Nukleon 2013. december VI. évf. (2013) 148 Atomtörténet 1945-1955 I. rész Király Márton MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: +36 1 392 2222 A második világháború utolsó heteiben a csendes-óceáni hadszínterén több meghatározó esemény történt, amelyek együttesen vezettek a háború lezárásához. Ezeket történeti, kronológiai sorrendbe állítva láthatóvá és némiképp érthetővé válnak azok a dilemmák és bizonytalanságok, amelyekkel a háborúban részt vevő országok vezetői néztek szembe azokban a zűrzavaros időkben. Az ekkor megalkotott atombombák sűrűn lakott városokra való ledobásának morális és erkölcsi problémái, katonai és diplomáciai szempontjai egyaránt rávilágítanak a mai napig rendezetlen kérdés egy-egy oldalára. Kétrészes írásomban a Japánra ledobott atombombák körülményeiről, következményeiről, a második világháborút követően kibontakozó szovjet és angol atombomba programról, a hidrogénbomba kifejlesztéséről, a hidegháború korai időszakáról és az atomenergia békés célú felhasználásnak kezdeteiről lesz szó. Ez ugyanis az uralkodó felelősségre vonhatóságát és a Hirosima és Nagaszaki, avagy a birodalmi berendezkedés elvesztését jelentette volna, amely második világháború végének számukra elképzelhetetlen volt. A Big Six háborút támogató fele annyi veszteséget akart okozni az amerikaiaknak a totális története háborúban alkalmazott kamikáze támadások által, hogy azok Amerikában 1945 közepére a Manhattan projekt elérte engedni kényszerüljenek követeléseikből. A békepártiak tetőpontját. 1945. július 16-án, egy nappal a szövetséges ezzel szemben mielőbb véget akartak vetni a háborúnak és a vezetők potsdami konferenciája előtt Új-Mexikó sivatagában szovjetek közreműködésével szerették volna módosítani a felrobbant a világ első atombombája. A Trinity fedőnevű kapituláció feltételeit. kísérleti robbantással sikerült bizonyítani a plutónium Ralph Austin Bard államtitkár Henry L. Stimson koncentrált berobbantásával (implózióval) működő bomba hadügyminiszternek 1945 júliusában írt memorandumában megvalósíthatóságát és elhárult az utolsó akadály a azt sürgette, hogy hivatalosan figyelmeztetessék Japánt, maghasadás energiáját felhasználó, tömegtermelésre mielőtt az atombombát bevetnék a japán városok ellen. Bard alkalmas fissziós fegyverek bevetése előtt. Pontosabban úgy érezte, hogy „talán a japán kormány a fegyverletétel elhárult az utolsó fizikai akadály. A Manhattan-projekt közvetítésére keres valamilyen lehetőséget”. A memorandum ugyanis eredetileg Hitler és a fasizmus európai azt is javasolta, hogy Japánt tájékoztatni kellene „az oroszok térhódításának megakadályozására, tömegpusztító álláspontjáról”, azaz a Szovjetunió várható belépéséről a atomfegyverek kifejlesztésére való törekvéseinek háborúba, és hogy „biztosítékokat” kéne adniuk „a japán ellensúlyozására jött létre, valamint az 1938-ban felfedezett császárra és a japán nemzettel való bánásmódra való maghasadás által elviekben létrehozható szabályozatlan tekintettel a feltétel nélküli megadást követően” [1]. maghasadásos láncreakció kísérleti igazolására. Az 1945. május 8-án aláírt német fegyverletétel és a sikeres kísérlet Szilárd Leó még az első sikeres atomkísérlet végrehajtása után a tudósok nagy része befejezettnek tekintette feladatot. előtt előre látta a hidegháború, a tömegpusztító fegyverkezési Azonban Amerika ekkor még mindig hadban állt a verseny és a kölcsönös teljes megsemmisítés lehetőségének tengelyhatalmak utolsó megmaradt tagjával, a Japán eljövetelét és minden erejével igyekezett ennek Birodalommal. megfékezésére. 1945. július 3-án egy petíciót szerkesztett és olvasott fel a Chicagói Metallurgiai Laboratórium 1945 közepére Japán veresége elkerülhetetlennek látszott még munkatársainak. Ebben morális alapon kérte az Egyesült legfelsőbb katonai vezetése szerint is. A háború irányát Államok elnökét, hogy a háború jelen körülményei között ne meghatározó Legfelsőbb Haditanács (Big Six) a japán vesse be az atombombát a japán lakosság ellen. A petíció egy kormány hat legfontosabb miniszteréből és vezérkari részlete így szól:„Az elmúlt néhány évben markáns tendencia főnökéből állt. Tagjai két pártra szakadtak, a béke és a háború látható a növekvő kegyetlenség irányába. Jelenleg légierőnk, pártjára, amelyek különböző stratégiát próbáltak a japán városokra csapást mérve, a hadviselés ugyanazon megvalósítani. Céljuk ekkor már nem a totális győzelem eszközeit használja, amelyeket az amerikai közvélemény alig elérése, csupán a feltétel nélküli fegyverletétel elkerülése volt. néhány évvel ezelőtt elítélt, amikor a németek alkalmazták Kontakt: [email protected] Beérkezett: 2013. szeptember 9. © Magyar Nukleáris Társaság, 2013 Közlésre elfogadva: 2013. október 1. Nukleon 2013. december VI. évf. (2013) 148 Anglia városai ellen. Az