Molnár Antal

DUNAHARASZTI A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ HÁNYATATOTT SORSÚ TELEPÜLÉSE

Bevezetés A budapesti agglomeráció kialakulása. A A budapesti agglomeráció Magyarország és Kö- fővárosi agglomeráció kezdetei zép-Európa meghatározó területi egysége, fontos tényező mind gazdasági, mind kulturális téren. A A történelemben visszatekintve kijelenthe- főváros és az őt körülölelő települések közös tör- tő, hogy az 1800-as évek közepéig számottevő ténelme és jelene azonban közel sem alakult olyan városodás Pest--Óbuda akkori közigazgatási simán, mint az a nyugati nagyvárosok esetében területeit leszámítva nem történt a jelenkori agglo- megfi gyelhető volt. A kezdeti „egymásra találást” a meráció területén. Bár a környező falvak fejlődésé- második világháborút követően úr-szolga viszony re pozitív hatással volt a „piacközpont” közelsége, váltotta fel, melyben a politikai céloknak aláren- mégsem alakult ki városellátó gazdálkodás, vala- delődve a „Nagy-Budapestet” körbevevő agglome- mint a népességszám sem gyarapodott. Jellemző rációs települések játszották az alárendelt szerepet, volt a várost körülvevő, a Duna mentén, valamint megszakítva ezzel egy amúgy összetartozó térség a Budai-hegységben fekvő településekre a betelepí- egybeforrását. A politika által befolyásolt, szakmai tett németajkú lakosság magas aránya. Ezekhez a érveket fi gyelmen kívül hagyó, meggondolatlan te- településekhez tartozott többek között Budakalász, rületfejlesztések során kialakuló szerkezeti hibákat a Solymár, , Soroksár és is. mai napig nem sikerült orvosolni. A térség életében A negyedmilliós város az abszolutizmus idején a rendszerváltás sem hozta meg a közös fejlesztése- (1850–1870) kezdett számottevő hatást gyakorol- ket, a településhatárokon túlnyúló összefogást. Bár ni a környező településekre. Ebben az időszakban az agglomerációban az addigi alvóvárosok feléb- indult meg – jellemzően a pesti oldal északi szekto- redtek, szemük azonban mégsem nyílt ki annyira, rában – az elővárosok kialakulása, mely a falusi átla- hogy átlássanak a szomszédos településekre és az got meghaladó népességnövekedéssel is együtt járt. ezredforduló után is számos a megoldatlan problé- Ennél is nagyobb jelentőségű volt azonban a város- ma. és az agglomeráció egyik ütközőzó- ellátó agrárgazdaság kibontakozása. Mivel a közle- nájában található Dunaharaszti helyzete is hasonló. kedés korabeli állapota nem tette lehetővé a rom- A város fejlődésére mindig is döntő hatással volt landó élelmiszerek nagyobb távolságokra szállítását, a főváros közelsége, ezért is szeretném a budapesti így a város környezetében sorra alakultak a korábbi, agglomerációs politika Dunaharasztira kifejtett ha- egyszerű piacozáson alapuló kapcsolatokhoz képest tásait górcső alá vetni. Célom ezzel elsősorban az, specializáltabb kertkultúrával rendelkező és agrár- hogy a települést térben és szerkezetben el lehessen termékek feldolgozására, értékesítésre szakosodott helyezni az agglomerációban, illetve érzékeltetni települések. Ilyen település volt többek között So- szeretném, hogyan képes az átgondolatlan terü- roksár is.92 Az idénymunkásokat leszámítva nem letfejlesztés meggátolni a települések fejlődését. E volt számottevő a városhármas munkaerővonzása, tanulmány első felében ezért a budapesti agglome- azonban Buda hegyvidéki területein már ebben az ráció kialakulásáig vezető utat mutatom be, majd időben megjelentek a nyaralótelepek és a villák. – ezzel párhuzamosan – a második részben Duna- Az agglomeráció kialakulásának kezdete egy- haraszti történelemét, szemléltetve ez által azokat beesik Budapest európai nagyvárossá válásával. A a folyamatokat, amelyek a döntő hatással voltak kiegyezést követő városegyesítés (1872) után Buda- mind az egész agglomerációra, mind pedig magára pest gyors fejlődésnek indult. A korlátozott állami a városra. szuverenitás, az ipar rohamos fejlődése, a tudatos városfejlesztési politika – melynek köszönhető- en megépült többek között a mai Andrássy út a Szabadság-, valamint a Margit-híd – és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának létrehozása lehetővé tette, hogy a város a századfordulóra Európa nyolcadik legnagyobb városává váljon. Ez utóbbi szerv látta el

92 Beluszky 2007:131.

IV. folyam V. évfolyam 2014/III. szám 53 Településfejlesztés Magyarországon

a városrendezés feladatait. Ekkor még a szó szoros tebb említett Fővárosi Közmunkák Tanácsának értelmében vett agglomerációt olyan települések al- hatáskörébe tartoztak. A térség problematikájával kották, melyek a mai főváros részeit képezik. Ilyen foglalkozók közül leginkább Harrer Ferenc emel- volt többek között az akkor már fejlett iparral ren- hető ki, aki már az első világháború előtt javasla- delkező Újpest, a hivatali-alkalmazotti réteg kitele- tokat dolgozott ki egy Budapestet körülvevő agg- pülése következtében egyre gyorsabban növekvő, lomerációs gyűrű létrehozására. Ez a térség akkor kertvárosi jellegű Rákospalota, valamint a fővárost 30 települést foglalt volna magába, amelyeket – kiszolgáló, agrártermelésre berendezkedett Sorok- városiasodottságuk fokától függően – két csoport- sár. Főként a városellátó agrárgazdaságnak és az ra osztott. Kilenc települést alkalmasnak ítélt arra, egyre felkapottabbá váló üdülőtelepeknek köszön- hogy a főváros részévé váljon, a többinél viszont hetően a jelenlegi agglomerációban is megindult meghagyta volna a viszonylagos függetlenségüket. a népességnövekedés és városiasodás. Ezen telepü- A téma az első világháborút követően lekerült a na- lések közé tartozott többek között, Dunaharaszti, pirendről, és egészen 1933-ig, amikor is az akkori Törökbálint, , vagy éppen Solymár. Az belpolitika főváros-ellenességének, valamint az el- infrastruktúra fejlesztésével a Főváros egyre köny- szakított területekről a város környékre letelepülők nyebben megközelíthetővé válik. 1887. augusztus miatti népességrobbanásnak köszönhetően Harrer 7-én útjára indul az első HÉV-szerelvény a ráckevei Ferenc ismét felvetette Budapest és környékének vonalon, valamint a vasúthálózat bővítése is lendü- rendezési tervét, szerinte ugyanis ez volt a főváros letet kap. Ezek a közlekedési fejlesztések nagyban belső átalakításának feltétele. A felvetését egy eset- befolyásolták az agglomeráció és benne Dunaha- leges „Budapest megye” létrehozásáról eleinte mind raszti fejlődését is. Budapest, mind Pest megye vezetői – különböző A századforduló után a Budapest környéki te- okokból kifolyólag – ellenezték, de végül 1937-ben lepülések még inkább „közelebb kerülnek” a fővá- megszületett a „Városrendezésről és építésügyről” roshoz. Az egyre bővülő iparosodásnak köszönhe- szóló törvény, melyben már modern közigazgatási tően és az első világháborút lezáró békeszerződések elképzelések körvonalazódtak egy, a városi magot hatására egyre többen költöznek Budapestre a jobb körülölelő, gyűrűsen kialakított településhálózat- megélhetés reményében. Az olcsóbb lakhatási és ról. A programot végül csak 1947-ben hagyta jóvá megélhetési körülmények miatt a munkát keresők a főváros, de – az időközben megszűnt Közmunkák zöme is inkább az elővárosokban és az agglomerá- Tanácsa helyébe lépő – Építéstudományi Központ cióban telepedik meg. Az első autóbuszjáratoknak 1950-ben elutasította azt. köszönhetően elérhetővé válnak az olyan, budai oldalon lévő települések is, mint például Budake- szi, vagy Solymár. A Vác-Budapest vasút- Nagy Budapest születésétől a vonal mentén pedig kialakul a – Dunakeszi, Alag, rendszerváltásig Alsógöd, Felsőgöd, Sződliget által alkotott – „Váci tengely”, melynek mentén gyors iparosodás indul. A második világháborút követően, a negyvenes Észak-keleten Fót, Csömör, Veresegyháza, Keleten évek végén két jelentős változás is történt, mely és társadalmi szerkezete alakul át hosszú évekre meghatározta Budapest és térségének a leginkább, míg az Alföld felé haladva egyre jobban fejlődését. Az egyik lényeges változás a szocialista megmutatkoznak az agglomerálódás jelei. A szer- társadalmi berendezkedés átvétele volt. A magántu- vezett parcellázásoknak, a házhelyosztásnak, helyi lajdon és az önkormányzatiság felszámolása, a kol- infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően sok lektivizálás, valamint a kitelepítések új feltételeket településen, köztük Vecsésen, Maglódon, - hoztak létre. A másik fontos befolyásoló tényező, ban és Dunaharasztin is gyors ütemben növekszik hogy 1950. január 1.-vel létrejött Nagy Budapest. a népesség és ezzel párhuzamosan csökken az ag- Az olvasztótégelyként funkcionáló főváros létrejöt- rárkeresők aránya is. A fent említett fejlesztéseknek tének mikéntjét – azt, hogy mely települések ol- köszönhetően egyre több budapesti polgár találja vadtak be – a tudományos érvek mellett leginkább meg új otthonát az agglomeráció valamelyik telepü- a politika befolyásolta.93 Az agglomeráció szerves lésén, felvállalva a fővárosban lévő munkahelyekre összefonódása helyett ugyanis a törvényhozók el- ingázást is. sődlegesen a munkásság és a parasztság megfelelő Budapest és az agglomeráció rendezésével kap- arányát kívánták biztosítani városi lakosságon be- csolatos feladatok ebben az időszakban a már fen- 93 Perger 2006:17.

