f>3Hl Z£L?iR:rr KAS \A ACUt/ MAGYAR NEMZETSÉGËfef ^?i A XIV. SZÁZAD KÖZEPÉIG: IRTA Dr- KARÁCSONYI JÁNOS, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA LEV. TAGJA. HARMADIK KÖTET ELSŐ FELE. BUDAPEST. KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 1901. £ ? SZEGEDE TUDOMÁNYEGYETEM Jeo- h l ágazoaiísktöoníiyl lar K-aniar» LdL iwpló¿ ÜL: oport: ГЬ ..•zim. SZEGEDi TUDOMÁMVEGYETEM ÁlLAIIÉS^C-TUEiOiii.f'.Yl lv\R •.A' HAD.! (RaacL, RadJ A Balatontól-.. nem messze, Szemestől délre esik azon Rád, hajdan falu, ma puszta, mely e nemzetség egykori lakóhelye vala. Három töredéket ismerünk belőle. ..A) PARTASÓCZY-ÁG. Chund Tamás, 1235 — 42. Fülöp I. Lőrincz + 1250 előtt 1235-50. 1235-72. II. Lőrincz Dezső Benedek, 1392. Bertalan, 1392. b) RÁDI-ÁG. Imre Luka Rád, 1257—61. Kornél, 1261. Korlát, 1261. c) BÉRI-ÁG. N. N. Protáz Fülöp Benedek István, 1304-7. t 1291 előtt 1290—1309. Béry Lőkös veszprerm 1336-38. püspök a) A Partásóczy-ág tágjai IV: Béla uralkodása elején sokat jártak! külföldi követségekbe, még Görögországba is. A tatárjárás; idején a királynét • védelmezték:; Ezért kaptak Pozsegamegyében, a mai Kuttyevo és Kaptol környékén 3 birtokot: Koprina, Blacza és -egy ismeretlen' (talán Gotó- Szentgyörgy) nevűt. 1250-ben, Tamás halála után, IV. Béla király Fülöp és Lőrincz testvéreket e három birtokban meg- KARÁCSONYI L A MAGYAR NEMZETSÉGEK. III. K. I. FELE. 1 _ 2 - erősíti s egyszersmind azok határait is kijelölteti.1) I. Lőrincz 1272-ben V. Istvántól, Bertalan és Benedek 1392-ben Zsig- mond királytól megnyerik IV. Béla 1250-iki levelének meg- erősítését. Az 1392-ben • élő tagok Partasóczon, Pozsega- megye északkeleti részén eső faluban laktak. I. Lőrincz leszármazói később Dezsőfy nevet is viseltek.2) Később, de 1413 előtt, e falvak Partasóczi vagy Dezsőfi nevű család kezén voltak.2) i) A Rádi-ág tagjai közül Rád 1257-ben tardi jószá- gának Bucs-málja nevű részét eladja a somogymegyei volt ales- peresnek.3) 1261-ben pedig ugyancsak e Rád, továbbá Kornél s ennek fia, Korlát (Konrád) összes tardi birtokaikat eladják a pannonhalmi monostornak.4) ' c) A Béry-ág legkimagaslóbb alakja Benedek, 1290—1309. években veszprémi püspök. Fülöp nevű testvére is hatalmas úr lehetett, mert hazánk déli részén Orikenyg nevű várat birt. Ezt azonban 1291-ben Bágyonfia Csák elfoglalva tar- totta.5) Másik testvére (de az oklevelek rendes kifejezéseiből következtetve, nem. édes, hanem unokatestvére), Protázfia István 1304-ben a veszprémmegyei Vámoson jókora darab földet és Palaznakon egy darab szőllőt vásárolt.6) E szerze- ményét 1307-ben átengedi a veszprémi püspökségnek s meg- kapja érte cserébe a veszprémi egyháznak Baja és Csanád közt régen Bodrog, most Pestmegye területén eső 5 halas- tavát, a szomszédos Asszonyfalvában levő földdarabbal együtt.7) Istvánfia Lőkös 1336-ban ezen időközben elidegenített halas- tavakba magát a szekszárdi konvent által újra beiktattatá,8) de két év múlva oly nagy szorultságba jutott, hogy az ekként visszaszerzett halastavakat és asszonyfalvi birtokot potom 5- márkáért a veszprémi püspöknek eladá.9) Lőköst mindkét izben »Béry«-nek írják. E Bér falu hajdan Tolnamegyében, a mai Tápé és Német-Kér tájékán esett, s a XV. században is'Béry nevű család birta.10) 1346-ban ') Starine XXVI. 207. - s) Orsz. lt. Dl. 33,707., 