Un TERMESZETRAJZI FÜZETEK
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
.• február hó 1-én, 1897. /amu u....... n TERMESZETRAJZI FÜZETEK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SEGELYEYEL KIADJA A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM. SZERKESZTI MOCSÁRY SÁNDOR. XX. KÖTET. 1897. ELSŐ— MÁSODIK FÜZET. ---- HAT TÁBLÁVAL ÉS ARCZKÉPFEL. Vol. XX. 1897. Partes I —H. Cum 6 tabulis et una effigie. ZEITSCHRIFT FÜR JOURNAL DE ZOOLOGIE, PERIODICAL OF ZOOLOGIE, BOTANIK, MINERA DE BOTANIQUE, DE MINERALOGIE ZOOLOGY, BOTANY, MINERALOOY LOGIE UND GEOLOGIE NEBST ET DE GEOLOGIE AVEC RÉSUMES AND GEOLOGY BESIDES A EINER REVUE FÜR DAS AUSLAND. EN LANGUES ÉTRANGERES. REVIEW FOR ABROAD. MIT SUBVENTION DER UNGAR. SUBVENTIONNÉ PAR L’ACADÉMIE WITH THE SUBVENTION OF THE AKADEMIE D. WISSENSCHAFTEN. DES SCIENCES DE HONG RI E. HUNG. ACADEMY OF SCIENCES. HERAUSGEGEBEN VOM UNG. PUBLIK PAR LE MUSÉE NAT. EDITED BY THE HUNG. NAT. NAT. MUSEUM IN BUDAPEST. HONGROIS A BUDAPEST. MUSEUM AT BUDAPEST. BUDAPEST. A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM TULAJDONA. dHMMMMHRWMKMMMHMnMMHMHIlinMMHMMraininniMIKniMIliHliniDlllinilillMMMMMHMM Editum est die 1. msnsis Februárit 1897. TARTALOM. Lap H o r v á t h G é z a dr. Frivaldszky János. Életrajzi vázlat. Arczképpel. ... 1 M a d a r á s z G y u la dr. Biró Lajos uj-guineai gyűjtése. I. Madarak. (1896. évi küldeményei.) (Tab. I— II.) . ... ... ... .._ ... ... 17 M é lie ly L . Prof. Zur Herpetologie von Ceylon . ... ... ... 55 P á v e l J á n o s . Ujabb adatok Magyarország lepke-faunájához ... ... ... 71 P r ie s e H . Monographie der Bienengattung Panurgus Panz. (Palaearktische Formen) ... ... ... ... .............................. ... ... ... ................. 78 Schm iedeknecht O. Dr. Die Iohneumoniden-Gattung Hemiteles mit einer Uebersicht der europäischen Arten ... ... ... ... — ___ ... 103 Van der W ulf F. M. Zur Dipteren-Fauna von Ceylon. (Tab. III.) 136 Thalham m er J. Prof. Dipteron novum ex Hungaria — .... ............145 P n n g u r G y u la . Adatok a Vespa germanica táplálkozásához ... ... 146 I> a d a y E u g e n v. Dr. Beiträge zur Kenntniss der Microfauna der Tátra- Seen . ..... ... ................ ........ ............ ... ...‘ ... ... 149 R á c z Is tv á n dr. Dipylidium Chyzeri n. sp. (A macska egy uj galand- férge). (Tab. IV .) ........................... .......................... ................. ... 197 R ic h t e r A la d á r jlr. A nílusi tündérrózsa, vagy ál-lótusz a magyar flórában. (Tab. V .)... ... ... ... ........... ... ... ... ... 204 F r a n z é R e z ső . A Chlorogonium-félék szervezete. (Tab. VI.) .......... 222 líevue. P»K- A . M . Societates et instituta scientifica, quibus «Természetrajzi Füzetek» permutationis causa mittuntur ... ........... ... ... ... ... — ... 248 D r . G . H o r v á t h . Biographie de Jean Frivaldszky. (Avec portrait) ... 252 l ) r . J . v. M a d a r á s z . Sammelergebnisse Ludwig Biró’s in Neu-Guinea. I. Vögel. (Sendungen im Jahre 1896). (Tab. I— II.). ... ... ... .1 7 Í j. v. M é lie ly Prof. Zur Herpetologie von C e y lo n ....................... ... • 55 J. I'ável. Neue Beiträge zur Lepidopteren-Fauna von Ungarn. ... 256 H . F rie s e . Monographie der Bienengattung Panurgus Panz. (Palaearktische F o rm en )........... ... ... ... ... ................. • ................ ... ... 78 l ) r . (>. S c h m ic d e k n e c h t. Die Ichneumoniden-Gattung Hemiteles mit einer Uebersicht der europäischen A r t e n ......... ... ... ... ... 