Az ANP Füzetek eddig megjelent kötetei: DOBÁNY ZOLTÁN 1. TÓTH, E. & HORVÁTH, R. (eds.) (1997): Research in Aggtelek National Park and Biosphere A CSEREHÁT TÖRTÉNETI Reserve. Proceedings of the „Research, Conservation, Management” Conference. Aggtelek, Hungary, 1–5 May 1996. Volume II. Aggtelek National Park Directorate, FÖLDRAJZA (18–20. SZÁZAD) [Jósvafő]. 311 p. /ANP Füzetek I./ 2. BOLDOGH S. (szerk.) (2003): Kutatások az Aggteleki Nemzeti Parkban. Researches in Aggtelek National Park and Biosphere Reserve. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 143 p. /ANP Füzetek II./ HISTORICAL GEOGRAPHY 3. BOLDOGH S. & ESTÓK P. (szerk.) (2007): Földalatti denevérszállások katasztere I. Catalogue OF THE CSEREHÁT REGION of underground bat roosts of Hungary I. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 340 p. TH TH /ANP Füzetek III./ (18 – 20 CENTURY) 4. BOLDOGH S. & G. FARKAS T. (szerk.) (2008): A keleméri Mohos-tavak. Kutatás, kezelés, védelem. The Mohos peat bogs in Kelemér. Research, conservation, management. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 334 p. /ANP Füzetek IV./ 5. NAGY D. (2008): A Gömör–Tornai-karszt történeti felszínborítása. Historický vývin povrchových vrstiev Gemersko-Turnianskeho krasu. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 107 p. /ANP Füzetek V./ 6. BOLDOGH S. (szerk.) (2008): Vásárhelyi István – Borsod-Abaúj-Zemplén megye gerinces faunája. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 214 p. /ANP Füzetek VI./ 7. VARGA ZS. (2010): Madártani monitoring az Aggteleki-karszt területén (1986–2006). Ornithological monitoring on the Aggtelek Karst (1986–2006). Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. 143 p. /ANP Füzetek VII./ Az ANP Füzetek előkészületben lévő kötetei: VIRÓK V. & SITASOVÁ, É. (szerk.): A Gömör–Tornai-karszt fl órája. DOBÁNY Z.: A Sajó-Bódva köze történeti földrajza (18-20. század). DOBÁNY Z.: Történeti földrajzi tanulmányok a Hernád-völgy területéről (18-20. század). ANP FÜZETEK VIII. DOBÁNY ZOLTÁN A CSEREHÁT TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA (18-20. SZÁZAD) HISTORICAL GEOGRAPHY OF THE CSEREHÁT REGION (18th – 20th CENTURY) DOBÁNY ZOLTÁN ANP FÜZETEK VIII. A CSEREHÁT TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA (18-20. SZÁZAD) HISTORICAL GEOGRAPHY OF THE CSEREHÁT REGION (18th – 20th CENTURY) AGGTELEKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG JÓSVAFÔ, 2010 Tartalomjegyzék Szakmai lektor: DR. SÜLI-ZAKAR ISTVÁN tanszékvezetõ egyetemi tanár †DR. UDVARI ISTVÁN tanszékvezetõ egyetemi tanár Ábrák: Bevezetés ..................................................................................................................................7 DR. DOBÁNY ZOLTÁN 1. A kutatás célkitûzései, az alkalmazott módszerek ..............................................................11 Angol nyelvi lektor: 2. A mezõgazdasági termelés földrajzi alapjai ........................................................................17 KESTER EDDY 2.1. Domborzati kép – tagoltság – geomorfológiai sajátosságok ..................................20 Technikai szerkesztõ: 2.2. Éghajlati viszonyok .................................................................................................22 DR. BOLDOGH SÁNDOR 2.3. A Cserehát vízrajza .................................................................................................24 Tördelés: 2.4. Talajerõforrások ......................................................................................................25 FAZEKAS GÁBOR 2.5. Tájtípusok és agroökológiai típusterületek a Csereháton .......................................29 3. A csereháti települések demográfiai helyzete .....................................................................33 3.1. A népességszám és a népsûrûség alakulása 1784/87 és 1941 között ......................35 3.2. A települések népmozgalma ...................................................................................45 3.3. A népesség kormegoszlása ......................................................................................52 A kötet a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló 3.4. Egyéb demográfiai sajátosságok .............................................................................57 Együttmûködési Program 2007–2013 támogatásával készült (HUSK 0801/2.2.1./0045). 4. A Cserehát településföldrajza .............................................................................................67 Publishing is sponsored by the Hungary-Slovakia Cross-border 5. A Cserehát mezõ- és erdõgazdasága ...................................................................................93 Co-operation Programme 2007–2013 (HUSK 0801/2.2.1./0045). 5.1. A gazdálkodás sajátosságai a feudalizmus bomlása idején Publikácia vydaná za podpory projektu Program cezhraničnej spolupráce (18. század vége – 19. század elsõ fele) ...................................................................93 Maďarská republika-Slovenská republika 2007-2013 (HUSK 0801/2.2.1./0045). 