XIX. évfolyam, 2. szám 1999. június

Alapította: Szentmártoni Béla Szerkeszti: Juhász Tibor

ALBIREO MAGYAR ÉGHAJLATVÁLTOZÁST AMATÕRCSILLAGÁSZ KLUB MEGFIGYELÕ HÁLÓZAT Zalaegerszeg, Nemzetõr u. 8. Vác, Pf. 184. H-8900 (Hungary) H-2234 (Hungary) e-mail: [email protected] e-mail: [email protected]

http://alpha.dfmk.hu/~albireo

CÍMLAPUNKON: Csillagtúra a -ban - a cikk illusztrációja

TARTALOM CONTENTS

Nap (Zelkó Z.) 2 Sun Observations 2 Bótz Zs.: Hogyan deríthetjük fel a How Can We Found the Sources savas esõ forrásait? 6 of the Acid Rain? 6 A szennyezõ anyagok sorsa Accumulation of the Pollutants a táplálékláncban 8 in the Food-Chain 8 C.A. Wood: A Plato titkai 11 The Mysteries of Plato 11 Üstökösök 12 Comet Observations 12 P. Harrington: Kedvenc aszterizmusaim 13 My Favorite Asterisms 13 Juhász T.: Baseball-pálya a Cygnus-ban 16 The Cygnus Baseball Diamond 16 A. MacRobert: Csillagtúra a Cygnus-ban 18 A Cygnus -Hop 18 Kettõscsillagok 20 Double Star Observations 20

Észlelõ amatõrcsillagászok és amatõrmete- Albireo is the circulaire of the Hungarian Albi- orológusok körlevele. Az amatõrök megfigye- reo Amateur Astronomy Society and the Hun- léseikért cserébe kapják. Más érdeklõdõk a garian Climate Changes Observations Network. szerkesztõ címén rendelhetik meg. Megfigyelési Subscription fee 10 USD or 20 DM for a . tájékoztatók, csillagatlaszok, katalógusok is a Despite money order or cash exchange maga- szerkesztõtõl kérhetõk. zines or other publications are prefered.

Kiadja: a Göncöl Alapítvány (Vác) és a Zrínyi Miklós Gimnázium (Zalaegerszeg) Felelõs kiadó: Kiszel Vilmos A kiadványt Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyûlése támogatja. NAP Összeállította: Zelkó Zoltán

1998 elsõ félévében már igazán nem panasz- a foltok, jelezvén az aktivitás vizsgált idõszakon kodhattak észlelõink, bõven akadt látnivaló a is túlmutató, gyors erõsödését. Július elején már Nap fotoszféráján. Ennek megfelelõen elegendõ tartósan hat-hét foltcsoportot láthattunk egy- mennyiségû észlelés érkezett, csak április máso- szerre a Nap felszínén. A szinoptikus térképeken dik felében maradt ki egy jelentõsebb idõszak. kiválóan megfigyelhetõ az a (a napciklus adott Ezt a hiányt mutatja is az 1935. Carrington-rotá- fázisában természetes) jelenség, hogy a foltcso- cióról készült szinoptikus térkép. portok hiányoznak az egyenlítõ környékérõl, in- Az átlagos relatívszám értékeket figyelve lát- kább nagyobb szélességeken mutatkoznak. Kü- ható, hogy az 1997 végén tapasztalt stagnálás lön meg kell említeni, hogy Tuboly Vince április után határozott erõsödés kezdõdött a Nap akti- 13-án 6h 57m és 7h 14m (UT) között fehér flert vitásában, ami egy kisebb, május végi megtorpa- figyelt meg. nás után a félév végéig is nyomon követhetõ. A napi relatívszám-grafikonon is kivehetõ a ten- Az 1998-as rotációktól kezdve rátérünk a dencia, de már nem olyan egyértelmû a helyzet, nemzetközileg használt NOAA/SESC aktív terü- hiszen az emelkedést erõs ingadozások szabdal- let (AA) sorszámokra a foltcsoportok jelölésé- ják. A térképekre tekintve megtalálhatjuk a jelen- nél. Az aktív területek sorszámozásának ismerte- ség magyarázatát: feltûnõ, hogy a 180° hosszú- tésére még visszatérünk. Megjegyezzük, hogy ság környékén egy viszonylag széles tartomány- nem minden aktív területen látható napfoltcso- ban csaknem fél éven keresztül nem mutatkozott port (így a szinoptikus térképeken a sorszámo- napfolt. Amikor ez a régió fordult felénk, minden zás nem folyamatos), és idõnként kimarad egy- esetben lecsökkent a relatívszám értéke. Az egy rövid életû foltcsoport a számozásból. Eze- 1937-es rotáció folyamán aztán itt is megjelentek ket a térképeken kisbetûkkel jelöljük.

140 R SIDC Albireo

120

100

80

60

40

20

0 97.12.25 98.01.25 98.02.25 98.03.25 98.04.25 98.05.25 98.06.25

2 ALBIREO 1999/2 Cr 1931. 1997.dec. 26,2 - 1998. jan. 22,5 Cr 1932. 1998. jan. 22,5 - febr. 18,9 Cr 1933. febr. 18,9 - márc. 18,2 8143 Cr 1934. márc. 18,2 - ápr. 14,5 Cr 1935. ápr. 14,5 - máj. 11,7 Cr 1936. máj. 11,7 - jún. 7,9 Cr 1937. jún. 7,9 - júl. 5,1

8142 Észlelõk: Bartha Lajos (Budapest) 4 L 82 Fritz Zoltán (Szombathely) 6 L Horváth T. Hadházi Csaba (Hajdúhadház) 16 T 43 01. 26. 11:05 Horváth Tibor (Hegyhátsál) 6,3 L 10 Tuboly Vince 7,2 L 7 Varga Zoltán (Pakod) 6,3 L 12 8143

Átlagos relatívszámok: Albireo: SIDC: Cr 1931. 32 28 Cr 1932. 47 43 8142 Cr 1933. 51 48 Cr 1934. 61 68 Cr 1935. 55 47 Horváth T. Cr 1936. 49 55 01. 27. 14:00 Cr 1937. 81 76

HCs 01. 13. 10:36 HCs 01. 17. 07:45 TV 02. 15. 10:40 VZ 02. 15. 12:53

8131 8131 8156 8156

HCs 02. 16. 10:40 TV 02. 20. TV 02. 28. 14:10 HCs 03. 17. 10:15 13:50 8178

8179

8156 8156 8164

8178 8194 TV 04. 13. 06:55 HCs 05. 01. 15:29 8179 fehér fler 8198 8182 06:57-tõl HCs 8195 819407:14-ig 8210 03. 20. 08:36 HCs 04. 07. 08:43

ALBIREO 1999/2 3 TV 05. 01. 16:10 HCs 05. 03. 08:25 HCs 05. 06. 13:08 HCs 05. 14. 08:58

8210 8214 8214 8218

Cr. 1931

8126 8136

8124 8135 8131 8130 8138

Cr. 1932 8150 8145 8159 8146 a 8158 8152 8147 8142 8151 8156 8153 8143

Cr. 1933 8175

8164

8178 8174 8171 8179 8173 8169 8163 8176 8167

4 ALBIREO 1999/2 Cr. 1934

a 8183

8194 8190 8184 8198 8195 8193 8185

Cr. 1935

8214

8217 8202 8210

Cr. 1936 8227 8222

8218 8230 8240 8220

Cr. 1937 a 8233 8259 8253 8244 8243 8234 8258 8238 8255 8242 8232 8260 8256 8249 8241

ALBIREO 1999/2 5 Bótz Zsanett: Hogyan deríthetjük fel a savas esõ forrásait?

