DOCSLIB.ORG

Az 1831-Es Kolerafelkelés Északkelet Magyar- Országon

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Az 1831-Es Kolerafelkelés Északkelet Magyar- Országon T ARTALOM HUMÁNTUDOMÁNYOK Balogh Ildikó: Az 1831-es kolerafelkelés Északkelet Magyar- országon ........................................................................................................................ Fogas Alexandra: Egy életen át kergetett amerikai álom .......................... Jakab Annamária: Életmód-stratégiák egy búcsúi asszony életében ......................................................................................................................... Kopasz Gyula: Luxemburgi Zsigmond Nyugat-európai hatalmi ambícióinak valóra váltása .................................................................................... Kosztur András: Az 1944-es német megszállás diplomáciai előzményei .................................................................................................................... Mihók Richárd: A ruszinok/szlávok Kárpát-medencei megjelenésének problematikája .......................................................................... Molnár Beatrix: A Munkácsy-kultusz ................................................................. Nagy Nikolett: 1961. augusztus 13. A berlini fal felhúzása ....................... Orosz Júlia: A női szerepek átalakulása a vietnámi háborúban ..................................................................................................................... Oroszi Hajnalka: Közmondások Móra Ferenc Ének a búzamezőkről című regényében ......................................................................... Pallay Katalin: A grafikus alkotások értékének és jelentésének vizsgálata az iskolában ............................................................................................ Szendrey Anita: Pásztor Ferenc élete és szolgálata (1880-1951) ........................................................................................................................................... Szenyó Diana: A rajzfejlődési állomások általános jellemzése ...................................................................................................................... Vajda Nikolett: A nyugati kereszténység felvételének előfeltételei Magyarországon ......................................................................................................... Váradi Enikő: Czébely Lajos helye a kárpátaljai magyar irodalomban ................................................................................................................. Vass Szabina: Legendák, feltevések és igazságok a magyar nemzeti címer középkori történetéről ...................................................... 140 REÁLTUDOMÁNYOK Gecse Ferenc, Bábel Gábor: A Boole-féle függvények realizálhatósága egy neuron elem által ........................................................... Lovász Gábor: Különböző technológiai feltételekkel előállított GeS2 kalkogenid üvegek szerkezete .................................................................. Pataki Alexandra: A valószínűségi változók sorozatának különböző konvergencia típusai ......................................................................... Pataki Anett: Euler-féle integrál és felhasználása ........................................ Rosola Ivan, Heczel Anita: Optikai és refraktometriai vizsgálat az As-S-I háromalkotós rendszerben................................................................. Virág Loránd: A spin- pálya kölcsönhatás az ideális kristályokban ............................................................................................................... TERMÉSZETTUDOMÁNYOK Katona Krisztián, Szanyi Szabolcs: Adatok a Nagydobronyi Vadvédelmi Rezervátum futóbogár (Coleoptera: Carabidae) faunájához ..................................................................................................................... Szanyi Szabolcs: A Melitaeini nemzetség (Lepidoptera: Nymphalidae) filogenetikai helyzetének áttekintése, különös tekintettel a M. cinxia fajra..................................................................................... 