XIX. évfolyam, 2. szám 1999. június ALBIREO Alapította: Szentmártoni Béla Szerkeszti: Juhász Tibor ALBIREO MAGYAR ÉGHAJLATVÁLTOZÁST AMATÕRCSILLAGÁSZ KLUB MEGFIGYELÕ HÁLÓZAT Zalaegerszeg, Nemzetõr u. 8. Vác, Pf. 184. H-8900 (Hungary) H-2234 (Hungary) e-mail: [email protected] e-mail: [email protected] http://alpha.dfmk.hu/~albireo CÍMLAPUNKON: Csillagtúra a Cygnus-ban - a cikk illusztrációja TARTALOM CONTENTS Nap (Zelkó Z.) 2 Sun Observations 2 Bótz Zs.: Hogyan deríthetjük fel a How Can We Found the Sources savas esõ forrásait? 6 of the Acid Rain? 6 A szennyezõ anyagok sorsa Accumulation of the Pollutants a táplálékláncban 8 in the Food-Chain 8 C.A. Wood: A Plato titkai 11 The Mysteries of Plato 11 Üstökösök 12 Comet Observations 12 P. Harrington: Kedvenc aszterizmusaim 13 My Favorite Asterisms 13 Juhász T.: Baseball-pálya a Cygnus-ban 16 The Cygnus Baseball Diamond 16 A. MacRobert: Csillagtúra a Cygnus-ban 18 A Cygnus Star-Hop 18 Kettõscsillagok 20 Double Star Observations 20 Észlelõ amatõrcsillagászok és amatõrmete- Albireo is the circulaire of the Hungarian Albi- orológusok körlevele. Az amatõrök megfigye- reo Amateur Astronomy Society and the Hun- léseikért cserébe kapják. Más érdeklõdõk a garian Climate Changes Observations Network. szerkesztõ címén rendelhetik meg. Megfigyelési Subscription fee 10 USD or 20 DM for a year. tájékoztatók, csillagatlaszok, katalógusok is a Despite money order or cash exchange maga- szerkesztõtõl kérhetõk. zines or other publications are prefered. Kiadja: a Göncöl Alapítvány (Vác) és a Zrínyi Miklós Gimnázium (Zalaegerszeg) Felelõs kiadó: Kiszel Vilmos A kiadványt Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyûlése támogatja. NAP Összeállította: Zelkó Zoltán 1998 elsõ félévében már igazán nem panasz- a foltok, jelezvén az aktivitás vizsgált idõszakon kodhattak észlelõink, bõven akadt látnivaló a is túlmutató, gyors erõsödését. Július elején már Nap fotoszféráján. Ennek megfelelõen elegendõ tartósan hat-hét foltcsoportot láthattunk egy- mennyiségû észlelés érkezett, csak április máso- szerre a Nap felszínén. A szinoptikus térképeken dik felében maradt ki egy jelentõsebb idõszak. kiválóan megfigyelhetõ az a (a napciklus adott Ezt a hiányt mutatja is az 1935. Carrington-rotá- fázisában természetes) jelenség, hogy a foltcso- cióról készült szinoptikus térkép. portok hiányoznak az egyenlítõ környékérõl, in- Az átlagos relatívszám értékeket figyelve lát- kább nagyobb szélességeken mutatkoznak. Kü- ható, hogy az 1997 végén tapasztalt stagnálás lön meg kell említeni, hogy Tuboly Vince április után határozott erõsödés kezdõdött a Nap akti- 13-án 6h 57m és 7h 14m (UT) között fehér flert vitásában, ami egy kisebb, május végi megtorpa- figyelt meg. nás után a félév végéig is nyomon követhetõ. A napi relatívszám-grafikonon is kivehetõ a ten- Az 1998-as rotációktól kezdve rátérünk a dencia, de már nem olyan egyértelmû a helyzet, nemzetközileg használt NOAA/SESC aktív terü- hiszen az emelkedést erõs ingadozások szabdal- let (AA) sorszámokra a foltcsoportok jelölésé- ják. A térképekre tekintve megtalálhatjuk a jelen- nél. Az aktív területek sorszámozásának ismerte- ség magyarázatát: feltûnõ, hogy a 180° hosszú- tésére még visszatérünk. Megjegyezzük, hogy ság környékén egy viszonylag széles tartomány- nem minden aktív területen látható napfoltcso- ban csaknem fél éven keresztül nem mutatkozott port (így a szinoptikus térképeken a sorszámo- napfolt. Amikor ez a régió fordult felénk, minden zás nem folyamatos), és idõnként kimarad egy- esetben lecsökkent a relatívszám értéke. Az egy rövid életû foltcsoport a számozásból. Eze- 1937-es rotáció folyamán aztán itt is megjelentek ket a térképeken kisbetûkkel jelöljük. 