1970. április 10-én felhõszakadás zúdult a 1950 óta az elõírásoknak megfelelõen 150 mé- skóciai Pitlochryra. De nem is az esõ mennyisé- ter magas kémények épülnek, hogy a városi te- ge volt rendkívüli, hanem a savassága. Ugyanis rületekre ne telepedjen rá a légszennyezõdés. nagyjából olyan volt, mint a citromlé, vagyis sa- Hatásukra a szennyezõdés a ritkább rétegekben, vasabb az ecetnél. Savtartalma több százszoro- de nagyobb körben terjed szét. Ez, és a szennye- san meghaladta az átlagos esõét. zettség nagymértékû növekedése, ami javarészt A Pitlochryban mért adatok példátlanul ma- az utóbbi évtizedek erõmûveinek köszönhetõ, gas értéket mutattak, de Európában és Észak- azt eredményezte, hogy vannak helyek, mint pél- Amerikában sok helyütt esik savas esõ, amely- dául Skandinávia, ahol a több ezer kilométerre nek tízszer, százszor nagyobb a savtartalma a fekvõ országok gyárainak szennyezéseitõl szen- megengedettnél. A savas esõ tönkreteszi az vednek. Svéd tudósok becslései szerint a Svéd- épületeket, pusztítja a termõtalajt, megöli a tavi ország felett a levegõben levõ kén 70 %-a üzem- halakat, és nagyjából hozzájárul az Európa-szer- anyagégésbõl származik, s ennek legnagyobb te tömegesen haldokló fák pusztulásához. része az ország határain kívül termelõdik, fõleg A savas esõ olyan környezeti probléma, a- Kelet-Európában. mely nem ismer határokat. Okozóját, a légszeny- Annak ellenõrzésére, hogy Nagy-Britanniá- nyezõdést az uralkodó nyugati szelek a na- ból érkezik-e más országokba savas esõ, repülõ- gyobb ipari területekrõl a keletre fekvõ hegyek- gépek segítségével levegõmintát gyûjtöttek, be, tavakhoz és erdõkhöz sodorják. amit brit tudósok megvizsgáltak. Az egyik ilyen Még az Északi-sark sem mentes a savas esõt repülés alkalmával úgy találták, hogy a szigetor- okozó légszennyezõdéstõl. szág nyugati pontját elérõ atlanti-óceáni léghul- lám csupán feleannyi ként és negyedannyi nit- Honnan származik a savasság? rogént tartalmaz, mint a szél szárnyán a keleti Nem kétséges, hogy legnagyobbrészt emberi partra érkezõ. Következésképpen a szél az orszá- tevékenység során kerül a levegõbe: a gépko- gon áthaladva felkapta a szennyezõdéseket, csikból, a gyárakból és az erõmûvekbõl. Az esõ- majd továbbvitte azokat Skandinávia felé. ben mindig is volt bizonyos mennyiségû sav - Hogyan mérik a savasságot? vulkánokból, mocsarakból, az óceáni plankto- nokból. A tudósok azonban megállapították, A sav lassan mindent és elkoptat elpusztít, hogy a légkörbe került sav mennyisége az elmúlt amivel érintkezik. Minden sav oldható vízben, 200 év során meredeken emelkedett. A gleccse- erõsségüket a pH-értékükkel (hidrogénion lea- rekben megrekedt több, mint három évszázados dására való hajlamukkal) határozzák meg. jeget megvizsgálva úgy találták, hogy az, össz- A pH-skála 1-tõl 14-ig terjed. Az 1-es pH na- hangban a természetes forrásokkal, csak enyhén gyon erõs savat jelent, a 7-es semleges kémha- savas. tású anyagot, a 14-es pedig nagyon erõs lúgot Az esõ fõleg két elemnek, a kénnek és a nit- (a sav ellenkezõje). Egy folyadék pH-ját a pH- rogénnek köszönheti savasságát. A kén a szén- mérõvel, vagy az általánosan használt indikátor- ben és az olajban található. Elégetésekor kén- papírral mérik. Ilyen indikátor például a lakmusz- dioxid keletkezik, amely a felhõ vízcseppjeivel papír is, amely erõs sav hatására piros lesz, sem- keveredve kénsavvá alakul. A levegõbõl és ma- leges folyadékban zöld, míg az erõs lúgtól kék. gából az üzemanyagból származó nitrogén szin- A savas esõ egyik kiváltó oka és két hatása tén nitrogén-oxidokká alakul, majd a vízmoleku- lákkal salétromsavat képez, míg a kén- és salét- A hosszú kémények a magasba lövellik a romsav egy része a csapadékkal több ezer kilo- szennyezõdéseket, így azok több ezer kilométer- métert is vándorolhat. re is eljutnak.

6 ALBIREO 1999/2 FOLYADÉK: Indikátor színe: pH-értéke: Tömény kénsav piros 1,0 Citromlé piros 2,3 Esõminta Pirlochryból rózsaszín 3,0 Ecet rózsaszín 3,3 Esõminta az ipari területekrõl rózsaszín 4,3 Normál esõminta narancs 5,0-5,6 Desztillált víz zöld 7,0 Növekedési rendellenességekre utal a német- elégne. országi Fekete-erdõbõl származó erdei fenyõnél A növénytakaró és a planktonok nagy részé- a külsõ évgyûrûk sûrûségének a változása. Az nek a kipusztulása a szén-dioxid (CO2) mennyi- elmúlt húsz év során nõtt külsõ gyûrûk véko- ségének abnormális emelkedését idézhette elõ, s nyodtak, míg a savas esõk elõtti középsõ év- az így beálló üvegházhatás következtében a hõ- gyûrûk vastagok és szabályosak. mérséklet jelentõsen emelkedni kezdett. A lég-

Egy bristoli templom egyik díszítõköve meg- körben jelenlévõ gázok, mint pl. a NO2 és CO2 rongálódott a levegõ savassága miatt. A régi miatt a Földön mindenütt savas esõk hulltak, ha- kõépületek különösen érzékenyek az ásványi tü- talmas mennyiségû szénsavval és salétromsav- zelõanyagok elégetése során létrejövõ kén-di- val öntözve bolygónk felszínét, amelynek pusz- oxidból keletkezõ savra. Ha a gáz vízzel kevere- tító hatása ezerszeresen meghaladta a napjaink- dik, kénsav keletkezik. ban megfigyeltekét. Minden egyes cseppjük pH-értéke kb. 1, amely alig oldott, tömény savas A savas esõ megelõzése esõt feltételez. A savas esõ ellen nehéz védekezni, mert a Ez a folyamat vezethetett a légköri hatások- szennyezés nagyon messzire eljuthat. Ha a gyár- nak kitett, meszes héjú tojásokat lerakó állatok, kéményeket magasra építik, a gyárak közelében mint például a dinoszauruszok, és a tenger fel- csökken a szennyezés, távolabb viszont nõ. Lé- színi rétegeiben élõ csoportok, mint például az teznek olyan szén- és kõolajfajták, amelyek na- ammoniteszek kihalásához. Õseink, az emlõsök gyon kevés ként tartalmaznak. A gyárak és az azonban, amelyeknek utódai az anya méhében a erõmûvek füstjét meg lehet tisztítani, még mie- külvilágtól védve voltak, a nagy mélységben élõ lõtt elhagyják a kéményt. Az autók kipufogócsö- állatok, valamint a tojásaikat betemetõ krokodi- vébe szerelt katalizátor megtisztítja a kipufogó- lok és teknõsök megõrizték esélyüket a túlélésre. gázt. Mindezek a módszerek azonban költsége- A savas esõk elmélete sek. Akár egy intenzív vulkáni mûködés, akár egy A dinoszauruszok kihalása meteor becsapódása váltotta ki, a savas esõk A kihalások szelektív jellegének magyaráza- nyújtják napjainkban a legelfogadhatóbb ma- tára a tudósok egy része a meteor-becsapódá- gyarázatot a dinoszauruszok kihalására. Régeb- sok következményeit vizsgálva további megfon- ben számos elképzelést vetettek fel, mint például tolásokat tett. A meteor a Föld légkörét átszelve a virágos növények megjelenését, amelyek toxi- oxidálta a légkör nitrogénjét, s ezzel jelentõs nit- kus anyagaikkal megmérgezték a kor összes nö- rogén-dioxid (NO2) szennyezõdést idézhetett vényevõjét, vagy a Föld mágneses terének át- elõ, melynek mértéke elérhette a mai légszennye- fordulását, amelynek következtében jelentõsen zettebb modern városokban mért értékek ezer- megnõtt a kozmikus sugárzás intenzitása, a ten- szeresét. A földtani rétegek alapos vizsgálata gerszintnek a 100 métert meghaladó ingadozá- során kimutatták, hogy a becsapódást követõen sát, vagy meteorzáporokat, amelyek dinoszauru- feltehetõen mintegy 100 milliárd tonna korom ü- szok millióinak fejét zúzták szét (de az emlõsöket lepedett le bolygónk felszínére. Ugyanezt a ha- megkímélték?) tást tapasztalnánk, ha a Föld erdeinek többsége

