A Finnugorok Vilaga.Pdf
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. ECOlOGJCAL ZONES JN EUROPA AND WESTERN SIBERIA THE URALlAN HOHELAND OF THE FINNO-UGRIAN PEOPLES AND THE HIGRATlON OF THE HUNGARIANS ERm TUNDRA ZONE ITIIII OPEN 'J/OOfJLAND JONE ~ TAlGA ZONE S TEPf'f ZONE 9~4+f4--'-----+'fv::F-++" ~ C=J I I ~ WOODLAND ZONE c=JSEI'1I-DESERT <:)B&. ..~~~ .. ~ESERT lDNE fT 19~:~~~~ -..!.~LJl. __ ~ [:::":" :: ..: ol NED/ TERRANIAt{ 0i+----:-----;;1S:::::::::::=7 ZONE ~ THE REfUGIU/-f· OF QUT rORESTS AT THf BE6/NNIN6 or: THE HOLDCENE f--H--~---,l ••• THEINTRUS/ON OF aUT rOREST5 A IN THf TRANS-URAL REGION ~:::++~- lJUlWJGTHE I1IDlJLE HOLOCE-r-:-t++-~---r' NE - PRESDJT {)AY AND -- fORttER NORTHERN LIM/TS OF THE QUT 0,rOREsrs AND TIIE HONEY EEE ~------ R12 "-\rJi:;-H~lLJJr'--- . E NET 5 ==~-===- 08 RIVER o. o -• -1 .. I .\ CK SEA . - A FINNUGOROK VILÁGA A Magyarságkntatás könyvtára ·XIX· Alapító szerkesztő I JUHÁSZ GYULA I Sorozatszerkesztő DIÓSZEGI LÁSZLÓ FEJÖS ZOLTÁN A FINNUGOROK VILÁGA A II. FINNUGOR VILÁGKONGRESSZUS TISZTELETÉRE BUDAPEST, 1996. AUGUSZTUS 16-21. Szerkesztette NANOVFSZKY GYÖRGY Budapest - Moszkva 1996 Munkatársak Volodarszkaja Olga (orosz nyelvű fordítás és szaklektorálás ) Böröcz László (számítógépes feldolgozás) Musztafin Ildar (grafika) Soós Lajos, Nanovfszky György, Magyar Tibor MTI (fotók) Lektorálta Domokos Péter ISBN 963 04 6844 1 ISSN 0865-3925 Kiadja a Teleki László Alapítvány Felelős kiadó: Diószegi László Műszaki szerkcsztő: Császtvai Tünde Szedés és tördelés: Teleki László Alapítvány szerkesztősége VESZPRÉMI 00 NYOMDA RT. Tartalomjegyzék Ajánlás (Nanovfszky György) . ....... .. ...... .. .. .. ... .. ... ... .. .... 7 Köszöntő (Domokos Pélel). .. .. ... ... .... .. .. ... 9 1.Az oroszországi finnugorok. ... .... .. ....... .. .. .. II A keleti finnugorok történelme (Bartha Antal). .. ... ... .. .. .... .. 13 Az obi-ugorok története (Mikesy GábOl) .. .. ... .. ... ..... 25 A votjákok története (Klima László)... .. .. .... ... .. .... ... 31 A zürjének története (Dobó Attila) . .. .. .. .. .. .. ... .... .. 37 A cseremiszek története (Pomozi Pétel).. .. ... ... ... .. .... .. 41 A mordvinok története (Nagy József) . .... .. .. ... .. .... ... .. ... 47 A merják és a muromák (Klima László). .. .... ...... .. .. ... .... 51 A karjalalak története (Bereczki András) . .. .. ........ .... .. ... .. .. 53 Az izsórok története (Bereczki András) 57 Az inkeri-finnek története (Peregi Dóra) ......... ...... .. .... ....... 59 A vepszék története (Bereczki András) . ... ..... .. .. ... ...... ... 63 A lívek története (Bereczki András) . ... .. ..... ... .. ... .. .. .. .. 67 A vótok története (Bereczki András). .. .. ........... .. ........ ..... 71 A lappok története (Bereczki András)..... .... ............ ... .. 75 A szamojéd népek vázlatos története (Jevgenyij Helimszkij) .. ....... .... 79 II. Az önálló államiséggal rendelkezd finnugorok. .. .. .. .. .. ..... .. .. 91 Észtország rövid történelmi kronológiája. ... .. ... .. ..... 93 Finnország rövid történelmi kronológiája. .. ... ... .. .. .. ..... 96 Magyarország rövid történelmi kronológiája. ....... .... .. .. 99 A keleti finnugor népek betagozódása az orosz birodalomba (Klima László). ... .. 