54 Kultúra és Közösség Molnár Antal Dunaharaszti a budapesti agglomeráció hányatatott sorsú települése lül. A szocialista iparosítás éveiben Budapest adta az Összességében megállapítható erről az időszak- ország ipari termelésének több mint felét, melynek ról, hogy a főváros környéki települések fejlődését következtében rohamtempóban emelkedett a mun- és az agglomeráció térszerkezetét mindvégig egy kaerőigény. Miután azonban a fővárosi lakásépíté- felülről lebontott közigazgatási rendszer befolyásol- sek nem bírták tartani a tempót a jobb élet remé- ta, melyben egyértelműen Budapest volt a kedvez- nyében az ország többi részéről Budapestre költözők ményezett fél az agglomeráció többi településével áradatával, a hatvanas évektől Budapest közigazga- szemben. Az agglomeráció települései közigazga- tási területére való betelepülést adminisztratív mó- tásilag beolvadtak Pest megyébe és a körzethatárok don korlátozták. Ez intézkedéseknek köszönhetően merevsége miatt az igazgatásszervezés rendkívül a népességnövekedés a hatvanas évek végétől már bonyolulttá és rugalmatlanná vált. Ezt a helyzetet az új agglomerációs gyűrűre koncentrálódott, mely az Országos Területfejlesztési Koncepció pedig csak ugyanakkor nem járt együtt az ipar kitelepülésével, tovább nehezítette. Kivételként említeném meg e valamint Budapesten kívüli fellendülésével. Ennek folyamatok közül az agglomeráció 1971-es statiszti- oka az ipartelepítési tilalom volt, mely 64 – a fővá- kai célú lehatárolását, mely Budapestet és 44 továb- rost körülvevő – települést érintett. Így azok csupán bi települést foglalt magába, valamint az 1976-os a fővárosban dolgozó munkások „szálláshelyei” vol- településcsoportokra történő lebontást. tak. Az alvótelepülések utcái napközben általában kihaltak voltak, lakói Budapestre jártak dolgozni, vásárolni, szórakozni, valamint a szolgáltatásokat A rendszerváltásról az ezredfordulóig is ott vették igénybe. A hetvenes években elkészült Országos Településfejlesztési Koncepció a település- A rendszerváltás gyökeres változásokat hozott a hierarchia élére emelte Budapestet, és bár kitért az főváros és az agglomeráció, valamint az agglomerá- agglomerációs városok fejlesztéseire, mégis úgy ke- ció települései közötti kapcsolatban. A piacgazdaság zelte azokat, mint bármely más vidéki települést, fi - és az önkormányzatiság újbóli megjelenése háttérbe gyelmen kívül hagyva többek között, hogy a főváros szorította az állam érdekeit és az agglomeráció fej- közelsége milyen hatással van az itteni körzetköz- lődése – annak ellenére, hogy Budapest gazdasági pontokra, mennyire „beárnyékolja” azokat. A tele- szerepe tovább erősödött – áttért arra a „természe- pülések itt is ugyanolyan fejlesztési lehetőségeket tes” útra mely a nyugati országokban addigra már kaptak, mint az ország többi részén levők, holott régen elterjedt. A fentebb említett szuburbanizáció azoknak jóval kevesebb betelepülővel kellett számol- folyamata a 90-es években felerősödött. Ennek oka niuk. Ráadásul – mivel a mezőgazdasági területek elsősorban az olcsóbb megélhetés reménye mellett a lakóterületté minősítését tiltotta a földtörvény –, az hétköznapok nyugodtabb eltöltése volt. A nyugati építkezések a régi belterületekre korlátozódtak. Ezen és az északi szektorba a magasabb telekárak miatt folyamatok együttesen azt eredményezték, hogy sok elsősorban jobb módúak költöztek ki, míg a déli helyen túlzsúfolt, rendszertelen, strukturálatlan ké- és keleti szektorba inkább a szegényebb rétegek. pet alkot a településkép, melyet ezen felül alacsony Budapest népessége ennek megfelelően 1990 és infrastrukturális ellátottság és alacsony szolgáltatási 2000 között 10%-al csökkent (2 millió 16 ezerről színvonal jellemzett. A hirtelen népességnövekedés 1 millió 830 ezerre), míg az agglomerációé ugyan- következtében a Budapesthez közeli települések be- ennyi százalékkal nőtt (567 ezerről 625 ezerre). A teltek és ezért az újonnan érkezők egyre távolabb, leggyorsabban azok a települések növekedtek, ahol a főbb közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedő idejében megkezdték a külterületek belterületbe településeken tudtak csak letelepedni. A szocializ- vonását, illetve bizonyos területek lakóterületté mus idejében élte fénykorát az agglomerációs övezet nyilvánítását. Ezt a folyamatot persze nagy részben és a főváros közötti ingázás is. Előfordultak olyan kényszer szülte, hiszen a fi nanszírozási problémái- települések, mint például , Gyál és , ahol kat a helyi önkormányzatok úgy tudták a legegy- a lakosság több mint 80%-a ingázott a településük szerűbben megoldani, ha a tulajdonukban lévő és a főváros között. Ezt az egyoldalú kapcsolatrend- területeket értékesítik. Az önkormányzatok többek szert tovább erősítette a közlekedési hálózat sugaras között az így befolyt összegek révén kezdhették meg kiépítése is. A hetvenes évektől Budapesten ráadásul az előző rendszer által örökül hagyott infrastruktu- kezdetét vette még egy folyamat, mely a későbbiek- rális elmaradás felszámolását. A gázvezetékekkel el- ben nagy hatással lett az agglomerációra. Ez pedig a látott lakások aránya például az agglomerációs gyű- szuburbanizáció. rűben 1990-ben csupán 32% volt, 1997-re ez az

IV. folyam V. évfolyam 2014/III. szám 55 Településfejlesztés Magyarországon

arány elérte a 79%-ot. A rendszerváltást követően Fejlesztési Tanács örökölte meg, megszüntetve egy új és látványos jelenség volt továbbá az agglome- időre Budapest és az agglomeráció közötti egyezte- rációs gyűrűben megjelenő gazdasági szuburbani- tésnek lehetőséget adó fórumot. záció is, melynek következtében egyre több vállalat települt ki a fővárosból az olcsóbb telephelyek és kedvezőbb adózási körülmények miatt. Emellett a Az agglomeráció napjainkban főváros környékén gombamód szaporodtak az első- sorban külföldi tőkével létesülő zöld mezős beruhá- A Központi Statisztikai Hivatal 2003-ban készí- zások is. Ezek az új kereskedelmi-logisztikai és ipari tette el a nagyvárosi településegyüttesek jelenleg is központok elsősorban a főbb közlekedési útvona- érvényes lehatárolását. Eszerint az ország területén lak mellett épültek. Legelső példa erre az M7-es és 21 nagyvárosi településegyüttes található. A fővá- M1-es autópálya közös szakasza mellett létesült úgy rosi agglomeráció területét a budapesti agglomerá- nevezett „Nyugati kapu” volt. Az M0-ás gyorsfor- ció területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. galmi út építése folytán azonban az ilyen jellegű törvény szabályozza, melynek egyes elemeit 2011- ipari beruházások egyre több Budapest környéki te- ben módosították. Eszerint a fővárost 80 település- lepülésen is megjelentek. Az ipari parkok kialakítá- ből álló agglomerációs gyűrű veszi körül. Az évezred sára kapott állami támogatások szintén erősítették a elejéhez képest az agglomerációban található város- külföldi vállalatok letelepedését. Ilyen ipari parkok ok száma 17-ről 33-ra emelkedett. Ennek köszön- létesültek ezidőtájt többek között Vácon, Gödöl- hetően napjainkban a fővárosi agglomerációban lőn, Üllőn, Dunavarsányban, Szigetszentmiklóson. élők háromnegyede városokban lakik. Ezen városok Az újonnan megjelenő ipari beruházások pedig az nagy része egyértelműen az agglomerálódás „termé- eredményezték, hogy megindult a budapestiek in- ke”. Az olyan települések, mint például Szigetszent- gázása az agglomerációs gyűrűbe. Az előbb említett miklós, vagy Gyál, szinte a semmiből jöttek létre. folyamatoknak köszönhetően a térség kapcsolat- Az egykori agrárfalvaknak – nem meglepő módon – rendszere jelentősen átalakult. Az agglomerációs városi tradíció sincsenek, hiszen nagy részük a rend- települések önállósodtak, fővárostól való függésük szerváltás után kapta meg a városi rangot, leginkább nagyban meggyengült, a települések egymás közötti a lakónépesség számának hirtelen gyarapodása mi- kapcsolata viszont megerősödött, a különböző szol- att. Míg a főváros népessége a 2001–2011 közötti gáltatások elérése érdekében már nem volt szüksé- időszakban 2,8%-al csökkent, és lakónépességének ges a fővárosba történő ingázás. száma a népszámlálási adatokat fi gyelembe véve Közigazgatásilag azonban továbbra is megál- 1.729.400 fő, addig az agglomerációban további lapítható, hogy Budapest és a többi agglomeráci- növekedés (19%) fi gyelhető meg és lakossága eléri ós települések között a rendszerváltást követően is a 805.848 főt. Az adatokat jelentősen befolyásolja egyértelmű határvonalak rajzolódtak ki. Az önkor- az agglomerációba betelepülők száma. Az említett mányzati rendszer nem nyújtott megoldást a tele- időszakban összesen 153.888 betelepülő érkezett a püléshatárokon túlnyúló problémák megoldására, fővárosba és környékére. Azonban ha természetes a fejlesztések összehangolására. A térség problémái- szaporodást, illetve fogyást vesszük fi gyelembe úgy nak kezelését végül az 1996-os területfejlesztési tör- megállapítható, hogy a bevándorlások nélkül jelen- vény alapján létrehozott Budapesti Agglomeráció leg 70.782 fővel kevesebben élnének a térségben, Fejlesztési Tanács (BAFT) volt hivatott rendezni. mint 2001-ben. A természetes fogyás leginkább a Ennek a szervezetnek feladat volt egyrészt a térségi fővárosban szembeötlő. Míg itt 74.823 főre tehető fejlesztési érdekek összehangolása kommunikáción a természetes fogyás addig az agglomerációs gyűrű alapuló, többlépcsős egyeztetési folyamat koordi- 404194 fős növekedést mutat. A lakónépességről nálásával, másrészt a térségi fejlesztési célok ösz- megállapítható továbbá, hogy folyamatosan öre- szehangolása a terület egészére vonatkozó jövőkép gedő. Budapesten a száz gyermekkorú lakosra jutó kialakításával, illetve a stratégiai célok fejlesztési időskorúak száma eléri a 208 főt, míg ugyanez a programokká való lebontásával, azonban a megfe- szám az agglomerációs övezetben 117. A fővárosból lelő eszközök hiányában ez a szervezet is leginkább a legtöbben továbbra is a déli szektorba költöznek, a csak egyfajta fórumként szolgált. Az területfejlesz- legkevesebben pedig a délkeleti szektorba. tési törvény 1999-es módosításával a BAFT-ot ide- iglenesen meg is szüntették és feladatait egészen a 94 Közlemények a budapesti agglomerációról, 16. A 2004-es újjáalakulásáig a Közép-Magyarországi településszerkezet és a népesség változása 2001 és 2011 között – a népszámlálási adatok tükrében, 6. p.