atombomba bevetése ebben a kilométeren belül az épületek (főleg alacsony, fagerendás háborúban tovább vezetné a világot a kegyetlenség útján” [2]. lakóházak) 70%-a megsemmisült, további 7%-a erősen Az Oak Ridge-be és Los Alamos-ba is továbbított petíció megrongálódott, részben a tűzgömb és a lökéshullám, [7] kísérőlevelében ez áll: „Bármilyen kicsi az esély arra, hogy a részben az azt követő mesterséges tűzvihar miatt . Csak a petíciónk befolyásolhatja a kibontakozó eseményeket, én megerősített vasbeton épületek menekültek meg az személy szerint úgy érzem, hogy fontos lenne, ha nagyszámú atombomba hatásaitól, a legismertebb példa erre a Genbaku- tudós, akik ezen a területen dolgoztak, tisztán és összeté- kupola, amely mintegy 620 méterre volt a robbanás helyétől. veszthetetlenül jegyzőkönyvbe vennék, hogy erkölcsi alapon Az atombomba pusztító hatásai a következőképpen ellenezték a bombák használatát a háború jelenlegi fázisában” kategorizálhatók: [3]. A július 17-én részben átfogalmazott petíció, amelyet több Elektromágneses sugárzás és tűzgömb: a bomba Manhattan projektben részt vett tudós, többek között Wigner robbanásából származó sugárzó hő és az ionizált levegő az Jenő is aláírt, így fogalmaz: „Így a nemzetnek, amely példát útjába eső felületeken azonnali égést, szenesedést, állít fel a természet ezen újonnan felszabadított erőinek párolgást okoz, a bombából felszabaduló energia 40-50%-a rombolás céljára való felhasználására, viselnie kell a ilyen formában nyilvánul meg. A robbanás kezdeti felelősséget, hogy megnyitotta az utat az elképzelhetetlen hőmérséklete több tízmillió fok, hőmérsékleti sugárzása méretű pusztítás korszakába” [4]. A petíció Truman elnökhöz folytonos, a villanás fényének erőssége rövid ideig eléri a sosem jutott el, mert a hivatalos úton benyújtott tiltakozás Nap fényerejének tízszeresét. elakadt a bürokrácia útvesztőiben. Ezeket a dokumentumo- Lökéshullám: hangsebességnél gyorsabban terjedő kat a háború végén titkosították, 1961-ig nem voltak nyomásfront, amelyet a hirtelen felmelegedett levegő elérhetőek a nagyközönség számára, és csak 1963-ban, egy kiterjedése okoz. A hullám terjedésére merőleges évvel Szilárd halála előtt publikálták. Azonban megmutatják falfelületekre nehezedő nagy nyomás az épületek a tudományos közösség megosztottságát a közös munkájuk összeomlásáért és a tűzvész könnyű terjedéséért felelős, a révén létrejött atombomba bevethetőségének morális, erkölcsi bomba robbanásakor felszabaduló energia 30-40 %-a kérdéseivel kapcsolatban. nyilvánul meg ebben a formában. Az amerikai kormány az atombomba bevetésével Ionizáló sugárzások: a láncreakció során keletkező gamma- megpróbálta mielőbb befejezni a háborút a feltétel nélküli sugárzás mélységi, kiterjedt sejtpusztulást idéz elő nagy fegyverletétel kikényszerítésével. Ellenkező esetben a háború áthatoló képessége miatt, a radioaktív kihullásból befejezését az akkoriban kidolgozott Downfall (Bukás) származó alfa- és bétasugárzás felületi égést okoz az hadművelettől várták, amely a Japán főszigetek megszállásá- érintkező testfelületen, belélegezés esetén a tüdőben. nak terveit tartalmazta. Eszerint 1945 novemberétől Az atombomba pusztító hatásának mintegy 10 %-a idézi megkezdődtek volna a nagyszabású partraszállások és ezek elő a fenti sérüléseket, és annak hosszú távú végrehajtása előre láthatólag egy év alatt több százezer következményeit (sugárbetegség, daganatos szövetséges áldozattal járt volna [5]. Ezek a tervek azonban megbetegedések). nem vették figyelembe a szovjetek Jaltában megígért, azonban előre nem tervezhető hadba lépését Mandzsúriában. Az 1. ábrán látható a város látképe a levegőből a bomba ledobása előtt és közvetlenül utána. A bomba a Tokiói-öbölben vagy egy kiürített város fölött való vértelen demonstrációjának lehetőségét a vezetők A Hirosimában keletkezett tűzvihar az egyszerre égő tüzek augusztusra kizárták, egy esetlegesen rosszul sikerült teszt összekapcsolódásából jött létre. A tűzben felfelé áramló politikai következményeire hivatkozva. A háború végére már levegő kéményként működve minden irányból óriási nem volt szempont az ártatlan civil áldozatok számának mennyiségű friss levegőt szívott magába, tornádó erősségű minimalizálása, a japán városok hónapok óta szőnyeg- saját szélrendszert alkotva táplálta a kiterjedt tüzet. bombázás alatt álltak, ártatlan emberek százezreinek halálát Számítások szerint ugyanez a hatás előidézhető lett volna okozva. A katonai vezetőkben már nem merült fel a kérdés, 1000 tonna hagyományos gyújtóbombával is [9]. 1943-ban hogy szabad-e egyáltalán bevetni egy ilyen bombát? Truman Hamburg bombázása során, 3000 repülőgép 9000 tonna úgy érezte, hogy meg kell előznie a szovjetek hadba lépését bombát dobott le a városra a Gomora hadművelet keretében. Japán ellen és