffwurnu dam habens; ex C^nrbg, Fér. putrefaciens; et ovnet, cau* Hajó tartóztató. Echeneis 'ií^í* da. ©piöf-climattä. Hal. v>/íc, Í'SOÍ, 6d)iffbaítenb, Hegyes töhal. Syngnathus acus. Syngnathus, V.Töhal.OTccr*

nidum. Coccus, V. Színbo* ( ©rabh)efpe,<3niibn>efpe.Bog. gär. Adonis, V. Hérics, 2(bo.- Héja, Kerra, Vadgalambászölyv. ittáfdjtíbíotttő. Bog. Falco palumbarins. Falco, Hering. Clupea. Klvnata non V. Sólyom. Palumbarins a esse nomen Graecum, disce« palumbes, quod a •naXXaß- re inde est, quod ab inoolis Sai, moueri,- palpitare. N. Gallis sic vocarí in Gallicis p. quia est animál timidum , suis scripserat Callisthenes. unde pavidas columbas di« Est igitur origine Celticum. xit Valerius in VIII., Argo* Graecis autem vocatur &QÍ(J: naut. (néXetai, atsXsiaSeg.) 6a, ut ex Athenaeo cogno* jgabtcfjt, £att&eitfaí?e. Mad. scimus. í>ártitg. Hal. Híres fakúsz. Certhia famosa. Herkules cserebüly. Scarabaeus Certhia, V. Fakúsz. ßtipi* Hercules. Scarabaeus, V. fcher Äoitbri. Mad. Cserebül. Hercules, lí'pay.* Hiúz. Felis lynx. Felis, V. Vad*

h)qt heros Thebanus, Ce* macska, Lynx, Jvy%, quia terűm sex fuere Hercules, animal est perspicacissimum, ut: Atheniensis, Aegyptius, videtur Gesnero nomen ob* Indfgena montis Idae ih Tro-- tinuísse a XVXIJ, i.e. lux. Af* ade, Phoenix v. Lybicus, que idém scripserat Perot» . Indigena Indiae, Argivus v. tus. A perspicacibus oculis Thebanus. Qaamquam au* lyncis nomen factum fabulo- (em muhi fucre Hercules, so isti Lynceo, qui acie ocu« qui variis temporibus flo* lorum penefrare dictuS ter* ruerunt, omnes heroica vir* • ram ipsam, videreque ea, tute; tarnen, cum incertum quae apud inferos fierent: sit, quibus temporibus sin« ut Apollonius , in Argonau* giili vixerint, et quas res ticis ait. Tzetzes comm. in quisque gesserit; hinc factum Lycophronem ait, originem est, ut uni Thebano Hercu» inde fabulám cepisse, quod Ii reliquorum onwium labo« primus reperisset aeris, ar* res et res gesfae tribueren* genti, et auri fodinas. Sudjő. für. Bocc. I. 13. Gen. J&er.- Eml. ftííeéfáfer. Bog. Hó fajd, Gatyás fajd. Tetraa Hernyó, Úszó v. györűs pille. lagopus. Tetrao , V. Fajd. Phalaena neustria. Phalae« jiaytímvq, pedes leporis ha» na, V. Pille. Neustria. Nev bens: nomen auis ap. Plin. sbp, ÜQOQ, b", natator. He* 1. 10. c. 48. @cf)uee{)u()n, sych. a vkw, no, nato. vev= kippen. Mad. Hó pinty. Fringilla nivalis. Frin» @d)Witnmer, ©djrffer. Síin* gilla, V. Pinty. Nivalis, V. fleiraupc. Bog. sub Havasi sármány, ©djrtee* Hernyasz. Sphex, Jrpijs, V*os, ftttf. Mad, 738 Hód. Castor-fiber. Ltnn. Casto.- braeo j-|y» ut monuit An* reum. Off. et Gesner. xáuug, gelus Caninius. 21]} vem hód, mintha volna, yágwp, est a clamare nior« mert nagy a' hasa. — Fiber, corvoruiu. td verbum cum az Aeoliaiak a' # betűt op sit a sono factum; liquet non belőve változtatják, p. o. omnino vanum esse, quod (pláv, •Q-loiv helylyett; tpijQ, Isidoras seribit, l, XII.c. VII, &>)(> helylyett, a' honnét Fe* Corvus, et xÓQag, a sono " ra, vad; így cpißgog, •d'iß* nomen accepisse. 9tctbe. Mad. pof helylyett, a' mi is a' Hólyagfarkú. Staphylinus 2m* többek közt lágyat tesz. (fívlivog, insecti quoddam ge< (az Oroszok épen ezt cse* nus, in Hippiiatr, a sacpvli], lekeszik ma, a' honnét a' uva, quod a gacplg, tdag, Theodor, nálok Fedor). uva passa. Díflubfáfcr. Bog. Mert Hesychius, d'tßoov Hólyaghúzó körösbogár. Lytta szót így magyarázza ; ánct* vesicatoria. Lytta, V, KŐ* X,6v, tQvcpsQov, xoXbv, 6'sp rösbogár. ©paitífrtje gíícge. vóv, mint ß'Lßptjv, (piXoxoß* Bog.

{lói), äßQOVTixijv , vxapsí Hólyaglábú. Thrip's. &0fyf ver* (potvbv. Tehát a' Fibra, sző* miculus, s. tinea culici ad* rének lágyságától kapta a' modum similis, quae arbores nevét. Mert a' mint Plin. I. rodit. Pljn. I. 16. c 4L 23ífl< Vili, Cap. XXX. Fibro — fenfufí. Bog. mollior pluma pilus. Salmas. Homok bogár, Fövenyen futó. Stöer, S3í6crgetí. Emlős Áll, Cicindela. Cicindela nuncu* Hóda, Hódak. Fulica. Fulicae patur a praeverbio eis, et ut Serv. in Georg. II. ait, candeo, quod tum candi» sunt aues aquaticae, anati* dum, tum ignitum esse, si» bus paullo minores, sed cor* gnißcat. Üt a sequor seque* poribus forma consimiles. la, a candeo candela; sic a Fulica est a név*. Nam eis et candeo cicindela. Fal* irwv§, fulica, quae aliter luntur cum ajunt, eis tan» dtd'va. V. Hesychium et Sui-- tum componi cum propriis dam. A Ttév^ est fulix, nominibus montium aut ilu* inserta liquida, ad vitandum viorum, ut in cisalpinus, hiatuin, ut a wog, mirus. cispadanus. Quippe etiam A fiilix vero fulica. 5Bafjer* verbo praepoui, arguit eis*

,( bubij. Mad. pello, cui contrarium aspel* Hóldfeju cserebüly.. Scarabaeus lo. Ufroque utitur Plautus. lunaüs. Scarabaeus, V. Cse» Ast Vossiiis ciciiulelas pufal rebiil. 3irfcífopf, Bog, dictas a cici arbore, ex cu* Holló, Corvus. Corvus, omni* jus uvis ellychnia fiebant mi* no est a ffoo«£, inserto^ V. rae claritatis, cum tarnen consono, quomodo ab vhj oleum cicinum sit obscurum, est sylva; ab Xetog, levis proprer nimiam pingvendi* etc. JKeoai- vero est a x6> nem, teste Plinio 1. XXIII. Qog, i. c. niger, út Gramma» c IV. ab hoc vero insecto, ti censent: v. potius ab He* et candelabra quoque vifrea> 739 .dictacicindela, v. cícindelia, cie, atque orca appellatur. quasi candeláé ex cici. ©fljtb* Contrait Vossius, atque di fáfcr, ©aubíattfcr. Bog. cit : orca uti et urceus est ab Homoki hernyasz, Sphex sabu» 'vQX'h quod Aeolicum est, losa. Sphex, V, Hernyasz. ac vasis íictilis genus notat, Sabulosa, a sabulum; a simileei, quod Graeci/?íxoi> pasco, pastum, pabulum; • vocant. Poll. I. VI. c. II. Ab sic a sero, satum, sabuium; hujus vasis similitudine, ad nt sabulum sit aréna, hinc alía quoque id nomen frans* inde ja'cfa, sparsaque, et latum. Ita vinarium vas or* quasi seminata. ©artbmölber. cam dixere, ut docemur illo Bog. Varronis l. I. de R. R. c.Xflf. Hontmadár. Motacilla oenanthe Ojuod saepe ubi conditum noi (Vitillora). Motacilla, V. Bil* vum vinum, orcae in Hispa* legetÖ (ftvÁvd-tii flos vitis: pania fervore növi musti rup: s. uua germinans, apud Aris* tae neque non et dolia in topb. et Eurip. Plerique di* Itália. Quem locum et No* cunt esse florem labruscae, nius adducit. ütorbfaper, ÍBtt fopf. Emi. 1. vitis agrestis, v. uvas ex v labrusca pullulantes. Diosc. Hoszszúfarkú czinke. Parus can* s. 5. c. 2, et. 5. Est etiam avis datus. Parus, V. Czinke. nomen, ap. Arist, bist an. 1. ©dimattjntctfc. Mad. 9. c. 49. Compos. ex oív>i, Hosszúfarkú tobozoska. Manis »iSj >í» apud priscos, CC/MS: macrura, Manis, V. Tobo* iog, apud recentiores, vitis; zoska. May.psoa. paxpó?, •iívd-Ji, flos. ffietéfd)ti5cui5, longus; opá cauda. Sangge* - ©tfínfrbmacfcr. Mad. fd)»anjteő. Emi. Hordó disznóbal. Delphin orca. Hoszszú ízü pántlika féreg. Tae* Delphin, V. Disznóhal. Orca, nia solium. Tenia, V. Pánt* belluae marináé genus, quod lika féreg. Solium duplícem Graecis Ógvg. Estque orca ex habet signficationem; qua* aqvyct. Solent enim Latini ex rum ntramque Festus agnqs» obliquis Graecorum formare cit. De priori, Solia, inquit, rectos suos: ut ab tg, Iva, appelantur sedilia, in quibus vena; a y.Qtiitiq, y.QiiníSa, non plures singulis sedere crepida; a6iti)lvy%, (iatjXvy* possnnt. Addit deinde, sic ya, spelunca, et similiter in dici a sollo; h, e solido. De aliis. (f'ovya esse jn beíluis altera sic seribit: Alveí quo* marinís, indicat Strabo l. III. que lavandi gráfia instifuti, his: Idem judicandum de ce-- quo singuli descendunt, so* torum omnibus generibus, lia dicuntur. quae a séden* orcis, balaeriis, et physete* do potius dicta videntur, ribus. Vide de orca Plinium, quam a sollo. Utramque • I. IX, c. VI. et. Rondele* significationem invenias etiam in Glossis. vett. Ubi tius dicit: belluam hanc ma* legas: Solium, •d'QÓvog ßu* rinam sic vocari ab^ genere 6ú.iY.bq, Solium, sußanj. vasis olearii aut vinarií,, qupd Sed ea voce etiam signilica teres est, et uniformi spe* ä 740 tur sarcophagus, s. arca, que usi, a quo etiam ipsum in qua inortuus jacet. Quar* óxélko, venit, uti et Öly.sh to- etiam sensu vult solinm la, bidens; náy.ella, ligo accipi, ut n. p. sit a solum, nou biíidus, etc. xklío) ve* h. e. eitineSov, quia subji* ro, interpretatur Eustathius citur insessori: Mihi maxi? ' xivio. Hao notione y.ílho est me piacet v. a soliditate di* a *?p, velox, cujus radix ci, v. quod Asper voluit, a bb'D t velocem esse. ©titrm* sedendo, quomodo et ex quo; üoget. Mad. rumdam sententia, Festő, Hörcsök mormogó. Marmota cri* teste, sodalis, quasi scdalis cetus. Marmota, V. Mormo* dictus est. Sane crebro ad» gó. KQIXIDTO; , annulatns, modum mutatum E in 0 ; v. annulis consertus: ut XQL* quemadmodum ab hemo est xioróg i9'ó()a|. at xgixog pro homo, ab Apello Apollo, xíoxog dicitur, i. annulus, s. etc. Porro, Taenia solium; circulus. xÍQxog potest re* videtur esse proliferum ejus* ferri ad yvQog, curvus. Ex que formae est, ac si scy* eo sic dicitur, quia: hasa phi, uno scilicet ab altero fekete, foltjának szélei fejé* recepto, essent intra se res rek, felül és oldalvást., a positi, facie et more Ma* teste közönségesen róka dreporae. Bis' collatis, po* szín; három fejér mocskok* test erui significatio denomi* kai, szája és lábai is fejéi- natioriis, Taenia solium, fekete tarkák. Földi, ipám* * nunc laudatae. Saitggííebe* ftcr. Eml. ríger Sanbrourm. Fér. Hogy v. Hölgy menetke. Musté* Hoszszúkezü czinczogó bogár. la erminea. Mustela, V. Me* Cerambyx longimanus. Ce« netke, Erminea , peregri* rambyx, V. Czinczogóbogár. num. Fors ab Hermin Gal* íaugíjaitb. Bog. lico. jpermcííit, SJrofcő 3Bte* Hoszszúkezíi majom. Simia Ion* feí. Eml. gimana. Simia, V. Majom. Höcs, Közép tarka harkály. Pi* Saitgrtrmtger Slffe. Eml.' cus medius. Picus, V. Har» Hoszszú -nyakú. Nyhrgany a k. kály. Sföetőfpcdjt. Mad. PlotuS. Jllwxbg , natatilis: ut Höcsök , Höcsik , Kissebb tar* nXwTcl JiÜií. apud Phil. Pe* ka harkály. Picus minor. Pi* culiariter nXtoTcti dietae sunt cus, V. "Harkály. kleiner anguillae quaedam in Sicilia, SSunt, Díotl)fpcd)t. Mad. L. flutae; de quibus. Poll. Huhogó bagoly, Kövi bagoly. Plin. Macrob. Can'gbaíő. Strix ulula. Strix, V. Bagoly. Mad. Ulula, ab nlulando est, uti Hojsza, Szélvészmadár. Pros Graece iis nomen ololv&Tv. cellatia. Procellaria a pro* GIoss. Philox. Ulula, ólo* cella, quod a procello, hoc Ivyuv. Euolíerius ad-Saloni* vero ex pro ct cello; quod um 1. II. c. IX: Sunt qui ipstím est verbum antiquum, ululas putent aves esse noc* a xéllto, quo Ilomerus, tumas, ab ululatu vocis, Apollonias i Euripides, álii* quem efferunt, qvos vulgo T41 oavanos dicuiit. Jovianus V?"», quod ncquaquam ab Pontanus eenset scribenduin alia voce vehit; cum sit ovot esse hulula, hululare, hulu* HceTOTtETtouifiévov. Quam* latus, idque, quod vox ea quam nec multum repugiíem, sine adspiratione non satis si quis hic singulas lingvas exprimat ululae luporumque sonum spectasse putet, sed ululatum. Et pro eo est, quod diversimode eum esse itnita* Germani dicunt heulen; tas, ©teineuíe ©teínfaufe. Magyari huhogat, huhúl. Mad. XJlula dcscendit ab Hebrneo

Ibis, Czibik.. Tantalus ibis. Tan* Iguati. Lacerta iguana. Lacerta, talus, V. Tantal. Ibis, Vßiq, . V. Gyek. jQtuattá, ober 3go* íö'oq, s. Ißio , ?/. avis ser« ann, Sínme bfefcr £l)íerc auf pentes devorans, ob id coli <&t. 2?omí»go. Sföőrtb.; b. solita ab Aegyptiis. Vid. Síatttrg. Scguaita. Kétélt. Herodot; et Plin. 1. 25, c. Ilonczák, Levelfodrok (Pillék). 8. 1. 8. c. 27. 1. 10. c. 48. Tortrices. S3íattrr>icfícr, Bog. Ezeknek testek Múmiának Indi szajkó, Papagáj, Pubükán, bebalzsamoltatott, mint Is* Szitták, Szittász, Psittacus. teni állatoké. E' tisztítja Wíxxaxog, quomodo Athe* Egyptottiot a' Nilus kiáradás naeo et Plutarcho !dieít«r, sa utan a' kélellöektSl. Az- quae Aristoteli 'tfiiT^dxifi--DU orrával vizet fecskendez az citur et ßhxaxog, sed et ßix» alfelébe, és az általa' kri* Tcty.oq a Ctesia vocatur, ín* stélyezést tanította. Most már dicorum ínitio. Non dubito, alsó lígyptombun elég ritka quin vox sit ab Indís, unde madár. 3'bt'á, JícgHpttfdjer avis ipsa. Utrumque dooet SBradjöogrí. Mad. Plinius,!. X. e. XLII. Super Igazi fáczán. Pliasianus Colclii* ommia humnianas voces cus. Pliasianus. V. Faqzán. reddunt psiltaci quidetn et* Colcbis, idis, f, 3. MeUgre* íam scrmocinantes.India lianc lia, /t'öfäls i regio Asiae, ave.m mittit:. sjttacen vocat. pars Georgiáé, inter Pontúm Vel dicebatur Iridis öíxxag, unde Sirrá^>i xaxá napa' EUxínum ad Occ. et Ibériám ywyijy. Hésy chius 2íxxu* ad Or. Caucaso monte se* opviq, noióg, o'i ós xov íjJÚ* parante, Armeniam ad xaxov "Kiyaßi. Ctesiae, in Austr. Sarmatiam ad Bor. Indicis, ßitxazo;, nomínatur. Vál. Flacc. I. V. v. 505. (forsan a Sittaceno provin* Vi.x tandem longis quaesitam qia primum allata). De psit* ColcKida votis Contigimus. taco agit et Appulejus in ^afaít. Mad. 49 ' :' Iii Floridis: sed confudit ea dus, V, Iram szarvas. Stenn« quae de, p&ittaeo, et pica ttyierbremfe. Bog. scripserat Plinius: ejusque Iram szarvas, Nyargalócz, Ta. errorem hac in re secutus ránd. Cervus tarandus. Cer. est Solinus. spa^ajjci), Sit» vus, V. Szarvas. Tarandus, . ttg. Mad. peregrinum. Sítenutbicr. Eml. IntŐ gyék. Lacerta monitor. Lacerta, V. Gyék. Monitor. írott nádcsiga. Donax scripta. Minthogy ez töbnyire a' Donax, V. Nádcsiga. S3itd)* krokodilusok társaságában flabtnwufdjeí. Fér. mulatozik; ha Krokodilt, Isten tehénkéje, FénykŐltÖ, Kajmánt, TsŐrgö kígyót Verőfény.költő, Bodobács. megpillant, visító hangja Carabus Magyaricus. Ma- nllal azokét elárulja, és az gyarországon, tavasz elején, által a' vizekben i'erdŐ Ins a' verőfényes helylyeken »I tusokat meginti, hogy a' seregestöl hemzseg, és pár* veszedelmet e 1 kerülj ék. zik. Carabus, V. Futrinka. .ÜBadjbaítcr. Kétélt. Slingycirtfcher ínuffáfer, ob.- Iram bögöly. Oestrus larandi. (Stbfnfcv, Bog. Oestrus, V. Bögöly. Taiau*

Kahócza. Cicada. Cicada a Grae* Gyöngyház. Anatiuus ab eis est, quibus xiîog, dioi; auas, quod videsis sub Köz tur, iíesychio teste. Item kacsa, (Sutéit * SOítömufdjrl. üsdem ó vLog TLXTL^ , ut Fér. idem docet: qui -et xíXXov Kaczagó galamb. Columba ri« dici notauit. Fortasse igitur soria. Columba, L. Galamb, cicada, quasi xíxot áSoJv. liisoria. Szerelmeskedések* Ut xiv. sit ejus animalculi ben nevető hangot adnak, sonus. Sane xíxog, xi'giog, melylyiöl neveztemek. ?(ul)* , deduefuni videri ait, lata dici rubens illud, quod ab á&iiQ, arista, pars spicao de mento gallorum barbae acuta. Kalászforma rojijai instar propendet. Paleam vannak. Qlebrrríftfd), .ftént* vocant Columella et Varro. äljrertftfcf). Hal. §ouöl)ahn. Marl. Kalló csipketövisi hal. Rája fnh Kakuk. Cuculus. Cuculus, Var* lonica. Raja, V. Gsipketövis« ro IV. de L. L. ponit «inter hal. Fullonica, a FuIIo, quod óvoj-iavoTioujöívTa. Sane ni» V. sub Csapó bogár. Egész 1dl refert, hoc dicas, an esse háta fúlánkos, szeméig edgy n Graeco y.óxxv^, cum zóx-. sor fúlánkja, a1 farkán kettÖ. y.v't, a sono factum pateat. Sttíiuőfafcr. Bog. Quamquam xóxxvi,, quoque Kanálos. Platalea. Platalea, Pli* cum Angelo Caninio dedu* nio piatea, Ciceroni de nat. cere possis a Syriaco cocu, Deor. plata/en nomínafur quod et Celtae retinent, Sed avis quaedam. Conf. ea qene hoc si planet, dlcend'um Sy Aristoteles seribit 1. VIII. riacum istud esse dvoj.iaro* Hist. c. XII. et I. X, c. X, crSTíoiefiívoi''' Ineptae autem cum iis quae Plinius. tradit Celtae, eosque irnitati Beh 1. X. c. XL. A rostri latitiu gae, cticuluin vocant illum, diné nomen est platene v. qui uxorem hnhens adulte-- plateleae. n. p. n Graeco ram, alienos liberos enutrit itlaTOi, í. e. latus. Softer. pro suis. Nam fales currucas Mad. filcére debemns, ut patet ex Kanálos rucza, Széles orrú ru« natura utriusque avis, et ' cza.' Anas clypeata. Anas, contrario usu vocis cuculi V. Köz kacsa. Soffeíente. apud Plautum. Statut, Mad. Mad. Kalános rákász. Cancroma coch« Kanári pinty. Frirurilla Cnnaría. learia. Cancroma, V. Rákász, Fringilla, V. Pinty. Canaria. íoffeíftbnaoeí. Mad. (Sanarífctje 3nfeín, liegen auf Kalapács, Karó ezüsthal. Argens bellt 3ltranfífd)en SíJíeere, tina sphyraena. Argentína, uidjt fetjr weit mut ber ílfri* ' 49* ' " 74-1 f(inifd)en ÜÖcftfűfte. tfnnct* 51. ídjveibcu. ©dnnaffnítcr, rieitöegeí, Sucfeiüogeí. Mad. Bog. Kánya. Miluus. Miluus (quae vox Kardos pillangó. Papilio PodalU trisyllabos est) nec quasi rius. Papilio, V. Pillangó. moilis avis dicitur, quod Podalirius, Aescálapü filius, Isidorus seribit IIb. XII. cap. qui ex Creta ob insignein VII. nec quod miliő vescatur, artis medicae peritiam, una ut aliis piacet; sed a sono cum fratre Machaone, ad nomen accepit: unde dicta bellum Trojanum evocatus milvina, jgenus tibiae acutis* fertur, ita dictus, ut aliqui eimi soni, ut Festus seribit. ajunt, ob pedum magnitudi* Ita milvináe voce usus Soli* nern. Ovid. 5. Trist, el. "6\ nus cap. XI. 3Beíl)e, SÖÍiíau, Quem semel excepit, nunquid écbroűíbeitfcbwnni, Xaubcn* Podalirius aegro Promissam falíc. Mad. medicae non túlit artis opem. Kapás cserebüly. Scarabaeus Podalirius alter vir Troja» fossor. Scarabaeus, V. Cse* nus, qui Aencam in Italiam rebül. ©raber. Bog. navigantem secutus est. Vir» Káposzta levelész. Aphis bras* gil. Aen. 12. ©cgeíoogcf. sicae. Brassica, V. Káposzta. Bog. _ áíobílaitő. Bog, "Karét tekenös-béka. Testudo Káposzta pillangó. Papiliobrasí caretta. Testudo, V. Teke« sicae. Papilio, V, Pillangó. nosbéka. ßaret (Franczia Brassica, Y. Káposzta. StotjU szó): eine 31 rt ©rfjitbfrote. tuti, ítöhíroeíflíing. Bog. Kétélt. Kárakatona, Karakatna. Colym* bus. KöXvpißog, urinator. It. Karicsa szalakóta. Coracias auis urinatrix; apud Athen. garrula. Coracias, V. Szala-- I, 9. ex Aristoph. Acharn. kóta. Garrula a garrio, quód Bukkó. a 'xo7.Vfj.ßciiü, urinor. a yceov'w, converso Y in I; laudier. Mad. quomodo a rpvw, est fio; a Kárász. Cyprinus carassius. Xvyog, quod viticem notat, Cyprinus, Y. Ponty. Caras* ligo, etc. Est aulem yapvw, sius, Francziáúl: Carassin; Doricum pro*/>/ovw, quo usus poissotí d'eau douce. jfara* Hesiodus in l'gy. Hesychiu.s , ufd)e. Hal. exponit (povetv, Xiysiv, Kárász kopótyó fe'reg, Lernaea (pO'ssiv. Est a y)]Qvg,' quod cyprinaoea. Lernaea, V. Ko* rpovipi notat apud Homerum. pótyó fereg.CyprinaceaCypris II. S. lllud autem a piJ, gut* ims.quod V.sub Potyka. Jta*1 tur. 3íacf e, Síauracfc, Diacfer, raufdjenmurm. Fer. Síolícr. Racker nevét onnan Karcsú pillék. Hepiali, rectius mondják, mert ezt kiáltozza: Ilepioli; nam 'H-xíaXog, a, ó Stacfcr, Síacfer. Mad. febris quotidianae species, q. Karika -— Kör— Kög—szárnyú. ?;5KOS, clemens, per anti* Cyclopterus. KvxXÓTiTtpo', phrasim., k&CHaiíoXog, Sutot* circularem alam habens; motte, babér nicht #epíaluő, ex xvxXóg, circulus, et nré* me gabrícüiS/ SrttreiHe u. Qov, ala. S3aud)faugcr. Hal. .745' Karmazsin kígyó. Coluber coc* Sed et in etymo falsus: et cineus, Coluber, V. sub Vi* in eo, quod uisum facit acci* pera. Coccineus, a Coccus, pitrem, quem haliaeetum esse quod V. sub Színbogár, Stat* clarecumalü antiqui testan* motfíufd)lange. Kétélt. tur, tum Maro, in Chi; et Karmazsin színbogár. Coccus Ovid. fab. I. 1. VIR. met. ilicis. Coccus, V, Sz/nbo<*ár. Vocabulo Hebraeo yj, netz, Hex, V, Magyalfa. Äertitca, usus Jobus c, XXXIX, v. Jícrmeőbccr. Bog. XXVI. Quem ad locum etiam Káros - fényű lágy hul. Gadus Mercerus hoc etymon anno* aeglesinus. d'iyhßivoi, ful« tauit. (Spcr&cr, SS.ogeífaffe. gor noxius, ex at'ybi, fulgor; Mad. et b'ivo;, noxa; a ffíVwj noceo. Katiczabogár, Füskata. Cocci* .. ©d)eí(fífct). Hal. nella. Coccineila, V. Skár* Kaszás koszorús kaláris. Sertu* látbogár. ©oimeitíafer/ Bog. laria falcata. Sertularia, V. Kázuár.Struthip casuarius. Strut' Koszorús kaláris. ©ídjelco.- hio, V. Struo/.. Casuarius, a ralíínc. Fér. Casuar, quod est nomen In» Kaszás álpók, Kecske álpók. dicum, ut avis ipsa ejas. <5«-- Fhalanghim opilio. Phalan* ftmr, Grmen. Mad. gium, V. Álpók. Opilio, cui Kebelkígyó. Coluber domlcclla. subscribit etiam Vossius, pia: Coluber, V. Vipera. Domi» cet esse vocem Magnae cella, kisaszszony. Mert ez Graeciae, ol-ióHo^ olitoliwv, a' kígyó ártatlan, melylyet sieut alnólos', caprarius. az indi aszszonyok hívpsíté-- ÍCcbcrfmecíot. Bog. sekre keblekben hordoznak, Karoly, Karvoly. Falco nisus. és sokra tanítanak. FoliJi Falco, V. Sólyom. Nisus. Term. hist. ©ct)aoeíjJíittgc. Poétis dicitur haec avis Nisus, Kélelt. quia, ut ajunt, Nisus, Mega« Kecsege. Sturio,: minor.1 Sfurio. i-ensiúm Rex, in eam sit con: V. Kftz tok. ©toriéin, fadjé* versus. Sed doctissimus Oes« fror. Hal. nerus scite ab Hebraeis vo« Kecskefejo (Lappantyú, Lappo* eis oriííinem arcessit. quibus gó Túladunai név). Capri* aquila -)t#j, nescher. Alber-- mulgus. Caprimulgiis. A' régi to. Magno, quem vulgus bac rege, hogy a' kecskéknek in parte seqiiitur, nisus est tejét kiszopná, a' mesék accipiter fringillarius. Quod közzé tartozik. A' "fecskétfii si piacet, erit nisus ab He* a'nyiban külömbözik, a' braeo yj, netz, quod accU menynyiben a\ Sólyom a' pitrem notat. At Albertus Bagolytól; a' Pillangó a1 Magnus ei voci Latinum ety,- Pillétől; t. í. hogy éjtszaka mon quaerit. Sic eiiim scri«- követi a' dolgait. 3tegenmet» bit: Accipiter minor Latiné fer, âditfcf)U)aíbe.,Mad. nisus vocatur, a conatu ad Kecskeszemu csésze-csiga. Pa* praedam, quia nititur capere tella graeca. Patella; * V. aves se fortiores, ut colums Csészecsiga, Graeca. Grae* batn, anatem, corniculam. corum appellatio noiisa La* 746 finis'; est, seil Graecis, quam.- dictae, quoiiiam ejus mens quam' usifatius se vocent non fleotifur, aut mutatni-, JÍ'?J,>jvai. CaH'nnaehus Epi* sed inexorabilis permanet. ^r. VUf. — Foáixog, citat Arist, de mund. íirnungce ex eodem lüymolngus ín fícefte Wnttcr, Otter. Kefélt. Tocuxog. Graeoia dicta est a Kenguru, Óriás szökő. Jaculus Graeeo primo rege- Biegen giganteus. Jaculus V. Szökő. cutge. Fér. Giganteus, a gigás, quod V, Kék beg>íu Motacilla Svecica. sub Óriás manó, Äängimth. Motacilla, V. Billegető. Sßfntt.- Eml. fcídjen, ©piegcI»ogcId)cit. Késnyel csiga. Solen siliqua. Mad. Solen, V. Csöíéreg. 50ícjfer» Kék' czinke. Fants coeruleus. heft. Fér. Parus; "V. Czinke. SMaumcife, Képíró gyöngyház csiga. Mya *)Miiipeímcife. Mad. pictoruin. Mya, V. TekenÖs Kékl'ejü pille. Phalaéna coeruleo gyöngycsiga. gíitfjmufdjct. éephala. Phalaéna, V. Pille. Älaffmitfdjcf. Fér. Coeruleocéphala, hybridum, Képtelen békn. Rana paradoxa. ex Latino coeruleus, kék ; Rana, V, Béka. Paradoxa. et Graeeo'xeifxth). lej. Kletus IlttQÚdo'E,ö<;, qui est praeter fopf. Bog. (seu contra) omnium opini< Kék harkály, Szegharkály, Sitta. onem. inopinatus. unde (ex 2^vtT>], avis quaedain apud con.sequente) exp. et adniii Arist. an. hist. 1. 9. J?ÍTT>I, rnbilis, iíem incredibilis; ut >j, 3lrt ©pcrtiL SBÍaujpcdjt, vecoátio^ct áxédf-uiva, Luc. ©rnufpcdjt. Mad. • de cal. compos. ex ÍTÖO», Kék szarvas bogár. Lucanus ,' contra, et So'â, sententia, cervus. Lucanus, V. Szarvas: quod a doxéco, censeo. fut. bogár. Cervus, V. Szarvas. áógw. SBfltftarb. Kétélt. £ornfd)rőrer, j)írfd)fafcr. Kerecsen, Kelecsen. Gyrofalco. Bog. Gyrófalco, est compos, ex Kemény bőrűek. Sclerodermala. gyrus, et falco. Gyrus, a ^x'Á.ngoihQf/avá,rá.es6xlsí Graeeo yvoogj ó, ambitus, yó,', /), ov, durtts; cl <%£>•.<.«, gyrus. Est yuoof a yvgpg, v. rb, pellis , coriurn, quod a yvptóg, h. e. curvus. Estquo S&Qccg, idem. Jpartíjatitigc. curvus v. a yvpios, v. a XVQ* Eml. tag. Ufrumque curvum notat. Kenderike. Fringilla cannabina. Falco, V. Sólyom. Öicvjcrfaíf e. Fringilla V. Pinty, Cannabina, Mad. a cannabis, quod V- sub Kender, íuiufltitg, Seiitftnf, Kéreg moly. Phalaéna corfícella. SUfdje. Mad. Phalaéna, V. Pille. SJiinbcn» Keudermagos kígyó, Kurta kú motte. Bog.' gyó, Parlagi ki'i;yó, Héz Kerengő, Víz-sodró. Gyrinus. kígyó. Coluber atropos. Co? Txiplvog, gyrans; & yvpőc, luber, V. Vipera. J"roonog, circulus. Ita dicitur a motu idem quod axqaitog. Est no* circulari hujus insectí. £ircl)< mén unius Parcarum: sic fäfer. Bog. .717 • KérengS galamb. Columba gy* Kesely pellíkán. Pelecanus aqui* ratrix. Columba, V. Galamb. lus. Pelecanus , V. Pellikán. Gyratrix, a tryro, hoc a gy* Aquilus. coioris hujus memi- rus, quod V. sub Kerecsen, nit Plautus, Poen. act. V. et Kerengő. Xumtcí, £aum* sc. II. et Suetonius Aug. fer. Mad. Lucillio quoque eam vöcern Kérész. Ephemera. 11 EtpfatQu,, trihúunt vett. Glossae, ut auimalcula quaedam, quod mox patebit. Apud Nonium unicum diem vivant, ut docet item, in Lavit, sie locutn Etist. compos. extVt, super; Varronis emendát Scaliger: el quéoct, dies. Uferaé, JSpnfft, Atque Áegeus fluetu, quem ©efdjwőbcr, ítagtl)trd)ett. 'lauft ante aquilo. De yocis B"g«. origine sie Festus: AqVihis Kereszt orrú magnyitó. Loxia color ab aqua est nominams. ourvirostrís. Loxin, V, Mag* Nam cum antiqui duos om* nyitó. J?rcti0f(t)ttabe(, $rü* nino naturales nossent, i. e. uítj. Mad. album et nigrum: intervene* rit autem is quoque, qui ifä Keresztes pók. Aranea diadena. neutri similis est, ut tarnen Aranea, V. Pók. Diadena, ab ntroque proprietatem tra-- est compos. ex d'td, per; et hat: potissimum ab aqua est, SIJVOÍ, ars. quia telam suam Aquilum, uiXav. eog Jvy.il- artifioiose net. JÍTeufcfptiute. Xiog\ Nigra autem v. subnig* Hog. ra vocatur aqua, non quia Kerti balba. Chrysomela olcra* ralis ast, sed quia ob agita* cea. Chrysoinela,-V. Lével* tionem, aut profuríditáfeni bogár, (^rbfíol), @arteitl)iip* nigricans videtur. Isque ap* fer. Bog. parens aquae color, ratio est, Kerti csiga Helix pomatia. He* cur Neptuno nigruiii taurum lix, V. Csigabiga. Pomatia, sacrificare soleant-; ut Au* a pomum, quod juxta Oae* c'fores sunt Pliurnulus et sarem Seaiiger ínTheoplira- Enstatbius in illud Od. y. sium de planus, est a néfia, TctVQög flrf^.néAöíWc. %XÍ« H. potius ir.oie»pimEt. amplnbius.Hippopötamus, V. Bog. yysjíő. X'pyißiog, o,ij, quasi Kéfújjú hangyász. Myrmeco* utrimque vi tarn ha'bens, in phaga didactyla. Myrmeco- pl. n. g. cificpijta. es á/,«pl, phaga didactyla. Myrmecop* : circurn; ét ßidiy vita. 9liU. haga, V. Hangyász, Dida* ' 'p'fero. Eml. ctyla, compos. ex dl, in com* Két farkú rozséi. Phryganea pós. dno; et Sáxtvlos, rligi* bieaudáta. Phryganea, V. tus. Aíeincr SMmcifenfreffer. Rőzsei. ©abéífd)roáttj. Bog. Eml. Kétfogú hal. Diódon. AioÖov, Kiáltó. Crax. Koá%, clamator, bidens; ex Sli,bis: et o'Sov, a xgú^co, clatno, fut. £w. V. Négyfogú. 3gc[ftfd). Hal. #ofo, ^cuínnö, ôffo. Mad. Két foltos. Coccinella bípustu* Kiáltó kakas, Crax ,alector.

