Jelen kötet az NHIT Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) projektjének keretében

a 2007 évben készült Körkép számok tartalmának gyűjteménye, amelynek kiadására a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közötti együttműködés részeként került sor.

Az IT3 projekt keretében elkészült valamennyi anyag megtalálható a projekt portálján: www.nhit-it3.hu

• Első Kötet, amely az információs társadalommal kapcsolatos 12 fő témakör általános áttekintését tartalmazza; • Második Kötet, amelyben 20 kiemelt terület részletes elemzése ("mélyfúrása") található; • Harmadik Kötet, amelyben további mélyfúrások és alkalmazási területekre kidolgozott víziók jelennek meg; • a folyamatosan bővülő Negyedik Kötet, amely a korábban elkészült anyagok aktualizált változatait tartalmazza • valamint a kéthavonta kiadásra kerülő Körkép, amely aktuális híreket közöl az infokommunikációs technológiák és alkalmazásaik világából.

Az IT3 projekt vezetője: Dömölki Bálint

A projekt munkatársai: Kósa Zsuzsanna Kömlődi Ferenc Krauth Péter Rátai Balázs

Egyes tanulmányok kidolgozásában további szakemberek is résztvesznek. A projekt munkáját az anyagok megvitatásában való részvételükkel segítik az IT3 Baráti Társaság tagjai

Az IT3 projektet az NHIT részéről felügyelik: Bakonyi Péter Havass Miklós

KÖRKÉP 2. 2007 E L Ő SZÓ

Az „Információs Társadalom Technológiai Távlatai” (IT3) projekt célja az, hogy áttekintse az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható alakulását, különös tekintettel a 2007-2013 időszak magyarországi információs társadalmát meghatározó tényezőkre. A projekt keretében az áttekintést az alábbiakban ismertetendő 12 témakörben végezzük, témakörönként meghatározva 8 - 10 legfontosabb résztémát, röviden jellemezve azok fejlődési tendenciáit. Ennek alapján kerültek kiválasztásra azok a technológiai jelenségek, amelyekkel kapcsolatban a tárgyidőszak magyarországi helyzetére vonatkozóan jelentős, nem-triviális állítások fogalmazhatók meg és kerülnek a tanulmányban részletes elemzésre.

A kidolgozásának részeredményeként rendszeresen megjelenő Körképünkben a témakörökhöz kapcsolódó, olyan híreket ismertetünk, amelyek a témakörökkel kapcsolatos anyaggyűjtés során kerültek látókörünkbe, és amelyek (valamilyen szinten) igazolják, alátámasztják azokat az állításokat, amelyek az adott témakörrel kapcsolatosan - előreláthatólag - meg lesznek fogalmazva. Tekintettel a nagymennyiségű információra, nem törekedhetünk a témakörök teljes lefedésére, így valóban csak a legjelentősebbnek, legátfogóbbnak vélteket közöljük. Természetesen el fordul, hogy egy-egy hír több témakörhöz is kapcsolódik – ilyen esetekben a legmegfelelőbb „kalapra” való utalást tesszük az első helyre, s egyben utalunk az egyéb vonatkozásokra is.

A témakörökhöz ikonokat rendelünk és a híreknél ezekkel jelöljük meg, hogy az adott hír melyik témakör(ök)höz tartozik. A témakörök rövid leírása a következő:

KÖRKÉP 3. 2007 1. Alapok „ 2. Hírközlés 

Alapokon az információ tárolását, feldolgozását és A témakör keretében az elektronikus hírközlés mindenféle továbbítását végző alapvető berendezések ("áramkörök") formájával, távközléssel, médiatechnológiával és a műsor- és technológiáit, illetve az ezeket megalapozó tartalom-átvitellel egyaránt foglalkozunk. (A hírközlés része a természettudományos törvényszerűségeket értjük. posta is, azonban itt csak az elektronikus hírközlést értjük hírközlés alatt.) Ideértjük továbbá a hálózati topológiákat, a különböző hálózatok összekötését, valamint a különböző 3. Végberendezések hálózati és szolgáltatási szintek együttműködését is. Ehhez a témához tartoznak az elektronikus hírközlés korlátos Végberendezéseken az informatikai berendezések és a erőforrásai, pl. a frekvenciák és a műholdszegmensek. Ide külvilág közötti kapcsolat különböző formáit megvalósító tartozhatnak még az azonosító rendszerek is (hívószámok, eszközöket, az ún. perifériákat értjük. domain nevek, kódrendszerek).

4. Rendszertechnika ¤ 5. Alkalmazási eszközök # A témakör keretében az informatikai berendezések A különböző alkalmazásokban felhasználásra kerülő nagyobb felépítésének architekturális alapelveit, konstrukcióit feladatcsoportok megoldásának általános kereteit biztosító elemezzük. Beleértjük a hálózatokkal összekapcsolt rendszereket, az operációs rendszerek és a konkrét rendszerek felépítési elveit is. alkalmazások közötti világot elemezzük ebben a fejezetben. Konkrét alkalmazási rendszerek felépítéséhez szükséges komponenseket, (szoftver)eszközöket vizsgálunk, amelyek 6. Tartalom-kezelés L sokszorosan összekapcsolódnak, egymásba integrálódva hasznosulnak. A tartalomkezelés témaköre alatt a különböző típusú információk (szöveg, kép, hang, mozgókép, stb.) egyéni és csoportos előállítását, fejlesztését, tárolását, rendszerezését, 7. Fejlesztés és működtetés C és visszakeresését értjük. Elsősorban nem a produktumot, a különböző technológiák által létrehozott tényleges tartalmat, Ebben a témakörben tárgyaljuk az informatikai rendszerek hanem az ahhoz vezető – vagy azt megőrző – eljárásokat, a létrehozásához (tervezés, implementálás), valamint a teljes tartalom-előállítás, tartalomtárolás, és -elérés formáit életciklusuk követéséhez használt módszereket és elemezzük. eszközöket, beleértve a munkafolyamatok és az innovációs folyamatok technológiai és szervezési támogatását. 8. Üzlet s 9. Közszolgálat * Ideértendő a teljes információ-technológiai (azaz informatikai, médiatechnológiai, távközlési és tartalomkezelési) kereslet a A közigazgatás és társadalmi közszolgáltatások elektronikus termék- és a szolgáltatási piacon, a tartalomszolgáltatási kiszolgálásával összefüggő összes jelenség ide sorolandó. üzletág, az üzleti partneri viszonyok az érték-előállító folyamat Általában ide tartozik a (nem üzleti célú) táv-ügyintézés; az mentén, a piaci szerkezet és a tőkeáramlási folyamatok. elektronikus közigazgatás, az egészségügy, az oktatás és a közművelődés szférájának informatizálása; a táv-munka és táv-oktatás infrastruktúrájának biztosítása, a tartalom- 10. Magánfelhasználás v archiválás és a környezetvédelem közszolgálati feladatai. Ide sorolható továbbá az információszolgáltatás, és a közigaz- Ide tartoznak a magánszférában lezajló társadalmi folyamatok gatási adatvagyon-menedzsmentje is. és az információkezelések elektronizálásának egymásra hatásai; az információs társadalom fejlődő lehetőségei, előnyei és kockázatai; a digitális irástudás és munkaerő-piaci 11. Biztonság ± esélyek; a művészetek; az információs személyiségi jogok; a demokrácia; és a Kulturális identitás kérdései. Informatika-biztonság alatt az informatikai rendszerek és eszközök (szoftver, hardver vagy ezek együttese) elvárt működését (biztonságos működését) akadályozó vagy 12. Szabályozás veszélyeztető kockázatok (cselekmények, külső hatások vagy § ezek következményeként előálló állapotok) elleni védettséget A szabályozási környezet változása tekintetében három fő értjük. Az informatika biztonság (biztonságos működés) – szabályozási irány jelölhető meg szabályozási célként: 1. definíciónk szerint – csak a használati cél alapján egyedileg segítő – ösztönző, 2. konfliktusmegelőző, 3. fejlődést meghatározható minőség, ami ugyanakkor nem zárja ki a befolyásoló. Mindhárom szabályozási irányon belül eltérő tipizálás lehetőségét. Az "informatikai rendszer és termék" hangsúlyokkal, de egyaránt jelen van a teljes szabályozási kifejezést az üzemeltetést és használatot is átfogó széles eszköztár: a) a jogi szabályozás, b) az államilag támogatott értelemben használjuk, az informatikai rendszerekbe a piaci önszabályozás, c) a támogatási politika, és d) a várható fejlődésre tekintettel beleértjük az adatátviteli- szabványosítás. távközlési hálózatokat is. Nem tekintjük a biztonsági kérdések közé tartozónak azon fejlesztéshez és üzemeltetéshez kapcsolódó minőségbiztosítási kérdéseket, amelyek ugyan hatással vannak az informatikai termékek és rendszerek biztonságára, de biztonsági kockázatok hiányában nem okoznak problémát.

KÖRKÉP 4. 2007 TARTALIOM

Előszó 2 Tartalom 5 „ ¤#LC±s*v§ Vezércikkek Közösségi hálózatok 9 Spektrum a hírközléstől a hír-kezelésig 12 Dokumentumformátumok jövője 15 A jövő virtuális univerzuma 18 Az információs hadviselés technológiai alapjai 21 SFF - gyár a lakásban 24

Hírek 001 Nanotechnológia az adattárolásban 28 „ 002 Új optikai processzorokkal gyorsabb internet? 28 „¤ 003 Biometria és agytevékenység 29 „± 004 Mindörökké, mindenhova mobil 29 Ls 005 Mi legyen a nappaliban? 30 Ls 006 Több ujj érintésére reagáló képernyő 30 007 Otthoni gyártóművek 31 „ 008 Láthatatlan adatok 31 „ 009 Bővített Valóság az oktatásban 32 L * 010 Az állatokhoz hasonlóan RFID-címke embereknek is? 32 v 011 "Déja vu" a nagyszámítógépek körében 33 ¤C 012 A beszédfelismerés hatása az autóvezetésre 33 # 013 Virtuális ruhatervezés 34 #v 014 Síron túli üzenetek 34 L± 015 Virtuális Braille 35 #L 016 Mashup technológiák és a tartalomszolgáltatás 35 LC § 017 Miről beszélgessenek a számítógépek egymás között? 36 ¤C± 018 Az újmédia és a hirdetők36 s 019 Új Linux Alapítvány 37 C § 020 A lövöldözős videójátékok javíthatják a látást 37 Lv 021 Mikor unatkozik a diák? 38 # * 022 A nyomtatott és a digitális örökség megőrzése 38 L* 023 Asimov és a koreai határ 39 # § 024 Adatbányászat-szabályozás 39 *v § 025 Ha a papír beszélni tudna... 40 „ 026 Főnixként újraéledő csipek 40 „¤ 027 A komplexitás megöli az IT rendszereket? 41 „¤ s 028 Nyílt forráskódú autó 41 C § 029 A napkitörések hatása az infokommunikációs technológiákra 42 „ 030 Mobiltelefon a fogban 42 v 031 Magvas gondok és gondolatok 43 „¤C 032 A jövő század hipertextje: HTML 5 43 ¤Cs 033 Új Internetet! 44 ¤±s

KÖRKÉP 5. 2007 034 Robotfejlesztés az oktatásban 44 #* 035 Frusztráció-detektor 45 # v 036 Metaverzum 2016 45 L 037 Képalapú keresés kulcsszavak helyett 46 L 038 Bionikus szoftver 46 #L 039 A wiki már koalán keresztül is terjedhet 47 LC v 040 Mi mosolygunk az emotikonon 47 LC * 041 Odüsszeusz és a programnyelvek 48 C 042 Firefox 3.0 48 Cs 043 Innovációgyár 49 LC s 044 Egyre kevesebb nő dolgozik az IT-ban 49 Cs 045 Párizsi kertek 50 L* 046 Agyhullámra mozognak a játékfigurák 50 L v 047 Robotetika Charta 51 # § 048 Rosszindulatú támadások nem kímélik az internet alapinfrastruktúráját sem 51 ± 049 Biztonságosabb e-szavazás? 52 C± * 050 Amerikából jön a hack 52 ±v 051 Fodrozódás nanohuzalokban 53 „ 052 Szabályozott kvantumállapotok 53 „ 053 Nanoméretű LED-ek 54 „ 054 Figyelő falak 54 „ v 055 Nagytávolságú Internet2 55  056 Kognitív rádió 55 „ 057 Minden felhasználónak saját TV csatornát! 56 „¤C 058 Bővített valóság a gyógyításban 56 # * 059 Megjelenítők három dimenzióban 57 L 060 Jobb érintőképernyő mobiltelefonokhoz 57 v 061 Diszkrét térfigyelő kamerák 58 # ± 062 A biztonságpolitika nyelve 58 ¤C 063 A kicsi szebb a szoftverek esetében is 59 ¤C 064 A szusit szereti, az elnököt féli a robot 59 # 065 "Fekete lyukak" a világhálón 60 L 066 Az ókori Róma újjászületése 60 L* 067 Kultúrsokk kezelése mobiljátékkal 61 L* 068 Változások az elektronikus zeneiparban 61 Cv 069 Egyszerűbb programozás többmagos gépekhez 62 „¤C 070 Az informatika dinoszauruszainak természetéről62 ¤C 071 Az óriásplakát téged néz 63 # s 072 Barlangember 63 L* 073 Hatékonyabb energiafelhasználás 64 s § 074 Meghackelt p2p hálózatok 64 ± 075 Cyberháború? 65 ± 076 Online szokásaink alapján azonosít a szoftver 65 ±v 077 Fénytárolás 66 „ 078 Mozgó csontvázak 3D-ben 66 „L* 079 Asztali szuperszámítógépek szoftverkrízisben 67 „¤C 080 Babbage ihlette nanoszámítógép 67 „C 081 A vezeték-dzsungel hamarosan kimegy a divatból 68 „ 082 Műkézzel zongorázni 68

KÖRKÉP 6. 2007 083 Többezer kilométeres kézfogás 69 L 084 Érzékeli-e az érzékelő a közelgő hídkatasztrófát? 69 * 085 Szenzorba ágyazott web-szolgáltatások 70 ¤ 086 Nepomuk - a közösségi szemantikus desktop 70 ¤L 087 Nagyok az elvárások a Gears-szel szemben 71 ¤LC 088 Patkányagyú robot 71 „# 089 A jövő avatárjai 72 #L v 090 Ami mosolygásra késztet 72 #s 091 Robotlégy 73 #* 092 Navigál a képzelet 73 L * 093 Misszionáriusok a Second Life-ban? 74 L* 094 Evolúció-alapú szoftver 74 „C 095 A tervezés új filozófiája 75 Cs 096 Hatékonyabb európai IT-t! 75 s 097 Őrülten egyszerű informatika? 76 s*v 098 Víruslesen 76 C± 099 Digitális detektív 77 ±* 100 Pofon a zenei jogvédőknek 77 v § 101 Nanocső-erdők szilíciumchipeken 78 „ 102 Okosodik a papír 78 „ 103 Amikor a felhőkből számok esnek 79 „s* 104 Tükör által homályosan? 79  105 Rövid távon, gyorsabban a médialejátszók között 80  L 106 A levegőbe rajzolás művészete 80 #L 107 A szenzorok mindent rögzítenek 81 v§ 108 Közös AJAX platform mobil és asztali gépekhez? 81 ¤C 109 Új éjszakai gépilátás-rendszer fogja csökkenteni a közúti balesetek számát 82 ¤* 110 Leszármazási vonalak gyors azonosítása DNS-minták alapján 82 „# 111 Zeno, az új robot csodagyerek 83 #v 112 Wikipedia 2.0 83 L 113 Jön a Google Világa 84 LC 114 Megnyílnak a virtuális világok közötti határok 84 Lv§ 115 A virtuális leckék ösztönző hatása 85 L* 116 A játékipar igényei felgyorsítják a tudományos-technológiai fejlődést 85 „C 117 A virtuális világok a jövő MI tesztkörnyezetei? 86 L* 118 Újabb jelentős növekedés előtt a japán robotipar 86 #s 119 Fülel és reklámoz a szoftver 87 sv 120 Intelligens otthon, szenzortömegek nélkül 87 v 121 Játék célú IKT implantátumok veszélyei 88 ±v 122 Mennyire kötődünk a robotokhoz? 88 #v 123 Adaptív játszóterepek 89 L* 124 Határon átnyúló elektronikus kormányzati szolgáltatások 89 * 125 Online játék az adathalászat ellen 90 L± 126 Fogyasztóvédelmi vizsgálatok a biztonság érdekében 90 ± § 127 A legjobb szigetelő: a semmi 91 „

KÖRKÉP 7. 2007 128 Műanyag képernyők forradalma 91 „ 129 Hibrid számítógépek 92 „C 130 Több antenna, hatékonyabb jeltovábbítás 92  131 Újabb felhő az informatika egén 93 ¤ s 132 A VoIP a spammerek legújabb célpontja 93 ± 133 A jövő könyve 94 L 134 A SAP az iPhone-ra megy 94 s 135 Ingujjunkon hordozott technológiák 95 v 136 Szabadságot az internettelefonnak! 95 ¤ C 137 Eredeti Van Gogh, vagy utánzat? 96 #L 138 4,5 millió robot a nagyvilágban 96 #s 139 Együtműködés virtuális terekben 97 L 140 Fényképrendezés arcok szerint 97 #L v 141 A zebrák közösségi hálózatépítése 98 L* 142 A Web megalapítója és a rövidtávú szemlélet 98 Cs 143 A szervereknek is van lábnyoma 99 s* 144 Szuperszámítógépek zöld listája 99 „* 145 Videókeresés a digitalizált tananyagban 100 L* 146 Robotok és csecsemők 100 #v 147 Robotok tanítják a japán fogorvosokat? 101 #v 148 Adathalászat 2.0 101 L± 149 Kártékony szoftver mint szolgáltatás 102 C±s 150 Az Egyesült Államok és az internet feletti kontoll 102 s §

Társadalmi perspektívák Nyitott hozzáférésű erőforrások – új kihívások a közgazdaságtanban 104 Könnyűszerkezetű hálózatok - infrastrukturális változások az információs korban 109 A társadalmi mozgalmak új formái - a "sötét tömegek" 113 Információs társadalom – múlt, jelen és jövő 117 Információs Társadalom 2007 – Hogy volt, és mint lesz? 121

KÖRKÉP 8. 2007 Közösségi hálózatok

A legfrissebb adatok szerint ma Magyarországon 1,8 millióan használják az iWiW (www.iwiw.hu) szolgáltatásait, azaz a hazai internetezők körülbelül kétharmada tagja a MySpace mintájú népszerű közösségi hálózatnak (social network). A nyílt közösségi hálózatépítő program alapfunkciója, hogy korábban egymást ismerő emberek újra megtalálják egymást (X rálel gyerekkori játszópajtására, és elmegy meglátogatni). A rendszer sajátos információtöbblethez is juttatja a felhasználókat, például felkészülhetünk ismeretlen emberekkel való találkozásra vagy megpillanthatjuk ismerőseink ismerőseit, akikről mesélnek. Az eredetileg "Ki kicsoda?" ("Who is who?") nevű oldal 2002-ben indult, de az igazi nagy áttörést 2005-2006 tele jelentette. A jelenség természetesen nemcsak hazai jellegzetesség, hanem a földkerekség egészén gombamód szaporodnak az ilyen típusú - részben a Web 2.0 áttöréséhez köthető, de gyökereit tekintve sokkal régibb - közösségek. Nem véletlen, hogy napjaink online zsargonjának az internet- stratégiák fontos komponensévé vált social networking (hozzávetőleges fordításban: közösségi hálózatépítés) az egyik legdivatosabb kifejezése. A történeti hűség kedvéért: az első közösségi hálózatnak tekintett honlap, a ma mintegy negyvenmillió aktív tagot számláló Classmates.com (www.classmates.com) 1995-ben indult.

Virtuális közösségek A tömegmédiumok kommunikációteremtő erejére már a rádió, majd a televízió által meghatározott korokban is bőven akadtak példák, az információs társadalomban viszont a példák már általános jelenséget szemléltetnek: a közösségi hálózatok összekapcsolódnak a virtuális közösségekkel. A virtual community kifejezést Howard Rheingold (www.rheingold.com) használta először 1993-as azonos című könyvében. A számítógép közvetítette kommunikáció egyik legfontosabb jelenségeként írta le a földra- jzilag akár egymástól többezer kilométer távolságban lévő, kizárólag a világháló által összekötött, a cybertérben működő közösségek megjelenését. Míg a kilencvenes években csak a számítógép határozta meg ezt a kommunikációt, addig napjainkban a mobiltelefon is egyre fontosabb közösségteremtő funkcióval bír. (Rheingold 2002-es könyvében, a szójáték- című Smart mobs-ban e jelenség társadalom-átalakító távlatait elemezte. A pozitív oldal mellett azonban azt is meg kell említeni, hogy ezek a közösségek online bűnözők, például identitás- tolvajok vadászterületévé is váltak.) A virtuális közösségek működését a valós-idejűség, a tagok közötti (nem feltétlenül erős kötődésen alapuló) interakció, a gondolatok gyors megvitatása, kölcsönösség, az általában íratlan szabályok betartása jellemzi. Az interakció különböző szintjei figyelhetők meg: blogok kommentálásától, címkézéstől kezdve, az egyszerű fórumüzeneteken keresztül a masszív több-résztvevős online szerepjátékokban (Massive Multiplayer Online Role- Playing Game, MMORPG) való versengésig. A szerveződés hagyományos, felülről kontrollált ("üzenettáblák", csevegőszobák) és alulról kezdeményezett (azonnali üzenetküldők, wikik) módon egyaránt végbemehet. Ezek a CMC-nek (computer-mediated community) is nevezett szerveződések közösségi szoftvert használva segítik elő a résztvevők tevékenységét. Egy online közösség tagjai együtt hajtanak végre feladatokat, például nyílt forráskódú szoftvert fejlesztenek (fejlesztői közösségek, de az élet más területei is jócskán szolgálnak egy-egy téma, szakterület köré épülő aktív online csoportokkal).

KÖRKÉP 9. 2007 Közösségtípusok A következő fontosabb online virtuálisközösség-típusok különböztethetők meg: Levelező, üzenetküldő közösségek: • Az 1979-ben indult "hőskori" Usenet (USEr NETwork) rendszerek, melyek részben megelőlegezték a Web 2.0 jellegű online együttműködést és interakciót • Az 1988 óta működő IRC (Internet Relay Chat): valósidejű internetes csevegésre, konfer- enciára használt fórumok. • Azonnali üzenetküldő rendszerek (IM, Instant Messaging, a népszerű MSN): .NET Messenger Service, AOL Instant Messenger, Google Talk, ICQ, Jabber, Skype, Yahoo! Messenger. Közös tartalomkezelő és kapcsolatépítő közösségek: • Internet-fórumok, és elődeik, a BBS-ek (bulletin board systems, melyek közül az 1985 óta folyamatosan működő WELL - www.well.com - a legismertebb). • MySpace-típusú (www.myspace.com) közösségek. • Peer-to-peer (P2P) hálózatok (Kazaa, Napster, stb.). • Blogok- és wikik köré szerveződő közösségek. Játékra és virtuális valóságra épülő közösségek: • A szerepjátékokat, részben a lövöldözős játékokat és a csevegőszobákat keverő MUD-ok (Multi-User Dungeon). • A virtuálisvalóság-technológia tökéletesedésének és az egyre nagyobb sávszélességnek köszönhetően teret hódító virtuális világok/városok (Second Life - http://secondlife.com -, The Sims Online - http://player.thesimsonline.ea.com/index.jsp -, stb.). A szimulált számítógépes környezetekben a résztvevők közötti interakciókat ottani "másaik", avatárok valósítják meg. Első ismert példája a LucasFilm Games 1987-es Habitat-ja volt. • A virtuális világokkal rokon, de erőteljesebben játék-jellegű MMORPG-k, melyekben nagyszámú résztvevő egy vagy több virtuális univerzummal lép interakcióba fiktív, általában fantasy-karaktereken keresztül (EverQuest II - http://everquest2.station.sony.com -, World of Warcraft - www.worldofwarcraft.com -, stb.).

Közösségihálózat-történet A közösségi hálózatok előképei közül mindenképpen megemlítendők az egyszerűbb e-mail levelezőlisták, amelyeket már kilencvenes ével első felében alkalmaztak nemzetközi szervezetek egyes munkacsoportjaiban. Az évente egy-két alkalommal találkozó szakmai közösségek évközben ezeken a listákon tartották, és tartják ma is a kapcsolatot egymással, készítenek elő szakmai anyagokat a következő személyes tanácskozásra. Kétféle levelezőrendszer működik: egyszerű kör-email, vagy weboldal regisztrációval és beléptető jogosultság kezeléssel. Ilyen levelező hálózaton alapul például az ITU (Nemzetközi Távközlési Unió) legtöbb tanulmányi csoportja, vagy az ETSI (Európai Távközlési Szabványosítási Intézet) szabványosító munkája is. A Classmates.com után, az akkor még a dotkom lufi igézetében lévő újgazdaságra szakosodott Fast Company 1997-ben indította el hálózatát, és honosította meg egyben az üzleti alapú internetes hálózatépítést. 1997-ben több hasonló jellegű honlapot hoztak létre, 1999-ben megjelent az első európai közösségi hálózat is (Dooyoo - www.dooyoo.com).

KÖRKÉP 10. 2007 A virtuális közösségekből ismert "barátok köre" jellegű tudatos hálózatépítés csak 2001 körül kezdett elterjedni. Gyorsan népszerű lett: az áttörést a Friendster (www.friendster.com) 2002-es sikere jelentette. Jelenleg kétszáznál több hasonló, jelentős látogatottsággal bíró honlap létezik. A sikertörténetet jól szemlélteti, hogy az eredetileg zenei- és partiközösségként indult MySpace 2005-ben például több találattal büszkélkedhetett, mint a Google (amely Orkut (www.orkut.com) néven 2004-ben szintén közösségi hálózatot indított). 2005-ben a Yahoo! is színre lépett (Yahoo! 360°, http://360.yahoo.com). A Yahoo! és a Google jól szemléltetik az utóbbi egy-két év legfontosabb trendjét, a piaci elemek hálózatokba történő integrálását (social marketplace). A hálózatok általában a következő modell szerint alakulnak ki: az alapítók saját barátaiknak, ismerőseiknek küldenek meghívót. Az új tagok megismétlik ugyanezt. Egyre többen lesznek, egyre több a kapcsolódási pont. Az oldalak idővel automatikusan frissítik a címlistákat, a látható profilokat, új linkek és az online társadalmi kapcsolatok egyéb formái jönnek létre. Szinte valamennyi honlap publikus, bárki csatlakozhat hozzá. A legújabb hálózatok a korábbiaknál sokkal jobban fókuszálnak egy témára (utazás, futball, szex, autók, stb.), és azok mentén szerveződnek. Következő típusként megjelennek a honlapok közötti rendszerek - újabb világháló-térképek. Ebben sokat segíthetnek a kifejezetten közösségi hálózatokra tervezett keresőmotorok (XHTML Friends Network - www.xhtmlfriends.net -, stb.).

Üzleti- és magán felhasználások A nyílt közösségi hálózatok mellett léteznek meghívásos, egy-egy adott közösség számára kialakított hálók is, például az egyetemi és főiskolai oktatók európai hálózata, az Academici (www.academici.net), ahol tudományos projektekhez lehet résztvevőket keresni a szakterületek megjelölése alapján. Arról is értesülhet a hálózati tag, ha "valahol Európában" meghirdetnek egy vendég-oktatói állást valamelyik intézményben. Az innováció területén dolgozó kutatóknak ajánlják az Ideawicket (www.ideawicket.com) közösséget, ahol szintén gondolatokat lehet cserélni és online projekteket lehet szervezni. Üzleti kapcsolatok fejlesztésére ajánlja magát a Xing (www.xing.com) hálózat. Magánjellegű nyílt virtuális közösségek is használhatók üzleti célra: állásinterjú előtt háttér-információkat lehet megtudni a pályázókról, és reklám célra kiválaszthatók a sok ismerőssel rendelkező, úgynevezett "szociális csomópontok" is.

Közösségi szoftverek Mely programok teszik lehetővé a social networking-et? A social software számos definíciója közül talán a "csoportos interakciót támogató szoftver" a legpontosabb. Az együttes munkához használt kollaboratív szoftverektől főként az alkalmazásokban különbözik. Általában nem egyetlen szoftvertípus értendő rajta, hanem a közösségformáló számítógépes kommunikáció két-három módja: az egy az egyhez (one-to-one: e-mail, azonnal üzenetküldés), egy a sokhoz (one-to-many: weboldalak, blogok) és a sok a sokhoz (many-to-many: wikik) valamilyen kombinációja. Úgy tűnik, bizonyos szoftvertípusok könnyebbé teszik az önkéntesség-, bizalom-, egyenlőség- és teljesítményalapú, bottom-up közösségsz- erveződési folyamatot. Megfelelő adatbázist használva, egyszerűbb velük a hálózatelemzés, felhasználók közötti linkeket generálnak. Viszont még a nagyon hasonló, csak néhány tervezési koncepcióban különböző szoftverek is eredményezhetnek teljesen eltérő közösségi outputot: míg a mediawiki az oldalak bármely felhasználó általi szerkesztését, addig a részletes hozzáférés-kontrollt alkalmazó tikiwiki erősebb tartalomellenőrzést és kevesebb közösségi jelleget tesz lehetővé. A részletes jogosultság kezelés ugyanakkor közös munkát segítő eszközzé teheti a szociális szoftvereket.

KÖRKÉP 11. 2007 Spektrum a hírközléstől a hír-kezelésig

Hírközlésnek hívták, most infokommunikációként emlegetik. Beleértjük a telefont, a vezetékes és rádiós távközlést, a műsorszórást, az internet hozzáféréseket is. Sőt, most már az információtechnológiai- és média iparág is összeforr az infokommunikációval. Információként értelmezhető jeleket visz át fizikai tereken vagy hálózatokon, kis vagy nagy távolságokra. Mehet vezetéken vagy vezeték nélküli rendszereken. Bebújhat a tenger alatti kábelekbe, de műholdakon is átvihető. Lehet csak egy telephely ellátása, vagy egy egész földrészé is. Egyre fontosabb, de egyre kevésbé látszik: beépül az eszközökbe és az életünkbe. Az emberek és tárgyak közti információs kapcsolatok technológiáját korábban el lehetett választani két részre: az információkezelésre és információátvitelre. Ma már ez az elválasztás egyre kevésbé tehető meg. Egyrészt, az információkezelés és az átvitel jelfeldolgozó technológiája hasonló. Másrészt, a jelátvitelhez egyre több irányító információ tartozik arról, hogy honnan hová, hogyan kell(ene) eljuttatni az információ tartalmat. A továbbítási információk nehezen választhatók el a feldolgozást vezérlő meta-információktól. A hírközlés és az informatika egymásba épülésének lehetünk tanúi. Lássuk, milyen új technológiai jelenségek határozzák meg a ma és a közeljövő hírközlését. A távközlési liberalizáció után, a verseny az innováció területén erősödik: párhuzamos új technológiák megjelenése és elterjedése várható az átviteli hálózatokban. Az inhomogén összekapcsolásokkal előálló, új generációs hálózatok1 alapelvét az Európai Távközlési Szabványosítási Intézet (ETSI) írta le először 2003-ban, amikor a hálózatok konvergenciájával és logikai összekapcsolásával foglalkozott a http://www.etsi.org/tispan/. A Nemzetközi Távközlési Unió is indított egy széleskörű szabványosítási munkát a témában http://www.itu.int/ITU-T/studygroups/com04/roadmap.html. Az új generációs hálózatokban az inhomogén összekapcsolások szoftver-szinten történnek, az un. Softswitch kapcsolókkal. A rendszerintegrátori szerepkör új helyzetet teremt a hálózati kapacitások versenyében, mert az átkapcsolási pontokat birtokló céget monopolhelyzetbe hozhatja http://www.dataconnection.com/news/ download/softswitchinNGN.pdf . A mobilitási igény differenciálódik: vezeték nélküli nem mozgó hozzáférésre és valódi mozgás közbeni kiszol- gálási igényre. A vezeték nélküli Wifi-Wimax átviteli rendszerek a vezetékes hálózatok jelentős versenytársaivá tudnak válni, mert gyors lefedést biztosítanak és kis előfizetői sűrűség mellett is elég hatékonyak. Reagálásként a nagyobb hálózatüzemeltetők világméretű szövetséget kötöttek a fix és mobil hálózatok közötti átjárhatóság biztosítására. A vezeték nélküli technológiák többféle fajtájáról szólt áprilisban a rádiós konferencia Párizsban: http://www.ew2007.org/, amely rendszeresen Európa legnagyobb seregszemléje a témában. Az informatikai rendszerek beágyazódnak más rendszerekbe és kommunikálnak egymással. A környezet megszokott tárgyai elemi intelli- genciát kapnak, és szintén kommunikálni kezdenek egymással. Ehhez is szükség van, vezeték nélküli, valós idejű jelátvitelre. A világ egyik vezető laboratóriumában az MIT Média Lab.-ban a "Things that think" projektben kutatják az intelligenciával ellátott tárgyakat és rendszere- ket. http://www.media.mit.edu/about/overview.pdf 1 Az új generációs hálózatokról szól az IT3 projekt NGN mélyfúrása, amely a http://www.nhit- it3.hu/images/stories/tag_and_publish/Files/it3-2-1-2.pdf címről letölthető.

KÖRKÉP 12. 2007 A mozgásban levő közlekedési rendszerek, az elosztott intelligenciájú szenzor-rendszerek véletlenszerű kommunikációs kapcsolódásai alkotják az ad-hoc (ad-hoc mobil) hálózatokat. Ezek egymásközti forgalmának megszervezésekor a véletlenszerű kommunikációs csatornát is fel kell építeni, mielőtt elindulhat a jelfolyam. Az IETF, az Internet szabványosító nemzetközi szervezete foglalkozik a témával: http://www.ietf.org/html.charters/ manet-charter.html A konvergencia tovább folytatódik a médiatechnológiák felé. A távközlési- és informatikai szolgáltatók szeretnék megőrizni a vevőkapcsolatokat, ezért megpróbálnak belépni a médiatartalom forgalmazó üzletágakba. A tartalomkezelő technológiák beépülnek a hálózatos rendszerekbe, és a felhasználók egy része közre is adja a saját készítésű tartalmat. Ezzel teljesen megváltozhat a hagyományos média-üzleti modell. Itt érkezünk el a hír- kezelésig, ami egy új funkciót igényel a hálózatoktól: nemcsak át kell vinni az információt, hanem tárolni is kell: archiválni a tartalmakat valahol, valamilyen elosztott vagy központosított módszerrel. Példaként állhat itt az EU vetőmag információs portálja http://eusoils.jrc.it/ A hálózatok és a környezetei intelligencia terjedésével a mindennapi élet technológia-függősége nő. Ezt a megbízhatósági szabályozás megerősítésével lehet elviselhetővé tenni a társadalom számára. Az új szabályozási elv a "fogyasztók biztonságos szolgáltatási hozzáférése" lehet.

Az új vezeték nélküli kommunikációs technológiák egyre hatékonyabb spektrumfelhasználást tesznek lehetővé. Ugyanakkor, a tömegesen terjedő egyéb vezeték nélküli rendszerek, pl. orvosi alkalmazások, áruazonosítás, az intelligens környezet tárgyai, az új közel-téri rendszerek, és a rádiós szenzorhálózatok mind-mind spektrumot igényelnek. Ezzel megnövelik a frekvenciagazdálkodási hatósági feladatokat. A spektrumhasználat ma nagyrészt árverések útján értékesített (vagy hatósági kijelöléssel megszerzett) vagyoni értékű jogokra épül. Az államok általában ebből finanszírozzák a frekvencia-koordinációs és szektor-szabályozási tevékenységüket. A spektrum mint korlátos erőforrás hatékonyabb kihasználása új technológiákat igényel és új elosztási módszereket is felvet http://www.spectrummanagement.eu/ Egyes új, adaptív spektrum-használatra épülő technológiák, a szoftverrel irányítható rádiós átvitel http://www.softwareradio07.com áttörik a hagyományos frekvenciagazdálkodási gondolkodásmódot is.

KÖRKÉP 13. 2007 Ezek a technológiák igen széles spektrum tartományban figyelik a tényleges használatot, és a ki nem használt változó frekvencia-sávokba nyomják bele az átvinni kívánt információkat. Ezt az átviteli technológiát eredetileg olyan professzionális alkalmazásokra fejlesztették ki, ahol nem lehetett használható frekvenciasávot igényelni. A már kiforrott technológia most kerül át a polgári alkalmazásokba. A nemzetközi elektromérnöki szakmai egyesület (IEEE) augusztusban tartja a második konferenciáját a kognitív rádióra épülő vezeték nélküli hálózatokról szóló konferenciáját. http://www.crowncom.org/ Erre a technológia-családra épülve, terjed a frekvenciákról való új gondolkodásmód: a hatóságok ne értékesítsenek kizárólagos spektrum sávokat, hanem legyenek kijelölt szabad sávok, amelyben adaptív technológiákkal lehet kommunikálni. Ma még non-profit mozgalomként terjed az Open-, Spectrum gondolat, amelynek egyik gyűjtőportálján megtalálhatók a legfontosabb események és konferenciák a témában. Ha elterjed ez az új megközelítés, új finanszírozási forrás után kell nézniük az állami szabályozóknak. http://www.volweb.cz/ horvitz/os-info/calendar.html

A szabványosítást és frekvenciagazdálkodást világméretekben felvállaló Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) éppen idén október közepétől november közepéig tartja a rádiós világkonferenciáját Genfben, ahol az egyik várhatóan nagy vitapont a nyílt spektrum-hozzáférés lesz. http://www.itu.int/ITU-R/index.asp?category= conferences&link=wrc-07&lang=en

KÖRKÉP 14. 2007 Dokumentumformátumok jövője

Az internethasználat elterjedésével és az elektronikus dokumentumok alkalmazási körének bővülésével egyidejűleg nő a felhasznált dokumentumformátumok jelentősége is. A korábbinál komplexebb rendszer- és alkalmazásintegrációs igények jelennek meg, valamint az elektronikus dokumentumokban tárolt információ hosszabb időre történő megőrzése is egyre fontosabb szemponttá válik. A webes és asztali alkalmazások közötti átjárhatóság, valamint a hosszútávú megőrzés iránti igények kielégítésének kulcsa a nyílt dokumentum- formátumok használata. Tíz évnél hosszabb megbízható információmegőrzés például nem is biztosítható költséghatékonyan nyílt dokumentumformátumok használata nélkül, mert semmi nem garantálja, hogy egy gyártó ennyi ideig fennmarad, vagy tíz-húsz év elteltével is támogatni fogja az adott formátumot. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években éles, ugyanakkor az átlag felhasználó számára kevéssé érzékelhető és még kevésbé átlátható frontvonalakon zajló küzdelem bontakozott ki ezen a területen. A számítógép megjelenése óta mindig számos dokumentumformátum létezett - voltak elterjedtebbek és találkozhattunk olyanokkal is, amelyeket csak néhány alkalmazás használt. Ma egy átlagos felhasználó leggyakrabban irodai alkalmazásokkal dolgozik, és így az ezek által támogatott formátumokkal (pl. rtf, html, MS Office: doc, xls, ppt, OpenOffice.org: odf, stb.) találkozik. Mivel a dokumentum képi megjeleníthetőségében (képernyő, nyomtatás) érdekelt, ezért természetesen kevéssé foglalkoztatja annak formátuma, vagyis az a megoldás, ahogy a tartalmat és a tartalom megjelenítéséhez szükséges információt tárolják. Ezért tűnhet fontosabbnak számára a megjelenítő alkalmazás. Valójában azonban a formátum éppen annyira jelentős, mint a megjelenítés, mert azok sokfélesége miatt nincs olyan alkalmazás, amely bármelyiket képes lenne értelmezni és megjeleníteni, ezért a használt dokumentumformátum lényegében meghatározza a felhasználó által beszerzendő alkalmazások körét, egy fejlesztő számára pedig a rendszerintegráció lehetőségeit. Már a kilencvenes évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy az ú.n. bináris dokumentumformátumok felett eljárt az idő, a leíró- vagy másként szemantikus-jelölő (descriptive or semantic markup) technológiák azonban csupán az ezredfordulóra váltak kellően éretté arra, hogy a fejlesztők számára valós alternatívát jelentsenek az előbbiek alkalmazásával szemben. A változás középpontjában az XML (eXtensible Markup Language) megjelenése áll, ami nem más, mint jelölő nyelvek létrehozásának generikus technológiája. Az XML alapú megoldások sikerét számos XML dokumentumformátum megjelenése és gyors elterjedése jól szemlélteti. Az XML több olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely elősegíti a dokumentumok hosszabb távú megbízható értelmezhetőségét, valamint a rendszerintegrációs igények kielégítését. Ugyanakkor egyaránt alkalmas zárt és nyílt formátumok kialakítására is, márpedig a jövő szempontjából a bináris dokumentumformátumok lecserélése mellett az is kulcskérdés, hogy az alkalmazásspecifikus, zárt megoldásokat milyen gyorsan váltják le a nyíltak.

Az ODF és az OOXML küzdelme Mivel minden rendszernek kimeneti és bemeneti oldalon egyaránt van valamilyen kapcsolata a felhasználóival, a dokumentumformátumok között a rendszerintegráció szempontjából kiemelt szerepet játszanak azok, amelyek előállítására és értelmezésére a felhasználók által széles körben használt alkalmazások képesek. Megkönnyíti ugyanis a rendszer használatát és csökkenti a rendszerintegráció költségeit, ha a fejlesztők számára olyan dokumentumformátumot alkalmaznak, amelyet a felhasználók maguk is elő tudnak állítani vagy értelmezni. Azaz tipikusan azokat, amelyeket a széles körében használt WYSWYG (what you see is what you get) irodai alkalmazások, az MS Office és az OpenOffice.org képesek előállítani és értelmezni. Az elmúlt években mind az OpenOffice.org, mind a Microsoft fejlesztői létrehoztak egy XML alapú, nyílt irodai formátumot: az ODF-et (Open Document Format) és az OOXML-t (Office Open XML).

KÖRKÉP 15. 2007 Az ODF 2005-ben vált ISO szabvánnyá, az OOXML pedig az szabványosítási folyamat utolsó fázisában várja, hogy szintén ISO szabvány legyen. Az ODF kidolgozása az OpenOffice.org által kifejlesztett dokumentumformátumon alapult, míg az OOXML lényegét tekintve a Microsoft Office korábbi bináris formátumainak XML-esített változata. Az ODF jelenleg az OpenOffice.org irodai alkalmazáscsomag, az OOXML pedig az Office2007 natív dokumentumformátuma. Az a tény, hogy a Microsoft az ODF megjelenését követően fogott bele az OOXML kidolgozásába számos kritika megfogalmazásához vezetett. Sokan egyértelműen rosszindulatú lépésként értékelték az OOXML megjelenését, és a Microsoft potenciális versenytársainak kiszorítására irányuló törekvését látják ez utóbbi kidolgozásában és szabványosításában. Néhányan már az elnevezés megválasztását is ilyesminek tekintik, mert úgy vélik, hogy az "Office Open" előtag könnyen keltheti azt a látszatot, mintha az OOXML a nyílt forráskódú OpenOffice.org formátuma lenne. (Azt a tényt, hogy az OOXML elnevezés megtévesztő lehet, jól mutatja a Wikipedia OOXML oldala, amely azzal a figyelmeztetéssel indul, hogy, ha valaki az Open.Office.org dokumentumformátumáról szeretne információt, akkor azt egy másik lapon keresse.) Lehet, hogy az OOXML névválasztás nem szerencsés, mindazonáltal jól kifejezi azt a tényt, hogy a felhasználói igények változása miatt a Microsoft alkalmazások a korábbi bináris, zárt dokumentumformátumok helyett, a megváltozott felhasználói igényeket jobban támogató, XML alapú, nyílt formátum használatára tértek át. A Microsoft részéről ugyanakkor érthető lépés a korábbiakhoz könnyebben illeszthető OOXML kifejlesztése. Az OOXML-el szemben a legtöbb kritikát viszont éppen e tulajdonsága miatt fogalmazták meg. A kritikák hátterében az a félelem áll, hogy a korábbi bináris formátumokhoz kapcsolódó megoldások és különösen az ezekkel járó kizárólagos jogok (szabadalmi és szerzői jogi jogosultságok) a gyakorlatban megnehezíthetik más gyártók számára az OOXML-el kompatibilis alkalmazások fejlesztését. E félelmeket igyekezett eloszlatni a Microsoft, és az OOXML-re vonatkozóan több egyoldalú nyilatkozatot tett, amelyek azt biztosítják, hogy az szabadon felhasználható legyen, valamint jól meghatározott kört érintően lemondott az OOXML-lel kapcsolatban esetleg felmerülő perindítási jogáról is. Mindazonáltal a Microsoft irodai alkalmazások alaphelyzetben továbbra sem támogatják az ODF használatát. Az idén megjelent Office 2007 nem képes az ODF dokumentumok feldolgozására és előállítására. Ez valószínűleg problémát fog jelenteni az MS Office felhasználók számára, mivel így nem képesek az ODF dokumentumok használatára. Talán ennek a problémának a felismerése vezetett el ahhoz, hogy a Microsoft lépéseket tett, és némi támogatást is nyújt az ODF és az OOXML közötti átjárhatóságot biztosító, nyílt forrású megoldások kidolgozására (ld. például http://odf-converter.sourceforge.net).

Webes dokumentumformátumok Az ODF és az OOXML küzdelemnek azonban csak egyik vetülete az, hogy az asztali gépeken futó irodai alkalmazáscsomagok körében jelenleg egyeduralkodónak tekinthető Microsoft dokumentumformátumok mellett meg tud-e jelenni egy másik, a nyílt forrású irodai alkalmazások által támogatott formátum. Az érdekesebb kérdés ugyanakkor az, hogy hosszabb távon melyik fogja elfoglalni az asztali és a webes irodai alkalmazások közötti információátadás dokumentumformátumának szerepét. Az internethasználat terjedésével, a SOA és SaaS megközelítések térnyerésével az asztali alkalmazáscsomagok sokat veszítenek jelentőségükből, és hosszabb távon valószínűbbnek tűnik, hogy dokumentumformátumuk a webesekhez igazodik, és nem a webes alkalmazások veszik át egy irodai alkalmazáscsomag dokumentumformátumát. Ennek oka, hogy a webes környezetben már ma is XML alapú, nyílt dokumentumformátumok a bevettek. Az átalakulás első jelei a wikik és blogok népszerűsége, valamint a webes irodai alkalmazások megjelenése (pl. Google Docs and Spreadsheets, gOffice, NumSum). Ezek natív dokumentumformátuma az XHTML, valamint más W3C szabványok, mint például a matematikai formulák kifejezésére alkalmas MathML. Ezek az alkalmazások természetesen a képi megjelenítés tekintetében ma még nem tudják azt a komplexitást nyújtani, amit a desktop alkalmazások, azonban a böngészők képességeinek, valamint az átlag felhasználó rendelkezésére álló számítási és adatátviteli teljesítmény fejlődésével ezek a korlátok meg fognak szűnni. Az ilyen irányú fejlesztéseket már mai is erősen motiválja a web 2.0-s, "read-write web" koncepciót érvényesítő alkalmazások népszerűsége is.

KÖRKÉP 16. 2007 Ez a fejlődési lehetőség tulajdonképpen a kezdetektől része volt a World Wide Webbel kapcsolatos elképzeléseknek, sőt magát a World Wide Web létrehozását alapvetően a dokumentumok globális összekapcsolhatóságának elképzelése, valamint az ember és gép közötti információátvitel lehetőségeinek hatékonyabbá tétele inspirálta. Tim Berners-Lee 1998-ban a következőket írta a web jövőbeli lehetséges szerepéről: "az információról szóló információ iránti óriási igény vagyis az információ osztályozásának, rendezésének, fizetésének és tulajdonlásának segítése hajtóerője olyan webes nyelvek kifejlesztésének, amelyek inkább a gépi mint emberi feldolgozást teszik lehetővé. Az ember által olvasható dokumentumok egyesítése a gép által érthető adattal folyamatban van. Az ember és gép webes együttműködésének és weben keresztüli kommunikációjának lehetőségei határtalanok." A webes megoldásoknak az asztali alkalmazásokkal szembeni térnyerése tehát előre vetíti, hogy csökkenni fog az asztali alkalmazások dokumentumformátumainak jelentősége. Emellett az is valószínű, hogy a webes és asztali világ közötti információátvitel domináns dokumentumformátuma a webes környezet formátumain fog alapulni. Ez az új formátum valószínűleg nem lesz önálló, hanem különböző nyílt webes formátumokat rugalmasan ötvöző kompozit megoldás, amely az XML-ben rejlő összes lehetőséget kihasználja, és a dokumentumban tárolt információ gép által történő feldolgozására is alkalmas. Amennyiben ez a forgatókönyv tényleg megvalósul, arra lehet számítani, hogy a felhasználói igények változása okán mind az ODF, mind az OOXML fokozatosan közeledni fog a webes dokumentumformátumokhoz és így egymáshoz is, mert hosszabb távon annak a nyílt formátumnak lesz nagyobb esélye a fennmaradásra, amely a webes környezethez könnyebben illeszthető, és ebből adódóan a háttérben megfelelően támogatja ember és gép interakcióját webes környezeten keresztül.

Háttéranyagok http://en.wikipedia.org/wiki/Document_file_format http://en.wikipedia.org/wiki/Binary_file http://en.wikipedia.org/wiki/Open_format http://en.wikipedia.org/wiki/OpenDocument http://en.wikipedia.org/wiki/Ooxml http://en.wikipedia.org/wiki/Markup_language#Classes_of_markup_languages http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_document_markup_languages http://en.wikipedia.org/wiki/Comparison_of_document_markup_languages http://www.webstandards.org http://www.odfalliance.org http://opendocument.xml.org http://www.openformats.org/main http://www.ecma-international.org/publications/standards/Ecma-376.htm http://www.w3.org

Steve Ballmer: Microsoft and Novell Announce Broad Collaboration on Windows and Linux Interoperability and Support, http://www.microsoft.com/winme/0611/28912/MS_Announcement_MBR.asx (On-demand webcast) Tim Berners-Lee, The World Wide Web: A very short personal history, http://www.w3.org/People/ Berners-Lee/ShortHistory

KÖRKÉP 17. 2007 A jövő virtuális univerzuma

Stephenson Metaverzuma és a Metaverzum 2.0 Mi történik a videojátékok és a Web 2.0, a virtuális világok és a Földet ábrázoló térképek kereszteződésekor? Mi történik, ha a szimuláció valósággá, az élet és az üzlet virtuálissá válik? Mire számíthatunk, ha a virtuális Földet használva navigálunk a valódi Földön, miközben ma még buta avatárunk online ágensünkké válik? A Metaverzumban találjuk magunkat - válaszolja meg a kérdéseket a futurológusokból és infokommunikációs szakemberekből álló Metaverzum Útiterv-térkép (Metaverse Roadmap, MVR, http://www.metaverseroadmap.org) szerzőkollektívája.

A "Metaverzum" kifejezéssel a cyberpunk Neal Stephenson (http://www.nealstephenson.com) 1992-es, mérföldkőnek számító Snow Crash-ében találkoztunk először. A kultikus klasszikussá vált regényben az író egy, a felhasználók által meghatározott, részleges vagy teljes alámerülést biztosító (immerzív) virtuális világot mutatott be, ahol az emberek kapcsolatba tudnak lépni, üzletet köthetnek, játszhatnak, egyszóval kommunikálnak egymással. Az információ passzív befogadását felváltja az (inter)aktív részvétel. A kifejezés az utóbbi években túlnőtte eredeti jelentését: a virtuálisan "felturbózott" fizikai valóság és a fizikailag állandó, folyamatosan elérhető virtuális terek fúzióját értjük rajta. A majdani felhasználó külön-külön, de együttesen is alámerülhet mindkettőben.

A Metaverzum 2.0 felé A mai, Metaverzum 1.0-nak tekinthető virtuális világok közül az egyelőre (inkább) Stephenson tereire emlékeztető, a regényben leírtak alapján kidolgozott Second Life (http://secondlife.com) hasonlít leginkább ezekre a jövőbeli, Metaverzum 2.0 gyűjtőkategóriába sorolható közegekre. Az avatárokkal benépesített, sok-felhasználós önfenntartó virtuális környezetként felfogható Second Life - melyben önmagunk épülésére és szórakoztatására végezhetünk (gazdasági, kulturális, stb.) tevékenységeket (is) - sikere az MVR által felvázolt (és az alábbiakban kifejtésre kerülő) közeljövőt vetíti előre: különböző webes alkalmazások és a játékok konver- genciáját, a 3D és a fejlett animációs technikák egyre gyakoribb használatát digitális térképek, virtuális környezetek és mesterségesélet-szimulációk kivitelezésekor. Mindeközben az alapokat szolgáltató hardver és szoftver, az összekapcsoltság, az üzleti befektetések és a társadalmi adaptáció együttesen teremtik meg a mai WWW 3D-s webbé, és részben Metaverzummá válásához szükséges feltételeket. A tipikusan web 2.0-ás termékek, mint az online enciklopédia Wikipedia, a fényképmegosztó Flickr, a bloggolást és a "közösségi könyvjelzőzés"-t (social bookmarking) összekombináló Digg, a társadalmihálózat-építő MySpace, Bebo és japán megfelelőjük, a GaiaX, a videók feltöltésére, megosztására és megtekintésére

KÖRKÉP 18. 2007 szolgáló YouTube, vagy az új browserek szintén a majdani Metaverzumot készítik elő. Más jelenségek is: virtuális emberekkel kísérleteznek az oktatásban, virtuális prototípuskészítő szoftvereket használnak az iparban, terjednek a 3D-s navigációs és modellező rendszerek. Szaporodnak a valós térről készített - Stephenson kifejezésével élve - "tükörvilágok." Az MVR szerzői a következő évtizedre (körülbelül 2017-re) prognosztizálják a folyamat beteljesedését. Egyetlen út helyett több odavezető ösvényt vizsgálnak.

Kritikus bizonytalansági tényezők A jövőképüket megalapozó forgatókönyvek két kontinuitáson (két "kritikus bizonytalansági tényező"-n) alapulnak: a technológiák és alkalmazások skálája az egyiken a bővítéstől (augmentation) a szimulációig, a másikon az egyén-központúságtól (intimate) a világra fókuszálásig (external) ível. –Abővítés a már létező rendszerek hatékonyságát új adottságokkal kiterjesztő, fizikai környezetünk érzékelését felerősítő technológiákra vonatkozik. –Aszimuláció a valóságot és/vagy párhuzamos valóságokat modellező, az interakció helyszíneként teljesen új környezeteket javasló technológiák gyűjtőkategóriája. – Egyén-központúságon az identitásra és az individuum vagy (valamilyen szintű intelligenciát tanúsító) tárgy cselekvésére fókuszáló technológiákat értjük. –Akülső technológiák a külvilágra vonatkoznak: a felhasználó általuk szerez információt környezetéről, amit azok segítségével képes ellenőrzés alatt tartani, illetve irányítani. A két kritikus tényező összekombinálásával négy egymással szorosan összefüggő, részben egymásra épülő komponens - az egységes entitásnak egyáltalán nem nevezhető Metaverzum négy aspektusa (négy forgatókönyv) - körvonalazódik. Kezdeti stádiumban már mindegyik megtalálható napjaink infokommunikációs közegeiben, fejlődési irányuk viszont még teljesen bizonytalan, számos tényező függvénye.

