ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Dr
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2005. MÁRCIUS 24-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 575/2005. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tevékenységéről ELŐTERJESZTŐ: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Pfeiffer Márton, tűzoltó mk. ezredes a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Deák Edit vez. főtanácsos Önkormányzati és Társadalmi Kapcsolatok Iroda MEGTÁRGYALTA: Igazgatási és Ügyrendi Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005. március 4. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2005. március 4. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2 II. Tisztelt Közgyűlés! Az Országgyűlés a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény megalkotásával önálló, egységes jogszabályt hozott létre a civilizációs és természeti katasztrófák elleni védekezéssel és a megelőzéssel kapcsolatos tevékenységek szervezésére, összehangolására. A törvény 2000. január 1-i hatálybalépése nyomán megalakult az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és annak területi szerve, az állami tűzoltóság és a polgári védelem szervezeteiből önálló struktúraként létrejött Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az Igazgatóság 5 éves fennállása alatt megtett útjáról, az elvégzett és folyamatos munkáról, az összegyűlt tapasztalatokról ad átfogó tájékoztatást az előterjesztés mellékletét képező beszámoló. Az anyagból egyértelműen látható, hogy az újonnan megalakult szervezet működési feltételeinek megteremtése után mind szakhatósági feladatkörében, mind a megelőzési és vészhelyzet kezelési területen kiváló munkát végzett. Hatósági feladatkörben kiemelendők a pirotechnikai termékek felhasználásával kapcsolatos ügyek, melyek száma az évek során folyamatosan nőtt. Ugyancsak jelentős mennyiségű hatósági munkát jelent a veszélyes árúk szállítását végzők ellenőrzése. A vészhelyzet kezelés területén emlékezetes a 2002. augusztusban levonult dunai árvíz, amikor az Igazgatóság operatív csoportjának tagjai a veszélyeztetett területeken a helyszínen irányították a védekezési munkálatokat. A 2004. augusztus 29-én a pécsi Bocaccio discoban történt tűzesetben az Igazgatóság munkatársainak gyors és hatékony beavatkozásának köszönhetően nem történt személyi sérülés. Az Igazgatóság a megye területén a katasztrófavédelemben érdekelt valamennyi szervezettel együttműködésre törekszik. Ennek bizonyítéka a beszámoló 1. sz. melléklete, amely a már megkötött és a megkötni tervezett együttműködési megállapodásokról informál. A tájékoztató alapján összefoglalóan elmondható, hogy az Igazgatóság a megye lakosságának biztonsága érdekében mindannyiunk számára megnyugtatóan, magas színvonalon látja el feladatait. A legközelebbi múltat tekintve tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Magyar Légoltalmi Liga megalakulásának 70. évfordulója alkalmából február 28-án méltó ünnepséget rendezett. A rendezvényt a Baranya Megyei Önkormányzat 200.000 forinttal támogatta. A mellékelt anyag tartalma alapján gratulálok és további jó munkát kívánok a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetésének és munkatársainak, egyben javaslom a Tisztelt Közgyűlésnek a Tájékoztató tudomásulvételét. 3 III. Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2000-2004. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló tájékoztatót tudomásul veszi. Köszönetét fejezi ki az Igazgatóság vezetésének és dolgozóinak Baranya megye biztonsága érdekében eddig végzett munkájáért, egyben a további feladatellátáshoz sok sikert kíván. Pécs, 2005. március 4. dr. Kékes Ferenc 4 Kommunikációs terv A katasztrófavédelem önálló szervezetét az 1999. évi LXXIV. törvény és a végrehajtására kiadott 179/1999. (XII.10.) Korm. rendelet hozta létre. A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének felkérésére - 2000. január 1-i magalakulása óta először tájékoztatja a testületet az eltelt időben felmerült feladatairól és végzett tevékenységéről. Az Igazgatóság által elkészített beszámoló átfogó, megnyugtató képet nyújt mind a szakhatósági, mind a vészhelyzet kezelési és mentésszervezési területen végzett munkáról. Bevezetés A kezdetek Az Országgyűlés 1999 nyarán törvényt alkotott a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről. Ezzel a hazai jogtörténelemben először született egységes, önálló jogszabály a civilizációs, illetve a természeti katasztrófák megelőzésére, továbbá az ilyen események bekövetkezésekor indokolt állami, kormányzati, önkormányzati tevékenységek szabályozására és összehangolására, a helyreállítás során az egyes szervezetek felelősségének és teendőinek meghatározására. A katasztrófavédelmi törvény - az 1999. évi LXXIV. törvény - a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló (1996. évi XXXI.), valamint a polgári védelemről szóló (1996. évi XXXVII.) törvények mellett, azok összefogása céljából jelent meg. A törvény (a IV. fejezet kivételével), valamint a végrehajtásáról rendelkező 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól szóló 48/1999.