Útikalauz 42 Kerékpártúra a Balatontól délre

Kilátás Fehérkő várából Csorba Csaba a Balaton felé (Fotó: Hevesi Zoltán) Kerékpártúra a Balatontól délre Bár a Balatonhoz igyekvők többsége szeret a Külső-Somogy lankái között vezet kerékpáros parton, a part közelében maradni, vannak, akik a túránk. Többnyire aszfaltozott, viszonylag jó minő- fürdést színesítik egyéb programokkal, és szívesen ségű utakon haladhatunk. Egy fontos dologra azon- választanak kicsit távolabbi úti célokat is. Egyre ban már elöljáróban fölhívjuk a figyelmet. Ha nem többen ülnek a száguldó autó helyett kerékpár- is magasak, és nem is túlságosan meredekek ezek a ra. Számukra próbálunk – mintegy kedvcsináló- dombok, azért számolnunk kell kapaszkodókkal. Ez ként – egy túraútvonalat javasolni, a viszonylag többsebességes, modern kerékpárokkal közlekedők kevéssé ismert somogyi dombok közé: Siófok – számára (kellő gyakorlás mellett) nem okoz külö- – Ádánd – Ságvár – – nösebb gondot, viszont aki csak sík terepen szokott – – – Nágocs – – Bálványos – kerekezni, és alkalmanként nem többet, mint 5–15 Kőröshegy – Szántód. km-t, annak a túra bizony megerőltető lehet. Utunk során a szép tájak (erdők, rétek szántók) mellett templomok, templomromok, kúriák, kastély, vár- maradványok, parkok jelentik a fő látványosságot. Természetesen a falvakban megmaradt (sajnálatosan kevés, fogyatkozó) szép, hagyományos parasztháza- kat is érdemes szemügyre venni. Siófokról indulva Balatonszabadi az első állomás. A falutól északkeletre, az autópályához közel, szántók- szőlők között emelkedő domb tetején, egy Pusztato- rony néven ismert középkori templom romjai láthatók: alapfalak, kisebb-nagyobb falcsonkok, emlékmű és ol- tár. A magaslatról jól belátható a táj. Szabadiból délnek kerekezünk, és a kicsiny Siójut falun keresztül alig több mint 2 km-t megté- ve érkezünk Ádándra. A főutcán át, délkeleti irány- ban hagyjuk el a falut (meglehetősen kátyús úton) Pélpuszta-Szabadhídvég irányában. A falutól 1 km- re, délre vezet egy dűlőút, és már messziről látszik a Hetye dűlőben álló, román kori, téglából emelt, négyemeletnyi magas templomtorony. A templomot A kerékpártúra útvonalát gótikus stílusban bővítették. pirossal jelöltük a térképen Ádándra visszatérve, nyugati irányba, Ságvár felé Kerékpártúra a Balatontól délre 43 Útikalauz folytatjuk utunkat. Ságvár központjában, a 65-ös fő- úton délnek fordulva, a kereszteződéstől mintegy 300 m-re találjuk meg, a római katolikus templom mellett a késő római Tricciana ötszögű erődített településének maradványait. Délen és északon két-két torony védte a kaput, a falat mintegy két tucatnyi torony erősítette. Az erődítmény északkeleti sarkában a régészek egy pa- lotaszerű, mozaikpadlóval és falfestéssel díszített épü- let maradványaira bukkantak. Hasonló erődítmény maradványait találták meg Keszthely-Fenékpusztán, Kapospula-Alsóheténypusztán és Környén. Ságváron a török korban megerődítettek egy templomot, amelyet 1557–58-ban két ízben is megtámadtak és elfoglaltak a magyar végváriak (az építmény helye ismeretlen). Ságvár másik két érdekessége: a Bújó-lik és a Betyár-barlang. A falu központjában, a főút men- tén kifüggesztett térkép jól használható útbaiga- zítást nyújt. Hogy ki ásta ki a Betyár-barlangot, azt senki sem tudja, egyes írások török, sőt tatárok elől menekülők- A Kási-vár kettős nek tulajdonítják. Ismertté a betyárvilág alkonyán vált, árokrendszere amikor is betyárok tanyája lett. Somogy híres betyáro- Nyim község mellett kat „termett”, ilyen volt a két Patkó testvér, János és Pis- (Fotó: Hevesi Zoltán) ta is. Későn kezdték a betyárkodást, túl a harmincon, de hamar hírnévre tettek szert. 1860 táján összeveszett a két testvér. Patkó Pista a kis Koppány-völgyét válasz- totta betyárélete helyszínéül. Ő volt az, aki bandájával a környéket járta. A román kori, téglából Ságvárról, dél felé, a 65-ös főútból jobbra leágazó emelt templomtorony mellékúton juthatunk a kicsiny Nyim faluba (lakos- romja Ádánd határában sága 300-nál kevesebb). A domboktól övezett, festői szépségű falucska központjából déli irányba induló jelzett út vezet a Kási-várhoz (3 km-es út). A kerékpárt hagyjuk a faluban, és gyalog menjünk a földvárhoz, amelyet magas, kúp alakú hegy tetején érünk el. Kettős A Zichy Mihály árok veszi körül, belső területe ovális alakú (29x21 m). Emlékmúzeum Zalában A 13–14. században használhatták, mint a Csák nem- (Fotó: Hevesi Zoltán) zetség egyik birtokközpontját. 