Tízesek a Célkörben : 50 Éves a BEFAG Csider-Völgyi Lőtere
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Gyenesdiás Nagyközség Monográfiája VI. TÍZESEK A CÉLKÖRBEN 50 éves a BEFAG Csider-völgyi lőtere Gyenesdiás Nagyközség Monográfiája VI. TÍZESEK A CÉLKÖRBEN 50 éves a BEFAG Csider-völgyi lőtere 2013 Gyenesdiás Nagyközség Monográfiája VI. Tízesek a célkörben – 50 éves a BEFAG Csider-völgyi lőtere Szerkesztette, írta Góth Imre Árpád A kötetet lektorálta Dr. Iglódi Endre A könyv támogatói Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete és a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. © Gyenesdiás Nagyközség Önkormányzata és Bakonyerdő Zrt., 2013 ISBN 978-963-06-4617-8 Ö – Összkiadás ISBN 978-963-89275-1-4 – VI. kötet Készült 500 példányban B/5 formátumban (170×240 mm), Adobe Garamond Pro betűtípussal TARTALOMJEGYZÉK Előszó �������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������� 7 Köszöntő .................................................................................................................................8 ELŐZMÉNYEK ������������������������������������������������������������������������������������������������������������������������9 A LÖVÉSZKLUB MEGALAPÍTÁSA ÉS AZ ELSŐ ÉVEK �������������������������������������������������������15 A KLUB ÉLETE ZALA MEGYÉBEN �������������������������������������������������������������������������������������� 51 A MÁSODIK NEGYEDSZÁZAD �����������������������������������������������������������������������������������������133 FELHASZNÁLT IRODALOM ���������������������������������������������������������������������������������������������� 297 Jegyzet .................................................................................................................................298 Utószó ................................................................................................................................. 315 Lektori ajánlás ���������������������������������������������������������������������������������������������������������������������316 Összefoglalók ���������������������������������������������������������������������������������������������������������317 Előszó Tisztelt Olvasó! 50 év egy lőtér életében nem kis idő. Azért sem kis lépték, hiszen több generáció megtapasztalhatta a Keszthely környéki és a felkészített magyar sportolók helytállását és eredményeit a csodálatos Csider völgyi helyszíneken. A településünk feletti Csider völgy igen szép táji és természeti környezetben találha- tó. Itt halad el a piros és kék országos turistajelzés. A kék a Nagymezőre, a piros fel a Büdöskútra, a Keszthelyi-hegység legszebb kiránduló központjaihoz. Az aszfaltos erdészeti út mellett található helyszíneken futócéllövő pálya, vadászfegyver belövő pálya és agyagga- lamblövő pálya is helyet kapott. Sőt nem csak helyet kapott, hanem folyamatosan fejlődik és felújítások hosszú során esett már át a Bakonyerdő Zrt jóvoltából. Büszkék vagyunk rá, hogy a színvonalas Sportlőtér helyszínei már Európa-bajnokság- nak és évente több neves országos döntőnek is otthont adtak. A Lőtér turisztikai szerepe sem elhanyagolható napjainkra, hiszen a sportcentrum kínálta feltételek és lehetőségek széles tárházát nyitotta meg a kirándulók és érdeklődők előtt. Keczeli Zoltán vezetésével felkészült szakemberek mutatják be a fegyverek bizton- ságos használatát és a pontos célzás mikéntjét. A kisebb oktatást és felkészítést követően lehetőség nyílik a sörétes vadászfegyverekkel történő lövések leadására agyaggalambra, vagy szaladó nyúl és róka bukócélokra. Szeretnék köszönetet mondani, elsősorban az alapítóknak, kezdeményezőknek, hogy létrehoztak egy ilyen jó és szakmaiságában minden feltétellel rendelkező lőteret Gyenesdi- áson, ott ahol még egykoron a Festeticsek idején is célba lőttek az arisztokraták. Szeretném megköszönni a támogatóknak és szponzoroknak azt, hogy felismerve a lősport és tehet- séggondozás szerepét, jelentőségét kitartottak, nemcsak a fenntartás, hanem a fejlesztések terén is. Természetesen tisztelegni szeretnék mindazon tehetséges sportolók előtt akik a Keszthely környéki és gyenesdiási sikereket (tűzfegyveres versenyszámokkal és országos csúcsokkal csapatban és egyéniben) évről-évre garantálják és mai napig viszik jóhírét térsé- günknek, Magyarországnak a világ minden pontjára. Végül köszönet a nagyon szépen összeszedett és kidolgozott munkáért képviselőtár- samnak és sporttudósítónknak Góth Imrének, aki nagy odafigyeléssel gyűjtötte és válogatta a rendelkezésre álló jubileumi anyagot. Gyenesdiás nagyközség nevében, ajánlom ezen új monográfia kötetet minden kedves sportszerető olvasónak. Gratulálok és Isten éltesse az 50 éves jubileumán a Keszthelyi Er- dész Lövészklubot! Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere - 7 - Köszöntő A vadászat olyan mesterség, amelyet sok százezer év óta gyakorol az ember. Az ősember létfenntartásának egyik fontos eszköze volt, később – ahogy fejlődött az emberiség – át- alakult a vadászathoz való viszonya is. A középkortól az ősi tevékenység már a szórakozást és a társadalmi kapcsolatok kialakítását is szolgálta. A vadászathoz napjainkra szorosan csatlakozott a mozgócél lövészet. Ebben a könyvben történelmi áttekintést kaphat a kedves olvasó a futócéllövészet kialakulásáról, fontos eseményeiről. Villanásszerűen mutatja be a BEFAG Gyenesdiási Csider-völgyi lövészklubjának 50 évnyi munkásságát. Még a „benn- fenteseket” is meglepte a kézirat olvasása, hogy a könyv szerzője milyen pontosan, tárgyila- gosan, történelmi hűséggel tudta visszaadni a lövészek életérzését, eredményeit. Édesapám sportszerető vadászember volt, a Bakonyerdő Zrt. egyik jogelődjénél, a Keszthelyi Erdőgazdaság központjában dolgozott. Munkájából, érdeklődési köréből adó- dóan szinte egyenes út vezetett odáig, hogy alapító tagja legyen a vadászatot és a sportlövé- szetet összekapcsoló vadászias versenyszámokat kínáló sportegyesületnek. Jómagam ifjúként belekóstolva e nemes sportba, belülről láttam az eseményeket, ré- szese lehettem a versenyzéssel, lövéssel járó élményeknek. Az elért eredmények a ’70-es évek végére már túlmutattak a szabadidő hasznos eltöltésén, onnantól kezdve már igazi profizmusról is beszélhetünk. Érdekes, hogy mennyi minden emléket felidéz egy-egy nyúl- farknyi újságcikk töredék, egy-egy eredményjegyzék, témát adva egy estébe hajló baráti beszélgetéshez. A könyv hűen bemutatja a jó termőtalajra hullajtott nagyszerű gondolat csírázását, gondos kezek között felcseperedve a felnövekvését, és most a félve őrzött relikviák fényében a virágzását. Reményeim szerint újabb sikerek várhatók a gyenesdiási lőtér versenyzőitől. Ennek reményében szeretettel ajánlom e magával ragadó könyvet az olvasónak. Varga László vezérigazgató – Bakonyerdő Zrt. - 8 - Előzmények Pontosan középen eltalálni a célt, elejteni a kiszemelt vadat egyidős az „ügyes ember” megjelenésével. Az első években az élelemszerzés játszotta a fő szerepet, ami kiegészült a gyerekek utánzó tevékenységével, játékosságával és az ebből eredő gyakorlással. A cél eltalá- lásának igénye a kezdetektől kísérte a vadászatot és ez egyet jelentett az életben maradással. A zsákmány elejtése mellett egyre többször fordították fegyvereiket embertársaik ellen a lövészek, és itt hatványozottabban fenn állt annak a lehetősége, hogy pontatlan célzáskor maguk válhattak áldozattá. A játékból és a gyakorlásból idővel kifejlődött a rendszerességre épülő felkészülés és az azt bemutató versengés, majd a legjobb teljesítményt elismerő ju- talmazás. Az első ismert céllövő versenyt golyós fegyverrel az 1400-as évek elején a sziléziai Schrolidnitzban rendezték madárlövészetnek nevezett ünnepség keretében. A verseny előz- ményét jelentő lövészkörök, lövész céhek korábban kezdhették működésüket, mint ahogy az „ördögi fegyverrel” jól célzókat a kezdetektől az őket alkalmazók mesterlövészként tisz- telték, míg az ellenség elsőként vágta le őket tudásukért a csatatéren. Az életben maradtak vadászatokon tökéletesítették magukat. Magyarországon 1510-ben Késmárkon alakult meg az első lövészegylet. A török elleni háborúk legalább kétszáz évre visszavetették a sportlövészet elterjedését. A harcmezők el- vittek minden szükséges erőforrást és csak a XIX. század második felében nyílt lehetőség a sportszerű lövészet megteremtésére. Népszerűsége napjainkig tart és ennek köszönhető- en egyre változatosabb formájában terjed hazánkban és a világon.1 Az Országos Nemzeti Lövész Egylet megalakulásával létrejött 1871-ben a Lövész Szövetség. A millenniumi ün- nepség keretében megrendezett lövészversenyen az addigi „szöglövés” helyett először lőttek ötkörös céltáblára az indulók, megteremtve a lövész sportot. Az 1896-os athéni olimpia versenyszámai között már szerepelt a lövészet is, a magyar sportolók az 1908-as londoni olimpia óta kisebb megszakításokkal érték el eredménye- iket. Az első olimpiai bajnokunkat ifj. Prokopp Sándor 1912-ben Stockholmban, hadi- puskában avatták. 1924-ben Amszterdamban koronglövésben követte dr. Halasy Gyula 100/98 -as eredménnyel. Lumnitzer Sándor az agyaggalamb-lövészetben lett világbajnok 1929-ben Stockholmban 300/287. Csapatban Dóra Pál, Dóra Sándor, Strassburger István és Lumnitzer 754-gyel lett ugyan itt a világ legjobbja. A harmincas évek nagy alakjának számított még ebben a számban Montagh András. A sörétlövők sok szép eredménnyel gazdagították hazánk lövész sportját. Könyvünk témájára koncentrálva a vadászlövészethez tartozó futóvadlövészet kezdet- ben futószarvasra történt. Egyes lövés csapatversenyében az 1924-es olimpián Magyar- ország (Szomjas Gusztáv, Szomjas László, Takács Elemér, Velez Rezső) a hatodik helyen végzett 97 körrel. A futószarvas