ALBIREO 1999/2 7 A szennyezõ anyagok sorsa a táplálékláncban

A klórozott szénhidrogének A klór Legismertebb a hírhedt DDT. Nehezen bomló Papírgyártáskor, a papír fehérítésére klórt anyag, hatékonyságát sokáig megõrzi. Tizenöt használnak, ami így bekerül az ipari szennyvízbe. évig is megmarad a talajban, ahonnan a csapa- Ha ez tisztítatlanul továbbítódik a folyókba, ta- dékvíz mossa ki. Vagy azonnal lejjebb szivárog, vakba, ott súlyos elváltozásokat okoz a halak vagy elfolyik és bekerül a tavakba, folyókba, de szervezetében: mindenképpen mérgezi a vizeket. Néhány hajda- - májnagyobbodást, ni megdöbbentõ példa: - az ivarszervek elsatnyulását, Egy kanadai, rovarlepte, 3 millió hektáros fo- - a halpeték terméktelenségét. lyó menti erdõt 0,5 kg/ha, összesen 1500 tonna A nehézfémionok DDT-vel permeteztek. A rovarok ugyan elpusz- tultak, de három nap múlva a folyó felszínét hal- A vízbe kerülõ nehézfémionok hatása függ a hullák, a partot pedig madártetemek borították. - töménységétõl és a Késõbb minden élõlény kipusztult a folyóból. - hatás idõtartamától. Kalifornia tengerparti üdülõkörzeteiben A mérgezés lehet „heveny” és „idült”. Az u- DDT-vel irtották a szúnyogokat. Azok el is tûn- tóbbi alattomos, mert nem szembetûnõen látvá- tek, de a pelikánok is megritkultak: 500 fészekalj- nyos. A nehézfémek nem bomlanak el a termé- ból csak egyetlen egy cseperedett fel, a többiek- szetben. A réz mindig réz, az arzén mindig arzén ben az elvékonyodott tojáshéjak összeroppan- marad. A talajra(-ba) került nehézfémionok a ta- tak a költõ madár súlya alatt. Mindezt a DDT karmánynövényekbe szívódnak, onnan a legelõ okozta, derült ki az utólagos vizsgálatokból. állatok szervezetébe jutnak, majd a tejjel, hússal Hazánkban is elterjedten használták a klóro- az ember szervezetébe kerülnek. Ha a szennye- zott szénhidrogén-tartalmú rovarirtó szereket. A zett területen zöldséget, gyümölcsöt termeszte- mai középkorúak még jól emlékeznek a hírhedt nek, rövidebb az út. GEZAROL-ra. Elterjedt légy- és szúnyogirtó A kadmium módszer volt faluhelyen a GEZAROL rászórása vaslapra. A keletkezett gáz eredményesen ha- A kadmium a legveszedelmesebb elem. Az e- tott. Senkinek nem jutott az eszébe, hogy az em- gészségügyi világszervezet „fekete listáján” az berek egészsége is sérülhet tõle. összes szennyezõ anyagok között az elsõ he- A DDT kártétele abban áll, hogy beépül a lyen áll. Kicsi - néhány mikrogramm/liter - kon- táplálékláncba, egy ideig tünetmentesen lap- centrációban is mérgezõ. Az utóbbi években pang, s amikor már a mérgezés jelei mutatkoz- nyolcszoros-tízszeres kadmiumnövekedést ész- nak, végzetessé válik a baj. Kísérjük figyelemmel leltek a vizekben. Okait kutatva kiderült, hogy a folyamatot: kapcsolatban van a foszfortartalmú mûtrágyák- - ha a vizekben 0,02 ppm a DDT-tartalom, kal. Ugyanis azok alapanyagai foszfátkõzetek. - az a növényi planktonszervezetekben, pl. az Ha feldúsul a szervezetben a kadmium, a gerinc- algákban már 5 mg/kg-ra (5 ppm) halmozód- oszlop fájdalmas zsugorodását okozza, s mert el- hat, foglalja a kalcium helyét a csontokban, meg- - a növényevõ halakban 40-300 mg/kg kon- bontja a stabilitást, ami spontán törésekhez ve- centrációt találtak, zethet. Már kis mennyisége növeli a vérnyo- - a ragadozó halakban 2,5 g/kg DDT-t mértek. mást. A kadmium minden vegyülete nagy való- színûséggel rákkeltõ, ha légzés útján kerül be a Európában elõször 1969-ben, Magyarorszá- szervezetbe. gon tiltották be a DDT használatát. A nehézfémek (ólom, kadmium, réz) feldolgo- zása során maguk a parányi fémrészecskék jelen-

8 ALBIREO 1999/2 0,02 mg 5 mg 40 mg 300 mg

A DDT halmozódása a táplálékláncban (mg/kg)

ALBIREO 1999/2 9 tik a fõ problémát, mert por formájában a környe- lárvák. A normálisnál tízszer többet is elviselt a zõ élõlények testére, vagy légzéssel a szerveze- szervezetük. A higany továbbjutott a lárvafaló tébe jutnak. A növényeknél morfológiai elválto- halakba, és a szívizmukban, májukban, veséjük- zásokat, anyagcserezavarokat, az állatoknál, em- ben, központi idegrendszerükben halmozódott bernél mérgezési tüneteket okozhatnak. A Ytai- fel. A kifogott halak húsában 50 Hg/kg volt. ytai betegség a kadmiumtartalmú por tartós be- Az ipari szennyvizekbõl kifogott halakban légzésével is létrejöhet. (A betegség neve japán (csuka, sügér) a határérték 200-szorosát találták! eredetû: egy cinkbánya meddõjébõl kioldódó A halakat a tengeri madarak fogyasztják, és több kadmiumvegyületek a talajon át a rizsbe, onnan millió ember. A higannyal telített, még életképes a helyi lakosok szervezetébe jutottak, majd halá- halak jelentik a gyanútlan emberre a legnagyobb los megbetegedéseket okoztak.) veszedelmet. Azok a japánban tömeges mérgezési esetek, A higannyal szennyezett halat fogyasztó em- amelyek a bányavizekbõl eredõ, növényi táplá- berek vérében 6-szor több higanyt találtak, mint lékkal felvett kadmiumtól (Ytai-ytai kór) vagy az azokéban, akik nem fogyasztottak halat. A hi- ipari mûveletek kapcsán feldúsuló metil-higany gany veszélyességét a 70-es évek közepéig nem vegyületektõl (Minamata-kór) származnak, egy- ismerték fel. A fogtömésre használt amalgám is értelmûen arra utalnak, hogy a természeti vizek higanyötvözet. toxikus fémekkel történõ ellenõrizhetetlen szen- Az arzén nyezése komoly következményekkel jár. Az arzén felszaporodott a dél-alföldi rétegvi- A higany zekben, és súlyos gondokat okoz az ivóvízellá- A higanyt a rómaiak a „fémek anyja”-ként tásban. Az arzéntartalom itt világviszonylatban emlegették. A Föld egyik legritkább eleme. Ter- is kiemelkedõen magas. Ezeken a területeken ki- mészetes körülmények között sehol sem találha- mutatták az arzén és néhány tipikus betegség tó mérgezõ töménységben, feldúsult állapotban összefüggését: is csak néhány helyen. Más fémércekben járulé- - emésztõrendszeri elváltozások, kos elemként, nyomokban fordul elõ, és mint az - gyomordaganatok, ipari folyamatok mellõzött résztvevõje, hulladék - a húgyutak megbetegedései, daganatai. gyanánt a füsttel vagy a szennyvízzel távozik. Különösen a 14 év alatti és a 60 év feletti kor- Ekkor a természetesnél nagyobb arányban jut az csoportban találták: élõvizekbe, s onnan a táplálékláncba. - a túlzott elszarusodást, Legveszélyesebb vegyülete a metil-higany, - a bõrfesték túltengését, amely természetes körülmények között is kiala- - a gyulladásos megbetegedéseket. kulhat az élõvizek iszapjában. A króm A hírhedt Minamata-betegséget is ez a ve- gyület okozta: a japán Minamata halászfalucská- A króm a krómozó üzemekben használt vízzel ban az ötvenes évek elején 111 emberen hirtelen kerül a környezetbe. Szerencsére léteznek „króm- furcsa betegség mutatkozott; görcsökben fet- evõ baktériumok”, amelyek megszabadítják az rengtek, megbénultak, ötvenen meghaltak, a töb- élõvizet ettõl a méregtõl. Hidroxiddá alakítják, a- bi egész életére megrokkant. A látszólag egész- mely azután fekete üledékként válik ki a vízbõl. ségesekben lappangott a kór, mert pár év múlva torzszülöttek, csökkent értelmi képességû gyer- Fém: Az ivóvízben megengedett mekek jöttek a világra. koncentráció (μg/l) Kiderült, hogy a falu közelében PVC-t gyártó higany 1 mûanyaggyár üzemel, és a tengervízbe rendsze- kadmium 5 resen higanyt bocsát. Ez az iszapban felhalmo- króm 50 zódott, és speciális baktériumok metil-higannyá ólom 50 alakították. Ilyen formában vették fel a vízirovar- réz 100