2 HUMÁNTUDOMÁNYOK 3 BALOGH ILDIKÓ Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar Magyar Történelem és Európai Integráció Tanszék V. évfolyam AZ 1831-ES KOLERAFELKELÉS ÉSZAKKELET MAGYARORSZÁGON A pestis visszahúzódásával megszűnni látszottak a többmilliós nagyságrendű járványok okozta halálozások, s a halandósági viszonyok is elkezdtek átalakulni (feljegyzések szerint a pestis utolsó áldozatait 1828-ban, Brassóban szedte) (Kiss 2008). Ekkor azonban egy új, a 19. század pestisének is nevezhető járvány ütötte fel a fejét: a kolera (korabeli megnevezés szerint epekórság vagy hányszékelés) (Kiss 2008). Ez a megbetegedés hányást, hasmenést, valamint dehidratációt idéz elő, megfelelő kezelés hiányában pedig rövid időn belül halált okoz (Schulteisz 1966). A kolera először 1817 körül jelenet meg a mai Bengália területén (Tarján) s innen kiindulva a Volgáig terjedt, ott viszont elakadt. Ázsiában a járvány második hulláma 1826 körül indult útjára, 1830 végén pedig már Oroszországban is felütötte a fejét (Schulteisz 1966). Ez az ázsiai eredetű, baktérium által okozott fertőzéses megbetegedés hihetetlen gyorsasággal, szinte egy év leforgása alatt eljutott Nyugat- Európáig. A legelfogadottabb állítás szerint a betegséget kereskedők vitték be az orosz földekre (ezt támaszthatja alá az a tény, hogy már 1824-ben, tehát jóval 1830 előtt is észleltek szórványos eseteket Oroszországban), de ismeretes az az elképzelés is, miszerint az orosz seregek 1828 – 1829 között törökökkel zajló harcai során kapták el a kolera ázsiai változatát (Nemere 2006). Tény azonban, hogy az éppen ekkor zajló lengyel felkelés leverése érdekében I. Miklós cár ázsiai seregeket is bevetett, akik hamarosan magukkal vitték a betegséget Lengyelországba és Galíciába (Múlt-kor 2011), utóbbi akkor a Habsburg Birodalom részét képezte. Az orvosok pedig mivel nem Scientia Denique — Történelem ismerték a betegséget (még azt sem tudták, hogy járványról, vagy emberről-emberre terjedő „ragadós” betegségről van-e szó) (Kiss 2008), így hát nem is tudtak semmit sem tenni ellene (a betegség kórokozóját, a Vibrio Cholerae-t csak 1884-ben sikerült felfedeznie Robert Kochnak) (Havasdi 2011). Magyarország, illetve a Habsburg Birodalom akkor modernnek számító közegészségügye először találta magát szemben egy számára teljesen ismeretlen pandémiával (nagy kiterjedésű járvány). I. Ferenc császár és magyar király a járvány továbbterjedése megakadályozása érdekében 1830 decemberében lezárta a határokat Észak – Magyarországon, az ország főorvosa, N. Lenhossék Mihály pedig 23 §-ból álló nyomtatványt készített „Rövid oktatás, mikép’ őrizhesse meg magát kiki a’ napkeleti cholerátul és mit kelessen ezen nyavalyának első kitörésekor mivelni az Orvos’ megjelenéseig” címmel, mely sok esetben más nyomtatványokkal ellentmondó „megóvó – módokat” sorolt fel, de a tisztaságot szorgalmazó utasításával már közel járt a járvány továbbterjedésének megakadályozásához (Vasárnapi Újság 1913). Három hónap múltán, kissé elhamarkodottan – mondhatnánk utólag, – megnyitották a határokat, mivel úgy vélték a veszély elhárult. Ekkor hurcolták be a kereskedők a kolerát a mai Felvidék területére. Az első megbetegedéseket június 13-án észlelték Tiszaújlakon és Tokajban, ahová Máramaros megyéből hozták be a Tisza hátán sót szállító tutajosok (Horváth 1943), Máramaros területére pedig állítólag moldvai közvetítéssel a Kárpátok hegyvonulatain húzódó teljesen ellenőrizhetetlen ösvényeken keresztül került át a betegség Galíciából (Havasdi 2011). A május 31-én felállított kordonok már nem sokat segítettek, sőt a leálló közlekedés és kereskedelem, az aratási munkálatok akadályozása, valamint a gabona behozatal megszűnése éhínséggel fenyegetett. A fertőzött területeket is blokád alá vették, ami nem kedvezett az itt élő, főként idénymunkásokból álló lakosoknak, akik így nem juthattak el alföldi munkahelyeikre. A fennálló helyzet hamarosan elégedetlenkedést váltott ki a lakosokból: az első megmozdulások 1831. július 17-én vették kezdetüket Pest környékén (három nappal az után, hogy regisztrálták a város első fertőzöttjét), ahol a tanév befejezése után elbocsátott egyetemi diákok kezdték meg a kolerakordonok áttörését (Múlt-kor 2011), ezt azonban szinte 5 Balogh Ildikó: Az 1831-es kolerafelkelés Északkelet Magyarországon azonnal sikerült a karhatalomnak levernie. Július végén kezdődtek meg az igazi felkelések. Három hónap alatt három hullámban terjedtek tovább a paraszti megmozdulások. Először Sáros, Zemplén, Szepes, második szakaszban Gömör és Kis- Hont, végül Abaúj vármegye szegényparasztjai lázadtak fel (Pajkossy 2005). Ráadásul, néhány vidéken elterjedt az a hír, hogy a betegséget maguk a földesurak