A négy forgatókönyv A ma jelenleg leginkább a Second Life-fal szemléltethető szimuláció és az egyén-központúság fúziója (az idővel kifinomult beszélgető interfész-platformmal támogatott) avatárokkal benépesített, az identitásra és az ember- ember interakcióra összpontosító virtuálisvalóság-rendszereket eredményez. Fokozatosan eltűnnek a VV-alapú több-résztvevős játékok (Everquest, World of Warcraft) és a szintén VV-alapú szociális környezetek (Second Life) közötti különbségek. Ezek a rendszerek a fizikai világ és a Metaverzum más részei által "érintetlen" területeken teszik lehetővé egy-egy közösség társadalmi életének és gazdaságának felvirágzását. A szimulációt és a külvilágra fókuszáltság technológiáit egyesítve jutunk el a mai virtuális földgömböktől a Google Earth- szerű, de annál sokkal részletesebb és precízebb tükörvilágokig (mirror worlds), amelyek térben és időben egyaránt "magas szintű kontextust adnak a valóság virtuális modelljeihez." A fizikai világra vonatkozó információ-gazdag reflexiókként is értelmezhetők - a VV-rendszerekkel ellentétben, ezek a világok nem valóság-alternatívák, hanem maga valóság. A külvilág-orientáció és a bővítés technológiáinak szintézise az immerzív, hely-tudatos rendszerek és interfészek együttesében, a (ma még elsősorban a digitálisan feljavított élő videofelvételek és számítógépes grafika kombinált alkalmazását jelentő) Bővített Valóságban (Augmented Reality, BV) kristályosodik ki. A majdani, magas szintű mintafelismerés- és gépilátás- technológiákkal, szenzorok és aktuátorok sokaságával rendelkező BV a felhasználót főként abban segíti, hogy az adott térről, tárgyról, stb. bármikor a legnaprakészebb adatokhoz jusson hozzá. A környezetünkről folyamatosan információt szolgáltató BV-

KÖRKÉP 19. 2007 eszközök már-már "belénk ágyazott" (embedded) rendszerekként funkcionálnak. "A BV-ban felnőtt generá- cióknak a Metaverzum olyan, mint a huszadik század gyermekeinek az elektromosság" - írják a szerzők. A Nokia a felhasználó által mobiltelefonjával készített fényképeket, videókat és hanganyagokat, valamint az elküldött és kapott sms-eket és mms-eket automatikusan multimédia naplóba rendező Lifeblogja az "életnaplózás"-t (lifelogging) vetíti előre. Utóbbi a "belső" és a "bővítés" technológiáinak találkozási pontjára vonatkozik - a fizikai környezet tanulmányozása és kontrollálása helyett elsősorban kommunikációra, emlékezetre és más emberek megfigyelésére használt fejlett technológiákat értjük rajta. Mindent rögzítenek, létünket bitekbe és bájtokba kódolják. Szinte folyamatos 3D-s bloggolásban veszünk részt, amit a kamerákkal, stb. felszerelt hordozható rendszerek és megjelenítők biztosítanak. Naplónkat másokkal is megosztjuk. Előbb-utóbb súlyos hátrányba kerülünk, ha nincsenek ilyen eszközeink, és csak a "hús-memóriánk"-ra hagyatkozunk. Körülbelül úgy járunk, mintha 2007-ben telefon nélkül élnénk.

A Metaverzum A felvázolt négy aspektus természetesen nemcsak, és elsősorban nem külön- külön, hanem különböző kombinációkban lesz tetten érhető. A kialakuló új világok összességeként definiálható Metaverzum mind a négyből tartalmaz elemeket. A technológiák egymásba mosódnak: a virtuális világok avatárjai tükörvilág-térképek vagy BV-rendszerek segítségével tájékozódnak, a felhasználók életnaplóznak a tükör- és/vagy virtuális világokban, és így tovább. A számos nyitott kérdés (privacy és ellenőrzés, integráció és befogadás, technikai kivitelezhetőség, stb.) ellenére, biztosnak tűnik, hogy a Metaverzumhoz vezető technológiák és a majdani Metaverzum rövid- és (különösen a 2016 utáni időkre vonatkozó) hosszútávon egyaránt megváltoztatják életünket.

A témáról bővebben olvasható az NHIT IT3 Tanulmány Második kötetében (13/2005): Virtuális jelenlét és virtuális világok mélyfúrás (http://www.nhit-it3.hu)

KÖRKÉP 20. 2007 Az információs hadviselés technológiai alapjai1

Az információs hadviselés fogalma, területei A mai értelemben vett információs hadviselés (information warfare - IW) fogalma az első öbölháború óta létezik. Körülhatárolni nehéz, az „IWS - The Information Warfare Site”2 a következőképpen definiálja: „a hadviselés egy új formája, amikor is az információ, illetve támadások az információ, illetve az információs rendszerek ellen a hadviselés eszközeivé válnak.”

Ezek a területek a következők: 1. Vezetési vagy kommunikáció vezérelt hadviselés: az információs hadviselés hadszíntéren történő implementálásának katonai stratégiája, beleértve a fizikai megsemmisítést; célja az ellenség hadvezetési struktúrájának haderőktől történő elválasztása. 2. Hírszerzés (más néven érzékelés) alapú hadviselésről akkor beszélünk, ha a hírszerzés közvetlenül az operatív tevékenységek (katonai műveletek) kivitelezését szolgálja (célpont meghatározás, károk felbecslése, stb.). 3. Elektronikai hadviselésről akkor beszélünk, amikor a rádiótechnikát, az elektronikát és a rejtjelezést (kriptográfiát) használják a hadviselés eszközeként. 4. A pszichológiai hadviselés az információnak az emberi elme elleni használatára, az információval való manipulálásra vonatkozik. 5. Winn Schwartau és mások a hacker hadviselést tekintik úgy, mint maga az információs hadviselés, ami gyakorlatilag a hálózatok biztonsági réseinek kihasználásán alapszik, azonban nem tényleges, hagyományos értelemben vett harc, céljai széles skálán mozognak, de ezek alapvetően mind a lehallgatás, beavatkozás, megszemélyesítés, stb. fő témakörökhöz kapcsolódnak. 6. A gazdasági információs hadviselés gyakorlatilag a gazdasági hadviselés és az információs hadviselés közös metszete. Két fő területből áll: az információ visszatartásból (információs blokádból) és az információs dominanciából (információs imperializmusból). 7. Az úgynevezett kibernetikai hadviselés a kibertérben zajlik, eléggé megfoghatatlan, utópisztikus. Formái nehezen azonosíthatók, az idők folyamán sokat változhatnak. Így itt csak az információs terrorizmust, a szemantikai támadásokat, a szimulált háborúkat, valamint a „Gibson hadviselést” körvonalazzuk. Mivel az informatikai módszerek alkalmazásai a felsoroltak közül az utolsó háromban játszanak meghatározó szerepet, a továbbiakban csak azokkal foglalkozunk.

1. Jelen írás az NHIT 2007 július 9-i ülésén "Az információs hadviselés kormányzati kihívásai" címmel Sík Zoltán Nándor által tartott előadás rövidített változata.

2. http://www.iwar.org.uk/index.htm

KÖRKÉP 21. 2007 Hacker hadviselés A hacker hadviselés mára már „bevett” technikákat alkalmaz: vírusok, férgek, logikai bombák, trójai programok, sniffer-ek arzenálja, „social engineering” eszközök, stb. használata. A polgári célpontok elleni hackertámadások hasonlóak a katonai célpontokéhoz, bár ez utóbbiak speciális felkészültséget igényelnek, lévén, hogy ezeket jobban a biztonságra fókuszálva tervezik, redundánsak, illetve sok, kritikus rendszer fizikailag nem része nyilvános, vagy zárt célú, de polgári felhasználású számítógépes hálózatnak. Megvalósítási vonatkozásban a számítógépes rendszerek elleni támadások lehetnek fizikai, szintaktikai, vagy szemantikai támadások. A hackertámadások alatt a szintaktikai támadásokat értjük, míg a szemantikai támadások a kibernetikai hadviselés körébe esnek. A hackertámadásoknak bármi lehet a célpontja, azonban vannak olyan polgári rendszerek (kritikus, vagy létfontosságú infrastruktúrák), amelyek különösen nagy katasztrófák kiindulópontjai lehetnek. Bár ezeket a rendszereket úgy tervezik, hogy biztonságosak legyenek, és a normál üzemeltetési menethez tartozik biztonságuk felülvizsgálata szakemberek által, támadások szimulálása, „log file” analízis, katasztrófahelyzetekre való felkészülés, stb., mégsem állíthatjuk minden további nélkül, hogy biztonságosak. Maguk a számítástechnikai eszközöket, szoftvereket gyártó vállalatok is egyre több hibát ejtenek, tekintve a fejlődés egyre gyorsuló ütemét, a bonyolultabb, átláthatatlanabb, tesztelhetetlenebb szoftvereket, és a piaci igényeknek való megfelelést. Emellett van úgy, hogy a gyártók szándékoltan tesznek biztonsági hibát, rést a termékeikbe, esetleg már a gyártótól a piacra kerülés során ártó szándékú kód kerülhet a rendszerbe. A számítógépes hálózatok elleni támadások jellemzője, hogy általában belső segítséggel történnek, legyen az akaratlagos, vagy akaratlan. Jellemző példa, hogy a hackerek száma az Interneten gyorsabban növekszik, mint a világon az Internet felhasználóinak száma. Az Internet pedig, amellett, hogy a hacker támadás eszköze és sok esetben célja is, tudásösszegző erővel is bír, hiszen az elosztott tudás megőrződik, egymásra épül és mindenki számára hozzáférhetővé válik. Több hacker/hacker csoport összefogására is alkalmas, aminek segítségével összehangolt, széleskörű támadást is tudnak indítani. Támadás során előfordulhat, hogy a szándékolt hatásnál sokkal nagyobb mérvű a ténylegesen kiváltott hatás, ami így katasztrofális következményekhez is vezethet.

Gazdasági információs hadviselés Az információs blokáddal általában a fejlettebb országok szoktak élni a fejletlenebbek irányába, bár ennek ellenkezőjére is van példa. Mindemellett ma már mindenütt, de legalábbis a fejlett országokban intenzíven használják a földfelszíni vezetékes és vezeték nélküli, valamint a műholdas távközlés és műsorszórás nyújtotta előnyöket, így e csatornák egyidejű, csak az „elsötétítendő” területre korlátozott megszakítása majdnem lehetetlen. A személyek közötti kommunikáció blokkolása talán még nehezebb. hiszen az egyrészt nem kívánt káoszt kelthetne egyes, nem ellenséges, addig kommunikáló felek között, másrészt nehezítené, sőt lehetetlenné tenné például a sürgősségi, készenléti szervek munkáját, a bejelentést, az életmentést, a bűnüldözést és a katasztrófa elhárítást. A fejlett országok, felmérve információs sebezhetőségüket, inkább azon fáradoznak, hogyan használhatnák ki közösen az információt, minthogy elzárják azt másoktól, kitéve magukat annak, hogy mások is elzárják tőlük.

KÖRKÉP 22. 2007 A gazdasági információs hadviselés másik területe az információs dominancia ami egy adott ország információs előnyének kihasználását, gazdasági fölénnyé való fordítását, és e fölény birtokában más, befogadó országok befolyásolását, piacainak kihasználását takarja.

Kibernetikai hadviselés Az információs terrorizmus, hasonló a hacker hadviseléshez, az általa használt eszközök többnyire a hacker hadviselés eszközei, a célok azonban a terrorizmushoz, a szervezett bűnözéshez kötődnek. A szemantikai támadásoknál a megtámadott rendszerekbe hamis adatokat táplálnak, amelyeket a rendszerek normális működési módjukon dolgoznak fel, azonban a hamis kiinduló adatok miatt a végeredmény is hamis lesz. A hamis adatok birtokában pedig a megfelelő döntéshozók rossz döntéseket fognak hozni, legyenek ezek a döntéshozók akár emberek, akár számítástechnikai rendszerek, automatikus szabályozási körök. Természetesen az ilyen hamis adatok betáplálása ellen helyességükről, pontosságukról, megbízhatóságukról több módon is meggyőződhet az adott rendszer, mindez azonban teljességgel nem zárja ki betáplálásukat. A szimulált háborúkra vonatkozó elképzelés a számítógépes harci játékokra, a szimulátorokra, a stratégiai játékokra utal. Ezekkel előre lehet „tréningezni”, bár egy háború számítógépes „megvívása” még futurisztikusan hangzik. Azonban a számítási kapacitás növekedése, a historikus adatokból való előre következtetés és ma talán még nem ismert matematikai, játékelméleti algoritmusok előbb-utóbb lehetővé teszik csaták előzetes szimulálását. A Gibson hadviselés elnevezése William Gibson „Neuromancer” regénye alapján keletkezett, a 4. generációs, azaz aszimmetrikus hadviselés körébe tartozik. Fő jellemzői amellett, hogy már nem nemzetállamok harca, a hagyományos katonai összecsapások eltűnnek (irreguláris hadviselés), a hátország megszűnik (totális háború), illetve a háború célja már nem a csaták, hanem a közvélemény megnyerése, a lakosság feletti kontroll3. Módszerei a gerilla hadviselés, a terrorizmus, a szabotázsok, a kiberháborúk, valamint minden, nem hagyományos hadviselési technika.

3. Ezt már George Orwell is előre vetítette 1984 című negatív utópisztikus regényében.

KÖRKÉP 23. 2007 SFF - gyár a lakásban

A jelenkort a korábbi két évszázad, gyáripar által dominált világával összehasonlítva poszt-indusztriális társadalomnak szokás nevezni. A poszt-indusztriális társadalmak gazdaságának jellemzője, hogy az effektív termék előállítási tevékenységről a szolgáltatás nyújtásra, valamint a termék előállítást megelőző szellemi tevékenységre helyeződött át a hangsúly. A poszt- indusztriális társadalmakban továbbra is jelentős szerepet játszik a mindennapi használati cikkek nagyüzemi, gyári előállítása, vagyis a gazdaságnak a poszt-indusztriális átalakulása nem járt magának a gyárnak az eltűnésével. A használati cikkek gyártása azonban olyan változás előtt áll, amelynek eredményeként 10-20 éven belül búcsút mondhatunk a gyárak jó részének. A változás hátterében az ún. "solid freeform fabrication" (SFF - szabad formájú szilárd test előállítás) és az atomi pontosságú technológiák (APT - atomic precise technologies) állnak.

Az SFF technológiák, amelyek a digitális gyártási technológiák körébe tartoznak, már most lehetővé teszik - jelenleg még csak kis méretű - használati tárgyak kisüzemi vagy otthoni előállítását. Az SFF- el megegyező jelentéssel szokták használni a rétegzett gyártás (layered manufacturing), a 3D nyomtatás (3D printing), valamint a gyors prototípus készítés (rapid prototyping) kifejezéseket. Az egyes elnevezések jól körülírják az SFF technológiáknak a jellemzőit: a) a tárgyak létrehozása rétegenként történik, b) a rétegek előállítására egy számítógéppel előállított "nyomtatási állomány" alapján kerül sor, amely "nyomtatási állomány" éppen úgy rétegenként írja le az elkészítendő tárgyat, ahogy a nyomtatás esetében soronként a nyomtatás képét c) az SFF "nyomtatók" képességeit térbeli felbontással és - a printer analógiánál maradva - a színek megfelelőjének tekinthető anyagtípusokkal szokás jellemezni,

Az SFF technológia tulajdonképpen nem újdonság, körülbelül 25 éve léteznek olyan eszközök, amelyekkel lehetséges egyedi tárgyak "nyomtatása". A technológia lényegében csak a tervezést segítő prototípusok előállítása körében nyert alkalmazást. Az elmúlt években azonban több olyan projekt is indult, amelyek a 3D nyomtatók használatának széles kör elterjesztését, a mindennapokban történő használat meghonosítását kívánják elősegíteni. Ezen projektek elsődleges célja tömegek által is megfizethető árú, otthoni használatot szolgáló 3D nyomtatók létrehozása, valamint otthoni használatú 3D nyomtatók előállításához és működtetéséhez szükséges ismeretek és szoftveres alkalmazások (együttesen SFF rendszerek) terjesztése és szabadon felhasználhatóvá tétele. Ilyen projektek a FAB@Home, a FAB Labs, valamint a RepRap.

KÖRKÉP 24. 2007 A Fab@Home elnevezés egy alacsony költségű, nyílt forrású, személyi használatra szolgáló SFF rendszert jelöl. A kezdeményezés fő célja, hogy megtörje a SFF technológiák fejlődését és széleskörű elterjedését jelenleg gátló ördögi kört (magas költségű rendszerek -> kevés felhasználó -> lassú fejlesztés -> magas költségű rendszerek). A Fab@Home kezdeményezést az amerikai NSF (National Science Foundation) és a Cornell egyetem Computational Synthesis Lab-je támogatja. A projekt vezetője Evan Malone. (A projektről korábban már beszámoltunk az IT3 Körkép 2007. január- februári számában: ld. Otthoni gyártóművek (007/2007) ) A FAB@Home projekt SFF rendszerének önköltségi ára jelenleg 2300$. A FAB LAB projekt a "FAB: The Coming Revolution on Your Desktop--From Personal Computers to Personal Fabrication" című könyv szerzőjének, az MIT Bits and Atoms Laboratory vezetőjének Neil Gersenfeldnek a nevéhez köthető. A FAB LAB projekt célja azoknak kevésbé fejlett térségeknek a megismertetése az SFF technológiákkal, amely térségek kívül esnek a technológia fejlesztés és használat hagyományos körén. A FAB LAB minta laboratóriumok világhálózatának létrehozása ezt a célt szolgálja. Eddig az USA-n kívül Ghánában, Dél-Afrikai Köztársaságban, Spanyolországban, Norvégiában és Indiában jöttek létre FAB LAB-ek.

Az otthoni használatú SFF rendszerek létrehozására irányuló kezdeményezések közül a legambiciózusabb kétségtelenül az angliai Bath egyetem RepRap projektje, amelynek célja egy 500 $-nál olcsóbb, saját alkatrészei többségének replikálására képes 3D nyomtató kifejlesztése. A RepRap projektet a Neumann János által kidolgozott "univerzális gyártó" elképzelése inspirálta. A projekt 2005-ben indult, és úgy tűnik, hogy a "Darwin" névre keresztelt prototípus fejlesztése 2008-ban sikerrel fog befejeződni. A Darwin ugyanis hamarosan megvásárolható lesz a RepRap Kutatási Alapítvány on-line boltjában. (A projektről korábban már beszámoltunk az IT3 Körkép 2006. május-júniusi számában: ld. Önmagát másoló 3D-s nyomtató (051/2006) )

A Reaprap projekt eredményei biztatóak, azonban az alkalmazott nyomtatási technológia (FDM - fused deposition modeling) korlátaiból adódóan a "Darwin" bizonyosan nem lesz képes saját fém alkatrészeinek és a vezérlését biztosító áramköröknek az újragyártására. Egyes SFF technológiákkal (pl. SLS - selective laser sinthering) lehetséges ugyan fém elemeket is nyomtatni, de szerves anyagokból (pl. fa vagy textil) álló tárgyak előállítására jelenleg egyik SFF technológia sem alkalmas, a jelenlegi SFF technológiák többsége különböző típusú műanyag tárgyak előállítására korlátozódik. Ugyanakkor 10-20 éven belül megteremtődnek majd az ún. atomi pontosságú gyártás (APM - atomic precise manufacturing) feltételei. Az APM alapját adó technológiák a nanotechnológia körébe tartoznak, fejlődésük számos tekintetben függ az informatikai teljesítmény paraméterektől. A Foresight Nanotech Institute által 2007-ben készített technológiai roadmap a Moore törvényt figyelembe véve 15 éven belülre teszi, az atomi pontosságú technológiák széleskörű, gyakorlati alkalmazásához, vagyis az atomi pontosságú gyártást lehetővé tevő nanorend- szerek (APPN - atomic precise productive nanosystems) működéséhez szükséges számítástechnikai

KÖRKÉP 25. 2007 háttér létrejöttét. Az APPN rendszerek megjelenésének elsődleges következménye az lesz, hogy gyakorlati lehetőséggé válik az önreprodukáló gép létrehozása, amely gép valóban képes lesz saját maga, és természetesen bármilyen anyagú használati tárgy létrehozására. Az atomi pontosságú technológiák megjelenése nélkül is komoly hatást fog gyakorolni a gyáriparra az SFF rendszerek elterjedése. Már most mutatkoznak jeleni annak, hogy az alacsony darabszámú ipari termék előállításnak új szegmensei nyílnak meg. Az elmúlt években számos olyan alkatrészek, valamint egyszerűbb és kis méretű ipari termékek gyártásával fogalakozó cég jött létre és működik sikeresen, amely valamely rés piaci igények kiszolgálását célozza meg SFF technológián alapuló gyártási megoldásokkal.

Az atomi pontosságú technológiákat használó SFF rendszerek megjelenése, azonban a kezdeti változásokhoz képest drasztikus gyorsasággal alakítja majd át a jelenlegi ipari termék előállítás szerkezetét, és gyakorlati valósággá teszi az otthoni termék előállítást is. Ezért 100 év múlva minden bizonnyal úgy fogunk visszatekinteni a XXI. század első évtizedeire, mint egy második ipari forradalom kezdetére. Ennek az ipari forradalomnak lényeges jellemzője lesz, hogy a termék előállítás teljes egészében el fog válni a tervezéstől és a termékek előállításának értékláncában a gyártást megelőző szellemi munka jelentősége a jelenleg is tapasztalható kiemelkedő szerepének többszörösére nő a termék előállításához, csomagolásához és szállításához képest. A fejlődés sajátossága lesz, hogy a védett szellemi javak mellett meghatározó szerepet fognak játszani a szellemi közjavak is. A szellemi alkotások széles körénél figyelhető meg az a jelenség, hogy a felhasználás jogi korlátai arra ösztönzi az embereket, hogy szabad felhasználású szellemi javakat hozzanak létre. Ezt a jelenséget fogjuk tapasztalni a használati cikk gyártás területén is, ha a termékek otthoni előállításának - az alapanyagok és a szükséges eszköz beszerzésének költségén kívül - ténylegesen csak egyetlen korlátja lesz: a termék előállításához szükséges tervek megléte.

Felhasznált irodalom és további források FAB@Home - www.fabathome.org MIT's Center for Bits and Atoms - http://fab.cba.mit.edu Neil Gershenfeld, FAB: The Coming Revolution on Your Desktop - From Personal Computers to Personal Fabrication RepRap Project - www.reprap.org Castle Island's Worldwide Guide to Rapid Prototyping - http://home.att.net/~castleisland/ MINAM Micro and Nanomanufacturing - MicroVacuum www.microvacuum.com Solid Freeform Fabrication - http://en.wikipedia.org/wiki/Solid_freeform_fabrication Foresight Nanotech Institute - www.foresight.org Productive Nanosystems, A Technology Roadmap - http://www.foresight.org/roadmaps/index.html Center for Responsible Nanotechnology: Nano Tomorrows - http://www.nanowerk.com/nanotechnology/nano_tomorrows.html (A CRN szcenáriók magyar nyelvű összefoglalója megtalálható az Ágens Portálon: http://www.agent.ai) Digital fabricator - http://en.wikipedia.org/wiki/Digital_fabricator

KÖRKÉP 26. 2007 „ 

¤ # L HÍRGYÛJTEMÉNY C ± s * v §

KÖRKÉP 27. 2007 „ Nanotechnológia az adattárolásban A következő fél évtized várhatóan még az 50 nanométeres szinten működő technológiák stabilizálódásával telik el: legyen szó többmagos processzorok tervezéséről, vagy - mint a jelen esetben - memóriatárak létrehozásáról. A rákövetkező évtized talán eljuthat a 10 nanométeres méretekig. 2020 után azonban további teljesítménynövelést már csak technológiai paradigmaváltás hozhat. The massive global challenge of storing digital data--storage needs reportedly double every year--may be met with a tiny yet powerful solution: magnetic particles just a few billionths of a meter across. This idea is looking better than ever now that researchers at the National Institute of Standards and Technology (NIST) and collaborators have made nanodot arrays that respond to magnetic fields with record levels of uniformity. The work enhances prospects for commercially viable nanodot drives with at least 100 times the capacity of today's hard disk drives. A nanodot has north and south poles like a tiny bar magnet and switches back and forth (or between 0 and 1) in response to a strong magnetic field. Generally, the smaller the dot, the stronger the field required to induce the switch. Until now researchers have been unable to understand and control a wide variation in nanodot switching response. As described in a new paper, the NIST team significantly reduced the variation to less than 5 percent of the average switching field and also identified what is believed to be the key cause of variability--the design of the multilayer films that serve as the starting material for the nanodots. (001/2007) Forrás: www.eurekalert.org

„¤ Új optikai processzorokkal gyorsabb internet? A jelenleg rendelkezésre álló optikai adatátviteli technológiák által biztosított gyors adatátvitel feldolgozásának egyik gátja, hogy a fényimpulzusok által közvetített digitális jeleket elektronikus jelekké kell alakítani ahhoz, hogy a jelenleg használt szilicium alapú processzorok fel tudják dolgozni az információt. Ez nyilvánvalóan időveszteséggel jár az informáciofeldolgozás szempontjából. Ezen időveszteség kiküszöbölését várják az optikai processzorok megjelenésétől. Az amerikai-belga-kínai együttműködésben kikisér- letezett "optikai molekulák" hozzájárulhatnak az alacsony gyártási költségű, nagy teljesítményű optikai processzorok megjelenéséhez.

The internet could soon shift into overdrive thanks to a new generation of optical molecules developed and tested by a team of researchers from Washington State University, the University of Leuven in Belgium and the Chinese Academy of Science in China. The new materials, organic molecules known as chromophores, interact more strongly with light than any molecules ever tested. That makes them, or other molecules designed along the same principles, prime candidates for use in optical technologies such as optical switches, internet connections, optical memory systems and holograms. The molecules were synthesized by chemists in China, evaluated according to theoretical calculations by a physicist at WSU and tested for their actual optical properties by chemists in Belgium. "To our great excitement, the molecules performed better than any other molecules ever measured," said WSU physicist Mark Kuzyk. Other researchers in the field hailed the breakthrough. "This is a great lead," said Geoff Lindsay of the U.S. Navy Research Department. "I would say this is the greatest advance in organic dye hyperpolarizability theory since the field began." According to physicist Ivan Biaggio of Lehigh University, the work "is a very important contribution that may help the community to finally deliver the all-optical switching performances that are needed for tomorrow's all-optical data-processing networks, an aim that has eluded researchers for 20 years." In the new designs, each molecule has a component at one end that donates an electron and a component at the other end that accepts an electron. In between is the "bridge" portion of the molecule. (002/2007) Forrás: www.wsunews.wsu.edu

KÖRKÉP 28. 2007 „± Biometria és agytevékenység Az agyi aktivitás egyedi mintái alapján azonosító új biometrikus rendszer egy nagyszabású, a hitelesítéshez és a monitorozáshoz biodinamikus indikátorokat és viselkedéselemzést használó európai uniós projekt része. A fejlesztések végső célja a biometria különböző módszereit közös nevezőre hozó, a jelenlegieknél jóval hatékonyabb és megbízhatóbb "egyetemes" rendszer létrehozása.

Európai kutatók az agyon belüli elektromos aktivitás egyedi mintáinak monitorozásával személyeket azonosító elektronikus biztonsági rendszert teszteltek. Mivel az új biometrikus rendszer létrehozása felettébb bonyolult, leginkább magasszintű biztonságot igénylő alkalmazásoknál ajánlott. Két vállalat, a spanyol Starlab és a francia Forenap fejlesztése, valamint a munkában részt vett még a görög Hellasz Technológiai és Kutatási Központ is. Bevett módszerrel, elektroenkefalográfiával (EEG) méri az agyi aktivitást. Az EEG mérések során az adott személy fejbőrére helyezett elektródákkal lokalizálják az elektromos aktivitás milliszekundumnyi fluktuációit. Az új fejlesztés, amellett, hogy sokat segíthet a neurológusoknak és az agykutatóknak a különböző agyi területek működésének megértésében, olyan betegségek, mint az epilepszia és más rendel- lenességek neurológiai feltételeinek diagnosztizálásánál és monitorozásánál szintén használható lesz. Mivel egy személy agytevékenységét az agybeli idegpályák egyedi mintája határozza meg, ugyanez a technika azonosításhoz is használható - jelentette ki Dimitros Tzovaras, a Hellasz Technológiai és Kutatási Központ koordinátora. "Nagyon jó biztonsági kontrollrend- szerré válhat" - nyilatkozta. A hitelesítő rendszer minden egyes tesztnél megköveteli a felhasználótól, hogy legyenek korábban elvégzett EEG mérései, míg az aktuális méréseket egy, az összegyűjtött adatokat elemző számítógéppel vezeték nélküli kapcsolaton keresztül kommunikáló, lehúzható sapka végzi el. A sapkában ugyan kevesebb az elektróda, mint amennyit általában EEG méréseknél használnak, a személyazonosság hitelesítéséhez azonban így is elegendő információt szolgáltat. (003/2007) Forrás: www.newscientisttech.com

Ls Mindörökké, mindenhova mobil A mobilszolgáltatók és -gyártók egyre újabb és újabb lehetőségekkel bombázzák fogyasztóikat - ezt tanúsítja egy közelmúltban megrendezett konferencia is. Ha kétségeink lennének, hogy az útnak - a mobilizálódás útjának - még csak az elején tartunk, az tekintse át az itt felsoroltakat, és gondoljon arra, hogy a következő 5-10 év során hasonló számban, ütemben és változatosságban fognak elözönleni bennünket a megvalósítás különböző stádiumában lévő, a mobiléletet és -munkát kiterjesztő készülékek és szolgáltatások.

Egyetlen szám az összes telefonunkhoz? Blog, ami követ minket mindenhova? Automatikus emlékeztető szolgáltatás? Ezek vezették a bétateszten lévő szolgáltatások listáját az O'Reilly Media nemrégiben San Francisco-ban megtartott Feltörekvő telefónia c. konferenciáján. Természetesen hosszú az út a szabadon kipróbálható béta-verziótól egy erre épülő, virágzó (és több millió dollárért megvásárolható) üzleti vállalkozásig, de itt olyan dolgokról van szó, amelyeknek jó esélye van a sikerre. Felkészült már például arra, hogy saját maga vezérelje a használt távközlési szolgáltatásokat? A Grand Central lehetővé teszi, hogy egyetlen egy számot használjon, amin keresztül az összes telefonkészülékén hívhat és fogadhat hívásokat. Válaszolja meg például az irodai számra bejövő hívást az otthoni telefonján, vagy telefonáljon az irodájából úgy, mintha mobiljáról hívna. A Jaiku ezzel szemben a személyes bloggolás lehetőségeit tágítja ki azzal, hogy megkönnyíti információk eljuttatását másoknak a tartózkodási helyünkről, a végzett tevékenységünkről, arról, hogy éppen mit érzünk, vagy bármi másról, amit fontosnak tartunk. De letöltheti a ReQall ingyenes béta-szolgáltatásának kliensmodulját is a PC-jére, amellyel felhívhatja saját magát, hogy üzenetet hagyjon, vagy e-mail-n üzenhet magának emlékeztetőül valamilyen eseményről. A szolgáltatás a hangüzenetet e-mail-szöveggé is átalakíthatja. A konferencia montázsversenyét (mashup) azonban Thomas Howe hivatalos időn túl is működő, orvoselérési megoldása nyerte. A rendszer egyszerűen az Amazon emberi orvosokat távmunkában foglalkoztató, kísérleti szolgáltatását (www.mturk.com/mturk/welcome) használja fel, hogy megállapítsa, igazi sürgősségi esetről van-e szó, vagy egyszerű tanácsra és megnyugtatásra van szüksége a hivónak. (004/2007) Forrás: http://blogs.pcworld.com

KÖRKÉP 29. 2007 sL Mi legyen a nappaliban? A tartalomkészítés új jelensége és a verseny a fogyasztó figyelméért látszik az alábbi hírben. A megrendelhető multimédia műsorok mellett a felhasználók is műsorkészítővé válhatnak. A megszokott nappali berendezéseket nem kell átrendezni, a TV készülékeket közvetlenül és vezeték nélkül kötik össze az Internettel.

A technológiai cégek sok éve irigylik a TV helyét az otthonok közepén. Kiegészítették már videójátékokkal, és megpróbálták a nagy monitorokhoz nagykapacitású multimédiás PC-ket kapcsolni. Nem jártak különösebb sikerrel... A las vegasi évenkénti szórakoztató elektronikai kiállításon januárban mutatták be a technológiai cégek az Internetre kötött set-top boxokat. Ezek a kulcs-fegyverek az ajánlatban, velük kívánják uralni a nappalikat. Minden nagyobb technológiai cég megpróbálja az Internetet és a televíziót anélkül összekapcsolni, hogy a TV-t és a számítógépet összekábeleznék. A listán többek között az alábbiak szerepelnek: iTV, Apple, AMD, Microsoft, Sony. A gondolat nem teljesen új, hiszen az Akimbo, a kaliforniai San Mateo-beli magáncég azért társult néhány éve az RCA-val, hogy kifejlesszenek egy olyan set-top boxot, amely igény szerinti web programokat tölt le a TV-re. Január 10.-én az Akimbo bejelentette a társulását a Yahoo-val, és a legmagasabbra értékelt felhasználó-készítette videókat hozza a Yahoo site-jára, így téve azokat elérhetővé a megrendelőknek. Miközben egyik "ügyes TV" készülék sem ért el magas piaci részesedést, a technológiai cégek hisznek abban, hogy megnyerhetik a nappali domináns helyéért folyó csatát. Igazuk is van, mert a vásárlók elvárhatják a nagy TV csatornáktól, amelyeket néznek, hogy sokkal mélyebbre mennek a YouTubes videók CBS-en való elérhetővé tételénél. (A TV hálózat január 10.-én bejelentette a társulását a YouTube-bal, amely a számítógép használók számára lehetővé teszi, hogy szavazzanak, melyik felhasználó- készítette videó kapja a szuper kupát). (005/2007) Forrás:www.businessweek.com

Több ujj érintésére reagáló képernyő A többérintős technológia már a nyolcvanas évek óta foglalkoztatja a kutatókat, ám a korábbi kísérletek nem hoztak áttörést. Az Apple és (még inkább) a Perceptive Pixels fejlesztései változással kecsegtetnek, mely újfajta együttműködést vetít előre. Lehet, hogy megszűnik a képernyő, az egér és a billentyűzet egyeduralma? When Steve Jobs demonstrated Apple's new phone at Macworld recently, the feature that elicited the most "oohs" and "aahs" from the audience was the touch-screen interface: it allowed more than one touch at a time. This "multi-touch" technology adds functions such as allowing a person to easily zoom in and out of pictures and Web pages by pinching the screen with two fingers. But the full power of multi-touch technology might be unleashed in screens far larger than those on phones. Over the past few years, Jeff Han, consulting research scientist at New York University, has developed an inexpensive way to make large multi-touch screens accommodating 10, 20, or even more fingers. He envisions applications ranging from interactive whiteboards to touch-screen tables and digital walls--any of which could be manipulated by more than just one person. And this month, Han has unveiled Perceptive Pixel, his new company based on the technology. "The new iPhone is too small to be a very interesting multi-touch device," says Han. That's because multi-touch technology implies multiple users. More than one person gathered around a large touch screen "becomes interesting," he says, "because multiple users can then become collaborators." Such collaboration could take many forms, from brainstorming sessions using networked, interactive whiteboards to animation collaborations at which six hands can mould the face of a monster. Perceptive Pixel is set to ship its first wall-size touch screen this month, to an undisclosed U.S. military customer.

(006/2007) Forrás: www.techreview.com

KÖRKÉP 30. 2007 „ Otthoni gyártóművek Képzeljünk el egy olyan szép, új világot, ahol nincs szükség a dolgok nagy távolságra történő, fizikai szállítására, mert olyan "gyártó" berendezések állnak helyben a rendelkezésünkre, amelyekkel egyszerű, általánosan elérhető anyagokból tudjuk életünk komplex tárgyait létrehozni ill. összeszerelni. Csak ezek terveit, digitális reprezentációit kell elektronikusan eljuttatni a kívánt helyre. Nincs felesleges szennyezőgáz-kibocsátás, nincs szükség csomagolásra pusztán a szállítás miatt. Utópia? Minden bizonnyal ... vagy lehet, hogy már rá is léptünk a jövő e verziója felé vezető útra?

Egy olyan olcsó, "csináld magad" módon összeszerelhető készüléket fejlesztettek ki amerikai kutatók, amely 3-dimenziós tárgyakat képes előállítani. Remélik, hogy a gép forradalmat indíthat el az otthoni gyártásban - vagy inkább "gyors prototí- puskészítésben - hasonlóan ahhoz, ahogy a korai számítógép indították el az otthoni számítástechnika robbanásszerű fejlődését. Gyors prototípuskészítő gépeket már ma is használnak a tervezők, mérnökök és tudósok egyszer használatos mechanikai alkatrészek és modellek létrehozásánál. Ezek a gépek a tárgyakat folyékony vagy porszerű anyagból egymásutáni rétegek lerakásával hozzák létre. Ezeknek a gépeknek az ára általában 20 ezer és 1,5 millió USD közé esik - Hod Lipson, a Cornell University kutatója szerint, aki Evan Malone PhD-hallgatóval együtt a Fab@Home projektet 2006. októberében elindította. Az ún. Freeform gyártó egység (fabrikátor vagy "fabber") standard változatának mérete egy mikrohullámú sütőével egyezik meg, és kb. 2400 USD-ért lehet összeszerelni. A fabrikátor műanyagból és különböző más anyagokból 3-dimenziós tárgyakat tud előállítani. Annak a teljes dokumentációja, hogy hogyan lehet felépíteni és működtetni a gépet, az összes szükséges szoftverrel együtt a Fab@Home webhelyéről letölthető, valamint az összes ingyenessé tett tervek, dokumentumok és szoftver. "Arra törekszünk, hogy minél több ember kezébe eljuttassuk ezt a technológiát." - mondta Malone - "A készletet olyan egyszerűre terveztük, amilyenre csak lehetséges volt." Amint az alkatrészeket megvásárolták, normál forrasztópáka és néhány csavarhúzó már elegendő ezek összeszereléséhez. "Valószínűleg a legolcsóbb ilyen gép, ami kinn van a piacon." - teszi hozzá. A gépet először össze kell kapcsolni egy asztali számítógéppel, ami azt a szoftvert futtatja, ami a működését vezérli. Ezután tudja a tárgyakat rétegről rétegre felépíteni, miközben összepréseli a mechanikusan vezérelt fecskendőből kijövő anyagot. Ld. még: Önmagát másoló 3D-s nyomtató - IT3 Körkép (051/2006)

(007/2007) Forrás: www.newscientisttech.com „ Láthatatlan adatok Tárgyakat azonosító címkék elhelyezésére - a vonalkód és RFID mellett - új lehetőségeket nyit meg egy többezer éves megoldás, a szteganográfia alkalmazása. Ennek segítségével nyomtatott képeken 10-20 byte méretű információt lehet elrejteni, amelyet azonosításra vagy pl. egy internetes hivatkozás megadására lehet használni. A szabad szemmel észrevehetetlen információt akár egy mobiltelefon kamerájával is dekódolni lehet, ami a módszer széleskörű alkalmazását sejteti. Megkezdődött az első kereskedelmi alkalmazása annak a technológiának, amely nyomtatott képeken el tud "rejteni" az információt a normál látás elől. A japán Fujitsu cég áll e technológia mögött, amellyel úgy lehet kódolni az adatot, hogy láthatatlan legyen az emberi szem számára, de pl. egy kamerás mobiltelefon segítségével láthatóvá lehessen tenni. A cég meg van győződve arról, hogy a technológiának tovagyűrűző hatása lesz a kiadói iparra. "A fő gondolat, hogy a kinyomtatott oldalt be lehessen kapcsolni a digitális világba." - mondta Mke Nelson a Fujitsu európai értékesítésének vezetője. Az ötletet egy 2500 éves, szteganográfiának nevezett technika adta, amelyet a görögök arra használtak, hogy figyelmeztető üzeneteket küldjenek pl. támadásokról fatáblákon, amelyet aztán viasszal lefedtek, vagy a kopasz fejbőrre tetoválva, amit aztán az újranőtt haj elfedett. A Fujitsu technológiája az emberi szem sárga színnel kapcsolatos érzékelési problémáját használja ki. "A kulcs a sárga színárnyalat olyan kis mértékben történő megváltoztatása a képen, ami már lehetővé teszi valamilyen minta létrehozását." - folytatta Nelson - "Egy kamera teljesen érzékeny erre a sárga színárnyalatra, azonban az emberi szem nem látja valami jól. Viszont bármely kamera, még a mobiltelefonokban találhatók is, könnyen láthatóvá teheti. (008/2007) Forrás: http://newsrss.bbc.co.uk

KÖRKÉP 31. 2007 *L Bővített Valóság az oktatásban A Virtuális Valóság után a Bővített Valóság is hamarosan megjelenik az oktatásban: két amerikai egyetem közös projektje lehetővé teszi, hogy a diákok játékosan és jobban elsajátítsák a matematikát, vagy fejlesszék írás- és olvasáskészségüket. A globális helymeghatározó rendszerrel összekapcsolt bővítettvalóság-technológia egyik már létező alkalmazása az oktatásban is használt videójátékok. A játékokban (szórakozás) és az oktatásban való megjelenés a technológia viszonylag gyors elterjedését vetíti előre. The researchers behind a project that incorporates 'augmented reality' (AR) into an educational setting believe it could change the way students learn in the future. The Handheld Augmented Reality Project (HARP) is a joint effort between Harvard, MIT, and the University of Wisconsin that allows students to traverse an actual landscape, gathering information at specific "hot spots." The idea is the result of "trying to think about where society is going, what students will need, what the educational properties of these devices are, and how we can design something interesting with these devices," says Harvard professor of learning technologies Chris Dede. AR, which layers virtual images over actual images on a portable device, can either be place-dependent or place-independent. For the pilot "Alien Contact" project, the researchers designed a place- independent system, thinking that it is much easier for schools to implement if they don't have to travel. High school students were put into groups that walked around the school's athletic field using an AR map on a handheld computer that showed different "hot spots." Each of these locations presented them with puzzles and math problems via AR.

(009/2007) Forrás:www.eschoolnews.com

v Az állatokhoz hasonlóan RFID-címke embereknek is? Az Egyesült Államokban széleskörűen megjelölik RFID-vel a háziál- latokat, mert segít az állategészségügy és élelmiszerbiztonság fenntartásában. Egyesek attól félnek, hogy ez csak előfutára annak, hogy az embereket is hasonlóképpen megjelölik. Az ellenzők szerint, az emberrel együtt élő háziállatok RFID-s azonosítása csak egy teszt arra, hogy a technológiát személyazonosításra is előkészítsék.

Under the federally supported National Animal Identification System (NAIS), digital tags are expected to be affixed to the U.S.'s 40 million farm animals to enable regulators to track and respond quickly to disease, bioterrorism, and other calamities. Opponents have many fears about this plan, among them that it could be the forerunner of a similar system for humans. The theory, circulated in blogs, goes like this: You test it on the animals first, demonstrating the viability of the radio frequency identi- fication devices (RFIDs) to monitor each and every animal's movements and health history from birth to death, and then move on to people. While the NAIS remains voluntary on a federal level, and there is no formal people identification system as yet, both executives are moving aggressively to position their companies for the day when chips in animals and people are the norm rather than the exception. Mary Zanoni, a lawyer and critic of NAIS who has written extensively about the system, says that "the microchipping of livestock and pet animals is intended to make tagging more acceptable in helping these companies market their devices for people." (010/2007) Forrás: http://www.businessweek.com

KÖRKÉP 32. 2007 ¤C "Déja vu" a nagyszámítógépek körében Mintha visszamentünk volna időben a hatvanas-hetvenes évekbe: az IBM nagyszámítógépétől a felhasználók olyan saját (virtuális) gépet igényelhetnek, amely feladataik megoldásához a legjobban illeszkedik. Ha szükség van egy számítógépre, nem kell mint informatikai terméket megvenni, üzembehelyezni és üzemeltetni, mindezt a nagyszámítógép szolgáltatásként nyújtja, és csak a tényleges használatot kell ellentételezni. A nagyszámítógép, mint egy rugalmasan alakítható számítástechnikai erőforrásmező, ma a virtualizáció egyik meghatározó irányát képviseli. Az IBM, a számítógépvirtualizáció úttörője egyre jobban kiterjeszti a virtualizációs képességet a z9-es sorozatú nagyszámítógépekre. Ez azért fontos - mondja a Marist College egyik felhasználója -, mert a főiskola a nagyszámítógépén egyre több virtuális géppel biztosítja a számítástechnikai hallgatók számára, hogy olyan környezetük legyen, amire szükségük van. Jelenleg 600 Linux virtuális gép fut a diákok számára a z9-ükön. Két nagygépük (az új z9-es mellett még egy régebbi z990) kezeli mind az akadémiai, mind az adminisztratív terhelést. "A diákoknak lehet egy Apache-t futtató virtuális gépük, meg egy másik pl. MySQL-t futtató, és mindkettővel dolgozhatnak." - mondja Martha McConaghy, a főiskola stratégiai tervezője és projektmenedzsere - "Csak annyit tettek, hogy kiterjesztették a nagyszámítógépes virtualizációt a hagyományos határain." A főiskola 2000-ben kezdett Linux-ot nagygépen használni, amikor ennek az elgondolásnak egyik "kipróbálási helyszínévé" vált. Öt évvel ezelött egy tucatnyi virtuális Linux-gép működött a nagygépen. A z9 a z/VM operációs rendszer 5.3-as verziójával ma már 32 CPU-n képes virtuális gépeket futtatni, míg korábban csak max. 24 CPU-n volt ez lehetséges. A z9-est 1-54 CPU-t tartalmazó változatokban helyezik üzembe. A z/VM operációs rendszer maga akár 128 GB- nyi memóriát használó virtuális gépeket is létre tud hozni, vagy ennyi közös memóriát tud kezelni virtuális gépek egy csoportja számára. Ez lehetővé teszi, hogy a z/VM a vendég (tkp. hosztolt) virtuális gépeknek a terheléstől függően több vagy kevesebb memóriát adjon. Ld. még: A virtualizációs technológiákról áttekintő cikk található a Körkép 2006 november- decemberi számában (011/2007) Forrás: http://www.nhit.hu

# A beszédfelismerés hatása az autóvezetésre A beszédfelismerés a számítástudomány egyik legdinamikusabban fejlődő részterülete. A technológia fokozatosan teret hódít az autóiparban is, és a közeljövőben hangutasítással akár több eszközt is vezérelhetünk egyszerre. A soron következő fejlesztéseknél azonban meg kell oldani egy fontos problémát: a zavartalan működéshez a rendszereknek meg kell tudni különböztetniük az utasítást a beszélgetéstől.

Someday soon, you might find yourself behind the steering wheel of your car and you'll want to dial your phone, find out where the nearest Starbucks is, change the music you are listening to and adjust your heat or air conditioning. And you will be able to do all of this with nothing but the power of your own voice. IBM and a number of its corporate partners gathered at the company's New York City offices to discuss the current state of speech recognition technology and its future. A forum and a series of product demonstrations focused largely on technology allowing drivers to control gadgets without taking their eyes off the road or their hands off the steering wheel. While some of the products are available already, there figure to be many new technologies and improvements on existing ones in the coming years. A product planning manager at Pioneer Electronics discussed the company's AVIC navigation system and upgrades planned for a new version to be released in late March. In the new version, a driver can announce that he or she wants to find the nearest Starbucks and the navigation system will locate the closest one and speak the directions. "If you want to find a Starbucks coffee or McDonald's, you can simply say 'vicinity search Starbucks coffee' and it will take you to your nearest Starbucks, said Ted Cardenas of Pioneer.

(012/2007) Forrás: http://www.networkworld.com

KÖRKÉP 33. 2007 #v Virtuális ruhatervezés A Second Life és más virtuális világok fokozódó népszerűsége olyan, eddig mellékesnek tartott kérdéseket vet fel, mint például a világok lakóinak öltözködése. Egy francia kutatócsoport új, az eddigieknél sokkal hatékonyabbnak tűnő módszert dolgozott ki, amely elképzeléseik szerint - a kettő közötti egyre nagyobb átjárhatóságot példázva - a világháló kollektív terei mellett a valós életben is alkalmazható lesz.

An international team led by French computer scientists and fashion designers has worked on an intuitive way to design virtual clothing. Their method "determines a garment's shape and how the character wears it based on a user-drawn sketch. The system then uses distances between the 2D garment silhouette and the character model to infer remaining distance variations in 3D." This method could soon be used not only for real garments, but also by the video-game industry. "Modeling dressed characters is known as a very tedious process. It usually requires specifying 2D fabric patterns, positioning and assembling them in 3D, and then performing a physically-based simulation. The latter accounts for gravity and collisions to compute the rest shape of the garment, with the adequate folds and wrinkles. This paper presents a more intuitive way to design virtual clothing. We start with a 2D sketching system in which the user draws the contours and seam-lines of the garment directly on a virtual mannequin. Our system then converts the sketch into an initial 3D surface using an existing method based on a precomputed distance field around the mannequin. The system then splits the created surface into different panels delimited by the seam-lines. The generated panels are typically not developable. However, the panels of a realistic garment must be developable, since each panel must unfold into a 2D sewing pattern. Therefore our system automatically approximates each panel with a developable surface, while keeping them assembled along the seams. This process allows us to output the corresponding sewing patterns."

(013/2007) Forrás: http://blogs.zdnet.com

L± Síron túli üzenetek A Microsoft kutatói által "immortal computing" (halhatatlanság számítástechnikája) hangzatos elnevezést kapott kutatási terület rávilágít arra, hogy az infokommunikációs technológiák segítségével ma már nem csak térben, hanem időben is megvalósítható a kommunikáció. Az elképzelésből látható, hogy személyes jellemzőink korrekt kezelése iránt nem csak életünkben, hanem halálunk után is mutatkozhat "igény". In this culture of instant information, some Microsoft Corp. researchers are pursuing a radical notion -- the concept of saving messages for delivery in decades, centuries or more. The project, dubbed "immortal computing," would let people store digital information in physical artifacts and other forms to be preserved and revealed to future generations, and maybe even to future civilizations. After all, when looking that far in the future, you never know who the end users might be. "It is definitely a long-term project," said Andy Wilson, the Microsoft researcher whose musings on the ephemeral nature of digital information inspired the research initiative. One scenario the researchers envision: People could store messages to descendants, information about their lives or interactive holograms of themselves for access by visitors at their tombstones or urns. And here's where the notion of immortality really kicks in: The researchers say the artifacts could be symbolic representations of people, reflecting elements of their personalities. The systems might be set up to take action -- e-mailing birthday greetings to people identified as grandchildren, for example.

(014/2007) Forrás: http://seattlepi.nwsource.com

KÖRKÉP 34. 2007 L# Virtuális Braille A cikben szereplő virtuális Braile használata elsősorban a vakok számára nyújt a hagyományos Braille olvasóknál lényegesen kevésbé költséges alternatívát. A tapintási érzet átvitelének lehetősége azonban jócskán túlmutat a vakok Braile írásának közvetítésén.

Over the last decade the array of assistive devices that help the visually impaired use computers has grown. However, the prohibitive cost of these products prevents their widespread deployment. Work being done by a group of researchers from McGill University in Montreal may soon change that. The researchers are working on a Virtual Braille or - an appliance that is likely to be a lower-priced alternative to conventional Braille readers. What's more, virtual Braille (VB) technology is expected to open up greater employment opportunities for the blind. The current model the team is working on is called Stimulator of Tactile Receptors by Skin Stretch squared (STReSS2). "By developing a smaller and simpler device with fewer moving parts, we hope to create a far cheaper Braille reader than the ones in the market today," said Vincent Hayward, director, Centre for Intelligent Machines (CIM), McGill University. The prototype is among the research projects exhibited this week by CIM, as part of an event sponsored by Precarn Inc., an Ottawa-based non-profit consortium of corporations and research institutes that support the development of intelligent information and communication technologies.

(015/2007) Forrás: www.itworldcanada.com

C§L Mashup technológiák és a tartalomszolgáltatás A mashup-okat lehetővé tevő webtechnológiák megjelenésével újabb front nyílt a tartalom tulajdonosok és az open-source megoldások hívei között. A web-technológiák nyitottságából és interoperabilitásából adódóan számos új lehetoség nyílik a webes tartalom innovatív újrahasznosítása elott. Az újrahasznosításhoz azonban a tartalom-tulajdonosok hozzájárulása szükséges, ez pedig hátráltathatja a mashup-ok használatának elterjedését. In his spare time, Alan Taylor builds mashups--Web applications that combine content from more than one source and have caught on as Web providers from Amazon.com to Microsoft make their data programmatically available to outsiders. But while he is breaking new ground on the Internet, he is also pushing legal and business boundaries. His Amazon Light application--a stripped-down site for buying and renting goods through Amazon--attracted two cease-and-desist orders a couple of years back, one from Amazon and another from Google. "I do lots of different development, but the mashups are the most fun just because there's so much potential," said Taylor, one of about 200 developers and techies attending Mashup Camp. "The biggest barriers have been artificial barriers, legal barriers." Because Mashup Camp is considered an "unconference", discussion topics were proposed by attendees and scheduled on the first day of the two-day event. Perhaps as a reflection of their enthusiasm, participants were able to decide on the conference content within 20 minutes. The semi- structured format is particularly well-suited to mashups, which many attendees likened to a grassroots cultural movement. Large software vendors catering to corporate software developers or independent software vendors have spent years establishing a suite of Web services standards and infrastructure software while advocating a modular design, called a sevice-oriented architecture, or SOA.

016/2007) Forrás: http://news.com.com

KÖRKÉP 35. 2007 C¤± Miről beszélgessenek a számítógépek egymás között? Arról, hogy milyen baj történhet velük. Osszák meg ezért egymás között "félelmeiket", azaz információikat az esetleges támadá- sokról! Folyamatosan keressenek gyanús mintákat a kapcsolódó más számítógépek viselkedésében, és hívják fel egymás figyelmét, ha a gyanú több forrásból is átlép valamilyen küszöb- szintet. Alkossanak egyfajta információs védelmi hálót a rosszin- dulatú ágensek ellen.

Az Intel olyan lehetőséget fejleszt, amellyel a hálózatba kötött számítógépek "pletykálhatnak" egymásközt - megosztva a tapasztalataikat és "vélekedéseiket". Az ötlet az, hogy legyünk egy lépéssel a betörők (hekkerek) előtt. Éveken keresztül a számítógépbiztonság gerincét olyan eszközök, pl. tüzfalak és vírusellenőrzők használata alkotta, amelyek működésüket múltban bekövetkezett támadásokból szerzett ismeretekre vagy "szignatúrákra" (tkp. azonosító mintákra) alapozták. Ennek azonban két problémája is van: az eszközök általában nem ismerik fel az új veszélyeket, másrészt nem lehet elég gyorsan aktualizálni őket, hogy a biztonsági lukak gyorsan terjedő kihasználási módjai ellen védekezni tudjanak. A válasz a kutatók szerint olyan új eszközökben rejlik, amelyek "adaptív és ellenálló számítógépbiztonságot" eredményeznek - legalábbis, ha hinni lehet a Santa Fe Institute és a BT Group által nemrégiben szervezett szimpózium hasonló címének. "A szignatúra-alapú technológia korlátozott." - mondja Robert Ghanea-Hercock, a londoni BT kutató mérnöke, aki egyben a szimpózium vezetője is volt. "Élenjáró, napi szintű védelem érdekében olyan adaptív eszközökkel kell rendelkezni, amelyek valós időben figyelemmel követik, hogy mi történik a hálózaton". És éppen ez az, amit az Intel fejleszt. "Anomáliaészlelők" a hálózat helyi csomópontjain "férgekre" (worm) utaló bizonyítékokat keresnek, mint pl. szokatlan intenzitásnövekedés egy tevékenységben. Egy gépről, ami normálisan csak néhány hálózati kapcsolatot kezel másodpercenként, joggal gyanítható, hogy valami nincs vele rendjén, ha hirtelen arra kap utasítást, hogy nagyobb ütemben hozzon létre kapcsolatokat. Így egy végpontok közti (p2p) "pletyka"-protokollt használva elküldi más gépeknek - valamilyen valószínűség formájában - az úgynevezett "vélekedését", hogy a hálózatot lehet, hogy megtámadták. Ha azon vélekedések összesített eredménye, amelyeket egy adott gép a többi végponttól kap, elér egy szintet, akkor fel fogja tételezni, hogy támadás van folyamatban, és valamilyen védelmi intézkedést tesz, mint pl. riasztást küld vagy lekapcsolódik a hálózatról.

