Latin-amerikai legendák Latin-amerikai legendák l atin-amerikai legendák Latin-amerikai legendák is. Mi az igazság az esettel kapcso- ALEJANDRO JODOROWSKY // TESZÁR DÁVID latban? Ilyen időtávlatból valószí- nűleg ezt már soha nem tudjuk meg. Mi az igazság Jodorowsky titokza- tos, szürreális-szimbolikus, nehe- zen megragadható fi lmművészetével kapcsolatban? Ennek megválaszo- lásához nagy segítséget nyújtanak MOZITERÁPIA az elmúlt tíz évben angol nyelven is megjelent önéletrajzi írásai és a saját pszichospirituális rendszereit (pszichomágia, metagenealógia) rész- letesen kifejtő kötetei. JODOROWSKY, AZ EGYKORI BOTRÁNYHŐS ÉS ELLENKULTURÁLIS PROVOKÁTOR EGYÜTTÉRZŐ, BÖLCS TANÍTÓVÁ SZELÍDÜLT. AZ ELME ÚTJA Jodorowsky színházi és mozgásművé- gy amerikai turista meglátott egy gia világában is otthonosan mozgó szeti (pantomim) háttérrel vágott bele kéregető mexikói kisfi út a temp- chilei művész munkásságáról, a ve- a fi lmkészítésbe, debütáló nagyjáték- „Elom kapujánál, odament hozzá, zetőség azonban egy Jodorowskyval fi lmje, aFando és Lis (Fando y Lis, 1968) és a következőt mondta: – Adok neked készült 1972-es interjúra hivatkozva ezeket a forrásokat igyekszik integrálni egy dollárt, ha megmondod, hol van az utolsó pillanatban lemondta az inkább kevesebb, mint több sikerrel. A Isten. – A kisfi ú habozás nélkül így fe- eseménysorozatot. A New York Times szürrealizmus és a Pánik művészeti lelt: – Adok Önnek két dollárt, ha meg- által is közölt hír szerint az interjú- mozgalom (Arrabal, Topor, Jodorowsky) mondja, hol nincs Isten.” (Alejandro ban elhangzottak alapján a rendező szerelemgyermekeként fogant alko- Jodorowsky) megerőszakolta Mara Lorenziót, A tásban a címszereplő páros a mitikus Alejandro Jodorowsky idén február- vakond (El Topo, 1970) egyik színész- Tar városa felé veszi az irányt, amely ban töltötte be a kilencvenedik élet- nőjét, noha a vélelmezett sértett vé- kiváló ürügy ahhoz, hogy Jodorowsky évét, s noha már közel ötven éve nem leményét nem kérték ki az esetről bizarr epizódok formájában rámutas- célja a sokkolás és öncélú provokáció, több mint négy évtizeddel később. son az ember tudatalatti programjai- a #MeToo-mozgalom utóren- A tervek szerint az El nak destruktív természetére. Széttartó, gései őt is elérték 2019-ben. „Mélyreható Museo del Barrióban lett a követhetetlenség határát súroló mo- A New York-i El Museo del szemléletváltás volna a rendező új, teljes zijának tanúbizonysága szerint Fando Barrio február végén nagy- szükségességéről egészében közösségi fi - és Lis belső road movie-ja kudarccal szabású retrospektív vetí- tudósít” nanszírozásból megvaló- zárul, az önismereti odüsszeia vég- téssorozattal és kiállítással (Alejandro sult Pszichomágia – Gyógyí- pontja nem az alkímiai menyegző, emlékezett volna meg a fi lm Jodorowsky: A szent tó művészet (Psychomagic hanem a szenvedés és a halál. A rend- mellett az irodalom, a színház, hegy – Alejandro – A Healing Art) című al- kívül erőszakos, mindennemű tabura a képregény és a pszicholó- Jodorowsky) kotásának világpremierje fi ttyet hányó mozi acapulcói premier- jekor a felbőszült közönség kis híján meglincselte Jodorowskyt, akire ezek után botrányhősként és ellenkulturális provokátorként