és a vármegyékbe kiküldött „kolerabiztosok” okozták, akik a parasztok életére törtek. Valójában az történt, hogy a kormány látszatintézkedéseinek eleget téve a földesurak bizmutport és klórmeszet szórtak a kutak vizébe, megfogadva egy kassai orvos tanácsát, aki a bizmutnak fertőtlenítő hatást tulajdonított (Kiss 2008). A javarészt szlovákokból és ruszinokból álló jobbágyok pedig ebből arra következtettek, hogy a földesurak megpróbálták megmérgezni őket. A Kassa környékén útnak indult pletykák következtében az időközben kb. 45 000 főre duzzadó lázadó tömeg (Ravasz 2004) udvarházak gyújtogatásába kezdett, de több földesurat és egészségügyi biztost is agyonvertek, ritkábban pedig papokat és zsidókat is ért támadás. 1831 nyarára a kormányzatnak tehát már nemcsak a járvány, de a paraszti elégedetlenkedések megfékezésével is törődnie kellett. A felkelés nyár közepére már 15 000 halálos
Load more

Recommended publications
  • Phylogenetic Relationships and Historical Biogeography of Tribes and Genera in the Subfamily Nymphalinae (Lepidoptera: Nymphalidae)
    Blackwell Science, LtdOxford, UKBIJBiological Journal of the Linnean Society 0024-4066The Linnean Society of London, 2005? 2005 862 227251 Original Article PHYLOGENY OF NYMPHALINAE N. WAHLBERG ET AL Biological Journal of the Linnean Society, 2005, 86, 227–251. With 5 figures . Phylogenetic relationships and historical biogeography of tribes and genera in the subfamily Nymphalinae (Lepidoptera: Nymphalidae) NIKLAS WAHLBERG1*, ANDREW V. Z. BROWER2 and SÖREN NYLIN1 1Department of Zoology, Stockholm University, S-106 91 Stockholm, Sweden 2Department of Zoology, Oregon State University, Corvallis, Oregon 97331–2907, USA Received 10 January 2004; accepted for publication 12 November 2004 We infer for the first time the phylogenetic relationships of genera and tribes in the ecologically and evolutionarily well-studied subfamily Nymphalinae using DNA sequence data from three genes: 1450 bp of cytochrome oxidase subunit I (COI) (in the mitochondrial genome), 1077 bp of elongation factor 1-alpha (EF1-a) and 400–403 bp of wing- less (both in the nuclear genome). We explore the influence of each gene region on the support given to each node of the most parsimonious tree derived from a combined analysis of all three genes using Partitioned Bremer Support. We also explore the influence of assuming equal weights for all characters in the combined analysis by investigating the stability of clades to different transition/transversion weighting schemes. We find many strongly supported and stable clades in the Nymphalinae. We are also able to identify ‘rogue’
    [Show full text]
  • Nevada Butterflies and Their Biology to Forward Such for Inclusion in the Larger Study
    Journal of the Lepidopterists' Society 39(2). 1985. 95-118 NEV ADA BUTTERFLIES: PRELIMINARY CHECKLIST AND DISTRIBUTION GEORGE T. AUSTIN Nevada State Museum and Historical Society, 700 Twin Lakes Drive, Las Vegas, Nevada 89107 ABSTRACT. The distribution by county of the 189 species (over 300 taxa) of but­ terflies occurring in Nevada is presented along with a list of species incorrectly recorded for the state. There are still large areas which are poorly or not collected. Nevada continues as one of the remaining unknown areas in our knowledge of butterfly distribution in North America. Although a com­ prehensive work on the state's butterflies is in preparation, there is sufficient demand for a preliminary checklist to justify the following. It is hoped this will stimulate those who have any data on Nevada butterflies and their biology to forward such for inclusion in the larger study. Studies of Nevada butterflies are hampered by a paucity of resident collectors, a large number of mountain and valley systems and vast areas with little or no access. Non-resident collectors usually funnel into known and well worked areas, and, although their data are valu­ able, large areas of the state remain uncollected. Intensive collecting, with emphasis on poorly known areas, over the past seven years by Nevada State Museum personnel and associates has gone far to clarify butterfly distribution within the state. The gaps in knowledge are now more narrowly identifiable and will be filled during the next few sea­ sons. There is no all encompassing treatment of Nevada's butterfly fauna. The only state list is an informal recent checklist of species (Harjes, 1980).
