326017735.Pdf
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PÉCSI ÉS VESZPRÉMI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGÁNAK ÉRTESÍTŐJE A DUNÁSTUL TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE II/2. 1767-1848 A PÉCSI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI KONFERENCIA ANYAGA /1976. augusstua 24-25./ PÉCS 1977. MTAK 000 02 38725 MAGYAR fUDOMÁNYOS AKADÉMIA KONYViÁRA Lektorok Heckenast Gusztáv Rúzsás Lajos Vörös Károly E számot szerkesztette T. Mérey Klára Technikai szerkesztő Kovács István Felelős kiadó dr. Bihari Ottó Készült 600 példányban a Nehéz vegyipari Kutató Intézet házi sokszorositó üzemi ben Eng. ss. 41648 i c t 'r y v .• ;tíi - 3 TARTALOMJEGYZÉK Oldal III. MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI SZEKCIÓ.... ............... 5 Kanyar József: A népiskola és a középfokú okta tás Dél-Dunántúlon a kései feudalizmus korában /1770-1848/...................................... 6 KORREFERÁTUMOK.... .................... ............ 21 Szántó Imre: A katolikus népművelés Magyarorszá gon, különös tekintettel a Dunántúlra /1711-1848/ 21 Benda Kálmán: Az iskolázás és az Írástudás a du nántúli parasztság körében a XVIII. század máso dik felében.............. .................. ..... 33 Móra Magda: Népoktatás Fejér megyében /1777-1848/ 41 Kotnyek István: A zalai tanitók munkája és élet körülményei a két Ratio Educationis között.... 49 ?óth Istvá*: A felvilágosodás gondolatvilága a pécs-baranyai irodalomban...................... 59 Bezerédy Győző: A községi pecsétek művelődéstör téneti vonatkozásai........................... 71 Benczéné Nagy Eszter: A nagykanizsai polgárok hagyatéki leltárainak vizsgálata a XVIII-XIX. század fordulóján.... ....................... 85 Tirnitz József: Sopron város kulturális fejlő désé a XVIIX»XIX.« szazad fordulóján............ 93 Hegedűs Rajmund: Adalékok Esztergom művelődési viszonyainak átalakulásához a XVIII-XIX. század fordulóján. ................... ............ ...... 109 Mihály Ferenc: A magyaróvári gimnázium szerepe és jelentősége /17&7-1848/..... ................ 123 HOZZÁSZÓLÁSOK....................................... 135 Kelemen Elemér .......... 135 i Rajczi Péter ...................... 139 IV. GENEALÓGIAI SZEKCIÓ....................... ..... 141 Vörös Károly: Biográfiai és családtörténeti ku tatások kérdései és helyük a regionális történe 142 ti kutatásokban..... .................. ......... KORREFERÁTUMOK...................................... 147 Záborszky Miklós: Egy suri parasztcsalád útja a XVIII. század végén és a XIX. század elején.... 147 Lőbl Árpád: A Pleitz-család kiadói tevékenysége 157 Borsy Károly: A Bittermann nyomdáézcBalád szere pe Dél-Magyarországon..................... 163 Oldal Tompos Ernő: Egy soproni polgárcsalád /a Reischek J 169 genealógiai és heraldikai emlékei.................. Balázs László: A Dobozy-család szerepe Pejér megye társadalmi életében a XIV-XIX. században........... 173 Degré Alajos: Két zalai család felemelkedése az egytelkes kurialisták közül a birtokos nemességbe.. 183 Dóber Viktor: A Bezerédj család története - főleg zalai vonatkozásaiban.................... 189 Szaszkó István: A Jeszenszky család jelentősége, különös tekintettel a baranyai ágra.... 207 Kállay István: A móri uradalom birtokosainak genea lógiája 1691-1848.................................... 215 Kagybákay Péter: Beriszló Péter horvát bán veszpré 233 mi cimerea airköve........ ....... HOZZÁSZÓLÁSOK............................................ 243 Xharoay József........................................ 243 Zsolt Zsigmond.................. ........... 243 Zinner Tibor................................... ......... 244 PLESÁRIS ZÁRÓÜLÉS........................................ 246 Rúzsáé Lajos elnök................................. 246 A szekcióvezetők beszámolói:..................^....... 246 Wellmann Imre...................................... 246 Píigedi Erik........... ......... .................. 247 Szita László............ ................ 248 Kanyar József.... .................... .............. 251 Vörös Károly................................... 254 Angol nyelvű összefoglalás........................... 257 Orosz nyelvű összefoglalás............................. 