A FÜZESABONYI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSÁNAK CSELEKVÉSI TERVE 2007-2008. Készítette: Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. Eger, 2007. szeptember Tartalom Bevezetés 3 A füzesabonyi kistérség általános leírása 3 A füzesabonyi kistérség helyzetelemezése 7 A füzesabonyi kistérség jövőképe 10 Problématérkép 16 Célpiramis 18 Kistérségi fejlesztési irányok, várható hatások 20 A kistérség kiemelt projektjei 22 Felhasznált források 24 Mellékletek 25 2 Bevezetés A Füzesabonyi Kistérség Többcélú Társulása megbízása alapján a Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. az Új Magyarország Tervhez kapcsolódva, tekintettel a regionális és ágazati operatív programokra elkészítette a kistérségi cselekvési tervet (2007- 2008), illetve összeállította a projektlistát. A lista alapját a korábban széles körben megvitatott és a tagönkormányzatok által elfogadott „A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója” (2005) jelentette. A koncepcióban megfogalmazásra került a kistérség jövőképe, legfőbb elérendő célja: „A sokszínű, heterogén, három érzékelhetően is egységet alkotó mikrotérséget összefogó Füzesabonyi Kistérség jövőképe egy olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet lehet, amely biztosítja a térségben élők jobb életkörülményeit, biztosítja a helyben maradást, az élhetőbb környezetet és életminőséget, munkalehetőséget nyújt, vagy a munkába járás infrastrukturális feltételeit garantálja.” A most elkészített anyag épít a mintegy egyéves kistérségi előkészítő munkára, valamint a megbízást követő időszakban a települési önkormányzatoknál adatlap kitöltése, személyes interjú készítése során gyűjtött adatokra, információkra. A füzesabonyi kistérség általános leírása Elhelyezkedés A füzesabonyi kistérség Heves megye középső és dél-keleti részén, az alábbi kistájak területén helyezkedik el: • Gyöngyösi-sík: Aldebrő, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Tófalu; • Hevesi-ártér: Poroszló; • Hevesi-sík: Besenyőtelek, Dormánd, Füzesabony, Mezőtárkány, Sarud, Újlőrincfalva; • Borsodi-Mezőség: Egerfarmos, Mezőszemere, Szihalom; • Tarna-völgy: Feldebrő, Tarnaszentmária, Verpelét A kistérség központi és egyben egyetlen városi rangú települése Füzesabony, melynek lakónépessége 8259 fő. A kistérség lakosságszáma 38 040 fő, népsűrűsége 57 fő/km2. Míg a lakónépesség Magyarországon, az Észak-Magyarországi régióban és Heves megyében is az utóbbi 10 évben folyamatosan csökken, addig a füzesabonyi kistérségben növekedés tapasztalható. 3 A kistérség gazdasága A kistérség társadalmi, gazdasági és vidékfejlesztési szempontból hátrányos helyzetű kistérségnek tekinthető. Természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek. Ez azt jelenti, hogy a térségben működő gazdasági szerkezet meghatározó eleme a mezőgazdaság. A mezőgazdaság meghatározó szerepét a Füzesabonyban jelenlevő ipar sem ellensúlyozza. Az ipari szolgáltatás így nem alakult ki számottevően a térségben, és az élelmiszergazdasági vertikum sem épült ki egészében. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek szétesésével a melléküzemági termelés is leépült a térségben. A kistérségben ezért jelentős az eljáró, más kistérségben munkát vállalók aránya. Elsősorban az egri és a gyöngyösi kistérségbe járnak dolgozni, de a környező nagyobb városokon túl is ingáznak az emberek. A Heves Megyei Munkaügyi Központ 2005. év szeptemberi adatai alapján a kistérség munkanélküliségi rátája megelőzte a megyei értéket (7,1%): 8,9%; a kistérségben volt a legmagasabb a munkanélküliség. A tartósan 180 napon túli munkanélküliek aránya az állandó népességhez szintén meghaladta a megyei átlagot, 4,2%. 2004-ben az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 368 999 Ft, az 1000 lakosra jutó személyi jövedelemadót fizetők száma 355 fő, a megyei érték 405 fő. A kistérségben 2004. évben 2 390 regisztrált vállalkozás működött, ez 555 vállalkozással több, mint 2002. évben. Az egyéni vállalkozások száma 1 786 db, a társas vállalkozások száma 604 db. A vállalkozások körülbelül 26%-a Füzesabonyban található, melyek súlya a becsült árbevétel alapján tovább növekszik. A térség népességi és gazdasági szempontból második települése Verpelét, majd Poroszló, Kál és Besenyőtelek következik. A kistérségben 2004-ben 1893 db vállalkozás működött, összehasonlítva az 1999. évhez ez 14%-os növekedést jelent. A legtöbb vállalkozás (481 db) a „kereskedelem, javítás” területen működik, a legkevesebb pedig (96 db) a „szállítás, raktározás, posta és távközlés” ágazatban. Ipar A kistérség számottevő élelmiszeripari kapacitással nem rendelkezik. Említést érdemel a füzesabonyi Kállai pékség, 20 fős alkalmazotti létszámával. A sütőipar területén Füzesabonyban működik a Heves Megyei Sütő és Élelmiszeripari Vállalat kihelyezett üzeme, az A-Z Topker Kft. sütőüzeme, amely a kistérségben a COOP üzletlánc élelmiszerboltjait látja el, az „Indiánker” Kft. cukrászüzeme és boltja. 