Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola Bácskainé Pristyák Erika Szatmár-Bereg turisztikai alapú területfejlesztése PhDértekezés Témavezetı: Dr. Szabó Géza tanszékvezetı egyetemi docens, PhD Nyíregyháza, 2008 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, célkitőzés 1 2.Vizsgálati módszerek 4 3. Területfejlesztés és turizmus 5 3.1. A Területfejlesztés lehetısége határmenti aprófalvas térségben 8 3.1.1. határmenti területek kezelés a magyar területfejlesztés rendszerében 8 3.1.2. A humán erıforrások helyzete Szatmár-Beregben 10 3.1.3. Rurális és urbánus területek lehatárolása 12 3.1.4. Az aprófalvas térségek idegenforgalmi megítélése 14 3.2. A turizmusföldrajz helye 16 3.2.1. a turisztikai tér táji értelmezése 18 3.2.2. A turizmus tervezése 21 3.2.3. A turizmus hatásai 23 3.2.4. turisztikai termékek és a desztinációmenedzsment 24 3.2.4.1. A tematikus utak 25 3.2.4.2. A desztinációmenedzsment 26 4. Szatmár-Bereg turizmusának térségi megközelítése 27 4.1. Országos, regionális és megyei szint 27 4.1.1. A belföldi turizmus alakulása 1990-tıl napjainkig 27 4.1.1.1. A magyar vidék turisztikai szempontú értékelése 29 4.1.2. A Nemzeti Turizmsfejlesztési Stratégia területi vonatkozásai 30 4.1.3. Az Észak-alföldi Régió turizmusa 31 4.1.3.1. A turizmust befolyásoló társadalmi-gazdasági környezet 31 4.1.3.2. A turizmus alakulása a régión belül 34 4.1.3.3. Szatmár-Bereg helye a régiós kínálatban 35 4.1.4. A Kárpátok Eurorégió szerepe a térségben 39 4.1.4.1. A Schengeni Egyezmény hatásai 39 4.1.5. A határos szomszédos országok határ-menti területei (Kárpátalja, Szatmár megye), turisztikai adottságai és kapcsolataink 40 4.1.6. A turizmus adottságai és helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 46 4.1.6.1. A leghátrányosabb helyzető kistérségeink jellemzıi 46 4.1.6.2. A kisvárosok szerepe megyénk turizmusában 53 4.2. Szatmár-Bereg természeti és társadalmi adottságainak turisztikai szempontú értékelése 57 4.2.1. Szatmár-Bereg természeti adottságainak turisztikai szempontú értékelése 57 4.2.1.1. Fekvése, helyzete, felszín fejlıdéstörténete 57 4.2.1.2. Éghajlata 58 2 4.2.1.3. Vízrajzi adottságok és lehetıségek 59 4.2.1.3. A természetvédelem és a turizmus kapcsolata 67 4.2.2. Szatmár-Bereg társadalmi viszonyainak turisztikai szempontú elemzése 74 4.2.2.1. Népesedési folyamatok fıbb jellemzıi 1941-tıl napjainkig 74 4.2.2.2. Szatmár-Bereg településhálózata 81 4.2.2.3. Helyzetkép egy falu társadalmi-gazdasági viszonyairól: Tarpa 87 4.2.2.4. A Szatmár-Beregi-síkság agrárgazdaságának fıbb jellemzıi 88 4.2.2.5. Az ipar szerkezeti és térbeli megoszlása 93 4.2.2.6. A térség közlekedésföldrajzi helyzete 95 4.3. Idegenforgalmi sajátosságok Szatmár-Beregben 98 4.3.1. A turizmus jelenlegi helyzete 103 4.3.1.1. A Bereg kapujának tekinthetı-e Vásárosnamény, a kistérség egyetlen városa? (turisztikai szempontú esettanulmány) 106 4.3.2. Jelentısebb turisztikai termékek Szatmár-Beregben 112 4.3.2.1. Szatmári Fesztivál 119 4.3.2.2. Jeles Napok a Beregben 120 4.3.2.3. Szatmár-Beregi Szilvaút 121 4.3.2.4. Szilva termál és wellnessfürdı 123 4.3.3. A térség turisztikai szempontú tipizálása 124 4.3.4. Szatmár-Bereg SWOT-analízise 128 5. Szatmár-Bereg turisztikai fejlesztési lehetıségei 