Olvasásfejlesztés Szövegértés-fejlesztés könyvtári környezetben a könyvtárban Módszertani kötetek 2. Módszertani kötetek 3. Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek „Az én könyvtáram” EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001 Szövegértés-fejlesztés a könyvtárban Szerkesztette Barátné dr. Hajdu Ágnes – dr. Béres Judit Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest 2019 A kötetben foglalt tanulmányokat lektorálta: dr. Zsigriné Sejtes Györgyi Szerzők: dr. Dömsödy Andrea dr. Juhász Valéria Kaderják Anita Kiss Gábor Lannert Judit Németh Szilvia Radics Márta dr. Steklács János Széll Krisztián Tóth Viktória Angol fordítás: dr. Horváth Péter Korrektúra: dr. Béres Judit Felelős kiadó: dr. Fodor Péter főigazgató Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Tördelés, borítóterv, nyomdai munkák: Kontraszt Plusz Kft., Pécs © Szerzők, 2019 © Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2019 ISBN 978-963-581-449-7 A kötet a Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című, EFOP-3.3.3-VEKOP/16-2016-00001 kódszámú kiemelt projekt keretében megvalósuló „Az én könyvtáram” program kiadásában jelent meg. További információk: www.azenkonyvtaram.hu 1. BEVEZETŐ Bizonnyal sokan rögtön a módszereket bemutató projektdokumentumot ve- szik kézbe, nyitják ki, gondolván, hogy ebből megtudják, hogyan és mit kell csi- nálniuk a szövegértés fejlesztése érdekében. E módszeréhes kollégák is találhatnak itt segítséget, de csak egy nem lezárt kínálat szintjén. Elkészült tanulmányainkban több szempontból tárgyaljuk a célokat, alapelveket, a szemléletformálás fontossá- gát. Ezek során megvalósítható ötletekkel is próbáltuk serkenteni a gondolkodást. A hogyanra viszont nincsen, nem is lehet konkrét válasz. Annak a konkrét hely- zetből, a helyi vagy egyéni szinten átfogóbban és részletesebben megfogalmazott pedagógiai problémákból, azokhoz igazított célokból kell kiindulniuk. Ez már azt is magában foglalja, hogy a módszerek sem mind állandóak egy programban. Vagy teljesen eltűnnek, vagy előkerülnek, esetleg átalakulnak a program során. A konstruktivista tanuláselméletekről a kötet egy tanulmányában olvashat- nak összefoglalót. Itt csak arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy e modernnek tekinthető megközelítések nem módszerfetisiszták. Nem hisznek abban, hogy lé- teznek tökéletes, mindenkinek és mindenre jó módszerek, technikák. Azok adek- vátságát az adott tanulóközösség adott helyzetében kell eldönteni.1 Ezért is dön- töttünk úgy, hogy munkacsoportunk egy magyarázatokkal ellátott, rendszerezett, gyorsan áttekinthető módszercsokrot kínál, mely közel sem tud teljes lenni. Ezzel szeretnénk felhívni a figyelmet a sokféleségre és arra, hogy a tanulás céljáról, a tanulókról tudatosan kell gondolkodni és ezekre reflektálva kell tervezni. Vagyis az átgondolt és reflektált tanulási tevékenységek szervezése a fontosabb. Nem egy módszerközpontú didaktikából érdemes kiindulni, hanem a tanulóból és a ta- nulási helyzetből. Mindennek egyik oka, hogy a módszerek alkalmazása mögötti tanuláselméletek a meghatározóak, nem maguk a módszerek. Az itt összegyűjtött módszerek között van • egyéni, csoportos, • a diákokra, a szervezetre, a munkacsoportra vonatkozó, • kifejezetten a szövegértés fejlesztését célzó és arra is használható, • a szövegértést direkten és indirekten fejlesztő, • direkten irányított és a résztvevőknek szabadságot adó, • ismertek, elterjedtek, kevésbé ismertek, • könyvtárakban gyakoriak, könyvtárakban nem jellemzőek. A legtöbb itt bemutatott módszer nemcsak a szövegértés fejlesztésére alkalmazha- tó. Így itt alkalmazásuknak azt a módját, változatát mutatjuk be, mellyel a szöveg- értés fejlesztéséhez kapcsolható. 1 Rapos Nóra [et al.]: Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója. Budapest : OFI, 2011. 224 p. http://mek.oszk.hu/13000/13021/13021.pdf [2017.12.11.] 3 2. CÉLOK – SWOT-ANALÍZIS A SWOT analízis a közkönyvtárak szövegértési képességfejlesztő tevékenysé- gének helyzetét elemzi. Szövegértés helyzete a közkönyvtárban ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK • a könyvtárak aktív részvétele a szövegértési • pedagógiai- módszertani ismeretek hiánya a képesség fejlesztésében könyvtárosok körében • a fejlesztési terület irányában motivált, elköte- • csekély számú a pedagógiai ismerettel is rendel- lezett könyvtárosok kező pályakezdő könyvtáros • a szövegértési képesség fejlesztését segítő mód- • a hagyományos szövegértés-felfogás (az infor- szertani képzések mációkeresés a szövegben) szemlélet elterjedése a könyvtárakban • a könyvtár tárgyi, technikai feltételei adottak a szövegértés fejlesztésére • könyvtáros és pedagógus együttműködés hiánya a felsős és középiskolás korosztály szövegértési • aktív kapcsolat a köznevelési intézményekkel képességének fejlesztése érdekében az óvodás és kisiskolás korosztály szövegértési képességének