10 ALBIREO 1999/2 Charles A. Wood: A Plato titkai

A Plato az egyik legnagyszerûbb látvány a A kráterecskék mellett más megfigyelések is Holdon az észlelõk számára. Nagy, 101 km átmé- meglehetõsen vitatott eredményre vezettek. T.G. rõjû, feltûnõ kráter. Sötét talaját fényes szegély Elger 1895-ben megjelent könyvében írja, hogy veszi körbe, és hosszú ideje részletes vizsgála- „a megfigyelések egyértelmûen bizonyítják a Pla- tok, elméletek, viták tárgyát képezi. to talajának fokozatos sötétedését, amint a Nap A távcsöves megfigyelések különösen izgal- magassága 20° fölé emelkedik, egészen a tele- masak a Plato gyûrûjének szabálytalanságai mi- hold utáni idõszakig.” Valójában éppen az ellen- att. A kráter talajára vetett árnyékok drámaian kezõje igaz az érzékeny fotométerek mérései sze- megváltoznak, ahogy a Nap egyre följebb emel- rint. A Hold többi részéhez hasonlóan a Plato kedik a Hold horizontja fölött. A gyûrû keleti ré- talaja is fokozatosan fényesedik, a telehold ide- szének három csúcsát már a múlt század végén jén hirtelen sokkal fényesebbé válik, majd utána 1,5; 1,8 és 2,1 km magasnak mérték. A nyugati elsötétedik. gyûrûn egy feltûnõ, nagy, háromszög alakú A Plato harmadik rejtélye azokhoz a megfi- tömb részben el is válik a krátertõl. Ezt a 15 km gyelésekhez kapcsolódik, melyek szerint a sötét hosszúságú tömböt egy északabbra lévõvel e- talajt néha köd vagy felhõ borítja. A legtöbb i- gyütt egy óriási földcsuszamlás hozta létre. A lyen megfigyelést a múlt században végezték. A katasztrófa ott zajlott le, ahol a gyûrû részei kis- leírások a Nap felemelkedésével eltûnõ ködrõl, sé befelé csúsznak, egy kagylószerû alakzatot, „furcsa, tejszerû fénylésrõl”, a részletek bizony- egy harapást hozva létre a gyûrû alakú hegylán- talan hiányáról számolnak be. Egy múlt századi con. A gyûrû magasságának és szélességének észlelõ úgy találta, hogy a talajt milliárdnyi fény- változásai így az összeroskadás nyomait jelzik, lõ pont fedte be, „mintha a felszín közelében lé- de a kráter keleti permén tapasztalható magas- võ pelyhes felhõrõl verõdött volna vissza a ságingadozások biztosan más, bár ismeretlen fény”. eredetûek. Ezekkel a vizuális megfigyelésekkel ellentét- A Plato egyik rejtélyének, a központi csúcs ben az ûrszondák vagy nagy távcsövek által ké- hiányának egyszerû a megoldása. Más hasonló szített felvételek egyikén sem lehet elhomályo- méretû kráterekkel összehasonlítva a Plato köz- sodást észrevenni a Plato talaján. Talán az UFO- ponti csúcsa 2,2 km magas lenne. De a krátert khoz hasonlóan csak a hívõk látják ezeket. 2,6 km vastag láva tölti ki, ami elborította a csú- (Sky and Telescope, 1999. július) csot. A Plato talaja több mint 100 éve intenzív A Lunar Orbiter-4 felvételét és a kráter rajzát kvázi-tudományos viták középpontjában áll. Há- lásd a hátsó borítón, illetve a romféle megfigyeléssel kapcsolatosak az ellent- http://alpha.dfmk.hu/~albireo/albireo/foto.htm mondások: a talajon lévõ kis kráterek száma, a címen az Interneten. talaj árnyalata a napmagasság függvényében és a talaj sötétedése is változásokat mutat. Nemhivatalos verseny folyik a talajon lévõ Az Albireo az Interneten! kis becsapódásos kráterek megpillantásában. Az Albireo oldalai kép-formátumban, html keret- W.H. Pickering 1892-ben 71 foltot talált a Plato ben a kézirat elkészülte után, még a nyomdai talaján. A kézzel rajzolt térképeket összehason- megjelenés elõtt megtalálhatók az Interneten: lítva a Lunar Orbiter-4 1967-ben készült nagy fel- http://alpha.dfmk.hu/~albireo/albireo/ bontású felvételeivel, nyilvánvaló, hogy az ész- tartalom.htm lelõk meg tudták figyelni a 4 legnagyobb krátert, A nyomdatechnika hiányosságait próbáljuk pó- és néhány kisebbet, de a legtöbb vélt kráter mé- tolni a közölt fotók, árnyalt rajzok és egyéb il- rete és helye gyakran teljesen hibás. lusztrációk fenti címen történõ elérhetõségével.

ALBIREO 1999/2 11 ÜSTÖKÖSÖK

Észlelõ: Horváth Tibor (Hegyhátsál) 10,0 L f/13; 15,0 MC f/15 Dátum: Idõ: Össz. Mag Kóma DC: Csóva Megjegyzés: UT fény.: fény.: méret: alak: hossz: PA: C/1998 U5 Linear 1998. nov. 12. 19:15 9,5 mg 12 mg 3’ kissé ell. 2’ 220° (1) nov. 13. 20:10 9,5 12 3 elliptikus 1 210 nov. 16. 19:30 9,5 12 3 elliptikus 2 1 210 (2) nov. 19. 18:15 9,8 3 elliptikus dec. 7. 19:15 10 3 kör 2 (3)

(1) A csóva halvány, legyezõszerû, csak sejthetõ. A csillagszerû magot 104x mutatja. Nem a kóma közepén helyezkedik el, PA 40° felé eltolódott. Az üstökös elmozdulása már 10 perc alatt észrevehetõ. (2) Semmilyen változást nem mutat az elmúlt napokhoz képest. (3) Jelentõsen halványodott. A magját nem sikerült megpillantanom.

Horváth T. nov. 13.

Horváth T. nov. 12.

Horváth T. dec. 7.

12 ALBIREO 1999/2 Philip Harrington: Kedvenc aszterizmusaim

Bárki, aki a csillagokra pillant, alakzatokat lát kirajzolódni. A 88 hivatalos csillagkép mellett az VIR égbolt tele van egyéb csillagmintákkal, úgyne- vezett aszterizmusokkal. A Göncölszekér, a Nyá- ri Háromszög, a Téli Ötszög jól ismert aszteriz- Állkapcsok musok. A binokulárokban és a nagyobb távcsövek- Csillagkapu ben számtalan további, miniatûr aszterizmus tû- CRV nik fel. Bár nem valódi mély-ég objektumok, na- gyon jellegzetes látványt nyújtanak. A nyílthal- mazokkal ellentétben, melyek csillagai néhány százmillió éve együtt helyezkednek el a térben, a legtöbb aszterizmus csillagai csak véletlenül lát- szanak egy irányban az égbolton, és valójában romszögben” alakú mintát írt le, melyet négy 7- igen távol vannak egymástól. Csak a Földrõl 10 mg-s csillag alkot. nézve rajzolják ki jellegzetes alakzataikat. Az Állkapcsok. A Csillagkaputól 1°-kal ÉK- A The Deep Sky: An Introduction könyvem re egy 7 mg-s napot találsz. Ez a legfényesebb írása közben megpróbáltam összegyûjteni az a- tagja egy másik aszterizmusnak, az Állkapcsok- matõrök által ismert és elnevezett aszterizmuso- nak. kat. A Sky and Telescope-ban közzétett felhívás Az alakzat kissé hasonlít a Sagitta csillag- hatására sok olvasó elküldte a saját listáját. Így képre. John Barra szerint a Csillagkapuval e- közel 40 aszterizmust szedtem össze. Az alábbi- gyütt egy „Dupla T Halmazt” alkotnak. Kis na- akban néhány érdekes látnivalót ismertetek. gyítású okulárral inkább egy NYÉNY felé úszó cápának láttam, melynek a fejét vagy a száját a A Csillagkapu. A δ Corvi szép kettõscsillag- legfényesebb csillag alkotja, a halványabb csil- gal (3 és 9 mg, 24”) széles, szabad szemes párt lagok pedig megnyúlt testét rajzolják ki. Egy kis alkot az η Corvi. Állítsd az η-t a keresõ közepére, képzelõerõvel még dél felé kiemelkedõ hátuszo- majd haladj 3°-ot É-ra. Egy 6 mg-s csillagokból nyát is látni lehet. álló, 1° méretû, egyenlõ szárú háromszöget ta- Mindkét aszterizmus a híres Sombrero-gala- lálsz. A háromszög ÉK felé mutat egy halvány xis (M 104) mellett helyezkedik el. A galaxis csak párra, amely 1°-ra van tõle, és éppen csak látha- 0,4°-ra KDK-re van a cápától, amely vele ellenté- tó a keresõben. Ez a Csillagkapu két legfénye- tes irányban úszik el. sebb csillaga. Az Eltört Jegygyûrû. Erre csinos kis aszte- Több észlelõ is ráakadt erre az aszterizmusra. rizmusra akkor bukkantam rá, amikor a Göncöl- Mindegyikük szimmetrikus, „háromszög a há- szekér galaxisai után vadásztam. A Meraktól (β