134 5.1. Az NTS általam kutatott térségre vonatkozó fejlesztési elképzeléseinek vizsgálata 134 5.2. Észak-alföldi régió turizmus fejlesztési stratégia térségi vonatkozásának értékelése és kiegészítése 135 5.3. A Szatmár-Beregi térség általános fejlesztési lehetıségei, feltételei 142 5.4. A Bereg térségi fejlesztési társulat vidékfejlesztési stratégiai turisztikai programja 143 5.5. A Mátészalkai kistérség idegenforgalmi fejlesztési koncepciója és stratégiai programja 147 5.6. Rejtett értékek bevonása a térség turizmusfejlesztésébe 167 5.7. Bereg lehetséges TDM modellje 170 6. Összegzés 173 7. Köszönetnyilvánítás 179 8. Mellékletek 180 9. Jegyzékek 201 3 1. BEVEZETÉS , CÉLKITŐZÉS Az EU a területfejlesztés hosszútávú céljaként… általában így kezdıdnek ma a hasonló tematikájú dolgozatok, különbözı szakmai anyagok, azonban Szatmár-Bereg falvai még mindig elég távol esnek Brüsszeltıl ahhoz, hogy az emberek ne a különbözı projektekben higgyenek. Nem az uniós közösségi szlogenek való megfelelés a cél, hanem egyszerően csak a megélhetés és a vidék továbbélése. Az, hogy ne tőnjön el e kistáj egyedisége és a fiatalok ne akarjanak városokba menekülni. A dolgozat térbeli keretét egy természeti kistáj képezi: a Szatmár–Beregi- síkság az ország ÉK-i részén fekvı szép vidék, nagymúltú, változatos sorsú térség. Napjainkban a megítélése széles skálán mozog. Gazdag kulturális örökség, élhetı, kellemes, a múltat ırzı települések. Ezzel együtt gazdasági elmaradottság, szegénység, magas munkanélküliség, csökkenı természetes szaporodás, elöregedı népesség jellemzi a területet. A terület- és vidékfejlesztési politikában gyakran kiemelt szerepet betöltı turizmus Szatmár-Bereg falvainak egy részében ténylegesen hozzájárul a megbízható jövedelemszerzéshez. Ezzel együtt a természeti erıforrások helyi felhasználását, amely a családi-, kis- és középvállalkozásokban és az önkormányzati és civil szervezetekben is megoldható. A másik kulcsszó az összefogás, regionális irányítással, vagy alulról jövı kezdeményezésként, például a szilvaút, fesztiválok, naturpark formájában. Magyarország tájbeosztása alapján az 1. Alföldön belül az 1.6 Felsı-Tisza-vidék része a vizsgált terület: 1.6.1 Bereg-Szatmári-síkság néven (ezen belül 1.6.11 Beregi-síkság, 1.6.12 Szatmári-síkság) (14. ábra) , a Felsı-Tisza-vidék további tájegysége a Rétköz és a Bodrogköz. A dolgozatban maradok az elterjedt tájnévi használatnál: Szatmár-Bereg. Ez valószínőleg egyrészt a Tisza folyásirányával való megegyezıség miatt él így. Másrészt megyénk elnevezése miatt is: mai területe eredetileg 5 vármegye (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ung, Ugocsa) részibıl tevıdött össze. 1945-1990-ig neve Szabolcs-Szatmár megye volt. Ennek köszönhetı, hogy a Szatmár tájegység ismertebbé vált. Megyénk hivatalosan 1990-tól viseli a Szabolcs-Szatmár-Bereg nevet. A Bereg térképi helyének és valóságos megismeréséhez a turizmus nagyban hozzájárul, önálló turisztikai desztináció is. (Megjegyzem, hogy még mindig sokan Szabolcsba jönnek egész az országhatárig. A desztinációmenedzsment egyik feladata ennek a földrajzi fogalomzavarnak a helyretétele.) A társadalmi-gazdasági vizsgálatok során nehézséget jelentett, hogy a terület nem azonosítható közigazgatási területtel. Korábban négy, majd három járásnak, jelenleg négy kistérségnek – csengeri, fehérgyarmati, mátészalkai, vásárosnaményi – a többségét alkotja. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy ebben atérségben mi járul ahhoz, amit ma területfejlesztésnek nevezünk. 4 Visszatérve az alapkérdésekhez: Az Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP) a területfejlesztés hosszútávú céljaként három prioritást fogalmaz meg: – gazdasági és társadalmi kohéziót – természeti erıforrások és kulturális örökség megırzést – az európai térség kiegyensúlyozottabb versenyképességét. Ezek a célok megfelelnek a területfejlesztés hagyományos alapelveinek, azaz a méltányosság, a fenntartható fejlıdés és a hatékonyság alapelveinek. Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatására az elmaradott régiók gazdaság-fejlesztésének elsı üteme a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap 2006-ig történı felhasználásával lezárult. A gazdasági növekedés, a mezıgazdaság problémái, az infrastrukturális fejlesztés és a foglakoztatási gondok megoldásában helyi szinten kevés tehetı, országos szintő problémák. Térségünk hagyományosan mezıgazdasági terület, sok szakember véleménye az, hogy csakis az agrárium rendbehozatala jelenthet markánsabb változást ebben a térségben is. A területfejlesztés és a turizmus kapcsolatáról kialakult szakmai vélemények több csomópontot jelölnek meg. Ha a turizmus interszekcionális jellegébıl indulunk ki és a kapcsolódó környezet- és természetvédelmi, kulturális és gazdasági hatékonyság követelményeit is szem elıtt tartjuk, akkor nem lehet kérdéses a területfejlesztési funkciója. A turizmus és a területfejlesztés integrált fejlesztésének szükségessége elismert a turizmus multiplikátor hatása révén: növekvı bevételek, új munkalehetıségek, infrastrukturális beruházások, helyi kultúra, vállalkozói tıkebeáramlás, azaz a turizmus hatást gyakorol a rendszer egészére (L ENGYEL M. 1999). Az Országos Területfejlesztési Koncepció 1998-as változatától a 2007-2013-as tervezési periódusra elkészült Nemzeti Fejlesztési Terv II-nek is része. A turizmusföldrajz kezd elfogadottá válni hazánkban is, de még nem tart ott, ahol ezen a területen a legmesszebbre jutott német geográfiában. A hazai turizmusföldrajz súlya ma a földrajzon belül rendszertani és tudományos reprezentációk tekintetében is a periférián található (AUBERT A. Szerk. 2007). A turizmusföldrajz kutatási módszerei és folyamata összetett, a klasszikus kutatásmódszertant és a területfejlesztési dokumentációk kezelését ötvözi, melyet ez a dolgozat is követ. A dolgozat alapvetı célja, hogy bebizonyítsa, miszerint egy periférikus területen is képes az idegenforgalom terület- és vidékfejlesztésre. Más nemzetgazdasági ág minimális fejlesztı hatásával szemben a népességnek már rövidtávon is jövedelem-kiegészítést, több esetben megélhetést biztosít. Szatmár-Beregben – mely egy sajátos kistája hazánknak, emellett rendelkezik 5 hagyományos természeti és épített turisztikai vonzerıvel, vendégszeretettel – képesek a szakemberek és az eredetileg kisszámú turisztikai vállalkozók elhitetni, hogy a szálláskiadás mellett az újszerő turisztikai termékek bevezetése jelentısen növeli a vendégforgalmat, ezáltal generálja