56 Kultúra és Közösség Molnár Antal Dunaharaszti a budapesti agglomeráció hányatatott sorsú települése

Bár az utóbbi időben vannak példák arra, hogy hézkesebbé válik a települések közötti átjárhatóság. az agglomerációból a reurbanizáció hatására sokan Az M0-ás körgyűrűn kívül már nincsenek további visszaköltöznek a fővárosba, azonban számuk – gyorsforgalmi-, vagy autóutak, melyek összekötnék legalább is egyelőre – elenyésző. Ezt a folyamatot a Budapest felől kiinduló sugárirányú főbb útvona- szeretné valamelyest elősegíteni, valamint az agglo- lakat. A kötött pályás közlekedés problémája még meráció további népességnövekedését megfékezni a súlyosabb. Bár az összes jelentős magyarországi vas- Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről útvonal áthalad az agglomeráción, a szintén sugár- szóló 2005. évi LXIV. törvény módosítása, melyet irányú vonalak összeköttetése abszolút hiányzik, a 2011. május 23-án fogadott el az Országgyűlés. A pályák és az azon közlekedő szerelvények állapota módosított törvény korlátozná az infrastrukturális – legalábbis a keleti és a déli szektorban – rendkívül és a közösségi közlekedés arányos fejlődése nélkül rossz. A tömegközlekedésre serkentőleg ható P+R nagyarányban megnövekedett agglomerációs tele- parkolók hiányát pedig még nem is említettem. pülések további népesség-növekedését. A módosí- A települések közötti mobilitást tovább nehezíti tás – összhangban 2008-ban módosított Országos az agglomerációt kettészelő Duna. Az Északi és az Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. tör- Észak-nyugati szektor közötti átjárást szinte teljesen vénnyel – megpróbálja koordinálni az ingatlan- és lebénítja a folyót átívelő hidak hiánya. Az infra- területfejlesztési elképzeléseket. Meghiúsíthat zöld- struktúra egyéb területein – például a csatornázott- mezős beruházásokat, de periférikus elhelyezkedésű ság és a gázhálózatok kiépítettsége – a térség jól áll. barnamezős területek megújítását, funkcióváltását Ha a települések fejletségét jellemző mutatókat is korlátozhatja. Szabályozza továbbá a lakópar- vizsgáljuk, megfi gyelhető egy Észak-nyugat Dél-ke- kok, valamint a nagyobb, kereskedelmi, szolgáltató let irányú „lejtés”. Ez a különbség pedig megnyilvá- rendeltetésű építmény létesítésének módját is úgy, nul a településen élők, valamint a frissen kitelepü- hogy azoknak, kötöttpályás közösségi közlekedés lők társadalmi összetételében és gazdasági helyzetén megállóhelytől rövid úton, illetve a közforgalom is. Ezt az állapotot erősítik továbbá az olyan ténye- számára szabályosan használható közúton könnyen zők, mint a vonzó természeti környezet (Dunaka- megközelíthetőnek kell lenniük. nyar, , Budai-hegység), valamint a már említett Mivel az új törvény erőteljesen korlátozza az „Nyugati kapu”. agglomerációba tartozó településeken – az új lakóte- A jelenlegi budapesti agglomeráció kialakulása rületek mellett – az ipari területek kialakítását, azok tehát egy hosszú, évszázados folyamat eredménye, elhelyezkedését és méreteit, ezért az eddigiekhez melyet tanulmányozva megfi gyelhető, hogy a tér- képest igencsak megnehezedik a Budapest környéki séget alkotó települések fejlődése azokban az idő- településeken fejleszteni kívánó vállalkozások hely- szakokban volt a leginkább biztosított, mikor saját zete, melyen az elhúzódó gazdasági válság nyomai önkormányzatisággal rendelkeztek, valamint infra- is meglátszanak. Nem létesülnek új ipari területek, strukturális fejlesztéseket hajtottak végre. A felülről sőt az egykor virágzó ipari parkokban egyre több irányított, fővároscentrikus településfejlesztés jól létesítményre tehetik ki a „zárva” táblát. A kis- és látható módon nem kedvezett sem Budapestnek, középvállalkozások helyzete pedig – az állami for- sem az agglomerációnak. A térség fejlődésének leg- rások elapadása miatt – szinte teljesen reménytelen. fontosabb indikátora (véleményem szerint) a közle- Az azonban kijelenthető, hogy a Budapest és agglo- kedés fejlesztése volt. Elég, ha csak a század elején merációja által jelentett hatalmas – 2,5 milliós – fel- történt HÉV- és vasútvonalak, vagy a 90-es években vevőpiac, a hazánk többi részéhez viszonyítottan ki- kezdődött M0-ás körgyűrű építésére gondolunk. emelkedőnek mondható infrastrukturális feltételek Különösen igaz ez azokra a településekre, melyek továbbra is nagyobb vonzerővel bírnak az külföldi a főváros szomszédságában terülnek el. Ezek közé a cégek számára, az ország többi régiójához képest. települések közé tartozik Dunaharaszti is. A közlekedési infrastruktúra korábban említett problémái a mai napig komoly gondot okoznak az agglomerációban. Bár az M0-ás gyorsforgalmi út Dunaharaszti helye a budapesti agglomerá- meghosszabbításával, valamint a déli szektor nem- cióban. Várostörténet a 19. század közepéig rég befejezett bővítésével, a Budapest közvetlen közelébe tartozó települések egymás közötti meg- Dunaharaszti a Ráckevei-Duna bal partján, a közelíthetősége jelentősen könnyebbé vált, minél Pesti síkságon fekszik. Területe már a bronzkorban távolabb megyünk a fővárostól, annál inkább ne- is lakott volt, a rómaiak idején pedig kereskedelmi