Aszterizmus Csillagkép Koord. (2000) Átmérõ Csillagkapu Crv 12h 35,7m -12° 00’ 8’ Állkapcsok Vir 12h 38,5m -11° 30’ 7’ Eltört Jegygyûrû UMa 10h 51,0m +56° 10’ 20’ Vörösnyakú Emu Cyg 20h 14,0m +36° 30’ 40’ Lópatkó Cyg 21h 07,0m +47° 15’ 12’ Delfin-Gyémántok Del 21h 07,0m +16° 20’ 30’ Kis Királynõ Dra 18h 36,0m +72° 15’ 20’ Mini Ruhaakasztó UMi 16h 29,0m +80° 15’ 15’

ALBIREO 1999/2 13 CYG

Eltört Jegy- gyûrû

UMA Lópatkó UMa) 1,5°-ra nyugatra helyezkedik el. Egy 6 és 7 mg-s csillagokból álló, 1/3°-os, É/D-i elhelyezke- désû párt fogsz észrevenni a látómezõben, mely- nek északi tagja a 43 UMa. Állítsd középre a dé- lebbi, halványabb csillagot. Egy kis nagyítású okulár hét napot fog mutatni, melyek közül ez a legfényesebb. A csillagok kb. negyed fok mére- tû, törött ovális mentén helyezkednek el, DNY A Denebtõl 3,5°-ra KÉK-re látható az 5 mg-s felé húzódva. Az alakzat olyan gyûrûre emlékez- 60 Cygni, aztán közel 2°-kal ÉK-re az 5 mg-s 63 tetett, melynek a fényes csillag a gyémántja. A Cygni. A Lópatkó kevesebb, mint fél fokra D-re gyûrû azonban éles viták nyomait mutatja, így van a 63 Cyg-tõl. Kb. 14 csillag alkot egy ne- helyes eltört jegygyûrûnek nevezni. gyed fokos ívet. Fényességük 7-11 mg. Webb A Vörösnyakú Emu. Ez a madár a Hattyú „különös lópatkó, nagyszerû csillagmezõ”-ként csillagképet kíséri az égbolton. John Barra fi- írja le. Hudak szerint kitûnõ objektum, jól kiemel- gyelt fel rá egy 20 cm-es távcsõvel, kis nagyítás- kedik csillagokban gazdag Tejút hátterébõl. sal. A γ Cyg-tõl 2,5°-ra DDNY-ra található a 34 P A Kis Királynõ (Cassiopeia). A bájos aszte- Cygni, majd további 1,3°-ra a 29 Cyg. Ez utóbbi rizmust egymástól függetlenül találta meg Ray- csodálatos többescsillag az emu farka. mond Maher (Port Elizabeth, USA) és Kovács A Vörösnyakú Emu profilból látszik az égbol- Attila (Vác, Magyarország). Hasonlít a Cassio- ton. Lábai ÉNY-ra állnak, a feje DK-re néz. Farká- peia W alakjához, bár kevésbé lapos. nak, lábainak, háromszög alakú testének és fejé- Az Ursa Minor négyszögében képzelj el egy nek minden csillaga kékesfehér. Csak egyetlen vonalat a Kochab-tól (β UMi) kiindulva az átló vöröses csillag tûnik fel a nyakán. Próbáld meg- mentén az η-n át, ugyanekkora távolsággal meg- keresni ezt a ritka madarat a Cygnus-ban. hosszabbítva. Ettõl a ponttól haladj 3°-ot délre a A Lópatkó. Daniel Hudak végignézte Webb 3-4 mg-s ϕ, χ és υ Draconis alkotta háromszögig. híres könyvében említett szép csillagmezõket. A legfényesebb csillagtól, a χ-tõl 1°-kal KDK-re Ezt az aszterizmust különösen szemrevalónak ta- található a Kis Királynõ, 6-9 mg-s csillagok kicsi lálta.

Vörösnyakú Emu Kis Ki- rálynõ

farok láb

fej

CYG

DRA

14 ALBIREO 1999/2 csomója. W alakja 1/3° széles, és még 8x50-es binokulárral is megfigyelhetõ egy sötét éjsza- kán. Nagyobb távcsövekkel 11 mg-ig 18 csillag UMI látszik ebben a bájos aszterizmusban. A Mini-Ruhaakasztó. Egyike azoknak a vá- ratlan meglepetéseknek, melyekre idõrõl-idõre rábukkanhatsz az égbolton. Neve a híres bino- Mini Ruha- kuláris Ruhaakasztó aszterizmusra utal a Vulpe- akasztó cula-ban (Collinder 399). Tom Whiting mutatta meg nekem. Az ε UMi-tól indulva 2,5°-kal D-re egy négy csillagból álló, aszimmetrikus alakzatot találsz. A 6-7 mg-s csillagok kb. 1°-os területet foglalnak el. A Mini Ruhaakasztó az ÉNY-i csil- lagtól fél fokra É-ra látható. 11 csillag alkotja. A 9-11 mg-s tagok 1/3°-os területen helyezkednek el. Könnyen felismerhe-

Delfin- DEL Gyémántok

tõ a ruhaakasztó alak, néhány csillag kirajzolja a vagy kisebb távcsövekben különösen lenyûgö- kampót, a többi a közel É/D-i vállfát. Cirkumpolá- zõ a látvány, mert a nagyobb távcsövek elosz- ris helyzetének köszönhetõen ez az aszterizmus latják a kincs misztikus hatását. Az NGC 7025 egész évben megfigyelhetõ. galaxis szintén itt helyezkedik el, de 13 mg fé- A Delfin-Gyémántok. A Delfin csillagkép ke- nyessége és alacsony felületi fényessége miatt leti határánál lévõ aszterizmusra 1993-ban akad- a legtöbb amatõr távcsõ nem fogja megmutatni. tam rá. A Delfin rombusz alakú testétõl 5°-ra K- re egy egyenlõ szárú, derékszögû háromszög lát- Csak néhány csillagalakzatot ismertettem a ható, melyet négy 6-7 mg-s csillag alkot. A há- kedvenceim közül. Biztosan te is találtál már ha- romszög kissé több, mint 1° széles, derékszöge a sonlóakat. Örülnék, ha elküldenéd nekem a listá- DK-i csúcsában található (RA: 21h 08m, D: dat. Címem: +14,7°). Kis nagyítású okulárral a háromszög ke- 54A Dilmont Dr. leti oldalától északra 3°-ra egy sokkal kisebb, 9 Smithtown mg-s csillagokból álló háromszöget találsz. NY 11787, USA Ez a három csillag tucatnyi halványabb csil- e-mail: [email protected] laggyémánttal alkotja a kincsesládát. 15 cm-es

Kovács Attila aszterizmusát az Albireo Klub megtalálhatók az Albireo 1981. novemberi szá- többi észlelõjének felfedezéseivel együtt 1994- mának 26., 1988. 1. számának 8. és 1994. 2. ben elküldtük Phil Harringtonnak. A leírások számának 3. oldalán. (J.T.)