    [Show full text]
  • The Ecology and Evolution of Melitaeine Butterflies
    The Ecology and Evolution of Melitaeine Butterflies Niklas Wahlberg Metapopulation Research Group Department of Ecology and Systematics Division of Population Biology University of Helsinki Finland Academic dissertation To be presented, with permission of the Faculty of Science of the University of Helsinki, for public criticism in the lecture room of the Department of Ecology and Systematics, P. Rautatiekatu 13, on October 27, 2000, at 12 o’clock noon. Helsinki 2000 © Niklas Wahlberg, pp. 7–26 Technical editing by Johan Ulfvens Author’s address: Metapopulation Research Group Department of Ecology and Systematics Division of Population Biology P.O. Box 17 (Arkadiankatu 7) 00014 University of Helsinki Finland e-mail: [email protected] ISBN 952-91-2615-8 (nid) ISBN 952-91-2688-3 (pdf) Oy Edita Ab Helsinki 2000 Helsinki 2000 The Ecology and Evolution of Melitaeine Butterflies Niklas Wahlberg Metapopulation Research Group Department of Ecology and Systematics Division of Population Biology P.O. Box 17 (Arkadiankatu 7) 00014 University of Helsinki Finland The thesis is based on the following articles: I Wahlberg, N. & Zimmermann, M. 2000. Pattern of phylogenetic relationships among members of the tribe Melitaeini (Lepidoptera: Nymphalidae) inferred from mtDNA sequences. – Cladistics 16, in press. II Wahlberg, N. 2000. The phylogenetics and biochemistry of host plant specialization in melitaeine butterflies (Lepidoptera: Nymphalidae). – Submitted manuscript. III Wahlberg, N., Klemetti, T., Selonen, V. & Hanski, I. 2000. Metapopulation structure and movements in five species of checkerspot butterflies. – Manuscript. IV Wahlberg, N., Moilanen, A. & Hanski, I. 1996. Predicting the occurrence of endangered species in fragmented landscapes. – Science 273: 1536-1538. V Wahlberg, N., Klemetti, T.
    [Show full text]
  • Book Review, of Systematics of Western North American Butterflies
    (NEW Dec. 3, PAPILIO SERIES) ~19 2008 CORRECTIONS/REVIEWS OF 58 NORTH AMERICAN BUTTERFLY BOOKS Dr. James A. Scott, 60 Estes Street, Lakewood, Colorado 80226-1254 Abstract. Corrections are given for 58 North American butterfly books. Most of these books are recent. Misidentified figures mostly of adults, erroneous hostplants, and other mistakes are corrected in each book. Suggestions are made to improve future butterfly books. Identifications of figured specimens in Holland's 1931 & 1898 Butterfly Book & 1915 Butterfly Guide are corrected, and their type status clarified, and corrections are made to F. M. Brown's series of papers on Edwards; types (many figured by Holland), because some of Holland's 75 lectotype designations override lectotype specimens that were designated later, and several dozen Holland lectotype designations are added to the J. Pelham Catalogue. Type locality designations are corrected/defined here (some made by Brown, most by others), for numerous names: aenus, artonis, balder, bremnerii, brettoides, brucei (Oeneis), caespitatis, cahmus, callina, carus, colon, colorado, coolinensis, comus, conquista, dacotah, damei, dumeti, edwardsii (Oarisma), elada, epixanthe, eunus, fulvia, furcae, garita, hermodur, kootenai, lagus, mejicanus, mormo, mormonia, nilus, nympha, oreas, oslari, philetas, phylace, pratincola, rhena, saga, scudderi, simius, taxiles, uhleri. Five first reviser actions are made (albihalos=austinorum, davenporti=pratti, latalinea=subaridum, maritima=texana [Cercyonis], ricei=calneva). The name c-argenteum is designated nomen oblitum, faunus a nomen protectum. Three taxa are demonstrated to be invalid nomina nuda (blackmorei, sulfuris, svilhae), and another nomen nudum ( damei) is added to catalogues as a "schizophrenic taxon" in order to preserve stability. Problems caused by old scientific names and the time wasted on them are discussed.