1424-ben a várnak már csak a helyét említi egy oklevél. Ságvárra visszaérve, a 65-ös főúton haladunk to- vább dél felé. Som falut elhagyva nyugat felé térünk el. Alighogy elhagyjuk a környék központjának szá- mító, mintegy ötezer lakosú Tab városát, jobbra, észak felé, enyhén emelkedő bekötőút vezet Zala község- be. A kevesebb, mint 300 lakosú község legnevesebb szülötte a zseniális festő és grafikus gr. Zichy Mihály (1827–1906). Szülőháza, az 1820 körül épült, 1927-ben emlékmúzeummá alakított, L alakú kúria a falu köze- pén áll. Az utca túloldalán elhelyezkedő, arborétum- szerű, hangulatos parkban is érdemes sétát tennünk. Az Emlékmúzeum előteréből léphetünk be a tágas Fes- tészeti terembe, majd két kisebb helyiségen (dokumen- tációs szoba, családi szoba) jutunk a Grafikai terembe, a könyvtárszobába (benne négyezer kötet), a „Grúz szobába”, és végül az egykori melegházból kialakított nagy Műterembe. A hihetetlenül gazdag, több euró- pai országban szétszórt festői életmű legértékesebb Útikalauz 44 Kerékpártúra a Balatontól délre alakú, szép parkban, dombon álló, 1714-ben barokk stílusban épült, majd 1830-ban klasszicista stílusban átépített Zichy-kastélyban nevelőotthon működött, ma elhagyatottnak tűnik. A növényritkaságokban gazdag, de elhanyagolt, megcsonkított park kapuja melletti pa- tak hídjánál Nepomuki Szt. János szobra áll. A kastél�- lyal szembeni dombon emelkedő, szép arányú római katolikus templom 1757-ben épült. Visszatérve a nyugat felé vezető útra, elágazáshoz érkezve észak felé, a Balaton irányába fordulunk. A dombok között haladó, hol emelkedő, hol lejtő úton érkezünk Kereki községbe. A település déli végénél, a Dózsa György utcába térve, nyugati irányban ju- tunk a falu szélére, ahol a szélső háznál hagyhatjuk a kerékpárt. Ennek közelében kiépített pihenőhelyet is találunk. Innen indul kerékpártúránk rövid, gyalogos szakasza. Délre emelkedik a meredek várhegy, amelyet a jórészt téglából épült Fehérkő vára koronáz. Nevezték A Zichy-kastély darabjai itt láthatók, s nem lebecsülendő érdekességű korábban Kupavárnak, vagy Katonavárnak is. Felka- főhomlokzata Nágocson az iparművészeti gyűjtemény sem. Különlegességnek paszkodhatunk egy 400 méteres meredekebb, kezet- (Fotó: Csorba Csaba) számít a tunguz-evenki sámánöltözék is. lábat igénylő, igazi „mászós” úton, vagy választhatunk Visszatérve a nyugat felé vezető útra, a következő könnyed, fél órás sétát igénylő szerpentin utakat is a „zsákfalu” jobbra, a mintegy 700 lelkes Kapoly. Római várhoz. A várudvarban kiépített pihenő és szalonna- katolikus temploma barokk stílusú, a református temp- sütő hely fogadja a turistát, érdemes akár készülni rá, lom klasszicista stílusban épült. Nevezetes a löszmélyút és itt fogyasztani el a hátizsákban hozott elemózsiát. falába vájt pincesor. A falu északnyugati végén áll az a A várfalra merészkedő bátrakat gyönyörű panoráma ház, amelyben Kádár János (eredeti nevén Csermanek) fogadja, szép időben látható a Balaton és az amúgy mo- a gyermekkorát töltötte, nevelőszülőknél (1918-ig). numentális méretű kőröshegyi Völgyhíd innen nézve A kapolyi bekötőúttal szemben, délnek vezet egy út festőien illeszkedik a tájba. Régebben végeztek a ro- Zics községbe, amely a Zichy-család névadó települé- moknál ásatást és állagmegóvásra is sor került. Egyes se. A késő barokk római katolikus templom 1786-ban falai egyemeletnyi magasságban állnak (valaha két- épült föl. Az ősi Zichy-kúriát már hiába keresnénk, emeletes lehetett). A várat, a 160x86 m-es területet, árok gondozatlanul pusztulni hagyták, majd lebontották. veszi körbe. A belső vár 45x35 m kiterjedésű. 1336-ban Zics központjából bekötőút vezet a közeli Nágocs említi először oklevél, amely szerint a család Kőröshegy gótikus felé. Útelágazásnál délnek kell fordulni, úgy jutunk a birtoka volt, majd a Báthory család tulajdonába ke- temploma mintegy 700 lelkes Nágocsra (szintén zsákfalu). Az L rült. 1494-ben már romos volt, 1544-ben robbantással is megrongálták, hogy a törökök ne tudják használni. Azóta egyre jobban pusztul. Kerekiből a Balaton felé vezető utunkon, Kőröshegyen láthatjuk az egykori ferences kolostor megmaradt, pompás, szépen helyreállított gótikus templomát, amely utunk egyik fő látványossága. Kőröshegyről tovább kerekezve jutunk Szántódra, a Balaton partjára. Érdemes kitérőt tenni a 7-es út mel- letti Szántódpusztára, ahol egy valamikori nagybirtok (a tihanyi apátság majorságának) 18–19. századi épü- leteit tekinthetjük meg (különleges látványosság). Ha innen Siófokra, a kiinduló állomásra szeretnénk vis�- szaérni, 17 km vár még ránk, többnyire közforgalmú, kerékpározásra kijelölt úton. Egy strandoláshoz hűvös nyári, vagy őszi-tava- szi, kora reggeltől késő estig tervezett nap program- ja lehet ez a kerékpáros túra. De találkoztam már olyannal is, aki a Kereki vár udvarában sátorozással, a Völgyhíd és a Balaton hátterében lemenő nap lát- ványával, majd a napfelkeltével tette felejthetetlenül romantikussá a túrát. ❦