(017/2007) Forrás: www.computerworld.com s Az újmédia és a hirdetők Egyre több cég fordítja marketing költségvetésének mind jelentősebb részét online hirdetésekre. A hagyományos médiumoktól az internetre történő átvándorlás ugyan már régen megkezdődött, csakhogy ezúttal az újmédia reklám-szempontból eddig perifériálisnak tartott (ám fokozatosan mainstrammé váló) területein, a videójátékokban, a Second Life-ban és hasonló virtuális közösségekben, valamint a YouTube féle videómegosztó oldalakban is komoly lehetőséget látnak a hirdetők. Nearly 90 percent of all U.S. companies polled in a new study will use part of their marketing budgets to advertise in new media like video games or virtual communities. The survey by the American Advertising Federation underscores the shift in advertising spending away from television, magazines and, particularly, newspapers, which have suffered badly from declining circulation as more media choices have become available. Concluding that "traditionally staid media categories are in need of innovation if they are to remain competitive," the study found that 73 percent of the executives interviewed planned to spend up to one-fifth of their budgets on new media. More than 12 percent of respondents said they would spend as much as 40 percent of their budget on experimentation and new media, according to the survey released this week, which polled nearly 1,000 advertising executives. About half of the respondents picked newspapers as the media category most in need of innovation, and indeed publishers have pressed to strengthen their online presence with more content like blogs and video. 018/2007) Forrás: http://today.reuters.com

KÖRKÉP 36. 2007 C§ Új Linux Alapítvány A Linux Foundation két open non-profit konzorcium az Open Source Development Labs és a Free Standards Group egyesülésével jött létre 2007 februárban. Az alapítvány elsődleges célja a Linux fejlesztések koordinálása, a Linux plattform szabványosítása, valamint megfelelő jogi védelem biztosítása a Linuxos fejlesztések számára. Az alapítvány kezeli a Linux védjegyet, működteti a Patent Commons Project-et és finanszírozza a Linux Legal Defense Found-ot is. The Linux Foundation is a nonprofit consortium dedicated to fostering the growth of Linux. Founded in 2007 by the merger of the Open Source Development Labs and the Free Standards Group, it sponsors the work of Linux creator Linus Torvalds and is supported by leading Linux and open source companies and developers from around the world. The Linux Foundation promotes, protects and stanardizes Linux by providing unified resources and services needed for open source to successfully compete with closed platforms. Since OSDL and the FSG were each formed more than six years ago, Linux has grown significantly in server, desktop, and embedded usage around the world. Moreover, the open source model has transformed development by providing faster demand-side learning, higher quality, better security, shorter development cycles, and lower prices than closed platform development models. OSDL and the FSG were important forces behind open source adoption and played key roles in preventing fragmentation of the Linux market. For Linux to remain open and attain the greatest ubiquity possible, important services must be provided, including legal protection, standardization, promotion and collaboration. Successful proprietary software companies, for instance, do several important things well: backwards compatibility, promotion, interoperability, developer support, and more. In the voluntary and distributed world of Linux development, the industry continues to successfully use the consortia model to rapidly improve these value attributes for Linux. The Linux Foundation has been founded to help close the gap between open source and proprietary platforms, while sustaining the openness, freedom of choice and technical superiority inherent in open source software. 019/2007) Forrás: www.linux-foundation.org vL A lövöldözős videójátékok javíthatják a látást A videojátékokat sokan nem tartják hasznosnak. Kutatók most olyan eredményre jutottak, hogy egyes esetekben fejlesztik a látást. Ennek az az oka, hogy a gyakori használattal az agyban megerősödnek a látáshoz kapcsolódó idegpályák, és pontosabb látás alakulhat ki. A cikk jól példázza a tanulási folyamat hatását is.

Fast-paced shoot 'em up video games such as Unreal Tournament can improve players' vision, scientists have reported. Researchers at the University of Rochester have shown that people who play action video games for a few hours a day over the course of a month improved their vision about a fifth when it came to identifying letters presented "in clutter"."In essence, playing video game improves your bottom line on a standard eye chart," the scientists reported. Daphne Bavelier, professor of brain and cognitive sciences at Rochester, said: "Action video gameplay changes the way our brains process visual information. "After just 30 hours, players showed a substantial increase in the spatial resolution of their vision, meaning they could see figures like those on an eye chart more clearly even when other symbols crowded in." Professor Bavelier and graduate student Shawn Green tested college students who had played few, if any, video games in the past year. At the outset, the students were given a 'crowding' test, which measured how well they could discern the orientation of a 'T' within a crowd of other distracting symbols. Students were then divided into two groups. The experimental group played Unreal Tournament for roughly an hour a day. The control group played Tetris, a game equally demanding in terms of motor control, but visually less complex. After about a month of near-daily gaming, the Tetris players showed no improvement in sight, but the Unreal Tournament players could tell which way the 'T' was pointing much more easily than they had a month earlier. "When people play action games, they are changing the brain's pathway responsible for visual processing," explained Professor Bavelier. 020/2007) Forrás: www.vnunet.com

KÖRKÉP 37. 2007 *# Mikor unatkozik a diák? Egy Kína méretű országban létfontosságú az e-oktatás gyors elterjedése. A távtanítás népszerűsítésében sokat segíthet minden, a diákok interaktivitását fokozó fejlesztés. A figyelmet monitorozó, és annak függvényében új javaslatokkal előálló kínai- angol szoftver kidolgozói szeretnék, ha a programot más, fejlődő országokban szintén használnák. A centrumoktól és a vérker- ingéstől távoli városkákra, falvakra hivatkoznak, ahol igencsak sokat segítene a korszerű e-oktatás. Az információs társadalom egyik alappillére a még gyerekcipőben járó elektronikus oktatás (e-oktatás), melynek jelentőségét mind többen ismerik fel Kínában is. Egy angol és egy sanghaji egyetem által fejlesztett szoftver felgyorsíthatja a távoktatás elterjedését. A Kínában és az Egyesült Királyságban (kísérleti környezetben) egyaránt tesztelt program tudja, hogy a diákok mennyire követik a leckét, mikor vesztik el figyelmüket. Koncentrációjúkat az érzelmek fizikai megnyilvánulásainak mérésével monitorozza. Az érdeklődés aktuális szintjének megfelelően változtat az oktatás gyorsaságán, a témán. A szoftver használatához szenzorokkal felszerelt gyűrűt kell viselni. Az érzékelők a szívverést, a vérnyomást és az izzadás, verejtékezés hatására az elektromos ellenállásban tapasztalható változásokat figyelik. Az adatok Bluetooth kapcsolaton keresztül jutnak el egy, a gyűrű viselőjének érzelmi állapotát kiértékelő számítógéphez. A gép eldönti, hogy a diák érdeklődik az aktuális tananyag iránt, esetleg lankad a figyelme, vagy éppen koncentrációs zavarokkal küzd, netán hullára unja magát. A rendszer képes változtatni az információáramlás menetén - ha úgy ítéli meg, a tananyag gyorsabban, illetve lassabban jut el a hallgatóhoz. Különböző módokban működik, például szövegről videóra válthat. Azt is megtanulja, hogy melyik lecke okoz nagyobb stresszt, melyiket nehezebb elsajátítani, melyikre kell a többinél erőteljesebben koncentrálni.

021/2007) Forrás: http://www.newscientisttech.com

*L A nyomtatott és a digitális örökség megőrzése A digitális média új kötelező-példány kezelést és archiválási módszereket igényel. Már nem lehet a köteles könyvtári példányok rendszerét kitaláló I. Ferenc francia király módszereivel eljárni. A nemzeti digitális archívumok rendszere mindenütt felmerül, ahol a nyomtatott sajtóról nagy tömegben térnek át az elektronikus publikálásra.

Internet law professor Michael Geist discusses how governments can start building libraries which preserve both printed and digital publications. "In 1537, French King Francis I launched an ambitious initiative to collect and preserve all documents published in France. To achieve his objective, he enacted a law requiring all publishers to submit copies of their publications to the Crown. The practice of mandatory publication deposits, which later became known as legal deposit, caught on as many countries sought to preserve their heritage by establishing similar requirements. The United Kingdom's legal deposit program requires publishers to deposit copies of publications with the British Library, the Bodleian Library at Oxford, the University Library at Cambridge, the National Library of Scotland, the Library of Trinity College in Dublin, and the National Library of Wales. The legislation was last amended in 2003 when it established pilot projects for the submission of electronic publications. An October 2006 report on the pilot projects recommended that a new panel be established to address the technical issues associated with the deposit of electronic publications."

022/2007) Forrás: http://news.bbc.co.uk

KÖRKÉP 38. 2007 §# Asimov és a koreai határ A két Korea közötti határ déli oldalának őrzésébe az év végétől robotok is bekapcsolódnának. Képesek lesznek önálló járőrözésre, valamint a tervek szerint saját maguk dönthetnek majd arról, hogyan állítják meg a határsértőnek ítélt embereket. A terv érdekes módon mutat rá az Asimov által kidolgozott és propagált robottörvények naivitására, ugyanis Asimov elképzelésével ellentétben nem a robotoknak kell törvényeket csinálni a potenciális problémák elkerülése érdekében, hanem az embereknek kell lemondaniuk arról, hogy előállítsanak emberi élet kioltását megvalósítani képes robotokat. The new Intelligent Surveillance and Security Guard Robots reportedly will be commercially available later this year and are expected to be deployed along the northern border of South Korea. At an estimated cost of $200,000 each, the units are equipped with daylight cameras capable of identifying targets in a 4km radius, and infra-red night vision offers a range of 2km. Ethicists have always questioned the use of technology in weapons development, but the new robots are causing additional disquiet because of their self-directing capabilities. When science fiction writer Isaac Asimov developed his Three Laws of Robotics back in 1940, the first law was: "A robot may not harm a human being, or, through inaction, allow a human being to come to harm." Asimov later amended the laws to put the needs of humanity as a whole above those of a single individual, but his intention was unchanged: that robots should be designed to protect human life and should be incapable of endangering it. So reports out of Korea of newly developed guard robots capable of firing autonomously on human targets are raising concerns about their potential uses. Although the units allow human intervention through joystick and touchscreen controls, they are also reportedly able to respond autonomously if an intruder fails to provide the correct password. Options include sounding an alarm, using non-lethal force such as rubber bulletts, and firing a rifle or machine gun.

(023/2007) Forrás: http://australianit.news.com §*v Adatbányászat-szabályozás Az amerikai törvényjavaslat célja, hogy az állam - hivatkozzon akármilyen fontos közérdekre - minél kevésbé sértse privát szféránkat, senki ne élhessen vissza a világhálóról összeszedett személyes információkkal. Egyöntetű vélemény, hogy különösen az igen agresszív technológiaként elkönyvelt előrejelző adatbányászat okozhat kellemetlenségeket és téves következtetéseket. A módszert használva sablonokban lévő adatok alapján kutakodnak, és következtetnek viselkedésmintákra. A kételkedők szerint csak néhány rosszfiút lepleznek le így (körülbelül annyit, amennyit a valószínűségi törvények alapján is elkapnának), miközben rengeteg ártatlant tesznek ki felesleges zaklatásnak.

Január 13-án az Egyesült Államok két szenátora törvényjavaslatot terjesztett fel, melynek értelmében a kormánynak kötelezően a kongresszus nyilvánosságára kellene hoznia adatbányász programjait. A demokrata Russell Feingold (Wisconsin) és a republikánus John E. Sununu (New Hampshire) elképzelései szerint a szövetségi ügynökségeknek be kellene számolniuk adatelemző technológiáik fejlesztéséről és használatáról. Különösen az előrejelző és rendellenes mintákat felfedező, azokból bűnözői és terrorista tevékenységre következtető módszerekről szeretnének többet tudni, pontosabb képpel rendelkezni. Az utóbbi években egyébként már terjesztettek fel két hasonló javaslatot, de mindkettő elakadt az akkor még republikánus többségű kongresszuson. Elképzelhető, hogy ezúttal másként fog történni: Patrick J. Leahy (Vermont) a Szenátus Igazságügyi Bizottságának új, demokrata elnöke megígérte, hogy a kongresszus sokkal aktívabban követi a kormány megfigyelő és adatgyűjtő programjait. "Az amerikai emberek nem látnak semmiféle garanciát arra, hogy a hatalmas adatbankok biztonságosabbá teszik az életüket, és abban sem bíznak, hogy magánszférájukat és az arra vonatkozó jogaikat hatékonyan megvédenék" - jelentette ki a javaslatot teljes mértékben támogató Leahy. 024/2007) Forrás: www.washingtonpost.com

KÖRKÉP 39. 2007 „ Ha a papír beszélni tudna... Lassan már a papír sem a régi. Korábban képernyőként is használható, változtatható tartalmakat mutató digitális papírról lehetett hallani, most meg már hangokat is lehet majd hallani a papírról. Hogy a klasszikus és modern adathordozók ilyen jellegű érintkezése és keveredése a médiumok konvergenciájának újabb, jelentős szakaszát jelöli ki vagy csak egy múló ötlet érdekes kísérleti igazolása - az még a jövő zenéje.

Ahogy a varázslók papírvillanást használtak dicsfény megteremtésére, Labels That Talk (LTT) a hangpapír (Soundpaper) varázslatát vezette be az O'Reilly által szervezett, feltörekvő technológiákról szóló San Diego-i konferencián. A Soundpaper egy olyan figyelemre méltó információhordozó technológiára épül, amelynek évezredek álltak rendelkezésre a kifejlődésre - a papírra és a tintára! Tartós és olcsó, könnyen sokszorosítható, és sokféleképpen kezelhető, azonban a papír - legalábbis idáig - egy tekintetben korlátozott volt: nem tudott beszélni. A nyomtatott cimkék azonban már tartalmazhatnak felvett beszédet és hangot is annak köszönhetően, hogy egyszerű, mobiltelefonokban használt kamerák érzékelő csipjeinek alkalmazásával a mintaszkennelési technológia jelentősen fejlődött. Olyan teljesen zárt technológia, amely biztonságos, titkosított, nyomtatott audiókommunikációt tesz lehetővé. Nem kell külső adatbázis a hangok kinyeréséhez, és ezért hálózati kapcsolatra sincs szüksége, vagy külön számítógépre. A szkennelést kontaktus és bármiféle elrendezési vagy sorbaren- dezési előírás nélkül lehet elvégezni. Az író-olvasó berendezés egy mobiltelefonnál kevésbé bonyolultabb, kézi készülék, amelynek funkcionalitását mobiltelefonban, kamerában, webkamerával felszerelt PC-ben stb. is meg lehet valósítani.

(025/2007) Forrás: http://conferences.oreillynet.com

„¤ Főnixként újraéledő csipek Tévedni ugyan emberi dolog, de az emberkészítette számítógépek is tévesztenek - méghozzá elég gyakran. Éppen ezért (és hogy a hibás csipek visszahívásának költségét csökkenteni lehessen ) a legyártott csipek utólagos javíthatóságát már korábban is betervezték néhány mikroprocesszorba (Itanium, Crusoe). Egy új fejlesztés eredményeként a Phoenix rendszer azonban az eddigieknél jóval tökéletesebb észlelésére és hatékonyabb kijavítására ad lehetőséget a hibáknak a már eladott és beszerelt csipekben. Sajnálatos, hogy az újraéleszthetőségnek is vannak költségei, mert ez ma még visszatartja a gyártókat az ilyen "főnixképességek" csipre szerelésétől.

A hibás csipek igencsak drágák lehetnek a számítógépgyártók számára különösen, ha vissza kell hívni a hardvert. A fogyasztóknak is kellemetlenségeket okozhatnak, mivel hibás számításokat eredményezhetnek a gépekben, lelassíthatják, esetleg leállásra is kényszeríthetik azokat. Joseph Torrellas, számítástudománnyal foglalkozó professzor úgy gondolja, hogy az eddigieknél jobb útját találta meg a hibás csipek kezelésének: egy olyan hatékony javító mechanizmust, amely úgy kezeli a hardvert, mint a szoftvert szokás, azaz letölthető javítóprogrammal (patch) küszöbölni ki a hibákat. A rendszere még fejlesztés alatt áll, de véleménye szerint végső soron gyorsabbá és olcsóbbá tudja tenni a csipgyártást. "Tudjuk, hogy hogyan lehet szoftvert igazán könnyen javítani." - mondja Torrellas, az Illinois-i Egyetem professzora - "Javítóprogramokat küldünk ki. Nem lenne jó, ha egyszerűen kapni lehetne egy újabb javítóprogramot a gyártótól a hardverhiba kiküszöbölésére?" Torrella rendszerének központi eleme a Phoenix: egy olyan speciális hardver, amely a csipben helyezkedik el, és be lehet programozni hibák észlelésére valamint a megoldás megvalósítására. A hardver prototípusa egy standard félvezető berendezésből áll: igény szerint programozható mátrixlogika (field programmable gate array). Bár az ilyen készülékek általában lassabbak, mint egy adott alkalmazásra készített csipek, megvan az az előnyük, hogy könnyen át lehet programozni őket, ami viszont lényeges tulajdonsága Torrella rendszerének. Bizonyos értelemben a rendszer úgy működik, mint egy vírusellenőrző szoftver, amely letöltött vírusinformációkat használ a veszélyek azonosítására és kiküszöbölésére.

(026/2007) Forrás: http://www.technologyreview.com

KÖRKÉP 40. 2007 „¤s A komplexitás megöli az IT rendszereket? Az informatikában a komplexitás növekedése a gyorsan változó technológia és felhasználási igények miatt megállíthatatlannak tűnik. Hogy ne váljon kezelhetetlenné is, ahhoz jelentős ráfordításokra van szükség a szoftverfejlesztés és az architek- túratervezés, de talán legfőképp a szolgáltatásmenedzsment területén. Szerencsére ahhoz, hogy a "reaktív tűzoltás" helyett a "tűz" proaktív megelőzése legyen a domináns már régóta rendelkezésre állnak a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok. Sőt, a szervezeti képességfejlesztés a szoftverek és a szolgáltatások területén újabb, korszerűbb ajánlásokkal erősödött az elmúlt években (Capability Maturity Model Integrated, IT Infrastructure Library version 3) . Már "csak" használni kell megtanulni őket ...

IT complexity is getting worse, and no one has a view of the big, picture, according to technology experts at an IBM event. Panellists from across the IT industry at IBM's Navigating Complexity conference in California painted a dire picture of IT systems taking on more and more complexity. Harrick Vin, a vice president at outsourcing giant Tata Consultancy Services, noted that IT departments must deal with many problems, including security compliance, root cause analysis and overlapping functions. "Unfortunately, dealing with these classes of problems is becoming harder and harder over time," said Vin. He cited a top-tier bank with more than 30,000 servers and 200,000 desktops. The situation is compounded by the fact that different people deal with different parts of the overall problem in isolation. "Essentially, what happens is we only have a silo- based understanding of what is going on." Complexity has arisen from evolution, he added. Operating systems, applications and workload types and volumes kept changing. "The requirements that users impose onto these systems also continue to change," Vin said. He added that systems must constantly adapt to changes. "The state of the art really is reactive firefighting," Vin said. Peter Neumann of SRI International's computer science laboratory said old mistakes kept being repeated even if issues like buffer overflow have now been fixed. "The problem is that we keep going through the same problems over and over and over again," Neumann said.

(027/2007) Forrás: http://www.techworld.com

§C Nyílt forráskódú autó Az OScar (Open Source car) projekt célja, egy olyan auto megtervezése, amelynek alkatrészeit és terveit szabadon felhasználhatja bármelyik gyártó. Az OScar projekt a szoftverfej- lesztés világában kialakult nyílt forrású megközelítés növekvő jelentőségét mutatja.

Few things seem to excite car designers more than the concept cars they wheel out at international motor shows. Each year gleaming displays of futuristic styling grace the circuit, revealing ever sleeker lines and tantalising technology that promises to do away with the car's deadly addiction to carbon-based fuel. Sadly for environmentalists and futurists alike, these cars rarely go into production. But there's another kind of concept car taking shape on the internet that, one day, just might. Far from the glare of the motor show is a car called the OScar. A concept car with a twist, OScar is being developed by a loose tangle of car designers, engineers and programmers - most working in their spare time - out to challenge the might of the big car makers. OScar is taking shape using a single principle as its guiding light: it's an open source car. The open source idea is borrowed from the software industry that makes its code freely available under licence; the Firefox web browser and the Linux operating system being the most famous examples. In the hard, metallic world of car design this means that instead of protecting OScar designs by use of restrictive patents, as is the norm, the design is effectively open to anyone willing to contribute. And that does mean anyone. Like a much more complicated version of Wikipedia, OScar is being argued over by volunteer car designers, 60% of whom are moonlighting from within the car industry.

(028/2007) Forrás: http://technology.guardian.co.uk

KÖRKÉP 41. 2007 „ A napkitörések hatása az infokommunikációs technológiákra Aműholdas pozícionáló GPS rendszerek ki vannak téve az "űr- időjárásnak". Múlt év decemberében megnőtt az útvonalakat tervező és irányító rendszerek hiba-aránya, amikor erős napkitöréseket észleltek. A tudósok vizsgálják a napkitörésekkor keletkező nagy energiájó elektronfelhő hatását a földi rádiótávkö- zlésre. A globális távközlési technológiák megbízhatóságának fenntartása széleskörű összefogást igényel.

During an unprecedented solar eruption last December, researchers at Cornell University confirmed solar radio bursts can have a serious impact on the Global Positioning System (GPS) and other communication technologies using radio waves. The findings were announced today in Washington, D.C., at the first Space Weather Enterprise Forum -- an assembly of academic, government and private sector scientists focused on examining the Earth's ever-increasing vulnerability to space weather impacts. Solar radio bursts begin with a solar flare that injects high-energy electrons into the solar upper atmosphere. Radio waves are produced which then propagate to the Earth and cover a broad frequency range. The radio waves act as noise over these frequencies, including those used by GPS and other navigational systems which can degrade a signal. "Space weather cuts across many different federal agencies and is a particularly fruitful area in which to develop sustained partnerships between government agencies and academia," said Brig. Gen. David. L. Johnson, U.S. Air Force (Ret.), director of the NOAA National Weather Service. "We are, and will continue, to work together to keep the public ahead of nature's storms." "In December, we found the effect on GPS receivers were more profound and wide spread than we expected," said Paul Kintner, Ph.D., professor of electrical and computer engineering at Cornell University. "Now we are concerned more severe consequences will occur during the next solar maximum."

(029/2007) Forrás: www.govtech.net

v Mobiltelefon a fogban Angol tudósok már a rádiótelefonos implantátumokkal kísérleteznek. A miniatürizálás teszi lehetővé, hogy a telefon bekerüljön a testbe, és az átvitt hangot közvetlenül a belső fülbe irányítsa. Az ember-gép kapcsolódás jelentős változása, ha az infokommunikációs készülék már átlépi az emberi test biológiai határait.

In November 2002, designers at the Royal College of Art in London made headlines after coming up with the world's first cell-phone implant. Their design involved a small chip that housed a receiver and a transducer. The receiver could pick up mobile phone signals, and the transducer could translate them into vibrations. Once implanted in a person's molar, the transducer caused the tooth to vibrate in response to radio signals. The physical structure of the jaw carried the tooth's vibrations to the inner ear, where the user, and no one else, could perceive them as sound. The implant's designers held dramatic demonstrations of this principle using a vibrating wand. Participants confirmed that they could hear crystal clear voices through their teeth. Even though it wasn't actually a working phone, the Royal College of Art project got people thinking about implantable phone technology. Cell phones have gotten a lot smaller since they hit the market, so one that is small enough to fit inside a person seems inevitable. The recent preponderance of tiny, functional Bluetooth earpieces has also made the idea of a discreet, permanent implant seem viable to a lot of people. But even though they're a lot smaller than they used to be, modern cell phones are still far too big to fit inside your body. For this reason, developers had to make numerous modifications to existing cell phone designs to create a complete, working cell-phone implant.

(030/2007) Forrás: http://electronics.howstuffworks.com

KÖRKÉP 42. 2007 ¤„C Magvas gondok és gondolatok Miért is gondoltuk eddig, hogy az informatika mereven kettéválasztható hardverre és szoftverre? Hogy pont a processzorok szintjén nem kell masszívan parallel architektúrákban gondolkodni? Miért maradna pusztán akadémiai érdeklődés tárgya a párhuzamos működésű szoftverek fejlesztése? A processzortervezés kényszerűen új iránya, a többmagos csipek megjelenése kierőszakolja e kérdések, és ezeken keresztül az informatika alapjainak újragondolását.

A többmagos technológia kezdetén széles körben vetették fel, hogy fordulóponthoz érkeztünk a számítástechnika történetében és jövőjét illetően. Egész egyszerűen nem lehet több számítási kapacitást kipréselni az egymagos technológiából tekintettel az egyes magok sebességének növelésénél beállt patthelyzetre. Azzal a céllal, hogy folytatni lehessen a számítási sebesség Moore-törvény szerinti növelésének kutatását, a hardvergyártó ipar bevezette a többmagos technológiát. Ez - amint azt, az Intel a jövőbe tekintő, 80-magos csipjével nemrég jól érzékeltette - a többmagos helyett egy sokmagos (many-core) jövőbe vezet. Lehetséges, hogy ez - folytatódó fejlődést feltételezve - masszívan sokmagos csipek kifejlesztéséhez vezethet, ahol egy-egy csip többezer processzormagot is tartalmazhat. A hardverarchitektúrában ilyen módon bekövetkező tengernyi változás mellett azonban azt is látni, hogy a szoftveresek a szekvenciális gondolkodásról a párhuzamosra való áttérés hatalmas feladatával bírkóznak. A témában nemrég született cikkek akárcsak felületes áttekin- téséből is kitűnik, hogy az uralkodó nézet egy meglehetősen korlátolt, negatív reakció ezzel a hardveresek által beindított, nagyívű változással szemben. A tét elég nagy, és gazdaságilag messzire vezető. A növekvő sebesség, a több és gyorsabb technológia ígérete párosulva az intézményesült marketing nyomásával olyan magasságokba emelt egy valamikor kis méretű, a tudományos közösségnek elkötelezett ipart, amely meglepő, általában az ipari forradalomhoz hasonlított változást idézett elő.

(031/2007) Forrás: www.hpcwire.com

¤Cs A jövő század hipertextje: HTML 5 Sokan gondolják, hogy ideje letörölni a mára már évtizedes porréteget a HTML-szabványról. Felhasználóbarát funkciókra, grafikus kiterjesztésekre, szabványos űrlapkitöltésre és a PC-s alkalmazások megszokott kényelmére egyaránt szükség van a Web 2.0 szép, új világában. Nagy kérdés, hogy a Microsoft ebben az esetben megmarad-e különutas politikájánál, vagy csatlakozik a HTML stabilitását és jövőjét hosszú távon is biztosítani akarókhoz.

Ha a Mozilla-nak, az Opera-nak és az Apple Safari böngészőjének sikerül, akkor egy évtized után a HTML-specifikációban megtörténhet az első nagyobb változtatás. A három gyártó szövetkezett egy olyan javaslat benyújtására a W3C-nek a HTML 5 specifikációt illetően, amely kiterjed a Web Apps 1.0-ra és a Web Forms 2.0-ra, valamint visszafelé kompatibilis a HTML 4-gyel. "A HTML 5 igyekszik megőrizni azt az információt, amelyet az emberek az évek során összegyűjtöttek." fejti ki Anne van Kesteren,az Opera szóvivője - "Azzal, hogy visszafelé és előrefelé is kompatibilis maradunk, azt reméljük, hogy az emberek évtizedekig, ha nem századokig lesznek képesek a HTML-t feldolgozni." A HTML az az jelölő (markup) nyelv, amelyre a Web eddig és ma is épül, és amelyet eredetileg Tim Berners-Lee hozott létre. Az utolsó nagyobb változtatás a HTML-n 1997-ben hajtották végre a 4.0-ás verzió kibocsátásával. A HTML 4.0.1 javaslatot 1999-ben tették közzé. Charles McCathieNevile, az Opera szabványügyi felelőse szerint a W3C tulajdonképpen felhagyott minden erőfeszítéssel a HTML 4.01 óta a Web-en használt HTML fejlesztését illetően. "Ez a specifikáció megvalósításai még mindig gyengék - részben azért, mert számos esetben nem elég világos, hogy hogyan kell megvalósítani." - mondja McCathieNevile, - "Mi gy az Apple- lel és a Mozilla-val együtt úgy éreztük, hogy tenni kell valamit." Nem világos, hogy vajon a Microsoft fogja-e támogatni a HTML 5-re irányuló erőfeszítéseket az ő Internet Explorer böngészőjével. Ha elfogadják, a HTML 5 kézzelfogható hasznot ígér a Web-nek mind a használói, mind a fejlesztói számára. "A HTML 5 nagyobb kompatibilitást fog lehetővé tenni a böngészők között, és jobb támogatást - a dokumentumok mellett - a Web 2.0-stílusú webalkalmazások számára is." - állítja Brendan Eich, a Mozilla technológiai felelőse, - "A HTML 5 a multimédiát is jobban támogatja."

(032/2007) Forrás: www.internetnews.com

KÖRKÉP 43. 2007 ¤s± Új Internetet! Ahogy kilépett az internet a katonai és kutatóintézeti világból, és megjelentek az első kereskedelmi és igazgatási célú alklamzások, rögtön világossá vált, hogy az internet protokolljai számos olyan felhasználói igényt nem támogatnak, amelyeket az üzleti és hivatalos kapcsolatok megkövetelnének. Ezen "hiányosságok" pótlása helyett a korábban figyelmen kívül hagyott igényeket is támogató működési elven alapuló "új internet" koncepciójának kialakítását támogatja az amerikai NSF (National Science Foundation) a GENI (Global Environment for Network Innovations) keretében.

Although it has already taken nearly four decades to get this far in building the Internet, some university researchers with the federal government's blessing want to scrap all that and start over. The idea may seem unthinkable, even absurd, but many believe a "clean slate" approach is the only way to truly address security, mobility and other challenges that have cropped up since UCLA professor Leonard Kleinrock helped supervise the first exchange of meaningless test data between two machines on Sept. 2, 1969. The Internet "works well in many situations but was designed for completely different assumptions," said Dipankar Raychaudhuri, a Rutgers University professor overseeing three clean-slate projects. "It's sort of a miracle that it continues to work well today." No longer constrained by slow connections and computer processors and high costs for storage, researchers say the time has come to rethink the Internet's underlying architecture, a move that could mean replacing networking equipment and rewriting software on computers to better channel future traffic over the existing pipes. A new network could run parallel with the current Internet and eventually replace it, or perhaps aspects of the research could go into a major overhaul of the existing architecture. And one day, sensors of all sorts will likely be Internet capable. Any redesign may incorporate mechanisms, known as virtualization, for multiple networks to operate over the same pipes, making further transitions much easier. Also possible are new structures for data packets and a replacement of Cerf's TCP/IP communications protocols.

(033/2007) Forrás: www.washingtonpost.com

#* Robotfejlesztés az oktatásban Az információs társadalomban egyre unalmasabbnak, elavultabbnak tűnnek az iskolai oktatás hagyományos módszerei és tananyagai. Gyakran fogalmazódik meg a kérdés, hogy miként lehetne izgalmasabbá tenni egy-egy tantárgyat a diákok számára. Az egyik kézenfekvő megoldás, hogy a túl sok száraz elmélet helyett kreatívabb, konkrétabb feladatok végrehajtásával, például robotok fejlesztésével, robotversenyekkel tegyék érdekeltté őket az ismeretek kreatív elsajátításában.

It's 6 p.m. on a chilly February night in New York City, and the Harlem Knights are racing to meet a deadline. The Knights are a group of about 30 kids participating in an after-school program at the Frederick Douglass Academy high school on 148th Street in Manhattan. Their task is to build a working robot as part of a program called For Inspiration and Recognition of Science and Technology, or FIRST. Founded in 1989 by inventor Dean Kamen, FIRST is trying to tackle what many educators and businesspeople call one of the most pressing educational challenges facing America: inspiring middle and high school students too consumed by pop culture and their digital devices-or scared their jobs will be shifted overseas-to pursue careers in technology and science. "As a math teacher I know that the U.S. is ranked 23rd in the world in math," says Joel Bianchi, one of the FIRST mentors helping the Harlem Knights. "It's shocking. Students can get into math and science here. They're engaged. FIRST could revolutionize the direction of math and science." The Knights are a few weeks away from the New York regional round of the FIRST Robotics Competition, and they have a lot of work to do. This year's competition gives students six weeks to build a robot out of a common set of parts. During the March competition at New York's Jacob K. Javits Convention Center, 53 teams will face off in matches where they score points by using the robots to pick up and hang inflated tubes on a rack. "I have very high expectations," Horan says in the runup to regionals.

(034/2007) Forrás: www.businessweek.com

KÖRKÉP 44. 2007 #v Frusztráció-detektor Az érzelmi számítások egyre fontosabb szerepet töltenek be az informatikában. A szakterület alapjait lerakó Rosalind Picard és kutatótársai által kidolgozott, a tanulás közben jelentkező frusztrációt vizsgáló és "orvosló", számítógépes munka- állomásból, érzékelőkből és egyéb végberendezésekből álló bonyolult rendszer jól teljesített a tesztek során. Szélesebb körű használata viszont csak akkor várható, ha sikerülne egyetlen szabvány PC-re egyszerűsíteniük.

Learning online via an interactive website, or using teach-yourself software, is a good way to pick up new knowledge in your own time. What do you do, though, if you don't understand part of the course and get stuck? People are often too proud to press a "help" button and so they just give up. To keep them going, researchers at Microsoft are developing a "frustration detector" that works out when people are having problems and begins a dialogue with them, offering to go back over important points. To sense when someone is about to tear their hair out, Ashish Kapoor at Microsoft in Redmond, Washington, and Winslow Burleson and Rosalind Picard at the Massachusetts Institute of Technology plastered a computer workstation with sensors. They fitted pressure sensors to the back and base of a chair to detect frustrated fidgeting, while a webcam watched the user to spot shaking of the head. The mouse was also fitted with pressure sensors to detect tightening of grip, another sign of frustration. In tests with 24 schoolchildren carrying out a 3D puzzle, the researchers were able to train software to recognise frustration with 79 per cent accuracy and provide tuition feedback when it was needed. If such a system can be made to work using standard PC equipment rather than specially built sensing chairs, the team think their approach could prevent people quitting difficult tasks, without interrupting those who are happily engaged.

(035/2007) Forrás: www.newscientisttech.com

L Metaverzum 2016 A Second Life és más virtuális világok fokozódó népszerűsége a Neal Stephenson által felvázolt Metaverzumot vetíti előre. Egy amerikai felmérés szerint négy, különböző technológiákra fókuszáló, de egymással szorosan összefüggő forgatókönyv mentén jutunk el ebbe a teljesen immerzív, valós és virtuális közötti különbségeket felszámoló közegbe: bővített valóság (augmented reality), életnaplózás (lifelogging), VR-rendszerek, Google Earth-szerű tükörvilágok.

Mi történik a videojátékok és a Web 2.0, a virtuális világok és a Földet ábrázoló térképek találkozásakor? Amikor a szimuláció valósággá, az élet és az üzlet virtuálissá válik? Amikor a virtuális Földet használva navigálunk a valódi Földön, és avatárunk online ágensünkké válik? Az történik, hogy a Metaverzumban találjuk magunkat - válaszolja meg a kérdéseket a futurológusokból és high tech szakemberekből álló Metaverzum Úthálózat-térkép (Metaverse Roadmap, MVR) alkotógárdája. A kifejezéssel a cyberpunk Neal Stephenson 1992-es, mérföldkőnek számító Snow Crash-ében találkoztunk először. Az író egy, a felhasználók által meghatározott immerzív virtuális világot mutatott be, ahol az emberek kapcsolatba tudnak lépni, üzletet köthetnek, játszhatnak, egyszóval kommunikálnak egymással. A passzív befogadást felváltja az aktív részvétel. A Second Life egyértelműen ilyen közeg; sikere a közeljövőt vetíti előre: különböző webes alkalmazások és a játékok konvergenciáját, a 3D és a fejlett animációs technikák mind gyakoribb használatát digitális térképek, virtuális környezetek és mesterségesélet-szimulációk kivitelezésekor. Mindeközben az alapokat szolgáltató hardver és szoftver, az összekapcsoltság, az üzleti befektetések és a társadalmi adaptáció együttesen teremtik meg a WWW átalakulásához - részben Metaverzummá válásához - szükséges feltételeket. Az MVR a következő évtizedre prognosztizálja a folyamat beteljesedését. Egyetlen út helyett több odavezető ösvényt vizsgálnak. A Wikipedia, a Flickr, a Digg, a MySpace, a Bebo, a YouTube, a GaiaX japán közösségi oldal, vagy az új browserek szintén a majdani Metaverzumot készítik elő. Virtuális emberekkel kísérleteznek az oktatásban, virtuális prototípuskészítő szoftvereket használnak az iparban, terjednek a 3D-s navigációs és modellező rendszerek. Stephenson kifejezésével élve, szaporodnak a valós térről készített "tükörvilágok."

(036/2007) Forrás: http://news.com.com

KÖRKÉP 45. 2007 L Képalapú keresés kulcsszavak helyett A Microsoft új kísérleti internetes kereső szolgáltatása lehetővé teszi, hogy kulcszavak helyett képek segítségével keressen a felhasználó releváns internetes tartalmakat. A szolgáltatás egyetlen szépséghibája, hogy a igénybevételéhez Internet Explorer használata szükséges.

Searching for information on your cell phone by typing keywords can be cumbersome. But now researchers at Microsoft have developed a software prototype called Lincoln that they hope will make Web searches easier. According to Larry Zitnick, a Microsoft researcher who works on the project, phones equipped with the software could, for example, access online movie reviews by snapping pictures of movie posters or DVD covers and get product information from pictures of advertisements in magazines or on buses. "The main thing we want to do is connect real-world objects with the Web using pictures," says Zitnick. "Lincoln is a way of finding information on the Web using images instead of keywords." The software works by matching pictures taken on phones with pretagged pictures in a database. It provides the best results when the pictures are of two-dimensional objects, such as magazine ads or DVD covers, Zitnick says. Currently, the database contains pictures of DVD covers that link to movie reviews uploaded by Microsoft researchers. However, anyone can contribute his or her pictures and links to the database, and Zitnick hopes that people will fill it with pictures and links to anything from information about graffiti art to scavenger-hunt clues. Right now, Lincoln can only be downloaded for free using Internet Explorer 6 and 7, and it can only run on smart phones equipped with Windows Mobile 5.0 and PocketPCs.

(037/2007) Forrás: www.technologyreview.com

L# Bionikus szoftver A cikk szerzője, Tim O'Really a közeljövő információkezelését meghatározó új trendre, az emberi és a számítógépes aktivitást optimálisan összekombináló "bionikus szoftverek"-re hívja fel a figyelmet. Példái (az Amazon Mechanikus Törökje, Flickr, Boxxet) jól szemléltetik, hogy a mesterséges intelligencia (AI) mellett/helyett előtérbe kerül az intelligencia-fokozás (intelligence amplification, IA), melyben a humán tényező passzív felhasználó helyett az alkalmazás meghatározó részévé válik.

Boxxet founder You Mon Tsang recently introduced a new meme into our vocabulary: "bionic software." As You Mon defines it, "Bionics" is the study of living systems with the intention of applying their principles to the design of engineering systems." But recently he used a folksier definition, referencing the seventies TV show The Six Million Dollar Man, which featured Lee Majors as an injured astronaut rebuilt with technology that made him faster, stronger, and more capable. Using this image, a bionic system is one that combines the biological and mechanical systems to create an enhanced system that is more powerful than either alone. It seems that what we're seeing now is just the beginning of a really significant trend, as bionic systems become more widespread and variations on the technique more sophisticated. You Mon's new startup, Boxxet, effectively lets people create a digg-like site for any topic they want to aggregate attention around, with users moderating up content that is initially acquired by a web spider. Whereas a Google Alert, say, lets you harness the power of Google to track any topic that you want to follow, Boxxet lets you create a public, shared space in which to follow a topic you care about, and uses the opinions of your fellow readers to improve the automated results.

(038/2007) Forrás. http://radar.oreilly.com

KÖRKÉP 46. 2007 LvC A wiki már koalán keresztül is terjedhet A wiki-alapú megközelítés az ismeretek egyre újabb területeit hódítja meg. Egy új fejlesztéssel a webhasználat során begyűjtött procedurális tudásunk saját és közösségi célú kodifikálására nyílik lehetőség. Persze azért vannak kérdőjelek. Az ilyen jellegű tudás lehet, hogy valakinek kifejezetten hasznos, de másnak csak esetlegesen, bizonyos körülmények között használható.

Az IBM Almaden-i Kutató Központa egy wikipédia-szerű eszközt fejleszt a "hogyan csináljuk" típusú tudás számára, amely segíthetné az embereket az olyan web-en végrehajtott, ismétlődő feladatok automatizálásában, mint pl. űrlapok kitöltése vagy számlák kifizetése. Tessa Lau fejlesztő mutatta be a Koala-nak nevezett technológiát az Etech-en, egy négy napos, a feltörekvő technológiáknak rendezett konferencián. "Azokra az unalmas dolgokra szántuk, amelyet a Web-en csinálni kell, mint pl. ellenőrizni egy számlát minden hónapban, majd kifizetni." - magyarázza - "Lehetővé teszi, hogy a tényleg munkaigényes feladatokra (mint az elöbbi) szkriptet készítsünk, és megosszuk ezt másokkal. Lehetővé teszi, hogy megosszuk tudásunkat arról, hogyan kell bizonyos dolgokat megcsinálni a világban." A következőképpen működik: először is egy Koala nevű beépített egység (plugin) jelenik meg a Firefox böngésző baloldali sávjában. Amint a felhasználó megnyomja a rögzítés gombját, az alkalmazás egy egyszerű programozási szkriptet hoz létre az on-line végrehajtott feladatokból, ami szintén megjelenik ebben a sávban. Például, ha valaki új lakást keres San Francisco-ban, lehet, hogy először a Multiple Listing Service webhelyére látogat. A Koala ezt a webhelyet első lépéseként rögzítené a "hogyan csináljuk" folyamatnak. Ezután a vásárló megadná a lakásra vonatkozó elvárásait az MLS mezőiben, miközben a Koala minden adatmezőt feljegyezne a teljes szkriptben. Ha az adott előírásoknak megfelelő lakások kezdeti keresése (pl. max. $1 millió árú, két hálószobás lakás) nem adna elég találatot, a felhasználó megváltoztathatná a feltételeket a Koala-szkriptben. Ebben az esetben a Koala automatikusan újragenerálná a keresést anélkül, hogy a felhasználónak bármit tennie kellene. Amint a folyamat befejeződött, a felhasználó elmentené a szkriptet, és feltöltené a Koala wikijére és ilyen módon meg lehetne osztani másokkal. "A Koala már több mint 70000 szkriptet tartalmaz." - közölte Lau, - "Mindennek végülis az az eredménye, hogy 'wiki-zálni' tudjuk (azaz, közkinccsé tudjuk tenni) az ilyen tudást rögzítő folyamatokat."

(039/2007) Forrás: http://news.zdnet.com

Lv* Mi mosolygunk az emotikonon Az emotikonokat ugyan előszeretettel használjuk, de unalmasnak, sablonosnak tartjuk őket. Gyakran szinte csak rutinszerűen teszünk egy-egy mosolyjelet a mondat végére. A kommunikáció rögtön színesebbé és személyesebbé válik, ha beszélgetőpartnerünk gon- dolataink lezárásaként, szemléltetéseként az üzenethez hangulat- jelek helyett saját, alkalomhoz illő, a rendszer által annak megfe- lelően módosított - mosolygó, síró, ordító, stb. - fényképünket látja meg.

Az emotikonokat a modern kommunikációval való ismerkedés korai szakaszában megismerjük, számos e-mail, online beszélgetés vagy éppen SMS hemzseg tőlük. Sokan szinte kötelezőnek érzik, hogy nemcsak mondataikat, hanem a kisebb szövegrészeket is mosoly-jellel zárják le. Az évek múlásával egyre személytelenebbnek tűnnek, túlzott használatuk miatt oda a varázs, ráadásul hosszú évek óta mindig ugyanazok a bugyuta fejek vigyorognak ránk. A Pittsburgh Egyetem két számítás- tudományi szakembere és a tajvani Shi-Kuo Chang létrehoztak egy, a megszokott emotikonokat helyettesítő rendszert: semmi más nem kell hozzá, csak egyetlen, lehetőleg semleges arckifejezésű fénykép, amit akár a mobiltelefonunkról is feltölthetünk. Aztán beütjük a jól ismert jelképet, például a mosolyt vagy a meglepetést, mire a rendszer automatikusan átalakítja a fotóarcot. A képet azért nem kell minden alkalommal elküldenünk, mert partnerünk gépe eleve tárol rólunk egy, az eredeti fotóhoz képest leegyszerűsített profilt. Mihelyst megörökítettük magunkat, az arc központi részeire kattintva segítjük a programot a kulcsjegyek azonosításában. A program e jegyek, jellegzetességek sorozataira bontja a képet: a későbbi animáció során egyesek megváltoznak, mások viszont érintetlenek maradnak. A darabkák szép lassan profillá állnak össze, amit aztán elküldünk az összes kapcsolatunknak. Mindössze egyetlen alkalommal, mert utána már az ő gépük végzi a munkát. Amikor begépeljük valamelyik emotikont, a rendszer annak megfelelően alakítja át a profilt, és a fogadó nem a jelet, hanem alkalmasint gondterhelt tekintetű énünket látja. Praktikus megoldás: tetszőleges mennyiségű arckifejezést generálhatunk, a rendszert folyamatosan bővíthetjük, miközben a fájl mérete nem változik, és újabb fényképre sincs szükség.

(040/2007) Forrás: www.technologyreview.com

KÖRKÉP 47. 2007 C Odüsszeusz és a programnyelvek A nyughatatlan Odüsszeusz a jövőben talán a programnyelvek tengerében tévesztene utat. Nincs értelme ugyanis "univerzális" nyelvről beszélni a számítástechnikában sem. A Java sem az, bár kezdetben az informatika "genetikai kódjaként" emlegették. Mindig lesznek különböző ill. újabb és újabb használati módok, új lehetőségek az ember-gép kommunikációban, amelyek különböző szintaktikai konstrukciókat igényelnek, és különböző szemantikai kapcsolatokat feltételeznek. A nyelvek természetesen elhalnak, ha már nincs szükség rájuk, nem használják őket, de újak is születhetnek, ha valamilyen markáns, eddig lefedetlen használat ezt igényli.

Egy rakás szoftverguru, akik a TheServerSide c. Java-szimpóziumon gyűltek össze, hogy megvitassák a programozás jövőjét, azt állapította meg, hogy dinamikusabb nyelvekre számíthatunk, és valószínűleg egy jelentősebb új nyelvre a következő 5 évben. A szimpóziumon egy "2010: a fejlesztő odüsszeiája" c. kerekasztal-beszélgetés keretében Eugene Ciurana, a Walmart.com vállalati IT-architektúratervezője azt mondta, hogy várakozásai szerint a következő néhány évben "több szkriptnyelvet fognak hozzáadni a - különösen a Java6-tal felszerelt - Java virtuális géphez (JVM), és ezzel könnyebbé fogják tenni a használatát, a fejlesztést pedig sokkal gyorsabbá." Hani Suleiman, a Formicary fő technológusa bár nem feltétlenül ért egyet Ciurana-val a szkriptnyelveket illetően, "de több komponens megjelenése várható a JVM keeretében". "Úgy gondolom, öt évre vagyunk attól, hogy egy következő nagy nyelv elérje azt a szintet, amit ma a Java képvisel." - mondta Gil Tene, annak az Azul Systems-nek a fő technológusa, amelyik hardvermegoldást nyújt a Java-rendszerek felgyorsítására. Suleiman szerint a szakterületspecifikus nyelvek gondolata remek ötlet, "de hol vannak a gyakorlatban?" Adrian Colyer, az Interface21 fő technológusa azt a reményét fejezte ki, hogy "a nyelvek terén egészen odáig jutunk, amit már az üzenet- orientált paradigma jellemez." Ezen a ponton Cameron Purdy, annak a Tangosol-nak az elnöke, amit az Oracle felvásárolt, megkérdezte, hogy kihal-e az XML a következő tíz évben. "Olyan sok dolgot támogat ebben a pillanatban, hogy egyszerűen nem tűnhet el." - reagált Suleiman. Miközben Ciurana szerint további konvergencia várható a Java és más tehnológiák között. "Jobb együttműködésre számíthatunk más környezetekkel." - tette hozzá.

(041/2007) Forrás: www.eweek.com

Cs Firefox 3.0 A Firefox új 3.0-s verziója implementálni fogja a DOM Storage elnevezésű megoldást, amely lehetővé teszi majd, hogy a webes alkalmazások tovább fussanak a felhasználó gépen akkor is, ha éppen nincs a gépnek internetkapcsolata. Ez a lehetőség még vonzóbbá teheti a webes irodai alkalmazáscsomagok használatát. Nem véletlen, hogy a DOM Storage hátterét adó Web Applications 1.0 specifikációt a Google munkatársa Ian Hickson jegyzi.

Mozilla unveiled the third alpha of Gran Paradiso, the code name for Firefox 3.0. If development goes according to plan, this will be the first version of Firefox-or of any browser, for that matter-to have the three key components needed to support offline Web applications: DOM Storage; an offline execution model; and synchronization. That critical foundation will let free or low-cost Web suites compete with Microsoft software and possibly break the company's decades-long domination in office productivity apps. The first of the three support components for offline applications, DOM Storage, relies on the Document Object Model, a programming-interface spec developed by the W3C that allows programs and scripts running in a Web application to update the content, structure, and style of HTML and XML documents. DOM Storage lets Web apps save and retrieve efficiently data that will persist across multiple browser sessions. "Our ultimate goal is to make it so that Web applications are not discernable from any other applications running on your desktop," Mike Schroepfer, vice president of engineering for Mozilla, explained during a recent interview. With these browser capabilities based on open standards, any developer willing to take on the challenge can put together apps and have them run in Firefox 3.0 (or a specialized derivative), not just online but offline as well-a key to acceptance of Web-based applications.

(042/2007) Forrás: www.pcmag.com

KÖRKÉP 48. 2007 sCL Innovációgyár A kollektív bölcsesség megjelent a nagy kék rózsánál is. Az innovációkat web 2.0-ás közösségi hálón készítik, amely Lotus technológiára épül. Az új generáció már szívesebben használja ezeket a közösségi hálózatokat, mint a direkt levelezést. A fiatal felhasználói réteg közreműködésére a hosszú távú fejlesztésekben van nagy szükség.

IBM Labs launched a collaboration initiative designed to help companies speed product development by harnessing social networking. Innovation Factory, which Big Blue is employing in its labs, uses social-networking technologies to help companies quickly conceive and test new products and services, promising to reduce a product's launch process from years to only days. Alistair Rennie, vice president of development and technical support for Lotus software, framed the changes as vital to keeping up with the next-generation workforce. People coming out of school expect to come into the workplace and use modern collaboration tools," Rennie said. "E-mail is for our generation, (instant messaging) is for college students, and high-school students will come in already used to Web 2.0-style social networking." Rennie's sentiment was reflected in many of the Lotus products, some of which had been debuted at Lotusphere in January. "Collaborative research that is very applied and very user-facing is in need of being open and close to customers and end users," Irene Greif, IBM fellow and director of the collaborative user experience at IBM Research, said at a press conference. "Because usually, widely deployed things are always behind what we are seeing in the labs."

(043/2007) Forrás: http://news.zdnet.com sC Egyre kevesebb nő dolgozik az IT-ban Több oka is lehet annak, hogy az USA IT iparában csökkent az alkalmazottként foglalkoztatott informatikus nők aránya. A 2001 évi dot-com lufi kipukkanása után jelentős informatikus- elbocsátások történtek, amely valószínűleg érzékenyebben érintette a nőket. A nők által eddig betöltött informatikai feladatok nagyobb részben kerültek ki outsourcingba külföldre.A gyorsan változó technológiák folyamatos önálló önképzést igényelnek, amire egy nőnek még az USA-ban is kevesebb esélye van.

The proportion of employed women business technologists has fallen through the decade, a CIO Insight analysis of government data shows. It's true: Fewer women work in IT today than they did in 2000. Not only that: Women make up a smaller proportion of employed IT professionals in the United States, according to analysis of government labor data by CIO Insight. In 2000, 984,000 women worked in eight IT occupation categories tracked by the Department of Labor's Bureau of Labor Statistics: managers, computer scientists/systems analysts, programmers, software engineers, support specialists, database administrators, network/computer systems administrators, and network systems/data communications analysts. That year, women made up 28.9 percent of the nearly 3.41 million employed IT workers. Fast-forward to 2006, a year in which overall IT employment hit a record of nearly 3.47 million. In 2006, 76,000 fewer women work in IT than in 2000. The 908,000 women working in the profession last year represented 26.2 percent of employed IT pros. That's a 7.7 percent drop from 2000. The decline in women IT pros wasn't a straight-line drop. In 2003, when the economy rebounded from the dot- com bust, women employment in IT rose by 35,000 from 2002, but then dropped off by 43,000 in 2004. But for most of the past half-dozen years, fewer women seem interested in making IT their career.

(044/2007) Forrás: www.cioinsight.com

KÖRKÉP 49. 2007 *L Párizsi kertek Virtuális és valós világok összefonódásának újabb példája a párizsi belváros egyik legforgalmasabb részének, a Pompidou Központhoz közeli Les Halles-nak a rekonstrukciója: a Second Life-ban legjobbnak tartott tervet a tényleges városházán fogják bemutatni, így próbálva nyomást gyakorolni a totojázó városvezetésre.

A Paris residents' association is using the virtual world of Second Life to get the town hall to press on with plans to redevelop a central area of the city. Residents have until 1 June to suggest ideas for a new garden for Les Halles in the centre of the French capital. Mayor Bertrand Delanoe revealed plans in 2004 to revamp the area. Les Halles was the central wholesale market for the Paris region until the 1970s when it was razed to the ground to make way for a shopping centre. It is also a major underground hub and redevelopment plans for the area include renovating the garden. But local residents' association Accomplir (Accomplish) says residents have not been consulted over the gardens which they say are at the heart of local life. The association is urging locals to come up with their own ideas for the area's gardens and post them in the online world of Second Life, where people create virtual doubles of themselves called avatars. Accomplir will shortlist five of the best projects, which will then be displayed on an island in Second Life. The winner will be announced at the end of June and receive a reward of 275,000 linden dollars (785 euros, L530), the currency used in Second Life. Accomplir will then go to the town hall with the winning idea, aiming to put pressure on officials to speed up the redevelopment process.