lata. Coccinella, V, Skarlát* Crax, V. Kiáltó. A'UXTOJQ, bogár. 3wci)fíecf. Bog. opof, ó , gallus, qui cantu Kélméhu, Kölykehordó, Iszákos, homines cxcitat, ut lectum Didelphys. JiösXrplg, ex Sls, relinquant, ex « priv. et adv. bis; et SelcpVQi uterus, léxtwú, lectus, quod a Xérw, vulva. 33eiitefrbter. Eml. cubo. Sttrafío, @n>aíatttfd)c Két púpú teve. Camelus Bactri.- Jpoffo. Mad. anus. Camelus, V. Teve. Kígyó csiga, CsScsiga. Serpula. Bactrianus a Bactria, quae Serpula, ae, f. idem ae ser* hodie Chorasan v. Korasan, pens apud veteres. Fest. Síob* provincia una Persiae. ítfom-- rcnfdjitfcfe. Fér. pelttjler. Eml. Kígyófejű tevenyakbogár. Ra* Két szarvú ffidicsiga. Cliama phidia ophiopsis.'Ráphidia, V.

bicnrnis. ; Chama, forte a Tevenyakbogár. ocpioipt.?, Xtitfrai. humí, in 'terra deor* serpentis faciem habens, ex pum. Sonf. Wortb. b. 9ín"tttr* o(jpfcf,ísé'rnéhs; e.t oi/«e» fác ies. forfchtr. Aegrímúfdjti, 'Fér, Dftéríőpfdjíít. Bőg., 749 Kigyólial, Orsófark. Ophidium. Király, kaláris, Isis hippuris. 'Ocfidiov, s. óyUöiov, TO, Isis, V, Nemes kaláris. Hip* angvicnlus, paruus serpens. pufis. "Innaoiq, >), cauda It. pisois nomen, apud Plin. equina, herbae nomen; La* 1. 32, c. ult. ab ocpit, ser* tinis equisetum, Diosc. 1. 4. pens, anguis. ©djlöttgettftfd). c. 48. compos. ex tWof, Hal. • equus; et SQCC, cauda. Jíő* Kígyós sas. Falco serpentarius. nigőcorulí. Fér. Falco, V. Sólyom, ©ecretär. Királypalást csiga. Ostrea palli* (Sagiftarius), Mad. um. Ostrea, V. Austriga. Kilenzfojtó, Tövisszúró. Lanius Pallium a palám, v. ab He« colfurio, Lanius, V. Gébics. braíco K~\£:> quod est latere, Colfurio, est a Collum, quo* abscondiium esse, quod n. niodo a decem, decurio; a p. homines véste hae velen* ceutum, eenturio; etc. üfteutt* tur. Aőnígőmaníeí. Fér. , tőbtcr, $ínfenbeíffer, íRott)* Kisfejö hal, Töltsér hal. Gobi* főpftger SSürger. Mad. us, Ktoßioq, gobius piscis, a xi>ß))<, caput, quia parvo Kilencz öves panczélos állat. capité est. %xídjtcrfifd). Tatu novem cinctus. Tatu, ©runbeí. Hal. V. Panczélos állat. 9?eun* Kisfejühalded-, Töltsérhalded. gürtcítgeá. Emi. Cobitis. Kwßinq, dicta, quae-- Kímoshatatlan spongia, Moskos dain apuae species. Athen. szívató, Aplysia. Aplusiae, 1. 7. a x.itjßioq, cum forma* ánlvúicci, pessimum spon* tino similitudinis ívcq, quod giarum genus, quae elui non idem ac ínig. Ceterum V. possunt. Cum enim vivae, Kisfejöhal. ©rünbeí, £ou> atque illofae saht, nigricanti fchcuter. Hal, sunt colore. Plin, I. 9. c. 35. Kis fülesbagoly. Strix seops. jfnlvGia, v, subst. von • Strix, V. Bagoly. w* aiilvro-, ungemflfdjen. A lv> nos, b, atiis nomen ex gene* -ró?, illotus. Plut. in praecepf. re noctuarum. Od. I. sic di• sanit. a'Ww, lavo. ©eefcafe, éta ; v. quod sit infausto can* ©ceíttnge. Fér. tu: v. quod noctu canat: v. Kint háló bal. Kintfészkefó — quod noctu acutius cernat. Repi'ilÖ Szálló — hal. Fxo* .VideEust. venit ab oip, onóq, coefus- \E'£ojy.oir'oc, braüjíen* vox cantiis, Od. a, q. ab tWw, fehfafenb, brottffftt gelagert. loquor. Steine íDfjreuíe,. '£'£(úxowos @ríed)ífd)cr 3ín* ©tocfeufe, SBanmeule. Mad. inc eíucő gífcfjeő/ rüeírfier Kis pán farkas-majom. Paniscus häufig am Ufer gcfitttbeit cercopithecus.'TIaw'őjíOs', «, nnttbe (uoit felejt fjerattőge* ó. parvulus Pan. Panisci, gongen, ober bet ber (Sbbe daemones sylvestres et moru îtrncf geblieben'?); matt Ijaft tani, ut Fauni; a náv, avd(, tbtt für einen ©obt'ttc, ober 6, Pan; pastorum mimen. iSíeriltitié : ex ef, ex; éColixi? Finpdtur fuisse semicaper, e,t . w, quod ab ojjíof, domus. hirci modo libidinosus, íra* •Pegirfd). Hab' cundus etiam, ut testatur 730 Thcocrii. idyll. I, Ccrcopi* Panthera a Graecis esso mifi theous, V. Farkas (caudatus) net Varró in IV. de L. L. riiajom. kleiner ^cui. Eml. bis verbis: Ferarum voca* bula partim peregrina, ut Kis jégmadár, Fatylyú jégma* Panthera, Eeo: ufraque tiár. Todus. In Todi sic le* Graeca, a quo etiam rete gitur, etiam in M8i s Nau« quoddam PantherêtEeaena, sii: Todi sunt aves parvae, et muliercula Pantheris. Pris* ct todilli, quarum meminit cianus quoque in .V,: in Plautus in Syro, cum ait: ni ultis videmus commutatione Cum extritis talis, cum to< terminationis genera quoque clillis crusculis. Super tode* esse conversa: ut 6 XQKTÍJQ, ÍIÍS adseriptum exilibus. In haec erätera: b áu(pogsvg, ipsa ftutem orationis serié, haec amphora: ő nctvd-ô, mox subjicitur: Todus avis haec panthera. De etymo brevia tortaque crura habens. convenif, esse näv, et &iig, Quod tarnen non dubíum, fera. Sic vocatur, quia pe» quin ex ora in contexíum ne omnium in ea ferarum irrepserit. In antiqua Veneta colores cernere est. Nam ut Priscianl editione (puta anni Plinius ait/ I. VI», c. XVII. JÍCCCCLXXVI). exstat: Panlhera et tigris macularum cum rorcinis crusculis. Quod varietate prope solae besti* et ípsum ex todillis corrup* ariiitn spectantur. caeteris tum esse patet, Itaque ambigi uqus, ac suus cujusque ge= non potest, quin todcllis. v. neris color est. Hinc erudi* todillis scripserit Plautus; tissimus Salmasius censet, ut n. p. ea vox sit a todis itavdijü, • dici quasi nctvói avibus, quarum crura exilia •d'iig, Panosfera: ut őarv esse ex Festő, et ántiquo pádéig, quasi Satyri fera. Ar» illo in Priscianum Glossema* cadíus Grammatícus i.xctí ró te, liquido discimus. Nec le* nav&ijQ, y.al ßazvoadtiQ viter hanc rem confirmat, áxo (.lovoßvllaßwv. Sane quod, ut in Conjpcfaneis mo= pantheras Haccho fuisse di* net Scaliger simili tralatione catas, constat ex Philostrato líuhulus Comicus dixerit et aliis. Sed hoc non prolii* 6xkh] Y.oipíyjs, n. p. ab mis bet, quo minus et Pani di» mifa istae avicula. Quemod* carint, Magis tarnen verisi» moílum autem todillus a to* niile sit, vocem esse ab dus, i. e. parvus todus, ita Oriente petitam: non propte* todus a rv&ÓQ, quod ifem . rea quidem, quia in Miinsteri notat parvus. Söafcarb * Gííő* Lexico trilingvi, panthera, »oge(. Mad. et panther, iis plane literis Kocsonyás tengeri kéregfa. Al* Hehraice seribatur (nam He* cyoninm gelatinosum. Alcy.- braeis namer, Chaldaeis nims noinm, V. Tengeri kéregfa. ra vocatur, ut Esa. XL Hier, ©éegaítctte. Fer. v. Os. XIII:) sed quia Euro* Kis' párducz. Felis panlhera. pa non habet pantheram, Felis, •Videsis, Vadmacska. Aris'o'ele* tcstatur. Quare 751 ex Asia prhrium in Graeciam tempore exotica ostendunt, tfelatae, posteaque etiam ex leopardum pro panthera aut Africa. Non dubiuui autem, pardo monstrant; et contra. quin cum re nomen quoque Proprie tarnen leopardus ex ex Oriente attuleririt. uti vi* leaena et pardo natus, ut dermis factum in tigride, Isidorus ait, 1. XII c. II. N. quae ut ex Armenia est al* p. conflata vox ex len, et lata, ita quoque nomen réti* pardus. Nam lea pro leaena nuit Armenium. Pantheris dixere veteres. Natales leo» autem in Asia celebrantur pardi signat Claudianus — Gacia, Lycia, Pampbilia, ma* Cum forte leacnae Nobilio* ximeque Syria, Arábia, Ar* rem uterum viridis corrupit menia, Byrcania. Est vero adulter. Ubi per viridem a* idem genere animal stav&tiQ ddUerum fignat pardum; cui et jtcíndaXic:. Nec ignoro peius colore Omnia fulminei distingui a Xenophonte, in properent ad vulnera pardi Cynegetico ; Polluce 1. V. c. Semine permixto geriiti. Ac XIII; Athenaeo etiam, atque mox: Hi maculis patres re* aliis, qui ttápdiipai atque ferunt, et robore matres. TTMQSCÍ'ASLÍ conjungunf. Sed Nam maculas habent, robur baec facile concilinntúr, ex leaenne. Queadmodinn vero Plinio, qui docet sexu differ* ex lea et pardo leopardus: re et colore. Videtur tarnen ita ex camelo et pardali, et alterum animal nomen camelopardalis. Horatius: iráv&))Qoi babere. Quippe Diversum panthera genus Oppiano in II. xvmyer. cpnfusa camelo. Szentivanyi xáv&ijQ est bestia parva, et .Tesuita edgy Dissertatiójá* imbellis, et cum mustelis et ban azt írja, hogy Mátyás gliribus conjungitur. Atque Király idejében, a' Visegrádi ait poéta, de ea nolle se age*' vár Jíáta megett párrluczok re: qui tarnen de pardali laktak. Azon Dissertatio tractat, in III. y,vv)]ysv. Sed nálam megvan, de most hir* Xenopbonti, et Athenaeo, ac telén rá nem akadhatok; Polluci, Tiáv&ijg, omnino melylyet nekem hajdan né* aliud est. Atque ex eo La* bai tekintetes Baranyay tinum panthera, uti dixi. József, Herczeg Eszterházi Quae vero pantheráé Lueil* Jurium Vice Directora aján* lio, Varroni, nl.iis, bae seculo dekozo'tt. Aíeittcé spaittfyer* post dicebantur pardi, quo» thier. Emi. modo Lncahus, .Tuvenalis, Kísírtet, Éjjel feljáró v. haza Plinius, Martialis, atque alii járó halott lelke. Lemur. appellant. At Aelius Spar* Lemures ut seribit Ovid, V. taniis, et qui cirűa éa tem* Fast, quem et Porphyrio et pora vixerunt, etiam Leopars ,alü sequuntur, sie dicti, quasi dós vocant. Hinc Glossae: Remures, a Remo, cujus oc* Leopardus, 7rág5«?ug. Ac cisi anima Romulus exagita«' circiilatOres, qui mundinarum batur. Difficilis n. p» pronun* 752 liatio R. Lnoillius de hnc: pos, una Furiarum , a vele* lrcitala canes, quam homo, ribus vitae tila discindere di* quod planius dicat. Atque cebafur, quae a Bella-Don* id inprimis norunt rqavioi. na j pulchra muliere, nexa Hinc Fabius 1, l.-c. XIX: fuerunt. Monuit vero Reckiii: Quippe p literae, qua De* p. 31. nullám Furiam ita es= mosthenes quoque laborauit, se dictam, sed unam e Par* X suocedit. Quare nil miran* eis maxiwam. Xobtcnfopf. , dum, si mutatio bar um lite* Bog. rarum »n aliis quoque ling* Kopótyó féreg. Lernaea. Ler* vis habeat locum. Dilferurit naeaaLerna, v.Lerne, es. Lemures et Lares, quod il* slípv)i, palus Argiae, in Pe* lud nomen natura sít com* loponneso. Poetae tabulati mune, singulariter autem de Sunt, in Leina hydrum fuis* noxiis dioatur, contra quam se, serpentem Septem capiti* in iLaribus fit, qui propitii- bus, quorum uno rescisso lndieat hoc Appuleius, libro alia septem nascebantur, el de Deo Socratis; Lar di= hoc monstrum ab Hercule citur familiáris, qui ex Le* clava, et igne, interf'ectum muribus posterorum suo* esse. Palus enim cum haec rum curam sortitus, pacato noxia esset incolis, quod et quieto numine domum aquam multis ex partibus ef* possidef. Gloss. Pbiloxeni, funderet, quae si uno loco simpliciter Lemures inter* clausa flösset, ex pluribus pretatur, VV/.TSQIOI Saífiovsí. aliis erumpebat, ab Hercu* SOíafi. Emi. le exsiccafa est, aliorsum Koczka tekenos béka. Testudo versis fluviis, qui in eam el* Graeca. Testudo, V. Teke* íluebant. Hinc Graee ada-- nSs béka. Graeca, V. Agár. gium, J/SPVI) '/.ct"/MV, Lenin ÜKoffltfcfje ©djttbfrote. Keléit. malorum; de malis multis, in unum eongestis. .Kiefen* Kólty, Kólcz, Kócz. Perca Zin* murm. Fér.. gel. Perca, V. Sigér. Zin* gel , Teutonicum. 3»tsia, V. kinioshatatlan Spon* imitt). Emi, gia. ©ífftftltreí. Fér. Kopasz memedi. Amia ealva.. Korgó. Psophia. Wocpicí, crepb Amia, W.. Nemedi. SDlober* tans, a qjacpog, crepitus, q. •ftfdy. Hal. a , sugo. Mert ezen re rumpes. Nam veteres ,ru*

Italnak mind a' két faja, a' po dixere, unde rupi, (.( szája által, mind a' kőszik ruptum: a quo itidem dici.- lákra , mind a' hajókra, 's tnus loca praerupta. Gloss. t, ee. mint a' nadály felra* Praerupta loca, .ánokQ))(ivoi, gadhat. Briefe; Hal. rónai. Capra, videsis Ar* Kősziklái szarvas-kecske, KS* gali kecske. ßiemfe. Emi.

száli zerge v. zerna. Antiló* Koszirtbal.c Teutbis, Tevők, pa rupicapra. Antilope, com* ,íőog, i). loligo minor: idem , pos. ex dvú, Prp m. Gen. 1 piscis genus, quod .rev-frog, gegen , gegenüber ; entge nisi quod eo minus est, plu«. gen, »or; nnjtatt, für. 3n rima habens sepiae sinulia, Sujammenfe&uugett: ©tett* numerum videücet pedum et '• »ertretung} afö; «Vntoßc proboscides. gcífeuftfd). Hal. Xsvf, -2let)nííd)feít, afő dv* Köszméte, v.pöszméte pille. Pha» xi&eog. et Atomi, 7). ©djaaf* laena grossularia. Phalaena, peíj, roolíeneé Äieib, 3)iait* V. Pille. Grossularia V. tel, lenti, v. lüixog, v. lo* Köszméte, ©tndjelbeerfpait* nos t vestimentum. lóm;, «er, ©íntcttfíecf. Bog. Äwjt?/, ilcií^os, vestimentum Köszvényes csiga. Strombus tenne. Antilope: juhászbun* chiragra. Strombus, V. Szár* da. Bupicapra, quasi rupium nyas csiga'. Chiragra, V. eapra. Qvam dzvoiog capre* kézköszvény. Héjjának aja.- am appellat Martialis: Pen» ka 6. ujjú, ujjai görbék, dentem summa capream de farka hátragörbedtt — farka rupe videbis: Casuram spe* fejsze módjára meghajlott. res: decipit illa. canes. Ex _ Földi. £ettféíéfíatte. Fér. rupes, quod Graecis est Köz bíbicz. Trínga vanellus. V, «izod^w^, v. Qoydí. Est» Vanellus. Gesnero avem va* que rupes ab obliqno (xmyóg. nellum s. vannellum dici pia* Hoc etymon Nunnesius cet. quia alis instar vanni s. etiam probat, in Grammá* ventilabri (szóró-lapát) com* tisticae. Vei sit a recto [w motis strepitum exeitet. Síi* ydg, quod Hesychius agnos* bit). Mad. cit. cPw| vero et Qújyds a Köz borz. Meies taxus, Taxus

Qi]68u)t i. e. rumpo, Quo» meles, V. Borz! ©emeiner modo ét Cretensibus, teste •Sadjá. Emi. Stephano in *'Oa£, locus Köz búvár. Mergus mergnnser. praecisus ac praefractus di* Mergus, V. Búvár. Morgans dicitur. a£os, n. p. ab a%at, ser, compó*, ex mergus et i. e. rumpere. Imo et Grae* anser. Äneijter, %aitA)tt* eis aliis ab eadem origine gané. Mad.

dyfiót vocátur, Vei. eadem Köz csésze-Csiga. Pa(ella; vulga* • mente rupes sit a rumpo, ta. Patella, V. Gsészecsiga. quia sint partes praeruptae: Vulgata a vulgus, quod quod etymon secuti Perot* icard (.terd&eßiv est. ab 0/« tus, et Nannius in Ecl. 1. log, populus, pro. quo Aeo* Nec djci debet a rumpo fo.- lice fiózlog, unde frajectis ,733 literts ßoly.oq, ex quó vol* Gruropiufch'er $Brtá, ©djeib* gus, et inde vulgus. ©emeís ftfd). Hal. ne Díotljiippe. Fér. Köz hering. Clupea harengus. Köz czethal. Balaena mystice* Clupi-a, V. Hering. Haren* tus. Balaena , V. Czethal. gus. Hareng (h. est aspira» Mysticetus, uugi-xiing, clau* turn), est Gallicurn. faring. si oris cetus. Est compos. Hal. cxmysti v. mysta, juw/?, Köz kabócza. Cicada pleheia. a fwm, claüdo, quia (AVU Cicada, V. Kabócza. ©roß* ró gáficz; os claudit. Si qui* te 3twbe, ©iiigjtfabe. Bog. dem initiati, qui Graecis Köz kérész. Ephemera vúlgata. Itvqat, quadriennium sile* Ephemera, V. Kérész. Vul* hant. Quadriennio exacto, gata a vulgus, quod V. sub mystae adniissi ad majora Köz csészecsiga, ©emeítte Sacra; et cetus, K)JTOQ, eoi, £afft. Bog. ró, cetos, s. cetus: animál Köz - Fejérhasú — kígyó. Colu« inarinum, iimsitataeet inima* ber natrix. Coluber, V. Vi* nis magnitudinis. Odyss. u. pera. Natrix. Hydra s. hy* «t e. Athen. 1. ?. ©emeíncr drus, ab VSIOQ , aqua. Est sffiáííftfd) , ©rcníanbifdjet enim angvis genus ín aqua • SaKftfdj. Eml. vivens: teste Plinio, I. XXIX, Köz darázs. Vespa vulgaris. Ves* c. IV. Gaza apud Aristote» pa, V. Darázs. Vulgaris, a lem vertit natrix. Saile na* vulgus, quod V. sub Köz trix in aquis viyit: ut ety-- csészecsiga, ©emcúic üBefpc. nion arguít (a nando enim Bog. dicitur), ac Lucani illud: Et Köz disznó. Sus scropha. Sus, natrix viola/or aquae. 9íítt* V. Disznó. Scropha, V. Ibid. ter, ©djnacfe. Kétélt. ©emeíueő ©djtvet'it. Eml. Köz ló. Equus caballus. Equus, Köz disznóhal. Delphinus del» quaSi a equus. Ita Isid. 1. XII. phis. Delphinus, V. Disznói c. I. Equi dicti, quod, quando hal. Delphis, V. Ibid. £eí- quadrigisjungebantur,aequa= pl)itt, Slrümmfer. Eml. bantur, paresqúe forma, et sí* Köz fakúsz. Certhia t'amiliaris. miles ciirsu, cöpulabantur. Certhia, V. Fakúsz. SSauiii* Sed Josephus Scaliger, uti et fíette, ©rúpcr, ©rattfpedjt, Nunnesius Va|entinus, dedu* 33aumfíe6er. Mad. cunt ab Xitícoq, conversq JJ Köz harcsa, Glahisí harcsa. Si* ín Q, quomodo a 7dxoj, li* lurus Glanis. Silurus, V. quo, unde postéa linquo; a Harcsa. Glanis, : Tt\ávLg,' névre, quinque; a iróros, iSog, piscis genus, apud quotus. Mariinius vero male* Athen 1.7. et Suidam, et bat equus esse ab ó/éw, ve* Aristöph. in Equit. vid. et ho. Út ita dicatur, quasi Plin. 1. 9. c. 43. ab Hesy- ochus v. echus. Caballi no* chio seribitur víavlg. expo» men de équis vilioribus di* niturque etiam ápyóg, iners. citúr: ut ijJevős7tíy(jacpoi Cor* Nomen el dedit Glanis flu; nutus in notis in Persium. vius Cumae. ©emeíncr ober Ifaque de-iis, qui in pristíno 7Ő6 essent, usurpat Pomponius utuntur de herbis, non qui* in 1. si ita in principio. D. busuis tarnen, sed asperis: de instruct. et instrument, ut sunt lappae et tribuli: ut legat. Horat..1.1. sat. II,: — in I. Georg. — Subit aspérn Aut olitoris aget mercede sylva, Lappaeque, tribuli* eaballum. Luciii. 1. II. apud que. Sed imprimis arboribus Nonium, in Caballus: Suc» convenit: unde pro trabibus eussatoris tetri tardique ca» capitur, ac lignis, unde ae* balli. Idem origo indicat. des exstruuntur, aut ignis Nam venit a Graeco xaßaX» accenditur. JSvysxSoxLztúg his, quod Hesychio inter* vero extensa vox ad omne pretante, est Iqyclxm 'Lhitog id, ex quo nliquid fit: quoii (igás lg), Venit autem a Do* Latini apposite matériám rico y.aßäXXm, Vide quae dixere, quasi rerum omnium fuse de caballi voce disserit matrem. Si quid in genera« Casaubonus in anteloquium tione eorporum materialium satyrarum Persii. spferb. Eml, materies est princípium pas* z majom. Simia sylvanus. Si« sivum, forma activum, ae» mia, V. Majom. Sylvanus a que illa matris, baec pafris Silva» quod ab vXi], spiritu instar est. At philosophi quo* «spero in s converso, quo* que xcird /ustcicpÖQav ita ap» modo ab eg est sex; ab pellant objectum Disciplina» rjjÁiSv, semis; insuperque in* rum, quod Scholasticis dici* serto y consono, qua ra* tur matéria, circa quam, tione ab "./IOQVOS est Aver* Gloss.Cyrill/' YXrj IvXiov, ma*

nus; ab VQQS, servus. In teria, b%i Xöywy, materies. vett. libb. silva scribitur per Itaque et Cornelius Severus I. Quia Y interdum conver* in Aetna conjunxit materiem

titur in I. quomodo a svnoq 3 sylvamque. ©emeiner Slffc. est stipes; & t apud Home* meirtcá ÜBiefef. Eml. rum atiquoties legas pro syl* Köz nadály. Hirudo vulgaris. va , eodemque modo loculus Hirudo, V. Nadály. Vulga Herodianus, et quidam aiii, ris a vulgiis, quod sub Köz qui prosa scripsere. Indeque csészecsiga. SBÍutígef, Fér. est quod Macrobius 1. 1. in Köz nyaktekercs. Jyhx torquib Somn- Seip. c. XII, sylves* la. Jynx, V. Nyaktekercs. trem tumultutn interprefatur Torquilla a torqueo, quod a hylen, Etiam in Cyrill! Glos* róqvoq, Tomi voce utuntur et sis legas;' " YX)i iv; b'geSi, Latini. Nyaktekercs, Neve aylva, nemus. Atque ut nyakának könynyen forgó Graecis vXi], arbores, fru* tekergésétöl vagyon, $>refj» jices, herbas comprehendit: írnia, 253enbef)aB, 9íatter* ita et Latini quandpque eo w>ínbeí. Mad. Köz pulyka. Meleagris gallopa* vocabuiuni. ©emeíne ©for* vo. Meleagris, V. Pulyka. ptónfííegc, (sdH'creitfdjmaiiä.' Gallopavo, est compos. ex Bog. Gallus, quod V. sub Kakas; Köz strucz. Struthio camelus. et pavo, cui a sono 'nomen Strufhio camelus, V. Strucz. esse* cum Isidorus scribit, ©emeíncr ©trnué, iAamceí 1. XII. c VII. tum etiam Var.- ©ívftiié. Mad, ro, cujus haec verba, 1. IV. Köz, v. Könynyü szarvas. Cer; de L, L. De Iiis (volucribus) vus elaphus. Cervus, V. pleraeque a suis vocibus, ut Szarvas. Elaphus. Ibid. hae: Upupa, Cuculus Cors £irfd). Eml. vus, Hirundo, Ulula, Bubo. Köz tengeri ló. Trichecus ros< item hae: Pavo, Anser, Gal* marus. Trichecus, v. Tri» lina, Columba. Non displi* chechos. Tqíxi]xo<;, triplicis cet tarnen sententia Angeli soni, v. toni, compos. ex Caninii, qui pavo censet esse TQÍZÓ!, triplex; et wog, a Tctwg, pavo. Nam Romani sonus, tónus, sonitus. %Qa\U Dores imprimis imitantur et róő. Ernl. •• Aeoles. At Aeoles intersere; Köz teve. Camelus dromedarius. re solent V. consonum, ut Camelus, V. Teve. Dronie* wov, lútfov, unde ovum; darius a dromeda, quod est "otg, oj/ig, unde ovis; et genus camclorum, minoris sic in aliis- Similiter igitur quidem staturae, sed velő* pro raoóg, dixcre ra^aíc,', cioris. Unde el nomen ha* unde pavos, et, ut postea bet. Nam poSf-tog, Graece, dixere, pavus. Quod vero cursus, velocitas appellatur. T in P mutetur, hoc etiam Centum et amplius (vulgo Aeolum more fit, qui pro decem) rnilliaria uno die per; gofa), dicunt ßrtoh), item gere sólet. Quod animál, pro névre, néfiTcs. Similiter; sicut bos, et ovis , et - ca* que Cretenses, pro gu>Stov melus rumihat. Puto autem dicunt ßnaüLOV, unde Lati* apud Isidorum dromada, per norum spatiiím.. Aaífuter a legi debere: quia poste* íTrutíjitíjii, ^itrer, StBaífeÍK' riores solent rectos suos í'or* l)íil)it. Mad. Pulyka, talám a1 maré ex accusativis Graecis. Német Puter szóból szár* Unde hébriomada pro hebdo* mazék. mas; lampada pro lampas. Köz seregély. (Mert seregest'ől Similiter igitur dromada sit. járnak) Sturmis vulgaris. ex dromas. Sed dicere 11* 'Sturnus, V. Seregély. Vub= cet, ut ex NofiáSei, fecere garis, "a vulgus, quod V. Numidae, sic ex dpoftúasi sub Köz csészecsiga, ©c* esse dromidae, v. dromedae. meiner ©taar, ©prcfye, Mad. Vulgp hoc camelorum ge* Koz skomber, Scomber scom* mis dromedarius appellatur ber. Scomber. V. Skomber. ex vulgari dromeda. ©enteú ©emeíne ÜWafreíc. Hal. neő Sameí. Eml. Köz skorpió légy. Panorpa com; Köz tok. Acipenser sturio. Aci* munis. Panorpa, peregrinum penser, V. Tok. Siurio, 50 758 , barharum , ex Teutönico ?.vv, et colore crocum imi* Stör curruptum. ©enteilter tatur. SfíÜsAvofobíí. Keléit. ©tor. Hal. Kövecs csiga. Buccinum lapil* i Köz, V. Európai jégmadár. A1-- lus. Buccinum, V. Habos cedo ispida. Aleedo, V. Jég* kövecs csiga, ©tetitdjeti. madár. Ispida, Jégmadár @íő* Fér. »ogrf. Molnár Alb. Ispida, Kövi csiga. Triton. Triton, onis, est ex Hispida factum, ab* m. Deus marinus, Filiús Nep> jectá ri. p. aspiratione dura. tuni,et Salaciae Nympae ma* tJíéoogcf. Mad. rinae, quem poétae fingunl, Köz vakondak. Talpa Europaea. Neptuni tibicinem esse. Ovid. Talpa, V. Vakondak. @c* 2. Met. Coeruleos habet unda ilteincr íOíaitímurf. Eml. Deos, Tritona canorum, Köz varjú. Corvus cornix. Cor* Proteaque ambignum'. ©tein* vus, V. iíolló. Cornix, di* fctoiiecfc. Fer. citur quasi corqnix a Graeeo Kövi fúró féreg. Terebella la* XOQW Vit- Additum x, quomo* pidaria. Terebella, V. Fú» do a mater est mátrix, fixa* róféreg. ©tcinptnfeí. Fér. t)e f Dícbeífrabc. Mad. Kövi kárász. Cyprinus gibellio. Krics, Kirics. Sterna torquata. Cyprinus, V. Ponty. Gibel. Sterna* a sterno, elvetem lío, a Teutonico Giebel, magamat. Mert ez a madár idem notante. ©iebcf, ©tetiu átaljában ügyetlen , és meg; fotonfefje. Hal. hagyja magát fogni. Tor» qúata, a torque, torque or* Kövi piprá. Pipra rupicola. na tus. Cognomentum id fa* Pipra, peregrinum. ©cinjei* miliae intulit T. Maíilius Tri* jtg. Mad. bu'nus, cum militem Galium, Kövi szipoly. Phalaéna sociella. a quo ad pugnam provoca; Phalaéna, V, Pille.Socielle; tus erat, oeeidisseti ac tor* peregrinum. Bog. , quem ei detractum induisset. Kukacz- légy , Sajtféreg-légy , A' szava ezen madárnak: kr, Rodhadt-légy.' Musca pulris. kr! innét neveztetik krics« Musca, V. Légy Qitarffiie* nek. Mások ezt a' madárt - ge. Bog. Sirálynak nevezik. Kullancs, Kullancs, Atka. Aca*

Középszerű füles bagoly. Strix rus. "AXUQI, ró. Wiíbt in nífis. Strix, V. Bagoly. Otus. fiák , in ber #aut ber £l)íe* Ows", OJTÓ?, TÓ, auris. in re, dxagóg, bon a príö. plur. TU wr«, au'res. q. ex unb xeí£w, thrtíeri. SWílbe, iúm, audio. Tb. vasi ccrog, Dítcfmítbe. Bog. ; ró idem. SfJíítíere ©brertfe, Kúp csigaCsűrök csiga. Co* át feiner Sdjuljut. Mad. nus; Kűvoq,, coniis. Stute, Krokodil. Lacerta crocodilus. • Aegeífcbnecfé. Fér. Lacerta, V. Gyék. K'oov.ó* Kurta kalapács j Kék virágma* Ssdogy crödilus. qui XQÓXOV dár, xBárna harkály. Sitt/a Ssiktn, crocum nietuit. Vei Europaea. Sltta , V. Kék quia est animál timidum fci* harkály* »faufperht, Mad. TSff Kutya fog. Dentaliutn Enlalis. Sprotte. SVcitíínf., ©protfe. Dentalium, a' forma v. figu* Hal. ra dentis desumpta nuncupa-- Küllő harkály. Picus flávovi* tio. Entalis, fors ab évrog, rens. Picus , V. Harkály. intus, intra; quia hoc animal ©e(6ííct)fgrünf|>écbt. Mad. Intus in tubiformi iapide ha* Kürtcsiga. Buccinurn, Buccinurn, bitat-, atque hoc sensu enta.- V. Habos kövecs csiga. lis esset derivatum adjecti- ©titrml)aut>c. Fér. tivo substantivum. ípunbő? Kiirtcsiga, Trombita csiga. jal)it. Fér. Murex Triton. Murex, Tüs* Küsz. Clupea spratlus. V. He* kés csiga. Triton, V. Kövi ring. Spraftus, a Germanico csiga. £rítü!tfd)netfc. Fér.