fejlesztésének érdekében LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • rendelkezésre áll az országos könyvtári hálózat • kevés számú könyvtáros érdeklődik a szövegér- tési képesség fejlesztése iránt • könyvtári együttműködések útján a szövegértési képesség fejlesztését támogató hazai jó gya- • a könyvtárosok jelentős része nem rendelkezik korlatok megosztása, illetve a külföldi példák megfelelő pedagógiai ismerettel adaptálása • a könyvtárak nem kínálnak szövegértés-fejlesz- • korszerű pedagógiai módszerek megismertetése tési foglalkozást a tanulási nehézséggel küzdő a könyvtárosok széles körével (képzés, szakmai gyerekeknek nap, módszertani kiadványok útján) • könyvtárosok nem rendelkeznek kellő tapasz- • könyvtárakra vonatkozó szövegértési képesség- talattal a tanulási nehézséggel küzdő gyermek fejlesztési stratégia kidolgozása könyvtári foglalkoztatása terén • szövegfeldolgozási, szókincsfejlesztő módszerek • a szolgáltatások nem jutnak el a leszakadó réte- széleskörű alkalmazása gekhez • könyvtár és a köznevelés kapcsolatának erősítése • a pedagógusokhoz, szülőkhöz nem jut el az információ a közkönyvtárakban kínált lehető- ségekről 4 A Szövegértés szakmai műhely célja a szövegértés fejlesztésében támogatni a közkönyvtárosokat: • ez irányú továbbképzésüket, • módszertáruk bővítését, • programjaik megvalósításában korszerű módszerek alkalmazására legyenek képesek. 5 3. HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ A MÓDSZERGYŰJTEMÉNYHEZ Az összegyűjtött módszereket csoportosítottuk a módszerek legjellemzőbb tu- lajdonságai mentén. Az alapkategóriákat röviden jellemeztük. Minden alapkate- góriához többféle módszer kapcsolható, ezek közül néhányat bemutatunk, több másikra utalunk a kategória bevezetőjében, de bizonnyal sok egyéb módszer és módszervariáció is oda sorolható még. Az egyes leírások felépítése • Korosztály • Időigény • Mindenképpen szükséges együttműködő partnerek • Rövid általános leírás • Kiemelt célja • Szövegértéshez való kapcsolódása • Elméleti szakirodalom • Publikált példák, leírások (szövegértéssel kapcsolatos) 6 4. ÉLMÉNYHEZ, BEFOGADÁSHOZ KÖTÖTT MÓDSZEREK, MOTIVÁCIÓ 4.1. FELOLVASÁS, MESÉLÉS A felolvasás az egyik legalapvetőbb olvasási élményt nyújtó módszer. A mag- zati kortól az élet bármelyik korszakában alkalmazható. Sokféle módszervariációja van, melyekben a felolvasó(k) és a hallgató(k) köre, a helyszínek, a célok nagyon különbözőek lehetnek. Ide sorolható az alábbiakon túl a Magyar Olvasástársaság által támogatott Olvasótárs program, de a szülői esti mese és a különböző prog- ramokba (pl. könyvtárlátogatás) illesztett rövid felolvasó blokkok is, ahol odaillő vagy csak egyszerűen a célközönség érdeklődésére számot tartó verseket, meserész- leteket olvasunk fel. 4.1.1. Olvass a kutyának Korosztály: 6–10 évesek (az olvasástanulás kezdeti szakaszában, illetve olvasási nehézséggel küzdő diákoknál) Időigény: 15 perc heti egy alkalommal (10 hetes tréningben) Mindenképpen szükséges együttműködő partnerek: Terápiás célokra kiképzett kutyákkal rendelkező szervezetek, iskolák – amennyiben olvasási nehézséggel küzdő diákok a program célcsoportja. Rövid általános leírás: A könyvtár biztosítja a jelentkezők számára a kiképzett kutyákat, az olvasás idejére a kutyák megfelelő elhelyezését a könyvtár egy nyugodt részében. A tanulók az általuk vagy ajánlott listából választott, olva- sási szintjüknek megfelelő könyvet, szöveget olvasnak fel hangosan kb. 10–15 perc időtartamban a kutyának. Kiemelt célja: A folyékony olvasás készségének fejlesztése, az olvasási énkép meg- erősítése. Az olvasás során az olvasási nehézségek okozta stresszt, szorongást a kutyák jelenléte csökkenti. Szövegértéshez való kapcsolódása: Indirekt formában fejleszti a szövegértést – a hangos, folyékony olvasáshoz kapcsolódó sikerélmény által növeli az olvasási motivációt, elsajátítási örömhöz juttatja a programban részt vevőt, erősíti az olvasási énképet. A gyakoribbá váló olvasással támogatja a szövegértés fejlődé- sét. A részt vevők szívesen beszélnek a program során szerzett élményeikről, osztják meg tapasztalataikat az olvasottakról, ezáltal kommunikációs készsé- geik is fejlődnek, lehetőség van az olvasottakról való beszélgetés kezdeménye- zésére. 7 Elméleti szakirodalom: Francis, Alison: Thursdays with MacGyver. Children & Libraries. The Journal of the Association for Library Service to Children, 7. (2009) 2. 50–52. p. Hartman, Anna: Good Dog. Sit. Listen. American Libraries, 41. (2010) 8. 13. p. Publikált példák, leírások (szövegértéssel kapcsolatos): Reading to Dogs: A Library’s Guide to Getting Started. http://readingtodogs.weeb- ly.com/index.html [2017.12.01.] 4.1.2. Papírszínházi előadás Korosztály: 2+ Időigény: rövid Rövid általános leírás: Nagy méretű képekkel illusztrált mesélés, amit egy fa ke- ret és a képek hátuljára írt szöveg, valamint további instrukciók segítenek. A mód- szerhez