Jelen kötet az NHIT Információs Társadalom Technológiai Távlatai (IT3) projektjének keretében a 2007 évben készült Körkép számok tartalmának gyűjteménye, amelynek kiadására a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közötti együttműködés részeként került sor. Az IT3 projekt keretében elkészült valamennyi anyag megtalálható a projekt portálján: www.nhit-it3.hu • Első Kötet, amely az információs társadalommal kapcsolatos 12 fő témakör általános áttekintését tartalmazza; • Második Kötet, amelyben 20 kiemelt terület részletes elemzése ("mélyfúrása") található; • Harmadik Kötet, amelyben további mélyfúrások és alkalmazási területekre kidolgozott víziók jelennek meg; • a folyamatosan bővülő Negyedik Kötet, amely a korábban elkészült anyagok aktualizált változatait tartalmazza • valamint a kéthavonta kiadásra kerülő Körkép, amely aktuális híreket közöl az infokommunikációs technológiák és alkalmazásaik világából. Az IT3 projekt vezetője: Dömölki Bálint A projekt munkatársai: Kósa Zsuzsanna Kömlődi Ferenc Krauth Péter Rátai Balázs Egyes tanulmányok kidolgozásában további szakemberek is résztvesznek. A projekt munkáját az anyagok megvitatásában való részvételükkel segítik az IT3 Baráti Társaság tagjai Az IT3 projektet az NHIT részéről felügyelik: Bakonyi Péter Havass Miklós KÖRKÉP 2. 2007 E L Ő SZÓ Az „Információs Társadalom Technológiai Távlatai” (IT3) projekt célja az, hogy áttekintse az információs és kommunikációs technológiák (IKT) előrelátható alakulását, különös tekintettel a 2007-2013 időszak magyarországi információs társadalmát meghatározó tényezőkre. A projekt keretében az áttekintést az alábbiakban ismertetendő 12 témakörben végezzük, témakörönként meghatározva 8 - 10 legfontosabb résztémát, röviden jellemezve azok fejlődési tendenciáit. Ennek alapján kerültek kiválasztásra azok a technológiai jelenségek, amelyekkel kapcsolatban a tárgyidőszak magyarországi helyzetére vonatkozóan jelentős, nem-triviális állítások fogalmazhatók meg és kerülnek a tanulmányban részletes elemzésre. A kidolgozásának részeredményeként rendszeresen megjelenő Körképünkben a témakörökhöz kapcsolódó, olyan híreket ismertetünk, amelyek a témakörökkel kapcsolatos anyaggyűjtés során kerültek látókörünkbe, és amelyek (valamilyen szinten) igazolják, alátámasztják azokat az állításokat, amelyek az adott témakörrel kapcsolatosan - előreláthatólag - meg lesznek fogalmazva. Tekintettel a nagymennyiségű információra, nem törekedhetünk a témakörök teljes lefedésére, így valóban csak a legjelentősebbnek, legátfogóbbnak vélteket közöljük. Természetesen el fordul, hogy egy-egy hír több témakörhöz is kapcsolódik – ilyen esetekben a legmegfelelőbb „kalapra” való utalást tesszük az első helyre, s egyben utalunk az egyéb vonatkozásokra is. A témakörökhöz ikonokat rendelünk és a híreknél ezekkel jelöljük meg, hogy az adott hír melyik témakör(ök)höz tartozik. A témakörök rövid leírása a következő: KÖRKÉP 3. 2007 1. Alapok 2. Hírközlés Alapokon az információ tárolását, feldolgozását és A témakör keretében az elektronikus hírközlés mindenféle továbbítását végző alapvető berendezések ("áramkörök") formájával, távközléssel, médiatechnológiával és a műsor- és technológiáit, illetve az ezeket megalapozó tartalom-átvitellel egyaránt foglalkozunk. (A hírközlés része a természettudományos törvényszerűségeket értjük. posta is, azonban itt csak az elektronikus hírközlést értjük hírközlés alatt.) Ideértjük továbbá a hálózati topológiákat, a különböző hálózatok összekötését, valamint a különböző 3. Végberendezések hálózati és szolgáltatási szintek együttműködését is. Ehhez a témához tartoznak az elektronikus hírközlés korlátos Végberendezéseken az informatikai berendezések és a erőforrásai, pl. a frekvenciák és a műholdszegmensek. Ide külvilág közötti kapcsolat különböző formáit megvalósító tartozhatnak még az azonosító rendszerek is (hívószámok, eszközöket, az ún. perifériákat értjük. domain nevek, kódrendszerek). 4. Rendszertechnika ¤ 5. Alkalmazási eszközök # A témakör keretében az informatikai berendezések A különböző alkalmazásokban felhasználásra kerülő nagyobb felépítésének architekturális alapelveit, konstrukcióit feladatcsoportok megoldásának általános kereteit biztosító elemezzük. Beleértjük a hálózatokkal összekapcsolt rendszereket, az operációs rendszerek és a konkrét rendszerek felépítési elveit is. alkalmazások közötti világot elemezzük ebben a fejezetben. Konkrét alkalmazási rendszerek felépítéséhez szükséges komponenseket, (szoftver)eszközöket vizsgálunk, amelyek 6. Tartalom-kezelés L sokszorosan összekapcsolódnak, egymásba integrálódva hasznosulnak. A tartalomkezelés témaköre alatt a különböző típusú információk (szöveg, kép, hang, mozgókép, stb.) egyéni és csoportos előállítását, fejlesztését, tárolását, rendszerezését, 7. Fejlesztés és működtetés C és visszakeresését értjük. Elsősorban nem a produktumot, a különböző technológiák által létrehozott tényleges tartalmat, Ebben a témakörben tárgyaljuk az informatikai rendszerek hanem az ahhoz vezető – vagy azt megőrző – eljárásokat, a létrehozásához (tervezés, implementálás), valamint a teljes tartalom-előállítás, tartalomtárolás, és -elérés formáit életciklusuk követéséhez használt módszereket és elemezzük. eszközöket, beleértve a munkafolyamatok és az innovációs folyamatok technológiai és szervezési támogatását. 