(045/2007) Forrás: http://news.bbc.co.uk v L Agyhullámra mozognak a játékfigurák Az ember-gép kapcsolódás új eleme, az emberi agy és a gép közvetlen kapcsolat. Nem szokatlan, ha egy kamasz kétdimenziós videójátékot játszik. Ha egy epilepsziás fiú, kezek nélkül, az agyhullámaival irányítja a figurákat, az már nagy eredmény. A fiú agyát érzékelők veszik körül, amelyek érzékelik és továbbítják utasításait.

Now, a St. Louis-area teenage boy and a computer game have gone hands-off, thanks to a unique experiment conducted by a team of neurosurgeons, neurologists, and engineers at Washington University in St. Louis. The boy, a 14-year-old who suffers from epilepsy, is the first teenager to play a two-dimensional video game, Space Invaders, using only the signals from his brain to make movements. Getting subjects to move objects using only their brains has implications toward someday building biomedical devices that can control artificial limbs, for instance, enabling the disabled to move a prosthetic arm or leg by thinking about it. The teenager had a grid atop his brain to record brain surface signals, a brain-machine interface technique that uses electrocorticographic (ECoG) activity - data taken invasively right from the brain surface. It is an alternative to a frequently used technique to study humans called electroencephalographic activity (EEG) - data taken non- invasively by electrodes outside the brain on the scalp. Engineers programmed the Atari software to interface with the brain- machine interface system. Eric C. Leuthardt, M.D., an assistant professor of neurological surgery at the School of Medicine, and Daniel Moran, Ph.D., assistant professor of biomedical engineering, performed their research on the boy who had the grids implanted so that neurologists and neurosurgeons can find the area in the brain serving as the focus for an epileptic seizure, with hopes of removing it to avoid future seizures. To do this, the boy and his doctors, Dr Mathew Smyth and Dr John Zempel, had to wait for a seizure.

(046/2007) Forrás: http://news-info.wustl.edu

KÖRKÉP 50. 2007 §# Robotetika Charta A legtöbb prognózis szerint az infokommunikációs technológiák következő, csak a PC-k nyolcvanas évekbeli "forradalmához" hasonlítható áttörése a robotika területén várható. Az előrejelzéssel összecseng, hogy a tudományos (és kevésbé tudományos) on- és offline szaksajtóban az utóbbi hónapokban szinte már naponta jelennek meg a robotok jogait felvető, a szabályozást sürgető tanulmányok. A terület egyik élenjárójának számító Dél-Koreában egy lépéssel előrébb mentek: még ebben az évben kidolgozzák a Robotetika Chartát.

Az évszázad végén az ember békességben és harmóniában fog élni az első olyan "idegen" intelligenciával, amellyel találkozott is. Természetesen a robotokról van szó. Nem vesznek részt intergalaktikus háborúkban, R2D2-val vagy Terminá- torral ellentétben, nem ugrálnak különböző dimenziók között, másként fognak kinézni mint a filmekben látott, imádott és megcsodált hősies bádogdobozok. Képzeljünk el inkább a RoboCop-féle szuperember rendfenntartó és a "csak egy ölelést akarok" Kétszázéves Ember hibridjét. De térjünk vissza a fémes, áramkörökkel teli alapokhoz: ők lesznek azok a robotok, akikre állampolgárokként fogunk tekinteni. Legalábbis a fejlesztésekben öles léptekkel haladó, Dél-Koreában így gondolják. A kormány súlyos dollármilliókat fektet az egyre népszerűbb robotikai kutatásfejlesztésekbe, állami megrendelésre készült felmérésekben a közeljövő gépezetei komoly intelligenciával fognak rendelkezni. Koreai szakértők egy vizionárius Robotetika Charta kidolgozásába kezdtek, mely az előzetes tervek szerint az év végéig készül el. A Charta a robotok társadalmunkban betöltött szerepét és működésüket igyekszik meghatározni és szabályozni. A gépeket azonban nem mindenhol látják öntudatra ébredni. Legalábbis a közeli jövőben biztosan nem. Egy brit tanulmány ugyan szintén felhívja a figyelmet a technológia térhódítására, de a jogok szabályozásával néhány évtizedet várhatunk még. Az "Utópikus álmok vagy a gépek lázadása?" című dolgozat szerint drasztikus változás akkor várható, ha a robotok az önreprodukció mellett emberi beavatkozás nélkül képesek lesznek saját mesterséges intelligenciájuk pallérozására, tökéletesítésére.

(047/2007) Forrás: www.dailyillini.com

± Rosszindulatú támadások nem kímélik az internet alapinfrastruktúráját sem Egyre gyakrabban érik átfogó DDOS (distributed denial of service) támadások az internet alapinfrastruktúrájához tartozó root név szervereket. A támadásokat szervezők inditékai nem ismertek. A támadásokat minden esetben kompromittált "zombi" gépek felhasználásával bonyolították le.

The most serious threat to the Internet infrastructure in the 21st century is a massive virtual blackout known as a "distributed denial of service attack," an outspoken board member for the group that administers Internet addresses said Thursday at a Hudson Institute briefing. This type of high-tech ambush, which occurs when multiple compromised systems flood the bandwidth or resources of a targeted server to make Web pages unavailable, could be devastating for global online communication, said Susan Crawford of the Internet Corporation for Names and Numbers. The most significant attack in recent years came on Feb. 6, when six of 13 root-zone servers were slammed by an army of "zombie computers," which were compromised by hackers, the Cardozo Law School professor said at the think tank event. Prevention of DDOS attacks will eventually mean "having fewer zombies out there," she said. "People are turning millions of PCs into weapons... and we don't have a lot of data about what is happening. Researchers are often operating in the dark," Crawford said. She added that improvements in routing security, which is "how packets go from one place to another," are also needed. A hacker could inject phony paths into a routing algorithm in order to intercept packets or trigger a DDOS attack. The susceptibility for such an assault grows as the size of so-called "routing tables" increases to accommodate the next-generation Internet known as IPv6, she said.

(048/2007) Forrás: www.govexec.com

KÖRKÉP 51. 2007 ±*C Biztonságosabb e-szavazás? Joseph Kiniry, dublini University College munaktársa által kezdeményezett elektronikus szavazási rendszer fejlesztésének célja egy nyílt forrású, biztonságos és könnyen kezelhető referencia alklmazás létrehozása az on-line e-referendum alkalmazások területén.

Joseph Kiniry, a computer science lecturer at University College Dublin, seems an unlikely candidate to work on open-source voting software. He believes e-voting is risky and current e-voting software is substandard. Nonetheless, e-voting is here to stay, and governments around the world have sunk big money into systems that have been roundly assailed by computer security experts as insecure. "I think governments feel like if they're not being modern, there's something wrong with them," said Kiniry, who describes himself as half mathematician and half software engineer. "They think that computers are somehow infallible, forgetting that people are the ones who create and use computers." That's why Kiniry and a team of researchers have built an e-voting software system that they hope will provide a foundation for future secure systems. The code is open source, a decision made to ensure the platform can be widely scrutinized by peers, and should be released in July. The back-end software, written in Java, will run on Linux or Apple's OS X. The user interface, viewed through a Web browser, is "Google simple," Kiniry said. Here's how it works: Voters register to remotely vote at a government office and pick a PIN code. A unique ballot is mailed to the voter that can only be used by that voter. On election day, users go to the Web site, type in a voter ID code and their PIN, and vote. The ballot has a number next to each candidate that is different for every voter, a type of pre-encryption. When a vote is cast, that unique number is transmitted to the server and decoded into the correct candidate.

(049/2007) Forrás: www.infoworld.com

±v Amerikából jön a hack A kártékony kódok leggyakoribb lelőhelye - az általános előitélet- tekkel ellentétben - nem a fejletlen országokban, hanem éppen ellenkezőleg a legnyagyobb internethasználattal rendelkező Egyesült Államokban található szerverek. Ha jobban belegon- dolunk ez nem is annyira meglepő, hiszen ahol nagyobb az internet forgalom, ott nagyobb az esélye a kártékony kódok letöltésének is, vagyis teljesen racionális, hogy nem a kis látoga- tottságú szerverek a legfertőzöttebbek.

Forget China, Russia or eastern European countries. When it comes to malicious code, U.S.-based servers host an overwhelming majority of it, according to security vendor Finjan Inc. That conclusion is based on an analysis of more than 10 million URLs collected from live end-user traffic in the U.K using Finjan's content inspection engines, said Yuval Ben- Itzhak, chief technology officer Finjan. Unlike some other studies, which look at domain names to make assumptions on where a server is based, Finjan's research tracked each IP address to its exact geographical location, Ben-Itzhak said. "Most people think of Russia and China when you talk about malicious code," he said. "However, it appears this fact is no longer valid. What we found was that about 80% of the malicious code comes from servers hosted in the U.S." The other top countries hosting malicious code are the U.K., with 10%, and Canada, Germany and Italy, Ben-Itzhak said. "The results of this study shatter the myth that malicious code is primarily being hosted in countries where e-crime laws are less developed," he said. The Finjan report also notes a continued trend toward the appearance of malicious code on legitimate sites frequented by business users and consumers. Unlike in the past, when most malicious code was found on questionable sites such as those hosting porn, users are now just as likely to get infected when visiting finance and travel sites, for instance.

(050/2007) Forrás: http://computerworld.com

KÖRKÉP 52. 2007 „ Fodrozódás nanohuzalokban Új irányok keresése a mikroprocesszorok tervezésében úgy tűnik a kutatások örökös tárgya. Az egyik irány a csipen belüli összeköttetések további miniatürizálása, ahol a gyakorlati cél ma már a nanoméretek elérése. Ezen a szinten azonban új elvekre, megközelítésekre is szükség van az adatátvitel gyakorlati megvalósításához.

A tudósok mostanában egy új technikán dolgoznak optikai jelek piciny, nano-méretű struktúrákon keresztül történő átvitelére. Az 1980-as években a kutatók kísérletileg megerősítették, hogy fényhullámok ráirányítása fém és dielektrikum (szigetelő anyag, mint pl. a levegő vagy az üveg) közti felületre - megfelelő körülmények esetén - rezonáns kölcsönhatást indukálhat a hullámok és a fémfelület mozgó elektronjai között. (Fémes vezetőkben az elektronok nem kapcsolódnak szorosan az egyes atomokhoz vagy molekulákhoz). Más szavakkal a felületi elektronok oszcillációja összhangban van a fémen kívüli elektromágneses mezővel. Az eredmény az, hogy ú.n. felületi plazmonok keletkeznek, azaz elektronsűrűségi hullámok, amelyek a felületen ahhoz hasonlóan terjednek, ahogy a fodor a tó felszínén, ha követ dobunk a vízbe. Az elmúlt évtizedben a kutatók azt találták, hogy a fém-szigetelő felület ügyes kialakításával olyan felületi plazmonokat tudnak gerjeszteni, amelyek frekvenciája megegyezik a külső elektromágneses hullámokéval csak sokkal rövidebb hullámhosszon. Ez a jelenség lehetővé teszi, hogy a plazmonok nanoméretű huzalok (ú.n. összekötések) mentén terjedjenek, és információt vigyenek egy mikroprocesszor egyik részéből a másikba. A plazmonikus összekötések nagy jótéteményt jelentenének a csiptervezők számára, akik ugyan egyre kisebb és gyorsabb tranzisztorokat tudtak kifejleszteni, de komoly nehézségekbe ütköztek azoknak a miniatür elektronikus áramköröknek a kialakításánál, amelyek kellő gyorsasággal tudtak adatokat továbbítani a csipen.

(051/2007) Forrás: http://www.sciam.com

„ Szabályozott kvantumállapotok A kvantumszámítógép talán a kvantumfizika felnõttkorának elérését fogja jelezni. Amikor már nemcsak megmagyarázni tudunk addig rejtélyes jelenségeket, nemcsak megérteni tudjuk a kvantumhatásokat, és nemcsak (viszonylag) egyszerû eszközöket tudunk készíteni segítségével (pl. elektronmikroszkóp), hanem nagy és komplex kvantumrendszereket, egész kvantumvilágokat fogunk tudni létrehozni, amelynek állapotára számításokat, elemzéseket és elõrejelzéseket leszünk képesek készíteni.

Japán tudósok fontos lépést tettek a kvantumszámítógép kifejlesztése felé - ami még mindig lényegében csak egy hipotetikus berendezés, viszont jóval nagyobb teljeítményű lenne, mint a jelenlegi szuperszámítógépek - jelentette be a japán elektronikai óriás a NEC Corp. Amiben állítólag a világon elsők a NEC és az állami Fizikai és Kémiai Kutató Intézet kutatói az az, hogy sikeresen mutattak be egy olyan áramkört, amely szabályozni képes egy elemirészecske-pár állapotát és azt, hogy mennyire erős kölcsönhatásban legyenek egymással. A képesség ezen részecskék - az ú.n. "qubit"-ek - ilyen módon való szabályozására elősegítheti, hogy a tudósok kvantumszámítógépet építsenek, habár egy ilyennek a tényleges kifejlesztése még mindig sok évre van tőlünk a jövőben - mondja Nakamura Yasunobu, a kutató csoport tagja. "Ezek az eredmények nem változtatnak azon a tényen, hogy még mindig sok nehézséget kell megoldani." A csoport már több nagyobb lépést tett a kvantumszámítógép kifejlesztése irányában, pl. "rávettek" elemi részecskéket, hogy kölcsönhatásba kerüljenek, és szabályozták azon képességüket, hogy látszólag egyszerre több helyen legyenek, és amelyet a "szuperpozíció" fogalmaként ismernek a kvantumfizikában. Korábban ugyanebben az évben egy kanadai cég, a D-Wave Systems Inc. mutatott be egy gépet, amely állítólag kvantummechanikát használ bizonyos típusú problémák megoldására. Független, kvantumfizikával foglalkozó kutatók szerint azonban kétségek merülnek fel a cég egyes állításaival kapcsolatban, mivel felfedezéseiket még nem vetették alá nyilvános vizsgálatnak - azaz a tudományos körökben való elfogadáshoz szükséges, szokásos aktusnak.

(052/2007) Forrás: http://www.chinapost.com

KÖRKÉP 53. 2007 „ Nanoméretű LED-ek Ki rögzíti ma már a való világról alkotott képeket fényre érzékeny anyagban kémiai úton? Egy hasonló eljárást, a fotolitográfiát azonban, mint tudjuk, extenzíven használják a csipgyártásban bonyolult minták kialakítására pl. szilíciumban. Most talán az elv újabb felhasználására találtak rá még kisebb méreteknél - a nanovilágban. Az elv ugyanaz, de az eredmény mégis valahogy más: fény hatására az információ nemcsak passzívan beíródik az anyagba, hanem elektromágneses mezõvel "vésnek ki" olyan nanohuzalokat, amelyek fényt bocsátanak ki, és így dinamikusan képesek bármilyen információt megjeleníteni.

Az Egyesült Államok Szabványosítási és Technológiai Intézet (NIST) kutatói - együttműködésben a Maryland és Howard Egyetem tudósaival - technikát fejlesztettek ki miniatür, igen hatékony fénykibocsátó diódák (light emitting diode - LED) létrehozására nanohuzalokból. Ahogy egy korábbi cikkükben leírták, az elkészített LED-ek ultraibolya sugárzást bocsátanak ki - azaz olyan fontos hullámhossztartományban, amely számos fényalapú nanotechnológiához szükséges, pl. adattárolók, és az összeszerelési technika alkalmas kereskedelmi célú gyártásra is. A jelenlegi, nanohuzalra épülő LED-eket aprólékos, nanohuzal-kezelő módszerekkel és egyedi gyártási technikákkal hozzák létre, ami alkalmatlanná teszi ezeket a kereskedelmi használatra. Az NIST-csoport kötegelt gyártási technikákat használt, mint pl. a fotolitográfia (anyagba minta bevésése fénnyel, hasonló a fotográfiához), nedves maratás (wet etching) és fémrétegek felvitele. A nanohuzalokat elektromos mező segítségével rendezik el, és ezzel szükségtelenné teszik az egyes nanohuzalok nagy pontosságot és sok időt igénylő egyenkénti elhelyezését. Fontos tulajdonsága az új, nanohuzalozású LED-eknek, hogy egyetlen alkotó anyagból, galium- nitridből (GaN) készülnek.

(053/2007) Forrás: http://physorg.com

„ v Figyelő falak Szenzorhálózatok nélkül elképzelhetetlenek intelligens - produk- tivitást, hatékonyságot, biztonságosságot és biztonságot növelő - épületek. Ezeknek a hálózatoknak eredményesnek, méretezhetőnek, viszonylag alacsony költségen gyárthatónak, könnyen installálhatónak és egyszerűen karbantarthatónak kell lenniük. A cikkben ismertetett rendszer megfelel a felsorolt követelményeknek.

A Mitsubishi Cambridge-i (Massachusetts) Elektromos Kutatólaboratóriumában (MERL) dolgozó Christopher R.Wren az emberi aktivitást épület-méretű környezetben felismerő, előrejelző és indexelő hálózatokat javasol, melyek passzív infravörös mozgásdetektorokból állnának. A rendszer kizárólag a lakók mozgását, és nem a konkrét tevékenységüket figyelné. "Nem látná, nem hallaná", mit tesznek. Azért állna apró gépecskékből, mert könnyebben elfogadjuk az automatikus világítást irányító szerkezetekhez hasonló "süket" mozgásérzékelőket, mint a "mindent látó" kamerákat. A kutató az MERL két szintjén 215 vezeték nélküli szenzort szerelt a mennyezetre. Egy évig gyűjtötték az információt. Az elméletre kissé rácáfolva, a falakra videokamerákat is felinstallált. Így tudta a mozgásérzékelőktől érkező jeleket tényleges mozgásokhoz kapcsolni. Az eredmények alapján a jelminták különböző mozgásokhoz történő kapcsolódását megtanuló, mozgásmintákat emberi tevékenységekkel azonosító, a jeleket más forrásokból érkező információval összekombináló (és így összetettebb cselekvéseket is detektáló) szoftvert fejlesztett. A teszt sikeresnek bizonyult: az új adatokkal dolgozó program kilencvenegy százalékos pontossággal azonosította a mozgásokat. De még hasznosabb lehet, ha mozgáshiányra hívja fel a figyelmet, például huzamosabb ideig nem érzékel semmit. Valószínűsíthető, hogy ilyen esetekben az épületnek és a lakóknak kevesebb energia is elegendő.

(054/2007) Forrás: http://www.merl.com

KÖRKÉP 54. 2007  Nagytávolságú Internet2 A kutatóhelyek és a felsőoktatási intézmények valós idejű kutatási együttműködéséhez hatalmas hálózati kapacitások szükségesek. Az IP alapú csomagkapcsolt távközlési technológia alkalmas arra, hogy nagyon gyorsan kiépüljenek ezek az összeköttetések (az USA-ban). Ezzel is bizonyítva azt a megfigyelést, hogy a hálózatok átviteli kapacitása évről évre duplázódik.

Az Internet2 konzorcium bejelentette, hogy elkészült az első 100 Gigabit/sec kapacitású hálózati összeköttetés a keleti és nyugati part között, amely IP alapú hálózati szolgáltatásokat nyújt. Ez az alkalmazás egy nagyobb mérföldkövet jelöl abban, hogy az élenjáró hálózati erőforrásokat nyújtsanak a kutató- és az oktatóközösségek számára. Kezdettől fogva, azaz 2006 ősztől tervezte a konzorcium, hogy a 3. (csomagkapcsolt) rétegben kommunikál. Az Indiana Egyetem Globális Kutatói Hálózat-üzemeltető Központja (GRNOC) és a kapcsolódó helyi hálózatok gyorsan alkalmaztak fejlett optikai és csomagkapcsolt platformokat. 2007 áprilisában, az Internet2 konzorcium bejelentette, hogy befejezték az első nagyobb fejlesztési ütemet, amelyben észak-keleti és közép-nyugati csomópontok voltak. A mostani bejelentés szerint, az Internet2 hálózatának 3. rétege kiegészült fontos további csomópontokkal a hálózat északi részén, olyanokkal, mint Washington DC., Chicago, Kansas City, Salt Lake City és Seattle. Ezen túlmenően, a hálózati gyűrűk kiegészültek Washington és Atlanta között, valamint Kansas City és Atlanta között is. A bejelentés megjelöl egy másik nagy mérföldkövet is, amely még fejlettebb hálózati technológiát hoz majd a kutatási és oktatási közösségekbe. A 3. rétegbeli együttműködés révén, a GRNOC és a helyi kapcsolódó cégek együttesen képesek kiszolgálni tagjaikat egy új gerinchálózattal.

(055/2007) Forrás: https://mail.internet2.edu

„ Kognitív rádió A kognitív rádió segít egyre több szolgáltatást megvalósítani a túlzsúfolt spektrum-térben. A szórt spektrumú technológia egyes elemei már elég régen ismertek. Az egyre növekvő mobilitási igény egészen új rendszerek kifejlesztéséhez vezetett. Ez megváltoztathatja a frekvenciagazdálkodás egész rendszerét is.

A kognitív rádió várhatóan "okosabbá teszi" a jövőbeni vezeték nélküli távközlési berendezéseket. Egy kognitív rádióval felszerelt berendezés meg tudja figyelni az elektromágneses spektrumot, megtalálja a szabad csatornát, megosztja ezt az ismeretet a közeli eszközökkel, és kiválasztják a legjobb csatornát, az adatátvitel, a jelerősség, állami előírások és más tényezők alapján. A fejlődő szakterülethez való jelentős hozzájárulásért, Carlos Cordeiro 31 éves brazil mérnököt az USA Nemzeti Mérnök Alapítványa idén februárban az év 15 új arca közé választotta. A hollandiai Eindhovenben, a Philips Kutatóintézetében dolgozik Cordeiro, ahol az a feladata, hogy kereskedelmi alkalmazásokat találjon a kognitív rádiónak, és erős kapcsolatokat építsen ki a Philips részéről az ipar és az egyetemek között. Részt vesz az IEEE 802.22 tanulmányi csoportban, amely szabványokat dolgoz ki a szélessávú szolgáltatások számára, olyan frekvenciákon, amelyeket eredetileg a TV műsorszórásra jelöltek ki. Az új szolgáltatásokat úgy kell kijelölni, hogy ne okozzanak interferenciát a TV csatornákkal. Ez az, amiért szükséges a kognitív rádió. Figyelik a spektrumot, és csak az éppen üres csatornákat használják. A vezérlő séma bemutatására, Cordeiro csoportja egy prototipust állított össze egy számítógéppel amely videojelet küld át egy másiknak. A kutatók ezután aktiválták a berendezést, amely a TV állomás adóját szimulálja, és a jelet ugyanazon a frekvencián gerjesztették, amelyet a számítógépek közötti video-átvitel is használt. Normál esetben az interferencia zavarná a videojel terjedését, de a a számítógép kognitív rádióval van felszerelve. Cordeiro szerint gyorsan kell észlelni a TV jel meglétét, és zökkenőmentesen át kell állni egy másik csatornára; anélkül, hogy megszakadna a video-adás.

(056/2007) Forrás: http://www.theinstitute.iee.org

KÖRKÉP 55. 2007 ¤„C Minden felhasználónak saját TV csatornát! A konvergencia hatására a Nokia is beszállt a médiainfor- matikába, mert ez a multinacionális cég láthatóan előre gondolkozik. Megvette a Kyte fotó- és videócserélő vállalatot, amely szeretné egységbe szervezni a mobil szolgáltatásokat, a közösségi hálózatokat, és a felhasználók által készített tartalmakat.

Kyte, a photo- and video-sharing startup received funding from the private equity and venture capital arm of Nokia, the world's No. 1 cell phone maker. Nokia Growth Partners invested in Kyte to help with the distribution of Kyte's video service, kyte.tv, which allows Internet users to create their own TV channel and broadcast it on Web sites, blogs, social networks, and cell phones.People can share Kyte channels with others or have other people take part in their shows by adding their own content, voting, and chatting live with other viewers. Kyte is funded by top venture capital firms, including Draper Fisher Jurvetson, Draper Richards, and Atomico, whose principal visionary, Niklas Zennstrom, co-founded trendy startups like Skype and Joost. The vision is to "bring together social networking, user-generated content, and mobile services," said Rob Trice of Nokia Growth Partners, in a statement. YouTube, which was purchased by Google in November, already brings those pieces together through a popular video-sharing service that receives over 100 million video views and more than 65,000 new videos uploads daily. Earlier this year, Nokia struck a partnership with YouTube that lets Nokia customers view YouTube content on their cell phones via broadband links. Nokia also developed new application software called Nokia Video Center for finding, viewing, and storing video on Nokia N-series multimedia phones. Video-sharing and social-networking services have proven to be a huge success among Internet users, and the latest trend is delivering such content on cell phones.

(057/2007) Forrás: http://www.informationweek.com

#* Bővített valóság a gyógyításban A Technion-Israel Institute of Technology által kifejlesztett megoldás egyike az igéretes, gyakorlatban is könnyen hasznosítható bővített valóság (augmented reality) megoldásoknak. A megoldás ötvözi a közvetlen környezet képi látványát hang visszajelzéssel, amelynek eredményeként a multiplex szklerózisban szenvedő betegek mozgása jelentősen javul.

Technion-Israel Institute of Technology scientists have created a virtual reality device that combines auditory and visual feedback to improve walking speed and stride length in patients suffering from Multiple Sclerosis (MS) and Parkinson's disease. According to lead researcher Professor Yoram Baram of the Faculty of Computer Science, the device combines a wearable, cell phone-sized audio component - which measures body movement, processes it and sends feedback to the user through earphones - with a visual feedback apparatus he developed for Parkinson's patients 10 years ago. The visual component presents users with a virtual, tiled-floor image displayed on one eye via a tiny piece that clips onto glasses worn by the user. This allows the user to distinguish between the virtual floor and real obstacles, making it possible to navigate even rough terrain or stairs. The researchers examined the effects of the patented device on the gait quality of MS patients. The researchers found that auditory feedback significantly improved the gait of both MS and Parkinson's patients. With regard to walking speed, patients showed an average improvement of 12.84% while wearing the device. There were also positive residual short-term therapeutic effects (18.75% improvement) after use. Average improvement in stride was 8.30% while wearing the device and 9.93% residually. "Healthy people have other tools, such as sensory feedback from muscles nerves, which report on muscle control, telling them whether or not they are using their muscles correctly," says Baram. "This feedback is damaged in Parkinson and MS patients and the elderly, but auditory feedback can be used to help them walk at a fixed pace."

(058/2007) Forrás: http://www.newswise.com

KÖRKÉP 56. 2007 L Megjelenítők három dimenzióban MIT kutatók által kereskedelmi fogalomban kapható alkatrészekből kialakított holografikus videó rendszer azt mutatja, hogy néhány éven belül 3D kijelzők és képernyők válthatják le jelenlegi kétdimenziós monitorjaink egy részét.

The tyranny of two-dimensional computer and TV displays could soon be over. A team of MIT researchers has proposed a way to make a holographic video system that works with computer hardware for consumers, such as PCs with graphics cards and gaming consoles. The display, the researchers say, will be small enough to add to an entertainment center, provide resolution as good as a standard analog television, and cost only a couple hundred dollars. A holographic video display could provide another way to view medical images such as MRIs and CT scans, as well as sets of complex, multidimensional data and designs for furniture and cars, says V. Michael Bove Jr., director of the consumer electronics program, CELab, at MIT. And the system would be a natural fit for displaying video games and virtual worlds. Most games now have sophisticated three-dimensional models sitting deep within their software, "but you don't see them because [the images are] rendered as a two-dimensional picture," Bove says. The new system, called Mark III, is the third generation (following Mark I and Mark II) of MIT-designed holographic video displays that date back to the late 1980s. Mark III is based on the earlier systems but has three major differences. First, explains Bove, the new system processes three-dimensional images on a standard graphics processor rather than on specialized hardware. Second, the team has redesigned a gadget called an acousto-optic modulator, commonly found in telecommunications systems, to direct light from lasers to form the hologram. Third, the researchers have eliminated some of the clunky optical components that made the Marks I and II as large as a dining-room table.

(059/2007) Forrás: http://www.technologyreview.com

v Jobb érintőképernyő mobiltelefonokhoz Az ember-gép kapcsolódás megújul a személyi kommunikációs eszközökön. Az érintőképernyő belép a mobiltelefonok világába is. Szükség van a gép valamilyen visszajelzésére is, amely jelzi, hogy a gép érzékelte az érintést, és amit különböző típusú vibrációkkal hoznak létre.

For all its designer appeal, Apple's forthcoming iPhone is lacking. While the touch-screen interface looks beautiful, it will most likely suffer from the same drawback that plagues many other mobile gadgets with touch screens: no tactile feedback. A button on a flat, slick display simply doesn't feel like a button, and as a result, people are prone to making errors with them. But within the next few years, those faux touch-screen buttons could feel more like real buttons, thanks to research at a handful of universities and companies that are investigating touch-based feedback from gadgets. By feeling a buzz when they press a button correctly, people become more accurate typists on touch-screen keyboards, says Stephen Brewster, professor of computing science at the University of Glasgow, in the United Kingdom. Brewster and his team have found that people err--mistype, double-press, or slip from one button to another--up to 25 percent less frequently when vibrations are used to let them know that they've pressed a button correctly. "The basic thing we show," Brewster says, "is that having tactile feedback makes [mobile devices] more useful and usable." Without tactile feedback, he says, people are still going to have usability issues no matter how well the touch screen is designed to ignore extra touches or accidental taps. In addition to trying to get rid of errors, Brewster and his team are exploring how well different types of vibrations convey various kinds of information, such as the urgency of an e-mail.

(060/2007) Forrás: http://www.technologyreview.com

KÖRKÉP 57. 2007 ±# Diszkrét térfigyelő kamerák Kezdetben volt az információhiány. Az ember azonban megteremtette az információbőség korát, ahol egyre inkább minden elképzelhető és elképzelhetetlen helyről és formában adatokat gyűjtünk. De ez a bőség nemcsak az információ túltermeléséhez vezet, hanem veszélyezteti az információs önrendelkezésünket is: túl sok információ jut mintegy "mellékesen" arra illetéktelenek tudomására. Az embernek ezért meg kell teremtenie az információ szisztematikus és célzott eltüntetésének technológiáit is. Az információbőséggel folytatott technológiai küzdelem azonban időnként kilátástalannak tűnik, mert ha pl. egy ember arca egy videófelvételen akárcsak egy pillanatra is felismerhetővé válik, azaz nem 100%-os a fedés, akkor az már a gyakorlatban használhatatlan.

Kaliforniában a Berkeley egyetem számítástechnikával foglalkozó tudósai olyan kamerát fejlesztettek ki, amely egy ovális alakú területen elhomályosítja a térfigyelő videókon megjelenő emberek arcát. Ez a még kutatási fázisban lévő, ú.n. tisztelettudó kamera mindennapi, térfigyelési alkalmazásokban lesz használható, és lehetővé fogja tenni azt is, hogy a "személyiségvédő" oválist bizonyos felvételekről eltávolíthassák, ha egy nyomozás érdekei úgy kívánják. A fejlesztés jelenlegi állapotában a kamera csak azoknak az embereknek az arcát tudja elhomályosítani, akik valamilyen jelet viselnek. A kamerarendszert a mindennapok biztonsági technológiáival foglalkozó és a Nemzeti Tudományos Alap által támogatott kutató csoport fejlesztette ki. Jelenleg a Panasonic robotbiztonsági kameráival működik együtt valós időben. Ezek a kamerák másodpercenként 10 képet állítanak elő 640x480-as felbontásban. A kutatók statisztikai alapú osztályozási megközelítést használnak, az ú.n. adaptív erősítést, a rendszer betanítására, hogy felismerje a jelet olyan környezetben is, ahol magas a videófelvétel "zajszintje". Ezt az osztályozó modult azonban egy nyomkövetővel is kiegészítették, amely figyelembe veszi az alany sebességét, valamint más képközi információt. Egy építési területen, ahol a kutatók a kamerát fejvédővel tesztelték, 93%-ban helyesen azonosította a jelet. Laboratóriumi környezetben, azaz kevésbé változékony fényviszonyok között 96%- os eredményeséggel azonosította a kamera a fejvédőt még akkor is, ha két, jelet viselő személy mozgási útvonala keresztezte egymást.

(061/2007) Forrás: http://www.technologyreview.com

¤C A biztonságpolitika nyelve A hozzáférés folyamatos ellenőrzés alatt tartása elosztott, heterogén rendszerekben régóta nagy kihívás az üzemeltető szervezetek számára. Ezért lehet, hogy a Microsoft "biztonságos szoftverek gyártójaként" erősen megtépázott tekintélye gyorsan helyre állna, ha e kutatás sikerrel zárulna. Csak nehogy megint kizárólag Microsoft-rendszerekben lehessen alkalmazni!

Microsoft has released details about its SecPAL project to encourage collaboration from the grid computing community on methods for greater security and access controls. Microsoft created SecPAL, or Security Policy Assertion Language, as a research project to develop a language for expressing decentralized authorization policies. The project also investigates computing language design and semantics as well as related algorithms and analysis techniques. Microsoft hopes the SecPAL project will lead to developing a simpler, more accurate way of expressing decentralized authorization policies in a grid environment through a logic-based security policy language. The software firm hopes that making available the implementation and design information from its SecPAL project will encourage the security and grid research communities to test and experiment with it. "One of the issues in grid computing is delegation of access rights. This is a key issue for enterprise users, who have trouble managing grid security," said Blair Dillaway, lead software architect for Microsoft. Microsoft began researching a security language policy for grid computers about two years ago.

(062/2007) Forrás: http://www.technewsworld.com

KÖRKÉP 58. 2007 ¤C A kicsi szebb a szoftverek esetében is Az alkalmazáskészítés egyre inkább szoftvermodulok kombiná- cióját, integrációját jelenti. Ez ma már nem csak a technológiailag elavult rendszerek újrafelhasználását jelenti, hanem új alkalmazások tipikus készítési módját is. E megközelítés zavaró kérdéseire mint pl. "az integráció során miért olyan fontos a forráskód részletes ismerete?" vagy "miért nem elegendő a szabványos felületek szerinti kapcsolódás (együttműködő képesség)?", talán rövidesen kapunk választ.. Így vagy úgy azonban szorul a hurok a Microsoft szokásos, az operációs rendszer gyakori cseréjére épülő üzleti modellje körül.

When Bill Clinton said a decade ago that "the era of big government is over," it turns out he was a big premature. But now with Web 2.0, SOA and web services, it may be true that "the era of big software is over." Modules can be developed independently by small teams of open source developers. The same module can be re-used by many different applications. The value no longer remains resident in the software but how you mash up these services together to create new innovative solutions. It's this process, rather than the legalities of open source licenses and patents, which is the real, ongoing threat to Microsoft. Open source fits better into this world than proprietary software does. The visibility of open source code lets you see how modules will fit together. "With open source, there's a component utilization model which engineers and organi- zations are embarking on," Black Duck Sofware's CEO Doug Levin says. Companies are evaluating upgrades of big programs far more closely as a result. When you're building solutions based on parts, you upgrade based on modules, or by combining modules. You're reluctant to change what sits below the modules because that impacts all the dependencies above. So you don't. And that will kill Microsoft faster than any open source contract ever could.

(063/2007) Forrás: http://blogs.zdnet.com

# A szusit szereti, az elnököt féli a robot Japán rendületlenül élen jár a humanoid robotok és az androidok fejlesztésében. Minél emberibb küllemű a gép, minél komolyabb jeleit mutatja egyfajta tágan értelmezett "tudatosság"-nak (legalábbis egy pontig), annál kevésbé idegenkedünk tőle. Az idegenkedés csökkenése azért fontos, mert a társadalom elöregedése és a meglehetősen merev bevándorlási politika miatt a távolkeleti szigetország robotjai előbb-utóbb nem rutinszerű feladatok elvégzéséből álló munkákat is el fognak végezni.

Kansei rosszalló képet vág, ha meghallja a "bomba" szót. A "szusi"-ra mosolyog, viszont megfélemlített és csalódott arckife- jezéssel fordul a beszélő felé, ha az illető azt mondja, hogy "elnök." És még csak nem is ember, hanem gép... Japán egyik legújabb robotját, Kansei-t egy egyetemi csoport fejlesztette. Harminchat arckifejezést képes magára ölteni, melyek egy ötszázezer kulcsszavas, önmagát folyamatosan frissítő online adatbázis segítségével szóasszociációkat generáló programon alapulnak. Az angol kulcsszavak hatására jelenik meg rajta a mindenkori alkalomhoz legjobban illő arckifejezés, legyen az öröm vagy bánat, düh vagy félelem, illetve a szélsőségek közötti állapotok. "A robotokban azért szeretnénk egyfajta tudatosság-áramlást megvalósítani, hogy egy-egy helyzetre releváns arckifejezéssel reagáljanak" - magyarázza a Meiji Egyetem Tudomány és Technológia Iskolájában dolgozó Junichi Takeno professzor. - "Véleményem szerint ez lesz az ember-robot kommunikáció tökéletesítésének kulcsmomentuma." Kansei szilícium arcmaszkja mögött tizenkilenc mozgatható részből áll. Ha például meghallja az "elnök" szót, az adatbázis kapcsolódó szavakat ("Bush", "háború", "Irak", stb.) szed össze és létrehozza a kutatók által a félelem és a csalódottság keverékének nevezett arckifejezést. Takeno elmondása alapján, Kansei hamarosan beszélni és érzelmek pontosabb kifejezésére is képes lesz. Ezek már csak azért is szükségesek, mert könnyen elképzelhető, hogy nyugdíjasotthonokhoz hasonló helyeken fogják munkába állítani.

(064/2007) Forrás: http://www.reuters.com

KÖRKÉP 59. 2007 L "Fekete lyukak" a világhálón Fekete lyukak nemcsak a végtelen univerzumban, hanem az immáron szintén végtelennek tűnő világhálón is léteznek. Jó hír, hogy - egy sikeres kísérlet alapján - könnyebben feltérképezhetők, és az általuk okozott útvonalválasztási (routing) problémák is kezelhetők.

Despite its robust appearance, more than 10 percent of the internet flickers out like a candle every day, according to researchers who unveiled an experimental tool that probes the network's dark places. Ethan Katz-Bassett, a computer science Ph.D. candidate from the University of Washington introduced Hubble -- a network of deep cyberspace probes scattered around the internet -- at the meeting of the North American Network Operator's Group in Bellevue, Washington. For two weeks Hubble queried a sample of 1,500 internet prefixes (a small subsection of the net) every 15 minutes. In the end it found that 10 percent of those prefixes couldn't be reached from certain corners of the internet. Sometimes certain blocks of the internet weren't reachable at all, Katz-Bassett reported, while other times only traffic coming from particular portions of the net fell into what's called a "routing black hole." When that happens, packets sent from one computer to another -- whether a request for a web page, or an e-mail message -- are somehow diverted to the wrong location, where they're lost forever. The researchers hope to build a tool that will chart these black holes in real time, by monitoring the dialogue that takes place between routers about the best path for particular traffic, and by building a permanent system of remote sensors that can send pings from various spots around the internet. Routing problems can be caused by a number of factors, ranging from problems with a particular router, often a new one, to ironic problems with a technique called "multi- homing " -- which supposed to make it easier for packets to reach their destination by allowing an internet site to simulta- neously have a number of different addresses and network connections.

(065/2007) Forrás: http://www.wired.com

L* Az ókori Róma újjászületése A szimulált Róma és a majdani hasonló projektek kettős célt szolgálnak: egyrészt kutatók tesztelhetnek rajtuk új elméleteket, másrészt az oktatásban, az adott város (és történelmi korszakok) bebarangolásával válhatnak nélkülözhetetlen segédeszközzé, egyfajta virtuális időgéppé.

Walter Veltroni, római polgármester részvételével nyitották meg az ókori Róma szimulációját. A tíz éve megkezdett "Rome Reborn 1.0" antik világa nemzetközi gárda, régészek, építészek és számítástudományi szakemberek munkája. A Virginiai Egyetem vezetésével végzett "rekonstrukció" az UCLA-n indult; amerikai, olasz, brit, német felsőoktatási és kulturális intézmények vettek részt benne. A projekt két professzor, Bernard Frischer (Virginiai Egyetem) és Diane Favro (UCLA) ötlete. Frischer szerint valójában nem is 1996-ban kezdődött, hanem a reneszánsz évszázadaiban indult kutatások - tanulmányok, képek, térképek - logikus következménye. A történelmi korok városairól létrehozott eddigi legnagyobb, legtel- jesebb digitális modell kidolgozásánál rengeteget konzultáltak építész-, várostervező- és klasszika-filológia-hallgatókkal, a részeredményeket ismert régészek folyamatosan véleményezték. A munka során jelenlegi városok szimulálásánál bevált technológiákat (lézer szkennereket, virtuális valóságot, stb.) használtak. Az érdeklődő a kései antikvitás Rómáját láthatja 320. június 21.-én. Nagy Konstantin császár éveiben járunk, a nyugati világ egymilliónál több lakost számláló multikulturális központját az Aurelianus császár által 270-ben építtetett tizenkilenc kilométer hosszú fal veszi körül. A 3D-s modell valósidőben működik, fontos középületekbe (Szenátus, Colosseum, Vénusz temploma, stb.) lépünk be, és gyönyörködünk belső architektúrájukban. Könnyen aktualizálható; a tervezett változatok a város történetének más szakaszait, a Krisztus előtti X. századot (a kései bronzkort) és a Birodalom bukását követő gót háborúk esztendeit (VI. század), majd negyedik dimenzióként a kettő közötti időt is feldolgozzák.

(066/2007) Forrás: http://www.sciencedaily.com

KÖRKÉP 60. 2007 L* Kultúrsokk kezelése mobiljátékkal Az a jelenség ugyan nem újdonság, hogy egyre jobban terjednek a mobiltelefonos játékok, a lövöldözésen és a gonosz ellenség megsemmisítésén túlmutató kommunikációs és (még inkább) oktatási jellegűek megjelenése viszont igen. Egy brit példa jól szemlélteti, mennyire fontosak lehetnek olyan esetekben, amikor kultúrák találkoznak egymással vagy egy másik ország számunkra idegen szokásaihoz kell alkalmazkodnunk. Úgy tűnik, nagytestvéréhez hasonlóan, a mobiljáték-technológia is túljutott naiv gyermekkorán.

Az Egyesült Királyság felsőoktatási intézményeiben tanuló külföldi diákoknak komoly hasznára lehet egy, a Portsmouth Egyetemen fejlesztett mobiltelefonos játék, ami az úgynevezett "kultúrsokk" leküzdése mellett a brit egyetemi életbe történő beilleszkedésben is sokat segíthet. A kultúrával való ismerkedés olyan eseteiben szintén adhat útmutatást, mint a jellegzetes szigetországi szokás, a pub-ba járás vagy olyan jelenségek megfigyelése, amikor emberek nyilvános helyeken mutatják ki egymás iránti érzéseiket. A C-Shock az egyetem játéktechnológiai szakértőjének, az Egyesült Királyságba öt éve szintén külföldi - indiai - diákként érkezett Nipan Maniarnak a munkája. A fejlesztő szerint a C-Shock az új diákok "e-anyja"-ként, "mobil anyu"-ként fog működni. A játék egy, az Egyesült Királyságban első alkalommal tartózkódó külföldi egyetemistát követ nyomon. Célja, hogy a főszereplőt ért "kultúrsokk" kezdetben 100-as értékét nullára csökkentse, amihez "sokkos" eseményeket, képeket tartalmazó különböző feladatok hosszas sorát kell megoldani. A nyitó jelenetekben a diák első napját látjuk egy brit egyetemen. Megmutatják neki a campus térképét és meghatározott helyszíneket kell megtalálnia. A képekre kattintva szerezhet információt arról, hogy milyen sokkhatásokra számíthat - például nyilvános helyen fogyaszthat alkoholt, és így tovább. A játék olyan fontos információkat is tartalmaz, mint a rendőrségi és más segélyhívó telefonszámok. Nipan szerint a mobiltelefonos játéktechnológia az Egyesült Királyság más felsőoktatási intézményeiben tanuló külföldi diákokkal való kommunikációra is használható.

(067/2007) Forrás: http://www.port.ac.uk

C v Változások az elektronikus zeneiparban A zeneipar alaptechnológiáit meghatározó hang- és zenei számítógép-alkalmazások (Sound and Music Computing - SMC) eddig olyan használati tárgyakat eredményeztek, mint például az mp3 lejátszók. Az uniós kezdeményezés az SMC környezetünk hanggeneráló tárgyai tökéletesítésének, az ember-hang/zene interakció továbbfejlesztésétnek, a multikulturális társadalom igényeit kielégítő interdiszciplináris kutatások támogatásának, társadalmi vonatkozások erőteljesebb figyelembevételének és hatékonyabb ismeretátadásnak továbbgondolását célozza.

The European Commission's Information Society Technologies (IST) research initiative has drafted a roadmap to establish Europe as a leader in the field of sound and music computing (SMC). Part of the Sound to Sense, Sense to Sound project (S2S2), the roadmap identifies, characterizes, and proposes strategies to approach the key research challenges in SMC over the next 10 to 15 years, including uniting current fragmented efforts and creating a common research agenda for European output. Composer Nicola Bernadini, coordinator of the two year IST-funded S2S2 project, says SMC research is trailing behind the music industry, and that the roadmap is intended to show what research into SMC could provide. The roadmap highlights five key challenges--designing better sound objects and environments; understanding, modeling, and improving human interaction with sound and music; training multidisciplinary researchers in a multicultural society; improving knowledge transfer; and addressing social concerns. Following three scenarios, the roadmap explains how SMC research will impact European society and economies in the future. Bernadini says the scenarios show how advances in SMC technology, such as sonic environments, interactive music devices, and expert music companions, will change our surroundings.

(068/2007) Forrás: http://istresults.cordis.europa.eu

KÖRKÉP 61. 2007 C¤„ Egyszerűbb programozás többmagos gépekhez Sokan úgy gondolják, hogy a többmagos processzorok által kínált lehetőségek teljeskörű kiaknázásának valós akadálya lehet a megfelelő szoftveres megoldások hiánya, összességében pedig mindez megváltoztatja a Moore törvény által elméletileg diktált fejlődési ütemet. Az MIT kutatói ugyanakkor bebizonyították, hogy létezik egyszerű megoldás a párhuzamos programozásra.

The number of cores--or number-crunching units--in microprocessors is doubling with each generation, providing enormous computing potential for desktops, laptops, and, eventually, handheld gadgets. Current quadcore machines, for example, are particularly useful for such computation-hungry applications as video processing and gaming. However, the new multicore machines are basically small-scale supercomputers, and in order to take full advantage of the computing power they offer, software must be written with multiple cores in mind--a time-consuming and difficult task known as parallel programming. And many experts believe that unless parallel programming can be made easier, computing progress will come to a grinding halt. Researchers at MIT are looking for a way to ease the pain of parallel programming. They have designed a computer language and a compiler--a specialized tool that converts the language into computer instructions--that essentially hides the parallel-programming challenges, yet takes advantage of the power of multiple cores. The language and compiler, called StreamIt, were developed by Saman Amarasinqhe, a professor of electrical engineering and computer science at MIT. StreamIt currently runs on a specialized multicore machine built at MIT, but by this summer, Amarasinghe expects to have the software ready to run on commercial chips made by IBM, Sony, and Toshiba found in Sony's PlayStation 3 machines.

(069/2007) Forrás: http://www.technologyreview.com

C¤ Az informatika dinoszauruszainak természetéről Mára kiderült, hogy mégsem COBOL-nak vagy FORTRAN-nak hívják azokat a nyelveket, amelyeken az új szoftvereket írják - sem a bankokban, sem a tudományos közösségekben. Pedig úgy egy évtizede még tartotta magát ez a meggyőződés. Vigyázat! Az informatika dinoszauruszai minden további értesítés vagy bármilyen látható kataklizma nélkül is egyik napról a másikra kihalhatnak. Talán csak a maradványaikat óvatosan rendezgető IT-archeológusokban maradhat irántuk némi nosztalgia.

Those in search of eternal life need look no further than the computer industry. So while it may not be exactly easy for Novell NetWare engineers and OS/2 administrators to find employers who require their services, it's very difficult to declare these skills -- or any computer skill, really -- dead. In fact, the harder you try to declare a technology dead, it seems, the more you turn up evidence of its continuing existence. Nevertheless, after speaking with several industry stalwarts, we've compiled a list of skills and technologies that, while not dead, can perhaps be said to be in the process of dying. Obsolescence is a relative -- not absolute -- term in the world of technology. Y2k was like a second gold rush for Cobol programmers who were seeing dwindling need for their skills. But six-and-a-half years later, there's no savior in sight for this fading language... As the Web takes over, C languages are also becoming less relevant. C++ and C Sharp are still alive and kicking, but try to find a basic C-only programmer today, and you'll likely find a guy that's unemployed... Today, PowerBuilder developers are at the very bottom of the list of in-demand application development and platform skills, with pay about equal to Cobol programmers... Today you don't have to look far to find Certified NetWare Engineers retraining themselves with other skills to stay marketable. It seems like it happened overnight... With the accelerating move to consolidate Windows servers, some see substantially less demand for PC network administrators... A rough translation of OS/2 could be "wrong horse." Initially created by Microsoft and IBM and released with great fanfare in 1987, the collaboration soon unraveled, and after repeated rumors of its demise, IBM finally discontinued sales in 2005...

(070/2007) Forrás: http://www.computerworld.com

KÖRKÉP 62. 2007 s# Az óriásplakát téged néz A közönség-orientált reklám nem újdonság a hirdetőtáblák esetében, ugyanakkor a fejlett technológiai megoldások növelhetik a hatékonyságot. Az ausztrál kutatási eredmények bíztatóak, de még van mit finomítani a megoldáson. Az valóban fontos ismeret, hogy a hirdetőtábla előtt álló személy a táblát nézi- e vagy sem, ugyanakkor azt még jobb lenne tudni, hogy valóban érdekli-e a reklám.

Imagine watching an advertisement that is watching you. Sound creepy? Some billboards can already communicate by text or photo message with passersby, and researchers are now endowing these signs with artificial intelligence that can take cues from viewers' behavior. Scientists at National Information and Communications Technology Australia, a government- funded research lab, have developed a billboard technology that watches body language and can tell when you're bored and when you're paying attention. The idea is to entice people who are well placed to make impulse purchasing decisions- pedestrians in shopping malls, in department stores, at airports or on sidewalks. This is the future of "agile retail" technology, one of the fastest-growing areas of advertising. It includes digital billboards that can be easily changed throughout the day, allowing commuters to see ads for breakfast cereals in the morning and television shows in the afternoon. Advanced versions can deliver added information about the product. Here's how the next generation will work. The system consists of an LCD screen playing a promotional video, and a camera to monitor people who come within five meters of the screen. In less than half a second, the software can determine if a face is turned toward the screen or away from it. If the viewer shows interest and does not walk away instantly, the system extends the video's playing time. But if the viewer begins to turn away, the sign switches to a video advertising a different product in the hope of grabbing back the viewer's attention.

(071/2007) Forrás: http://www.msnbc.msn.com

*L Barlangember A három dimenzió mellett a negyedikben, az időben is "működő" virtuális Homo sapiens, a Barlangember az orvostudományban és az oktatásban egyaránt felhasználható unikális modell. Ne tévesszen meg, hogy úgy közelíthetünk rá, úgy mozgathatjuk, mint egy játékkaraktert - emberünk holmi szörnyek levadászásánál sokkal komolyabb célokat, például a rákra vonatkozó ismereteink bővítését szolgálja. Ennek megfelelően, a fejlesztés következő lépésében a kórházi változat elkészítését tervezik.

Canadian researchers say they have developed the most detailed model of a human yet, a movable "4D" image that doctors can use to plan complex surgery or show patients what ailments look like inside their bodies. Called Caveman, the larger- than-life computer image encompasses more than 3,000 distinct body parts, all viewed in a booth that gives the image height, width and depth, the researchers said. Caveman also plots the passage of time--the fourth "D." Scientists can layer on the unique visuals of patients, such as magnetic resonance images, CAT scans and X-rays, giving physicians high- resolution views of the inner workings of the body while it appears to float within arm's reach. It will help researchers study the genetics of diseases such as cancer, diabetes, muscular sclerosis and Alzheimer's, said officials at the University of Calgary Faculty of Medicine, which has worked on the system for six years. "Today, this kind of a model is unique in the world. It's the only one that is complete," said Christoph Sensen, director of the medical school's Sun Center of Excellence for Visual Genomics. "We have components of models. We could make this thing with 50 different brains because everybody makes their own brain model. What we didn't have was a whole, complete body." Caveman, seen through 3D glasses in a booth, appears to stand in front of the viewer. As in a video game, the controller can manipulate it and focus on body parts- -skin, bones, muscles, organs and veins. The closer the image gets, the further into the body the viewer appears to travel. It is difficult to resist trying to touch it.The image can also be loaded on to regular computers, to be viewed off site.

(072/2007) Forrás: http://news.zdnet.com

KÖRKÉP 63. 2007 §s Hatékonyabb energiafelhasználás A klímaváltozásért aggódó nagy cégek elkötelezettek az iránt,hogy energiatakarékos megoldásokat kínáljanak a jövőben. Az IT üzletág multicégei érdekeltek abban, hogy termékeiket és szolgáltatásaikat energia-kiváltó lehetőségekként vegyék figyelembe. Ehhez azonban nekik is törekedni kell az energiatakarékosságra.

A group of some of the biggest U.S. technology companies said they've committed to a plan to improve the power efficiency of equipment they make and use. The Climate Savers Computing Initiative, which includes companies such as Google Inc., Microsoft Corp., Intel Corp., Hewlett-Packard Co., Dell Inc. and Sun Microsystems Inc., aims to improve the efficiency of power sources for computers and servers and encourage end users to take advantage of underused power management techniques. For example, only about 50% of the power that leaves a power outlet reaches a PC because inefficient power cords leak energy, Google's senior vice president of operations, Urs Holzle said. Climate Savers has defined a series of standards for power supply efficiency in servers and PCs that it suggests members adopt between now and July 2010. By 2010, the Climate Savers standard will define a power supply that is better than 95% efficient, Holzle said. The program calls on manufacturing members to build products to the standard and asks companies to pledge to buy products that have the improved power supplies. The improvement doesn't require the development of new technologies. "This is all doable today with technology we have and know," Holzle said. The reason that vendors haven't deployed more-efficient power cords is because such cords cost more. A PC with a more-efficient power cord would cost around $20 more, and a server would cost an additional $30, he said.

(073/2007) Forrás: http://www.computerworld.com

± Meghackelt p2p hálózatok Biztonsági szempontok elhanyagolásával fejlesztett P2P megoldásokat fel lehet használni DDOS támadásokhoz. Fontos lenne, hogy a fejlesztők a problémát, és a felelősségüket is komolyan vegyék.

Peer-to-peer (P2P) file-sharing networks, which let users trade movies, music and software online, are increasingly being used to trick PCs into attacking other machines, experts say. Computer scientists have previously shown how P2P networks can be subverted so that several connected PCs gang up to attack a single machine, flooding it with enough traffic to make it crash. This can work even if the target is not part of the P2P network itself. Now, security experts are warning that P2P networks are increasingly being used to do just this. "Until January of this year we had never seen a peer-to-peer network subverted and used for an attack," says Darren Rennick of internet security company Prolexic in an advisory released recently. "We now see them constantly being subverted." Early in 2006, Keith Ross and Naoum Naoumov at the Polytechnic University, in Brooklyn, New York, demonstrated that P2P networks could be used to launch an attack without hijacking any PCs, in a published study of the eDonkey P2P network. "In all file-sharing systems, you need a database to locate where these files are," Ross says. "The trick is to poison the database, to put bogus entries in that say that a very popular file is located at some target address that you want to attack." Thousands of computers will then start contacting the target computer requesting. A more recent study shows that BitTorrent, one of the most popular file-sharing networks, can be misused the same way.

