HÁRMAS HATÁROK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSBEN AN ETHNOGRAPHIC INTERPRETATION OF TRI-BORDER AREAS HÁRMAS HATÁROK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSBEN Szerkesztő Turai Tünde Budapest, 2015 Hármas határok néprajzi értelmezésben An Ethnographic Interpretation of Tri-Border Areas Szerkesztő Turai Tünde A kutatási program vezetője Balogh Balázs Fordítók Rachel Jane Maltese és Vásárhelyi Ágnes Tördelő Komor Judit Borítótervező Szilágyi Levente ISBN 978-963-567-062-8 © MTA BTK Néprajztudományi Intézet A kiadásért felelős az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Főigazgatója. Megjelent az OTKA támogatásával (NK 84283). A nyomdai munkákat a Kapitális Nyomdaipari Kft. végezte. Tartalom Balogh Balázs: Hármas határok vizsgálata / Tri-Border Studies 7 Határkutatás és migráció Mészáros Csaba: A határkutatás néprajzi megközelítései 13 Balogh Balázs: Vázlat a magyarországi migrációs folyamatokról (Áttekintés a migránshullámot megelőző száz esztendőről) 26 Helena Ruotsala: „Ez a határ akkoriban még nem volt itt.” Transznacionalizmus és multilokalitás Tornio és Haparanda testvérvárosokban 36 Gráfik Imre: A hely… amely hármas határ (és konferenciá/zó/k helyszíne) 53 Magyar-osztrák-szlovén hármas határ Mészáros Csaba: A kvalitatív kutatás esélyei a magyar-osztrák-szlovén hármas határ térségében 73 Bednárik János: „Langsam wochs ma zam”, avagy lassan összenövünk? A magyar-osztrák-szlovén hármashatár-régió néhány gyenge kötése 85 Mód László: „A határ, ami elválaszt és összeköt.” Emlékművek és ünnepek a magyar-szlovén államhatáron 95 Kardos Ferenc: Határon átjáró és határt kerülő romák. Roma közösségek a magyar-osztrák-szlovén hármas határ övezetében 105 Magyar-román-szerb hármas határ Turai Tünde: Három határ – három válasz. Eltérő értelmezések és attitűdök a délkeleti hármas határ különböző oldalain 135 Laszák Melinda: Egymás tükrében – identitásnarratívák a magyar-szerb határrégióban 159 Klamár Zoltán: Kulturális identitás kapcsolathálói a hármas határ közelében – észak-szerbiai és dél-magyarországi példák 180 Papp Árpád: Kubikosok a Holdon 192 Apjok Vivien: Határ? Tudat? Határtudat? – a határmentiség kérdése Makón 205 Magyar-román-ukrán hármas határ Borbély Sándor: Informális gazdasági stratégiák a magyar-ukrán határvidéken 217 Szilágyi Levente: Egészségturizmus a magyar-román-ukrán hármashatár-térségben 246 Lovas Kiss Antal: Migráns élethelyzetek a transznacionális térben 269 Marinka Melinda: Brücke – a szatmári svábok identitásformálásának határon átívelő jelenségei 280 Balogh Balázs Hármas határok vizsgálata 2011-ben kezdtük meg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének1 égisze alatt a Hármas határok vizsgálata Magyarország délnyugati, délkeleti és északkeleti térségében címmel kutatásunkat az Országos Tudományos Kutatási Alap pályázati támoga- tásával.2 A négyéves projekt, éppen a Magyarországot elérő migránsválság kezdete előtt, 2015 júniusában zárult. A Néprajztudományi Intézet öt kutatójához3 csatlakozva más intézmények munkatársai is részt vettek a tudományos munkában.4 A vizsgálatok megkezdését azért határoztuk el, mert a rendszerváltozást követő két évtized olyan gyors változásokat hozott Kelet-Közép-Európa térségében, amelyek az országhatárok jellegét, minőségét, sze- repét a legkülönfélébb módokon alakították át. Elég, ha arra utalunk, hogy alig negyedszázada még öt állammal voltunk határosak, most héttel, és az akkori öt ország közül csak Ausztria és Románia nem vala- mely felbomlott posztkommunista ország területileg is átalakult utódállama. Hiszen a Szovjetunió helyett Ukrajnával, Csehszlovákia helyett Szlovákiával, Jugoszlávia helyett pedig Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával lettünk határosak. Magyarország sokféle határral rendelkezik. Ausztriánál kezdődik az, amit hagyományosan Nyugatnak nevezünk. Ausztriával valamikor közös államalakulatba tartoztunk, később pedig szögesdróttal – vasfüg- gönnyel – zárták le a két ország közötti határt. Szlovéniával és Szlovákiával együtt léptünk be az Európai Unióba – ezek az országok a Schengeni Egyezmény tagjai is. Románia már EU-tag, de még nem lépett be a schengeni övezetbe. Ukrajna és Szerbia pedig még nem része az Európai Uniónak, így itt maradt mind- végig legerősebb a határellenőrzés. Amilyen kicsi tehát Magyarország, olyan sokszínű a határ menti világa: szinte minden szomszédjával más a kapcsolata, ami a határok mellett élő közösségek életét is nagymérték- ben befolyásolja. Főként arra voltunk kíváncsiak, hogy a hármas határokon az egyes közösségekre hogyan hatott a fentiekben vázolt átrendeződés, a határ menti települések kapcsolatrendszerének milyen kulturális, társadalmi és gazdasági dimenziói vannak. A kiterjedt néprajzi terepmunka és a három vizsgált hármas határ mindegyikén elvégzett 300-300 kérdőíves gyűjtés mellett nagy