IV. folyam V. évfolyam 2014/III. szám 57 Településfejlesztés Magyarországon

út vezetett át a Dunán a térségben (a mai M0-ás lésen lakók fővárosba történő ingázása, valamint a helyén), melynek védelmére erődöket emeltek. A teheráruk szállítása mellett a pihenni vágyó buda- honfoglalás után fejedelmi törzs szállásterülete volt. pestiek kiutazását az akkor már üdülő településként Az oklevelek már 1229-ben megemlítik a nevét, is szolgáló községbe. A vonalat 1892-ben tovább mint Haraszty Zoim földesúr birtokát. Innentől építették Ráckevéig, ezáltal még több települést be- kezdve virágzásnak indult egészen a török idősza- kapcsolva a személy- és teherszállításba. Az Buda- kig, amikor szinte teljesen elpusztult, pedig Mátyás pesti Közlekedési Vállalat és a környező települések időszakában még a térség legnagyobb iskolával ren- előrelátását bizonyítja, hogy a közlekedés fejlesztése delkező települése is volt. – legalábbis a tervasztalon – nem állt meg. További A törökök kiűzése után német telepesek érkez- tervek részét képezték ugyanis egy Dunaharasztit tek a területére, leginkább a mai Bajorország terü- Taksonnyal és később Tassal, valamint egy Duna- letéről. Az újratelepítés gyorsan zajlott, ezt jól mu- harasztit Alsónémedivel összekötő szakasz építése, tatja, hogy míg 1696-ban a felmérések szerint 45 azonban a tervekből – melyek mai napig létjogo- család élt itt, addig 1703-ban már 82. Rövidesen sultsággal bírnának – csupán tervek maradtak. A pedig ismét területközponttá vált, majd a 19. szá- HÉV és a vasútvonal által Budapest vérkeringésére zad végéig átlagos ütemben fejlődött. Az ekkoriban rácsatolt település számára ez is bőven elegendő volt, még szinte tisztán németajkú faluban leginkább hogy a fejlődés útjára lépjen, hiszen most már nem- földműveléssel és mezőgazdasággal foglalkoztak. csak egy Pesttől egynapi járásra fekvő, kicsiny me- zőgazdasági falucska volt. Az infrastruktúra fejlődé- sének köszönhetően Dunaharaszti üdülőtelepüléssé „Kéz a kézben Budapesttel” vált, melyet egy korabeli – a Ráckevei vonal tele- püléseit bemutató, 1930-ban kiadott – füzet így A település második virágkorának kezdete egy- ír le: „A község nagyobbik része villasor, budapesti beesik Budapest nagyvárossá válásával. Az addigi fa- tisztviselők kertes családi házaival. Dunaharaszti lut ugyanis a főváros egyesítésével egy időben 1872- egyre keresettebb nyaralóhely, amelynek fő vonze- ben emelték nagyközségi rangba. Az akkori vezetés reje az itt elhúzódó soroksári Dunaág”. „Két mo- célja ezzel nem volt más – az önálló ügyintézésre dern strandfürdője a BHÉV állomásának közvetlen való törekvés mellett –, mint hogy a Pest környékén közelében van...”.95 E térséget egyébként egy ideig letelepedni szándékozókat a településre csábítsa. elkülönülten a mezőgazdasági jellegű és túlnyomó Ezen törekvés gyümölcse azonban csak lassan érett részben svábok lakta Alsó-falutól, Újharasztinak be és majd’ 5 évtized kellett hozzá. nevezték. A település üdülőhellyé vált és polgároso- A fellendüléshez tehát nem a községgé válás dott. Kaszinók és különböző egyesületek alakultak. adta meg a kezdő löketet, hanem három olyan fej- Lakosságának száma 1930-ra felülmúlta mind Rác- lesztés, amelyek közül kettő az agglomeráció kiala- kevéét, mind pedig Szigetszentmiklósét. Polgári- és kulásához vezető úton is döntő lépésnek bizonyult. tánciskolája révén pedig a térség iskolaközpontjává Az első ezek közül a mai Budapest-Kelebia vasútvo- vált. Jól megfi gyelhetők tehát az agglomerálódás nal megépítése volt, melyen 1882-ben indult meg a korábban leírt folyamatai. közlekedés. E stratégiai fontosságú vasútvonal mel- A népesség-növekedés fontos mozgatói – a köz- lett Haraszti kezdetben csupán egy megállóhelyet lekedés fejlesztése mellett – a településen történt kapott, ám a vasút megnyitása után hirtelen lezajló parcellázások voltak, melyet 1900-ban maga a tele- népességnövekedésnek, valamint a megtelepült gyá- pülés fölbirtokosa, Földváry Mórné, született báró raknak köszönhetően – az akkor már Dunaharasz- Laff ert Izabella indított. A parcellázásokkal egy idő- tinak (1910) hívott községben – 1916-ra vasútállo- ben létrejött a Haraszti Nyaralótelepesek Egyesülete más is épült, mely már képes volt – az utasforgalom is, melynek feladata az utcák kiépítése, fásítása és mellett – teheráru fogadására, átrakására is. fenntartása volt. Az Egyesület egészen 1948-ig fenn A második és talán legfontosabb lépés a község állt és nagyban hozzájárult a mai – viszonylag egy- Budapesti tömegközlekedésbe való bekapcsolódá- séges és strukturált – településkép létrehozásához. sa volt az előbb (1882-ben) Budapest Közvágóhíd A fent említett intézkedéseknek köszönhetően – Erzsébetfalva – Soroksár útvonalon megépített, ebben az időszakban ugrásszerűen megnőtt a köz- majd 1887-ben Dunaharaszti állomással kibővített ség népessége. Míg lakosainak száma 1870-ben HÉV-vonal révén. Az így 15,7 km-re bővült vonal- 1748 volt, addig 1920-ra ez a szám elérte az 5921- szakasz nagymértékben megkönnyítette a telepü- 95 Helméczy et al 2000:16.

58 Kultúra és Közösség Molnár Antal Dunaharaszti a budapesti agglomeráció hányatatott sorsú települése et, 1941-re pedig a 10.018-at, tehát 71 év leforgása munkahellyel rendelkezik, az aktív népességének alatt a település lakóinak száma közel hatszorosára nagy része a közeli nagyvárosban dolgozik, a külön- nőtt. böző fogyasztási-szolgáltatási igényeit is ott elégíti Gazdasága a turizmusnak és az ipar kitelepülé- ki. Ennek köszönhetően az alvóvárosokban csupán sének hála, rohamosan fejlődött. Olyan ipari léte- a lakófunkció dominál, éjszakai népessége pedig a sítmények létesültek, mint például a mészhomok- nappali többszöröse. téglagyár, a Dunaharaszti Faipai és Fakereskedelmi A háborút követően 1956-ig az egykor magán- Részvénytársaság, a Vetter-féle bőrgyár, vagy a Hol- kézben lévő, virágzó iparral rendelkező településen lósy és Társa nád-, gyékény- és fűztermelő gyár – az országos tendenciának megfelelően – mindent üzeme, mely 18 szakmunkásnak és száznál több államosítottak. A kis- és magánkereskedők fokoza- további munkaerőnek adott közvetlenül, továbbá tosan eltűnnek a településről és helyüket a szövet- több mint 200 főnek közvetve munkát. Az iparban kezeti boltok vették át. Az infrastruktúra fejleszté- dolgozók többsége azonban továbbra is Budapesten sére a háborút követő tíz évben nem költöttek. A dolgozott. Több – a mostani agglomeráció terüle- községnek gyakorlatilag egy kövezet útja volt, a Fő tén lévő – településhez hasonlóan, a mezőgazdaság út, amely törvényhatósági út volt, ezért nem köve- fontossága háttérbe szorult. Részben az akkori ma- telt községi karbantartást. Mindent elmond erről az gyar asszimilációs politikának és nyomásgyakor- időszakról, hogy a közvilágítási lámpahelyek szá- lásnak hatására, részben pedig főváros közelsége ma – 1950-1955 db. – kevesebb, mint a háborút miatt (a községbe települő magyar nemzetiségű megelőző években. Egyedül az intézmények terén lakosoknak köszönhetően) a századfordulót követő látható némi fejlődés. 1951-ben megalakul az első 40 évben a magukat német anyanyelvűnek vallók – 20 fősre tervezett – bölcsőde, a Szántó-féle ven- aránya a 83,5%-ról 8,4%-ra csökkent. Ennek elle- déglő „bérbevételével” pedig kialakítják a mai napig nére községben is működött a Magyarországi Né- üzemelő Kultúrházat. A magánorvosi rendszerről met Népművelési Egyesület, valamint a harmincas SZTK körzeti rendszerre történő átállás keretén évek közepétől a Volksbund megalapításával is pró- belül pedig a Végrehajtó Bizottság központi orvosi bálkoztak, de a helyi svábok ellenállásába ütközve rendelőt alakít ki. Az 1957-től 1989-ig tartó Ká- csupán 1942-ben alakulhatott meg a csupán 32 dár-korszak agglomerációs politikája mély álomba tagú szervezet. jutatta a települést. Lakosságának száma 1960 és Dunaharaszti tehát – köszönhetően a főváros- 1980 között 12.474-ről 17.272-re nőtt. A betele- hoz való közelségének, valamint a közlekedést és pülők és az őslakosok nagy része a fővárosba járt az infrastruktúrát érintő fejlesztéseknek – nagyon dolgozni és mivel szabadidejűk nagy részét szintén a gyors fejlődésnek indult. Ennek nyomán Dunaha- pesti szórakozóhelyeken töltötték, így Dunaharasz- raszti a korszak végére a budapesti agglomeráció tiba leginkább csak pihenni tértek vissza. Egy a hat- déli részének vezető településévé vált. vanas években készült tervtanulmányban Budapest regionális bizottsága Dunaharasztit már azon hat alvóváros közé sorolja, melyeket későbbi funkció- Dunaharaszti az alvóváros ik szerint, pusztán e célból szeretnének betelepíteni fővárosba járó munkásokkal. Ezért a településen A második világháború nagy pusztítást végzett egy 20 000 fő befogadására alkalmas lakótelep lét- a településen, mivel 1944 novemberében és decem- rehozását javasolták, sőt ennek helyét zárolták is. berében több mint egy hónapig „frontváros volt”. Bár a tervből végül nem lett semmi, az agglome- A község 2496 lakóházából 1479 megsérült vagy rációs politikának, valamint Budapest közelségének elpusztult. A következő csapást a település lakossá- köszönhetően a hetvenes évekre Dunaharaszti a gára az 1956-os földrengés és az azt követő árvíz három legtöbb Pestre bejáró dolgozót adó telepü- mérte, mely során 80 ház vált lakhatatlanná. Ám lés egyikévé válik. Jól jellemzi ezt az a számadat is, a település fejlődését ezek a katasztrófák csupán mely szerint 1980-ban, a Dunaharasztin élő, össze- ideig-óráig vetették vissza. A fejlett iparral rendel- sen 8606 aktív keresőből 5067 személy dolgozott kező üdülővárosból alvóvárossá válás leginkább a a fővárosban, és csupán 2440 a településen. A köz- szocialista vezetés által folytatott tervszerűtlen terü- ség állami besorolása is megváltozott, hivatalosan letfejlesztéseknek volt köszönhető. Alvóváros alatt mezőgazdasági településből olyan agglomerációs olyan települést értek, amely nagyváros – jelen eset- településsé vált, ahol mindent az alvóvárosi feladat ben Budapest – vonzáskörzetében található, kevés teljesítésének vetnek alá. Ennek köszönhetően a te-