    [Show full text]
  • Running Head 1 the AGE of BUTTERFLIES REVISITED
    bioRxiv preprint doi: https://doi.org/10.1101/259184; this version posted February 2, 2018. The copyright holder for this preprint (which was not certified by peer review) is the author/funder, who has granted bioRxiv a license to display the preprint in perpetuity. It is made available under aCC-BY-NC-ND 4.0 International license. 1 Running head 2 THE AGE OF BUTTERFLIES REVISITED (AND TESTED) 3 Title 4 The Trials and Tribulations of Priors and Posteriors in Bayesian Timing of 5 Divergence Analyses: the Age of Butterflies Revisited. 6 7 Authors 8 NICOLAS CHAZOT1*, NIKLAS WAHLBERG1, ANDRÉ VICTOR LUCCI FREITAS2, 9 CHARLES MITTER3, CONRAD LABANDEIRA3,4, JAE-CHEON SOHN5, RANJIT KUMAR 10 SAHOO6, NOEMY SERAPHIM7, RIENK DE JONG8, MARIA HEIKKILÄ9 11 Affiliations 12 1Department of Biology, Lunds Universitet, Sölvegatan 37, 223 62, Lund, Sweden. 13 2Departamento de Biologia Animal, Instituto de Biologia, Universidade Estadual de 14 Campinas (UNICAMP), Cidade Universitária Zeferino Vaz, Caixa postal 6109, 15 Barão Geraldo 13083-970, Campinas, SP, Brazil. 16 3Department of Entomology, University of Maryland, College Park, MD 20742, U.S.A. 17 4Department of Paleobiology, National Museum of Natural History, Smithsonian 18 Institution, Washington, DC 20013, USA; Department of Entomology and BEES 19 Program, University of Maryland, College Park, MD 20741; and Key Lab of Insect 20 Evolution and Environmental Change, School of Life Sciences, Capital Normal 21 University, Beijing 100048, bioRxiv preprint doi: https://doi.org/10.1101/259184; this version posted February 2, 2018. The copyright holder for this preprint (which was not certified by peer review) is the author/funder, who has granted bioRxiv a license to display the preprint in perpetuity.
    [Show full text]
  • 9-3 29 May 2021
    Volume 9 Number 3 29 May 2021 The Taxonomic Report OF THE INTERNATIONAL LEPIDOPTERA SURVEY ISSN 2643-4776 (print) / ISSN 2643-4806 (online) Genomics-guided refinement of butterfly taxonomy Jing Zhang2,3, Qian Cong2,4, Jinhui Shen2,3, Paul A. Opler5 and Nick V. Grishin1,2,3* 1Howard Hughes Medical Institute, Departments of 2Biophysics and 3Biochemistry, and 4Eugene McDermott Center for Human Growth & Development, University of Texas Southwestern Medical Center, 5323 Harry Hines Blvd., Dallas, TX 75390-9050, USA; 5Department of Agricultural Biology, Colorado State University, Fort Collins, CO 80523-1177, USA. *Corresponding author: [email protected] ABSTRACT. Continuing with comparative genomic exploration of worldwide butterfly fauna, we use all protein- coding genes as they are retrieved from the whole genome shotgun sequences for phylogeny construction. Analysis of these genome-scale phylogenies projected onto the taxonomic classification and the knowledge about butterfly phenotypes suggests further refinements of butterfly taxonomy that are presented here. As a general rule, we assign most prominent clades of similar genetic differentiation to the same taxonomic rank, and use criteria based on relative population diversification and the extent of gene exchange for species delimitation. As a result, 7 tribes, 4 subtribes, 14 genera, and 9 subgenera are proposed as new, i.e., in subfamily Pierinae Swainson, 1820: Calopierini Grishin, trib. n. (type genus Calopieris Aurivillius, 1898); in subfamily Riodininae Grote, 1895: Callistiumini Grishin, trib. n. (type genus Callistium Stichel, 1911); in subfamily Nymphalinae Rafinesque, 1815: Pycinini Grishin, trib. n. (type genus Pycina Doubleday 1849), Rhinopalpini Grishin, trib. n. (type genus Rhinopalpa C. & R. Felder 1860), Kallimoidini Grishin, trib.