(074/2007) Forrás: http://www.newscientisttech.com

KÖRKÉP 64. 2007 ± Cyberháború? Az észt kormányzati infrastruktúra ellen irányuló folyamatos és heves támadások ténye számos érdekes kérdést vet fel. Ezek közül talán a legfontosabb: tudjuk-e pontosan, hogy hol húzódnak országunk határai az információs térben, amelyeket esetlegesen meg kell védenünk?

Estonia, this small Baltic country, one of the most wired societies in Europe, has been subject in recent weeks to massive and coordinated cyber attacks on Web sites of the government, banks, telecommunications companies, Internet service providers and news organizations, according to Estonian and foreign officials here. Computer security specialists here call it an unprecedented assault on the public and private electronic infrastructure of a state. They say it is originating in Russia, which is angry over Estonia's recent relocation of a Soviet war memorial. Russian officials deny any government involvement. The attacks have disrupted government e-mail and led financial institutions to shut down online banking. As societies become increasingly dependent on computer networks that cross national borders, security experts worry that in wartime, enemies will attempt to cripple those networks with electronic attacks. Estonian officials said they traced some attackers to Internet protocol (IP) addresses that belong to the Russian presidential administration and other state agencies in Russia. The attacks began on April 27, a Friday, within hours of the war memorial's relocation. On Russian-language Internet forums, Estonian officials say, instructions were posted on how to disable government Web sites by overwhelming them with traffic, a tactic known as a denial of service attack. The Web sites of the Estonian president, the prime minister, Parliament and government ministries were quickly swamped with traffic, shutting them down.

(075/2007) Forrás: http://www.washingtonpost.com

±v Online szokásaink alapján azonosít a szoftver Az internetezési szokásaink ugyanúgy jellemzők ránk, mint egyéb szokásaink vagy személyes adataink. Virtuális profilunk feljegyzése elvezethet a személyiségi jogaink megsértéséhez is. Talán nem véletlen, hogy Ázsiában fejlesztik a rendszert, ahol a privacy fogalma ismeretlen a helyi kultúrában.

If you thought you could protect your privacy on the web by lying about your personal details, think again. In online communities at least, entering fake details such as a bogus name or age may no longer prevent others from working out exactly who you are. That is the spectre raised by new research conducted by Microsoft. The computing giant is developing software that could accurately guess your name, age, gender and potentially even your location, by analysing telltale patterns in your web browsing history. But experts say the idea is a clear threat to privacy - and may be illegal in some places. Previous studies show there are strong correlations between the sites that people visit and their personal character- istics, says software engineer Jian Hu from Microsoft's research lab in Beijing, China. For example, 74 per cent of women seek health and medical information online, while only 58 per cent of men do. And 34 per cent of women surf the internet for information about religion, whereas 25 per cent of men do the same. While each offers only a fairly crude insight, analytical software could use a vast range of such profiles to perform a probabilistic analysis of a person's browsing history. From that it could make a good guess about their identity, Hu and his colleagues told the World Wide Web 2007 conference in Banff, Canada. Ross Anderson, a computer security engineer at the University of Cambridge, thinks the idea could land Microsoft in legal trouble. "I'd consider it somewhat pernicious if Microsoft were to deploy such software widely," he told.

(076/2007) Forrás: http://www.newscientisttech.com

KÖRKÉP 65. 2007 „ Fénytárolás Új számítástechnika van kibontakozóban, ahol a méretek molekulákban fejezhetők ki, az algoritmusok atomok és elemi részecskék állapotváltozásaként hajtódnak végre, a kommunikáció sebessége pedig eléri a fényét. A makróvilág uralása érdekében az ember egyre mélyebb és mélyebb rétegeibe hatol a mikróvilágnak, de azt még nem tudja kellőképpen uralni. A fény megzabolázhatatlansága, tűnékenysége mindeddig különösen nehéz problémát jelentett a processzorokon belüli és azok közötti kommunikáció felgyorsításában.

Az a fény tárolására szolgáló, mikroszkópikus készülék, amelyet a Cornell Egyetem kutatói fejlesztettek ki, feloldhatja az optikai kommunikáció és számítástechnika terén kialakult patthelyzetet. Sőt, akár egy nagyságrenddel is gyorsíthatja a számítógép és a kommunikáció sebességét. Ez az új készülék egy optikai úton irányított “kapura” épül, aminek a kinyitásával és bezárásával a fényt csapdába lehet ejteni, majd szabadon lehet engedni. A fényimpulzusok ideiglenes tárolása lehetővé teszi a küldött információbitek sorrendjének és időzítésének kontrollálását, amelyek mindegyike igen lényeges a száloptikai kommunikációs útvonalak irányításában. Ma ez az irányítás túlnyomó részt elektronikusan történik, ami lassú és nem hatékony, mert a fényimpulzusok elektronokká való át- és visszalakítását igényli. A számítógépekben az optikai memória a csipeken lévő egységek közötti optikai kommunikációt is lehetővé tenné. A váltás optikai irányításra mindig is komoly kihívás volt, mivel a fényimpulzusokat -- az elektrontoktól eltérően - igen nehéz kontrollálni. Az impulzusok lelassításának és mozgásuk kontrollálásának egyik módja az lehetne, hogy ideiglenesen bezárjuk egy kisméretű, folytonos hurokba. Ezzel a megközelítéssel azonban a probléma az, hogy hogyan lehet beterelni a csapdába ill. kiengedni onnan, mivel a belépési pont egyben kilépési pont is lenne, és ez lehetőséget adna arra, hogy a fény elszökjön. Amire szükség van, az az, hogy hogyan lehet igen-igen gyorsan bezárni a kaput, amint a fény belépett – rövidebb idő alatt, mint ami ahhoz kell, hogy a fény egyszer körbe menjen a hurokban, és megszökjön. Később, ha a fényimpulzusra szükség van a kaput ismét ki lehet nyitni.

(77/2007) http://www.technologyreview.com

„L* Mozgó csontvázak 3D-ben Inhomogén rendszerek kombinációjával új minőségű szolgáltatást lehet nyújtani az egészségügyi informatikában is. Mozgás közben lehet megfigyelni a csontokat, mert egy 3 dimenziós számítógépes eljárás kombinálja a CT és a röntgen adatait.

Legtöbbünknek a kifejezés, hogy "szuper röntgen kép", egészen mást jelent, mint ami a valóság egy új kutatásban. A Brown egyetemen kifejlesztett képalkotó rendszerrel, mozgás közben lehet megfigyelni a csontokat a CT a röntgen mozgókép és egy számítógépes program segítségével. Többféle képalkotó eljárás létezik, de mindegyiknél kompromisszumot kell kötni a sebesség, a felbontás és a vizsgált mélység között. A Fluoroszkópia segítségével videot lehet készíteni több egymás utáni röntgensugárról, de az csak két dimenzióban jön létre, és kisebb a felbontása, mint a CT-nek. Az új eljárás neve CTX képalkotás, és kombinálja ezeket a technológiákat, 3 dimenzióban jeleníti meg a csontokat mozgás, sétálás, futás és ugrás közben. Bár még csak prototípus formájában létezik, a szoba nagyságú berendezés már segíti a kutatókat az állatok biomechanikájának tanulmányozásában: pl. hogyan fejlődik a repülés a madarakban. Az ortopédiai sebészek számára is értékes lehet a technológia, akik arra használhatják, hogy a csont és ín együttes sérüléseire jobb gyógymódot tervezzenek. A kutatást vezető Elizabeth Brainerd, a Brown Egyetem biomechanika professzora elmondása szerint a technológia ugyan nem fog egyhamar szemüveghez illeszkedni, viszont a valósidejű videót készítő kereskedelmi változat 2010-ig mindenképpen megvalósul.

(78/2007) http://edition.cnn.com

KÖRKÉP 66. 2007 „C¤ Asztali szuperszámítógépek szoftverkrízisben A masszívan párhuzamos feldolgozási képességet korábban csak a klasszikus szuperszámítógépek architekturális jellegzetességének vélhettük, mert programozásuk rendkívül nehézkes volt. Így ami eddig hardverprobléma volt, az hirtelen mintha átváltozna szoftverproblémává, amikor már masszívan párhuzamos architektúrákkal kísérleteznek a hétköznapi számítógépekre is. Lehet, hogy emiatt újabb szoftverkrízis elé nézünk? Vagy mégsem?

Lehet, hogy a következő generációs személyi számítógépek prototípusát fejlesztették ki a maryland-i James Clark Műszaki Főiskola kutatói? A jelenlegi asztali gépeknél 100-szor gyorsabb működésre képes technológia egyetlen csipen megvalósuló párhuzamos feldolgozásra épít. Hosszú éveken keresztül a PC-ipar – a csipgyártási technológiáknak és a miniatürizációnak köszönhetőn - a számítógépek órafrekvenciájának növelésében ért el eredményeket, azaz annak az alapritmusnak a felgyorsításában, amelyen a számítógép a műveleteit végzi. Moore törvénye, ami azt diktálja, hogy az integrált áramkörökön lévő tranzisztorok száma 18-24 havonta megduplázódik, lehetővé tette, hogy az órafrekvencia tekintetében is szédületes javulás következzen be. Azonban 2004 óta már nincs előrelépés ezen a téren. Vishkin, a főiskola egyik kutatója, már jó régen előrelátta, hogy - fizikai korlátok miatt - a Moore-törvény végül majd már nem fogja segíteni az órafrekvencia növelését. Ez adta a kitartást egész szakmai karrierje során ahhoz, hogy a számítógépteljesítmény javításának lehetőségét inkább abban keresse, hogyan lehet a terhelést több, párhuzamosan működő számítógép között megosztani. A prototípusberendezés fizikai hardverjellemzői meglepően közönségesek – 75 MHz-en működő standard számítógépkomponensek. Ami az érdeklődést felkelti, az a berendezés párhuzamos architektúrája, könnyű programozhatósága és ugyanezzel az órasebességgel működő, más számítógépekhez viszonyított feldolgozási sebessége. “Egyedi képességei következtében ez a rendszer komoly előrelépést jelentt a párhuzamos számítógéprendszerek általánossága és rugalmassága tekintetében.” – állítja Burton Smith, a Microsoft korszerű stratégiáért és politikáért felelős, műszaki munkatársa.

(79/2007) http://www.eng.umd.edu

„C Babbage ihlette nanoszámítógép A mechanikus számítógépek elvét nano szintű eszközökkel megvalósítva lassú, de nagyon megbízható gépeket lehet készíteni, amik azonban bizonyos alkalmazásokra jól használhatók..

Amerikai kutatók egy apró, de különösen megbízható számítógép koncepcióját vázolták fel. Az energiahatékony nanoszámítógépet olyan gondolatok inspirálták, amelyek először csak mintegy 200 évvel ezelőtt merültek fel. A tudósok azt mondják, hogy a gép nanométer méretű (a méter milliárdod részét elfoglaló) komponensekből fog állni. Az ezen a terven alapuló csipeket olyan helyeken lehet használni, mint pl. autómotorok, ahol a szilikon túl érzékenynek bizonyulhat – állítják. “Amit javaslunk az egy újfajta számítógéparchitektúra, amely kizárólag nanomechanikus elemekből épül fel.” – mondja Robert Blick, A Wisconsin-Madison Egyetem professzora. “Nem fogunk a versenyezni a nagy sebességű szilikonnal, de versenyképesek vagyunk azoknál a földhözragadt alkalmazásoknál, ahol a mikroprocesszor lehet lassú, de olcsónak kell lennie.” A magas hőmérsékletű autóipari alkalmazások mellett Blick professzor olyan nanomechanikus csipeket képzel el, amelyeket a játékoktól kezdve a háztartási gépekig mindenütt használnak. A mechanikus számítógépben nincs semmi új. Egy 2000 éves, Antikythera-mechanizmusként ismert analóg számítógép maradványait 1902-ben Görögországban találták meg. A XIX. század során pedig egy angol matematikus és mérnök Charles Babbage tervezett különböző gőzhajtású mechanikus számítógépet. Az ő “különbségszámító gépe” több mint 25000 egyedi emelőkarból, fogantyúból és fogaskerékből állt, és több mint 13 tonnát nyomott. Habár egyetlen tervét sem fejezte be, a londoni Tudományok Múzeumában található, nemrégiben rekonstruált gép azt mutatja, hogy komplex számítások elvégzésére volt képes. Az amerikai kutató csoport javaslata e gondolatok szellemi örököse. “Babbage gondolatai inspirálták, de ma már le tudjuk kicsinyíteni a gépet,” - mondja Blick. “Most már nanoméretekben tudunk készülékeket gyártani.”

(80/2007) http://news.bbc.co.uk

KÖRKÉP 67. 2007 „ A vezeték-dzsungel hamarosan kimegy a divatból A 60 GHz-es szabad frekvenciasáv alkalmazásával, sokszorosára nő a vezeték néküli átviteli sebesség rövid távolságokra. Ezzel a elektronikus személyes használati eszközök könnyebben kapcsolódnak egymáshoz, és a vezeték-dzsungelt el lehet kerülni a számítógép körül.

New research at the Georgia Institute of Technology could soon make that tangle of wires under desks and in data centers a thing of the past. Scientists at the Georgia Electronic Design Center (GEDC) at Georgia Tech are investigating the use of extremely high radio frequencies (RF) to achieve broad bandwidth and high data transmission rates over short distances. Within three years, this “multi-gigabit wireless” approach could result in a bevy of personal area network (PAN) applications, including next generation home multimedia and wireless data connections able to transfer an entire DVD in seconds. The research focuses on RF frequencies around 60 gigahertz (GHz), which are currently unlicensed -- free for anyone to use -- in the United States. GEDC researchers have already achieved wireless data-transfer rates of 15 gigabits per second (Gbps) at a distance of 1 meter, 10 Gbps at 2 meters and 5 Gbps at 5 meters. “The goal here is to maximize data throughput to make possible a host of new wireless applications for home and office connectivity,” said Joy Laskar, GEDC director. GEDC’s multi-gigabit wireless research is expected to lend itself to two major types of applications: data and video. Very high speed, peer-to-peer data connections could be just around the corner, available potentially in less than two years. Devices such as external hard drives, laptop computers, MP-3 players, cell phones, commercial kiosks and others could transfer huge amounts of data in seconds.

(81/2007) http://www.gtresearchnews.gatech.edu

Műkézzel zongorázni Gondolattal vezérelt robotkarok ugyan még nem zongoráznak hangversenytermekben, de majmokon végzett kísérletek alapján úgy tűnik, hogy az agy mozgásra vonatkozó elektromos jelzéseit, azaz meghatározott mozgásokhoz kapcsolódó neurális aktivitásmintákat dekódolva, a ma használatban lévő művégtagoknál lényegesen jobb minőségűek fejleszthetők. Szándékainkat (legalábbis részben) megfejtve, ezek a rendszerek képesek lesznek az ujjak bonyolult és kifinomult tevékenységét (majdnem élethűen) "szimulálni."

By tapping directly into the brain's electrical signals, scientists at John's Hopkins University, are on their way to developing a prosthetic hand more dexterous than ever before. They have demonstrated for the first time that neural activity recorded from a monkey's brain can control fingers on a robotic hand, making it play several notes on a piano. "We would hope that eventually, we'll be able to implant similar arrays permanently in the motor cortex of human subjects," says Mark Scheiber, a neuroscientist who is working on the project. However, researchers caution that a practical human version of the neural interface is still a long way off. Most prosthetic hands currently available are limited to a clawlike grasping motion. A signifi- cantly improved version, which went on the market in July, uses muscle contractions in the arms to individually control fingers. While this type of design is a huge boon to amputees, translating their intention to move into action via muscle activity requires conscious effort. In the long term, scientists would like to develop a prosthesis that is effortlessly controlled by the user's thoughts. "If you can tap into the brain, you can record from the brain itself the intent of hand and finger movement," says Nitish Thakor, a neuroengineer at John's Hopkins, who is working on the project. To make the neural interface, researchers recorded brain-cell activity from monkeys as they moved their fingers in different ways. The scientists then created algorithms to decode these brain signals by identifying the specific activity patterns linked to particular movements. When the decoding system was connected to a robotic hand and fed new neural-activity patterns, the fingers on the hand performed the intended movement 95 percent of the time.

(82/2007) http://www.technologyreview.com

KÖRKÉP 68. 2007 L Többezer kilométeres kézfogás Az emberek othon maradhatnak, mégsem nélkülözik a közvetlen tapasztalatokat. Az NTT új 3 dimenziós rendszerével, a képek megfoghatóvá válnak, egy "csodakesztyű" segítségével. Az üzletemberek kezet foghatnak a Föld túlsó oldaláról is, a múzeum- látogatók távoli kiállításokat érzékelhetnek.

A system that makes three dimensional images solid enough to grasp has been unveiled by Japanese firm NTT. It could let businesspeople shake hands from across the globe or allow museum visitors to feel precious exhibits that are normally out of reach, the company says. The prototype Tangible 3D system combines a 3D display with a "haptic glove". The display creates lifelike images appear in just in front of a flat screen. It creates the illusion of depth by showing slightly different images to each of the viewer's eyes. This means no special glasses are needed. Attached to the display is a haptic glove. Once inside, a user's hand is touched by numerous force-feedback components to make it feel as if it interacting with something solid. The system can also translate real-world objects into virtual representations. Two cameras image the items in 3D so that they can be displayed on the screen. A connected computer then processes the 3D image to generate a tactile representation of the object. This set up means that if the object being filmed is moved, the three-dimensional image also moves in real-time and the user will feel the movement with their hand. NTT engineer Shiro Ozawa, who developed the system, envisages various applications. "You would be able to take the hand, or gently pat the head, of your beloved grandchild who lives far away from you," he says. Anthony Steed, who works with haptic systems at University College London, UK, says the real-time image capture made possible by the Tangible 3D system is especially interesting.

(83/2007) http://www.nrewscientisttech.com

* Érzékeli-e az érzékelő a közelgő hídkatasztrófát? A lassú romlási folyamatok is vezethetnek katasztrófához. Ilyen egy híd romlása, egy épület süllyedése, kritikus helyen alkalmazott anyagok vagy szerkezetek elöregedése. Szenzorhálózatokkal a sok kicsi változás összegzése és a kockázat modellezése lehetővé válik.

Researchers are hoping small sensors put on bridges - about the size of a credit card and costing only $1 apiece - could provide an early warning to potential failures like the one in Minneapolis. Los Alamos National Laboratory scientists, in collaboration with the University of California at San Diego, say such a system would provide enough lead time to either shut down a bridge or perform preventive maintenance to avert serious failures. "The idea is to put arrays of sensors on structures, such as bridges, and look for the changes of patterns of signals coming out of those sensors that would give an indication of damage forming and if it is propagating," said Chuck Farrar, a civil engineer at the lab. The electronic sensors would be powered by microwaves or the sun and would send data via radiotelemetry to a computer for analysis. The sensors detect electrical charges emitted by stress on material, such as steel-reinforced concrete. Researchers are trying to incorporate the sensors with microprocessors and wireless telemetry systems so they can work as stand-alone monitoring devices, Farrar said. One hitch is how to power the sensors. Researchers are looking at small, remote-control helicopters to do the job. They would send a pulse to provide power to the sensor, help take a reading and broadcast it back to the chopper. The helicopter also could carry a light source that would be focused through a lens to a small solar array on the sensor node. Much work still remains to be done. Civil engineers must work with electrical engineers and computer scientists to bring the technology together. "The hard part is getting data from damaged structures to use in the study. Nobody wants to give you a very expensive bridge to just test a data integration algorithm," Farrar said.

(84/2007) http://www.washingtonpost.com

KÖRKÉP 69. 2007 ¤ Szenzorba ágyazott web-szolgáltatások Miközben a világ mintha egymással együttműködni képtelen közösségekre és társadalmakra bomlana, addig az informatika az integrációt hírdetve lépett be a 3. évezredbe. Nem lehet meglepő tehát, hogy az olyan integrációs platformokat, mint a szolgáltatás-orientált architektúrák (SOA), amelyekkel eddig csak nagy adatközpontokban kísérletezgettek, mindennapi környezetünk tárgyaira is megpróbálják kiterjeszteni.

Integrating networks of sensors has been a goal for years, from the creation of device profiles and industrial networking standards through to the adoption of ad hoc wireless sensor and control networks. Web services promise to ease the integration of these disparate and distributed elements. "Why can't I just connect a collection of different sensors together and have them just work?" This seemingly naive question should give pause to providers of sensor-related technology. Why is ease of integration—an increasingly common expectation—so hard to achieve in practice? The expectation of easy integration is natural, given the increasingly sophisticated interconnects that are built into our instruments, meters, and gauges. However, the design space of sensors is so diverse, with so many subtle specializations, that it is very difficult to represent the information that they produce in anything like a plug-and-play fashion. Sensors have become embedded physical information servers. Starting from this observation, we may draw insights from the IT community's long-standing efforts to cope with integrating diverse sources of distributed information. Today, every large enterprise, major supply chain, and significant Web portal integrates many different kinds of data sources from physically distributed dynamic processes. They do this by using a software-based service oriented architecture (SOA) built upon a relatively straightforward foundation of Web services. The same lesson can be applied to embedded Web services as a framework for integrating diverse sensor networks.

(85/2007) http://www.sensorsmag.com

¤L Nepomuk - a közösségi szemantikus desktop A NEPOMUK kutatási projektben fejlesztett specifikáció és nyílt forrású middleware elsődleges célja elősegíteni a PC-ken tárolt személyes tudás könnyebb megosztását. A közösségi szemantikus desktop névre keresztelt megoldás sikere a központi és helyi információs erőforrások közötti relatíve éles határok elmosódásával járhat.

PC users have volumes of information saved on their computers, most of it disconnected and disparate save for a basic directory system. The answer to connecting all the information into a local semantic Web of information is closer than you might think. Thanks to the open source NEPOMUK (Networked Environment for Personalized, Ontology-based Management of Unified Knowledge) effort, the Semantic Desktop isn't a dream; it's an emerging reality and will be here with the upcoming release of KDE 4 for the Linux desktop. "NEPOMUK is a project attempting to address what we see as a major missing component of the open source environment -- what we call 'semantic capabilities,' which you can think of as the ability to define and take advantage of the relationships between different items and types of data throughout the desktop and beyond," Stéphane Lauriere, Semantic Web activities coordinator at Linux distribution told. The Semantic Desktop is more power than just using Google Desktop search, according to Lauriere since existing desktop search tools are limited to full text indexing. "The Semantic Desktop makes it possible to store relations, and then to search for specific ones," Lauriere explained. For example, a Semantic Desktop will store the relationship between a file saved on the computer and the e-mail it originates from. According to Lauriere the Semantic Desktop merges the document and database approaches by converting all the documents present on the computer into a gigantic graph of data that can be queried and enhanced from all the desktop applications. NEPOMUK isn't just about the desktop, though; the larger vision behind it is to be an enabler of the Semantic Web.

(86/2007) http://www.internetnews.com

KÖRKÉP 70. 2007 ¤LC Nagyok az elvárások a Gears-szel szemben A webes alkalmazások gyors terjedésének akadálya, hogy nem működnek, ha nincs internet kapcsolat. A Google által fejlesztett Gears nevű, nyílt forrású böngésző kiegészítés ezt a problémát kívánja orvosolni úgy, hogy szimulálja a webes alkalmazás futtatásához szükséges környezetet internet kapcsolat hiányában is, tárolja az összes változást és ha újra lesz internet kapcsolat, akkor mindezt szinkronizálja a weben tárolt információval. A Gears azon alkalmazások közé sorolható, amelyek hozzájárulnak a web és PC közötti határok megszűnéséhez.

Developers have big plans for Gears, the Google Inc. browser plug-in designed to provide offline access to Web-hosted applications. Although Gears has only been available for a while in an early-stage version, many developers have rushed to give it a test drive and brainstorm for new ways to use it. Justin Hand is looking at Gears for a Web application he is creating for an American Red Cross chapter in Tallahassee, Florida. The application must have an offline component so that it can be used even if a major disaster knocks out Internet access. The application will be used to manage the list of local Red Cross volunteers, and will contain these people's contact information along with their skills. Once completed and implemented in the Red Cross' Capital Area Chapter of Florida, the application will be pitched for adoption in Red Cross offices nationwide. "Ensuring that a Web application such as this works during a disaster regardless of the outside [Internet access] networks being down is of top priority," Hand, a Red Cross volunteer IT coordinator, said via e-mail. Gears, an open source browser extension, contains three components. The first is a local server for caching and delivering "application resources" like HTML and JavaScript without a server connection. The second piece is a database that will allow for storing and accessing data from within the browser. The final component is what Google calls "a worker thread pool," designed to boost Web applications' responsiveness by carrying out operations in the background. Before Google released Gears at the end of May, Hand was considering hosting the volunteers' database physically in the Red Cross offices for offline access.

(87/2007) http://www.infoworld.com

#„ Patkányagyú robot A biológiai modellek robotikára gyakorolt ösztönző hatásának újabb példája, hogy szimulált patkányaggyal irányított gépek komoly kihívást jelentő navigációs feladatok elvégzése, így a környezet szimultán lokalizálása és feltérképezése során is jól teljesítenek. Az eddigi "patkányrobot" kísérletekkel ellentétben, az erre a célra átprogramozott mexikói Aibo - elsőként a világon - nem szimulált, hanem valós közegben (valós labirintusban) boldogult el.

A robot controlled by a simulated rat brain has proved itself to be a remarkable mimic of rodent behaviour in series of classic animal experiments. The robot's biologically-inspired control software uses a functional model of "place cells". These are neurons in an area of the brain called the hippocampus that help real rats to map their environment. They fire when an animal is in a familiar location. Alfredo Weitzenfeld, a roboticist at the ITAM technical institute in Mexico City, carried out the work by reprogramming an AIBO robot dog, with the rat-inspired control software. When placed inside a maze, the robot learnt to navigate towards a "reward" in a remarkably similar way to real rodents, using landmarks to explore. Weitzenfeld found that the robot could recognise places it had already visited, distinguish between locations that looked alike, and figure out roughly where it was when placed in an unfamiliar part of a maze, after just a single training session. "Our work is unique in that we are trying to reproduce with robots actual experiments carried out on rats," Weitzenfeld told. He is also working closely with neuroscientists who are experimenting with real rats. "Our goal is to extend our current models by testing new hypotheses in robots," he says, "and by performing corresponding new experiments with real rats that may lead to further understandings in rat spatial memory and learning." One of the challenges in robot navigation is to enable machines to create maps of their surrounding environment, while working out their location at the same time – a challenge known as simultaneous localisation and mapping or SLAM. "We believe this work will also inspire, in due time, new robotic approaches to SLAM and learning in robots," Weitzenfeld adds.

(88/2007) http://www.nrewscientisttech.com

KÖRKÉP 71. 2007 #Lv A jövő avatárjai Valóságosnak tűnő kinézet mellett, élethű mozdulatok és gesztusok jellemzik a közeljövő 3D virtuális világok szereplőit. Virtuálisan akár folyamatosan kipihentek, vidámak és megértőek lehetünk. Ez a változás hozzájárul a virtuális világ alkalmazások nem játék célú használatának elterjedéséhez.

Avatars may closely resemble a person, or they may be fantastical creations such as aliens or talking lizards. Their online use dates back to the mid-1980s, when they were used in games such as Ultima and in the online social space Habitat. As technology has advanced, they have gone from being static 2D images to complex 3D animations, complete with realistic gait, fashionable clothing, and dynamic facial expressions. The challenge in creating more sophisticated avatars lies partly in the domain of computer graphics, such as better rendering of hair and fabric or more lifelike gait kinematics. Yet there is also a substantial social element: getting the avatar to interact with others gracefully and realistically. For example, if an avatar is rendered with detailed eyes, then appropriate gaze direction is essential. All such behaviors, which are taken for granted in face-to-face interaction, must be explicitly coded into the avatar. Today's online graphical interactions are still rather awkward. Behavioral sophistication lags behind rendering skill, so we have avatars whose appearance raises high expectations of humanlike behaviors but whose gaze and gestures are relatively primitive. However, it is quite conceivable that in a few years avatars whose behavior is nearly imperceptible from humans' will be available. Yet this raises important questions about the reliability of the impressions we form in avatar-mediated interactions. As behavioral software becomes more sophisticated, are we creating avatars that will be increasingly attractive and seemingly friendly but are in fact the ideal mask behind which a dishonest or manipulative person can operate?

(89/2007) http://www.sciencemag.org

#s Ami mosolygásra késztet Az informatika behatol mindennapi életünkbe, és ott minden információt magába szív. Már nemcsak a strukturált információközlés emberi módját (természetes nyelvű beszéd és szöveg) lesznek képesek informatikai rendszerek feldolgozni, esetleg "megérteni", hanem az emberek érzelmi megnyilvánulásait, metakommunikációs jeleit is elemezni tudják. Sőt, a korábban nagy erőforrás igényű “érzelemfelismerő” szoftvereket már PC szinten és kereskedelmi alkalmazásokban is használhatóan tudják megvalósítani.

A computer program that reads human expressions may bring an about-face in marketing. Dutch researchers using the software recently for a consumer test project seconded what wise men have always known: Sweets are the surest way to make a woman smile. Some 300 women in six European countries were filmed as they ate five foods: vanilla ice cream, chocolate, cereal bars, yogurt and apples. Not surprisingly, ice cream and chocolate produced the most happy expressions across the Old Continent. Researchers chose women -- who tend to be more expressive than men -- at universities, shopping malls and city centers to test foods at face value. Cameras first recorded volunteers noshing, then participants provided a "posed" version of the expression they felt to give a more emphatic face for comparison. Marketers increasingly use technology to determine what gives consumers bliss. But how does software analyze emotion? When we smile, frown or grimace, thousands of tiny facial muscles are at work. Emotion-recognition software, or ERS, creates a 3-D face map, pinpointing 12 key trigger areas like eye and mouth corners. Then a face-tracking algorithm matches the movements to six basic expression patterns, corresponding to anger, sadness, fear, surprise, disgust and happiness, or a mixture of them. The ERS used in the taste test is a kissing cousin to programs created by MIT and CMU. Unlike those projects, the Dutch software, which works in real time and runs on a standard PC and webcam, is built with commercial applications in mind.

(90/2007) http://www.wired.com

KÖRKÉP 72. 2007 #* Robotlégy A miniatűr, rovarméretű repülő robotok a jövő hadviselése mellett a környezetvédelemnek is fontos részei lesznek. Ha navigációjuk során képesek lesznek az akadályokat elkerülni, és ha megfelelő - ultrakönnyű - vegyi és más érzékelőkkel vértezik fel őket, mérgező anyagok felderítésével tehetnek felbecsülhetetlen szolgálatokat.

A Harvard Egyetem egyik kísérletének eredményeként, életnagyságú robotlégy emelkedett a légtérbe és repkedett ott. A mindössze hatvan milligramm tömegű, három centiméter szárnyszélességű gépecske mozgását valódi legyekről mintázták. A mechanikus rovaron ugyan még rengeteg finomítanivaló akad, ám a projektben résztvevő kutatók máris arról beszélnek, hogy az ilyen kicsi repülő gépek komoly szolgálatokat tehetnek a jövőben: kémkedhetnek, kártékony vegyi anyagok jelenlétét deríthetik fel. "A világ legjobb repülőit a természet hozza létre" - jelentette ki a projektet vezető Robert Wood. A kutatásfe- jlesztést egyébként a csatatéren és városi közegben egyaránt megfigyelőmunkát végző robotok tökéletesítésében bízó DARPA finanszírozza. Az efféle feladatokhoz elengedhetetlen, hogy a gép kicsi legyen és tudjon repülni. "Szobánkban aligha vesszük észre egy légy jelenlétét, viszont egy sólyomét minden bizonnyal" - magyarázza Wood, aki azt is elmondta, hogy a légy hatékony mozgásának hasonló méretben történő robotikai megvalósítása azért bizonyult igencsak bonyolult feladatnak, mert a jelenlegi gyártási módszerek nem alkalmasak a szükséges, rendkívül könnyű, de ugyanakkor robusztus részek létrehozására. A nagyobb robotok fejlesztéséhez általában használt motorok és csapágyak légy-méretű szerkezetek esetében nem működnek. "Ha a makroszinten funkcionáló módszereket egyszerűen, azaz méretarányosan leredukálnánk, még távolról sem közelítenénk meg az óhajtott teljesítményt " - nyilatkozta Wood. Mivel a légy jelenlegi repülése egyenes és felfelé irányuló mozgásokra korlátozódik, a kutatók különböző irányú helyváltoztatásokat lehetővé tevő repülésirányítón dolgoznak.

(91/2007) http://www.technologyreview.com

L * Navigál a képzelet A virtuális valóság egyre népszerűbb eszköz a fizikai és pszichológiai rehabilitáció (például fantomvégtagok okozta fájdalmak kezelése) során. A kontrollált szimulált környezetek új lehetőségeket, számos pluszmotivációt nyújtanak mozgáskorlátozott betegeknek, akik úgy hajtanak végre fizikai feladatokat, hogy közben agyukat fizikai mozgás nélkül stimulálják.

A tolószékben ülő, nyaktól lefelé mozgásképtelen férfi azt a feladatot kapta, hogy jusson el az utca végére. Három ponton kellett megállnia, ahol avatárokkal találkozott: az egyik bemutatkozott neki, a másik köszöntötte, a harmadiknak nekiment. A negyedik elbúcsúzott tőle. Ha némi nehézségek árán is, de a feladatot sikeresen megoldotta. Üdvözölte a virtuális karaktereket, elérte a kijelölt pontot, és a megadott időnek csak a kilencven százalékát használta fel. Az önkéntes a Grazi Műszaki Egyetem és az UCL (University College London) szimulációjában vett részt. Azután esett rá a választás, hogy egy egészséges tesztalany szintén sikerrel vette az akadályokat. "Imádta" – kommentálta a kísérletet Doron Friedman, az UCL csoport tagja. – "Elmondása szerint fantasztikus érzés volt arra gondolnia, hogy mozognak a lábai." Az agy-számítógép interfészt immerzív virtuális valósághoz kapcsoló projekt munkamegosztása a következő: a graziak az agyból elektródákon és/vagy implantátumokon keresztül érkező jelek mérésére specializálódtak, míg a londoniak feladata a megfelelő, azaz minél hitelesebb "alámerülés"-t (immersion) biztosító szimulált környezet, virtuális valóság kidolgozása. A cél, hogy a felhasználók kizárólag gondolati úton, fantáziájuk segítségével tájékozódjanak és mozogjanak ebben a közegben. Nem kell sisakot viselniük, koponyájukra elektródákat rögzítenek, miközben az agy elektromos aktivitását electroencephalogram (EEG) monitorozza. A falakra és a padlóra sztereó videofelvételeket vetítenek. A 3D élményt speciális szemüveggel érik el, így valósítva meg azt az illúziót, hogy a felhasználó valóságnak érzi a szimulációt. Elég arra gondolnia, hogy jön-megy a közegben, és máris úgy érzi, hogy tényleg jön-megy.

(92/2007) http://www.newscientisttech.com

KÖRKÉP 73. 2007 L* Misszionáriusok a Second Life-ban? A virtuális világok már régóta nem csak és nem elsősorban a szórakozást célozzák. Gazdaságaik egyre komolyabb hatást gyakorolnak valós pénzügyi rendszerekre, egyetemi kurzusokon vehetünk részt, mind markánsabb a civil (vagy éppen katonai) szervezetek jelenléte. Csak idő kérdése volt, hogy mikor bukkannak fel a vallások képviselői, s használják fel a terebélyesedő terepet és a benne rejlő lehetőségeket gondolataik terjesztésére, tévelygő lelkek megnyerésére. Érdekes kérdés, hogy az új közeg mennyire lesz képes modernizálni az olyan konzervatív szervezeteket, mint például a jezsuitákat.

Catholic missionaries have always trekked to dangerous parts of the Earth to spread the word of God -- now they are being encouraged to go into the virtual realm of Second Life to save virtual souls. In an article in Rome-based Jesuit journal La Civilta Cattolica, academic Antonio Spadaro urged fellow Catholics not to be scared of entering the virtual world which may be fertile ground for new converts wishing to better themselves. "It's not possible to close our eyes to this phenomenon or rush to judge it," Spadaro said. "Instead it needs to be understood ... the best way to understand it is to enter it." "Is there (cyber) space for God?" Spadaro asks in his article which says there are already virtual churches and temples serving countless religions. He quotes a Swedish Muslim who says his avatar prays regularly as he prays in real life. Spadaro warns the uninitiated that "the erotic dimension is very present" in Second Life, that people can buy genitalia for their avatars in a world that is "open to any form of erotic stimulation from prostitution to pedophilia." While the virtual world might be a refuge for some people seeking to flee the real one, it is also full of people seeking something more from life, including, possibly, religious enlightenment, he said. "Deep down, the digital world can be considered, in its way, mission territory," he said. "Second Life is somewhere where the opportunity to meet people and to grow should not be missed, therefore, any initiative that can inspire the residents in a positive way should be considered opportune."

(93/2007) http://uk.reuters.com

C„ Evolúció-alapú szoftver A cikket jegyző Jaron Lanier, a virtuálisvalóság-technológiák egyik úttörője a programozás fejlődését és a jelenlegi technológiák korlátait elemezve jut arra a következtetésre, hogy biológiai mintákat, például az evolúciót másolva, a szoftverek hatékonyabban tudnák kezelni a komplexitás problémáját. Az előre nem jelezhető és gyakori logikai hibák elkerüléséhez szükséges bonyolult rendszerek létrehozásához egymást mintafelismeréssel azonosító modulokból összeálló szoftvereket javasol.

There’s a new book called Dreaming in Code, which centers on a group of engineers struggling to create a piece of personal productivity software. The book is an examination of the stressful mysteries of software.why do some software projects sail to completion while so many others seem cursed? The solution may be found in another kind of dream called "phenotropics", a word that roughly translates to “surfaces relating to each other.” One way to understand it is to start by noticing that computer science has been divided by a fundamental schism. One side is characterized by precisely defined software structures. This is the approach to computers that requires you to make up a boundless number of silly names for abstract things, like the files on your hard drive. This was the only kind of computer science that was possible on the slow computers we were stuck with until fairly recently. On the other side of the schism there is an emerging kind of programming that has been practiced by diverse people like robot builders, experimental user-interface designers, and machine-vision experts. These people had to find ways for a computer to interface with the physical world, and it turns out that doing so demands a very different, more adaptable approach. The core idea of phenotropics is that it might be possible to apply statistical techniques not just to robot navigation or machine vision but also to computer architecture and general programming. Suppose software could be made of modules that were responsible for identifying each other with pattern recognition. Then, perhaps, you could build a large software system that wouldn’t be vulnerable to endless unpredictable logic errors.

(94/2007) http://discovermagazine.com

KÖRKÉP 74. 2007 Cs A tervezés új filozófiája A személyi számítógépek, mobiltelefonok és autósrádiók többnyire sokkal több funkcióval rendelkeznek, mint amennyit a tulajdonosuk általában ténylegesen igénybe vesz. Az informatikával ellátott eszközeink nyújtotta lehetőségek jobb kihasználásának egyik kulcsa az eszköz és a szoftveres kezelőfelület kialakítása, dizájnja. Az iPod és az iPhone sikere nem kis részben annak köszönhető, hogy a fejlesztés során erre a szempontra kiemelt hagsúlyt helyeztek.

Apple's breakthroughs with the iPod and iPhone, for example, weren't just about sleek exteriors or easy-to-use touch screens, design experts say. Apple also mastered the intangible of design--the underlying software engine that connects people to an iTunes music library, or to videos from YouTube or a home photo collection. The design, for the most part, frees people to forget about wonky things like software or licensing agreements with Hollywood studios. "Design isn't frosting or gravy, something you add at the end, but something you weave into the process," says John Maeda, a designer and professor at MIT's Media Lab. "That's the challenge of design in the future." Consumers don't want to deal with the complexity of networking these devices--they just want things to work. That's one area of focus for designers. The other is making devices visually attractive: for some extra money, people will pay for looks and brand image, and that creates a lucrative business opportunity for many companies. "There's much more of an emphasis now on thinking holistically about the design experience and how all these media connect," says Lisa Strausfeld, a designer at New York-based Pentagram Design, which is working on the design for the $100 laptop.

(95/2007) http://www.cnet.com s Hatékonyabb európai IT-t! A multinacionális cégek ma már világméretekben gondolkodnak: önmagukról és az üzleti környezetükről is. A legnagyobb informatikai üzleti szereplők együtt lobbiznak az Európai Bizottságnál. A cél az európai IT tudásbázis fejlesztése, amit a legjobb gyakorlatok megosztásával kívánnak elérni az együttműködve versengő cégek.

Leading IT vendors, training firms and certification bodies have joined forces with the European Commission in an attempt to develop solutions to Europe's growing IT skills crisis.The new e-Skills Industry Leadership Board will co-operate with the European Commission and consists of representatives from a range of stakeholders, including Cisco, Microsoft, Oracle, exam bodies CompTIA and Exin, and IT training provider Global Knowledge. Richard Pryor-Jones, EMEA President at Global Knowledge, said that the aim of the new group was to provide a forum for all the relevant bodies capable of addressing the IT skills crisis to trade ideas and initiatives. "We want to reflect on what is happening in different countries and start to establish some best practice sharing across different countries and companies," he explained. "The aim will be to pick out some of the best skills programmes and try to spread them out for wider adoption." He added that the new board would aim to have some recommendations back to the European Commission by the autumn and then seek backing to roll out some of the programmes from both the European Union and individual companies. "We will focus on practical delivery ideas and the board will be steeped in a practicality, rather than all the conceptual stuff, which is perhaps where some of the existing IT skills initiatives have fallen down." In particular, Pryor-Jones said that the board would focus on initiatives designed to make IT more appealing as a career choice. "I don’t think we need anymore qualifications," he observed. "We need to address why people don’t find IT sexy and why even computer science graduates are leaving the sector. We will look at schemes that can address those issues."

(96/2007) http://www.channelweb.co.uk

KÖRKÉP 75. 2007 v*s Őrülten egyszerű informatika? Érdemes odafigyelni az állandó rákapcsoltság, a virtuális kalandozások és az információtúladagolás veszélyeire is. A szemkápráztató, ám használhatatlan információözönben élő emberek nem válhatnak-e akarat nélküli "zombikká" a marketing szakemberek kénye-kedve szerint? Vagy a virtuális világokban tett kirándulásaink közben nem szolgáltatunk-e ki olyan információt, amellyel már valós, fizikai-biológiai létünket veszélyeztetheti az, akinek ez az érdeke? Sötét felhők jelennek meg szép, új világunk egén.

Annak ellenére, hogy a jövőt a zökkenőmentes, állandó kapcsolatok, valamint a készülékek és szolgáltatások még inkább személyre szabott volta fogja várhatóan jellemezni, a pozitívumok nem jönnek teljesen fájdalommentesen – legalábbis Phil McKinney, a HP alelnöke és személyi rendszerek csoportjának főtechnológusa szerint, aki felvázolta elképzeléseit a jövő számítástechnikájáról. A célunk [a HP Laboratóriumban] nem a jövőbeli helyzet egzakt meghatározása, hanem lehetséges jövők körvonalazása. A társadalom dinamikája a 2025-ig terjedő időszakban meg fog változni: a virtuális együttműködés egyre növekszik 2015-ig, és az olyan virtuális világok mint a Második Élet (Second Life) 2020-ban már egyre inkább központi szerepet fognak játszani az üzleti és fogyasztói tevékenységekben mielőtt 2025-ben jogi státust is kapnak – McKinney szerint. A személyi szórakoztatás és az “okos” készülékek folytatódó megjelenése szintén jellemző lesz az elkövetkező években, ahogy az intelligens hálózatok és a zökkenőmentes kapcsolódás is. “Azonban ez felnyitja a Pandora szelencéjét, mivel egyre több okos készülékünk lesz, de hogyan tudjuk ezeket a készülékeket rávenni arra, hogy együttműködjenek? Szeretném, ha mindenkinek olyan lenne a háza, mint az enyém: minden HP benne, de nem mindenki vásárol ugyanattól a gyártótól technológiát, így meg kell néznünk, hogyan tehetjük könnyebbé a fogyasztók számára, hogy olyan készülékeket vásárolhassanak, amelyek szorosan együttműködnek,” – mondja McKinney. Nagy munkában vagyunk szabványosító szervezetekkel ... A vállalati ügyfél vagy a fogyasztó nem törődik azzal, hogy milyen vezeték nélküli technológiát használ egy készülék, ők csak azt akarják megtapasztalni, hogy állandó kapcsolatban vannak. Úgy hisszük, hogy a következő 2-3 évben a fogyasztóknak meglesz ez az “állandó bekapcsoltság” érzete. Ami elöttünk áll, az azonban számos kérdést is fel fog vetni, mint pl. személyiségjogok és az információs túlterhelés – McKinney szerint, akinek meggyőződése, hogy a válasz olyan készülékek létrehozásában rejlik, amelyeket “őrülten egyszerű használni”. (97/2007) http://www.itpro.co.uk

±C Víruslesen Virusok és egyéb kártékony szoftverek azonosítása nem egyszerű feladat, különösen akkor, ha korábban még nem ismert visrusokról vagy ismert vírusok újabb variánsairól van szó. A University of Michigan kutatói által alkalmazott új megközelítés új utat nyit a probléma kezelésében.

Michael Bailey and colleagues at the University of Michigan, US, showed that five leading AV (anti-virus) programs could identify only between 50 and 80 per cent of a large sample of malware. And the programs struggled to agree on what they had found – the identifications often did not match. Bailey and his team say their approach is superior and have used it to develop a prototype AV system that is significantly better at identifying viruses once they are detected. The team set loose the malicious software on a quarantined computer, recording all the files and strings of instructions (processes) created and modified by the malware. They then created software that uses a database of these "fingerprints" to identify malware. It can also define clusters of malware that operate in similar ways, and generate a kind of family tree showing how superficially different programs have similar modi operandi. In tests on the same malware, the new software could identify at least 10 per cent more of the sample than any of the other AV software. It also always correctly linked different pieces of malware that behave in the same way – the best AV program spotted only 68 per cent of such doubles. The new approach could reduce the number of updates needed for conventional AV systems, suggests Richard Overill, a researcher at Kings College London, UK. "Instead of having separate patches for each virus, this could be more efficient and reduce the size of updates that must be downloaded."

(98/2007) http://www.newscientisttech.com

KÖRKÉP 76. 2007 ±* Digitális detektív Az egészségügyi csalások kiszűrése hatalmas megtakarítást eredményezne az EU-ban. Az új módszerek szövegelemzésre épülnek, így a szúrópróba ellenőrzések hatékonysága megnőtt.

The iWebcare project is training a computer investigator to detect cases of the estimated 30 billion in healthcare fraud carried out across Europe each year. It will mean that the long arm of the law will have a few new, high-tech tricks up its sleeve. It is a huge problem. According to the Counter Fraud Service (CFS) of the UK’s National Health System, EU expenditure on public healthcare is estimated to be 1 trillion per year. Fraud accounts for almost 3% of public healthcare expenditures in the UK and 3% to 10% of annual expenditures, both private and public, in the USA. Total fraud across Europe could be 30 billion, or even more if fraud rates in some countries match those in the USA. Worse, healthcare costs are set to surge as Europe’s population ages. Tackling fraud effectively could free funds for more healthcare. Once it was established, the CFS reduced fraud by 45%. It may be possible to even exceed that figure by building better tools. That is where the iWebcare project comes in. Current detection methods rely on the experience of a human fraud detective combined with data mining tools, but these tools are comparatively ineffective, because they are based on very general rules. “They often offer results like a ‘one percent probability of fraud’, which is useless,” notes Stefan Rüping of the Fraunhofer Institute in Germany. “It means a lot more work for fraud detectives and that a lot fewer cases of potential or probable fraud are detected. You really want to get results like ‘90% chance of fraud’.” That may soon be possible. Fraunhofer and partners are working on a series of elements to create self-learning programs to data-mine, or analyse, healthcare transactions.

(99/2007) http://istresults.cordis.europa.eu

§v Pofon a zenei jogvédőknek Az Európai Bíróság hamarosan döntést hoz abban a kérdésben, hogy az uniós szabályok megengedik-e az internetelőfizetők nevének és címének kiadását szerzői jogi jogvédő szervezetek részére. Az eljárás keretében Juliane Kokott főtanácsnok által készített vélemény szerint az uniós szabályozás erre nem ad lehetőséget.

Copyright groups may not be able to demand that telecom companies hand over the names and addresses of people suspected of swapping music illegally online, a senior legal adviser to the EU's highest court said. Advocate General Juliane Kokott, advising the European Court of Justice, said that EU law directs governments to resist the disclosure of personal data on Internet traffic in civil cases - unlike criminal cases, where compliance would be required. Promusicae, a nonprofit group of Spanish music producers, made a legal complaint against Spain's largest Internet provider, Telefonica, for not handing over the names and addresses linked to computers the group believes used the peer-to-peer file-sharing tool Kazaa to distribute copyrighted songs. A Spanish court hearing that case had asked the EU court for guidance on what EU law allows. Kokott's legal opinion is meant to help judges at the EU court come up with a recommendation, which the Spanish court can use to rule on the case. The EU court decision could then be cited by other national courts throughout the 27-nation bloc. Telefonica says the law only allows it to share personal data for criminal prosecutions or matters of public security and national defense. Separately, a Belgian court ruled in June that a local Internet provider, Scarlet, must filter or block file- sharing software to prevent users downloading music owned by Belgian copyright owners. It has six months to comply or faces daily fines.

(100/2007) http://www.forbes.com

KÖRKÉP 77. 2007 „ Nanocső-erdők szilíciumchipeken Szén nanocsőből van egyfalú, van kétfalú, sőt több is. Egyes fajtáik vezetik az áramot, mások félvezetőként viselkednek, nagy a stabilitásuk és magas üzemi hőmérsékleten használhatóak. Ezeket a nanocsöveket ma már számos helyen alkalmazzák, pl. akkumulátorokban, kijelzőkben.

Mérnökök megmutatták, hogy hogyan lehet apró hengerekből, ú.n. nanocsövekből erdőt növeszteni a számítógépcsipek felületén, hogy növeljék a hőelvezetést azon a kritikus ponton, ahol a csipeket – hőelnyelőnek nevezett – hűtőberen- dezésekkel kapcsolják össze. A nanocsövek szőnyegszerű növesztéséről kimutatták, hogy jobban teljesít, mint a hagyományos hőelvezető anyagok. Ezekhez hasonlóan ugyanis a nanocsőréteg sem igényel bonyolult „tisztaszoba” környezetet, és így egy lehetséges, alacsony költségű gyártási technológiát ad a jövő csipjeinél a túlmelegedéstől való védelemre, és a hűtőrendszer méretének csökkentésére – mondta Placidus B. Amama, a Purdue Egyetem Birck Nanotech- nológiai Központjának tudományos munkatársa. A kutatók olyan új hőelvezető anyagokat próbálnak kifejleszteni, amelyek hatékonyabban távolítják el a keletkező höt, mint a hagyományos anyagok, és ezzel összességében javítják a teljesítményt, valamint elősegítik, hogy meg lehessen felelni a jövőbeli csipek hűtési követelményeinek, mivel ezek több hőt fognak termelni, mint a jelenlegi mikroprocesszorok. Ezek az anyagok szendvicsszerűen ékelődnek a szilíciumcsip és a fémből készült hőnyelők közé – kitöltve a hézagokat és kisimítva az egyenetlenségeket a csip és a fémfelület között, és növelve ezzel a hőáramlást a kettő között. A Purdue Egyetem kutatói által kifejlesztett módszer lehetővé teszi, hogy nanocsövekből olyan kapcsolatot lehessen kialakítani, amely illeszkedik a hőnyelő egyenetlen felületéhez, kisebb ellenállással vezeti a hőt, mint azok a felületi anyagok, amelyeket jelenleg az iparban használnak – mondta Baratunde A. Cola doktori ösztöndíjas hallgató. Jobb hőelvezető anyagokra van szükség a számítógépcsipek gyártás közbeni teszteléséhez, és a kereskedelmi termékekbe beépített csipek működés közbeni hűtéséhez. „Személyi számítógépben, noteszgépben és hordozató elektronikai készülékekben minél jobb hőelvezető anyagot alkalmaznak annál kisebb lehet a hőnyelő, és így az egész csiphűtő rendszer is.” – mondta Cola.

(101/2007) news.uns.purdue.edu

„ Okosodik a papír Mint tudjuk, az információtechnika elkezdte bevonulását leghétköznapibb tárgyainkba. Egyre több a környezet változásaira érzékeny, és e jelekre reagáló, interaktív tárgy mindennapi használatban való megjelenése már a közeljövőben várható. A papír se lehet kivétel, sőt mivel évezredek óta információ tárolására és továbbítására használják, talán természetesnek is mondhatók a további „okosítására” irányuló törekvések.

Olyan dobozokat lehet majd kifejleszteni, amelyek érzékelik a tartalmuk súlyát, és olyan könyveket, amelyek visszabeszélnek, ha lapoznak bennük, azzal a technológiával, amit jelenleg tesztelnek az MIT kutatói. Olyan papírt készítenek, amelybe drótok, érzékelők és számítógépcsipek lehetnek beágyazva egy ú.n. „pép-alapú” számítástechnikának nevezett technológiával. Marcelo Coelho, mint a MIT bostoni médialaboratóriumának munkatársa mutatta be a projekt előrehaladását. Svéd kutatók korábban egy kicsit más technikát alkalmaztak, amellyel interaktiv papírt hoztak létre hírdetőtábla-reklámok céljából. Más kutatócsoportok pedig az úgy nevezett elektronikus papíron dolgoznak – azaz rugalmas megjelenítőkön, amelyeket arra terveznek, hogy a számítógép képernyője a hagyományos papírhoz legyen hasonló. De Coelho és Patti Maes az MIT-n és kollégáik a montreali Concordia Egyetemen Kanadában ehelyett a hagyományos papírkészítési eljárást vegyítik elektronikai komponensekkel. Habár a papírkészítés ősrégi folyamat, „csak most fejlesztettük ki azt az anyagtechnológiát, amely a papírlapokat reagáló képessé és interaktívvá tudják tenni.” – mondta Coelho, aki a projektet még az XS laboratóriumban, a Concordia Egyetem egyik, külső finanszírozásban részesülő osztályán kezdte. Elektronikával bővített papír előállításához a csapat egy réteg papírpépet hoz létre, majd erre drótokat, pontosabban áramvezető képességgel rendelkező festékből mintákat helyez rá. Egy újabb pépréteg hozzáadásával, nyomással, majd szárítással az elektronikát beágyazza a papírba. Ez az eljárás számos új képességgel ruházhatja fel a papírt. A kutatók bemutatták például, hogy a vezetőképes festék spirális alakban elhelyezve működhet hangszóróként vagy érintésérzékelőként. Áramot vezetve a hangszóró spirálba a papír rezegni kezd, és hangot produkál.

(102/2007) technology.newscientist.com

KÖRKÉP 78. 2007 „*s Amikor a felhőkből számok esnek Végre közvetlenül megtapasztalható, hogy mi is az a közműszerű IT-szolgáltatás. Technikailag hatalmas méretű, akár „hiperszámítógépnek” is tekinthető, sokezer processzoros adatközpontok. Használati szempontból pedig bárhonnan, bármikor, gyorsan elérhető informatikai funkciók, amelyeket ezek az adatközpontok szolgáltatnak. A felhasználóknak mindez „égi” adomány – különösen, ha fizetni se kell érte. A szolgáltatóknak pedig lehetőség, hogy új üzleti modelljeiket kipróbálhassák, amelynek végén – és efelől ne legyenek kétségeink – mindezt valaki, valamikor meg fogja fizetni.