IV. folyam V. évfolyam 2014/III. szám 59 Településfejlesztés Magyarországon

lepülés vezetése a – zömében fi atal – betelepülők volt, hiszen 1990-re 3262 lakás volt ellátva veze- számára nagyszámú olcsó építési telkeket biztosí- tékes vízzel. tott. Dunaharaszti terebélyesedni kezdett. 1960 és 1990-ig bezárólag elmondható, hogy Dunaha- 1979 között összesen 2441 új lakóház épült, közel rasztin az egy bölcsőde, négy óvoda, három álta- annyi, mint amennyivel a település 1940-ben össze- lános iskola mellett egy középfokú oktatási intéz- sen rendelkezett. 1976-ban az agglomerációs öveze- mény is létesült. A gimnáziumi oktatás 1962-ben tek alcsoportokra bontásával Dunaharaszti – nagy- kezdődött. A mai helyére a gimnázium 1969. dec- ságrendje, valamint közlekedési csomópont jellege ember 8-án költözött és 1973-ban vette fel Duna- miatt – a Budapesti Agglomeráció VIII-as számú haraszti szülöttének, Baktay Ervin India-kutatónak településcsoportjának alközpontjává vált. Igaz, ez a nevét. Az 1975/76-os tanévtől vízügyi szakközépis- gyakorlatban nem járt különösebb előnyökkel. kolai osztály indult, az iskola neve ekkor lett Baktay A helyben dolgozó lakosság nagy része a helyi Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola. A termelőszövetkezetben talált munkát. Az ipart eb- szakmunkások szakközépiskolája levelező tagozat ben a korszakban elsősorban a Budapestről induló 1973-ban indult. Az 1977/78-as tanévtől a szak- főút mentén, a település északi és déli részén lete- képzés tanműhely-épülettel bővült ki. lepülő cégek képviselték. Ilyen volt többek között Közlekedés szempontjából legmeghatározóbb a MAHART Hajójavító Üzemigazgatóság Du- továbbra is a HÉV volt, megelőzve a vonattal tör- naharaszti üzeme, ahol 200-240 fő dolgozott, az ténő közlekedést, hiszen előbbiek jóval sűrűbben AUTÓKER vállalat raktárbázisa 153 fős létszám- indultak. A tömegközlekedés leginkább a fővárosba mal, a DMRV Dunaharaszti Üzemfőmérnöksége irányult. Helyi autóbuszjáratból csupán két vonal 200-220 fővel, a TEXGRAF ipari szövetkezet gyár- létezett. A település fejlődését kedvezően befolyáso- szerű üzemegysége 180 alkalmazottal, valamint a ló, jelentős, a térségben közlekedést megkönnyítő dunaharaszti központtal rendelkező Dunaharaszti beruházások nem történtek ebben az időszakban. Sütőipari Vállalat, amely fénykorában közel 1000 Kulturális élet legfőbb színterévé a József Atti- dolgozót foglalkoztatott. la Művelődési Ház vált. A kultúrotthon 1950-ben A településen szolgáltatási és vendéglátó szektor kezdte meg működését az 1936-ban épült Szán- szinte nem, vagy alig volt jelen ebben az időben. tó-féle vendéglőben. Az épületet kezdetben bérel- A magánkisiparosok száma a rendszerváltásig nem te a községi tanács és a tulaj ott lakhatott, később tudta elérni azt a számot, mint a háború előtt. Ez azonban el is kellett költöznie, hogy az új gondok összesen 300 főt jelentett. A boltok kínálatát az odaköltözhessen. Az ötvenes években leginkább egész Kádár-korszakban szegényesség jellemezte. A táncprogramokat, időnként színházi- és fi lmbemu- vendéglátóipar pedig az egész időszakot fi gyelem- tatókat, politikai gyűléseket tartottak. A hatvanas be véve kimerült 14-15 db vendéglőben, kocsmá- években – a különböző szakkörök mellett – már ban és italboltban. A lakossági szolgáltatás terén az nyelvtanfolyamokat és ismeretterjesztő előadáso- Elektromos Művek kirendeltségén, a Dunaharasz- kat is tartottak, valamint itt volt a Szervezett Dol- ti és Vidéke Takarékszövetkezeten és az 1967-ben gozók Klubjának székhelye is. Az évtized végén nyílt OTP fi ókon kívül nem nagyon találunk szá- végrehajtott felújításoknak köszönhetően pedig a mottevő szereplőket. 70-es években olyan együttesek játszottak a 400 Infrastruktúra terén szintén megfi gyelhető fő befogadására alkalmas nagyteremben, mint a volt – az agglomeráció többi alvóvárosában is Neoton, vagy a Piramis. A művelődési ház mellett a észrevehető trend –, hogy a gyors terjeszkedést és könyvtár és a Béke Filmszínház nyújtott kikapcso- a hatalmas városnövekedést az infrastruktúra bő- lódási lehetőséget a kultúra kedvelőinek. A Községi vülése csak részlegesen tudta követni. Ráadásul, könyvtár is ebben az épületben kezdte meg a műkö- mivel az ehhez szükséges anyagi eszközök felett a dését 1954-ben 500 kötettel és 40 olvasóval. Ezek a járás, illetve a megye rendelkezett, ezért Dunaha- számok 1977-re elérték a 28 ezret valamint a 2400- raszti ezen a téren is a járási központ Ráckeve és at. A 369 fő befogadására alkalmas – napjainkban a körzetközponti rangot kapó Szigetszentmiklós már nem működő – moziban pedig fénykorában mögé szorult. Ennek köszönhetően a rendszervál- 92 300 fő is megfordult évente. tás idején meglévő, 123 utcának csupán 6-8%- Bár a dunaharaszti svábokat – köszönhetően a a volt ellátva szilárd útburkolattal. A település község akkori vezetőinek, akik még az okirat-ha- csatornázottságával hasonló volt a helyzet, bár misításoktól sem riadtak vissza, hogy megmentsék az ivóvíz ellátottság viszonylag jónak mondható őket – nem érintette igazán a világháború utáni

60 Kultúra és Közösség Molnár Antal Dunaharaszti a budapesti agglomeráció hányatatott sorsú települése kitelepítési hullám, zaklatásokban és birtokelkob- talmas fellendülést. Legalább ilyen fontos volt, hogy zásokban nekik is bőven volt részük. Ez utóbbiak a lakosság tiltakozásának eleget téve a gyorsforgalmi vezettek ahhoz, hogy megkezdődött a német ajkú út forgalmát nem az akkor már meglévő, a telepü- lakosság asszimilálódása. Becslések szerint a világ- lésen áthaladó 510-es útra terelték, hanem az 51-es háború és a rendszerváltás között 2.500-4000 sváb számú főutat „átalakítva” egy külön utat építettek, nemzetiségű lakosa volt a községnek, ennek ellenére mely megkerülte községet. Ez a fejlesztés, valamint saját nemzetiségi képviselettel nem rendelkeztek, az a város határában földekkel rendelkező termelőszö- országos nemzetiségi szövetséggel sem volt semmi- vetkezet felbomlása, területeinek kárpótlási céllal lyen kapcsolatuk, és az ötvenes évek végétől évente történő felosztása tette lehetővé a későbbiekben megrendezett nemzetiségi napokat leszámítva ha- a település határában lévő 100 hektáros iparterü- gyományaik sem ápolták egészen a nyolcvanas évek let létrehozását. Az első nagy multinacionális cég, végéig, amikor is az egyre kiterjedtebb és szabadabb amely itt megtelepedetta a Schwarzmüller Jármű- németországi és ausztriai kapcsolatrendszereknek gyártó és Kereskedelmi Kft. volt még 1990-ben. A köszönhetően egyre többen fordultak vissza a sváb cég később olyan követőkre talált, mint a Coca-Co- kultúra és hagyomány felé. Az alvóvárosi sajátossá- la, a MAN Kft, vagy a Gebrüder Weiss logisztikai gokból fakadó hátrányok a 80-as évekre váltak iga- cég. A rendszerváltást követően a községbe települő zán láthatóvá. Az, hogy a település nem volt több cégek által befi zetett adóból származó bevételek kö- egy Budapest környéki, saját, komolyabb iparral zel megharmincszorozódtak. Az újonnan létrejött vagy fejlődési perspektívával nem rendelkező köz- iparterületen dolgozók száma 1994-ben 309 fő ségnél, megváltoztatta az addig pozitív mérlegű volt, addig öt év múlva ez a szám elérte a 2054 főt. migrációs tendenciát is. Különösen akkor, amikor Az infrastruktúra-fejlesztések is újraindultak. A te- a fővárosba bevándorlás ismét szabaddá vált. Jól kö- lepülésen szinte mindenhol elkészült a közvilágítás, vethető ez a lakónépesség számának alakulásában. megépült a község szennyvíztisztító telepe, elkezdő- Amíg 1980-ban 17.272 lakosa volt a községnek, dött a csatornázás és felgyorsult a gázellátást biztosí- addig 1990-re ez a szám 15.247-re zuhant, megsza- tó hálózat kiépítése. A szilárd burkolatú utak hossza kítva ezzel egy évszázados növekedési periódust, a 9 év alatt megduplázódott, míg a hírközlő hálózatra település pedig, a Kádár-korszak végére végképp el- bekapcsoltak száma megtízszereződött. veszítette vezető szerepét a térségben mesterségesen A fent említett pozitív hatások következtében ipari várossá emelt Szigetszentmiklóssal szemben. Dunaharaszti lakosainak száma lassan újra nö- vekedni kezdett. Ez elsősorban a betelepülőknek volt köszönhető, hiszen a természetes szaporulat Dunaharaszti a rendszerváltás után ebben az időszakban már negatív volt. A népesség száma így érte el az 1990-ben mért 15.247 főről Dunaharaszti fejlődése szempontjából az 1990- 1998-ra a 16.277 főt. Az új iparterületeknek és az es év fordulópontot jelentett. Amellett, hogy a te- egyre bővülő szolgáltató szektornak köszönhetően lepülés lakói újra átvehették az irányítást a község csökkent az ingázok száma, valamint egyre több felett, befejeződött a Budapest körüli M0-ás kör- Dunaharasztin foglalkoztatott személy jött más te- gyűrű M1-es M7-es M5-ös autópályákat, valamint lepülésekről. a 6-os, 7-es, 5-ös és 51-es főutakat összekötő déli A lakosság, valamint a településen létrejövő szektorának megépítése, mely nem csupán a Pest- munkahelyek számának növekedése következtében közeli települések közti átjárást könnyítette meg, szükségessé vált a település egészségügyi és szociális hanem a határok nyitottá válásának következtében intézményeinek bővítése. Az addigi egyetlen gyógy- megnövekedett kamionforgalom is kiterelődött a szertár mellé további kettő létesült, valamint újabb, fővárosból. Ennek révén Dunaharaszti közlekedés modernebb épületbe költözött a gyermekorvosi földrajzi helyzete alapvetően megváltozott, a község, rendelő, és a községi orvosi rendelőt is kibővítették. mely addig csak helyi közlekedési központ volt, az Szociális téren is történtek fejlesztések. Az Öregek ország egyik közúti közlekedési csomópontjává vált. Napközi Otthona – 1990-től Területi Gondozá- Azáltal, hogy a település közvetlen közelében több si Központ – által biztosított egész napos ellátást fontos főútvonal található, a korábban már emlí- 1999-ben már 34 fő látogatta rendszeresen és 145 tett „Nyugati kapu” után az M0-ás Dunaharaszti fő részesült napi étkeztetésben házhozszállítás kere- csomópontja vált a második legforgalmasabbá. Ez tében. Az önkormányzati intézet mellett megjelen- azonban még egymagában nem jelentett volna ha- tek a magánalapításúak is.