10,046. ; Csánki i. m. II. 420., 441., 446. - 3) W. II. 294. - ') W. III. 12. -"») Zal. I. 101. - e) Zal. I. 122. - 0 U. o. 127. - «) H. 0. IV. 157. — 0 U. o. 164. — ,0) Csánki i. m. III. k. 417. - 3 — is előfordul egy Béry András nevű tolnamegyei királyi ember,1) de Lőkössel való összeköttetése ismeretlen. Ha a somogymegyei Rád faluban lakó nemesek mind tagjai voltak a Rád nemzetségnek, akkor ide sorolandók még azon Ampodin (Kis-Ampod), a ki 1270 táján fogott biró volt Koppány Czene és egy somogymegyei nemes közt,2) továbbá azon Márk, a ki 1318-ban a pannonhalmi monostor rádi birtokát (állítólag az apát engedelméből) használta,3) s végűi I. Him (Heym) fiai: II. Him, Pál és Dénes, a kik 30 holdnyi rádi birtokukat kaszálóstul és szőllőstül együtt 1255-ben a pannonhalmi monostornak adták.4) RÁTÓT. /Rátold, Rathold, Ratholth.) Kézai és a Képes Krónika szerint Rátót és Olivér nevű, Casertából, Nápoly mellől származó és Kálmán király idejé- ben hazánkba költöző testvér-lovagok voltak e nemzetség alapítói.5) Ha ez való, akkor Busillával, Kálmán király nejé- vel költöztek be. Erre mutat az is, hogy a régi magyar királynék székhelyének, Veszprémnek közelében a mai Rátót (régen Nagy-Rátót) 6) falu területét kapták a királytól szállás- helyűi. Itt alkotta aztán a beköltözött Rátót lovag az ő nevéről hivott falut, itt épített később ivadéka a Boldogságos Szűz tiszteletére. avatott s a premontrei szerzetesek kezére bízott monostort.7) Vácztól délkeletre is jókora területet kapott a nemzet- ség s ott másik, szintén Rátót nevű falut telepített. Ezzel aztán megindult a nemzetség elágazása s terjeszkedett, külö- nösen délnyugati és északkeleti irányban, Zala-, Heves- és Gömörmegyékbe. Gyulaffy-, nádori és felső-őrsi ágakra és egyes tagokra oszlik. ') Z. II. 205. - H. 0. VII. 123. - 3) H. 0. I. 112. - ') W. VII. 414. — 6) Hist. Hung. Font. II. 94., 131. - e) W. XII. 383. — ') Csánki i. m. III. 248. 1* — 4 — Megjegyezzük azonban, hogy véleményünk szerint a Gyulaffy és a nádori ágak ekként függöttek össze: I. Lesták, 1190-ben vajda I. Rátót ' I. Gyula Ettől a nádori ág Ettől a Gyulaffy-ág Mivel azonban e véleményünket csak a Lesták és Rátót szemétyneveknek a nádori ágnál tapasztalható sűrű ismétlődésére alapíthatjuk, egyelőre a Gjmlaffy és a nádori ágakat külön ismertetjük. I. GYULAFFY-ÁG. I.' Lesták ' I. Rátót I. Gyula,') 1214-39. 1203. a királyi udvarbíró, somogj'i ispán' a rátóti Gyulaffy család őse I. Balduin,") 1235-46. a főpohárnok ' II. Gyula,3) 1278. II. Balduin') (?) országbíró 1283. I. Lőrincz ~ Csák Kinga, 1317-ben özvegy | 1260. ' III. Gyula 3) Demeter II. Lőrincz,') 1290. t 1317 előtt 1300. Jegyese Kacsics leány' János,8) 1324—60. László,8) 1314—60. Hogy I. Gyulának atyja Lesták- (Leusták, Lestyán, Lestár) volt, gr. Kemény József hitelén alapszik. Br. Radvánszky Béla 1880-ban olvashatatlannak találta a gr. Wass család csegei levéltárában Levő 1230-iki okirat azon helyét, hol I. Gyula atyjának neve állott,9) de lehet, hogy egy félszázad- dal előbb e hely még olvasható vala. Ez az 1230-iki irat mondja, hogy I. Lesták 1182 táján a görögökkel folytatott háború idején erdélyi vajda vala.9) I. Rátótról csak annyit tudunk, hogy 1203-ban a somogyi ispáni tisztet bírta.10) Minden esetre valamiről nagjmn emlékezetes férfiú volt a kortársak szemében,' mert I. Gyulát az oklevél-készítők rendesen »Fráter Ratholth« névvel külön- böztetik meg a többi Gyulától. ') F. VII/4. 