(XII.12.) BM rendelet, 2000. január elsején lépett hatályba. A katasztrófák elleni védekezés Magyarországon azóta új, a korábbinál összetettebb, de egyértelműbb rendszerben valósul meg. A törvény a védekezésre való felkészülés érdekében és az irányítást tekintve rögzíti a kormány, a Miniszterelnöki Hivatal, a belügyminiszter, továbbá az érintett miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek feladat- és hatáskörét. Első ízben szabályozták törvényi szinten a kormány azon jogkörét, amely szerint katasztrófa sújtotta területté nyilváníthatja az ország egészét vagy annak egy részét. Garanciális jelentőségű az, hogy az általa rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedéseket csak veszélyhelyzetben alkalmazhatja, és 15 napon túl csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján érvényesítheti. Ezzel egyidejűleg lehetnek olyan helyzetek, amikor nincs szükség veszélyhelyzet kihirdetésére. Ilyenkor a kormány térben és időben is szűkebb kört érintve jogosult intézkedések bevezetésére. A törvény minden állampolgár számára kötelezővé teszi a katasztrófavédelemben való közreműködést, így a polgár köteles jelezni a katasztrófát vagy annak veszélyét, köteles továbbá elősegíteni a védekezést adatközléssel, személyes közreműködéssel, illetőleg eszközök és ingatlanok rendelkezésre bocsátásával. E kötelezettségek teljesítése csak a saját vagy mások életének, testi épségének, illetve egészségének közvetlen és súlyos veszélyeztetése esetén tagadható meg. (Forrás: BM OKF) A katasztrófavédelmi törvény alapján jött létre 2000. január elsejével a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) és annak területi szerveként kezdte meg működését a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (továbbiakban: igazgatóság). Az állami tűzoltóság és a polgári védelem szervezeteiből egy olyan integrált, párhuzamosságoktól és áttételektől mentes szervezet alakult meg, amely alkalmas a katasztrófák előrejelzésére, a veszélyforrások feltárására, a lakosság felkészítésére és a bekövetkezett káresemények feltárására, valamint a helyreállítás segítésére. Az új szervezet teljes körű feladat- és jogfolytonosságot örökölt a két elődszervezettől. A városi polgári védelmi szervezeteket kirendeltségekké neveztük át, a városi tűzoltóságok státusza változatlan maradt. 1 Az igazgatóság helyi szerveiként négy polgári védelmi kirendeltség, illetve egy iroda kezdte meg működését Pécsett, Mohácson, Siklóson, Szigetváron, illetve Komlón. Az igazgatóság szakfelügyeleti jogkört gyakorol az öt önkormányzati tűzoltóság felett, Pécsett, Komlón, Mohácson, Siklóson és Szigetváron, felügyeli a létesítményi és az önkéntes tűzoltóságok szakmai munkáját. Az induláskor az igazgatóság szakmai céljai között szerepelt a működési okmányok megalkotása, a szervezet állománytábla szerinti megalakítása, a munkakörök, feladatok szétosztása. Meg kellett teremteni a jelentések rendjét, s kiemelt figyelmet kellett fordítani az ügyelet folyamatos működésére. Fontos feladatnak tekintettük azt is, hogy az új szervezetet minél szélesebb körben megismertessük. Ennek érdekében valamennyi sajtó szervvel kapcsolatba léptünk és számtalan állami és társadalmi rendezvényen hangsúlyoztuk létrejöttünket és feladatainkat. A megyei védelmi bizottságban kijelölt szervezeti helyünket elfoglaltuk, s néhány módosító indítvány elfogadtatására is sor került. Korrigáltuk azokat a működési okmányokat, amelyek az elődszervezeteket szabályozták, de az igazgatóság tevékenységére is kiterjeszthetők voltak. I. Vezetés, irányítás, együttműködés Az igazgatóság működéséhez a szükséges okmányokkal, dokumentumokkal és szabályzókkal rendelkezünk, azokat naprakészen tartjuk. Az igazgatóság élén álló igazgató és igazgatóhelyettes személye a szervezet fennállása óta változatlan. Az osztályvezetők tekintetében is igaz ez, azzal a kiegészítéssel, hogy a négy év alatt egyetlen vezetőváltás történt (személyügyi osztály) nyugállományba vonulás miatt. Elmondhatjuk, hogy az igazgatóság vezetése szilárd, az egységes követelménytámasztás a jellemző. A szélesebb vezetői körbe tartozó kirendeltség-vezetői, illetve tűzoltó-parancsnoki állomány felkészültsége, munkavégzése a követelményeknek