tekintettek. A midnight movie-jelenség origóját jelentő, legendás A vakond fekete-fe- hér helyett immár színesben fogott, és mind szexben, mind erőszakban túltett a Fando és Lisen. Itt deklarálta először Jodorowsky azt, hogy élénken érdek- lődik a vallás, az okkult tartalmak és a keleti spirituális iskolák iránt: psziche- delikus westernbe oltott megváltás- történetében egyrészről kigúnyolja és elveti az intézményesített vallást (orosz rulettet játszanak a falu templomában), másrészről rámutat az egyetlen sze- rinte járható útra, az egyéni spirituális ösvényre, amely a címszereplőt megfor- máló rendező esetében zen buddhista tanításokkal, szúfi doktrínákkal és taois- ta gondolatokkal van kikövezve. A hippi filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág 2019|06 27 Latin-amerikai legendák Latin-amerikai legendák korszellembe tökéletesen illeszkedő ről van szó, aki ugyanolyan otthonosan éves előkészítő munka és az illusztris alkotás azonnal sztárstátuszba katapul- mozog a nyugati, mint a keleti ezoteri- stáb (Jean „Moebius” Gireaud, Dan tálta az addig obskúrus, jobbára gerilla kus tanok világában. A szent hegyben O’Bannon, H.R. Giger, Pink Floyd, Orson módszerekkel forgató latin-amerikai feltűnnek a Ji King rendszerében hasz- Welles, Salvador Dalí, Mick Jagger) rendezőt, és olyan mecénások gyűltek nált kínai ideogramok, szabadkőmű- ellenére soha nem készült el. A saj- köré, mint John Lennon, aki teljes egé- ves szimbólumok (Jachin és Boaz két nálatos módon meghiúsult projektről szében megfinanszírozta a következő oszlopa), héber írásjelek, hermetikus Frank Pavich készített igényes és ki- munkáját, A szent hegyet (The Holy Moun- és rózsakeresztes jelképek (caduceus, merítő részletességű dokumentumfil- tain, 1973). A történelem ezen időpilla- rózsakereszt), a hindu csakrarendszer met Jodorowsky Dűnéje (Jodorowsky’s natában még nem lehetett egyértelmű- színei, szerepel benne egy dél-amerikai Dune, 2013) címmel, amelyből kiderül, en eldönteni, hogy Jodorowsky valóban sámán, és kiemelt figyelmet kap a tarot hogy a rendező a kozmikus tudatos- komolyan gondolta-e A vakond filozó- kártya, az Óscar Ichazo-féle enneagram, ság és az egyéni spirituális forradalom fiai/spirituális hátterét, vagy csupán jó valamint az alkímia univerzuma. Egy- jegyében messianisztikus sci-fit fara- helyen, jó időben házasította a primér fajta cinematikus beavatás ez a beava- gott volna Herbert alapszövegéből. igényeket kiszolgáló exploitationt az tásba (initiatio), amely az örök élet titka A filmes életműben ezután egy hét- egzotikus keleti vallási tanokkal. A kor- helyett „csupán” egy mélyreható szem- éves hiátus következik, amelynek végét szak mértékadó amerikai kritikusnője, léletváltás szükségességéről tudósít. Ha Jodorowsky legkevésbé ismert, máig Pauline Kael anno az utóbbira szava- A vakondban nem lett volna egyértelmű, szinte láthatatlan mozija jelzi (Agyar – zott – ma már tudjuk, hogy tévedett. A szent hegy újfent nyomatékosítja, hogy Tusk, 1980). Az Agyar ártalmatlan, bájos A szent hegy az egyetemes filmtörténet a chilei direktorból nem hiányzik sem a ifjúsági filmje a mai napig nem jelent egyik legfurcsább vadhajtása. A financi- művészi, sem pedig a spirituális