Még az elit egyetemek se adnak olyan technikai képzést, mint amilyen ahhoz az erős és igen bonyolult számítástechnikához szükséges, amiről a Google híres. Ezt kiküszöbölendő a Google és az IBM egy jelentős kutatási kezdeményezést hozott nyilvánosságra. A két cég olyan nagy adatközpontok, ú.n. „felhő-számítástechnika” létrehozásába fektet be, amelyekre rácsatlakozva a hallgatók az interneten keresztül távolról férhetnek hozzá programokhoz és kutatásokhoz. Mindkét cégnek mély üzleti érdeke fűződik ehhez az új modellhez, ahol a számítási kapacitás egyre inkább eltűnik az egyes asztali gépekről és kikerül a vállalati számítóközpontokból, hogy szolgáltatásokként jelenhessenek meg az interneten. A Google-nek vezető szerepe van ebben a technológiában. De az olyan cégek, mint a Yahoo, az Amazon, az eBay és a Microsoft olyan internetes fogyasztói szolgáltatásokat hozott létre, mint pl. keresés, közösségi hálózat építése stb., amelyek szintén ezt a felhő- számítástechnikát használják. A vállalati piacon az IBM és mások olyan internet-szolgáltatásokat létesítettek, amelyek piaci trendeket jeleznek előre, javítják az árazást, valamint optimalizálják a beszerzést és a gyártást. Ezek mögött a szolgál- tatások mögött olyan adatközpontok állnak, amelyek processzorok ezreit használják, számolatlanul tárolnak adatkönyvtárakat és specializált szoftvert alkalmaznak, hogy megbírkózhassanak az internet-léptékű számítástechnika kihívásaival. Ez az új típusú, adatintenzív szuperszámítástechnika gyakran magában foglalja a Web ás más adatforrások másodpercek alatt történő végigpásztázását, vagy minták és betekintések percek alatt történő felkutatását. A Google olyan adatközpontot létesít a kezdeményezéshez, amely több mint 1600 processzort fog tartalmazni. Az IBM is létrehoz egy adatközpontot a kezdeményezés keretében. A központok a Google adatközpont-szoftverének nyílt forráskódú változatán fognak működtetni. Az IBM nyílt forráskódú eszközökkel járul hozzá ahhoz, hogy a hallgatók internet-programokat és adatközpont-vezérlő szoftvereket készíthessenek.

(103/2007) www.nytimes.com

 Tükör által homályosan? Gondokat okoz, ha a website tükörgépe távol van, és egészen más terhelési viszonyok között, mint az eredeti. Ezen segít egy új algoritmus, amely lehetőséget ad az egyedi sávszélesség-igények kezelésére. és elég robusztus is. A rugalmas, globális rendszer a sávszélességet adaptív módon, az igényekhez alakítja ki.

If half your company’s bandwidth is allocated to your mirror in New York, and it’s the middle of the night there, and your sites in London and Tokyo are slammed, that New York bandwidth is going to waste. UC San Diego computer scientists have designed, implemented, and evaluated a new bandwidth management system for cloud-based applications capable of solving this problem. The UCSD algorithm enables distributed rate limiters to work together to enforce global bandwidth rate limits, and dynamically shift bandwidth allocations across multiple sites or networks, according to current network demand. “With our system, an organization with mirrored Web sites or other services across the globe could dynamically shift its bandwidth allocations between sites based on demand. You can’t do that now, and this lack of control is a significant drawback to today’s cloud-based computing approaches,” said Barath Raghavan, the first author on a new paper describing the work, and a Ph.D. candidate in the Department of Computer Science and Engineering at UCSD’s Jacobs School of Engineering.

(104/2007) jacobsschool.ucsd.edu

KÖRKÉP 79. 2007 L Rövid távon, gyorsabban a médialejátszók között A közeltéri adatátvitelben rohamos fejlődés várható, az engedélyhez nem kötött frekvenciasávokat használó vezeték nélküli rendszereken. Ezekben a magas frekvenciasávokban az átvitel maximum 100 méterig hozható létre, de azon belül igen nagy kapacitású az adatátvitel. Ez az átviteli eljárás megváltoz- tathatja a médiatechnológia egészét.

With a wave of his hand over a homemade receiver, Georgia Tech professor Joy Laskar shows how easily - and quickly - large data files could someday be transferred from a portable media player to a TV. Poof! "You just moved a movie onto your device," Laskar says. While Wi-Fi and Bluetooth have emerged as efficient ways to zap small amounts of data between gadgets, neither is well suited for quickly transferring high-definition video, large audio libraries and other massive files. Laskar and other scientists at the Georgia Electronic Design Center have turned to extremely high radio frequencies to transfer huge data files over short distances. The high frequencies - which use the unlicensed 60 gigahertz band - have been a mostly untapped resource. Researchers say it could one day become the conventional wireless way to zap data over short distances. Laskar hopes it could soon become a rival to other wireless technologies. Getting government permission to use the spectrum would not be a problem, since that radio band, much like the one used for Wi-Fi, in unlicensed. Because the range will likely be less than 33 feet, interference is less likely and transmissions could be more secure.

(105/2007) www.thetandd.com

L# A levegőbe rajzolás művészete Belső „virtuális” valóságunk, azaz képzeletünk, álmaink tárgyait évszázadokon át a szobrászok és kézművesek kiváltsága volt – a szó szoros értelmében – megvalósítani a 3-dimenziós világban. A külső, azaz az ember által tudatosan, de az emberen kívül létrehozott virtuális valóság eszközeivel „felvértezve” előbb-utóbb mindenki könnyen megvalósíthatja képzeletének tárgyait – vagy legalábbis azok digitális leírását. Az már egy másik technológia kérdése, hogy ezekből hogyan, milyen áron lehet a valós térben a tárgyakat legyártani (ld. 3-dimenziós nyomtatás) – ha egyáltalán szükséges.

Felvéve egy virtuális realitást közvetítő maszkot, tűt tartva az egyik kézben és egy nyomkövető készüléket a másikban, bármelyik művész soha nem látott pontossággal tud 3-dimenziós tárgyakat rajzolni a levegőbe. Ezt az új rendszert „levegőbe rajzolás”-nak nevezik, és a kutatók úgy tervezték meg, hogy a használati felület intuitív legyen, és biztosítsa a szükséges kontrollt bonyolult művészi, tudományos és orvosi témák illusztrálásához. Daniel Keefe, Robert Zeleznik és David Laidlaw a Brown egyetem számítógéptudósai az IEEE Transactions on Visualization and Computer Graphics c. folyóiratban publikálták eredményeiket ezen a területen. A technika két új – egykezes ill. kétkezes – megközelítést is bevezet, hogy olyan eszközt adjon a művészeknek, amelyre különböző típusú görbék rajzolásánál, valamint a munkájuk megjelenítésénél és módosításánál szükségük van. Míg más olyan rajzolási technikák, amelyek virtuális realitást használnak, lehetővé teszik a művészek számára, hogy durva vázlatokat készítsenek, Keefe azt reméli, hogy a „levegőbe rajzolás” új szintre emeli a technológiát azzal, hogy nagyobb mértékű kontrollt biztosít. „Először is, gondoljunk egy olyan görbére, ami valamilyen érdekes 3-dimenziós alakzaton található – az országúti kerékpár kormánya jó példa erre, mert egy sima 3-dimenziós görbét követ.” – magyarázta. „Most pedig vegyük a mutatóujjunkat, és próbáljuk meg nyomon követni ezt a görbét előttünk a levegőben. Ha képesek lennénk festéknyomot hagyni az ujjunk után ahogy az a levegőben mozog, azt vennénk észre közben, hogy megrajzolni egy szép alakzatot valójában igen nehéz feladat.. Először is azt vennénk észre, hogy a rajz meglehetősen reszketős. Másrészt valószínűleg úgy találnánk, hogy az alakzat 3-dimenziós része eltűnik.” Keefe elmagyarázta, hogy rendszerük egy bizonyos rajzolási segédletet alkalmaz, az ú.n. erővisszajelzést, amely a két kézzel kölcsönhatva segíti a művészeket, hogy pontosabban tudják az ilyen típusú görbéket megrajzolni. A rendszer azután átviszi a 3-dimenziós rajzot a számítógépbe, hogy 3-dimenziós modellező, tervező és illusztráló programok használhassák.

(106/2007) www.physorg.com

KÖRKÉP 80. 2007 v§ A szenzorok mindent rögzítenek A memóriakapacitások növekedése oda vezet, hogy egy ember egész élete, emlékei, egészségi adatai ráférnek egyetlen chipre. A jelenség miatt egyesek aggódnak, mert mindig vissza lehet élni a túl sok információval.

A person's entire life from birth to death could one day be recorded by a network of intelligent sensors, according to a senior scientist. By 2057, Martin Sadler of PC firm Hewlett Packard, said there could be at least 1m devices for every UK resident. Predicted advances in storage and cameras coupled with decreasing costs would allow this explosion, he said. But, he warned, the amount of personal data that could be collected would lead to difficult ethical dilemmas. "Maybe the first time you know you are pregnant is when a targeted piece of advertising comes through on your computer screen offering you some baby clothes because somehow the smart toilet, or some other aspect of your environment, leaked that information," he said. Already we live in a world surrounded by sensors and recording devices, said Professor Sadler, director of the Trusted Systems Lab at Hewlett Packard. Current uses include CCTV, wildlife monitoring, mobile phone cameras and GPS devices. A lot of the applications would be innocent and harmless but there would be potential to misuse the networks and the data they collected. We will hit some of these scenarios when people suddenly think, "Oh, I didn't really intend to go there".

(107/2007) news.bbc.co.uk

¤C Közös AJAX platform mobil és asztali gépekhez? Manapság két használati platform az uralkodó: a mobiltelefonok, PDA-k egyik oldalról, és az asztali vagy noteszgépek a másikon. Annak ellenére, hogy mindkét (és bármilyen) platformon gyakor- latilag ugyanazt az információt szeretnénk látni, jelentősen különböznek a használati szempontból meghatározó paraméterekben: képernyő mérete, billentyűzet, stb. Emiatt különutak és zsákutcák (pl. WAP) kapcsolódtak eddig fejlődésükhöz. A közeljövőben azonban talán már elindulhat az egységes kezelésüket biztosító prezentációs, interakciós és tartalomelőállítási technológiák kialakulása.

Egy nemrégiben lezajlott mobil AJAX rendezvény résztvevői nemcsak egy olyan közös AJAX platform megjelenésének lehettek tanúi, amely mind a mobil, mind az asztali környezetben működik, hanem az egyetlen Web kialakulásának előszelét is megérezhették. Merthogy ez az irány. „Ez az, ami úgy tűnik, hogy jelenleg folyik.” – mondta Jon Ferraiolo, az IBM webter- vezője és az OpenAjax szövetség ügyvezetője. Az aa általános jövőkép alakult ki, hogy a közös AJAX platform az ipar számára egységes tartalmat és alkalmazási platformot fog biztosítani. Ez a platform a „Web a mobilon” lesz, és nem valamilyen elkülönülő mobil Web. A platform két nyilt forráskódú böngésző, a WebKit és Mozilla fejlesztése során alakul ki, de idekapcsolódik az Opera böngésző is. Előreláthatólag a Windows mobiltechnológiája is szerepet kap. Az igény az AJAX interaktivitására mobilkészülékeken különösen kritikussá válik ahogy egyre több ember kezdi a Web-et ilyen eszközökön keresztül elérni. Rövid távon a WebKit megjelenése ellenére ezeken a készülékeken nagyobb lesz a „változatosság”, mint az asztali gépeknél. Az AJAX-nak a mobilkészülékeken speciális követelményei és lehetőségei vannak, mint például a korlátozott méretű képernyő, billentyűzet, CPU, memória és sávszélesség. A megoldandó kritikus területek közé tartozik a JavaScript-ből való elérése a készülékek API-jának, offlájn és kapcsolat nélküli működés, eszközök, montázsok és a biztonság. A jövő olyan alakulását, amelynek során a meglévő Web mobil AJAX-ot is magába ötvözi, két hullámban képzelték el. Az első hullámban az asztali gépek tartalmait úgy készítik el, hogy mobilkészülékeken is lehessen használni, még akkor is, ha a böngésző felület nem a legoptimálisabb. Ehhez a gyártóknak egy „mindentudó” böngészőt kell beépíteni a készülékekbe. Mihelyst felismerik, hogy a felhasználók milyen nagy százaléka éri el lapjaikat az ilyen kisképernyős készülékeken, a tartalomfejlesztők – a második hullámban – módosítják a weblapokat, hogy jobban megfeleljenek a mobilrendszerek felhasználói felületeinek.

(108/2007) www.infoworld.com

KÖRKÉP 81. 2007 ¤* Új éjszakai gépilátás-rendszer fogja csökkenteni a közúti balesetek számát Szenzorokkal és a multimodális ember-gép kapcsolattal segítséget kaphatunk az éjszakai vezetéshez. Az EU-s kutatási projektben a infravörös kamerák képét valós időben feldolgozzák és értelmezik. A kialakuló rendszer szép példája az emberi képességek kiterjesztésének intelligens környezetben

About 42% of fatal car accidents happen at night, according to the European Commission for the Automobile Industry. This figure is extremely worrying bearing in mind that there is about 60% less traffic during at night time. This is largely due to the reduced visual acuity and field of vision at night as a consequence of the illumination from the headlights — these factors are currently being studied by a group of researchers from the Department of Computer Architecture and Technology at the University of Granada. This group created an electronic system that significantly improves driving ability at night by using information extracted automatically from night visors. Researchers are working within a European project called DRIVSCO, whose participants include researchers from different countries who work on real-time vision and its application to the car industry. The UGR developed a microchip which, when installed in a car, makes it easier to extract the information from cameras to elements involved in driving (bends, pedestrians, cars, etc.) which may be present on the road. In other words, this system will inform drivers by means of visual, acoustic or other signs about the obstacles appearing in their way, making intelligent cars even more sophisticated than is currently the case. (109/2007) www.eurekalert.org

#„ Leszármazási vonalak gyors azonosítása DNS-minták alapján Az ember évezredeken keresztül egészen a XXI. századig azt hitte, hogy múltja csak műemlékekben, régészeti tárgyakban és írásos dokumentumokban őrződik meg. Ma már tudjuk, hogy a világ tele van szórva információval: bárhova fordulunk élőlények olyan nyomaira – DNS-leírásaira – bukkanunk, amelyek maguk is múltbeli történések nyomait viselik, és így a múltról árulkodnak. A világ hatalmas nyitott könyv az élőlények kialakulásáról, amelynek nyelvét csak most kezdjük tanulni, amelynek lapjait csak most kezdjük olvasni – az informatika egyre nagyobb segítségével.

A világ különböző részéről származó számítógéptudósok, matematikusok és biológusok egy olyan számítógépalgoritmust fejlesztettek ki, amely percek alatt emberek ezrei genetikus leszármazási vonalának nyomkövetését teszi lehetővé anélkül, hogy ezekről az emberekről bármiféle előzetes háttértudás állna rendelkezésre. Eltérően a hasonló, korábbi számítógépes programoktól, amelyeknél az egyes emberek leszármazásáról és jellemzőiről előzetes tudásra volt szükség, ez az új algoritmus specifikus DNS-markereket – ú.n. egyszeres nukleotid polimorfizmusokat, vagy SNP-ket, „sznipeket” – keres, és semmi másra nincs szükség, mint egy egyszerű arckenettel elkészíthető DNS-mintára. A kutatók olyan korábbi elemzésekből származó genetikai információkat használtak saját kutatásukhoz és annak ellenőrzéséhez, mint pl. a HapMap adatbázis, amely feltárja és feltérképezi az emberi genom variációit. „Most, amikor ellenőriztük, hogy a program helyesen működik, reméljük, hogy nagyobb méretekben, azaz SNP-k százezreinek és emberek ezreinek felhasználásával is meg tudjuk valósítani.” – mondta Petros Drineas, a Rensselaer Polytechnic Institute számítógéptudományi karának segédtanárja, a kutatás egyik vezetője. „A program értékes eszköz lesz a genetikai leszármazásunk, valamint célzott gyógyszerek és más gyógyászati kezelések megértéséhez, mivel ezek lehet, hogy egészen más módon hatnak a különböző származású emberekre.” Az egyedi genetikai alkatunk megértése kritikus lépés a komplex betegségek genetikai alapjának tisztázásában. A program több mint 99%-ban pontos volt, és helyesen azonosította emberek százainak leszármazási vonalát. A kísérletek kiterjedtek genetikailag hasonló (mint például kínai és japán) populációk vizsgálatára, valamint olyan komplex genetikai populációkra is, mint a puerto rico-iak, akik különböző származási háttérrel rendelkeznek, beleértve a bennszülött amerikaiakat, európaiakat és afrikaiakat.

(110/2007) http://news.rpi.edu

KÖRKÉP 82. 2007 #v Zeno, az új robot csodagyerek Zeno jól szemlélteti a jelenlegi robotika szintjét: akárcsak a kisgyerekek, ő is gyakran szorul segítségre, amit természetesen jelez a felhasználó felé. A mesterségesintelligencia-kutatások legújabb eredményei és a színházi fikciók világa egyesülnek benne, s ezáltal tűnik tudatosabbnak a legtöbb kortárs robotnál. Az ilyen fúziók vezetnek el odáig, hogy a robotika előbb-utóbb művészeti médiummá is válik.

David Hanson, a különc robotfejlesztő - menyasszonya, Albert Einstein és Philip K. Dick után - a japán populáris kultúrából merített: a legendás Astroboyról mintázta legújabb androidját. Zeno jár, cseveg, érzelmeket nyilvánít. Negyvenhárom centiméter magas, alig nyom többet két kilónál. A prototípus nemrég készült el, kereskedelmi forgalmazására minimum két évet kell várni. Zeno büszke tagja Hanson Robokind sorozatának: ugyanúgy emberek mellé szánják, interaktív, mint majdani utódai. Egyelőre az „intelligens beszélgető bot” kategóriát húzták rá. Lítium elemekkel működik, óránként kell tölteni. Két számítógéphez kapcsolódik – az egyik Linux, a másik Windows XP operációs rendszert használ. Az egyik az animációs szoftvert, a másik Zeno karakter-programját futtatja. A végső változatot egyetlen, Windows-alapú, a robottal WiFi összeköt- tetésben lévő PC-re tervezik. Bőre ugyanúgy valóságosnak tűnik, mint Einsteiné. Nem véletlen – azonos anyagból, a Hanson által feltalált, „emberféle” polimerből, a Frubberből (F-gumiból) készült. De ez egy még bonyolultabb változat, ráadásul tartósabb és játékszerűbb – magyarázza a fejlesztő. Babaarcú, nincsenek rajta pórusok és ráncok. Igazi képregény- figuraként hat. A flexibilis arcbőr alatt tizenkét motor dolgozik, míg a testet tizennyolc működteti. Az arcokat az egyik szeme alatti kamera segítségével ismeri fel. A legutóbbi tesztek szerint sokkal jobban, mint az ember – büszkélkedik Hanson. Dinamikusan létrehozott és előre lejegyzett szöveget egyaránt használ, a rendszer beszéddé alakítja azt, s máris halljuk a hangját. Történeteket mesél, barátaival átélt 2027-es kalandjait eleveníti fel. Ha fáradt panaszkodik, ha lemerülőben az elem, sír. Észreveszi, hogy a helyiség mely pontján vagyunk éppen, megfordul, s ha akarja, szemkontaktba lép velünk.

(111/2007) www.pcmag.com

L Wikipedia 2.0 A Wikipedia megbízhatósága kezdetektől fogva heves vita tárgya. Üzemeltetői szerkesztési korlátozások bevezetésével próbálják orvosolni a legnagyobb webes lexikon ezirányú fogyatékosságát. Ugyanakkor a Wikipedia használói láthatólag elfogadták a megbízhatatlanságból eredő kockázatot. A kérdés ezért az, hogy van-e valós igény arra, hogy megbízhatóbb legyen?

Wikipedia's entry on Albert Einstein looks good. Covering each phase of the physicist's life, from childhood to death, it tells readers about his politics, religion and science. Honours named after him and books and plays about his life are listed. But there is one snag: there is no way to tell whether the information is true. It is a problem that dogs every Wikipedia entry. Because anyone can edit any entry at any time, users do not generally know if they are looking at a carefully researched article, one that has had errors mischievously inserted, or a piece written by someone pushing their own agenda. As a result, although Wikipedia has grown in size and reputation since its launch in 2001 - around 7 per cent of all internet users now visit the site on any given day - its information continues to be treated cautiously. That could be about to change. The changes could help transform the encyclopedia from a rough guide into a trusted authority. But they might also erode the very freedoms that encourage people to contribute to the encyclopedia in the first place. Either way, the stage appears set for Wikipedia 2.0. The shift is a dramatic one for the encyclopedia. For now, edits to an entry can be made by any user and appear immediately to all readers. In the new version, only edits made by a separate class of "trusted" users will be instantly implemented. To earn this trusted status, users will have to show some commitment to Wikipedia, by making 30 edits in 30 days, say. Other users will have to wait until a trusted editor has given the article a brief look, enough to confirm that the edit is not vandalism, before their changes can be viewed by readers.

(112/2007) technology.newscientist.com

KÖRKÉP 83. 2007 LC Jön a Google Világa Az első közösségi virtuális világok megjelenése óta komoly igény mutatkozott a virtuális tereknek a valós világgal történő összekapcsolására. Úgy tűnik, hogy a Google Maps 3D-s változata már nem is térkép lesz, hanem egy háromdimenziós, weben keresztül elérhető virtuális közösségi tér.

Rumors of Google's plans to create a virtual world that rivals that of Second Life have popped up once again. The company could now be collaborating with Arizona State University to test the 3D social network, which may be tied into Google's current applications of Google Earth and Google Maps. ASU students received a questionnaire and screenshots. Specifically, the questionnaire intro says that students will be able to test a product that will be publicly launched later this year by a "major Internet company," and the graphic makes reference to 3D modeling, video gaming, and avatars. It proceeds to ask questions about students' involvement with social networks like MySpace and whether they have Gmail accounts. The social network referenced by the questionnaire is currently being dubbed "My World." It seems that a virtual world is natural progression of Google Earth and its 3D representations of... well, the Earth. Users could create avatars, like those in Second Life. The "street view" feature of Google Maps could be incorporated, as well as Google SketchUp, with avatars being able to walk around on actual streets and enter real buildings to check out what's inside and socialize with other avatars. But the purpose wouldn't be to rival Second Life and all of its fantasy, sex, and moneymaking schemes. Google Earth CTO Michael Jones insisted in January that Google Earth would always remain true to the real world and not dive into the type of fantasy world that Second Life has become. Therefore, Google's implementation would be more like "First Life," but in virtual form. If "My World" turns out to be a virtual representation of real life, however, it seems natural to question the purpose of launching such a service.

(113/2007) arstechnica.com

Lv§ Megnyílnak a virtuális világok közötti határok Korábban is voltak törekvések a virtuális világok összekapc- solását lehetővé tevő interoperabilitási szabványok kidolgozására. A legnagyobb virtuális világ szolgáltatók új kezdeményezése eredményezhet némi előrelépést ezen a területen.

IBM and Linden Labs, the operator of the Second Life virtual world, said they will work on ways to eventually let people use a single online persona in different online services. Interoperability is emerging as a key goal of the nascent virtual world industry, which attracting hundreds of millions of dollars in investment on the hopes that video-game graphics and rich 3-D environments will supplant flat Web pages. Currently, people who create a character, or avatar, in one virtual world cannot take that identity into another service. Designing a detailed avatar can take well over an hour, so a closed system discourages customers from abandoning that investment. But it is also a barrier to growth since few people bother to start the process anew in multiple virtual worlds. An open system would let people create one avatar that would keep the same basic appearance and customer data no matter where it was in cyberspace. "It is going to happen anyway," said Colin Parris, IBM vice president of digital convergence. "If you think you are walled and secure, somebody will create something that's open and then people will drain themselves away as fast as possible." Linden Labs is betting that an open system will reward interesting worlds with more customers and punish dull ones with an exodus of users. But such a virtual passport system may be years away, if it doesn't first fall prey to the kind of conflicting interests that occasionally bog down efforts to draw up standards in the fast-changing technology industry. IBM's Parris said the effort would first focus on studying situations where the ability to travel between virtual worlds is most in demand. The nuts and bolts of how to make different software work together will come later.

(114/2007) www.msnbc.msn.com

KÖRKÉP 84. 2007 L* A virtuális leckék ösztönző hatása A különböző szintetikus világok és virtuálisvalóság-rendszerek egy ideje már nemcsak katonai és szórakoztató szerepet töltenek be. A gazdaság után a közszolgálat egyik legfontosabb területén, az oktatásban is megjelentek. Kísérletek bizonyítják, hogy ezek a rendszerek, mint új tanulási segédeszközök - amellett, hogy élvezetesebbek a hagyományosaknál - jobb teljesítményre ösztönzik a diákokat.

A virtual reality system which allows children to manipulate planets or watch flowers spring to life has become a big hit in Singapore primary schools. A system being trialled in the South-east Asian city state, called "mixed reality", displays graphics as three-dimensional images in the classroom. The child wears a small headset which allows them to see moving, interactive images of the Solar system or plants as if they were in front of their eyes, but, instead of having an entire world generated inside a big helmet, the images appear as if they are in the class with the other children. "The mixed reality classroom is a combination of our mixed reality technology with educational theory," said Wei Liu, of the Mixed Reality Lab which developed the system. The system works through boards laid out on a desk. When a user looks at the board through their head-mounted display, the headset registers the board and displays objects. With the solar system, they can see planets and move them into the correct order, or "dissect" the Earth to see what is inside. Meanwhile the virtual plants can germinate, to allow students to observe how they reproduce - complete with virtual bees. The display also includes a camera so other students can view what the user is seeing on a big screen. Ms Wei said that child feedback on the mixed reality system had been very positive. She explained that in order to test the effectiveness of the tool, teachers split their classes into some children who used the system, and others who were taught using traditional learning methods such as lectures and online information. After the school term the children were tested, and the ones who had used the mixed reality did better.

(115/2007) news.bbc.co.uk

C„ A játékipar igényei felgyorsítják a tudományos-technológiai fejlődést A játékipar, amellett, hogy rohamos fejlődése és növekvő elvárásai komoly (számítástudományi, kémiai, biológiai, anyagtudományi, stb.) multidiszciplináris csapatmunkát igényelnek, egyrészt visszahat az alapkutatásokra, másrészt a számítógépes játékokhoz kikísérletezett technológiák távoli területeken is alkalmazásra kerülnek. Ahhoz, hogy mindez zökkenőmentesen működjön, jelentős mértékben változtatni kell az egyetemi oktatáson.

A revolution to greatly speed the pace of scientific and technological advances will unfold in the next few years, and it comes directly from the needs of the computer game business. In a talk at an international meeting in Urbana, David Kirk, chief scientist of Nvidia Corp., a semiconductor-chip concern in Santa Clara, Calif., described how the multimedia chips his company designs for the video game industry are being adapted for scientific research. For video games to display fast- moving, three-dimensional graphics, they require chips that are massively parallel, meaning they break computations down into numerous subparts performed simultaneously. Graphics chips run about 100 times faster than conventional microprocessors, and engineers are finding ways to adapt them to solve problems that go beyond realistic renditions of pirates hacking off one another's heads. For chemists, this will mean staging experiments on the computer to do a bunch of them very fast, looking for interesting results that can then be tried in the real world. Same thing goes for biologists, materials scientists and the rest. Kirk calls this "the democratization of supercomputing," but it won't happen unless universities change the way they teach students because it will require new skills to write the software needed to harness this power for scientific research. The University of Illinois at Urbana-Champaign is doing this, said Kirk, who is co-teaching a class there. In September Kirk talked to a conference sponsored by the university's coordinated science laboratory, where he was joined by scientists from many countries to consider how changes in information technology are challenging universities.

(116/2007) www.chicagotribune.com

KÖRKÉP 85. 2007 L* A virtuális világok a jövő MI tesztkörnyezetei? A virtuális világok és online játékok egyfajta mesterségesintelli- gencia-inkubátor és tesztterep szerepet kezdenek betölteni: sok karaktert MI-program irányít, és dönti el, miként reagáljanak különböző szituációkban. A világok népszerűsége jelentős mértékben fokozza a minél okosabb virtuális lények iránti keresletet.

A korábban emberi szintű gépi intelligenciában gondolkozó Ben Goertzel cége, a Novamente az avatár-kommunikációból folyamatosan tanuló szoftvert fejlesztett, amely komplexebb lények, például – a velük kommunikáló avatárok nyelvi képességeit javítandó – beszélgető papagájok megjelenését eredményezi. Nem a felhasználókat megjelenítő karakterekről, hanem a virtuális világokat benépesítő, igencsak primitív állatokra és egyéb lényekre, például ellenségeinkre gondol. „Csomó virtuális jószággal találkozunk, de egyik sem intelligens” – véli a világok lakóiról. – „Programunkat különböző szintetikus közegekben igyekszünk alkalmazni. Biztosra vesszük, hogy tényleg szórakoztató mesterséges állatokat fogunk készíteni.” A szoftver központi eleme a majdani mesterséges intelligenciák gondolkodó része, az úgynevezett „kognitív motor.” Mivel viselkedéskészletét és céljait csak részben programozták előre, lehetősége nyílik következtetésre, elképzelé- seinek új módon történő kivitelezésére. Minél többet tanul, annál változatosabban cselekszik. Vagy önállóan, saját óhajait kielégítve, vagy gazdájától ellesve, a vele folytatott kommunikációból okulva dönti el, mit tegyen. Például megtaníthatjuk focizni: szemléltetjük a játékot, ő meg figyeli, lesi a labdarúgás fortélyait. Ha jó, megdicsérjük, ha hibázik, korrigáljuk. Mindezt úgy, hogy programozója talán még nem is hallott a sportágról. Sok MI-programmal ellentétben, nem összpontosít egyetlen problémára. Ez a megközelítés teszi lehetővé, hogy eltérő helyzetekben, különböző gondokkal-bajokkal küszködve, jöjjön rá a néha fejlesztőit is meglepő megoldásra. Goertzel szerint nagyon fontos, hogy a mesterséges intelligencia valamilyen testi formát öltsön, mert „így jobban megérti környezetét, önmagát és saját helyét ebben a közegben.”

(117/2007) news.bbc.co.uk s# Újabb jelentős növekedés előtt a japán robotipar Annak ellenére, hogy a dél-koreai tervek szerint 2020-ban minden háztartásban legalább egy robot fog segédkezni, még hosszú évekig Japán lesz a szakterület vezető világhatalma. Eladási és gyártási mutatóik évről évre növekednek, és figyelembe véve a fokozódó (például a komoly piacot jelentő dél-amerikai) igényeket, a tendencia hosszú ideig érvényben marad.

Japan's robotics industry is expected to show robust growth and remain the world leader thanks to growing exports to emerging economies, an industry group said. While Japan has become famous for its cutting-edge humanoid robots, the industry's sales are almost all for industrial robots, particularly those that help manufacture cars, electronics and other products. Japan in the calendar year 2007 is set to produce a record 760 billion yen (6.5 billion US dollars) worth of robotics, a rise of 4.1 percent from the previous year, the Japan Robot Association said. The industry is expected to post growth of another 3.9 percent next year, with production seen hitting one trillion yen by 2010. The growth will be sustained by growing production of flat panel and liquid crystal display televisions, whose sales are rising as competition brings down prices for consumers, the robot association's chairman Kensuke Imura said. The association, which groups 138 companies, said that exports of Japanese robotics will continue to expand, boosted by firm demand from emerging markets in Asia and Latin America. "Investment in China is increasing due to growing demand for personal computers, cell phones, digital electronic products and flat screen televisions," Imura said. The association said that Japan would remain the world leader in robotics "for some time," brushing aside the growing research and development from South Korea, China and India. "Unlike foreign firms that buy up technology and leave it to a second party to manufacture, Japanese firms produce products from the bottom-up, leading to high-quality products," said the group's executive director Tokuo Iikura.

(118/2007) www.smh.com.au

KÖRKÉP 86. 2007 sv Fülel és reklámoz a szoftver Az Interneten keresztüli telefonálás sincs teljesen ingyen, hiszen nemcsak felesleges reklámokat kell megnéznünk, de akár feljegyzések is készülhetnek az elhangzottakról és a kapcso- latainkról.

A startup has come up with a new way to make money from phone calls connected via the Internet: having software listen to the calls, then displaying ads on the callers' computer screens based on what's being talked about. For instance, a caller talking about going for dinner might see ads to local restaurants and restaurant review sites, while someone pondering whether to buy a new computer might see ads for computer stores. Relevant unsponsored links also appear. That is, if the system works. It's notoriously difficult for computers to recognize speech. A test of Puddingmedia's beta software was a mixed success: Relevant ads appeared when this reporter talked about restaurants and computers, but the software was oddly insistent that he should seek a career as a social worker, showing multiple ads and links pointing to that field. "Sometimes crazy things pop up. It actually enriches the conversation, which is very cool," said Ariel Maislos, chief executive of Puddingmedia. The company's aim is not to be an independent provider of ad-financed Internet phone calls, but to license its speech-recognition service to other companies that use Voice over Internet Protocol, or VoIP. Puddingmedia said it was talking to several possible partners but can't name any yet. Outfits like eBay Inc.'s Skype unit would be possible partners. Skype provides free calls between computers but charges for calls to phone numbers so it can recoup connection fees charged by phone companies. Those costs could possibly be offset with an advertising model like Puddingmedia's. Maislos stressed that the calls are not stored in any way, nor does Puddingmedia keep a record of which keywords were picked up from a particular call.

(119/2007) www.msnbc.msn.com v Intelligens otthon, szenzortömegek nélkül Az otthoni elektronikus gépek irányításának összekapcsolása már küszöbön van, de minden háztartás más-más ritmusban üzemel. A számítógépek képesek érzékelni a háztartási gépek elektromos zaját, így akár megtaníthatók az otthoni feladatsorozatok értelmezésére is. Erre építve az inttelligens otthont érzékelőtömegek és kamerák nélkül is ki lehet alakítani. A rendszer érzékelheti az idős emberek aktivitási szintjét is.

Your computer could one day track your movements around the house by monitoring the electrical noise made by household appliances as you switch them on and off. Such a system could be cheaper and simpler to operate than the suite of sensors that researchers currently envisage. Scientists and visionaries have long imagined smart homes that could cater to our every whim. But their ideas all rely on cameras, microphones or other sensors in every room to track the locations of the occupants. The new method relies on a device plugged into a single standard wall socket that monitors noise in the electrical supply caused by electrical devices being switched on and off. A computer monitoring the device can then infer that a person must be in that location. "The problem I see with a lot of ubiquitous computing research is that it requires the creation of new infrastructure and technology" says Gregory D Abowd, a computer scientist at the Georgia Institute of Technology. In a paper he and colleagues show that they could train a computer to distinguish between activity in different rooms as their lights were switched on and off, or to tell the signature of microwave oven from that of a ceiling fan. To do this, they used a laptop to analyse the frequencies of noise created in the home power line as appliances were switched on and off. They trained the computer to recognise specific appliances by turning them on and off. They tested 19 different electrical devices in six different homes and achieved accuracies between 85 and 90%. The system could be useful for a home-automation system that turns heating or sound systems on and off as people enter and leave rooms, for instance. It might also be useful for monitoring the activity levels of older people.

(120/2007) technology.mewscientist.com

KÖRKÉP 87. 2007 v ± Játék célú IKT implantátumok veszélyei Úgy tűnik, hogy a nem invazív IKT implantátumok első széles körű alkalmazási területe nem a gyógyítás hanem a számítógépes játékok lesznek. Lehet, hogy néhány éven belül búcsút veszünk megszokott egereinktől?

Your brain might be your next videogame controller. That might sound pretty awesome, but the prospect of brain-controlled virtual joysticks has some scientists worried that games might end up controlling our brains. Several makers of brain- computer interfaces, or BCIs -- devices that facilitate operating a computer by thought alone -- claim the technology is poised to jump from the medical sector into the consumer gaming world in 2008. Companies including Emotiv Systems and NeuroSky say they've released BCI-based software-development kits. Gaming companies may release BCI games next year, but many scientists worry that users brains' might be subject to negative effects. For example, the devices sometimes force users to slow down their brain waves. Afterward, users have reported trouble focusing their attention. "Imagine that somebody uses a game with slow brain-wave activity and then drives a car while still in that state," says Niels Birbaumer, a leading independent researcher in medical applications of BCIs. "You could have an accident. I think it's a rare possibility, but it should be tested before people do this." Consumer BCIs use noninvasive electroencephalogram (EEG) sensors attached to the scalp to detect brain-wave patterns. The signals are amplified and digitized, so a computer can process the information. BCIs can allow game players to move around and manipulate objects within virtual game environments, using thought alone. They can also detect and monitor the brain-wave patterns associated with a person's emotional state and stress levels.

(121/2007) www.wired.com v# Mennyire kötődünk a robotokhoz? A számítógépek régóta mindennapjaink fontos részei. Az előrejelzések szerint hamarosan a robotok is azok lesznek. Ha már nem azok... Ugyanis egy amerikai felmérés szerint egyre jobban kötődünk hozzájuk. Ráadásul a felmérést nem humanoidokkal, hanem az "arctalan" Roomba porszívók tulajdonosaival végezték. Hogyan viszonyulunk majd azokhoz a gépekhez, amelyek kinézetét úgy alakítják ki, hogy megnyerjék a felhasználó szimpátiáját?

People give them nicknames, worry when they signal for help and sometimes even treat them like trusted pets. A newly released Georgia Tech study shows that some Roomba owners become deeply attached to the robotic vacuums and suggests there's a measure of public readiness to accept additional robots in the house - even flawed ones. "They're more willing to work with a robot that does have issues because they really, really like it," said Beki Grinter, an associate professor at the school's College of Computing. "It sort of begins to address more concerns: If we can design things that are somewhat emotionally engaging, it doesn't have to be as reliable." Grinter enlisted Ph.D. student Ja Young Sung, who studies "emotional design" - the theory that certain types of design can influence consumers to become emotionally attached. First, Sung Young monitored an online forum devoted to Roombas, which revealed people who named them and traveled with them and one owner who introduced the machine to his parents. Others reported their efforts to "Roomba-ize" their homes so the robot can roam the floors more easily. Some bought new rugs, pre-cleaned the floors to clear the robot's route and purchased new refrigerators with a higher clearance so their machines could clean under them easier. Next she studied 30 committed Roomba users and found that 21 had named their robots. Another 16 referred to the robot as "he," arbitrarily assigning the robot a gender. The third phase of the study focused on more traditional users. Polling 379 U.S. users, it found that some would pre-clean their homes before using the machine, and that it seemed to make males more excited about the chore of vacuuming.

(122/2007) www.examiner.com

KÖRKÉP 88. 2007 *L Adaptív játszóterepek A játékos aktuális szellemi és fizikai képességeihez igazodó játékok hasznosak lehetnek a gyerekek számára. Ennél is fontosabb azonban, hogy a körülöttünk lévő gépek ne öntsenek el bennünket annyi információval, amennyit már képtelenek vagyunk befogadni. Az intelligens játszótér ideális kísérleti terepe a felhasználó képességeihez adaptálódó alkalmazásoknak.

The weakest children may no longer be left out of playground games. New technology may help to put kids on a more level playing field, which may in turn motivate them to learn and encourage competitiveness. Using modern artificial intelligence and robotics, new playground games can recognize a child's behavior and respond accordingly -- in real-time -- to make the game harder or easier. The industry calls it augmented cognition, or 'aug cog', a technology that is also being developed by the armed services to reduce mental overload in the battlefield. For example, fighter pilots helmets can be equipped with sensors to distinguish when the brain is becoming overdosed. When that happens, a computer will adjust the level of incoming stimuli, dimming the interface and lowering the volume of messages. The end goal is that a computer will eventually be able to judge whether incoming material is important enough to interrupt your current activity. The research aims to create more effective military personnel but it could be used by anyone who has to cope with multiple information streams, for example stock brokers under stress. Aug cog is also being studied for its applications in the gaming world. It can be utilized in video games to raise or lower difficulty levels, thereby ensuring that a player is sufficiently stimulated but not overwhelmed. It may be children who are experiencing the benefits of aug cog first. Researchers at the University of Southern Denmark at Odense have built special playgrounds at two schools, two kindergartens and two youth clubs in the city. Henrik Hautop Lund, professor of robotics, says he wants to transform playgrounds for the new millennium. "It has been incredible to see how immediate children respond to them," Lund says.

(123/2007) edition.cnn.com

* Határon átnyúló elektronikus kormányzati szolgáltatások Az elektronikus kormányzattal kapcsolatos lisszaboni nyilatkozatban Európai Unió miniszterei kiemelt célként jelölték meg a határokon átnyúló elektronikus kormányzati szolgáltatások igénybevételéhez szükséges fejlesztések uniós programokkal és közös cselekvési terv kidolgozásával történő támogatását.

The Lisbon Ministerial Declaration on eGovernment, signed on 19 September 2007, reconfirms the commitment of the EU Member States to the continued development of eGovernment and outlines a number of priorities for the future. The Ministerial eGovernment Conference ‘Reaping the Benefits of eGovernment’, which took place 19-21 September 2007 in Lisbon, Portugal, brought together Ministers and ministerial representatives from all EU Member States. It also attracted over 1 000 conference participants, demonstrating the high level of interest in this key area. Pointing out the growing importance of eGovernment, Siim Kallas, Vice-President of the European Commission in charge of Administrative Affairs, Audit and Anti- Fraud noted that: "eGovernment is becoming mainstream, which means that eGovernment expenditures have become an integral part of the policy budget." The conference provided the opportunity to take stock of progress made in the ‘National Progress Report on eGovernment in the EU27+’. As Commissioner and Vice-President Kallas noted, "We have come far – but we still have some way to go."

(124/2007) www.epractice.eu

KÖRKÉP 89. 2007 ±L Online játék az adathalászat ellen A számítógépes bűnözés egyik legelterjedtebb formája, az adathalászat. Gyakoriak az olyan hivatalosnak tűnő elektronikus levelek, melyeket mintha bankunk írt volna, s irányítja el a gyanútlan felhasználót az eredetihez hasonló, mégis ál- weboldalra, ahol számlájával kapcsolatos információt, majd a begépeltek hitelesítését kérik. Követi az utasításokat, majd rövid időn belül gyanús pénzmozgásokat észlel. Hogyan védhetők ki az ilyen támadások? Például úgy, ha játékosan tanulva készülünk fel rájuk.

Egy, a Carnegie Mellon Egyetemen fejlesztett online interaktív játék főszereplője, a Phil nevű halacska arra tanítja meg a felhasználót, hogy felismerje, kivédje az adathalász elektronikus leveleket és a többi hálózati hulladékot. A teszteredmények pozitívak, az egyetem CUPS (Usable Privacy and Security) laboratóriumának honlapját megjárt és az Anti-Phishing Phil játékot kipróbált tesztalanyok jobban beazonosítják a „hamiskás” oldalakat, mint az adathalász-ellenes útmutatókat és egyéb online szakirodalmat olvasók. A teszt során mindkét csoportnak tizenöt perc állt rendelkezésére, a következtetéseket a két „tanulási módszert” összehasonlítva vonták le. Phil oldala nyilvános, mindenki által megtekinthető. "Ha azt akarjuk, hogy csökkenjen az adathalász és hasonló támadások száma, nagyon fontos lenne a pontos tájékoztatás” – nyilatkozta a CUPS igazgatója, Lorrie Cranor. Arra is rámutat, hogy – a vírusokkal és a kémprogramokkal ellentétben – az adathalászat (phishing) nem a számítógép(es rendszer) hardver- és/vagy szoftverszintű gyenge pontjait, hibáit használja ki, hanem a felhasználó gépkezelési szokásaiból, hiányos ismereteiből próbál hasznot kovácsolni. Érdekes módon, internetbiztonsági szakemberek szerint semmiféle oktatás nem lehet elég hatékony. Azzal érvelnek, hogy egyre ötletesebbek és kifino- multabbak a támadások, és így mindig megtalálják a gyenge pontot. A CMU felmérése viszont bebizonyította, hogy a szakszerű tájékoztatás igenis hatékony – a legitim és illegitim honlapok könnyebben, pontosabban azonosíthatók. Anti- Phishing Phil különösen eredményes: a játék előtt a felhasználók hatvankilenc, utána viszont már nyolcvanhét százaléka tudta kezelni a problémát.

(125/2007) www.cmu.edu

§± Fogyasztóvédelmi vizsgálatok a biztonság érdekében Az Egyesült Államok szövetségi fogyasztóvédelmi hatósága, a Federal Trade Commission, év eleje óta kiemelt kérdésként kezeli annak vizsgálatát, hogy a vállalkozások betartják-e a saját maguk által vállalt informatika biztonsági előírásokat.

Of all the U.S. government regulatory oversight agencies, the Federal Trade Commission (FTC) is the most active and aggressive in looking for and applying penalties to organizations that not only are in noncompliance with laws and regulations, but also those who are not in compliance with their own information security and privacy promises; in other words, those that are practicing "unfair and deceptive trade practices." FTC Chairman Deborah Platt Majoras said October 1 in a speech kicking off the 2007 National Cyber Security Awareness Summit that the FTC plans to continue actively going after organizations that do not have appropriate information security programs and practices in place. It is important for your business leaders to understand this clearly; the FTC can, and will, apply penalties against organizations that do not have proper information security and privacy practices and programs in place, even if there has not yet been a breach. A breach will certainly put the FTC's spotlight of scrutiny upon an organization, though, and make it that much more likely to undergo an FTC investigation. Business leaders must understand that the best way to prevent FTC penalties and the associated bad publicity is to avoid an information security incident in the first place by having appropriate security in place.

(126/2007) www.realtime-itcompliance.com

KÖRKÉP 90. 2007 „ A legjobb szigetelő: a semmi A mikrocsipek továbbfejlesztésének egyik kulcskérdése a csipen belül található, a tranzisztorokat összekötő vezetékecskék szigetelése. Az IBM kutatóinak sikerült kidolgozniuk egy olyan gyártási eljárást, amelynek eredményeként a mikrocsipen belül található vezetékeket a legjobb szigetelő, azaz vákuum választja el egymástól. Az új technológiával készülő csipek már 2009-ben megjelenhetnek a piacon.

The running joke at IBM’s site in East Fishkill, N.Y., is that engineers who have been working there for 30 years still have trouble locating their own offices. And sure enough, finding your way through the low hedge of cubicles in the 300 Building is very nearly impossible. That’s because the architect designed it to reproduce the tortuous wiring scheme inside a microprocessor. That’s the rumor, anyway. Now imagine having to insulate such a tangle, but in microcosm: many kilometers of -nanometer-scale copper conductors in a sliver of semiconductor the size of a child’s thumbnail. That was the challenge facing IBM Fellow Dan Edelstein, who 10 years ago led an industry-wide switch from aluminum to copper chip wiring that has enabled every micro-processor since 1998. Now Edelstein is hatching his next revolution. With his colleague Satya Nitta, he is surrounding the conductors in IBM’s bleeding-edge microprocessors with holes. He thinks his competitors will have little choice but to follow his lead in the infinitesimal realms he is staking out. Those holes—IBM calls them air gaps—are actually cavities of vacuum embedded in the insulation that surrounds the chips’ wiring. Air gaps may well be the solution to a problem that has been tripping up chip manufacturers for almost a decade: when you cram nearly 10 kilometers of wiring into a space smaller than a postage stamp, the signal on one wire is felt by its neighbors. The electric field between them can then impede the flow of current through the wires, and that slows down the signals they carry. IBM is a bit cagey about saying exactly when the new technique will go into production, other than that it will be in chips slated for production in 2009.

(127/2007) www.spectrum.ieee.org

„ Műanyag képernyők forradalma 2007 májusában jelentette be a Sony az első teljes színskálájú, videó-gyorsaságú, rugalmas, teljesen műanyagból készült megjelenítőjét, ahol mind a vékonyrétegű tranzisztorok, mind a fénykibocsátó pixelek szerves anyagból készültek. A szerves anyagból (pl. különböző polimerekből) készült ún. mező-vezérelt tranzisztorok fényes jövő előtt állnak a nagy felületű elektronikus eszközökben, mint amilyenek a képernyők, és egyre fontosabbá válik, hogy minél olcsóbb anyagokból, minél olcsóbb technológiával lehessen ezeket előállítani.

Using room-temperature processing, researchers at the Georgia Tech have fabricated high-performance field effect transistors with thin films of Carbon 60, also known as fullerene. The ability to produce devices with such performance with an organic semiconductor represents another step toward practical applications for large area, low-cost electronic circuits on flexible organic substrates. The new devices – which have electron-mobility values higher than amorphous silicon, low threshold voltages, large on-off ratios and high operational stability – could encourage more designers to begin working on such circuitry for displays, active electronic billboards, RFID tags and other applications that use flexible substrates. Researchers have been interested in making field-effect transistors and other devices from organic semiconductors that can be processed onto various substrates, including flexible plastic materials. As an organic semiconductor material, C60 is attractive because it can provide high electron mobility – a measure of how fast current can flow. Previous reports have shown that C60 can yield mobility values as high as six square centimeters per volt-second. However, that record was achieved using a hot-wall epitaxy process requiring processing temperatures of 250 degrees Celsius – too hot for most flexible plastic substrates. Though the transistors produced by the team display slightly lower electron mobility they can be produced at room temperature. If you want to deposit transistors on a plastic substrate, you really can’t have any process at a temperature of more than 150 degrees Celsius. With room temperature deposition, you can be compatible with many different substrates. For low-cost, large area electronics, that is an essential component.

(128/2007) www.gtresearchnews.gatech.edu

KÖRKÉP 91. 2007 „C Hibrid számítógépek Egyre többen próbálkoznak élő szövetek és élettelen anyagok ugyanazon infokommunikációs rendszerben történő szintézisével. A kutatás-fejlesztések egyik oka, hogy ezek a hibrid rendszerek hatékonyabb érzékelési mechanizmusokkal rendelkeznek, mint a jelenlegi számítógépek, robotok, stb. MIndez azt jelenti, hogy a jövő deszktopjai és laptopjai organikus részekkel is rendelkeznek majd.

A scientist who successfully connected a moth's brain to a robot predicts that in 10 to 15 years we'll be using "hybrid" computers running a combination of technology and living organic tissue. Charles Higgins, an associate professor at the University of Arizona, has built a robot that is guided by the brain and eyes of a moth. Higgins told that he basically straps a hawk moth to the robot and then puts electrodes in neurons that deal with sight in the moth's brain. Then the robot responds to what the moth is seeing -- when something approaches the moth, the robot moves out of the way. Higgins explained that he had been trying to build a computer chip that would do what brains do when processing visual images. He found that a chip that can function nearly like the human brain would cost about $60,000. "At that price, I thought I was getting lower quality than if I was just accessing the brain of an insect which costs, well, considerably less," he said. "If you have a living system, it has sensory systems that are far beyond what we can build. It's doable, but we're having to push the limits of current technology to do it." This organically guided, 12-in.-tall robot on wheels may be pushing the technology envelope right now, but it's just the seed of what is coming in terms of combining living tissue with computer components, according to Higgins. "In future decades, this will be not surprising," he said. "Most computers will have some kind of living component to them. In time, our knowledge of biology will get to a point where if your heart is failing, we won't wait for a donor. We'll just grow you one. We'll be able to do that with brains, too. If I could grow brains, I could really make computing efficient."

(129/2007) www.computerworld.com

 Több antenna, hatékonyabb jeltovábbítás A PLUTO projekt eredménye jól példázza a Cooper törvénynek nevezett azon tapasztalati megfigyelést, amely szerint a vezetéknélküli hírközlési technológiák frekvencia tartomány használati hatékonysága 2 1/2 évente megduplázódik. A frekvencia tartomány hatékonyabb felhasználása csökkenti a vezetéknélküli hálózati infrastruktúra kiépítési és üzemeltetési költségeit, valamint kisebb energiafelhasználást tesz lehetővé a végberendzések oldalán.

Digital TV transmission techniques that deliver most benefit in the worst reception environments have been developed by a consortium of European researchers. The technologies promise to reduce the network infrastructure needed for mobile TV, while minimising the power demands and complexity of mobile TV receivers of the future. In a typical broadcast transmission, radio signals bounce off objects in the environment, reaching the receiver over multiple paths. Distortion from ‘multi-path’ signals can produce fading, resulting in temporary failure of reception. Most of us have experienced this, moving a mobile phone around a room to get the strongest signal. Modern broadband wireless technologies like wimax, DAB for audio, and DVB-T and DVB-H for video, use a modulation scheme called Orthogonal Frequency-Division Multiplexing (OFDM). An OFDM transmission is spread across thousands of different sub-carriers, each carefully organised at slightly different frequencies within the channel. Spreading the transmission across a high number of sub-carriers increases the probability of maintaining error-free transmission. Researchers have demonstrated that splitting the transmit power between multiple antennas can provide substantially more effective coverage than using a single antenna. Signal simulations carried out for project Pluto show a gain of up to 5 decibels could be achieved. The Physical Layer DVB Transmission Optimisation (PLUTO) project comprises a consortium of academics, equipment manufacturers, propagation experts and broadcasters from Finland, France, Germany and the UK, co-funded by the European Commission.

(130/2007) cordis.europa.eu

KÖRKÉP 92. 2007 ¤s Újabb felhő az informatika egén Informatikai közművek új generációja jelent meg a horizonton. Az Amazon.com Elastic Compute Cloud (EC2) fantázianevet viselő szolgáltatása révén tizedmásodpercenként változó igényeink szerint vásárolhatunk magunknak számítási, tárolási és adatátviteli kapacitást. Az üzleti modell érdekessége, hogy az előfizető csak a ténylegesen igénybevett szerver-processzoridő, tárolt és a letöltött adatok mennyiség után fizet. Természetesen nincs havi előfizetői alapdíj, hűségnyilatkozat és egyszeri csatlakozási hozzájárulás sem.

Amazon.com announced a service to provide computing power on demand over the Internet. This hosted service, called Amazon Elastic Compute Cloud (EC2), is in limited beta testing and is aimed at software developers writing Web applications. The service is offered to developers, who can tap into the server-processing service to quickly meet their application's changing needs. Rates start at 10 cents per "instance-hour" consumed - a dime for the use of a guaranteed minimum amount of computer capacity running particular server software. This utility computing service works with Amazon Simple Storage Service (S3), which Amazon introduced earlier in 2007. "Amazon EC2 reduces the time required to obtain and boot new server instances to minutes, allowing you to quickly scale capacity, both up and down, as your computing requirements change. Amazon EC2 changes the economics of computing by allowing you to pay only for capacity that you actually use," Amazon Web Services said on its Web site. The Amazon Web Services division of the retail and technology company is a big proponent of the idea of building Web applications on top of hosted services. It has rolled out a number of services - available via XML-based application programming interfaces (APIs) - that essentially constitute a development environment for Web developers. In addition to its storage and server lineup, Amazon Web Services has introduced services for messaging, search and e-commerce.With Amazon EC2, developers set up or choose an Amazon Machine Image, which contains the software needed to boot up an instance of a server. Writing to the published APIs, developers can automate the process of adding and subtracting more server capacity as traffic to their Web applications changes.

(131/2007) www.news.com

± A VoIP a spammerek legújabb célpontja A kéretlen elektronikus reklámüzenetek a VoIP szolgáltatások területén is felütötték a fejüket. A VoIP spam-ek, azaz SPIT-ek (SPam over Internet Telephony) email-es társaikhoz képest sokkal jobban bosszantják a felhasználókat, mivel többnyire hosszadalmas hangüzenetek formáját öltik.