267 III. MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI SZEKCIÓ Vezető : Kanyar 36ksef Kanyar József : A népiskola és a középfokú oktatás Dél-Dunántúlon a késel feuda lizmus korában/ 1770-1848. / I. A felvilágosult abszolutizmus a XVIII. szézad utolsó harmadá ban jelentős rendeleteket bocsátott ki állami és társadalmi rend jének a védelmében. E rendeletek nem elszigetelt folyamatéban el sőként a földesur és a jobbágy-paraszt viszonyát szabályozó úrbér rendezés látott napvilágot / 1767. /. A folyamat lezárásaként egy felől a türelmi rendelet / 1781. / szándékolta - az állampolgárok jelentős hányadánál - az anakronisztikus vallási és politikai fe szültséget megszüntetni, másfelől pedig az 1785-ős jozefinista job bágyvédelmi rendelet képezte a zárókövet. A két rendelet között - 10 évvel az úrbérrendezés után és 5 évvel a türelmi rendelet előtt - az 1777. augusztus 22-én kibocsá tott szabálykönyv-rendelet / A nevelésnek és az egész tanügynek a rendje Magyarországban és kapcsolt tartományaiban - Ratio Educatio- nis totiusque rei literariae per regnum Hungáriáé et provincias eidem adnexas / pedig a közoktatás állami felügyelet aláhelyezésé- ve'l, a tanügyi igazgatás, a tanterv és az iskolai rendtartás sza bályozásával az oktatásügy egységesitését kivánta szolgálni egy uj művelődési eszmény szolgálatéban, A Ratio Educationisban összefogott uj művelődéspolitika szin te az utolsó pillanatban mérte fel a hazai művelődés egységes ál lami felügyelet alá helyezhetőségének a lehetőségeit ÉTkKor, amikor a vármegyék érdemben még nem is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, csupán csak a tájékozódásukat kezdték meg az iskolák gyors egymás utáni összeiratásával. A Ratio évtizedében 4 megyei iskolai-össze- irás is készült Somogybán 1770-ben. 1773-ban, 1774-ben. 1777-ben. A közoktatás állami felügyeletét és irányítását kézbe vevő Mária Terézia-féle koncepció - igy a rendelet kibocsátása előtt - különféle adatokat irattatott össze a vármegyékkel a népiskolák ról. Somogy 1770. julius 31-i nagygyűlésén tárgyalta a helytartóta nács 2132. számú, Pozsonyban még ugyanezen esztendőben kiadott ren delkezését, amelyben összeiratták 1./ a falvsk tanitóit, 2./ a ta- nitók és a gyermekek vallását, 3./ a tantárgyakat, 4./ az iskolába járó tanulók létszámét, 5./ a tanitók jövedelmét és működésük kez dő időpontját, valamint 6./ az iskolával kapcsolatos javaslatokat és észrevételeket. A Jelentős művelődéstörténeti adatokat tartalma zó 1770-es összeírásokat 1771. február 3-án zárták le a megye szék helyén, s ennek adatait foglalta egybe bizonyos pontjaiban a Lexi- con locorum című kiadvány. Az iskolák statisztikai felvételét megnyitó 1770-es öaszeirás utón a második számbavételt 1773-ban, a harmadikat 1774-ben, a ne gyediket pedig 1777-ben hajtották végre a megyében. Az ötödiket pe dig az I. Ratio Educationis megjelenése utón, az 1789. november 17- i nagygyűlés határozatai alapján irattatta össze főszolgablráival a negye. 1792 őszén még egy újabb hétrovatos összeírás készült a ró mai katolikus tanítók, kántorok, orgonisták és harangozók Jövedel meiről. Mindenek előtt a Lexicon locorunban is szereplő : 1770-es Be gyei ősszeiró9t szamügyre véve megállapítottuk, hogy a negye fel sorolt 319 helységében, közte 10 mezővárosban az összes tanítók száma 146 / 45,76 % / volt, aig 174 faluban ne* volt tanító a Me gyében. / 56,31 % /. A megye 10 mezővárosában az összeírás Időpontjában csupán egyben nem volt tanitó / Sellye / és csak Szigetváron működött 2 tanító. A többi két tanitós iskola a megye falvaiban nüködött : Ádánd / ref./. Kőröshegy / ref./, Ságvár / ref./, Killti / rk. és ref./, Böhőnye / rk. és ref./. A Lexicon adataiból azt is megállapíthattuk, hogy a megye 240 magyarul beszélő falujában 108 / 45,00 %/$ a 11 németül beszélő faluban 6 / 54,5 % /, a 61 horvát ajkú településben pedig 27 /44,2 %/ tanitó működött. Az adatsorok a tanltóellátottség arányát » né metül beszélő falvakban mutatta legkedvezőbbnek. A mezővárosokban beszélt nyelvek szerint háromban volt a tanítás nyelve hon/át /Ba- bócsa. Berzence. Sárd és részben fezlqetvér /, s egyben pedig : Szi- getvérott három nyelvű / magyar, horvát és német./ A gyors egymásutánban készült későbbi összeírások - ugyanazon négy Járás területéről - 157-185 helységet Írtak össze a megyében, nagyjából ugyanazon településeket / 151-178 között volt a falvak száma és 6-9 a mezővárosoké/, amelyekben 1777-lg a tanítók széna, nyilván az iskoláké i9 lassan növekedett. Ha az 1770-es esztendőt bázisévként fogjuk fel, akkor a tanítók száma 112,94 %-kal növeke dett, köztük is a róm. katolikus tanítóké 111,12 %-kal, a prot. ta nítóké pedig 106,25 %-kal. A vizsgált időszakban a két tanitós helységek száma duplájára emelkedett. Mindez a népiskolázás lassú fejlődéséről tesz tanulságot. A tanitó nélküli falvak száménak a csökkenéséről beszél az a tény, hogy az 1770-es esztendő 45 tanító nélküli falujának a száma 1777- ben már 30-rá csökkent. A felekezeteken belüli arány e tekintetben is a protestánsokra nézve volt a kedvezőbb, abszolút számokban a- zonban a római katolikus tanitónélküli falvak száma is Jelentősen csökkent : 40-ról 27-re. Az 1770-es esztendőben az összeírt hely ségekben csupán csak 5 volt a protestáns tanitónélküli falvak szá ma, ami 3-ra csökkent a Ratio Educationís kibocsátásának esztende jére. Alig mondható azonban Javulás a 7 esztendő alatt, sőt vala micskével növekedett a megyében az üres, a tanitónélküli iskolák száma / 52-ról 54-re /. A felekezeten belüli arányok ezúttal is a római katolikusokra nézve voltak kedvezőtlenebbek,