103 F . M . v a n d e r W u l f . Zur Dipteren-Fauna von Ceylon. (Tab. III.) 136 J. Thalhaminer Prof. Dipteron novum ex Hungaria ... ... ... 145 .1. P n n g u r . Beiträge zur Ernährung der Vespa germanica Fabr. _ 257 D r . E. v. D a d a y . Beiträge zur Kenntniss der Microfauna der Tátra-Seen 149 D r . St. v. R á c z . Dipylidium Chyzeri n. sp. (Ein neuer Bandwurm der Katze). (Tab. IV.) . ................ ... ... ................. ... ... 259 D r . A . R ic h t e r P r o f. Die weisse Seerose oder Pseudo-Lotos-Blume des Nilgebietes in der ungarischen Flora. (Tab. V.)_._ ... ... ... ... 268 R . F r a n c é . Ueber die Organisation von Chlorogonium Ehrb. (Tab. V I.) 287 TERMÉSZETRAJZI FÜZETEK AZ ÁLLAT-, NÖVÉNY-, ÁSVÁNY- ÉS FÖLDTAN KÖRÉBŐL. ÉVNEGYEDES FOLYÓIRAT. A M. T. Akadémia segélyével kiadja a Magyar Nemzeti Múzeum. Előfizetési föltételek: A négy füzetből álló 12—14 iv terjedelmű kötet előfizetési ára a belföld számára 3 forint, a külföldre 10 frank. — Előfizetési pénzt és minden közleményt a „Természetrajzi Füzetek“ szerkesztőségének, Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum czimen kérünk. TERMESZEI RAJZI FÜZETEK. Zeitschrift fü r Zoologie, Botanik, Mineralogie und Geologie nebst einer fUbttß itt fmnöcti ^prarljeit fiir bas JUislattö. Mit Subvention der Ungar. Akademie der Wissenschaften herausgegeben vom Ungarischen National-Museum in Budapest. Pränameration : Für das Inland, 4 Hefte = 1 Band, pro Jalir 3 fl. ö.W. Für das Ausland 10 Frcs. Alle Sendungen werden unter folgender Adresse erbeten: Redaction der ,,Term észetrajz! Füzetek“, Budapest, TTng. National-Museum. TERMÉSZETRAJZI FÜZETEK. JOURNAL TRIMESTEIEL DE ZOOLOGIE, DE BOTANIQUE, DE MINERALOGIE ET DE GEOLOGIE AVEC RÉSUMÉS ANALYT1QUES EN LANGUES ÉTRANGERES. Subventionné par l’Acad. des Sciences de Hongrie et publié par le Musée National Hongrois á Budapest. Abonnement: 10 frcs pnr an. TOUB LES ENVOIS SONT A ADKES8ER AU BUREAU DES „TERMÉSZETRAJZI FÜZETEK“ MUSÉE NATIONAL HONGROIS A BUDAPEST. TERMÉSZETRAJZI FÜZETEK. Periodical of Zoology, Botany, Mineralogy and Geology besides a REVIEW IN ANOTHERS LANGUAGES FOR ABROAD. With the Subvention of the Hung, Academy of Scienoes edited by the Hungárián National Museum at Budapest. Subscription : 1 volume, 10 frcs a year. A ll cuntignementt please to address : To the Editor of the «Természetrajzi Füzetek» Hungárián National Museum Budapest. FRANKIIN-TIÍRSUUT nyomdája. xx. kötet. 1897. TERMÉSZETRAJZI FÜZETEK. 1- 2. füzet. FRIVALDSZKY JÁNOS. Életrajzi vázlat. Irta Di-. H orváth G é za . (Arczképpel.) Az állatvilág tudományos vizsgálata azon a rendszeres alapon, melyet L in n é lángelméje a múlt század közepe táján megvetett, hazánkban egyesek buzgólkodása folytán már a múlt század utolsó negyedében kez detét vette ugyan, de faunánk rendszeres és czéltudatos tanulmányozása mindamellett csak a jelen század 20-as éveiben indult meg. A nemzeti szellem ébredése, melynek hatása ekkor minden téren mutatkozott, és mely a többi között a Magyar Tudományos Akadémiát is megteremté, jelentékeny lökést adott a természettudományoknak is. Az állattani szak terén fellépett F r iv a l d s z k y Ikre és megnyitotta sorát azoknak a magyar zoologusoknak, a kik a kezdet nehézségei s a mostoha viszonyok daczára nemes buzga lommal és hazafias lelkesedéssel munkálkodtak Magyarország állatvilágá nak tanulmányozásán és tudományos