Lábfarkú. Podura. IJÓSÖQCC, pe" gora lafernaria». '©urinamí* dem pro cauda habens; est . fdjer Caternträgcr; Bog. compos. ex nug , ttoödg, Láncsa — Szigony — Dárdahal. , pes; et HO«, cauda. ^ftcin* Sparus. , 2'nugog l%&vs, jenflof. Bog. , _ cammarus, sparus. Sparus, Lábhövelyk tengeri makk. Le» elfiog ázövriaut est in vett. pas pollicipes. Lepas, V. Gloss. Festus,. origóié'Lati* Tengeri makk. Pollicipes, num facit sparum: Spára compos. ex pollex;: et pes. parvissimi generis jacula. Pollex, V. sub Hüvelyk, (a' áb eo quod Sparganfur kézen). Pes, V. Kengyel. dicta. Servius: Varro ait spa= gucf)ájet)e. Fér. rum telufn nussile, á pisci* Csontgyomrú laboda, Dúbír. Ga? bus duetw similitudine, qui - sierosteus spinachia. Gaster* spari yocantur. Isid. contra, rosteus V. Durbancs. Spi* 1. XII. c. VII. Sparus a lan* naehia, V. Spinát, IDornftfctj. cea missili acoepit nomen. Hal. Tcrreslria eniiiV prius inven* Ladka színbogár. Coccus ficus. ta sunt, quam marina. Vos» Coccus, V. Színbogár. Fi* "sius ccnset tíitccQ'ig esse cus, V. Figefa. ©ummííacf* Graecum, ncgatqne Varro* fchíítoíairö. Bog. nis sententiam. ©eebraffe, Lágyhal. Gadus. Gadus , V. SRecrtrachfamc. Hal. Menyhal. OScícíjftfctj, -ftabcí* Lanthal. Callionymus lyra. Cal» jau. Hal. lionymus, V. Szépnevö. LágyszÖrír hód. Castor fiber. V, ytvoa, quod'Eustachius firor Hód.- Fiber * V. Hód et Vid* , bat dici,. quasi 14T'Q

.••Sotíé, Gucang. Bog.; Légy kapó. Muscicapa. gftegeur Lassúak, Lomhák, Lassú-Lom-- fauger. Mad. halábúk. Bradypoda*. Bpct* Légytetü, Légytelü légy, Czim* SvnoSa, rá. a ßgadvxovg, baszkodé. Hippobosca. Hip* tárdipes, tardigradus, lento pobosca est compos. ex %m pede ingrediens: in Epigr. n.og, equus-, et ßoSxio, nu.- apud Eurip. in Hec. hoc ex trio, BIO. Saitffíítegc, spferb* ßgaövg, eía, v, tardus, a, laitöfíicge. Bog. um. comp. ßgaSlmv, q. qui Legyező kaláris, Gorgonia fiat ßagvg EIQ ró bv&iv; v. a bellum. Gorgonia, V. Szaru-- ßcloog, onus, et Séai, ligo, kaláris. SBennőfliegcnwenbcf. quod incessu tardi-sint, qui-- Fér. bus alligantur onera; • itovg LegyezÖfü lepke. Sphinx fili> V, novg, nodos, pes. Sang* pendula. Sphinx, V. Lepke. famen ©djrítteé. Eml. Fiiipenduln, i e ülmaria fili« Lazacz, Ifjabb ugróhal. Salmo pendula. (Bot). Die 33otam* salar. Salmo, V. Szemling. fer haben cbcbein, unter bic» Salar, junior salmo, unde fem Warnen öcrfd]tebene 31v» et cum salmone conjug'it ten ©ptraea, Denanthe, unb Ausonius. For fasse autem *Pcbícníarté, befd)ríe6en. S3et 4 et. Salar, et Salmo a sahen* Stournefort, SBoerhaaue, do. Celera videsis sub To* ..Spalier, 3tbanfoti, ic. fefbft molyka. 2ad)S, ©alm. Hai. früher bei Sinne ift eS ©at* Lajhár.vBradypus ignavus. Bra* titngéname, für einige 5lr.- dypus, V. Lassúak. %auU ten ©ptraca, bíe bíoá ©tau* 1 ttjier. Eml. ben bitben, rote ©pv Lavaret szemling, Gyöngyhal. penbufa, Slruitcué, Uíma* Salmo lavaretus. Salmo, V, via, ic. (Sirfeímotte. 761 Lencse parányi. Monas lens. . daquam olim Mysi te* Monas, V*. Parányi, Lens, nuere. Plin, 1.5. c, 3. 23íatt* V. Lencse, üírtfe, $uuft= roefpc. Bog. tbíerrhcii. Fér. Level molyok. Phalaenae sub* Lenéző vízipók. Hydrachná des* cutaneae. Phalaena, V. Pil piciens. Hydrachná, V. Vis le. SDZínirraiipett, (Mínázó* zipók. Bog. hernyók). Bog. Lengyel színbogár. Coccus Po? Leveles tengeri kéreg. Flustra lonicus. Coccus, V. Színbo* foliacea. Flustrum, y. Ten* gár. £)eutfd)e ßod)fittiic, 3o* geri kéreg. SSÍattcrrtitbe. Fér. t)autá&íjií. Bog. Levelész, Korpa féreg. Aphis. Lép rigó. Turdus viscivorus. Aphis, ab acpvLüy haurio, Turdus, V.'Rigó. Sdntarre, quia hoc insectum haurit, 3Ri|relbroffef, 3íemcr, 3cu imo exhaurit succum folio* ritser. Mad. rum plantae. Söíatríaué. Bog. Lepke. Sphinx, -2ántntc- quoque eo usus, ut docet rúngőttpgef. liog. Scipio Gentiiis. 1. Lmavégy. Levelbogár. Cbrysomela. XQVi cap. XXVII. Specio vero SópeXa, mala aurea, al. est a Sxéitto, quod idem no* Cydonea, s. cotonea; al. tát. Vel Hebraeo *)ptí/ , ad* aurantia ; a %pv6ós, aurum; spectus. Unde et Graecum et (Uty/Lov, malum» Plin. 1. 15. ßxsTtio. aCBompir, £rid),ter* c. 11. Síatttfifer, ©oíblöfer. nafe. Emi. Bog. Liliom bogár. Cryptocepbalus Levelbolba, Levelszipoly, Le* merdiger. Cryptocepbalus, velszívó, Kermes. Chermes. V. Rejtettfejü. Merdiger, v. Chermes, ignntae origi« szurhordó, compos. ex mer* nis vocabulum,- vulgo notat da, et ger. Merda generale Coccum infectorinm, Gra« est nomen. Usus Horatius. num et coccum baphicain, Specialia sunt muscerda Granuin tincforium, Scarla* (lAvßxelevöpci), quo m.urum tum. Ast heic aliud insectuni stercus signari ait Festus: signat. SBÍűttfaugcr, Statt* succerda, quomodo Tjiin* ffot). Bog. idus vocat stercus suillum, Lével hernyó. Teuthredo. Teu? ut idem auctor est. Glossae thronia-, regio supta Aeoli« Pbiloxeui) Succerda, yot« 763 Qttla Kongót;, övioerda, bu« tur cxeo, quod cornua iis .cerda , capricérda , alque Horn vocantur. Vei quid si adeo homicerda* bovis, ca* conflatum dicamusex y.psai, pri, 'hominis, sferctis. Mar* caro; et ßopd, esca; quia itiriio Visum: merda esse a caro ei sit esca? Plin. 1. XI. ;f.iév&ci, quod idem ac ho* c. XXI. de vespis, et cra* merda. Hesychius eriim in* bronibus: Omnes carne ves* térpreta'tur avftpwjrEt'a v.brn cuntur, contra quam apes, Qog. Indeque •ptv&faiv, «ter« quae nulluni corpus atlin* -eure faedare. A. (.th&cc- est, gunt. ^oritiffe. Bog. merda, ut a yvwui<, gro» Lófarkú narancshal. Coryphae« «mv; a rpojváv» furere; a na. Kogvipaloq, supremus, t/ nectes, V. Oldalt úszó "Irt* sono faetum. Varro J. IV. de néylaSGog, lingvam eqüi* L. L.De hispleraeque a suis nam referens. Qtítbuttc, vocibus, ut hae: Upupa, cu ^ferbejunge. Hal. culus, corvus, hirundo, ulu. Lótetü légy. Hippobqscaequina. la, bubo, heu« hae: Pavo Hippobosca, V. Légytetü. a vi ser, gallina, columba. Equina, ab equus, quod V. ©ciné. Mad. sub Köz ló. spferbíauőfliege, Lúdtetö.Pedículus anserinus.;Pe * sPferbíauffncge. Bog. diculus, V. Tetö. Anser, V* Lúd. Anas unser. Anas, V. Köz Lúd. ©anéíaud. Bog. kacsa. Anöer, est nomen a

3MT.

Macska. Felis. Felis videsis sub tetyvvw, ét xatáyvv/JÖ) c on Vadmacska Steide. Eml. t'ringo , diffríngo; hoc com* Madárbél. Serpula glomerata. pos. ex xccxá, dis; olya, Serpula,, V. Ki'gyóosiga. S>0* i'rango. Ez a' magtörö ki* geíbarm. Fér. váltképen a' fenyőfákon él, Madarász pók. Aranea avicula* de szereti a' diót és mondó* ria. Aranea, V. Pók. Avi* lát is, ezeket edgy hasadék-- cularja ab avis,hpc,ab fi*)!?, ba teszi, és hirtelen megtöri. % 9iuff()chcr. Mad. oph, i- e. volans, s. a radi s Magellani repülhetetjen búvár. ee ejus. ,F\ y, aph , vola,. Apténodytes Magellanica. ; uit. (ab aß tg , o atagonícu, ín ©űbainerífa. Mad. Magtörö. Corvus caryocatactes. Coryus, ,V. Holló KUQVO- Magyar — Görbekard csiga. nuc|s jpglapdis Buccinurn harpa. Buccinurn, fraqlor. ?,ágvov, nux ju* V. Habos kövecs csiga. Bar* ,glans, xtaáv.TtK > fractor, a pa, v. harpe, .eígitfjf :éosK xatáfoj, (pro quo dicitur *«* in summitate falcalus. Óyi(i, 764

.3. Met. v. 69. fcftíibefiorfe. I Marha. Bos. Bos, V. Marha, Kér. .• ' Bika, 's a' t. Ddjfe. Eml. Makacs furdáncs. Ptinus perti* nax. Ptinus, a xrijov, avis, Marha bögöly. Oestrus bovis. Oestrus, V. Bögöly. Bovis, quod a TITCIW, inusit volo. 5jotjí>or>vcr. Bog. a bos, quod a Graeeo ßw, Makaói Indiszajkó. Psittacus bos; hoc a ßoeo, v. űoo), Macao. Psittacus, V. Indi pasco, quia inde praecipua : szajkó. Macao. Portiig. Spaíbf homini ßößcg, esca. Dcbfcn* íttfcí ín ÜJIeevbufcn »ou San* brentfe. Bog. ton ín @()tna. '2lraé, 3ttbt* Marha ev'ő. Buphaga. Bsfáyo;, anífcfter 9fabc. Mad. bovem vorans; ex ßög, bos; Makogó majom. Simia cynomol* et (payóg, vorans, a cpáyu, gus. Simia, V. Majom. Kv* voro. Minthogy a marhának vouolybg; ex xviov, xvvoq, hátára szálvan, a' szgr köz* , canis; et /.lolyog, bidga, zöl a marha bögölynek, oes* Saccus coriaceus. Ratio de* trus bovisnak , alakait, ko* nominationis tors est, quia pácsolja; olyly tekintetű, haec species simiae omnia mintha a' marhákat támad* domestica animalia fert, sed ná meg; és a' nevét onnan canes abominatur. SWöcacco, kapta. £>d)fettl)acfer. Mad. íiitnbőbeíffer. Eml. Maiakki süldisznó. Hystrix Ma* Marha kullancs. Acarus ricinus. Jaccensís. Hystrix, V. Tüskés Acarus, V. Kullancs. Ricí* állat. íOíaíacca, jpaíbtnf. ín mis, nofat etiam vermein £intcvínbiett, gebííbct öott alatum, canes potissimum ?Keerbiifeit ÖOII ©íam, út infestanfem. Ricinus, juxta 9ío, unb »Ott ber SJíeevenge Becmann, fit ex oricinus, von Wlaíaua in @. 20. 81 '/.OLT1 drpaigsßiv, Sic ab O,«/.J Setttfdie ÜReíícn íattg, 54 /Jo). est obsolefum mingo: breíf. €0?aíacFtfcíjeé ©tacbeí* ab «Qspa , rura, etc. Orici* fctjroeitt. Eml. nus vero, ab oris, h. e. au* Malomkő hal. Tetrodon mola. ris: uti apud Catullum ori.- Te'rodon, V. Négyfogú hal. cilla ex oricula, pro auricu» tffumpftfd), ^ijljtetujtfcb. la. Cinus, est productio vocis, Hal. ut cinium, in tyrocinium, Mályva pillangó. Papilio malvae. lenocinium, et aliis. Firmant Papilio. V. Pillangó, Malva, hanc sententiam verba Isi* 'a }(Áaláyji, emolliens, pro* dori, cum ait, ricinum auri* pler vires emolliomes. SJÖnp* bus canum inhaerere/ Quod petöegeí. Bog. si aphaeresis isla dura vide* Manó, Bujdosó, Ábrándozó. tur, sane licebit deducere a Mantis. 'MávvLq, sor, vates, Qaydv, h. e. rumpere, lace* hariolíis. Dictum ána ra rare, quod a y.ri, disrnpit, fAaivsßd-ai.A furore di.víno, fissus est. G in 0 crebro abit, quo correpti vates, futuva Imo in Glossis Philoxeni pwdicant. $űiigenfd)necfe, legas, Riginiis, xpóriov. ,fuí)*

©rfpünfífíifer. B0g, • miibe. Bog. *-'• * • " 765 Márna. Cyprinus barbus. Cyprh editionem) Epist. X. 1. V. ad nus, V. Ponty. Barbus, pis> Famil. indeque Cicero for* eis, qui Graecis rpfyh], ac mat simiolus. Simiam quasi cpdyyoq, Ciceroni barbae tor* mimíam a fiifj.sffl&ai, quod ina, quam babét; nunc mul? est, imitari, cum alii dictam lus barbatus ; nunc barbatu* existimant, tum P. Victorius, lus mullus; Ausonio barbus; initio comment. in artem po* Glossario Philoxeni barbulus eticam Arist. Gauss a est, quia vocatur. Venit a bárba, quod cum homines non sint, ho* V. sub Szakáll. 93ar&e. Hal. mines tarnen imitantur, ut Maróka. Mordella. SSÍumcnfafer, Cyprianus Epist. LXXHL @rbflol).Bog. Ita et Claudianus 1. 1. in Marti forgószel csiga. Turbo Eutropium: Humani qualis littoreus Turbo, V. Forgószél Simulator simins oris. Hinc csiga. Littoreus, a Iktus, quod reeentioribus Graecis pi/uv) a Xc66óg, laevis, glaber, q. vocatur, ut apud Suidam in licxv X6og, v. a. *-etog, laevis, izi&rji, item Atbmetem c. non asper. ©íranbmcittifcbrteí XXXV, et cap. CCLXXXII. cfe. Fér. aüquoties. Sed rectius Ser* Marti kövi csiga. Triton littoreus. vius cum ad illud X. Aen. Triton, V. Kövi csiga. Lifto? Dum (enera attondent simae reus, V. sub Marti forgószél virgultacapellae; sic scribit: csiga. ©tranbfct)teíct)er. Fór. Simae Graecum est nomen, Márvány kúpcsiga. Conus mar? i. e. pressis naribus, unde et moreus. Conus, V. Kúpcsiga. simias dieimus. Sic sentit Marmoreus, a marmor, quod etiam Isidorus. 'Sl.ffc. Eml. ' V. sub Márvány, #er$born. Medgyfa levelész. Aphis cérasi. Fér. Cerasus, Gr. y.épab'og. Cera* Mászó szúnyog. Culex reptans. sum arborem a Cérasunte, Culex, V. Szúnyog. -ftriecfoer. Pontica civítafe, primum in Bog. Italiam intulisse Lucullum Májhal. Teuthis hepatus. Teu? debellato Mitlíridale, testatnr ihis, V. KÖszirthal.c,JHätaTOs, Plin. 1.15, c. 25.Conf. Casau* o', ó, píscis nomen apud boni Annot. ad Athenaeum Arist. 1. 2. hist. an. et Athen. p. 103. Forte etiam derivarí I. 3. et 7. Videtur a colore posset a xspóg, cera, quia hepati simili sie dictus: alio flores ceram olent. Voss. p. nomine lo'líasj appellatur; 125. derivare voluit, dnd ab iJ7tuQ, «roi, jecur, hepar. rís xepdßai, í. e. temperare, Seherftjch. Hai. n. p. ob temperamenti boni* Majom. Simia. Simia etsi usi? tatem, v. xópiov, i. e. Cori* tatius dicaUit; tarnen et si? andrum, ob similitudinem. mius legifur, ut ex Afranio 2Beíd)fclíqUg. Bog. et Laberio probat Charisitis, Médgyvirág-moly. Phalaena pru< I. I. Sed et usus Horatius, • niella. Phalaena, V. Pille.. Martialis, Claudianus; et ex aBcicttfel6fattntottc. Bog. iis qui prosa scripsere, Va« Medinai fonalféreg. Filaria Me* tinius, (juxta Robcrti Stephani dinensis. Filaria, V. Fonal* 766 féreg. SDícbítirt, spropfretett* Méh. Apis. Aliqui dicunt Apes, ftabt, ín 3lt«b,ieii, rpo ber sed maliin Apis, quomodo $)r,ojpí)et Sölubameb begraben Ovid. XIII. Met. Non apis liegt. 9lm>enwurm. Fér. inde túlit, collectos sedula Medúza. Medusa. Medusa, jUÉ* ílores. Apes dictae, quod se Saßet, filia Pharei, ex Cete invicem pedibuS coliigent. marina be'llua, insigni forma, Itaque vox venit ab apio, i. erinibus proxime ad auri e. necto. S3tene. Bog. colorem accederrtibus, qui Méhész borz. Meies mellivorus. per Minervám, vindictae er» Meies, "V. Borz. £ad.)6. Emi. go in augves mutati sunt. Méhész ugrózsúzsok. Attelabus Teste sárga, íagyogó. FÖldi apiarius. Attelabus, V. Ug* Elualle. Fér. rézsúzsojk. Apiarius ab apis, quod V. gub Méh. Smmett* Méduzafö csillagféreg. Asterias Wo.lf, Sßienenfreffer. Bog. caput'Medusae. Asterias, V. Menetke, Menyet. Mustela. Mu» CsíHagféreg.CapufMetlusae, stela a mus, tela vocis pro.- 'V. Medúza. 'iSícbufenfopf. ductio, SBíefeí, 9Kabcr. Eml. • Fér. Menyköves hal. Gymnotos elec» Medve, ,Erdei medve. Ursus. .tricus. Gymnotos V. Csupasz* Gesner. Ursus arctos. Zool. hátú. Electricus, V. Meny* Ursus deducit Angelus Ca* köves orvostudomány. 3tt« iiinius, et cum eo Petrus tergal, 3itterftfd), JDriUftfcb. Nunnesius ab agxxo', med* Hal. ve; elisoK, et converso T Menykövesharcsa. Siluruselec» in S, .'quae mutatjo frequens tricus. '.Silurus, V. Harcsa. in omnibus Üngvis. Sic Grae* Electricus, V. Menyköves '.ci dicunt ^?.(ür,ro;, v.yleoßßex. orvostudomány. 3íttermcf<3, Latini pulso y. pulto, ac Slgafd). Hal. ' ' quod German! ró a 3 / baő Menyköves papmaoska. Scolo* SBaffer; id ßelgae n>at, bat, pendra electrica. Scolopen» .ruater,; Angii .rabat > bat dra, Y. Papmaoska. Elec* mater. cégxro\, ursus, ur; .trica, V. Menyköves orvos, sa; abctgy.íio, eltiltom,űzöm; tudomány, ^eiteraffef, ©lanj* quod ursus sibi bieme suf» affeí. Bog. ficiat sihe congesto cibo. Mércze csiga. Mytilus modiolus. Velim ab égetv XOÍTI\V, amat Mytilus, V. GyÖngyház*9)a< 'latere in lustro, barlangban, puőnutfdief. Fér. ' .hieme ; et est libldiiiosus; Mérges sígér. Perca venenosa. v. ab ctge, nagyon ; et xotos,\ Perca, V. Sígér. Venenosa harag; est saeva, et caedis a veneniím, quod V. sub , a/id>bellua. Sanbbär. * Emi. Mérges. (SJíftparfd). Hal. Ali. Mérnök tekenösbéka. Testudo -Medve itemrep-hornyú. Phoca; .geometrica. Testúdo, V. Te» ursina. ^jhpoa,, V. Tengeri*; kenösbéka. Geonietcica, V. hornyú. Jírsjna,, ab ;ursus,j Mérnök. ©eometíííd)e.©d)ilb-; quod iv.idcs.is,sub ,Erdeí;med* fróte. Kétélt. . rve- ©cebör. Emi. fMárÖ^zít^ojió csiga, Maefra sos 767 lida. Mactra, V. Szakajtó sed simili, ut Leonicenus csiga. Stvanbmufctjeí. Fér. censet, errore, atque alibi MérÖk. (Pillék). Geometrae. idem pro diversis habet ves*

Goometra, V. Mérnök } et' pertilonem et nycteridem. Mérő. ©patttter. Bog. Sane in vctt Glossis legas, Meszszélátó csiga, Tompa csiga. Jopxceg, capreola. Sed ibi* Trochus telescopium.' Tro* dem et dama exponitur. ©a* chus, V. Csűrök csiga. Te« jcííc. Eml. lescopium, TEIESXOTCIOV, in* Métely. Fasciola. Fasciola, EJM* strumentum, quo longe dis* SE6/*OV, parva ' fascia. Cic, sita cernuntur. compos. ex dearusp. resp. c. 21. A mu* réXog, finis, exitus; et 6xo* liebribus soleis, purpureisque stídv, speculativum, a (ÍXETCIO, fasciolis. Fasciola est dimin. aspicio. Metaphorica deno* a fascia, éTcídsöftog, quod minatio. ílasonló valamelyly est genus linteoli, quo pueri, kihúzott meszszélátó-csőhöz. V. aliud quid ligari solet. Földi, ©eetonní. Fér. Helc est nuncupatio meta* Meszszélátó szarvas kecske. An* phórica, a siudlitudine de* tilopa dorcas. Antilopa, V. dueta. (Sgef. Fér. Kősziklái szarvas-kecske. /loqxug, áSoí, //, capra, da* Méz kalauz kakuk. Cuculus ma. a őéoxio , videó, quia indicator. Cueulus, V. Ka» acuto visu praedita. Dicitur kuk. Déli Amerikában, Ca= et t>óo§, Sógxog; dóoxnüV. . pon belől lakik. Neve azon Elymologus: JoQxá;,nagá serénységtől vagyon, mely* J tó SÉQXW, tó ßlsTttt), Seoxá'; lyel mint a méhész borz, xcti aooxág' Idem etymon kedves eleségét a' vadméz adtért Origenes (si is auclor) Iépeket ki tudja keresni. Ezt in Cant. Cant. homil. III. cselekeszi kivált reggel, és Item Isidoras, I. XII. c. I. estve felé, és a' Hottentot* Capreae inquit vocifatae, tok szintúgy, mint az ottani quae sunt caprae sylvestres, Hollandusok élnek ezzel az quas Graeci, eo quod acu* alkalmatossággal, hogy a1 tissime videant, dito ta o'|i) vadmézet magoknak meg* SkQXEßd-ai, dorcadas appel* szerezzék. Figyelmeznek lauerunt. Morantur enim in ezen madár szavára, felelnek excelsis montibus, et quam» neki fütytyentéssel, és így vis de longinquo, vident ta* ez az állat mindég vélek men omnes qüi veniunf. Ad tart, repdes elŐttök, és vezeti hanc Hominis rutionem per* Őket a' nyereség helylyére'. tmet. etiam hic locus Plinii, A' talált jóból adnak nekie I. XXVIII. c. II. Capras edgy kis részecskét jutalmul, negant lippire, quoniam eae . hogy tffbnek is megmutatá* quasdam herbas édant: item sára ösztönöztessék. Földi. dorcades. Notandum autem, Ter.Hisf. jpontgfutuf, ©ctt* quod Is'fdörus quoque capre* go, SSJtoof. Mad. am, ac dorcada, faciat ean* Mézmóly, Szipoly. Phalaéna dem: quae Plinius distibguif, mellonella. Phalaéna, V. 768

Pille. Mellonella, a' mel, in columiiarum capitulis, 0x

mellis. ^Dirigierter. Bog. herbae fo Iiis enascens, e(, Mezei eger. Mus terresler. Mus, ubi abacum jam propemodum V. Eger. Terrester, a terra, contigit, in orbem circum* quoil ab Poet, idem notante. volutus, unde tani apud Eil aulem terra ab l'oct, ut Graecos, quam apud Latit ab äxka, taeeo. Notandum nes nomen inuenit.Quidam vero, quod terra in augurum apud Italos vocant cartoccio. libb. scribilur unico R. ^'Ega Vitruv. I. 4. c. 2. Quae ex vero est ab Hebraeo HIN? caulicorum foliis nata, pro» quod idem. Etiam minera currunt ad ultimos angulos dici putatur a }?), i. e. de; volutae, minoresque helices et yTKi quasi de terra, ^eib-- intra suum medium, qui sunt mauő, ©toffmauö. Eml. in abaco floribus subjecti, Mézei homokbogár. Cicindela scalpantur. Id. 1. 3. c. 3. Üe campeslris. Cicindela, V. volutarum autem descripli* Homokbogár. Chtríer. Bog. onibus, uti ad circinnum sint Mézei pacsirta. Alauda campes* recte ínvolutae, quemadmot tris. Alauda, V. Pacsirta. dum distribuantur, in extremo 93rad)íerd)c. Mad. libro forma, et ratio earum Mezei ptröesok. Gryllus cam* est descripla. Id. 1. 7. c. 5. pestris. Gryllus, V. Ptrücsök. Pro columnis enim státuun* gtlbgrilte. Bog. tur calami, pro fasligiis ai* Mejjhátvas fejhal. Cottus cafa-- paginetuli, striati, cum crís. phractus Cottus, V. Fejhal. pis foliis, et volutis. V". Bah Kard

tus, quomodo aliquoties usus csiga. SfJJoraftpateífe. Fér. ( Vegetius, 1. I. c. XX. ©tein* Mocsárigyék, G6te, Vi'ziborjií. ptefer. á?iutrrí)nf)n. Hal. Lacerta palustris. Lacerta, Mejjhátvas harcsa. Silurús ca* V. Gyék. ©uutpfeíbcre. Kél-- taphraclus. Silurus, V. Har* élt. csa, Cataphractus, V. Mejj* Mogyoró bogár. Attelobus co> hátvas fejhal. töatricMeíg. r'yli. Attclabus. V. -Ugró zsuzsok. Corylus, V. Mogyo Mejjhátvasas pánczélos, Lorica* rófa. «Kolienoreber, 9ti#eíf» ria cataphracta- Loricaria, V. fer. Bog. . Pánczélos. Cataphracta, V. Mogyoró pele. Glis avellanarius. Mejjhátvas feihal 4 . .foarnifd)» Güs,V. Pele..Avellanarius, fifVllal. . ab avellana,, quód ab A vei* Midii s füle. Volui.a auris Midae. lano, Campaniae oppido, ubi Vqhila. nc, f. p.t% capreolus abundal. nominata est., Ser* 769 v'ius ad II. Georg. Äleiite Cyrilli, atque alíae. Ob simi* jj'afcfmauS. Eml. litudinem qualemcunque ita Mogyoró zsuzsok. Attelabus vocaW, a lumbrici genere, apiarius. Attelabus, V. Ugró quod Graecis xaivía. ÜÜIotte. zsuzsok. Apiarius, ab apis, Bog. quod V. sub Méh. 3mumt* Mops eb, Kaparó kutya. Canis roolf, Sötcucttfreffer- Bog. fricator. Canis, V. Kutya. Molided ezer lyukacsú kaláris. Fricator a frico, hoc a Millepora lichneoides. Mille* Chaldaeo et Syriaco J-JS, pora, V. Ezerlyukacsú ka* quod et ipsuin est fricare. láris. Lichenoides, est com* SKopé. Eml. pbs. ex liehen, quod V. sub Móricz porczellan csiga. Cy* líánczos famoh; et slSog, praea Mauritiana. Cypraea, forma. SDíooőíSOííllcpore. Fér. V. Porczellancsiga. ©roffct Mohi méh. Apis muscörum. Apis, ©rhíűHCjEllfopf. Fér. V. Méh. Muscus, V. Oltó Mormogó, Murmutér. Marmota. moh. ÜJíüoőuteite. Bog. Credibile est hanc vocem Mókus. Sciurus. JTziagot, a 6xiá y Teutonicne originis, a mur* i. e. umbraj et éget, i. e. caü-- ren Germanico, esse, quod da: quia in aestu umbram vicissim a Latino murmurare sibi facit cauda sua. Unde natum verisirnile est. Nomen et Oppianus subfinem I. xv* inde sortitur, quod dum bibit, péyer. eam comparat cum v. secus bene ei cedit, mur* pavoue explicante caudam murai. ÜKurmcít[)icr.* Emi. suam, juxta illud Sulmonen* Mosó borz. Meies lotor. Meies, sis poetae. Laudatas ostentat V. Borz. íiacfun, Soattjíe, avis Junonia pennas. Aliter @cf)ttp. Eml. vocatur xa^jiLagog, a XCÍJA* vttj rjjg sgaq, h. e. ílexu Murmogó — Mormogó — hal. caudae. Item 'íxnsgog, ob Mormyros.Mogfivgog, piscis, caudae magnitudinem, Nam de quo Arist, et Athen. I. 7. ísiTrog auget in compositione, a iiogfAvgoj,- murmuro, quod uti notum. Hesychius ,2xiu* a uvgw, íluo. Verbum fictum a fhiviorum strepitu, SDíitr* QOq, £(Jwj/,' 0 XCtl 7j XClfJ.lf)Í8: poj', a l?-oi 'innagog. De sciu* meljífdj. Hal. ris vide Olaum Magnum, 1. Muslicza, Bor —Eczet — 's t. XVIII. c. XIII. et sqq. Sich* ee. — légy. Musca cellaris. l)orrt. Eml. Musca, V. Légy. Aeííerfliege, Molyok. (Pillék). Tineae. Tinea, Bog. 6}}g, ut exponunt Glossae

NádcSiga,.Háromszeguesiga.Do» 2. Sic etiam piscis quidam no« nax. Jáva?, aaog^ »/. arundo. minatur, quod arundinis in* 770 star angustus, et oblongus Nagyparadicsommadár , Lábat*, sít, ut tradítEustath, et Atlien. lan paradicsommadár. Fara. 1. 3. ©retecfmitfdjeí. Fér. disea apoda. Paradisea. V, Nádi bika, Dobos gém, Muszka Paradicsommadár, ^'sroíós, gém. Ardea stellaris. Ardea, pedibus carens. Snftyc-gcí, V, Kék v. Barna gém. 9íol)r* ©rofjer sparabicéüogeí, Mad. bommeí, Spntmp. Mad. Nagy-Sándor Indiszajkója,NYak* Nádi rigó. Turdus arundinaoeus. ravalós Indiszajko. Psitta* Turdus, V. Rigó. Arundina* cus Alexandri. Keleti Indi cens áb arundo, quod vide* madár. A'legelsőt Nagy-Saru sis sub Nád. Díotjrbroffcí, dor Indiából hozta Európába. S3riíd)brofjet. Mad. Azután is' szinte Nero Csá. Nádi veréb. Emberiza scboeni* szár idejéig, ez az edj volt eulus. Emberiza, V, Sármány. Rómában ismeretes. Veres Schoeniculus, ex Ó^OIVOÍ, nyakravalója van. áíragett* juncus; et IXEXOQ, similis, ab papagcn. Mad. eixo), similis sum. 9iof)fam* Nagy tengerimakk. Lepas ba* mer, Síotjr^erííng. Mad. lanus. Lepas, V. Tengeri* Nagy elefánt. Elephas maximus. makk. BáXctvog, glans, a Elephas, V. Elefant. Sic* ßallüi, quod porcis projicía. pl)attt. Eml. , tur. Makk nagvságú. Földi, Nagyfejű hangya, Busa hangya. ©rofjc ^cereicheí, SWeer. Formica cephalotes. Formi-- tttípe. Fér. ca, V. Hangya. Cephalotes, .Nagyobb dongócska. Bombylíus capitosus, magnum caput major. Bombylius, V. Don*

habens, a y,upah)r caput. gócska. ©roffer ©cbwebcr. jDtcffopf. Bog. Bog. Nagyfülü denevér, Füles dene* Nagyobb félbogar. Necidális vér. Vespertilio auritus. Ves* major. Necidalis, V. Félbo< pertilio, V. Denevér, fiatig* gár. Díiefcnba(tarb. Bog. chr. Emi. ' Nagyobb tarka harkály. Picus Nagyhalpénzes tincsfogú. Chae* major. Picus, V. Harkály, tódon macrolepidotus. Chae* ©roffer Sitiit, 9íotf)|pcd)t. torion, V. Tincsfogú. Ma-/.* Mad. r poXe t.ö(DTo\-, qui mágnam Nap csillagféreg. Asferias pap* squamam habet, ex uay.Qog, posa. A Sterin», V. Csillag* magnus; et Xmidwró~, squa* féreg. Papposa a pappus, matus.©rogfct)upptger Aíipp* quod antiqua lingva, idem f d). Hal. ac scnex. Est a Graecorum Nagyhasú harcsa, Tömlős har» . nánoz, quod iis avum notat. csa. Silurus ascita. Silurus, Etiam Graecis a senilis ca* V. Harcsa. A^§KIT}]S, utrem niciei similitudine, sic voca* habens, ab döy.óg, uter, utris. tur lanugo carduorum. Heic tyíatjbaud) Sícfbaurf). Hul. loci etiam paoposa idem est Nagymajomi Pavian. Papio. Pa* ac lauuginosa' „Lágy tüskés. pio a Pavian, quod Indicum. Földi", ©onne, Fór. f>a»í«it. Eml. Napkeleti tísoíán. Blattá őrien* 7*71 ' tnlis. Blattá, V. Gsótán. II. X, pag. DCCCLXVIIÍ; Äafcrlaf, Xarofan. Bog. edit. Romanae, etiam alteruni Narancs színbogár. Coccus hes*. etymon adfert, ut sit ab a peridum. Coccus; V. Szín* gEQijTtxdS, et péa, una, quia bogár. Hesperides, tGmqte nulla amia sola conspiciatur. S&g. mala aurea, metonymice, «Merftfdy, Hai. possessor pro re posseSsa; Nemes kaláris. Isi*. Isis, V. Ka< et Cóntinens pro re confenta. láris moh. (ürbíecc-rall. F^ér. Quia Hesperides possidebant Nemes sólyom. Falco gerttilis. hortum, ín Africa, qui mala Falco, V. Sólyom, Genfiiis, aurea continebat; ab Wní* quomodo dicuntur qui ab in? Qog, vespera; quia yesperi genuis oriundi sunt, et quo« maximé olcnt. Drangen rum majorum nemo servif u? ©cbílbíaitő. Bog. tem serviuit, et qui capite Narancshal, FÖfóhal. Cory? minuti non suut: prout eos phaena. KoQv^alog, supre- definit 2. Minutius apud Ci" mus, praecipuus, a y.0Qvrp>), ceroneni in Top. Sáne ho? Vertex, proprie capitis. l5o? dieque Galli gentiles vocant rabe, <3tttl,$fopf, .íídmnte? eös, qui ab ortu nobiles sunt. ftfrf). Hal. Olim Sutern genfilifas nobi» Négyfogú hal. Tetrodon. TE* liutn consisfebat in imagini*