140 R SIDC Albireo 120 100 80 60 40 20 0 97.12.25 98.01.25 98.02.25 98.03.25 98.04.25 98.05.25 98.06.25 2 ALBIREO 1999/2 Cr 1931. 1997.dec. 26,2 - 1998. jan. 22,5 Cr 1932. 1998. jan. 22,5 - febr. 18,9 Cr 1933. febr. 18,9 - márc. 18,2 8143 Cr 1934. márc. 18,2 - ápr. 14,5 Cr 1935. ápr. 14,5 - máj. 11,7 Cr 1936. máj. 11,7 - jún. 7,9 Cr 1937. jún. 7,9 - júl. 5,1 8142 Észlelõk: Bartha Lajos (Budapest) 4 L 82 Fritz Zoltán (Szombathely) 6 L Horváth T. Hadházi Csaba (Hajdúhadház) 16 T 43 01. 26. 11:05 Horváth Tibor (Hegyhátsál) 6,3 L 10 Tuboly Vince 7,2 L 7 Varga Zoltán (Pakod) 6,3 L 12 8143 Átlagos relatívszámok: Albireo: SIDC: Cr 1931. 32 28 Cr 1932. 47 43 8142 Cr 1933. 51 48 Cr 1934. 61 68 Cr 1935. 55 47 Horváth T. Cr 1936. 49 55 01. 27. 14:00 Cr 1937. 81 76 HCs 01. 13. 10:36 HCs 01. 17. 07:45 TV 02. 15. 10:40 VZ 02. 15. 12:53 8131 8131 8156 8156 HCs 02. 16. 10:40 TV 02. 20. TV 02. 28. 14:10 HCs 03. 17. 10:15 13:50 8178 8179 8156 8156 8164 8178 8194 TV 04. 13. 06:55 HCs 05. 01. 15:29 8179 fehér fler 8198 8182 06:57-tõl HCs 8195 819407:14-ig 8210 03. 20. 08:36 HCs 04. 07. 08:43 ALBIREO 1999/2 3 TV 05. 01. 16:10 HCs 05. 03. 08:25 HCs 05. 06. 13:08 HCs 05. 14. 08:58 8210 8214 8214 8218 Cr. 1931 8126 8136 8124 8135 8131 8130 8138 Cr. 1932 8150 8145 8159 8146 a 8158 8152 8147 8142 8151 8156 8153 8143 Cr. 1933 8175 8164 8178 8174 8171 8179 8173 8169 8163 8176 8167 4 ALBIREO 1999/2 Cr. 1934 a 8183 8194 8190 8184 8198 8195 8193 8185 Cr. 1935 8214 8217 8202 8210 Cr. 1936 8227 8222 8218 8230 8240 8220 Cr. 1937 a 8233 8259 8253 8244 8243 8234 8258 8238 8255 8242 8232 8260 8256 8249 8241 ALBIREO 1999/2 5 Bótz Zsanett: Hogyan deríthetjük fel a savas esõ forrásait? 1970. április 10-én felhõszakadás zúdult a 1950 óta az elõírásoknak megfelelõen 150 mé- skóciai Pitlochryra. De nem is az esõ mennyisé- ter magas kémények épülnek, hogy a városi te- ge volt rendkívüli, hanem a savassága. Ugyanis rületekre ne telepedjen rá a légszennyezõdés. nagyjából olyan volt, mint a citromlé, vagyis sa- Hatásukra a szennyezõdés a ritkább rétegekben, vasabb az ecetnél. Savtartalma több százszoro- de nagyobb körben terjed szét. Ez, és a szennye- san meghaladta az átlagos esõét. zettség nagymértékû növekedése, ami javarészt A Pitlochryban mért adatok példátlanul ma- az utóbbi évtizedek erõmûveinek köszönhetõ, gas értéket mutattak, de Európában és Észak- azt eredményezte, hogy vannak helyek, mint pél- Amerikában sok helyütt esik savas esõ, amely- dául Skandinávia, ahol a több ezer kilométerre nek tízszer, százszor nagyobb a savtartalma a fekvõ országok gyárainak szennyezéseitõl szen- megengedettnél. A savas esõ tönkreteszi az vednek. Svéd tudósok becslései szerint a Svéd- épületeket, pusztítja a termõtalajt, megöli a tavi ország felett a levegõben levõ kén 70 %-a üzem- halakat, és nagyjából hozzájárul az Európa-szer- anyagégésbõl származik, s ennek legnagyobb te tömegesen haldokló fák