ALBIREO 1999/2 15 Juhász Tibor: Baseball-pálya a Cygnus-ban A tavaly augusztusi Sky and Telescope-ban ködös megjelenést mutatott. 150x-el a B csillag olvastam egy leírást az Espin 202 többescsillag- egyértelmûen látszott, EL-lel ködösen feltûnt a C ról a Cygnus-ban, amely jó célpontnak mutatko- és D komponens is. Ez a nagyítás mutatta a leg- zott új távcsövem teljesítõképességnek a kipró- érdekesebb látványt, mintha egy bolyhos labda bálásához. A csillag könnyen megtalálható he- lebegett volna a látómezõben, csillagokkal pöty- lyen, alig egy kis nagyítású látómezõvel K-re työzve. 250x nagyítással már teljesen felbontotta (1,2°-ra) van a halványnarancs színû η Cyg-tõl. a négyest, bár még maradt a ködös megjelenés. A rendszerre könyû rátalálni a mellékelt kere- Palagonia a b komponensre 20 cm-es távcsõ- sõtérkép alapján, amely 11,5 mg-ig ábrázolja a vel figyelt fel. 200x-szel a B csillag puffadtnak csillagokat.A Washington Double Star Catalog mutatkozott, és 312x nagyítás felfedte az újabb (http://aries.usno.navy.mil/ad/wds/wds.html) 7 kísérõt. komponenst említ, melyek közül 5-6 érhetõ el a- A többescsillag felkeresése közben – vagy matõr távcsövekkel. A századforduló táján vég- inkább utána – érdemes egy pillantást vetni a zett mérések szerint: -1 röntgenforrásra, amely az η Cyg-tõl az Espin 202-ig vezetõ út harmadánál található. Komponens: Fényesség: Szögtáv.: PA: Ez a csillag nagy valószínûséggel egy fekete A 9,4 mg lyuk kísérõvel rendelkezik. A láthatatlan rönt- B 11,0 17,6” 100° gen- és gammasugár-forrás a 8,9 mg-s kék szu- C 11,9 11,8 164 peróriás körül kering. Az óriáscsillag pályája a- D 12,1 23,3 134 lapján a kísérõ tömege 10-16 naptömeg lehet. A a 13,3 10,6 221 röntgen- és gammasugárzás igen gyors változá- Bb 13,5 4,4 106 sai alapján viszont mérete kisebb, mint néhány ADS/Aa 14,3 4,1 163 száz km. Ekkora tömeg ilyen kis tartományban csak fekete lyukban képzelhetõ el. A nagy ener- A giájú sugárzást a kék óriáscsillagról a fekete lyukba hulló gáz bocsátja ki. Aa B A kék óriás egy 1’-es csillagpár délebbi, fé- a nyesebb tagja. A körülötte keringõ, nagy töme- b C gû kísérõ hatására alakja megnyúlt, így 5,6 nap periódussal kismértékben változtatja a fényessé- D gét. Változócsillagként a V1357 Cyg jelölést kap- ta. O9.7 spektrumtípusa ellenére a nagyobb táv- A fõ komponensek némileg megváltoztatták csövekben narancsos színûnek mutatkozik az a helyüket, de a csillagok által kirajzolt alakzat igen erõs intersztelláris vörösödés miatt. A lényegében most is rombuszhoz hasonlít. Csak a kontraszt jól megfigyelhetõ az északi, kék csil- b komponens rendelkezik jelentõsebb sajátmoz- laghoz viszonyítva. gással, az 1904-ben mért 5,5”-es távolsága 1926- A környéken néhány laza nyílthalmazt látha- ra 4,4”-re csökkent. Az A-D komponensek egy tunk, melyek eléggé beleolvadnak a Tejútba. amerikai amatõrcsillagász, Peter Palagonia sze- Kárpótlásul számos kettõs-többescsillag figyel- rint mini-baseball pályát rajzolnak az égre, ez hetõ meg bennük. Az egyik legszebb látványt a persze számunkra nem olyan feltûnõ. Még a b Biurakan-2 középpontjában lévõ kettõs nyújtja, komponensnek is megtalálta a szerepét a játék- de az NGC 6871-ben is találunk belõlük. A térkép ban. két fényes csillaga szintén többesrendszert al- Az Espin 202 a 9 cm-es f/11-es refraktorom- kot. ban 40-szeres nagyítással, elfordított látással

16 ALBIREO 1999/2 Espin 202

Az Espin 202 a Digitized Sky Survey fotóján Juhász T., 9,0 L f/11, 250x (http://stdatu.stsci.edu/dss)

27 Cyg Bu 440

OST 398 Es 25, SEI párok Bi 1 NGC 6871 Bi 2 SEI 893 ST 2610 ES 203 ST 2639 Es 202

η Cyg Cyg X-1 30’

Csillag: M1 M2 S” PA° Év Csillag: M1 M2 S” PA° Év η Cyg: Az NGC 6871-ben: BU 980 AB 3,9 12,0 7,4 208 1958 BU 440 AB 7,0 12,0 6,6 65 1965 HJ 1455 AC 3,9 10,5 46,0 327 1924 BU 429 AC 7,0 11,0 11,4 28 1976 HJ 1455 AD 3,9 10,5 49,7 169 1924 SHJ 314 AD 7,0 7,9 11,4 300 1965 BU 980 AE 3,9 11,5 60,2 246 1924 BU 429 AE 7,0 11,4 28,0 107 1965 ST 2610: SHJ 314 AF 7,0 7,4 36,0 28 1965 ST 2610 AB 8,4 8,9 4,2 297 1966 ES 25 AB 8,2 12,0 8,6 126 1926 MAD 11 AC 7,9 11,8 12,6 201 1966 SHJ 315 AD 8,2 10,2 20,5 236 1965 GLP 17 AD 7,9 62,1 15 1894 A Bi-1-ben: SEI 865 10,6 11,1 14,8 16 1933 OST 398 AB 7,4 9,1 1 84 1981 SEI 857 9,7 11,0 27,5 324 1896 SEI 893 9,2 11,4 27,6 117 1895 SEI 858 9,7 9,8 19,7 30 1896 A Bi-2-ben: ST 2639 AB 7,6 8,6 5,7 302 1994 27 Cyg: SEI 924 AC 9,7 10,1 27,9 208 1896 BUP 204 AC 5,4 11,6 36,2 144 1924 ES 203 9,5 10,7 5,9 129 1934 OPI 21 AD 5,4 12,6 35 130 1924