TQÓÖOV, négyfogú; réróa, in bus, hodle veró in gentilitiis compositione est contráctum, insignis, qua'c arma vocant, pro tSTTCipa, V. TÍrQay.Lg, partim quia armis parta, " i. e. qnater. Th. réőfiapsg, partim quia armiá, clypeo, quatuor; et o'tW, quod ab n. p. cum galea superinposita, oSovg, ovrog, dens. ©tacbeí? inscribuntur. Gentiiis vero bauet). Hal. est a genus, quorf forfásse Négyszarvú edjszemes. Mono« fit ex genens. Itaque ut ge'« eulus quadrieornisi Mnnöcu? nens in pátrió cäsü* facérét lus, V. Edjszemfil SBier|)or? genentis, sic a gens est gen? niger Aiefcrfttfí, ítrauben? tis. Vei gens y.cctá 6vvxo7t)}i> träger. Bog. ex genus, s- yspóg, quomodo Nemedj. Amin. Amia, genus a /j-évoz vídeiur esse mens. piscis, ut ait Festus: De ety«. QbUt ftaífe. Mad. mo, ita Atbeiiaeus 1. VII. Németkard orrú.. Xipbias. -St* Aristoteles non tan» ratio? epiag, Piscis nomen apud nem ejus nominis, quam Athen 1. 7. Pro ^upias dici allisiiinculam réddens, ait; tur et gicpióg, teste Hesycbio, ita vocari, quia simul eat a \Upocénsis, gladius. cuín sui similibus. Quippe «Scbröerbttfcb, ©egenfifd). gregatim viuit. Sané inter Hai. ttyeXatct, s. gregatim degen? NézöcsS csiga. Trochus per: tia, feponit, et eam Aristo? speefivus. Trochus, V< Csü? teles; I. I. Hist. suae, Sed si rök csiga. PerspectivUs,' est hoéc hori é.TV,u,oloyíct, verum vox Teutonicae oridinis, a úaoETVuóXoyía, quod verum Perspectiv, das. teleseöfiilftl* hvfjiov, Eustathius véro in -Perfpecttbfcfjnecfe. Fér. ; 772 Nyaktekercs. lynx.vIvy£. yyog, tra, V. Vidra. Mustela, V, }). torquilla. lynx, V. Nyak* Menyhal. Lufreola, diminm, tekercs. Torquilla a torqueo, a Lutra. ©umpfotter, Tmí}'. quod a tógvog. Torai voce Eml. utuntur et Latini. ÍDtel)f)aIá, Nyereg csiga. Ostrea ephippium. SBenbeíljafó, 3?attcrmínbcí. Ostrea, V. Austriga - csiga. Mad. Ephippium, ex ixl, super; Nyakascsiga. Suondylus. 2%óv et ÍWÖÍ, equus. ^oíuifdier SvXog, anterior pars conchae, ©atteí. Fér. qui aliter ToaxijXog, cervix. Nyest menetke. Mustela foina. Sic nccipit Hesychius, Plin. Mustela, V. Menetke. OOK 1. XXXII. c. VI. Petronius vóe, ?), óv, bíútrotl), t>ott arbiter Latinam appellatio* (poívtl, xos, purpurrot!). nem praetulit. Nam cochle* jjcutőmavber, ©tciitmarbcr. árum cervices dixit. Etiam Emi. / spondylum dixere certum Nyikogó fej hal. Cottus grunni» conchaegenus. Plin. 1. ens. Cottus, V. Fejhal. 9Sntm< XXXII. c XI: Spondylus, mer, fäfcr, SG3urm-- V. Bárkacsiga. Noe, nom. föfer. Bogi

Olaszországi vipera, Európai Cancer, V; Folyóvízi, és vipera. Coluber berus. Co« zacskós rák. Crangon, Kgáyz

luber, V. Vipera. Bngog, serb ywv , xqúyyti, • v. xoáyiwt cea vestis. 3taliánifct)e, ob. piscis e squillarum genere. @uropctifcí)c.9Bipcr. Kétélt. Videtur dici a xégctg et iy Olajfacsiga. Voluta oliva. Volu< yvg, prope; quia cornua ha» ta, V. Midás füle. Oliva, V. bet in fronte propinqua. Olajfa. DfíbC Fér. KoclyyQveg, crangines: spe*

Oldalt úszó, Oldalvástúszó. cies quaedam xiov xapiöiúvt PleuronecteS-ZZ/lEvoovj/sír^f. teste .Arist. hist. aq. J...4. c. lateraliter natans; ex nltvoá, 2. seribitur et unico y, apud v. nlevpóv, latus; v>ixr>}g, Hesych, ©amaaí. Bog. natator, a vi'ixco, f. |w, idem Olvadási vízi pók. Tipula rege* cumvíw, nato. 93utte, ©cbolfe, lationis. Tipula, V. Vízi pók. $aíbfffdj, ©eitenfcbnrimmer. ^rüblíngéműcfe. Bog. Hal. Orángutáng majom. Simia . saty* Ollóbogár. Forficula. Forficula rus. Simia, V. Majom. Saty« a forfex, in quo, prima com* rus, juxta antiquam mytho* positionis pars est 'ferrum, logiam, penem Semper ha« mutatumque est E ín Q, bet erectum, et quod (teste quomodo ab hemo est homo; Pierio in Codice Bomano per ab Apello Apollo; ab eius, U Saturus iegitur) nomen olus. Ergo fortex dicetur est «5tó m őá&tig, a mein» quasi ferrifacis,' ferrum, quo ,bro virili, Macrobio. teste, quid facimus. Vel quasi fer* 1. I, Saturn. *c VIII. item rifilex, h. e. ferrum fila Hesychio, qui et ait Sáxfqv, secans. 3angenfőfer. Bog. esse ró JUÓQÍOV xö avSqog. Porro, ut ab a^ij, ál^ygog, Ollótlan rák. Cancer crangon. [ 51 .. 774

«io a Gd&tiGuO-iQ'ig, et ad« "ID"1* erudire. Drgeírocrf. spirata in' tennem abeunte, Fér. tiaivgos, libidinosus, peni Óriás csiga. Chama gigás. Cha* deditus, ut Calpburnius Piso ma, V. Szelescsiga. Gigás, lociitus est ifi Annalibus suis. V. Óriás manó. 3Íiefenmufcf)ct. Vel juxta Casaubonum di» Fér. ; ctmtur 6«Tt)pot quasi Qi"i7nD» Óriás íürészbogár. Sirex gigás. säüirim; quod in speluncis Sirex, V. Fürészbogár. Gi* fere ac inontibus latere pu* gas, V. Óriás manó. 9{íefe. tárentur. A radice ino? quod Bog. est, latere. Dvangutaug. lind. ríás kígyó. Boa. Boa, vocatnr Oráni hajós fővezér. Conus hydrus, h. e. serpens aqua* Arausiacus. Conus, V. Kúp* ticus, teste Festő. Nominis csiga. Arausiacus-, grauten cnussam ponit his verbis ein ftürftcnttjum. Orange, Plinius, 1. VIII. c. XIV: Fa. ob. SDrattien, principatus ciunt his fidem in Itália ap* Arausionensis. Drange 3ib> pellatae boae, in tantam mítat. Fér. amplitudinem exeuntes, ut Divo Claudio principe, occi» Orgona csőkaláris. Tubipora sae in Vaticano solidus in musíca. Tubipora, V. Cső* alvo s'pectatus infans. Ahm* kaláris. Musica Mv6ix>), tur primo bubuli lactis suc« antiquís significabat Untver* co, unde nomen traxere. eae humaniiatis studia: sed Quo ex loco, alterum quoque posteriores niodüJutioni so« etymon ruspatus Perottus. lümmodo numerorum speci* atim id nomen tribuerunt: Nam putat, et inde nominis qua de re vide, quae ex originem potuisse capere, Piatone et Aristotele scribit quod instar bouis turgeamV Budaeus, in Cömm. Lin. Gr. Sed praeferenda Plinii sen* Nomen id esse a Musis, sa* teniia. Díícfenfd)ínnge. Kétélt. tis liquet. Unde ftyßtiov, Óriás manó. Mantis gigás. Man« Museum: y, ut Philostratus tis, V. Manó. Gigás, yíyag, scribit in vita Apóllonii, lo* íiupa Toéx y>is lévai* v. a cus tibi Musae colebantur. yhtß-frai, et Dprico yä, pro Musae vero ita dictae; sen* yij, quasi ysysvyg, quomodö lentia Julii Scaligerii, a fiú* \ Gráeci vocant. Ad verbum 6ag, ab ea nötione verbi i^ww, igitur sonet terrigenam, quos s. flau, qua significat, cu« modo Gigantes vocat L. pide, ac cum impetu in ali* Florus. Sitcfengefpenft. Bog. quiu ferri. Ut n. p. nomen Óriás pompás bogár. Bupres* 'sit ab ineitatione, a qua fu* tis gigaotea. Buprestis, V. ror prövenit.' Nec displicet, • Pompásbogár. Giganteus, i. quod alii ab Hébráeó fönte e. extreme magnus; a, Gi< arcessunt. N. p. v. a jätaa,! gas, quod V. sub. Óriás quod feéti íhyenírej asséqui.; manó. ©oíbljarmfcb. Bog. vi a müsár, quo eru*; Óriás tüskés orruEchinbryncb»» "ffltte »igniflcatur, ía fead. gigás. Echitíörynchuá, V- Tüskésorrú. Gigás,V. Óriás V. sub oroszlán. Seetcroe. manó. ©igaá. Fér. Eml. Oroszlánpárducz, Leopard. Leo* Oroszlán. Felis leo. Felis", V. pardus. YhiimáoSoq, est com» Vadmacska. J.íiov, Porphy-- pos. ex lim, quod V. sub rius putabat a Aew, videó: Oroszlán, et TtdgSoq, pardus, n. p. quod leo visu sit acer? fera. Graecis est nappalig, rimo. Alii málunt esse ab 1 pardalis, s. panthera. dicitur Hebraeo N ^» *fuod idem: v. VK» b. e. íbrtis, quia ro* a nttpödlXopai, h. e. a nett ga; ö, syllabica adjectio; et bore valet. Quod non displi« ä).Xof.tai, quod ndoriens in» cet. Aliterléwv vocaturMj, siliat. íeoprtrb. Eml. quod ab eodem venire puto. Et fortasse Xéoov non Orrszarvú cserebiily. Scarabae« ápe6iog ab Hebraeo est; sed us nasicornís. Scarabaeus, V. eo quod Graeci leonem XLv Cserebül. 9caét)ornf áfer.Bog. appellant. Leaena, Graece Orrondi.Mycteria. Mv/.xr)p, rigog, 6, naris, nasus. q. a /uv66a> Xéatva. Hac propter leaena t veteres Latinum esse nega? emungo. Äahlfopf. Mad. runt, ut seribit Június Phi? Orros, Orrondi, Borsevo. Rhanu largyrius, ad illud Maronis, phastos. Rhamphastos, a Ecí. II. Torva leaena lupum gáfj.rpoqf eoi, ró, rostrum, sequítur- Sane a leo est lea. avium proprie. Eustatb. dici Lucretius 1. v: írritata Ieae seribit de aquilis; dicitur jacebant corpora saltu. Quem tarnen et de alüs, (ictiicpi), locum et Nonius cítat. Varro culter, gladius, quasi a gatco, ad Ciceronem 1. III. Sicut destruo, eo enim destruit, ac nocet panthera et lea. Ovid. pungit. ^feffevöogef,. jfrum* 1. X. Metam. Fab. XI. de mer ©ctjuctbeí, $>fefferfrag, Chimaera — Mediis in par? Nasutus, Piperivorus- Mad. tibus ignem Pectus et ora Orros tincsfogú. Cbaetodon ro* leae, caudam serpentis ha= stratjis. Chaetodon,V.Tincsr bebaf. Et Trist. 1. IV. El. fogú. Rostratus, a rostrum, VII: — Esse chimaeram/ A quod proprie animalium est, truce quae flamhris separet ac imprimis avium, diciturque a rodendo; ut a radepdo, . angve leam. Exstat ea vox rastrum; a plodendo, plos* etiam in Gloss. Gráec. Lati? trum; a claudendo, claus* nis. Antiquissimi vero nec trum; a fluendo, flustrum; leaena, nec lea,' dixisse vi? quia fluor maris sistitur, etc. deritur, sed leo femlna. Mo? Kaxcl nsTctcpopctv tribuitur nuít id Philargyrius, ac sens navibus,, nam et sic vocatur tentia ejus confirmatur íllo pars primőré in nave expor* Plauti, Vidularia: Nam audiui rectior, cuneique in modum femlnam leonetn semel páru Bcuftor.Díüffpífopftger, $íípp» re. Coroe. Emi. fifö, .SKuffelftfcb. Hal. ; Oroszlán tengeri borjú. Phoca Orsócsiga. Strombus fusus. leonina. Phoca, V. Tengeri Strombus, V. Szárnyascsiga. bornyú. Leonina, a leo, quod Fusus, a fundendo, quia per 51* 776 Ipsiitn fundatury quod netum XXIV. e. IV. Aliquid qnoqué est. Isid. XIX. Alii, quod de hoc ante cum Philippus lanificiuni in tela aílenuatur, Beroaldus.annotat. post cap. eo íri volvendo quasi liqiie* XVI. Quod ad vocis ori°i< fleri, ac fundi videtur. (H6j« nem, cum avis sit rapax, sa< 6xtiiv(a). ©terttfpiubcí. Fér. tis verisimile est, venire a Ökle, Pelehal, Tej hal. Cyprinus Syriaco huz, i, c. diri* aphya. Cyprinus, V. Ponty. pere. A quo Arabes accipit* Jt'yvt] >/. Dini. dyvSiov, TÓ, rem vocant "INJ, bazi. Ac

©arbeite. J'(pv>itjig, >/, piscis buteonem esse accipitris ge* qui ex dcpQoJ nascitur, v. nus Aristoteles, et Plinius, quasi dopvi)q. ©pierííttg. Hal. clare dicunt. Alii putant esse Ökör pöcsik. Barom pöcsik, a bubo, v* potius Graeeo Marha pöcsik. Tabanüs bo* ßveeg, quae eadem est. pro vinus. Tabanus, V. Pöcsik. his Festus Pompejus, com Bovinus, V. Marha bögöly. scribit: Buteo, genus avis, Dcrjfeiibrentí. Bog. quae ex eo se alít, quod Ökörszarvü madár. Buceros. accipitri eripuerit: vastitatis* J3ö/.eoof, ő, xai i). bubu* que est caussa his locis, Iis yraeditus cornibus; ex quae intrauerit, ut bubo, a ßovg, bos, et y.éoag, cornu. quo etiam appellatur buteo. ftaérjofltüűgel. Mad. Quibus ín locis nonnulla Ökörszem, Királyka. Motacilla censoriam fiolám merentur. Regulus. Motacilla, V. Bille Nam quod buteonem, s. a gető, ©cíbbándjen, ©ömmer* bubone, s< a Graeeo ßvag, jaunföntg. Mad. dici ait; metuoí ne omnino Ökörszív széles-csiga. Chama vanum sit. Cumque indicat, cor. Chama, V. Szélescsiga. caussam esse vastitatis; sigy SDtbfcnberj. Fér. tmm dicere debücraf, utquaef Ölyö, Ölyv. ÖIv. Falco buteo. avis sit mali ominis. Imo ne Falco, V. Sólyom. Buteo, mali quidem, sed prosperií Sovén slSog, ut est in Glos* quod superior Plinii locus sis Philoxeni. In Onomostico indicat. Neque verum esse veteri est: Buteo, TQIÓQX^' potest, quod dicit* vivere Atque ita vocatur Aristoteli, eo, quod accipitri eripuerit, I. IX, Hist. c. XXXV. De quando haut verisimile est, «odem Plinhis; l.X. cv VIII: eam avem aliquid efipere ~ Accipítrum genera sexdecim posse, quae, Alberto teste, mvenienuis. Et moxí Trior* adeo timida sit, ut non nist chem, a numero testium; cui minutas secfetúf aves, ímö principatüm ín auguriis Phoe* ab his non raro fugetur. monoé dedit: buteonem Et sane quomodo accipitri hunc appellant Romani: fa* éripiat cibum, quae et ab milía etiam exeocognomina* ardea sibi cibum eripi patia* ta, cum prospero auspicioin tur? quod indicant, hi vér* ducis navi sedisset. De Bute* sus Simonídae, apud A the* ©rum cognomento videre po-- naeum: Ardea enim, angvil* tes: Caelium Rhodiginum, 1. Iám Maeandriam Buteonem 777 pum reperisset edenfem, hanc l. IX, c, XIIÍ. Item Cicero, cripuit. Itali quoque ab hac III. OlT, Liviusque 1. VII. ave homines meticulosos Torques vero a torqueo, quia vocant poianas , h. e. hute* infortus flexusque, Unde et ones: et Germani otiose con* Graecis dicitur groenróg, a sidentes dicere solent: íDu groécpio, torqueo, flecto. ftljefl rote eítt ímjltarb, h. e. Gloss. Philox. gg.étpot puvit butconis instar considés. py.et(. Gloss. Cyr. grpsarb^ Proverbium id, orig'inem ex- torquis, torques, tortus. pavL* eo cepit, quod avis haec tortile, circulus tortus. An« adeo segnis sit, ut telo pe* tiqui et tores dixere pro tor* Uta, nonsolum non ad pH* ques, Clmrisius ). I. Servilius, mum aut secundum, sed ne uti etianiFlaviusPomponianus tertium quoque ictum, cede* vocat auris tores pro torques. re dicatur. S3ttffort>. Mad- Sííngbroffcl, SKingamfeí.Mad. ÖptözÖ kanna. Serpula penis. Otfonalszálas hal. Polynemus Serpula, V. Kígyócsiga. Pe* quinquarius. Polynemus, V. nis., V- Csök makkjának sza» Sokfonalszálas, Sftnfftitaer* gos mirigyei. ©íejjromte. Fér. .,. fifd). Hal. . Örvös lúd. Anser bernicla. Anser, üz. Cervus capreohis. Cervus* V. Lúd. Bernicla, est vox pe» V. Szárvas. 9?cf). regrina, ©aumgattö, Síott)* Öves koszorús kaláris. Sertula*

gattő, ©crjottiídieganá, Díín* ria polyzonias, Sertularia, Vt gclgattő. Mad. Koszorús kaláris. HOXV^ÜJ« Örvös rigó. Turdus torqualus. vias, cingulo circumdatus, Turdus, V. Rigó. Torquatus, compos. ex TtorXvg, mujtus; V. Krics. Cetewim, ibi dictis et lo'jv>i, zona,, cingulum. adde: Qua de re Claudius ©urtflcoraÍMK, Fér. • quadrigarius apud Ageltiuuv

Pacsirta. Alauda., Alauda (quod Alaudae nomen Gallicum ait vooabulum a veteribus Gal* esse Plinius, id quoque- tes« Iis. acceperunt Rontani) non tatur Suetonius, in Caesaré, aliud est, quam cassita, s. ; c. XXIV. Avis ipsa Gßllice galerita, quemadmodum in* Alauda dicta, ut indicat Mar* dicat hic locus Plinii, 1. XI. cellus Empiricus, vir veteris c XXXVII: In capite pau* Gallicae lingvae peritus, Sic eis ánimalíum, nec nísi vo* enim is, ínitio cap. XXIX;: lucribus apices. , Et paula < Avis galerita, quae Gallice post: Praeterea parco atque. ; Alauda dicitui. Sane hodiei, ab illó galerita appellata que Gallis dicitur alouette. quondam, postea Gaílico vo« Legioni ígitur ex dicterio abulo etiam legioni nomen nomen, quo4 alaudae avis Í^derát alaudae. Quod autem instar insignis esset galea* 778 rum cristis, atque, ut Poly« ris antíqnitus fieret. Varró bilis apuellát, nreoiiioiq cpá* 1. IV. de L. L: Lorica a lo« Acne» eádem n. p. wtíone, ris, quod de corio crudo qua Cares sunt appellati Gal.- pectoralia fiebant. Item Ser* ii, propter cristatae avis hu« vius, in illád XI. Aen. Cui ius stmilitudinem. Nunc nihil peius latos humeros erepta certius, quam, vocis alauda juvenco Pugnatori operit. originem petendam a Gallis. Id est lorica. Nam proprio Scrctjc. Mad. lorica est tegimen de corio, Pacsmag moh. Gorallina peni* tanquam de loro, factum: cillus. Corallina, V. Kaláris quo majores in bello uti moh. Penicillus, est dimin. consveuerant. âitäerjtfd), a penis, quod a pendendo, Hai. ut scribit Festus. N. p. quia Pánczélos állat. Tatu, Armadill. de animali dependet, ac ve* Tatu, Armadill, v. Armadillo; Jut apqendix quaedam est. utrumque barbarum vocabu« M.BTCicfiogt.y,(3q autem,"penis lum, sensu carens apud no-- notat caudam salacem. *}Mn* sirates. $anjertl)ter, (Sürtet* fcímooé. Fér. tl)icr. (Dasypus Linn.) Eml. Paducz. Cyprinus nasus. Cypru Pántlika féreg, Galandféreg. nus, V. Ponty. Nasus, pro Taenia. Taenia Graece rai» quo nasum dixit Lucilliüsj tvia, quod a tavabí, exten« dicitur a verbo nare, quia sus: hoc a TEÍVUJ, extendo. per eum natat ác fluit hu* Taivi'a est apud Pollucem mor, quo cerebrum repur= 1. VII. c. x. Latino usus Mas gatur. Sive a Graeeo váu, ro I. V. Punicels Ibant evineti fluo, ut dicatur quasi vctßig, tempóra taeniis. ubi lemnis* h. e. fluxus i Vei a nomine cos intelligit Servius. Usus jiaris, R in S abeunte, ut saepe et in VII, — Fit tortile collo alias, quod et discriminis aurum, ingens coluber, fit caussa hic factum videtnr, longae táenia vittae. Etiam ut differat a narus pro gna* Appuleius usurpatin Apolog. rus^Sßaf», SRofenftfct). Hai. Festus: Taenias Graecam Palmadió fúrócsiga. Pholas da* vocem sic interpretatur Ver* etylus. Pbolas, V. Fúrócsiga. rius, ut dicat ornamentum • Dactylus, V. ÚjrétfŰ. Bat* esse laneum, honorati capi» tcíiíiufcrjeí. Fér. : - ' - tis. Adducitvero Festus cum Pálma zsizsik. Curculio pálma* Attii looum, tum hoc Ennii rum. Curculio, V. Zsuzsok. in Alexandra: Volans de Palma, V. Terenyfa. âím= coelo cum Corona et taeniis. bob,rcr. Bog. Item gemimim Caecllii locum: Páka. Cavla paca. Cavia, V Uunsest: Dum tneniam, qui Féltengeri-nyúl. Paca, bar vulnus vinciret, pétit. Alter* barum vocabulum. a t a vero: Sepulchrnm plénum Eml. taeniarum, ita ut solet. Sed Pánczélos. Eöricaria. Veteres posterius hoc vversu non a loris loricam dici putarunt. oeeipitur pro capitis orna* N. p. quia, ut ájunt, ex lo* mento, verum pro falcüs, W quibus mortui involuí solent care; et yni, herba. IJJara* a Graecis. Ipsi xeigiag ap* bteé.»ogef. Riad, pellanf. In archítectura quae Paradicsom sármány. Emberiza taeniae dicantur, vide Vitru* paradisaea. Emberiza,, V. vium. Sanbnnirtn, .Stetten* Sármány. Parfidisaea» V. sub roiinn, 9te|telwurm. Fér, Paradicsom madár, et Fara* dicsőm fige. Pitwe, ^)ara« Pápaszemes kígyó, Coluber bieeammer. Mad. naja. Coluber, V. Vipera. Parányi, Monas, Movuq , qSo?, Najas, adis, et Nais, Idis f. t),, unitas, quod a ftovóf, r), 3, Na'iág, s- Natás, Nympha, öv, solus, q. a phu, ut sit et proprie dicitur de Nymphis proprie qui remanct relictus. í'ontium, et fluviorum.a V«M«, Vei ab inusit, unde s. viiua, íluentum, quod a pltt, ctg, >/, una; dat. ula, et v&o v. vá(t> v. vaíw, íluo, Ion. uűj, a masc. eh, unus. • Ovid. 2. Fast. Sríttenfcrjíange. ûnc.ttbiercfccn, po* Kétélt. ttabctt. Sic bitbeit eine Sírt Papmacska, Szőrös, hernyó, 91 toinii!t, Ate er flc 902 oîftcatiott Einya. Scolopendra. Jfxoloe be§ ín tbicrt'fdjeő Seben über* névSpa, insectum octipes, gcíjenben ©toffeá. Fér. veneuatum, cujus ín altero Paréj pille, Phalaéna ,oleracea. extremo, quod oaudae loco Phalaéna, V. Pille. Oleraceá habet, supereminet cornícu* ab olus, quod juxta Jos. lum, quasi siiiöuliis impa* Scaligerum deducas ab oleo, ctus: a quo nomen creditur i. e^ cresco, Nam generalim accepisse, n, p. quasi txw eo nomine appellabant, quid« 6xóíiOkct Sv vij í/típo». Slflfeí, quid satlvae herbae crésce* ©cóíopeubcr. Bog. ret, cujus foliis et caule in Paradicsom madár* Paradisea. cibum utimur: feste Valla,

Paradisea a paradisus, napú* 1. III. cA (X. SPBttrjcínagcr. Seißoc, qua voce dicuntur ferarum septa, sive vi variad F°* * ~. (halastó, bárka, vadaskert).1 Pasej vi?ipok. "Tipula ;oleracea* Agellius 1. VII. c XX: Vi*} Tipúla, V. 'Vízipók. Óléra* varia nunc dicuntur, septa cea, V. Panéj pille. ;Är.ant* quaedam loca, in quibus ferae fchnafe. Bog. vivae pascuntur,. Et paullo Parlagi házalta*) csiga, Lima« posti Viyaria qua© nunc vul* agrestis. Eimax, V. Hazátlan* gus dicit, sunt quos, itaga* csiga. Slcferfdirtecfe. Fér. íítíof, Graeoi appellant. Vox Parti fecske; Hirundo riparlä,, a Persis est, quod cognos*) Hirundo, V. Epnivaló fecske. cimus ex libro qnincto Me* Uferfcbttml6e, Srbfdjmaíbe.. morabilium Xenopbontis. Et* MadC iam Hebraeis pardes, o"i"lE< Parti ,sneff; Scolopax totanus. pomarium notat: quam, vo*; Scolopax, V. Sneff. Tötanus, cem invenias Nehem. II. V.i peregrinum. ©tranbfdjnepfí. Cautic, VIII. XIII. et Eccles.! . M»d. . •„•••• Ii- V. Estque rns> fructihV paszternák csipke^iw^hal.jRaia pastUiaca, Baja,,1^. Csipke* 780 tövishal. Pastinaca, est etiam supra; et á'vdw, flos. ©ra$* piscis marinus, venenatus, fdimetterííng. Bog. ex planorum genere, qui per Pázsit pille. Phalaena graminis. rádium s. teium vírus ejacu* Phalaena, V. Pille, Gramen, latur. Ita dici putatur a cau* V. Rét-Pástfö. ©raöraupe, dae colore, ac rotunditate, ©raőmcHjer. Bog. qua pastinacam radicem re* Pazu dunnahal. Stromateus pazu. fért. Plin. 1. 9. c. 42. Cels. Sfromateus, V. Dunnahal. 1.6. c. 9. Et plani piscis, Pazu, peregrinum. Sinfürbi*

quem nostri pastinacam, ( ger íiecfftfd). Hal. Gráeci rüvyöva vocant, acu* Páva. Payo. Pavo, V. sub Köz leus torretur. ©tadjeírocíje, pulyka. 9)fau. Mad. ^feííídimanj. Hal. Pávaszem pillangó. Papilio P. Patagoni repölhetetleri búvár. N.G.'Jo. Papilio. V. Pillangó.

Aptenodytes Patagonica. Aps 9)fanenaitger tyfautjnfpícgef.

tenodytes, V. Repölhetetlen t Bog. búvár, 9>gtagoníett, ob. 5Ö?a* Pavaszem pille. Phalaena pavoi gefíanélanb, eine groffc #aíb* nia. Phalaena, V. Pille. Pa* ivtfel, in ©ubomerifa. ÜJiagcí* vonta a pavo, quod V. sub íanifdie Oané. Mad. Köz pulyka, spfatibogeí. Bog. Pecsétes pillangó. Papilio rham* Patikai kaláris, Fehér kaláris. ni. Papilio, V. Pillangó.Rbam* Madrépora oculata. Madre* nus, i. e. catharticus. FestÖ pora, V. Csillqg kaláris. Ociy hastisztító kökény, Szarvas lata, ab óculus, quod abó;r« tövis. Rhamnus., a, #«I"T>)> v» TÍXOÍ , ut ait Rlutarchus in qafj.qj)'j, culter, quod acutae Lycurgo, et ín Apophthegm. sint Spinae frulicis, et quod Laconicis. Vel potius, ocu* spinis suis non secns ac lus sil; ab OY.XOSI Hesychius, gladiüs pu,ngat;v.a $«<5a//* (j'y.xoi, 6f&aXff.ó;. ÍSöeiffe yos, raníus, quod in multos iforaDC. Fer. ramos se dividat. Calbarti* Patikai kaláris. V. Kaláris moh. cus, xadapnxo-, purgativus, 31 p o t í) e f e. r Aoralíenmooő. a xct&aíQü), purgo. Germ. $reufsbeer, 2Öeid)born, SBafl* Patikai tentaféreg, Csontos ten* grün, SBegeborti. @ííron?it* iaféreg. Sepia oíficinalis. faíter. Bog. Sepia, V. ^entaféreg. Öffi* Pehely lúd. Anser molHssima. cinalis, ab Ojtjeina, quod V. sub Patika, futeíjidj, ©«1* Anser, V. Eúd, ©íberöogeí, tkftfd). Fér. Qribergatté. Mad, Pele, Pelye, Pölyö. Glis. Judice Psukány. Mus ratfus. Mus, V. Salmasio: glis videtur esse Eger. Rattus, a Teuton ico ex Aeolico yéXuog. pro íJ.e* Ratle, patkány. Matte, #auŐ* tog, s. V?.siO(. Kara' 6vvxo' rafee. F.rol. m)v,Vit ex yáXavo*:, pro ßa> Pázsit pillangó. Papilio hype. Xavog, glans. Glis est EXSLOS ranthus. Papilio, V. Pillangó. tiiig, quasi dicas arboreus, v. Hyperanthus,vxeqúyőo", SÜ* sylvestris inus. Nam t'A//, prá florem; compos.ex VXEQ, Hesyehio teste. MvuöevSgoi, 781 ráitoi; Gloss. veit. [uve ő ctus papyro dum tibi torus hnl td SévÖoa, glis. Varro ereseit. Ait culcitam iritu* apud Charisiurii: In mea syb inescere ac crescere. papyro, , va mus est nullus. Ab i&eóc;, s. Thusco sati. Vossius ad* v. í'Aeoí', est yékeoí. quomp* sentit etiam huic etymo.

do üdém Aeoles pro 'éh] # Sottenftícf). Hal. dixere ykla. quod Hesychhis Pénz porczellan-csiga. Cypraea fxponb uvy.fjv i/Xía. Meminit moneta. Cypraea, V. Por* ileiu Arist, in bist. anim. czellán-csiga. Moneta, a mo« I. VIII. c. XVIf. «, aliis neo, quia nota inseripta mo* XXII. Latét etiam glis in ip? net nos auctoris et valoris. sis arboribus; atque per id Isid. 1. XV. c. XV. 30lufd)cf* temporis évadit pingvissi* minije. Fér. mus. 9íal}, Jpauétage. Emi. Pénz Vénus, Kereskedő Vénus. Fellikíin, Pelecanus. Pelecanus, Venus mercenaria. Venus, V. v, PelJecanus. Gr. nel^xdv, Venuscsiga. ©cíbmufcbcl. et Tielezas. JJeXes-dv, a ne*. Fér.

7<.e's,át»t h. e. seco, dolo: hoc Pereczes bá jelleni, Tengerikötel. :\ néXsy.vg, í. securis, id ab Antipathes spirális, Anlipa* Hebraeo J^Q , í. e. dividere tbes, V. Bájelleni, ©ecfirtef. separáre. Sane Ttsl.ev.ava Fér. dici, «.TO ró ne7.ey.dv rd Petymeg, Petymet. Viverra.•••Vi« '£,V7M , quod instar securis verra, V. Czibet petymet. caedat ar.bores. Idem etymon ©tínftí)íer, %vett. Eml. proliant Hesychii et Suidae Petytyegtetett angolna. Muraena verba: lile ait: avis exca» Helena. Muraena, V. sub vans et perforans arbores: Köz angolna. Helena, filia unde et arboricavus appella* Jovis, s. Tyndari Regis tur. Eapse de caussa dicitur Oechaliae, et Ledae; soror et gv7,o~s.Ó7ios,Ugnisecus.item Castoris, Pollucis et Clytem- Sqvoy.o7.aijj, et Sqvoy.tínog, nestrae. Fabulantur, Ledam róbnricavus, et roborisecus. duo ova peperísse ex Jovis In Carinlbia similiter voca= satu cygni specie, ex altero tur, Saumbtedicr, quasi ar* Pollucém, et Helénám im» borúm caesor. ]V li>xvov causa belli exitiique fűit. atsrófisvog. Pro quo Plinius SOíurftne. Hal. 1. XI. c. XIX: Papilio lumini* Pézsma. Moschus. Moschus, bus accensis advolitans, Sa« V. Pézma. S3tfamtí)ter. Eml. ne i)níolov esse papilionem, Pézsma disznó. Sus tajassu. etiam Dalechampii Judicium Sus, V, Disznó. Tajassu, est. £agoogcí, Xagfoítcr. peregrinum. 9íabeífdm)eítt, Bog.

15Bíefamfd)tt)cín, 9)eccm. Eml. Pille. Phalaéna. (I>á).cava est Pézsma farkas majom, Jupiter Hhodiorum vocabulum, qui farkas majom, Pézsma sza* sic appellant animalcula cir* gú majom. lacchus cercopi« cum lucernás volitantia. Ita* tbecus. "IaxxQi, «, ő, Bac« que. et sic dici pulant, nagá chus, ab láxx^r clamo. TÓ elgfjpwf alltßßm,VlCláp Non dubium vero, quin cum »ogef, 3íad)tfnítrr. Bog. et Hebraei rp contracte di* Pilula — Laptácska — bogár. cant pro nirp. ab illó n-1 > Birrhus pilula. Birrhus, V. sit"/a^of, s. .lacchus. N. p. Kot — bogár. Pilulaj V. Lap* Dei veri nomen idolo dede* táeska. ^ílfcitfugeí. Bog. runt. Gercopithecus. V. Far kas (caudatus) majom. 2Me* Pinty, Pintyőke. Fringilla. fcmaffc, (Sagot'n. Emi. Fringilla, ac interdum Frin* Pézsma marha. Bos moschatus. gillus dicitur. Gloss. Cy* Bos, V. Marha, Bika, Ökör, rilli: Jfxivvog, b gpaíróg, Tehén. Moschatus ,a mos* fringillus. Fringilla et frigub chus, quod V. sub Pézsma. tire undesint, docet Festus, S3iefamtf)ter. Eml. his verbis: Fringilla avis Pézsma rucza. Anas moschata. dicta, quod frigore cantet; Anas, V. Köz kacsa. Mo> unde et frigutire. Frigutire schata, V. Pézsma marha. omnino est a sono factum, SBíefampnte. Mad. uti fritinnire, quod hirun* Pézsma szagú czinczogóbogár. dinum proprium, ut frin* Ccrambyx moschatus. * Ce* gutlire fringillarum y»rro 1. rambyx, V.. Czinczogóbo* IV. de L.L. ftínc. Mad. gár. Moschatus, V. Pézsma Pipa béka. Bana pipa, Bann, marha, asifamfáfer. Bog. V. Béka TTíitoe, pipus., avis Pícziny levelbogár. Grysomela marina, q. a níoj, quod fre« minutissima. Crysomela, V. quentius bibat. 9)ípa, #eco. Eevelbogár.^ítbenbaí)nchctt. Keléit. • Bog. Pipaszár hal. Fisfularia tabaca* Pillangó. Papilio. Papilio vide* ria. Xabacfpfeifr. Hal. tur dici, quia papét, h. e. Pipis, Pipiske. Alauda triviális.