    [Show full text]
  • American Populations. Nevertheless, the Present Author Believes That B
    1969 ] oumal of the Lepidopterists' Society 115 American populations. Nevertheless, the present author believes that B. polaris from northern British Columbia deserves careful consideration for subspecific status. ACKNOWLEDGMENT I wish to thank Mr. CYlil F. dos Passos, who confirmed my identification of this insect and kindly provided me with the Atlin record. LITERATURE CITED BLACKMORE, E. H., 1927. Check-list of the Macrolepidoptera of British Columbia (Buttcrflies and Moths), Provincial Museum of Natural History, Victoria, British Columbia, 48 pp. KLOTS, A. B., 1951. A Field Guide to the Butterflies. Houghton Mifflin Co., Boston, Mass., 349 pp. LLEWELLYN-JONES, J. R. J., 1951. An Annotated Check List of the Macrolepidoptera of British Columbia, Ent. Soc. British Columbia, Occasional Paper No.1, 148 pp. A NOTABLE INTERGENERIC MATING (LYCAENIDAE) The following intergeneric mating was observed by the author at Bear Creek Canyon, Yakima County, Washington, on June 9, 1968, at 1:30 P.M., PD.T. A pair of copulating lycaenids was flushed from the road and soon resettled a few paces away. To my surprise the male participant was Plebeitls icariodes mantis Blackmore, and the female, Everes amyntula (Boisduval). The specimens were again flushed and netted airborne. The amyntula was the flying partner, in this instance. Plebe;us icariodes was quite common in the area, but the female amyntula was the only example of the species noted. DON FRECIHN, 1745 N.E. 102nd, Seattle, Washington A REVISED SYNONYMIC LIST OF THE NEARCTIC MELITAEINAE WITH TAXONOMIC NOTES (NYMPHALIDAE) CYRIL F. DOS PASSOS Washington Corners, Mendham, New Jersey INTRODUCTION Within about one year two authors working independently revised a substantial number of Nearctic Melitaeinae genera.
    [Show full text]
  • Lepidoptera of North America 4
    Lepidoptera of North America 4. Scientific Names List for Butterfly Species of North America, north of Mexico Contributions of the C.P. Gillette Museum of Arthropod Diversity Colorado State University Lepidoptera of North America. 4. Scientific Names List for Butterfly Species of North America, north of Mexico by Paul A. Opler Department of Bioagricultural Sciences Colorado State University · Fort Collins, CO 80523 [email protected] Research Associate, Department of Entomology Smithsonian Institution Washington, D.C. 20560 and Andrew D. Warren Department of Entomology Oregon State University Corvallis, OR 97331 [email protected] Research Associate, Museo de Zoologia Facultad de Ciencias Universidad Nacional Autonoma de Mexico Apdo. Postal 70-399, Mexico, D.F. 04510 Mexico November 10, 2004 Contributions of the C.P. Gillette Museum of Arthropod Diversity Colorado State University This list generally follows the order found in the Miller and Brown (1981) Catalogue/Checklist of the Butterflies ofNorth America and the supplement to that list by Ferris (1989c), both published as Memoirs of the Lepidopterists' Society. Generic name usage is conservative (when opinions vary on how to divide monophyletic groups) and generally follows that used in A Field Guide to Eastern Butterflies (Opler 1992, 1998), A Field Guide to Western Butterflies (Opler 1999) and the Stanford and Opler (1993) Atlas to Western USA Butterflies (updated as Opler et al. 2000). Some changes are made to conform with recent research results (e.g. Emmel 1998) and with Palaearctic and Neotropical publications (see References). The list that follows includes superfamily, family, and subfamily categories (with tribes for some Lycaenidae), generally in accord with the arrangement presented by de Jong et al.