ALBIREO 1999/2 17 Alan MacRobert: Csillagtúra a Cygnus-ban

A Hattyú csillagkép jó hírnévnek örvend, Indul a túra mert nem csak szabad szemmel vagy binokulá- 1. γ Cygni. A 2 mg-s csillag a Cygnus-ke- rokkal mutat szép látványt, de nagyobb távcsö- reszt középpontjában helyezkedik el. A Sadr név vekkel is számos érdekességet rejt. arabul a madár mellét jelenti. 15 cm-es távcsö- A továbbiakban vándorútra indulunk a Cyg- vemmel világos, halványsárga színben lángolt. nus Tejút-vidékének csodálatosan gazdag csil- Az F8 színképû szuperóriás kb. 800 fényév tá- lagmezejében. Fõleg a kis vagy közepes méretû volságra van tõlünk. távcsövekkel megfigyelhetõ objektumokkal fog- A γ Cygni-t egy kicsi, nem teljesen zárt gyû- lalkozunk, csillagokkal és csillaghalmazokkal, így rû veszi körül. 5-6 mg-s csillagokból áll, és 2° a túra fényszennyezett égbolt esetén is végigjár- átmérõjû. A gyûrû elég nyilvánvaló egy keresõ- ható. Bár a fényszennyezés elnyomja a ködöket ben vagy binokulárban. A térképen egy csillag- és a galaxisokat, a csillagok, csillaghalmazok vi- pár látható kb. 1°-ra északra a γ-tól (az NGC 6910 szonylag jól látszanak, fõleg nagyobb nagyítású felett), és egy szélesebb pár a γ-tól 1°-ra okulárokkal. NYÉNY-ra. Azonosításuk megmutatja az irányo- A Cygnus-kereszt középpontjától, a γ Cygni- kat a keresõtávcsõben. tõl indulunk. Állomásainkat a borítón lévõ térké- A fényes γ Cyg felhasználható a keresõtáv- pen nagyméretû számok jelzik. A térkép kb. 9 csõ beállítására is. A keresõ közepére állított mg-ig ábrázolja a csillagokat. csillagnak benne kell lennie a fõ mûszer látóme- Tájold a látómezõt! zejében. Ez különösen fontos itt a gazdag Tejút- ban, ahol könnyû elvéteni a csillagalakzatokat. Mielõtt bármilyen túrára indulnál, tisztában 2. NGC 6910. Elsõ mély-ég objektumunk ép- kell lenned az irányokkal. Az Albireo térképein pen ½°-kal ÉÉK-re van a γ-tól. Az NGC 6910 egy mindig észak van fölfelé, kelet pedig balra, a- kicsi, szegényes nyílthalmaz. 10 mg-s és halvá- hogy az égboltra nézve látod az égtájakat. A nyabb csillagok alkotják két fényesebb, na- távcsõben is kijelölheted az északi irányt, ha kis- rancsszínû tagja mögött. 15 cm-es távcsövem- sé a Sarkcsillag irányába mozdítod. Az újabb ben 50x nagyítással a csoport nyilvánvaló volt. csillagok észak felõl lépnek be a látómezõbe. A A fényesebb csillagok egyenes vonalakba ren- térképet esetenként kissé meg kell dönteni, dezõdnek. hogy az égbolthoz hasonló látványt nyújtson. Elfordított látással sok további halvány csil- A keleti irány 90°-ot hajlik az északihoz ké- lag özönli el a halmazt. Az NGC 6910 a katalógu- pest az óramutató járásával ellentétesen, ha a sok szerint 50 csillagot tartalmaz egy 8’ átmérõjû távcsõ páros számú tükröt tartalmaz (vagy nincs területen. Én eléggé fényszennyezett helyen benne tükör). Páratlan számú tükör esetén (ez észleltem, 5,3 mg szabad szemes határmagnitú- fõleg zenittükör alkalmazásánál fordul elõ), a ke- dónál. Sötétebb égen egy 15 cm-es távcsõ a hal- leti irány az északihoz képest az óramutató járá- ványabb halmaztagokat sokkal jobban mutathat- sával megegyezõen hajlik 90°-ot. Kissé kellemet- ja. Nem láttam nyomát a γ Cyg körül lévõ sok len a helyzet, ha a keresõtávcsõ ebbõl a szem- halvány ködnek. pontból eltér a fõ mûszerben látható képtõl. Sze- Az NGC 6910 távolsága 5000 fényév lehet. rencsére a legtöbb program manapság lehetõvé Nagyon forró, fiatal csillagok alkotják, így korát teszi a tükörképnek megfelelõ fordítást. Ennek csak 10 millió évnek vélik. hiányában a csillagtérképet egy kis zsebtükör- 3. M 29. Következõ mély-ég objektumunk ben kell nézni. elég fényes ahhoz, hogy a keresõtávcsõ is meg- Bármelyik eset áll fenn, elsõ célpontunk se- mutassa. Az M 29 kb. 2°-ra DDK-re van a γ Cyg- gíteni fogja a tájékozódást. ni-tõl. Azonosítsd a γ, a 40 és a 34 (P) Cyg által

18 ALBIREO 1999/2 alkotott háromszöget. Aztán a térkép segítségé- meglehetõsen fényes csillagból áll. Nagyon ritka vel keresd meg ebben a háromszögben az M 29- halmaz, átmérõje 20’. De sokkal több csillag lát- et. A csillagháromszögek a legjobb útjelzõk a szik itt, talán a halmaz hátterét alkotva. A halmaz csillagtúrázók számára. középpontjában lévõ két fényes párt sok hal- Az M 29 különleges alakot formál. 7 legfé- vány csillag veszi körbe, minél tovább nézed, nyesebb csillaga két kis ívet alkot, melyek egy- annál többet látsz elõtûnni. Jó alkalom a nagy más felé görbülnek, mint egy erõmû hûtõtornyá- nagyításokhoz. nak a profilja. 50 csillag alkotja, de ilyen sok biz- Micsoda nagyszerû vidék! Kimeríthetetlen tosan nem látszott a 15 cm-es távcsõben. Nyil- mennyiségû látnivaló! Sok kettõs és többescsil- vánvaló volt azonban, hogy az egész tartományt lag található ezen a területen, több közülük meg- erõsen blokkolják a csillagközi porfelhõk. Fõleg lepõen színes. Vegyük például a 25 Cyg-tõl ½ °- kelet és észak felé volt egyértelmû a sötét zónák kal délre lévõ két 7 mg-s csillagot. Az északitól jelenléte. éppen DDNY-ra egy három csillagból álló kis ív 4. . Ez a szokványos megjelenésû, 5 látható. A csoportocska váratlan színkontrasz- mg-s csillag valójában az egyik legfényesebb tot mutat fehér, narancs és kék árnyalatokkal. gázgömb. 700 ezerszer annyi energiát bocsát ki, Távolabb DDNY felé ugyanabban a látómezõ- mint a Nap (abszolút bolometrikus magnitudója ben helyezkedik el az OST 394, egy 7 és 10 mg-s –10). Kb. 7000 fényévre fekszik tõlünk, a Tejút- csillagokból álló narancs és kék pár, 11” szögtá- rendszer Cygnus-karjában, melynek mentén volsággal. szemléljük az égbolt ezen tartományát. Ezért lát- 8. Cynus X-1. Következõ objektumunk látha- szik errefelé annyi csillag. tatlan, de meg tudjuk figyelni a körülötte keringõ 1600-ban a P Cygni 3 mg-ig fényesedett, el- csillagot. A Cygnus X-1 az egyik legerõsebb nyerve ezzel a Nova Cygni 1600 címet. De bizto- röntgenforrás az égbolton, és elsõdleges fekete- san nincs kapcsolatban a szokványos nóvákkal, lyuk jelölt. Egy 9 mg-s kék szuperóriás kering viselkedése teljesen eltérõ jellemzõket mutat. körülötte, amely könnyen megtalálható ½°-kal 5. RS Cygni. A P-tõl 1°-ra ÉNY-ra látható KÉK-re a sárga η Cygni-tõl. egy csillagpár, melynek D-i tagja ez a vörös, A csillag 8000 fényév távolságra van tõlünk. hosszúperiódusú változó. Maximuma 7,2 mg, mi- 5,6 nap alatt kerüli meg a röntgenforrást, ami majd- nimumban 9,0 mg-ig halványodik. A másik csil- nem biztosan egy kicsi, különlegesen forró akkré- lag 132”-re É-ra 7,1 mg-s. Fehér színe szép kont- ciós gázkorong, amely spirál alakban áramlik a 16 rasztot alkot a narancsvörös RS-sel. naptömegû fekete lyukba. Magát a fekete lyukat 6. IC 4996. Menünk vissza a P Cyg-hez, és közvetlenül egy még forróbb gömb veszi körül, haladjunk tovább DNY-ra még ½°-ot. Itt egy amely elektronokból, pozitronokból és gammasu- olyan nyílthalmazt találunk, amely elkerülte az gárzásból áll. Hõmérséklete több milliárd összes égi vadász figyelmét a XIX. században, lehet. A gömb csak 500 km átmérõjû, a fekete lyuk így nem került bele az NGC-be. Az IC 4996 azon- pedig 50 km-es méretû. ban nem nehéz objektum, ha tudod, hogy hova 9. χ Cygni. Egy vörös, hosszúperiódusú vál- kell nézni. Egy 8 mg-s hármascsillag jelöli ki a tozócsillag következik a látnivalók sorában. Ma- helyét. Elfordított látással sok csillag füzére pis- ximumban szabad szemmel is látható. Általában lákol a sötét háttéren. A csillagpermet É/D-i 5 mg-ig fényesedik, de néha eléri a 3 mg-t. Mini- irányban nyúlik el. Az IC 4996 távolsága 5000 mális fényessége 13,4 mg. Átlagos periódusa 13 fényév körül lehet. 1/3 hónap. 7. NGC 6871. Haladj tovább a 36, 29 és 28 10. 17 Cygni és a South 726. Egy fokra a χ- Cygni ívén, majd baktass DNY felé. Így elérkezel tõl két nagyon hasonló, színes, széles kettõs ta- a sárgás-narancsos 27 Cyg-hez. Most egy felfe- lálható. A 17 Cyg komponensei 5 és 9 mg-sek, dezésre váró, remek vidék szélén állsz. Az egész 26”-re egymástól. A halványabb KÉK-re helyez- terület több, mint ½°-os, nagy, elnyúlt Tejút-me- kedik el a fényesebbtõl. A South 726-ot James zõként figyelhetõ meg. Az NGC 6871 csak 15, South fedezte fel a XIX. század elején. 6 és 9 mg-