; edatct exsugat okra, imo «JMptcrdtc, ítímwgcí. Mad. 783 Pirípio gyurgyalag. Merops ante solis ortum, ab eo, apiaster. Merops, V. Gyúr* quod ab igne Solis tum au- gyalag. Apiaster, ab apis, reo aé'r aurescit. Quod addit juxta Scaligeri Cap. XCV. rutilare, est ab eodem co* de Caussis L. L. et Dalé* lore.Aurei enim rutili: et in* cbampium, in notis ad PJinii de etiam mulieres valde ru« 1. XX, c. XI. Unde et dictae fae, rutilae. Festus: Buti* aves apiastrae. Serv. ad 51* lum rufum significat: cujus lud IV. Georg: Meropes* coloris stúdiósáé etiam antí« que, aliaeque yolucres. Os* quae mulieres fuerunt: un* tendit etiam aves esse me* de traxerunt cognomina Ru* ropes. Sunt autem virides, tilae, ut indicat frequenter et voccantur apiastrae, quia Africanus. Idem: . Rutilae apes comedunt. Apiastrum, canes, í. c. non procul a quia apes eo gaudent; rubro colore immolantur, apiastrae, quia apibus gau* ut ait Atteius Capito ca* dent. 3mittenwoíf, S3iettcn* nario sacrificio, pro fru* frcfjer. Mad. gibus, deprecandae saevi* Píros csillagféreg. Asterias ru* tiae, causa sideris canicu.- bens. Asterias, V. Csillag* lae. Rutilus est ab égvő-gog léreg. (Somét. Fér. xar áwaípsSiv. DíotbflUge, Piros Doris. Doris Argo. Doris, 9totí)fíoffer. Hal. V. Doris. Argus, nom. propr. Piros veres szárnyú. Phoeni* Regis Archivorum Filii Apis, copteros ruber. Phoenicop.- a cujus nomine Argivi ap* teros, V. Veresszárnyú. Ku* pcllati sunt. Fuit et alias Ar« ber a Graeco tpv&pdq Y,CCT gus. TtavöitTif a Graecis cos* depaigetítv, Ut 0 in B abeat. nominatus, qui totes oculis in solitum non est, cum ab constaret. Cic. 3. de nat. sd'aQ sit über; a TtXij&og v. Deor. Ovid. I» Met. Argus yhi&vg, plebes. gíamant, quoque vocatus fuit navis il« Sd)artcttfcf;ttä6fcr, Äaforrc. lius architectus, qua Jason Mad. in Colchidem vectus est. 2ir* flitő. Fér. Písitnek, Bóbás pacsirta. Alau.- Piroslábú sneff. Scolopax ca* da csristata. Alauda, V. Pa* lidris. Scolopax, V. Sneff. csirta, Cristata a crisfa, quod KalíSois, a y.ahá, nidus, forte ex y.ápa, i. e. caput, quasi carista. Vel a Y.ipaq, quod a y.celvv, lighum. Ez i.e. cornu, quasi cerlsta. Cor* a' madár megháboríttatván, nu enim in cnpite refert. (a a' fészke felett egv pontban y.ÓQvg y.oQv(j'6w) #mtf)eHÍer* kereng. Földi. 9toti)fitfj. Mad, cf)e, #eít>eíerd)e, ííobeíícr* Piros szárnyú keszeg. Cyprinus ebe. Mad. rutilus. Cyprinus, V. Ponty. Rutilus color sí non idem ac Pisztráng. Salmo farío. Salmo, rufus, admodum sáne vici* V. Tomdlyka. Fario, dicitur nus. Varro 1. IV. de L. L. etiam Foria. Fario, piscis, Jamque auroram rutilare alio nomine IrUffa. Auson. prucul cémo. Aurora dicitur Mosell. v. 130. Amborum 7S4 medio farío interccpfe mib ex supera; lllud ab infer, v. aevo. $oreílc. Hál. inferus; hoc a super v. su« Póczik. Mus amphibius. Mus, perus. Ut apud Catonem de V. Eger. Amphibius. *AfjicpL-> fe. K. c. CXL1X: Ubi super ßw, quasi utrinque vitain inferque vicinus permittet, habens, aneipitem vitám ha-- tum decedito , h. e. vicinus, bens, i. modo in aqua, roo* qui pratum super te quique do in terra vivens. anceps. infra te habet. Et apud ut ä/Acpißta £t0« , Cicero Plautum, Mercat. Limen.su« vocat bestias ancipites; ex perum mferumque salve. áfMfi, circa; et fiíog, vita. Item Varronem, Marcipore;. Matte, Jpauáratte'. Eml. A quam vomentes inf'eram Pofás, Pofok , Bukícó. Bucco. mortalibus. Infer, v. infe* Bucco a huccis dicitur, He* rus, ab inferendo dici sus* sychio teste; et significut picor, ut proprie ea vox, inflatas buccas habentem. significet xuxtxxőóvta, quia Bucca vero proprie est ca* mortui terrae inferuntur. Un» vitás iuterior genarum. Ut de titulus in Digestis; De videatur- esse a np3 > ou* moutuo inferendo , et se*, ka, i. e. vacua, cava (a pulchro aedifioando. Gloss., ßoj£, ßöa'S). Nisi malis esse Philoxeni: Inferus, aSn\ a ßvt,w, i. e. inflo. Nam in* Festus: Inferjae, sacrificm^ flaiitur, praesertim ab arro« quae Dt's manibus infere* gantibus, qui inde dicuntur bant. Ubi vides., ad etymon buccones. (Srofjmattí. Mad. simul aHuiii. Ac vulgari sen* Pofok hólyagfarkú. Staphylinus tentiae hanc eiiam. praefcrt maxillosus. Staphylinus, V. Erasmus, spholiis in. epita* Hólyagfarkú. Maxillosus a phiunvquod Hieronymus,Nc= maxilla, quod a mundo, un* potiano scripsit. Virg. VI. de mansum, nuuisica, masca, Aen. lnferimús tepido spu* et mas.cilla, Priscianus 1. I. manjia cymhia lacte. Arno* capite de lilerarum numero bius, 1. VI; Non denique et affinitate vult: maxilla'a vinum liquens paterarum ef*. mala, ©roßfaftr. Bog. fusionibus inferamus. ítoíí* Pók. Aranea. Araneus et Ara* röttvut. Fér. nea , ab agázvi/i;, omisso Poloskaded vízi skorpió. Nepa /. Quomodo a ylctiva, est címicoides. Nepa, V. Vízi* laena. ágáxvijg venit ab skorpió. Címicoides, est .TlN, »rag* i.e. texere. ©ptit* compos. ex cimicis,. cujua ne. Bog. nom. cimexquod V.' sub, Pokolbel|i diihféreg. Fúria infer. Poloska; et slöoz, fonna. nalis. Fúria, V. Dühféreg. SOBaitjenfforpíott. Bog. Infernalis ab infernus, quod Pompás bogár., Buprestis. Ssj>, natura sua est adjectivum , ngvíig, de. genere canthari* eist vulgo Substantive dica* dum ,' habensque pedes , mus infernum. Infernum ab sangvine.carens. De bupres* infr,a, quod ex infera y.arct ti scribunt Diosc. U H. c.. öx'ry.OTcíjv factum: ut Supra EVI. et 1. VI. c. Illr Galen. . . 7S5 I. XL- de simplic. medic. fa* quissimis, tum prelo excu* cult. Plin. 1. XXX. c. IV. sis, tum manu exaratis, Vocis bitpresiis originem in* tum Isidori, quam Plinii co* dicat Nieand. in Alex, ut dicibus: partim, quia nihil transtulit Gorraeus: — For* probibet, simul inflare, et tes nunc illa juvencos, Nunc inflammare: nec inflationem vitulos inflat, si quando solum, sed inilaniniationem pascua laeta Carpentes avi* tumor sequitur: aut ruptura: do laceraverint ore laten• ut tum ex ulcéribus notum, tem: Unde Warn Grajo bu= tum fülmine nubes rümpen* prestida nomine dtcunf.^Du* te. Meminit buprestis quo* bitatur autem , dum 7iQ>/6ai, que Marcianus l.IH. §.alio, tum inflamroare significet, Sc. ff. ad legem Cornel. de tum inflare, utra hic signi.- sican Sed apud eum Iegitur ficatio habeat locüm. Plinius buprestis. In pandectis vero priori modo accepisse vide* Florentinis habes bubreslis. turk Sic enim ille I. XXX, «Pradjtfäfer , @fei$fafer , c IVi" Buprestis animal est ©títiffáfer. Bog. ramm in Itälia, simillimum Ponty Cyprinus. Kvnglvnq, 7 scarabaeo multipedi. Fallit y.VKQivoq, pro quo corrupfe inter herbas bovém maximé, apud Atbenaeum y.vrrpictvóq. unde et nonien iuvenil: de* Nomeh habere Gesnérus opi* vbratümque, tacto feile, ita natúr a Cupride, h. e. Ve» inilammat, ut rumpat. Ilaec nere> quia piscis sit foecun» totidem verbis exscripsíl Isi* dus: quippe qui de anno se* dorus 1. 'Xlf. c. ult. Quam* xies pariat. .ftarpfim, Aar* quam vero, tum Plinius, pc. Hai. tum Isidoras , itüt]66eiv ver* Porczfellan csiga. Cypraea. %iJ* tant intlammare: tarnen vir noaia, VenUs. ab Insula doctissimus Jo. Gorraeus pu* Kvitpoq, quia Venus ibi na* tabat potius transferendum ta fuisse fertur. Hic a ve* inflare, idque, tum quia in* riustate est denominatio. *P er* flationi potius, quam intlam* celfane. Fér. mationi succedat ruptio : tum Porohd lakó. Glareola. Glareola, autem, quod Dioscorides, a glarea, quod notat minus qui fidus Nicahdri interpres tissimos lapillos, in ripis, v. esse solet, scribaf; bupre* littore, a Graeco ^AaßoV, stide magnos excitari ttimo* quo calculus ejusmodi deno* res, qui inflatiottem potius, tatur. ©anbfaufer, ©anber* quam inflammtiortent sequun* fing, ©aubüogef, Mad. tur: tum qUod experientia Posta galamb. Columba tabella* ipsa büprestim inflare com* laria. Columba, V. Galamb, probetur. Quod vero ad Pli* Tabellaria a tabella, hoc a nü auctoritatem, inflat pro tabula > quod diminutivum inflammat, apud eum legen.- esse, ab obsolete taba, non dum , sUspicatitr: Ego nihil tam argumentis, quam e vo* niutandum puto, partim, quia eis sono cognoseimus. Taba inflammat invenian> in anti* vero, est a Cbaldaeo HSl, 786 Ii. e. tabula, ^ofítau&c, 33 rief* ciso Laomedonte, excisoqnef taube. Mad. Bio, una cum sorore in Postasíp csiga. Nautilus spiru* Graeciam abductus est, sed la. Nautilus, V. Révész. statim a Trojanis pecunia re.- spoftí)ornd)ett. Fér. demptus. Papilio, V.Pillán* Poszáta. Motacilla curruca. Mo* gó. Aőníg. Bog. tacilla, V. Billegető. Curru Porölyhal, Komponahal. Squa* ca est a sono factum,, ut lus, zygaena. Squalus V. Gesnero videtur, in tertio de Daraboshal. Zúycuvct,1 ljbeh avibus, ©raőmütfe, jj)ecíen* la piscis, Arist, de anim. 1. fdjmatjer, 3Bcíbeiijcíflftg.Mad. 2. Jammerjtfd). Hal. PotOsz, Szúrós csonfgyomrú. Ptrücsök. Gryllus. FoHlos, Gasterosjeíis pungitius. Gas« házi ptrücsök. Párizp. a yovh terosteus, V. Uurbancs. Xí£w, grunnio, hoc a ygi) @ee|ííng(tug. Hal. v. ypu, quicquid minimum Potyka, Pozsór. Cyprinus car» est. Hesych. et Suid. If. He* pio. Cyprinus, V. Ponty. syeh. sordes Sub ungve. Alii; Carpio, verisimile est veni« suilla vox (röhögés), yoúh re a Germanico Karpe. <ßttr* . Aos, dicitur etiam porcus. pfe. Hal. £eufd)récfe,©raőbüpfcr. Bog. Potykaded murmogóhal. Mor* Pulyka, Meleagris. Melmypí* myros cyprinoides. Mormy« Seg,, gallinarum Africana* rps, V. Murmogó-hal. Kvt rum genus, a quodam Me» nQovóiSiig, cyprino similis; leagró. Arist, in bist. an. et ex y.v7tQcvo?i cyprinus; et Plin. 1. 10. c. 22. Varró 1. eiSog, species, forma. jíar* 5. c. 9. Meleagrides, i"«* pfenmutmeí. Hal. iBayoiSes, aves, qui Áthe* PScsik, PScsök. Tabanus. Ta* nis in arce enutriebat, ut banus, muscae genus, Graes ait Hesychius. Meminit ea« eis nvacp, v. öjguoi, prout rum et Aristoteles, 1. VI. Glossae Cyrilli interpretan* Hist. an. cap. I. Africao ad* tur. Fortasse ob gracilitatem judicat Scylax Caryandaeus. corporis ita dicitur , quasi Uti et Mnaseas apud Plin. qui tabidus sit. Sane simili» lib. XXXVIT. car* II. Vide* ter f?9??;|, h. e. vespa, dici-- licet sunt eaedem ac Galli*

tur Seprűd)/!, h. e. löxvög,: nae Numid'icae, s. Africa.- gracilis, tenuis. §Stel)breme, nae, ut ait Varró, 1. Hl. de , ^ asttnbfltege. Bog. R. R. c. IX.Colum. 1. VIII. PSrölycsiga. Ostrea malleus. clU; et plin. l.X.c. XXVI. Ostrea, V. Austriga Mai* qui addit Meleagri tumulo leus, xatd fj.em&E6iv, est nobiles factas. N. p. quia a D^n» confundere. ^oíni* Meleagri soróres cum fra* fd)et Jammer. Fér. trem deflerent, jn avea eas Priam^pillangó. Priamus papilio. conversae dicuntur. Mepunit Apollodorus 1. i, ubi refert, Priaműs, filius Laomedon* tis, RexTrojanorum. dictus ut Althaea et Cleopatra se est a notunat, emo, redimo. suspenderint. Atque inde a Nam puer ab Hercule, oc* Mcleagro dictae Meleagri' 787 des. Descríptíoneni enrum ex buxf. Chermes, V. Levélből* Clyto, Aris tote) is discipulo, ha. Buxus, V. Puszpangfa. adfert Athenaeus, I. XIV. SSurfauger. Bog. £rurf)ttl)tt. Mad. Pusztító mormogó. Marmota Punii, Házi kutya. Canis do» lemmus. Marmota, V. Mor* mesticus. Canis, V. Kutya. mogó. Lemmus, a Graeco Domesticus a domus, quod Xaj-ißaviu , invado , perf. Graece Sóiiof, hoc a Skfxoj, pass. Att. i'ili]fi(tat. Cent* i. e. exstruo. jjauőr/ttitb, mittg. Eml. 33aucrhuitb. Fajzatai (varie* Püspöksüveg csiga. Voluta epis» tásai). Komondor, Juhász* copalis. Voluta, V. Midás kutya. ©d)äferi)unb, Birten«- füle. Episcopalis ab emßy.o« bunb. Kuvasz, SfBoífőbunb. nog, inspector, comp, ex Islandiai kutya,

91.

Rabló, Radó. Asilus. Asilus, Ragyogó tíkörhal. Zeus faber. quia a Silaro amne: ut adu* ~Zeus, V. Tftkörhal. Faber. lari, quia a dulis, s. őé* Isidorus deducit a facio, sie Xoig, ebur, quia e barro. ut a suo est suber; a tumeo Maro Georg.'III. Est lucos tuber; a cresco creber; a Silari circa, ilicibtisque vi* finio fiber; a mulceo mul» rentem . Plurimus Alburnum eiber. ©ían$enber ©piegeí* volitans cui nomen asilo. Ro» ftfd), ©t. «peterftfd). Hal. r manum est, Oestrum Graji Bäk. Cancer. Cancer, V. Folyó* vertere vocantes. Aliis asi» vízi - és zacskósrák. áíre&ő. lus, ab asellus, quia asino* Bog. rum gregem infestet: quam* Rákollós kaszás. Phalangium quam non asinos modo, sed cancroides. Phalangium, V. etiam alia armenta. Unde Kaszás. Cancroides, est Maro continuo subjungit: comp, ex cancer, caneri, Acer, acerba sonans, quo quod V. Sub Rák, et ítőog, töta exterrita sylvis Diffu» forma. iBuctjcrfformiert. Bog. giunt armenta t fugit mugiti* Rákász, Csónakorrú, Cancro* fcus aether coneussus, syl* ma. Cancroma a cancer; hoc vaeque, et sic'ci ripa Ta* a xagxtvog, quod idem no* nagri. Vide et Senecam, .tat. tfrehéfreffer, ^oblfcbna* Epist. LVIH. Vél quia uns* bet. Mad. citur e limo. Nam «ot5 idem Ráró, Halász sas, 'Kéklábú. ac IWf, limus. SKaitbfiiege. Falco haliaetus; (Cyanópus) Bog. Falco, V. Sólyom, Haliae* 788 tus, s. haliaeetus; ähasrof, Repdeső' tengeti skorpió. Scor. quasi diceres, aquila mari* paena volitans. Sccrpaena, na, ab aXg, i. e. maré; et V. Tengeri skorpió, #ííc» ástógj s. ccYarog, i. e. aqui* gcnber [Díecrffovpíou. Hal. la. Plin. i. X. c. III; ubi de Repülő Facton. Phaeton aethe* aquilarum variis generibus reus, Phaeton, V, Faeton. tractab Superest, inquit, ha* gKegenber Stroptfcr. Hal. iiáeetoSj clarissima oculorum RepfilÖ mókus. Sciurus volans. acie, librans ex alto se se, Sciurus, V. Mókus, glícgeit* visoque mari pisce, prae* beő S'td)[)ortt. Eml. ceps in eum ruens, et, dis* Repülő sárkány. Draco volans. cussis pectore aquis, rapicns. Draco, V. Sárkány, .gítegettí Kvavónsí; caerulei pedis; be @tbere. Kétélt. ;•' ex xvavag, cäeruleus, et Repölhetetlen búvár. Apfenody* ffiSf, pes. ©nteiiftőffer, 9)ioo$* tes."yÍ7tv)jvoSvtiig, est de»

f weih.(Slaufufr) Mad, compos ex a privativo; et Récze, Rucza, Kacsa, Kacsa. nv)]vög, }}, oV, i. e. qui vo» Anas. Anas1, V. Köz kacsa. Jare potest, volatilis; ab @nte. Mad. ÍTtTa/AKí, volo; demum ex Récze tengeri makk. Lepas ana* Svnjg, ilrinator, Herodot, tífera. Lepas, V, Tengeri gcttgaitő, tycttguút. Mad. makk. Anatifera, composit.' Retek csiga. Nautilus raphanus. ex anas, quod videsis sub Nautilus, V. Révész. Ra* ' Köz kacsa; é't ex fera, quod a phanusj V. Retek. Díetttg*

fero. Sittettmufcíjef. Fer. r fdjDtte. Fér. Remete rák. Cancer Bernhardus. Rélí pacsirta. Alauda pratensis. Cancer, V. Folyóvízi es Alauda» V. Pacsirta. Pra* zacskós rák. Bernhardus, tensis, a pratum, quod a ms> ab eremíla Bernhardo sic fructum tuliti 2Bíefeníerd)e. dictus. (Sinftebícr. Bog. Mad. Rendiké. Motacilla trochilus. Rettenetes csörgő kígyó. Crola* Motacilla, V. Billegető. Tro* lus horridus. Crotalus, V. cliilus, V. Virágmadár. Cctuf* Csörgőkígyó, (sdjdtfcrfdjfon* fer, Seíbenjeifíg, ©ommer* ge. Kétélt.

•f főtitg. Mad. tlettenetes téngeriskoípió. Scor* Répa pillangói Papilio rapae. poena horrida. Scorpoena, Papilio, V. Pillangó. Rapa, V. Tengeri skorpió. íínöm* V. Répa. Diübenmeíáít'ng > ger, Sattkrftfdj. Hal. Stíehtcr Aofjírrjurm. Bog. Rézedény, Rézfazék. Tanagra. Repdeső háromszor sziilo. Tríg-- teevetypa-, vas aereum, in la volitans. Trigla, V. Há* quo condiebantur carnes, q« romszorszülő. gítegertbet a ravíisiv y.iqag. Th. rsivt», ©eetjabn. Hal. extendo. Metaphoric.a nun*

Repdeső kintbájp — kíntfész* cupatio. SÖÍerlee. Mad. ; kelő — repülő — szállóhal. Reznek (szárnyainak rezgések* Exocoetus volitans. Exocoe» röl neveztetik). Otis tetrax. tus, V. Kintháló — hal. Otis, V. Túzok. TktpaZ et pegenbe SEBocfjteí. Hal. tstQUtov, auium nomina; • 789 quartim prioris Arístouh. in nauticus. Arist. pql. 5. a auibus mcminit, et Athen. vavg, nauis. It. Nantilus, 1. 9. ubi seribit; magnitudi* • yavnXos, piscis marinus ita ne eam maximum galium ex* dictus, quod navigantis efFi** eedere, ab auribus utrinque giem habeat. Plin. 1. 9. c. ráXXcua dependentia habe« 29. Sttauttíuő. Fér. re, ob quae etiam nomen Ribizli levelész, Aphis ribis. accepisse putatur. Eiusdem Aphis, Matttaué. 5Bőrí6. b. mentionem facit et Alexander 9tatg. Ribes, V. Köszniéte. Myndius 1. 2. de volatilibus 3obanniőhcerífiuő. Bog. anim. ubi iuter parvas aves Rigó, Húrosmadár. Turdus. Tur» eam referens, spermologo si* dus, juxta Gesnerum a so» milem esse dicit, T;; cptavr) no nomen accepit, quomo* TSTPcl&lV. , , OTCtV lOtrOXl], do et (juxta Varronem in Posterior phasianus dicitur, IV. de L. L.) a suis vocibus etc, Swergtrappe. Mad. nomen impositum upupae, Rejtény. Tenebrio. Tenebriones cuculo, corvo, pavoni, an* a tenebris dictae sunt, s»: seri, buboni, aliisque. ÍDrof* quod mendaciis et fraudibus, feí. Mad. suis tenebras ob oculos ob* Ripatyos r— Daraboshal. Tra* jiciunt; s, (quod malo) qui chinus. Toctxeuvdg, idem tenebras sectentur, unde et quod rqa%vg, et rgctxcóStig, lucifugae dicuntur. Tene» scaber, asper. Sradjen'ftfcl), bríae a tenebrae, uta verto Q)eterntännct)en. Hal.' est vertebrae; a salio sale* Riskása evo. Lpxia orysivora. brae; a lateo latebrae; a sca* Loxia, V, Magnyiló. Qrysi* teo scatebrae; sic a teneo vora, ex oryjsa, quod V. crunt tenebrae: non quidem, sub Riskása; et vora, quod quod umbras teneant, quam a voro, hoc a ßopa, h. e. nominis rationem affért Isi* pabuium, eibus, ac proprie darus 1. XIII. c. X. sed po* bestiarum: ut vorare, pri* tius, homines in tenebris ma, propriaque significa* quasi teneantur, nec übere tione notet, ferino modo co* se commouere audeant, me* niedere, ß in V. consonum tuen tes, ne v. impingant us* saepe mutatur; quqmodo a piám, v. e locis sublimori* ßiu) est vivo: interdum etiam bus decidant. ©diattenfafer, ip U vocale, ut aufugio, au* ©cfjiupffäfer. Bog. fero, pro abfugio, et abfe* Rejtett fejő- Cryptocephalus, to. 9feíéfreffer, spabba. Mad. KpvnzoxacpctXog , occulta* Róka eb. Canis vulpes. Canis, tum caput habens; ex XQVM V. Kutya. Vulpes, ab áXto* TÖÍ, abditus, occultatus, sr>/£, pro quo Aeoles, â— quod a xpimto, occulto; et i,iü7t?is, unde palopes et pos* xstpaXog, caput habens, a tea volpes. Latin! enim § et xecpaXt), caput. 0ftfffáfer,:' \p mutant in S, quomodo a Bog. y.vxXcoip est cocles. #ud)6 , Bevesz, Kompos, Hajós, Dereg* S5irffud)S. Eml. lyés. Nautilus. — NavTiXoq, Róka pillangó. Papilio pol} chio* 52 7ÍK) ros. PapUio, V. Pillangó. Xcnorum Martialis epigr. jiolvxlágo<:, valde vtrúlis; LXXIX, attulit; sed et Fe* compos: ex noí-vg, multus; nestella, s. Plinius, cujus 'îoűóg-, viridis, ©rofjer haec verba, 1. IX. c. XVII. §ud)$. Bog. nomen his Fenestella a co* Rostás darázs. Vespa cribraria. lore mulleorum calceamen* Vespa, V. Darász. Cribraria torum dátum putat. Mulleus, a cribrum, quod dicitur,.quia «?/Awg, v. mulleus calceus, crebrum. Vei cribrum a cer-- juxta Adriani Turnebi, ad» iio, quomodo a facio fa* versariorum 1. XIX. c. XIV. brum, dixere. Qtiia críbro ©eebarbe, 992eer6aroe. Hal. farina ac pollen excernitur. Rózsaievei hernyó. Teuthredo ©íebruefpc.^Bóg. rosae. Teuthras, rex Mysiae, Róstély csiga.' Turbo clafhrus. Pandionis filius.,Rózsa, V. Turbo, V. Forgószél esi* Rosa. SKofenriecher. Bog. ga. Clathri, sunt virgae lig« Rózsa levelész. Aphis rosae. néae aut ferreae, qui* Aphis, V. Ribizli levelész. bus muniuntur fenestrae aut Rosa. V. Sárga rózsa. 9ío* i'ores. Opposítiones ostiorum ^ feníauS. Bog. , interpretatur Acro, in Ar« Rózsaméh. Apis centuncularis. tem poeticám. Graecis xavó* Apis, V. Méh. Centuncularis, veg dicuntur: quomodo, ut centunculus, quod est her» Budaeus obseryauit, usus ea bae genus Plin. 1. 24. c. 15. voce Chrysostomus, in Ep. ita dicta, quod cementi ino* ad Ephes. p. CLXXUI. Glos* pia ,. ejus foliis centones far* sáe Philoxeni Latin - Graec. ciébantur. Síofenbicne. Bog. Clathri: Kavóveq , dl év Rózsa tollaspille. Phaláeha rho« &vQ>i6iv' oßsi.ißxoi'. Dicii dodáctylá. Phalaéna, V. Pille. clathri a Graeeo xXij&pov, PôdoSdxruloi, roseos di» i. e. claustrum, quod a gitos habens. Auroráé epith. xlt'feoj, claudo. Clathri enim apud Ho. Est compos. ex claudunt, muniuntque fenes* Qtldov, rosa et §dxrvloi, tras, ac januas. Uttacfcte digitus.Oíofeiifebermotte. Bog. ÜBéitbcftreppe. Fer. Rózsás Törökturbán. Echinus 'Rozsféreg, Ló bögöly. Oesfrus rosaceus. (Echirantus.) Echh Hämorrhoidalis. Oestrus, nus, V. Tengeri' süldiszó. V. Bögöly. Haemörrhoidalis Rosaceus a rosa, quod V. a haemorrhoides, quod V. sub Rózsa, ©ecrofe. Fér. * , sub Aranyér, ^ferbebremfe." Röhögő •— Löfarkú marha. Bos Bog. grunniens. Bos, V. Marha. 'Rozsszipoly. Scarabaeus secalis. Grunniens a grunnio, hoc a Scarabaeus, V. Cserebül. ypvllECo), mutató X in n. Seeale, V. Rozs. Äornfäfei. quomodo a Syriaco luz est .Bog* ' nux. Proprie porcus grúnnit. Rózsahál (Tengeri harcsai Pá* Sosipater: Mu- canum est, rizpp). Mulhis. Mullus. Ve unde dicuntur mutire; sicut rám originem huius vocis, gru' porcorum, unde dicun* non Calderinus modo, ad I tur grunnire. 33i'tffcí', «ttt 791 $ferbcfd)»eif;, JBriimm'vdjfc. Tölgy — Cserfalevél gubics* Eml. bogara. Quercus, V. Tölgy* Röl — Tözszín Lángszín — fa. Gemma, proprie de la* Aranyszínbogár. Birrhus. pillis preíiosis, ac proprie Birrhus, dicitur ét Birhus, magis pellucidis dicitur: in* ex Graeco nvQQÓs, • rufus. de transfertur ad Vitium gern* áínolífafer, 9íageube SGBoí* mas, a quibus eae gemmare leníftfer. Bog. dicuntur. Haec comtnunior Rozséi, RézsÖi, Gizgazlakó. quidem sententia est. Sed Phryganea. 0'qJyavov, ró, contra érit, si gemma erit ' cremium, virgultum aridum: ab antiquo geno pro gigno, seu omne id sarmentosum proprieque dicatur, quia ge* lígnum, et cremata facile natúr in vite, cum ea pare* (RÖzse, Rezső), ap. Theoph. re incipit. Vel si gemma sit hist. plant. 1.1. c. 5. et Thuc. ayé/Aio, plénum esse, quia I. 3. a cpqvyto, sicco, torreo. gemmáé turgent. Posterior grnblingöfíiege, äöoffermot« seutentia est Julii Scaligeri, • te. Bog, in Theoph. I. V. de caussis plant, c. XXIIL Verum Sal- Rövid ízü pántlika féreg. Tae* niasii mens alia. Putát enim nia lata. Taenia, V. Pantli* gemmám ex eo dictam, quia kaféreg. áíurjglieberíger collo, aurlbus, digitis indue; 33anbtt>urrm Fér. retur ad ornätum: n. p. ab Rugdostató bagécs. Stomoxys elfta, induinentnm: pro quo calcitráns. Stomoxys, V. Aeoles tfifj/xa, ex quo La* Bagócs. ^ferbftedjer. Bog. tinum gemma, mutató gene* Rügyész, Bimbébogár, Tölgy.- re, ut a ßxnfia, dixere sehe*, gubics bogár. Cinips quer* rnam. (a xetua unde xeiiAtj* cus gemmae. Cinips, V. foov). ©djuppenqtfeh Bog.

Saláta pille Phalaena Caja. Pha* Bomanis tnulSeribus factum Iaena, V. Pille. Caja, yáta, est. Nova enim sponsa, cum' pro domina ponehatur apud virí dotnum pervenisset, an* príscos. Vide Plutarchum. te foreS ihterrogabatur, Fuit autem revera praeno* quaenam esset ?. Illa ominis mén proprium uxoris Tar* caussa. se Cöjam esse re* quinii, Priscí, quae Caja spondebat, inquiens : ubi tu Caeeilia appeílabatur. Haec Cajus, ego Caja: h. e* ubi in1 lanificio excelluil, Ea de tu dominus eris, et paterta* caussa praénomen omnibus milias; ego domina ero, et 52* 792 materfamilias. Plutarch. In bemalí, ûrol, Äirfdjvogcf, Quaest. Roman, S3ar, Sbüíom. Mad. 6o(iQÓág, aurofluens, Sárga vizslabogár. Ichneumon auri ramenta suis fluentis Tuteus. Ichneumon, V. Vizs* vehens. Athen. 1. 5. Pro eo« labogár. ©elbfchitabeí. Bog. dem dicitur et ' %(wßo(}ô>;g, Sárkány. Draco. Draco, Festus, apud Eundem, 1. 8. Compos. et veterum alii, deducunt ab ex ôáffos, aurum; elgoäg, t'Sgaxov, quod xavá juera* deflvium acinorum; a qéio, xlíb'iv, ponitur pro i'öaoxov, a d'éoxiu, i, e. ad* fluo. SRíftcrraupe, ©cforoarje ßlexpü i} ob. JBúnte ÜSinterraupe, spicio, íntueor. Jr. caveo. 'Öbfbafter. Bog. Unde similjter TO Sgáxog, Sárga habarnicza. Hydra grisea. oculus, quomodo usus Nican« Hydra, V. Habarnicza. Gri» • der. Caussa nominis est, quod seus, peregrinum, a Gallico dracones acute videant, imo gris. (Selber, gcíbíictjgraner, et insomnes sint. Huiusmodi brűugefber Sfampotype. Fér. sáne a poetis traduntur, qui Sárgahasú béka. Rana bombina. iccirco eos praefecere hör« Rana, "V. Béka. Bombina, tis Hesperidum, aureoque Aetae pecori. Nec aliud est a Bófi8óqr bombus, sonus, quem edunt apes. Stofer. Ket« in caussa, cur Phidias Pal* élt. ladis statuae draconem sup» posuerit. Aut cur Asculapio Sárga öves lepke. Sbinx Phe« sint dicati, ut monet Festus. gea. Sphinx. V. Lepke. Phe« Probat hanc sententiam quo* geus, a, um. adj. a Phe* que Macrobius, 1. I. Saturn, geus, filius Inachi, qui pri* c. XX. Draco, inquit, nun* mus in Graecia Diis templum cupatus, ártó ra depxav,' erexit, Sacra instituit, et i. e. videre. ferunt, hunc vulgus docuit tempus in an« serpentem acie acutissima, nos et menses dividere. Ado« et pervigili, naturam sideris léscens occubuit. Templo et huj us imitari; atque ideo ae* icrifíciis honoratus fuit. dium, adytorum , oraculo* occ 1. 7. Gen. Díingeímotte. rum, thesaurorum custodiam fBog. draconibus assignari. '£>ra* Sárga rigó, Sárga aranybegy, etje. Kétélt. Sármalinkó. Oriolus luteus, Sárkányhal, Sárkány rlpátyos* (Gálbuía). priolus, Y. Arany.- hal. Trach'tnus draco. Tra« begyö. ©ötbroffet, ©olbam* chinus, V. Ripatyos hal. fel. TuVdus aureus, Aíeitt;1 Draco, V. Sárkány. $eter< Coracias oriolus, Linn. SC íe* 793 ntámtchen, ©faiheíbradje. sternat humi ex al(o. Nisi '.'Hal. • • • • "•• malis a Graeeo ipágot, quod Sárkány szárnyaslóhal. Pegasus idem. Tripléx ita sit mutat'io. draconis. Pegasus, V. Szár* Initiale sr conversum sit in nynslóhal. Draco, V. Sár* T. Mírd&eőic item sit. Tnrn kány. ©eebradje. Fial. aliteni fuerit N insertum, ut Sarkantyú révész. Nautilus cal* a Qvxúvn, runcina ; a TTMSIO, car. Nautilus, V. Révész, pinso, etc. ©tactr. Mad, ©porit. Fér. Serincz. Pereá ccrnua. Perca, Sármány. Emberiza. Emberiza V.S/gér. Jía«I6arfcíj, älmmer. Mad. farkas. Hyaena. " Yama, in Saskeselyű. Vultur. Vuliur, a genere est luporum. Arist, vblando, ut sit voltur, s. vub ait lib. 6. Hist. Anlm. cap. tur; quomodo a volendo est XXXIl. Colore lupi est. seil voltus, s. vültus. Sic áutem magis hirtum, jubamque ha* dicetur a crebro volatu, quo« bet toto térgo perpetuam. modo et haec ipsa avis apud Unde discimus, jubam habe* Hebraeos >• ,'vocatur, , re instar. equi: sed duriore i. e. volare, ©eper. Mad'. seta. qua porcum refert. Et Saskirály -^Csuklyás—Kopasz» haec caussa est nominis, nyakú saskeselyű. Vuliur Nam vg, sus; vaiva, porcát papa. Vultur, V. Saskeselyű. üt a Xvxog, Xvxaiva, hipus, . Papa est a Graeeo itánag, lupa. a %kuiv, Xíaiva. Vide v. jrá/Tatí^ff, quod patrem sig* Eundem I. VIII. c. V. PJin. nißcat. ©eijerfontg, • Äut* 1. VIII. c. XXX. Oppian. I. tenget) er, ©onnengeper, I. ©rabth'ter, Síbcrtbm'oíF.lSml. Aat)íba($. Mad. Sertés koszorús kaláris. Sértu* Sajtkullancs. Acarus sirq. Apa*, laria tlmja. Sertularia", V. rus> V. Kullancs. Siro, pe* Koszorús kaláris. Thqja, V. regrinum yocabulum. Jíöfe* Életfája. . SBftrítcjtforalííue. mííbe. Bog. Fér. Selyemeresztőbogár, Selyem pil Sígér, Sügér. Perca. Jlsoxa — le. Phalaéna mori. Phalaéna, xi; — tj. (Sog, V' S3arfd\. V. Pille. Morus, V. Fejér- Sikló-kígyó, Ümakk. Cohíbcr, Feketeeperfa, y,. Szederfa.. Coluber, V. Vipera. SWatter. ©eíbcttmurm, ©ítbcnfpínner." Kétélt. Bos. jSírásó temetSbogár. Sri pha ves.- Selvemfarkú. Ampelis. A^HTIZ* pillo. Silpha, V. Temetöbo* lk, i.3og, i;. avis quaedam, gár. Vespillo. Festus: Ves* cuius nieminit Aristoph. et pillones dicuntur, qui fuíie* Poll. 1. 6. Eadem dicitur et randis corporibus officium ífyírcsAítüV, ovo;, ő. Poll. 1. gerunt, non a minutis Ulis 6. c -9. ab au.xu.oq, a, volueribus, sed quia vesper* vitis. ©eíbettfrf)tóattj. Mad. tino tempore eo efferunf, qui Seregély. Sturmis. SturnuS a funebrí jiompa dnei propter GVOQUV, quia se magna vj ínopiam nequeunt. Ubi in 794 MSS pro vespillones etlara piSCÍbuS. ^XOfX^qOg, %*{ vespiliones legas. Vespa 5£t)unnftfd). SOíafreíe. Hal. , quoque dioihir vespilio, ut Skorpió. Scorpio. Scorpius, v. idem Festus asserit. Haeo scorpio, ßxoqxiog, xccqá ró omnia a vespa, aculeato in* ßxaiiüi ZQXEIV, quod oblique secto, quod ab Accusativo reptet: v. napa rótí'xoqní^LV• őcpijxo; vespam, % in. p verso, rov ióv, quod jaculum, s. ut a ytújtoy, lupus. Stötten* venenum spárgát. Utrumque, grä&er, 33tfamfafcr. Bog. etymon ponit Etymologuss Skárlátbogár., L. Kosenilla. sed hoc scorpioni terrestri, ilhid marino magis. putat Skarlát fakúsz. Certbia eocclnea. convenire. Avenarius veri* Cerfhia, V. Fakúsz. Cocei* similius,. qui venire censef, ueus, V. Skarlát kullancs, ab Hebraeo mpy; v in ff ©cfiorfad) ©aumíaufcr. Mad. verso. Usus Moses Deuteron. Skarlát kullancs. Acarus coccl* VIII. 15. et III. Reg. XII. ueus.. Acarus, V, Kullancs. 11. et 14; et Paralip. X.H. Coccinens a poccns. xóxxog, . et Ezeeh, II, 6. Quibus in hoc vero estfrufex; uti y.px* . locis ab interprete ßxoqxfot* xov, granum ejus, Coccus versum est. Vel ßxoqmot nasoifur juxta Diosc, 1. IV. sit a f|T'V schoreph, i. e. c. XLUÍ. s. )ux,ta alios inflammans: quod a \-p" , XLVIIlt in Turdetania, Lu» iuflammare. quia ictu suo ' sitaniae regioné, ubi hodie venenato inducit corpori nr* Alftarbiae regnum, ut seribit dorem tumoremque. ©for» Strabo 1. Ili, Similiter nas* pioit. Bog. s eitur juxta Plinium' laudátis* Skorpió legy. Panorpa. Panorpa, sirría in Galatla, et circa peregrinum. ©forpionffiege. Emeritarn, Hispániáé oivifa* tem. Vide eum I. IX. c/XLT. • -Bog,;" Sed et in Africa ereseit, idd. Sneff, Scolopax, 2xo%onai% juxta Plin. 1. XXII. o, II. axog, gallinago a vis, quae Niinc etiam in Peloponeso, in arbore nunquam sédet s aliisque Graeciaé Jocjs nas* Arist. an. 1. 9. c, .8. tegitur citur, ut ait Spontinus. ©djat» et c]6xálo7tah Schnepfe. • . facbmit&e,Bog . Mad, Skomber. Scomber. Scombrus, Sneffhal. Centrfsous scolopax,