hangsúlyt fektettünk a vizuális adat- rögzítésre, a fényképes dokumentálásra is. A négy év során vándorkiállítás formájában mutattuk be vizs- gálataink részeredményeit, főként a fotó-dokumentációra támaszkodva. Igyekeztünk – a kutatást vezető budapesti intézményben tartott bemutató kivételével – olyan határon túli és vidéki kiállítási helyszíneket választani, amelyek az általunk vizsgált hármas határok körzeteiben fekszenek.5 A gyűjtési adatok feldolgo- zásával és a dokumentumok digitalizálásával karöltve egy saját internetes honlapon tettük hozzáférhetővé 1 Az OTKA pályázat elnyerésekor és a kutatás megkezdésekor MTA Néprajzkutató Intézete, majd 2012-től MTA Bölcsészettu- dományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézete. 2 OTKA NK 84283 sz. kutatás. 3 Balogh Balázs, Bednárik János, Mészáros Csaba, Szilágyi Levente és Turai Tünde. 4 A projektben mindvégig résztvevő kutatók: Borbély Sándor (Miskolci Egyetem, Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem), Klamár Zoltán (Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény) és Mód László (Szegedi Tudományegyetem). Ki- egészítő kutatásokat végeztek: Kardos Ferenc (Halis István Városi Könyvtár, Nagykanizsa), Laszák Melinda, Murányi Veronika (ELTE) és Papp Árpád (Szabadkai Városi Múzeum). Dokumentumfilmet készített: Gál Anasztázia. Az adatbázisok munkála- taiban részt vettek: Kucsera Csaba (MTA TK SZI, European Commission IS Unit) és Nagy Károly Zsolt (MTA BTK NTI). A délnyugat-dunántúli és a recens kérdőíves kutatás lebonyolításában, az adatok feldolgozásában és digitalizálásában segítettek az ELTE, a Szegedi és a Miskolci Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói (Apjok Vivien, Balogh Zsolt, Bánhalmi Lilla, Báthori Kinga, Fliegauf Katalin, Gelencsér Gábor, Király Kitti, Kleiber Katalin, Koronczi Alexandra, Kovács Eszter, Kőrösi Dalma, Kucsera Sándor, Magyar Henrietta, Moravek Bence, Nagy Katalin, Oroszi Borbála, Szabó Gabriella, Szabó Rita, Tar Virág, Tihanyi Anna, Törő Balázs, Urbán Beáta, Zajkás Detti és sokan mások). 5 A vándorkiállítást Budapesten, Szatmárnémetiben, Magyarkanizsán, Nagykanizsán és Szegeden rendeztük meg. 7 anyagainkat. Továbbá fontos volt számunkra, hogy eredményeinkről beszámoljunk az érintett terepeken is. Ezért Szatmárnémetiben, Magyarkanizsán, Szentgotthárdon és Dobronakon műhelymegbeszéléseket tartottunk, ahol együtt tanácskoztunk a workshopokra meghívott helyi szakemberekkel. E tanulmánykötetünk zömmel a kutatásban résztvevő munkatársak legfontosabb vizsgálati eredménye- it bemutató dolgozatokat tartalmazza. Ugyanakkor a téma nemzetközi relevanciáját jelezve külföldi, más terepen munkálkodó kutatót is felkértünk szerzőnek. Közvetlen előzményként tekinthetünk arra a kétnyel- vű kiadványunkra, amelyet Hármas határok néprajzi nézetben címmel jelentettünk meg a pályázati ciklus záróévében.6 Voltaképpen együtt kellene olvasni a mostani tanulmánykötetet ezzel a vizuálantropológiai értelmezést nyújtó könyvvel, amely a hármas határok térségében a hármasság, a határforgalom, a gazdasági kapcsolatok és a kulturális emlékezet tematikáin keresztül mutatja be a helyben élők hétköznapi határjárási gyakorlatait, az identitásképző és -kifejező tényezőket, a gazdasági aspirációkat, a közösségszerveződés jel- lemző vonásait és még sok minden mást. Mikor kézbe vesszük ezt a kötetet, a határokról már más jut az eszünkbe. A migránsválságnak neve- zett modern kori népvándorlás egészen új helyzetet teremtett a határvizsgálatok kérdésében is. Például a fotódokumentációban gyakran szereplő magyar-román-szerb hármashatár-emlékműnél most már szö- gesdrótkerítést láthatunk kifeszítve. Az eddig lokális jelentőségű, két-, illetve háromoldalúan nemzetközi határkérdés egy csapásra európai dimenzióba lépett, sőt globális politikai-ökológiai-gazdasági és vallási- kulturális összefüggésrendszerben vált vizsgálandóvá és értelmezendővé. Egy biztos: a hármas határok vizs- gálatának választása kutatási témaként négy évvel ezelőtt problémaérzékenységünket igazolta. Az elmúlt évszázad határmódosításai, különösképpen a rendszerváltozás óta eltelt időszaknak a helyi közösségekre gyakorolt hatása és annak feltárása csak a mostani helyzet előzményeként fogható fel. Azért foglaljuk össze a kötetben a mostani migránsjelenséget megelőző száz év határátlépéssel járó migrációs folyamatait is, hogy egy újabb – és meggyőződésünk, hogy elodázhatatlanul fontos – kutatáshoz, a többi tanulmányban össze- foglalt tapasztalattal együtt igazodási pontul szolgálhasson. 6 Turai Tünde – Mészáros Csaba (szerk.): Hármas határok néprajzi nézetben. Budapest: MTA BTK NTI. 2015. 8 Balázs Balogh Tri-Border Studies In 2011, with the financing of the Hungarian Sciences Research Fund (OTKA), the Institute of Ethnology1 at the HAS Research Centre for the Humanities embarked on a four-year study entitled An Examination of Tri-Border