ismertetésén. A magyar állattan történetében ezt a korszakot két legkimagaslóbb alakjáról, F r iv a ld s z k y iMKÉről és P e t é n y i Salam o n JÁNosról, méltán a FiuvALDSZKY-pETÉNYi-kor- szaknak nevezhetjük. E tiszteletreméltó korszak utolsó képviselője volt közöttünk az a férfiú, a kinek életét és működését e sorokban megismertetni s érdemei iránt a kegyeletes megemlékezés kötelességét leróni szándékozom. * F r iv a l d i F r iv a l d s z k y János egy régi nemesi család elszegényedett ágából, r. kath. szülőktől 1822 junius 17-én született Rajeczen Trencsénvár- megyében. Az elemi iskolát szülőhelyén végezte. Gimnáziumi tanulmányait Trencsénben kezdte meg, Nagyszombatban és Léván folytatta és végre a két felső osztályt, a filozófiát Yáczott a piaristáknál fejezte be. Váczról 1840-ben Pestre került F r iv a l d s z k y IiiRÉhez, a kivel távoli rokonságban állott,'*1 s a ki a szerény és szorgalmas fiatal embert házához * A F r iv a l d i PEivALDSZKY-oaalád Trenesénvármegyéből származik és 1583-ban nyerte nemességét. A nemesség-szerző F r iv a ld s zk y János fiai közül az egyik a család trencséni, a másik a zempléni ágának megalapítója volt. A trencséni ágból szárma zott a mi F r iv a ld s z k y jÁNOsunk, a zempléniből F r iv a ld s zk y I m re. (N ag y I v á n , Magyarország családai. IV . köt. 280— 282. 1.) Termegzetrajzi Füzetek. X X . köt. 1 vette. F r iv a ld s z k y I m r e, a mellett hogy a magy. nemz. Muzeum tisztvise lője volt, akkor itt már egész Európára kiterjedő virágzó kereskedést folyta tott azokkal a természetrajzi tárgyakkal, nevezetesen rovarokkal, melyeket részint az országban, részint Törökországban és Kis-Ázsiában gyűjtött és gyiijtetett. Igen jó hasznát vette tehát fiatal rokonának e tárgyak kikészí tésében, rendezésében, gondozásában és szétküldésében. Majd megismer tette őt a rovargyűjtéssel és szorgalmasan gyüjtetett vele Budapest kör nyékén. Akkor élt kortársaktól hallottam, hogy F r iv a ld s z k y jÁNoanak eme tanuló évei nem voltak valami nagyon rózsásak, mert F r iv a ld s zk y I mre meglehetősen szigorúan bánt fiatal rokonával. így péld. mindennapi dolog volt, hogy kiadta neki a napi parancsot, hogy most menjen ki a budai hegyek közé vagy a pesti Eákosra s ott bizonyos ritkább bogár- vagy lepke fajból délig vagy estig ennyi meg ennyi ép és sértetlen darabot fogjon össze. Szegény János ilyenkor halálra fáradtan is addig lótott-futott a kijelölt rovar után, a míg csak a kívánt mennyiséget össze nem hozta belőle; mert ha kevesebb példánynyal tért haza, akkor ott már készen várta a büntetés, a mi egyszerűen abból állott, hogy nem kapott ebédet vagy vacsorát. Ez egy 18— 20 éves fiatal ember önérzetére bizony elég lealázó s egy kifáradt fiátal ember üres gyomrára bizony elég érzékeny büntetés lehetett; de mégis jó iskola volt, mert egyfelől szorgalmas és jó gyűjtőt nevelt belőle, másfelől pedig kifejlesztette benne azt a példás kötelességérzetet, a mely aztán egész életén át soha- el nem hagyta. F r iv a ld s z k y I m re mindamellett még sem használta ki egész önzőén fiatal rokonát, hanem gondoskodott további kiképeztetéséről. Beíratta a pesti egyetem bölcsészeti karánál akkor fennállott mérnöki tanfolyamra s azt vele 1842-ben el is végeztette. A következő 1843-ik év nyarán elvitte magával az első nagyobb állat tani kirándulásra a bánsági havasokba, a mely alkalommal szintén meg győződhetett János gyűjtő ügyességéről, szorgalmáról és megbízhatóságáról.