103 Ill. Utazások finnugor földeken .".. .. .. .. 105 Magyar elnök a finnugor köztársaságokban (Nanovfszky György). ..... .. .. ... 107 Nyelvrokonaink (Nyirkos István) . ... .... .. ... ..... .. ... 109 Az uráli őshaza (Klima László). .. .. .. .. ... ... ..... .. .. .. .. .. 113 Hol élnek ma az uráli népek? (Nyirkos István) . .. .. .... .... ... .. 117 Az Ural-vidék magyar kutatói (Kubassek János) .. ... .. ..... .. ... .. 119 A magyar-e-finnugor kapcsolatok (Mayer Rita) . ...... .. ... .... .. ... 121 IV. Táblázatok ... .. .. .. .. .. .... ... .... ... ... .. ... ...... .. ... .. .. 125 Adatok a finnugor népekről. .. .. .. ... .. ... ... ... ..... .. ... .. 127 Az uráli nyelvcsalád... .. .. ... .. .. .. ... .. .... .. .. .. ..... .. 128 Az uráli népek és nyelvek (Nyirkos István) . .... .. ........... .. 129 A finnugor világ fejlődésének problémái - (Karl Ponomarjov) . .... .. .. .. 131 5 V. Az I. Finnugor Világkongresszus legfontosabb dokumentumai 137 VI. Az oroszországi finnugor nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvények és rendeletek . ... ... .. .... .. .. .. .. .. 147 VII. A finnugor világ jelentősebb személyiségei. ... .. ..... .. .. 159 VIlI. Irodalomjegyzék . .... ... ....... ........ .. ... ... ..... .. 184 IX. A finnugor népek nemzeti zászlói és címerei 187 X. Képmelléklet . ... .. ........ .. .. ... .. .. 193 6 Ajánlás Idén, a magyar honfoglalás 1100 éves évfordulóján kerül sor a Ir. Finnugor Világkongresszusra, amelyre több mint háromszáz küldött érkezik Oroszországból és a három önálló államisággal ren- delkező finnugor köztársaságból, Észtországból, Finnországból és Magyarországról. Részt fognak venni a határainkon kívül élő szórvány magyarság képviselői is Szlovákiából, Ukrajnából, Romá- niából, Szerbiából, Horvátországból, Szlovéniából ésAusztriából. Az eseményt Göncz Árpád köztársasági elnök fogja megnyitni a Parlamentben, aki l 993-ban a finnugorok történetében először látogatta meg népes delegáció élén az Urál-menti finnugor köztársaságokat. A napjainkban mintegy 25 millió finnugor közül 4 millió lakik az Oroszországi Föderáció terül etén a BaltikumtóI az Urálig terjedő északi területeken a legkülönbözőbb adminisztratív fo.mációkban. Számarányuk a területi össznépességhez képest sehol sem haladja meg a 23%-ot, de van olyan nemzetiség, amelynek tagjait mindössze néhány tucatban számolják. Önálló nyelvük és kultúrájuk fejlődését nagy mértékben befolyásolta a cári, majd a szovjet rendszer számukra nem éppen előnyös nemzetiségi politikája. A totalitarizmus összeomlása óta a 90-cs évek elejétől a demokratizálódó Oroszország, lehetőségeihez mérten igyekszik biztosítani a területén élő finnugoroknak is az esélyegyenlőséget a nemzeti ön- és azonosságtudat felélesz- tésében. Az Oroszországi Föderáció Alkotmányán kívül számos központi, regionális és helyi tör- vény igyekszik szabályozni az említett népek és népcsoportok politikai, társadalmi és gazda- sági életkörülményeinek és feltételeinek alakulását. Az önálló államisággal rendelkező finnugor népekre éppen ezért rendkívül nagy és komoly felelősség hárul a finnugor világ életbentartásáért és cgyütrműködéséért. A korábbiakban