    [Show full text]
  • Final Version Phylogenetic Relationships and Histori
    1 Accepted for publication in Biological Journal of the Linnean Society – Final version Phylogenetic relationships and historical biogeography of tribes and genera in the subfamily Nymphalinae (Lepidoptera: Nymphalidae) Niklas Wahlberg1*, Andrew V. Z. Brower2 and Sören Nylin1 1Department of Zoology, Stockholm University, S-106 91 Stockholm, Sweden 2Department of Zoology, Oregon State University, Corvallis, Oregon 97331-2907, USA * author for correspondence: Niklas Wahlberg Department of Zoology Stockholm University S-106 91 Stockholm Sweden e-mail: [email protected] phone: +46-8-164 024 fax: +46-8-167 715 Running head: Phylogeny of Nymphalinae 2 Abstract We infer for the first time the phylogentic relationships of genera and tribes in the ecologically and evolutionarily well-studied subfamily Nymphalinae using DNA sequence data from three genes. The three genes are 1450 bp of cytochrome oxidase subunit I (in the mitochondrial genome), and 1077 bp of elongation factor 1-α and 400-403 bp of wingless (both in the nuclear genome). We explore the influence of each gene region on the support given to each node of the most parsimonious tree derived from a combined analysis of all three genes using Partitioned Bremer Support. We also explore the influence of assuming equal weights for all characters in the combined analysis by investigating the stability of clades to different transition/transversion weighting schemes. We find many strongly supported and stable clades in the subfamily Nymphalinae. We also are able to identify “rogue”
    [Show full text]
  • Pattern of Phylogenetic Relationships Among Members of the Tribe Melitaeini (Lepidoptera: Nymphalidae) Inferred from Mitochondrial DNA Sequences
    Cladistics 16, 347±363 (2000) doi:10.1006/clad.2000.0136, available online at http://www.idealibrary.com on Pattern of Phylogenetic Relationships among Members of the Tribe Melitaeini (Lepidoptera: Nymphalidae) Inferred from Mitochondrial DNA Sequences Niklas Wahlberg* and Marie Zimmermann² *Metapopulation Research Group, Department of Ecology and Systematics, Division of Population Biology, University of Helsinki, Helsinki, FIN-00014, Finland; and ²UPRES BiodiversiteÂ, Laboratoire de SysteÂmatique Evolutive, Universite de Provence, Centre Saint Charles, Marseille, France Accepted March 15, 2000; published online November 9, 2000 We report a cladistic analysis of 77 butterfly species of INTRODUCTION the tribe Melitaeini (Lepidoptera: Nymphalidae) based on mitochondrial DNA gene sequences. We sequenced ca. 536 bp from the 16S ribosomal DNA (rDNA) and a The systematics of Lepidoptera and especially but- 1422-bp sequence from the cytochrome oxidase I gene. ter¯ies has long been a controversial subject (Ehrlich, Alignments are critical to statements of homology, espe- 1958; Ehrlich and Murphy, 1981; Ackery, 1984, 1988; cially when aligning rDNA sequences. We aligned the Scoble, 1992; de Jong et al., 1996). The number of fami- 16S sequences using conventional methods and direct lies and the relationships of species groups within these optimization. We found that direct optimization of the families have continued to be a source of dispute sequences produced the best alignments and our pre- among butter¯y systematists, despite the wide interest ferred phylogenetic hypothesis. Our results suggest that in butter¯y ecology and evolution (see Vane-Wright many of the previously proposed genera are paraphyletic and Ackery, 1984; Dennis, 1992). The family Nymphali- and we conclude that there are four monophyletic groups dae has turned out to be especially dif®cult, with some of species in our cladogram: the Euphydryas group, the authors splitting it into as many as nine families.