ALBIREO 1999/2 19 s csillagokból áll. A szögtávolság 30”, a halvá- KETTÕSCSILLAGOK nyabb D felé látszik. Kovács Zsolt (Vecsés) 10,6 L f/5,7 ST 2838 Aqr. 50x: A zöldesfehér árnyalatú fõ- csillagtól PA 180° felé látható a 9,6 mg-s társ. Nagyon eltérõ, de széles, így jól észlelhetõ. ST 2432 Aql. 50x: Bár a társ halvány, elsõ látás- ra bontja. A fõcsillag tiszta zöld. Eltérõ, stan- dard pár. PA 100°. ο Cap. 50x: Könnyû, közel azonos fényességû, kékesfehér és fehér csillagok. Széles pár. PA 240°. S 763 Cap. 50x: Könnyû, majdnem egyenlõ fé- 11. NGC 6834. Kb. 3 ½°-ra D-re a χ-tõl egy nyû pár. Fehér és kékes csillagok. PA 290°. másik halvány, de érdekes halmaz található. Elsõ 66 Cet. 50x: Nagyon jól bontott, egyenlõtlen fé- pillantásra öt csillag egyenes vonala látszik K/ nyességû, széles pár, fehér és szürkéskék szí- NY-i állással. Elfordított látással sok halvány nekkel. PA 220°. csillag tûnik fel a vonal mögött, nagyjából ugya- ST 39 Cet 50x: Nagyon jól bontott, egyenlõtlen nilyen irányban elnyúlva. Úgy tûnik, mintha egy pár, zöldes fõcsillaggal, kékes társsal. Széles ket- másik, halványabb, kisebb és sûrûbb halmaz lát- tõs. PA 40°. szana a háttérben, éppen a déli peremnél. ST 274 Cet. 50x: Könnyû, egyenlõ fényességû, Az NGC 6842 planetárisköd fényessége 13 mg, kékesfehér csillagok. Standard pár. PA 210°. 15 cm-es távcsövem egyáltalán nem mutatta. 30 H 80 Cet. 50x: Hosszabb idõ kell a társ biztos lá- cm-es távcsövekkel már megfigyelhetõ. tásához. Nagyon egyenlõtlen, egyébként jól 12. Albireo (β Cygni). Túránk végén egy ra- bontott. A zöldesfehér árnyalatú fõcsillagtól PA gyogó kettõscsillaghoz érkeztünk. Micsoda 280° felé található a 9,5 mg-s társ. Standard pár. nagyszerû kettõs az eddigi halvány objektumok ST 2325 Sct. 50x: Elsõ látásra bontott, de na- után! Fényes sárga és halvány kék színei megfe- gyon eltérõ, standard pár, zöldesfehér fõcsillag- lelnek az eddigi sémáknak. Komponensei 3,1 és gal. PA 250°. 5,1 mg fényesek, 34”-re egymástól. A halvá- nyabb ÉK felé helyezkedik el. Még egy keresõ- Póczek Antal (Nádasd) 10,0 T f/10 távcsõ is bontja. γ And. 100x: Éppen a legjobb a felbontás, muta- β Ha folytatni akarod a túrát a Cygni-tõl tós pár. Az eltérés legalább 2 mg. A fõcsillag DNY-ra, az Albireo 1988. júliusi számában talá- narancs, a kísérõ világoskék színû. PA 55°. lod az útmutatást hozzá. De mire való ez a haj- ε Dra. 140x: Szoros pár. 3 mg lehet az eltérés. sza? A mai túra 12 állomásának felkeresése más- Mindkét csillag sárga. PA 20°. fél órámba került, meglehetõsen nagy iramban. ζ Psc. 50x: Szélesen bontott pár fél mg különb- Inkább szemlélj meg mindent részletesen az út- séggel. Az A fehér, a B okker. PA 70°. vonal mentén. Nem kell sietned sehova, a csilla- ψ-1 Psc. 50x: Fényes, csaknem egyenlõ fényû gok megvárnak! pár. Fehér és enyhén sárgás csillagok. PA 160°. (Sky and Telescope, 1991. október)

A cikkben említett objektumok fényképfelvéte- leit lásd a szemközti borítóoldalon, illetve a Az Albireo minden térképén és fénykép- következõ címen: másolatán észak van fölfelé, nyugat pedig http://alpha.dfmk.hu/~albireo/albireo/foto.htm jobbra.

20 ALBIREO 1999/2 ALBIREO 1999/2 21 FEDÉSI MINIMUMOK - 1999. december (KözEI, negyed óra pontossággal)

RT XZ WW WW AR RZ TV U R AI YY YY RT DM Beta And And Aur AurMM Aur Cas Cas Cep CMa Dra Gem GemMM Per Per Per 1/ 2 - - 01:30 - - 23:30 - 04:45 - 20:15 21:45 - - - - 2/ 3 23:45 - - - - 04:15 - - - - - 03:00 - - - 3/ 4 - 21:30 ------22:30 - 04:30 03:45 4/ 5 21:00 - - - 23:15 - 01:00 - - - 04:00 - 02:00 - - 5/ 6 - - - 20:30 - - - - 00:30 - 23:30 - 22:30 - - 6/ 7 18:15 - 02:45 - - 18:15 20:30 04:15 03:45 - - 04:45 18:45 22:00 00:30 7/ 8 00:30 23:15 - - - 23:00 - - - 20:00 - 00:15 - - - 8/ 9 - - - - 02:30 03:45 ------9/10 21:45 ------05:30 01:15 - 04:30 - 21:30 10/11 - - - 21:45 ------20:45 - 00:45 - - 11/12 19:15 01:00 04:00 - - - - 04:00 - - - 02:00 21:15 - - 12/13 01:15 - - - 05:45 ------21:30 - - 18:15 13/14 - - - - - 22:30 02:30 - 23:30 19:45 03:00 - - - - 14/15 22:30 18:15 - - - 03:15 - - 02:45 - 22:30 - - 02:30 - 15/16 - 02:45 - 23:00 - - 22:00 - - 05:30 - 03:45 03:00 - - 16/17 20:00 - 05:15 - - - - 03:45 - - - 23:15 23:30 - - 17/18 ------04:30 - 20:00 20:00 - 18/19 - 20:00 ------00:15 - - - - 19/20 23:15 - - - - 21:45 - - - - 19:45 05:30 - - - 20/21 - - - 00:00 - 02:30 - - - - - 01:00 - - - 21/22 20:45 ------03:15 - 05:15 - 20:30 01:45 - - 22/23 - 21:45 ------01:30 - 01:45 - 22:15 - - 23/24 ------21:30 - 18:30 - - 24/25 00:15 - 19:00 - - - 23:30 - - - - 02:45 - - - 25/26 - - - 01:15 - 21:15 - - - - - 22:15 - 00:15 - 26/27 21:30 23:30 - - - 02:00 19:00 03:00 - - 03:30 - 04:15 - 02:15 27/28 ------05:00 23:00 - 00:30 - - 28/29 18:45 ------04:30 21:00 - - 29/30 01:00 - 20:15 - 18:45 ------24:00 - - 23:00 30/31 02:30 01:00 - 02:30 - - - - 00:15 - 02:15 19:30 - - - 31/ 1 22:15 - - - - 20:45 - 02:45 - - 00:45 - - - -

AR AurMM 2/ 3. 21:45 6/ 7. 01:00 10/11. 04:15 V451 Oph 1/ 2. 18:15 31/ 1. 20:15 BM Ori 4/ 5. 03:00 17/18. 01:30 30/31. 00:00 EI Cep 17/18. 18:30 25/26. 05:00 EE Peg 14/15. 20:30 EI CepMM 4/ 5. 02:30 21/22. 23:45 IZ Per 8/ 9. 00:15 19/20. 01:45 23/24. 18:15 RS CVn 23/24. 04:30 IZ PerMM 6/ 7. 04:00 10/11. 20:30 21/22. 22:00 V477 Cyg 1/ 2. 18:15 8/ 9. 19:15 15/16. 20:15 RW Tau 2/ 3. 21:45 13/14. 23:30 24/25. 01:30 VZ Hya 7/ 8. 04:15 10/11. 02:00 13/14. 23:45 27/28. 19:45 VZ HyaMM 23/24. 03:30 26/27. 01:15 29/30. 23:00 TX UMa 30/31. 04:45 RealSky fotók. Az eredeti felvételeket lásd: NGC 6910 http://alpha.dfmk.hu/~albireo/albireo/foto.htm

M 29

NGC 6871 IC 4996

NGC 6834

NGC 6842 Fent: a Lunar Orbiter-4 felvételel a Plato-ról. Lent: Harold Hill rajza 25 cm-es reflektorral, 286x nagyítással készült. 2 1 5 3 4

6

OST 394

7

8

10

S 726 9

11 A L B I R E O 1999. 2. szám