6xóp3qog. Vide de hoc pisoe Centriscus, V, Késhal, Sco* . Rondeíetium. Ab eorum co* lopax, V. Sneff, SWcerfchncpfe, . pia Herculis insula, quae Hai, prope .Carthaginem, Scom* gokfonalszálas hal. Polynemus. , braria nuneupata, JSÍO^/JOÍ, noXvyíjfÁÓq, sok í fonalszálu. sconibrus, . marinus piscis. xolvg, sok; víjfAos, fonal* Aristoph.scho{. parvis thun* szálas; vi)ua, quod nendo

, nis assirmlat, |, or. cordylis, e colu deductum est, filum, . a. Tpelamfdibns* Vid. Plin, et stamen, Hssiod. in Erg. Od? Athen. I, 7, IrtVenitui' et. ß. Philo de vita M, 1, 3,gi)M »mnbfUm, da quibusdai» Jfjrfifcjj. Hai. 785 Sokképö ezerlyukacsos kaláris. Sordéby, Köles madár. Emberiza Millepora polyphorma. Mii* miliaria. Emberiza, V. Sár* lepora. V. Ezerlyukacsú ka-- mány. Miliaria'; a milium, láris. Polyinorpha, est com* quod V. sub Köles, ©ránc pos. ex Ttolvq, multus; et Stmincr,' íjírfeitatumer. Mad. ôpr/>>),forma. j?Qctv (Spántfcfje Staube. Mad. Juli dicuntur. Plin. I. XVI. Spanyol v. Khinai hatytyú. Anas c. XXXIX: Ferent et ayel* cygnoides. Anas, V. Köz lanae julos compa'ctili callo kacsa. Cygnoides, est com* ad nihil utiles. Credo inde pos. ex cygnus, et elSoi, gens Julia, quae ad com« species, forma." ©pantfche ob. mendationem sui postea vo» g[)ine(Tfd)é ©aná. Mad. luit id nomen accepisse ab Stiglincz, Tengli.cz. Fringilla car* Iulo Aeneae, v. juxta alios. duelis. Fringilla, V. Pinty. Ascanio filio. Quod atifem Carduelis a carduus, quod. inens'i, qui antea Quinciilis V. sub Tnvisvirágded bo* dicebatur, nomen dátum Ju* gácskóró. ©ttgtíé, 'ÍDtftífftnf. lio, id factum in honorem Mad. Julii Caesaris, legem ferente Stincza. Eacerta stincns. Laeer* M. Antonio. N. p. quia hoc ta,' V. Qyék., ^ríyxpí, v. mense natus esset Julius ßxlyyos, scingus, v, scincus, • Caesar."/aio§, laniigo, quae crocodilus terrestris; de quo 'isXai üXi), exit mollis, et vid Diosc. 1. 2.,c. 71.. et I. .C. crispa. 'Th. sXoqr mollis. 3 144.@tínf. Kofáit.Jegyz. SStcffuß. Bog. Kitaibel Prof, talált itylyef a* Soknyelvű—Sokszavúrigó. Tur* Budai hegyekben. . dus polyglotfus. noXvyXttiT* Strucz, Struthio. Struthio, Mirari tó*;, qui multarum lingvarum subit, cur q-git&a, s. passéris est. Plutarch. in/symp. Item. vocem ingenti huíc ániniali . Multarum lingvarum peritus. donarint. Julius Scaliger, Apud Soph. in Trach; ex Exercitationum CCXXXI, feoî).',et^wrr«. 2ímerífattw censet, zQti&oq priscis fuisse ' ídyc gíctcíjtígatr, ©utfofte.Mad. gallinam; átque ita usurpas* Söknyílasú csigák, Snkhejúcsi* se antiquarium Nicandrum: gík. Multivalvía. Siétfdjaítge. ac quemadmodum gallina ge* 1 Fér.' nerali nomine vocari sólet Sólyom. Falco, Falco i a falcé, oQvtfi sic specialem gpaírit quia úngves ejus' fálcern imi* vocém olim notasse aves tantur. Falco igitur, yauijjú: ómnes, quas ßccoeiac, vocat vvôq. Quamquam vero om* Aristoteles. Átque hoc ín nés accipitres, yajÄpüvvzoi. caussa est, cur idem Scali* unus tamcn praeier cétéros ger gQtírroxá/ueXov, intéróre* ' ' hl meriiif.. $iífi','Mad. tetur avicameluni. fíá(.uXoq, 796 auf cm dicitur, quod bestia Aliis piacet, accípitrem vo* haec, colli ac crurum longi» cari,quod male accipiat aves. tudine similis sit camelo, Slbfereufc Mad. quod et Gesnerus scriptum Suta - tyúk, Kusza - tyúk. Gallus reliquit, Conf. Teve. ©trmtő. noncaudatus, v. incaudatus.

f Mad. Gallus, V. Kakas. Uitgc* Súgáros hamarnövÖ csiga. Tel» fdjwattjtcr #al)tt. Mad. llna radiata. TeXXiv)], ijg, ?/., Sül — Sün — Szfir — Tüvlses* piscis nomen, quia celeriter disznó. Hystrix erinaceus. ereseit, et fit reXelct, per* Hystrix, V. Tüskésáilat. í'ectus. rsXsioí, siet, ov, per* Erinaceus, utrum initio cum fectus, a, um. Thema xklog, spiritu, an absque eo, seribi exifus, finis, ©ortne, £clf» debeat, non convenit: quem« mttfdjcí. Fér. admodum neque, num penuh Súlyom csiga, Pókfejü csiga. tima per C, an T, per E, an I Murex tribulus. Murex, seribatur. Adsplratur in anti* V. Tüskés csiga; Mu* quloríbus Plinii codd.uti Par* re$ notat etiam machinulas mensi anni CPjCCCCLXXVl. ferreas, qnae in quamounque penultima autem seribitur per inciderint partém, aliquos C et E. Pontanus 1.1, de Ad* aculeos proíendunt: unde et spiratione, adspirat et ipse, dolose in terram adversus eos seoutus, qui, ut alt, ab hostes conjici sólent. A Grae* horrendo deducunt, et exinde cis tQißoXoi., dicuntur. No« adspirationem trahere putánt. men autem e murice pisce, Quodque ad penultimam, cui aculei sunt pl üres ha* seribit herinatus per T, ct bentes cuspides: Indicat id I. Paullo verisimllius deduxe* hic locus Plinii 1. IX, c. ris ab haeréndo, quia fru* XXXUf. Firmiorls jam tes- ctus, simlliaque spineis éjus tae murices et concharum tergi aculeis infixa haereant. gdnera: in qulbus magna Pro hac sententla est locus ludentis naturae varietas, tot Plinii, 1. VIII. c. XXXVII; colorum differenfiao, etc. — Praeparant hieml et hérína* vertlce muricatim intorto, cei cíbos, ac volutati súpra margine In mucronem emls* jacentia poma affixa spinis, so, etc. Sane machinulae di* unum non amplius tenénfés cuntur a písoe, si verUth est ore portant in cavas arbores. muricis vocem esse corrup* Nec obstat, quod haérere töm a Graeco JÍ>;OW|, ut Bello» seribatur cum dtphthongo. nius oplnatur. Tribulus L .Föl* Nam nuda vocali reperias disulyom. ©piemtettfopf. Fér. in Ilbb. vett. Quod ad etymon Stippogómadár, Mályván fekvÖ. attinet, non dubito, quin a Strix accípitrina. Strix, V, Graeco yjiQ, sit her v. he* Bagoly. Accipifrlna, ab acci* res. HesyChius: #jjp, Sytvog> piter, boß,ex'ö^v,TTfi()o?, coiv Her v.' heres,- y. er. ant ruptum, quod genus est ac* eres dicitur hoc, animal, Ne* cipitris. Ejus nieminlt ct Ma« nicsiano: Implicitumque sinu carius hoinil.XXXll,'p.415. spinosí corporis crom. Platt' m lus, Ca'piivis A. 1. BC. 11: hérbá, ut itúyoJV, quasi utóa 1 modo venare leporem, nunc ysvsí'j, herba menti, (utíwró erem tenes. Ab eres aútem yeveís, yevdr)r)]g, sic quoque est hericius, s. ericeus, quo* dító naoüas, dicta bárba, modo vocatur Varroni Se* quasi napstfa: et nagaiarijg, xages. Cujus verba adducit i izapFtfánis, barbatus. B>jpß>i, Noníus, in "Proboseis; otque xioSfa pi'ixaivog. Hesych).

iterum, in Ericius. Etiam in ?amntergcyer, S3artge»er, Glossis Philoxeni est Ericeus, ©oíbgeper. Mad. éxeivoi. Ab eres dvalóywg, Szakajtó csiga, Kehyérszakajtó quoque sit erinus, unde eri* kosár csiga, SütÖtekenö esi* nacens: prout nuncupatur ga. Mactra. Mdxrpa, vas in Plinio, quemadmodum ante quo pinsitur et subigitur fa* vidimus. Cave autem con« rina. Sörobforb. A \\drrm, fundas eres, qua erinaceum pinso, subigo. Graeca est notat, et eres, qua xhiqovó' vox. V. Gel. 1. 13, c. 24. juov. Malim tarnen hac noti* Äorbtttitfrf)cf, §3ad)tfog. Fér. one cum spiritu heres, quo« Szalag ezerlyukacsú kaláris. Mii* modo Eutiches exarare ju* lepora fascialis. Milleporái bet apud Gassiodorumi ut V. Ezerlyukacsú kaláris. ín antíqttis inseriptionibtis ac SBattbcoralí. Fér. libb. scripta invenitur. 3geí. Szalakóta(Szaricsóká).Córacías. Eml. Kaoaxtaq, o, o, corvínus, Süllő. Perca lucioperca. Per» corvo similis, qui de éörvo* ca, V. Sígér. Lucioperca, ex rum spécié est. It. graculus, lucius ét perca. Lucius V. species quáedam monedula* Köz csuka. Sanbcr, ©attb» rum. Arist. 1. 9; de hist. ánim. barfd), ®d)ieí. Hal; CDlattbelMbe, SHacrerötJgcí, Süvöltő, Vérpinty, Havaspinty, SMírfbíher. Mad. - Pirók. Loxia pyrrhula. Lo* Szalonka. Scolopax gallinago. xia, V. Magnyitó Pyrrhula, Scolopax, V. Sneff. Gáliina* a itv§qóg, ruí'us, quod a nvg, go a gallina, ut feríugo, stvgóg, ró, ignis. Sontpfaflf, aerugo, ldnugo, etc. ípeer* »futftttf, Stebtg, (Stritpeí, fd)itepfe, £ummerjíege. Mad. ©ícfer, ®oH. Nad. Szalonna bfirmoly. Dermestes Szakállos czinke, Barát czinke. lardarius. Dermestes, V. Bőr* Parus bíarmicus. Parus, V. moly. Lardarius a lardum, Czinke. Biarmicús, fors ex hbc a lagóv, quod Hésychius bí, s. duplex, et armicus, ab exponit, ijSv, íiQoőtivsg, ylv* armus (szőgy); atque adeo xii dnpXavSLXÓv, xaXóv. in» esset) duos armös habens, dcque fdrtasse lagixóv, cpioA quod ipsum barbas prae se idem inierprefatur, hrgdfég. fért, SBctrtmättctjett. Mad. pin|ve. ©peeffafer. Bog. Szakállas saskeselyű. Vultur Szamár. Asinus, Asinus, ab flfiK, barbatus. Vultur, V. Saské* athon, quod aslnam notat. selyfi. Barbatus a bárba, quod R p. & convertitur in S, quo* juxta Acatium Martinium, est modo Jones pro ßvd-outlU quasi na qua • rcaiá, genae cunt ßvGO'os, undé dßvßßog; 798 \ et Lacones pro #«ác, dicunt Cephnlus, V. Fejes taknyos .Jtdf, unde £tßvXXa, quasi hal. 3opc- Hal. • &SB ßoh'j, Vel et gsQJiTty.to, Szarbogár. Cantharis. Cantharis, etßivoi, i. e. noxa, ut dica» V, KÖrösbogár. Slfterfdjctrt* .tur asinus, quasi ceßtvtig, fáfer, SBarjenfftfer. Bog. «pia voce Homerus et Aes= Szárcsa. Fulica aira. Fulica, V. chiles usi pro innoeuo. Vel Hóda. ©rfnuavacr SJÍngbuhjt, ab antiquo. asnus, interfecto SBÍáffiiifl. Mad. I; hoc ab övog, ß inserto, ex Szardella. Clupea encrasicholus. • ' ihore veterum, quomodo dl* Clupea, Y. Hering. E'yxqa* xere casno, pro cano; dus» ßi'XoXog, cur admixtutn fel mus pro durnus; poesna pro est, biliosus. 'Ey.XQa8ixo.lot, poena, Gasmilla pro Camilla, dicuntur pisces quidam, quod «fei. Eml. bilem in capite habeant, teste Etym.de his Athen. 1, 7. et Száritóvashal. Zeus vomer. Zeus, Arist. hist. an. 1. 6. c. 5. Est V. 'Tükörhal. 9Dfíitgfd)aat:. decompos, ex év, in; ,zp«6V, Hal. mixtio, et XóXog, bilis. <&ati Szántóka pacsirta. Alauda ar' belle, §Jnfcí)ol)íá. Hal. vensis. Alauda, V. Pacsirta- Szarka, Csörgő. Corvus pica. Arvensis, ab arvo, ut ait Corvus, V. Holló. Pica, est Varro 1. IV. de L. L. Idem a xivta, quod idem notat; .1. I. de R R. c. XXIX: Se* Tabit in P, more Tarentino, ges, inquit, quod aratum sa? ut a xalog, pavo; a xsxxa* tum est: arvum, quod ara« pss, TtéroQsg, unde petorium. tum needum satum est. Fes* Vel si ob /Asrtxd'sßiv, qua tus: Arvum dicimus agrum praeterea opus, id durius vi* needum satum. Vel pro «pöV, detur, die picam venire a Aedes dixerint ctnßog, inde picus, quod similitudine »li* nrvum: ut ab vhj, Aeolice qua picum referaf. Picus vX$a, unde sylua. Arvum autem unde nomen. hafyeat, vero ab aro, quod ab CIQSV, videsis sub Harkály. 5leí(lev, •unde vQüQa, a quo Latinum Slêí,Slcgerflc, :£eifrer, $á%e. rura. MQÓSLV vero est ab Mad. JSFQ}]?, significante ferrupi: Szárnyas csiga. Strombus.Stroms eo enim terra in arando sein* 5 bus,- i. m.. sQoußos, concha ditur: v. ab apó , quod pra* tortilis, in mari; a gQÓiiflog, • tum. v. loeum irriguum sig* turbó, trochus, quod idem .nificat: v. potius ab Hebraeo est ac, £QÓ3tXoy, Plin.. 1. 32. vp\T\, charasch, omisso spi* c. 10. Strómbi in aceto pu* r>tu* Quippe ea vox inter : trefacti lethargicos exejtant alia notat arare, ut Jud. XIV. ... odores. Id. ibidem,;c.ll.Sce» XVIIt. Hos. X, XIIL et ali* pini, strombus, soIeOt s, au* - bi,. Slcferfevdic, f efbferdie, lös. ?síügcifdwe.cfe. Fér. ©immeWetche, SSarbaíe. Szárnyas eb. Canis volans. Ca• Mad. nis. V. Kutya. $íiegettbcr Száp, Fejes ponty.. Cyprinus fiutttb. (Lton. Vampyrus), ßeph:\!us. Cyprinus, V.Ponty, -Eml. 799 Szárnyasegér denevér. Vesper* Hamarnovocsígai ©itmpftcí* tílio marinus. Vespertilio, V, fine. Fér. Denevér. Marinus, a miis," Szaru növény. Gorgonia cera* quod V. sub Eger. ©emeíne tophyta. Gorgonia, V. Sza* ^ícbevmauá. Eml. rukaláris. Ceratophyta, xe* Szárnyas féreg. Cüo. Clio, C1W Qavorpvva, comp, ex xégag. us, Clion, a xXéao, celebro, a-Tog, cornu ; et cpvta. homin. memoro. Una Musarum ex plur. a rpvróv, plánta. @ee* novem, quae Históriáé prae* tjortt. Fér, esse dieitur: a xléog, glória. Szaru orrú. Rhinoceros. Rhino* Ovid. 1. de art. v. 17. Non ceros animál, Graecum no* mihi sunt visae Clio, Clíusque men est. Nam gentibus,' ubi sorores. Mater fűit Hymenaei. vivit, aliter dicitur, ut Cur* ^íitgefmitrm. Fér. tíus, ait inítio líbri noni'Ea* Szárnyas lóhal. Pegasus. Jltjyae tine appelles naricomem. 6og, nomen equi alati, a miyi), Dio lib. EH. Rhinoceros au* íons, quod juxta fontesOce* tem cetera elephanti similis . ani natus sit, ubi Gorgónes est: cornu autem ex ipsa . habltubant. Slíeerpferb, Hal. nare prominens habet, hinc* Szaru kaláris. Gorgonia. Gors que suum nomen innenit. . gonia f. 1. yopyoyía,- coral* 'PtvozEpog, nasi cornisj ex lium a Gen.' yógyovoz* quod l>lv, v. QU, tvo?,"cornu ; et e sangvine Medusae Gorgo* xigog, cornu, SftaShorn. Eml. nis natum sit, v. quia ex Szaru-orrú ökör-szarvú madár. , aquis exemptuni, protínus Buceros rhinoceros. Buceros, in duriliem lapidis converti* V. Ökörszarvú. 'Pivóxeooq. tur, quemadmodum Uli, qui a/röf, ö, animál quoddam, gorgonas aspexerunt.. Plin. unius in nare cornu: de quo 1.37, e. 10. Gorgones, ybqyot vide Aelian, et Oppian. Est ve?, Phorcí fiiiae, Medusa, etiam nomen avis, Hesych. Sthenyo, et Euryale; (Alii ex giv, Ívbg, nasus, et xiocts, quartam addunt Scyllam). cornu. Conf: Szaru orrú. quae Dorcadas Insulas in Waéhomüogeí. Mad. Oceano Aethiopico , s. in Szarvas, Cervus. Cervus, V. Mari Atlantico sitas habitasse Szarvas, Közönséges v, Kön* dieuntpr, contra Hesperidum ynyü szarvas. .&írfcf|. Eml. hortos. Dictae sunt ayopyojv, Szarvasbogár, Lucanus. 9?acft quod est animál noxíum in fpítníuő / weicher eine ber Africa» Pogtae fabulärttur, uorjügítdiftrn Sírtett, mit bem omnes unum oculum babuis-- 9?amen Sttcanué beíegt, mar se, quo invieem utereníur, et Síígíbtuő ber erffe, weicher ferribiles fuisse orís defor* bíe get)őrn.ten ífáfer Jhtcani mitate, «t crinibus serpenti» nanttfe, Lucanus, adj. ad nis, quas qui vidissent, ver; Lucániaiu pnrtinens. Luca* terenfur in lapidem, £orn* nia, Basílicata, regio Italiae, coraíf. Fér. in Reguo ÍVeapolifano, ubi Szaru nemíi hamarnövÖ csiga. nunc Basilícata, cum parte Tßllina cornea. Teliina, V, maxima Principattis ulterio* 800 riß, et parte Calabrlae • eile* xctTct ßvvy.cmyv. A glandium, rioris est. gcncrfdjr&tcr. Bog. duritie atque figura nomen Szarvas Braziii daru. Pálmedea nccepere glandulae, in fa* cornuta. Pálmedea, V.' Bra* brica corporis humani. jjofji ziii daru. #i>ntträger. Mad. hcl)er, Wttfjbetffcr, SDíarfofpb, Szarvas csonthal. Oslracion cor* S?sl$te. Mad. nutus. Dstracion, V. Csont* Szédítő pántlika féreg. Taenia hal. @ccfdl3d)cit. Hal. cerebralis. Taenia, V. Pánt* Szarvashal. Batistes. Balistes a lika féreg. Cerebralis a cere* balista, s, potius ballista, ánó brum, quod V. Sub AgyvelÖ- TÓ ßälletv, i. e. jaciendo, barázdái. £Utccfc. Fér. quod iis jacerent lapides: Székács, Örvös galamb. Colum* unde Gracci Ai&oßolüq, et ba palumbes. Columba, V. vtttQoßölsq, et oyyav nevpo* Galamb. Palumbes, a nd\* ßohxa, nuncupant: .Sporn« J\E6&CU, moneri, palpitaré. ftfd). Hai. N. p. quia est animal timidum, Szarvas kabócza. Cicada cornu* unde pavidas columbas dixit ta. Cicada, V. Kabócza. @c* Valerius in VIII. Argonaut. hörnetc %\taise. Bog. Siíngtaube, Sííngeítaube. Szar vaskecske, Zerge,Zeri, Zer; Mad. ne (Sánd).Antilopa. Antilopa, V. Kősziklái szarvas kecske. Szél hal, Ön. Cyprinus idus. Sttttííopc, ^trfdjbocf. Eml. Cyprinus, V. Ponty. Idus. Szarvas kígyó. Coluber cerastes. Verum etymon idus* petén* Coluber, V, Vipera. Kenet* dum a Sabinis, ac Thuscis. tgi)q, cornutus Hesych. It. Nam, ut Varro seribit, lib. Serpentis species, qui fre* quinfo de L. L. Eidus ab eo, quentius dicitur xeQaiiie, a quod Thusci ltus, v. potius cornibus, de quo Plin, 1. VIII. quod Sabini Eidus dicunt. c. 23. ©eftőrnre Schlange, Itus, s. idus, dixere Thusci, #orufd)íange. Kétélt. ab íduare , quod ilsdem est Szarvas szarvú szinezogóbogár. diuídere. Sic autem vocaíunt, Cerambyx cervicornis. Ce-- quod in duas velut partes rambyx, V. Czinczogó bo* diuidänt mensem, ut quae gár, íjurfehbocf. Bog. plnrimum mensem attingant. ßzatyfyinghal. Cepola taenia. Aűhttng. Hal. Cepola, V. Vereshajmácska SzélütŐ zsuzsok, Curcullo pa» hal. Taenia, V. Pautlika fé* raplectieus. Gurculio, V. reg. SBftitbftfd). Hal. Zsuzsok. Paraplecticus, a Verruca, quod ab antiquo bebat generosos: unde Ma* verrunco. Est enim ingratum, ro in III Georg. Veloces unde opera datur, ut aver* Spartae catulos, acremque runcetur, h. e. avertatur. Molossum pasce sero píngvi. <&eebeftfl. Fér. Ubi Servius: In Ulis velo* Szén czinke. Parus major. Pa* citas; in his autem fortitudo jus,. V. Czipke. Aot)ímetfc, laudatur. Sparta autem Laco* »-©piegclmcifc. Mad. . ^ niae est civitas; Molossia Sz. János bogara, Fényes bogár. vero .pars Epiri. Molossus Lampyris. Aa{mvpig, cicim dictus a saltatione Molosso* dela; comp, ex lá/xnoj, i. e. rum, quam exercuerunt ar.- splendeo; et xvg, h. é.lgnís: mati. Massivus, a massa, hoc s. ut alii scrrbunt,la/AngíSa. •802 a,A«j«?rwi er úqd, 'cauda. etiam adjéctíve accipíturj pro (quo pertinet quod de clunb venusto, blandoqueí quod uii) colore scribit Plinius, n. p. vini instar iri sensus quodque nvyolapnáöa, eum animumque hominis, svaviteí vocat Aristoteles). 3cl)Ctnníő permanet. Itaque Nonius ex* aSurrocben. bog. - ponit illecebrosuml Üsus Sz. cserebuly. Scarabaeus sacer. Pláutus, Asin. Act. I. Sc. êiliger Jicifer. Bog. III. Oratione Vinula, venu* Szép nevíi, Széphal. Callionys stula. ®ul)clf(t)h)anj, férnie* mus. Kalliojvvfios, quasi línuogel. Bog. dicas, pulchri riöminis, a xáî Szeplős csiga. Strombus lenti* Xog, et oyopct. Dicitur et xá-- gínosus. Strombus, V. Szár* XiX&vg, quod ad verbum nyas csiga. Lentíginosus a sonat, pulcrum piscem. Nam Lentigo, quod V. srib Szeplő. *î5-i)f, piscis. Est autem pis* (Sommerfptoffe. Fér. eis 6aQxo(payof> Eoque etiam Szerecsen disznó. Sus aethiopn Xvxog, s. lupus, est vocatus, cus. Aethiopicus ab Aethi* si vulgatae Athenaei lectioni opia. Sletrjiopíen, b. t. ?anb stand um est, 1. VII. Nam ber ©cbwarjeu, mar ber Rondeletius mavuU legere Síame, momít bie alten <5rb* Xevxöv: eo, quod nullus befcbreíber baö ganje innere piscis Xúxog dicatur. Sed eum Slfrifa, ob. auch nur §abíf« Casaubonus refellit auctoris ftnien allein bezeichneten. Sie täte Hesychu scribentis, \x* tytutigen jpabiffínier haben <&vv stoibv vocari Xvxov. bíefen Síamen angenommen, Quare arbitratur, cum Xvxos ínbem ftc ihr Sanb SDíange* dieeretur ob violenriam, lv: fcefiő, üjtíopía, b. i. baSSíeícb % (piljj-íag caussa vocatum esse Slethiopiert, unb fid) felb(í xnXXióvvfuov, ut Póntus Eu* Stíopjamian, b. t. Sletljiopíer xinus, qái oí^vog foref. Hu* nennen. @mgaío. Eml. jus piscis fel volunt medici Szerecsen tyúk. Gallus niger. oculorum aciein plurimum Gallus, V. Kakas. SMoljrett* ,,. juvare, et initia suffusionum ,, f)ul)tt. Mad. digerere: eoque facile assen* Szeretbetetlen lepkéje. Sphinx tiri po test Francisco Vallesio, Nerii. Sphinx, V. Lepke. Ne* . cum de Sacra pbilosophia, rium dicitur Bodaeo, p- 46. cap. XLU. suspicatur, hujns a vij particula privat, et Iqäto, piscis feile sanatum fuisse amo, quasi inamabilis plauta. Tobiam, qui stercore hirun« alii a' Nymphis Nereidibus, dinis fuerat exeoecatus. vid. Raj. II, 1768. forte a ©pinnenftfeh, ©chcljifchteufcí. vtiQÖv, humidum, quod circa Hat amnes et humída loca eres* 'Szép pille, Hölgy pille, Villa cat. Nerion, Diosoerides íaikú pille. Phalaena vinula. (Bot) Níjoiov, aud) qoSóSctcp' Phalaena, V. Pille. Vinula, vr\, unb qoSódsvSqov, ge* a vínum, est vinulum, ut ab nanttt* ífí mit Nerium olean* unus, uoulus, ullus; abenus, der synonym, ©onjt mar Icnulus, bellus. Vinulum auch, Serien, «ad) jDíofcori* 803 bcá, synonym Don 9ícrtabíon. num et Coccus baphica,Gra» Nerium, V>IQIOV, frutex, foliis num tinctorlum, Scarlatum. amygdalae, sed majoribus, Fructus olim creditus . est et pingvioribus, quae qua* arboris, quae jnscribifur Ilex, drupedibus sunt venenum, in quo coccus baphica. Nas* al. rhododaphne, quod florem citur in Creta, uti et in mul* rosae, folium lauro simile tis Hispániáé locis, in Nar* babeat. Vulgo in Officinis bonensi etiam Gallia, et Pro* dicitur Oleander. Plin. 1. 24. vincia. At rectius hodie cog* c. 11. Dfconbertíogcf. Bog. nitum est, femellam insectí hemipteri, forma subglobo* Szilvafa levelész. Aphis pruni. sa, foliis hujus arboris ad* Aphis, V. Levelész. Prunus, haerentem. Est illud coccus V. Tengeri baraszk. «mm* Szivárvány pillangó. Papilio iris. # ftetu. Fér. Papilio, V. ;Pillangó. Iris, SzScsbogár. Dermestes pellio. íqig. Aratus: H dvSvfj.ii Dermestes, V. BSrmoly. l'fcw£e Síd ftéyav öQavovlqig. speíafáfer. Bog. Plató, in Cratyló et Theae* Szöcske, ZücskÖ. Gryllus vi* tető, ita dici ait naod to ridissimus. Gryllus, V. Ptrü "sYqsiv, quod est dicere, de? csök. S3numl)űpfer, @attj i nuriciare: quia n. p. nunc grüner ©ríffe. Bog. ^ pluviam nunc sernitatem por* Szokcsér. Elater. 'JEkattiP, iiQog, ,tend>t. Unde Plautus, Cur* 6, agitátor, auriga; Th. éká* . cul, -Icce, autem bibit arcus: iiiia, agito, perf. pass. Vka* -p.luet credo hercle hodie. fiai,6ai, tat. ©pringfafer. Germanist propterea voca* Bog, tur Dregenbogtni h. e. arcus Szöko,ügró, ügrány. Jaculus. pluvius. Arcus autem nomi* Jaculus ajacio. Varról. IV. natúr, quia arcus similitudi* de L. L. Jaculum, quod, ut 605

jaciatur, flt. Nec militareso» Sfcúh. Bostrychus. B66rQVxog,Y. hun hinc jaculum: sed et ßößtQvl, %os, cincinnus, ca*- piscaíorium. Réte jaculum pilli eerto modo plexi. It. semel iterumque dixit Plau* ßösQVxoi, cirri, animalcula tus: n. p. ad discrimen ver* pennata, de genere ínsecto* riculi, quod verritur, non ja* rum, ex Arist, de aniro. 1. 3 citur. Rem. jaculus serpens, Scftrictj. Bog. se se jaculi instar ex alto Szúhbogár, Porva. Termes, vibrans, apud Lucanum, in rectius Tarmes, n. p. ver* IX. Jaculique volucres. Ita miculi genus, exedens car* Isid. 1. XII. c. IV. Jacio vero , nem, ut seribit Festus, s. ab ico, v. ab isto, s. ÍE/AI, ligna rodens, ut idem sit ac quod idem notat; s. a prae* •d-qiip, pro qua sententía fa* senti iußi , s. , aoristo l'axct. cit illud Vitruvii 1. II. c IX. (Springer, ©rbbacife. Eml. Sed ea (de abiete sermo est) Szölo nyaló lepke. Sphinx Ce* quod habet in se plus calo* lerio. Spliinx V. Lepke, 'rís, 'procreat et alít íermitem. ítraubeníecfer. Bog. A c putabat Jos. Sealiger, Szörfarkú. Trichiurus. ©pt^'a* similiter usum Plautum, Mo* oog, pilo v. subulae simílem stell, act III. sc. II: Ambo habens caudam; ex &pl%, postes ab infimo tármes se* rpt/og; pilus; et «pet, cauda. cat: ut n. p. sérmo sit de Ditnnfctjtuanj, Dííemftfcti.Hal. postibus vermículaiis, ac tar* Szörösszájú tengeri nyúlféreg. fer, ©dine^fenflic* ut in contraversiam vocari ,ge, Äanifliege. Bog. non possit, nisi ab eo, qui Szúró ; vizslabogár. Ichneumon cum Anaxagora ambigat, an compunetor. Ichneumon, V. nfx sít alba. #actrm