ambíció. meg sem dvd-n, sem pedig bluray- ális és produceri megkötöttségek nélkül Jodorowsky ambíciótól túlfűtött larger- lemezen. A brit Reginald Campbell gyer- dolgozó Jodorowsky egyedülálló vizuá- than-life karaktere azonban időlege- mekregényét (Poo Lorn az elefánt – Poo lis képzelőerőről tesz tanú- sen megtorpanásra kény- Lorn the Elephant) adaptáló munka leg- bizonyságot, egyúttal pedig „Belép a képbe a szerült: Frank Herbert A feljebb nyomokban emlékeztet a rende- magabiztosan bemutatja filmrendező-terapeuta” Dűne című science fiction- ző korábbi nagyjátékfilmjeire: egyrész- azt, hogy esetében egy uni- (Alejandro Jodorowsky: klasszikusának filmes fel- ről a főszereplő kislány és a kedvenc verzálisan orientált szerző- Vég nélküli költészet) dolgozása a több mint két- elefántjának szabadságvágya rokonít- 28 filmvilág f ilmvilág filmvilág filmvilág filmvilág filmvilág Latin-amerikai legendák Latin-amerikai legendák l atin-amerikai legendák Latin-amerikai legendák ható A szent hegy névtelen Krisztusának magasabb szintű állomásait illusztrá- en a Jodorowsky-klán valamennyi szembeszökő spirituális törekvéseivel, ló és egyben a továbblépést is segítő tagja képviselteti magát a filmben: másrészt Jodorowsky mellékesen meg- eszközzé válik, míg a pszichomágia az elsőszülött fiú, Brontis alakítja a jegyzi, hogy a hindu hagyományban is lényege, hogy egy szimbolikus aktus kommunizmus iránt lelkesedő, hideg járatos (a szanszkrit „aum” van felfestve segítségével feloldjon egy tudatalatti és kegyetlen édesapát, Axel a mant- az elefánt homlokára, a kislány egyik blokkot, ezáltal gyökeresen átformálva rázó teozófust, Adan pedig a me- segítőjét pedig Szamádhinak hívják, a kliens személyes valóságát. Értelme- rényletre készülő, fiatal anarchistát. amely a tiszta tudatosság egyik szanszk- zésében minden betegség és félelem Jodorowsky számára nem csupán a rit megnevezése). gyökere egy gyermekkorban kapott pa- múlt elbeszélése, hanem a hibás csa- Az Agyart ismét egy jókora, kilenc- rancs, amely arra sarkallja a személyt, ládi mintázatok felülírása a cél, amely éves kihagyás követi, amely után rög- hogy olyan legyen, ami nem egyeztet- a képzelet teremtőerejével érhető tön két filmmel jelentkezik a direktor: hető össze a saját belső természetével. el: maga a filmvászonra fellépő idős a Szent vérrel (Santa Sangre, 1989) A pszichomágiát, a tarot-értelmezé- rendező nyugtatja kedves szavakkal és A szivárványtolvajjal (The Rainbow sét és a latin-amerikai füvesemberek a szorongó, kiközösített kisgyermek- Thief, 1990). Ezek közül művészi (curandero) tudásanyagát is magában kori énjét, míg az alkotás második szempontból a Szent vér tekinthető a foglaló metagenealógia az egyén csa- felében különös hangsúly kerül az valódi visszatérésnek A szent hegyet ládfáját vizsgálja, ekként hasonlósá- apafigura szimbolikus megváltásá- követően, A szivárványtolvaj azonban got mutat Bert Hellinger családállítási ra, amely a tévképzetei drámai erejű Jodorowsky filmes pályájának egyet- módszerével. Jodorowsky megvilágító megsemmisítésén keresztül történik len, azóta megtagadott kirándulását erejű könyvben (Metagenealogy: Self- meg. Míg a Szent vér az édesanyjával jelentette a hagyományos,