Egy Európa faunájára új szilkártevő, a kanyargós szillevéldarázs (Aproceros leucopoda) hazai elterjedése, biológiája és jelentősége

Lovas Melinda - okleveles növényorvos Fehér Adrienn - okleveles növényorvos Papp Veronika - okleveles növényorvos, PhD hallgató Konzulens: Dr. Vétek Gábor

Növényvédelmi Klub

Budapest, 2014. november 3.

A kanyargós szillevéldarázs elterjedési területe Európában

2012 2008

2009

2011 2009 Életmódja • Holometamorfózis (Teljes átalakulás) • Parthenogenesis (Szűznemzés) Kutatási célok

• Az Aproceros leucopoda országos elterjedésének felvételezése

• A kártevő életmódjának vizsgálata

• Rajzásmegfigyelés

• Természetes ellenségek körének vizsgálata

• Potenciális tápnövények azonosítása Anyag és módszer

1. Az országos felvételezés módszere

• Gyűjtő utak: arborétumok, botanikus kertek (17 helyszín) • Szakmai együttműködések: NAIK - ERTI, NTI, MRT • Felhívás közzététele a Forestpress honlapján Anyag és módszer

2. A fejlődési alakok felvételezése

Kecskeméti Arborétum Martonvásári kastélypark • 2011. ápr. 20 – aug. 10. • 2011. ápr. 20 – szept. 14. • var. • subsp. arborea vulgaris var. pubescens • Heti rendszerességgel • Heti rendszerességgel • 500 levél vizsgálata • 500 levél vizsgálata (fejlődési alakok) (fejlődési alakok)

Anyag és módszer

3. A rajzásmegfigyelés módszere

• Kecskemét, Martonvásár

• CSALOMON® típusú ragacsos színcsapdák (PALf, PALs, PALz)

• Csapdák leolvasása hetente Anyag és módszer

4. A természetes ellenségek vizsgálata

Megfigyelés a hajtások felvételezésével párhuzamosan Anyag és módszer

5. A tápnövénykör vizsgálata

• Gyűjtőutak során begyűjtött károsított hajtások préselése

• Herbáriumi lapok készítése

• Taxonok azonosítása szilspecialista segítségével Eredmények Az A. leucopoda hazai elterjedése 2003-2010-ig Eredmények Az A. leucopoda hazai elterjedése 2011-ben Előfordulás 2003-2010-ig Észlelés gyűjt. kertekben (2011) Észlelt előfordulás 2011-ben Az A. leucopoda fejlődési alakjainak alakulása (Martonvásár, 2011)

100% 90% 80% 70% 60% Báb 50% Lárva 40% Tojás Imágó 30% 20% 10% előfordulása alakok Fejlődési

0% 6. júl.. jún.. 8. aug.. 3. 13. júl.. 19. júl.. 26. júl.. máj.. 4. máj.. ápr.. 27. ápr.. jún.. 15. jún.. 22. jún.. 30. máj..18. máj..25. máj..30. aug.. 10. aug.. 17. aug.. 24. aug.. 31. máj.. 11. Felvételezési időpontok Az A. leucopoda rajzásmenete színcsapdák fogásai alapján (Martonvásár, 2011) 420 390 360 330

300 270 PALf 240 PALs

db/csapda) 210 180 150 PALz 120 90 60

Fogások száma ( 30

0 júli..6. jún.. 1. jún.. 8. jún.. aug.. 3. máj.. 4. júl.. 26. júli..13. júli..19. ápr.. 20. ápr.. 27. jún.. 15. jún.. 22. jún.. 29. aug.. 10. aug.. 17. aug.. 24. aug.. 31. máj.. 11. máj.. 18. máj.. 25. szept.. 7. szept.. 14. Felvételezési időpontok Megfigyelt természetes ellenségek

Chrysoperla carnea fajkomplex Harmonia axyridis lárva egy egyedének lárvája Károsított sziltaxonok

1. U. glabra 2. U. laevis 3. U. pumila var. arborea 4. U. x hollandica -> U. glabra x U. minor 5. U. minor var. minor 6. U. minor var. vulgaris 7. U. minor subsp. vulgaris var. pubescens 8. U. minor ‘Jacqueline Hillier’ 9. U. minor ‘Dampieri Aurea’ 10. U. minor ‘Umbraculifera’ 11. U. minor ‘Variegata’ 12. U. glabra ‘Horizontalis’ 13. U. glabra ‘Camperdownii’ Következtetések

• Az A. leucopoda hazánkban általánosan elterjedt • A faj Magyarországon, hazájához hasonló módon fejlődik a közel azonos klimatikus adottságoknak köszönhetően • Évente 4 nemzedéke kialakulhat • Csapdázására a PALs és PALz ragacsos csapdák a legalkalmasabbak • Természetes ellenségek köre egy újabb fajjal bővült • Kártételét 13 sziltaxonon mutattuk ki