Industry experts believe that attacks over services such as Skype are moving from proof of concept to becoming a real threat. Although "spit" (SPam over Internet Telephony) attacks are very rare compared to the everyday nuisance of email spam, Yuval Ben-Itzhak, chief technology officer at computer security company Finjan, has discovered three spit attacks in 2007 which showed VoIP spammers are thinking along the same lines as email spammers. One promoted a fitness protein drink, the second tried to lure users on to a site filled with malware and a third was a "pump and dump" scam intended to inflate the share price of a small American company. David Endler, director of security research at TippingPoint, reports that both of the accounts he has opened with a popular VoIP provider have received multiple Spit attacks, even though the numbers are unpublished. "It's definitely happening, I'm just surprised we're not seeing a lot more of it," he says. "It's going to become a nuisance because the voice files are a lot larger than email spam, so they're going to strain and slow down networks and when it's a case of a phone ringing, instead of an email just popping in to your email inbox, it's just so annoying because it can be at any time of the day. Even though spit is designed to leave itself as a voicemail message, it's still going to be annoying if your voicemail box gets filled up with junk." Endler warns that the darker, more threatening side of this kind of spam will come when voice phishing - called "vishing" - takes off. "The real problem with VoIP is that it's very easy to take a name as your identity which appears with a call, or to put up a number on a screen that isn't actually the number that the call's being made from," he says.

(132/2007) www.guardian.co.uk

KÖRKÉP 93. 2007 L A jövő könyve Belátható közelségben a Gutenberg-galaxis vége? Vagy épp ellenkezőleg a digitális technológiáknak köszönhetően soha nem látott fejlődés előtt áll? Az olcsó, de jó minőségű megjelenítők, az ember-gép kapcsolat speciális eszközei és új lehetőségei és az így megnövekedő olvasási élmény talán valamelyest kárpótolni tudja a papírkönyvek illatát, a kézi lapozás izgalmát. A könyvek már régen nem a tudás és a műveltség kizárólagos forrásai, de a jövőben talán még jobban be tudnak integrálódni ezek megszerzésének komplex folyamatába.

Ever sat in front of your computer and read an entire book? Probably not, but chances are you will in the future. In fact, the English professor Dr. Ray Siemens (University of Victoria, British Columbia) predicts that within one generation, we’ll be doing most of our reading online, books included. Siemens heads up a multidisciplinary group of researchers whose goal is to develop a new way of reading—the book of the future—in electronic form. It’s an extension of an existing trend, Siemens says, because plenty of online reading is already taking place. “The kids about to enter adulthood do most of their reading online,” says Siemens. “They’re watching television less and going online for their news and entertainment.” But so far, online reading hasn’t extended to book-reading for most people. Reading at the computer feels harder on the eyes than reading the printed page, and the computer’s lack of portability is another factor. While laptops can be taken many places, their structure doesn’t make reading on the bus or at the beach convenient. Then there’s the whole issue of tactile experience. Many people like the feel of books, and enjoy everything from turning the pages to the smell of the ink. These are all valid observations that Siemens and his researchers are taking into consideration in developing new online reading models. Upgraded technology, such as gentler monitors and the invention of “e-book readers” will likely address some of the practical complaints, while our own expectations about the reading experience will gradually change with technological advancement. The diversity of expertise on the research team is unique. It includes historians, language specialists and social scientists, as well as computer experts. The idea is to examine all facets of the reading experience.

(133/2007) ring.uvic.ca

s A SAP az iPhone-ra megy A nagy vállalati alkalmazások kiterjeszkedése a fix helyű, standard munkaállomásokon kívülre már régóta megfigyelhető folyamat. A tendencia várhatóan tovább folytatódik ahogy az IT- képesség mindjobban beintegrálódnak munkahelyi és személyes környezetünk használati tárgyaiba.

SAP said that new software for sales-force automation that it is hailing as one of the most user-friendly products to date would be compatible with Apple's iPhone. The German company is the world's biggest maker of business management software and, while analysts generally praise its broad line of products for their deep functionality and analytical abilities, they say they are difficult to use. They will include the program as part of new sales-force automation software that it is launching in December. "The iPhone has become such a popular thing," said Bob Stutz, an SAP senior vice president who is responsible for developing the company's customer relationship management software. "Everybody wants the ease of use of the iPhone." "It didn't look like SAP," said Daryl Ganas, director of sales and marketing operations for Intel, one of several companies that has helped SAP test the software.The first generation of the iPhone software will load business contacts, information on sales prospects and account data onto the device, Stutz said. SAP is breaking with precedent by introducing versions of the new software that are compatible with the iPhone ahead of ones for mobile devices that businesses traditionally use. These include Research In Motion's BlackBerry, Palm's Treo and devices that run on software from Microsoft. Stutz said that SAP had decided to introduce the iPhone software ahead of programs for those devices at the request of its salespeople, saying they prefer using iPhones to the other devices. The iPhone software, part of a new sales- force automation suite from SAP, uses a Web-based interface with drag-and-drop tools similar to ones available on Google.

(134/2007) news.zdnet.com

KÖRKÉP 94. 2007 v Ingujjunkon hordozott technológiák Évek óta kísérleteznek ruháinkba integrált számítógépes megoldásokkal, ám az asztali gépek és laptopok széleskörű funkcionalitását eddig egyetlen magunkon viselhető rendszer sem közelítette meg. Egy európai uniós projekt keretében ezt a merész célkitűzést igyekeznek megvalósítani.

Sokan élünk abban a hitben, hogy az írógépről számítógépre váltás hatalmas forradalom volt... A folyamat következő állomása még nagyobb előrelépés: ruháinkba épített számítógépekkel fogunk interakcióba lépni. Egy új projekt azon alkalmazásokat vizsgálja, melyekben a hordozható technológia nemcsak a produktivitás jelentős növelésére képes, hanem életek megmentésében szintén segédkezik. Ember és technológia összekapcsolódásának mai példái ugyan nem túl meggyőzőek egy elcsigázott mozibolond számára, viszont hatásaikat tekintve valóban fontos szerepet töltenek be hétköz- napjainkban. A hangsúly az integrációra és a használhatóságra helyeződött át. Európai kutatók új hordozható technológiákat és különböző területekre kiterjedő (például tűzoltósági) alkalmazásokat teszteltek. Lényeges innováció, hogy - mivel a parányi, jól hozzáférhető, mindig bekapcsolt állapotban lévő és válaszoló számítógépeket magunkon hordjuk - a technológiát használva könnyen kivitelezhetők az ember-gép interakció új formái. "Míg asztali alkalmazás esetén, mindig rendelkezésünkre áll egy képernyő, billentyűzet és számítógép, a hordozható számítási megoldásoknál teljesen más a helyzet" - nyilatkozta Michael Lawo, a WearIT@work projekt technikai menedzsere. - "Egyik pillanatban beszéd-, a másikban gesztusvezérléssel vagyunk elfoglalva, miközben mindkétszer ugyanazzal az alkalmazással szembesülünk." Fejlesztésük, az Open Wearable Computing Framework (OWCF) legfontosabb eleme egy könnyedén hordható/viselhető hardver-független központi egység, amely lehetővé teszi az infokommunikációs környezethez való hozzáférést. Az OWCF a következő alapkomponensekből áll: vezeték nélküli kommunikáció, helymeghatározó rendszer, beszédfelismerés, interfész-eszközök és a felsorolt összetevők együttes munkáját biztosító szoftverplatformok.

(135/2007) cordis.europa.eu

¤C Szabadságot az internettelefonnak! A mobiltelefonok kommunikációs és egyéb képességeinek robbanásszerű fejlődését megtapasztalva hajlamosak vagyunk átsiklani afelett az egyszerű tény felett, hogy még mindig nem létezik olyan mobiltelefon, amely korlátlan internetböngészést tenne lehetővé. A gyártók és a szolgáltatók bevált, de internetelérést korlátozó üzleti modelljét csak a Google igyekszik megtörni – saját, jól felfogott üzleti modellje érdekében, természetesen.

No Google phone exists yet, but the search giant's announcement of an open platform for mobile-phone apps is a step in the right direction. Will a Google Phone ever be made? Google's chair and CEO Eric Schmidt won't officially say. But Schmidt does say that if all goes as planned, we'll likely see many "Google phones" from a variety of wireless carriers. He also says that once software developers create a mature Android OS, it would be a prime time for Google to release a gPhone. So what is this Android? Android is a Linux-based mobile software platform that Google hopes will be the operating system of mobile phones in the future. It will compete with platforms such as Apple's OS X on the iPhone, the BlackBerry OS, Microsoft's Windows Mobile, and the Palm OS. Google announced the Android platform along with other members of the Open Handset Alliance, a group of 34 hardware and software companies plus wireless carriers committed to creating open standards for mobile devices. The Android platform, according to OHA, is free software available under the Apache open- source license. On November 12, a software developer's kit (SDK) was released to developers. How will Android phones differ from today's coolest smart phones? Google says Android will have a browser capable of handling any type of Web content that a desktop computer's Web browser can handle. That design opens up a treasure trove of possible browser- based services already available to PC users, including contact management, document creation, GPS direction services, and VoIP services. Many of these services could be implemented today but aren't, largely due to the fact that wireless carriers currently offer basic browsers that restrict users to a walled garden of services.

(136/2007) www.pcworld.com

KÖRKÉP 95. 2007 #L Eredeti Van Gogh, vagy utánzat? A számítógépes látás egyelőre ugyan még nem versenyezhet az emberével, viszont egyre megbízhatóbb: az utóbbi évek egyik legdinamikusabban fejlődő IT területe. Eddig főként biztonsági alkalmazásokban került hasznosulásra, ám egy új fejlesztés más távlatokat is felvillant. Művészettörténész gépeink festőket azonosítanak.

A mathematical program developed in the Department of Computer Sciences at the University of Haifa will enable computers to "know" if the artwork you are looking at is a Leonardo da Vinci original, as the seller claims, or by another less well known artist. "The field of computer vision is very complex and multifaceted. We hope that our new development is another step forward in this field," said Prof. Daniel Keren who developed the program. Through this innovation, the researchers "taught" the computer to identify the artworks of different artists. The computer learned to identify the artists after the program turned the drawings of nature, people, flowers and other scenes to a series of mathematical symbols, sines and cosines. After the computer "learns" some of the works of each artist, the program enables the computer to master the individual style of each artist and to identify the artist when looking at other works – works the computer has never seen. According to Prof. Keren, the program can identify the works of a specific artist even if they depict different scenes. "As soon as the computer learns to recognize the clock drawings of Dali, it will recognize his other paintings, even without clocks. As soon as the computer learns to recognize the swirls of Van Gogh, it will recognize them in pictures it has never seen before." This new development is a step forward in the field of computer vision. According to Prof. Keren, this field is still inferior to human vision. "Human vision has undergone evolution of millions of years and our field is only 30 years old. At this stage computers still have difficulty doing things that are very simple for people, for example, recognizing a picture of a human face. However, computers are very good at simulating and sketching 3 dimensional images."

(137/2007) media.haifa.ac.il

#s 4,5 millió robot a nagyvilágban Annak ellenére, hogy a robotika számtalan tudományos- fantasztikus és kevésbé tudományos, de annál fantasztikusabb spekulációnak, szépirodalomnak, filmnek, valamint szakesszéknek és kutatásfejlesztéseknek szolgáltat alapmatériát, a világ robotlakosságáról alig készülnek konkrét, számszerű felmérések. Pedig érdemes, mert a kevésből is megtudjuk, hogy nemcsak egyre többen lesznek, de egyre fontosabb szerepet is fognak játszani hétköznapjainkban.

Elgondolkoztunk már valaha is azon, vajon hány robot tartózkodik a Földön, mennyi a robotlakosság létszáma? Az igazság az, hogy nehéz pontosan tudni, viszont egy "tudós" becslés alapján 4,5 millióan vannak. Ez a szám azt jelenti, hogy ha valamennyien összegyűlnének és nemzetet alkotnának, többen lennének, mint Costa Rica, de kevesebben, mint például Horvátország. Robotország lélekszámát tekintve a földkerekség 116. állama lenne, míg bolygónk összlakosságának 0,0096 százalékát tenné ki. Jelen becslés a Nemzetközi Robot Szövetség 2007-es Világ-robotika felmérésének adatai alapján készült. A felmérés nagyszerű statisztikai, előrejelzési, esettanulmány, stb. forrás. A robotokat két kategóriára osztja: ipari és szolgáltató robotokra. Az elsőbe hegesztőrendszerek, futószalag melletti manipulátorok, "szilíciumostya-kezelők", azaz nehéz, drága, több szabadságfokkal rendelkező masinák tartoznak. A második kategória a professzionális és az otthoni szolgáltatókra, magyarán bombaszerelőkre, sebészi rendszerekre, illetve porszívókra, fűnyírókra, robotjátékokra és a Sony kutyára vonatkozik. A felmérés szerint 2006-ban 951 ezer ipari robot tevékenykedett szerte a nagyvilágban. Ami szolgáltató kollégáikat illeti, a becslések szerint 2006-ig 40 ezer professzionális és 3,5 millió háztartási egységet adtak el. (Utóbbiba az eladottakat, de már használaton kívül lévőket is beszámították.) Tehát 951,000 + 40,000 + 3,500,000 = 4,491,000. Felfelé kerekítve 4,5 millió. És akkor jöjjenek az előrejelzések! A felmérés alapján 2010-re az ipari robotok száma 1,173 millióra, a szolgáltatóké 7,2 millióra fog emelkedni, azaz 8,3 milliónyian lesznek összesen. Többen, mint például Ausztria lakosai.

(138/2007) blogs.spectrum.ieee.org

KÖRKÉP 96. 2007 L Együtműködés virtuális terekben A virtuális környezetekben történő közös munkavégzés esetén fontos, hogy a "jelenlévők" visszajelzést kapjanak arról, hogy társaik éppen mit csinálnak. Japán és koreai kutatók közösen igyekeznek feltárni, hogy mi módon növelhető az ilyen együttműködések hatékonysága. A kutatás első fázisában a motoros ingerek szerepét vizsgálták.

Virtual reality technology is used to engage humans in a simulated milieu, typically for the purpose of entertainment, training, or education. The development of supporting hardware and software tools, such as display and interaction devices and physics-simulation libraries, has been accelerating. This is especially obvious for haptics, the application of touch using force, vibration, or motion. These advances affect collaborative virtual environments (CVEs), in which multiple users can work together by interacting with objects in the environment. In such cases, all of the inputs from the participants must be combined in real time to determine an item's behavior. The way this is implemented varies across different virtual reality systems. Several research studies have examined interaction techniques between users in CVEs, especially where they both handle the same object. A Japanese team constructed the Virtual Dollhouse application to demonstrate what happens in concurrent object manipulation, where several people want to act on an object together: for example, lifting a block at the same time. In this application, two people have to collaborate in building a dollhouse. They are presented with several building blocks, a hammer, and several nails. Network support enables participants in different places to work jointly when interacting with the simulation, and see the results of each other's actions. Manipulating the same object's attributes generates the most events, or changes in the CVE, which need to be communicated throughout the environment. Thus, the team focused our study on changes to a single thing's attributes, or situations where the item's reaction depends on the combined inputs of people working together.

(139/2007) spie.org

Lv# Fényképrendezés arcok szerint Az egyre növekvő mennyiségű digitális információ folyamatos fejlődésre készteti az információkeresési technológiákat. A tartal- mazott objektumok automatikus felismerése és ez alapján a tartalmak automatikus felcimkézése (annotálása) tűnik jelenleg a leginkább megvalósítható megközelítésnek. Ezt használják a szabad szövegek kategorizálására is, és a beszéd esetén már 80%-os szófelismerés pontossága. Másféle tartalmak esetén (pl. képek és videók) az automatizálás azonban jóval bonyolultabb és szerteágazóbb feladat, ezért minden előrelépés fontos lehet ezen a területen.

Many cameras today can detect the faces of those being photographed, which is handy for guiding the camera to set its exposure, focus, and color balance properly. But the more difficult challenge of face recognition is more useful after the photo has been taken. That's because of a concept called autotagging, one of a number of technologies that make digital photography qualitatively different from the film photography of the past. Tags of descriptive data can be attached to digital photos, and they help people find and organize pictures. The only problem is that tagging your photos, today a laborious manual task, is like eating your vegetables. It's good for you but a lot of people don't like it. With autotagging, the camera attaches tags as the pictures are taken. Today, cameras embed timestamps in photos, which makes it possible to sift through pictures by date. But be honest here--how reliably can you remember exactly when you took that picture of your darling daughter a year or two ago that you'd like to e-mail to her grandparents? Being able to screen for photos only of a particular person could dramatically speed up the search process. Face recognition requires computational horsepower that is hard to fit into the confines of a digital camera, but one company likely to help make it a reality is Fotonation, which already supplies face-detection software for dozens of camera models from Samsung, Pentax, and others. The computational challenge is reduced by the fact that most folks tend to photograph the same set of 25 or 30 people, Eric Zarakov, Fotonation's vice president of marketing said. A camera could be "trained" to recognize just those particular people. One camera maker willing to mention its interest in autotagging is Panasonic.

(140/2007) www.news.com

KÖRKÉP 97. 2007 L* A zebrák közösségi hálózatépítése A hálózatelmélet izgalmas, viszont több ponton bizonyításra váró szellemi konstrukció. Annyira általános, hogy szinte minden tudományterületen alkalmazható, így nem meglepő, hogy az informatikához egyre több szállal kapcsolódó biológiában vagy éppen az etológiában, például zebrák kollektív viselkedésének tanulmányozására is felhasználják.

Facebook hasn't yet opened up a site for zebras. Even so, social networking is taking off for them, too. By using social network theory to understand how zebras interact, scientists hope to explain why the plains zebra is thriving while the Grevy's zebra is endangered. But to apply network theory to that problem, researchers need to develop wide-ranging new theoretical tools. The same concepts that can explain the zebra problem are also useful for tackling problems as wide- ranging as tracking terrorists, controlling the spread of diseases, and recommending products to consumers. Grevy's and plains zebras look and act very much alike, but their social structures are quite different. Plains zebras organize themselves into stable "harems," with a single stallion keeping watch over a group of mares and babies. The Grevy's zebra, on the other hand, has a "fission-fusion society," with groups that form and dissolve. Dan Rubenstein of Princeton University is an ecologist who has studied zebras and other horse-like animals for 20 years. To understand their social structure, he makes graphs of their interactions, with a separate graph for each season.

(141/2007) www.sciencenews.org

Cs A Web megalapítója és a rövidtávú szemlélet Kicsit fura a web egyik alapítójától a hosszútávú szemlélet hiányáról hallani: talán maga a web sem jött volna létre, ha HTML helyett rögtön XML-t kellett volna kitalálni. Végülis nem az általa megalkotott HTML rövid távon gyümölcsöző, de hosszabb távon egyre nagyobb káoszt produkáló jellege miatt kellett a Szemantikus Web kezdeményezést elindítania? De azért érteni véljük aggodalma okát: kevés az eredeti gondolat, kevés a megalapozott irányvonal és ritka a felelős megközelítés a jövő online médiumának világában. Talán most már inkább a webinfra- struktúra konszolidálódásának korát éljük, és nem az újabb világmegváltó ötletekét?

Internet companies are taking a dangerously short-term view and ignoring big potential risks and opportunities as the online medium becomes a more central part of everyday life, according to the man who invented the worldwide web. Sir Tim Berners-Lee, who now oversees the development of new technology standards for the web as head of the World Wide Web Consortium, also criticised the lack of support for long-term research into these issues, which he said marks a break from the traditional approach technology companies have taken. "I think there's a lot of concern the web companies are thinking short-term," Sir Tim said in an interview with the Financial Times. "They've been taught to look short-term by the dot-com bubble, [it] has made everyone very conscious of short-term returns on investment, and this has trickled down to research funding." He also sounded a sceptical note about Silicon Valley's latest outbreak of internet euphoria, focused on a rash of so-called "Web 2.0" companies in areas such as social networking and online video. "Because it's so easy to make a Web 2.0 site you can clone a lot of them very easily, and as a result people are bringing out new sites with a modicum of new polish on them - but they're not really thinking up the new ideas," he said. While some internet companies, such as Yahoo, have created their own research labs, these have tended to take a far narrower and more pragmatic approach to the areas they study than the tech industry's ground-breaking labs of the past, such as those run by AT&T, IBM and Xerox. According to Sir Tim, research on the future of the web needs to draw on experts from a mix of backgrounds, including technologists, economists, psychologists and sociologists.

(142/2007) www.msnbc.msn.com

KÖRKÉP 98. 2007 s* A szervereknek is van lábnyoma A környezettudatosság lassan eléri a számítógépipart is. A tudat, hogy egy-egy szerver éves környezeti hatása megközelíti egy üzemanyagfaló terepjáróét kijózanító és véleményformáló. Fontos megérteni ennek okait, és fontos olyan megoldások kialakítására törekedni, amelyek csökkentik az IT káros környezeti hatásait.

Computer servers are at least as great a threat to the climate as SUVs or the global aviation industry, warns a new report. Global Action Plan, a UK-based environmental organisation, publishes a report today drawing attention to the carbon footprint of the IT industry in the UK. "Computers are seen as quite benign things sitting on your desk," says Trewin Restorick, director of the group. "But, for instance, in our charity we have one server. That server has same carbon footprint as your average SUV doing 15 miles to the gallon. Yet, whereas the SUV is seen as a villain from the environmental perspective, the server is not." The report, An Inefficient Truth states that with more than 1 billion computers on the planet, the global IT sector is responsible for about 2% of human carbon dioxide emissions each year – a similar figure to the global airline industry. The energy consumption is driven largely by vast amounts of customer and user data that are stored on the computer servers in most businesses. The rate at which data storage is growing surpasses the growth in the airline industry: in 2006, 48% more data storage capacity was sold in the UK than in 2005, while the number of plane passengers grew by 3%. The group ran a survey of some of the largest businesses in the UK in an attempt to find out how aware the industry is of its carbon footprint. The survey revealed that more than half of the IT professionals surveyed believed their environmental impact was "significant", however 86% of them do not know the carbon footprint of their activities, two thirds of the departments they work for are not responsible for paying their own energy bills, more than half do not even see those bills.

(143/2007) environment.newscientist.com

*„ Szuperszámítógépek zöld listája A környezettudatosságnak helye van a számítástechnikában is. A PC-k ma már többnyire el vannak látva energiagazdálkodási funkciókkal, itt főleg a selejtezés és az újrafelhasználás megszervezése a fő feladat. A nagy adatközpontoknál, amelyek a világhálón történő keresések zömét végzik, és a szupergépeknél, amelyek a világ igazán számításintenzív feladatait végzik – akár pl. globális környezeti előrejelzések készítésénél – azonban ma még energiapazarló megoldásokat alkalmaznak.

Supercomputers can draw enough power to run a small city and cost millions of dollars to operate each year, so a new list will reward machines built with more than computation in mind. "Wasted power can equate to wasteful carbon emissions when the electricity comes from coal sources," said computer scientist Kirk Cameron of Virginia Tech, who is compiling the list with colleague Wu Feng. "Thus it is both economically sound and environmentally sound to improve the power efficiency of supercomputers." Feng and Cameron conceived of the Green500 list as a companion to the Top 500 supercomputer list after noticing that the average achieved performance of new machines appeared to be leveling off, even as peak performance and power consumption increased. Japan's Earth Simulator supercomputer, for example, generates enough heat during operation to warm a domed stadium, so elaborate cooling systems are required and the maintenance of that increases costs, the researchers said. Plans for Google's new data center at The Dalles, Ore., by comparison, will draw on affordable local power and cooling water from the nearby Columbia River, they added. Cameron has worked since 2002 to demonstrate that supercomputers can preserve performance levels while simultaneously reducing power consumption. Feng led the development of Green Destiny, a low-power, high-performance machine that rated alongside the Cray T3D MC1024- 8 supercomputer at No. 393 on the Top 500 list in 2002. “The Green500 is a work in progress," Cameron said. "Over time we anticipate increased participation and improvements in the ability of the list to reflect high performance and energy efficiency as technologies improve."

(144/2007) www.livescience.com

KÖRKÉP 99. 2007 *L Videókeresés a digitalizált tananyagban Az MIT kutatói olyan keresőprogramot fejlesztettek, amely az egyetemi előadások videofelvételeit szöveggé alakítja, és azokban kutatja fel a kulcsszavakat. Ha a diákok nem értenek valamit, nem kell az egész előadást végignézniük, csak a releváns részeket.

Az MIT 2001-ben azzal a céllal indította el OpenCourseWare (OCW, Nyílt Oktatási Anyagok) projektjét, hogy oktatási anyagaihoz ne csak a borsos tandíjat megfizetni tudó diákok férhessenek hozzá. Az oldalon több mint 1800 egyetemi előadás kurzusleírása, oktatási segédanyagai, a diákok órai jegyzetei és legtöbb esetben az előadások videofelvételei is megtalálhatók. Az egyetemi órák jó része le van fordítva kínaira és spanyolra, de a portugálul vagy thaiul beszélők is találnak maguknak tanulnivalót. A Számítástudományi és MI Laboratórium (CSAIL) újabb szolgáltatással szeretné az OVW-t bővíteni. A Regina Barzilay és James Glass vezette kutatócsoport olyan motort dolgozott ki, mellyel az előadások videofelvételeiben lehet keresni. A vizsgaidőszakban minden egyetemi hallgató rendszeresen átéli, hogy nem ért meg egy fogalmat, tételt, vagy jelenséget a tankönyvi definíció vagy leírás alapján. Ha nincsenek jegyzeteik, vagy olyan barátaik, akik felfogták, miről van szó, rádöbbennek, miért is van még szükség előadásokra és tanárokra. A CSAIL Előadás-böngészője (Lecture Browser) ilyenkor nyújt segítséget a diákoknak. "A legtöbb tanár felteszi előadásának videofelvételét a netre, de ha csak egy bizonyos dologra vagy kíváncsi, akkor végül majdnem az egész órát végig kell nézned azért az öt percért" - nyilatkozta Barzilay. A most kifejlesztett rendszer úgy készíti el a videofájl szöveges átiratát, hogy az egyes szavak elhangzásuk időpillanatához vannak kötve. A keresőbe csak a kifejezéseket írjuk be és a találati listában megjelennek a releváns előadások megfelelő szakaszai. Ezekre kattintva a videó lejátszón megnézhetjük az adott részt az átirattal együtt. Az CSAIL algoritmusai 80%-os pontossággal tudják az előadások szavait beazonosítani.

(145/2007) www.technologyreview.com v# Robotok és csecsemők A robotok háztartásainkban segédkeznek, szórakoztatnak, játszótársaink. Az oktatásban szintén próbálkozunk velük. Egy csecsemőkkel folytatott kísérlet tanulsága, hogy minél bonyolultabb interakcióra képesek, minél kiszámíthatatlanabb a reakciójuk, annál hitelesebbek, annál jobban betöltik szocializációs szerepüket. Viszont akkor is "elfordulunk " tőlük, ha kevesebbre képesek annál, amit küllemük alapján feltételezünk róluk.

Entertainment robots have become sophisticated enough that they can charm toddlers for weeks, or even months, and could soon be useful to teachers as permanent educational assistants, according to research reported in Proceedings of the National Academy of Sciences. Qrio, the dancing, bouncing, giggling robot spawn of Sony Corp., tried out its social skills on a group of children between 10 months and 24 months old at the Early Childhood Education Center at the University of California, San Diego, as part of a study on how children socialize with robots. The researchers found that the key to Qrio’s popularity was its ability to move and respond to the children in a way that was closely timed to the activity around it. Robot designers usually measure the social competence of their creations by observing the robots’ performance in public demonstrations. Watching how well a robot can grab and hold a person’s attention gives engineers ideas about how to change software or aesthetic design. But getting good feedback from toddlers in public demonstrations can be hard, says Seema Patel, CEO of Interbots, a company that makes the entertainment robot Quasi. “It becomes trickier with toddlers, because often they’re being held or pushed in strollers,” and don’t have the freedom to interact, she says. The research was done as part of the University of California, San Diego’s RUBI project, which has the goal of developing a robotic teacher’s assistant. Fumihide Tanaka, a researcher at the university put Qrio into the children’s play space and watched as the toddlers tried to sum up the new kid on the block. The moment that a child began to engage with the robot seemed to depend very much on the robot’s responsiveness to social gestures.

(146/2007) www.spectrum.ieee.org

KÖRKÉP 100. 2007 v# Robotok tanítják a japán fogorvosokat? A robotok kórházi, sebészeti alkalmazása megszokottá vált, azt viszont kevesen gondolták, hogy a medicina teljesen más területén, a fogászatban is felhasználásra kerülnek. Fogat egyelőre még nem húznak, de - a japán példa tanulsága szerint - a fájdalomérzet szimulálásával a fogorvosok munkáját hatékonyabbá, a páciens állapotát elviselhetőbbé képesek tenni.

A közeljövő japán fogorvosai komoly segítségre számíthatnak egy humanoid robot személyében. A gépnek megtanítják, hogy jelezze, ha a páciens fájdalmat érez - például felszisszen, ha a fúró ideget ér... A humanoid vonzó, fekete hajú ifjú hölgy (legalábbis annak tűnik), rózsaszín kardigánban. Jajgatáson kívül mást is tud: meghallgatja az utasításokat, valamint a fájdalmat hangjelek mellett szem- és kézmozgással is képes az orvos tudomására hozni. A high-tech fogorvos-pácienst a 2007-es (négynapos) tokiói Nemzetközi Robot Kiállításon mutatták be. "A Simroid névre hallgató orvosi szimuláció rendel- tetése, hogy fogorvosi iskolák klinikai gyakorlatai során használják" - jelentette ki Tatsuo Matsuzaki, a humanoid testét és vezérlőrendszerét létrehozó Kokoro Company Ltd robotikai cég egyik illetékese. A 160 centiméteres robot azt mondja ilyen esetekben, hogy "fáj." Amennyiben kényelmetlenül érzi magát, összeráncolja homlokát. "Mivel szinte teljesen élethű, a fogorvos-hallgatók láthatják a páciensek érzéseit, és nem tárgyként, hanem emberként kezelik, ami azt eredményezi, hogy könnyebben elsajátítják a hatékonyabb és fájdalommentesebb kezelési módokat" - magyarázza Matsuzaki. - "Abból indultunk ki, hogy emberi fájdalom nélkül érzékeltessük, tegyük átélhetővé a fájdalmat." A robotot a Japán Orvosi Iskolában (Nippon Medical School) szeptemberben bemutató Naotake Shibui professzor szerint Simroid abban is segíthet a fogorvosoknak, hogy "megtanítja nekik, miként kommunikáljanak betegeikkel." "A gyógykezelési technika ugyan nagyon fontos, de a páciens fájdalmának megértése, átérzése legalább annyira az" - nyilatkozta.

(147/2007) www.abc.net.au

±L Adathalászat 2.0 Web montázsok terjedése az adathalászat új formáját teszi lehetővé. A támadóknak nem kell egy teljes oldalt legyártaniuk, hanem egy megbízható weboldalba integrált másik webes szolgáltatás elérhetőségét kell csak meghamisítaniuk. A felhasználónak így azután biztosan nem tűnik fel, amikor adathalászok csapdájába esik.

Researchers at Google and the Georgia Institute of Technology are studying a virtually undetectable form of attack that quietly controls where victims go on the Internet. The study, set to be published in February, takes a close look at "open recursive" DNS servers, which are used to tell computers how to find each other on the Internet by translating domain names such as google.com into numerical IP addresses. Criminals are using these servers in combination with new attack techniques to develop a new generation of phishing attacks. The researchers estimate that there are 17 million open- recursive DNS servers on the Internet, the vast majority of which give accurate information. Unlike other DNS servers, open- recursive systems will answer all DNS lookup requests from any computer on the Internet, a feature that makes them partic- ularly useful for hackers. Attacks on the DNS system are not new, and online criminals have been changing DNS settings in victim's computers for at least four years now, Dagon said. But only recently have the bad guys lined up the technology and expertise to reliably launch this particular type of attack in a more widespread way. While the first such attacks used computer viruses to make these changes, lately attackers have been relying on Web-based malware. The researchers expect to see more of these DNS attacks launched from Web 2.0 sites in the coming months, because they make it very easy for people to "mash up" Web pages from many different sources - some of which may be untrustworthy. "This is truly the next generation of phishing," said Chris Rouland, chief technology officer with IBM's Internet Security Systems division.

(148/2007) www.infoworld.com

KÖRKÉP 101. 2007 ±Cs Kártékony szoftver mint szolgáltatás Bankszámlaadatok illegális megszerzéséhez szüksége lenne szoftver eszközökre, de saját fejlesztésre nincs forrása? Esetleg alkalmazottai nem rendelkeznek kellő "szaktudással"? Akkor önnek bizonyára jobban megéri bérelnie! Kevesen tudnak arról, hogy az elmúlt években sajnos jelentős alvilági iparággá fejlődött a kártékony szoftverek és az ilyen szoftverekre épülő szolgál- tatások piaca.

While standard commercial software vendors sell software as a service, malware vendors sell malware as a service, which is advertised and distributed like standard software. Communicating via internet relay chat (IRC) and forums, hackers advertise Iframe exploits, pop-unders, click fraud, posting and spam. "If you don't have it, you can rent it here," boasts one post, which also offers online video tutorials. Prices for services vary by as much as 100-200 percent across sites, while prices for non-Russian sites are often higher: "If you want the discount rate, buy via Russian sites," says Gutmann. In March the price quoted on malware sites for the Gozi Trojan, which steals data and sends it to hackers in an encrypted form, was between $1,000 (L500) and $2,000 for the basic version. Buyers could purchase add-on services at varying prices starting at $20. In the 2007 black economy, everything can be outsourced, according to Gutmann. A scammer can buy hosts for a phishing site, buy spam services to lure victims, buy drops to send the money to, and pay a cashier to cash out the accounts. "You wonder why anyone still bothers burgling houses when this is so much easier," says Gutmann. Anti-detection vendors sell services to malware and botnet vendors, who sell stolen credit-card data to middlemen. Those middlemen then sell that information to fraudsters who deal in stolen credit-card data and pay a premium for verifiably active accounts. "The money seems to be in the middlemen," says Gutmann.

(149/2007) zdnet.co.uk

§s Az Egyesült Államok és az internet feletti kontoll Az internet alapinfrastruktúrájához tartozó root domain név szerverek működése feletti végső döntési jogosultság az Egyesült Államok kormányának kezében van. ENSZ által szervezett nemzetközi tárgyalások keretében már több alkalommal tettek kisérletet a nemzetközi közösség által kontrollált megoldás kialakítására. A 2005- ös Tunéziai próbálkozás után, azonban most a 2007-es Rio de Janerio-i kísérlet is teljes kudarccal zárult. Legközelebb valószínűleg csak 2010-ben kerülehet napirendre a kérdés.

A U.N.-sponsored Internet conference ended in Rio de Janeiro with little to show in closing the issue of U.S. control over how people around the world access e-mail and Web sites. With no concrete recommendations for action, the only certainty going forward is that any resentment about the American influence will only grow as more users from the developing world come online, changing the face of the global network. "I think that there are many Third World countries and developing countries and people from Asia and so on who are pressuring for changes," said Augusto Gadelha Viera, coordinator of the Brazilian Internet steering committee and chairman of a closing session on emerging issues at the four-day Internet Governance Forum. As the conference drew to a close, Russian representative Konstantin Novoderejhkin called on the United Nations secretary-general to create a working group to develop "practical steps" for moving Internet governance "under the control of the international community." At issue is control over Internet domain names, the monikers after the "dot" like "com" and "org" that are crucial for computers to find Web sites and route e-mail. The domain name system is now controlled by the Internet Corporation for Assigned Names and Numbers, a Marina del Rey, Calif.-based nonprofit over which the U.S. government retains veto power. By controlling the core systems, the United States indirectly influences the way much of the world uses the Internet. The Internet Governance Forum, the result of a compromise world leaders reached two years ago to try to resolve the issue of U.S. control, has no decision-making powers. At most those seeking change can use the conference to pressure the United States to cede control.

(150/2007) www.phillyburbs.com

KÖRKÉP 102. 2007 T Á R S A PERSPEKTÍVÁK D A L M I

KÖRKÉP 103. 2007 Nyitott hozzáférésű erőforrások – új kihívások a közgazdaságtanban1

Az egymástól elszigetelt diszciplínák leáldozásával az elemzők, kutatók helyzete is bonyolultabbá vált. Az egyes területek fogalomkészlete, a vizsgálat középpontjában álló objektumok köre egyre inkább összemosódik, és általában csak az elemző lehetőségei szabnak határt a további értelmezési dimenziók feltérképezésének. Ez a helyzet akkor is, amikor a napjainkban egyre gyakrabban használt kapcsolódási technológiákat (connecitve technologies), a nyitott hozzáférésű erőforrásokon alapuló gazdaságot (open source economy), és ezek társadalmi vonatkozásait vizsgáljuk.

A kezdetek: nyílt forráskód Eric S. Raymond így ír "A katedrális és a bazár" című esszéjében: "A Linux felborított sok dolgot, amelyről úgy gondoltam, ismerem. Hirdettem a kis eszközök, a gyors modellalkotás és a lépésenkénti fejlődést elősegítő programozás unixos igéjét évekig. Ugyanakkor abban is hittem, hogy létezik egy bizonyos összetettség, amely fölött egy centralizáltabb, a priori megközelítés szükséges. Hittem benne, hogy a legfontosabb szoftverek (…) szükségszerűen a katedrálisokhoz hasonlóan épülnek, egyéni varázslók által, óvatosan ügyeskedve, vagy mágusokból álló, elszigetelt kis csoportok által, idő előtti bétaverziók nélkül." Ebben a világban a decentralizált, minimálisan irányított fejlesztői közösség jelenti a sok, egymást gyakran átfedő hangokból álló "fecsegő bazárt". És a tapasztalatok azt mutatják, hogy a látszólagos zűrzavarból mégis képes megszületni valami, ami felveszi a versenyt a nagy cégek zárt, hierarchikusan szervezett rendszerében létrehozott operációs rendszerekkel, és egyéb szoftverekkel. Maga Raymond is ezzel zárja (írásának egy korábbi verzióját): "Végül talán a nyílt forráskódú kultúra győzedelmeskedik, nem azért, mert a kooperáció morálisan helyes, míg a szoftver működésének elrejtése elítélendő, hanem egyszerűen azért, mert a zárt kódú szoftverek képtelenek győzni egy evolúciós fegyverkezési versenyben a problémákra nagyságrendekkel több szakértői időt áldozni képes nyílt kódú közösségek ellenében." E rövid írásunkban a tárgyalt jelenségeknek kiindulási pontjának valóban érdemes a nyílt forráskódok köré szerveződő közösségeket választani. Az internet, mint a kapcsolódási technológiák alaptípusa a kooperáció egészen új mértékű és minőségű megvalósítását tette lehetővé. Ezzel alapvetően rácáfolt az amerikai társadalomtudós Mancur Olson sokat kritizált, ám mégis megkerülhetetlen elméletére a kollektív cselekvés logikájáról (the logic of collective action)

1 Az írás gerincét az Institute For The Future (IFTF) – Ten Year Forecast Perspectives 2006 – Economics: Open Scale című összeállítása alkotja - http://www.iftf.org/docs/SR-945_2006_TYF_Perspectives.pdf - letöltés dátuma: 2007. május 2.

KÖRKÉP 104. 2007 Olson szerint a közjószágot (amely egy olyan jószág, aminek a fogyasztásából nem lehet kizárni másokat, és amelynek egyéni fogyasztása nincsen hatással a többiek fogyasztására) előállító csoportokban természet- szerűleg jelen van a potyautasság problémája: egyesek kihasználva a közjószág tulajdonságait hozzájárulás nélkül (vagy a többiekhez viszonyítva kisebb hozzájárulással) akarnak részesedni a fogyasztásból. Az ilyen helyzeteket szelektív ösztönzőkkel lehet megoldani, azonban ezek csak kis csoportokban alkalmazhatóak költséghatékonyan. Az előzőekben említett fejlesztői közösségek éppen ennek az elméletnek az általános érvényességére cáfoltak rá. Megmutatták, hogy a kollektív cselekvés buktatóit legyőzve lehetőség van nagy volumenű, decentralizáltan szerveződő kooperációra, mégpedig a különböző kapcsolódási technológiák - így az internet - segítségével.

Nyílt … micsoda? Felmerül a kérdés, hogy a szoftverfejlesztések világából kilépve lehet-e hasonló analógiákat találni a közgaz- daságtan egyéb területein is? Ha a kódot erőforrásnak tekintjük, akkor a kérdést úgy is feltehetjük, hogy megvalósítható-e más jellegű erőforrások nyílttá tétele, a szabad hozzáférés biztosítása. Az előbbi példák egy másik aspektusát jelenti a rendelkezésre álló munkaerő (labor-pool) volumenének növelése. Ideáltipikus eseteket vizsgálva elmondható, hogy a zárt intézmények csak egy bizonyos határig (amit az adott intézmény saját keretei jelentenek) növelhetik az alkalmazott munkaerőt, míg a nyitott rendszerek nem rendelkeznek ezzel a kemény korláttal, ezáltal versenyelőnyre tehetnek szert.

Számos elméletalkotó próbálta megragadni az új logika mögött húzódó folyamatokat. A legnépszerűbbek közül az egyik Chris Anderson, és az elsőként általa alkalmazott fogalom, a "long tail" (azaz a "hosszú farok" elmélete). Ezzel a nyitott rendszerek (és az újonnan létrejött, sikeres üzleti modellek) azon jellegzetességét akarta megfogni, miszerint nagy számú egyéni felhasználó önmagában csekély hozzájárulását képesek aggregálni. Ez az aggregátum pedig túlszárnyalhatja a hagyományosnak mondott modellek korlátozott létszámú ügyfelét, akiktől emiatt nagy volumenű hozzájárulás szükséges.

A másik népszerű szerző-fogalomalkotó James Surowiecki, aki egy régóta ismert elképzelést fejtett ki részletesen "A tömegek bölcsessége" című könyvében. Eric S. Raymond szavaival: "elég sok szem mellett minden hiba jelentéktelenné válik", azaz a résztvevők (felhasználók) számának növekedésével nem a hibale- hetőségek száma növekszik - ahogy azt a nyitott rendszerek kritikusai állítják. Ennél fontosabb, hogy a hibák észrevételére és azok kijavítására is növekszik az esély. A legalapvetőbb példa a Wikipedia működtetése mögött álló filozófia, de ugyanúgy igaz számos internetes vállalkozásra, akik részben a 2001-es dot-com bukta túlélői, részben azóta indult kezdeményezések, és az internet, mint konnektív technológia előnyeit igyekeznek kihasználni. Az Olson elméletére rácáfoló új logika létrejöttéhez az információs gazdaság (information economy) szolgáltatja a keretet, ahol a termékek (produktumok) versenyértéke információkból és ötletekből (innovációból) származik. Yochai Benkler három aspektusát emeli ki az információs gazdaságnak (szemben az ipari társadalom jellemzőivel): • a nem tulajdonjogon alapuló stratégiák hangsúlyossága (azaz kiemelt szerephez jutnak a nem anyagi tényezők, mint az oktatás, művészet, tudomány, stb.) • a nem piaci alapú termelés fontosabbá válása (az egyén az általa előállított információval széles tömegeket tud elérni, gyakran stratégia nélkül is) • hatékony, nagy volumenű együttműködések létrejötte

KÖRKÉP 105. 2007 A már ismert harmadik pont az első kettővel együttesen járul hozzá ahhoz a lényegi folyamathoz, aminek során már nem a hagyományos termelő-fogyasztó (producer-consumer) viszonyrendszerében zajlik a termékek előállítása. Helyettük megjelenik a felhasználó (user) fogalma és vele egy sajátos piaci logika: a felhasználóban egyesül az eddig külön létező két szerep, és így tud a fogyasztó egyszerre potenciális munkaerőként is jelen lenni az információs gazdaságban. E folyamat eredményeképpen valósul meg a decentralizáció és a rendszer működésének demokratizálódása. Fontos olvasata a változásoknak az is, hogy a felhasználók ezáltal egyben a saját információs környezetüknek megteremtői is. A zárt intézmények célja (leegyszerűsítve) a lehető legnagyobb piaci részesedés elérése. Ehhez azonban kénytelenek a kielégítendő szükségleteknek csupán egy korlátozott csoportjára koncentrálni. Ezzel szemben a nyílt rendszerek a kis volumenű, önérdekkövető csoportokat aggregálják, akik saját részvételük során hatékonyabban tudják kielégíteni lokális szükségleteiket is. A nyitott hozzáférésű erőforrásokat alkalmazó intézmények így egyszerre tudnak mikro- és makroszinten is helytállni.

A tulajdonjogok kérdése meghatározó a jórészt szellemi termékeken alapuló információs gazdaságban. A kapcsolódási technológiák által elősegített nagy volumenű kooperációk működésének fontos eleme, hogy a rendszerben zajló folyamatok rugalmasak maradjanak, az (információn alapuló) összetevők szabadon alakíthatókká váljanak. A termelőeszközök és a termékek birtoklását az információs gazdaságban egy, a közvetett reciprocitáshoz igazodó tulajdonjog váltja fel. Mivel az egyes szereplők profitja számos esetben nem a termékek közvetlen értékesítéséből származik, csak idő kellet, hogy a teljes korlátozást jelentő szerzői joghoz kapcsolódó "minden jog fenntartva" gyakorlatát az új kor követelményeihez igazítsák. Ebből a célból született a CreativeCommons, azaz a "néhány jog fenntartva". Ez az egyes elemek szabad átalakíthatóságát, megoszthatóságát segíti, mégis anélkül, hogy a hozzájárulók elveszítenék a teljes ellenőrzést a saját termékük (hozzájárulásuk) felett.

Az új logika működés közben Visszaugorva a potyautasság kérdéséhez, továbbra sem rendelkezünk egyértelmű válasszal arra, hogy mi tart fenn egy ilyen decentralizált rendszert? Másképpen megközelítve, hogyan birkóznak meg a közösségek azzal a problémával, hogy az esetek túlnyomó többségében az egyén hozzájárulásának nincsen közvetlen jutalma, illetve az akár a rendszernek egy másik tesztőleges pontjáról is érkezhet, azonban előre nem kiszámítható módon. A kulcsfogalom, amelyet érdemes röviden körbejárnunk, nem más, mint a közvetett reciprocitás. A társadalomtudósokat már régóta foglalkoztatja az olyan jelenségek tartós fennmaradásának kérdése, ahol a közvetett reciprocitásnak kitüntetett szerepe van. Márpedig a nyitott rendszerek térnyerésével ez válhat a gazdasági kapcsolatok egyik alapvető jellegzetességévé. Martin Nowak és Karl Sigmund számos felvetéssel élnek a közvetett reciprocitás mellett működő rendszerek működési logikájával kapcsolatban, amelyeket több kísérlettel is igyekeztek bizonyítani. Ezekből (többek között) a következő tanulságokat lehet levonni : • a rendszernek viszonylag stabilnak, állandónak kell lennie, hogy viszonyítási pontként szolgál- hasson a felhasználók számára • a rendszerben újfajta jelzésrendszerek jutnak központi szerephez - ilyen például a hírnév (reputation) építésének lehetősége • különböző jelzésekre alapozva megerősödik az erkölcsi ítéletek (morality judgment) jelentősége • az egyre komplexebbé váló társadalmi interakciók folyamatosan növekvő kognitív igényekkel járnak Az egyéni motivációk kutatása, és ezen keresztül a rendszer fennmaradása mögött meghúzódó összefüggések feltárása azonban a legtöbbször korlátokba ütközik, hiszen a nagyméretű közösségekben igen sok a gyenge kapcsolat és gyakori az anonimitás (pl. nick-nevek használata).

KÖRKÉP 106. 2007 Új versus régi Ha a technológiai innovációt töretlennek látjuk is, az ezeket alkalmazó társadalom átalakulása lassú folyamat. A folyamatokat irányító piaci mechanizmusok is erőteljesen kötődnek a zárt erőforrásokon alapuló, jelentős gazdasági befolyással rendelkező intézményekhez. Mindezek pedig még mindig alapvetően határozzák meg az innovációs folyamatokat. Azonban az előzőekben ismertetett új közgazdasági logika térnyerése azt mutatja, hogy létezik életképes alternatíva. A "csata" azonban nem egyik vagy másik lehetőség egyedüli győzelmével fog végződni. Itt sokkal inkább hangsúlyeltolódásokról van szó, bizonyos részletek megváltozásáról. Például lehetséges, hogy továbbra is zárt gazdasági szervezetek fogják irányítani a piacot, de a hierarchián belül az egyes szintek szerveződése már ölthet nyitott jelleget (ami egyúttal vissza is hat a szervezet egészének működésére, átalakítja azt).

Az új és régi (üzleti) logika összeütközésére számos példát szolgáltat a Microsoft és a felbukkanó riválisai közötti verseny.

A Linux esete megmutatta, hogyan válhat egy nyílt forráskódon és a fejlesztők önkéntes hozzájárulásán alapuló fejlesztés a Microsoft szinte egyeduralkodónak tekintett operációs rendszerének kihívójává. Stabilitása, biztonsága miatt már régóta elismeréssel illetik a Linuxot, legnagyobb elmaradásának azonban azt tartják, hogy kevésbé felhasználóbarát. A nyílt forráskódon alapuló fejlesztések evolúcióját végigjárva azonban a résztvevők számának növekedésével párhuzamosan ez a hátránya is egyre csökken.

A 90-es években az internetes böngészők versenyében két rivális emelkedett ki, a Netscape Navigator és az Internet Explorer. Az évtized második felére úgy tűnt, hogy a Microsoft szinte kizárólagos győzelmével zárul a küzdelem. Azonban 1998-ban, úttörőként a jelentősebb szoftverek piacán a Netscape nyilvánossá tette büngészője forráskódját. Az ennek nyomán létrejött Mozilla Foundation és a bekapcsolódó fejlesztők tevékenységével létrehozott böngésző, a Firefox mára 15-16%-os részesedést tudhat magáénak a piacon. Ez, a 2004-es 3-4%-hoz képest rendkívüli eredménynek számít, újabb példát szolgáltatva a közösségi fejlesztés versenyképességére.

A Google és a Microsoft párharca abból a szempontból érdekes, hogy itt mind a két szereplő zárt, hierarchikus rendszerben működő cég. Az előbbi azonban hierarchiája, működése számos pontján a nyitott rendszerek logikáját alkalmazza. Kezdetben a Google az online hirdetések és a keresőmotorok piacán tett szert vezető pozícióra. Azonban már ekkor megmutatta, hogyan aknázhatja ki egy zárt rendszer a nyitott erőforrások jelentette előnyöket. Számos csatornát hagyott nyitva, hogy a felhasználók részeseivé válhassanak a fejlesztéseknek, és velük együttműködve dolgozta ki új szolgáltatásait. Az internetező közösség(ek) igényeinek egyre magasabb szintű és mind jobban testre szabott kielégítésével fokozatosan vált a Microsoft kihívójává. Egyrészt az addig csak offline megjelenő szolgáltatások online megfelelőit tette hozzáférhetővé (vagy vásárolta fel az ilyen alkalmazásokat kifejlesztő cégeket), másrészt a redmondi óriás is egyre nagyobb energiát (és tőkét) fektet az online megjelenésbe. A társadalomtudományos kutatásokban egyelőre inkább csak problémafelvetésekkel és megoldási lehetőségekkel találkozunk: a rendszer valós működésére csupán az eddig megvalósult részletek tapaszta- lataiból következtethetünk. Az előzőekben érintőlegesen beszéltünk a különböző diszciplínákról, de az ennyiből is látszik, hogy az új szervezetelmélet, az erőforrás-alapú közgazdaságtan új alapokra helyezése, a kollektív cselekvés új logikája még inkább csak születőben van.

KÖRKÉP 107. 2007 További információk, olvasnivalók a témában

Anderson, Chris: The Long Tail http://www.wired.com/wired/archive/12.10/tail.html

Benkler, Yochai: The Wealth of Networks: How Social Production Transforms Markets and Freedom http://www.benkler.org/wonchapters.html

Howe, Jeff: The Rise Of Crowdsourcing http://www.wired.com/wired/archive/14.06/crowds.html

O'Reilly, Tim: What Is Web 2.0 http://www.oreillynet.com/pub/a/oreilly/tim/news/2005/09/30/what-is-web-20.html

Olson, Mancur: The Logic of Collective action – Public Goods and the Theory of Groups, 1965, Harvard University Press

Rátai Balázs: Szellemi közjavak („open source”) (in: IT3 Tanulmány, második kötet, 2005.) http://www.nhit-it3.hu/images/stories/tag_and_publish/Files/it3-2-1-16.pdf

Raymond, Eric S.: A katedrális és a bazár http://magyar-irodalom.elte.hu/robert/szovegek/bazar/

Riolos, Rick L., Cohen, Michael D., Axelrod, Robert: Evolution of cooperation without reciprocity, Nature, 2001. november 22., vol. 414. http://www-personal.umich.edu/~axe/research/EC_wo_reciprocity.pdf

KÖRKÉP 108. 2007 Könnyűszerkezetű hálózatok - infrastrukturális változások az információs korban1

Bevezetés Legutóbbi összeállításunkban a XXI. század közgazdaságtanának néhány aspektusát vizsgáltuk meg. Bemutattuk, hogy a nyitott hozzáférésű erőforrások megjelenése miként formálja át a gazdasági szervezetek működését meghatározó logikát. A gazdaság (és a társadalom) mindig is szorosan összefonódott az adott korszakra jellemző technológiával. Az egyik rendszer változása sosem képzelhető el a másik változása nélkül. Az ipari társadalmak átalakulása információs-, tudástársadalommá az infrastrukturális környezetet sem hagyta érintetlenül. Ez nem csak a globális igények, a gazdaság nemzetek közötti átrendeződésének folyamatait jelenti, hanem az ehhez tartozó mögöttes logika változását is - a munkaszervezés, a fejlesztések, a technológia térbeli elhelyezkedése, stb. terén. Mindezek belátásához fontos szem előtt tartani, hogy nem csak az információs technológiákról van szó. Manuel Castells meghatározásában az információs jelző arra utal, hogy "a mai történelmi korszakban kialakuló új technológiai feltételek következtében az információ létrehozása, feldolgozása és továbbítása válik a termelékenység és a hatalom alapvető forrásává". Az új gazdaságban a castellsi folyamatoknak megfelelni tudó szereplők lesznek (mind lokális, mind globális szinten) a verseny meghatározói. Egyúttal a definíció tágabb annál, hogy csak az információs technológiákra korlátozódjon (noha előfeltételezi azokat), és rámutat, hogy a hagyományos termelési ágak esetében is paradigmaváltásról beszélhetünk. A 20. században a gazdasági növekedés motorját infrastrukturális szempontból a tőkeigényes módszerek, hosszú tervezési folyamatok, központilag irányított termelési egységek jelentették - ezek hálózata biztosította a globális piacon a stabilitást és a jóléti rendszerek fenntartásának lehetőségét. Az "informacionalizmus" korában a technológiai fejlődés (ezen belül az információs-kommunikációs technológiák megjelenése) azt eredményezte, hogy az említett struktúrák kihívással szembesültek. Az információs monopóliumok egy része megszűnt, ugyanakkor a "keményebb" infrastruktúrák mellett felbukkant kisebb, alkalmazkodóbb megoldások egész sora. Ez utóbbiak jellemzői közé tartozik, hogy a korábbi rendszerrel összehasonlítva hatékonyabban, rugalmasabban és biztonságosabban szervezhetőek. Online megjelenésük pedig segítheti a fejlődő gazdaságokat, enyhítheti a világszerte tapasztalható gyorsuló városfejlődés környezeti hatásait, és alternatív utakat kínálhat a méretgazdaságosság esetében. A továbbiakban ezen változások három aspektusát vizsgáljuk. Az egyik a méretek átalakulását érinti, a második a változások mögött meghúzódó stratégiai átalakulást, a harmadik pedig a kereslet-kínálat, azaz a piac változását.