IV. folyam V. évfolyam 2014/III. szám 61 Településfejlesztés Magyarországon

A rendszerváltozás után a település kulturális népesebb települése, és a lakások számában is csu- élete is fellendülésnek indult. Amellett, hogy a Jó- pán 9 település előzi meg a rangsorban. Ugyan- zsef Attila Művelődési Ház programjaiból eltűntek akkor, ha település területének nagyságát nézzük, a pártprogramok, egyre több civil szervezet vette kiderül, hogy ebben a viszonylatban csupán a 24. bérbe az épület egyes helyiségeit gyűlések és elő- legnagyobb. Ezek az adatok bizonyítják egyrészt, adások céljából, majd 1998-ban a könyvtár is el- hogy a település az utóbbi két évtizedben mennyi- költözött. Saját, kétszintes épületet kapott a város re vonzóvá vált, valamint azt is, hogy a folyamatos központjában, könyvállománya pedig annyira meg- fejlesztéseknek köszönhetően a városba költöző csa- növekedett, hogy az ország második legnagyobb ládokat meg is képes tartani. Ugyanakkor a számok könyvállományú községi könyvtára lett. Közvetlen felhívják a fi gyelmet arra is, hogy a település egyre a rendszerváltás után új kulturális épület is csatla- inkább közelít befogadóképessége felső határához, kozott a fent említettekhez. A Helytörténeti Em- hiszen az 1870 óta eltelt időszakban a településen léktárban gyűjtötték össze és állították ki a település élő lakosság száma több mint tízszeresére nőtt. A történelméhez köthető tárgyakat, iratokat. A civil népességnövekedés köszönhető – többek között – szféra is megjelent a községben. A 48 különböző annak, hogy leginkább Budapestről, de a távolabbi civil szervezet között voltak sportegyesületek, ala- településekről is sok, főként kisgyermekes család pítványok, nemzetiségi és kulturális alapítványok. (kb. évi 3-400 fő) választotta lakhelyéül a települést A haraszti svábok életében szintén fordulópont- fővároshoz való közelsége, a fejlett infrastruktúra és nak bizonyult a rendszerváltás. Megalakult a Német a nyugodt, kisvárosias hangulata miatt. A 2011-es Ifj úsági Hagyományőrző Egyesület, melynek berke- népszámlálás adatai szerint a város lakosságának in belül három tánccsoport is működik és tagjai- 82,6%-a tartotta magát magyar, 5,5%-a német, nak száma 1999-re elérte a 130 főt, újjászervezték 1,2%-a cigány, 0,2%-a bolgár nemzetiséghez tarto- a Nemzetiségi Asszonykórust, valamint a 17 tagú zónak. Mind a három említett kisebbség rendelke- Dunaharaszti Német Nemzetiségi Baráti Kör Kó- zik kisebbségi önkormányzattal a településen. rust. Ezeken felül újraélesztették a tradicionálisan A város területe jelenleg 2917 hektár. A törté- sváb szokásokat, valamint a német nemzetiségi na- nelmi városmag a jelenlegi Óváros a Duna vona- pokat – Haraszti Sváb Napok név alatt – többnapos lában kialakult Fő út mentén terül el. A népesség rendezvénysorozattá bővítették. Fontos mérföldkő növekedésével kelet felé két másik – főként lakó- volt továbbá, hogy a helyi svábok 1994-ben megvá- övezetként funkcionáló – terület kapcsolódik hoz- laszthatták kisebbségi önkormányzatukat is. A köz- zá: a Ligetváros és a Kertváros. Pest felé a jelenlegi ség ebben az időszakban tehát kezdett ismét magára 510-es főút mentén kapcsolódik az Óvároshoz az találni. Ez a fejlődés nagy részben egy, a térség élet- Újhegyi-dűlő, mely már üdülőterület funkcióval étére is pozitívan ható infrastrukturális fejlesztésnek lett kiparcellázva. Ez a terület jelenleg a város köz- volt köszönhető, bebizonyítva ezzel a települések ponti részétől elzárt, elkülönülő rész, hiszen a M0-s egymás közötti összekötetésének, a tranzithálóza- körgyűrű elvágja a városszövettől. A város rekreáci- tokba bekapcsolódásnak, valamint a Budapestről ós zónáinak legjelentősebb területe a Szigetek vá- sugarasan kiinduló autópályák és autóutak egymás- rosrész, mely a Fő útról a szigeti lejárón keresztül sal történő összekötésének fontosságát. A kulturális érhető el a városközpont felől, és a Duna–Tisza élet felpezsdülése, a szociális és egészségügyi hálózat Csatorna és a Ráckevei (Soroksári) Duna holtágai fejlesztése pedig szintén hozzájárult ahhoz, hogy a szeparálják. A legfi atalabb, de területét tekintve a település vonzóvá váljon az főváros közelébe letele- legnagyobb – csak részben belterületbe eső – üdü- pülni vágyóknak. lőterület a Tavak városrész. A régió és Dunaharaszti kereskedelmi, ipari és logisztikai ágazatának fel- lendülésével kapcsolódtak keletről és délről a vá- Dunaharaszti az ezredforduló után és rosszövethez az Iparterületek, melyek főként volt napjainkban mezőgazdasági területekből lettek kiparcellázva. A városrészként nem besorolt területek külterületek, Dunaharaszti 2000-ben nyerte el a városi ran- és főként mezőgazdasági területek, erdők, szántók got. Lakosainak száma a 2000-es években tovább és közlekedési útvonalak tartoznak ide. növekedett. 2013-es adatok szerint a város lakos- ságának a száma 20.396, a lakásoké pedig 7955 volt. Ezzel Dunaharaszti az agglomeráció 11. leg-

62 Kultúra és Közösség Molnár Antal Dunaharaszti a budapesti agglomeráció hányatatott sorsú települése

1. ábra Dunaharaszti városrészei

Forrás: Dunaharaszti Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2009.