    [Show full text]
  • Updating Emmel and Emmel's 1973 Butterflies of Southern California
    Lepidoptera of North America 15 Butterflies of southern California in 2018: updating Emmel and Emmel’s 1973 Butterflies of southern California By Ken Davenport Contributions of the C.P. Gillette Museum of Arthropod Diversity Colorado State University 1 2 Lepidoptera of North America 15 Butterflies of southern California in 2018: updating Emmel and Emmel’s 1973 Butterflies of southern California by Ken Davenport 8417 Rosewood Avenue Bakersfield, California 93306-6151 Museum Associate C.P. Gillette Museum of Arthropod Diversity Department of Bioagricultural Sciences Colorado State University Fort Collins, Colorado 80523-1177 April 20, 2018 3 Front cover: Ford’s Swallowtail, Papilio indra fordi J.A. Comstock and Martin Image courtesy of Chuck Harp, LepNet project, C.P. Gillette Museum of Arthropod Diversity (www.LepNet.org) ISSN 1084-8819 This publication and others in this series are open access and may be accessed and downloaded at no cost at https://dspace.library.colostate.edu/discover/contributions of the c.p.Gillettemuseum Copyright 2018© 4 The purpose of this paper and progress made in the study of butterflies of southern California since 1973. It has now been more than 44 years since Thomas C. Emmel and John F. Emmel’s The Butterflies of Southern California was published on November 30, 1973. The Emmels’ provided a history of previous leaders in gathering information on the fauna of southern California butterflies, information on life zones and butterfly habitats and season progression. They also listed areas little visited that needed more field study. They covered 167 species and an additional 64 subspecies or segregates (many of those have since been elevated to species status or removed as segregates for not being all that distinct since 1973) known from southern California based on the boundaries they set and provided a list of rarely recorded or doubtful records, ten color plates, and literature cited.
    [Show full text]
  • Recent Literature on Lepidoptera
    1964 Journal of the Lepidopterist~'· Society 243 RECENT LITERATURE ON LEPIDOPTERA Under this heading are included abstracts of papers and books of interest to lepidopterists. The world's literature is searched systematically, and it is intended that every work on Lepidoptera published after 1946 wiH be noticed here. Papets o{ only local interest and papers from this Journal are listed without abstract. Readers, not in North America, interested in assisting with this very large task, are invited to write Dr. P. F. BELLINGER (Dept. of Natural Sciences, San Fernando Valley State College, Northridge, Calif., U. S. A.). Abstractors' initials are as follows: [P.B'] - P. F. BELLINGER [W.H'] - W. HACKMAN [N.O'] - N. S. OBRAZTSOV [I.C'] - I. F. B. COMMON [T.I,] - TARO IWASE [C.R,] - C. L. REMIt-IGTON [W.C,] - W. C. COOK U.M'] - J. MOUCHA U.TJ - J. W. TILDEN' [A.D,] - A. DIAKONOFF [E.M,] - E. G. MUNROE [P.VJ - P. E. L. VIETTE A. GENERAL Collins, Michael M., & Robert D. Weast, Wild Silk Moths of the United States, Saturniinae, experimental studies and observations of natural living habits and relationship. 138 pp., illus. Cedar Rapids, Iowa: Collins Radio C. 1960. See review in Journal, vo1.16: p.58. Ehrlich, Paul R., "Lepidoptera." If] McGraw-Hill Enoyclopedia of Science and Technology, vol.7: pp.459-473, 11 figs. 1960. Forbes, William T. M., J. G. Franclemont, & c. B. Knowlton, "The Lepidoptera of New York and neighboring states. PaIt IV .. :' Mem. Cornell Univ. agric exper. Sta. 371: 188 pp., 188 figs. 1960. See review in Journal, vol.l7: pp.40-42.
    [Show full text]