( Glauci sunt felineis oculis,

ITakonyféreg. Myxine- Mvfyi),- Non sihi, sed dominó vena* vcrmis mucosus, a tur vertagus acer, Illaesmn rnucus. ©d)(eímn>utm. Fér. ieporem qui tibi dente feret. Taknyos bal. Mugil. Mugil, pis* Quod ad ctymum, Turne» eis grandi capite« Nomen est bus 1. XVIII, c.T. nunc sus* a, rnucus. N. p. qua radoné picatur, non vertagus seri* a Graecis idem vocatar pn* bendnm, sed vertrahus, ac |(ov, ut Glossae Phiíoxeni sic dici, quasi fertrahus, exponunt. Ergo fiv^ojva di* quod'feras trahat: nunc ju« xere quasi muconem, s. mu* dicat eiymon quidem illud , cosum. Caussam ibidem Aris* rectum esse, sed vertagus toteles docet. Siquidem muco tarnen, v. vertragus dici de* vescitur. Satis hinc liquet, bere, abennte spirku aspe* esse piscem ßlewoiSti, s. ro in g, quomodo tragula mucosurn: atque ut Graeci Grammaticis a trahendo dicta /ivijwv« dixere a (tv!-a ,-i, e. videtur. Sed forfasse frustra rnucus: ita Latinis ab Lati* ejus vocis origó in Latio no nmeus mugilem nuneu« quaeritur, planeque ea vox pari. SDfecráfctje. Hal. > peregrina est, quam quo»' Takszli, Tacskó kutya. Canis ruindam esse opinionem, • vertagus. Canis, V. Kutya. scribit Caelius Bhodiginus 1. "Vertagum ess genus canis XVII. c. XVIII. Ecichőfiwtb. venatici,,docet hic locus Ju. Eml. lü Eirmici, 1. V. Astron. c. Tantal.Tantalus.Taj/rßAogjfilius VIII. Equortím nutritores, Jovis tertíí, ex Plote Nym** accipitrum, falconúm , eete* pha, páter Pelopis, et Niobes* rarumque avium , quae ad ayus Atrei, Thyestis, Plis» aucupia pertinent, similiter thenis, et Lysldices, proavus . eicanum molossorum, ver* Agamemnonis, et Meneloi^ tagorüm, et qui sunt ad ve* Rex Phrygiae/ Sceléstissi* nationes accomodati. Idem mus fuit. Nam hie Jupiter cognosetmus ex Martiale, 1. Hie fuisse dicitur, qui Ga» XIV. Ep. CC ubi lemma ca* nymedem Trois Regis Dar* nis vertagus; distichon tale: daniae filium rapuit, qua de 807 causa etiam Uli cum Troe Tarejos süldisznó. Hystrix crí* bellum fuit, teste Eusebio. stata. Hystrix, V. Tüskés ál* Hic praeterea , cum Deos lat, ©tadjeífchroein. Eml. convivio excepisset, ut eo* Tarejos sáska. Gryllus eristatus. tum divinitatem experiretur, Gryllus, V. Ptrücsők. &amm* Pelopem filium, membratim beufehrecfe. Bog< discerptum, coctumque iis apposuit comedendum* Uli Tarka lágybal. Gadus callarias. vero, cum ábhorruissent a cb Gadus, V. Menyhal. Calla* bo, non solum abstinUere, rias priscis marinus Plin. 1. sed collectis in unum mem* 32. Calla, herbae genus. 1 bris, puerum in formám pris* Plin. 1.27. Áron aeque. QBeíd)* tinam reduxere, et revoca* ftfch, tabeíjart. Hal. ' ta per Mercurium anima, Tarkaszárnyú — Feketetarka* eam illi restituerei Sed cum szárnyú — Egyptomi — Dög* adverterenty bumerum deess Saskeselyű; Vultur percno* se puero, qxiem devorave* pterusi Vultur, V. Saske* rat Ceres, loco Consumpti, selyu. Percnopterus, Heg* eburneum refecere. Tanfa» ».voitrsQoS) quod alas habeat talum autem ad lnferos de» punctis, ac maculis nigri* truserunt, ubi perpetua fa« cantibús interstinctas. Nam me et siti torqueretur, in moxvbv, nigrum, nigro co* , puteo immersus, in quo po; lore distinctum, varium,: nia capiti imminerent, quae nrépov vero ala. Caelius cum carpere vellet, eleva* Rliodiginüs I. XVI. Antiq. rentur, aquae vero ad men= c. XXlX. censet, perenopte* tum usque ascenderent, quae, rum id aquilae genus, quod cum sese inclinans vellet bi* Homérus II. xo /jopcpvóv ap* bere, delaberentur. Cic. 1. pellat, atque aliis TISQXVOV Tusc, c. 5., Mehto summám Vocari addit. Verum fallitur aquam altingens, siti enectus Caeliüs. Nam quod et res, et Tautalüs. Ezen madárnak a' appellatioties indicant, nsQ* Deák neve a' nagy ehető* xvö est is color totó cor* Ságtól van. FSJdí. 33racf)bo* pofé, quod perenopteri est gel, ©ídjeíreíher. Mad. in ajis. Porro Graecas has- Tapir. Tapir. Tapir peregrinum. ce appellationes retinet Pli* niUs, I. X. c. III. Quarti ge* £apir. Eml. neris est percnopterus, etc. Tapogatás vaksi kígyó. Caccilia Qlaéger;, ßrbgetjer. Mad. tentacUlata. Caecilia, Vaksi Tajtékozó kabócza. Cicada spu* ' kígyó. &üf)ífchíange. Ketélt. maria. Cicada, V. Kabócza. Taránh pók. Aranea Tarantula. ©thaumrrmrm, ©djaum (Sí* Aranea, V. Pók. %avint, ©b. Xaxant, (Stabt in ber cabe. Bog. 9teapof. Sattbfdj. Sterra bi Tavaszí cserebüly. Scarabaeus Dträntö. — 3« ber ©egenb vernalis. Scarabaeus, V. ftnbet mán fet>r häufig ita» Cserebül. grühfáfer, grüt)* rantefn, eine Sírt. Spinnen, ítngéfáfer. Bog. ípiibn. Tarantel. Bog. Tavi gyék, Gőte. Lacerta la* 53* 808 eustris. Lacerta, V. Gyék. hoc etiaim Hadrinno Junio aüaffermoícb . Söafleríala*; piacúit. Séd magis mihi veri* manccr.Kételt. siiniíe fit V7coy,oQigiy.(j)g fac«

Tekeféreg, \olvax, Volvax; y. iüm esse ex x&qyXg, s. XSQ* vqlvox, quod «Iiis nomini* xeolg, quod idein. Varró I. bus convolvulus, involvidus, IV. de L. L. Iiern ália'e in volucra vocatur, a.volven» hoc genere a Graecis-: ut dp. Col. d,e arb. c, 15. VoU jl Quérquedíilá, Ccrceris; Hai« yo vero a Graecis est;, s. cedo, quod ea Halcyon. He» sit a.[xvUia,, quod ab Heb* syehius. xsqxlg, «75OÍ 'ögvéu, raeo V1?.!) quae idem signi* Nisi cum Scaligero ápnd "ficaht. Sive ab eila>, spiri* Varroiiém malis xeqxtS'nX* tu asperö in V cönverso, Aig, quomodo, ut idem He* quomodo ab «ß^sf'of est veá syéhíus ait, Vocatur ZpwSiug, per; ab1 Elíu, Veíia;unde s.ardea. forte a xéQXio fiái*

qúi Grhécis'Z^no Eleates, XOVTI , cauda virentí. Quam is Appuleio Apqlog. II. dici* seníentiani nonnihil jüvat,

tur Zeno Vena oriundus. quod ut Aratus ex EQWÖIOJ, ÄHtgeltrjkr'diiH. Fér. Maro, ex ardea, nqoyviüci* Tekenos béka. Testudo. Testű xóv pluviae petit: ita Várro do & testa , s, testit, venire querquedulam inter aves ait Pricsianus in IV, Testu nimbi praeniuíciás repónit: vero idem esse ac testa ad* Cuni ait, An frigidos nim< dit, ut pecus et pecu, spe* bos aquae caduciter ruenlis, cus et specu, tonitras et to* Fraeinnuere aqnatile» quer* nitro et tonitru. Hatiohem quedulae natánt'es. äßthtcr*

etymi adjungit Varró I. IV. ( baíbente. Mad. de L. L. Testudo a testa, Téli pille. Phalaéna brumata. quodtesta tectum hoc ani* Phalaéna, V. Pille.' Bruma* mal. ©ebiibfrüte. Kétélt. ta a bruma, qilod Varró 1. V. Tekehos csiga, Gyöngycsiga. de L. L. et Festus, a brevi* Mya Mi», genus conchae, täte dieruin appellari ajunt: 8. margaritae, in freto circa ádeoque Latinum. N. p. ut Bosphorum Tracicum, unió* ab exteras, diöimtis exteriőr, nes rufos, ac parvos gig» índe esset extérrimus, pro, nens.Elin.l. 9.c. 35. Älaff* quo dicimus extremus, el mufct)eí.,'Fér. extimus: ut item a superus „ Tck'e,rvé*»y.es csigák. Cochleae. snperior, sit superrimus, pro Cochleae, V.Edgynyílásúk qüo dicimus supremuStj et l®djrtecfcn. Fér. summus: sic a bréyís. bre*. TeVeío-rácze,Makk récze. Anas. viór, brevissimiis s)t' b^evi«

" qiíérquedola. Anas, V. Köz mus , brevimar, qr'eyma, kacsa. Querquedula, si Com bruma. Col etíaYrt' simília a rackim Gesnerum áudimus, a citeror, citimus'; a ppst* vei- est 4vo[AaTonEnoi}]i*évov, erior, postumus. ^rpft* v. n omen habet a querquero, fdimettcrííng, ffiintfrfdjmct* hibernoquoäHtempore, quo* terítng. Bog.

maxinie appare't. Posterius Temető bogár. Silpha. M>.(?>1, 80Ü blattá. Diosc. Pro eodem apud Tengeri fővezér. Conus Admi* • Lucanum legitur rü.cptf. It. ralis. Conus; Kúpcsiga. Ad* insecti genus, quod senectu* mirális, peregrinuut voca* tem exuit. Arist. bist. an. bulum, notat Síimrnum Clas* I. 8. itobtenjjraocr, Slaőfa* sis Praefectum. Stbtmraí.

fer. Bog. Fér.- ' • • c ' ' Tengeri bornyú. Phoca. OWXIJ, Tengeri fül. Haliotis. c AXtmvq, t), dicitur esse vitulus mari' auris marina, compos. ex nus. Od. 8. unde et apud álioq, marinus; áb'a'Ag; ma* Aristoph, in VeSp. "mdtxtis re, ét 'ovii, larog, auris. Ö6f{>}. 9ío66e. End. SWeeröfjr, ©eeobr. FVx. Tengeri eb, Ember-nyelö, Eies« Tengeri hernyó, Gyönyörűség. fogú. Squalus carcharias. Ao\itödU&.^AcpQÖír>i, venus* fíapxaoiui;, dicitur canis tas, lépos, gralia, decor, et marinus, piscis species, Lat. Venus. Ita dicitur hic ver* quod deniibus sit xuQxdqoig, mis, quia „Földi: Leirhatat» Athen. I. I. xágyagog, as* lan pompás teremtés." Pro* per: unde animal xd/agov prie Aphrodite significatt dicitur, pro xaqyaqodovv. i. Venus. Ita dicta, quod e ma* e. acutos habens dentes, ris spuma orlum liabuerit, et quasi xe^dgyfievég. Sic teste Hésiodo, quem et KÚÍUV xáqxauo;, apud Lu* Pläto, atque alii in hoc ety* cian. de luet. a xapá66io, moséquúntur. Arist, itá vöca* TTW, sculpo, iriprimo, etc. S"íenfd)eiifd)ítttgerV Hal. tam tradit, quod seminis na* Tengeri farkas. Artarichas. Ar» tura sit dcpQÓStig, i. spumosa. tarichas, V. Farkas hal ©eercutpe. Fér. ©eemijlf, Soíffifch. Hal. Tengeri holló, Szénszín pe'lli* Tengeri féreg. Amphitrite, 'Ju* kán. Pelecanus carbo. Pele* tptTpirtjé Öceani ét Doridos Canus, V. Pelükán. ©cfcar* filia, uxor Neptuni. Per me* be, ©eerabe, Äurmorau. íonymiam ponitur pro mari. Mad. Dicta est ab ducpl, et rt', Tengeri hólyag. Holorhuría. strido, y. tefqoi,v. fpißio,. 'OXo&VQid, comp, éx olog, teró, quod mare terram eir*

dulcesj "sálsae, inixtáe. Ovid. lián. Pelagica a mXa-yogt Met. tt 13. Nec bracliia quod notat proprie maris go'Mar giné terrárUm po profunditatem, unde Matth; xeríat'Amphitrite; Slm^ítrire*s c, XVliL, év tto jteXdyet, vrjs te: Fér. •" •d«?.d66>íq, í. e, év TÍS ßd* Tengeri fige. Alcyonium ficus. &ei, in profundo., s. prof un* ' Alcyoiiium, 'V.. Tengeri ké* ditate maris. Póetae alfum regfa. Ficus, V. Figefa. appellant. JliXtcyog, orlu est Sícrfcigc, per. ílebraeum, s. sit á jVö, L rlividerc , fifos, i- €• (Jivi* SIO sio. quia pelagp terrae re.- rgt-xog, b, pilus, capillus, gionesque dividuntur: s. a ' SSattrojf. Eml. DJ^S) í- e« r«vi» ut commu• Tengeri macska. Sepia loligo. ne fuerit primum id nomen Sepia, V. Tentafereg. Loli» fluviorum ac maris. Ungc* go, v. lolligo, piscis a vo» rDtttcröocjcl. Mad. lando. Varrq 1. IV. de L. E, Tengeri kéreg. Fliistra. Flu$« Lolligo, quod subvolat, litera trum a fluo; ut lustrum, a commutata, prius Voligo. luo; frustrum, afruor, v. Sane Plinius. XXXII, scru frio. Flustra dicuntur, cum bit ex Trebio Pîgro, tanta in mari fluctus non mouen* copia interdum extra aquan) tur, quam Graeci paXa-xlav volitare, ut navigia demer» vocant. Utitur Tertullianus, gant. Quod fidem exsuperat, in Scholastico Scripto de ptsi plurjmae mutuo se com? Pallio, c. II. Sie et mari fi* plexae natant; unde et facU des infamis, dum et ilabris le capiuntur. Habet atrum aeque mutantibus de trän* succum, quem iccircp, Por» quillo probum , de flustris phyrio teste, pro livore hu* temperatum, et extemplo de moris ah'i posnit Horatius, decumanis inquietat. Pro eo 1. I, Saf. IV. — Hic nigrae plustra legas apud Aldeli- succus loliginis, haec est num, de laudibus Yirginis. Aerugo vnera. Et forfasse ©eertnbe. Fér. ab hoc succo nomep acce» Tengeri kéregfa. Alcyonium. pit, Sane ater iste succus in Alxvöviov, ab dXxvbvt], «epia vocatur o%og. Hesych» ?jg, dlxvmy , óvog, quod ab olog, (iélay rrjg 6t)ntag.. Vi» R'AS, mare. Alcyone, Aeoli, detur autem loUiginis succo Regis ventorum, filia fuisse etiam convenisse id nomen. creditur, et uxor Ceycis, Hoc si est, loligo dicetur, quae desiderio mariti, qui quasi oligo, ab d'log prae« naufragio perierat, in mare misso L. quomodo juxta ali* se dejecit, versaqueest, ut quos aridus est laridus. The* Poetae fabulantur, in avem mistocles eo alludpns de . sui nominis. Övid. II. Met. Eretriensibus dicebat, eos ©eeforf. Fér. loliginis similes esse. Sflf* mar, ©eefafce. Fér. , Tengeri kosziidaszopó. Petro,- Tengeri makk. Lepas. Lepas, s, myzon marinus,. Petromy* ut apud Nonium est, lopas, zon, V. Koszikjaszopó. conchae genus est, petris ita iatnprettf. Hai. arcte adhaerens, utvix avel* Tengeri ló Trichechus, v. Tri* Ii queat. Galenus in Lexico checns, Trichechus, v. tri? Hippocratis. AßnaSeg, W checus a TQLxíag, q, piscis rate nhoatg nQo6exó[tevcci quidam, qui et TQIXIS, l$og, xóyxai* Hesychius: Aena* r\. sicdichis, quqd.ossa ha* ffeg, za ízods Tuts xeroaig beat pilis similia. Aîstot. I, XEXollefiéva xoy/vha oc* ?>• anim. et Áíistoph. in péwv Harra. Synesius in %iitf et Athen. I7. a in Epist. t) 8i isxds, 01 811< Sgéov égi y.ollov. Meminit Leporis generum sunt et ojuos léxttSio Aristoplianes Pluto, Hispánia cíiniculos appellaf. Oppianus, »Iii. fi Latinis utb Hoc si persvademus, meati* tur Plautus, Casina, act. II. bus subterraneis cuniculoruih VIII. Eustathius in Utad. cp. ex eo nomen erit, quod mi* pag. CIOCCXLVI. derivat les eos fodiat animalis bujus a í.í™, quod est delibro, imitatione. Martiak 1. XIII. deoortieo. Porte ob tenue Ep. LX. Gaudet in effossis putamen, v. quod petris cor* habitare cuniculus antris. tieis instar adhaereat. Wle.tr* Monstrauit tackas hostibus cidjeí. Per, ille via«. Äantncbeit. Eml. Tengeri ntalacz, Féltengerinyúl. Tengeri nyúlféreg. Tethis- Ttj* Cavia porcellus. Gavia, V. fhvg, Coeli et Vestae fiba, i éltengerinyúl. Porcellus soror Saturni, et Titaní, uxor <'St dimin. a porcus, quod Neptuni, sive Oceani, mater V. sub Disznó. »JMeerfdjrpein* fluviorum et Nympharum. dien. Eml. Hesiod. in Theogon. Bocc. Tengeri v. Fejérmedve. Ursus I. 3. Gen. Deor. Ovid. 5, maritimus. Ursus, V. Erdei Fast. Duxerat Oceanus quon* medve. <£tábar, íppíorbrir. dam Titanida Tethyn- Qui Eml. terram liquidis, qua pafet, Tengeri] mohcsiga, Scyllaea. ambit aquis. h. e. Titani so» Seyllaea a Scylla. Scylla,Filia rorein. Interdum ponitur pro Phorci, et Chreteidos Nym* mari. Lucán. 1. I. v. 414. pliae, de qua poétae fabulán* Tethyos unda vagae lunari*, tor, quod in maré se praecipi* bus aestuet horís. ©eehaafe. ttauerit, et in scopulum navi- Fér. guntibus periculosissimum Tengeri pálma kaláris, Céillag* transformata sit. Revera est törzsök kaláris. Isis asteria. écopulus Brutiorum in Itália, Isis, V. Nemes kaláris. Aste* jn freto Siculo, in mari pro» ria, «fsptor, adj. femin. ágé* iiiinens, in quem iliisi íluctus, pto?, masc. stellans. A'skoioilo<;, xdpitjXqi naod liquí assignarunt. Festus: XalSaíoií. Varro 1. IV. de Pennatas impennatasque ag» L. L: Camelus suo nomine nas, in Salicari carmine sph Syriaco in Latiuin venit. cas significat cum aristis, et Sameí, Eml. alias sine aristis, agnas vo* Teve kecske, Lakma teve- Ca* lunt intelligi. Ubi quod spicae melus lacma, v. glama. Ca* genus agnas ait vocatas: id melus, V. Teve. Glama, v. Graecorum factum imitatio* ne, qui similiter dopca, ng* lakma V. Ibid. Ä ctmcíjíegc, nas, dixere minores spicas: ©moitaco. Eml. quemadtiiodum dicit Theo* Tevenyak bogár. Haphidía. 'Pet* q>íg töog, acus. AameírjCtíS. phrastus 1. VIII. hist, cap. f VII. ubi et Th. Gaza agnas Bog. vertit, (Seefeber, Fér. Teve párduez, Giraffa. Camelo* Tengeri tömlöcske. Aseida. Ä'ß: pardaüs. Kafj-eXoTtaoSdlis. xiSiov, Arisloph, v. dßxiov, Varro 1. IV. de L. L. Came* Plut. utriculus, parvus uter, lus suo nomine Syriaco in ab dßxdg, uter, utris, q. ab Latium venit.* ut Alexandria a epitatico, et ßxw, contineo, nuper Cantelopardalis wldu> ©eefdjeíbe, SOíeerfcticibe. Fér. cta, quod erat figura, ut ca* Tengeri virág. Actinia. A'xxiv, melus; maculis, ut panthera. radius, q. ab uy-io, frango, Confirmat idem Plinius, 1. radii enim solares faeile re* VIII. c. XVIII, Dio, I. XL1I, fringuntur. oíxxtvot, üott jjof* et Solinus c. XXXII: qui lunber. ©eeanemone,SJieer* ajunt, camelopardalim ex eo neffety, Aíűpprofe. Fér. nomen accepisse, quod sit Tenta — féreg. Sepia, Sepia, V. capite camelino; corpore, ut pardaüs, variega|p, S|mililer Tentahal. IMntenftfd). Fér. • Isid, 1. XII. Orig. c. IL ubi TetC. Pedículus. Pediculus ver* . camelopardus vocatur. Sah mis genus vocatur. N. p. a tem seribi sic dobét. Sana 614 et vulgatus interpres, Deut. varius, qui vi vus capi adhuc XIV. 5. camelopardum v, non potuit; vocabulum e juxta alios codd. camelopar» lingva Armenia. nam ibi et daluin appellat, Etiam érv sagitta, et quod vehementis» fxoloyiav hanc stabilit hoc simum ilumen, dicitur Tigris. Horatii, I. II. ep. I, Diver* Medicum vocabulum facit sum panthera genus confusa Plinius 1, VI. c, XXVII. ubi camelo. Et istoc Oppiani, 1. de Tigri fluvio ait; Qui tar* III. de Venat: Pantheram dior fluit, Diglito, unde con* tergo variam, similemque citatur, a celeritate Tigris in« camelo. Heliodorus quoque cipit vocari. Ita appellant in .XAethiopic: Animál hoc Medi sagittam, Sane Chal» ex praecipuis corporis par* daeis TUi sagitta, unde si tibus camelopardalis nuncu* tigris fuerit, T fuerit hee* patiim. Solinus addit: dictum manticum. Sttegerttyier, %k> quoque oven) feram, quia ger. Eml. adspectu magis, quam feri» Tigris porczellán csiga. Cypraea täte, sit conspicua. Sane mi.- . tigris. Cypraea, V. Porczel» nime feram esse, et Sirabo láncsiga. Tigris, V. Tigris. testatur in XVI. Maculae Stiegerporceliane. Fe'r. sunt camelopardali, non ro: Tincsfogú. Chaetodon, xairodov, tundae, et oeulis siniiles, ex xctinj, juba, caesaries, quales habet panthera, sed coma;et o5ov?, dens. Jtiiöp« virgatae, inque longum du-- m, Sanbftfd), Hai. ctae: quas âSSoDrégQníXaq, Tobak (Varga, Tímár) czinczo» vocat ibidem Strabo. Est ve* góbogár. Cerambyx cerdo, ro camelopaFdalís animal Cerambyx, V. Czinczogóbo* forma referens camelum, gár. Cerdo, ánó r5 xeoäaq, pardum autem colorum va» i. e. lucro. Qui enim lucello rietate; unde nomen: quem« magis inhiant, quam hoc ho* admodum Varro ait in IV. minum genus, îicfer. Bog. de E. E. non exinde, quod Tóbiashala. Ammodytes Tobi* nascatur ex camelo et par* anus. Ammodytes, V.FSveny» do: quae non miscentur: imo hal. Tobianus, a Tobias, pardus non generat, sed ipsa nom. propr, Alludit haec est hybrida. Conf. et Kispár* nuncupatio ad caecitatem ducz. ©iraffe. Eml. Tobiae, quae huius piscis Teyejuh, Gyapjas teve. Came* hepate v. bile creditur cnrata lus cicunna, Pacos, Paca. fuisse. Xobtaéftfd). Hal, 1 Camelus, V. Köz teve. Ci* Tobozoska, Hal pénzesállat. Ma* cunna, Pacos, Paca, omnia nis. Manis, fényes; jön ma* sunt peregrjna. Sdiaaffamel. nus régi szótól, a' mi ugy* Eml. anazt teszi. ítormüfantfdjeő T'gris- Felis tigris. Felis, V. £eufeícfjen, ©cbuppentö/íer. Vadmacska. Tigris, Armeni* Eml. aca vox est, et a celeritate Tói acsa. Libellula puella. Li* pomen habet. Varró IV. de bellula, V. Acsa. Puella.

Ef E' Tigris, qui est ut leo .Fro puei' puerqs dixere Plan? fua, et eo antSquiopes, Ab latero, quia stiparet regissui hoc est puerulus, unde pu* latus: v. ártó rä Xärqn, i. e. ellus, quo ante B. Hierony* stipe, quam mercedis nomine rnum usus Lucretius 1. IV. accipiebat, unde et stipator Vide Marcellum, A puerus appellatus. Varro 1. VI. de quoque est puella, unde si* L. L. Festus in Latro, et , militer puerula,ex puella: ut stipatores; Servius in Aen. Priscianus monet in XL. versu VII. Usus ita hoc voca* Estque id magis viridioris bulo Plautus Milite, ut ibi> aetalis nomen, quam virgini* dem monet Servius. SBettíer. tatis. Nam, praeter alios Bog. Rittershüsius ad Oppianum Tompa szárnyas féreg. Clio re* monet, puellae quoque d'icun* tusa. Clio, V. Szárnyas fé« hir, quae jam mari tum ha* reg. Srenecffcbnecfe. Fér. fcent, imo et gravidae sunt, Torkos borz. Meies gulo. Me* atque adeo eae etiam, quae les, V. Borz. S3teí|rafj, 9?o* pepererunt, Horat. 111. Carm. fomaf. Eml. XXII. laboranfes utero pu* Torkos hangya, Mindenevő* ,ellas. Ovid. II. Fast. — jubet hangya. Formica omnivora, viduas cessare puellas, Hoc Formica, V. Hangya. SSief» pst abstinere rharitorum com.- fretf}. Bog. plexibus. Apud eundem Pe* Tojás csiga. Bulla ovum. S)\if)» nelope se puellam vocat, uereo. Fér. quae jam Telemachum Ulys* Tökehal. Gadus morhua. Gadus, $i pepererat. Scaevola quo* V. Menyhal. Morhua, pere» que puellam vocat puerpe» grinum. Stocfftfcí), ©teinfífd). ram- ©umpfuttmphe. Bog.. Hal. Tok, Acipenser. Acipenser, V. Tolgyfalevel bolha. Chermes Yiza. ©t&r. Hal. quercus. Chermes, V. Le* Tollas pillék. Alucitae. Alucita velbolha. Quercus, V. Tölgy* yerbum Petrpnii ín Fragment, fa. @ícbenfctucjer. Bog. ubi ait: Centum me yernales Tölgyfa pillangó. Papilio quer* alucitae moíestabant. Ful* cus. Papilio, V. Pillangó. gent. expos. serm. ant. inter* Quercus, V. Tölgyfa. SÍCW* pretatur xuiyiitnu1:, i. e. ci|H* febroattj. Bog. pes: indeque yerbum ajuci» Tölgyfa színbogár, Coccus quer* nari deducit. Alii exponunt cus. Coccus, V". Színbogár. somniatóres: alii alia. Scri» Quercus, V. Tölgyfa, (gichen* bitur et Állucita. gebermottc. fdjiíbíautS. Bog. Bog. TÖlgyfaleyel moly, phalaena Tolvaj furdancs. Pt'mus fur. gemella. Phalaena, V. Pille, V. Furdancs. £ je6f#f?r,Aráu* etchenbiflttmotte. Bog. te'rbíeb. Bog. Tölgy falevél pille. Phalaena Tolvaj rák. Cancer latro. Can» quercifolia. Phalaena, V. PíJ* cer, V. Folyóvízi — és zacs* le. Quercifolia, est comp, ex kósrák. Latro, olim notabat Quercus, et Folium'. Quer* militem conductum: llém cus V. sub Tölgyfa. Qrid}*. B3|pl!ítem. ita dictus, cutasi fcíftf'r, (5íd)ciJl){att, Bog. 816 Törcdékcny halpénzes.- kígyó. Törpe oroszlán. Lacerla cha* Angvis fragilis. Angvis, V. maeleoii. Lacerta, \, Gyek. Halpenzeskígyó. Fragilis, Xaiial Aítovjvertilpello/quia mert „csak kicsiny illetésre vertit pellis suae colorem, is könynyen ketté törik, és ob pavorem: nullum enim darabjai egész óráig is mo* animál pavidius eo dicitur. zognak", Fbldi Term. Hist. Chamaeleonti ani mali nomen ö(tiibfd)íeid)e/83i:ucí)fcf)íaitac. est a xal*a>>> humi, et Xéojv, Kétélt. leot út ad verbum sonet, Török galamb. Columba turcica. humilem, s. putnilum leo* Columba, Y. Galamb. Mad. nem. Nam xafj.al in com* positioneimminuit. De^wHaí, Török turbán tengeri siildisznó. multa indicium faciunt, Grae* Echinus cidaris. Echinus, V. eis Lafmisque paritér usur* Tengeri süldisznó. Cidaris, pata. Sbamaícou. Kétélt. s. citaris xixagic, a TH3> v. Törpe pézsma, Pogonya pézsma. "ina. a rad ;nn, *»• e. in Moschus pygmaeus. Mos* coconae modum cinxit. Quid chus, V. Pézsma, nvyut), fuerit, docet praeter alios spatium sex digitis cubito Curtius, 1. Hl. Cidarim, in* brevius;aqua notione 'didi quit, Persae regium capitis nvy fiatot, Pygmaei, quia vocabant insigne : hoc cae* tanta eorum statura creditur. rula fascia albo distincta cir* [d)céOííbd)tn. cuibat. Eam multí cum dia* steine« @»íncjt Eml. demate confundunt. Atqui differre satis docet, quod Törpe tyúk. Gallus pusillus. diadema dicatur fascia, non Gallus, V. Kakas. Pusillus, insigne id, quod fascia ambi* V. Törpe fúrócsiga. 3mf?ö' ret. Inferea cum citarim fas* fjabít. Mad. cia ambierit, nil mirum, si Tövises bogár, Sülbogár. Hispa, nunc citarim, nunc diadema, Hispa ex hispida, per synco* legamus Persarum capiti im* pen. pereka és fedelei fú* positum, cum ad regium cub lánkosok, F6ldw Hispidiis a sono, quem edunt setis bor* . men eveherentur. Stürfífcfjcv rentia. ©tocrjcífűfer, $órn» ' S3anb. Fér. fftfer. Bog. Törpe fúrócsiga. Pholas pusllla. Trágyabogár. Scarabaens fime« Pholas, V, Fúrócsiga. Pu* tarius. Scarabaeus, V. Cse* sillus, a, um: parvulus, exl* rebül. SOíiftföfer. Bog. guus. diminut. a pusus, ut Tukán prros. Rhamphusíuji lu* pupillus a pupulus. Cíc. 4. kánus. Rhamphastús, V. Vetr, Id. 2. Fam. ep. 17. Orros. Tukanus, perégripuin. Jüveri.'sat. 15. v. 70, Tre* SCorrcan. Maci. bon. ad Cic. 1. 12. Fam. ep, Tíihal. Syngnathus. JSvyyvdü-og, 16. Pusús, i, m, parvus puer, coaliia, v. coadunata maxii* pusio. Pompon. ap. Varr. 1, la; ex 6vv. con: et yvú&óst 6. de L. L. Nam vere pusus maxilla. Wabelftfct). Hal.

t lu. íBóbrpbolctb/.gwerflpbo* Tükörhat. Zéúi. Zetií, Jupiter, lab. Fér. geníf ^(0?, dat. Ja, acc. 817 JM , vocat. Ztv, q, a rex, quod videsis sub TüV quod det omnibus animan* késcsiga. 3SorncoruDí. Fér/ tibus ró £>/v. hinc Stög, dU Tüskés ketfogú-hal. Diódon hy* vinus. ©píegeífífd). Hal. strix. Diódon, V. Ketfogú* Tükrös pille. Phalaena Atlas. hal. Hystrix, V. Tüskés ál* Phalaena, V. Pille. Atlas, lat. ©tadiííftfd), ©Mara. Hal. mons Mauritániáé, ab Atlan.- Tüskés nyakas-csigá. Spondy< te Rege. Sltíae, 1, iig, terra, ttíllus, et Tus csuka. Esox belőne. Esox, per aphaeresin ciict, in prosa V. Csuka. BeXóvt), >/, acus. yil. 8 égeti, pellisr, JTÖV,, pes.," Eupol. apud Poll. Est etiam ©ejatfte ob. ftacbíige Saja* . ruéfíappe. Fér. nomen piscis ap. Arist, et ( Athen, a ßilog, telum, ja* Töskés orrú. Echinorynchus. culum, q. a ßkew, inusit. pro '£xivoQi>yzds', eompos, ex ßdUui, jacio.ipornfifcb/SOiecr- éxlvog, erinaceus, a spiuia uctbeí. Hal. quibus i'xercu, i. e. cpntíne* tur, et quaquaversum muni* Tüskés állat. Hystrix. "Ygoig, v. tur; et (wyxog, rostrum,ri* vsQÍs, v. víQi%íq. Est ab vg, ctus. Äratjer. Fér. • i. e. sus, et &olh '•• e. pilus: Tuzgyék. Salaniandra lacerta. ut ad verbum sonet; sus pi* Salamandra. JSctAuiAávdqu, lós habens. Hincprbverbiüm: animal lacerti figura. Marti* &oil íígp^os. 6tacheltí)íer. nius conjectat sic dipi, quia • Eml. prope 6álov habetjiávSpav. Tüskés csiga, Bársóriy csiga., Nam . stabulari