Dunaharaszti ezen felül egy több mint félezer térségi átlagnál jóval magasabb. A villany-, víz-, gáz- négyzetkilométeres – a Kis-Duna és az 50-es fő- és telefonhálózat teljesen kiépült. A csatornázottság közlekedési út közti – kistérség központja. Ebbe a 2006-os adatok szerint 80 százalékos, ami közel kistérségbe tartozik többek között Taksony, Alsóné- 5600 ingatlan bekötését jelenti 97 km hosszan, a medi és Dunavarsány. Gazdaságára továbbra is az szilárd burkolatú belterületi utcák aránya pedig je- ipar térhódítása jellemző. Ez a tény, valamint az, lenleg 95%-os. Térségi szerepe szempontjából dön- hogy a városvezetés az utóbbi években célul tűzte tő fontossággal bír, hogy naponta közel 200 vonat-, ki a turizmus fellendítését, a mezőgazdaság jelentős autóbusz- és HÉV-járatpár köti össze a fővárossal visszaeséséhez vezetett. A budapesti agglomeráció és vonzáskörzete többi településével. Valamint a vá- déli térségébe az elmúlt két évtizedben egyre több rosban helyi buszjárat is üzemel több vonalon. A fő- – főleg külföldi tőkéből épülő – gyűjtő-elosztó rak- várossal való összeköttetést elősegítendő, 2009-ben tárbázis, logisztikai és kereskedelmi központ alakult nagy befogadású P+R parkoló készült a Dunaha- ki. Ez alól Dunaharaszti sem kivétel. A város ipar- raszti felső HÉV-megálló szomszédságában. A város területein – a gyártó üzemek mellett – számos lo- piaca, mely egyike a legnagyobbaknak a megyében, gisztikai cég raktárbázisa található, és idetelepültek minden héten kétszer (szerdán és szombaton) meg- az olyan bolthálózatok is, mint a TESCO vagy az telik a környékről érkező árusokkal és vásárlókkal. ALDI. A településen regisztrált vállalkozások száma Öt bankja térségi szerepkörrel is működik. Élelmi- megközelíti a 2500-at és az idetelepült cégek közül szer-nagyáruházai és egyéb szaküzletei 10-15 kilo- számos multinacionális cég neveit is megtalálhat- méteres körzetben bírnak térségi vonzerővel. Ezek juk. közül meg kell említeni az ipari területen az elmúlt A városban a munkavállalási lehetőségek száma évtized végén épült Tesco hipermarketet, valamint oly mértékben megnőtt, hogy egyszerre tudja a he- az Aldi és Lidl szupermarketeket. A multik letele- lyi lakosság és a környező települések igényét ellát- pülése azonban szerencsére nem viselte meg a ki- ni. A bejáró ingázásra vonatkozó felmérés szerint a sebb üzleteket. A mai napig nyílnak a város külön- legtöbben Budapestről érkeznek, de olyan – távoli – böző részein a kisebb üzlethelységek, de leginkább településekről is érkeznek a városba dolgozni, mint a Fő út mentén, a legkülönbözőbb szolgáltatásokat Gyál vagy Dabas. Az infrastruktúra kiépítettsége a nyújtva a helybeliek számára. A településen egy

IV. folyam V. évfolyam 2014/III. szám 63 Településfejlesztés Magyarországon

bölcsőde, négy óvoda, három általános iskola és egy Nemzetiségi Tájházat, ahol minden évben számos, gimnázium működik. Az óvodás gyermekek szá- a svábság hagyományait ápoló kulturális eseményt ma 830, az általános iskolásoké pedig 1400 körül rendeznek. Ezen felül a sváb ének- és tánccsoportok mozog. A 2008–09-es tanévtől nem indult vízügyi egyre több nemzetközi meghívásnak tesznek eleget, képzés, 2011 júniusával pedig visszaállt a tisztán valamint egyre több külföldi csoport érkezik bemu- gimnáziumi profi l. A gimnáziumban tanulók lét- tatókat tartani a településen. 2013-ban pedig húsz száma 2009-es adatok szerint 422 fő volt. Duna- éves jubileumát ünnepelte a németországi Altdorff al harasztiban továbbá Alapfokú Művészetoktatási kötött testvérvárosi kapcsolat is. A fentieket össze- Intézmény (zeneiskola) is működik 233 diákkal. Itt gezve elmondható tehát, hogy Dunaharaszti ismé- meg kell jegyezni, hogy bár az iskolákat és óvodákat telten jó úton halad afelé, hogy újra elnyerje a má- folyamatosan bővítik, főként az óvodai és bölcső- sodik világháború előtti fényét és egy nagyméretű dei férőhelyek száma hagy még azonban rengeteg alvóvárosból az agglomeráció meghatározó telepü- kívánni valót maga után. Dunaharaszti egyik leg- lésévé nője ki magát. Jól mutatják ezt a bevándorlási nagyobb problémája jelen pillanatban az egészség- adatok is, melyek szerint a Budapestről kivándorlók ügyi ellátás igen gyenge intézményi színvonala. A nagy előszeretettel választják lakóhelyüknek a vá- városban egy gyermekorvosi és kettő felnőttorvosi rost, hiszen friss kimutatások szerint a Budapestről rendelő van, ahol a tb. által fi nanszírozott kezelése- 2001 és 2011 között elvándorló 264.967 fő közül ket végzik. Három gyermek-, valamit 10 háziorvos 6492 fő választotta Dunaharasztit, és ezzel az agg- praktizál, ehhez jön még hozzá a védőnői szolgá- lomerációban a 10. legkedveltebb települése lett a lat. A rendelők állapota és kapacitása elég szomorú fővárosból kiköltözőknek. A város pedig a fejlett képet mutat. Már a Dunaharasztinál jóval kisebb infrastruktúrának, a rendezett környezetnek, a nyu- Dunavarsányban is nagyobb egészségház üzemel, godt kisvárosi jellegnek, pezsgő kulturális életének, jóval fejlettebb laborral. Az orvosi ügyeletnek a valamint Budapest közelségének köszönhetően si- rendelkezésre álló egy darab gépjárművével pedig keresen meg is tudja tartani újdonsült lakóit. nemcsak Dunaharaszti, hanem Taksony területét is le kell fednie. A városban működik továbbá négy gyógyszertár, valamint számos magánrendelő. Összegzés A városban több mint harminc különböző célú egyesület és alapítvány működik. A sportegyesüle- Magyarországon a szuburbanizáció folyamata tek és szakosztályok száma pedig húszon felül van. leginkább a budapesti agglomeráció esetében vált Ezek közül a legnagyobb taglétszámmal a DMTK látványossá és térformálóvá. Tanulmányom első futballcsapata működik, amely jelenleg az NB felében ennek a folyamatnak a történetiségét vizs- 3-ban szerepel. A településen rengeteg vallási fele- gáltam, megemlítve azokat a főbb momentumokat, kezet megtalálható. Jól mutatja ezt az a tény, hogy amelyek mind a mai napig nagy hatással vannak az a városban 9 templom, illetve imaterem van. A leg- agglomeráció településeire, köztük Dunaharasztira nagyobb létszámmal a 2011-es népszámlás adatai is. Az 1872-es egyesítést követően egyre jelentőseb- szerint a római katolikusok rendelkeznek (31,7%). bé váló főváros mindig újabb és újabb kihívásokat Ez főként a hívő lakosok hagyományosan sváb fel- támasztott az őt körülvevő településekkel, illetve menőinek vallási hovatartozásával magyarázható. településhálózattal szemben. Jól megfi gyelhető, Kulturális élete is egyre sokszínűbb. A helyi szerve- hogy kezdetben az ipar és a polgárosodás hatására zetek közül a Polgári Kör, a József Attila Művelődési Budapest határain kívülre szorul az élelmiszerter- Ház, a Zeneiskola, a kisebbségi önkormányzatok és melés. Ebben az időszakban a legtöbb agglomerá- az egyházak hagyományosan kulturális és nemzeti- ciós település arra rendezkedett be, hogy a fővárost ségi napokat rendeznek. Rendszeresek a művészeti élelemmel lássa el. Következő lépcsőfokként jelent kiállítások, zenei rendezvények, szellemi fórumok, meg a turizmus. A munkában megfáradt nagyvárosi irodalmi összejövetelek, melyeknek a művelődési emberek egyre inkább választották a környező te- házon és Szent István templomon kívül leginkább a lepüléseket szabadidejük eltöltésére. Ez a folyamat gimnázium épülete, a nemrégiben felújított Laff ert- főkként azokat a településeket érintette kedvező- kúria ad otthont. A helyi svábok identitásának to- en, ahol a természeti adottságok (vízfelületek vagy vábbi erősödése is megfi gyelhető. Köszönhető ez a dombságok) megvoltak. Az agglomerálódási folya- város vezetésében is részt vevő helyi vállalkozók egy matokat felgyorsították az olyan mobilitást elősegí- szűk körének, akik 2007-ben létrehozták a Német tő és a települések közötti összeköttetést biztosító