8. Üzlet s 9. Közszolgálat * Ideértendő a teljes információ-technológiai (azaz informatikai, médiatechnológiai, távközlési és tartalomkezelési) kereslet a A közigazgatás és társadalmi közszolgáltatások elektronikus termék- és a szolgáltatási piacon, a tartalomszolgáltatási kiszolgálásával összefüggő összes jelenség ide sorolandó. üzletág, az üzleti partneri viszonyok az érték-előállító folyamat Általában ide tartozik a (nem üzleti célú) táv-ügyintézés; az mentén, a piaci szerkezet és a tőkeáramlási folyamatok. elektronikus közigazgatás, az egészségügy, az oktatás és a közművelődés szférájának informatizálása; a táv-munka és táv-oktatás infrastruktúrájának biztosítása, a tartalom- 10. Magánfelhasználás v archiválás és a környezetvédelem közszolgálati feladatai. Ide sorolható továbbá az információszolgáltatás, és a közigaz- Ide tartoznak a magánszférában lezajló társadalmi folyamatok gatási adatvagyon-menedzsmentje is. és az információkezelések elektronizálásának egymásra hatásai; az információs társadalom fejlődő lehetőségei, előnyei és kockázatai; a digitális irástudás és munkaerő-piaci 11. Biztonság ± esélyek; a művészetek; az információs személyiségi jogok; a demokrácia; és a Kulturális identitás kérdései. Informatika-biztonság alatt az informatikai rendszerek és eszközök (szoftver, hardver vagy ezek együttese) elvárt működését (biztonságos működését) akadályozó vagy 12. Szabályozás veszélyeztető kockázatok (cselekmények, külső hatások vagy § ezek következményeként előálló állapotok) elleni védettséget A szabályozási környezet változása tekintetében három fő értjük. Az informatika biztonság (biztonságos működés) – szabályozási irány jelölhető meg szabályozási célként: 1. definíciónk szerint – csak a használati cél alapján egyedileg segítő – ösztönző, 2. konfliktusmegelőző, 3. fejlődést meghatározható minőség, ami ugyanakkor nem zárja ki a befolyásoló. Mindhárom szabályozási irányon belül eltérő tipizálás lehetőségét. Az "informatikai rendszer és termék" hangsúlyokkal, de egyaránt jelen van a teljes szabályozási kifejezést az üzemeltetést és használatot is átfogó széles eszköztár: a) a jogi szabályozás, b) az államilag támogatott értelemben használjuk, az informatikai rendszerekbe a piaci önszabályozás, c) a támogatási politika, és d) a várható fejlődésre tekintettel beleértjük az adatátviteli- szabványosítás. távközlési hálózatokat is. Nem tekintjük a biztonsági kérdések közé tartozónak azon fejlesztéshez és üzemeltetéshez kapcsolódó minőségbiztosítási kérdéseket, amelyek ugyan hatással vannak az informatikai termékek és rendszerek biztonságára, de biztonsági kockázatok hiányában nem okoznak problémát. KÖRKÉP 4. 2007 TARTALIOM Előszó 2 Tartalom 5 ¤#LC±s*v§ Vezércikkek Közösségi hálózatok 9 Spektrum a hírközléstől a hír-kezelésig 12 Dokumentumformátumok jövője 15 A jövő virtuális univerzuma 18 Az információs hadviselés technológiai alapjai 21 SFF - gyár a lakásban 24 Hírek 001 Nanotechnológia az adattárolásban 28 002 Új optikai processzorokkal gyorsabb internet? 28 ¤ 003 Biometria és agytevékenység 29 ± 004 Mindörökké, mindenhova mobil 29 Ls 005 Mi legyen a nappaliban? 30 Ls 006 Több ujj érintésére reagáló képernyő 30 007 Otthoni gyártóművek 31 008 Láthatatlan adatok 31 009 Bővített Valóság az oktatásban 32 L * 010 Az állatokhoz hasonlóan RFID-címke embereknek is? 32 v 011 "Déja vu" a nagyszámítógépek körében 33 ¤C 012 A beszédfelismerés hatása az autóvezetésre 33 # 013 Virtuális ruhatervezés 34 #v 014 Síron túli üzenetek 34 L± 015 Virtuális Braille 35 #L 016 Mashup technológiák és a tartalomszolgáltatás 35 LC § 017 Miről beszélgessenek a számítógépek egymás között? 36 ¤C± 018 Az újmédia és a hirdetők36 s 019 Új Linux Alapítvány 37 C § 020 A lövöldözős videójátékok javíthatják a látást 37 Lv 021 Mikor unatkozik a diák? 38 # * 022 A nyomtatott és a digitális örökség megőrzése 38 L* 023 Asimov és a koreai határ 39 # § 024 Adatbányászat-szabályozás 39 *v § 025 Ha a papír beszélni tudna... 40 026 Főnixként újraéledő csipek 40 ¤ 027 A komplexitás megöli az IT rendszereket? 41 ¤ s 028 Nyílt forráskódú autó 41 C § 029 A napkitörések hatása az infokommunikációs technológiákra 42 030 Mobiltelefon a fogban 42 v 031 Magvas gondok és gondolatok 43 ¤C 032