5.2. A Cserehát mezõ- és erdõgazdasága a tõkés átalakulás idején (1848–1920), valamint az azt követõ évtizedekben ..............................................114 Hungary-Slovakia 5.2.1. A földhasznosítási viszonyok változásai 1848 és 1945 között ...................116 Cross-border Co- operation Programme 2007-2013 5.2.2. Növénytermesztés és erdõgazdálkodás .......................................................155 5.2.3. Állattenyésztés ............................................................................................176 Building partnership 6. Bányászat és ipar a Csereháton .........................................................................................193 7. A közlekedés és a kereskedelem a 18-20. századi Csereháton .........................................197 8. Összegzés ..........................................................................................................................207 Summary ...............................................................................................................................211 Felhasznált és ajánlott irodalom ............................................................................................217 Fontosabb statisztikai források .............................................................................................222 © Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2010 © dr. Dobány Zoltán, 2010 5 . ANP Füzetek VIII. Bevezetés Egy évtizede jelent meg a hazai turisztikai könyvkiadás akkor bizonyos értelemben kuriózum- nak számító könyve „A Cserehát turistakalauza” (RAKACZKY, 1998). Joggal kérdezheti az ol- vasó, hogy egy turistakalauz miért számított különlegességnek, hiszen bármelyik nagyobb könyvesboltban a legkülönfélébb turisztikai kiadványok gazdag kínálatából válogathatott az érdeklõdõ. A válasz viszonylag egyszerû: a Cserehátról addig még nem adtak ki a széles olva- sóközönség számára is elérhetõ, földrajzi, történelmi, néprajzi és egyéb információkban gaz- dag, közérthetõen megírt könyvet. Kuriózum volt azért is, mert a Cserehát nem bõvelkedik kedvelt turisztikai célpontokban, nincsenek nagy hegyei, festõi völgyei, történelmi neveze- tességekkel, múzeumokkal tarkított városai, így egy ilyen vidékrõl turistakalauzt kiadni üzle- ti szempontból kockázatos vállalkozás lehetett. Ugyanakkor a halmozottan hátrányos helyzet- be került vidékek közül talán elsõként kapott nagyobb publicitást a Cserehát, e széles körben elérhetõvé tett kiadvány révén, amire addig nem volt példa hazánkban. A hétköznapok embere egyébként ma is alig ismeri a Cserehát nevet, vagy ha hallott is róla, nevét gyakran összekeveri a Börzsöny és a Mátra között elterülõ Cserháttal. A köztudat- ban egészen a legutóbbi idõkig kevés figyelem irányult erre a félreesõ vidékre. A Cserehát a környezõ hegyvidékek – a Bükk, az Aggteleki-karszt, a Zempléni-hegység – árnyéká- ban csaknem „fehér foltnak” számít, legalábbis idegenforgalmi szempontból. Legfeljebb a Cserehátot átszelõ Országos Kék Túra útvonalán el-eltévedõ, szálláslehetõséget és egyéb szolgáltatást keresõ és azokat nem igen találó gyalogos turisták vitték eddig hírét, nem éppen kedvezõ színben feltüntetve a vidéken uralkodó állapotokat. Turisztikai feltárása és az emlí- tett útikalauz megjelentetése csak a rendszerváltást követõ eseményeknek, valamint a vidék jövõjéért aggódó, valamilyen szempontból a Csereháthoz kötõdõ emberek áldozatos munká- jának köszönhetõ. Az utóbbiak közé tartozó SZABÓ JÓZSEF geográfus professzor, a Cserehát kutatója s egyik legjobb ismerõje a következõ sorokat írta az útikönyv egyik fejezetébe. „S mégis, ha kisüt a nap a lankás dombok fölött, s az ember felkapaszkodik valamelyik ma- gasabb tetõre, mondjuk a Vadász-patak tágas, páholyszerû völgyfõjében lombok takarta apró Szanticska fölött 328 méterig emelkedõ Magas-hegy háromszögelési pontjához – a Cserehát központi vízválasztójára – bizonyosan rabul ejti e szelíd táj békéje. Marasztaló nyugalmat áraszt a távolba veszõ, erdõfoltokkal tarkított dombhátak és pasztellszíneket keverõ, csend- ben álmodó völgyek lassú ritmusa.” Már-már költõien fogalmazott gondolatok, bennük ta- pintatosan elrejtett földrajzi információk, s ezek így együtt mind a valóságot idézik és iga- zak. A Cserehát átvitt értelemben és a valóságban is a mélyen álmodó völgyek hazája, sze- líd dobhátai között kanyargó, keskeny, gyakran zsákutcába torkolló útjaival, egyre inkább elcsendesülõ, szendergõ falvaival. Aki rövidebb-hosszabb idõt eltöltött már a Csereháton, s fogékony mindarra az élmény- re és értékre, amit a vidék képes nyújtani, nem lehet közömbös a táj és a még ott élõ emberek sorsa iránt sem. A Cserehát ugyanis az ország egyik legelmaradottabb vidékének számít, olyan térségnek, melyet