64 Kultúra és Közösség Molnár Antal Dunaharaszti a budapesti agglomeráció hányatatott sorsú települése beruházások, mint a vasútépítés és a főváros közeli dinamikusan fejlődő Dunaharasztit. A Budapesten települések bekapcsolása a budapesti közlekedési dolgozó munkások szálláshelyének szánt települé- hálózatba (HÉV). sen az infrastruktúra és a helyi ipar fejlesztése nem Az agglomeráció eliparosodását Nagy-Budapest követte betelepítések ütemét, ennek eredménye- létrejötte akadályozta meg. A szocialista rendszer képpen a 1980-as évekre a település népességnövelő egy főváros-centrikus országot képzelt el, mind ereje meggyengült. Így történhetett meg az, hogy politikai, mind gazdasági téren. E törekvésnek leg- 1949 és 1990 között a település lakosságának szá- inkább a budapesti agglomerációban található tele- ma csupán másfélszer lett nagyobb úgy, hogy 1980 pülések látták kárát. A főváros nem tudta felszívni a és 1990 között egy közel 12 százalékos csökkenés hatalmas ipara által a térségbe vonzott munkaerőt, is megfi gyelhető volt. Ennek a folyamatnak vetett ezért a környező falvakat, községeket és városokat végett a rendszerváltás – melynek hatására a tele- nevezték ki egyfajta „munkásszállónak”, ahova az pülés újból saját kezébe vehette sorsának irányítását ember csupán aludni tér vissza, idejét és pénzét pe- –, valamint az M0-ás körgyűrű megépítése. A fővá- dig a fővárosban költi el. Így az akkori döntéshozók rosban növekvő telek- és ingatlanárak önmagukban – egy-két szerencsésebb települést leszámítva – na- nem jelenthették azt, hogy a Budapestről kiköltö- gyobb fejlesztéseknek sem látták értelmét a térség- zők Dunaharasztit választják későbbi lakhelyüknek. ben. Változást ezen a téren a rendszerváltás hozott, Legalább olyan fontos tényező a lakhelyválasztásnál amikor is a települések visszakapták a jogot, hogy a települést jellemző fejlett ipar és infrastruktúra, a fejlesztésekre felhasználható javak felett ismét sa- melynek létrejöttére nagy hatással volt az önkor- ját maguk rendelkezzenek. A Budapestet elkerülő mányzatiság és a fent említett gyorsforgalmi út meg- tranzitútvonal megépítése szintén kedvezően hatott építése. A 2000-ben városi rangot kapó település a a főváros közvetlen közelében lévő településekre, rendszerváltást követően tehát ismét fejlődésnek azok bekapcsolása a nemzetközi úthálózatba meg- indult mind gazdasági, mind pedig kulturális téren. teremtette a lehetőségét az iparterületek létrehozá- 23 év alatt lakóinak száma közel annyi fővel nőtt, sának. Azonban azáltal, hogy egyre több ember és mint 1949 és 1990 közötti 41 év alatt összesen, és ipari termelő egység költözött ki az agglomerációba, bár az agglomerációhoz hasonlóan Dunaharaszti is újabb gondok jelentek meg – többek között a zöld- kezdi lassan kinőni magát, a település városfejlesz- területek fogyása, melyeket az utóbbi években tör- tési stratégiája továbbra is egy vonzó településkép vényi rendelkezésekkel próbálnak szabályozni. Az kialakítását tűzte ki célul. Ebben a főszerepet a sza- agglomerációnak ez a tény, valamint a közlekedés badidő helyben történő tartalmas eltöltése és a már további fejlesztése, a települések vertikális összekap- meglévő infrastruktúra további fejlesztése mellett csolása jelenti a közeljövő nagy kihívásait. a környező településekkel kialakítandó szorosabb A tanulmány második felében a fentebb emlí- együttműködés kapta. Megállapítható továbbá az a tett, az agglomerációban végbemenő folyamatok tény, hogy Budapest közelsége nem minden esetben Dunaharasztira kifejtett hatását próbáltam bemu- fejt ki pozitív hatást a környező településekre. A fő- tatni. Szemléltetni szerettem volna, hogy a főváros város és az agglomeráció fejlődése nagyban függ a közelsége mikor és milyen hatással volt a település- Budapest határain átívelő, de demokratikus elveken re. Megfi gyelhető ugyanis, hogy a város életére nem működő együttműködéstől, valamint az agglome- mindig volt pozitív hatással a főváros közelsége. A rációban található települések közötti kapcsolatot 19. század vége felé, amikor Budapest egyesítést kö- biztosító közlekedés fejlesztésétől. Az agglomeráció vetően megindultak az agglomerációt is érintő vas- kialakulásának kezdeti időszakáig visszatekintve úti fejlesztések, Dunaharaszti is fejlődésnek indult. megállapítható továbbá az, hogy Dunaharaszti is Az akkor még saját önkormányzatisággal rendelke- csupán azokban az időszakokban tudott fejlődést ző mezőgazdasági faluban üdülőtelepek jöttek létre felmutatni, mikor ezek a feltételek adottak voltak. és a főváros közelségének köszönhető népesség-nö- vekedés hatására megindultak a parcellázások és az infrastrukturális fejlesztések is. A fejlesztések hatá- Absztrakt sára tehát település lakosságának száma a századfor- dulóhoz képest megnégyszereződött, és az egykori A budapesti agglomeráció nem csupán Magyar- mezőgazdasági kisfaluból iparral rendelkező nagy- ország, hanem Közép-Európa egyik gazdasági és községé vált. A világháború után a felülről irányí- kulturális téren is meghatározó régiója. A főváros- tott településvezetés alvóvárossá alakította az addig on kívül további 80 települést is magában foglaló

IV. folyam V. évfolyam 2014/III. szám 65 Településfejlesztés Magyarországon

településhálózat kialakulásához azonban hosszú út Felhasznált irodalom vezetett, mely nem mindenesetben volt konfl iktus- mentes. Kezdetben a települések kölcsönösen ki- Andorka Rudolf 2006 Bevezetés a szociológiába. használták egymás kedvező adottságait és az újon- Budapest, Osiris Kiadó. nan születő metropolisz köré egy természetes úton Babbie, Earl 2008 A társadalomtudományi kutatás létrejövő agglomeráció kezdett körvonalazódni. Ezt gyakorlata. Budapest, Balassi Kiadó. a folyamatot a szocializmus felülről irányított tele- Beluszky Pál 2007 Közép-Magyarország. Pécs–Bu- pülésfejlesztése akasztotta meg egészen a rendszer- dapest, Dialóg Campus Kiadó. váltásig, amikor a fővárost és környékékét érintő Helméczy Mátyás et al 2000 Dunaharaszti történe- közlekedés-fejlesztéseknek és az önkormányzatok te I., Dunaharaszti, Dunaharaszti Helytörténeti újraalakulásának köszönhetően ismét magukra ta- emléktár, 260 p. láltak az agglomeráció települései. Tanulmányom Helméczy Mátyás et al 2000 Dunaharaszti történe- célja bemutatni, hogy a fent említett folyamatok te II., Dunaharaszti, Dunaharaszti Helytörté- miként hatottak Dunaharasztira, hogyan alakítot- neti emléktár, 286 p. ták át szerkezetét, továbbá igazolni szeretném azon Helméczy Mátyás et al 2001 Dunaharaszti történe- feltevésemet, hogy a főváros közelsége nem minden te III., Dunaharaszti, Dunaharaszti Helytörté- esetben (illetve időszakban) volt pozitív hatással az neti emléktár, 400 p. agglomeráció egyes településeire, ehhez további fel- Farkas Péter 2006 Egymásba kapaszkodva. Buda- tételek teljesülése is szükségesnek bizonyult. pest, L’Harmattan Kiadó. Giddens, Anthony 2008 Szociológia. Budapest, Osiris Kiadó. Abstract Általános információk a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről http://www.terport. Th e agglomeration of Budapest is an important hu/kiemelt-tersegek/budapesti-agglomeracio/a- economic and cultural region not only for Hunga- budapesti-agglomeracio-teruletrendezesi-terve ry, but also for Central Europe. Besides the capi- Letöltés ideje: 2013. szeptember 22. tal include another 80 villages metro area, whose A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Ter- foundation was a long and not always confl ict-free véről szóló 2005. évi LXIV. törvény 2011. évi way. At the beginning of the individual towns módosítása have mutually exploited their good circumstanc- http://www.terport.hu/kiemelt-tersegek/budapesti- es, and so nice and slow a natural agglomeration agglomeracio/a-budapesti-agglomeracio- has formed around the newly formed city. Th is teruletrendezesi-terverol-szolo-200 Letöltés naturalistic development was slowed down in the ideje: 2013. szeptember 02. course of socialist development steered the coun- Perger Éva 2006 A Budapesti Agglomeráció. Kézirat, try until the fall of the communist regime, from Budapest. http://store1.digitalcity.eu.com/ which, thanks to the development of communities store/clients/release/AAAABJFV/doc/bp_ and the infrastructure of the capital, agglomeration agglo_2007.12.18-11.27.33.pdf Letöltés ideje: is re-awakened. Th e aim of my work is to show 2013. november 02. how the above-mentioned processes on the site Tóth Géza – Schuchmann Péter 2010 A Budapesti took Dunaharaszti infl uence and structural changes agglomeráció területi kiterjedésének vizsgálata took place. I would also like to show that the close 2010 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/ location of the villages to the capital were not pos- terstat/2010/05/toth_schuchmann.pdf Letöltés itive for the individual towns of the agglomeration ideje: 2013. szeptember 02. anytime. Other requirements had to be met for it. Dunaharaszti város honlapja. www.dunaharaszti.hu Letöltés ideje: 2013. szeptember 02. Dunaharaszti Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2009. http://www.dunaharaszti.hu/dokumentumok/ dhivs200905.pdf Letöltés ideje: 2013. szept- ember 22.

66 Kultúra és Közösség Molnár Antal Dunaharaszti a budapesti agglomeráció hányatatott sorsú települése

Kézikönyv a Budapesti Agglomeráció Területren- KSH Helységnévtár, Dunaharaszti http://www. dezési Tervéről szóló törvény alkalmazásához ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_ (2011) http://www.terport.hu/kiemelt- id=09584 Letöltés ideje: 2013. szeptember 02. tersegek/budapesti-agglomeracio/kezikonyv- Laki Ildikó 2013 Társadalmi fenntarthatóság a-budapesti-agglomeracio-teruletrendezesi- Budapesten. http://www.polgariszemle.hu/app/ terverol Letöltés ideje: 2013. szeptember 22. interface.php?view=v_article&ID=455 Letöltés KSH: Magyarország közigazgatási helynévkönyve ideje: 2013. október 02. 2013. január 1. http://www.ksh.hu/docs/ Tubákos Zsuzsanna 2010 Dunaharaszti város hun/hnk/hnk_2013.pdf Letöltés ideje: 2013. közoktatási esélyegyenlőségi programja. http:// szeptember 02. www.dunaharaszti.hu/galeria/fi le/honlapra.pdf Közlemények a budapesti agglomerációról 16. Letöltés ideje: 2013. szeptember 02. A településszerkezet és a népesség változása 2001 és 2011 között – a népszámlálási adatok tükrében. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/ idoszaki/regiok/bptelepulesszerk.pdf Letöltés ideje: 2013. szeptember 02.

IV. folyam V. évfolyam 2014/III. szám 67