Eddig ismert tápnövényei

• Ulmus minor • Ulmus minor var. minor • • Ulmus minor var. vulgaris • • Ulmus minor subsp. vulgaris • Ulmus pumila var. pubescens • • Ulmus pumila var. arborea • Ulmus lamellosa • Ulmus x hollandica

További 5 Ulmus minor, és 2 Ulmus glabra fajta

Célkitűzések

• Szilfafélék rokonsági körébe tartozó egyéb potenciális tápnövények • Ulmus pumila, Ulmus laevis, , , Zelkova serrata, Hemiptelea davidii, Celtis occidentalis, Celtis australis, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica • Növényvédelmi kockázatok Anyag és módszer A kanyargós szillevéldarázs egyedek gyűjtésének helyszíne: Kecskemét térségében lévő telepített szil-akácerdő Laboratóriumi vizsgálatok

• Nem választásos (non-choice) teszt • Választásos (choice) teszt • 20 lárva vizsgálata növényfajonként

Vizsgálat során felhasznált növényfajok: U. pumila U. laevis

Z. serrata C. occidentalis

C. australis F. angustifolia subsp. pannonica Szabadföldi vizsgálatok • Aproceros leucopoda nőstény tápnövény-választása • Megfigyelések helyszínei: vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, Budai Arborétum Vizsgálat során felhasznált • Izolátorok kihelyezése növényfajok: U. pumila U. laevis

U. parvifolia U. crassifolia

Z. serrata H. davidii

C. occidentalis C. australis

F. angustifolia subsp. pannonica Eredmények • Laboratóriumi vizsgálatok, nem választásos teszt eredményei:

A. leucopodaA. lárvák leucopoda táplálkozásának lárvák táplálkozásának értékelése a kísérlet értékelése beállítását az követőelső napon harmadik napon Két hét elteltével kifejlődött A. leucopoda imágók száma • Laboratóriumi vizsgálatok, választásos teszt eredményei:

A. leucopoda lárvák táplálkozásának értékelése az első napon • Szabadföldi vizsgálatok eredményei:

A. leucopoda nőstény tápnövény választása:

A vizsgálatban tojásrakás rágásnyomok tarrágás szereplő nőstények száma Ulmus pumila 7 igen igen igen Ulmus laevis 12 igen igen nem Ulmus parvifolia 7 nem nem nem Ulmus crassifolia 6 nem nem nem Zelkova serrata 9 igen igen nem Hemiptelea davidii 9 igen igen nem Celtis occidentalis 4 nem nem nem Celtis australis 3 nem nem nem Fraxinus 6 nem nem nem angustifolia subsp. pannonica Következtetések

• Ulmus taxonokat, különösen az Ulmus pumila fajt részesíti előnyben a többi vizsgált növényfajjal szemben • Természetes körülmények között a Celtis fajokat nem károsítja • Tölgy-kőris-szil elegyes erdőkben a vizsgált Fraxinus fajt nem fogja veszélyeztetni • Tarrágással jelentős gazdasági károkat okozhat • A tápnövény-preferenciával kapcsolatos további vizsgálatok szükségesek

Jelen és jövő Csapdázási módszer fejlesztése

300700

) 600 ) 250 500 200 400 150 300 100 200

Fogások átlagos száma átlagos száma Fogások (db 50100 Fogások átlagos száma(db Fogások

0 0 0,5m0,5m 2m2m 8m8m Hideghatás vizsgálatok

Budai arborétum 2013/2014 100 0,0 • Telelő gubók gyűjtése: 2013. október 14. Kecskemét 4,9 90 25,0 20,0 32,4 27,9 80• Kísérlet beállítása: 2013.38,3 október 36,6 22-én Budai Arborétum 70 • 2 hetente 60 db gubót70,6 fitotronba helyeztünk 23°C-ra, hosszú 60 86,4 50 nappalos100,0 körülmények közé 100,0 95,1 40 75,0 80,0 67,6 72,1 30 61,7 63,4 20 29,4 10 13,6 0 0,0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 imágók % kibontáskor élő, de nem kifejlődő egyedek % Supercooling pont meghatározása 30 Kísérletek helyszíne: Bécs, BOKU- Universität20 für Bodenkultur Wien

Időpontok:10

C) ° 2013. október 17.

0 2013. november 27. 2014. január 20. Hőmérséklet( -10 2014. március 5. ≈ -18°C -20

-30 Új, eddig ismeretlen parazitoid

Ichneumonidae család - Aptesis sp. További tervek

• Tápnövény-preferenia vizsgálatok labor körülmények között

• Hőösszeg számítási modell kifejlesztése

• A faj szaporodásbiológiájának megismerése Köszönetnyilvánítás

Dr. Vétek Gábornak

Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszék munkatársainak

Köszönjük a figyelmet!