84. - -) W. X. 328. - s) A. I. 417. - ») W. XII. •383.; v. ö. A. IV. 148. - E) F. VII/5. 329. - «) F. IX/7. 72S. - •) Z. I. 368.; A. IV. 148. - s) Zal. I. 233-34. - ») H. O. VII. 20. - '») F. VI/2. 361. - 5 — I. Gyula kezdette meg a Rátót nembeliek közt azon változatos hivatalviselést, a melyben aztán atyafiai közül annyian követték. 1214-ben nyitrai ispán,1) 1219—21-ig királyi udvarbíró és kevei ispán vala. Ez időszakban egyik porosz- lója a pestmegyei Rátóton lakott.2) 1221 végén az udvar- biróságot át kellett engednie Bánk-bánnak.3) Nemsokára I. Gyula IV. Béla pártjára állott. 1230—31-ben IV. Béla kis- király mellett az erdélyi vajdai tisztet bírta,4) majd 1235-ben IV. Béla trónralépte után újra visszakapta régi hivatalát, a királyi udvarbiróságot s bírta azt a Csanádi (1235), később a hevesi (1236) ispánsággal együtt 1239-ig.5) I. Balduin 1235-ben főpohárnok, 1240—44-ben vasi ispán volt.6) 1246-ban 50 márkát adott kölcsön II. Oslfia Benedeknek,7) 1246-ban kelet,felől mindenütt szomszédos bir- tokos volt a füleki uradalommal.8) Éppen ez teszi kétség- telenné, hogy az 1283-ban élő és Nagy-Rátóton (Veszprémm.) birtokos II. Balduin9) az ő fia volt, mert e II. Balduin unokái ősi jogon még 1341-ben is bírták a füleki uradalom- mal kelet felől határos Körlát, Béna, Csorna és Musztona falvakat.19) II. Gyula 1278-ban országbíró volt. Egyetlen fen- maradt levelét a veszprémmegyei Rátóton keltezi és I. Loránd nádort »Fráter charissimus«-ának nevezi.11) Ha másunnan nem is tudnók, ez is kétségtelenné tenné, hogy e Gyula ország- bíró a Rátót nemnek tagja volt. 1279-ben bakonyi ispán s zalamegyei Csobáncztól nem messze eső föld átadására kikül- dött királyi ember.12) I. Balduin harmadik fiának tartjuk azon Rátót nembeli Lőrinczet, a ki 1260-ban a Gyulaffy-ág ősi jószágát képező zalamegyei Gyula-Kesziben lakott s a pálosok részére ez évben a szentjakabi kolostort alapította.18) ») F. III/l. 163. - 9 F. III/1. 269., 287., 320.; Váradi rege- strum 75., 77. - 3) H. O. VI. 15. - ••) Tkalcic I. 68.; F. VII/4. 84.; Urkundenbuch I. 55. - 5) F. IV/1. 27.; H. O. VI. 34. Czímere is lát- ható e levél pecsétjén. F. IV/1. 111., 139.; W. II. 99., 95. — «) F. IV/1. 27., IV/3. 552., IV/1. 324. - ') W. X. 328. Az évszám kiigazítandó 1246 —47-re. — 8) F. IV/1. 407. - 9 W. XII. 383. - '») A. IV. 148. >') W. XII. 234. - H. Oki. 80. - ") F. VII/5. 329. III. Gyula 1317 előtt ifjú korában meghalt. Halála előtt az anyja után kapott veszprémmegyei Torna falut eladta. Kesergő özvegy anyja 1317-ben ez eladást a maga részéről is jóváhagyója.1) Demeter 1300-ban egyszerre úgy tűnik elénk, mint Csobáncz várának hatalmas, külön várnagyot tartó ura. — Ifjú hevétől elragadtatva hatalmát erőszakoskodásra használta, a veszprémi püspök pedig e miatt egyházi tilalmat mondott ki birtokaira. Végre 1300 aug. 29-én kiegyezett a püspök- kel s megfogadta, hogy Veszprém megtámadásáért 50 nemes- sel együtt • alázatosan bocsánatért fog könyörögni a püspök előtt.2) — E Demeter is meghalt 1329 előtt, még pedig — mivel Csobáncz vára később II. Lőrincz leszármazóinak kezén van,3) s mivel a III. Gyulától és Demetertől a vesz- prémi egyháznak okozott károkért II.