10 főt foglalkoztat a Mezőszemerén működő Hirsch Kft. péküzeme. 4 Verpeléten, Feldebrőn, Kálban szeszipari tevékenységet végeznek, szeszfőzdét üzemeltetnek vállalkozásban. Verpeléten és Aldebrőn borpalackozó működik, Kálban hűtőházi tevékenységet, hűtést, fagyasztást, csomagolást végeznek. Újlőrincfalván egy nagy kapacitású hűtőház és egy zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemel. A füzesabonyi kistérségben az ipar szerepe nem jelentős, a terület ásványkincsekben, ipari feldolgozásra alkalmas nyersanyagokban szegény. Ennek ellenére az iparszerkezeten belül nyersanyagokat feldolgozó ipar – Picopack Rt., Duropack R., Fenstherm Kft. – a domináns. A Picopack Rt. fémből készült csomagolószerek (acél- és fémdobozok, tubusok, koronazárak stb.) gyártásával foglalkozik. Termékeit belföldön és külföldön egyaránt forgalmazzák. Alkalmazotti létszáma 650 fő, ezzel a környék legjelentősebb foglalkoztatója. 300 fő dolgozót foglalkoztat a Fenstherm Kft., mely műanyag nyílászárók előállításával foglalkozik. A folyamatos termelést a raktárkészleten lévő több száz darab ajtópanel biztosítja. 2003-ban az automata ablak-gyártósorok mellett, egy komplett üveggyártó- gépsorral is bővült a gépi állomány. A saját üveggyártó gépsor lehetővé teszi, hogy növelje a foglalkoztatottak számát. A Duropack Rt. profilja a kartondobozok gyártása, 150 főt foglalkoztat. Füzesabonyban 2000-ben kezdte meg működését a Duropack magyarországi leányvállalata, a Starpack Csomagolóeszköz Gyártó és Feldolgozó Kft., amely díszdobozok és élelmiszercsomagoló termékek gyártásával foglalkozik. Füzesabonyon kívül Kálban honosodott meg az ipari tevékenység. Kápolnán a Medina Bútor és az Andreas Bútor Kft. működik, ahol a foglalkoztatott létszám 150-200 fő, a Tarnamenti Ipari Szövetkezet 65-70 főt foglalkoztat. Füzesabony földrajzi elhelyezkedése igen kedvező gazdasági szempontból. A térség és Füzesabony gazdasági fejlődését kedvezően befolyásolja az M3-as autópálya füzesabonyi megépülése. A Füzesabonyban található vasúti csomóponton keresztül és közúton egyaránt, az ország minden irányában és külföldre hatalmas forgalom bonyolítható le, amely nagy jelentőséggel bír a kistérség és Heves megye szempontjából. A kistérség 2007-2013. közötti időszak fejlesztési tervei között szerepel többek között a füzesabonyi logisztikai és ipari park megépítése. Mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzete a kistérséget érzékenyen érinti. A földterületek adottak, a gazdálkodási hagyományok kiválóak. Jellemző a növénytermesztés és a szőlő és gyümölcstermesztés. Észlelhető ugyan a tagosítás, táblásítás, a centralizáció, az új gépek 5 vásárlása is, de még a mezőgazdaságban tevékenykedők válsághelyzete így sem szűnt meg. A belvíz és más esztendőkben az aszálykár iszonyú terheit, kölcsöneit, még sok szövetkezet, nagyobb vállalkozó a mai napig szenvedi. Az utófinanszírozás miatt a vállalkozók a gépesítésben el vannak maradva. Nincs elég tárolókapacitás a kistérségben, így a mezőgazdasági termelők még jobban kiszolgáltatottak a felvásárlókkal szemben. Kevés a mezőgazdaságra alapozó feldolgozóipar, csomagolóipar. Nincs igazán menedzselés, nincs piackutatás, idősek a gazdák, a termelés pedig az időjárás függvénye. Nincs szaktanácsadói hálózat, de a talajvizsgálatok EU szintű elvégzésére sincs a kistérségben lehetőség. Visszalépés tapasztalható a vetőmagvak szaporító foka esetében is. A Kompolti Kutatóintézet szakmailag jó háttérnek bizonyul, sok jó fajtát tud a termelőknek ajánlani. A vetőmagtisztításban a Kutatóintézet – elsősorban az apró magvaknál – még sincs kistérségi szinten kellően kihasználva, pedig a kutatási eredményekkel és tapasztalatokkal, a kutatásfejlesztéssel, a kiváló humántőkével sokat tudnának a gazdáknak és a kistérségnek segíteni. A mezőgazdasági utak legtöbb helyen kezeletlenek, nincsenek kellően karbantartva. Szilárd burkolatú, aszfaltos határi út karbantartott árokrendszerrel pedig alig van a kistérségben. Az állattenyésztés nem csak országosan és megyei szinten, de kistérségi szinten is visszaesett. Van ugyan még szarvasmarha, sertés, ló és baromfitenyésztés, de koránt sem éri el a szükséges, és a mezőgazdaság szempontjából – (lucerna, gyep, takarmánygabona-termesztés) – kívánatos mértéket. Minimális létszámú szarvasmarhatelep üzemel Kálban, Besenyőtelken és Tófaluban, baromfitartás Kápolnán és Verpeléten van jelen. A füzesabonyi kistérségben sokan foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, nagyon sok a regisztrált őstermelő, de valójában az embereknek csak kiegészítő jövedelmet biztosít, és kevesen élnek meg belőle. A mezőgazdaságon belül a szántóföldi növénytermesztésnek, a szőlő- és a gyümölcs-, valamint a dinnyetermesztésnek van jelentősége. A szőlő és borágazat Verpelétet, Feldebrőt, Aldebrőt, Tófalut és Tarnaszentmáriát