csak a nyelvészetre, a népművészctre és a hagyományápolásra leszűkülő együttműködést ma már kezdi felváltani a gazdasági, a politikai és a kulturális együttmunkálkodás számtalan formája, az ösztöndíjak nyújtása, a szakértők és a tudóscserék mellett az ifjúsági, a parlamenti és a vál- lalkozói szférában. Bízunk benne, hogy ezen gondolatok és elképzelések megvalósítását nemcsak a If. Finn- ugor Világkongresszus, de a résztvevők lelkes kezdeményezése és céltudatos kitartása is elő fogja segíteni. A finnugor világnak van mit adnia a világörökségnek, amit egyébként már hosszú ideje sikerrel is bizonyít. Finnugor olvasókönyvünk a fentiek szellemében született és szeretne hasznos olvasmánya lenni mindazoknak, akik bármily megfontolásból érdeklődnek é.s tájékozódni szeretnének ró- lunk, finnugorokról. Az összeállítás több szerző műve. Mint szerkesztő, Domokos Péter pro- fesszor és Klima László adjunktus segítségével - akiknek ezúton is szeretnék köszönetet mondani - igyekeztem a legfrissebb kutatások eredményeit rendszerezni és az olvasók elé támi. A magyar szerzőkön kívül, akiknek többsége az EL TE Finnugor Tanszékéhez kötődik, kö- zöljük egy orosz kutató cikkét, valamint a moszkvai Magyar Nagykövetség két mun- katársának a dolgozatát. Anagykövetség és a moszkvai Magyar Intézet már az elmúlt években is mindent elkövetett, hogy az elnöki látogatás óta megélénkült tinnugor-magyar kapesola- 7 tok még tartalmasabbak és szerteágazóbbak legyenek. Ismerve rokonaink életkörülményeit, lehetőségeit és rátermettségét, a feladat teljesítését örömmel vállaljuk a jövőben is. Tekintettel arra, hogy az idei kongresszus a második lesz a sziktivkári után (1992.), köte- lességünknek tartottuk közölni az ott elfogadott legfontosabb dokumentumokat. Ugyanesak elsőként tettünk kísérletet, hogy megadjuk annak a mintegy 600 finnugor kér- déskörben tevékenykedő személyiségnek a felsorolását, messze nem törekedve a teljességre, akik a finnugor világ jobbításán fáradoztak és fáradoznak. Mivel szerény eszközeink nem teszik lehetővé a nagyobb mérvű és elmélyültebb tudo- mányos munkát, eme dolgozatunkkal, amelyet két nyelven, oroszul és magyarul készítettünk el, pusztán egy olvasókönyvet szerettünk volna letenni az olvasók elé. Talán akadnak követőink, akik ezt a munkát továbbviszik és tökéletesítik. Ezúttal is szeretnék köszönetet mondani valamennyi szerzőnek, Bartha Antalnak, Bereczki Andrásnak, Dobó Attilának, Jevgenyij Hc\imszkijnek, Klima Lászlónak, Kubassek Jánosnak, Mayer Ritának, Mikesy Gábornak, Nagy Józsefnek, Nyirkos Istvánnak, Peregi Dórának, Pomozi Péternek és Karl Ponomarjovnak, valamint közvetlen munkatársaimnak, Volodarszkaja Olgának, a szakmailag kiváló és szakértői fordításokért, Böröcz Lászlónak, az anyag számítógépes szerkesztésében, továbbá Ildar Musztafinnak, a grafikai munkák elkészí- téséhez nyújtott segítségért. Illesse a kiadót is köszönet azért, hogy a kötet időben megjelenhetett. Moszkva, 1996 július NANOVFSZKY GYÖRGY nagykövet 8 Köszöntő .Kell lenni valahol egy őshazának ..." - adta egy szép verse CÍméül századunkjelentős líri- kusa, Váci Mihály.Sóhajával olyan érzést és vágyat szólaltat meg, amelyet számos kis nép, közösség mondhatna ki hasonlóan,