Változó méretek Az előbb vázolt átalakulási folyamat első vizsgált aspektusa a "méretek" dimenziója. Az ipari társadalomban az infrastrukturális hálózatok egyes pontjait jellemzően robusztus, nagy méretekkel jellemezhető egységek foglalják el. Ennek alternatívájaként jelentkeznek a kisebb, alkalmazkodóbb, függetlenebb gyártási/előállítási egységek, amelyek a nagy központokat kiváltva, azok tevékenységét decentralizált módon végzik el, függetlenítve magukat a nagy infrastrukturális beruházások jellegéből fakadó helyhez-kötöttségtől, viszonylagos mozdíthatatlanságtól.

1 Az írás gerincét az Institute For The Future (IFTF) - Ten Year Forecast Perspectives 2006 - Infrastructure: Lightweight Networks című összeállítása alkotja - http://www.iftf.org/docs/SR-945_2006_TYF_Perspectives.pdf - letöltés dátuma: 2007. május 2.

KÖRKÉP 109. 2007 Egy ilyen módon elképzelt, decentralizált rendszer másfajta hálózati topológiát eredményez. Megnövekednek a kapcsolódási lehetőségek, sűrűbb hálózatot kapunk, aminek következtében (gazdasági nyelvezetre lefordítva) az eszközök és szolgáltatások előállítása a termelési vagy disztribúciós ponthoz közelebb kerülhet. A méretgazdaságosságból fakadó költségelőnyök mellett ez az egyedi, kisközösségi igények differenciáltabb kielégítésének lehetőségét is jelenti. A számos következmény közül érdemes végiggondolni azt a változást, amit ez a fejlődő és a fejlett országokra felosztott világ szempontjából eredményezhet. A globális problémák közül az egyik legkritikusabb a világméretű környezeti károsodás kérdése. Ezen belül kiemelten érintettek a fejlett országokban még jelenlevő iparosodott régiók, amelyek infrastrukturális helyzetére a már említett centralizált, robusztus egységek dominanciája jellemző, hiszen erőteljesen kötődnek az ipari társadalom gazdaságának modelljéhez. A problémák megoldásának is ez a rugalmatlanság az egyik legfőbb gátja. Amennyiben azonban ezeket a "kemény" infrastruktúrákat ki lehet váltani egy könnyebb szerkezetű hálózattal, az jelentős változásokat eredményezhet. A fejlődő országok esetében a gazdasági fejlődés kényszerpályán történő mozgása a legfőbb kérdés. Az eddigi tendencia, hogy a nyugati társadalmakban számos okból (környezeti-, képzettségi-, költséghatékonysági okok) már nem működtethető, magas munka- és tőkeigényű termelési egységek ilyen területekre települnek. Ugyan a fejlődő országok számára ezek befogadása legtöbbször gazdasági kényszerűség, a következmények azonban többek között a társadalmi struktúrák elmaradottságának megmerevedése, komoly környezeti problémák is lehetnek. A könnyűszerkezetű infrastruktúrákat támogató technológiai fejlődés azonban itt is megoldást jelenthet. A magas tőkeigényű beruházások helyett kisebb, a helyi igényekhez-lehetőségekhez jobban alkalmazkodó, és a decentralizáltság miatt összességében jobban fenntartható termelői hálózatok jöhetnek létre, aminek segítségével akár "átugorhatják" az iparosítás nyugaton már megismert szakaszát, annak következményeivel együtt.

Változó stratégiák A méretek csökkenése, a termelési egységeknek az előzőekben említett módon történő eloszlása az infrastruktúrák térbeli elhelyezkedését, illetve a szerkezet kialakítását irányító stratégiákat is befolyásolja. Két stratégiát érdemes megkülönböztetni. Az egyik, amikor a hálózat önmagát falja fel, saját tulajdonságaiból, lehetőségeiből fakadóan alakul át. A másik pedig egy kívülről jövő kényszer, egy új technológia hatására történő változás. Az egyik legjobb példa a fentiek szemléltetésére a telefonvonalak hálózatának átalakulása. A kezdeti időszakban, a hálózatok kiépítése során ezek jellemzően centralizált rendszerek (nem kis mértékben azért is, mert több országban egy-egy monopóliumhoz volt köthető a telekommunikációs rendszer fenntartása-működtetése). A következő lépcső a piac felszabadulása, amikor versenytársak is lehetőséghez jutnak (habár a telefonhálózatok esetében, az infrastruktúra telepítésének költséges volta miatt ez nem minden esetben jelenti a topológia megváltozását). A következő lépcsőfok az internet megjelenése, ami a telefonvonalak felhasználásának egy új módját jelenti, egyúttal új keresletet, ösztönzőket kapcsolva a hálózat szerkezetének kialakításához. Akár úgy is lefordítható a történet, hogy a hálózatot saját, kiépítésekor nem ismert lehetőségei alakítják át, azaz "felfalják". A másik kihívás, amivel stratégiai szinten találkoznak a hagyományosnak mondható hálózatok: egy új technológia megjelenése. A vezetékes telefonok esetében ezt egyrészt a wireless alkalmazások, a mobiltelefonok és a wireless internet jelentik, másrészt a VoIP technológia, aminek a vezetékes telefon technológiai logikája helyett ugyancsak az internet-hálózathoz kapcsolja a szerkezet kialakítását. Könnyen belátható, hogy szintén nagy jelentőségük van a topológia további alakulásában, hiszen a legtöbb esetben kiváltják a "kemény" infrastruktúrát, és a könnyűszerkezetű hálózatiságot támogatják.

KÖRKÉP 110. 2007 Az új technológiák felhasználási lehetőségére a társadalmi problémák megoldásában jó példát szolgáltat két kezdeményezés. Az egyik a Nicholas Negroponte nevével fémjelzett One Laptop Per Child (OLPC), közismertebb nevén "100 dolláros laptop" projekt. Ennek során fejlődő országokba juttatnak saját energiaellátással rendelkező, wireless technológiával felszerelt, leegyszerűsített számítógépeket.

A másik kezdeményezés a magyarországi Netbox projekt, ami hasonló logikából kiindulva (noha a fair trade elvét követve, piaci alapra helyezve a megvalósítást a technikai fejlődéssel teljes mértékben lépést tartó számítógépeket osztanak szét, amihez a kedvezményezettek nem ingyen jutnak hozzá) próbálkozik a falvakban élő cigányság digitális elmaradottságát csökkenteni. Elemzésünk szempontjából a kezdeményezés fontos része (az OLPC esetében is), hogy az érintett települések infrastrukturálisan is hátrányos helyzetben vannak. A wireless technológia segítségével azonban áthidalhatóvá válnak az egyébként komoly befektetést igénylő infrastrukturális beruházások.

Változó kereslet-kínálat Az infrastrukturális változások a globális piac szempontjából is jelentősek, hiszen szoros kapcsolatban, kölcsönös meghatározottságban állnak a kereslet-kínálat alakulásával, lehetőségeivel. Egy kicsit más megközelítésben, a cserefolyamatok, azaz a tranzakciók lebonyolítása nagyrészt információk továbbításából, cseréjéből áll, ami szorosan összefügg az infokommunikációs eszközökkel. Másrészt a tranzakciók nyomán jelentkezik a logisztika kérdése, azaz a tranzakció tárgyának eljuttatása rendeltetési helyére. Az új technológiai korban már-már triviális kijelentésnek tűnhet, hogy a tranzakciók lebonyolításához szükséges információkezelést könnyen meg lehet oldani. Amennyiben ehhez egy, a korábbiakhoz hasonló logisztikai rendszer tud kapcsolódni, úgy a kereskedelem egy, az adott kontextushoz, környezethez jobban alkalmazkodni tudó rendszerben mehet végbe. Egy ilyen ideáltipikus elképzelés esetében a legoptimálisabb helyről érkezhet meg a megrendelt áru, a legoptimálisabb utakon mehet végbe a pénzügyi tranzakció, egyúttal pedig az átirányítás, változtatás vesztesége minimálissá tehető. Mindez természetesen túlzás, azonban végigtekintve a világpiac elmúlt évtizedekben végbement fejlődésén láthatóvá válik az átalakulás alapvető jellege, amit egyre inkább a rugalmasság, a környezet-tudatosság, alkalmazkodó-képesség jellemez - ami a könnyűszerkezetű hálózatok sajátja is.

Kétségek Az előzőekben vázolt kép a könnyűszerkezetű hálózatok világáról meglehetősen ideáltipikus, azonban jövőbeni dominanciájuk valószínűsíthető, ismerve az információs társadalom fejlődésének főbb folyamatait. Ha nemzetgazdasági szinten vizsgáljuk a kérdést, látható, hogy a fenti összefoglalás hátterét a kapitalista piacgazdaság szolgáltatja. Azonban például Kína esetében felmerül, hogy más társadalmi -gazdasági háttérrel, ebből fakadóan más fejlődési-fejlesztési stratégiával (azaz a központi irányítás, az állami szerepvállalás dominanciája mellett) nem lehet-e a felvázolt rendszerből fakadó előnyöket más úton elérni. Ugyanakkor Kína a felgyorsított iparosítás következtében komoly (környezeti-, társadalmi-) problémákkal kénytelen szembenézni. Az információs korba való lépése, az ehhez kapcsolódó központilag elindított infrastrukturális beruházásokkal együtt pedig a piacgazdasági gondolkodás megjelenésével párhuzamosan történt. Az átalakulási folyamatok még korántsem zárultak le, nem lehet tudni, hogy a társadalom-gazdaság-technológia hármasának kölcsönhatásaiból mi fog következni.

KÖRKÉP 111. 2007 Hasonló kérdések merülnek fel, ha a gazdasági szereplők, a szervezetek szintjét vizsgáljuk. Egyértelmű, hogy nem lesz minden kisebb, rugalmasabb, alkalmazkodóbb, és a nagy, akár globális szinten operáló cégek sem feltétlenül működnek kisebb hatékonysággal. De a szervezeti működésnek is számtalan rétege létezik. Az információs kor egyik meghatározó cége, a Google is hatalmas adatközpontot tart fenn, az itt feldolgozott információ azonban a hálózatiságot szem előtt tartó működés nyomán áll elő. Az is kérdés, hogy vajon egy cég minél több dolgot a saját szervezeti keretei között old meg, vagy a vertikális szerkezetből horizontálisra vált. A méret önmagában még nem árul el semmit.

Thomas L. Frieadman "És mégis lapos a Föld" című könyvében többek között megemlít két esetet. Az egyik a libanoni eredetű, küldemények szállításával foglalkozó Aramex cégről szól. A világpiacot uraló DHL-lel szemben esélyük sem lett volna, ha globális stratégiát folytatnak. Ehelyett a közel-keleti viszonyok alapos ismeretére támaszkodva saját térségükre vonatkozó stratégiai partnerségeket kötöttek. De nem csak a helyismeret, hanem a cégméretből (és a piaci folyamatok szükségszerűségéből) fakadó rugalmasságuk is segítette őket, hogy kiépítve a térségben hálózatukat be tudjanak lépni a nemzetközi színtérre is.

A másik stratégiai vonalat az E-trade esete képviseli, aminek online banki és brókerszolgáltatásán keresztül szemlélteti, hogy a nagyok hogyan gondolkodhatnak a kicsik fejével. A szolgáltatások személyre-szabhatósága az online kezelőfelület segítségével egyfajta önkiszolgáló étteremhez hasonlít. A csomagszállító cég alulról kiépült hálózatával szemben itt felülről, központilag nyitják meg a csatornákat, a másik példához hasonló rugalmas, alkalmazkodó hálózatot létrehozva. A könnyűszerkezetű hálózatok elmélete nem uniformizált technológiai megoldásokat rejt magában. Sokkal inkább az információs társadalom lehetőségeinek, az azt meghatározó folyamatok kihasználásáról szól. Továbbra is a termelékenység és a hatalom áll a középpontban. Ezek megjelenhetnek nagy szervezeteken belül is, valamint független, kisebb gazdasági egységek hálózatán keresztül is. De bárhogy is válasszuk meg a vizsgálat fókuszát, az átalakulási folyamat jelenléte nyilvánvaló.

További információk, olvasnivalók a témában

Castells, Manuel: Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra I. A hálózati társadalom kialakulása, Gondolat-Infónia Kiadó, Budapest, 2005. Friedman, Thomas L.: És mégis lapos a Föld. A XXI. század rövid története, HVG Kiadó, 2006.

Linkek

One Dollar Per Child - http://www.laptop.org Netbox - http://logininitiative.eu/netbox/

KÖRKÉP 112. 2007 A társadalmi mozgalmak új formái - a "sötét tömegek"1

Első pillantásra ártatlannak tűnő egyetemisták hatalmas tömegben töltenek le és osztanak meg illegálisan zenéket peer-to-peer alkalmazások segítségével. A szeptember 11-i események után derült ki, hogy miként segítette a terroristákat az összehangolt munkában az internet és a mobilkommunikációs technológiák használata. Egy New York-i művészeti csoport előadásokat szervez a különböző köztéri megfigyelő-kamerák előtt, mert azokat a privátszféra indokolatlan megsértésének tartják. Az előbb említett példák különbözőségük ellenére számos közös ponttal rendelkeznek. Mindegyik középpontjában egyfajta hatalom (cégcsoportok, állam, közigazgatás) és egy (többé-kevésbé szervezett) kihívó csoport szembenállása található. Mindegyik a törvényes és a törvényellenes állandó újradefiniálása, azaz a (társadalmilag értelmezett) jó és rossz meghatározása körül forog. És mindegyik példának elengedhetetlen része az új technológiák jelenléte. Hogy meg tudjuk ragadni a közös vonásokat az előbb említett, és az ehhez hasonló esetek között, a kollektív cselekvés megvalósulását vizsgáló elméletek egy fogalmát, a társadalmi mozgalmakat hívjuk segítségül. Ezen keresztül elemezzük az alulról szerveződő és a felülről jövő stratégiák találkozásából fakadó feszültséget.

A társadalmi mozgalmak története A társadalmi mozgalom Meyer és Tarrow definíciója alapján: "a fennálló hatalmi berendezkedéssel szembeni kollektív kihívás, közös célokkal és szolidaritással rendelkező emberek mozgósítása, miközben folyamatosan érintkeznek elit csoportokkal, ellenfelekkel és hatóságokkal". Amióta létezik hatalmi berendezkedés, azóta létezik a hatalommal való szembenállás is. A definíció második részében felsorolt elemek (szolidaritás, folyamatosság) viszont csak fokozatosan váltak részeivé a kollektív tiltakozásnak. Ezen a fejlődési úton folyamatos volt a tevékenységük hatékonyságának növekedése, mára pedig a szervezetek sokfélesége, a gyakran informális, ad hoc jellegű kapcsolatok váltak jellemzővé. Ennek a helyzetnek az elméleti megragadására leginkább a hálózati megközelítési mód alkalmas, ami a 80-as 90-es években kezdett megerősödni. Ez a korábbi évtizedek kollektivista és individualista gondolatkísérleteinek az ötvözete, kollektív folyamatokat is vizsgál, a makroszintű környezeti feltételeket, de döntéseket hozó egyének alkotják a rendszert, a "szabad akarat" és a körülmények adta lehetőségek meghatározottságában.

Az információs társadalom mozgalmai Craig Jenkins, az Ohio State University szociológia professzora 1995-ös cikkében a következőkkel indokolja a társadalmi mozgalmak és az állam kapcsolatának vizsgálatát (ami egészen addig az elméletalkotók részéről elhanyagolt terület volt): 1. a mozgalmak természetében benne van a politika: társadalmi változást akarnak elérni, ehhez pedig hozzáféréssel kell rendelkezniük a politikai szférához, ahol ezek a változások intézményileg megvalósíthatók 2. az állam határozza meg azt a környezetet, amelyben a mozgalom működik. 3. a társadalmi mozgalmak politikai reprezentációt igényelnek, amely szintén az állammal való kapcsolatot feltételez.

1 Az írás gerincét az Institute For The Future (IFTF) - Ten Year Forecast Perspectives 2006 - Culture: Dark Mobs című összeállítása alkotja - http://www.iftf.org/docs/SR-945_2006_TYF_Perspectives.pdf - letöltés dátuma: 2007. május 2.

KÖRKÉP 113. 2007 A mozgalmiság hatalmas utat járt be az elmúlt évszázadokban. Megjelent az állam-állampolgár szembenállása, másolhatóvá váltak a tiltakozási formák, az élet minden területét áthatotta a politikai megközelítési mód, az államnak fejlett szervezetiséggel rendelkező kihívói akadtak. Az elemzések már nem hanyagolhatják el sem az egyéni kezdeményezésben, mérlegelésben rejlő potenciált, sem az egésznek keretet adó intézményi rendszert, vagy a rendelkezésre álló erőforrások mértékét. Noha alig több mint tíz év telt el azóta, hogy Jenkins megfogalmazta az államhoz való viszonyról alkotott elképzeléseit, egy merőben más helyzettel találjuk szemben magunkat. Emögött az a technológiai környezet áll, ami megváltoztatta a társadalmon belüli kapcsolódási lehetőségeket, megkérdőjelezhetővé tette a hagyományos intézményrendszerek hatalmát. A Jenkins felsorolásában szereplő intézményi változások fő színtere talán továbbra is a politika, azonban a változások elérésére számos példa található, amikor arra az intézményrendszer megkerülésével kerül sor. Az állam szerepe a környezet meghatározásában is csökkent, elég, ha az internet "világára" gondolunk. Végül pedig, talán az előzőek eredőjeként a politikai reprezentáció és az állammal való kapcsolat szükségessége is kérdésessé válik. Miután meghatározó társadalmi erők, gazdasági folyamatok áttevődtek az információs világba, ahol az információ monopo- lizálására egyre kisebb az esély, az egyes szereplők (jelen esetben főként a civil társadalom és az állam) érdekérvényesítő képessége is átalakult, az alulról jövő kezdeményezések ereje megnőtt (nem is beszélve az egyéni befolyásolóképesség megnövekedéséről).

A rendszerváltás után Magyarországon nagyon hamar meg lehetett ismerni, hogy a technológia milyen szinten lehet segítségére az alulról jövő szerveződéseknek, és hogy a demokratikus játékszabályok között az államnak súlyos kihívásokkal kell szembenézni a kontroll fenntarthatóságáért vívott küzdelemben. 1990. október 25-tól 28-ig tartott az ún. taxis-blokád, amikor is több ezer taxis és fuvarozó megbénította az ország főbb városait és határátkelőhelyeit. Koordinált tevékenységüket segítette a CB-rádió mögött álló kommunikációs rendszerük, amihez hasonló egyedül a rendőrség, a mentőszolgálat és a hadsereg (azaz állami szervezetek) tulajdonában volt.

A tudatos tömegek Howard Rheingold 2002-ben alkotta meg a smart mobs (okos/tudatos tömegek) fogalmát. Ezalatt hétköznapi emberek nagy csoportját érti, akik a mobil-internettechnológiák segítségével gyorsan tudnak szerveződni kollektív cselekvésre. A technológiák alatt az internetet, a számítógép-közvetítette kommunikációt (pl. MSN Messenger), és wireless alkalmazásokat (pl. mobiltelefon, PDA) értjük, a módszerek között pedig a peer to peer hálózatok és az összetett, nagy adatmennyiséggel dolgozó alkalmazások használata is szerepel. Ezek összességében egy kontextus-tudatos technológiai környezetet teremtenek, ahol az egyes alkalmazások reagálnak a felhasználó környezetére. A tudatos tömegek jellemzője az intelligencia és a hatékonyság, amit a növekvő számú hálózati kapcsolódásnak köszönhetnek, ami egyrészt az információáramlást segíti, másrészt lehetőség nyílik társadalmi koordinációra.

Az új társadalmi jelenségek egyike az ún. flash mob. Ennek keretében, egymást összességében nem ismerő emberek összegyűlnek valamilyen közterületen, valami váratlant cselekszenek, azután szétszélednek. Általában valamilyen internetes üzenőfalon teszik közzé, vagy e-mailen terjesztik a felhívást a megmozdulásra, de nincsen igazi szervezőség. És a résztvevők között sem alakulnak ki tartós kapcsolatok, a tömeg hirtelen szétoszlása is része a folyamatnak. Már Magyarországon is történt több hasonló megmozdulás, ilyen volt a Deák Ferenc téren egy meghatározott időpontban történt esernyőnyitás, vagy a Nyugati pályaudvar előtti párnacsata.

KÖRKÉP 114. 2007 A "sötét" tömegek Rheingold meglátása pontos képet ad az információs társadalom mozgalmairól, jól megragadja azok jellegzetességeit. Azonban kihagyja a számításból, hogy az államtól független csoportok szerveződésének hatékonyságnövekedése a hatalom birtokosait is egyre nagyobb kihívás elé állítja. Az alulról szerveződő alkalmazások a kapcsolódást, kreativitást, bomlasztást és vágyakat képviselnek, míg a felülről jövő szervezetek biztonságot, kiszámíthatóságot, termelékenységet és kényelmet. Ez ugyan két szélsőséges végpontot jelent, a kettő között elterülő spektrumon állandó súrlódások tapasztalhatóak. Ugyanakkor ezek a súrlódások válnak a technológiai-, társadalmi- és piaci innováció legfőbb forrásává. Ami a tudatos tömegekből "sötét" tömeget csinál, az az innováció és az ellenőrzés összeütközése. A hatalom, a szabály alkotói számára a társadalom ellenőrzésének megtartása során folyton meg kell találniuk azokat az utakat, amiken keresztül a kontextus-tudatos technológiákkal megerősödött társadalmi szereplők tevékenységét korlátozhatják. Válaszul azok újabb utakat keresnek az innováció, a kreativitás kifejtése számára. Ezt a folyamatot pedig a jó és a rossz, intézményi nyelven a törvényes és a nem törvényes állandóan megújuló meghatározása kíséri. Mivel az innováció egyik fő hajtóereje pont a kerülőutak keresése, ezért a felhasználók is egyre inkább szembesülnek azzal, hogy lassan átcsúsznak a törvénytelenségbe, és a korábban őket tudatosság tevő technológiák alkalmazásával "sötét" tömeggé válnak (némileg hasonló példa az Egyesült Államokban az alkoholtilalom időszaka).

Több mint 10 éves múltra tekinthet vissza a New Yorkból indult Surveillance Camera Players, azaz Térfigyelő- kamera Társulat. Ők a köztereken elhelyezett rendőrségi kamerák ellen tiltakoznak, mert szerintük az behatolás a privát szférába és sérti a személyiségi jogokat. Akcióik során a kamerák előtt látványosan demonstrálnak, transzparensekkel hirdetnek. Legtöbbször valamilyen darabot adnak elő, átírva erre a technikai környezetre (első előadásuk az Übü király egy változata volt). És természetesen az egyetlen közönségük maga a rendőrség (akik már többször félbe is szakították "darabjaikat"). Természetesen léteznek az internethez köthetően hagyományosnak mondható bűncselekmények (csalás, illegális kereskedelem). A másik oldal azonban az olyan innovációk kriminalizálása, amelyek a fennálló intézmények előjogait és a hatalommal rendelkező társadalmi rétegek által felállított szabályrendszert veszélyeztetik.

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának felsorolás az internetes bűncselekményekről: - számítógépes behatolás (hackelés) - jelszó-kereskedelem - fizetőeszköz hamisítása - gyermek-pornográfia, vagy gyermekek kihasználása - gyermek-pornográfia, vagy gyermekek kihasználása, ami kapcsolatba hozható levelezéssel - internetes csalás és spam - internetes zaklatás - internetes bombafenyegetés - robbanó- vagy gyújtószerkezetek, vagy fegyverek internetes kereskedelme Mosés Naím, a Foreign Policy szerkesztője szerint a globalizáció és a decentralizáció kombinációja egyszerre van kihatással a fekete-piaci tevékenységekre (még veszélyesebbé válnak) és arra a képességünkre, hogy ezen tevékenységek között eligazodjunk. A földrajzi és az intézményi határok a kikényszeríthetőség számára szabnak határt, de a tiltott tevékenységek számára nem.

A "sötét" mozgalmakra nagyon jó példa a svédországi Pyratbyran, akik 2003-ban eredetileg a szerzői joggal kapcsolatos kritikájuk megfogalmazására hoztak léter egy oldalt. Már ez is nagy népszerűségre tett szert, azonban 2004-ben elindították Pirate Bay nevű aloldalukat, ami torrent-alapú fájlcseréléssel foglalkozott. Mára ez lett a világ

KÖRKÉP 115. 2007 legnépszerűbb tracker-oldala. Nem kellett sokat várni arra, hogy a hatalom fellépjen ellenük. Mindezt főként szerverlefoglalásokon keresztül valósították meg, azonban 2005-ben, az alapítóktól függetlenül létrejött a svéd "kalózpárt", a szerverek lefoglalása pedig egész Skandináviában felzúdulást váltott ki, tüntetést is szerveztek. Egyúttal a Pirate Bay szervereit is több országban helyezték el, szinte lehetetlenné téve a törvényi fellépést az oldal ellen. Már csak érdekesség, hogy a Pirate Bay megpróbálta megvenni az egy elhagyott tengeri platformon létrehozott, hivatalosan el nem ismert miniállamot, Sealandot is, méghozzá a felhasználók adományaiból. A legfőbb kérdés, hogy mi a megoldás. Vajon a törvénytelenség és az anarchia irányába tart a társadalom? Sokkal inkább egy tanulási folyamatról van szó, azokkal a megrázkódtatásokkal együtt, amit intézmények megszűnése és újak születése jelent. Az államnak, az üzleti világnak, azaz a törvények alkotóinak és legfőbb befolyásolóinak részt kell venniük az új játékszabályok kialakításában, egyúttal pedig új stratégiát kell alkalmazniuk. Ez egyrészt szükségszerűség, mert már most látszik, hogy a hagyományos úton történő korlátozás milyen válaszokat szül. Másrészt az információs társadalom szereplőinek többsége maga is ki van téve veszélyeknek, valamilyen szintű kontrollra az ő védelmükben is szükség van (anélkül, hogy megmondanánk, hogy ennek a kontrollnak miből kell fakadnia). Egyúttal a veszélyek sem lebecsülendők, elég, ha a nemzetközi terrorizmus és a technológiák kapcsolatára gondolunk. A jövő kérdése, hogy a merev intézmények mennyire képesek alkalmazkodni a megváltozott társadalmi környezethez, ami egyre nagyobb kihívást jelent számukra. A biztonság garantálása, a védekezés egyre fontosabbá válik, ugyanakkor fennáll a veszélye, hogy a valós fenyegetések mellett a társadalom egyre nagyobb rétegei csúsznak át a "sötét oldalra", válhatnak bűnözőkké, hétköznapi alkalmazások használatával (pl. fájlcserélés, másolt szoftverek, stb.) A jelen és a jövő társadalmi mozgalmai pedig egyre meghatározóbb szerepet fognak játszani ebben az átalakulásban - küzdelemben.

Irodalom Jenkins, Craig (1995) Social Movements, Political Representation, and the State: An Agenda and Comparative Framework. In: Jenkins, Klandermans (eds.) The Politics of Social Protest. Comparative Perspectives on States and Social Movements. Minneapolis: University of Minnesota Press Meyer, David S. - Tarrow, Sidney (1998) A Movement Society: Contentious Politics for a New Century. In: Meyer - Tarrow (eds.) A Movement Society: Contentious Politics for a New Century, Rowman & Littlefield Offe, Claus (1985) New Social Movements: Challenging the Boundaries of Institutional Politics. Social Research 52(4): 817-868 Rheingold, Howard (2002) Smart Mobs: The Next Social Revolution, Perseus Books Group Tarrow, Sidney (1997) Power in Movement: Social Movements, Collective Action and Politics. Cambridge: Cambridge University Press http://www.index.hu/tech/net/rasmus568/

Linkek

http://en.wikipedia.org/wiki/Smart_mob http://cybercrime.gov http://piratbyran.org http://thepiratebay.org http://www.notbored.org/the-scp.html

KÖRKÉP 116. 2007 Információs társadalom – múlt, jelen és jövő

Az IT3 Körkép Társadalmi perspektívák rovatának korábbi részeiben a néhány izgalmas – technológiai változások által inspirált társadalmi-gazdasági változásával foglalkoztunk. Ebben a számban figyelmünket kissé elvontabb téma, az információs társadalom fogalmának és genezisének, illetve jövőbeli esélyeinek rövid áttekintése felé fordítjuk.

„A név kötelez” Az információs társadalom jellegzetességeinek vizsgálatával kapcsolatban gyakran találkozhatunk azzal a túlzottan koncep- tualizáló igyekezettel, amelynek eredménye sok esetben egészen egyedi és különös fogalmak megszületése, melyek sokszor azonban mindössze a szükségszerűen megjelenő logikai tisztázatlanságok elfedésére szolgálnak. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért bírnak ekkora jelentőséggel az egyes elnevezések? Valamely korszaknak, valamely társadalmi jelenségnek nevet, definíciót adni nem más, mint kiterjeszteni rá a „hatalmunkat”, bizonyos mértékben ellenőrzésünk alá vonni azáltal, hogy létezőnek és igaznak tekintjük, és ami még ennél is fontosabb: ezt másokkal is el kívánjuk fogadtatni. Minden kellőképpen megalapozott, s a köztudatba bevezetett elnevezés a gondolkodásmódunk, így a minket körülvevő valóság, végső soron pedig a jövő befolyásolására is alkalmas. Sőt, nem érdemes megfeledkeznünk a tudomány szféráján belül rendelkezésre álló „szűkös erőforrásokért” való küzdelemről sem, ami az egyes diszciplínák önlegitimációjának megteremtéséről, prózaibb formában pedig a forrásszerző képességük biztosításáról szól. Különösen fontossá és izgalmassá vált ez napjainkban, amikor egyre több akadémiai indíttatású vállalkozóval, illetve vállalkozással találkozhatunk (elsősorban az USA-ban), akiknek értelemszerűen érdekük a saját fogalom- rendszerük és elméletük kanonizálása. Ebben a folyamatban már előszeretettel keveredik a hagyományos akadémiai szféra, a tudományos ismeretterjesztés, a publicisztika, a marketing és a politikai tervezés eszköztára, ami – valljuk be – szintén megnehezíti a tisztánlátást. Az elmúlt néhány évtizedben a társadalomtudományok területén az „új korral” kapcsolatos társadalmi-gazdasági változásokat leírni hivatott kifejezések burjánzásának, és az ezek mögött meghúzódó, egymással vitázó vagy éppen egyetértő elméletek valóságos reneszánszának lehettünk tanúi. James Beniger 1986-ban megjelent könyvében nem kevesebb mint 75 olyan 1950 és 1985 között megjelent, akadémiai vagy széles körben ismert publikációban előforduló elnevezést gyűjtött össze, amelyek valamilyen módon a változó társadalmi környezetre reflektáltak (Beninger 1986, idézi: Barney 2004). Nyilvánvaló, hogy ezeknek az elnevezéseknek egy része egyértelmű ideológiai telítettséggel bír, azaz többé- kevésbé a névadók által titkon vagy nyíltan áhított világot jelenítik meg (jó példa erre a „felvilágosodás”, vagy a „tudástársadalom” kifejezés), míg más esetekben ez az ambíció hiányzik, és inkább az objektív, úgymond „értéksemleges”, egyszerű leíró, strukturáló tartalom a meghatározó.

Az információs társadalom Bár az információs társadalom fogalma már az 1960-as évek első felében megjelent, térnyerése és felfutása egyértelműen az elmúlt két évtizedben következett be, nem utolsósorban az előbbiekben bemutatott „konkurens” fogalmak már említett problematikussága miatt. Az információs társadalom önálló elméletének kialakulása együtt kellett járjon a nyilvánvalóan megjelenő kritikai attitűd háttérbe

KÖRKÉP 117. 2007 szorításával, majd feladásával, hiszen a széles körű elfogadottság feltétele volt az elmélet kellő mértékű „domesztikálódása”, és hogy világossá váljék, nem aspirál világmegváltó szerepre. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az „információs társadalom” kifejezés első hallásra nem hordozza magában azt a látens üzenetet, hogy valamely, néven nevezett kor meghaladásáról, esetleg valami kevésbé kellemes jövő beköszöntéről van szó. Mindamellett jól illeszkedik a nyugati gondolkodás liberális hagyományaihoz, a haladásba vetett pozitivista hit pedig egyben a helyét is kijelöli az ideológiai spektrum viszonylag biztonságos középvidékén. Az információs társadalom elméletének kritikusai többnyire a „folytonosság versus új korszak” szinte örök dilemmájából indultak ki. A leggyakoribb, vissza-visszatérő és némiképpen „felforgató” kritikai észrevétel éppen az, hogy ez nem más, mint a fennálló rendszer, a gazdasági-technokrata elitek által uralt világ hegemóniájának fenntartására irányuló ideológia. Szelídebben fogalmazva: elismerve az infokommunikációs technológiák óriási mértékű fejlődését és társadalmi elterjedését, továbbra is megállja a helyét az a tétel, mely szerint ezek nem eredményeztek alapvető változásokat a társadalmi folyamatokban, így továbbra sem beszélhetünk a korábbitól radikálisan eltérő fejlődési irányokról. A technológia áthatja ugyan a gazdaság és a politika alrendszereit, az eszközök és a technikák megváltoznak ugyan, azonban az alapelvek, az uralkodó célok nem lépnek ki a korábbi kereteik közül. Végeredményben tehát nincsen szó a kapitalista ipari társadalom modelljének meghaladásáról (Kumar 2005: 58). Könnyű belátni, hogy amennyiben az értelmezési síkok ideológiai karakterét hagyjuk eluralkodni, igen turbulens vizekre kerülhetünk. Az információs társadalom elméletek tudományos legitimációjának aligha megkerülhető sajátossága, hogy megfogalmazásuk nem a klasszikus tudományos szférán belül történt. A diskurzuson belül, annak kialakulásában elsősorban olyan művek voltak meghatározóak, amelyek a hagyományos akadémiai szférában kétségtelenül kisebb presztízzsel bírtak. Bár Fritz Machlup úttörő jellegű közgazdasági munkája (Machlup 1962) komoly elismertséget szerzett, aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a „business guru” Peter Drucker és a futurológiával foglalkozó Toffler házaspár munkái jóval nagyobb közönséghez értek el, aminek következtében mindhárman megkerülhetetlen szereplőivé váltak az információs társadalom elmélet genezisének, bár megjegyzendő, hogy magát a kifejezést ők még nem használták.1 (Drucker 1969, Toffler 1970). Mint ismeretes, az „információs társadalom” kifejezés első használata (joho shakai) japán kutatók nevéhez köthető (lásd Z. Karvalics 2007, Barney 2005: 7). Talán az sem volt véletlen, hogy az 1970-es években messze a legnagyobb hatású mű szerzője, Daniel Bell is kívülről, az újságírás területéről érkezett az „új kor” teoretikusainak mezőnyébe. A poszt-indusztriális társadalom eljöveteléről szóló könyve hosszú évtizedekig megkerülhetetlen volt, és sokan ma is ezt tekintik annak az elméleti „kályhának”, ahonnan el lehet indulni (Bell 1999). Az, hogy könyvét itt említjük, jól jelzi, hogy az elméletek és szerzők irányzatok szerinti „vegytiszta” csoportosítása nem lehetséges. Míg az 1960-as években megjelent munkák inkább pozitív izgalommal, eufórikusan nyilatkoztak a jövőről (bár Toffler az általa szuper-indusztriálisnak hívott társadalmak negatív hatásait is elemezte), addig a következő évtizedben már felbukkantak azok a kritikai megközelítések, amelyek súlyos társadalmi feszültségeket és konfliktusokat is előrevetítettek. A fentebbi tendenciákat szemlélve érdemes megállni egy pillanatra és felfigyelni arra a fogalmi gazdagságra, amely már ezekből az első munkákból is körvonalazódik: ekkor születtek meg a tudásipar, a tudásalapú gazdaság, a tudásszektor fogalmai. Vagyis az információs társadalom elméletek már megszületésük pillanatában fragmentáltak és implicitek voltak. Fragmentáltak, mert a társadalmi jelenségek egy-egy csoportjára vonatkoztak csak (ez persze értékmentes állítás), illetve implicitek, abban az értelemben, hogy más és más fogalmakat használtak ugyanannak a jelenségnek – az információs társadalomnak – a leírására. Az ITE kánon konstrukciója ezért visszamenőleges és kezdetben képlékeny: különböző helyekről kellett összeszedni a releváns elméleteket, fogalmakat, és ez a sokszínűség (olykor bizonytalanság) még a mai napig érezteti hatását.

1. Toffler könyve egy 1970-ben a Playboy-ban megjelent cikkének a továbbgondolásaként jött létre. Az akadémia világán kívüli népszerűségét jól jelzi, hogy több mint 6 millió példányban kelt el.

KÖRKÉP 118. 2007 Megállapíthatjuk, hogy ugyan a kommunikációs technológiák fejlődése már az 1960-as évektől kezdődően töretlen volt, nem kétséges, hogy a legnagyobb hatású és leglátványosabb változásoknak inkább csak az 1980- as évek második, illetve az 1990-es évek első felétől lehettünk tanúi. A számítástechnika széles körű – immár a háztartásokat is érintő – elterjedése, az internet (e-mail, WWW) és a mobiltelefonok villámgyors karrierje ugyanakkor az ITE részleges átalakulását is magával hozta. Megjelentek azok a leegyszerűsítő és a korábbi jelentéstartománynál jóval szegényesebb meghatározások, amelyek az információs társadalmat egy alapvetően technológiaközpontú, a távközlés és a számítástechnika eszközeire visszavezetett fogalomként definiálták, kimondva-kimondatlanul visszalépve az elmélet korábbi, paradigmatikus és holisztikus felfogásából. Sőt, ismét megjelent a régi-új rivális, a tudástársadalom is, amely ekkor már többé-kevésbé mint az információs társadalmat felváltó, következő fejlődési szakaszként határozta meg önmagát (Z. Karvalics 2007). Z. Karvalics László egy friss tanulmányában az információs társadalom narratívájának három egymásra épülő szintjét vázolja fel (Z. Karvalics 2007). Ezek között a különbség aszerint definiálható, hogy milyen absztrakciós szintből indulnak ki, és a vizsgált jelenségeket milyen mértékű komplexitásban próbálják megragadni. Az első nagy csoportba azok a „nagy narratívák” tartoznak, amelyek a makroszintű civilizációelméletek legátfogóbb perspektíváját alkalmazzák.2 Nem kevesebbre, mint a társadalmi működés alapmechanizmusainak elemzésére vállalkoznak, arra törekedve, hogy a bekövetkezett – általuk világtörténeti korszakváltásként felfogott – folyam- atokat egységes elméleti keretben határozzák meg. E legmagasabb absztrakciós szint alatt találjuk azokat a „kis narratívákat”, amelyek nem kívánnak az előzőekhez hasonló univerzális, holisztikus diagnózisokkal szolgálni, viszont az absztrakció magas szintjén foglalkoznak az egyes társadalmi alrendszerek (a gazdaság, a média, a társas viszonyok, a politika stb.) átalakulásának kérdéseivel. Ennek az elemzési szintnek megkerülhetetlen klasszikus műve Manual Castells háromkötetes munkája (Castells 1996, 2000, 2003) És végül a tanulmány alapján külön műfajként érdemes megfigyelni azokat az alapvetően gyakorlatias és problémaorientált – „mini narratívákként” definiálható – megközelítéseket is, amelyek az absztrakció szempon- tjából az ITE legalsó szintjét képviselik. Itt nem minőségi stigmáról van szó természetesen, hanem a politika és a gazdaság legkülönbözőbb területein felmerülő konkrét igényekre, a mit és a hogyan kérdéseire adott, praktikus, de mikroszinten maradó, ám elméleti megalapozottságot sem feltétlenül nélkülöző válaszokról

Mit hozhat a jövő? Az elmúlt években minden kétséget kizáróan az információs társadalommal kapcsolatos elméletek lassú kiüresedésének lehettünk szemtanúi. Nem arról van szó, hogy elapadt az ezeket tápláló intellek- tuális muníció, talán még ma is születnek friss és újszerű megközelítések. Az információs társadalom fogalmát azonban túl sokan, túl sokfelé és túl sokféle célra kezdték el használni, ami menthetetlenül kikezdte korábbi szerepét, anélkül azonban, hogy az új jövőbeli egység megteremtésére megfelelő perspektívát nyújtott volna. Az alapvető kérdés úgy hangzik, hogy létezik-e (létezhet-e) egy olyan önálló tudományterület, ami az információs társadalom vizsgálatával foglalkozik? Maga az információs társadalom nem egy elkülönült kontinens, nem független entitás. Ezt könnyű belátnunk, hiszen ha nem így lenne, akkor bizony léteznie kellene a társadalmi jelenségek olyan csoportjának is, amely kívül esik az információs társadalmon. Ez azonban ellentmondani látszik az elmélet alapvető logikájának.

2. Z. Karvalics elsősorban is Tadao Umesao, Marshall McLuhan és Alvin Toffler munkáit említi.

KÖRKÉP 119. 2007 Csupán egy példa. Vegyük akár az információs társadalom olyan tipikus szakterületeit, mint az e-kormányzat, vagy éppen az e-demokrácia. Nagyon hamar beláthatjuk, hogy az ilyen és ehhez hasonló „e-projektek” sorsát döntően meghatározzák megvalósulásuk pillanatában a „nem e” tényezők, azaz a társadalmi folyamatok jóval szélesebb köre. Egy tudományterület intézményesülését nem pusztán az abban részvevők szándékai határozzák meg. Az információs társadalom addig maradhat meg első számú magyarázó metaforának, amíg az információs, késő modern (vagy bármilyen más elnevezéssel is illethetjük) korszak többi metaforájánál nagyobb eséllyel kínál magyarázatokat a jelenségekre. Ez a metaforák közötti harc nem éteri tisztaságú. Nem is várható tőle valamilyen idealizált egység megteremtése. A divat logikáját követve egy idő után az újszerű, a szokatlan mindig előnyben van a már megszokotthoz és bevetthez képest. Az információs társadalom addig marad majd meg metaforaként, narratívaképző erőként, amíg izgalmas intellektuális teljesítményekkel igazolja használatát. E tekintetben egy nyitott végű történet szereplői és nézői vagyunk…

Felhasznált irodalom Barney, Darin (2004): The Network Society. Cambridge (UK), Polity Press Bell, Daniel (1999) [1973]: The Coming of Post-Industrial Society: A Venture in Social Forecasting. New York, Basic Books Beniger, James (1986): The Control Revolution. Technological and Economic Origins of the Information Society. Cambridge (MA), Harvard University Press. Magyar nyelvű kiadása: Beniger, James R. (2004) Az irányítás forradalma. Az információs társadalom technológiai és gazdasági forrásai. Fordította Rohonyi András. Budapest, Gondolat Kiadó /Információs Társadalom Klasszikusai/ Castells, Manual (2000) [1998]: The End of Millenium. Oxford, Blackwell Castells, Manuel - Himanen, Pekka (2002): The Information Society and the Welfare State: The Finnish Model. Oxford, Oxford University Press Castells, Manuel (1996): The Rise of the Network Society. Oxford, Blackwell. Magyar nyelvű kiadás: Castells, Manuel (2005) A hálózati társadalom kialakulása. Fordította Rohonyi András. Budapest, Gondolat Kiadó Castells, Manuel (2003) [1997]: The Power of Identity. Oxford, Blackwell. Magyar nyelvű kiadás: Castells, Manuel (2006) Az identitás hatalma. Fordította Rohonyi András, Berényi Gábor. Budapest, Gondolat Kiadó Kumar, Krishan (2005): From Post-Industrial to Post-Modern Society. Oxford, Blackwell Machlup, Fritz (1962): The Production and Distribution of Knowledge in the United States. Princeton (NJ), Princeton University Press. Toffler, Alvin (1970): Future Shock. New York, Random House Touraine, Alain (1971): The Post-Industrial Society; Tomorrow's Social History: Classes, Conflicts and Culture in the Programmed Society. New York, Random House Z. Karvalics László (2007): Információs társadalom – mi az? Egy kifejezés jelentése, története és fogalomkörnyezete. In: Pintér Róbert (szerk.): Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Budapest, Gondolat – Új Mandátum

KÖRKÉP 120. 2007 Információs Társadalom 2007 – Hogy volt, és mint lesz?

Az IT3 Körkép Társadalmi perspektívák sorozatának cikkei eddig elsősorban olyan, a közeljövőben várható fejleményt tárgyaltak, amelyek kissé általánosabb, ám elméleti nézőpontból elemezték az információs társadalom fejlődését. Ez alkalommal kissé konkrétabb és gyakorlatiasabb témát elemzünk: azt vizsgáljuk, méghozzá friss adatok segítségével, hogy miként alakult a magyar információs társadalom fejlődése a múlt évben, és ennek alapján mi várható ezen a területen a jövőben?

2007 fontos év volt a magyar információs társadalom szempontjából. Legalábbis erre utalnak a World Internet Project 2007-es adatfelvételének eredményei, amelyek szerint a tavalyi év több szempontból is fordulópontot jelentett.

Nem újdonság, ha azt halljuk, hogy Magyarországon az információs társadalom gyerekcipőben jár. Az adatok szerint azonban a tavalyi évben a terjedési folyamatok szinte minden téren felgyorsultak. A WIP-kutatás 2001 óta évenként vizsgálta az internethasználat és az internet-hozzáférések terjedését, és az adatok igen lassú emelkedést mutattak. 2007-ben azonban "megtört a jég", hiszen a magyarországi internethasználók aránya 9 százalékponttal növekedett, ami több mint duplája az eddigi terjedési ütemnek. Ennél is intenzívebb megugrás tapasztalható az otthoni internet-elérések terén: míg 2006-ban a magyarországi háztartásoknak csupán 21 százalékában volt elérhető a világháló, 2007-re ez az arány már 35 százalékra nőtt!

1. ábra Alapvető terjedési mutatók Magyarországon, 2005-2006-2007, százalékban

KÖRKÉP 121. 2007 Minek köszönhető ez a hirtelen megugrás, és mi várható ezután? A szociológiai megfigyelések szerint az újdonságok, legyenek azok technikai eszközök, gondolkodási áramlatok, vagy szokások, hasonló mintázatot követve terjednek el egy társadalmon (vagy bármely más alkalmazói egységen) belül. A terjedési folyamatok általánosított sémája az úgynevezett S-görbe. Az S-görbe koncepciója egyszerűen azt a sokszor megfigyelt mintázatot írja le, miszerint a terjedés időben szakaszokra bontható: kezdetben lassú ütemben bővül az elfogadók száma, majd egy lényeges fellendülés következik, amit egy lassúbb ütemű növekedési szakasz után teljes leállás követ.1 Az S- görbe természetesen egy ideáltípus: a konkrét terjedési folyamatok eltérnek egymástól, például aszerint, hogy milyen gyorsan zajlik le ez a folyamat, vagy, hogy hol lesz a görbe telítődési pontja, vagyis, hogy végül a potenciális alkalmazóknak nagyjából mekkora része válik valóban használóvá. Vannak olyan innovációk, amelyek akár az adott populáció gyakorlatilag teljes egészében elterjednek, de olyanok is akadnak, amelyek "megállnak" 50, 60, vagy 70 százaléknál. Hogy ebből a szempontból milyen lesz az internethasználat Magyarországon, arra nehéz válaszolni. A külföldi példák azt mutatják, hogy a világháló használatának elterjedtsége akár 80% körüli is lehet. A legfiatalabbak közt a használók aránya már hazánkban is ekörül van, ami azt sugallja, hogy a szinte teljes telítettség itt sem lehetetlen, de ez még mindenképpen igen messze van. Nemzetközi szinten ugyanis még a jelenlegi nagy ugrás is csak a viszonylag kedvezőtlen pozíciók megtartásához volt egyelőre elegendő: ez azt jelenti, hogy az információs társadalom fejlettségét mutató indikátorokat tekintve Magyarország az Európai Unió országainak rangsorában az utolsó harmadban helyezkedik el 2007-ben is.

Egyetlen kivétel azonban van, mégpedig a szélessávú hozzáférések aránya: az összes otthoni internet-előfizetések több mint 80 százaléka kábel, vagy valamilyen DSL kapcsolatot tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a telefonos, betárcsázós internetezés már végleg a múlté: 2007-ben mindössze az internetező háztartások 5 százalékában volt ilyen kapcsolat. Vagyis a magyar használók túlnyomó többsége olyan minőségű internet-hozzáféréssel rendelkezik, ami lehetővé teszi bármilyen szolgáltatás igénybe vételét, vagy alkalmazás használatát.

2007-ben tehát egyértelműen egy olyan fellendülési időszak vette kezdetét, ami az S-görbe koncep- cióját alapul véve a következő években is folytatódhat. Érdekes kérdést tartogat azonban 2008: a tavalyi év csak egy véletlenszerű és nem ismétlődő kiugrást jelent, vagy egy dinamikus növekedése szakasz kezdetét?

Erre a kérdésre talán akkor tudnánk helyes választ adni, ha ismernénk a tavalyi megugrás okát, amiről azonban csak feltevéseink lehetnek. Sokan azon nyomban az előfizetési árak csökkenését említenék, és valóban: a lakossági hozzáférési költségek drasztikusan alacsonyabbak lettek. Ez a folyamat ugyan évek óta megfigyelhető, de talán pont ebben az évben érték el az árak azt a lélektani határt, amikor már sokaknak megéri az előfizetés. Ez a szempont minden bizonnyal fontos, de talán mégsem a legjelentősebb. Ennél még hangsúlyosabb lehet, hogy az internet lassan, de biztosan a mindennapok részévé lett és nem csak azok számára, akik ténylegesen használják is. Vannak ugyanis olyan területek, ahol az internet a "dolgok" elintézésének legfontosabb terepévé vált. Gondoljunk csak a repülőjegy-értékesítésre, vagy akár bármilyen utazási ügyintézésre, a külföldi, vagy épp külföldön lévő rokonokkal, barátokkal való kapcsolattartásra, vagy például az ingatlan adás-vételre. Ezek olyan alkalmazási formák, amik akár az internetet nem használók számára is egyértelműen az online világhoz kötődnek, csak ők legfeljebb internetező barátaikat, családtagjaikat kérik meg az ügyintézésre.2 Az internet tehát lassan, de biztosan beépül mindennapi életünkbe és ez automatikusan a felhasználók arányának növekedését eredményezi.

1. Everett M. Rogers: Diffusion of Innovations, Free Press, New York, 1995.

KÖRKÉP 122. 2007 A fent említett használati módok valóban a leggyakoribbak közé tartoznak, de ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy mi az internet legnépszerűbb alkalmazása, akkor a válasz nem okozhat meglepetést: az email-ezés töretlenül vezet. Elektronikus leveleket szinte minden internethasználó küld és fogad (92%). Emellett azonban leginkább a különböző információkeresésre irányuló használati formák terjedtek el: a hírolvasás, a termékekkel, utazással, vagy egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos információk böngészése a legnépszerűbb tevékenységek közé tartozik.

Azt azért persze nem lehet állítani, hogy a magyar használók csupán levelezésre és információk- eresésre használnák a világhálót. A kommunikációs alkalmazási módok közül népszerű még a csetelés, és az online zeneletöltés, vagy hallgatás is viszonylag sok internetező számára megszokott tevékenység. Nem mondható el ugyanez az online tranzakciókról: viszonylag kevesen vásárolnak a neten, de még ennél is kevesebben vannak azok, akik bankügyeiket intézik online formában. Valószínűleg a pénzügyek egy olyan területet jelentenek, ahol hosszabb időre van szükség a bizalom megteremtődéséhez, és a szokásos cselekvési rutinok átalakulásához .

2. ábra Egyes internetfelhasználási-módok elterjedtsége az internethasználók körében (Milyen gyakran szokta az internetet az alábbiakra használni?), %

2. Az ITHAKA 2007-ben több fókuszcsoportos kutatásban is vizsgálta az internetet nem használók szokásait, véleményeit. Ezen állításoknak ezek a beszélgetések képezik az alapját.

KÖRKÉP 123. 2007 Manapság, ha internetről beszélünk, nehéz kikerülni a Web 2.0 fedőnév alatt összegyűjtött alkalmazások témáját. Ezek népszerűsége a magyar használók körében változó. Adataink szerint a felhasználók 51 százaléka tagja valamilyen internetes közösségnek, ami nem kevés. A tinédzserek körében különösen népszerűek ezek az oldalak: a 14-17 év közötti internetezők 73 százalékának van regisztrációja ilyen oldalakon. A blogírás már kevésbé elterjedt: a magyar internetezők 8 százalékának van internetes naplója - 3% pedig azok aránya, akik rendszeresen foglalkoznak is blogjukkal. A blogokat természetesen valamivel többen olvassák, mint ahányan írják: a használók 25 százaléka szokott kisebb-nagyobb rendszerességgel internetes naplókat böngészni. Ezek az arányok első hallásra talán kevésnek tűnnek, de ha belegondolunk a tevékenységek jellegébe, korántsem olyan alacsonyak a számok. A blogok írása és olvasása ráadásul különösen a legfiatalabbak körében népszerű, ami valószínűsíti, hogy az önkifejezésnek és a magánélet megosztásának ez az új formája tovább terjed majd. Ha a magyar internethasználók használati szokásait alaposabban elemezzük, öt használói csoportot különíthetünk el annak alapján, hogy milyen alkalmazásokat milyen gyakran vesznek igénybe. A legnagyobb csoport, az ún. információorientáltaké: rájuk az jellemző, hogy a világhálót leginkább információszerzéssel kapcsolatos tevékenységekre használják. A szórakozás- és kommunikációori- entált használók számára a világháló elsősorban a játék és a kapcsolattartás terepe, de körükben a legnépszerűbbek a különféle web 2.0-ás alkalmazások is. A harmadik csoport az ügyintézők köre, ők elsősorban különböző online tranzakciók lebonyolítása, illetve az azzal kapcsolatos információszerzés miatt kapcsolódnak a világhálóra. A fentieken kívül elkülöníthető két, egymással ellentétes jegyeket mutató csoport: az inaktív és az aktív használók köre. Míg az inaktívak jellemzője, hogy viszonylag kevés alkalmazást használnak igen ritkán, addig az aktív használók épp ellenkezőleg: nagyon változatos módon interneteznek és csaknem minden általuk használt funkciót rutinszerűen alkalmaznak. Az, hogy ilyen csoportokat lehet elkülöníteni önmagában is azt mutatja, hogy az internet igen különböző dolgot jelenthet a használóknak és a potenciális jövőbeni internetezőknek egyaránt. Azt, hogy az alkalmazások közül melyek azok, amelyek a nem internetezők számára vonzóerőt gyakorol- hatnak, illetve, hogy a jövőben mely tevékenységek lesznek népszerűek igen nehéz megjósolni. Különösen érdekes kérdés, hogy hogyan alakul a web 2.0-ás alkalmazások népszerűsége.

Röviden a WIP-kutatásról A magyarországi World Internet Project 2001-ben indult útjára, és azóta minden évben, nagymintás kérdőíves felméréssel vizsgálja a magyarországi információs társadalom jelenségeit. A hazai kutatás- sorozat része a nemzetközi WIP-együttműködésnek, amiben több mint 20 ország vesz részt a világ minden tájáról. A magyarországi WIP-et az ITHAKA Kht. a TÁRKI Zrt. és a BME-ITTK együttműködésével valósítja meg. A 2007-es kutatást a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatása tette lehetővé. A kutatással kapcsolatos bővebb adatok elérhetők a www.wiphungary.hu és a www.ithaka.hu címen.

KÖRKÉP 124. 2007