pusztulásához. része az ország határain kívül termelõdik, fõleg A savas esõ olyan környezeti probléma, a- Kelet-Európában. mely nem ismer határokat. Okozóját, a légszeny- Annak ellenõrzésére, hogy Nagy-Britanniá- nyezõdést az uralkodó nyugati szelek a na- ból érkezik-e más országokba savas esõ, repülõ- gyobb ipari területekrõl a keletre fekvõ hegyek- gépek segítségével levegõmintát gyûjtöttek, be, tavakhoz és erdõkhöz sodorják. amit brit tudósok megvizsgáltak. Az egyik ilyen Még az Északi-sark sem mentes a savas esõt repülés alkalmával úgy találták, hogy a szigetor- okozó légszennyezõdéstõl. szág nyugati pontját elérõ atlanti-óceáni léghul- lám csupán feleannyi ként és negyedannyi nit- Honnan származik a savasság? rogént tartalmaz, mint a szél szárnyán a keleti Nem kétséges, hogy legnagyobbrészt emberi partra érkezõ. Következésképpen a szél az orszá- tevékenység során kerül a levegõbe: a gépko- gon áthaladva felkapta a szennyezõdéseket, csikból, a gyárakból és az erõmûvekbõl. Az esõ- majd továbbvitte azokat Skandinávia felé. ben mindig is volt bizonyos mennyiségû sav - Hogyan mérik a savasságot? vulkánokból, mocsarakból, az óceáni plankto- nokból. A tudósok azonban megállapították, A sav lassan mindent és elkoptat elpusztít, hogy a légkörbe került sav mennyisége az elmúlt amivel érintkezik. Minden sav oldható vízben, 200 év során meredeken emelkedett. A gleccse- erõsségüket a pH-értékükkel (hidrogénion lea- rekben megrekedt több, mint három évszázados dására való hajlamukkal) határozzák meg. jeget megvizsgálva úgy találták, hogy az, össz- A pH-skála 1-tõl 14-ig terjed. Az 1-es pH na- hangban a természetes forrásokkal, csak enyhén gyon erõs savat jelent, a 7-es semleges kémha- savas. tású anyagot, a 14-es pedig nagyon erõs lúgot Az esõ fõleg két elemnek, a kénnek és a nit- (a sav ellenkezõje). Egy folyadék pH-ját a pH- rogénnek köszönheti savasságát. A kén a szén- mérõvel, vagy az általánosan használt indikátor- ben és az olajban található. Elégetésekor kén- papírral mérik. Ilyen indikátor például a lakmusz- dioxid keletkezik, amely a felhõ vízcseppjeivel papír is, amely erõs sav hatására piros lesz, sem- keveredve kénsavvá alakul. A levegõbõl és ma- leges folyadékban zöld, míg az erõs lúgtól kék. gából az üzemanyagból származó nitrogén szin- A savas esõ egyik kiváltó oka és két hatása tén nitrogén-oxidokká alakul, majd a vízmoleku- lákkal salétromsavat képez, míg a kén- és salét- A hosszú kémények a magasba lövellik a romsav egy része a csapadékkal több ezer kilo- szennyezõdéseket, így azok több ezer kilométer- métert is vándorolhat. re is eljutnak. 6 ALBIREO 1999/2 FOLYADÉK: Indikátor színe: pH-értéke: Tömény kénsav piros 1,0 Citromlé piros 2,3 Esõminta Pirlochryból rózsaszín 3,0 Ecet rózsaszín 3,3 Esõminta az ipari területekrõl rózsaszín 4,3 Normál esõminta narancs 5,0-5,6 Desztillált víz zöld 7,0 Növekedési rendellenességekre utal a német- elégne. országi Fekete-erdõbõl származó erdei fenyõnél A növénytakaró és a planktonok nagy részé- a külsõ évgyûrûk sûrûségének a változása. Az nek a kipusztulása a szén-dioxid (CO2) mennyi- elmúlt húsz év során nõtt külsõ gyûrûk véko- ségének abnormális emelkedését idézhette elõ, s nyodtak, míg a savas esõk elõtti középsõ év- az így beálló üvegházhatás következtében a hõ- gyûrûk vastagok és szabályosak.