Ugró féreg. Ascaris. A'ßxctQ.U. Úszka, Vízi poloska, Vizipalacz« genus vermis. Vid, Gal. in ka«» Notonecta. NWTÓVSXTU. Lex, Hippoer. ab áGxaQi^co, Nuitog, dorsum, q. a vevoj, salto, moueo. Spulwurm. moneo, nuto, Dorso enim Fér. ineurvato natamus-, vsmos, natans, a vho, nato. 3iuber« Ugró pók Aranea scenica. Ara.- •, manjen, 2Öaffern>önje. Bog. néa, V, Pók. Jüxevixö g, sce* Úszó csiga. Nerila. Neritae, nicus; thcatralifci); b'x>iv>j, Ni}bÍTctL, genus concharum, • 6d)au6übne. quia praedam quae per maria navi$ant, suam saüendo arripir. $ü* praebentes coneavam sibi fcfenbe Spinne, SWauerfpinnc. partem alteram flanti, aurae Bog. instar veli oppönentes. Plin. Ugró zsuzsok. Curculio attela* 1. 9. c. 35. iV;;(j/r/jc, d, con bus. Curculio, V. Zzúzsok. cha quaedam natatilis, a vt'w, Atvrslaßog, s. dtreleßog, , no. ©cbmímmfdinícfe. Fér. • species parvarum locusta* Úszó kerengő, v. Vízsodró, rum. Vid. Hieron. Cotnment. Vízenkórász. Gyrus natator. in Nahum proph. c. 3. Vide- Gyrus, V. Kerengő'. tür ita dici, netgu ró atrsiv, , ©cbwtmmfäfer. Bog.« V e. subsiliendo. a'r'rw, pro* Úszó tengermoh-csiga. Scylla silio, subsilio, subsulto. 3lf* pelagica. Scylla, V. Tengeri* terfáfer, íBafiarítitfJeífáfer. mohcsiga. Pelagica, a nkla* Bog. yog, mare, q. nlota áyov, Uliszszes. pillangó* Ulysses pa« v íiaves ducens, a citeríore pilio.Ulysses, Ulysseűs,UlySí ad ulteríorem ripam: v. quia sei v. Ulyssi, Ulysse.' OSv6> regíoneS dissitasmaris iiavi« \. 6svg, filius Laertae, a quo gatio unit: ut sit q. nlkayot, Laertius cognominätüs est, a nXetii et cíyw. hinc Ttsld" ' ex Anticlea nepos Arcesii, . yt,oi ,Ínnndo, restagno. ©ee* pronepos Jovis teriü, i. e. , graőfríccber. Fér. 1 Jovis Cretensis filii Saturni, Újfóldi kutya. Canis Terrae-no* Rex Italiae et Dulichii In* vae. Síeufurtbíanfeer. Eml. sularum, rfiaris Jonii, a qui* SWeufunbiaub, eb. Sftemfoiíttb* bus ritödo Itachus, modo lanb. Cfoufi Sterrefleuöe; íteu Dulichius appellatur. Ovid. íutbecfteé ?an» genannt) 13. Met. ServiUs aliter tradit raucbe, unfruchtbare @na.Ii* «',i

Zacskós fecskendező. Sipuncu* eléggé ismeretes. Kivált est« lus sa.ccatus. Sipunculus, "V. ve szép időben a' hímek Fecskendező. Sacffprifce. hangosan kiáltoznak, napot Fer. szaka pedig szép időben, Zacskós pók. Aranea saccata míitt a' kecskék bekegnek Aranea, V. Fók. ©atffotn* Bana esculenta. Rana, V. ne, (Sacfträger. Bog. Béka. ©rüner Safferfrofdj, Zacskós rák. Cancer pagurus. Coling, «öiarrgofcr. Kétélt. Cancer , V. Folyóvízi - és Zold eres pillangó. Papilio na* zacskósrák. Pagurus, V. pi. Papilio, V. Pillangó, Ibid. ftafchenfrebé. Bog. Napus, V. Karó répa. ©rütt* Zászló csiga. Bulla physis. Bul* aber, Öíűofenweífíííng. Bog. la, proprie xoftcpóXvg Gloss. Zöld fátyolka.Hemerobios perla. Cyr. Utrufnque forte sit in* Hemerobios, V. Fátyolka. fer ovopaTOxoiijd-évTce. Hu* Perla, V. csepegő gyöngy, jusmodi enim sonum edunt kava. fyeríffiege. Bog. bullae in liquid is excitatae. ZÖld favágó. Trogon viridis. (íTÓlla, pila, de quo vid Trogoh, V. Favágó. (Saru* Salm, ad Sol). ftvßig, utri* ru, SJaümbarfer. Mad. usque sexus pudenda ipvőiog Zöld babarnicza. Hydra viridis. . nomine efferuntur apud Dio* Hydra, V. Habarnicza. ©rtt* dor. et in Geopon, Staaten* ner Slrmpoíöpe. Fér. fafjne. Fér. Zöld iíoncia. Phalaena vírídana. Zerge, Zerna. Antilope v. Anti* Phalaena, V. Pille, ©rűtt* - lopa, quod Vide sub KÖ* micfíer. Bog. ^fíKiMy^., sziklai szarvaskecske.ipírfcf)* ZÖld kismadár. TodusÄJrlms. bocf. Eml. Tod us, V. Kis, Kjáfnadár. ZÖld béka, Kecske béka. (Est* ©rüner S?aff«rb *Ä»o9

Jacapa rézedény. Tanagra ja* ut nomen él credanf esse a capa. Tanngra, V. Rézedény. vi ét robore. Nam dir.}), Jacapa, peregrinum. ©ct)mar* robur. N, p. quia, ut de ea je SÖÍeríe. Alciatusinemblem.ait: For< Janért — Janót — petymeg. Vh tior haec, d ubi tes, ocioran* verra genetta. Viverra, V. ne, siet. Sed non dubito, Czibet petymet. Genetta ex quin vox ea sit gente, ubi genette Gallico, quod inter* animal nascitur. Germanis pretatur: eine 5-lrt rmíeer Elendthier vocatnr, quae Sta$e. ©enetfct&e. Eml. vox miseriam notat. In caus* Jász keszeg. Cyprinus orfus. sa esse aiunt, quod quoti* Cyprinus, V. Ponty. "Ogtpog , die laborét morbo comitiali, lucis expers, orbus alii s Addunr, non liberari eo, pri* quoque rebus q. ab égécpto, usquam dextri postcrioris pe* tego, luce privo. v. ab aígia, dis ungulam inseruerit auris tollo; et fjpwf, lumen. Est et culae sinistrae. Quod puto, ógcpóg, ooCjpwf, orpbeus piss hominum esse vanorum eis: Apud Arist. bist. an. 1. commentum, Vide de hoc 5, c. 10. et 1. 8, c 12. et animali Caesarém 1. VI. de Athen. 1. 7. ubi ex Dorione hello Gallico. Plinium 1. VIII. tradit rov véov dgeptov a c. XV. Pausaniam in Elacis. nonnullis vocai'i ogcpaülgrív Qui tarnen in ejus descrip* Et Arist, in Vesp. £)rf, tione non cohveniunt. ffifenb* Urf, aöűtflúig. Hal. tfiier. Eml. Jégmadár, Halcion, Alcedo. Hai* Jelenő Párra. Veteres in pai-eo cion, Alcedo, atagd to év etiam üquidam geminabant, áll xéeiv, quod in mari cu* , quae et causa est, cur Cru* bet: quomodo et haleyon quius ad Horat. Od. XXVII. dlzviäv vocaturi ab dlg, et 1. III, censet dici parram a V.VLO, i. e. riy.TM, quod in parendo, b. e. apparendo, mari pariat, Nec obstat, quia n. p. avis ea cantu suo qUod öleedo scribi soleat, saepius praeteruiites se co* non lialcedo. Nám et dl* gat adspicere: unde et sae* xvbivi ejusque derivata sae* pius dicitur apparere. ©porn* plus tenui spiritii scripta re* pgeí. Mad. perias, quam aspero. Plau* Jávor szarvas; Cervus alces. tüs Paenulo, aet. I. sc. IL Gervüs, V. Szarvas; Alces, Jam hereié tu petisti, nisi Juxtä niéliöres libros, dici* illam mihi tarn tranquillam tur Latinis, quae Graecis facis, qUatri mare est Ölim, dlatj. Ita hae alces Capito* cum ibi alcedo pilllos edu* lirlo: al almi Pausaniae. cit süös. Varro 1. VI. de L.L. Haec res rhouet nonnullos, 0-1' 822 Haec avis nunc Graece di» vionem ventorum haut insci* citur dXxvuv, a nostris alce* te Caesar Scaliger vertit. Vi* do. Haec hieme quod pul* de et Lucianum in haleyone , los dicitur tranquillo •mari;, s. sts(iluérauoQrpo6sos. et il» facere, eos dies Halcyonios lustratum Eustachii locuin in appellant. Plin. 1. X, c. 11. 1. pag. 776. Quemadmo* XXXII. Fetificant balciones dum vero a Graecis dicun* bruma , (sive ut idem re* tur áXy.vóvetoi, v. áXxvoví* fort, I. Ii. c. XXVII, circa öeg ijfiéoai.', ila ab alcedine brumam, s. Vigi Harum oc* Latini alcedonia nppellarunf. casum) qui dies Halcyunides Unde Apulus avúvvpVQ, yocantur, placido mari per* .prologo Plautinae Casinae > eos, et navigabili, Siculo tranquillum est: alcedonia maximé. Faciunt autem sep* sunt circa.forum. Vide et de tem ante brumam diebus ni* alcedone et alcyoniis Isacium dos, et totidem sequentibus in Lycophronem: atque pariunt. (Brumam parum La« alios. Qriéöogeí. Mad. tine solstitium hybernum vo* Jerboa, Ugrónyúl. Jaculus jer* cant.) Nidi earum adinira* boa. Jaculus, V. Szökő. Jer* tionem habent, pilae ügura, boa, peregrinum. ©príng* paullum eminenti, ore, per* l)nfc, erbbafe, 3mct6etntgc quam angusto, grandium Óictgmaué. Eml. spon^iaruui similitudine. Fer* Jóremenyfoki pofás. Bucco Ca* ro, intercidi non quennt, pensis. Bucco, V. Főfás. franguntur icta valido, ut Cap. — SSorjugSroeífe bete* spuma arida maris: nec um gen bíe ©cefabrer baő SSor» de confringantur, invenitur, . gebirg ber guten Hoffnung, et Vide eundem libro II. cap. in Slfrífa, mit biefenr 9íar>*« XLVII. item Senec. nat. mcu. ßaptfdjeö ©roffmauf. quaest. Servius illud I. G. Mad. Dilectae Thetydi balciones: Jós csiga. Javas — Varázslócsi* Hae aves, inquit, nidos fa* ga. Trochus mágus. Trochus, ciunt in mari, media hieme, V. Csiirökcsiga. Mágus, fiá* quibus diebus ,ta»Ua «st' tran* yoi, ab Habraeo D.THD, quod quillitas, ut prorsus nihil in meditabundos, ac in rerum mari moueri possit: unde cognitione occupatos, signi* dies Halcyqnii vocantur. Qui ficat, a Rad n-JÍT* quod est dies solent esse tvSieivol meditari. Nam magos (ut (ut Arist. 1. V. de Hist. ani* Hieronymus scribit, in Dan. mal. cap. VIII. s. Caesar II. cap.) consuetüdo ét ser* Scaliger cap. IX, sect. LX. mo communis pro maleficis loquitur,) h. e. tranquilli, accepit, qui aliter habentur sic ut mare non agitetur apud geutem suam, eo quod venhV.unde Simonides, ut sint philosophi Chaldaeorum, ibidem Philosophus ait, Al* et ad artis hujus scientiam, cyonia eleganter vocat Xav» reges quoque et principe» &

Vad galamb. Columba oenaa.Co? Nam non raro cum magno himba, V, Galamb. 'Óivá,-, impetti in venatorem fertur, ÍCJOÍ, /}. mtíbe ítuubc, tum eumque praecipitat. Vide ohog, ÜGein. Ôivctg, cí8o(, de ibice Scaligeruni ad Cárt t), colomba sylvestris : dicta danum, exerc. CCVIf; et a colore uvis maturatis simi* in Aristotelis Históriám ani* li. Arist. hist. anim. ,1, 9. c. . malium, lib. Ii. Seet. GXXX. 13. Athen, h 10. Pro eodem ©teinbocf. Eml. dicitur et otvtciq. apud Poll. Vadmézriyaló halpénzesbogár. I. fi. c. 3. et Hesych. í>olj* Lepisma. sacebarinum Le* taube, SSergtnube. Mad. pisma, V. Halpénzesbogár. Vad kecske, fbex. Ibex rupica* Saceharinum a saccharuni, prae genus. "í(?«^, v. «ig, quod V. sub Nádméz. 3ucfer« Aeolice sit cljfig, h. e. ca* • gaff. Bog. pra. Hoc v. ab-fctfúw, quod Vagó.-hal, Késhal., Cyprinus Hesycbius exprimit ferio. eultratus. Cyprinus, V.Ponty. 51* 824 . Cufyratus. . „Hasa ezüst sit, et careat oculis. Caeca* szín, éles, mint a' kés." rum serpentium mentio et apud Plin. I. IX. c LI. Co» nabctid). Hal, lumela I. IV. c. XVI. caeci» Vaklégy, Vak pScsik. Tabanus lias vocat. Caecus vero jux« caecutiens. Tabanus, V, PŐ* ta Martinium originatione esik. Caecutiens, Vaklégy, reapse est caecus. Szemei „Európában, noha lát: de alig ismerhetők, azért vak» minthocjy vaktában minden* nak nevezték. Földi. Díutt* nek megyén; vaknak ne* ; jcífcbíange , ÜBurmfd)íange. vezték,"i Földi. SöíírtOflícgc. Kétélt. Bog, Varangyíkós béka, Varangyak, Vakmormogó. LVJarmota typhhis. Varasbéka. Rana bufo. Ra». Marmota , V. Mormogó. na, V. Béka. Bufo, possit TvcpXó]q , caecus. Caecus, esse a. particula ßo, quae Orosz és Magyarországban jnagnitudinem signat. Vei fuerit a /íí»g, bos; et r/jsvw, lakik, hol is földi kutya ne* v, potius (pata, occido: quod ve alatt ismeretes. Apró vi» voluisse vídetur Perottus, lágos szeme fényének a' cum ait, plerosque ita di* szem héjain semmi nyílása ctum putare, quia devoratus iiints, és következéskópen a bobus, eos angina necet. csupa vak, Sííubmcuté, Sie* s Addit Martinius, posse de« pefj. Eml, duci a ßvßag, i. e. plenus, Vakondak, Vakándok. Talpa. confertus: v. ßußtSv, qui Talpa Graecis dicitur «S/T«* ingvinis est tumor. Tumida ac Nunnesius putat enim bestia est. Är'ote, Ülje, ex Graco hoc venire talpa, CUtabüjc, âbbc, Eerj. Két« converso ß in r; ut a 6i> tu; élt. a róGct, tot, etc. Alii malmit Varrómadár. Motacilla suforia. dici xctTcc fASTÚd-ediv pro Motacilla, V. Billegető. Su* , tapia v. tupla, n, p. a caeci* toria, Neve azon megjegy täte, ex Graeeo tyflá. isid. zésre méltó mesterségétől 1. XII. p. III. idem sentit. vagyoq, melylyel fészkét Va a Graeeo &álnu>, fodio. két falevélből készíti, mi« Virg. 1. Georg. Quidam de* don edgy száraz levelet, rivant hoc a Chaldeo i^blS? edgy zöldhöz, a1 zöld ág* quod est, flndo.. Vakondak* nak végső szélére, mintedgy nak neveztetik, mert igen hozzá varr, úgy hogy a' ket* apró szemei vannak mely* tfí edjiitt olylyan lesyen, lyért öt a' régi világ vak* mintegy kis papiros tőltsér, nak kiáltozta, Földi. iQíciuí* (bors takaró) melylyet pély» Wurf. Eml, heivel megbélel.', FŐldí, Vaksi kígyó- Caecilia. A caecus ©rf)tietbcri>ogcí. Mad. est. caeculus , ? vnor.ooigxó v. Vasorrú niagnyitó. Loxia coc* Unde caecula inter serpen.- cothrausfes. Loxia, V. Mag-- tes. isid, 1.' XU. c. IV, Cae* nyitó. É/mxo&Qcevgíj? i gra* cúlá diota eö a quod parva num frartgens}-ex y.óy.y.oí, 833 granum; et -d-qavgtig, fran* tenuis; et ogct cauda.: Sífter* gens? quod a xhoavti), frango. • bocffüfer. Bog. JErás orrával cseresznye, Vénuscsiga. Venus. Venus „ dió, és minden kemény ma* ácppoöiTt}, xvnQig, xvnqot gokat megtörhet, sot magát yéveta, xu^épeta* Filia Goe«' a' kutyák és macskák ellen Ii. et Diei, Dea amorum» védelmezheti. Földi, jferu* pulchritudinis, etc. Interdum freíffcr, $ trfcbftncj, .ftrfch* pro venustate ponitur. Plau*- fuápper. Mad. tus, Sticho, 3. 2. 5. Pro* fecto amoenitates, omnium Vastag szarvú tengeri virágv Venerum , et venustatuuii Actinia crassicornis. Acti* affero. SSenttémufdjeí. Fér. nia, V. Tengerivrág. 2ÍU* fteriteffoí. Fér. Vérszopó, L. Nadály. Vércse. Falco tinnunculus. Fal* Végbél kukacz. Ascaris vermi* co, V. Sólyom. Tinnuncu*' cularis. Ascaris, V. Ugró* lus, qui male in vett. qui* féreg. Vermicularís a ver* busdam libb. tristuncuhis vo* mioulus, hoc a verrnis, quod catur, est is, qui Graecis. ab Aeolico ^sl/Jtví, pro dicitur zeyxQÍS- Videtur au* elftíog, s. slfxty^, i.e. lum* tem tinnunculus, v. tinnin* bricus. At elfuvg, a VJQT , culus dici a tinnitu vocis: h. e. reptile. Az embereknek quod et Perottus sensit. Sic- és gyermekeknek is végbe* vocat Plinius , 1. X. c„ lekben, egy sajt-féregnyi, XXXVII. Quem locum hau* tompa végével szí, és cso* sit e Columellae 1. VIII. c. portos. 9Jlfl(ttt)urtn, ?|ft?r* VIII. At quandú e Graecis. mabe. Fér. transtert, Graecam vocem, Végső parányi, Határ, parányi. relinere sólet. Ut 1. X. c. Monas termo. Monas, V. LH. Pennatorum infoecunda Parányi. Termo, oris, m. sunt, quae aduncos habent Idein ac terminus, apud ve* ungves, Cenchris sola ex teres. Enníus apud Festum: his supra , quae terna Ingenti vádit cursu, qua red« edit ova. Item, 1. XXIX, ditus termo est. Terminus a c. ult. Fiinuin cenchridis: GraeCO TEQIMÚV, TBQ/J-OVOg^ accipitrum generís eam Dixere et termo: quo En* Graeci faciunt. Etiam xsyxoís niuiu Graeca consvetudine yqg, et y.sQxylg vocatur. Ést bis usuin esse docet Festus. et serpentis nomen, quod Ut autem termo a recto rip* xeyxQP* dicatur. Meminit ftiuv, ita terminus est a ejus Plinius, I. XX. c. XXII; TÉQfiovog, Multa enim Cor» Isid. I. XII. c. IV. Vocatur mant Eatini ab obliquis Grae* et xeyxQÍvtjg, quae vox tarn» cor um. Minden állatok közt de ave quam serpente dici» Iegedjögyubb, legkissebb! tur. KeyxQtvijc, slöot opvstt, és utolsó!! FÖldi. ©rüttje o XkyíTctL uijöé oAiog Sttpctp. ûttctthürcheit. Fér. >/ BLSOg ocpmq. Porro et avi et serpenti id nomen est a Vékonyt'arkú. Leptura. AEXX* xéyxQOiy i. e. milium , qua* ap«, compos. ex Xestvóg, 82S si dícas accipitrem, aut ser* na rubeta. Rana, V. Béka.

pentem miliarem. Ratio nomi* Seiicrtrötc. Kétélt. : nis utrique, quod mullis instar Vereshajma fatytyúcsiga. Ano* milii punctis distinguantur. mia cepa. Anomia, V. Faty» Id de serpento liquido ind'u tyú csiga. Cepa, V. Veress cat, hic Luciani locus; I. hagyma. 3nnc(>cífd)flíc. Fér. IX: Et Semper recto lapsurus Vereshajmácska. Cepola. Cepo» limité cenchris, Plnribus ille la, rectius cepula, diminut. notis variatam tingitur al» a cepa, quod V, sub Veres* vum, Quam parvis tinctus hagyma, ©pitifdjmaitj. Hal. maculis Thebanus ophites. Vereshangya. Formica rubra. De eodem sie Aétiiis Anti* Formica, V. Hangya, ,flei* ochenus, lib. tertio deeimo, ne 'rőtbe Slmcífe. Bog. cap. XXVII. ex interpreta* Veres kaláris, Gorgonia nobilis. (ione Baptistáé Veronensis: Gorgonia, V, Szaru kaláris. Cenohrites serpens est mag.- Nobilis a notuni: ut a mn« nitudine duorum cuhitorum, tum mobilis; a fictum ficti* figura autem orassa in te-- Iis; a coctum cootilis. No.- nuem abeunte, colore viri« bilis igitur a nomlnis clarita* di, maxime juxta alvum, ut tedielus.3íotí)e $oraUe,Fér. milium colore referat, unde Veres kaláris. V. Kdfárisvnoh. et cenclirias, Ii. e. miliaris ©acuuenmooé", Fér, appellatur. Ajunt eliain hunc Veresajakú csészecsiga. Patel» se fortiorem fieri cum mi* la neritoidea. Patella,, V. . lium floret. ithurmfatf e Csészecsiga. Neritoidea, est Äirdifalfc Mad. , compos. ex Nerita, quod vi* íVereb. Fringilla dornestica.Frin* desis sub Uszócsiiga; et ' gilla, V, Pinty, ©pcrííitg, fitooc, forma. 3?ott)ííppc. FeV. ©paij, ?üntitfj. Mad, Veresszárnyú. Phoenicopteros. .Verekedő bíbicz. Tringa pug» ífrötvizáxteQog; riíbeas alas nax, Äampf(>a()tt, 9íeitomí|r. s. piniias habens. Nomen Mad, auis apud Aristoph. in Aui* Vérlábú. Elaematopus. 1 Jiiia* bus; comp, ex ffotytxóg. tÖTcag. alfta, atog , • vér f ruber; et nttonv, ala. $ía* wog, láb. ?(u(icrfrcjfcr, Sltt* ntant, gíciininaír.; Mad. ftcritftfchcr. Mad. Veres tengeritől!; Pennatula rubra. Pennatula , V., sub Verés derekú szokcsér. Elater Tengeritoll.9íotl)f*fteb«.Fér. tlioracicus. Elater, V. Szök*. Veszedelmes szúh. Termes fa* csér. Tlioracicus a thorax , tale. Termes, V. Szúh. Fa* quod V. sub Mellj alsó vérere. talis a falum, quod a fando. Veres eres vízi-skorpió. Nepa Nam ita dicitur Deifátum, rubra. Nepa, V. Víziskor* h.e. dictum, jussuhi, deore» , pio. 9Mf)abcr. Bog. tiini, vohmtas Dei. Sic No* Veres fogoly. Tetrno rufus. Te» , nius c. IV. ilem Priscianus, '., trao, V. Fajd, SHotbeé D?c6* in XII: GeniMium more si l)UÍ)it. Mad. loqui visuin, falum dictum/, .Vmshusú .béka, Tűzbéka. Ra: quia illud . Jupiter »H fatu* 818f • Pnreis, quae volnntatem tarnen hí quoque morientes < ejus aeneis inscripsere ta* dicuntur fatis concedero, bulis: sive quia id Parcae respiciendo numinís decre* sínt fatáe. Varro "1. V. de L. tum: non peréunt fato, si L. Ab tempore quod pueris respiciamus tempus, quod constítuunt Pareae fando, natura vivere permittit. Sic dictum fátum, et res fatales, enim praeveniunt fátum, ao Servius ad Ecl. IV. Fata moriuntUr ante diem, .non dicta a fando, quia Parcae suum, quia, ut Poéta'ait, dixerunt, haec credabantur — Merita nec morte peribat, evenire mortalibus. Qua haec Sed misera ante diem, — de Parcis, ea aspernantur Et Ovidius: Filius ánte diem Christiarii; non item fátum patrios inquirit in annos, Sed ejusque l'tvpov. Miríutius Fe* de fato plura si voles, Phi* lix in Octavio: Quid enim losphos adi et djsertis»imuiri aliud est fátum, quam quod Muretum, ad III. invecti* de uno quoque nostrum Deus vam in Catilinam; ubi docet, fatus est? lmpie itaque poe* quid fátum sit, et cur pro morte non quavis ab natura ta de Didone, IV. Aeneíd. proveniente a veteribus po? Nam, quia nec fato, merita natúr. (Fata arcw, í, e. nec morte, peribat. Quem - parcae, unde tria fata apud unurn crorem sibi in Maros Ausonium. ab art] itaque ne repertum dicebat Magnus fátum, non a fando.) SScr* Caesar Scaliger. Fuisse énim tmijter. Bog. Didoni fato mori praeter fá• tum. Sed si fato inortua, Vetemény poloska. Cimex ole< est praeter fátum, negari raeeus. Cimex, V. Czifra po* non polest eam et fato mor» löska ®emüfctvan$e.: Bog. tuam esse, et non esse, Vetési varjú Gabona varjú (Pá» pro diversa ejus vocabuli pista varjú). Corvus frugile* acceptione. Nam fati nomi* gus. Corvus, V. Holló. ne interdum intelligitur nu* ©aatfr(if)f..Mad. ,• minis voluntas, cui obsecun* Viasz szipoly. Phalaena Cerella. dant omUes: interdum vis Phalaena. V. Pille äßad)(S* naturae indita a Deo, motte. Bog. per quam ad nönagesimum Vidra. Lutra. Lutra, v. lytra, et vigesimum aetatis annum a Ww, h. e. solvo. Varro perveníre homines poSsunt. 1. IV, de L. L. Lytra, quod Fato igitur pereant, qui per» succidere dicitur arborum tingant ad hoc tempus natu* radices in ripa, atque eas rae divinitus praestitutum. dissolvere. Vel potius lutra At praeter fátum discc-- est ab Aeoüco éXvSQtjg,, pro dunt, tum qui ruina, aut évvöpiis s; evvdpíg. quqmo» naufragio, aut gladio, aut do. Graeci lutram, vocant: n. veneno pereunt: tum qui p. generali, nomine, cum Baccho, aut Venere , aut proprie omnia aquatica sínt • simili culpa corpus enervant, sint l'vvSga. Aeoles, eo» wortemque accelerant. Et rumque exemplo , Latinos 838 N ín A mufare, aatis con* Vitorlás Medúza. Medusa vele!* «tat: unde vvfupti, lympha: la. Mdusa, V. Medúza. Ve« ex <{novvficpóls7iTOt, lym* lella, diminutivum a velum, phatici. Kadern mutatlone quod sententia Ciceroms e gaudent Attici: teste Phry* vexillum; quomodo ex rixil* nieho et Eustathio: unde la, ala, factum est. ©egei* XLXQOV, dicunt pro VÍXQOV, quctííe, Fér.. et pro veúfiov, cti.svf.mv. Nam Vitorlás tengeri hólyag. Holo* fallitur Thomas magister, thuria physalis, Holothuria, cum sic unum Aristotelem V. Tengerihólyag Physalis, putat altéftw dixisse. ©t* V. Zsidócseresznye. S3efaitö< ter. Emi. fegel. Fér, VHlámbogár. Fulgora. Sutern* Vízszerető, Csibor. Hydrophi* träger. Bog. lus. Hidrophilus, est com* Vipera. Coluber vipera. Colu* pos. ex vdojQ, aqua; et (pu ber V. Vipera.-Vipera, V. Zóg, amans, ©djwimmícifcY. Ibid. üötper. Kétélt. Bog. Virágméz szívó madár, Virág* Vízi agyagfúró. Gordius aqua* madár, Virág harkály, Ko* ticus. Gordius, V. Agyngfú* librí. Trochilus, Colibrí. Tro* ró. Aquatícus ab aqua, quod chilus, rpo^ZAog, avis, de V. sub Víz. fEöafferfoíb. Fér. quascite Amrnianus I. XXII. Vízi disznó-eger Sorex Dauben»' Nomen, áno xu xqkx^v. tonii. Sorex, V. Disznóeger. Eius diminutivum troehilis* Daubenton nomen proprium. cus. Hac voce nsnm putat SESafferfpitjmatté. Eml. Casaunbonus poétám eum, Vízi V. parti essőkiáltó. Chara* cujus jambicos dimelros drius hiaticula, Charadrius, in apológia addncit Appu* V. Essókiáltó. .Hiaticula, ab leius. In vulgatis est tfochis* hio, quod notat concupisce* cili. Trochilus, res avium in re* et quasi aperto ore ap* Itália vocabatur, ut Plinius petére. Senec. epist. 72, ca* refert 1. VIII. c. XXV. et 1. nis quid quid accípit, pro* X, c. LXXIV. Neque pro* tinus devorat, et seniper ad pria háec Italorum appella* spem futuri hiat. Sic emptor tío. Nam similiter vocarunt hians, h. i. cupidus. Horat. Graeci. Arist, in hist. an. 1. I. I. sat. 2. V. 88. Avaritia IX, c. XI. de trochilo: Vo* hians. Cic. Ver. 4« ©ecíer* oatur idem presbys et rext dje. SStronbpfeiffer. Mad. eoque aquilam pugnare cum Vízi guvat. Ballus aquaticus. eo referunf. noeßßvq dicitur Rallus, V. Guvat. Aquatí* eadem menté, quá ßaßikeec;. cus, ab aqua, quod V. sub Nam juxta Hesychium 5tpi6J* • t Víz. Orofje aßaiTerraffe. Mad. ßvg , HvtifAog , ßaSiXevg , Vízi ló. Hippopotamus. * Iit/tanö* ctQxoiv. ftomgfűugét, SBÍu* TöMos, hippopotamus: equus menfptcfct. Mad. iluvialis. Sic dicitur a dorso Viszszás csiga. Turbo perversus. equino et juba, et hiftnit«. Turbo, V. Forgószél-csiga. Vid* Arist. hist. an. 1. 2, c*. *-• CftífAbptfithen. Fér. t.t ex tmtoi}, equus» «©' $29 raufe, fluvius. frttrfjpferb. qui äSxaqlSag vertit' lipnl* Eml. las: sed genus Insecti, quod Vízi pók. Ilydrnchna. Hydrach* in fbntibus ac rivis visitur,

pa, compos. ex. VÓ'WQ, aqua, summa celeritate superfi* et ápá%v)j, aranea. ©affér* ciem aquae percurrens; un* fpttutc, SBaffcrmiíbc. Bog. de Belgae vocant SÖfltcr* Vízi seregély. Sturmis cinclus. fptnitc, quasi dieas, ara* Sturnus, V. Seregély Kiyt neum aquatioum. Verba Fes* yJtog, cinclus: auis, quae ti sunt: Tippula bestiolao eontinuo motu pennas, quas genus, sex pedes habentis, in cauda habet, quassat, tes« sed tantae levitatis, ut su« te Galeno; ex xltvu), indi* per aquam currens non desi-- no, frango; et xlelg, eiőóg, dat. Quae verba conveniunt clavis. Farkát billegteti, mint cum interpretatione veteris billegető. FŐldi. SÖofferjtaar. Glossarü; in quo exponitur, Mad. eepvdßig, i^ctTtav tittVEzó? Vízi borjú. L. Mocsári gyék. fiEvov TÜJ vtüTtä. Sed in eo Vizi-lóhal. Syngnathus hippo* sive librarii culpa, s. quia campus. Syngnathus, V. Tu* Glossographus in vitioSos in1 hal. Hippocampus. Mac vo* ciderit Codices, pro tippula ce signantur equi marini ve* male legitur tumulus: quem; hentes currum Neptuui: ab admodum monet in Con* 'irexog, et xajxiti), quomodo jeefaneis Scaliger, qui et vocabant cetacea omnia, et appositam valde tipulae ad* íngentes pisces: unde et fert originationem. Nam dici Epichamus finxit xte/j-iúxíj* ait Traget ra rleptj, quia ver* rog, N. p. quia eaudain xá/Ai satur circa paludes Nam 7ITO6L , h. e. ílectur.t. Fes* xiepog est 'ekog, ut exponit tus: Cappas (lege Campas) Hesychius; s. ut Appollonü marinos equos Graeci a íle* interpres explicat, ó xa* xione posterioruin partium &vyQe>s xcti eltóStig rönog. appellant. Nonius; Hippo* ©ehnaefe, Songfuß. Bog. campi equi marini a ílexu Vízi skorpió. Nepa. Nepa ab caudarum, quae piscosae Afris aeeepimus. Festus: sunt. Dicitur et hippopota* Nepa, Afrorum tingva si* mus, quasi equus fluviatilis. dus, quod dicitur nostris Nam novafidg, fluvius. ©ee* Cancer: Vel, ut quidam vo* pferbdjen, ©ecratipe. Hal. lunt, scorpius. Plautus in Tavi — Semlyéki — Vízi — pók. Casina: Recessim dabo me Tipola', rectius Tipula. Ti» ad parietem, imitabor ne« pulae, s. tipullae voce usus pam. Dubitat Festus, nepa Plautus, Persa, Act. II. sc tourn cancer sit, áut scor II. Neque típulae levius pon* pius. N. p. quia utroque mo* dus sunt, quam fides Ieno* do veteres usi: pro cancro nia. Quem versum et Festus Plautus, pro scorpio Tullius adducit; ex quo diseimus, in Arateis.' et similiter inter* tipulam esse uon vermis ge* pretantur Glossae. Nepa, nus, ut putauit Th. Gaza,- ß^oonrio^i Et GIoss, Cyrilli, * S3Ü .•; Jy.oQziof, scorpius, nepa. de Dívinitaíe scribit Cicero , sJSSfljfcvfforpioii. Bog. signiücat acute sentire: inde- Vízi szúnyoghad, Fekelc szú» . que ut idem inibi ait; ságae* nyogfaj. Empis inaura. Etil« anus, quia multa sciro volunt. pis, V, Szúnyoghad. Mau* Festus: Saga, inquit, dici>, ros, ftctvpóg, obscurus, ni* tur mulier perita sacrorurn. ger. ©cíjvoarjcr £üpfcr. Bog.' Usi Horatius, Tibullus, Pro* Vízi vékonyfarkú, Leptura aqua* pertius. Tibull.: Pollicita est lica. Leptura, V. Vékony magico saga ministerio. A farkú. Áquatica ab aqua, sagire est praesagire, h. e. quod V. sub. Víz. ©affér* sagirc, s. sentire rem, an*

t fd)tt)ímmcr. Bog. tequnm contigerit. Sagire un* Vizslabogár, Fiirkeszbogár. Ich* de sit, obscurius est. Qui* neunion. *lxV£Ífu»v , qui He*, busdam piacet esse canum rodoto libro secundo, ac Ni-- proprium, nam Persis, Sag, candro quoqe, dicitur i£* canem dici. alii volunt esse VEVTJ'I'. Hesych. Ixvsvtal, a venatione tranlatum, quia tii vvv lxvsvf.ióveí Xeyóuwoi, Gayis sit verrieulum. (Ma* Nomen utrumque ab Ixveiiu, gyarice: Szák, Hal fogó investigo, s. quod instar ca* háló): allii a Thusca voce nis venatici inevestiget cro* sacrum notante, unde et codilum et aspidem , ova* sanctum, sacrum, sagmina, que eorum observet: quam sangvis, etsaxum. Sed haec rationem adfert Gesnerus: etyma mire incerta. @pür* sive potius, quod rostro suo, bujtb. Eml. (id simile rostro suillo) ci; Yizsla menetke. Mustela furo. bum ruspetur et investiget. Mustela, V. Menetke. Furo, unde vllog dicitur Pisidae a vero non alienum est, es« in'££af*époi. ©djíupfröcfpc, se a Gallico: Furet, idem ;> ©pütitcnftcchcr. Bog. notante. gfretteí, gírett, grett. Vizsla kutya. Canis sagax. Ca* djeit. Eml. nis, V. Kutya. Sagax. Ut Vöcsök. Coiymbus auritus. Co* auda$ est ab audere, ita sas lymbus, V. Kárakalona. gax est a sagirc, quod, ut I. Díjrtauctjer. Mad.